VADEGÉSZSÉGTAN. Dr. Beregi Attila. Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő

VADEGÉSZSÉGTAN Dr. Beregi Attila Szent István Egyetem Szent-István Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2007. 2007

A vadászat ….. A vadászat szemlélődés, a vadászat merengés, a vadászat a beteljesülés varázsa, a vadászat hálálkodás, a vadászat elkövetkezés, a vadászat ünnepi előest, a vadászat felkészülés és reménykedés. A vadászat dá nem a puskázás ká á mulatsága, l á nem sport, Nekem Nk mesterség, tanulmány, feladatok megoldása, elmerülés, ezenfelül f l l pedig di egész é életemben él b vigasz, i gyógyír, ó í kárpótlás ká ó lá és é erőforrás volt. Átsegített fájdalmas időkön, megerősített a közélet y g elviselni. sanyarúságait Nadler Herbert

Bevezetés a vadászat: kezdetben létfenntartás, nem gazdálkodott ma: sport, t szórakozás, ó k á rekreáció k á ió funkció változás: vadgazdálkodás, vadászat vadgazdálkodás: d dálk dá gazdasági d á szempontok, k vadaskertek, d k k tenyésztés áll t é állategészségügy: é ü jól szaporodó, dó egészséges é é áll á állomány a vadak betegségei a háziállatok há iáll t k betegségei b t é i járványok a vadon d élő fajok f j k betegségei: b é i vadegészségügy az állatorvostudomány áll d á speciális ál ága á

Bevezetés vadegészségtan: g z g vadegészségügyi g z gügy ismeretek m vadgazdáknak, vadászoknak: járványtani, közegészségügyi vagy szempontból jelentős zoonózisok állatorvosi segítség állathigiénia: g a betegségek g g megelőzése g vadászkutyák legfontosabb betegségei élõvad befogás lõttvad kezelés: jogszabályok

gazdasági

Alapfogalmak Egészség az egészség é é dinamikus di ik állapot: áll t belső egyensúly (homeostazis) alkalmazkodás lk l k dá a környezethez k h (aklimatizáció) ( kl á ó) ellenállóképesség (rezisztencia; resistentia) Betegség é a szervezet a betegség ellen harcol, dinamikus állapot mûködési zavar: tünet (symptoma) betegség: a szervezet rendellenes állapota hiba vagy hiányosság (vitium, defectus): az állapot már statikus, nem betegség

Alapfogalmak Kórok: kóros állapotot p idéz elő bármilyen hatás (mechanikai, vegyi, hõ, fertõzés, stb) megzavarja g j a szervezet egyensúlyát, gy y mûködését Kórokozó: élõ, vagy ahhoz közeli struktúra kórokozó élõlény y a gazdaszervezet a kórokozó számára élettér a kórokozó anyagcsere termékei: endotox nok endotoxinok exotoxinok

Alapfogalmak feltétlen kórokozókat (obligát patogén) f ltét l kórokozókat feltételes kó k ók t (fakultatív (f k lt tí patogén) t é ) Kó k ók Kórokozók:

prion: preformált fehérje fehérje é természetű é anyag fehérje szerű struktúra ember Kraizfeld - Jakobs kór afrikai Kuru betegség Gerstman - Srässler kór

állatok á birka surlókórja (krepi) nyércek fertőző encephalopathiája szarvas idült gerincvelősorvadása bovin spongiform p g encephalopathia p p ((BSE)) felin spongiform encephalopathia (FSE)

Alapfogalmak Kórokozók:

vírus: DNS vagy RNS lánc, fehérje veszi körül nincs élettani él f k ó funkció önállóan nem szaporodik replikáció: á ó a sejt reprodukálja á a vírust í nincs gátolható mûködése gyógyszerek nem hatékonyak

Alapfogalmak Kórokozók:

procaryoták ták (baktériumok): (b kté i k) mindkét nukleinsav (RNS, DNS) enzimrendszer d é anyagcsere és osztódással szaporodnak négy csoport:

rikettsiák és chlamidiák mikoplasmák spirocheták baktériumok

Alapfogalmak Kórokozók:

gombák (fungi, mycetes): valódi sejtmag (eucaryota), egy- vagy többsejű szervezetek protozoonok: egysejtű p gy j állatok metazoonok: többsejtű j állatok

Alapfogalmak Fertõzés F rtõz s ((infectio): nf ct o) a kórokozó bejut a gazdaszervezetbe szaporodik, de tünet még nincs lappangási idõ (incubatio) Tünet (symptoma): működési rendellenességek g y (pl.: hányás, (p y , hasmenés,, köhögés, g , stb.)) megnyílvánulása Betegség (morbus) (morbus): a tünetek összessége

Alapfogalmak Fertõzõ betegség: (élõ) kórokozó közvetlen vagy közvetett úton egyedrõl egyedre terjed környezetben szaporodó kórokozó (pl. listeria) Járvány (epidemia): a fertőző betegség meghatározott területen, rövid időn belül sok egyeden jelentkezik Endémia: rendszeres területhez kötődik

előfordulása

meghatározható

Alapfogalmak Természetes immunitás: dolgozik a szervezet védekezõ mechanizmusa védettség (immunitás) passzív immunitás (maternalis): anyai ellenanyagok a magzati korban vagy születés után aktív immunitás: hosszú időre szól Hajlamosság (diszpozició): a faj, j fajta j vagy gy egyed gy különösen érzékeny y a kórokkal szemben általában öröklött tulajdonság de lehet szerzett is

Alapfogalmak Ellenállóképesség Ell állóké é (rezisztencia): ( i i ) a szervezet nem érzékeny egy kórokozóval szemben abszolút: a növények kórokozó virusaival szemben az áll t k általában állatok ált láb érzéketlenek é ék tl k részleges: egyes fajok eltérõ érzékenysége egyedi: di azonos fajon f j b lül bizonyos belül bi egyedek d k nagyobb bb ellenállóképességet mutatnak (környezeti tényezők, genetikai háttér) genetikai: kitenyésztett vonal vagy fajta rezisztens

Alapfogalmak A fertőző betegség egyes szakaszai: Fertőzés (invasio): a fertőző ágens bejut a szervezetbe Lappangás (incubatio): a fertőzéstől az első tünetekig eltelt idő Kóros állapot: megjelennek a tünetek, kialakul a betegség a kórokozó leküzdése és kiküszöbölése:

meggyógyul

idült kórforma

elpusztul

Alapfogalmak Vérkeringési g zavarok: helyi y bővérűség g ((hyperaemia yp )): sok vér áramlik egy gy területre oedema vagy vizenyő: a vérfolyadék a szövetek közé kerül. infarktus: a vérerek belső sejtrétrétege (endothel sejtek) jt k) károsodik, ká dik leválva l ál az arteriák t iák üregét ü ét elzárja l á j vérzések (per diapedesin): az érfal a vörös vértestek számára átjárhatóvá válik (tűszúrásnyi, (tűszúrásnyi pontszerű) nagyobb vérzések (per rhexin): az érfal folytonossága megszakad

Alapfogalmak Gyulladás y (inflammatio): exudatió, infiltratió, progresszív és regresszív elváltozások összessége A gyulladás célja: a megtámadott szövetek megtartása (defensio) a károsodás helyreállítása (reparatio, regeneratio) A gy gyulladás öt jellegzetes j g tünete : kipirosodás (rubor), duzzanat (tumor), környezeténél melegebb (calor), fájdalmas (dolor), a szövet vagy szerv működése k é hiányos á (functio laesa l )

Alapfogalmak A gyulladás jellege: Exudatív: savó kilépésével jár s ós hurutos, savós, h t s gennyes, s eves, s vérömléses, é ö lés s fibrines fib i s (kruppos vagy difteroidos) jellegű Produktív: szövetszaporulattal jár Specifikus gyulladások: külön-külön jellegzetes kórbonctani és kórszövettani képet mutatnak gümőkór, takonykór, aktinomykozis, botriomykozis

Alapfogalmak Az immunitás védettség. védettség a szervezet felismeri az idegen anyagokat humorális immunitás a vérsavóban é ób ellenanyagok ll k jelennek j l k meg celulláris immunitás bi bizonyos sejtcsoportok jt t k proliferációja lif á iój (számbeni ( á b i növekedése) jellemző anti én antigén egy idegen anyag

Alapfogalmak Antigén: g élő vagy élettelen struktúra a szervezetet immunválaszra készteti élő szervezetek: virus, baktérium, gomba, parazita nem élő struktúrák: fehérje, j , p poliszaharidok,, lipoidok, p , nukleinsavak produktív funkció: immunválaszt indít meg kötődő képesség: a termelődött ellenanyaggal specifikus kötődésre képes az antigének kötődései és kereszreakciói

Alapfogalmak Az immunitás kialakulása: felismerés válasz az antigén bejut a szervezetbe: macrophagok p g Lymphociták : T vagy a B lymphociták Cellularis immunitás: a „„T” lymphoc lymphocitákból tákból keletkezett blast sejtek osztódnak és differenciálódnak (memória sejtek, szenzibilis lymphociták, killer sejtek)

Alapfogalmak Humoralis immunitás: a „B” lymphociták blasztos átalakulása (memória sejtek, plazma sejtek) primer immunválasz szekunderimmunválasz Lokális immunitás: a vérsavóban nem mutathatók ki az ellenanyagok ll k csak k a támadási tá dá i helyen h l Az immunitás A i i á aktív k í ha h a szervezetben b j jön lé létre az ellenanyag, passzív, ha készen kapta az ellenanyagokat.

Alapfogalmak aktív immunitás természetes passzív immunitás p természetes

mesterséges mesterséges

allergiás tüneteknek: anaphylaxia p y citotoxikus reakció Arthus-reakció Arthus reakc ó (tox (toxikus kus komplexek) késői típusú szenzibilizáció (tuberkulin-próba) i immunoszupresszió ió

Alapfogalmak Immundiagnosztikai g próbák: p szerológiai próbák: a vérsavóban lévő ellenanyagok kimutatása (lezajlott fertőzés) Agglutinációs próba Komplementkötési próba Haemagglutináció gátlás Precipitációs próba allergiás g diagnosztika: g találkozott e már a kérdéses fertőzéssel Bőrpróba Kötőhártyapróba

Emlősök vírusos betegségei Ragadós száj és körömfájás (Aphtae epizooticae) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! Ké d õk és Kérödzõk é sertés é (hasítottkörmüek) (h í k k) betegsége b é Kórokozó: picornavírus, (RNS), három klasszikus (A,O és C) és é 4 egzotikus tik típusa tí i ismert t beszáradva ellenálló há hámszövetben ö tb szaporodik dik Fertõzés: az emésztöcsövön keresztül történik, de hámsérülések útján is Járvány terjedése: a beteg állatnak, használati tárgyak

Emlősök vírusos betegségei Kórfejlődés: há hámsejtekben jt kb elszaporodik l dik elsődleges hólyagok jönnek létre virémia, é lá lázas áll állapot a vírus eljut az egész szervezetbe predilekciós helyek: másodlagos á dl hól hólyagok k L Lappangási á i idő: idő 2-7 2 7 nap

a

bőr

vagy

a

nyálkahártyák,

Emlősök vírusos betegségei Tünetek: a másodlagos hólyagok: az orr és a száj nyálkahártyáján, nyálkahártyáján a pártaszélen, a csecsbimbókon, és a csülkök között cafatolt szélü kimaródások fájdalmasak, fájdalmasak az állat nem szívesen eszik nyála folyik sántaság szarutok leválik sántaság, csecsbimbó kisebesedik szívgyengeségre utaló tünetek hirtelen szívhalál a háziállatok vadállatoknál

járványaival

egyidőben

jelentkezik

Emlősök vírusos betegségei Kórbonctani tünetek megegyeznek a klinikai tünetekkel bendõben bendõben, a bendõoszlopok felületén másodlagos hólyagok a szívizimzatban sárgászürkeelfajulásos gócok egész szív fõtt húsra emlékeztet Gyógykezelés nem jöhet szóba.

Emlősök vírusos betegségei Védekezés a betegség gyanúja esetén értesíteni kell a hatósági állatorvost járványveszély idején a fogékony állatokra vadászni nem szabad beteg betegségre gyanús állat húsát fogyasztásra beteg, alkalmatlan lõtt vadat bőrében hagyva gy ártalmatlanítani kell K z g z gügy vonatkozások: Közegészségügyi z embernél ritkán előforduló enyhe lefolyású betegség

Emlősök vírusos betegségei Veszettség (Lyssa) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! veszettség g az egész g világon g elterjedt j agy- és gerincvelőgyulladás Érzékenység: É y g róka,, m macska,, p prérifarkas, f , sakál,, denevér,, szarvasmarha mérsékelten érzékeny: y kutya, y kecske, őz, muflon, szarvas, juh, ló legkevésbé érzékeny: oposzum, ember madarak: mesterségesen fertőzhetőek legveszedelmesebb zoonózis: a tünetek megjelenésekor a betegség már gyógyíthatatlan és halálos!!!!!!!

