V I L Á G F Ö L D R A J Z

00_Foldrajz_cn_tart_bev_3tord:00_Foldrajz_cn_tart_bev_imp

11/22/10

6:28 AM

VILÁGFÖLDRAJZ

Page 1


11/22/10

AKADÉMIAI KÉZIKÖNYVEK

MAGYAR IRODALOM Fôszerkesztô |Gintli Tibor

MATEMATIKA Fôszerkesztô |Gerôcs László–Vancsó Ödön

FIZIKA Fôszerkesztô |Holics László

SPORT, ÉLETMÓD, EGÉSZSÉG Fôszerkesztô |Szatmári Zoltán

FILOZÓFIA Fôszerkesztô |Boros Gábor

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE Fôszerkesztô |Romsics Ignác

VILÁGTÖRTÉNET Fôszerkesztô |Salamon Konrád

MAGYAR NYELV Fôszerkesztô |Kiefer Ferenc

KÉMIA Fôszerkesztô |Náray-Szabó Gábor

6:28 AM

Page 2


11/22/10

6:28 AM

VILÁGFÖLDRAJZ Fôszerkesztô | Tóth József

Akadémiai

A Kiadó

Page 3


11/22/10

6:28 AM

A kötet megjelenését az ITK Holding Zrt. támogatta

Írták Aubert Antal, Becsei József, Benovics Gábor, Bokor László, Czigány Szabolcs, Csapó János, Csapó Tamás, Dombrádi Endre, Dövényi Zoltán, Egedy Tamás, Ekéné Zamárdi Ilona, Erdősi Ferenc, Fodor István, Gábris Gyula, Gálosi-Kovács Bernadett, Geresdi István, Golobics Pál, Hajdú Zoltán, Horváth Ferenc, Horváth Gergely, Jónás-Berki Mónika, Kelecsényi Sugárka, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Kőszegfalvi György, Kubassek János, Lóczy Dénes, Marton Gergely, Merza Péter, Molnár Gábor, Nagy Balázs, Nagyváradi László, Pál Viktor, Pap Norbert, Perczel György †, Rudl József, Schweitzer Ferenc, Szabó József, Szabó Pál, Szelesi Tamás, Szónoky Miklós, Tóth József, Trócsányi András, Wilhelm Zoltán, Zagyi Nándor Lektorálták Kôszegfalvi György, Szederkényi Tibor Technikai szerkesztôk Bokor László, Marton Gergely, Szelesi Tamás A térképi ábrákat szerkesztette Szelesi Tamás ISBN 978 963 05 8948 2 ISSN 1787-4750 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Elsô magyar nyelvû kiadás: 2010 © Akadémiai Kiadó, 2010 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

Page 4


11/22/10

6:28 AM

Tartalom

Elôszó

......................................................

29

Általános és ágazati földrajz 1

Világföldrajz – a magyarok szerepe a világ megismerésében (Kubassek János) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Középkori utazók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar utazók a XVI–XVIII. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar eredmények az Ázsia-kutatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Afrika magyar feltárói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar utazók Amerikában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hazánkfiai Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 35 36 38 45 49 51 52

2 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.3.

A geográfia alapkérdései (Tóth József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A földrajztudomány tárgya és szemlélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sztereotípiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A földrajztudomány tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szemléleti kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A földrajztudomány belsô struktúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54 54 55 55 56 57 59 61

3 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

A Föld mint égitest (Nagyváradi László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Galaxisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Tejútrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A galaxisokat felépítô csillagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Naprendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csillagunk, a Nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nap bolygói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

63 63 64 65 68 68 70

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

5

Page 5


6

11/22/10

6:28 AM

3.6.1. 3.6.2. 3.6.3. 3.6.3.1. 3.6.4. 3.6.5. 3.6.6. 3.6.7. 3.6.8. 3.6.9. 3.6.10. 3.6.11.

Merkúr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vénusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Föld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Hold . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mars . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kisbolygók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jupiter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szaturnusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Uránusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Neptunusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Plútó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üstökösök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

70 70 71 72 73 74 74 75 75 75 76 76 77

4 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4. 4.5. 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.5.5. 4.5.6. 4.6. 4.6.1. 4.6.2. 4.6.3. 4.6.4. 4.6.5. 4.6.5.1. 4.7. 4.7.1. 4.7.2.

A Föld és az élet története (Szónoky Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Bolygónk és az élôvilág fejlôdésének kapcsolata . . . . . . . . . . . . . 78 A földtörténeti korbeosztás és a kortáblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 A biosztratigráfia és a relatív kormeghatározás . . . . . . . . . . . . . . 80 Prekambrium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 A kezdetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 A kémiai evolúciótól a biológiai evolúcióig . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Élôvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Az Ediacara-fauna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Földtörténeti ókor (paleozoikum) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Ôsföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Növényvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Gerinctelen állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Gerinces állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Kihalás a paleozoikum és a mezozoikum határán . . . . . . . . . . . . 94 Földtörténeti középkor (mezozoikum) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Ôsföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Növényvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Gerinctelen állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Gerinces állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Ôshüllôk a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Kainozoikum vagy földtörténeti újkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Ôsföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

Page 6


11/22/10

4.7.3. 4.7.4. 4.7.5. 4.7.6.

Növényvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gerinctelen állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gerinces állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A negyedidôszak vagy kvarter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

A Föld belsô szerkezete és a lemeztektonikai elmélet (Horváth Ferenc–Dombrádi Endre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lemeztektonikai elmélet alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Föld szerkezete és anyagi összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A héjasan homogén földmodell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eltérések a héjas homogén földmodelltôl: a szeizmikus tomográfia eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termikus konvekció a köpenyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leáramlás: szubdukció a felszíntôl a köpeny-mag határig . . . . . Feláramlás: forró foltok, köpenyoszlopok és szuperfelboltozódások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az új szintézis körvonalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.3. 5.3.1. 5.3.2. 5.4.

6:28 AM

102 103 103 104 104

106 106 112 112 114 115 115 118 122 124

6 6.1. 6.2. 6.3.

Nyersanyagok, energiahordozók (Perczel György) . . . . . . . . . . . . A nyersanyagokról, az energiahordozókról . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyersanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Energiahordozók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

125 125 128 138 145

7 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.7.1. 7.7.2. 7.7.2.1. 7.7.2.2. 7.8.

A légkör (Geresdi István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A légkör összetétele és vertikális rétegzôdése . . . . . . . . . . . . . . . . A Föld-légkör rendszer sugárzásienergia-egyenlege . . . . . . . . . . A légköri áramlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felhôképzôdés, csapadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A trópusi ciklon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mérsékelt öv idôjárását meghatározó folyamatok . . . . . . . . . . Megfigyelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közvetlen megfigyelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Távérzékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mûholdas megfigyelési rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idôjárási radarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idôjárás elôrejelzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

146 146 149 153 156 162 165 169 169 169 171 173 175 177 7

Page 7


6:28 AM

8 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.4.1. 8.4.2. 8.4.2.1. 8.4.2.2. 8.4.3. 8.4.3.1. 8.4.3.2. 8.4.3.3. 8.5. 8.5.1. 8.5.2. 8.5.3. 8.6. 8.7. 8.8.

A hidroszféra (vízburok) (Szabó József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Származása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízkészlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízháztartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világtenger . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mérete, tagolódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tengerek vize . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyagforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Energiaforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tenger mozgásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hullámzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tengeráramlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tengerjárás (árapály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tavak keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tópusztulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tavak vize . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyóvizek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szárazföldi jég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Víz a felszín alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

178 178 180 181 182 182 183 183 185 186 186 188 191 195 196 199 200 202 205 208 213

9

Az emberi tevékenység hatása a légkörre és a hidroszférára (Fodor István–Kelecsényi Sugárka–Schweitzer Ferenc) . . . . . . . . . A Föld éghajlatának törékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lokálistól a globális problémáig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A víz az élet nélkülözhetetlen eleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

214 214 216 220 224

Glaciológia (Czigány Szabolcs–Lóczy Dénes) . . . . . . . . . . . . . . . . . A krioszféra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A firnesedés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szárazföldi és tengeri jégtakarók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jégárak típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jégárak sebessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A morénák fô típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jég felszínalakító munkája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kárformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

226 226 226 228 229 232 232 232 234

9.1. 9.2. 9.3.

10 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5. 10.6. 10.7. 10.8.

8

11/22/10

Page 8


11/22/10

6:28 AM

10.9. 10.10.

Glaciális eredetû tavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 A jégkorszak öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

11

Zonalitás, környezeti problémák (Fodor István–Gálosi-Kovács Bernadett) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sarkvidéki területek környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . . Az ózonréteg elvékonyodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az „ózonlyuk” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizek kizsákmányolása, szennyezôdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hômérséklet emelkedése a sarkvidékeken . . . . . . . . . . . . . . . . . Tundraterületek környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . Metán-klatrátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tajgaterületek környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kontinentális területek környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . Savas terhelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A globális hômérséklet-emelkedés hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sivatagosodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szélsôséges idôjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Környezetterhelô hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vízkészlet mennyiségi és minôségi problémái . . . . . . . . . . . . . . Levegôszennyezôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az óceáni éghajlat környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . Szubtrópusi területek környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . Monszun . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mediterrán területek környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . A sivatagi éghajlat környezeti problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szavannaéghajlat környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . . . Sivatagosodás, a Száhel-öv problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyenlítôi éghajlat környezeti veszélyforrásai . . . . . . . . . . . . . Az egyensúly felbomlása a trópusokon – korallkifehéredés . . . . Az Amazonas-medence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az éghajlatváltozás mint globális méretû változás . . . . . . . . . . . . Megjelenési formák, okok, bizonyítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése . . . . . . . . . . . A tengerszint emelkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Olvadó gleccserek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az észak-atlanti áramlat megváltozása – Broecker-conveyor . . .

11.1. 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3. 11.1.4. 11.2. 11.2.1. 11.3. 11.4. 11.4.1. 11.4.2. 11.4.2.1. 11.4.2.2. 11.4.3. 11.4.4. 11.4.5. 11.5. 11.6. 11.6.1. 11.7. 11.8. 11.9. 11.9.1. 11.10. 11.10.1. 11.10.2. 11.11. 11.11.1. 11.11.1.1. 11.11.1.2. 11.11.1.3. 11.11.1.4.

238 240 241 244 246 246 247 248 249 249 250 250 250 251 251 251 252 253 253 254 254 255 256 257 258 259 259 260 261 261 261 262 263

9

Page 9


6:28 AM

11.11.1.5. El Niño . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.11.1.6. Vízellátási problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.11.1.7. Szélsôséges idôjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

265 266 267 268

12 12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5.

A Föld népessége (Becsei József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világ népességének alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A természetes szaporodás alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népesség kor szerinti összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Föld népességének térbeli rendje (a népsûrûség alakulása) . . Hol élnek a legtöbben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

271 272 278 285 291 299 302

13 13.1. 13.2. 13.3. 13.4.

Etnikai és vallásföldrajz (Kocsis Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népesség jelenlegi megoszlása emberfajták szerint . . . . . . . . . A népesség jelenlegi nyelvi megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népesség jelenlegi etnikai megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népesség jelenlegi vallási megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

303 303 308 314 315 322

14 14.1. 14.1.1. 14.1.2. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 14.7. 14.8. 14.9. 14.10. 14.11.

Településföldrajz (Tóth József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogalmi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A település fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az urbanizáció fogalma, az urbanizációs folyamat ismérvei . . . . A települések fejlôdésének néhány történelmi vonatkozása . . . . A városodás és a nagyvárosfejlôdés kontinentális különbségei . . A mai kép és a várható jövô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A település funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A települések nagyság szerinti csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . A települések funkciók szerinti csoportosítása (tipizálás) . . . . . . A települések hierarchiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vonzáskörzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A településrendszer jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A településpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

323 323 323 327 330 332 335 343 344 345 348 350 351 352 354

15

A városok szerkezete, funkcionális tagolódása (Csapó Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 Szociológiai kutatások és városszerkezeti modellek . . . . . . . . . . 358 A chicagói szociálökológiai iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359

15.1. 15.1.1. 10

11/22/10

Page 10


15.1.1.1. 15.1.1.2. 15.1.1.3. 15.1.2. 15.1.2.1. 15.1.2.2. 15.1.2.3. 15.1.2.4. 15.2.

11/22/10

6:28 AM

Kör (Ring) modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szektormodell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Több központ modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kritikai modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Több központú nagyvárosi modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vándorlási mobilitáson alapuló modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Faktorökológiai modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tér szubjektív képzetén alapuló modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . Építészeti kutatások, a városok szerkezete a területhasználat alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Település-földrajzi kutatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az európai (német) nagyvárosok funkcionális szerkezete napjainkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Centrum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakóterületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ipari területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Városi zöld- és szabadidô-területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A latin-amerikai városok szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az angolszász városok szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iszlám (keleti) városok funkcionális tagozódása . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

359 359 360 360 361 362 363 363

16 Migráció és mobilitás (Ekéné Zamárdi Ilona–Dövényi Zoltán) . . . 16.1. A fogalmak magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.2. A vándorlások hatása és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3. A nemzetközi vándormozgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.1. Elméleti alapvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.2. A korábbi idôszakok jelentôs migrációs áramlatai . . . . . . . . . . . . 16.3.2.1. Rabszolga-kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.2.2. Kivándorlás a tengerentúlra Európából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.2.3. Vendégmunkások Nyugat-Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.2.3.1. A vándorlást kiváltó okok és a munkaerô származási országai . . 16.3.2.3.2. A vendégmunkások földrajzi elhelyezkedése . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.2.3.3. Társadalmi hatás a fogadó és küldô országokban . . . . . . . . . . . . . 16.3.3. A globalizálódó világ nemzetközi vándorlási folyamatai . . . . . . . 16.3.3.1. A nemzetközi migráció nagysága és típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.3.1.1. A magasan képzettek vándorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.3.1.2. A szegények nemzetközi migrációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.3.2. A kontinensek közötti vándorlási mérlegek . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.3.2.1. A nemzetközi migráció regionális megoszlása . . . . . . . . . . . . . . .

376 376 378 379 379 380 380 381 384 384 386 386 387 388 390 391 391 392

15.3. 15.3.1. 15.3.1.1. 15.3.1.2. 15.3.1.3. 15.3.1.4. 15.3.2. 15.3.3. 15.3.4.

363 365 366 366 368 369 369 370 371 372 374

11

Page 11


6:28 AM

16.3.4. 16.4.

A menekültek vándorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 A belsô vándorlások szerepe a regionális különbségek kiegyenlítésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404

17

A modern többpólusú világgazdaság (Golobics Pál–Merza Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világgazdaság fôbb elméleti kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világgazdaság elôtörténete – a klasszikus világgazdaság kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A monopolkapitalizmus kora, imperialista gyarmatosítás – átalakuló világgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A második világháború utáni fejlôdés, a multipoláris világgazdaság megalapozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Napjaink világgazdasága: akciócentrumok-térségek és periferiális terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növekedési pólusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Világkereskedelem az új világgazdasági szerkezetben . . . . . . . . A nemzetközi tôkeáramlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzetközi gazdasági integrációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzetközi regionális integráció értelmezése és tartalmi kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzetközi integráció okai, tényezôi és következményei . . . . A nemzetközi integrációk formái és integrációelméleti irányzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A centrum-periféria viszony az ezredfordulón . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.5.1. 17.5.2. 17.5.3. 17.6. 17.6.1. 17.6.2. 17.6.3. 17.7.

18 18.1. 18.2. 18.3. 18.4. 18.5. 18.6. 18.7.

12

11/22/10

Infrastruktúra (Kôszegfalvi György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az infrastruktúra fogalma, a fogalom megjelenése . . . . . . . . . . . Az infrastruktúra csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az infrastruktúra történelmi vetületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány általános érvényû megállapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hazánk infrastruktúrája, infrastrukturális ellátottsági viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A települések infrastrukturális ellátottsági viszonyainak sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az infrastruktúrafejlesztés szerepe a területfejlesztésben . . . . . .

406 406 410 413 415 422 422 428 432 437 437 440 442 449 453 455 456 457 460 464 466 469 473

Page 12


11/22/10

6:28 AM

18.8. 18.9.

Az infrastruktúrafejlesztés cél-, eszköz- és intézményrendszere 475 Az infrastruktúra nemzetközi kitekintésben . . . . . . . . . . . . . . . . . 477 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482

19 19.1. 19.2.

A távközlés és infokommunikáció földrajza (Erdôsi Ferenc) . . . . Szolgálóból irányító (A távközlés és közlekedés viszonya) . . . . . A fôbb távközlési/infokommunikációs technológiák és szolgáltatások elterjedettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az internet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mobiltelefon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A távközlés fejlettségének regionális jellemzôi a komplex mutatók alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Globális hálózatok és csomópontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az óceánokat is legyôzô távközlés infrastruktúrái . . . . . . . . . . . . Mûholdas átvitel – fénykábelverseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Világrészek közötti távbeszélô- és internetforgalom . . . . . . . . . . A kiemelkedô internet hub-városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A távközlés/infokommunikáció területi hatásai . . . . . . . . . . . . . . A földrajzi távolság, illetve az egyenes jelentôségvesztése (degradálódása) – a tér-idô „összeomlásának” struktúrái . . . . . . A zónaidô-különbségben manifesztálódó földrajzi távolság értékelôjelének pozitívvá változása a távmunka elterjedésével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Távközlés és globalizáció – regionális fejlôdés . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

483 483

Közlekedésföldrajz (Erdôsi Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közlekedés fejlôdése, alágazati és viszonylatszerkezete . . . . . . A belvízi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A természetes és mesterséges vízi utak – hajózási technológiák . Szolgáltatások – forgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világ gazdaságilag legjelentôsebb víziút-rendszerei . . . . . . . . . Tengerhajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az óceánok bevonása a világkereskedelembe . . . . . . . . . . . . . . . . Környezeti vonatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hajók nagyságát és fajtáját befolyásoló tényezôk . . . . . . . . . . . A világ kereskedelmi hajóparkja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tengeri kikötôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A korunkbeli tengeri szolgáltatások és forgalom . . . . . . . . . . . . .

513 513 518 518 519 522 526 527 530 531 532 533 537

19.2.1. 19.2.2. 19.2.3. 19.3. 19.3.1. 19.3.2. 19.3.3. 19.3.4. 19.4. 19.4.1. 19.4.2.

19.4.3.

20 20.1. 20.2. 20.2.1. 20.2.2. 20.2.3. 20.3. 20.3.1. 20.3.2. 20.3.3. 20.3.4. 20.3.5. 20.3.6.

484 485 488 495 497 497 499 502 503 504 504

506 507 511

13

Page 13


11/22/10

6:29 AM

20.4. 20.4.1. 20.4.2. 20.4.3. 20.4.3.1.

A vasúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vasúti közlekedés rendszertulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . Politikai-katonai tényezôk szerepe a hálózat kialakításában . . . A vasutak nagytérségi jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vasúthálózatok és a forgalom megoszlása világrészenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.4.3.2. A világrészek közötti és a kontinenseken végigvonuló globális/szemiglobális jelentôségû vasútrendszerek, korridorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.4.3.2.1. Interkontinentális vasúti összeköttetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.4.3.2.2. Transzkontinentális vasutak – korridorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.4.3.3. Az összefüggô nemzetközi hálózati területi rendszerek/országtömbök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.4.4. A vasút reneszánszát ígérô, különleges teljesítményû új technológiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.4.4.1. Különlegesen nagy teljesítményû nehéz tehervasutak . . . . . . . . . 20.4.4.2. A nagy sebességû személyszállító vasutak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.5. A közúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.5.1. Az úthálózat fejlôdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.5.2. Az úthálózat fôbb jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.5.3. A gépkocsiállomány növekedése, összetétele, az ellátottság alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.5.4. Forgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.6. Légi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.6.1. Légi jármûvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.6.2. Forgalomszervezés – légitársaságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.6.3. A forgalom alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.6.3.1. Személyforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.6.3.2. Légiáru-szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.6.4. A repülôtéri és repülôterek (nagyvárosok) közötti forgalom . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 21.1. 21.2. 21.3. 21.4.

