V. Légiforgalmi távközlés: Légiforgalmi rádió frekvencia spektrum használata

ANNEX 10/V. Légiforgalmi távközlés: Légiforgalmi rádió frekvencia spektrum használata V. kötet 2. kiadás – 2001. július 81. módosítással A jelen kiadvány magába foglalja a 10. Annex V. kötetének 2001 március 13. előtt elfogadott összes módosításait és 2001 november 1-től hatálytalanítja a 10. Annex V. kötetének összes korábbi kiadásait. A nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások alkalmazhatóságával kapcsolatosan lásd az Előszót. ICAO

Módosítások A módosítások kiadásáról az ICAO Journal és az egyéb ICAO kiadványok valamint Audio-vizuális kiképzési segédanyagok havi katalógusa rendszeres tájékoztatást biztosítanak. Kísérjék figyelemmel a fenti kiadványokat és a módosításokat az alábbi rovatokba vezessék be: Módosítás száma kiadás időpontja alkalmazhatóság bevezette időpontja Első kiadás 1996 július 15. 1996 november 7. (A Tanács 1996 március 12-én fogadta el) Második kiadás 2001 július 16. 2001 november 1. 71.- 76. módosítás (A Tanács 1996 március 12-én fogadta el) 77. módosítás 2002 július 15. 2002 november 28. (A Tanács 2002 február 27-én fogadta el)

78-81. módosításban Kiegészítés száma

nincs változás kiadás időpontja

alkalmazhatóság időpontja

bevezette

10. Annex — V. kötet

Előszó Történeti háttér A légiforgalmi távközlésre vonatkozó nemzetközi előírásokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944) 37. cikkelyének rendelkezései alapján a Tanács először 1949 május 30-án fogadta el és foglalta a 10. számú Annex-be. Az előírások 1950 március 1-én léptek hatályba. A nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások a Távközlési Bizottság 1949 januári harmadik ülésének javaslatai alapján kerültek kidolgozásra. A hetedik kiadásáig bezárólag a négy

1

részt és a mellékleteket tartalmazó 10. Annex-et egy kötetben adták ki a következők szerint: I. rész Berendezések és rendszerek. II. rész Rádió frekvenciák. III. rész Eljárások. IV. rész Kódok és rövidítések. A 42. számú módosítással a IV. részt törölték az Annexből; a fenti részben levő kódokat és rövidítéseket a Doc 8400 jelzésű új kiadványban helyezték el. A 44. számú módosítás 1965 május 31-i elfogadása után a 10. Annex hetedik kiadása már két kötetben jelent meg: I. kötet (Első kiadás) I. rész - Berendezések és rendszerek II. rész - Rádió frekvenciák II. kötet (Első kiadás) Távközlési eljárások A 70. számú módosítás 1965 március 20-i elfogadása után a 10. Annex-et öt kötetre szerkesztették át. Ezek a következők: I. kötet Rádiónavigációs berendezések II. kötet Távközlési eljárások III.kötet Távközlési rendszerek IV. kötet Felderítő radar és összeütközés elkerülését biztosító rendszerek V. kötet Légiforgalmi rádió frekvencia tartomány felhasználás A 70. számú módosítás alapján a III. és IV. kötetet 1995-ben és a 71. számú módosítás alapján az V. kötetet 1996-ben adták ki. Az A. táblázat a 10. Annex V. kötetének a 71. számú módosítást követő módosításait jelzi a fontosabb témakörök felsorolásával és az időpontok megjelölésével együttesen, amely időpontokban azokat a Tanács elfogadta, érvénybe léptek illetve alkalmazhatóvá váltak. A szerződő államok tevékenysége Az eltérések jelentése Felhívjuk a szerződő államok figyelmét az Egyezmény 38. cikkelyéből adódó azon kötelezettségükre, hogy a szerződő állam értesítse a Szervezetet bármely eltérésről, amely saját országos előírásai és gyakorlata illetve a jelen Annex nemzetközi előírásai és ennek bármely módosítása között van. Felkérjük továbbá a szerződő államokat, hogy az ilyen értesítést terjesszék ki valamennyi olyan eltérésre is, amely a jelen Annex-ben található ajánlott gyakorlati eljárásokat és ezek bármely módosítását érinti, amennyiben ezen eltérések a légiközlekedés biztonsága szempontjából lényegesek. Ezen felül kérjük, hogy a szerződő államok folyamatosan tájékoztassák a Szervezetet bármilyen jövőbeni eltérésről valamint a korábbiakban jelzett eltérés megszűnéséről. A jelen Annex minden egyes módosításának elfogadását követően minden szerződő államnak levelet küldünk majd el, melyben kérjük az eltérésekről szóló tájékoztatást. Felhívjuk a szerződő államok figyelmét a 15. Annex rendelkezéseire, amelynek alapján saját országos szabályaik és gyakorlatuk valamint a vonatkozó ICAO előírások és ajánlott gyakorlati eljárások közötti eltérésekről szóló tájékoztatásaikat az Egyezmény 38. cikkelyében előírt kötelezettségük mellett a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat útján is tegyék közzé. A tájékoztatások továbbítása és közzététele A jelen Annex-ben ismertetett nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások alapján biztosított, a légijárművek üzemeltetését érintő létesítmények, szolgálatok és eljárások létrehozását illetve megszüntetését a 15. Annex előírásainak megfelelően jelentsék be. Az Annex szövegének felhasználása a nemzeti előírásokban A Tanács 1948 április 13-án elfogadott határozatában felhívja a szerződő államok figyelmét arra, hogy kivánatos a szabályozó jellegű ICAO előírások pontos nyelvezetének lehető legnagyobb mértékű

2

alkalmazása saját országos (nemzeti) előírásaikban valamint a nemzetközi előírásoktól való eltérések jelentése, beleértve bármely további nemzeti előírást, amely a nemzetközi légiforgalom biztonsága vagy rendszeressége szempontjából lényeges lehet. Ahol lehetséges, a jelen Annex előírásait úgy fogalmaztuk meg, hogy ez lényeges szövegbeni módosítások nélkül megkönnyítse a nemzeti előírásokba történő felvételt. Az Annex részeinek jogállása Az Annex a következő részekből áll, de nem feltétlenül szükséges, hogy minden rész megtalálható legyen minden egyes Annex-ben. Az egyes részek jogállása a következő: 1.— Az Annex anyaga: a) Nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások, amelyeket az Egyezmény rendelkezései szerint a Tanács fogad el. Ezek meghatározása a következő: Előírás vagy Szabvány: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amelynek egységes alkalmazását szükségesnek tartják a nemzetközi légiközlekedés biztonsága és menetrendszerű fenntartása érdekében és amellyel kapcsolatban az Egyezmény alapján a Szerződő Államok megállapodnak. Amennyiben a teljes megállapodás nem lehetséges, az eltérést az Egyezmény 38. cikkelyében foglaltak alapján az érintett Államoknak a Tanács felé jelenteniük kell. Ajánlott gyakorlati eljárás: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amely egységes alkalmazását a nemzetközi légiközlekedés biztonsága, menetrendszerű és hatékony lebonyolítása érdekében kívánatosnak minősítenek és amelyek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. b) Függelék: A célszerűség érdekében külön csoportosított anyagok, amelyek azonban a Tanács által elfogadott nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások szerves részét képezik. c) Meghatározások: A nemzetközi előírások és az ajánlott gyakorlati eljárások ismertetésénél alkalmazott azon fogalmak pontos magyarázata, amelyek elfogadott szótári jelentés hiányában nem maguktól értetődőek. A meghatározás külön jogállással nem rendelkezik, azonban szerves részét képezi azon nemzetközi előírásnak vagy ajánlott gyakorlati eljárásnak, amelyben előfordul, mert a meghatározás értelmének megváltoztatása az előírást befolyásolja. d) Táblázatok és ábrák: Ezek egy nemzetközi előírást vagy ajánlott gyakorlati eljárást egészítenek ki vagy szemléltetnek és amelyekre egy adott nemzetközi előírásban vagy ajánlott gyakorlati eljárásban utalnak. A táblázatok és az ábrák az adott nemzetközi előírás vagy ajánlott gyakorlati eljárás részét képezik és jogállásuk ezekkel megegyező. 2.— A nemzetközi előírásokkal és az ajánlott gyakorlati eljárásokkal együtt, a Tanács egyetértésével kiadott egyéb anyagok: a) Előszó: Történeti áttekintés és magyarázat a Tanács tevékenysége alapján. Tartalmazza továbbá az államok kötelezettségeit illetve az ezekre vonatkozó magyarázatokat a nemzetközi eljárások és gyakorlati eljárások alkalmazására az Egyezmény és a Bevezetési Határozat előírásainak megfelelően.

3

b) Bevezető: Az Annex egyes köteteinek, részeinek vagy fejezeteinek elején található magyarázó szöveg, amely segítséget nyújt a vonatkozó szöveg megértéséhez illetve alkalmazásához. c) Megjegyzések: Szükség szerint a szövegbe iktatott anyag, amely tényszerű tájékoztatást vagy utalást tartalmaz a szóban forgó nemzetközi előírásra vagy ajánlott gyakorlati eljárásra vonatkozóan, azonban nem képezi ezek szerves részét. d) Mellékletek: A nemzetközi előírást és ajánlott gyakorlati eljárást kiegészítő anyagot tartalmaznak, vagy azok alkalmazásához szükséges tájékoztatással szolgálnak.

Szabványok és szerzői jogok felmondása Felhívjuk a figyelmet annak a lehetőségére, hogy a jelen Annex nemzetközi előírásainak és ajánlott gyakorlati eljárásainak egyes részei szabványok vagy más egyéni szerzői jogok védelme alá tartozhatnak. Az ICAO nincs abban a helyzetben, hogy figyelembe vegye a szabványok és szerzői jogok létezését, érvényességét, körét vagy alkalmazhatóságát. Ezért a Szervezet nem vállal felelősséget és nem veszi figyelembe a szabványokra és szerzői jogokra vonatkozó esetleges igényeket. Az alkalmazandó nyelv kiválasztása A jelen Annex-et négy nyelven — angolul, franciául, spanyolul és oroszul — fogadták el. Minden egyes szerződő államot felkérünk, hogy ezek közül válasszon ki egy nyelvet az országos bevezetés céljára vagy bármely egyéb, az egyezményben előirt ténykedés megtételére akár az adott nyelv közvetlen felhasználásával, akár saját nemzeti nyelvére történő lefordításával. Erről kérjük, értesítsék a Szervezetet. Szerkesztői gyakorlat Annak érdekében, hogy minden egyes szerkezeti anyag jogállását az első pillantásra jelezhessük, az alábbi szerkesztői gyakorlatot követjük: A nemzetközi előírásokat vékony álló, az ajánlott gyakorlati eljárásokat vékony dőlt betűkkel nyomtatjuk. Ez utóbbiak jogállását "Ajánlás" felirattal is jelezzük. A vékony dőlt betűvel szedett megjegyzéseket a "Megjegyzés: " felirat egészíti ki. Az írásmód / stílus szempontjából az angol szövegben az előírásokat "shall - kell" kifejezéssel és az ajánlott gyakorlati eljárásokat “should - szükséges" kifejezéssel jelezzük. Mindazonáltal a magyar fordítás alkalmával ezt a gyakorlatot nem minden esetben alkalmazzuk, mert a jelzett jogállás és a nyelvi sajátosságok ezt szükségtelenné teszik. Ha ez szükséges, a fordításban nyomatékos (kell) felszólító módot alkalmazunk. A jelen kiadványban alkalmazott mértékegységek a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló Egyezmény 5. Annex előírásainak megfelelően a nemzetközi mértékegység rendszerrel /SI/ összhangban állnak. Ahol az 5. Annex lehetővé teszi a nem SI, alternatív mértékegységek alkalmazását, ott az alapegységet követően ezen mértékegységek zárójelben szerepelnek. Ahol az anyagban két mértékegység fajtát alkalmazunk, ott nem szabad azt feltételezni, hogy a mértékegységek értékei egyenlőek és azok egymással korlátlanul felcserélhetők. Mindazonáltal lehetséges, hogy azonos biztonsági szint érhető el bármelyik mértékegység kizárólagos alkalmazásával. A jelen kiadvány bármelyik részére történő hivatkozás — akár számmal, akár címmel vagy pedig mindkettővel — vonatkozik az adott rész minden egyes alpontjára is.

4

A. táblázat — A 10. Annex V. kötetének módosításai (módosítás — forrás — tárgy — elfogadva/ hatályos/ alkalmazható) 71) — Léginavigációs Bizottság tanulmányai — SP COM/OPS/95 Területi ülése — Légiforgalmi Mozgó Távközlési Munkacsoport harmadik ülése (AMCP) Új V. kötet kiadása, amely tartalmazza a meglevő Annex anyagait továbbá előírásokat tartalmaz a frekvencia csatornák közötti 8.33 kHz-es csatorna hullámsáv felosztás távolság különbségről (elkülönítés) és az URH hullámsávban működő levegő-föld távközlési összeköttetések védelméről. 1996 március 12. 1996 július 15. 1996 november 7. 72) — Léginavigációs Bizottság; A Légiforgalmi Mozgó Távközlési Munkacsoport (AMCP) negyedik ülése URH digitális adat-összeköttetés meghatározás; a 4-1. (b) táblázat módosítása. 1997 március 12. 1997 július 21. 1997 november 6. 73) — Nincs változás. 74) — Léginavigációs Bizottság a) repülőgépvezetők közötti levegő-levegő távközlési csatorna bevezetése; b) a vészhelyzeti helyjeladó berendezésre vonatkozó előírások változása. 1999 március 18. 1999 július 19. 1999 november 4. 75) — Léginavigációs Bizottság — A légiforgalmi mozgó távközlési szolgálatok munkabizottságának (AMCP) hatodik ülése A VDL interferencia védettség mértékére vonatkozó tájékoztató anyag tisztázása 2000 március 13. 2000 július 17. 2000 november 2. 76) — (Második kiadás) — A légiforgalmi mozgó távközlési szolgálatok munkabizottságának (AMCP) hetedik ülése Az integrált hang és adatátviteli rendszer (VDL Mode 3); a légtér-felderítési alkalmazásoknak megfelelő adatátvitel (VDL Mode 4); az ITU rádió szabályzatot érintő részek felülvizsgálata. 2001 március 12. 2001 július 16. 2001 november 1. 77) — Titkárság A 108 — 117.975 MHz frekvencia tartomány GBAS adattovábbításra történő felhasználására vonatkozó GNSS nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások módosítása miatt szükséges változtatások. 2002 február 27. 2002 július 15. 2002 november 28. 78) — Nincs változás. 79) — Nincs változás. Nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások

1. fejezet Meghatározások Megjegyzés: A “Rádióösszeköttetési Szabályzatra” vonatkozó összes utalás a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által közzétett rádióösszeköttetési előírásokra vonatkozik, amelyet a Rádiótávközlési Világkonferencia általában két vagy három évenként megtartott üléseinek végső határozatai alapján időről időre rendszeresen módosítanak. A légiforgalmi rádió rendszerek frekvencia felhasználását érintő ITU eljárások további tájékoztatóit az elfogadott ICAO feladatokat is tartalmazó Rádió Frekvencia Tartomány Előírások a Polgári Légiközlekedés részére című kézikönyv tartalmazza (Doc 9718). Amennyiben az Annex jelen kötetében a következő kifejezéseket alkalmazzák, azok az alábbi jelentéssel rendelkeznek: Az összeköttetés alternatív módszere — Alternative means of communication Az elsődlegesen használt módszer mellett alkalmazott, azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező összeköttetés.

