Dr. Barta Attila Debrecen, 2016

Dr. Barta Attila Debrecen, 2016.

Oktatási segédanyag

„A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.” „Az áttekintés és az eredmények a projekt lezárása óta megújításra kerültek. Jelen munka aktualizálására az “Új kihívások a középszintű államigazgatásban. A fővárosi, megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok továbbfejlesztésének irányai” c. kutatás keretében került sor. A kutatást Magyarország Igazságügyi Minisztériuma támogatta.”

1

Mi is az a középszintű közigazgatás?  Középszint = területi szint = mezoszint

közigazgatás: a központi szint és a települési szint között elhelyezkedő (egy vagy több) területi illetékességgel rendelkező közigazgatás  UGYANIS:  Középszintű

 egy országban több középszint is működhet (pl. régió, megye,

járás stb. lehatárolással)  továbbá jellemző, hogy középszinten államigazgatási és önkormányzati szervek egyaránt jelen vannak (persze vannak kivételek is, pl. Csehország, Bulgária, Luxemburg)

2

A közigazgatási középszint behatárolása

3

A közigazgatási középszint behatárolása

4

Mi is az a középszintű államigazgatás?  Az eltérő karakterű közfeladatok ellátása eltérő logikát

igényel  Az európai államokban általánosan elterjedt megoldás, hogy a középszint differenciált  Egymás mellett vannak jelen: központi államigazgatási szervek területi (dekoncentrált) szervei,  a központi rendészeti szervek területi szervei,  a területi típusú önkormányzatok,  valamint egyéb szervek a

5

A középszintű államigazgatás behatárolása (ide kell az áttekintés végén eljutnunk)

6

Nemzetközi kitekintés (röviden)  „Ahány ország, annyi adminisztratív megoldás?” → nehéz

csoportképző tényezőket kialakítani  2011-2012-es adatokat alapul véve, saját szempontok mentén, a tágabb kategóriától a szűkebb felé haladva: területi közigazgatásának összevetési alap  a középszint államigazgatási oldalának összevetési alap  a kormányok területi képviseletét középszinten betöltött szerepe, összehasonlítási szempont  az államok

struktúrája, mint integráltsága, mint ellátó mint

intézmény lehetséges

 A soron következő három dia röviden a fenti három

szempontot részletezi

7

A) Milyen lehet a területi közigazgatás struktúrája?  Az elméleti mérce egyik végére azokat az unitárius

államokat helyezhetjük, amelyek központi és települési szint közötti közigazgatása monista:  vagy csak önkormányzati szervekre épít (lásd pl. Csehország,

egyes német tagállamok),  vagy csak államigazgatási szervekre (pl. Bulgária, Luxemburg)

 A legtöbb állam azonban nem ilyen, hanem dualista, vagyis

együtt van jelen a két nagy alrendszer (pl. Franciaország, Svédország, Litvánia, Dánia)  A mérce másik végén a szövetségi államok találhatók. Itt ugyanis a fenti két nagy alrendszeren túl még szövetségi hatóságokat is kiépíthetnek, ezzel trichotómmá téve a középszintet (pl. Németország, Belgium) 8

B) Mennyire integrált a területi szint államigazgatási oldala?  Az EU tagállamok többségében a területi államigazgatás integrált = a

dekoncentrált szervek tevékenysége összehangolt, összefogott, vagy úgy, hogy:  alapvetően működésében integrált (pl. Franciaország, Belgium, Románia),  az integráltságot a területi államigazgatásban jelentékeny szervezeti

összevonás is támogatja (pl. Olaszország, Finnország, Lengyelország, Szlovénia)

 Vannak

olyan államok is az EU-ban, amelyek középszintű államigazgatása széttagolt, azaz szervezetileg dezintegrált:  vagy hiányzik a területi szintet működésében és/vagy szervezetében

integráló szerv (Nagy-Britannia, Írország),  vagy működik ilyen, de központi egyeztető mechanizmusok helyettesítik területi integráló jogkörét (Portugália)

 Egyik csoportba sem sorolható be Csehország és azok a német Land-

ok, amelyek a feladatellátás során delegáció útján kizárólag önkormányzati típusú szerveikre támaszkodnak 9