14

Egészségföldrajz (Pál Viktor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségföldrajz általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségi állapot és a betegségek földrajza . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátás földrajza . . Az emberiség egészét érintô, globális egészségügyi problémák . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

544 544 548 551 551

552 552 554 560 564 564 566 571 571 573 576 581 581 583 584 585 585 587 591 593 597 597 606 612 616 617

Page 14


11/22/10

22 22.1. 22.2. 22.3. 22.3.1. 22.3.2. 22.3.3. 22.3.4. 22.3.5. 22.3.6. 22.3.7. 22.4. 22.5.

A kultúrgeográfia alapjai (Trócsányi András) . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kulturális földrajz fogalma, tárgya és iskolái . . . . . . . . . . . . . . . A kulturális földrajz alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kultúra elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúrrégió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúrterületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúraterjedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúrökológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kulturális integráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kulturális táj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kultúra alrendszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kulturális földrajz alkalmazhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23

A globális turizmus jellemzôi és trendjei geográfiai megközelítésben (Aubert Antal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világ turizmusának társadalmi-gazdasági jelentôsége . . . . . . . A társadalmi-gazdasági fejlettség és a turizmus térbeli terjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világ turizmusának helyzete 2008-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A globalizáció és a turizmus kapcsolatrendszere . . . . . . . . . . . . . Fogalmi összefüggések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A turisztikai kínálat globalizálódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Globalizáció a turisztikai utazások piacán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A CRS (számítógépes helyfoglalási rendszerek) . . . . . . . . . . . . . . A hotelláncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közvetítô szektor a turizmusban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A desztinációk kínálatának globalizálódása . . . . . . . . . . . . . . . . . A turisztikai kereslet globalizálódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fô küldô térségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A minôségi elvárások homogenizálódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A regionális kontra globális kínálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világ turizmusának trendjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keresleti trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kínálati oldalon tapasztalható trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A turisztikai terek változásának trendjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23.1. 23.2. 23.3. 23.4. 23.4.1. 23.4.2. 23.4.2.1. 23.4.2.2. 23.4.2.3. 23.4.2.4. 23.4.2.5. 23.4.3. 23.4.3.1. 23.4.3.2. 23.4.3.3. 23.5. 23.5.1. 23.5.2. 23.5.3.

6:29 AM

619 619 619 626 626 626 628 630 633 635 636 639 643 644

646 646 648 650 652 652 653 653 655 655 657 657 660 660 661 661 661 662 663 665 666

15

Page 15


24 24.1. 24.2. 24.3. 24.3.1. 24.3.2. 24.3.3. 24.4. 24.5.

25 25.1. 25.1.1. 25.1.2. 25.1.3. 25.2. 25.2.1. 25.2.2. 25.2.3. 25.2.4. 25.3. 25.4. 25.4.1. 25.4.2. 25.4.3. 25.4.4. 25.4.5. 25.4.6. 25.4.7. 25.4.8. 25.4.9. 25.4.10. 25.4.11. 25.4.12. 25.5. 16

11/22/10

6:29 AM

Politikai földrajz. Államföldrajzi változások a Föld politikai térképén (Hajdú Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A politikai tér átrendezôdésének történeti-politikai földrajzi sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A politikai tér átrendezôdésének fô elemei az „egypólusú világ” idôszakában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szocialista világrendszer „önfelszámolása” jelentette a korszak legnagyobb területi átrendezôdését . . . . . . . . . . . . . . . Az USA viszonya a területi átrendezôdéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Unió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az államosodási folyamat folytatódik? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Globális problémák és trendek (Tóth József) . . . . . . . . . . . . . . . . . A globalitás értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idôbeni aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Területi aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ágazati aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lokalitás értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idôbeni aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Területi aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ágazati aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Locus-típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Röviden a világmodellekrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány globális világprobléma rövid áttekintése . . . . . . . . . . . . . A demográfiai robbanás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élelmezési problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az urbanizáció problematikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Energetikai kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyersanyagproblémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Környezeti problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Katonai ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kelet-Nyugat dichotómia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Észak-Dél dichotómia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az új erôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eladósodás problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megatrendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

667 667 669 677 678 680 681 682 687 688 691 691 691 691 692 693 693 693 694 694 694 697 697 698 699 700 701 701 702 703 703 704 704 704 705

Page 16


25.6. 25.6.1. 25.6.2. 25.6.3. 25.6.4. 25.6.5. 25.6.6.

11/22/10

Néhány kiemelt kérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvények és törvényszerûségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Metodika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A probléma-újratermelôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A globalitás kihívásai és lehetôségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A geográfia és a döntési szféra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:29 AM

710 710 710 711 711 711 712 712

Regionális földrajz 26 Európa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1. Nyugat-Európa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1. A Brit-szigetek államai (Kovács Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.1. Nagy-Britannia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.1.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.1.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.1.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.1.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.1.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.2. Írország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.2.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.2.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.2.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.2.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.1.2.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.2. Franciaország (Kovács Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.2.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.2.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.1.2.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.2.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.2.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.3. Monaco . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.4. Benelux államok (Jónás-Berki Mónika–Marton Gergely) . . . . . . . 26.1.4.1. Történelmi fejlôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.4.2. Demográfiai jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.4.3. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5. Az Alpok országai (Kovács Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.1. Svájc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.1.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

717 717 717 717 719 720 721 723 725 728 729 729 730 731 732 732 734 734 736 739 744 746 746 747 748 749 753 754 754 17

Page 17


11/22/10

6:29 AM

26.1.5.1.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.1.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.1.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.1.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.2. Liechtenstein . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.3. Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.3.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.3.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.3.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.3.4. Gazdasági . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.5.3.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.6. Németország (Egedy Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.6.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.6.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.1.6.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.6.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.1.6.5. Régiók, tartományok, városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2. Kelet-Közép-Európa (Aubert Antal–Csapó János) . . . . . . . . . . . . . 26.2.1. Lengyelország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.1.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.1.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.2.1.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.1.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.1.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.2. Csehország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.2.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.2.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.2.2.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.2.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.2.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.3. Szlovákia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.3.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.3.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.2.3.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.3.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.3.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.4. Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.4.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.4.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 18

755 756 757 759 760 760 760 762 762 763 765 767 767 769 773 776 783 785 785 787 787 790 790 794 794 794 794 797 798 800 801 801 801 802 803 805 805 806 809

Page 18


11/22/10

26.2.4.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.4.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.4.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.5. Románia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.5.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.5.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.2.5.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.5.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.5.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6. A Baltikum országai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.1. Észtország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.1.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.1.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.1.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.1.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.1.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.2. Lettország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.2.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.2.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.2.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.2.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.2.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.3. Litvánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.3.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.3.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.3.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.3.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2.6.3.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3. Észak-Európa (Kovács Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.1. Svédország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.1.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.1.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.3.1.3. Népesség- és településfödlrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.1.4. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.1.5. Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.2. Dánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.2.1. Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3.2.2. Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . 26.3.2.3. Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:29 AM

810 811 815 815 815 815 818 818 821 821 821 821 822 822 823 824 824 824 824 825 825 826 826 826 826 827 827 828 828 830 830 831 832 833 834 835 835 836 836 19

Page 19


26.3.2.4. 26.3.2.5. 26.3.3. 26.3.3.1. 26.3.3.2. 26.3.3.3. 26.3.3.4. 26.3.3.5. 26.3.4. 26.3.4.1. 26.3.4.2. 26.3.4.3. 26.3.4.4. 26.3.4.5. 26.3.5. 26.4. 26.4.1. 26.4.1.1. 26.4.1.2. 26.4.1.3. 26.4.2. 26.4.2.1. 26.4.2.2. 26.4.2.3. 26.4.3. 26.4.3.1. 26.4.3.2. 26.4.3.3. 26.4.3.4. 26.4.3.5. 26.4.3.6. 26.4.3.7. 26.4.3.8. 26.4.3.9. 26.4.3.10. 26.4.3.11. 26.4.4. 26.4.4.1. 26.4.4.2. 20

11/22/10

6:29 AM

Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Norvégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Finnország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelmi fejlôdés és politikai földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . Népesség- és településföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Régiók és városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Izland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dél-Európa (Pap Norbert) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Ibériai-félsziget és államai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Andorra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Portugália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Spanyolország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Appennini-félsziget és államai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Olaszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . San Marino Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vatikán Állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Balkán-félsziget és államai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Görögország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bulgária . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Albánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A volt Jugoszlávia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bosznia-Hercegovina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Horvátország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szlovénia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FYROM Macedónia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Montenegró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Koszovó/1244 – Kosovo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mediterrán szigetállamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ciprus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Málta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

837 838 839 839 840 840 841 842 843 843 844 844 845 847 847 849 849 850 850 854 857 857 862 863 863 866 867 869 872 874 877 880 885 887 889 890 893 893 896 897

Page 20


27 27.1. 27.2. 27.3. 27.4. 27.5. 27.5.1. 27.5.2. 27.5.3. 27.6. 27.6.1. 27.6.2. 27.6.3. 27.6.4. 27.6.5.

11/22/10

6:29 AM

A Szovjetunió utódállamai (Rudl József–Szelesi Tamás) . . . . . . . Oroszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ukrajna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fehéroroszország (Belorusszia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Moldávia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kaukázuson túli köztársaságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Grúzia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Örményország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Azerbajdzsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közép-Ázsia országai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Türkmenisztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üzbegisztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tádzsikisztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kirgizisztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kazahsztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

900 900 905 909 911 913 913 915 917 919 919 921 923 925 927 929

Ázsia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Belsô- és Kelet-Ázsia (Horváth Gergely–Szabó Pál–Wilhelm Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.1. Természetföldrajzi viszonyok, tájak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.1.2. Belsô-Ázsia tájai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.1.3. Kelet-Ázsia tájai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2. Társadalomföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.1. Japán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.1.1. Bezárkózás és nagyhatalmi álmok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.1.2. Idôsödô társadalom, óriási népességkoncentrációk . . . . . . . . . . . 28.1.2.1.3. A gazdasági csodától a recesszióig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.1.4. Az élelmiszer-önellátás fokozatosan csökken . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.1.5. Szerény természeti erôforrások, világhírû ipar . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.1.6. Fejlett szolgáltató szektor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.2. Kína . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.2.1. Természet és társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.2.2. „Hadd gazdagodjanak elôbb meg egyesek!” . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.2.3. Szocializmus és piacgazdaság? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.2.4. Az ország erôs, a nép gazdag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.2.2.5. Az ember legyôzi a természetet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.3. A Koreai-félsziget földrajza (Szelesi Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.3.1. Fekvése, helyzete, geológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28.1.3.2. Éghajlati sajátosságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

930

28 28.1.

930 930 932 940 951 951 951 952 954 955 957 960 961 961 963 964 964 965 966 966 966 21

Page 21


28.1.3.3. 28.1.3.4. 28.1.3.5. 28.1.4. 28.1.4.1. 28.1.4.2. 28.1.4.3. 28.1.4.4. 28.1.4.5. 28.1.4.6. 28.1.4.7. 28.2. 28.2.1. 28.2.2. 28.2.2.1. 28.2.2.2. 28.2.2.3. 28.2.2.4. 28.2.2.5. 28.2.2.6. 28.2.2.7. 28.3. 28.3.1. 28.3.2. 28.3.3. 28.3.4. 28.3.5. 28.3.6. 28.3.7. 28.3.7.1. 28.3.7.2. 28.3.8. 28.3.8.1. 28.3.8.2. 28.3.8.3. 28.3.8.4. 28.3.8.5. 28.3.8.6. 28.3.8.7. 28.3.9. 22

11/22/10

6:29 AM

A félsziget történelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Koreai Népi Demokratikus Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Koreai Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mongólia (Bokor László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földrajzi elhelyezkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növény- és állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dél-Ázsia (Wilhelm Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dél-Ázsia természetföldrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dél-Ázsia társadalomföldrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . India . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pakisztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Banglades . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Srí Lanka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nepál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bhután . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Maldív-szigetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Délnyugat-Ázsia (Wilhelm Zoltán–Zagyi Nándor) . . . . . . . . . . . . Elhelyezkedése és határai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természetföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történeti földrajzi és geopolitikai jellemvonások . . . . . . . . . . . . . Népesség- és település-földrajzi alapvonások . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaságföldrajzi tények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törökország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Iráni-medencevidék államai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Afganisztán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Arab-félsziget államai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szaúd-Arábia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jemen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Arab Emírségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Omán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kuvait . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Katar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bahrein . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Termékeny Félhold (Mashreq) országai . . . . . . . . . . . . . . . . . .

967 968 970 972 972 973 974 974 974 975 975 977 977 985 985 1009 1016 1021 1025 1027 1029 1030 1030 1035 1039 1044 1052 1059 1061 1061 1064 1066 1066 1068 1069 1071 1072 1073 1074 1075

Page 22


11/22/10

6:29 AM

28.3.9.1. 28.3.9.2. 28.3.9.3. 28.3.9.4. 28.3.9.5. 28.3.9.6. 28.4. 28.4.1. 28.4.2. 28.4.3. 28.4.4. 28.4.5. 28.4.6. 28.4.7. 28.4.8. 28.4.9. 28.4.10. 28.4.11. 28.4.12.

Irak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szíria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Izrael . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jordánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Libanon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Palesztin Hatóság területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Délkelet-Ázsia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Brunei (Negara Brunei Darussalam) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fülöp-szigetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indonézia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kambodzsa (Benovics Gábor–Wilhelm Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . Kelet-Timor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Laosz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Malajzia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mianmar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pápua Új-Guinea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szingapúr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Thaiföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vietnam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1075 1077 1079 1081 1083 1085 1086 1091 1092 1096 1099 1102 1103 1105 1107 1109 1111 1112 1114 1120

29 29.1. 29.2. 29.3. 29.4. 29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.4.5. 29.4.6. 29.4.7. 29.4.8. 29.4.9. 29.4.9.1. 29.4.9.2. 29.4.9.3. 29.4.9.4. 29.4.9.5.

Amerika (Rudl József–Szelesi Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fekvése, helyzete, határai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amerika felfedezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amerikai Egyesült Államok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Társadalmi-gazdasági fejlôdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bányászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mezôgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külkereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdasági körzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Északi körzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közép-atlanti vidék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy-tavak vidéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közép-nyugat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Déli körzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1127 1127 1127 1131 1132 1134 1135 1137 1138 1139 1139 1142 1142 1142 1143 1144 1145 1145 1146 23

Page 23


29.4.9.6. 29.5. 29.5.1. 29.5.2. 29.5.3. 29.5.4. 29.6. 29.6.1. 29.7. 29.7.1. 29.7.2. 29.7.3. 29.8. 29.8.1. 29.8.2. 29.8.3. 29.8.4. 29.8.5. 29.8.6. 29.8.7. 29.8.8. 29.8.9. 29.8.10. 29.8.11. 29.8.12. 29.8.13. 29.8.14. 29.8.15. 29.8.16. 29.9. 29.9.1. 29.9.2. 29.9.3. 29.9.4. 29.9.4.1. 29.9.4.2. 29.9.4.3. 29.9.4.4. 29.9.5. 24

11/22/10

6:29 AM

Nyugati körzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kanada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Társadalmi-gazdasági fejlôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Latin-Amerika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés Latin-Amerika történetébe (Molnár Gábor) . . . . . . . . Mexikó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Társadalmi-gazdasági fejlôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közép-Amerika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Belize . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Guatemala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Honduras . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . El Salvador . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nicaragua . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Costa Rica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Panama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kuba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jamaica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Haiti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dominikai Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kis-Antillák szigetvilága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dél-Amerika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Venezuela . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kolumbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1147 1149 1149 1151 1152 1153 1155 1156 1158 1159 1161 1162 1164 1164 1165 1166 1167 1167 1169 1170 1172 1174 1175 1177 1179 1182 1184 1186 1187 1189 1189 1190 1191 1192 1192 1194 1194 1195 1196

Page 24


29.9.5.1. 29.9.5.2. 29.9.5.3. 29.9.5.4. 29.9.6. 29.9.6.1. 29.9.6.2. 29.9.6.3. 29.9.6.4. 29.9.7. 29.9.7.1. 29.9.7.2. 29.9.7.3. 29.9.7.4. 29.9.8. 29.9.8.1. 29.9.8.2. 29.9.8.3. 29.9.8.4. 29.9.9. 29.9.9.1. 29.9.9.2. 29.9.9.3. 29.9.9.4. 29.9.10. 29.9.10.1. 29.9.10.2. 29.9.10.3. 29.9.10.4. 29.9.11. 29.9.11.1. 29.9.11.2. 29.9.11.3. 29.9.11.4. 29.9.12. 29.9.12.1. 29.9.12.2. 29.9.12.3. 29.9.12.4.

11/22/10

Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ecuador . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Peru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bolívia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Chile . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Argentína . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Uruguay . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Paraguay . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:29 AM

1196 1197 1198 1198 1200 1200 1201 1202 1202 1203 1203 1205 1205 1206 1207 1207 1208 1209 1210 1211 1211 1213 1214 1214 1216 1216 1218 1219 1219 1221 1221 1222 1223 1223 1224 1224 1226 1226 1227 25

Page 25


26

11/22/10

6:29 AM

29.9.13. 29.9.13.1. 29.9.13.2. 29.9.13.3. 29.9.13.4. 29.9.14. 29.9.14.1. 29.9.14.2. 29.9.14.3. 29.9.15. 29.9.15.1. 29.9.15.2. 29.9.15.3. 29.9.15.4. 29.9.16. 29.9.16.1. 29.9.16.2. 29.9.16.3. 29.9.16.4.

Brazília . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Guyana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Suriname . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Francia Guyana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti földrajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1228 1228 1230 1232 1232 1237 1237 1238 1239 1240 1240 1241 1242 1242 1243 1244 1244 1245 1246 1247

30 30.1. 30.1.1. 30.1.2. 30.1.3. 30.1.4. 30.1.5. 30.1.6. 30.1.7. 30.1.8. 30.1.9. 30.2. 30.2.1. 30.2.1.1. 30.2.2. 30.2.2.1. 30.2.2.2. 30.2.3. 30.2.3.1.

Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti viszonyok (Gábris Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszín . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kialakulás, földtani felépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növényzet, állatvilág, talajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természeti csapások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalom hatása a környezetre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Afrika nagytájai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Afrikai országok társadalma és gazdasága (Rudl József) . . . . . . . Afrika felfedezése, megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Afrika gyarmatosítása és a gyarmatok felszabadulása . . . . . . . . . Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Települések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Éhezés Afrikában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bányászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1249 1249 1249 1249 1251 1255 1259 1262 1265 1267 1271 1274 1274 1276 1278 1280 1280 1281 1282

Page 26


30.2.3.2. 30.2.3.3. 30.2.3.4. 30.2.4. 30.2.4.1. 30.2.4.2. 30.2.4.3. 30.2.5. 30.2.6. 30.2.7. 30.2.8. 30.2.9.

11/22/10

6:29 AM

Ipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mezôgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tercier ágazatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Észak-Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Maghreb országok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Líbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyiptom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Száhel-övezet országai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Guineai-öböl országai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közép-Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kelet-Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dél-Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1284 1285 1287 1288 1288 1291 1292 1293 1297 1301 1305 1308 1313

Ausztrália és Óceánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztrália természeti viszonyai (Gábris Gyula) . . . . . . . . . . . . . . Földrajzi helyzete, általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földjének kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növényzet, állatvilág és talajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztrália nagytájai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Óceánia természetföldrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kialakulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növényzet és állatvilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szigetvilág tagolódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztrália és Óceánia társadalomföldrajza (Bokor László–Marton Gergely–Szelesi Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.1. Ausztrália ôslakosai, felfedezése és története . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.1.1. Ôslakosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.1.2. A kontinens megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.1.3. Az önálló állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.2. Óceánia meghódításának története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.3. Népesedési folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.4. Ásványkincsek és energiaforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.5. Mezôgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.6. Ipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31.3.7. Szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1314 1314 1314 1316 1317 1320 1321 1325 1327 1327 1328 1329 1330

31 31.1. 31.1.1. 31.1.2. 31.1.3. 31.1.4. 31.1.5. 31.1.6. 31.2. 31.2.1. 31.2.2. 31.2.3. 31.2.4. 31.3.

1331 1331 1331 1331 1333 1333 1334 1336 1339 1340 1341 1343 27

Page 27


11/22/10

6:29 AM

32 32.1. 32.2.

Sarkvidékek (Nagy Balázs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Arktisz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Antarktisz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1344 1344 1347 1351

33 33.1.