5

Két csatornás egy-irányú összeköttetés — Double channel simplex Egyszerű, szimplex összeköttetési módszer, amely minden irányba egy-egy frekvencia csatornát használ. Megjegyzés: Ezt a módszer néha kereszt-hullámsáv módszernek is nevezik. Párhuzamos összeköttetés — Duplex Két állomás közötti összeköttetési módszer, amelynél a távközlés mindkét irányba egyidejűleg bonyolódhat. Frekvencia csatorna — Frequency channel A frekvencia hullámsáv tartomány folyamatos szakasza, amely egy meghatározott adás-osztályt alkalmazó távközlési összeköttetésre alkalmas. Megjegyzés: Az adások osztályozását és az adott távközlési összeköttetésnek megfelelő frekvencia hullámsáv egységekre vonatkozó tájékoztatásokat a Rádióösszeköttetési Előírások S2. cikkelye valamint S1. Függeléke határozza meg . Eltolt frekvencia sávval rendelkező egyszerű összeköttetés — Offset frequency simplex Az egyszerű, szimplex összeköttetési módszer olyan változata, amely a két állomás között mindegyik irányba egy-egy, frekvenciában kissé eltérő, azonban az üzemeltetésre kijelölt azonos frekvencia tartományba tartozó csatornát használ. Repülésüzem irányítási összeköttetések — Operational control communication Felügyelet gyakorlásához szükséges távközlési összeköttetés valamely repülési feladat megkezdésére, folytatására, befejezésére vagy kitérő repülőtérre történő irányítására a légjármű biztonsága valamint a repülés menetrendszerű, hatékony és gazdaságos végrehajtása érdekében. Megjegyzés: Ezek az összeköttetések általában a légjármű és a légijárművet üzemeltető szervezetek közötti üzenetváltáshoz szükségesek. Elsődleges összeköttetési módszer — Primary means of communication A légjármű és a földi állomások közötti összeköttetés fenntartására elsősorban alkalmazott módszer ott, ahol más alternatív módszer igénybe vételére is van lehetőség. Egy-irányú összeköttetés — Simplex Egyszerű, szimplex távközlési összeköttetési módszer, amelynél a két állomás között egyszerre csak egy irányú összeköttetés van. Megjegyzés: A légiforgalmi mozgó szolgálatok esetében ez a módszer az alábbi részekre osztható fel: a) egy csatornás szimplex b) két csatornás szimplex c) eltolt frekvenciájú szimplex. Egy csatornás egy-irányú összeköttetés — Single channel simplex Egyszerű, szimplex összeköttetési módszer, amely minden irányba azonos frekvencia csatornát használ. Ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián üzemelő digitális összeköttetés — VHF digital link (VDL) A légiforgalmi távközlési hálózat (ATN) részét képező mozgó alhálózat, amely a légiforgalmi mozgó állomások URH frekvencia sávjában működik. A digitális adatátviteli összeköttetés ezen kívül nemlégiforgalmi távközlési hálózati feladatok, mint például a digitális hang-átvitel végrehajtására is alkalmazható.

6

2. Fejezet Vészhelyzeti frekvenciák Bevezető Megjegyzés: — Az összes mozgó szolgálatok vészhelyzeti és biztonsági távközlésére vonatkozó általános feltételeket az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S30 cikkelye tartalmazza. Az S13 Függelék kijelöli az ilyen helyzetekre alkalmazható frekvenciákat. A Függelék A1 részének 1. szakasza engedélyezi, hogy a légiforgalmi mozgó szolgálatok esetében a kormányok egyéb kölcsönös megállapodást kössenek. Az ICAO Annexek ilyen megállapodásnak minősülnek. A vészhelyzeti távközlésre kijelölt rádió frekvenciákra vonatkozó nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások figyelembe vesznek bizonyos eljárásokat, amelyeket az ICAO elfogadott és bizonyos előírásokat, amelyek az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzatában szerepelnek. A 10. Annex II. kötete előírja, hogy a levegőben kényszerhelyzetben levő légijármű azt a rádió frekvenciát használja, amelyen az adott időpontban összeköttetést tart fenn a légiforgalmi állomásokkal. Mindazonáltal elismert tény, hogy szükség van egy adott frekvencia vagy frekvencia tartomány kijelölésére, amelyet a légijármű balesete vagy kényszerleszállása után használhat és amelyet az egész világon egységesen alkalmaznak úgy, hogy azon a lehető legtöbb állomás — beleértve az iránymérő állomásokat valamint a tengeri mozgó szolgálati állomásokat is — figyelést tarthasson. A 2182 kHz-es frekvencia is biztosítja a távközlési összeköttetés lehetőségét a légijármű és a tengeri mozgó szolgálati állomások között. Az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat az S13 Függelék A2 részében előírja, hogy a 2182 kHz-es frekvencia az 1605 kHz és 4000 kHz közötti tartományban üzemelésre jogosított hajó, légijármű és mentőtutaj állomások számára kijelölt nemzetközi rádiótávbeszélő vészfrekvencia, amelyen segítséget kérhetnek a tengeri szolgálatoktól. A műhold segítségével felderíthető és lokalizálható vészhelyzeti helyjeladó berendezésekkel (ELT) kapcsolatosan a Rádióösszeköttetési Szabályzat engedélyezi az ilyen berendezések használatát, amelyeket az ITU műholdas vészhelyzeti helyjeladó rádió-berendezéseknek (EIPRB) nevez. A Rádióösszeköttetési Szabályzat S13 Függelék A2 részében meghatározza, hogy a 406 — 406.1 MHz-es hullámsávot kizárólag az ilyen, a földről az világűr felé sugárzó műholdas vészhelyzeti helyjeladó rádióberendezések használhatják. Az ITU engedélyezi a 4125 kHz-es frekvencia használatát is, hogy lehetővé tegyék a tengeri mozgó és a légijármű állomások közötti összeköttetés fenntartását vészhelyzet esetében. A jelenleg érvényes ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat (RR S5.130 és S13 Függelék) engedélyezi, hogy a 4125 kHz-es vivőfrekvenciát a légi-jármű állomások a tengeri mozgó szolgálattal való vészhelyzeti és biztonsági összeköttetés céljára használhatják. Az RR S5.115 alapján a 3023 kHz és 5680 kHz légiforgalmi mozgó szolgálati (R) frekvenciák a tengeri mozgó szolgálatokkal együtt végzett kutató és mentő tevékenységre felhasználhatók. Ehhez hasonlóan 500 kHz-es (RR S5.83) nemzetközi Morse rádiótávíró vészfrekvenciát használják a 415 kHz és 535 kHz közötti tartományban üzemelésre jogosított hajó, légijármű és mentőtutaj állomások, amikor azok segítséget kérnek a tengeri szolgálatoktól (RR S13 Függelék 2A. rész). A mentőtutaj állomások vonatkozásában a Rádióösszeköttetési Szabályzat a következő frekvenciák használatát engedélyezik, amennyiben a mentőtutaj állomás az alábbi üzemi frekvencia tartományokban vagy ezek közül bármelyikben működik (RR S13 Függelék 2A. rész):

7

Üzemi frekvencia tartomány 415 — 535 kHz 4000 — 27500 kHz 1605 — 2850 kHz 117.975 — 137 MHz 235 — 328.6 MHz

Kijelölt vészfrekvencia 500 kHz 8364 kHz 2182 kHz 121.5 MHz 243 MHz

2.1 A vészhelyzeti helyjeladó berendezések kutatás és mentés céljaira kijelölt frekvenciái 2.1.1 2005 január 1-ig a 6. Annex I., II. és III. részeiben található előírások alapján a légijármű fedélzetén szállított vészhelyzeti helyjeladó berendezések a 406 MHz és a 121.5 MHz frekvenciák egyikén (121.5 MHz) vagy mindkettőn üzemeljenek. 2.1.2 A 6. Annex I., II. és III. részeiben található előírások alapján 2002 január 1-én vagy ezt követően felszerelt és a légijármű fedélzetén szállított vészhelyzeti helyjeladó berendezések úgy a 406 MHz mint a 121.5 MHz frekvenciákon üzemeljenek. 2.1.3 2005 január 1-ét követően a 6. Annex I., II. és III. részeiben található előírások alapján a légijármű fedélzetén szállított vészhelyzeti helyjeladó berendezések úgy a 406 MHz mint a 121.5 MHz frekvenciákon üzemeljenek. 1. Megjegyzés: Az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat (S5.256 és “13 Függelék) a fentiek mellett biztosítja a 243 Mhz-es frekvencia használatát is. 2. Megjegyzés: A vészhelyzeti helyjeladó berendezésekre vonatkozó előírások a 10. Annex III. kötet II. rész 5. fejezetében találhatók. 2.2 Kutatás és mentés frekvenciái 2.2.1 Ahol a kutató és mentő tevékenységeknek helyszíni egyeztetése érdekében a rövidhullámú frekvenciák használata szükséges, a 3023 kHz-es valamint az 5680 kHz-es frekvenciákat alkalmazzák. 2.2.2 Ajánlás — Ahol a mentést koordináló központok valamint a kutatás és mentésben résztvevő légijármű közötti összeköttetéshez meghatározott külön frekvenciák szükségesek, ezeket a kutató és mentő légijármű által végzett tevékenységet figyelembe véve az adott területen a légiforgalmi mozgó szolgálatok rendelkezésre álló frekvencia tartományokból válasszák ki. Megjegyzés: Ahol a kutatásban és mentésben polgári kereskedelmi légijármű vesz részt, az általában a megfelelő légi útvonal rádió-frekvencia csatornán tart kapcsolatot az érintett mentést koordináló központtal együttműködő repüléstájékoztató központtal.

3. fejezet A 30 MHz alatti frekvenciák felhasználása Bevezető Az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S5. cikkelyében a légiforgalmi mozgó (R) szolgálatok részére a 2.8 MHz és 22 MHz közötti frekvencia tartományok kerültek kijelölésre. Ezeket a frekvencia tartományokat a Rádióösszeköttetési Szabályzat vonatkozó rendelkezései alapján kell igénybe venni. 1979 szeptember 1. előtt a rendelkezéseket az ITU Rádió Konferencia Záradékai (1966 Genf) tartalmazták. 1979 szeptember

8

1-én életbe léptek a módosított előírások, amelynek részleteit a következő kiadványok tartalmazzák: A Légiforgalmi Mozgó Szolgálati (R) Rádió Világkonferencia Záradéka (1978 Genf); Rádióösszeköttetési Szabályzat 27. Függelék Aer2 pontja (kivéve a Frekvencia kiosztási tervet, amely 1983 február 1-én 00:01 UTC-ben lépett hatályba). A Rádióösszeköttetési Szabályzat 1998 évi változatában az S27. Függelékbe a Légiforgalmi Mozgó Szolgálati (R) Rádió Világkonferencia rendelkezési szerint (1987) felvették az Aer2 szerkesztői módosításait. Ezen frekvencia tartományok alkalmazásánál felhívják az államok figyelmét a nem légiforgalmi forrásokból származó káros rádió frekvencia interferencia lehetőségére valamint az ebből adódó hatások csökkentését célzó intézkedések szükségességére. 3.1 Az üzemeltetés módszere 3.1.1 A légiforgalmi mozgó szolgálatnál a rádiótávbeszélő összeköttetéshez kizárólag a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira kijelölt 30 MHz alatti frekvencia tartományban üzemelő egy csatornás egyirányú szimplex összeköttetést használjanak. 3.1.2 Az egyszerű, egy oldalsávú csatornák kijelölése 3.1.2.1 Az egyszerű, egy oldalsávú csatornákat a III. kötet 2. fejezet 2.4 pontja alapján jelöljék ki. 3.1.2.2 Az érintett csatornák üzemszerű használatával kapcsolatosan az érintett szervek vegyék figyelembe az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S27. Függelékében található S27/19 előírásokat. 3.1.2.3 Ajánlás — A 30 MHz alatti frekvenciák nemzetközi igénybevétele esetében a légiforgalmi mozgó frekvenciák (R) használatát az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat S27. Függeléke szerint egyeztessék: S27/19 Az ICAO (Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet) egyezteti a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) rádiótávbeszélő összeköttetéseit a nemzetközi légiközlekedés területén és a Tervben szereplő frekvenciák gyakorlati igénybevételének minden esetében ez a szervezet illetékes. 3.1.2.4 Ajánlás — Ahol a (HF) rövidhullámú összeköttetésekre vonatkozó nemzetközi üzemeltetési igényeket a Rádióösszeköttetési szabályzat S27. Függelék 2. rész Frekvencia Kiosztási Terve alapján nem lehet teljesíteni, jelöljenek ki megfelelő frekvenciát az S27. Függelék következő előírásának alkalmazásával: S27/20 Elismert tény, hogy a jelen Függelékben található Kiosztási Terv nem merítette ki teljes mértékben a frekvencia megosztásban rejlő lehetőségeket. Ezért az adott üzemeltetési követelmények és igények teljesítése érdekében, amelyek a jelen Kiosztási Terv keretein belül nem teljesíthetők, az egyes szervezetek hozzájárulhatnak más, a Tervben meghatározottól eltérő frekvenciák kijelöléséhez a légiforgalmi mozgó szolgálati (R) hullámsáv tartományból. Mindazonáltal az így kijelölt frekvenciák használata nem csökkentheti ugyanezen frekvenciák védelmét olyan területeken, ahol ezeket a Terv a jelen Függelék I. rész, II/B szakaszában található eljárások alkalmazásával határozták meg. Megjegyzés: Az S27. Függelék I. rész II/B szakasz az interferencia határérték görbékre vonatkozik és az eljárások alkalmazása 15 dB értékű védelmet biztosít. S27/21 Ha a nemzetközi légi üzemeltetés igényeinek kielégítéséhez erre szükség van, az egyes szervek módosíthatják a légiforgalmi mozgó szolgálati (R) frekvenciákra vonatkozó kijelölési eljárást, amely ebben az esetben az érintett szervek közötti előzetes egyeztetés és megállapodás tárgya lesz. S27/22 Az S27/21 pontban ismertetett együttműködést ott hajtsák vége, ahol ez a kérdéses frekvenciák hatásos igénybevétele érdekében szükséges és kívánatos valamint különösen ha az S27/19 pontban jelzett eljárások nem kielégítők.

9

3.1.2.5 A J7B és J9B üzemmód osztályozás használata az S27. Függelék következő előírásai alapján történjen: S27/12 A rádiótávbeszélő összeköttetések esetében az audió frekvenciákat a 300 és 2700 Hz hullámhosszok közé korlátozzák és a más engedélyezett sugárzás hullámsáv szélessége ne haladja meg a J3E üzemmód felső határértékét. Ezen határértékek megállapításánál mindazonáltal a J3E-től eltérő üzemmód esetében nincs korlátozás, feltéve, hogy a nem kívánatos sugárzási módokra vonatkozó S27/73 és S27/74 feltételeket teljesítik. S27/14 Az interferencia lehetőségének figyelembe vétele miatt egy adott csatornát azonos kijelölési területen belül rádiótávbeszélő összeköttetésre és adatátvitelre együttesen nem használják. S27/15 Az S27/18 pontban jelzett frekvenciákon működő csatornáknak a J3E és H2B üzemmódtól eltérő sugárzási mód használata az érintett szervek külön megállapodásának tárgya és függvénye annak érdekében, hogy elkerüljék azt a káros interferenciát, amely ugyanazon csatorna különböző üzemmód osztályokban történő egyidejű felhasználásából származik. 3.1.3 A repülésüzemi irányítási összeköttetésekre szolgáló frekvenciák kijelölése 3.1.3.1 Az egész világra kiterjedően szükséges a repülésüzemi irányítási összeköttetésekre szolgáló frekvenciák kijelölése, hogy a légijármű üzemeltető szervezetek számára lehetővé tegyék a 6. Annex I. részében előírtak teljesítését. Ezeknek a frekvenciáknak kijelölése a 27. Függelék következő előírásai alapján történjen: S27/9 Az egész világra terjedő kijelölési terület az, ahol a kijelölt frekvenciák hosszú-távú összeköttetést biztosítanak a kijelölési területen belül elhelyezkedő légiforgalmi állomás és a világ bármely pontján működő légijármű között. Megjegyzés: A fenti 27/9 pontban ismertetett összeköttetés típusát az egyes hatóságok határozhatják meg. S27/217 Az S27/213 valamint az S27/218 — S27/231 számú táblázatokban található, az egész világra kiterjedő frekvencia kiosztás, a 3023 kHz és 5680 kHz-es referencia vivő frekvenciák kivételével, azon hatóságok rendelkezésére van fenntartva, akik a fennhatóságuk alatt működő egy vagy több légijárművet üzemeltető szervek részére azokat az üzemeltetés céljára kijelölik. Az ilyen kijelölt frekvenciák célja, hogy a légjármű biztonsága valamint a repülés menetrendszerű és gazdaságos lebonyolítása érdekében hosszú-távú összeköttetést biztosítanak az illetékes légiforgalmi állomás és a világ bármely pontján működő légi-jármű között. Az egész világra kiosztott frekvenciákat az MWARA, RDARA és VOLMET célokra ne jelöljék ki. Ahol a légijármű üzemeltetési területe teljes mértékben a RDARA határokon vagy al-határokon belül helyezkedik el, ott ezeket az RDARA frekvenciákat használják. 1. Megjegyzés: A Rádióösszeköttetési Szabályzat S27. Függelék S27/213 valamint az S27/218 — S27/231 számú táblázatai a Frekvencia Kijelölési Terv területek szerinti frekvenciák felsorolását valamint a frekvenciák számszerű felsorolását tartalmazzák. 2. Megjegyzés: Az egész világra kiterjedő frekvencia kiosztással kapcsolatos útmutató a C. Mellékletben található. 3.2 NDB frekvenciák alkalmazása 3.2.1 Ajánlás — Az NDB frekvenciák kiosztása alkalmával a következőket vegyék figyelembe: a) a fedésterület határán előírt interferencia védelem;