Emlősök vírusos betegségei Kórokozó: Rh bd i id Rhabdoviridae: l lyssavírus, í RNS í RNS-vírus hullákban 3 hét, talajon 4-8 hét f õ l í ők érzékeny fertõtlenítőkre é ék lappangási stádiumban lévő húsevők marásával, a vírus t t l tartalmu nyállal áll l terjed t j d Kórfejlõdés: id idegpályákon ál ák t j d központi terjed, kö ti idegrendszerbe id d b j t jut, elszaporodik idegpályákon tovább terjed, terjed középponti idegrendszer, idegrendszer nyál-mirigy, ritkán sõt a magzatba is eljut A nyál csak az agyvelõ fertözõdése után tartalmaz vírust.

Emlősök vírusos betegségei lappangási idő: 2-8 hét (5 - 209 nap) Tü t k három Tünetek: há szakasz k tudatzavar, reflexingerlékenység, bénulások elhullás lh llá a légzőizmok lé ő k bénulása bé lá miatt Kutya: un. klasszikus, dühöngö veszettség é tompultság, félénk viselkedés, rekedt ugatás, nyálzás áll t támadó, állat tá dó ingerlékeny, i lék id idegek k bénulása bé lá miatt i tt nem tud t d nyelni, nyála csurog, kancsal, állkapcsa lóg, bénulás, elhullás tünetek után 2 2-4 4 nap esetenként a dühöngés elmarad "csendes veszettség"

Emlősök vírusos betegségei Macska, vadmacska: hasonlít a kutyához, sokat nyávog, embert állatot támad, embert, támad karmol, karmol mar, mar hangja rekedt Róka: „szelíd”, keresi az megsimogatható, de támadhat

ember

társaságát,

Őz: merev tekintet, tekintet futás közben fejükkel fának mennek, homlokukon a szõrt kidörzsölik, szájukból habos nyál folyik, sírásuk hangos és rekedt Szarvasfélék: betegség ritka, őzhöz hasonló tünetek Vaddisznó: nyugtalanság, a marás helyének dörzsölése, agresszív magatartás, rekedt röfögés

Emlősök vírusos betegségei Kórbonctani tünetek: semmitmondóak, it dó k gyomorban b idegen id tá tárgyak k Kórszövettan: Negri-féle testek jellegzetes elváltozása B Biztos d diagnózis ó csak k intézetben!!!!! é b !!!!! vizsgálati anyag kűldése!!!!! Gyógykezelés ó é nincs!!!! Védekezés: rókák gyérítése (0,2 db/km2) csalétekbe rejtett vakcia (immunizálás) 2007 Magyarország (csaknem mentes) törvény írja elő a kutya oltását, macska oltása nem k kötelező l ő

Emlősök vírusos betegségei Közegészségügyi vonatkozások: A veszettség tt é embernél b él is i gyógyíthatatlan ó íth t tl betegség b t é !!!!! bőrön, nyálkahártyán keresztül, idegpályák mentén 3 mm/óra Lappangási idő: 5-8 hét (5 nap - 8 hónap) Tü t k Tünetek: hő hőemelkedés, lk dé l h lehangoltság, lt á marás á h l helye viszket, reflexingerlékenység, nyálfolyás, bénulás Gyógykezelés nincs!!!! Megelõzése: postinfekciós védőoltás, praeinfekciós védőoltás emlékeztető oltások

Emlősök vírusos betegségei Sertéspestis (Pestis suum) 1862 Anglia, A li 1895 Magyarország M á B l Bejelentési é kötelezettség k l é alá lá tartozó ó fertõzõ f õ õ betegség! b é ! Kórokozó: ó ó Toga (RNS) virus, beszáradva á hónapokig, ó fagyasztva évekig fertőzőképes, pácolás, füstölés nem pusztítja el csak a házisertés és az európai vaddisznó fogékony elhullások aránya 30-90% 30 90% a fertõzést követő 24 óra múlva már ürül a vírus a vizelettel orrváladékkal és nyállal vizelettel,

Emlősök vírusos betegségei Kórfejlődés: vérfertőzés, é f tő é viraemia, i i a vérerek falának endothel sejtjeiben szaporodik h l hyalinos elfajulás lf lá a hajszálerek h ál k elzáródnak l á ód k szövetekben infarktusok, vérzések kruppos tödőgyulladás, á vatagbélben é bélgombok é - butonok keletkeznek L Lappangási á i idő: idő 3-17(28) 3 17(28) nap. Tünetek: H Heveny: tántorgó á ó járás, já á hasmenés, h é orrvérzés, é é görcsös tünetek, vetélés, koraellés, elhullás (1-2 hét) K ónik s: tartós Krónikus: t tós hasmenés, h sm nés lesoványodás, l s án dás csököttség sököttsé uralja a kórképet. Vaddisznó állományokban nincs malac!

Emlősök vírusos betegségei Kórbonctan: a lép lé nem duzzadt, d dt a vesén, é a lépen, lé a bél és é a húgyhólyag hú hól nyálkahártyáján pontszerű vérzések, a nyirokcsomók duzzadtak metszéslapja feketevörös vastagbél nyálkahártyáján bélgombok (butonok), kruppos tüdögyulladás Védekezés: hatósági állatorvos utasításai EU szabályok: a tulajdonos nem kötelezhető vizsgálatra, vizsgálatra az importált állatok karanténozására!! különféle fertõzések behúrcolásának veszélye

Emlősök vírusos betegségei Afrikai sertéspestis (Pestis africana suum) B j l té i kötelezettség Bejelentési köt l tt é alá lá tartozó t t ó betegség!!!! b t é !!!! Napjaink legveszedelmesebb sertésbetegsége. Behurcolás: súlyos következmények Európa nagyobb része mentes a járványtól. Kórokozó: I idó vírus Iridó í (DNS) (DNS), nincs i rokonságban k á b a sertéspestis té ti kórokozójával ellenálló: (talajban nyáron 100, 100 télen 200 nap) Afrikán kívül a vad- és házisertések között a betegség közel 100%-os elhullással jár!!

Emlősök vírusos betegségei Tünetek és kórbonctan: megegyeznek k a klasszikus kl ik sertéspestissel, té ti l de: d hyperaemiás lépduzzanat a járvány elején, míg ilyen lépduzzanat a klasszikus sertéspestisnél csak a Salmonella cholerae-suis szövődmény jele kisérleti állatoltás! Védekezés: A betegség ellen sem gyógyító eljárás, eljárás sem specifikus védekezés nem ismeretes. rendkívül szigorú járványvédelmi intézkedéseket A fertõzött állományt kiirtják!!

Emlősök vírusos betegségei Mixomatózis (Myxomatosis) há i nyúlak, házi úl k üregi ü i nyúlak úl k betegsége b t é mezei nyúl nem érzékeny!!! k l fél vérszívók, különféle é í ók szunyogok k terjesztik k Kórokozó: poxvírus, (DNS) Kórfejlõdés: ó é laza kötöszövetben mixödéma, é osztodó ó histiocyták (myxomasejtek) jelennek meg Tü t k fejen Tünetek: f j vizenyős i ő duzzanat d t „oroszlánfej”, lá f j” elhullás lh llá 1-2 hét noduláris forma: tömött, tömött mogyorónyi, mogyorónyi diónyi csomók (nodus) a bõrben. Védekezés: védőoltás

Emlősök vírusos betegségei EBHS European brown hare syndrome mezeii nyúl úl betegsége, b t é ü üregi i nyúl úl és é a házinyúl há i úl is i fogékony 1980 Svédország szezonális betegség: november - március M Magyaroszág: á a vizsgált i ált állatok áll t k 80-90 80 90 %-a % szerológiailag ló i il pozitív Kórokozó: calicivirus, állatról állatra közvetlenül, vizelettel bélsárral terjed vizelettel, vektoroknak, legyeknek, szunyogoknak is van szerepe

Emlősök vírusos betegségei Kórfejlődés: virémia, az erek endothel sejtjeiben szaporodik vérzések jelentkeznek, szaporodik, jelentkeznek immunkomlpexek keletkeznek, májsejtek elhalnak, elhullás Tünetek: hírtelen elhullások, elhullások elmarad a menekülési ösztön, vakság, sárgaság fulladásra emlékeztetõ tünetek, elhullás Kórbonctan: májkárosodás, vérzéses diathesis, zsíros májelfajulás, epehólyag telt, gyomor telt Védekezés: nincs mód export esetén vizsgálni kell az ellenanyag titert 1280 titernél az állat még g ürít vírust

Madarak vírusos betegségei Baromfipestis Pestis avium (Newcastle-betegség) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség! Fogékonyság: tyúkfélék, tyúkfélék fogoly, fogoly fácán, fácán galamb Libák, kacsák ritkán betegszenek meg já á terjesztő járvány t j tő lehet l h t Kórokozó: Paramyxovirus, ellenálló, de a fertõtlenítõszerek megsemmisítik a állatok 2 hétig ürithetik a vírust Egyes madárfajokhoz adaptálódik, adaptálódik Terjedés:szájon át, bõrsérüléseken kötőhártyán emlősök mlősök nem n m fogékonyak f ék n k

Madarak vírusos betegségei Kórfejlődés: vérfertőzés, é f tő é a szervekben kb gyulladás, ll dá vérzések é é k elhalások, lh lá k savókilépés, központi idegrendszerben nem gennyes gyulladás légzési nehézséget gyulladás, Lappangási idő: 3-5 nap Tünetek: láz, láz étvágytalanság, étvágytalanság bágyadtság, bágyadtság zöldes - véres híg hasmenés, szörtyögő nehezített légzés később idegrendszeri tünetek: a fej oldal irányba remeg, remeg nyakukat csavargatják, görcsök jelentkeznek, körbe forognak, g felbuknak Túlheveny: hirtelen elhullás Idült: idegrendszeri g tünetek

Madarak vírusos betegségei tojástermelés csökken fá á k dürgöfoltja fácánok dü öf ltj kékesfekete kék f k t fogoly véres hasmenés, gyors elhullás L bák ritkán Libák ká idegrendszeri d d tünetek k védtelen állományban az elhullás 90-95 % A gyógyult ó á állatok é életük végéig é é immunisak lesznek. Kórbonctan: Túlheveny: nincs lelet, vagy vérzések a savóshártyákon Heveny: orrnyílásokban zavaros váladék, zúzógymorban k kocsonyás á vagy fibrines fib i i izzadmány, d á vérzések é é k a savós ó és é nyálkahártyán

Madarak vírusos betegségei Fácán: légcsõgyulladás, mirigyes gyomorban vérzések, vakbélben sárgásbarna felrakódással fedett fekélyek Fogoly: mirigyes gyomorban vérzések vagy súlyos vérömléses bélgyulladás Orvoslás nincs! A betegséget gyógyítani nem lehet!! Védekezés: megelőzés g az állatok immunizálása Oltóanyagok: LAVAC, H, La Sota vakcinák. Aerosol roso vakcinák a c ná fácánok fácáno immunizálására mmun zá ására használható.

nem n m

Madarak vírusos betegségei Kö Közegészségügyi é é ü i vonatkozások: tk á k Zoonosis Z i vérömléses é lé k õhá kötõhártyagyulladás, ll dá környéki k ék nyirokcsomók k ók duzzanata lefolyása enyhe, kezelésekre jól gyógyul

Madarak vírusos betegségei Baromfihimlő Variola avium Hajlamosító tényező: belterjes tartás fiatal fácánok és foglyok gy K Kórokozó: Avipox p vírus,, ((tyúk-, y , p pulyka-, y , kanárihimlõ), ellenálló, (formalingáz: 90 perc) vérszívó rovarok Fácán: tyúkhimlő, y ,p pulykahimlő, y ,g galambhimlő Fácánok, foglyok baromfitól Túzoknál ritkán észlelik

galamb-, g m ,

Madarak vírusos betegségei Kórfejlõdés: vakuolás elfajulása következtében göbök keletkeznek a göb elhatárolódik, keletkeznek, elhatárolódik beszárad, beszárad pörk formájában ellökõdik, a folyamat gyógyul másodlagos baktériumos fertõzések: gennyes, gennyes fibrines felrakódások Lappangási idõ: 4 4-8 8 nap. nap Tünetek: náthás tünetek tüsszögés, fejrázás, nehezített légzés g (("szikákolás"), ), hasmenés szájüregben karfiolszerû sárgás felrakódás, fácánoknál fácáno ná n nem m tapaszta tapasztalható!! ható!! Kórbonctan: göbök, máj, vese fakóbarna, szíven hyalinos elfajulás j