Világtengerek (Erdôsi Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Világtengert alkotó óceánok és tengerek fôbb természeti jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Atlanti-óceán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csendes-óceán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indiai-óceán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az óceáni áramlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perem- és beltengerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Világtenger hasznosítása/haszonvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Világrészeket elválasztó/összekötô szerep . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tengerhajózás világgazdasági szerepének növekedése . . . . . . . Tengerhajózási csatornák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világrészek közötti interkontinentális konténerhajó-forgalom A világrészek közötti (transzóceáni) légi forgalom . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1352

33.1.1. 33.1.2. 33.1.3. 33.1.4. 33.1.5. 33.2. 33.2.1. 33.2.2. 33.2.2.1. 33.2.2.2. 33.2.2.3. 33.2.2.4.

1352 1353 1355 1356 1357 1358 1359 1359 1360 1361 1363 1365 1366 1368

Színes világunk (Tóth József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1369 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1423 Mutató

28

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1425

Page 28


11/22/10

6:29 AM

Elôszó

Korunkban a könyvkiadás több okból is meglehetôsen súlyos helyzetben van. Az okok között nehéz fontossági (súlyossági) sorrendet megállapítani, de az tényként fogadható el, hogy a legkülönbözôbb modern információhordozó technikák a Gutenberg-galaxis alapjait kezdik ki. Elsôsorban és tartós hatást kiváltva azáltal, hogy könnyen elérhetô és a felhasználó kedve szerint csoportosított információkat biztosítanak, idôt takarítanak meg, egyszerûbb, de mindenképpen másfajta gondolkodást igényelnek, jóval nagyobb tömegû adat egyidejû áttekintését teszik lehetôvé. Ezzel – bizonyos szinten – feleslegessé teszik a gyûjtést, a kutatást és jószerivel az olvasást is. Ma, amikor már a második netes nemzedék lép aktív korszakába, a gyerekek hamarabb kapnak rá az internet használatára, mint a könyvek olvasására. A folyamat globális „haszna” kétségtelen, de aligha vitatható az „ára”, az olvasásról való leszokás. Csak részben függ össze ezzel, de ugyanazt az irányt jelzi a minden földrészen és társadalmi fejlettségi szinten kimutatható kommerszializálódás, amelynek következtében a gyakran a szellemi környezetszennyezés kategóriájába sorolható „mûvek” adják az olvasnivaló zömét: az analfabetizmusból éppen kilábaló népek ezeken tanulnak meg olvasni, a fejlettebb országok társadalmában pedig egyre kisebb arányra szorul vissza az érdemi irodalommal való megismerkedés igénye. Nálunk és még jó néhány országban erre az idôre esik a könyvkiadás állami támogatásának megszüntetése, a könyvek árának a korábbi szinthez viszonyított óriási emelkedése. A könyv mint a piacgazdálkodás tárgya egyre hátrább szorul a sok gonddal küszködô, a világgazdaság válságának következményeivel is szembesülni kényszerülô fogyasztók értékrendjében. A könyvkiadás nehéz helyzete a különbözô szakterülettípusok szerint differenciált. Ha a súlyos társadalmi-kulturális következményektôl eltekintünk, a kommersszel, az ezotériával és a szuperhírveréssel a vásárlókba sulykolt „világsikerekkel” üzletileg nincs baj, nem úgy, mint a költészet, a nívós prózai szépirodalom, a tudomány vagy a hiteles, tudományos ismeretterjesztés mûveinek kiadásával.

29

Page 29


11/22/10

6:29 AM

Elôszó

Ezzel a háttérrel együtt vizsgálva kell nagyra értékelnünk az Akadémiai Kiadó 2005-ös vállalkozását, amelynek célja egy olyan akadémiai és egyetemi háttérre támaszkodó, szigorúan tudományos ismeretterjesztô sorozat kiadása, melynek egyes kötetei (Világirodalom, Világtörténet, Kémia, Fizika, Filozófia, Matematika stb.) az érintett szakterületek ismeretanyagát átfogó, gondolati rendszerét és gondolkodásmódját tükrözô színvonalas alaptankönyvek, illetve kézikönyvek. A szándék közmûvelési, a potenciális felhasználók köre pedig a középiskolai tanulókra, az egyetemi hallgatókra és az érdeklôdô felnôttekre terjed ki. A geográfia (a történelem és az irodalom társaságában) két kötettel szerepel a tervekben, megosztva a szakterület világjelenségeit és magyar specifikumait. A Kiadó eredetileg évi két-három, egyenként 50–60 szerzôi íves kötet megjelenését tervezte, és bár a késôbbi, szigorodó körülmények között ezt a tempót nem sikerült tartani, az eddig megjelent kötetek igazolják, hogy a magyar tudományos ismeretterjesztô irodalom egyik eddigi legnagyobb vállalkozása méltó lesz az elképzelésekhez. A „Világföldrajz” és „A Kárpát-medence földrajza” munkálatai 2005 elején indultak. A két kötetben való közremûködésre a magyar geográfia szinte minden hadra fogható képviselôje felkérést kapott. Koncepcióvitákat rendeztünk, megállapodtunk abban, hogy elôször a Világföldrajzra koncentrálunk, és viszonylag rövid határidôket kitûzve megkezdôdött a munka. Úgy nézett ki, hogy egy esztendô alatt ez a kötet megjelenhet, majd követheti a Kárpát-medencével foglalkozó is. De… Már a latinok is mondták, hogy a könyveknek is megvan a maguk sorsa. Ennek is; és nemcsak a most már reálisan várható megjelenés után, hanem annak elôtte is. Most, 2010-ben, amikor az elmúlt öt év törekvéseit megpróbáljuk összeszedni és a késedelmet értelmezni, illetve magyarázni, nem egyetlen vagy néhány okot találunk, hanem a dolgok sokaságát és szerencsétlen egybeesését. Mindkét oldalról, a Kiadó és a szerzôk részérôl egyaránt elôfordultak anyagi gondok, részleges, késedelmes teljesítések, gyermekáldás, nyugdíjazás, betegség, sôt sajnálatos haláleset is. A mostani nekilendülésnek is összetettek az okai, melyek között a Kiadó revitalizációja, a személy szerinti partner hozzáértô aktivitása, a szerkesztônek a szerzôk által visszaigazolt, a viszontagságok után is megmaradt hitele, a szponzori segítség megjelenése, a technikai szerkesztôi munkába besegítô három PhD-s hallgatóm lelkiismeretessége, a változatlanul nagynak tartott „dobás” szakmai kihívása, a szerzôknek az átdolgozáskor megnyilvánult türelme stb. mindenképpen említendô. Sokat segítettek két lektorunk, Kôszegfalvi György és Szederkényi Tibor professzorok bíráló és elismerô megjegyzései is. Ami a kötetet illeti, nem a hagyományosnak tekinthetô földrajzi megoszlás (természeti földrajz – társadalomföldrajz) egyik terméke, hanem a nagyvilág és

30

Page 30


11/22/10

6:29 AM

Elôszó

hazánk földrajza szerint tagolt úgy, hogy – mint a másik kötetben, úgy ebben is – a földrajz egységes szemléletének megfelelôen komplex megközelítésre törekszünk. Ez a neves szerzôkbôl álló gárda szoros együttmûködését követelte meg. A Világföldrajz szakmailag háromféle megközelítést tükröz. Általános földrajzi fejezetei a teóriákon keresztül érzékeltetik a globalizáció folyamatát. Az ágazati földrajzi részek az ágazati problematikán keresztül töltik meg tartalommal a globalizációt. A regionális földrajzi fejezetek az egyes lokális terek specifikumait mutatják be, kiemelve az egyes szférák közötti kölcsönhatásokat. A három megközelítés szintéziseként a világ államainak jellegzetes eltéréseit és ezek fél évszázad alatti változásait összegezzük. Valamikor a hasonló témájú és metodikai megoldású mûveket a „mûvelt nagyközönség” figyelmébe ajánlották. Ha nem bonyolódunk értelmezési finomságokba, ez az ajánlás ma is megfelel. Két pontosítás talán mégis szükséges. Az egyik a diákság, az egyetemi hallgatók kiemelése: számukra elengedhetetlennek tartom e kötet (és társa) ismeretét. Így talán – professzortársaimmal együtt – kevesebb dirib-darab tudásmorzsát és több, világos összefüggéslátásról tanúskodó feleletet hallanék a kollokviumokon és szigorlatokon. A másik azzal függ össze, hogy a „mûvelt nagyközönség” is egyre szakbarbárabb; a kultúra geográfiai összetevôjével való ismerkedés mélyíthetné és többoldalúvá tehetné a mûveltséget is. A könyvet ajánló bibliográfiák, különbözô mutatók teszik használhatóbbá. A geográfia szemlélet is. Pályám végén megkockáztatom, hogy születni kell rá, bár a tanulás révén a helyzet javítható. Vannak tehát szemlélet nélküli diplomás geográfusok és olyan, egészen más foglalkozásúak, akik viszont „érzik” a teret. Ez a könyv fôleg e második csoportnak igazán érdekes, de segít az elsô csoporthoz tartozóknak is. Megköszönve mindazok közremûködését, akik szerzôként, rajzolóként, fotósként, szerkesztésben közremûködôként, lektorként, kiadóként, szponzorként, kéziratgondozóként e kötet megszületésében segédkeztek, sok örömet kívánok az olvasónak a könyv megismerésében. És a világ sokszínû, mindenképpen érdekes földrajza csodálatos voltának érzékelésében. Ennek elôsegítésére szövetkeztek a szerzôk. Pécs, 2010. június 30. Tóth József

31

Page 31

29_Foldrajz_29fej_3tord:29_Foldrajz_29fej_imp

11/22/10

10:30 AM

Page 1164

29. Amerika

29.8. Közép-Amerika Közép-Amerika a Tehuantepeci-földszorostól a Darien-öbölig nyúló, közel 1800 km hosszú földhídra és egy nagy kiterjedésû szigetvilágra, a Nyugat-Indiai, vagy Antilla-szigetvilágra osztható. A földhíd 521 ezer km2 területén közel 35 millió ember él. A 3,7 millió km2 kiterjedésû szigetvilág, ahol a szárazföldek nagysága mindössze 237 ezer km2, valamivel több mint 30 millió ember lakóhelye. Az 1800 km-es földhíd északi részén fekszik Mexikó, Belize, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica és Panama. Mexikó nagyobb területei tartoznak az észak-amerikai kontinenshez, ezért már nem soroljuk a földhíd országai közé. Van olyan beosztása Amerikának, amely Panamát sem sorolja KözépAmerikához, mert megalakulása elôtt Kolumbia része volt. A független Panama azonban teljesen a földhídhoz tartozik. Az Antilla-szigetvilágot három nagy részre bonthatjuk. A Bahama-szigetek közel 700 szigetének mindössze 11 800 km2 a területe. A szigetek közül csak 22 lakott. A szigetvilág korallzátonyokból épült fel. A Nagy-Antillák 213 ezer km2-es területéhez négy nagyobb sziget (Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico), valamint a kisebb szigetek közül a Kajmán-szigetek tartoznak. A nagy területû szigetek gazdagok, sûrûn lakottak. Puertó Ricótól délre kezdôdik a Kis-Antillák szigetíve, amely Venezuela partjai elôtt ér véget.

29.8.1. Természeti földrajzi adottságok Földhíd, összeköttetés a két kontinens között a földtörténet során több alkalommal is létezett. A mai állapot, a földhíd és a szigetív a pliocén mozgásokkal jött létre. 1. A földhíd északi részén, elsôsorban Guatemalában variszkuszi rögdarabot is találunk. Az északkeleti láncolatok a Keleti-Sierra Madréhoz hasonlóan idôsebbek. Ennek köszönhetô, hogy Hondurasban nincs mûködô vulkán. 2. A földhíd nyugati oldalán fiatal pacifikus láncok húzódnak. A láncokat hatalmas vulkánok építik fel: Tajumulco (4211 m),Tacana (4064 m), Santa Maria (3768 m), Irazu (3452 m, Chiriqui-vel (3374 m). A vulkáni kôzeteken és törmeléken kitûnô talajok alakultak ki, emiatt a veszély ellenére a vulkánok körzete sûrûn lakott. 3. A földhíd nyugati oldalán keskeny parti síkság alakult ki. A keleti part északi részén a sok csapadék miatt a Karib-tengerbe futó folyók néhol széles, mocsaras síkságot hoztak létre (Moszkitó-part), amely ellentétben a nyugati parttal, igen ritkán lakott.

1164


11/22/10

10:30 AM

Page 1165

29.8. Közép-Amerika

Az Antilla-szigetek nagyobb szigetei egy elsüllyedt kôzetlemez legmagasabb részei voltak. Yucatántól Floridáig egy elsüllyedt mészkôrög maradványai emelkednek ki és képezik alapját a Bahamák korallzátonyainak is. A „szél felôli” szigetek többsége vulkáni eredetû (Guadeloupe, Dominikai Közösség, Martinique, Grenada, Montserrat stb.), ahol ma is hat mûködô vulkánt tartanak nyilván. Köztük legismertebb a Mont Pelé. A szigeteken ezért gyakori a földrengés. A szigetív külsô oldalán, a mészkôtábla peremén néhány korallsziget is keletkezett. A „szélcsendes” szigetek többsége a dél-amerikai kontinens selfterületének magasabb része. Közép-Amerika teljesen a trópusi égövben fekszik, az északi szélesség 7–22. foka között. A keleti part nehezen elviselhetô, ôserdôéghajlatra emlékeztetô klímáján hatalmas trópusi erdôk alakultak ki. A nyugati partvidék a hideg tengeráramlás miatt szárazabb, az éghajlat már a szavannákra emlékeztet. A nyugati parton emiatt több a település. A hegyvidéken a magasság növekedésével a Mexikónál már ismertetett magassági övek jöttek létre. A letelepedés szempontjából a tierra templada a legkedvezôbb. A termékeny vulkáni talajok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság még akkor is a vulkán oldalába települ, ha tudja, hogy a vulkán bármikor „lerázhatja” azokat magáról, vagy éppen betemeti ôket. A szigetvilágban is kiegyenlített a hômérséklet. Az éghajlat alakításába beleszól a Golf-áramlás. A szigetvilág északi részét elérheti a nyitott észak-amerikai kontinens felôl egy-egy hidegebb légtömeg is. Ilyenkor hurrikánok tombolnak és pusztítanak a szigetvilágban, gyakran a földhíd országait sem kímélik. A sok csapadék miatt közel 500 kis folyó vezeti a csapadékvizeket a tengerekbe.

29.8.2. Történelem A földhídon az elsô nagy civilizációt az olmékok hozták létre. Kr. e. a X. században már jelentôs számú, földmûveléssel foglalkozó nép élt a területen. Az V–VIII. század közt végigvonult a maya birodalom. A földhíd a késôbbiekben is fontos közlekedési útvonal volt. Feltehetô, hogy a Dél-Amerikát északról benépesítô indián népek is a földhídon vonultak át. Az európaiak közül Kolumbusz a szigetvilágba érkezett. Hispaniola lett a spanyol gyarmatosítók kiindulópontja, az „Újvilág” központja. Spanyolország a XV–XVI. században gyarmatosította Közép-Amerikát. A gyarmatosítók elôször kirabolták, késôbb munkára fogták az indiánokat. Meghonosították a búzát, elterjedt a kukorica. Megkezdôdött az ültetvényes gazdálkodás, olyan növényeket kezdtek termelni, amelyeket az óhazában nem termeltek: cukornádat, dohányt, indigót, késôbb kávét stb. 1165


11/22/10

10:30 AM

Page 1166

29. Amerika

A XIX. század elején elindultak a függetlenségi mozgalmak, amelyek eredménye lett, hogy már 1821-ben létrejött a Közép-amerikai Államok Szövetsége. Az országok 1838-ig önállósodtak. Panamát az USA szakította el Kolumbiától (1903), Belize pedig a földhíd legfiatalabb állama: 1981-ig brit gyarmat volt. Az Antillaszigetvilágban ma is számos sziget kapcsolódik szorosan a volt gyarmatosítóhoz. A földhíd több országának XX. századi történelmére jellemzôk a gerillaháborúk, amelyek az instabil gazdaság növekedését nem segítették, a szegénység viszont növekedett a harcok miatt. A függetlenség elnyerése után az USA-tôke megjelenése belsô elszegényedést hozott. Az ültetvények, a jobb földek elfoglalása miatt éhínség is kialakult az országokban. Monokultúrás termelés kezdôdött, amely következtében „banánköztársaságoknak” nevezték a földhíd országait. A szigeteken egyik fô termény a cukornád lett. Az USA szerepe ma is meghatározó gazdasági és politikai tevékenységükben. A földhíd országainak politikai színezete is eléggé eltérô. Kuba ma is szocializmust épít. Costa Ricában USA-mintademokrácia épült ki. Honduras 1839-ben lett független köztársaság. Fennállása óta 140 katonai puccs volt az országban. Különleges háborút folytatott El Salvadorral (Futballháború). Panama hosszú ideig attól is tartott, ha kivonulnak az amerikai katonák a csatornaövezetbôl, akkor Kolumbia esetleg visszafoglalja az elszakított területet.

29.8.3. Népesség Közép-Amerika etnikai színezete is gazdag. Az indián ôslakosság mellé európaiak érkeztek, majd a szigetvilág és a földhíd néhány országába afrikai rabszolgákat hoztak. Kínaiak a vasút- és a csatornaépítkezésekre, késôbb az ültetvényekre érkeztek az országokba. Panamát élô néprajzi múzeumnak is nevezik, a világ szinte valamennyi nációja elôfordul az övezetben. Még tarkábbá vált a kép a népcsoportok keveredése miatt. A fehér-indián keveréket meszticnek, a fehér-néger keveréket mulattnak, az indián-néger keveréket zambónak nevezik. A népesség természetes szaporodása miatt igen sok a fiatal, magas a munkanélküliség. Néhány túlnépesedett állam (El Salvador, Nicaragua) népességének egy része a munkanélküliség elôl menekülve elhagyja az országot, és igyekszik az USA-ban megélhetést találni. A településhálózat sajátossága, hogy a nagyobb települések a tengerparton jöttek létre. A földhíd belsejében a vulkánok közé, több mint 1000 m tengerszint feletti magasságba is települtek városok. A keleti parton ritkán találunk egy-egy jó kikötôt.

1166


11/22/10

10:30 AM

Page 1167


29.8.4. Gazdaság Közép-Amerika országai közül csak kevés országnak van a világgazdaság által is számon tartott ásványkincse. A szigetív országai közül Kuba nikkel- és réz-, valamint Jamaica bauxitvagyona érdemel említést. Az energiahordozókat külföldrôl kell beszerezni. Az iparban a legfontosabb a mezôgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszeripar. A termelt gyümölcsökbôl italsûrítmények készülnek, illetve belôlük is és a cukornádból szeszes italok. Híres a kubai és a Puerto Ricó-i rum. Nádcukorból is van bôven kivitele az országoknak. Az egyéb iparágakat a nagyon olcsó munkaerô vonzotta a térségbe. Az USA nagy monopóliumai számára alkatrészeket gyártanak. Az alkatrészek összeszerelése is megkezdôdött egy-egy nagyvárosban. A szûk belsô piac miatt a beruházó cégek forgalmazzák a termékeket a világpiacon. Az országok mezôgazdasága az önellátás mellett sok trópusi élelmiszert, gyümölcsöt visz az USA piacaira. A nemzetgazdasági szempontból legfontosabb növények termesztése külföldiek kezében lévô ültetvényeken történik. A hagyományos gazdaságokban a rizs, a kukorica, a hegyvidéken gabona, burgonya és a bab, a szárazabb vidékeken a köles a fô, a népélelmezésben legfontosabb termény. A tôkés ültetvényeken gyümölcsöt, közöttük legnagyobb mennyiségben banánt, zöldségféléket, kávét, cukornádat. A tierra caliente erdeibôl egyre több értékes fa kerül az északra menô hajók gyomrába. Az állattenyésztés másodlagos. A hegyvidékek magasabb régióiban és a szavannákon elsôsorban szarvasmarhát tenyésztenek. Az apró birtokok többnyire nem tudják ellátni a lakosságot. A birtokszerkezet is hozzájárul az országokban kialakult társadalmi bizonytalansághoz. Közlekedésükben elôny, hogy a tengerparton fekszenek a nagyobb városok. A belsô úthálózatuk gerincét a pánamerikai mûút jelenti, amelyre felfûzôdnek a tengerpartra szaladó útvonalak. A kereskedelmi kapcsolatok 30-50%-a az USAval bonyolódik le. Az egymás közt kialakított kapcsolatok az azonos termelési szerkezetek miatt szerények. A közös vonások, hasonló fejlôdési tendenciák, népességi, gazdasági jellemzôk mellett az országoknak saját arculatuk is van, ezért röviden megpróbáljuk bemutatni azokat.