10

b) az általános ADF berendezések alkalmazási illetve üzemeltetési jellemzői; c) az egyes berendezések közötti földrajzi távolságok és a megfelelő fedésterületek; d) a nem légiforgalmi forrásból származó rendszertelen sugárzási interferencia lehetősége (például elektromos távvezetékek és szolgálatok, elektromos távközlési rendszerek, üzemi elektromos sugárzások, stb.). 1. Megjegyzés: Fentiek alkalmazásával kapcsolatos útmutató a B. Mellékletben található. 2. Megjegyzés: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a léginavigációs adóberendezések rendelkezésére álló hullámsávok egyes részeit más szolgálatok is igénybe veszik. 3.2.2 Ajánlás — A frekvencia zsúfoltságból adódó zavarok csökkentése érdekében olyan területeken, ahol egy futópálya két megközelítési végén két külön ILS berendezés üzemel, engedélyezhető mindkét külső helyjeladó (marker) számára azonos frekvencia kijelölése valamint engedélyezhető mindkét belső helyjeladó számára azonos frekvencia kijelölése, amennyiben: a) ezt az üzemeltetési körülmények lehetővé teszik; b) minden egyes helyjeladó külön azonosító jellel rendelkezik; c) megfelelő intézkedések történtek annak biztosítására, hogy az azonos frekvenciát használó helyjeladók egyszerre nem sugározhatnak. Megjegyzés: Az I. kötet 3.4.4.4 pontjának előírásai meghatározzák a végrehajtandó intézkedéseket.

4. fejezet A 30 MHz feletti frekvenciák felhasználása 4.1 A 117.975 — 137 MHz közötti frekvencia tartomány felhasználása Bevezető A 118 — 132 MHz közötti hullámsáv tartományt a légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részére először 1947-ben az Atlantic City-ben tartott ITU Rádió Konferencia, majd pedig 1959-ben a genfi konferencia jelölte ki, ekkor azonban kiterjesztette a 117.975 MHz frekvenciáig. Az 1947 utáni további ITU Rádió Konferenciák is hoztak rendelkezéseket a 132 — 136 MHz közötti frekvencia tartomány légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részéről történő felhasználásról olyan helyi körülményeknek megfelelően, amelyek a különböző ITU területeken, országokban illetve ország csoportokban változhatnak. Ezen frekvencia tartomány felhasználását a jelen fejezet frekvencia kijelölési táblázata tartalmazza. Az ITU Rádió Világkonferenciája (1979) előírásokat hozott a 132 — 136 MHz közötti tartomány légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részéről történő felhasználásról a Rádióösszeköttetési Szabályzat S5.203, S5.203A valamint S5.203B pontjaiban található feltételek alapján. A 136 — 137 MHz közötti tartomány frekvenciáinak alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a feltételeket, amelyek a táblázat megjegyzésében találhatók. Ezen frekvencia sávok használatánál felhívják az államok figyelmét a nem légiforgalmi forrásból származó rendszertelen sugárzási interferencia lehetőségére és ezen hatások lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésének szükségességére.

11

A 10. Annex jelen fejezete ezen frekvencia tartománnyal kapcsolatos nemzetközi előírásokkal és ajánlott gyakorlati eljárásokkal foglalkozik, beleértve az egyes frekvenciák különböző léginavigációs célokra történő kijelölését is. Ezeket az előírásokat a következő előszóban tekintjük át, amelyben ismertetjük azokat az alapelveket, amelyek szerint a gazdaságossági szempontok alapján megterveztük az ultrarövid hullámú (VHF) frekvenciák felhasználását. Előszó Az ultrarövid hullámú (VHF) frekvenciák egész világra kiterjedő felhasználásához egy olyan terv szükséges, amelyben figyelembe veszik a gazdaságossági és gyakorlati kérdéseket: a) az üzemeltetés állandó fejlődésének illetve korszerűsítésének valamint az egész világra kiterjedő szabványosítás szükségességét; b) a rendelkezésre áll frekvenciák jelenlegi felhasználásról az optimális felhasználásra történő gazdaságos és fokozatos áttérés kívánatosságát, figyelembe véve a jelenleg alkalmazott berendezések lehető legjobb kihasználását; c) a nemzetközi és országos felhasználás egyeztetésének szükségességét az interferenciával szembeni közös védelem érdekében; d) a helyi tervek kidolgozásához szükséges átfogó alapok elkészítésének szükségességét; e) bármely frekvencia csoport felvételének kívánatosságát azok közé a frekvenciák közé, amelyeket jelenleg a nemzetközi légiforgalom szolgálatai használnak; f) annak szükségességét, hogy a frekvenciák teljes száma és csoportosításuk megfelelő összhangban legyen a nemzetközi légiközlekedésben széles körben használt légijármű berendezésekkel; g) egy olyan külön frekvencia biztosításának igénye, amely vészhelyzeti célokra az egész világon egységesen használható lehet továbbá egy másik frekvencia biztosításának szükségessége, amely bizonyos területeken különleges célokra szolgáló közös frekvenciaként működik; és h) megfelelő rugalmasság a helyi körülmények miatt szükséges eltérések biztosításához. 4.1.1 A 117.975 — 137 MHz közötti frekvencia tartomány általános kiosztása Megjegyzés: A terv az általános Frekvencia Kiosztási Táblázatot tartalmazza, amely alcsoportokra osztja fel a teljes 117.975 — 137 MHz közötti frekvencia tartományt; a fő alcsoportok a nemzetközi és országos szolgálatok valamint az országos szolgálatok számára kijelölt frekvencia sávokat tartalmazzák. Az általános felosztás figyelembevétele a lehető legkisebbre csökkenti az országos és nemzetközi felhasználás egyeztetésének szükségességét. 4.1.1.1 A 117.975 MHz — 137 MHz közötti frekvencia tartomány általános kiosztása a 4-1. táblázatban található. 4.1.1.2 Ajánlás — A 136 — 137 MHz frekvencia tartományok nemzetközi felhasználásáról még nem született megállapodás és így ezeket a frekvenciákat a helyi igények alapján és azoknak megfelelő módszer szerint használhatják.

12

4.1.2 A frekvenciák közötti felosztás távolság (elkülönítés) és a kijelölhető frekvenciák határai Megjegyzés: A következő szövegben a 8.33 kHz-es csatorna kiosztás csatornák közötti hullámsáv felosztás távolság 25 kHz érték hárommal történő osztásának hányadosa, azaz 8.333…kHz. 4.1.2.1 A légiforgalmi mozgó szolgálatok (R) részére kijelölhető frekvenciák közötti minimális hullámsáv elkülönítés, azaz a csatorna felosztás távolsága 8.33 kHz legyen. Megjegyzés: Elismert tény, hogy bizonyos körzetekben vagy területeken a 100 kHz, 50 kHz vagy 25 kHz csatorna hullámsáv különbség megfelelő számú frekvenciát biztosít a nemzetközi és országos légiforgalom szolgálatai számára és az ilyen, 100 kHz, 50 kHz vagy 25 kHz csatorna hullámsáv távolsággal történő üzemeltetésre tervezett berendezések alkalmasak az ilyen körzetekben vagy területeken történő felhasználásra. Elismert tény továbbá az is, hogy a 25 kHz-es és a 8.33 kHz-es csatorna elkülönítés alapján történt kiosztás egy adott körzeten vagy területen belül továbbra is fennmarad egymás mellett. 4.1.2.2 Legalább 2005 január 1-ig a 25 kHz-es csatorna felosztás távolságra tervezett DSB-AM berendezést a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira történő alkalmazhatóságának biztosítása érdekében megfelelő módon védjék, kivéve azokat a körzeteket vagy területeket, amelyeken a helyi körzeti egyezmények levegő-föld közötti beszédüzemű összeköttetésekhez lehetővé teszik a 8.33 kHz csatorna elkülönítési távolságra vagy a Mode 3 digitális adatátviteli összeköttetéshez (VDL) külön tervezett berendezés használatát. 4.1.2.2.1 A 8.33 kHz csatorna elkülönítési távolságra külön tervezett berendezés kötelező használatára (a légijármű fedélzetén történő szállítására) vonatkozó előírásokat a helyi körzeti léginavigációs egyezmények alapján alkalmazzák, amelyben meghatározzák az üzemeltetés légterét valamint az ilyen berendezés alkalmazásának határidejét, amely megfelelő átmeneti bevezetési időszakot is tartalmaz. Megjegyzés: Nem lesz szükség változtatásokra az olyan légijármű és földi rendszerek vonatkozásában, amelyek kizárólag olyan körzetekben üzemelnek, ahol a 8.33 kHz csatorna felosztási távolságot nem alkalmazzák. 4.1.2.2.2 A 8.33 kHz-es csatorna felosztási távolságra tervezett berendezést legalább 2005 január 1-ig megfelelő módon védjék a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira történő alkalmasság biztosítása érdekében. 4.1.2.2.3 A Mode 3 és Mode 4 digitális adatátviteli összeköttetésekre (VDL) külön tervezett berendezés kötelező használatára (a légijármű fedélzetén történő szállítására) vonatkozó előírásokat a helyi körzeti léginavigációs egyezmények alapján alkalmazzák, amelyben meghatározzák az üzemeltetés légterét valamint az ilyen berendezés alkalmazásának határidejét, amely megfelelő átmeneti bevezetési időszakot is tartalmaz. 4.1.2.2.3.1 A fenti 4.1.2.2.3 pontban jelzett egyezmény legalább két éves átmeneti időszakot tartalmazzon a fedélzeti rendszerek kötelező alkalmazásáig. 4.1.2.2.4 A Mode 3 VDL és Mode 4 VDL üzemre külön tervezett berendezést legalább 2010 január 1-ig megfelelő módon védjék a légiforgalmi mozgó szolgálat (R) céljaira történő alkalmasság biztosítása érdekében. 4.1.2.3 A 117.975 MHz — 137 MHz közötti frekvencia tartományban a legalacsonyabb kijelölhető frekvencia 118 MHz és a legmagasabb 136.975 MHz.

13

4.1.2.4 Olyan körzetekben, amelyekben a 25 kHz (DSB-AM és URH adatátvitel) és a DSB-AM 8.33 kHz csatorna felosztás távolságokat is alkalmazzák, a kijelölt üzemeltetési frekvenciák feleljenek meg a 4-1. — (b) táblázat előírásainak. Megjegyzés: A 4-1. — (b) táblázat olyan frekvencia csatorna párosítást tartalmaz, amely fenntartja a 25 kHz-es DSB-AM kijelölést és lehetővé teszi a 25 kHz-es VDL és a 8.33 kHz-es csatornák egyedi azonosítását. 4-1. táblázat Frekvencia kiosztás táblázata Kiosztott frekvencia csoportok (MHz) a) 118 — 121,4 bezárólag

Megjegyzések

b)

121,5

vészfrekvencia

c)

121,6 — 121,9917 bezárólag

nemzetközi és országos repülőtéri irányító szolgálatok

d)

122 — 123,05 bezárólag 123,1

e)

f)

országos légiforgalmi mozgó szolgálatok kiegészítő kutató és mentő szolgálati frekvencia 123,15 — 123,6917 országos légiforgalmi bezárólag mozgó szolgálatok

g)

123,45

h)

123,7 — 129,6917 bezárólag

i)

129,7 — 130,8917 bezárólag

14

nemzetközi és országos légiforgalmi mozgó szolgálatok

A különleges nemzetközi kiosztást a helyi körzeti egyezmények alapján fogják meghatározni. Az országos kiosztást a későbbiekben ismertetett 4.1.5.9 alpont szerint végzik. A légiközlekedési vészfrekvencia hullámsáv védelme érdekében a 121,5 MHz vészfrekvencia mellett a legközelebbi kijelölhető frekvencia a 121,4 MHz valamint a 121,6 MHz, azonban ha a helyi körzeti egyezmény alapján így határoznak, ez a kijelölhető frekvencia 121,3 MHz és 121,7 MHz is lehet. Földi mozgás irányítására, a repülés végrehajtása előtti ellenőrzésre, a légiforgalmi szolgálati engedélyekre és a fentiekkel kapcsolatos üzemeltetésre fenntartva. Az országos kijelölésre fenntartva. Lásd a későbbiekben ismertetett 4.1.4.1 pontot.

Az országos kijelölésre fenntartva. Kivételt képez a 123,45 MHz frekvencia, amely az egész világon levegő-levegő távközlési csatornaként használatos (lásd a g.) pont). levegő-levegő távközlés Használatra kijelölve a 4.1.3.2.1 pont előírásai szerint. nemzetközi és országos A különleges nemzetközi kiosztást a helyi körzeti légiforgalmi mozgó egyezmények alapján fogják meghatározni. Az szolgálatok országos kiosztást a későbbiekben ismertetett 4.1.5.9 alpont szerint végzik. országos légiforgalmi Az országos igényeknek fenntartva, azonban a mozgó szolgálatok helyi körzeti egyezmények alapján részben vagy egészben felhasználható a későbbiekben ismertetett 4.1.8.1.3 alpont előírásainak teljesítésére.

j)

130,9 — 136,875 bezárólag

nemzetközi és országos légiforgalmi mozgó szolgálatok

k)

136,9 — 136,975 bezárólag

nemzetközi és országos légiforgalmi mozgó szolgálatok

A különleges nemzetközi kiosztást a helyi körzeti egyezmények alapján fogják meghatározni. Az országos kiosztást a későbbiekben ismertetett 4.1.5.9 alpont szerint végzik. (Lásd a 4.1 pont bevezetőjét a 132 — 137 MHz tartomány felhasználásáról). Ultrarövidhullámú (VHF) digitális levegő-föld adathálózati összeköttetés céljaira fenntartva.