C) Milyen szerepe van a Kormány területi intézményének?  Az első, legmarkánsabbnak tekintett megoldás, amikor

az érintett szerv nem csupán a Kormány kiemelt területi szerve, de a területi államigazgatás vezetője is egyben (mint pl. Görögországban a főigazgató, Lengyelországban a vajda, Spanyolországban a kormánymegbízott)  Ehhez képest más az, amikor egy dekoncentrált szervnek minősül a sok közül (pl. Finnországban, vagy Litvániában)  Arra is van példa, hogy nem működik ilyen államigazgatási szerv az adott országban (pl. ahogy fentebb jeleztük Lettország, Nagy-Britannia)

10

A területi államigazgatási szervek általános jellemzői a nemzetközi kitekintés alapján Államigazgatás területi szervei

központi szervek dekoncentrált egységei területi kötődésük gyenge egyszemélyi vezetés alatt állnak hivatali formában működnek többnyire országosan egységes intézést igénylő ügyekben járnak el speciális lehatárolás is lehetséges (pl. régiós, megyeközi, járási) jellemzően közhatalmi elemmel bíró szakosított feladatok ellátása

11

Történeti visszatekintés (röviden)  Az 1848-as forradalom és szabadságharc

vívmányai (reformváz)  A századforduló területi közigazgatásának (területi államigazgatásának) kibontakozása  A két világháború közötti időszak és területi szintre gyakorolt hatásai  A tanácsrendszer sajátosságai  A rendszerváltás középszintre gyakorolt hatásai 12

A területi kormányhivatalok jogelőd szervei a rendszerváltástól 2010-ig

13

A területi államigazgatási szervek számbeli változása 1990-2009 között

14

Átalakítások Magyarországon a területi szinten 2010-ben megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok visszaállítása. Alapját a 2010. évi XLIII. törvény (Kszt.) jelentette  A területi kormányhivatalok előképének is tekinthető szervet a jogalkotó nem szánta maradandónak, a további átalakítások bázisintézményévé tette: A

 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozat a területi államigazgatási

szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről  a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény = újdonság  a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet (Khr.) 15

A civil közigazgatás struktúrája és a közigazgatási hivatalok helye Magyarországon 2010-ben

16

A fővárosi, megyei kormányhivatalok újszerű, osztott struktúrája (átmeneti megoldás: 2011 és 2015 között) A területi kormányhivatal törzshivatalra és ágazati szakigazgatási szervekre bomlott. Utóbbiak 2011. január 1-jén a következők voltak:

17

Példa a területi kormányhivatal struktúrájára 2011 végén Többszintű vezetői struktúra

„KEHIKÜT”

Törzshivatal Szakigazgatási szervek

Osztott irányítás 18

A területi kormányhivatalon kívüli további dekoncentrált államigazgatási szervek 2011-ben

 2011-ben a következő különös hatáskörű területi államigazgatási

szervek működtek a fővárosi, megyei kormányhivatalok mellett: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

a NAV közép- valamint alsó fokú szervei a Magyar Államkincstár tizenkilenc megyei igazgatósága a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális keretekbe szervezett igazgatóságai a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei a Központi Statisztikai Hivatal hat atipikus területi lehatárolású igazgatósága kirendeltségekkel együtt a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011-ben létrejött dekoncentrált szervezeti egységei, az ún. regionális irodák a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tíz dekoncentrált államigazgatási szerve a tíz Nemzeti Park Igazgatóság az Országos Meteorológiai Szolgálat területi szervei az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalai a Magyar Bányászati Földtani Hivatal öt bányakapitánysága végül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tizenkilenc kirendeltsége 19

Ami volt 2010-ig

20

És ami lett A civil közigazgatás struktúrája Magyarországon 2011-2015 között

21

A civil közigazgatás struktúrája Magyarországon 2011-2015 között

22

A területi reform elvi háttere  Az új önkormányzati törvény munkaanyaga (2011

május)

 középszint önkormányzati oldalának jelentős átalakítása  szűk mozgástér a 2010/11-re már megvalósult területi