29.8.5. Belize A földhíd legkisebb országának mindössze 23 ezer km2 a területe, és lakossága száma is csak 307 ezer fô. A Yucatán-félsziget délkeleti részén helyezkedik el. Az egyetlen, angol nyelvet beszélô ország Közép-Amerikában, ugyanis angol gyarmat volt. Nevét ugyan 1973-ban Brit Hondurasról Belize-re változtatta, de Anglia csak 1167


11/22/10

10:30 AM

Page 1168

29. Amerika

Belize

Új fo

Orange Walk

Ri oB ra v o Boo th

foly ó

Rio Ho

lyó

nd o

Corozal

Belize

Si

nf bu

ó oly

El Cayo i Bel

Belmopan

ze folyó

Stann Creek Town

yó ol

om Ma j - f

Moho foly ó

Punta Gorda 0 15 30

60

90 km

1981-ben adta meg teljes függetlenségét. Fôvárosa védett helyen, a Maya-hegység északi elôterében fekvô Belmopan (10 ezer lakos). Belize City (56 ezer fô) helyett lett fôváros, mert a régi fôvárost többször elpusztították a hurrikánok. Északon a Yucatan mészkôplatójához trópusi kúpkarszt csatlakozik az országhoz. A Honduras felôl átnyúló és 1000 m magasságba is emelkedô Maya-hegységet kristályos kôzetek építik fel. A keskeny, mocsaras, maláriás tengerpart elôtt a sekély vízben korallzátonyok épültek. Éghajlata trópusi szavanna. A bôséges csapadék miatt a hegyeket nemes fákban gazdag ôserdô borítja. Az erdôk kitermelése volt korábban a gazdaság vezetô ága. A kiirtott erdôk helyén cukornádültetvények jöttek létre. 1821-ben szerezte meg véglegesen Anglia, majd fekete rabszolgákat hozatott az ôserdô kitermelésére. 1964-ben belsô önállóságot adott az országnak, majd 1981-ben Belize teljesen önálló lett. A lakosság nagyobb részét itt a meszticek és az indiánok (mayák) teszik ki, de a népesség több mint 6%-a „fekete karib”, a valamikori néger favágók leszármazottja. A lakosság egy része ma is az erdôgazdaságban dolgozik. Többségük azonban az irtványföldeken cukornádat, kávét, kakaót, citrusféléket termel. A népélelmezésben a kukorica, a bab, a rizs és a különbözô zöldségfélék a legfontosabbak. Állattenyésztés csak a hegyvidék magasabb régióiban folytatható. Itt szarvasmarhát tenyésztenek. 1168


11/22/10

10:30 AM

Page 1169


Ipara gyengén fejlett. A mezôgazdaság termékeit dolgozza fel. A cukorgyárakhoz szesz és üdítôital gyártása kapcsolódik. A gyümölcsöt és a zöldségféléket konzervként vásárolja meg a USA és Nagy-Britannia. Az ország idegenforgalma fejlôdött gyorsan az elmúlt idôben. A tengerpart korallzátonyainak növény- és állatvilága, a meleg tenger és a beszélt angol nyelv is csábítja az amerikai turistákat. Az idegenforgalmi infrastruktúra is lassan kiépül.

29.8.6. Guatemala Közép-Amerika legészakibb, egyben egyik legnépesebb köztársasága. A Csendes-óceánnal hosszú szakaszon érintkezik, a Karib-tenger felé is van keskeny kijárata. Az indiánok és a meszticek országa Guatemala. A lakosság 60%-a indián és 30%-a mesztic. Területe 109 ezer km2, lakosságának száma 13,2 millió. Fôvárosa Guatemala City. Az ország északi egyharmadát variszkuszi rögdarab borítja. Benne többféle színesérc, sôt nikkel is található. Az ország déli részén 1000–3000 m közé emelkedô fiatal vulkánok hoztak létre hegyvidéket. A 30 vulkánból ma is mûködik 20, közülük a Tajumulco (4217 m) és a Tacana (4117 m) a földhíd legmagasabb vulkánjai

Sa

Pe

on Rio H dro

ra vo

n

d Új f olyó o

Guatemala

Rio

B

Flores

Pa s

n ió

Majom-folyó

Mo ho

foly

ó

iyú Ch

Polochic Santa Cruz Del Quiche

San Marcos Sa m

al á

Su ch iat

e

Huehuetenango

Zacapa Chimaltenango Guatemala város Mazatenango Escuintla z Pa

0 25 50

100

150

200 km

1169


11/22/10

10:30 AM

Page 1170

29. Amerika

közé tartoznak. A vulkáni kôzeteken keletkezô jó talajok miatt az övezet sûrûn lakott. A harmadik nagy természeti földrajzi egység a Csendes-óceán partvidéke. Az átlag 30-70 km széles termékeny síkság is sûrûn lakott. Éghajlatát befolyásolják az óceánok felôl érkezô szélrendszerek és a tengerszint feletti magasság. A keleti területek hegyvidékére az északkeleti passzát az év egészében hoz csapadékot (3000 mm). A nyugati lejtôk szárazabbak (1000–1300 mm), itt a nyári monszun hozza a csapadékot. A magassági övek közül a tierra templadát itt is az „örök tavasz” országának nevezik. A kellemes klíma is hozzájárul ahhoz, hogy sok település épült a vulkánok „hátára”. A növényvilág igen gazdag. Az ôserdôtôl a nyugati part szárazságtûrô növényéig a trópusi vegetáció szinte minden fajával találkozhatunk. A II–IX. század közt az ország mai területe volt a Maya birodalom központja. A spanyolok 1523-ban érkeztek ide, de viszonylag kevesen telepedtek le az egészségtelen klímájú keleti partvidékre és a vulkánok „háta” sem vonzotta ôket. Az indiánok élhették megszokott életüket. 1839-ben Guatemala függetlenné vált, de 1898-tól a United Fruit Company révén az USA fennhatósága alá került. A kávé- és a banánültetvények amerikai kézbe jutottak. Gyakran katonai puccsal kerültek hatalomra az USA és vállalatai érdekeit képviselô kormányok. Gerillaharcok is gyengítették az országot. A politikai erôszak és a korrupció meggátolta a külföldi beruházásokat. A lakosság 75%-a a szegénységi küszöb alatt él. Guatemala maradt agrárország. Kevés ércet (rezet, ólmot, aranyat, ezüstöt, nikkelt, mangánt, krómot stb.) bányásznak a variszkuszi rögdarab peremén. Egyedül az azbeszt és a márvány elôfordulása jelentôsebb. Közép-Amerika egyetlen olajtermelô országa, de kôolajtermelése csak 2-3 millió tonna. A lakosság közel fele ma is a mezôgazdaságban foglalkoztatott. A modern tôkés ültetvények, amelyeken banánt, kávét és cukornádat termesztenek, adják a kivitel alapanyagát. Az elmaradott indián kisbirtokokon önellátásra termelnek babot, kukoricát, maniókát, illetve a hegyekben tartanak szarvasmarhát és baromfit. Az ipar részben a mezôgazdaság termékeit dolgozza fel (cukor-, textilipar, furnérgyártás. Feldolgozza az otthon termelt kôolajat, ezért a vegyipar is jelentôssé vált, ezen belül említést érdemel a gumiipar. Külkereskedelmének több mint fele az USA-val bonyolódik le. Az exportban a cukor, a kávé, a banán, a gyümölcs- és zöldségfélék vezetnek. A behozatala nagyrészt gép, gyárberendezés és energiahordozó.

29.8.7. Honduras A Karib-tengerre van széles kijárata, a Csendes-óceánnal csak egy keskeny öblön keresztül érintkezik. Neve „mélységeket” jelent. Nevét valószínûleg Kolumbusz adta, aki 28 napig hánykódott egy hurrikánban, míg sikerült kikötnie és ezzel 1170


11/22/10

10:30 AM

Page 1171


Honduras om-foly ó Ma j M

oh of olyó

Roatan

Chiyú

La Ceiba

Trujillo S ic o

n Agná

San Pedro Sula

Puerto Lempira

co Co

La Esperanza

ya p

Juticalpa P

Gu

uc

a

Santa Barbara Santa Rosa Gracias Comayagua Nueva Ocotepeque

at

e

Coco

C

ca

Tegucigalpa e lut ha

Choluteca

0

50

100

200

300 km

megszabadulni a mély tengertôl. Területe 112 ezer km2, lakóinak száma 7,8 millió. Fôvárosa Tegucigalpa. Hegyvidéki ország. Az Antilla-Kordillerák keleti láncainak alapja egy ókori kristályos tömeg, melynek tetejére fiatal meszes üledék települt. A magasabb nyugati láncokon mezozoos üledék található. Az országban nincsenek vulkánok. A tengerparti síkságot a folyók töltögették fel. A tengerpart elôtt korallok építettek zátonyokat. Kitûnô homokos tengerpartja miatt az idegenforgalom egyre jelentôsebb. Az éghajlat meghatározója az északkeleti passzátszél, amely sok csapadékot hoz az ország keleti hegyvidékére. Örökös problémája az országnak, hogy alacsonyabb hegyláncai miatt szinte minden évben végigpusztítják a hurrikánok. A hegyvidék keleti lejtôit buja, nemes fákban gazdag ôserdô borítja. A mindenütt pompázó orchideát nemzeti virágnak tekintik. Földmûvelô indián népek laktak az országban az európaiak megérkezésekor. Ma a lakosság nagy része mesztic (89%) és indián (7%). 1839-ben lett önálló állam. Megalakulása óta 140 katonai puccs volt az országban. 1845-1876 között 12 polgárháború tette tönkre az országot. Amit a természet meghagyott, azt a politika rombolta le. Honduras Latin-Amerika egyik legszegényebb országa. Az ország területének csak 8%-a mûvelhetô. Ebbôl is a nagyobb területet külföldiek kezén lévô ültetvények foglalják el. Kevés föld van a parasztok kezén, 1 hektárnál kisebb „minifundiumok”. Ezért az ültetvényeken mindig rendelkezésre áll a 1171


11/22/10

10:30 AM

Page 1172

29. Amerika

munkaerô. Az ültetvények terményei, a banán, a kávé, a gyümölcsfélék és a dohány exportra kerülnek. Fontos kiviteli cikk a fa. A kisgazdaságok kukoricát, babot, rizst, maniókát termelnek. A nyugati hegyvidék magas vonulatai között a szarvasmarhatenyésztés a legfontosabb. A Moszkitó-partot, az ország délkeleti részét ôserdô fedi. A ritkán lakott vidéken a fakitermelés a fô foglalkozás. A röghegységben viszonylag sok a színesfém. Termelnek rezet, vasércet, cinket, antimont, aranyat és ezüstöt, de van egy kevés nikkel, bauxit, higany, és a tengerparton sólepárlással is foglalkoznak. Ipara fejletlen. Az ásványkincsek egy részét már otthon kohósítja, de alapanyagként kiviszik az országból. Az ipar nagy része a mezôgazdaság termékeit dolgozza fel. A cukoripar, a szeszipar, az üdítôipar gyümölcssûrítményeket állít elô. A textil-, a bôr- és a faipart érdemes kiemelni.

29.8.8. El Salvador A földhíd legkisebb területû országa. Területe mindössze 21 ezer km2. Ugyanakkor a világ legnagyobb népsûrûségû területei közé tartozik. Lakosságának száma 7,1 millió (2009), amely azt jelenti, hogy 338 fô lakik 1 km2-en. Közép-Amerika legszegényebb országa. A Csendes-óceán partvidékén terül el. „Féllábas” országnak is nevezik, mert a Karib-tengerre nincs kijárata. A Csendes-óceán mentén 20-30 km átlagos szélességû, kedvezô éghajlatú és jó talajú síkság jött létre, amely a világ egyik legsûrûbben lakott partvidéke. Az ország belsejében vulkánok hoztak létre magas láncokat. A vulkáni hegyek közt belsô medencék, felföldek (Mesa Central) alakultak ki. A vulkánok és a mûködésükkel együtt járó földrengések is gyakran fenyegetik a lakosságot. Az ország keleti határain vulkáni hegyek „árnyékolják le” a passzátszeleket, ezért az ország szárazabb, kevesebb csapadékot kap, mint a Karib-tenger menti területek. Szavanna jellegû az éghajlat, viszonylag hosszú (6 hónap) száraz idôszakkal. A lakosság többsége a tengerparton és a belsô medencékben él. Az ország erdei napjainkra erôsen megcsappantak, amiben az erdôirtásokon kívül a vulkánok is szerepet játszottak. Nevezetes fa itt a Peruból betelepített balzsamfa. Nedveibôl balzsam készül, amit a gyógyszeripar hasznosít. A szárazabb vidékeken bozótos szavannák a jellemzôek. A spanyol hódítás elôtt különbözô indián népek kultúrái virágoztak területén. A spanyolok 1524-ben hódították meg az országot. A Guatemalai kormányzósághoz csatolták. A földhíd többi országához hasonlóan 1839-ben lett önálló köztársaság. Az emberek többségének csak nagyon kicsi földterülete van, amely a megélhetést nem biztosítja. Ezért gyakori a belsô elégedetlenség, a polgárháború. A túlnépesedettségen kívül a politikai bizonytalanság miatt sem tud a gazdaság növekedni. Az ország hatalmas adósságállományt görget maga elôtt. 1172


11/22/10

10:30 AM

Page 1173


El Salvador

Chalatenango Satan Ana Ahuachapan Sensuntepeque Sonsonate

San Salvador

Cojutepeque

San Francisco Gotera

Nueva San Salvador Zacatecoluca

San Miguel

La Union

0

20

40

80

120

160 km

A kôolaj árának ingadozása, a nemzetközi kamatlábak növekedése negatív hatással volt a gazdaságra. A gazdasági bajok mellett a természeti katasztrófák (hurrikánok, vulkánkitörés) is sok kárt okoztak az országban. A turizmustól és a mezôgazdasági termelés növekedésétôl várnak pozitív változásokat. Ma is közel 2%-os a népesség természetes növekedése. A túlnépesedett országot egyre többen hagyják el. A lakosság nagy része mesztic, akik ladinónak hívják magukat, közel 10% fehér (kreol), a maradék 10% indián, illetve mulatt és zambo. El Salvador agrárország, gyengén fejlett, a mezôgazdaság termékeit feldolgozó iparral. Az országnak csak az egyharmada mûvelhetô. A mûvelt terület közel felén nagybirtokok és ültetvények jöttek létre. Az apró paraszti birtokokon rizst, kukoricát, kölest és babot termelnek, szarvasmarhát tartanak. A nagybirtokokon a fô termény a gyapot, a kávé, a cukornád és a henequen (szizálváltozat). A korszerû ültetvényeken banánt, citrusféléket, kávét és dohányt termesztenek. (A kávé itt vadon is terem.) A nyersanyag igen kevés. Csak az idôsebb, belsô vulkáni övezetben találunk kevés aranyat és ezüstöt. Az ipar a mezôgazdaság termékeit dolgozza fel. Élelmiszeripara a legfontosabb. A cukornádból a cukor kivonása után különbözô szeszesitalokat készítenek. Vegyipara az import kôolaj finomításán, textilipara a szizál feldolgozásán alapul. A balzsamfák nedvébôl a gyógyszeripar állít elô balzsamot (perui balzsam). 1173


11/22/10

10:30 AM

Page 1174

29. Amerika

29.8.9. Nicaragua A földhíd legnagyobb területû országa. Területe 130 ezer km2, lakossága mindössze 5,6 millió. Nem sûrûn lakott térség, népsûrûsége mindössze 43 fô/km2, ami elsôsorban a természeti viszonyokkal magyarázható. Mindkét óceán felé van kijárata. A Karib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkezik, ugyanakkor a lakosság nagyobb hányada a rövidebb és keskenyebb csendes-óceáni parton él. A Csendes-óceán partvidéke homokos, lagúnás. A Fonseca-öbölnél kezdôdnek a fiatal, ma is mûködô vulkánokból álló vulkáni láncok, amelyek behálózzák az ország középsô területét. A vulkánok között festôi szépségû tavak keletkeztek (Nicaragua- és a Managua-tó). Az ország keleti partvidékén kristályos kôzetekbôl, illetve mészkôbôl és meszes üledékbôl álló Kordillera-vonulatban sokféle ércet, aranyat, ezüstöt, cinket, rezet stb. is lehet találni. A hegyvidéket trópusi ôserdô borítja. A keleti parton széles, a tenger, illetve a folyók feltöltötte mocsaras, sûrû erdôvel borított síkság, a Moszkitó-síkság terül el. Éghajlata zonálisan szavanna lenne. A karibi partvidéken az északkeleti paszszátszelek hatására bôségesen hull csapadék (5000-6000 mm). A Csendes-óceán partja szárazabb. A két tó vizét levezetô San Juan-folyó hajózható. Ezért többször is felvetôdött egy, a két óceánt összekötô csatorna építésének gondolata. A Nicaragua-tótól a Csendes-óceán mindössze 30 km-re van, és zsiliprendszerrel elérhetô lenne. Az USA már megvásárolta a csatornaépítés jogát, de a vulkánok és az erôs földrengések miatt a csatornaépítést még nem merte elkezdeni. A spanyolok bejövetelekor sokféle indián nép élt a területen. (Az indiánok ma is 5 nyelvjárást beszélnek). 1523-ban lett spanyol gyarmat. 1838-ban független állam. 1937-ben egy bábkormány került az ország élére. Belôle alakult ki a Samoza család uralmi rendszere. A diktátor és fia kifosztották az országot, a lakosság teljesen elszegényedett. 1979 óta állandósult a polgárháborús viszály a hatalmon lévô kormány és az ellenzék között. Nicaragua lakosságának 69%-a mesztic, 14%-a fehér, többségben spanyolok leszármazottja. A népesség természetes szaporodása a többi közép-amerikai országhoz hasonlóan magas (20 ‰), ugyanakkor alig van elvándorlás az országból. Inkább a belsô mozgások a jellemzôek: az ország belsejébôl a csendes-óceáni partvidékre áramlás. Gazdasága gyengén fejlett. Monokultúrás agrárország, ahol a latifundiumok és az USA ültetvényeseinek kezében vannak a földek. A mezôgazdaságban 3 fô termelési típus figyelhetô meg. A nyugati part síkságain a legkedvezôbb az éghajlat és legjobbak a talajok. Az ültetvényeken, a nagyüzemekben itt termelik a banánt, az egyéb gyümölcsfélék, a gyapot és a dohány többségét. A vulkánok közti belsô medencékben az ültetvényeken a kávé a fô növény. A Karib-tenger fülledt, meleg partvidékén egyre nagyobb területen terjedt el a cukornád. 1174


11/22/10

10:30 AM

Page 1175


Nicaragua u y ape

Coco ca

G

tu Pa

k Ku

al ay a

tec

a

Ocotal Pr inzalpoka

alu Ch

Matagalpa o Ri

de an Gr

de Mataga

lpha

Chinadega Leon Managua Masaya Granada Jinotepe Ni ca ra gu Rivas ató San Juan 0

25

50

100

150

Escondido

San Carlos

200 km

San Juan

Kevés színesérc is kapcsolódik a vulkanizmushoz, de csak az arany és az ezüst bányászata említésre méltó. A Karib-tenger partvidékének üledéke alatt kevés olaj is van. Az ipar legnagyobb üzemei a mezôgazdaság termékeit dolgozzák fel. A cukoripar a legjelentôsebb. Mellette a partvidéken a finomítók az USA számára finomítják a kôolajat. A csendes-óceáni partvidéken az elektronikai ipar (hûtôszekrénygyártás) és a fémfeldolgozás honosodott meg. A nyugati partvidéken termelt gyapotot is itt dolgozzák fel. Külkereskedelme nagyrészt az USA-val, illetve a szomszédos országokkal, Hondurassal és Guatemalával bonyolódik le. Fô exportcikkei: banán, kávé, cukor, fa stb., importcikkei közt elsô helyen a kôolaj, a közlekedési eszközök és különbözô gépek, berendezések állnak.