4.1.3 Meghatározott feladatokra felhasznált frekvenciák 4.1.3.1 Vészfrekvencia 4.1.3.1.1 A 121.5 MHz vészfrekvencia csatornát kizárólag vészhelyzeti célokra, a következőkben általánosan meghatározottak szerint használják fel: a) terheletlen, használatra alkalmas frekvencia csatorna biztosítása a kényszerhelyzetben vagy vészhelyzetben levő légijármű és a földi állomás közötti közleményváltásra abban az esetben, ha az általánosan alkalmazott frekvenciát más légjármű használja; b) a vésszhelyzeti körülmények bekövetkezése esetén ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatorna biztosítása a légijármű és a repülőterek közötti közleményváltásra, amely csatornát a nemzetközi légiközlekedés általában nem használja; c) közös ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatorna biztosítása az együttes kutató és mentő tevékenységben résztvevő polgári és katonai légijárművek, az ilyen légijárművek és a földi létesítmények között a megfelelő frekvenciára történő szükség szerinti átkapcsolás végrehajtása előtt; d) levegő — föld összeköttetés biztosítása a légijárművel, amikor a légijármű berendezések meghibásodása megakadályozza az általánosan használt frekvenciák igénybevételét; e) távközlési csatorna biztosítása a vészhelyzeti helyjeladók (ELT) üzemeltetéséhez és összeköttetés a mentőtutajok valamint a kutató és mentő tevékenységben résztvevő légijármű között; f) a polgári légijármű elfogása esetében közös ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatorna biztosítása a polgári légijármű és az elfogó légijármű vagy az elfogást irányító egység közötti összeköttetéshez valamint a polgári és katonai légijárművek továbbá a légiforgalmi szolgálati egységek között. 1. Megjegyzés: Kerüljék a 121,5 MHz frekvencia használatát a fenti c) alpontban jelzett körülmények között, ha az bármely módon nehezíti vagy akadályozza a vészhelyzeti forgalom hatékony kezelését. 2. Megjegyzés: A jelenleg érvényes Rádióösszeköttetési Szabályzat biztosítja, hogy a 121,5 MHz nemzetközi légiforgalmi vészfrekvenciát használhatják a tengeri mozgó szolgálatok mozgó állomásai is az A3E adásformában annak érdekében, hogy biztonsági okokból összeköttetést tartsanak fenn a légiforgalmi mozgó szolgálatok állomásaival (RR S5.200 és S13 Függelék A2 rész). 4.1.3.1.2 A 121,5 MHz frekvenciát a következő helyeken biztosítsák:

15

a) az összes körzeti irányító központ és repüléstájékoztató központ; b) a nemzetközi repülőtereken és nemzetközi kitérő repülőtereken létesített repülőtéri irányító tornyok és bevezető irányító egységek; és c) bármely további olyan hely, amelyet erre az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság kijelöl, ahol ezen frekvencia biztosítását a segélyhívások azonnali vétele vagy a fenti 4.1.3.1.1 pontban meghatározott célok végrehajtása érdekében szükségesnek ítélik. Megjegyzés: Ahol két vagy több fent jelzett létesítményt együttesen helyeztek el, ez az előírás a 121.5 MHz frekvenciának az egyik létesítménynél történő biztosításával teljesíthető. 4.1.3.1.3 A 121.5 MHz frekvencia álljon rendelkezésre az elfogást irányító egységnél, ha ezt a 4.1.3.1.1 f) alpont céljának teljesítése érdekében szükségesnek ítélik. 4.1.3.1.4 A vészfrekvenciát folyamatosan figyeljék azon szolgálati egységek teljes működési ideje alatt, amelyekhez azt telepítették. 4.1.3.1.5 A vészfrekvencia védelmét egy csatornás szimplex üzemmód alkalmazásával biztosítsák. 4.1.3.1.6 A vészfrekvencia csatorna csak a 10. Annex II. rész 2. fejezetében található jellemzőknek megfelelően álljon rendelkezésre. 4.1.3.2 Levegő — levegő távközlési összeköttetési frekvencia 4.1.3.2.1 A 123,45 MHz levegő — levegő ultrarövidhullámú (VHF) távközlési csatornát jelöljék ki annak érdekében, hogy a lakatlan és tengeri (vízfelszíni) területek felett az ultrarövidhullámú (VHF) földi adóállomások hatótávolságán kívül repülő légijárművek kicserélhessék egymással a szükséges üzemeltetési tájékoztatásokat és megkönnyítsék az üzemeltetési problémák megoldását. 4-1. — (b) táblázat Csatorna / Frekvencia párosítás VDL Mode 3 Frekvencia (MHz) időfelosztási* 118,0000 118,0000 A 118,0000 B 118,0000 C 118,0000 D 118,0000 118,0083 118,0167 118,0250 A 118,0250 B 118,0250 C 118,0250 D 118,0250 118,0250 118,0333 118,0417

16

Csatorna felosztás távolság (kHz)

Csatorna

25 25 25 25 25 8,33 8,33 8,33 25 25 25 25 25 8,33 8,33 8,33

118,000 118,001 118,002 118,003 118,004 118,005 118,010 118,015 118,021 118,022 118,023 118,024 118,025 118,030 118,035 118,040

118,0500 118,0500 118,0500 118,0500 118,0500 118,0500 118,0583 118,0667 118,0750 118,0750 118,0750 118,0750 118,0750 118,0750 118,0833 118,0917 118,1000

A B C D

A B C D

25 25 25 25 25 8,33 8,33 8,33 25 25 25 25 25 8,33 8,33 8,33 25

118,050 118,051 118,052 118,053 118,054 118,055 118,060 118,065 118,071 118,072 118,073 118,074 118,075 118,080 118,085 118,090 118,100

Megjegyzés: A levegő — levegő ultrarövidhullámú (VHF) távközlési összeköttetési csatorna használata interferenciát okozhat a frekvenciát levegő — föld összeköttetéshez igénybe vevő egyéb légijárműveknél. 4.1.3.2.2 Az ultrarövidhullámú földi állomások hatótávolságán kívül eső lakatlan szárazföldi vagy tengeri területeken a levegő — levegő összeköttetéshez használt 123,45 MHz frekvencia csatorna csak a 10. Annex II. rész 2. fejezetében található jellemzőknek megfelelően álljon rendelkezésre. 4.1.3.3 Közös jeladó frekvencia — A 136,975 MHz frekvenciát az egész világon az ultrarövidhullámú (VHF) digitális adatátvitelhez (VDL) szükséges közös jeladó csatorna (CSC) céljaira tartják fenn. Ez a CSC VDL 2. modulációs üzemmódot és CSMA (carrier sense multiple access) vivőrendszert alkalmaz. 4.1.4 A kutatás és mentés céljaira szolgáló kiegészítő frekvenciák 4.1.4.1 Ahol a 121,5 MHz vészfrekvencia mellett a fenti 4.1.3.1.1 c) alpont alapján kiegészítő frekvencia használatát is előírják, erre a 123,1 MHz frekvenciát alkalmazzák. 4.1.4.2 A kiegészítő kutató és mentő csatorna (123,1 MHz) csak a 10. Annex II. rész 2. fejezetében található jellemzőknek megfelelően álljon rendelkezésre. 4.1.5 Az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencia üzemeltetésével valamint a káros interferencia kiküszöbölésével kapcsolatos előírások 4.1.5.1 Azon ultrarövidhullámú (VHF) létesítmények esetében, amelyek a rádiósugárzási horizontig működnek, az azonos frekvencián működő létesítmények között hozzanak létre földrajzi elkülönítést azaz tartsanak fenn megfelelő távolságot, kivéve ha gyakorlati szempontból szükség van a közös frekvenciák felhasználására a létesítmény csoportokon belül. A földrajzi elkülönítés olyan legyen, hogy a védett magassági pontokon és az egyes létesítmények üzemelési határvonalán a távolság ne legyen kevesebb, mint amennyi a 14 dB értékű kívánatos jel-zaj arány biztosításához szükséges. Az előírást a helyi körzeti léginavigációs egyezmények alapján teljesítsék. Azokon a területeken, ahol a frekvencia kijelölés nem sűrű vagy várhatóan nem lesz ilyen, 20 dB értékű kívánatos jel-zaj arány (10 : 1 távolság arány) vagy egyenes irányú rádió hatótávolságon túli elkülönítés (RLOS) — amelyik a kisebb érték — alkalmazható. Megjegyzés: A 14 dB kívánatos jel-zaj arány alapján meghatározott legkisebb elkülönítési távolsággal

17

kapcsolatos útmutató az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.5.2 Azon ultrarövidhullámú (VHF) létesítmények esetében, amelyek a rádiósugárzási horizonton túl működnek, a párhuzamos frekvencia felhasználást úgy tervezzék meg, hogy a földrajzi elkülönítés a védett magassági pontokon és az egyes létesítmények üzemelési határvonalán ne legyen kevesebb, mint az egyes pontoktól a vele összefüggő rádiósugárzási horizontig mért távolságok összege, kivéve ha gyakorlati szempontból szükség van a közös frekvenciák felhasználására a létesítmény csoportokon belül. 1. Megjegyzés: A légijármű fedélzetén levő állomás és a rádiósugárzási horizont közötti távolságot rendszerint az alább matematikai egyenletből számíthatják ki. D=K√h ahol D = távolság tengeri mérföldben; h = a légijármű állomás földfelszín feletti magassága; K = (a földgömb sugarának megfelelő érték, a tényleges sugár 4/3-a); azaz = 2.22 ha a "h" értéket méterben fejezik ki; és = 1.23 ha a "h" értéket lábban fejezik ki. 2. Megjegyzés: A földi állomás és a légijármű fedélzetén levő állomás közötti egyenes irányú rádió hatótávolságon túli elkülönítési (RLOS) távolság kiszámításánál a légijármű állomás rádió horizontjától az 1. Melléklet alapján mért távolságot hozzá kell adni a földi állomás rádió horizontjától mért távolsághoz. Az utóbbi számításához alkalmazzák ugyanezt az egyenletet, amelyben a "h" érték a földi állomás adóantennájának magassága lesz. 3. Megjegyzés: A fenti 4.1.5.2 pontban meghatározottak alkalmazhatók az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő létesítmények földrajzi elkülönítésére abból a célból, hogy elkerüljék a levegő — levegő csatornák közös használatát. A földi állomások és a légijármű közötti távolsági elkülönítéssel valamint a földi állomások közös frekvencia csatorna felhasználással kapcsolatos útmutató az A. Melléklet 3. részében található. A szomszédos frekvencia csatornák alkalmazásával kapcsolatos útmutató az A. Melléklet 2. része tartalmazza. 4. Megjegyzés: A fenti 4.1.5.1 és 4.1.5.2 pontok értelmezésével kapcsolatos útmutató az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.5.3 A szomszédos csatornákon működő berendezések közötti földrajzi távolság olyan nagy legyen amely az egyes berendezések védelmi magasság pontjain és hatótávjának határán káros interferenciától mentes üzemelést biztosít. Megjegyzés: A földrajzi elkülönítési távolságokkal és a vonatkozó rendszer jellemzőkkel kapcsolatos tájékoztatót az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.5.4 A védelmi magasság az adott berendezéshez meghatározott alapadat feletti olyan magasság legyen, amelyen a káros interferencia bekövetkezése valószínűtlen. 4.1.5.5 Az egyes létesítményekhez, feladatokhoz vagy berendezésekhez alkalmazandó védelmi magasságot a következő tényezők figyelembe vétele mellett a helyi jellemzők alapján határozzák meg: a) a biztosítandó szolgálat természete; b) az érintett légiforgalom típusa és működése;

18

c) a távközlési forgalom (rádió forgalmazás) megoszlása; d) a légijármű berendezések rendelkezésre álló frekvencia tartományai illetve csatornái; és e) a várható jövőbeni fejlesztések. 4.1.5.6 Ajánlás — Ahol a meghatározott védelmi magasságok kisebbek, mint ami üzemeltetési szempontból kívánatos, az azonos frekvencián működő berendezések közötti távolság ne legyen kisebb, mint ami ahhoz szükséges, hogy egy légijármű üzemeltetési hatótávjának határán és egy berendezés üzemeltetési szempontból kívánatos védelmi magasságán nem repül a szomszédos berendezések rádió horizontja fölé. Megjegyzés: A fenti ajánlás hatása egy olyan földrajzi elkülönítési távolság megállapítása, amelyen belül a káros interferencia kialakulása valószínű. 4.1.5.7 Az ultrarövidhullámú (VHF) VOLMET állomások közötti földrajzi távolságot a helyi jellemzők alapján határozzák meg és az általánosságban olyan legyen, hogy az érintett területen a légijármű által igénybe vett legnagyobb repülési magasságon is biztosítsa a káros interferenciától mentes üzemeltetést. Megjegyzés: A fenti 4.1.5.7 pont értelmezésével kapcsolatos tájékoztatót az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.5.8 Az országos szolgálatok által használt ultrarövidhullámú (VHF) légiforgalmi mozgó állomások frekvencia tartományait, az egész világon vagy egy körzetben erre az adott célra kiosztottak kivételével úgy jelöljék ki, hogy a lehető legkevesebb interferenciát okozzák a nemzetközi légiforgalom ebben a frekvencia tartományban működő berendezéseinél. 4.1.5.9 Ajánlás — Az egész világon vagy egy körzetben a nemzeti szolgálatok részére kiosztott frekvenciák országok közötti interferenciáját érintő problémák megoldását az érintett szervezetek közötti megbeszélések segítségével végezzék. 4.1.5.10 Az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő földi adók hatótávolságát más állomások zavarása azaz a káros interferencia elkerülése érdekében a feladat elvégzéséhez szükséges követelmények figyelembe vétele mellett minimális szinten tartsák. 4.1.5.11 Ajánlás — A rádió horizonton túl sugárzó földi ultrarövidhullámú (VHF) berendezések esetében a kijelölt vivőfrekvencián túl (plusz vagy mínusz) ± 250 kHz hullámsávban a tényleges sugárzási energia bármely oldalszög irányába ne haladja meg az 1 mW értéket. 4.1.6 Berendezésekre vonatkozó követelmények 1. Megjegyzés: A légiforgalmi mozgó szolgálati hullámsávban (117,975 — 137 MHz) működő állomásokra vonatkozó frekvencia határértékek meg kell feleljenek a Rádióösszeköttetési Szabályzat 3. Függelékében található rendelkezéseknek. A légiforgalmi szolgálatoknál alkalmazott adóbrendezések tűréseit a jelen Annex nem tatalmazza, azokat az esetket kivéve, amikor Rádióösszeköttetési Szabályzatben elíratknál szigorúbb tűrések alkalmazása szükséges (például: a III Kötetben közölt berendezés meghatározások számos hasonló előírást közölnek). 2. Megjegyzés: A több vivőfrekvenciával működő vagy hasonló rendszer egyes alkotórészeire alkalmazható frekvencia határértékeket az adott rendszer jellemzői alapján határozzák meg.

19

4.1.6.1 Ajánlás — Egy megnövelt hatótávolságú URH berendezés antenna nyeresége lehetőleg olyan legyen, hogy a besugárzott terület Φ szögtartományának középvonalán ± 2 Φ határon túl ne haladja meg a 3 dB értéket. Az antenna nyereség azonban minden esetben biztosítsa a káros interferenciától mentes üzemeltetést. 1. Megjegyzés: A tényleges oldalszög, a besugárzott terület szögtartomány szélessége és a tényleges sugárzási energia értékeket minden egyes esetben külön vegyék figyelembe. 2. Megjegyzés: A fenti 4.1.6.1 pont értelmezésével kapcsolatos tájékoztatót az A. Melléklet tartalmazza. 4.1.7 Az üzemeltetés módszere 4.1.7.1 A nemzetközi légiközlekedésben résztvevő légijármű számára szolgálatot biztosító összes állomás egy csatornás szimplex üzemmódban, a 117,975 — 137 MHz ultrarövidhullámú (VHF) frekvencia tartományban üzemeljen. 4.1.7.2 A fentiek mellett, a helyi körzeti megállapodás alapján távközlési vagy rádióadás célokra a szabványos ICAO rádiónavigációs berendezéssel együtt üzemelő föld — levegő beszédüzemű csatorna is felhasználható. 4.1.8 A nemzetközi légiforgalmi mozgó szolgálat számára használatra kijelölhető ultrarövidhullámú (VHF) rádió frekvenciák kijelölési terve Bevezető Ez a terv tartalmazza a rendelkezésre álló frekvenciák felsorolását, a légiforgalmi mozgó (R) szolgálat számára kijelölt 25 kHz csatorna hullámsáv különbséggel rendelkező összes frekvencia valamint — amennyiben ilyen frekvenciát elegendő számban használnak ahhoz, hogy ez megfeleljen az üzemeltetési követelményeknek — az A. csoportba tartozó 8.33 kHz csatorna szélességgel és elkülönítéssel rendelkező összes frekvencia használatára vonatkozó előírásokat. A terv biztosítja, hogy a szükséges frekvenciák számát bármely körzetben a helyi körülmények alapján külön — külön határozzák meg. Ennek az az eredménye, hogy egy adott körzetben kijelölhető frekvenciákat a következőkben körvonalazott módon a felsorolásban ismertetett számra korlátozzák. Annak érdekben, hogy a kijelölhető frekvenciákat az egyes körzetek között a gyakorlati szempontból lehető legnagyobb mértékben egyeztessék, a terv előírja, hogy amennyiben az alábbi 4.1.8.1.2 pont A. csoportjába tartozó frekvenciák száma elegendő egy körzet igényeinek kielégítésére, a 118 MHz -el kezdődően ezen csoportba tartozó frekvenciákat használják. Ez biztosítja, hogy az összes körzetben az adott körzeten belül a lehető legkevesebb számú frekvenciát használnak és bármely két körzet esetében a nagyobb számú frekvenciát igénybe vevő körzet a másik által használt összes frekvenciát is igénybe veszi. Az A. csoport frekvencia felosztás tervezésénél a frekvenciák között 100 kHz csatorna felosztási távolság van. Az alábbi 4.1.8.1.2 pont B. csoportjának felsorolása a 117,975 — 132 MHz hullámsáv tartományban tartozó, 50 kHz -el végződő frekvenciákat tartalmazza. Az A. csoportba tartozó frekvenciákkal együtt ezek 50 kHz csatorna felosztási távolsággal rendelkeznek. A C. csoportban a 132 — 137 MHz közötti frekvenciák kerülnek felsorolásra, amelyeknél a csatorna felosztási távolság 50 kHz. A D. csoport felsorolása a 132 — 137 MHz hullámsáv tartományban tartozó, 25 kHz -el végződő frekvenciákat, az E. csoport pedig ehhez hasonlóan a 117,975 — 132 MHz hullámsáv tartományban tartozó frekvencia csatornákat ismerteti. A B, C, D és E csoportok csatornáinak használatát az alábbiakban magyarázzuk