Madarak vírusos betegségei Kórhatározás: A it i ó i fehér A-avitaminózis: f hé felrakódás f l kódá könnyen kö l tö ölh tő letörölhető Baromfipestis: a náthás tünetek mellett mindíg találunk vérzéseket Gyógykezelés: y y gyógykezelni nem lehet ellenállóképességet p g kell jjavítani szövõdményeket gyógykezelni ill. megelõzni Védekezés: vakcinázás

Madarak vírusos betegségei Kacsapestis (Kacsák vírusos bélgyulladása) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! Magyarországon 1970 óta fordul elõ csak viziszárnyasok betegsége t úkfélék mesterségesen tyúkfélék t é sem betegíthetõk b t íth tõk meg Fogékonyság: g y g házikacsa, különféle récék, libák Terjesztõi: virushordozó madarak, Kórokozó: herpes virus, közepesen ellenálló

Madarak vírusos betegségei Lappangási idő: 2-14 nap Tü t k bágyadság, Tünetek: bá d á szárnyukat á k t lógatják, ló tják nem szivesen i mozognak, csoportosan "megülnek" a vizen mozgászavarok könnyezés, mozgászavarok, könnyezés orrfolyás, orrfolyás étvágytalanság, étvágytalanság fokozott szomjúság kékes-zöld kékes zöld, hasmenés, hasmenés nehezített légzés mortalitás 40 % Kórbonctan: nyelõcsõben nyelõcsõben, kloakában sárgásbarna álhártya, vékonybél nyálkahártyája haragosvörös, tûszúrásnyi-mákszemnyi y y vérzések, májon j lencsényi y sárgás foltok (elhalások), a petefészkeken sötétvörös tüszõk, a szíven a coronariák mentén vérzések

Madarak vírusos betegségei V Védekezés: z A betegség nem gyógyítható.

hatósági állatorvost értesíteni kell a betegségen átesett madarak sokáig vírushordozók Vakcinázás

Madarak vírusos betegségei Fácánok márványlép betegsége M Magyarországon á 1978 b 1978-ban áll ít tták állapították meg Augusztusban leggyakoribb az elhullás. hajlamosító tényezõk növendék tenyésztett fácánok (8-18 hetes) Kó k ó Adenovirus Kórokozó: Ad i II csoportt tagja II. t j . Tünetek: légszomj, az állatok tátognak, hanyatt vetik magukat elhullanak magukat, Kórbonctan: megnagyobbodott lép, márványozott rajzolat tüdõ feketevörös, rajzolat, feketevörös tüdõödéma Gyógykezelés: nincs hajlamosító tényezők megszüntetése (3 % %-nál nál kevesebb elhullás), törzs pótlása Védőoltás!

Madarak vírusos betegségei Fácánok retikuloendoteliozisa vírus í okozta k t daganatos d t betegség b t é tojás útján is terjedhet

csak k tenyésztett é fá á k fácánok

Magyaroszágon elõször 1979-ben észlelték. Kórokozó: ó ó Retroviridae család: á retikuloendoteliozis Tünetek: 6 hónapos kortól: szemhéjon, bõ fü bõrfüggelékekben, lék kb csõrzúgban, õ ú b száj-garat áj t üregben ü b lencsényi babnyi göbök, daganatok Kórbonctan: bõrõn göbök májban, májban lépben daganatszövet Védekezés: Gyógykezelni nem lehet. A beteg egyedeket a tenyészetbõl mielöbb el kell távolítani. távolítani

Madarak vírusos betegségei Madárinfluenza A egész Az é világon ilá elterjedt! lt j dt! fõleg a vadon élõ vizmadarak A típus E b Ember: A, B, B C típus í Tünetek: könnyezés, y , orrfolyás, f y , szövõdmények, m y , szinus elõdomborodása Kórbonctan: a légcsõ nyálkahártyája kipirult Gyógykezelés: másodlagos fertőzések Védekezés: megtartására

az

állomány

ellenállóképességének

Madarak vírusos betegségei (Baromfi) fertõzõ gége- és légcsõgyulladása növendék és felnõtt baromfi, fácán, pulyka a betegségen g g átesettek a vírust sokáig g ((több hónapon p át)) ürítik Kórokozó: Alpha-herpesvirus p p cseppfertõzéssel aerogén úton terjed kötõhártyán y és a légutakban g telepszik p meg g Kórfejlõdés: heveny gyulladás légcsõben Tünetek: nehezített légzés, g , cianotikus kékes szinû fejbõr, köhögés, tüsszögés, kötöhártyagyulladás, elhullás 10-80 %

Madarak vírusos betegségei Kórbonctan: légcsőben heveny gyulladás, vérömléses nyálkahártya véralvadékból és fibrinből dugó képződhet nyálkahártya, Gyógykezelés: nincs Védekezés: Véd k é behurcolás megakadályozása Baromfi és fácán közös telepen tartása, vagy közös keltetése tilos!!

Madarak vírusos betegségei Kacsák virus okozta májgyulladása A egész Az é világon ilá elterjedt lt j dt vadkacsák 2. és 3. Hét Né h Négyhetesnél él idősebb dő bb állatok áll k nem fogékonyak. f ék k Kórokozó: Enterovirus Hazánkban á ritka, csak tenyésztett é tõkésrécékben é é é nagyon ellenálló Lappangási idő: 2-4 nap Tünetek: hirtelen elhullás (hátra hajtott fejjel, fejjel nyújtott lábbal az oldalukra dölnek) szalmonella társfertőzés

Madarak vírusos betegségei Kórbonctan: Kó b t Túlheveny: kórbonctani kép nincs, diagnózis kórszövettani vizsgálattal Heveny: sárgás máj, tűszúrásnyi, lencsényi sötétpiros vérzések Védekezés: vakcinázás

Emlősök baktériumos betegségei Gümõkór (TBC, tuberculozis) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség ! Kórokozó: Mycobacterium tuberculosis, tuberculosis M. M bovis, bovis M. M avium. Fogékonyság: emlősök, emlősök madarak, madarak ember Terjedés: inhalációs vagy per orális Vadon élő állatok: vaddisznónál gyakori, gyakori fajtársak elfogyasztása, a fertõzés gyakran szennyvíztől, szennyvíztől hulladéktól ered specifikus gyulladás: produktív és exudatív folyamatok eredménye a gümõ (tuberculum)

Emlősök baktériumos betegségei elsődleges góc: a baktériumokat histiocyták, monocyták, lymphocyták (produktív folyamat) veszik körül, körül a sejtek közé savó lép ki, megalvad (exudatív folyamat) mákszemnyi kölesnyi göbben alvadásos (koagulációs) mákszemnyi, elhalás : a gümő elsajtosodik, mészsók rakodnak le, kötőszövetesen elhatárolódik és meggyógyul a szervezet a bemeneteli kapuban nem tudja elpusztítani a kórokozót,, akkor súlyos y vagy gy halálos betegség g g alakulhat ki Kórfejlődés: 4 szakaszt primer komplexus korai generalizáció idült szervi gümőkór késõi generalizáció

Emlősök baktériumos betegségei Primer komplexus (elődleges folyamat): a bemeneti b ti kapuhoz k h t t ó nyirokcsomóban tartozó i k ób i kialakul is ki l k l az elváltozás (Cornet-szabály) folyamat meggyógyulhat vagy a baktériumok eljutnak a szervekbe Korai generalizáció: heveny miliáris gümőkór vagy nagygócos gümőkór heveny miliáris gümőkór: szervekben egyidős (kölesszemnyi) gümők, nyirokcsomók duzzadtak apró gümőkket tartalmazhatnak, lép g p nem duzzadt nagygócos gümőkór: kevesebb, de nagyobb gócot A szervezet elpusztul p vagy gy áthangolódik, g védetté válik.

Emlősök baktériumos betegségei idült szervi gümőkór: újabb (exogén vagy endogén) fertőzés: egyes szervekben lassú gümőképzödés, gümőképzödés általában a nyirokcsomók nem betegszenek meg (tőgygümőkór) Késõi generalizáció: ellenállóképesség további csökkenése,, a baktériumok lympho-haematogén y p g terjedése: gyorsan terjedő (galoppozó), heveny miliáris gümőkór Tünetek: vadon élő állatoknál ritka, vedlési zavarok, köhögés, g , hasmenés A sovány, y, betegnek g állatokat ki kell lőni!!

Emlősök baktériumos betegségei Kórbonctan: a gümõk szalonnás vagy gyöngyház fényűek, később sajtosak vagy meszesek Diagnosztikus értékû, hogy az elváltozáshoz tartozó testáji nyirokcsomóban is megtalálni a tipikus elváltozást. vaddisznónál per os fertőzés miatt az elváltozások a garat környékén találhatóak Gyógykezelés: y gy nincs! Védekezés: higiéniai rendszabályok betartása (szennyvíz, zsigerelés, g beteg g állat kilövése) új állat telepítése csak negatív TBC teszt után tuberkulin teszt ismétlése 42 nap p után

Emlősök baktériumos betegségei Közegészségügyi vonatkozások: a beteg vagy betegségre gyanús állat szerveit és húsát közfogyasztásra gy bocsájtani j nem szabad Ember: M. tuberculosis, M. bovis Fertőződés: fogyasztása

beteg

állat

Hatósági állatorvost értesíteni!!

feltörése

feldolgozása

Emlősök baktériumos betegségei Ál ü őkó 1. Álgümőkór: 1 A kórokozó kó k ó Mycobacterium, M b t i d a betegség de b t é nem gümõkór /nem tuberculosis/: paratuberculosis 2 A kórokozó nem Mycobacterium: 2. pseudotuberculosis Paratuberculosis Johne - féle betegség, álgümõkóros bélgyulladás Előfordul: európai szórványosan másutt is kérődző fajok

országok országok,

Észak Amerika Észak-Amerika

Emlősök baktériumos betegségei Kórokozó: Mycobacterium paratuberculosis bovis sav- és é alkoholálló, lk h lálló külvilágban kül ilá b hó hónapokig ki életképes, él tké bélsárrál terjed Előfordul: szarvas, szarvas őz (fiatalok) Kórfejlődés: szájon át, bélfal megvastagodás L Lappangási á i idő: idő hónapok hó k Tünetek: lassan kifejlődő idült bélgyulladás, híg, bûzös, vércsíkos hasmenés, hasmenés lesoványodás, lesoványodás elhullás Kórbonctan: az elhullott állatok soványak, a belek nyálkahártyája megvastagodott megvastagodott, agytekervényszerû agytekervényszerû, szürke színű, alkalmanként granulomaszerű képletek

Emlősök baktériumos betegségei Kórhatározás: A baktérium b kté i ki t tá kimutatása Gyógykezelés nincs Gyógykezelés: a beteg állatok kilövésére állomány csökkentése az általános állapot javítása (téli takarmányozás) Védekezés: a behurcolás megakadályozása a betegségtől megszabadulni nem lehet

Emlősök baktériumos betegségei Kérõdzõk álgümõkórja corynebacillosis Közép-Európában, hazánkban ritka Kórokozó: Corynebacterium y pseudotuberculosis ovis p Gram pozitív, ellenálló baktérium Juh, muflon, vaddisznó, szarvas, üreginyúl y Kórfejlõdés: terjedése bélsarral, bélsárral vagy gy földdel szennyezett y sebeken keresztül jjut a szervezetbe újszülöttek: köldökzsinór szakadási bakteriémia, tüdőben sajtos, ellágyuló vagy meszesedésre hajlamos gócok, lesoványodás, elhullás

Emlősök baktériumos betegségei Tünetek: lesoványodás, senyvesség, köhögés, nehezített légzés Kórbonctan: hurutos tüdőgyulladás, diónyi, gyermekökölnyi sajtos sajtos, ellágyult gennyes gennyes, vagy vakolatszerû gócok a belső szervekben Kórhatározás: kórbonctani és kórszövettani vizsgálat Gyógykezelés: nincs Védekezés: beteg állatok kilövése Az állatok húsa közfogyasztásra nem bocsájtható!!!