29.8.10. Costa Rica Területe mindössze 51 ezer km2, lakossága 4,2 millió. Fôvárosa San José. Mindkét óceánra van kijárata. A karibi part 200 km, a Csendes-óceán mente 800 km hoszszú. Olyan állam, ahol fehér többség (fôleg a spanyolok leszármazottai) hoztak létre egy békés és gazdag államot. Olyan ország, amelynek alkotmánya tiltja a 1175


11/22/10

10:30 AM

Page 1176

29. Amerika

hadsereg felállítását. Neve („Gazdag part”) is azt jelzi, hogy gazdasága is fejlettebb, mint a többi országé. Tengerek, vulkánok és a nap díszíti Costa Rica címerét. A két óceán partvidékét egy-egy síkság kíséri. A Csendes-óceán mente keskeny, talajai termékenyek, a letelepedésre alkalmas a klíma, ezért sûrûn lakott. A keleti partvidék a Moszkitó-part része. A mocsaras alföldön a forró és csapadékos klíma, a levegô magas páratartalma miatt csak kevesen telepedtek le. Az ország középsô területein vulkánok sorakoznak. Két vulkáni láncolat is emelkedik. Az északi láncokban 9 aktív vulkán is tevékenykedik. Közülük az Irazu (3432 m) a földhíd legnagyobb vulkánjai közé tartozik. A déli vulkánok „szelídebbek”, idôsebbek, ma már nem mûködnek. A két hegylánc között vulkáni anyagokkal feltöltött termékeny magasmedence (Valle Central) alakult ki. A belsô magasföld éghajlata és talajai is segítik a letelepedést, de a vulkánok elég gyakran teszik tönkre az ember munkáját. A csapadékos hegyvidékrôl leszaladó gyors folyású patakokon, folyókon épült vízi erômûvek termelik a villamos energia közel 90%-át. A magas középhômérséklet és a bôséges csapadék miatt az ország területének közel 2/3 részét trópusi ôserdô borítja. Costa Rica földjét a „népek vándorútjának” is nevezik. A földhídon mindkét irányból keresztülmentek népcsoportok, amelyek tárgyi emlékei megtalálhatók az ország területén. A gyarmatosító spanyolok az ôslakóit kiirtották, helyükre európaiak telepedtek le. 1821-ben vált függetlenné. Földosztás, majd a kávé- és kakaótermesztés elterjedése után az európai eredetû parasztság gyorsan meggazdagodott. A nyugodt gazdasági növekedés eredménye lett, hogy 1849-ben az alkotmány megszüntette a hadsereget, csak a fegyveres milícia fenntartását engedélyezte. Ezért is nevezik az országot „Közép-Amerika Svájcának”. A XX. század elején a United Fruit Company hozott létre banánültetvényeket a keleti parton. Európai és amerikai tôke érkezett az országba. Nagyobb részét a mezôgazdaságba fektették be. A növénytermesztésen kívül az állattartásba is került belôle. Ezért az állatállománya is jelentôs, amiért „Latin-Amerika Dániájának” is nevezik. A gazdasági fellendülés másik oka lehet, hogy az 1800-as évek közepe óta érvényben van az általános tankötelezettség. A földhíd egyetlen országa, ahol fehér népesség van túlsúlyban. 14%-a a lakosságnak mesztic, mindössze 2%-a indián és 2% fekete bôrû és mulatt. A földhídon itt a legkisebb a csecsemôhalandóság. Vándorlási egyenlege pozitív. A lakosság közel háromnegyede az ország területének 10%-át kitevô központi magasföldön él. Costa Rica gazdaságának mai is vezetô ága a mezôgazdaság. A Központi platón (Valle Central) terem a kávé. Kakaóból a világ 10 legnagyobb termelôje közé tartozik. Banánból, narancsból és cukorból is jelentôs az ország kivitele. Terem az országban rizs, dohány és gyapot is. A hagyományos, önellátó gazdaságokban kukoricát, babot, burgonyát és maniókát termelnek. A keleti part párás trópusi ég1176


11/22/10

10:30 AM

Page 1177


Costa Rica

San Ju an

Los Chiles

La Cruz

Liberia

los ar nC Rio Sa

Ju an

Puerto Viejo Te m pi

San José

Cartago

ris Rio Sixaola

Rio

Pir

Puerto Limon

Ri o

Heredia

Puntarenas

Re

ue sq

ve nt az ió n

Ri o

Sa n

San Isidro

Rio General

San Vito

0

25

50

100

150 km

hajlatán olajpálmákkal is találkozhatunk. Az exporttermékek világpiaci árának ingadozása jelentôsen befolyásolja a gazdasági növekedést. A külföldi befektetôk a nyugodt politikai körülmények miatt szívesen fektettek a mezôgazdasági termékeket feldolgozó iparba (élelmiszer-, textil-, bôr-, mûanyagipar stb.). Nagyra értékelik a szakképzett munkaerôt is. Az elektrotechnikai ipar beruházásait érdemes még kiemelni, a mikrochipek, a különbözô telekommunikációs eszközök gyártását. Bányakincs kevés van az országban. A folyók vízi energiájának kihasználásával az áramtermelés még növelhetô. Közép-Amerika viszonylatában az ország infrastruktúrája jónak mondható. Egy új „iparág” kezd kibontakozni a tengerparton, az idegenforgalom.

29.8.11. Panama A közép-amerikai földhíd déli, legkeskenyebb részén fekszik ez a 77 ezer km2 kiterjedésû elnöki köztársaság. Területébôl 1676 km2 a Csatorna-övezet, amely 2000-ig az USA fennhatósága alatt állott és ma is amerikai katonaság szavatolja, hogy bármely ország hajója áthaladhasson rajta. Az állam létrejöttét is a csatorna megépítésének köszönheti. A csatorna összeköti a két óceánt. Megépülte után tudta igazán az USA a Nyugati körzetét „integrálni” az amerikai gazdaságba, a 1177


11/22/10

10:30 AM

Page 1178

29. Amerika

Panama Rio Sixa o

El Porvenir

la

Colon Lago Alafuela

Panama Balboa

Santiago

100

200

Puerto Obaldia

alsas Rio B

Las Tablas

50

La Palma

El Real Chitre

0

Lago Bayano

ue

Penonome

David

Canita Rio Chucunag

Almirante

300 km

csatornán keresztül szállítási kapcsolatot teremtve a déli és a keleti partvidékkel. Ezért különösen fontos az USA számára, hogy béke legyen az átjáró közelében. Lakossága mindössze 3,3 millió fô. Az ország területének 80%-án nincsenek magas hegyek. a csatorna közelében csak néhány száz méter magas dombvidékké szelídülnek. Szerencsés Panama abban is, hogy nincsenek mûködô vulkánok. A keleti part síkságai szélesebbek. Itt korallszigetek teszik nehezebben hajózhatóvá a partközeli tengerszakaszt. Éghajlata forró, trópusi. A világ egyik legpárásabb területe, ahol legkisebb az abszolút hôingás. Az ország nagy részét trópusi ôserdô borítja, csak a nyugati parton vannak lombhullató szavannaerdôk. Az ôserdôket a nemes fák miatt sok helyen kiirtották. Népek átjáróháza volt, de az ôserdô sem segítette a letelepedést. Az itt élô népekre a kolumbiai chibcha kultúra volt nagyobb hatással. A spanyolok gyarmatosították, akik az alacsony dombvidéken (Camino Reál=királyi út) átkelve szállították az árut a két óceán között. Az USA 1850-ben már felismerte az átjáró stratégiai jelentôségét. 1856-ban megépítette a két óceánt összekötô vasútvonalat. 1903ban elszakította a területet Kolumbiától és önálló országgá tette. 1879-ben a Szuezi-csatorna építôje, Ferdinánd Lesseps kezdte el a csatorna építését. Hibás terve, a rosszul felmért munkálatok, a pénzügyi manipulációk miatt a csatornaépítô társaság csôdbe jutott. Az USA vette át a csatornaépítés jogát. Ügyes technikai újítás1178


11/22/10

10:30 AM

Page 1179


sal, a hármas zsiliprendszer megépítésével sikerült legyôzni a Gatun-tó és a tengerszint közötti 26 m-es szintkülönbséget. 1914-ben elkészült a 82 km hosszú, átlag 12 m mély csatornarendszer, amelyen napjainkban 9 óra alatt kelnek át a hajók. Hatalmas forgalma miatt új csatorna építését tervezik az amerikaiak. Népessége sokszínû. Meszticek vannak túlsúlyban, de a XVI. századtól behurcolt rabszolgák és leszármazottaik miatt a lakosság kb. 20%-a fekete, illetve mulatt. A csatorna közelében a világ szinte minden régiójából telepedtek le emberek. Még ma is sokan dolgoznak a mezôgazdaságban (20%), a harmadik szektor foglalkoztatottainak aránya meghaladja már a 60%-ot. Az ország számára rendkívül fontosak az átkelésbôl, a csatornaövezet kiszolgálásából származó bevételek. Az övezet városai fontos pénzügyi, biztosítási stb. központok lettek. Az övezetbe tôke áramlik, ipar települ. Az alacsony adók miatt nemzetközi nagyvállalatok teszik át székhelyüket. Az alacsony adók miatt sokan jegyezték be hajóikat panamai címekre. Ezért panamai zászló alatt fut a világ legnagyobb tengeri flottája, amiért az országot az olcsó lobogó országának is nevezik. A kikötôk kereskedelmi raktárai, a létrehozott szabadkereskedelmi övezet is gazdagítják az országot. Panama is része a „Banánköztársaságoknak”. A United Fruit Company irányítja itt is a termelést. Fontos exportcikk még a kávé, a kakaó, a cukornád, a narancs és a dohány. Kukoricát és rizst elegendôt termelnek, de gabonából behozatalra szorul az ország. A halászat jelentôségét érdemes még kiemelni. Az országban viszonylag kevés az ásványkincs és az energiahordozó. Az iparban a mezôgazdasági termékeket dolgozzák fel. Vezet a cukoripar, de jelentôs a szeszipar, a sörgyártás és a konzervipar. Az egyéb ágak közül vezetô a kôolaj-finomítás, (a csatornán áthaladó hajók tankolhatnak itt is.), az elektronika, a fémfeldolgozás, a hajójavítás, fontos az építôanyagok gyártása. Exportjában meghatározó a banán, a kôolaj, a hal, a cukor és a rum. Importál kôolajat, jármûveket, gépeket.

29.8.12. Kuba A Nagy-Antillák szigetvilágának legnagyobb szigete. Területe 110,8 ezer km2, lakossága 11,4 millió. A sziget mintegy 180 kilométerre fekszik Floridától, Jamaicától 140 km, Haititôl 77 km a legkisebb távolsága. Mexikótól 210 km-re van. Központi helyzete miatt a hódító spanyolok az „Újvilág kulcsának” is nevezték. Havanna kikötôjében gyülekeztek az Európába visszainduló kereskedelmi hajók. Együtt haladva próbáltak meg védekezni az Atlanti-óceán kalózai ellen. Napjainkra ezt a központi szerepkört már elvesztette. Az USA-val nem kíván kapcsolatot építeni. Az ország elszigetelôdött, gazdasága meggyengült. Latin-Amerikában a választásokon gyôztes szocialista rezsimek (Venezuela, Bolívia) támogatják. 1179


11/22/10

10:30 AM

Page 1180

29. Amerika

Kuba

Havanna Pinar Del Rio

Matarias Cienfuegos

Nueva Gerona

Sancti Spiritus

Ciego Da Avilla Camaguey

Victoria De Las Tunas

Holguin

Manzanillo

Guantanamo

Santiago De Cuba

0 50 100

200

300

400 km

A sziget egy 180 ezer km2 kiterjedésû kôzetlemezen helyezkedik el. Az ország nyugati részén karsztos mészkôhegység emelkedik. Délre és keletre síkvidék következik, amelybôl karsztos magaslatok emelkednek ki. A déli hegyvidék, a Sierra Maestra a legbonyolultabb szerkezetû. Meredeken szakad le a keleti tengerpartra, ami mutatja, hogy tektonikus mozgások emelték meg a hegyvidéket. A törések menti magmatizmusnak köszönhetô, hogy rezet, vasércet és jelentôsebb mennyiségû nikkelt találtak benne. A ráktérítô és a 20. szélesség között elhelyezkedô sziget a leszálló légáramlatok övében fekszik. Éghajlata zonálisan sivatag lenne. A kicsi tengertávolságnak és a Golf-áramlatnak köszönhetô, hogy Kuba egész területén szavannaéghajlat alakult ki. Az ország nyugati részén gyakoriak a hurrikánok. Kicsi, szabályozatlan folyói télen alig szállítanak vizet, az ország több térségében is jelentôs a vízhiány. Növényvilága sokszínû, sok az endemikus faj. 1492-ben kötött ki Kolumbusz a szigeten. A hódítók itt aranyat nem találtak, letelepedtek és mezôgazdasággal kezdtek foglalkozni. A sziget fontos élelmiszertermelôvé vált. Az indiánok száma hamar megfogyatkozott, ezért kénytelenek voltak fekete rabszolgákat hozni a szigetre. A XVI. század végén kezdôdött a cukornád termesztése. Kuba „cukorszigetté” vált. Jelentôs volt a dohány és a kávé termelése is. A XIX. század végén Kuba látszólag függetlenné vált, de az Amerika-barát elnöki rendszerek, katonai diktatúrák félgyarmattá tették, a gazdaság kulcspozíciói 1180


11/22/10

10:30 AM

Page 1181


az USA kezébe kerültek. 1959. január 1-én kikiáltották az ország függetlenségét. Az új rendszer államosította az amerikai üzemeket, felosztotta a földeket. 1963ban elkezdôdött a szövetkezetek szervezése. A Kuba támogatásába belépô Szovjetunió miatt az USA blokád alá vonta a szigetet. A szocializmus építése során korszerûsítették a cukoripart, több új ipari üzem épült. A Szovjetunió ellátta kôolajjal a finomítóit. Feltárták és megkezdték a bányakincsek hazai feldolgozását. Kuba Közép-Amerika egyik legiparosodottabb országa lett. 1965-1970 között Castro utópisztikus kommunizmusképe gazdasági visszaesést eredményezett. Katasztrofális volt számára a KGST szétesése, majd a fô támogató, a Szovjetunió felbomlása, ahonnan nyersanyagait kapta az ipar, és ahova eladta mezôgazdasági termékeit. Napjainkban gyorsult a gazdaság növekedése, ami elsôsorban a mezôgazdasági termékek és szolgáltatások kedvezôbb exportjának, a turizmus növekedésének, illetve az USA-ba települt kubaiak hazaküldött pénzeinek volt köszönhetô. A Kubába betelepülô fehérek a sziget felfedezését követô néhány évtizedben szinte teljesen kiirtották az indián ôslakosságot. Helyükre, az ültetvényekre Afrikából hoztak fekete rabszolgákat. Itt a keveréknépességen belül a legnagyobb a mulattok (fehér-néger keverék) aránya (az ország lakóinak 51%-a), a fehéreké (37%), és csak ritkán akadunk egy-egy meszticre (fehér-indián keverék). A Sierra Maestrában él még néhány kisebb indián közösség. Latin-Amerika országai közül jelenleg itt a legalacsonyabb a születési arányszám (11,8 ‰). A bányakincseket korán felkutatták a szigeten. A Sierra Maestra telérjeiben az amerikaiak találtak jelentôsebb rézércet. Nikkelbôl világgazdasági jelentôségû készletei vannak. Van vasérc, acélnemesítôk (króm, volfrám, mangán) is. Találtak kobaltot, tantált, piritet is és a karsztos északi területeken kevés bauxitot. Sajnos, energiahordozó kevés van. A tengerparton fúrt olajkutakat, amelyek csak kevés kôolajat termeltek, az üdülôövezet veszélyeztetése miatt napjainkra leállították. Az ipar egyik legkiemelkedôbb ága a mezôgazdasági termékek feldolgozása. Több mint 100 cukorgyár dolgozza fel a cukornádat. A cukron kívül a dohányipar (szivarok gyártása) és a szeszipar (rum) is korán világhírû lett. A szocializmus építése során komplex iparstruktúra létesítésére törekedtek. Hazai nyersanyagra épült a vas-, majd a rézkohászat, importkôolajra az olajfinomítás és a vegyipar. A gépgyárak közül ma is fontosak a mezôgazdasági gépgyárak, amelyek ismert terméke a nádarató kombájn. Olajfinomítóit a forradalom elôtt az USA építette, kapacitásuk több mint 10 millió tonna. Nem könnyû kôolajjal ellátni ekkora üzemeket. Érdekesség az iparban, hogy a cukornádból a cukor kivonása után papírt, illetve cellulózt állítanak elô. Gondot okoz, hogy az üzemek nagy része elavult, korszerûsítésre szorul. A mezôgazdaságban szövetkezetek, illetve állami gazdaságok szervezôdtek, amelyek az 1990-es években kezdték magántulajdonhoz juttatni tagjaikat. A szi1181


11/22/10

10:30 AM

Page 1182

29. Amerika

get közel egyharmadát vonták mûvelésbe. A terület felén legelôk vannak. Kubát a cukornádültetvények éltették. Termôterülete a cukor eladási nehézségei miatt csökkent. Helyén dohányt, déligyümölcsöt (narancs, grapefruit, ananász, banán), zöldségféléket termesztenek. A népélelmezésben fontos a rizs, a bab és a köles. Növekedett a gyapot és a kávé termôterülete is. A szavannákon közel 4 millió szarvasmarha legel. A monokultúra, az elavult agrotechnika és a tôkehiány akadályozza a mezôgazdaság fejlesztését. A szigetország másik fô bevételi forrása az idegenforgalom. Kitûnôek a természeti adottságok. Festôi a partvidék, a kellemes klíma, a januárban is 23-24 °C-os tengervíz egyelôre a luxusturizmust segíti, ami 2 milliárd dollár bevételt hoz évente az országnak (Probáld 2004.). A cukor az exportnak már csak egyharmadát teszi ki. Jelentôsebbé vált a déligyümölcs, a dohány és a nikkel kivitele. Behozatalában a kôolaj, illetve az energiahordozók, a gépek és a közlekedési eszközök járnak az élen. A KGST megszûnése után Venezuelával, Kanadával, Kínával és néhány európai országgal épített ki kereskedelmi kapcsolatot. Oroszország változatlanul az elsô számú partnere.