20

meg. A 4.1.8.1.2 pont F. csoportjának felsorolása a 117,975 — 137 MHz hullámsáv tartományban tartozó, 8.33 kHz csatorna szélességű frekvenciákat tartalmazza, amelynek használatát az alábbiakban magyarázzuk meg. Ahol egy adott körzetben szükséges frekvenciák száma meghaladja az A. csoportba tartozók számát, a 25 kHz -es felosztási távolsággal rendelkező csatornák használatára vonatkozó 4.1.8.1 pont valamint a 132 — 137 MHz frekvencia tartomány esetében a Rádióösszeköttetési Előírások figyelembevételével (lásd a fenti 4.1 pontot) másik csoportba tartozókat is ki lehet választani. Bár a B, C, D és E csoportok felsorolása nem jelez kívánatos kiválasztási sorrendet, a helyi körülmények alapján végzett tervezés szükségessé teheti az ezen csoportokban tartozó egyes frekvenciák kiválasztását is. Ez különösen a légijármű fedélzetén elhelyezett berendezések és/vagy a légiforgalmi mozgó (R) szolgálat rendelkezésére álló egyes frekvencia csatornák miatt a 132 — 137 MHz frekvencia tartományba tartozó frekvenciák felhasználására érvényes. Egy adott körzeten belül lehetséges az is, hogy először, a C, D vagy E csoportok előtt kívánatos a B. csoportba tartozó frekvenciák közül választani. Ahol a 4.1.8.1.2 pont A, B, C, D és E csoportjaiba tartozó összes csatornák száma nem elegendő a körzet igényeinek kielégítésére, a hullámsáv tartomány egy része vagy részei kijelölhetők a 8.33 kHz szélességű csatornákhoz vagy a VDL Mode 3. alkalmazásra. A 8.33 kHz szélességű csatornákat tartalmazó hullámsáv tartomány vonatkozásában a 4.1.8.1.1.1 és 4.1.8.1.2 pontoknak megfelelően az F. csoportba tartozó frekvenciákat használják fel. Megjegyzendő, hogy az F. csoport frekvencia kijelölése eltér az A — E csoportokétól és az eltérés elsősorban a csatorna szélességet érinti. A VDL Mode 3. alkalmazásra kijelölt tartományok esetében az A, B, C, D és E csoportokba tartozó frekvenciákat időmegosztással alkalmazzák. Egy frekvencia megfelelő időmegosztással vagy időtartam korlátozással több csatornát szolgál ki, amit a 4-1. (b) táblázat VDL Mode 3. alkalmazásra vonatkozó oszlopában ismertetünk. Bár az F. csoport felsorolása nem jelez kívánatos kiválasztási sorrendet, a helyi körülmények alapján végzett tervezés szükségessé teheti az ebbe a csoportba tartozó egyes frekvenciák kiválasztását is. Számos körzetben és területen egyes külön frekvenciákat már adott feladatok, mint például a repülőtéri vagy a bevezető irányítás ellátásához jelölték ki. A terv a különleges vészhelyzeti csatorna és a földi kiszolgáló frekvenciák kivételével ilyen kijelölést nem tartalmaz. Ezt szükség szerint, a helyi körülmények figyelembe vétele mellett végrehajthatják. 4.1.8.1 A légiforgalmi mozgó (R) szolgálat számára felhasználandó frekvenciákat a 117,975 — 137 MHz hullámsáv tartományból a 4.1.8.1.2 pontban levő felsorolásból válasszák ki. 4.1.8.1.1 Amikor egy adott körzetben szükséges frekvenciák száma nem haladja meg a 4.1.8.1.2 pont A. csoportjába tartozó frekvenciák számát, a felhasználandó frekvenciákat a lehetőség szerint sorrendben a 4.1.8.1.2 pont A. csoportjába találhatók közül válasszák ki. 4.1.8.1.1.1 Ahol egy adott körzetben szükséges frekvenciák száma meghaladja a 4.1.8.1.2 pont A — E csoportjaiban rendelkezésre álló frekvenciák számát, a 8.33 kHz szélességű (hang) csatornákat tartalmazó vagy VDL Mode 3. digitális adatátvitelt biztosító hullámsáv tartomány egy része is kijelölhető. A 4.1.8.1.2 pont F. csoportjából válasszanak ki megfelelő frekvenciákat a 8.33 kHz csatorna kijelöléshez vagy az A — E csoportjaiba tartozó frekvenciák közül a 4-1. (b) táblázat alapján az időmegosztásnak megfelelően a VDL Mode 3. digitális adatátvitelhez. A hullámsáv megmaradt részét továbbra is az A — E csoportok megfelelő részeiből kiválasztott 25 kHz szélességű csatornákhoz használják. 1. Megjegyzés: A következő frekvencia tartományok nem állnak rendelkezésre a 25 kHz-nél keskenyebb

21

csatornák kijelölése alkalmával: 121,425 — 121,575 MHz bezárólag; 123,075 — 123,125 MHz bezárólag; 136,500 — 136,975 MHz bezárólag. 2. Megjegyzés: A 25 kHz-es kiosztásban üzemelő szolgálatok védelmet élveznek a 8.33 kHz csatorna felosztási távolsággal működő körzetekben. 4.1.8.1.2 A kijelölhető frekvenciák felsorolása A kijelölhető frekvenciák felsorolását a jelen fejezet függeléke tartalmazza. 4.1.8.1.3 Ajánlás — A légijármű üzemeltető szervezetek számára a 6. Annex I. részében előírtak teljesítése érdekében szükség lehet repülésüzemi irányítási összeköttetésekre szolgáló frekvenciák kijelölésére, amely esetben azokat a 128,825 — 132,025 MHz frekvencia tartományból, lehetőleg a tartomány felső frekvenciái közül sorrendben válasszák ki. Megjegyzés: Elismert tény, hogy az ilyen frekvenciák kijelölése és a kapcsolatos berendezések üzemeltetésének engedélyezése nemzeti (országos) jellegű feladat. Mindazonáltal azokon a területeken, ahol a repülésüzemi irányítás frekvenciáinak kijelölése nehézséget okoz, hasznos lehet, hogy az államok még a körzeti egyezményt kidolgozó találkozók előtt egyeztetik a légijármű üzemeltető szervezetek igényeit. 4.1.8.2 A légiforgalmi mozgó (R) szolgálat számára kijelölhető frekvenciák számát egy adott körzeten belül olyan meghatározott számra korlátozzák, amely a körzet gyakorlati igényeinek kielégítésére szükséges. Megjegyzés: Egy adott körzeten belül szükséges frekvenciák számát rendszerint a Tanács a Körzeti Léginavigációs Konferencia ajánlása alapján határozza meg. Az eljárás során figyelembe veszik a körzetben széles körben alkalmazott ultrarövidhullámú (VHF) frekvenciákon működő légijármű berendezések üzemeltetési képességeit is. 4.2 A 108 — 117.975 MHz közötti frekvencia tartomány felhasználása 4.2.1 A 108 — 117,975 MHz frekvencia tartomány csoport kiosztása a következő legyen: • 108 — 111,975 MHz tartomány: a) ILS az 4.2.2 pont és a 10. Annex I. kötet 3.1.3 pont előírásai szerint; b) VOR, feltéve hogy: 1) nem okoz káros interferenciát a szomszédos ILS berendezéseknél; 2) csak páros tized vagy páros tized + egy/huszad megahertz-el végződő frekvenciákat használnak. c) GNSS földi erősítő rendszer (GBAS) a 10. Annex I. kötet 3.7.3.5 pont előírása szerint, feltéve hogy nem okoz káros interferenciát a szomszédos ILS és VOR berendezéseknél. Megjegyzés: Az ILS/GBAS földrajzi elkülönítési követelményeket valamint a 118 — 137 MHz

22

hullámsávban üzemelő GBAS és URH távközlési szolgálatok közötti területi elkülönítési előírásokat jelenleg dolgozzák ki. Amíg ezeket megállapítják és a körzeti egyezményekben közzéteszik, a GBAS célokra lehetőleg a 112,050 — 117,900 MHz közötti tartományt használják fel. • 111,975 — 117,975 MHz tartomány: a) VOR; b) GNSS földi erősítő rendszer (GBAS) a 10. Annex I. kötet 3.7.3.5 pont előírása szerint, feltéve hogy nem okoz káros interferenciát a szomszédos VOR berendezéseknél. 1. Megjegyzés: A 108 — 111,975 MHz frekvenciákon működő ILS és VOR berendezések közötti káros interferencia megelőzéséhez szükséges távolsági elkülönítésre vonatkozó útmutató a 10. Annex I. kötet C. Mellékletének 3. részében található. 2. Megjegyzés: A 112,050 — 117,900 MHz frekvenciákon működő GBAS és VOR berendezések közötti káros interferencia megelőzéséhez szükséges távolsági elkülönítésre vonatkozó útmutató a 10. Annex I. kötet D. Mellékletének 7.2.1 részében található. 4.2.2 A körzeti frekvencia kiosztás tervezésénél az ILS berendezések frekvencia kiválasztását a következő sorrendben végezzék el: a) páratlan tized megahertz-el végződő iránysáv adó és az ehhez csatlakozó siklópálya adó frekvencia csatornái; b) páratlan tized + egy/huszad megahertz-el végződő iránysáv adó és az ehhez csatlakozó siklópálya adó frekvencia csatornái. 4.2.2.1 A 108 — 111,975 MHz tartományban a páratlan tized + egy/huszad megahertz-el végződő iránysáv adó frekvenciával azonosított ILS berendezés üzemeltetését a helyi körzeti egyezmény alapján engedélyezhetik, amikor ezek a következőknek megfelelően alkalmazhatók: a) korlátozott felhasználásra 1973 január 1-el kezdődően; b) általános felhasználásra 1976 január 1-én vagy ezt követően. Megjegyzés: Lásd a 4.2.3.1 pont megjegyzését. 4.2.3 A körzeti frekvencia kiosztás tervezésénél a VOR berendezések frekvencia kiválasztását a következő sorrendben végezzék el: a) a 111,975 — 117,975 MHz frekvencia tartományban páratlan tized megahertz-el végződő frekvenciák; b) a 111,975 — 117,975 MHz frekvencia tartományban páros tized megahertz-el végződő frekvenciák; c) a 108 — 111,975 MHz frekvencia tartományban páros tized megahertz-el végződő frekvenciák; d) a 111,975 — 117,975 MHz frekvencia tartományban 50 kHz-el végződő frekvenciák, kivéve az alábbi 4.2.3.1 pont előírását;

23

e) a 108 — 111,975 MHz frekvencia tartományban páros tized + egy/huszad megahertz-el végződő frekvenciák, kivéve az alábbi 4.2.3.1 pont előírását. 4.2.3.1 A 108 — 111,975 MHz frekvencia tartományban páros tized + egy/huszad megahertz-el végződő VOR berendezés frekvenciák valamint a 111,975 — 117,975 MHz frekvencia tartományban minden 50 kHz-el végződő frekvencia felhasználását a helyi körzeti egyezmény alapján engedélyezhetik, amikor ezek a következőknek megfelelően alkalmazhatók: a) a 111,975 — 117,975 MHz frekvencia tartományban korlátozott felhasználásra; b) a 111,975 — 117,975 MHz frekvencia tartományban általános felhasználásra a Tanács által meghatározott, de a vonatkozó körzeti egyezmény elfogadása utáni legalább egy évvel későbbi időponttól; c) a 108 — 111,975 MHz frekvencia tartományban általános felhasználásra a Tanács által meghatározott, de a vonatkozó körzeti egyezmény elfogadása utáni legalább kettő vagy több évvel későbbi időponttól. Megjegyzés: Ahol a 4.2.2.1 a) és 4.2.3.1 a) pontokban a "korlátozott felhasználásra" kifejezést használjuk, ez a frekvencia olyan megfelelő módon felszerelt légijármű által történő korlátozott igénybevételére vonatkozik és olyan módon, hogy: a) az ilyen frekvenciákon üzemelni nem képes ILS vagy VOR fedélzeti berendezések védve vannak a káros interferenciával szemben; b) nem vezetnek be általános előírást az ilyen frekvenciákon üzemelni képes ILS vagy VOR fedélzeti berendezések kötelező szállítására vonatkozóan; és c) a 100 kHz -es fedélzeti berendezéseket használó nemzetközi üzemeltetőknek biztosított üzemi szolgálat színvonala nem csökken. 4.2.4 Az 50 kHz-es csatorna felosztási távolságot alkalmazó VOR berendezések bevezetésének kezdeti szakaszában a légijármű fedélzeti berendezések üzemeltetésének védelme érdekében olyan területeken, ahol a meglevő berendezések esetleg nem tesznek teljes mértékben eleget az I. kötet 3. fejezet nemzetközi előírásainak, az 50 kHz-es csatorna felosztási távolságot alkalmazó berendezés interferencia körzetében levő összes meglevő VOR állomást az I. kötet 3.3.5.7 pont előírásai szerint módosítsák (állítsák be). 4.2.5 Frekvencia kiosztás Az azonos vagy szomszédos frekvenciákon üzemelő berendezések közötti földrajzi elkülönítést egyedi körzetekként, a következő alapelvek szerint a határozzák meg: a) a berendezés szükséges gyakorlati hatótávolsága; b) a berendezést igénybe vevő légijármű legnagyobb repülési magassága; c) az igény, hogy a minimális IFR repülési magasság olyan alacsony legyen, amelyet a terep lehetővé teszi. Megjegyzés: A témakörrel kapcsolatos tájékoztatót a jelen Annex Mellékletei tartalmazzák. 4.2.6 Ajánlás — A frekvencia zsúfoltságból adódó zavarok csökkentése érdekében olyan területeken, ahol egy futópálya két megközelítési végén vagy egy repülőtér különböző futópályáin két külön ILS berendezés