államigazgatási reform miatt  megyei önkormányzatok átalakítása lehetőség szerint a megyei jogú városok érintetlenül hagyása mellett

 Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program (2011

június)    

a Jó Állam (közjó) megteremtését célozza hatékony és potens közigazgatás kialakítása áttekinthetőség és az egységesség fokozása jelentős szervezeti integráció 23

A középszintű feladatok átrendezése I.  A megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi

Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény megszüntette a területi önkormányzatok intézményfenntartó feladatait  A középszintű feladatok horizontális átrendezése (államosítása) nyomán vált szükségessé az ún. Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK), mint sajátos jogállással bíró középszintű fogadóintézmény felállítása  Az egészségügyi intézmények esetében az állami fenntartó a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lett  A MIK és a GYEMSZI nem a fővárosi/megyei kormányhivatal szerve 24

A középszintű feladatok átrendezése II.  A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.

évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) megtartotta ugyan a középszint többszereplős jellegét, de a megyei önkormányzatokat kizárólag célra rendelt önkormányzatokként nevesítette  Az Mötv. és a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.) alapján a megyei önkormányzatok rendeltetése a továbbiakban: 1. 2. 3. 4.

a területfejlesztés a vidékfejlesztés (???), a területrendezés, és az ezekkel összefüggő koordináció

25

Területi államigazgatás Magyarországon 2012-ben I.  Magyarország Alaptörvénye:  a 17. cikk (3) bekezdésében elvi éllel rögzíti, hogy a Kormány

általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal = Újdonság  a 31. cikk (1) bekezdés szerint Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek  Az Mötv. 3. § (1) bekezdése értelmében: A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg  A területi léptékű folyamatok eredményesebb befolyásolása érdekében ekkor kaptak kulcsszerepet a kormánymegbízottak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos összehangolás terén

26

Területi államigazgatás Magyarországon 2012-ben II.  2012.

július 1-től, rehabilitációs szakigazgatási szerv elnevezéssel egy új szakigazgatási szerv jött létre. Nem egy korábban önálló különös hatáskörű dekoncentrált szerv beolvasztásával, hanem már bent levő szakigazgatási szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, valamint a munkaügyi központok feladatainak és dolgozóinak átcsoportosításával alakult ki  Két új területi államigazgatási szerv is létrejött:  a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) Kirendeltségei  Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság helyett 2012 óta önálló Vízügyi Igazgatóságok működnek  2012-ben a Magyary Program is megújításra került 27

Területi államigazgatás Magyarországon 2013-ban, a járások I. 

 





A járások restaurálása két okra vezethető vissza:  az alsó-középszint heterogén államigazgatási intézményeinek egységesítése  az önkormányzatokra átruházott államigazgatási feladatok – eredetileg teljesnek szánt visszavezetése 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat a járások kialakításáról A legújabb kori járások és a fővárosban kerületek (továbbiakban együtt járás) intézményesítése:  a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (Jártv.),  ennek végrehajtására szolgáló, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012. (VII. 26.) Kormányrendelet (Járr1.),  a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet (Járr2.),  296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet, amely ugyancsak a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben 70 kormányrendelet módosítását végezte el (Járr3.). A Jártv. tehát újabb dekoncentrált szervet hozott létre. A 175 (2015. január 1. óta 174) járási, valamint 23 kerületi hivatalt a területi kormányhivatalok részévé, azok kirendeltségeivé tette (élükön járási hivatalvezetőkkel) A járások beüzemelésével szorosan összefügg a kormányablakok fejlesztésének kérdése, ugyanis azok az alsó-középszintre épülve működnek 28

Területi államigazgatás Magyarországon 2013-ban, a járások II. A lenti ábrák még a tervezés időszakából valók

29

Ami volt

30

És ami lett A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal organogramja 2013-ban

Forrás: 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról 31

És ami lett A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal organogramja 2013-ban

Forrás: 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról 32

És ami lett A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal organogramja 2013-ban

Forrás: 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról 33

„Kinevezési lánc” a fővárosi, megyei kormányhivatalban a 2014. augusztus 28-án hatályos szabályok értelmében

34

Járási kirendeltségek és települési ügysegédek a megújult alsó-középszintű igazgatásban  A kistelepüléseken élők számára a járási hivatal kétféle formában

biztosít ügyfélszolgálatot:

 ahol a lakosságszám és az elintézendő ügyek száma magasabb,

állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet minden munkanapon,  a kevésbé népes településeken hetente 1-2 alkalommal jelenik meg az ún. ügysegéd.