Emlősök baktériumos betegségei Rágcsálók álgümõkórja, rodentiosis, yersiniosis Kórokozó: Yersinia pseudotuberculosis, Gram negatív pálca Érzékeny: rágcsálók, mezei és üregi nyulak, más állatfajok, ember ellenállóképesség csökkenése mezei nyulak megbetegedése Magyarországon szinte nem f d l elő fordul lő Kórfejlõdés, kórbonctan: a belsõ szervekben kölesnyimogyorónyi ó i gócok, ó k lép lé duzzadt d dt

Emlősök baktériumos betegségei Tünetek: vérfertőzésnél hirtelen elhullás, l lesoványodás, á dá senyvesség, é elhullás lh llá Védekezés: Véd k é megfelelő téli takarmányozás az etetések é széthúzása é ú á Közegészségügyi vonatkozások: emberi megbetegedés (foglalkozási ártalom) antibiotikummal eredményesen gyógykezelhető

Emlősök baktériumos betegségei Tularémia a vadon élő rágcsálók heveny vagy idült betegsége más melegvérű g fajok, j , fácán nem,, más madarak igen g (fogoly), házinyúl rezisztens, ember mezei nyúl: y élőnyúl y export p kerülhet veszélybe y Terjedés: közvetlen úton (vizelettel), közvetett úton (vérszívó ízeltlábúak) járvány 4-5 évenként (pocok gradáció) Kórokozó: Francisella tularensis, Gram negatív coccobacillus. vérszívó ízeltlábúak átadják utódaiknak

Emlősök baktériumos betegségei Kórfejlõdés: a baktérium elszaporodik nyirokcsomóban, vérfertőzés a szervekben gennyes elhalásos gócok vérfertőzés, (mezei nyúl 7 nap után szeropozitív) Tünetek: bódult, nehezen mozog (kézzel megfogható), lesoványodás, elhullás Kórbonctan: lép duzzadt, nyirokcsomókban, tüdőben, mellhártyán, y , sziven,, májon, j , lépen, p , vesén elhalásos g gócok Napjainkban alig fordul elõ kórbonctani tünet Kórhatározás: Kó h tá á antigénnel ti é l végzett é tt szerológiai ló i i próba ób élő és é lőtt állatok esetében

Emlősök baktériumos betegségei Védekezés: szerológiai vizsgálatok fertőzöttség mértékének meghatározása élő mezei nyúl export (tularémia mentesség igazolása) Közegészségügyi vonatkozások: A vadász fertõzõdhet a beteg állatoktól közvetlenül, vagy vektorok közvetítésével!! A beteg állatok húsa közfogyasztásra nem bocsájtható!

Emlősök baktériumos betegségei Ember: - torokgyulladás, t k ll dá tüdőgyulladás tüdő ll dá - enterális behatolásnál tífuszos tünetek; - leggyakrabban l k bb sebfertõzésként bf õ é ké jelentkezik, l k k (kézen (ké keletkező, nehezen gyógyuló seb, a hónalji nyirokcsomó fájdalmas duzzanata) - vérszívók szúrása után lázas állapot, a nyirokcsomók duzzanata - szerológiai vagy bakterológiai vizsgálat - Széles hatású antibiotikumokkal (pl: aueromycin) jól gyógyítható betegség!!

Emlősök baktériumos betegségei Brucellosis (fertõzõ vetélés) Régen egész Európa, sőt a többi földrészen is elterjedt betegség volt. volt Jelenleg Magyarország, és más országok háziállat állománya mentes. mentes A vadon élõ állatok között ritka. Kórokozó: a brucella fajok egyike csak telepeken van jelentõsége igazolni kell a mentességet

Emlősök baktériumos betegségei Sertésorbánc a vaddisznó ddi ó diszpoziciós di i ió betegsége b t é ellenállóképességet csökkentő tényezők Kórokozó: Erysipelothrix rhusiopathiea ellenálló Tünetek: vaddisznónál alig észrevehető tünetek: láz, elesettség, l tt é étvágytalanság ét á t l á Kór onctan lépduzzanat, Kórbonctan: p uzzanat, sz szemecskés m cs s f felületű ü tű máj, a hasüregben pókhálószerû fibrinszálak

Emlősök baktériumos betegségei Közegészségügyi vonatkozások: fertőzött állatok feldolgozásakor szerzett kéz- vagy egyéb bőrsérüléseken a seb környéke duzzadt, kipirult, kékesen elszineződött a testtájéki t ttájéki nyirokcsomók i k ók duzzadtak, d dt k fájdalmasak fájd l k kezelésre jól gyógyul nem alakul l k l ki tartós t tó immunitás i itá Az orbánc A bá bacillust b ill tartalmazó l ó hús hú fogyasztása f á nem okoz k megbetegedést.

Emlősök baktériumos betegségei Lépfene (anthrax) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! Érzékenység: É ék é növényevõ ö é õ állatok áll t k (strucc ( t i ) is) A fertőződés spórát tartalmazó takarmánnyal ivóvízzel következik be. be állatról - állatra általában nem terjed Kórokozó: Bacillus antracis gyenge ellenállóképességû ll állóké é û baktérium b kté i spóra ellenálló

és

Emlősök baktériumos betegségei Lappangási idő: 3 nap Tünetek: támolygás, szájból, orrból habos vér folyik bemeneti kapu p ((torok,, vékonybél) y ) vérfertőzés, hirtelen elhullással Kórbonctan: Kó b t több ö ö é duzzadt többszörösére d dt lép lé (struccnál ( t ál nincs), i ) a vér feketevörös, rosszul alvadt, levegőn világosodni kezd a kötõszövetekben véres kezd, véres-kocsonyás kocsonyás beszûrõdés, beszûrõdés tüdőben kruppos, vérömléses gyulladás Kórhatározás: Kó h tá á kó lő é kórelőzmény, laboratóriumi vizsgálat

kó b kórbonctani t i

l l t lelet,

Emlősök baktériumos betegségei Védekezés, megelõzés: Lőtt vagy elhullott állatot 2 méter mélyre elásni, a tetemet égetett mésszel vagy más erős fertőtlenitőszerrel leönteni, a boncolás helyérõl a földet 1 ásónyomnyi mélységben a gödörbe szórni. szórni A spóra 20 20-25 25 év múlva is fertőzhet. fertőzhet Endemia!! hatósági állatorvos!! A háziállatokat (juh) lehet oltani!

Emlősök baktériumos betegségei Közegészségügyi vonatkozások: ók b is ókorban i ismerték i ték járványok (1617 Nápoly, 60.000 ember halt meg) M Magyarország: á 1950 ől 1950-től szigorú ú járványvédelmi á á éd l intézkedések E b Ember: bő tüdő-, bőr-, tüdő vagy bélantrax bél t a bőr és a bõr alatti kötõszövet helyi gyulladása (pokolvar vagy karbunkulus) az emésztőszervi illetve légzőszervi fertőződés halálos lehet Az idejében felismert megbetegedés penicilinnel és tetraciklinnel gyógyítható.

Emlősök baktériumos betegségei Pasteurellosis bivalyvész, Bollinger-f. vadvész Hajlamosító tényező: (ősszel, télen)

ellenállóképesség

csökkenése,

Kórokozó: Pasterurella multocida, fakultatíve patogén, kevéssé ellenálló Lappangási idő: 1-2 nap Kórfejlődés: vérfertőzés, kruppos tüdőgyulladás Tünetek: Tü t k lá láz, köhö é köhögés, lesoványodás, elhullás

tüdő tüdőgyulladás, ll dá

h hasmenés é

Emlősök baktériumos betegségei Kórbonctan: Kó b t vérzések é é k a savósó és é nyálkahártyák álk há t ák alatt, l tt a garatban, gégefedőn oedema, kruppos tüdőgyulladás Gyógykezelés: szulfonamidok lf id k Védekezés: Véd k é ellenállóképesség megőrzése, fenntartása

Emlősök baktériumos betegségei Listeriosis földdel szennyezett romlott siló és takarmány ellenállóképesség p g csökkenése leggyakrabban a muflonok betegsége Kórokozó: Listeria monocytogenes szinte mindenütt előfordul valamennyi melegvérű állat megbetegedhet Kórfejlődés: vérfertőzés, majd agyvelőgyulladás, vetélés

Emlősök baktériumos betegségei Tünetek: elesettség, idegrendszer tünetek: tarkómerevség tarkómerevség, hátulsó testfél gyengesége gyengesége, kényszermozgások (körbe forgás, üres rágás) az oldalára esett állat nem tud felállni, felállni de járómozgást végez, körbefordul, a növényzetet körkörösen elhúzza vemhes állat elvetél Kórbonctan: kórokozó kimutatása, kórszövettani vizsgálat g A betegségre t gs gr gyanús á állatok ato húsa közfogyasztásra özfogyasztásra n nem m bocsájtható !

Emlősök baktériumos betegségei Közegészségügyi vonatkozások: az ember a beteg állattól fertőződhet magzatkárosodás, ká dá vetélés, élé agyvelőgyulladás gennyes kötőhártyagyulladás á á vérfertőzés a fertőzés lehetséges forrása a tehéntej Gyógykezelés: antibiotikumok

Madarak baktériumos betegségei Cl Clamydiosis di i madárkór dá kó ((ornithosis), ith i ) papagálykór ál kó

(psittacosis)

madarak betegsége papagályok p p y között járványszerű j y zsúfoltan tartott vadkacsák behurcolás: vadkacsák, vadkacsák sirályok Fácán: csak szórványosan Kórokozó: Chlamydophila psittaci (Chlamydia psittaci)

Madarak baktériumos betegségei Kórfejlődés: beszáradt ürüléket tartalmazó felvert por bejut a légutakba, légutakba majd a bélbe ellenállóképesség csökkenése vérfertőz Tünetek: könnyezés, y orrfolyás, y kötő- és szaruhártyagyulladás, zöldes hasmenés, ritkán idegrendszeri tünetek, lesoványodás tojástermelés á lé csökken, kk romlik l k a kelési k lé százalék á lék elhullás 20-40 % Kórbonctan: májon tűszúrásnyi sárgás elhalásos gócok, légzsákok g falán, szívburokban izzadmány y

Madarak baktériumos betegségei Gyógykezelés: csak 3 antibiotikum: enrofloxacin, chlórtetracyclin doxycyclin chlórtetracyclin, Védekezés: behúrcolás megakadályozása fiatal állatokat az idősebbekkel egy vizfelületre tenni nem szabad, ellenállóképesség jó kondició ellenállóképesség, Közegészségügyi vonatkozások: Ember: bronchopneumonia (légcső és tüdőgyulladás) papagáj galamb, papagáj, galamb házi szárnyasok foglalkozási ártalom

Madarak baktériumos betegségei Mikoplasmosis Fácán, fogoly állományok Fácán tartására szolgáló g épületetben p baromfit is nevelnek elhullás 20 % ellenállóképesség csökkentő tényező másodlagos g baktériumos fertőződés Kórokozó: Mycoplasma gallisepticum be kell hurcolni az állományba Fajspecifikus, germinativ úton is terjed

Madarak baktériumos betegségei Kórfejlődés: légutak nyálkahártyáján di diszpoziciós i ió té tényezők ők pl: l vakcinázás, k i á á zsúfolt úf lt tartás t tá Tünetek: madárinfluenzához hasonlít,, könnyezés, y , orrfolyás, szörtyögés, sípoló légzés, szinuszok duzzadtak Kórbonctan: légzsákok fala elhomályosodott elhomályosodott, fibrines felrakódás, szinuszokban izzadmány Gyógykezelés: G ó k lé Tylan, l Dinamutilin, D l Spectinomycin, Baytril, Doxyvit Védekezés: állathigiéniai szabályok betartása házi baromfival minden kontaktust kerülni kell kotlóssal csak telepen kívül neveltessünk csibéket

Madarak baktériumos betegségei Madarak gümőkórja szinte i minden i d madárfaj, dá f j viziszárnyasok i i á k ritkán i ká a vadon élő madarak fertőzik a házi baromfit második éves fácán Fertőzés: szájon át , ürülék, ürülékkel szennyezett takarmány vagy ivóvíz Kórokozó: Mycobacterium avium Kórfejlődés: hasonló mint az emlősöknél Tünetek: lesoványodás, lesoványodás hasmenés Kórbonctan: Idült betegség gócok a parenchimás szervekben A gümőkór az idősebb állatok betegsége, ezért csak egy szezonban tojatjuk a fácánokat!!!