29.8.13. Jamaica Szigetország a Karib-tengerben, Kubától délre 140 km-re. Területe mindössze 10,9 ezer km2, lakossága 2,8 millió. Kedvezô természeti adottságainak köszönhetô, hogy Latin-Amerika egyik legsûrûbben lakott országa. A Nagy-Antillák harmadik legnagyobb szigete. Fôvárosa Kingston. Jamaica szigete is az elsüllyedt Karibi-lemez maradványa. Nagy részét mezozoos mészkô építi fel. Karsztforrásokból bôvizû patakok indulnak a tenger felé. A trópusi karszt dolináiban halmozódott fel az a hatalmas bauxitmennyiség, amellyel az ország ma is a világ harmadik legnagyobb termelôje. A trópusi tengerben fekvô sziget éghajlatára nagyobb hatása az északkeleti passzátszeleknek van. A hurrikánok sajnos Jamaica földjét sem kímélik. Érintetlen ôserdôk már csak az ország keleti részén fordulnak elô. A korábban kipusztított erdôk helyén bokros, bozótos szavanna jött létre. A vékony, vörösbarna talajokat erôsen pusztítja az erózió. 1655-ben az angolok foglalták el a szigetet. A kipusztított indiánok helyére néger rabszolgákat hoztak. Késôbb a rabszolga-kereskedelemnek is a központja lett. A telepesek kezdetben indigót, dohányt és gyapotot termesztettek. A XVII. századtól egyre több cukornádültetvényt telepítettek, és a sziget Anglia cukorellátójává vált. Angol nyelvet beszélô ország Latin-Amerika közepén. Lakóinak majdnem háromnegyed része fekete, több mint 15%-a mulatt. Vannak tengerparti luxusnegyedek, de vannak nyomornegyedek is. 1182


11/22/10

10:30 AM

Page 1183


Jamaica

Falmouth

Lucea

St. Anns Bay Montego Bay

Port Maria

Savanna La Mar

Port Antonio

Black River

Spanish Town Kingston

0

20

40

80

Port Morant

120 km

A jamaicai gazdaság alapja a bauxit bányászata, az ehhez kapcsolódó timföldgyártás, a cukoripar és a turizmus. A lassan iparosodó ország mészkövének dolináiból évente külszíni fejtéssel 10-12 millió tonna jó minôségû bauxitot is kitermelnek. A bauxit feldolgozásához több timföldgyár is létesült. Az energiahiány miatt azonban csak terv maradt az alumínium elôállítása. A növekvô világpiaci ár miatt a timföldexport Jamaica legjelentôsebb devizaforrása. A cukornád feldolgozására 16 cukorgyár létesült. Kuba „kivonulása” után Anglia és az USA számára nôtt a jamaicai cukor jelentôsége. Híres termék a nádfeldolgozás „mellékterméke”, a jamaicai rum. Növekvô fontosságú ágazat a gyümölcsfélék termelése és feldolgozása. A mezôgazdaságban az ültetvényes árutermelés foglalja el a földterületek közel felét. A lakosság 19%-át foglalkoztatja. A cukron kívül a banán szerepe a legnagyobb az exportban. A gyümölcsültetvények itt is a United Fruit Company tulajdonában vannak. A kávé és a kakaó minôsége is ismerten jó a világpiacon. Az 1-2 hektáros kisbirtokok saját szükségletre maniókát, yamsot, kukoricát, rizst, babot, paradicsomot stb. termelnek. Az állattenyésztés csak másodrendû. A lakosság élelmiszerszükségletét az otthoni termelés idônként nem tudja biztosítani. A harmadik bevételi forrás az idegenforgalom. A sekély tengerpart, a kellemes klíma, az USA közelsége, a viszonylag jó ellátás, a meleg tenger hozzájárul ahhoz, hogy a téli szünetben is érkezhetnek idegenek az országba. Egyetlen ve1183


11/22/10

10:30 AM

Page 1184

29. Amerika

szélyes idôszak az ôsz eleje, ilyenkor gyakran söpörnek és pusztítanak végig hurrikánok a szigeten. A bôvülô idegenforgalom növekvô devizabevételt jelent az ország számára. Külkereskedelmi mérlege tartósan deficites. Exportra kerül a bauxit és a timföld, a cukor és a rum nagy hányada, mégsem tudja ellensúlyozni a kôolaj, a nyersanyagok és félkész termékek, a gépek, a jármûvek és az élelmiszer behozatalát.

29.8.14. Haiti Területe 27,8 ezer km2, lakosságának száma 9 millió. Fôvárosa: Port-au-Prince. Hispaniola szigetén osztozkodik a Dominikai Köztársasággal. A sziget nyugati harmadát foglalja el. Indián neve: „hegyek földje”, az ország területének háromnegyedét hegyvidék borítja. A valamikori francia gyarmat ma a világ legszegényebb országai közé tartozik, aminek elsôsorban a belpolitika, a belsô anarchia, a hatalmas hadsereg, a túlnépesedés, a munkanélküliség, az írástudatlanság, a birtokviszonyok, az ültetvények pusztulása stb. az oka. A relatíve jó adottságú szigeten gyakran van éhezés, állandó a nyomor és az elégedetlenség, ami a turistákat is távoltartja a szigettôl. A hegységek alapja itt is az elsüllyedt karibi lemez, mely erôsen karsztosodott mezozoos mészkôve. Az északi félszigeten húzódó alacsonyabb láncolatot mély törésrendszer választja ketté. Ugyancsak törésrendszerrel különül el az ország déli részén futó hegyvidéktôl, amelynek láncai 2000 m fölé is emelkednek. Haitin nincsenek vulkánok, de a hegységeket elválasztó mély tektonikus törések miatt gyakran fordul elô földrengés. Éghajlata trópusi. Az északkeleti passzátszél uralma alá tartozik. A hegyek északi oldala csapadékos, a szélárnyékban lévô déli tengerpart szárazabb. Az esôs évszak két periódusú, április-június és szeptember-november közt több a csapadék. Augusztusban és szeptemberben gyakran pusztítanak itt is hurrikánok. Ôserdei nagy részét már kiirtották, csak a nehezen elérhetô hegyoldalakon maradt meg a karibi fenyô. A kivágott erdôk helyén bozótos szavannák alakultak ki. A szavannákon a bozót elégetésével jut új földekhez a sûrû lakosság. A spanyolok érkezése elôtt itt élô taino indiánok már földet mûveltek, kukoricát, édesgyökeret és gyapotot is termesztettek. Kolumbusz hajótörést szenvedett a partok elôtt, ezért itthagyta matrózai egy részét, létrehozta az elsô „újvilági” spanyol települést, Navidadot (Karácsonyvárost). Hispaniola szigete „újvilági támaszpont” lett. 1697-ben Franciaország hódította meg és indigót, dohányt, majd cukornádat termeltek. 1804-ben lett független és vette fel a Haiti nevet. Függetlenné válását követôen diktátorok vetélkedtek a hatalomért. Egyik polgárháború követte a másikat. 1991-ben a hadsereg szüntette meg a legbrutálisabb diktatúrát (Papa 1184


11/22/10

10:30 AM

Page 1185


Haiti Port-De-Paix

Cap-Haitien Fort-Liberte

Gonaives

Jeremie

Port-au-Prince Les Cayes

0

20

40

80

120 km

Doc, Baby Doc), de 1993-ban újra katonai puccs döntötte meg a megválasztott kormányt. Nem véletlen, hogy a gazdaságban érdemi fejlôdés nem történt. Haiti az egyik legszegényebb latin-amerikai ország. A lakosság 95%-a fekete, 5%-a mulatt és fehér. A belsô ellentétek egyik oka, hogy egy nagyon kis réteg kezében van a gazdaság irányítása. Az afrikaihoz hasonlóan magas a természetes szaporulat. Eltér Latin-Amerika többi országától annyiban is, hogy itt a hivatalos nyelv a francia. A lakosság 80%-a katolikus, de a feketék többsége részt vesz az Afrikából hozott mágikus vallási szertartásokon, azaz híve a voodoo (vudu) kultusznak. Emiatt sokan a „mágia földjének” is nevezik az országot. A legfontosabb ásványkincs a bauxit. Kevés mangán, réz és ezüst is elôfordul az országban. Az iparban a mezôgazdasági termékek feldolgozása a vezetô ágazat. A cukorgyárak, a gyümölcsfeldolgozók, a rizshántolók többnyire kisüzemek. Az olcsó munkaerôre néhány külföldi, fôleg USA nagyvállalat is települt az országba, akik a textiliparban és az elektrotechnikai iparban hoztak létre néhány nagyobb üzemet. A feldolgozott mezôgazdasági termékek zömét exportálják. A mûvelhetô földek kétharmada nagybirtok, illetve amerikai ültetvény. Ezeken terem a cukornád, a kávé, a szizál. Az 1-2 hektáros kisgazdaságok saját ellátásukra kukoricát, rizst, babot, kölest és trópusi gumósokat (maniókát, batátát) termesztenek. A földhiány miatt az erdôk felperzselésével próbálnak termôföldhöz jutni. 1185


11/22/10

10:30 AM

Page 1186

29. Amerika

Haiti adottságai is kedvezôek a turizmus számára. Kitûnô homokos tengerpartok, festôi környezet várja a pihenni vágyókat. A politikai bizonytalanság, a belsô elégedetlenség és szegénység azonban visszatartja a külföldi látogatót.

29.8.15. Dominikai Köztársaság Hispaniola szigetének keleti kétharmad részét foglalja el. Területe 48,7 ezer km2, lakossága 9,6 millió. Fôvárosa Santo Domingo. Természeti földrajzi szempontból ugyan Hispaniola két országa hasonlít egymásra, a két ország társadalmi, gazdasági és politikai viszonyai viszont teljesen eltérôek. Felszínének háromnegyedét Haitihez hasonlóan a Karibi-tábla kiemelkedô hegyei borítják. A hegyvidék fô tömegét az ország középsô területeit elfoglaló, kristályos kôzetekbôl felépülô Központi-Kordillera adja. Az északon és délen vele párhuzamosan húzódó mészkôláncokat keskeny tektonikus árkok választják el a központi vonulattól, emiatt itt is gyakoriak a földrengések. A sziget délkeleti oldalán széles síkság fekszik, központjában a fôváros. Éghajlata szintén trópusi. Az északkeleti passzátszelek hatása érvényesül. Haitihoz hasonlóan kicsi a hôingás. A magas hegyvidék óvja az országot a hurrikánoktól, azok csak a keskeny partvidéken tudnak „garázdálkodni”. A kiirtott erdôk helyén szavannákat találunk. Területén a hódító spanyolok rendezkedtek be, akik innen irányították a gyarmatosítást. 1804-ben Haitivel együtt független. 1844-tôl Dominikában a katonák és a politikusok harca 30 polgárháborút eredményezett. 1961-ben sikerült elûzni az utolsó diktátort és lassú konszolidáció kezdôdött. Gazdaságában a mezôgazdaságnak és a mezôgazdasági termékek feldolgozásának, valamint az egyre jelentôsebb bevételi forrást biztosító luxusturizmusnak van meghatározó szerepe. A gazdaságban vezetô szerepe van a mezôgazdaságnak. Területének közel egynegyedét mûvelik meg. Modern ültetvényeken termelik az exportárut, a cukornádat, a kávét, a kakaót, a déligyümölcsöket, a földimogyorót és a dohányt, illetve ipari növények közül a szizált és a gyapotot. A kisbirtokon a lakosság rizst, kukoricát, batátát, maniókát termel. Az állatállomány nagyobb, mint Haitin volt. Fôleg szarvasmarhát, lovat, öszvért, de kisebb számban kecskét és sertést is tenyésztenek. Az iparban a cukortermelés a legfontosabb, hiszen Kuba kilépése után a Dominikai Köztársaság lett az USA egyik fô cukorellátója. A cukorgyártás melléktermékeire épül a szeszipar. A kávé- és a dohánytermés növekvô hányadát dolgozzák fel odahaza. A textilipar a szizált és a termelt gyapotot dolgozza fel. Nôtt a faipar teljesítménye is. Az országban több ércelôfordulás is köthetô a kristályos kôzetekhez. A legfontosabbak a nikkel és a titán, de találtak vasércet és a mészkôhegységben bauxitot 1186


11/22/10

10:30 AM

Page 1187


Dominikai Köztársaság Puerto Plata Monte Cristi Santiago La Vega

Elias Pina

Bonao San Juan

Monte Plata

El Seibo

Santo Domingo La Romana

San Cristobal

San Pedro De Macoris Barahona

Punta Palenque

0

30

60

120

180 km

is. A nehézipar még nem biztosítja a hazai szükségletet. Van vaskohó, mûködik az USA tulajdonában lévô timföldgyár, az ország cementgyártását és vegyiparát is érdemes kiemelni. Jelentôs bevételi forrás a turizmus, amely Kubához hasonlóan fôként luxusturizmus. Vendégei fôként Észak-Amerikából érkeznek.

29.8.16. A Kis-Antillák szigetvilága Puertó Ricótól délre kezdôdik a Kis-Antillák szigetíve, amely Venezuela partjai elôtt ér véget. A 12 600 km2 területû, közel 1900 km hosszú szigetív sok apró szigetbôl, szigetcsoportból áll, amelyeket három részre bontanak. A Puerto Ricóhoz közeli szigetek közül a Virgin-szigetek egy része az USA, másik része Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozik. A szigetív kelet felé kidomborodó része a passzátszelek útjában áll, ezért „Szél felôli”, vagy „Szeles” (Windward) szigeteknek is nevezik, a Dél-Amerika partjai elôtt elterülô szigeteket „Szélcsendes” (Leeward) szigeteknek. A két szigetcsoportban vannak önálló szigetállamok (Antigua és Barbuda, Barbados, Dominica, Grenada, Saint Lucia stb.), és vannak a volt gyarmatosítóktól függô szigetek. Például a Holland-Antillák és Aruba Hollandia, Kajmán-szigetek és Montserrat Nagy-Britannia, Guadeloupe és Martinique Franciaország stb. fennhatósága alatt állnak. A szigetív kelet felôl határolja az „amerikai Földközi-tengernek” is nevezett Karib-tengert. 1187


11/22/10

10:30 AM

Page 1188

29. Amerika

Természeti földrajzi szempontból is sok érdekességet rejt a szigetív. A Kajmánés a Virgin-szigetek alapja mészkô, amely a fennmaradt karibi lemez darabja. A „szél felôli” szigetek közt a többség vulkáni eredetû (Saba, Guadeloupe, Dominikai Közösség, Martinique, Grenada, Montserrat stb.), ahol ma is hat mûködô vulkánt tartanak nyilván. Köztük legismertebb a Mont Pelé. A szigeteken ezért gyakori a földrengés. A „szélcsendes” szigetek többsége a dél-amerikai kontinens selfterületéhez tartozik. Legnagyobbak: Trinidad és Tobago, Aruba, Curacdo stb. A szigetek éghajlata trópusi. Az északkeleti passzát szelek és részben a Golfáramlat hatása alá tartoznak. A szél felôli szigetek csapadékosabbak. A passzátszelek télen dél felé tolódnak, ezért októbertôl márciusig száraz évszak alakul ki. Sajnos a hurrikánok is gyakran pusztítanak a szigetvilágban. A szárazabb korallszigetek egy részén a kevesebb csapadék miatt néha gondot okoz az ivóvízellátás. A szigetvilágot a spanyolok hódították meg, de késôbb a térségbe érkezô európai hatalmak többségüket elfoglalták, az angolok, franciák, hollandok hoztak létre gyarmatokat. A gyarmatokon cukornádat és gyümölcsöt termeltettek és hozták át Európába. Az országok egy része napjainkra függetlenné vált, de még függ a valamikori gyarmatosítótól. Mindegyik ország fontos idegenforgalmi célpont. A szigetvilág népessége igen sokszínû. A lakosság nagyobb hányadát mindenütt a rabszolgaként idehurcolt feketék és mulattok adják. A fehérek aránya csak néhány százalék. Ôslakos indiánok Dominica és St. Vincent szigetén maradtak néhányan. Trinidadon a cukornádültetvényekre hozott indiaiak aránya magas. A szigetvilág a gyarmatosító országok számára termelt trópusi termékeket. Mindegyik országban kiemelten fontos termék maradt a cukor, a feldolgozott cukornádból erjesztett rum, a gyümölcsfélék, a zöldségek. Mindemellett kávét, kakaót, egy kevés gyapotot termesztenek. A kisbirtokokon rizs, kukorica, bab, burgonya stb. terem a lakosság ellátására. Az ültetvényeket nagy monopóliumok vásárolták fel. A szigetvilágban összességében kevés az ásványkincs. A kontinentális selfen fekvô Trinidad szerencséje, hogy átnyúlnak az ország területére a venezuelai olajmezôk. A többi országban jelentôsebb nyersanyag nincs, mégis kiemelt az olajfinomítás, a finomítványok eladása. Többségében az USA építette ki az olajszállítás útvonalába esô finomítókapacitásukat, hogy haza már csak a készterméket kelljen szállítani. Több nagyvállalat helyezte át székhelyét a nagy adókedvezményt nyújtó, „adóparadicsomként” mûködô szigetek fôvárosaiba. A gazdaság mozgatója, a szigetek fenntartója mégis az idegenforgalom. A természeti adottságok, a kellemes éghajlat, a fürdésre alkalmas tengerpartok, a festôi öblök, korallszigetek mellé az infrastruktúra is kiépült. Luxusszállodák, panziók, éttermek fogadják az idelátogatót. A luxusturizmus jelentôs valutát hoz a szigeteknek. 1188

35_Foldrajz_mutato_3tord:35_Foldrajz_mutato_3tord

11/18/10

7:13 AM

Page 1427

Földrajzinév-mutató

Abaya-tó 48 Aberdeen 727 Abesszin-magasföld 45 Abházia 678–679, 913–914 Abiad-fok 1249 Adamaoua 1301 Áden 1031, 1069 Ádeni-öböl 1030, 1068, 1259 Adriai-tenger 466–467, 879, 1358 Adzsár-föld 913 Afganisztán 38, 44, 278, 320, 399, 571, 635, 649, 675, 1008, 1033, 1040, 1048, 1052, 1064–1065, 1393 Agra 1006 Agulhas-áramlás 190 Ahaggar-hegység 1250 Ahmedabad 993 Ain Dua sziklaforrás 48 Aix-en-Provence 744 Akrotiri 895 Alabama 628 Alacsony-Albánia 869 Åland 843–845 Alaszka 247, 263, 530, 1130–1135, 1356 Alaszkai-öböl 1356 Albánia 283, 866–871, 882 Ålborg 839 Alentejo 854 Aleppó 1078

Aletsch-gleccser 231, 755 Aleut-szigetvilág 37 Alexandria 48, 542, 1362 Alföld 801, 808, 815 Algarve 854 Algéria 393, 560, 683, 741, 1284–1291 Alicante 591 Alice Springs 1332, 1342 Allahabad 1006 Alpok 40, 42, 234, 305, 571 753–766 Alpokalja 808 Alsó-Lausitz 779, 781 Alsó-Mezopotámia 274 Alsó-Nílus völgye 274 Alsó-Szászország 777, 779, 782–783 Alsó-Zambézi 47 Altaj 305, 313, 901, 903, 927, 973–974 Altin-tag 933, 935 Altiplano 1130, 1204–1210, 1350 Amazonas 215, 258–260, 297, 306, 562, 1228–1235 Amazonas-medence 259–260, 576, 702, 1189, 1203–1210 Amerikai Egyesült Államok 281, 413, 416–424, 1132–1148, 1190, 1334 Amerikai-középtenger 1358 Amirante 1249 Amman 342, 1082 Amszterdam 411, 591, 733, 750–753 1427


11/18/10

7:13 AM

Page 1428


Amu-darja 919–921 Amundsen–Scott-bázis 1349 Amur 519, 938, 940–941 Andalúziai-medence 849 Andamán-sziget 306, 984 Andamán-tenger 1358 Andhra Pradesh 1008 Andok 231, 263, 306, 370, 562, 576, 1196–1218, 1348–1349 Andorra 850–851 Angaraföld (Szibériai pajzs) 87 Angara-õsmasszívum 901 Angermanälv 831 Angkor 1090, 1100, 1103, 1112 Anglia 102, 279–280, 478, 497, 717–729, 1182–1183, 1362 Angola 1276–1277, 1310–1312 Anhilvada 332 Ankara 649, 869, 1061 Antarktika 1316, 1347 Antarktiszi-félsziget 247, 1347–1350 Antarktiszi-lemez 107 Anti-Atlasz 1288 Antilla-áramlás 1190 Antillák 190, 1244–1245, 1358 Antofagosta 556 Antongil-öböl 37 Antwerpen 411, 548, 751, 753 Apátszentmihály 804 Appalache 1128–1129, 1134–1136, 1138–1149 Appennini-félsziget 857, 867 Aquitánia 734, 741 Arab-félsziget 553, 1030, 1034–1035, 1066–1074 Arábia 1039, 1040–1045 Arab-öböl 143, 480, 1043 Arab-tábla 1034 Arab-tenger 1007–1011, 1030, 1071 Aragac 915 1428

Aragónia 855 Aragóniai-medence 849 Aral-tó 255, 921–922, Archangaj (tartomány) 976 Ardennek 734, 737, 740 Argentína 235, 382, 1157, 1216–1220, 1225–1226 Argentin-Mezopotámia 1216 Århus 839 Arica 298, 556 Arktikus-középtenger 1358 Arktisz 87, 102, 206–207, 228, 240–247, 1343–1360 Armagnac 740 Arno 857 Arunachal Pradesh 1008 Árva 805 Arvajchëër (város) 976 Ascension 1353 Asiut 48 Asores 852 Assam 381, 983, 1009 Astrolabe-öböl 51 Asunción 444, 576, 1222, 1224–1226 Asszuáni-gát 1363 Atacama-sivatag 1129, 1213–1214 Athabasca 1151 Athén 866 Athos-hegy 875 Atlanti-árok 1353 Atlanti-hátság 1353–1354 Atlanti-óceán 95, 263, 767, 1297–1304, 1353–1366 Atlasz hegység 312, 1252, 1269–1271, 1288 Atlasz-vidék 1256, 1261–1265, 1269–1271 Attersee 761 Attikai-földnyak 1365 Auckland 1341–1342