24

üzemel, engedélyezhető az azonos frekvencia pár kijelölése az ILS számára, amennyiben: a) ezt az üzemeltetési körülmények lehetővé teszik; b) minden egyes iránysáv adó külön azonosító jellel rendelkezik; és c) megfelelő intézkedések történtek annak biztosítására, hogy az azonos frekvenciát használó iránysáv és siklópálya adók egyszerre nem sugározhatnak. Megjegyzés: A 10. Annex I. kötet 3.1.2.7.2 és 3.1.3.9 pontjának előírásai meghatározzák a berendezésekre vonatkozó intézkedéseket. 4.3 A 960 — 1215 MHz közötti frekvencia tartomány felhasználása a DME berendezésekhez Megjegyzés: A DME rendszerek számára kiosztandó csatornák tervezésével kapcsolatos útmutató a 10. Annex I. kötet C. Melléklet 7. részében található. 4.3.1 Általánosan korlátozás nélkül a 10. Annex I. kötet 3. fejezet A. táblázatában található "X" vagy "Y" előjelzéssel ellátott DME üzemeltetési csatornákat választják ki. Megjegyzés: A csatorna párosítás biztosítja, hogy bizonyos "Y" előjelzéssel ellátott csatornákat VOR vagy MLS berendezésekkel lehet felhasználni. A 10. Annex I. kötet C. Melléklet 7. részében található útmutató bizonyos tájékoztatásokat tartalmaz arra az esetre, ha, azonos területen belül mindkét rendszernél ugyanazt vagy a szomszédos frekvencia csatornát használják. 4.3.2 A helyi körzeti egyezmény alapján a 10. Annex I. kötet 3. fejezet A. táblázatában található "W" vagy "Z" előjelzéssel ellátott DME üzemeltetési csatornákat válasszák ki, amikor ezek a következőknek megfelelően alkalmazhatók: a) korlátozott helyi felhasználásra — amelyik a későbbi időpont: 1) 1989 január 1-én vagy ezt követően; vagy 2) a Tanács által meghatározott, de a vonatkozó körzeti egyezmény elfogadása utáni legalább kettő vagy több évvel későbbi időponttól kezdődően. b) általános felhasználásra — amelyik a későbbi időpont: 1) 1995 január 1-én vagy ezt követően; vagy 2) a Tanács által meghatározott, de a vonatkozó körzeti egyezmény elfogadása utáni legalább kettő vagy több évvel későbbi időponttól kezdődően. Megjegyzés: A "korlátozott felhasználásra" kifejezés a frekvencia olyan megfelelő módon felszerelt légijármű által történő korlátozott igénybevételére vonatkozik és olyan módon, hogy: a) az ilyen többszörös frekvencia csatornákon üzemelni nem képes meglevő VOR fedélzeti berendezések védve lesznek a káros interferenciával szemben; b) nem vezetnek be általános előírást az ilyen többszörös frekvencia csatornákon üzemelni képes VOR fedélzeti berendezések kötelező szállítására vonatkozóan; és

25

c) az ilyen többszörös frekvencia csatornákon üzemelni nem képes meglevő VOR fedélzeti berendezéseket használó nemzetközi üzemeltetőknek biztosított üzemi szolgálat színvonala nem csökken. 4.3.3 A helyi frekvencia kijelölés tervezéséhez az MLS berendezésekhez párosított DME csatornákat a 42. táblázatból válasszák ki. 4.3.3.1 1 — 5 csoport Általában ezeknek a DME csatornáknak engedélyezik a használatát. A kijelölés céljaira történő csatorna kiválasztás esetében a következő szabályok érvényesek: a) amikor egy MLS/DME berendezést az ILS-el ellátott futópályán kívánják üzemeltetni, a DME csatornát — amennyiben lehetséges — az 1 vagy 2 csoportból válasszák ki és a 10. Annex I. kötet 3. fejezet A. táblázatában (DME csatorna és párosítás) található ILS frekvenciával párosítsák. Abban az esetben, ha az összetett frekvencia védelmet mindhárom egység vonatkozásában nem lehet kielégítően megvalósítani, az MLS csatorna a 3, 4 vagy 5 csoportból is kiválasztható; b) amikor az MLS/DME berendezést a futópályán ILS rendszer együttes telepítése nélkül kívánják üzemeltetni, a felhasznált DME csatornát lehetőleg a 3, 4 vagy 5 csoportból válasszák ki. 4.3.3.2 6 — 10 csoport Ezeknek a DME csatornáknak használatát a helyi körzeti egyezmény alapján engedélyezik, amikor ezek a fenti 4.3.2 pont előírásainak megfelelően alkalmazhatóvá váltak. 4.3.4 Ajánlás — A körzeti DME csatornák kijelölésének egyeztetését az ICAO szervezetének segítségével végezzék. 4.4 Az 5030.4 — 5051.0 MHz frekvencia tartomány felhasználása 1. Megjegyzés: Az MLS berendezések frekvencia védelmének tervezésével kapcsolatos tájékoztatót a 10. Annex I. kötet G. Melléklet tartalmazza. 2. Megjegyzés: Az MLS létesítmények és a föld felett nem állandó helyű mozgó műhold állomás adattovábbító összekötetéseit tápláló földi állomások közötti földrajzi elkülönítési távolság meghatározásához szükséges útmutató az ITU-R S.1342 Ajánlásban található. 4.4.1 Az MLS csatornákat a 10. Annex I. kötet 3. fejezet A. táblázatából válasszák ki. 4.4.2 A körzeti kiosztás tervezésénél az MLS csatornák kiválasztását a 4.3.3 pontban a közösen telepített DME berendezésre vonatkozó előírásoknak megfelelő végezzék. 4.4.3 A csatorna kijelölést 4.4.1 pontban meghatározottak mellett, az 5030.4 — 5150.0 MHz al-hullámsáv tartományban úgy végezzék, hogy ezzel a jövő léginavigációs igényeinek is eleget tegyenek. 4 - 2. táblázat Csoport

26

DME csatorna

Párosított URH csatorna

Megjegyzések

Kijelölési eljárás

1

PÁROS 18X — 56X

2

PÁROS 18Y — 56Y PÁROS 80Y — 118Y

3

4 5

6 7 8 9 10

PÁRATLAN 17Y — 55Y PÁRATLAN 81Y — 119Y PÁROS 18W — 56W PÁROS 18Z — 56Z PÁROS 80Z — 118Z PÁRATLAN 17Z — 55Z PÁRATLAN 81Z — 119Z

ILS 100 kHz Rendszerint akkor használják, felosztási távolság ha egy DME berendezés ILS vagy MLS részeként üzemel ILS 50 kHz felosztási távolság VOR 50 kHz felosztási távolság, páratlan tized MHz VOR 50 kHz felosztási távolság VOR 50 kHz felosztási távolság, páros tized MHz Nincs párosított URH csatorna Nincs párosított URH csatorna Nincs párosított URH csatorna Nincs párosított URH csatorna Nincs párosított URH csatorna

általános (lásd 4.3.1) általános (lásd 4.3.1) általános (lásd 4.3.1) általános (lásd 4.3.1) általános (lásd 4.3.1) későbbi (lásd 4.3.2) későbbi (lásd 4.3.2) későbbi (lásd 4.3.2) későbbi (lásd 4.3.2) későbbi (lásd 4.3.2)

Megjegyzés: Az 1 és 2 csoportokba tartozó DME csatornák felhasználhatók ILS és/vagy MLS berendezésekkel. A 3, 4 és 5 csoportokba tartozó DME csatornák felhasználhatók VOR vagy MLS berendezésekkel.

A 4. fejezet függeléke A kijelölhető rádiófrekvenciák jegyzéke Frekvencia (MHz) Felhasználás 121,5 Vészfrekvencia

Frekvencia (MHz) Felhasználás Repülőtéri földi forgalmi 121,95 összeköttetések céljára fenntartva (lásd 4-1. táblázat c. /alpont)

123,1

Kiegészítő vészfrekvencia a kutatás és mentés céljaira

121.60

Repülőtéri földi forgalmi 121,675 összeköttetések céljára fenntartva (lásd 4-1. táblázat c. /alpont)

121,65 121,70 121,75 121,80 121,85

121,725 121,775 121,825 121,875 121,925

27

121,625

121,90

121,975

A csoport frekvenciái (MHz) 118,00 118,10 118,20 118,30 118,40 118,50 118,60 118,70 118,80

118,90 119,00 119,10 119,20 119,30 119,40 119,50 119,60 119,70

119,80 119,90 120,00 120,10 120,20 120,30 120,40 120,50 120,60

120,70 120,80 120,90 121,00 121,10 121,20 121,30 121,40 123,70

123,80 123,90 124,00 124,10 124,20 124,30 124,40 124,50 124,60

124,70 124,80 124,90 125,00 125,10 125,20 125,30 125,40 125,50

125,60 125,70 125,80 125,90 126,00 126,10 126,20 126,30 126,40

126,50 126,60 126,70 126,80 126,90 127,00 127,10 127,20 127,30

127,40 127,50 127,60 127,70 127,80 127,90 128,00 128,10 128,20

128,30 128,40 128,50 128,60 128,70 128,80 128,90 129,00 129,10

129,20 129,30 129,40 129,50 129,60 130,90 131,00 131,10

131,20 131,30 131,40 131,50 131,60 131,70 131,80 131,90

123,95 124,05 124,15 124,25 124,35 124,45 124,55 124,65 124,75

124,85 124,95 125,05 125,15 125,25 125,35 125,45 125,55 125,65

125,75 125,85 125,95 126,05 126,15 126,25 126,35 126,45 126,55

126,65 126,75 126,85 126,95 127,05 127,15 127,25 127,35 127,45

127,55 127,65 127,75 127,85 127,95 128,05 128,15 128,25 128,35

128,45 128,55 128,65 128,75 128,85 128,95 129,05 129,15

129,25 129,35 129,45 129,55 129,65 130,95 131,05 131,15

131,25 131,35 131,45 131,55 131,65 131,75 131,85 131,95

133,40 133,45 133,50 133,55 133,60 133,65 133,70

133,75 133,80 133,85 133,90 133,95 134,00 134,05

134,10 134,15 134,20 134,25 134,30 134,35 134,40

134,45 134,50 134,55 134,60 134,65 134,70 134,75

134,80 134,85 134,90 134,95 135,00 135,05

135,10 135,15 135,20 135,25 135,30 135,35

135,40 135,45 135,50 135,55 135,60 135,65

135,70 135,75 135,80 135,85 135,90 135,95

134,525 134,575 134,625 134,675 134,725 134,775 134,825 134,875 134,925 134,975

135,025 135,075 135,125 135,175 135,225 135,275 135,325 135,375 135,425 135,475

135,525 135,575 135,625 135,675 135,725 135,775 135,825 135,875 135,925 135,975

136,000 136,025 136,500 136,750 136,100 136,125 136,150 136,175 136,200 136,225

136,250 136,275 136,300 136,325 136,350 136,375 136,400 136,425 136,450 136,475

136,500 136,525 136,550 136,575 136,600 136,625 136,650 136,675 136,700 136,725

136,750 136,775 136,800 136,825 136,850 136,875 136,900 136,925 136,950 136,975

B csoport frekvenciái (MHz) 118,05 118,15 118,25 118,35 118,45 118,55 118,65 118,75 118,85

118,95 119,05 119,15 119,25 119,35 119,45 119,55 119,65 119,75

119,85 119,95 120,05 120,15 120,25 120,35 120,45 120,55 120,65

120,75 120,85 120,95 121,05 121,15 121,25 121,35 123,75 123,85

C csoport frekvenciái (MHz) 132,00 132,05 132,10 132,15 132,20 132,25 132,30

132,35 132,40 132,45 132,50 132,55 132,60 132,65

132,70 132,75 132,80 132,85 132,90 132,95 133,00

133,05 133,10 133,15 133,20 133,25 133,30 133,35

D csoport frekvenciái (MHz) 132,025 132,075 132,125 132,175 132,225 132,275 132,325 132,375 132,425 132,475

28

132,525 132,575 132,625 132,675 132,725 132,775 132,825 132,875 132,925 132,975

133,025 133,075 133,125 133,175 133,225 133,275 133,325 133,375 133,425 133,475

133,525 133,575 133,625 133,675 133,725 133,775 133,825 133,875 133,925 133,975

E csoport frekvenciái (MHz) 118,025 118,075 118,125 118,175 118,225 118,275 118,325 118,375 118,425 118,475 118,525 118,575 118,625 118,675 118,725 118,775 118,825 118,875

118,925 118,975 119,025 119,075 119,125 119,175 119,225 119,275 119,325 119,375 119,425 119,475 119,525 119,575 119,625 119,675 119,725 119,775

119,825 119,875 119,925 119,975 120,025 120,075 120,125 120,175 120,225 120,275 120,325 120,375 120,425 120,475 120,525 120,575 120,625 120,675

120,725 120,775 120,825 120,875 120,925 120,975 121,025 121,075 121,125 121,175 121,225 121,275 121,325 121,375 123,725 123,775 123,825 123,875

123,925 123,975 124,025 124,075 124,125 124,175 124,225 124,275 124,325 124,375 124,425 124,475 124,525 124,575 124,625 124,675 124,725 124,775

124,825 124,875 124,925 124,975 125,025 125,075 125,125 125,175 125,225 125,275 125,325 125,375 125,425 125,475 125,525 125,575 125,625 125,675

125,725 125,775 125,825 125,875 125,925 125,975 126,025 126,075 126,125 126,175 126,225 126,275 126,325 126,375 126,425 126,475 126,525

126,575 126,625 126,675 126,725 126,775 126,825 126,875 126,925 126,975 127,025 127,075 127,125 127,175 127,225 127,275 127,325 127,375

127,425 127,475 127,525 127,575 127,625 127,675 127,725 127,775 127,825 127,875 127,925 127,975 128,025 128,075 128,125 128,175 128,225

128,275 128,325 128,375 128,425 128,475 128,525 128,575 128,625 128,675 128,725 128,775 128,825 128,875 128,925 128,975 129,025 129,075

129,125 129,175 129,225 129,275 129,325 129,375 129,425 129,475 129,525 129,575 129,625 129,675 130,925 130,975 131,025 131,075 131,125

131,175 131,225 131,275 131,325 131,375 131,425 131,475 131,525 131,575 131,625 131,675 131,725 131,775 131,825 131,875 131,925 131,975

F csoport frekvenciái (MHz) (lásd még a 4-1 b./ táblázatot) 118,000 — 121,400 / 8.33 kHz-es osztásokkal 121,600 — 123,050 / 8.33 kHz-es osztásokkal 123,150 — 136,475 / 8.33 kHz-es osztásokkal

A. Melléklet Az ultrarövidhullámú (VHF) távközlési frekvenciák kijelölését érintő jelentős tényezők Bevezető A 4.1.5.2 és 4.1.5.3 pontok meghatározzák a légiforgalmi mozgó szolgálat ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő berendezéseinek egy csatornán történő párhuzamos üzemeltetéshez szükséges földrajzi távolságot azaz elkülönítést. Az A-1. ábrán látható A/B távolság azt az elkülönítést mutatja be, amelyre a berendezések között szükség van annak érdekében, hogy a védelmi magasságokon valamint az A és B állomások gyakorlati hatótávolságnak határán üzemelő “a” és “b” légijármű káros interferenciát ne tapasztaljon. A 4.1.6.1 pont ajánlást tartalmaz a legnagyobb antenna nyereség nagyságára a rádió horizonton túl sugárzó berendezés fő sugárzási területén kívül. Az A-2. ábra a védendő szögtartományt ábrázolja valamint a számítási módszert mutatja be. A jelen ábrán 30 fokosnál kisebb sugár szögtartományokkal nem számoltak. Megjegyzés: A "fő sugárzási terület"-be tartozik az összes olyan oldalszög, ahol az antenna nyeresége a dipól felett meghaladja a 3 dB értéket.