 Cél a kistelepüléseken élők hivatalos ügyeinek helyben történő

intézése  A járási hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben az ügysegéd:    

tájékoztatást nyújt, rendelkezésre bocsátja a szükséges nyomtatványokat, segíti azok kitöltését, továbbítja őket a megfelelő szervhez.

35

Intézményfenntartó feladatok a dekoncentrált államigazgatásban?  2012 végén, 2013 elején jelentős átalakításon estek át a korábbi

intézményfenntartói feladatok. Feladataik új dekoncentrált szervekhez kerültek át:  egyfelől az oktatási intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeihez, valamint megyeközponti tankerületeihez  másfelől a szociális intézmények a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságokhoz  A közgyűjtemények tekintetében a fentihez hasonló folyamat nem játszódott le. A múzeumok és könyvtárak ahhoz a települési önkormányzathoz kerültek, ahol elhelyezkednek  A folyamat jól rávilágít a középszinten megvalósult feladat- és hatásköri átrendezés irányára. Ez egyértelműen a területi önkormányzatoktól kifelé, nagyobb részben a területi államigazgatásba, kisebb részben pedig a települési önkormányzatok felé mutatott.

36

Területi kormányhivatal v2.0. ?  2015 első negyedévében egy, a területi kormányhivatalok belső,

valamint külső integrációját fokozó folyamat vette kezdetét, amelynek a végpontjában egy letisztultabb feladatmegosztás, valamint ezzel párhuzamosan egy homogénebb kormányhivatali struktúra áll.  Önmagában nem pusztán a feladat- és hatáskört érintő rendelkezések újraírására került sor, hanem eljárási rendelkezések is megváltoztak (lásd szakhatósági eljárás).  A területi államigazgatási reform folytatásának:  kereteit a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához

kapcsolódó újabb intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozat jelölte ki,  a szervezeti változások jogszabályi hátterét az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény jelentette, míg  az ezekhez szorosan kapcsolódó hatósági eljárási szabály-változásokat a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény tartalmazta 37

A 2015. április 1-jei változtatások lényege  Az új szabályozás célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.  A törvények kétirányú integrációt szabályoztak: külső és belső integrációt.

 A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek

által ellátott feladatok kerültek. Az integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok kerültek a kormányhivatalokba:    

a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint a a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai, végezetül szervezetükkel együtt a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok.

 A belső integráció jegyében a jövőben a kormányhivatalokban megszűnt a

szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás:  

 

a kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (főosztályokból), és osztályokra tagozódó járási hivatalokból állnak.

A szakigazgatási szervekből tehát (megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok lettek. A részletek kibontását a megyei ( fővárosi), valamint a járási ( fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet végzi el

38

Ami volt

39

És ami lett A területi államigazgatás átalakulása 2015. április 1. után

40

Ami volt

41

És ami lett A területi kormányhivatalok megújult szervezete 2015-ben

42

A MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEI 2015. 04. 01. ELŐTT ÉS AMI AZT KÖVETŐEN LÉTREJÖTT

1. FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 2. MÉRÉSÜGYI ÉS MŰSZAKI BIZTONSÁGI HATÓSÁG 3. KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG 4. BÁNYAKAPITÁNYSÁGOK (5 DB ORSZÁGOSAN) 5. NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 6. ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG 7. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV 8. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRI SZAKIGAZGATÁSI SZERV 9. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG 10. REHABILITÁCIÓS SZAKIGAZGATÁSI SZERV 11. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRTÓL ÁTVETT FELADATOK 12. OEP TERÜLETI HIVATALAITÓL ÁTVETT FELADATOK 13. SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 14. IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT 15. MUNKAÜGYI KÖZPONT 16. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÉDELMI SZAKIGAZGATÁSI SZERV 17. KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK BEOLVASZTÁSA (10 DB ORSZÁGOSAN) 18. FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG 19. ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG 20. FÖLDHIVATAL 21. ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL 22. BEVÁNDORLÁSI ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATALTÓL ÁTVETT FELADATOK