Madarak baktériumos betegségei Baromfikolera Cholera avium, Pasteurellosis avium Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség! Zárt fácánfácán vagy vadkacsa állományba behurcolva 3030 70%-os elhullás Germinatív úton nem terjed. j Behurcolás: beteg állat, járványfogó tárgy A meggyógyult állat sokáig baktériumgazda Kó k ó Pasteurella Kórokozó: P t ll mutocida t id , több szerotípus az aktív immunizálást nehezíti Kórfejlõdés: virulens kórokozó, ellenállóképesség csökkenése y félheveny, y idült forma: vérfertőzés, gy gyulladásos Heveny, elhalásos lh lá gócok ó k

Madarak baktériumos betegségei Tünetek: gyors elhullások, barnás hasmenés, tüsszögés, bágyadtság, gy g, elhullás Napos állat soha nem beteg! Kórbonctan: enyhe máj- és lépduzzanat, a májon tûszúrásnyi gombostûfejnyi tûszúrásnyi, ombostûfejnyi elhalásos gócok, ócok a szíven, szíven a koszorúerek mentén tûszúrásnyi vérzések Gyógykezelés: y gy antibiotikumok a napi ivóviz mennyiség 50 %-át hajnalban, 30 %-át este veszik fel az állatok Védekezés: PASTOVAC /Phylaxia/ vakcina Szavatosság: csak növendék vagy felnőtt állományok adásvétele esetén vethető fel. Lényeges az egynapos lappangási idő, valamint a vevõ kárenyhítési kötelezettsége. Azonnal kezelni kell!!!

Madarak baktériumos betegségei Szalmonellózis

Salmonella gallinarum Egyéb Salmonella fajok

-

baromfitifusz paratifusz

Baromfitifusz Baromfifélékben B fifélékb gyakori k i Fácán, fogoly ritka Kó k ó Salmonella Kórokozó: S l ll gallinarum, lli közepesen ö ellenálló ll álló Fertõzés forrása: tojás, keltetõi hulladék, ragályfogó tár yak bacillusgazda tárgyak, bacillus azda tyúk, tyúk naposcsibe germinatív úton is terjed

Madarak baktériumos betegségei Kórfejlődés: vérfertőzés után különféle szervekben megtelepszik Tünetek:. k Fertõzötten F õ k l állat kelt áll 1-2 1 2 naposkorban, k b gépben é b fertõzõdött 2-7 napos korban beteg kelésgyengeség kelésgyengeség, ázékonyak ázékonyak, összebújnak összebújnak, hasmenés (fehér hasmenés) első héten hullanak el a keltetői fertőzöttek második á dik hét végén é é az újonnan új f tő ött k fertőzöttek két csúcsú elhullási görbe!!! felnőtteknél bágyadtság, bágyadtság gubbasztás, gubbasztás hasmenés vagy véres hasmenés, tojás termelés csökken hashártyagyulladás miatt pingvinszerû testtartás

Madarak baktériumos betegségei Kórbonctan: Lép- és májduzzanat, Májon, sziven kölesnyi elhalásos gócok g Elhullások pontos napi feltüntetése intézeti é vizsgálat ál Szavatosság érvényesítése!!! Gyógykezelés: antibiotikumok A kezelés ellenére bacillusgazdák g maradhatnak !!! Védekezés C k tifuszmentes Csak if szabad keltetni!!!

áll á ból állományból

származó á ó

tojásokat já k

Madarak baktériumos betegségei Paratifusz Tenyésztett vadkacsák és fácánok Diszpoziciós betegség, fõleg napos madarak fácánok között a paratifusz gyakoribb baromfitifusz germinatív úton nem terjed g j

mint

a

Kórokozó :

Salmonella typhymurium, yp y , S. anatum,, S. enteritidis más fajoktól (egér, patkány) is származhatnak

Tünetek étvágytalanság, levertség, hasmenés, egyensúly Tünetek: zavarok, bénulás hasonló mint a baromfitifusz

Madarak baktériumos betegségei Kórhatározás: baktérium kimutatása Gyógykezelés: Antibiotikumok érzékenységi vizsgálat alapján Védekezés: ellenállóképesség fenntartása a behurcolás b h lá megakadályozása k dál á Közegészségügyi vonatkozások: beteg közfogyasztásba nem kerülhet embernél szalmonellás húsmérgezés viziszárnyasok tojása nem fogyasztható Embernél: magas láz, láz hányás, hányás hasmenés tragikus kimenetelű is lehet!!!

állat

Madarak baktériumos betegségei Fekélyes bélgyulladás (fürj-betegség) Fürj,fogoly gyakori fácán ritka takarmányozási hibák, hibák zsufolt tartás Kórokozó: Clostridium colinum mindenütt előfordul hirtelen takarmányváltás miatt a bélben elszaporodik Tünetek: gubbasztás, hasmenés Kórbonctan: vékony- és vastagbélben vérzések, fekélyek, lép és májduzzanat Gyógykezelés: antibiotikumokkal talán megfogható Védekezés: hirtelen takarmányváltás elkerülése probiotikumok etetése p

Madarak baktériumos betegségei Elhalásos bélgyulladás Fácán, fogoly: szórványosan takarmányozási hibák, coccidiosis, zsúfolt tartás Kórokozó: Clostridium perfringens Tünetek: gy gyors elhullás takarmányváltozás y után növendékek K Kórbonctan: a bél korpaszerű felrakódás

nyálkahártyáján y y j

Gyógykezelés: y gy nem eredményes y Védekezés: hajlamosító okok kizárása probiotikum prob ot kum adagolása

sárgászürke g

GOMBÁK O GO OKOZTA O BETEGSÉGEK GS G Tüdőpenész Kórokozó: Aspergillus fumigatus, Mucor spp. ((un. raktári p penészek)) Fácánnevelőkben Fiatal állatok érzékenyebbek Kó f jlődé Kórfejlődés: ha nagyszámú spóra jut a légutakba tüneteket a megtapadt spórákból fejlõdõ gombatelepek okoznak a tüdőben apró sárgás gócok, a légzsákok falán lencsényi szürkés-fehér ü ké f hé f lt k vagy szürke foltok ü k penésztelepek é t l k keletkeznek zárhatja a légutat gutat éss fu fulladást a ást o okozhat ozhat lezárhatja

GOMBÁK O GO OKOZTA O BETEGSÉGEK GS G Tünetek: nehezített légzés légzés, borzalt tollazat tollazat, étvágytalanság, nyitott csőr, lesoványodás, fulladás a veszteség elérheti a 80%-ot a betegség b é alom l vagy takarmány k á eredetû d û gomba b spóra ó idézi elő állatról - állatra nem terjed Kórbonctan: a testüreg megnyitásakor jellegzetes penészszag, tüdőb tüdőben, lé légzsákokban, ák kb savóshártyákon ó há t ák mákszemnyi, ák i kölesnyi sárgás-szürke gócok Gyógykezelés: n Gyógykezelés nincs ncs az almot papírral, hullámpapírral le kell takarni a takarás fölé friss penészmentes alom

PARAZITÓZISOK Ó SO Coccidiosis Kórtan: Coccidia család (coccidiumok) Bélhámsejtekben szaporodnak elpusztítják a sejteket Csak nagyszámú véglény válthat ki klinikai tüneteket Fácán: Eimeria phasiani, Zsúfolt mélyalmos tartás Zsúfolt, Tünetek: 3-4 hetes vagy idősebb fácánok csökkenő étvágy, hasmenés elhullás Kórbonctan: híg zavaros, túrószerű béltartalom Gyógykezelés: megfelelõ tartás és takarmányozás (A vitamin it i ellátás!) llátá !) (Neophykokcin, ESB3) Ionofor szerekre a fácánok érzékenyek

PARAZITÓZISOK Ó SO Histomonadózis Fertőző vakbél- és májgyulladás,

black head ((„fekete fej”) j ) betegség g g

a növendék pulyka és a páva ritkán itká fácán fá á és é fogoly f l Kórokozó: Histomonas meleagridis (ostoros véglény) Tünetek: 8 Tünetek 8-10 10 hetes fácánok, bágyadtság, hasmenés, fejüket lógatják (fejben kialakuló vérpangás miatt a látható bőrfelületek kékes-vörös, fekete-vörös színűek (black head)) Kórbonctan: a májon koncentrikus rajzolatú, besüppedő sárgás foltok, a vakbélben ovális vagy összfolyó elhalások. elhalások Gyógykezelés: Dimetridazol tartalmú takarmány

PARAZITÓZISOK Ó SO Májmételykór p testű,, lándzsahegy, gy, f falevél vagy gy orsó lapos szívóférgek Fejlődésük egy szakasza köztigazdában zajlik

alakú

Közönséges májmétely (Fasciola hepatica) idült lefolyású betegség általános ellenállóképességet csökkenti kérődzők betegsége Köztigazda: iszapcsigák Kórfejlődés: szájon át, át átfúrja a bél falát, falát a máj állományán keresztül az epeerekbe vándorol (4 - 6 hét), idűlt epeér gyulladást okoz

PARAZITÓZISOK Ó SO Tünetek: bágyadtság, gy g, étvágytalanság, gy g, hasmenés, gyenge agancsfejlődés

lesoványodás, y ,

Kórbonctan: keményebb, keményebb tömöttebb tapintatú a máj epeerek fala megvastagodott, benne mételyek Megelőzés, védekezés: antiparazitikus kezelés karámban vagy zárttérben tartott állatoknál

PARAZITÓZISOK Ó SO Nagy métely (Fascioloides magna) nagy szívóféreg (6 - 10 X 2 - 5 cm), amerikában őshonos szarvasfélékben tipikus Európába 1875-ben vapitivel hurcolták be Eredeti gazda a fehérfarkú (virginiai) szarvas minden szarvasféle fogékony amerikai szarvasokban 85-90 %-os a fertőzöttség Magyarországra Szlovákiából került (Győr (Győr-Sopron Sopron megye 1991) nem az epeérben élősködik, hanem az epeérből kiinduló cistát (folyadékkal telt hólyagot) fejleszt a cisztának efferens és afferens (elvezetõ és p visszatérõ) ága van (peteürítés) a cisztában két féreg van, 5 évig él

PARAZITÓZISOK Ó SO Dámszarvas, őz elpusztulhat g gp peteürítő a szarvas élete végéig A fertõzöttséget az állat életében diagnosztizálni.

nem

lehet

Kórbonctan: a májon kékes-lila kidomborodások, ciszták vannak és benne a mételyek y Védekezés: Szabad területen nincs mód. Gyógykezelés: csak zárt tartás esetén Albendazol 26 mg/ttkg

PARAZITÓZISOK Ó SO Galandférgesség, hólyagférgesség, borsókakór a galandférgek kifejlett alakjai a gazda fajban élősködnek a lárvák lá ák a köztigazda kö ti d szöveteiben ö t ib t tü testüregekben kb találhatóak a köztigazda a tápláléklánc egyik tagja A vadon élő állatok galandférgessége ritka kivételektõl eltekintve nem okoz tüneteket. A borsóka (cysticercus) és a hólyagféreg (coenurus, echinococcus)) a különbözõ g galandféreg g fajok j lárvái.

PARAZITÓZISOK Ó SO húsevők galandférgessége g f g g a férgek köztigazdái: növényevők, sertés (ember) Gazdaállat: ritkán okoz tüneteket K Köztigazdák: dák kisdiónyi, k dó almányi l á hól hólyagok k (máj, ( á tüdő, dő agyvelő, cseplesz, stb.) Kutyának hólyagférges szervet adni nem szabad!! Az ember is, köztigazda!!

PARAZITÓZISOK Ó SO Madarak légcsõférgessége 3-4 hetes fácáncsibék betegsége Hazánkban szinte mindenütt előfordul. Kó k ó Syngamus trachea Kórokozó: h Köztigazda: földigiliszta Emésztőcsőbe jut, jut tüdőbe vándorol, vándorol légcsőben telepszik meg Kórfejlődés: a légcsőben megtapad, a nyálkahártya ki i lt vércsíkokkal kipirult, é ík kk l tarkított t kít tt nyálka álk fedi f di Tünetek: Az állatok köhögnek, nyakukat nyújtogatják, fejüket f jü t rázzá rázzák,, tátott csőrr csőrrel lélegzenek. gz n . szörtyögő, sípoló légzés, lesoványodás, elhullás

PARAZITÓZISOK Ó SO Kórjelzés: j "Y" alakú féregpár szabadszemmel is meglátható bélsárból a peték kimutatása Gyógykezelés: mebendazol (0,4 (0 4 g/ttkg Mebenvet) vagy Tiamebendazol tartalmú készítmények Fácánoknál a mebendazol helyett a Panacur jobb. a mebendazol fácánok esetében szűk terápiás sávú

PARAZITÓZISOK Ó SO Vaddisznó tüdőférgessége /Metastrongylosis/ mindenütt előfordul fiatal malacoknál elhullást idézhet elő 30-90 %-os fertőzöttség malacelhullásoknak felét a metastrongylosis okozza Süldők felnőtt állatok ritkán betegek, Süldők, betegek hordozók, hordozók terjesztők. Kórokozó: Metastrongylus fajok Köztigazdák a különféle földigiliszták A vaddisznók ddi ók a földi ili ták földigiliszták elfogyasztásával lf tá á l fertőződnek a férgek a tüdőben telepszenek meg.