11/18/10

7:13 AM

Page 1429


Augsburg 780 Auschwitz (Oświęcim) 788 Ausztrál alföldek 1326 Ausztrálázsiai-középtenger 1358 Ausztráliai-Indonéziai-lemez 1355 Ausztria 226, 470, 753–765, 843, 886, Avon-folyó 193 Ayeryarwady-völgy 1107 Azerbajdzsán 917–919, 1062,–1063 Azizia 1259 Azori-szigetek 850 Azovi-tenger 525, 550, 1358 Báb el-Mandeb 1030 Bab-el Mendel-szoros 1358 Babilon 330–331, 1039 Bacau 820 Bács-Kiskun megye 815 Baden 758 Baden-Württemberg 775, 779–784 Badigeru-mocsár 48 Baekdu-hegység 966 Baekje 967 Baffin-sziget 1346 Bagan 1107 Bagdad 331, 549, 552–553, 1067, 1075–1076 Bahama-szigetek 660, 1164 Bahrein 396, 1046, 1058, 1074, 1382 Bajanchongor (tartomány) 976 Bajanchongor (város) 976 Bajan-Ölgij (tartomány) 976 Bajkál-tó 930 Bajorország 386, 777–778, 782–784 Bakony 101, 808 Baktérítõ 1189, 1216, 1225, 1317, 1328 Balaton 175–176, 813, 843, 950, 1089 Balatonfüred 347 Balkán-félsziget 863–890, 1333 Balkán-hegység 865, 867 Baltikum 765, 827, 858

Baltimore 338, 540 Balti-tenger 188, 787, 826, 831, 835, 1354, 1358 Bánát 815–816, 819 Bandar Seri Begawan 1092 Bangalore 1000, 1004, 1008 Bangkok 342, 570, 1113 Banglades 399, 488, 1016–1020, 1414 Banja Luka 879 Bánsági-hegyvidék 820 Bar 549 Baranya megye 815 Barbados 1187, 1422 Barcelona 856 Barents-tenger 248, 1354–1355 Baringo-tó 46 Barisal 1017 Basso-Narok 46 Baszkföld 305, 682 Bászra 1076 Batávia 37 Batumi 913, 915 Bauchi- (Jos-) plató 1252 Beatikai Kordillerák 849 Bécs 43, 332, 763–767 Bécsi-medence 761–764 Bedel-folyó 41 Behring-szoros 103 Beira 558, 854 Békéscsaba 815 Belem 576 Belgium 293, 746–751, 1403 Belgrád 874–876, 882–884, 890 Belize 575, 1166–1168 Belorusszia 787, 909–911, 1414 Belsõ-Mongólia 937–940 Beludzsisztán 1009–1015, 1030 Beludzsisztáni-hegyvidék 977, 1034 Ben Nevis 719 Benáresz 347 1429


11/18/10

7:13 AM

Page 1430


Benelux államok 480, 746–753, 757 Bengál 38, 983, 1007, 1010, 1016–1018, 1028 Benguela 1250 Benguella-áramlás 1354, 1357 Benin 1279, 1297–1299 Benue 1261, 1279, 1299 Berettyószéplak 820 Bergen 842, 1360 Bering-gleccser 263 Bering-szoros 304, 530 552, 1156, 1345, 1355 Berlin 364, 766, 771–774, 782–785 Bern 758–759 Berni-Alpok 755 Besztercebánya 49, 804–805 Bhután 321, 575, 1027–1028, 1414 Białystok 794 Biarritz 347 Bielsko-Biała 793 Bihać 879 Bihar-hegység 820 Bilbao 856 Bioko 1249 Birmingham 340, 726, 1146 Biskek 925 Bissau-Guinea 578, 1298, 1300 Bitola 888 Bjelaja folyó 35 Blacksburg 347 Blainville 742 Blue Ridge 1144 Bluff 1341 Bodrog 801 Bohémia 795 Bolívia 49, 298, 1204, 1207–1211, 1215 Bombay 497, 592, 991, 993 Bonneville 236 Bordeaux 739–744, 746 Borkoldáj-hegység 41 1430

Borneó 44, 50, 313, 520, 1091, 1106–1107 Borobudur 1096 Borsafüred 820 Borszék 821 Boston 338, 533, 568, 695, 1135, 1143–1144, 1368 Boston-Washington megapolisz (Boswash) 324 Bosznia 877, 880 Bosznia-Hercegovina 322, 400, 681, 877–885, 1382, 1422 Boszporusz 553, 1030 Botany-öböl 1332 Botteni-öböl 228, 830 Bouganville-sziget 1339 Bouvet 1353 Boyoma- (Stanley-) vízesés 1261 Braga 853 Brahmaputra 934, 983–984, 1007, 1016, 1028 Brandenburg 775–778, 784 Brassó 820–821 Braunschweig 783 Brazil-felföld 1228–1230, 1236 Brazília 138, 287, 381, 1228–1237, 1393, 1422 Brazíliai-áramlás 1354 Brazil-õsmasszívum 1127–1129, 1192, 1216, 1221, 1228 Brčko 879 Bréma 771, 781, 783 Brent 143 Bretagne 734, 737, 739–742, 745 Bretton-Woods 416–417 BRIC-államok 341 Brighton 648 Brijuni-szigetek 884 Brisbane 1341–1342 Bristol 193, 726


11/18/10

7:13 AM

Page 1431


Bristoli-öböl 1354 Brit Birodalom 670, 1002, 1091, 1152 Brit Nemzetközösség 498, 721, 729–730, 1022, 1237–1239, 1333 Brit-Guyana 1238 Brit-India 990, 1005, 1007, 1010, 1015, 1108 Brit-Malajzia 381 Brit-szigetek 305, 382, 717–718, 896, 1153 Brno 797–800 Broken Hill 1337 Bruges 411 Brunei 640, 1091–1092, 1391, 1405 Brüsszel 348, 733, 753 Budapest 806, 811–815, 874 Budapest-fok 1346 Budvar 798 Buenos Aires 1216, 1220 Buffalo 338, 1133 Bug 787 Buhara 40, 922–923 Buharai Emírség 923 Bujanovac opčina 891 Bukarest 820–821, 913 Bulacan-sziget 1093 Bulgária 573, 681, 819, 866–868, 1064, 1392, 1414 Burgenland 761–766 Burkina Faso 395–396, 1278, 1293–1296 Burma 289, 562, 1086, 1107–1109, 1112–1113 Burmai-hegyláncok 1086 Burundi 399, 1267, 1305–1306, 1404–1405 Bükkalja 808 Bydgoszcz 791, 794 Cádiz 856–857 Cajdam-medence 936

Calais 745 Calcutta 324, 993 Callao 1204 Cambriai-hegység 719 Cambridge 43 Cangpo 934, 936 CAP 425 Capetown 1360 Caracas 1192–1193 Cardiff 725, 728 Carpentaria-öböl 1326, 1331, 1337 Cascade-hegység 231 Cauca 1196–1199 Cayenne 1243 Cebu 1093 Cėcėrlėg (város) 976 Celebesz 45 Celje 886 Cerro de Pasco 1204 České Bud¡jovice 786 Ceuta 857 Ceylon 37, 50, 981, 1021–1024, 1029 Champagne 740 Changbai-hegység 932, 940–941 Chari 1259, 1294, 1296 Chemnitz 780–781, 785 Chenab 1014 Chengdui-medence 944 Chennai 993, 1008 Cherrapunji 983 Cheviot hegység 719 Chhattisgarh 1007 Chiba 539 Chicago 359, 522, 591, 1142, 1145 Chile 298, 556, 1127, 1211–1216, 1356, 1391 Chimborazo 231, 1128, 1189, 1200 Chippis 758 Chisinau 911 Chittagong 1016–1017, 1020 1431


11/18/10

7:13 AM

Page 1432


Chota Nagpur 1007 Chovd (tartomány) 976 Chovd (város) 976 Chövsgöl (tartomány) 976 Chugoku-hegység 950 Chupangi 47 Ciprus 134, 287, 893–896, 1032–1034 Ciprusi Köztársaság 893–894 Ciszjordánia 1043, 1052, 1077–1082, 1085–1086 Clermont-Ferrand 745 Cleveland 338, 523 Cloncurry 1320 Cocos-lemez 107 Cognac 740 Coimbra 853 Collie 1337 Colombo 1021–1022, 1024 Comino 896 Como 571 Comói-tó 754 Constanva 786 Córdoba 332, 1217 Cornwall 722–723 Corumba 556, 562 Costa Rica 1164, 1166, 1175–1176 Cotentin-félsziget 193 Cotopaxi 231, 1128, 1189, 1200 Craiova 820–821, 868 Częstochowa 791, 794 Csád 396, 578, 1250, 1296–1296, 1391, 1393, 1404 Csád-tó 255, 1261, 1293–1294, 1296 Csángóföld 818 Csecsen Köztársaság 688 Csecsenföld 687 Cseh Királyság 795 Cseh Köztársaság 794, 797, 800, 802 Cseh-erdõ 794 Cseh-masszívum 761 1432

Cseh–Morva-dombvidék 794 Csehország 479, 484, 762, 771, 794–800, 1070, 1414 Cseh-Szilézia 794 Csehszlovákia 675, 678, 795, 797, 800–802, 967 Csendes-óceán 102, 115, 121, 253, 265, 355, 449, 529, 589, 959, 1364 Csernobil 249, 911 Csukcs-tenger 1347, 1354 Dacca 330, 1017, 1020 Dachau 788 Dagesztán 320, 904 Dallas 338, 591 Dalmácia 809, 881–882, 884 Damaszkusz 554, 1077–1078 Danakil-föld 48 Danang 1115–1117 Dánia 497, 641, 684, 686, 835–838 Darchan (város) 976–977 Darchan-Uul (tartomány) 976 Dardanellák 1030 Dardzsiling 38–39 Darien-öböl 1127, 1164 Darmstadt 172 Dasht-e Kavîr 1047 Daugava 826 Daugavpils 826 Davos 759 Debrecen 51, 813, 815 Dehan 967 Deimos 73 Dekeleia 895 Dekkán-masszívum 977 Dél-afrikai Köztársaság 132, 136, 287, 1277, 1282–1286, 1311–1313, 1380 Dél-Franciaország 305, 739, 744 Delhi 993, 1002–1006 Dél-Horvátország 883, 890


11/18/10

7:13 AM

Page 1433


déli sarkkör 1344, 1349 déli sarkpont 1349 Déli-óceán 1347 Déli-sark 51, 87, 153, 1129, 1316, 1349 Dél-Kína 305, 932, 945–947, 1088–1089, 1103, 1115 Dél-kínai-karsztvidék 51 Dél-kínai-tenger 947, 1088–1089 Dél-Korea 293, 435, 564, 967–972, 1116, 1382, 1405, 1422 Dél-Laosz 1099 Dél-Németország 775, 783, 784 Délnyugat-Kína 1105 Dél-Oszétia 678–679, 913–914 Dél-Sandwich-árok 1354 Dél-Vietnam 1100, 1101, 1116 Detroit 338, 1139 Dévény 805 Devon-sziget 206, 1346 Dhakában 1017 Dien Bien Phu 1116 Dili 1103 Dinara 882 Dinaridák 882 Dinári-hegység 865, 874, 880–881, 885 Dnyeszteren túli Köztársaság 911 Dojrani-tó 888 Dolnoslaskie 794 Dominikai Közösség 1165, 1188 Dominikai Köztársaság 381, 489, 496, 1186 Donyec-medence 293, 906–908 Dortmund 780–782, 784 Dover 542, 717 Doveri-szoros 542, 717 Dragonja-folyó 886 Drezda 785 Drin 879, 888 Drina 865, 875, 881 Dseinag-gleccser 42

Dubai 342, 583, 1058–1059, 1070 Dubai Light 143 Dubrovnik 890 Duisburg 522, 780, 782, 784 Duklja 875, 889 Duna 796, 863–867, 882–883, 911, 1059 Duna menti síkság 867 Dunai-Európa 863 Dunakanyar 472 Duna–Majna-csatorna 522 Dunántúli-középhegység 808 Dundee 727 Dunkerque 742, 744 Durrës 871 Düsseldorf 780, 784 Dza 1089 Dzsakarta 1099 Dzsibuti 1305, 1405, 1414 Dzsidda 1067 Dzsipeto 45 Dzsungária 38, 932–933 Dzsungáriai-medence 930 EBRD 419 Ecuador 49, 562, 856, 1200–1203, 1356 Edinburgh 727 Edo (Tokió) 332 Edward-tó 1305 Égei-tenger 117, 1030, 1061 Eger 815 Eglab-fennsík 1259 Egyenlítõ 9, 153, 191, 266, 979, 1200 Egyenlítõi Guinea 1277, 1301, 1391 Egyesült Arab Emírségek 396, 495 Egyesült Királyság 448, 547, 717–718, 728–730, 852, 1372, 1381 Egyiptom 48, 297, 987, 1039–1041, 1292, 1363–1364 Eiffel-hegység 779 1433


11/18/10

7:13 AM

Page 1434


El Salvador 1164, 1166, 1172–1173 Elba 720, 769, 794 Elbai-homokkõhegység 794 Elbrusz 42 Elefántcsontpart 392–395, 1235, 1298–1300, 1414 Ellesmere-föld 206 Ellesmere-sziget 1346 Elõ-Ázsia 305, 983 Elõ-India 399, 546, 560–562, 985–986, 1022 Elzász 737, 741, 744, 770 Emden-mélység 1355 Emilia-Romagna 862–863 Endere 43 Érchegység 794 Erdély 51, 809, 815–821, 869 Erdélyi-érchegység 820 Erdélyi-szigethegység 820 Erebus 1349 Erfurt 781, 785 Eritrea 307, 1277, 1305–1307, 1382, 1405 Espoo 846–847 Essen 780–784 Estremadura 854, 856 Észak-atlanti-áramlás 191, 295, 719, 1344 Észak-Atlantikum 190, 489, 503 Észak-Atlanti-óceán 101 Észak-Chile 556, 1210, 1356 Észak-ciprusi Török Köztársaság 686, 688, 894–895, 1032 Észak-Franciaország 293 Észak-guineai partok 1256 Északi-Jeges-tenger 186, 974 Északi-Kárpátok 787, 801 Északi-középhegység 808 Észak-Írország 717, 721, 723, 728, 730 1434

Északi-sark 51, 241, 244, 1345–1346, 1350, 1358 északi sarkkör 635, 840, 1151 északi sarkpont 1345 Északi-föld (Severnaja Zemlja) 1347 Északi-sarkvidék 191, 204, 246, 295, 1129, 1344 Északi-tenger 102, 143, 193, 524, 724, 835, 841, 1354 Északi-Urál 39 Észak-Jemen 396 Észak-Kambodzsa 1099 Északkeleti-átjáró 1345 Északkelet-Kína 293, 940–941 Északkelet-kínai-alföld 940–941 Északkelet-Thaiföld 1112 Észak-Kína 305, 502, 931, 943 Észak-Korea 635, 642, 967–970, 1405 Észak-Németország 319, 769, 770 Észak-Norvégia 295 Északnyugat-Borneó 1091 Északnyugati-átjáró 1345 Északnyugat-Tasmania 1337 Észak-Szumátra 1097 Észak-Vietnam 313, 1114–1115 Észtország 319, 821–824, 845, 1074 Etiópia 48, 399, 490, 1266, 1277, 1305–1308, 1393 Etiópiai-pajzs 87 Eufrátesz 1033, 1038, 1043, 1060, 1076–1077 Eurázsiai-hegységrendszer 857, 919, 1030, 1035, 1059, 1288 Eurázsiai-lemez 107, 931, 977, 979 Európa-alagút 545 Európai Unió 140, 311, 393, 424–449, 681, 773, 908 Eyre-tó 1316–1317, 1321, 1326 Ezer Buddha barlangja 41 Faisalabad 1013, 1015


11/18/10

7:13 AM

Page 1435


FÁK 400, 515, 517, 679, 925 Falkland-szigetek 1127, 1189 Fedcsenko-gleccser 231 Fehéroroszország 826, 829, 909–910, 929, 1053, 1374 Fejér megye 37, 44 Fekete-Afrika 312, 436, 562, 1279, 1287, 1311 Fekete-Drin 888 Fekete-tenger 518, 529, 553, 820, 863, 906, 1060, 1364, 1365 Félixfürdõ 821 Felsõõr 762 Felsõ-Szilézia 787, 793 Felsõ-sziléziai-medence 787 Felsõ-tó 130, 523, 1134 Fennoszarmácia 87 Ferenc József-föld 206, 1346–1347 Fergánai-hegylánc 42 Fergánai-medence 921, 923 Feröer-szigetek 838, 940, 1354 Fertõ tó 634, 761, 766, 808 Fertõzug 761 Fidzsi-szigetek 381, 498, 1077, 1399 Filippino-lemez 1355 Finnország 762, 832, 844–847, 1403 Finn-öböl 184, 188, 236, 518, 560, 843 Firenze 39, 567, 860–862, 1131 Florida 190, 556, 1136, 1141, 1147, 1179 Fogarasi-havasok 820 Fonseca-öböl 1174 Formosa (Tajvan) 37 Fort Riley 50 Fort Tejon 50 Fort Worth 338 Fouta-Djalon 1297–1298 Földközi-tenger 102, 184, 296, 517, 734, 746, 1037, 1292, 1364 Francia Guyana 489, 562, 1240–1246

Francia Közösség 676 Franciaország 305, 403, 568–575, 682, 732–744, 1243–1246, 1404 Francisco-folyó 1230, 1236 Frankfurt 340, 386, 781–784 Frankfurt am Main 386, 784 Freiburg 775 Frejus 573 Fribourg 756 Friuli-Venezia Giulia 861, 862, 886 Fuji-san 949 Fukuoka 592, 954 Funchal 591, 853 Fundy-öböl 193, 1354 Fülöp-szigetek 51, 289, 306, 537, 1092–1096, 1391 Gabon 289, 501, 741, 1276, 1283, 1301–1304 Galapagos-szigetek 1127, 1189 Galati 786, 820 Galdhøpiggen 839 Galinas-fok 1127, 1189 Galle 1024 Gambia 395, 490, 1259–1261, 1275–1276, 1297– 1301 Gambu-hegység 41 Gangesz 979, 980, 983, 1004, 1006–1007, 1016 Gansu 939 Ganümédesz 74 Garamszentkereszt 804 Garonne 734, 740 Gázai-övezet 1032, 1043, 1077, 1079, 1085–1086 Gdañsk 794 Gdynia 791, 794 Geirangerfjord 839 Gelsenkirchen 781 Genf 399, 758–760 Genova 549, 860–862 1435


11/18/10

7:13 AM

Page 1436


Georgetown 1237 Germán-alföld 767, 778 Germán–Lengyel-alföld 198 Ghána 1235, 1280–1286, 1298–1300 Gibraltár 184, 537, 552, 682, 850, 854, 857 Gibraltári-szoros 102, 854, 1249 Gidabo-folyó 48 Gifu 340 Gila-sivatag 1148 Gilf Kebir Vádi Szúra 48 Giszar-Alaj 921 Gladstone 1341 Glasgow 725, 727 Glittertind 839 Glomma 840 Góbi-Altaj 937 Góbi-sivatag 40–41, 973–974 Godavari 983–984 Golán-fennsík 1042, 1077 Golf-áramlás 190–191, 264, 847, 1165, 1345 Gondwana 87–88, 95, 101, 931, 977, 1251, 1316, 1325 Gotland 831–832 Görlitz 637 Görög-félsziget 863 Görögország 141, 385, 572, 866–868, 888, 893, 1365, 1381 Göss 765 Götaälv 831 Göta-csatorna 831 Göteborg 829, 834 Gran Chaco 1190, 1208, 1211, 1220, 1224, 1227 Grand Coulee 1148 Graubünden 756–757 Graz 765–766 Grazi-medence 761, 764 Great Grimbsby 1360 1436