23. TÖRZSHIVATAL (TÖBB KÜLÖNBÖZŐ FŐOSZTÁLYA)

1. MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY (5 HIVATALBAN BÁNYÁSZATI OSZTÁLLYAL) 2. ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI FŐOSZTÁLY 3. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY

4. CSALÁDTÁMOGATÁSI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI FŐOSZTÁLY

5. GYÁMÜGYI ÉS IGAZSÁGÜGYI FŐOSZTÁLY 6. FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY 7. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY (10 HIVATALBAN) 8. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY 9. FÖLDHIVATALI FŐOSZTÁLY 10. ÉPÍTÉSÜGYI, HATÓSÁGI, OKTATÁSI ÉS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY 11. PÉNZÜGYI ÉS GAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY 12. JOGI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY

43

A területi kormányhivatalokban dolgozó tisztviselők létszáma A 7/2015. (III.31.) MvM. utasítás és a 9/2016. (V. 2.) MvM utasítás alapján készítette Jakab Viktória KORMÁNYHIVATAL

LÉTSZÁM 2015-BEN

LÉTSZÁM 2016-BAN

VÁLTOZÁS

Bács-Kiskun

1834

1827

-7

Baranya

1587

1573

-14

Békés

1407

1412

+5

Borsod-A.-Z.

2545

2548

+3

Budapest

4692

4710

+18

Csongrád

1560

1556

-4

Fejér

1511

1513

+2

Győr-Moson-Sopron

1538

1530

-8

Hajdú-Bihar-Megye

1857

1871

+14

Heves

1208

1209

+1

Jász-Nagykun-Sz.

1452

1450

-2

Komárom-Esztergom

1028

1028

0

Nógrád

864

865

+1

Pest

2900

2906

+6

Somogy

1280

1275

-5

Szabolcs-Sz.-B.

1925

1931

+6

Tolna

925

911

-14

Vas

1105

1109

+4

Veszprém

1379

1381

+2

Zala

1094

1097

+3

Összesen

33691

33702

+11

44

A járási hivatalok belső felépítése 2015. április 1. után  Az integráció itt is felszámolta a korábbi megosztottságot. A

szakigazgatási szervként működő egységekből osztályok jöttek létre, melyek felett immár a járási hivatalvezető gyakorolja a szakmai és funkcionális irányítást is!  A járási hivatalok szervezete az alábbi osztályokra tagolódik:         

Kormányablak Osztály Okmányirodai Osztály Hatósági Osztály Gyámügyi Osztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály Foglalkoztatási Osztály Építésügyi Osztály Földhivatali Osztály Népegészségügyi Osztály

45

A kormányablakok továbbfejlesztése

46

Területi államigazgatási szervek a kormányhivatalokon kívül 2010-2015

47

Területi államigazgatási szervek a kormányhivatalokon kívül 2015-ben 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM:     

   

NEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ SZERVEZET DEKONCENTRÁLT EGYSÉGEI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT TERÜLETI SZERVEI, AZ ÚN. REGIONÁLIS KÖZPONTOK MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL KIRENDELTSÉGEI NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET KIRENDELTSÉGEI (2015. JÚLIUS 1-TŐL JOGUTÓDLÁSSAL BEOLVADT A HERMAN OTTÓ INTÉZETBE)

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM:  

NAV KÖZÉP- VALAMINT ALSÓ FOKÚ SZERVEI MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR MEGYEI IGAZGATÓSÁGAI



KSH ATIPIKUS TERÜLETI LEHATÁROLÁSÚ EGYSÉGEI

 

BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL IGAZGATÓSÁGAI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOK

   

OEP TERÜLETI HIVATALAI ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ KÖZPONT TÉRSÉGI IGAZGATÓSÁGAI KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT TANKERÜLETEI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI IGAZGATÓSÁGOK