PARAZITÓZISOK Ó SO Kórfejlődés: a lárvák vándorolnak megtelepedésük helyén (hörgők) pontszerű vérzéseket okoznak Tünetek: a malacok köhögnek, pupósított háttal állnak, lesoványodnak y és elhullanak Kórbonctan: a tüdőben gyulladásos gócok, a hörgőkben szabad szemmel is megláthatók a cérna vékonyságú fonálférgek Gyógykezelés: évente két alkalommal antiparazitikum tartalmú táppal etetjük az állományt

PARAZITÓZISOK Ó SO Trichinellosis a nyers sertéshús fogyasztása miatt veszedelmes zoonozis Kórokozó: Trichinella spiralis (fonalféreg) Kórfejlődés: a bél nyálkahártyában telepednek meg, ivarosan szaporodnak bélgyulladást é á idéznek é elő a kikelő lárvák a vérárammal eljutnak az izomszövetekbe predilectios hely a rekeszizom és a légzőizmok betokolódnak (citrom alakú tok)

PARAZITÓZISOK Ó SO Tünetek: láz, hasi fájdalmak, hányás, hasmenés ((ember, m ,m mindenevők,, húsevők)) izomtrichinellák vándorlása és betokozódása izomfájdalmakban jelentkezik vaddisznónál nincs tünet Védekezés: vaddisznóknál nem lehet védekezni A vadászkutyáknak nyers húst adni nem szabad!! Közegészségügyi vonatkozások: Az emberek mindig a nyers vaddisznóhústól fertőződnek! A betegség súlyos, akár halálos is lehet. A vaddisznó húsa közfogyasztásra közfogyasztásra, nyers húskészítményekbe csak kedvező eredményú trichinella vizsgálat után kerülhet!!

PARAZITÓZISOK Ó SO Szőr és tolltetvek csekély kórtani jelentőségük elszaporodásuk l dá k jelzi, l h hogy b beteg, l leromlott l áll állattal l van dolgunk zárt térben, térben karámban vagy vadaskertben mindig takarmányozási vagy tartási hibára utalnak

PARAZITÓZISOK Ó SO Bagócsok Bőrbagócs (vargalégy) Szarvas: Hypoderma actaeon (szarvas (szarvas-vargalégy) vargalégy) Őz: Hypoderma diana (őz-vargalégy) a szarvas-vargalégy g gy szigorúan g fajspecifikus j p H. diana: dámszarvas, muflon a légy a petét a szőrre rakja a lárvák lá ák befurakodnak b f k d k a bőrbe, bő b vándorolnak, á d l k majd jd megtelepednek (hát, ágyék) g y keresztül jjutnak ki légzőnyíláson A lárvák okozta sérülések befertőződnek, gennyes gyulladásos csomók alakúlnak ki. Az állatok bőre értéktelen. értéktelen

PARAZITÓZISOK Ó SO Orrbagócs (torokbagócslárva) Kórokozó: Cephenomyia spp., Pharyngomia spp. bagócslegyek elevenszülők repülés közben a lárvákat az orr nyálkahártyájára fecskendezik orrban és a rostacsont nyálkahártyáján élősködnek Kórtan: csak nagyszámban az orrjáratokban já t kb hurutos h t gennyes gyulladás ll dá légzési nehézséget, köhögés rostacsonton átterjedhet az agyburokra un. un „álkergekór álkergekór” a kihülő test melegebb részeit keresve másznak az alsó légutakba G ó k Gyógykezelés, lés védekezés: éd k és: nincs nin s mód. mód

PARAZITÓZISOK Ó SO Rühatkák (Sarcoptoidae) A bőben élősködnek rühösséget okoznak. fajspecifikusak elszaporodásához l dá áh ellenállóképesség ll állóké é csökkenés kk é kell k ll kiváltó ok: betegség, betegség leromlott kondíció, kondíció táplálékhiány, táplálékhiány vitamin vagy ásványianyag hiány stb. vadjainknál jelző tünet Gyógykezelés: gyakorlatilag nincs, beteg állat kilövése a róka rühatkája kutyára átterjedhet

PARAZITÓZISOK Ó SO Kullancsok (Ixodidae) vérszívó ízeltlábúak időleges paraziták B Betegséget é k közvetítenek í k vírusos (encephalitis), baktériumos (tularémia) parazitás (babeziozis)

MÉRGEZÉSEK G S Mérgezésről akkor beszélünk, ha valamilyen szervetlen vagy szerves anyag káros mennyisége kerül a szervezetbe. tb a mérgezés nem minőségi, hanem mennyiségi kérdés az arzén vagy a sztrichnin kis mennyisége roboráló szer a konyhasó, de konyhasó mérgezés az állatok hirtelen és/vagy tömegesen betegszenek meg és/vagy hullanak el a mérgezett állat viselkedése megváltozik egyes mérgezésre jellemzõ tünetek láthatók kutyák utyá gya gyakran ran hányna hánynak vadon élő állatok általában elhullanak boncoláskor szegényes a kórkép

MÉRGEZÉSEK G S Mit tegyünk mérgezés gyanuja esetén ? Ki kell zárni a fertőző betegséget mérgezésre irányuló vizsgálat 1 még 1. é élő, élő de d beteg b áll állatok k vizsgálata ál 2. a mérgező anyag eltávolítása a szervezetből 3 takarmányváltozás, 3. takarmányváltozás festés, festés műtrágyázás, műtrágyázás növényvédelem, idegen anyagok lerakása részletes feljegyzés j gy (jegyzőkönyv) (j gy y ) kártérítési igény vagy felelősség 4. boncolás (boncolási jegyzőkönyv) 5 vizsgálati 5. i ál i anyag (laboratóriumba) (l b ó i b ) küldése: küldé takarmány, k á gyanus anyagok,gyomor- béltartalom, hulla vagy hullarész

MÉRGEZÉSEK G S kisérőirat a körülmények részletezése A kényszervágott ké á vagy lelőtt l lő állatok áll k húsát hú á nem mindig d szabad felhasználni, ezért a lehetséges értékmentés érdekében a húst elkülönítetten,, g gondosan kell kezelni a vizsgálati á eredmények é megérkezéséig!! é é é

MÉRGEZÉSEK G S gyakori mérgezések Növényvédőszer: (szerves foszforsavészter) szabad területen növényvédelmi munkák során árkok, pocsolyák vizébe kerül nagyobb mennyiség vagy a szer hozzáférhető Kutya: y lemosó szerek helytelen y használata súlyos, olykor végzetes mérgezés Tünetek: paraszimpatikus idegrendszer izgalma pupillaszűkület, ill űkül t nyálcsorgás, ál á kö könnyezés, é nehezített h ít tt légzés, görcsök, légzésbénulás, elhullás A kellő időben adott atropin segíthet!!

MÉRGEZÉSEK G S Rágcsálóirtó szerek Kumarin: véralvadást gátló, vérzékenységet okozó vegyület Szabadforgalmú b df l ú szerek. k vérzés a természetes testnyílásokon, a gyomor falába, hasüregbe Őz: (klórfacinon tartalmú Redentin 75) Kutya: mérgezett rágcsáló vagy a csalétek elfogyasztása rossz általános állapot, porcelánfehér kötőhártya és nyálkahártyák Időben adott gyógyszerek (K vitamin) intenzív kezelés!!!

MÉRGEZÉSEK G S Műtrágya emberi hanyagság kupacokban kinnhagyott műtrágyát az állatok felnyalják Sóhiány!!! óh á !!! (Pétisó) (Pé ó) hólyagok a száj nyálkahártyáján Őz: gy gyors elhullás a mérgező g hely y közelében A növényvédőszerek és műtrágyák gondos kezelése tárolása!!

MÉRGEZÉSEK G S Gombatoxikózisok gabonaféléken élősködő fuzarium gombák T, F toxinok szemeket k f fogyasztó ó áll állatokban kb mérgezéseket é é k okozhatnak raktári penészgombák is toxinokat termelnek takarmányszegény időben penészes széna vagy abrak vadetetők, szórók vadtakarmány csak teljesértékű gabona vagy széna lehet

MÉRGEZÉSEK G S Botulizmus már az ókorban ismert volt kolbász eredetű emberi megbetegedés (b (botulus l - kolbász) k lbá ) viziszárnyasok „járványos” elhullása (XIX. század) A botulizmus, nem fertõzõ betegség. Clostridium botulinum anaerob baktérium exotoxinja j neurotoxin, valamennyi melegvérű állat A természetben ismert legerősebb méreg, 0.0000001g (10-6 g) a humán LD. LD tenyésztett vadkacsák és fácánok A baktérium anaerob körülmények között termel toxint.

MÉRGEZÉSEK G S Szaporodás: állati hullák, rosszul kezelt silók, romlott takarmányok, sekély vízzel borított tóiszap vizi szárnyasok: a vízet, iszapot átszűrve táplálkozó madarak felveszik fácán: a toxint a hulla természetes testnyílásain bejutó légyálcák veszik fel a fácánok á á a légyálcák é á á felvételével é é vagy az elhullott állat á elfogyasztásával mérgeződnek A "járvány" járvány a szaporodó hullák közvetítette egyre több állatra kiterjedő mérgezés. Kórfejlődés: az ingerület i ül átvezetés á é megszünik ü ik petyhüdt bénulás

MÉRGEZÉSEK G S Tünetek: petyhüdt p y bénulás,, a m madarak szárnya y f feje j lóg, g, sok vízszerű ürülék, nem tudnak felszállni, kézzel megfoghatók, elhullás Védekezés: Kacsák: tóról le kell hajtani, tiszta folyóvíz a tó vízszintjét j megemelni g Fácán: hullák összegyűjtése Az elhullott A lh ll tt madarakat d k t más á állattal áll tt l megetetni t t i nem szabad!! (Emberi fogyasztásra is alkalmatlan!!) a toxin egy évig hatékony, új terület kialakítása

MÉRGEZÉSEK G S Tejsavmérgezés /lactacidaemia/ vadonélő kérődzők takarmányszűk időszak: sok szemes, főleg kukorica a tejsav kóros kó f l felszaporodása dá a bendőben b dőb a víz í ide d áramlik, a vér besűrűsödik: keringési elégtelenség, heveny y szívgyengeség, gy g g, gy gyors elhullás Természetes körülmények között ritka. A takarmányváltást csak lassan. Tünetek: nyálzás, bágyadtság, étvágytalanság, légzés szapora, ürü ürülék h híg, g, ha habos, os, eszméletvesztés szm t szt s éss elhullás hu ás akár órákon belül

MÉRGEZÉSEK G S Kórbonctan: y , rothadt szagú, g , híg g bendőtartalom, m, savanyú, nagymennyiségű gabonamagvak, kukorica

benne

Megelőzés: ne egy kupacba szemesek szénával együtt nyalósó biztosítása Gyógykezelés: csak vadaskertben 5 %-os % os NaOH oldat (20-50 (20 50 ml) itatni vagy a bendőbe

MÉRGEZÉSEK G S Sörét okozta ólommérgezés Viziszárnyasok - röptetett vadkacsa nagy mennyiségű ólomsörét szennyezi a tó iszapját enyhébb hébb - súlyosabb úl bb ólommérgezés ól é é Tünetek: nem tudnak repülni, repülni nehezen mozognak, mozognak étvágytalanság, étvágytalanság lesoványodás, elhullás zúzógyomorban lenyelt, kopott ólomsörétek A klinikai tünetekben jelentkező mérgezés már nem gyógyítható. Megelőzés: a vadászterület széthúzása a területek pihentetése a lőirányok y ne a tó felé mutassanak

MÉRGEZÉSEK G S Konyhasómérgezés nagy mennyiségű só felvétele kevés ivóvíz az agyban b ödéma dé alakul l k l ki k Tünetek: izomgyengeség, rángógörcsök, elhullás Ha elég víz áll rendelkezésre mérgezés nem alakúl ki! A veszteség a 30-40%-ot is elérheti. Gyógykezelés: y gy A magas g sótartalmú takarmányt y azonnal le kell cserélni, és korlátlan mennyiségben tiszta ivóvizet biztosítani. Ha óvatosságból csökkentik a fácántápok NaCl tartalmát konyhasó hiány alakúlhat ki.