29

1. Az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő berendezések egy csatornán történő párhuzamos üzemeltetéshez a földi állomások között szükséges földrajzi (elkülönítési) távolság meghatározásánál alkalmazott követelmények olyan berendezések esetében amelyek sugárzási területe a rádió horizontig terjed 1.1 A 14 dB (5:1 távolság arány, amint az alábbiakban látható) egy csatornán történő párhuzamos üzemeltetési interferencia védelem biztosítása érdekében a kívánatos és nem-kívánatos jel arány (D/U), a szabad térbeli veszteség (FSL) számítás használandó úgy a kívánatos jel (FSLD) mint a nem-kívánatos jel (FSLU) kiszámításához. FSL (dB értékben) = 32,4 + 20 log f + 20 log d ahol f = a frekvencia MHz értékben és d = távolság km értékben. Összehasonlítva az FSLD értékét az FSLU értékkel, a következő egyenletet kapjuk: FSLU - FSLD = 20 log dU - 20 log dD = 20 log dU/dD Ha az FSLU - FSLD = 14 dB, akkor — log dU/dD = 14/20 = 0,7 tehát dU/dD = 5,01. Megjegyzés: Szükséges továbbá figyelembe venni azt is, hogy az adóállomások tényleges sugárzási teljesítménye esetleg nem egyenlő. 1.2 A kívánatos távolság (dD) a kívánatos földi berendezés és annak gyakorlati üzemi hatótávolsága közötti távolság (lásd az A-3. ábrát). Megjegyzés: Amikor a 14 dB értékű D/U jel aránnyal végzik a kijelölést, vegyék figyelembe az egy csatornán történő párhuzamos üzemeltetésből származó nagy távközlési terhelés interferencia hatásait. 1.3 A nem-kívánatos távolság (dU) a kívánatos valamint a nem-kívánatos földi berendezések gyakorlati üzemi hatótávolság határai közötti távolság (azaz a légijármű helyzetek közötti távolság gyakorlati üzemi hatótávolság határok szélén). Lásd az A-1. ábrát. 1.4 Ezért a kívánatos és nem-kívánatos berendezések közötti szükséges földrajzi távolság a dD + dU valamint a nem-kívánatos berendezés hatótávolságának összege (lásd az A-1. ábrát). 1.5 Amennyiben a számított dU meghaladja az RLOS értéket a légijármű távolságnál, a szolgálati területek határai között akár az RLOS-nak megfelelő csekély távolság is használható. 2. A szomszédos frekvencia csatorna kijelölés meghatározásánál alkalmazott követelmények a vevőberendezés vételi szűrése és más rendszer jellemzők alapján 6 2.1 Az 50 kHz -es frekvencia felosztási távolság és egy 50/10 azaz ±0.005 % földi állomás frekvencia tűrés mellett történő üzemeltetésre tervezett légijármű vevőberendezések esetében 60 dB értékű vagy jobb hatásos szomszédos csatorna szűrési jellemzőt tételezünk fel. Ennek alapján a két berendezés legközelebbi gyakorlati hatótávolság határai között legalább 5.6 km (3 NM) földrajzi távolság szükséges. 2.2 A 25 kHz -es frekvencia felosztási távolság és ±0.002 % földi állomás frekvencia tűrés mellett történő üzemeltetésre tervezett valamint 8.33 MHz-es frekvencia felosztási távolság és ±0.001 % földi állomás

30

frekvencia tűrés mellett történő üzemeltetésre tervezett légijármű vevőberendezések esetében 60 dB értékű vagy jobb hatásos szomszédos csatorna szűrési jellemzőt tételezünk fel. Ennek alapján a két 25 kHz -es vagy 8.33 MHz-es frekvencia felosztási távolsággal üzemelő berendezés legközelebbi gyakorlati hatótávolság határai között legalább 5.6 km (3 NM) földrajzi távolság szükséges. 2.3 A fenti követelmény a vevőberendezés vételi veszteségének csökkentését célzó elmélet alapján került kidolgozásra. Kivételt képeznek a körzeti irányítási és repüléstájékoztató (FIR) körzeti csatornák, amelyeknél a kívánt és nem-kívánt jel-arány biztosítása érdekében minimális térerő is meghatározásra kerül. 2.4 A követelmény kidolgozásánál a következő további feltételezéseket alkalmaztuk: 1) Terjedés — szabad térbeni terjedés a légijárművek között. A föld-levegő térerő kiszámításához a 100 MHz-es földfelszín feletti függőleges polarizáció ITU-R íveit és 20 méter (65 láb) antenna magasságot feltételeztünk. 2) Legkisebb térerő az üzemi hatótávolság határán — A körzeti irányítási és repüléstájékoztató (FIR) körzeti csatornák esetében 3000 méter (10000 láb) magasságban 1 µV/m térerő felett 45 dB. Megjegyzés: A fenti követelmény teljesítéséhez a 20 méter (65 láb) antenna magasságból 100 W energiával sugárzó adóállomás üzemi hatótávolsága határától 185 km-nél (100 NM) ne legyen távolabb. 3) Tényleges sugárzási teljesítmény (ERP) — A földi és légijármű állomások legnagyobb tényleges sugárzási teljesítménye 20 W, kivéve a repüléstájékoztató és körzeti irányító szolgálatok távközlését biztosító földi állomásokat, amelyeknél minimálisan 100 W ERP-t kellett feltételezni. 4) Fedélzeti antenna polarizációs tűrés — A teljes tűrési érték, azaz a változás ne haladja meg a 10 dB értéket. Mivel feltételeztük a legnagyobb tényleges sugárzási teljesítményt és ezért az összes eltérés ettől lefelé — csökkenő — mutató, a fedélzeti adóberendezés polarizációjával kapcsolatosan tűrési jellemző figyelembevételére nem volt szükség. 5) Kívánt és nem-kívánt jel arány — A vevőberendezés kimenetén 20 dB. 6) Vevőberendezés veszteségi jellemzői — A veszteségi küszöb érték megfelel az 5 µV/m vételi térerőnek. 2.5 A következő követelmény a fenti 2.4 pontban jelzett feltételezések alapján került kidolgozásra. A szomszédos csatorna interferenciára vonatkozóan külön-külön két esetet vizsgáltunk meg: a) a vevőberendezés vételi veszteségének növekedését; és b) kívánatos és nem-kívánatos jel arányt. Ezek az esetek különböző tervezési követelmények figyelembevételét tehetik szükségessé. 2.5.1 Ahol a helyi körülmények miatt olyan vevőberendezéseket szükséges figyelembe venni, amelyeket nem a 8.33 kHz-es körülményekre terveztek, a következő jellemzőket feltételezzük: a) a 8.33 kHz-es csatorna, amelyik 8.33 kHz távolságra van a 25 kHz-es csatorna kijelölt frekvenciájától, párhuzamosan üzemel azzal; b) a 8.33 kHz-es csatorna, amelyik ±16.67 kHz távolságra van a 25 kHz-es csatorna kijelölt

31

frekvenciájától, minden üzemeltetési körülmények között (beleértve a Doppler elmozdulást és az összes többi instabilitást is) a következő szomszédos csatorna szűrési aránnyal rendelkezik: i) 23 dB légijármű — földi eltolt vivőfrekvenciájú rendszerek esetében; ii) 30 dB légijármű — földi nem-eltolt vivőfrekvenciájú rendszerek esetében; iii) 27 dB légijármű — légijármű rendszerek esetében. A tervezésnél a vegyes 8.33 és 25 kHz rendszerekre vonatkozó legrosszabb körülményeket vettük figyelembe. c) a 8.33 kHz-es csatorna, amelyik 25 kHz távolságra van a 25 kHz-es csatorna kijelölt frekvenciájától, legalább 60 dB tényleges szomszédos csatorna szűrési jellemzővel rendelkezik. 2.5.2 Ahol 8.33 kHz csatorna felosztási távolságot alkalmazó ultrarövidhullámú (VHF) állomásokat kell figyelembe venni olyan körzeten belül, ahol általában a 25 kHz-es felosztást használják, a 2.5.1 a) — c) pontjainak feltételezései a következők: a) ahol a 8.33 kHz-es szolgálatok ±8.33 kHz távolságra vannak a 25 kHz-es csatorna kijelölt frekvenciájától, a helyi megállapodás szerint a tervezési és kijelölési követelmények esetében vagy a rádió horizont módszert (legalább 20 dB D/U) vagy pedig a 14 dB kívánatos és nem-kívánatos jel arányt alkalmazzák; b) a 8.33 kHz-es csatorna, amelyik ±16.67 kHz távolságra van a 25 kHz-es csatorna kijelölt frekvenciájától, a következő követelményt alkalmazzák: i) Vevőberendezés vételi veszteség növekedése. A vevőberendezés vételi vesztesége növekedésének megelőzéséhez szükséges legkisebb távolság: 187 tengeri mérföld légijármű —eltolt vivőfrekvenciájú földi rendszerek esetében; 84 tengeri mérföld légijármű —nem-eltolt vivőfrekvenciájú földi rendszerek esetében; 118 tengeri mérföld légijármű — légijármű rendszerek esetében. ii) kívánatos és nem-kívánatos jel arány. A megfelelő szomszédos csatorna védelem biztosításához szükséges legkisebb távolság a D/U aránytól függ, feltételezve azonos EIRP értéket a kívánt és nem-kívánat jelek esetére. A távolság a kívánt jel legnagyobb tényleges hatótávolságának alapján számítható ki: Dadj = tényleges hatótávolság/ (10 (ACR - D/U) / 20) Dadj = a szomszédos csatornán üzemelő két állomás hatótávolságnak határai között szükséges távolság ACR = szomszédos csatorna szűrés A Dadj és a hatótávolság azonos mértékegységben van kifejezve. Az alkalmazott D/U általában a helyi megállapodásokban rögzített tervezési követelményektől függ. Megjegyzés: A 14 dB értékű tervezési követelmény alkalmazása feltételezi, hogy nagyon valószínűtlen az,

32

hogy két légijármű egy időben ezen működési határterületük szélén és a két terület közötti legkeskenyebb résznél repül. c) a 8.33 kHz-es csatornák esetében, amelyek 25 kHz távolságra vannak a 25 kHz-es csatorna kijelölt frekvenciájától, a tervezést a fenti 2.2 pont alapján végezzék. 3. A szomszédos frekvencia csatorna kijelölés meghatározásánál alkalmazott követelmények azon ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő berendezések esetében, amelyek sugárzási hatótávolsága a rádió horizonton túl terjed A frekvenciák leggazdaságosabb felhasználása valamint az interferencia kiküszöbölése érdekében a tervezést az alkalmazott berendezések pontos ismeretével kell elvégezni. Amikor a berendezés jellemzői és térerő ívek (vagy a csillapítás) rendelkezésre állnak, általánosságban könnyebb a berendezések között szükséges földrajzi távolság meghatározása. Ha a fentieket nem ismerik, a 4.1.6.1 pontban jelzett legnagyobb megengedett antenna nyereséget tételezik fel és számos tényezőt kell számításba venni valamint összehasonlítani a megfelelő földrajzi távolság megállapításánál. Az összehasonlítandó tényezők a következők: 1) a földi berendezés és a légjármű között; 2) a légjármű és a földi berendezés között; 3) légijármű és légijármű között; 4) földi berendezés és földi berendezés között. 1. eset — Az A légijármű védelme a földi berendezés irányából (lásd A-4. ábra): A. Határozza meg üzemi hatótávolság sugarának szélén, a védelmi magasságon a kívánatos állomástól vett S jel-szintet (dB rel. 1 µV/m). B. Jelölje ki a légijármű vevőberendezés szükséges P (dB) kívánatos védelmi arány értékét. C. A vevőberendezés szomszédos csatorna szűrést az A (dB) jelöli meg és ez után a vevőberendezés antennájánál elfogadható L szint (dB rel. 1 µV/m) az alábbiakban határozható meg: L=S-P+A D. A védelmi ponttól a nem-kívánatos berendezésig mért, a fenti C. szerint meghatározott d távolság (km) megtalálható az L megfelelő ívre történő felvetítésével. 1. Megjegyzés: Az A-8. — A-15. ábrák az átlagos hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő szárazföld és vízfelszín feletti térerő íveket mutatják be, amelyek felhasználhatók a földrajzi (elkülönítési) távolságok meghatározásához azokban az esetekben, amikor ezek a térerő értékek az adásidő 5 %-nál nagyobb mértékben nem változnak. A térerő íveket az Egyesült Államok Távközlési Tudományos Intézetében állapították meg. 2. Megjegyzés: Az 1 kW értéktől eltérő teljesítmény szintek esetében a C. pontban jelzett korrekciókat szükséges elvégezni, például 5 kW ERP értékhez (mínusz) - 7 dB korrekció szükséges.

33

E. A (földi) berendezések közötti földrajzi távolság D értéke a d (km) és az üzemi hatótávolság sugarának (km) összege. 2. eset — Az A légijármű védelme a földi berendezés irányába (lásd A-4. ábra): A. Határozza meg a földi berendezés vevőantennájának Sg jel szintjét a rendszer megfelelő működéséhez. B. Végezze ez a számítást az 1. esethez hasonlóan, ahol L = Sg - P + A C. A két földi berendezés közötti távolságot szintén az 1. esethez hasonlóan számítsa ki (D = d + hatótávolság sugár). Megjegyzés: Ahol a földi berendezés vevőinek érzékenysége kevesebb mint 50 Ω/1 µV, minden valószínűség szerint a 2. esetben ismertetett földrajzi távolságot kell használni. 3. eset — Az (A) légjármű és a (B) légjármű között (lásd A-5. ábra): A. Határozza meg az üzemi hatótávolságot valamint a megfelelő állomás védelmi magasságát (lásd A légijármű az A-5. ábrán). B. Határozza meg az A légijárműhöz legközelebb eső azon pontot, amelyen a B légijármű a földi berendezés irányába adást végez valamint a magasságot, amelyen ez történik. C. Végezze ez a számítást az 1. esethez hasonlóan és a B légijárművet használja fel nem-kívánatos jel(forrás)ként. D. Ez után: L = S - P + A E. Az ívekből a B légijárműhöz megállapított (nem-kívánatos) d távolság valamint a védendő berendezés üzemi hatótávolsága határozza meg a B légijármű és a fenti berendezés közötti távolságot. F. A két földi berendezés közötti földrajzi (elkülönítési) távolságot ezt követően grafikus vagy trigonometrikus módszerrel lehet kiszámítani. 4. eset — Földi berendezés és földi berendezés között (lásd A-5. ábra). A. Határozza meg az egyik földi berendezés vevőantennájánál elfogadható Sg jel szintjét L = Sg - P + A (lásd az 1. eset). B. A földi berendezések közötti földrajzi távolság ilyen körülmények között közvetlenül (az adóteljesítmények megfelelő korrekciója után, ha azok 1 kW értéktől eltérnek) az ívekről leolvasható. C. Amennyiben a két földi berendezés különböző (működési) jellemzőkkel rendelkezik, ismételje meg a fenti "A" és "B" eljárást mindkét berendezés vonatkozásában. D. A kiszámított két távolságból az összehasonlításhoz használja a nagyobb értékűt. Megjegyzés: A legtöbb esetben megállapítható, hogy nem a berendezések közötti jellemzők határozzák meg elsősorban a földrajzi (elkülönítési) távolságot. A berendezések közötti földrajzi (elkülönítési) távolság a 1. — 4. esetekben meghatározott legnagyobb

34

távolság lesz. 4. Az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő berendezések egy csatornán történő párhuzamos üzemeltetéséhez a földi állomások valamint a légijármű és a földi állomások között szükséges földrajzi (szétválasztási) távolság meghatározásánál alkalmazott követelmények olyan berendezések esetében amelyek sugárzási területe a rádió horizonton túl terjed Az egy csatornán párhuzamosan üzemeltetett berendezések között szükséges földrajzi távolságot a fenti 2. módszerrel lehet kiszámítani, azonban a szomszédos csatorna szűrés (A) a számításból elhagyható. 5. A párhuzamos frekvencia csatorna kijelölés meghatározásánál alkalmazott követelmények az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő VOLMET berendezések esetében Az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő VOLMET szolgálatok vonatkozásában a párhuzamos csatornán üzemelő állomások közötti földrajzi távolság legalább 55.6 km (30 NM) valamint az érintett területen belül a legnagyobb repülési magasságon repülő légijárműtől a rádió horizontig mért távolság kétszerese legyen (lásd A-6. ábra). Megjegyzés: A rádió horizonton túl 27.9 km (15 NM) távolságban a 100 W teljesítménnyel (ERP) sugárzó adó térereje 13500 méter (45 000 láb) magasságban körülbelül a vevő vételi veszteség szintjén 5µV/m lesz. 6. A szomszédos frekvencia csatorna kijelölés meghatározásánál alkalmazott követelmények az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő VOLMET berendezések esetében 6.1 A 25 kHz-es csatorna felosztási távolsággal történő üzemeltetésre tervezett légijármű vevőberendezések esetében a 60 dB értékű vagy jobb tényleges szomszédos csatorna szűrést tételezünk fel. Ennek alapján az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő földi VOLMET adóberendezések közötti földrajzi (szétválasztás) távolság (D) a következő (a tengeri mérföld behelyettesíthető kilométerrel): D = (d1 + d2) km ahol d1 = a légijármű és a kívánt földi állomás közötti távolság; = a rádió horizont + 27.8 km (15 NM), valamint d2 = a légijármű és a nem-kívánt földi állomás közötti távolság; = 24.1 km (13 NM). (lásd az A-7. ábra) 6.2 Ahol a helyi körülmények miatt olyan vevőberendezéseket szükséges figyelembe venni, amelyeket nem a 25 kHz-es körülményekre terveztek, azonban azokat a 25 kHz-es körülmények között használják, 40 dB értékű tényleges szomszédos csatorna szűrést tételezünk fel. Ennek alapján az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő földi VOLMET adóberendezések közötti legkisebb földrajzi (szétválasztás) távolság (D) a következő: D = (d1 + d2) km ahol