MINISZTERELNÖKSÉG:

BELÜGYMINISZTÉRIUM:

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA:

48

A területi államigazgatás helye a Szolgáltató Államban  A közigazgatás és közszolgáltatások aktuális fejlesztési dokumentuma immár nem a Magyary Program, hanem a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia (KKFS)  A KKFS a területi kormányhivatalok, azok járásai, valamint a kormányablakok kapcsán további fejlesztési lépéseket határoz meg  A területi államigazgatás fejlesztése 2020-ig várhatóan a következő lépések mentén zajlik:  a külső integráció folytatásával a dekoncentrált szervek számának további

csökkentése  újabb feladatoknak a járásokhoz telepítésével az önkormányzatokhoz átruházott államigazgatási feladatok csökkentése  a kormányablakok, valamint az előttük intézhető ügyek számának növelése  az elektronikus közigazgatás lehetőségeinek bővítése KÖLTSÉGVETÉSI ÉV

2011

2012

2013

2014

2015

2016

88,4

73,8

123,9

120,8

114,4

128,5

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS ÖSSZEGE

MRD FT-BAN 49

Mit hoz(hat) a jövő? I.  A közigazgatási feladatok újragondolása nyomán a bürokrácia

átalakítása (karcsúsítása, racionalizálása) tovább folytatódik, így pl:  a

központi közigazgatásban számos központi hivatal és minisztériumi háttérintézmény szűnik meg (tipikusan beolvadással, pl. NÉBIH, ONYF, stb.) → SZERVEZETI VÁLTOZÁS  ez összefonódik a hatósági jogosítványok újragondolásával, aminek a területi szinten (értsd területi kormányhivatalokban) is hatása lesz (I., II. fokú hatósági jogkörök újragondolása), ahogy a hatósági eljárásjog és közigazgatási bíráskodás újragondolásának is → ELJÁRÁSI VÁLTOZÁS  továbbá a közigazgatási személyi állomány (alapvetően kormánytisztviselők) létszámának lehetséges változása → SZEMÉLYZETI VÁLTOZÁS + ÚJ JOGÁLLÁS = ÁLLAMI TISZTVISELŐ 50

Mit hoz(hat) a jövő? II.  Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal → Fővárosi Kormányhivatal + területi szervek a megyei kormányhivatalokba  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség → A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság a Minisztériumba olvad be + Pest Megyei Kormányhivatal + környezetvédelmi feladatok a megyei kormányhivatalokhoz  Földmérési és Távérzékelési Intézet → Fővárosi Kormányhivatal  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal → Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal → Földművelésügyi miniszter + Miniszterelnökséget vezető miniszter + az MVH megyei kirendeltségei a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalokba integrálódnak + a kifizető ügynökségi feladatok a Magyar Államkincstárhoz kerülnek  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal → A személyi, dologi és infrastrukturális feltételek biztosítása mellett Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok, illetve Járási Hivatalok (az állampolgársági és a névváltoztatási feladatokban)  Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal → Fővárosi Kormányhivatal  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal → Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok 51

Mit hoz(hat) a jövő? III. 





 



A fentieket alapul véve, a Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok mellett, az ún. különös hatáskörű területi államigazgatási szervek köre 2017-től kezdve, illetve az utána levő időszakban várhatóan a következőképpen alakul: Földművelésügyi Minisztérium:  Nemzeti Földalapkezelő Szervezet dekoncentrált egységei,  Nemzeti Park Igazgatóságok,  Országos Meteorológiai Szolgálat területi szervei, az ún. Regionális Központok,  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kirendeltségei, Nemzetgazdasági Minisztérium:  NAV közép- valamint alsó fokú szervei,  Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságai, Miniszterelnökség:  KSH atipikus területi lehatárolású egységei Belügyminisztérium:  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Igazgatóságai,  Vízügyi Igazgatóságok, Emberi Erőforrások Minisztériuma:  OEP Területi Hivatalai  Állami Egészségügyi Ellátó Központ Térségi Igazgatóságai,  Klebelsberg Központ Tankerületi Központjai 52

[email protected] http://jog.unideb.hu/kozigazgatasi-jogi-tanszek

53