MÉRGEZÉSEK G S Növendék fácánok konyhasó hiánya mesterségesen nevelt 3-6 hetes fácán ha elsősorban növényi alapanyagokból állítják össze a takarmánykeveréket az állatok étvágytalanok, étvágytalanok fejlődésben elmaradnak táp analízis 0,2%-os só kiegészítés, gyors javulás

MÉRGEZÉSEK G S Tollcsipkedés Oka: rossz szokás, zsúfoltság, aminósav anyagforgalmi hiba vedlés - S-tartalmú S tartalmú aminósav - metionin, metionin cisztin "unatkozás" unatkozás felkötött lucerna csomók, alomba szórt csőr kurtítás, csőrkarika, csőrsisak

hiány,

MÉRGEZÉSEK G S Mezei nyulak /õszi/ betakarításkori enteropathiája kukorica betakarítás után sok elszóródott szem, törött cső k könnyen emészthető é h ő keményítő k é í ő emésztési zavarok máj disztrophia, disztrophia bódultság megváltozott viselkedésû "veszett" nyulak

MÉRGEZÉSEK G S Házi serés telepen tapasztalt problémák: Magzatkárosodások - toxinok Szaporodásbiológiai - zavarok F hiány Fe h á – embrióhalandóság b óh l dó á Cu hiány - sperma minőség romlik “A” A vitamin hiány - ivarérés zavaran, zavaran vemhesülés romlik fontos a Ca:P arány D vitamin E vitamin

VIZSGÁLATI ANYAG CSOMAGOLÁSA, KÜLDÉSE állatorvos vagy vadgazdálkodó küld bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség bizonytalan a diagnózis - állomány veszélyeztetett nagy gazdasági kár vagy szavatosság A minta lehet: - egész hulla - szerv, szerv vagy szervrendszer - takarmány, egyéb anyagok - csőbe levett vér - béltartalom vagy hullaték

VIZSGÁLATI ANYAG CSOMAGOLÁSA, KÜLDÉSE A csomagolásra és a állategészségügyi szabályok: 1. kisérőirat:

kűldésre

vonatkozó

beküldő nevét, székhelyét y a minta (hulla, hullarész, stb.) nevesítése a mintavétel időpontját, helyét · a vizsgálat i ál t irányát i á át részletes kórelőzményi adatokat ki kapjon másolatot ki fedezi a vizsgálatok költségeit · dátum, a beküldő olvasható aláírása 2. csomagolás 3. postai küldemény: csomagolás!! 4 Gyorsan 4. G s romló ló mintát i tát mindig i di futárral f tá l kell k ll küldeni!! küld i!!

ZOONÓZISOK sertésorbánc tularémia listeriozis ornitozis veszettség TBC lépfene bőrgombásodás g galandférgesség g g borsókakór trichinellózis

ZOONÓZISOK Q-láz (? Queri) Ausztrália Auszt áli (1937) (Derrik (D ik és Burnet) Bu n t) Kórokozó: Coxiella burneti ellenálló porral, l beszáradt b á dt váladékkal ál dékk l és é kullancs k ll útjá terjed útján t j d ember: fertőzött kérődzőkkel való érintkezés b beszáradt á dt váladék, ál dék kullancs k ll ü ülék kórokozót ürülék, kó k ót tartalmazó t t l ó tej, fertőzött kullancs Lappangási idő: 18-21 18 21 nap Tünetek: fejfájás, izomfájdalmak, influenzás tünetek, tüdőgyulladás szerológiai vizsgálat Gyógykezelés: tetraciklin, tetraciklin chlorocid

ZOONÓZISOK Lyme-borreliosis (vándorló bőrpír)(Lyme-kór) USA (Lyme) (L m ) kullancs csípés nem valódi lódi zoonózis ó i természetet járó ember Kó k ó Borrelia Kórokozó: B li burgdorferi b d f i Vektor: kullancs Tü Tünetek: k kullancs k ll csípés í é helyén h l é bőrpír, bő í majd jd elmúlik l úlik és é csak hetek, hónapok múlva jelenik meg máshol nyiroksejtes i ks jt s bőrgyulladás, bő ll dás később reumatikus tik s jellegű j ll ű izületi panaszok, idegrendszeri tünetek

ZOONÓZISOK Diagnózis: g szerológiai g vizsgálat g Gyógykezelés: hosszú ideig, antibiotikum Védekezés: kullancs távoltartása Védekezés riasztó szerek gondosan megválasztott ruházat a kullancs gyors eltávolítása a kullancs az első 5 - 6 órában nem fecskendez a sebbe fertőző anyagot a kullancsot csak m mechanikai m módszerrel ((csipesszel, p , körömmel, újbeggyel) szabad eltávolítani

ZOONÓZISOK Leptospirosis Kórokozó: Leptospira spp. vadegészségügyi jelentősége csekély vadegészségügy emberi megbetegedés ritka foglalkozási betegség /kanászkór, aratási láz/ fertőzött vizelet, pocsolya, fürdővíz L icterohaemorrhagiae (patkány) L. influenzára emlékeztető antibiotikum

ZOONÓZISOK Toxoplazmozis T x l m i Az egyik legelterjedtebb fertőző betegség. Kó k ó Toxoplasma Kórokozó: T l gondii dii ivartalan formája bármely emlősben vagy emberben i ivaros alak l k macskában káb per os, intra nasalis vagy dia placentalis nyers vagy nem kellően k llő sütött, főzött fő hú félék mosatlan húsfélék, l zöldség, földről szedett gyümölcs, macska bélsárral szennyezett por, por szőrszál, szőrszál homok, homok gyermekjáték, gyermekjáték stb. stb Tünetek: hepatitis, pneumonia, myocarditis, idegrendszeri tünetek, tünetek meningitis, meningitis vetélés, vetélés koraszülés, koraszülés magzati károsodások (hydrocephalia, agyi károsodás) mmund agnoszt ka próbák immundiagnosztikai higiéniai szabályok betartása

ZOONÓZISOK Echinococcosis E hi i galandféreg E hi Echinococcus multilocilaris ltil il i szaporodó rókaállomány rókát ókát nyúzó, ú ó boncoló b ló ember b észrevétlenül é étl ül fertőződhet f tő ődh t petéi aprók, a szőrzetről felszálló porral is az ember b köztigazdává k dá á válik ál k és é évekig é k tünetmentes hólyagok, szövetszaporulattal járó gócok szerológiai ó vizsgálat á a betegek gyógykezelése hosszadalmas és költséges higiéniai szabályok betartása Róka boncolásakor, nyúzásakor ajánlatos szájmaszkot és gumikesztyűt ik ű viselni!! i l i!!

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA higiénia – tisztaság, tiszta környezet áll thi ié i - integráló állathigiénia i t áló tudomány, t d á megelőzi lő i a termelési t lé i vagy állategészségi problémákat dinamikus egyensúly vadeltartó képesség ökológiai egyensúly a vadgazda mit tehet a saját területén? kö környezeti ti ártalmak á t l k Állategészségügyi szempontból is tudatosan kell szelektálni. szelektálni ha a vadászok nem, vagy nem jól végzik ezt a feladatot, az állomány romlik a hullák, hullarészek ártalmatlanítása

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA A vadász számára a zsákmányból y a trófea és a vadhús az igazi érték. telepítés p elött megfelelő g ideig g karanténban kell tartani az állatokat a táplálék mennyisége, kritikus időszakok: takarmányozás vagy állományszabályozás áll á ál á őszi elhullások - megfelelő táplálás természetes vizforrások, karbantartása, vadkamrák, vadföldek, erdősávok, táblaszegélyek fenntartása Já á Járványok k idején id jé vadászati dá ti tilalom til l lé életbe. lép él tb parazitózisok – gyógyszeres nyalósó - vadászati idény

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA Zárttéri nagyvadtenyésztés higiéniája ne legyen „látható látható” a vadaskert kiegészítő takarmányozás Vadászkert – tenyészkert - nevelő – karantén Tervezés: 1 állatfaj 1. áll tf j és hasznosítási h s sítási mód ód 2. terület(ek) kiválasztása 3 terület 3. t ül t részletes é l t felmérése: f l é é d b domborzat, t erdősültség, dő ült é klimatikus tényezők, stb. 4 kiviteli tervek 4. 5. Építés: betelepítés, takarmányozás, hasznosítás, jármű és személyforgalom, személyforgalom kerítés ellenőrzés 6. gazdaságossági számítások

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA A kert üzemeltetésének higiéniai szabályai egészséges állományt megfelelő mennyiségű és beltartalmi értékű takarmány Hírtelen takarmányváltás!!! hal vagy baromfiipari melléktermékből csak keveset áll thi ié i i szabályok állathigiéniai s bál k betartása: b t tás : rendszeres etetés, ivóvíz, sózók, itatók etetők ti t á tisztasága, preventív tí kezelés, k lé dagonyákat d ák t időnként idő ké t kiszárítani, kertben zsigerelni nem szabad, b f ók üzemeltetése, befogók ü l é állandó állategészségügyi kontroll

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA Szabad terület

Kert TÁPLÁLÉK KINÁLAT KRITIKUS IDŐSZAK ÁLLOMÁNY NAGYSÁGA BETEGSÉGEK FERTÕZÕ BETEGSÉGEK PARAZITÓZISOK MÉRGEZÉSEK IDEGEN TÁRGYAK HIGIÉNIAI SZABÁLYOK

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA Zártéri apróvadtenyésztés higiéniája technológiában rögzített létszám takarmányreceptek A takarmány minőségét folyamatosan ellenőrizni kell. fácánok elhullási okai: takarmányozási ártalom 36%, tartási hiba 18%, 18% kelésgyengeség 31%, 31% vírusos betegségek 2%, baktériumos betegségek 8% sejtzárványos j z y hepatitisz p z 1%,, parazitózisok, p z z , mérgezések stb. 4%.

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA Zártéri apróvadtenyésztés higiéniája törzstelepek, nevelő vagy kibocsátó telepek szigorú technológiai haladási irány Kelésgyengeség: K lés sé : genetikai, A-vitamin hiány, magasabb hőmérsékleten keltettek rossz a fogadási hőmérséklet keltettek, a szik nem szivódik fel, köldök nem záródik, köldökgyulladás

VADÁSZTERÜLETEK ÁLLATHIGIÉNIÁJA Védőoltások FÁCÁN 2. - 4. hét baromfipestis kihelyezéskor (7.-8. (7 8 hét) baromfipestis kieresztés (ha szükséges) baromfikolera t tenyészállomány és áll á (tojatás (t j tás előtt) lőtt) baromfikolera b fik l KACSA növendék ö dék (tavon) (t ) b baromfikolera fik l tenyészállomány tojatás előtt 2x baromfikolera törzsállomány áll á 2x 2 k kacsapestis i FÁCÁN ÉS KACSA veszélyeztetett él áll á állomány b botulimus l

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Bélelzáródás idegen tárgyak, emészthetetlen bőrdarabok, stb. T Tünetek: k elesett, l há hány, h hasa f feszes az elzáródást á ó á alkalmanként é ki lehet tapintani konzervatív vagy sebészeti kezelés veszélyes tárgyakat ne adjunk

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Gyomorcsavarodás hi t l testhelyzet hirtelen t th l t változtatás ált t tá felhalmozódó gázok b d í alatt bordaív l d b dobszerű ű hang h műtéti megoldás Angolkór (rachitis) gyorsan növekedő kutyafajták helytelen táplálás sántaság, izületek duzzadtak Ca és D-vitamin

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI S Szopornyica i Paramyxoviridae y - Morbillivirus Lappangási idő: 3-7 nap Tünetek: m magas g láz,, légzőszervi g tünetek,, bőrkiütés,, idegrendszeri tünetek, Gyógykezelés: y gy csak a betegség g g elején j antibiotikumokkal és szopornyica elleni szérummal Védekezés: rendszeres immunizálás

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Fertőző májgyulladás (Rubarth kór) 1947 (Rubarth) Svédország 1953 Magyaroszág gy g Mastadenovírus Tü t k láz, Tünetek: lá hányás, há á a májtájék ájtájék fájdalmas, fájd l sárgaság, á á vérzések a száj nyálkahártyáján Gyógykezelés: tüneti kezelés (hiperimmun vérsavó) Védekezés: immunizálás

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Parvo-vírus okozta bélgyulladás Parvovírus Lappangási pp g idő: 1-3 nap p Tünetek: hányás, y , hasmenés m ((véres), ), elesettség, g, anaemia m kezelés nélkül sok az elhullás Gyógykezelés: folyadékpótlás, antibiotikumok Megelőzés: immunizálás