35

d1 = a légijármű és a kívánt földi állomás közötti távolság; = rádió horizont + 27.8 km (15 NM) d2 = a légijármű és a nem-kívánt földi állomás közötti távolság; = 240.9 km (130 NM). 6.3 A fenti követelmények alkalmazásának eredménye 13 500 méter (45 000 láb) valamint 20 000 méter (66 000 láb) légijármű repülési magasság esetében a következő szétválasztási távolság lesz: repülési magasság 13500 m (45000 láb) 13500 m (45000 láb) 20000 m (66000 láb) 20000 m (66000 láb)

vevőberendezés szűrési jellemző 60 dB

d1 km (NM)

d2 km (NM)

D km (NM)

491 (265)

24.1 (13)

515 (278)

40 dB

491 (265)

241 (130)

732 (395)

60 dB

619 (334)

24.1 (13)

643 (347)

40 dB

619 (334)

241 (130)

860 (464)

6.4 A fenti követelményrendszer a következő további feltételezésekre épül: 1) Tényleges sugárzási teljesítmény (ERP) — A földi állomások legnagyobb tényleges sugárzási teljesítménye 100 W. Megjegyzés: Ha a földi állomások legnagyobb tényleges sugárzási teljesítménye 20 W, ez a következő földrajzi távolságokat teszi szükségessé: repülési magasság

vevőberendezés szomszédos csatorna szűrési jellemző D km (NM)

13500 m (45000 láb)

60 dB

472 km (255 NM)

13500 m (45000 láb)

40 dB

572 km (309 NM)

2) Interferencia jel erőssége — Amennyiben a vett jel erőssége meghaladja a szabad térbeli terjedés értékét, a legnagyobb érték az egész föld átlagában azt 5 dB-nél nagyobb mértékben ne haladja meg. Ez a feltétel teljesülhet, ha 20 W vagy nagyobb ERP-vel rendelkező adókat használnak olyan vevőberendezésekkel, amelyeknek szomszédos csatorna szűrése nem kevesebb mint 35 dB. Így a minimális d2 távolság megállapítható a vevőberendezés vételi veszteségének, a szomszédos csatorna szűrésének és az adóberendezés tényleges sugárzási teljesítményének adataiból. 7. RF — A digitális ultrarövidhullámú (VHF) rendszerek interferencia védettség jellemzői 7.1 Vevőfunkció — interferencia védettség mértéke azaz nem-kívánatos jel szűrés — A digitális rendszerek szabványos mérési módszere biztosítja a kívánatos jel térerő megkettőzését valamint a nemkívánatos (interferencia) jel növekedését mindaddig, amíg a csatorna teljesítmény — azaz a meghatározott hiba arány — a vételi érzékenységre meghatározott értéknek megfelelő szintre csökken. Az ultrarövidhullámú digitális adatátviteli összeköttetés (VDL) vonatkozásában a mérési módszer hatása

36

az, hogy a kívánatos jel szint 20 µV/m értékről 40 µV/m értékre növekszik. Ekkor a szomszédos vagy bármely más kijelölhető csatornán a nem-kívánatos jel is addig növekszik, amíg meghaladja a meghatározott hiba arány értékét. Gondoskodjanak arról, hogy a csatorna zaj teljesítményt a nem-kívánatos jel mérésénél figyelmen kívül hagyják. 7.2 Kijelölési követelmények — Az ultrarövidhullámú (VHF) digitális adatátvitel összeköttetési frekvenciák kijelölésénél a párhuzamos és szomszédos csatornák káros interferenciájának kiküszöbölése valamint a helyi és országos frekvencia felhasználási megállapodások betartása érdekében vegyék figyelembe a VDL RF rendszerek jellemzőit. Az A. Melléklet ábrái és az ábrák magyarázata (A-1. — A-7. ábrák)

A-1. ábra Az ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián működő berendezések egy csatornán történő párhuzamos üzemeltetéséhez a földi állomások között szükséges földrajzi (elkülönítési) távolság Radio horizon — Rádióberendezés sugárzási horizont

37

A-2. ábra Az oldalszög védelem határa azon ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián sugárzó berendezések esetében, amelyek a rádió horizonton túl üzemelnek A-2. ábra (magyarázat) Az oldalszög védelem határa azon ultrarövidhullámú (VHF) frekvencián sugárzó berendezések esetében, amelyek a rádió horizonton túl üzemelnek Oldalszög az antenna felett lehetőleg 3 2) 5) Kiszolgált terület oldalszöge ∅ dB-re korlátozva 3) Service area Kiszolgált terület Oldalszög 2∅ A rádió horizonton túl üzemelő Sugárzás azaz egyenes a létesítmény és 4) Line of sight URH berendezés a légijármű között Feladatok: 1. Határozza meg a sugárzást, azaz a tengelyvonalat a létesítmény és a légijármű között 2.Határozza meg az oldalszög értékét, majd mérje ki annak kétszeresét (C-D és C-E) 3.Határozza meg az oldalszöget lehetőleg 3 dB-re korlátozva az antenna felett (D-E)

38

A-3. ábra Párhuzamos csatorna elrendezés a kívánatos és nem-kívánatos távolság arányhoz A-3. ábra (magyarázat) Légijármű a kívánatos berendezés hatótávján és védett magasságán (DOC) Nem-kívánatos távolság (dU) Berendezések közötti földrajzi (elkülönítési) távolság Kívánatos és nem-kívánatos berendezés hatótávja — Kívánatos távolság (dD)

A-4. ábra Levegő — föld (berendezés "A"-tól) valamint föld — levegő ("A" berendezéstől)

39

A-5. ábra Berendezések közötti földrajzi távolság levegő — levegő (A — B) és föld — föld (C — D)

A-6. ábra VOLMET berendezés tervezése (párhuzamos csatorna védelem)

A-7. ábra VOLMET berendezés tervezése (szomszédos csatorna védelem)

40

A 127 MHz frekvencia terjedési ívei szabványos (301) légkörben A-8. — A-15. ábrák ESSA/I.T.S.A. — 1966 évi terjedési modell Ezek a "rendelkezésre álló idő 5 % -a" című ívek csak statisztikailag várható értékeket jelentenek, azaz 0.05 valószínűsége van annak, hogy egy adott helyzetben a meghatározott térerő vagy ennél nagyobb alakul ki a sugárzási idő 5 %-a alatt. Az ívek kidolgozásához alkalmazott jellemzők a következők: 1) 127 MHz frekvencia; 2) vízszintes vagy függőleges polarizáció; 3) sík talaj vagy vízfelszín; 4) egységes nagyságrendű visszaverődési együttható; 5) szabványos légkör (301) felületi visszaverődés; 6) szárazföldi hőmérsékleti viszonyok; 7) Nakagami-Rice statisztika a horizonton belüli rádióhullám periodikus gyengülésre vonatkozóan; 8) 1 kW bemenő értéknek megfelelő tényleges sugárzási teljesítmény (ERP) a veszteség-biztos félhullámú antennán. = Vízszintes polarizáció talaj vagy vízfelszín felett valamint függőleges polarizáció ⎯⎯ talajfelszín felett. -- -= Függőleges polarizáció vízfelszín felett. ---= Hullámzás miatt bekövetkező bizonytalanság felső határa. FSF = Szabad térbeli terjedés (mező) FS = Térerő érték (dB rel. 1 µV/m) D = Logaritmikus és lineáris távolságok kilométerben h1 = Tengerszint feletti magasság méterben

41

Magasság 20 méter

Magasság 100 méter

42

Magasság 500 méter

Magasság 1000 méter

43

Magasság 2000 méter

Magasság 5000 méter

44

Magasság 10000 méter

Magasság 20000 méter

45

B. Melléklet A hosszúhullámú és középhullámú (LF/MF) távközlési frekvenciák kijelölését valamint a káros interferencia kiküszöbölését érintő jelentős tényezők 1. Elismert tény, hogy elsősorban azokon a területeken, amelyeken sűrűn helyezkednek el NDB adóberendezések, a hatásos és gondos tervezés nélkülözhetetlen a következők érdekében: a) az automatikus iránymérő (ADF) berendezések kielégítő működésének ; és b) az NDB berendezések részére rendelkezésére álló korlátozott frekvencia tartomány leggazdaságosabb felhasználásának biztosítása. Magától értetődő, hogy a körzeti értekezleteken úgy tervezik meg a létesítményeket, hogy biztosítsák minden egyes berendezés lehető legjobb védelmét a káros interferencia hatásaival szemben. Mindazonáltal bizonyos körzetekben a berendezések olyan nagy számban fordulnak elő és olyan zavart okozhatnak, hogy a körzeti értekezletekre bizonyos minimális védelmi szint megállapítása vált szükségessé. A körzeti értekezleteken a tervezés során többek között a következő tényezőket veszik figyelembe: a) a szükséges NDB adóberendezések számának a rendszerek tervezése során végzett egyeztetés alapján lehetséges csökkentése; b) a hatótávolság csökkentésének lehetősége ott, ahol alacsonyabb hatótávolság is elfogadható, mint amit a berendezések tényleges hatótávolsága biztosítani tud; c) a használatban levő automatikus iránymérő (ADF) berendezések jellemzői; d) az érintett területnek megfelelő légköri zajviszonyok; e) a talaj (elektromágneses) vezetőképessége; f) a meghatározott hatótávolság határán szükséges interferencia védelem. A fentiek közül a műszaki szempontból leginkább fejleszthető a használatban levő automatikus iránymérő (ADF) berendezések jellemzői. 2. Az 1979 évi Rádió Világkonferencia előírásokat fogadott el a hosszúhullámú és középhullámú (LF/MF) frekvencia sávban működő légiforgalmi rádióadó berendezésekkel kapcsolatosan. A frekvencia kijelölési terv alapjaként a 15 dB (kívánt és nem-kívánt jel arány) minimális védelmi arányt alkalmazzanak (S12. Függelék RR). Az EUR körzetben használt automatikus iránymérő (ADF) berendezések csillapítási jellemzőit érintő következő adatokat használták fel a frekvencia kijelölési eljárás elősegítésére: Frekvencia különbség (kHz) 0 1 2

46

Csillapítás (db) 0 1 6

Frekvencia különbség (kHz) 3,6 4,3 5

Csillapítás (db) 30 40 50

2,4 3

10 20

6 7

65 80

A fenti értékek (vagy az ezekből meghatározott távolsági követelmények) más körzetekben is alkalmazhatók a legkisebb védelmi szint meghatározása során. Ahol a fedésterület szélén ±5 fokos (irány)mérési pontosság szükséges, az LF/MF csatorna kijelölési terv alapjául legalább 15 dB-es nappali minimális védelmi szintet alkalmazzanak. 3. Tekintettel arra, hogy számos körzetben szükséges a tervezési követelmények továbbfejlesztése, elismerték, hogy a fejlesztés legfőbb lehetősége a fentiekben megadottnál magasabb csillapítási értékek alkalmazásban rejlik. Ezért a körzeti értekezletek részére azt tanácsoljuk, hogy amennyiben a zsúfoltság már olyan nagy, hogy a fenti értékek alkalmazása már nem teszi lehetővé a rendelkezése álló LF/MF frekvencia tartomány megfelelő és gazdaságos tervezését, a műszaki szempontból legalkalmasabb következő adatokat használják fel a berendezések közötti távolság meghatározásához: Frekvencia különbség (kHz) 0 1 3

Csillapítás (db) 0 6 35

Frekvencia különbség (kHz) 5 6

Csillapítás (db) 65 80

A fenti értékek alkalmazása során megjegyzendő, hogy a korszerű automatikus iránymérő berendezések RF szelektivitása általában jobb, mint a fenti értékek és bár a régebbi berendezéseké általában nem jobb, a régebbi berendezések dinamikus jellemzői jobbnak bizonyulnak. Ezért feltételezhető, hogy az új adatok alapján végzett frekvencia tartomány tervezés jelentős mértékben növeli a korszerű berendezések felhasználóinak nyújtott szolgáltatás színvonalát és ugyanakkor jelentős mértékben nem csökkenti ezt azon légijármű esetében, amelyek régebbi berendezésekkel rendelkeznek. Mindazonáltal a körzeti értekezleteken a tervezés során ezt a kérdést a legnagyobb gondossággal elemezzék. 4. Bizonyos körzetekben számos NDB berendezést hangfrekvenciás csatornákkal együtt üzemeltetnek és ez összhangban van az I. kötet 3.4.6 pont bevezető megjegyzésével. Várható, hogy a helyi körzeti értekezleteken a frekvencia tartomány tervezésénél ezt a tényt is figyelembe veszik.

C. Melléklet A nagytávolságú repülésüzemi irányítási összeköttetések alapelvei Megjegyzés: Az alábbi pontok számozása nem jelent fontossági sorrendet. 1. Engedélyezzék a légiforgalmi repülésüzemi irányítási (AOC) rövidhullámú (HF) állomások működését abban az esetben, ha más módszer nem áll rendelkezésre a nagytávolságú repülésüzemi irányítás biztosítására vagy ha a repülések biztonságos és rendszeres lebonyolításához rendelkezésre álló általános távközlési szolgálatok használata nem megfelelő vagy lehetséges. 2. Az összes földi állomás számát az egész világon a gazdaságosság és a gyakorlati hatásosság figyelembevétele mellett a lehető legkisebbre korlátozzák és ezért: a) államonként általában ne legyen egynél több ilyen állomás; és b) ahol a szomszédos államokban közösen megállapított érdek és szándék van, megfelelő egyezmény

47

alapján a szomszédok között egy állomás használható fel az adott államokban működő összes légijármű üzemeltető szervezet igényeinek kielégítésére. 3. Az állam vagy államok nemzeti politikájától függően a légiforgalmi állomásokat egy vagy több légijármű üzemeltető szervezet megbízásából fenntarthatják az államok, feltéve hogy teljesíteni tudják ezen szervezetek rugalmasságra vonatkozó igényeit és azok légijárműveikkel szükség szerint közvetlen kapcsolatot tudnak felvenni. Ezen kívül a légiforgalmi állomásokat egy vagy több légijármű üzemeltető szervezet megbízásából és az érintett állam vagy államok engedélye alapján egy légijármű üzemeltető vagy távközlési szolgáltató szervezet is fenntarthatja. 4. Az engedélyeket rendszeresen megújítandó formában Rádióösszeköttetési Szabályzat a vonatkozó RR S4.11 alapján és az RR S43.4-nek megfelelően adják ki, megtiltva bennük a "nyilvános adás-vétel" továbbá a nem repülésüzemi irányítási célokat szolgáló közleményváltások, a két pont közötti levelezés vagy más nem a fenti célú rádió távközlés lehetőségét. 5. Amennyiben a légijármű az illetékes ultrarövidhullámú (VHF) állomás hatókörzetén belül tartózkodik, ezt az ultrarövidhullámú frekvenciát (általános célú vagy repülésüzemi irányítási csatornák) és ne a rövidhullámú frekvenciát használják. Megjegyzés: A légiforgalmi mozgó szolgálati (R) csatornákon engedélyezett közleményváltások kategóriáit a 10. Annex II. kötet 5. fejezet 5.1.8 pontja tartalmazza. Ugyanez a fejezet határozza meg a szolgálatok számára előírt szabványos közleményváltási eljárást, beleértve a rádiófigyeléssel kapcsolatos, a 10. Annex II. kötet 5. fejezet 5.2.2 pontjában található előírásokat is. Az ITU Rádióösszeköttetési Szabályzat RR S18.6 alapján a kiadott engedélyek határozzák meg a légiforgalmi repülésüzemi irányítási állomás engedélyezett tevékenységét a 6. Annex I. része valamint annak általános jellemzőit a Rádióösszeköttetési Szabályzat S27. Függeléke szerint. i*

Időfelosztás jelzés a VDL Mode 3 csatornákhoz. Lásd a 10. Annex III. kötet I. rész 6 fejezet üzemi jellemzőit.

48