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Parvo-vírus okozta bélgyulladás Parvovírus Lappangási pp g idő: 1-3 nap p Tünetek: hányás, y , hasmenés m ((véres), ), elesettség, g, anaemia m kezelés nélkül sok az elhullás Gyógykezelés: folyadékpótlás, antibiotikumok Megelőzés: immunizálás

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Leptospirosis vadon élő rágcsálók, háziállatok Tünetek: T k heveny: h l levertség, é magas láz, lá sárgaság, á á barnás b á vizelet, hányás, hasmenés, ritkán idegrendszeri tünetek, idült: aluszékonyság, aluszékonyság étvágytalanság, étvágytalanság hányás, hányás hasmenés, hasmenés a száj nyálkahártyáján kimaródások, Védekezés: immunizálás

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI A kölyökhalál Oka a szuka szubklinikai streptococcus, staphylococcus Oka: vagy coli mastitise. kennelek – újszülöttek j – elpusztulnak p Megelőzés: g a szuka célzott antibiotikumos kezelése szigorú higiéniai intézkedések

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Toxoplasmosis Toxoplasma gondii végleges gazdája a macska. Köztigazda: valamennyi melegvérű, (ember) Tünetek: kutya tünetmentes fertőzöttség a betegség szopornyicához vagy májgyulladáshoz jgy hasonló Gyógykezelés: nincs Közegészségügyi Köz g szs gügy vonatkozások: onat ozáso zoonozis - a kutya szerepe elhanyagolható

fertőző

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Babesiosis

Dermacentor pictus - kullancs B b Babesia canis – kórokozó kó k ó (kutyában) (k áb ) Endémia - a babaesiák a vörös vértestekben Tünetek: magas láz, á ziháló á ó légzés, é é a nyálkahártyák á á á halványak, vérfestékvizeléssel, sárgaság, elhullás (3-5 nap) Gyógykezelés: imidokarb Védekezés, megelőzés: rendszeres ellenőrzés p parazitaellenes it ll n s szerek s k (spot (sp t on, n nyakörv) n kö )

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Gombás bőrbetegségek (dermatomycosis)

Mycrosporum canis, M. gypseum és Trichophyton spp., (fonalas gomba) Malassezia pachydermatis (élesztőgomba) beteg állattal való közvetlen érintkezés spórákat átvivő tárgyak (kefe, fésü, ketrec, stb.) ellenáló képességének p g csökkenése Tünetek: Kerekded korpázó, pikkelyező, foltok a fejen, nyakon Kórhatározás: bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata, gombatenyésztés

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Gyógykezelés: G ó k lé gyógyszerérzékenység ó é ék é alapján l já M. canis - Biocan-M vakcinázást Közegészségügyi vonatkozások kutyáról, macskáról – emberre!!! gyakori zoonozis (gyerekek, nők) tünetmentes állatok (macska)

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Galandférgesség

Dipylidium caninum (vékonybél, 45 cm, ízei uborkamag

formájúak) Kutya gyakori élősködője, köztigazdája – bolha Tünetek: az ízek irritálják j a végbél tájékát, j farukon csúszkálnak, "szánkázás„ „Szánkázás” - orsóférgesség, paraproctalis mirigyek gyulladása ll dá Védekezés: rendszeres bolhairtás, féregtelenítés Közegészségügyi vonatkozások emberben is megtelepedhet (gyerekek!!) a kutya simogatása után a szennyezett kézről per os

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Demodicosis szőrtüszőatkák - Demodex canis, D. cati a p paraziták a bőr felületén p párosodnak,, a hímek elpusztulnak, a nőstények a szőrtüszőkbe lerakják petéiket bakteriális fertőződés - gennyes bőrgyulladás Tünetek: szőrhullás, bőrgyulladás (akár az egész testenvagy nagy részén) é é ) Gyógykezelés, védekezés: antiparazitikumok, kiegészítő t á i terápia hajlamosító tényezők megszüntetése

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Bolhásság a kutya és az ember bolhája a kutya nyugtalan, sokszor vakaródzik allergizál - un. bolha ekcéma Védekezés: rendszeres kezelés (spot on, nyakörv)

A (VADÁSZ)KUTYA FONTOSABB BETEGSÉGEI Kötelező védőoltás: veszettség elleni oltás (3 hónapos kor után) évente ismétlő oltás ajánlott védőoltások: - 6 hetes h t kortól k tól már á adható dh tó már á - 8. hét - 12. 12 hét - 14. hét - 16. 16 – 18. 18 hét hé - 1 év - évente é emlékeztető lék ő oltás l á

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA a vadgazda egyik fontos tevékenysége csapda, d befogó, b f ó befogó-udvar, b f ó d háló gyógyszer háló, ó ( lt tók) (altatók) Befogók: g 1. legyen masszív 2.. legyen gy egyszerű gy szerkezetű 3. belső fala sima és résmentes 4. kívülről az állatok megfigyelhetők legyenek 5. az állatok elszállítása, beládázása ne okozzon gondot 6 amennyire csak lehet a befogó legyen szelektív 6. 7. ne legyen egyszerű kinyitni 8 rendszeresen ellenőrizni 8.

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA Hálós befogások Vonalban állított háló ((őzek,, nyulak, y , szárnyasok) y ) A befogott állatokkal szembeni higiéniai szabályok - kíméletes m kiszabadítás - a lesoványodott, sérült állatot ki kell írtani - a nyulak sérült szemét szemcseppel kezelni kell - a ládába puffasztó takarmányt nem szabad tenni - az export nyulak - tularémia vizsgálat!!!!

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA Hálós befogások A patronos kioldású nagyháló gímek dámok, gímek, dámok őzek csoportos befogása a Vadvilág Megőrzési Intézet jogelődje fejlesztette ki nagy (pl. ( l 20 x 30 m)) háló kb. kb 3 méter ét magasan vízszintesen van kifeszítve, oszlopok tartják, a háló és az oszlopok közötti összekötőben robbanó patronok a patronok elektromos gyújtásával a hálót "ellövik„ az állatokat bódítják és kiszabadítják fácánvarsa, sátorháló, rakéta kioldású háló

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA Gyógyszeres immobilizáció Előnye: Elő - a állatok befogás nem igényel külön létesítményt - nem sérülnek a kitörési kisérletek során - nem alakul ki stresszállapot - megjelölés, vizsgálat, vemhesség ellenőrzése - könnyen kezelhetők, helyezhetők ketrecbe Hátránya: - alul- vagy túladagolás

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA Gyógyszeres immobilizáció A mozgató,(motoros) idegvégek bénítók: - izomrelaxánsok vagy gy izombénítók - ép öntudat mellett Központi K p idegrendszert g bénítók Traquilláns szerek: Acepromazin, Promethazin-HCl, Azaperon Xylazin (Rompun), Azaperon, (Rompun) Diazepam Analgetica (fájdalomcsillapítók): morfin származékok, származékok szintetikus fájdalomcsillapítók: Carfentanyl, Etorphin, Fentanyl, Ketamin

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA Gyógyszeres immobilizáció módszer: a./ szájon j át (p (per os)) b./ az emésztő megkerülésével (parenterális) A per orális áli immobilzáció i bil á ió - táplálékszegény környezet - megfelelő f l lő számú á ú segítség ít é - jól körülhatárolt terület - jól szervezett szállítás állí á - megfelelő fogadóhely

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA Gyógyszeres immobilizáció A parenterális immobilizáció Projektilek Komarov patron R ülő fecskendő Repülő f k dő Projektorok j (kivetők) Nyílpuska Forró-gáz g p projektorok j Hideg-gáz projektorok Fuvócső projektor p j

ÉLŐVAD BEFOGÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA A befogott állatokkal úgy kell bánni, hogy a beavatkozás ne fokozza az állatok stresz állapotát, és ne jelentsen veszélyt sem az állatra, sem a vele foglalatoskodó emberre. A fenti elvek után nézzük fajonként hogyan bánunk az állatokkal: fácán, vadkacsa: egyszerűen megfogjuk mezei nyúl: hátulsó lábat kell fogni muflon: szarvánál fogni, 4 lábat összekötni vaddisznó: orrhurok, minnél elöbb ládába őz: kesztyűvel az agancsot, összekötni a lábakat szarvasok: csak bódítás után, Minden kezelést: vérvétel, tuberkulin, oltás, jelölés a ládázás elött, nem kiresztéskor kell elvégezni.

AZ ELEJTETT VAD KEZELÉSE A terítékre hozott vad kezelését törvényi előírások szabályozzák. Az elejtett vadat meg kell jelölni. jelölni 30/1997. 30/1997 (IV.30.) (IV 30 ) FM rendelet 27. § (1) A legfontosabb teendők: szakszerű feltörés, minta vétel, ha kell állatorvosi vizsgálat, g a vadhús megfelelő g tárolása A húsvizsgálathoz g szükséges g feltételek biztosítása és a hús értékének megóvása részben a vadász feladata!!

LŐTTVAD HÚSVIZSGÁLATA Lőtt vad húsvizsgálata kötelező – közfogyasztás Ajánlatos - nyershús készítmények A vizsgálat célja: az ember és a háziállatok egészségének megőrzése A húsvizsgálat menete: belső szervek, húsfelületek, y vizsgálata. g nyirokcsomók Vaddisznó (és medve) trichinella vizsgálata A minősítés minősítés: Közfogyasztásra feltétel nélkül alkalmas Közfogyasztásra feltételesen alkalmas Közfogyasztásra alkalmatlan Kobzás! Frissen lőtt vad húsvizsgálat előtt csak fedett raktérben vagy letakarva szállítható!!

JOGSZABÁLYOK 1995 XCI törvény az állategészségügyről (95/1995 Magyar Közlönyben) l b ) 41/1997. (V.28.) FM sz. rendelet Állategészségügyi Szabályzat bál 30/1981. (XII.30.) MÉM-EüM együttes rendelete az áll állati eredetű d ű él élelmiszerek l k élelmiszerhigiéniai él l h é vizsgálatáról és ellenőrzéséről. 3/1989 ((III.12.) 3/1989. 12 ) MÉM MÉM-SZEM ZEM rendelet d l az élelmiszer él l i előállításról és forgalmazásról 48/1993 (III 24 ) K 48/1993.(III.24.) Kormányrendelet á d l a marhalevél h l él kiváltásáról é kezeléséről. és k lé é ől

JOGSZABÁLYOK Részlet a rendeletből: "Az állatartó köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél marhalevelet váltani: a) ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egy hónapos életkorukat betöltötték; b) sertés sertés, juh, juh kecske, kecske valamint zárt körülmények között tenyésztett, tenyésztett vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére -korukra való tekintet nélkül-, ha 1. az állatot, állatokat állatvásárra, -kiállításra,-díjazásra, kiállításra, díjazásra, más község területén történő legeltetésre hajtja vagy szállítja, 2. az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza vagy megszerezte, 3. az állatot, állatokat, közfogyasztásra vagy közvágóh közvágóhídon don magánfogyasztásra történő levágatásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja; A jegyző a marhalevelet csak abban az esetben állítja ki, ha az gy és tartós megjelöléssel gj látta el vagy gy állattartó az állatát, állatait egyedi j l l meg."" jelölte 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. (Vtv) 30/1997 (IV 30/1997. (IV.30.) 30 ) FM rendelet d l t a Vtv Vt végrehajtásáról é h jtá á ól

JOGSZABÁLYOK Vadászkutyák és vadászatból származó hús, apróvad és trófea kivitelével és behozatalával kapcsolatos állategészségügyi szabályok 1995. évi XCI. törvény. y Állategészségügyi g g gy Szabályzat y Kutya (vadászkutya) kivitel behozatal Vadhús és lőtt apróvad kivitele Trófea kivitel (export engedély) A tófeákat egyenként kell fóliába csomagolni. Trófea behozatal CITES engedély a Wasingtoni Egyezmény szerint

MUNKAVÉDELEM ÉS BALESET MEGELŐZÉS Az áll A állatok t k lefogása, l f á rakodása k dá Beteg állat kezelése, hulla rakodása, boncolása Fertőtlenítőszer használat szabályai Állatok befogása Repülőfecskendővel p történő befogáskor g a projektor p j a lőf lőfegyverrel l azonos veszélyességű él é ű eszköz k Antidotum Balesetvédelmi oktatás Sérülést el kell látni Jegyzőkönyv gy y vezetés

Ajánlott irodalom Ákoshegyi I. (2004): Vadegészségtan. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Egyetem Vadgazda Mérnöki Szak, Szak Gödöllő Bicsérdi Gy. y – Egri g B. – Sugár g L. – Sztojkov j V. (2000): Vadbetegségek. Mezőgazda Kiadó, Budapest