Greenwich 172 Grönland 35, 92, 186, 208, 261, 836, 847, 1151, 1344, 1358 Grönlandi-átjáró 1344 Grönlandi-tenger 1344 Grúz Hadiút 571 Grúzia 488, 679, 900, 913–915, 1033, 1062, 1414 Guadeloupe 1165, 1187–1188 Guam 498 Guangxi-karsztvidék 947 Guatemala 284, 1156, 1169–1170, 1381 Guayana 381, 736, 1158 Guayanai-õsmasszívum 1189, 1192, 1195, 1228 Guayaquil 1200, 1202 Guayaquili-öböl 1200, 1203 Guinea 312, 1298, 1300 Guineai-öböl 187, 311, 1235, 1276–1287, 1297–1300 Gujranwala 1013, 1015 Gyergyói-havasok 820 Gyöngy-folyó 522, 947 Haara (folyó) 973 Hagymás-hegység 820 Hai Phong 1117 Haifa 1046, 1080 Haiti 490,1179, 1184–1186, 1402 Haiti Köztársaság 380 Hajdú-Bihar megye 815 Hakone 949 Halle 779, 781, 785 Halti 843 Hamburg 297, 533, 753, 768, 771, 778, 783, 1110 Hamilton 338 Hangaj 937–938, 973 Hangáj-hegység 974 Hangcsou 193, 332, 943


11/18/10

7:13 AM

Page 1437


Hannover 567, 768, 778, 781, 783 Hanoi 342, 1088, 1117 Harappa 984, 987 Hargita 820 Hargitafürdõ 820–821 Harjumaa 824 Hartford 338 Harz-hegység 779 Hasa 332 Hátsó-India 187, 321, 520, 562, 1086, 1114, 1362 Hátsó-Rajna völgye 754 Hatteras-fok 190 Hau Giang 1090 Havasalföld 297, 815, 816, 819–820 Hawaii 123, 1132, 1329, 1330, 1333, 1342, 1355 Hawaii-Emperor 110 Hebridák 717, 1330 Hegyi-Karabah 917 Heidelberg 781, 784 Helgoland 782 Helsinki 542, 560, 845, 847 Hentij 938, 940, 973 Hentij-hegység 940, 973 Herat 40, 1065 Herkulesfürdõ 821 Herlen (folyó) 974 Hermánd 804 Hessen 784 Heves megye 815 Hiiumaa 824 Himachal Pradesh 1009 Himalája 38, 231, 638, 930, 1009, 1353 Hindukus 43, 1030, 1035 Hindusztáni-alföld 1004, 1025 Hirosima 340, 952, 954 Hispánia 462 Ho Si Minh-város 342, 1117 Hokkaido 37, 205, 307, 545, 948–952

Hold 69, 72–73, 665 Hollandia 275, 293, 518, 568, 638, 749–751, 1241, 1277, 1332 Holt-tenger 1057 Hollywood 1149, 1356 Homeland 1270 Homsz 1078 Honduras 490, 532, 1164, 1170–1172 Honeymoon 1338 Hong Gai 1115 Hongkong 431, 498, 575, 680, 963, 1025 Honshu 545, 566, 949, 950, 952 Horgo 937 Hormuzi-szoros 1071, 1358 Horn-fok 528, 530, 1127, 1189 Horvátország 400, 466, 550, 880–885, 1382 Houston 338 Höh Nuur (Höh-tó) 973 Hövszgöl Nuur (Hövszgöl-tó) 938, 940, 974 Huang Ho 293 Huang Ho-völgy 293 Hudson-folyó 1143–1144 Hudson-öböl 184, 1358 Hugli 1007 Humber 724 Humboldt-áramlás 1200 Huon-öböl 51 Hüyten-csúcs 973 Hvannadalshnúkor 847 Hyderabad 993, 1010, 1013, 1015 Ibar folyó 892 Ibériai-félsziget 35, 305, 411, 545, 548, 849, 854–855 Ida-Virumaa 824 Île de France 386, 732, 735, 744–745 Illampu 1208 Illimani 1208 1437


11/18/10

7:13 AM

Page 1438


Inchehon 972 India-Ausztráliai-medence 1356 Indiai-lemez 979, 1309 Indiai-óceán 95, 528, 1088, 1305, 1312, 1356 Indiai-szubkontinens 562 Indokína 399, 1041, 1100, 1103–1104, 1114, 1116, 1119 Indokínai-félsziget 1086, 1089, 1114 Indonézia 289, 397, 1096–1099, 1106, 1329 Indonéz-szigetek 1096, 1331 Indus 43, 934–936, 979–983, 1011, 1038 Ingolstadt 780 Inn 765–766 Innsbruck 234, 762, 764–766 Ió 74 Iori 914 Irak 396, 554, 1075–1077, 1081–1084, 1367 Iraklion 866 Irán 1035, 1043–1045, 1061–1063, 1367, 1414 Irian Jaya 1099 Irming-áramlás 190, 1354 Írország 319, 545, 728–732, 737, 897 Irrawaddy folyó 1107 Irrawaddy-síkság 1107 Irrawaddy-völgy 1109 Islamabad 1013, 1016 Islas Chafarinas 857 Isonzo 863 Iszfahán 1063 Iszik-kul-medence 926 Iszkáz 637 Isztria 858, 884, 886 Itália 35, 479, 755, 857, 860, 863, 885, 1382, 1403 Itatay folyó 49 1438

Izland 278, 681, 836, 847–848, 1354 Izlandi-hátság 1354 Izrael 278, 396, 554, 1042, 1079–1081, 1085, 1391 Izu-félsziget 949 Jablonec 800 Jablonovíj 901 Jacobabadban 981 Jagelló-dinasztia 788 Jaipur 993, 1006 Jakobshavn 232 Jalucangpo 936 Jalu-folyó 966 Jamaica 1138, 1167, 1182–1184 Jammu 1009–1010 Jamuna 1005–1006, 1016 Jangce 40, 522, 944–945, 966 Jangce-völgy 944 Japán 37, 284, 291, 324, 506, 951–961, 1119, 1341, 1381 Japán-szigetek 37, 948, 1349 Japán-tenger 951, 966 Jarkand-Darja 42 Jáva 293, 313, 1097–1099, 1331, 1356 Jeges-óceán 1344 Jeges-tenger 51, 186, 191, 518, 974, 1353, 1356 Jemen 287, 320, 1041, 1068–1069, 1077, 1367 Jéna 348 Jharkhand 1007 Jhelumon 1015 Jón-tenger 863, 1365 Jordán 1035, 1038 Jordánia 573, 1057, 1066, 1081–1085, 1367 Jos-fennsík 1298 Jostedalsbreen 231 Juan Fernandez-szigetek 1127 Juazapinés 826


11/18/10

7:13 AM

Page 1439


Jugoszlávia 385, 680, 872–874, 887–888, 892, 1414 Júliai-Alpok 885 Jupiter 68, 74, 821 Jura 95, 755–759, 1128, 1134, 1309 Jurmala 826 Jurung-Kás 43 Jylland 835, 838 Kabul 43, 649, 1038, 1064–1065 Káin-Davan 42 Kairó 48, 324, 342, 638, 1292 Kajfeng 332 Kajmán-szigetek 1164, 1187 Kajündü-völgy 42 Kalahári 257, 296, 1250, 1254, 1311–1312 Kalahári-medence 1261, 1308–1309, 1312 Kaledon-csatorna 917 Kaledóniai-óceán 87 Kalgoorlie 1337 Kalifornia 50, 108, 1141, 1147 Kaliforniai-félsziget 50, 1163, 1356 Kaliforniai-hidegáramlás 1356 Kallisztó 74 Káma 902 Kambodzsa 399, 1089, 1099–1102, 1113, 1116 Kambodzsai-rögterület 1088 Kamcsatka 37, 110, 1357 Kamcsatka-melegáramlás 1356 Kamerun 1266, 1269, 1301–1304 Kanada 85, 198, 295, 498, 1129, 1149–1155, 1243, 1381 Kanadai sarki szigetvilág 1346 Kanadai-õsmasszívum 1127–1128, 1130, 1149 Kanadai-pajzs 87 Kanadai-szigettenger 1355 Kanári-áramlás 191, 1354

Kanári-szigetek 542, 854, 857, 1354 Kandahar 1065 Kanpur 993, 1006 Kanszu tartomány 41 Kantábriai-hegység 849 Kanto-alföld 949 Kanton 37, 538, 755–756, 879, 947 Kanto-síkság 324 Kanum 39 Kaohsziung 538–540 Kapela 882 Kaposvár 815 Kappadókia 1060 Karachi 1013, 1015–1016 Karakorum 43, 206, 231, 931, 936 Kara-kum sivatag 919 Kara-tenger 1347 Karibi térség 381, 492, 658, 1356 Karibi-lemez 1182 Karibi-tábla 1186 Karib-szigetek 380, 1231 Karib-tenger 143, 190, 1127, 1174, 1192, 1196, 1358 Karib-térség 556, 1156–1158, 1354 Karintia 761, 762, 766, 886 Karlovy Vary 798–800 Kárpátalja 795, 797, 907–908 Kárpát-medence 30, 36, 99, 102, 165, 307, 319, 806 Kárpátok 794, 801, 815, 820, 906, 908, 911, 913 Karthágó 1275, 1289, 1291 Kartúm 559 Kasmír 39, 43, 45, 1009–1011 Kaszpi-tenger 36, 181, 917–919, 928, 1358 Kaszpi-tó 1030, 1062–1063 Kasztília 308, 849, 854–855 Kasztíliai-választóhegység 849 Katalónia 682 1439


11/18/10

7:13 AM

Page 1440


Katar 1049, 1052–1053, 1073–1074, 1391, 1414 Katmandu 1025–1027 Katowice 793 Kaukázus 42–43, 305, 679, 907, 913, 917, 1030, 1082 Kaunas 827–828 Kawasaki 953 Kaya 967 Kazahsztán 132, 927–928, 933, 1053 Kebili 296 Kebnekaise 830 Kecskemét 813 Kék-hegység 1236, 1332 Kelet-afrikai-árokrendszer 1301 Kelet-afrikai-magasföld 1273 Kelet-Antarktisz 247, 1348 Kelet-Ausztrál-hegyvidék 1316, 1326, 1338 Kelet-Grönland 92 Keleti Sierra Madre 1159, 1164 Keleti-Alpok 754, 760 Keleti-Beszkidek 793 Keleti-Frank Birodalom 770 Keleti-Kordillera 1203–1208, 1211 Kelet-Irán 562 Keleti-síkság 1208, 1210 Keleti-tenger 529, 767, 784, 1365 Keletnémet–Lengyel-síkság 787 Kelet-Németország 770 Kelet-Poroszország 771 Kelet-Szibéria 549, 901, 904, 1347, 1356 Kelet-szibériai-tenger 1347 Kelet-Szlavónia 883 Kelet-Timor 852, 1098–1102, 1382 Kemijoki 843 Kemse 637 Kent 724 Kenya 313, 1265, 1305, 1414 1440

Kenya-hegység 45 Kerala 313, 1008 Kerman 562, 1031 Kerry-hegység 729 Késmárk 805 Kettéhasadt Hegy 46 Kewenaw-félsziget 1134 Kharagpurban 1001 Kharga-oázis 48 Khasi-hegység 1017, 1019 Khotan 43 Khulnában 1017 Khuzisztán-tó 44 Kibó 45 Kiel 768, 1360 Kiiumaa 821 Kilenc Sárkány folyója 1089–1090 Kilimandzsáró 45–48, 206, 228, 1250, 1305 Kína 37–38, 44, 312, 435, 937, 961–965, 998, 1382 Kínai Népköztársaság 132, 321, 674, 680, 963 Kínai-alföld 44, 305, 940–945 Kineret-tó 1054 King George-sziget 1349 Kinshasa 132, 138, 330, 559, 1303 Kiotó 340–342, 950, 953 Kirenaika 1269, 1291 Kirgizisztán 135, 900, 925–926, 1402 Kiribati 1336 Kirkuk 1076 Kirmansáh-tó 44 Kiruna 833 Kis- és Nagy-Fátra 801 Kisalföld 761, 801, 804, 808 Kis-Antillák szigetíve 1164, 1187 Kis-Ázsia 35, 1030, 1034, 1039, 1044, 1060 Kis-Dél 1213–1215


11/18/10

7:13 AM

Page 1441


Kis-Észak 1213–1216 Kis-Hingant 940 Kis-Kárpátok 801 Kis-Narin 42 Kispróna 804 Kitakjúsú 340, 954 Kiziljart-gerinc 42 Klaipéda 827–828 Knysna-erdõ 1265 Kóbe 340, 953 Kogelcsab-fennsík 41 Kohtla-Järve 823 Kokinkína 1086, 1116 Kokkija-tó 41 Kola-félsziget 1354 Kolhidai-síkság 913 Kolhiszi-síkság 913 Kolkata 993, 1007 Kolumbia 307, 1127, 1139, 1166, 1196–1203 Kolumbia-gleccser 263 Komárno 637 Komárom 49, 637, 805, 815 Komárom-Esztergom megye 815 Kongó 283, 312, 520, 1301–1304, 1402 Kongó folyó 45, 702 Kongói Demokratikus Köztársaság 558, 1053, 1303, 1381, 1402–1404 Kongó-medence 47, 297, 1252–1254,1269, 1301–1302 Konstantinápoly 317, 331, 1041 Koper 879, 884, 886 Kopet-dag 919, 921, 1030, 1034 Koppenhága 38, 591, 834–835, 838 Kordillerák 257, 555, 849, 1160, 1202–1211 Korea 419, 435, 941, 966–972, 1142, 1391 Koreai Köztársaság 431, 487, 970–972

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 419, 967–978 Koreai-félsziget 560, 941, 966, 1125 Koreai-szoros 941, 966 Korinthosz-csatorna 1365 Kornati-szigetek 884 Koromandel-part 1008 Korumdu-gleccser 42 Korzika 682, 737, 858 Koszovó 678–681, 670–671, 875–880, 888–893, 1414 Kotor 883, 890 Kotori-öböl 883, 890 Köldsailak-gleccser 42 Köln 776, 780–782, 784 Königgrätzi csata 795 Kõvágószõlõs 808 Közel-Kelet 572, 587, 659, 1033, 1039–1043 Közép-Dunántúl 471, 812, 815 Közép-Dunántúli régió 815 Közép-Európa 165, 383, 767, 785–789, 805, 821, 835, 1354 Közép-Kelet 320, 553, 562, 591, 915, 1033–1034 Közép-Olaszország 196 Közép-Rajna-vidék 783 Középsõ-Dalmácia 884 Középsõ-Kaukázus 42 Középsõ-Kordillera 1203 Közép-szibériai-felföld 901 Közép-Vietnam 1115 Kragujevac 874 Krakatoa 187 Krakkó 787–789, 793–794 Krakkó-Nova Huta 793 Krasznahorka 805 Kréta 95–101, 104, 937, 1252, 1316 Krim-félsziget 908 Krivij Rih 130 1441


11/18/10

7:13 AM

Page 1442


Krivoj Rog 906 Krk sziget 884 Kruševo 888 Kuala Lumpur 342, 1087, 1106–1107 Kuba 419, 423, 1166–1167, 1181–1183, 1240 Kujawsko-Pomorskie 794 Kuku-Nór 41, 935 Kulpa 863, 865, 881 Kuma 1030 Kumanovo 888 Kumgang-hegység 942 Kunlun 43, 930, 933–935 Kura 913–915, 917–918 Kur-Csimgen-folyó 42 Kurdisztán 680 Kur-földnyelv 826, 828 Kuril-szigetek 37, 307, 931, 948 Kuro-shio 190, 1135 Kuwait 1031 Külsõ-Mongólia 937 Kvarner 884 Kyreneiai-hegység 893 Kyushu 950, 952, 954 La Manche 411, 526, 537, 545 La Paz 556, 1159, 1207, 1209 La Rochelle 742 La Valletta 896 Laane-Virumaa 824 Labrador 130, 1128, 1154 Labrador-áramlat 190, 1130, 1135, 1151, 1354 Labrador-félsziget 1128, 1145, 1151, 1154 Ladakh 38, 39, 45 Ladoga 198, 236, 904 Lagosz 332, 1287, 1299 Lahontan 236 Lahore 978, 1013, 1015, 1016 Lajta-hegység 761 1442

Lambert-gleccser 1348 Lampeter 347 Lancashire 723 Languedoc 738, 740, 741, 744, 745, 746 Laosz 287, 562, 575, 1089, 1103–1105, 1116 Lappföld 834, 843, 844, 846, 847 Laptyev-tenger 1347 Larderelló 862 Latakia 1078 Latorbe-völgy 1337 Laurencia (Kanadai-pajzs) 87 Lausanne 754, 760 Lauwerzee 194 Lazio 860, 862 Le Havre 538, 541, 742, 744, 753 Léda 74 Leeds 718, 727 Lengyel-lépcsõvidék 787 Lengyelország 252, 549, 771, 785–794, 1022, 1333 Lengyel-romhegyvidék 787 Lenin-csúcs 923 Leningrád 696 Lenkoráni alföld 917, 919 Lesotho 1265, 1270, 1308, 1310, 1414 Lettország 319, 573, 821, 824–826, 900, 1392 Léva 48, 804 Levantei-partok 184, 1077 Levu-sziget 1339 Lhassza 39, 298, 545 Liafut 1102 Libanon 1035, 1046, 1052, 1059, 1083–1085 Liberec 797, 799, 800 Libéria 532, 1277, 1297, 1381, 1382, 1402 Líbia 48, 309, 564, 685, 1252, 1291–1292


11/18/10

7:13 AM

Page 1443


Liechtenstein 311, 754, 760, 1053, 1380 Liepaja 826 Lille 568, 733, 739, 742, 744 Lima 1203, 1204 Lim-fjord 839 Limoges 733, 742 Lincoln 1136 Linz 754, 765, 766 Lipany 795 Lipcse 43, 778, 779, 780, 785 Lipcse-Halle 781 Liptószentmiklós 804 Litvánia 492, 578, 826–828, 900, 907, 909 Liverpool 538, 660, 718, 727, 1239 Ljubljana 864, 882, 886 Loch Lomond 236 Loch Ness 236 Łódź 786, 793, 794 Lodzkie 794 Logone 1294 Loire 734, 740, 741, 743, 745 Lombardia 762 London 331, 346, 419, 591, 722, 726 Londoni-medence 719 Lop-nór 43, 934 Los Angeles 252, 255, 338, 1037, 1148, 1149 Losonc 804 Lotharingia 737, 741, 742, 744 Louisbourg 37 Lösz-fennsík 939, 943 Luang Prabang 1090, 1103 Lubelskie 794 Lubuskie 794 Lucknow 978, 993 Ludwigshafen 781, 784 Luleå 829, 833, 834 Luleälv 831

Lund 834 Lunda-küszöb 1269, 1283, 1301, 1309 Lurisztán-tó 44 Luxemburg 289, 575, 641, 684, 746–753, 757 Luzon 1092, 1096 Lübeck 524, 542, 780, 783 Lviv 906, 908 Lyon 733, 739, 742, 743, 744, 745 Maas 518 Macedónia 572, 864, 867, 868, 876, 887–889 Madagaszkár 37, 307, 1259, 1262, 1265, 1308 Madeira 110, 850, 852, 1249 Madhya Pradesh 984, 1007, 1008, 1009 Madrasz 1360 Madrid 566, 567, 568, 851, 856, 857 Madura 1099 Mafia 1249 Magas-Albánia 869 Magas-Tátra 235, 793, 805 Magas-Tauernben 761 Magas-Tien-san 42 Magdaléna 1196, 1199 Magdeburg 768, 785 Maghreb 560, 564, 856, 896, 1271, 1288–1293 Magyar Alföld 209 Magyarország 36, 165, 466, 550, 805–815, 1376 Mahanadi 983, 984 Majna 518, 522, 769, 775, 779, 782 Makaó 37, 299, 578, 680, 851, 852 Malaga 856 Maláj-félsziget 50, 306, 307, 562, 1092, 1105 Malajzia 320, 397, 495, 993, 1105–1107, 1113 1443


11/18/10

7:13 AM

Page 1444


Malakal 48 Malakka 313, 537, 1106 Malakka-szoros 542, 1097 Malaspina-gleccser 231 Malawi 1266, 1306, 1381 Maldív-szigetek 488, 660, 665, 1029 Mali 396, 564, 1278, 1293, 1294, 1296 Malmö 829, 834 Malopolskie 794 Málta 578, 722, 893, 896–897, 1376, 1422 Maluku-sziget 1097, 1331 Man 717 Manaus 193, 1229 Manchester 340, 718, 727 Mandeb-szoros 1249 Mandzsúria 44, 51, 305, 940, 967 Mangla 1015 Manics 1030 Manila-öböl 1093 Manipur 1008 Manitoba állam 195 Maracaibói-lagúna 195 Maracaibói-medence 1192 Maranon 49, 1204, 1230 Margareta-tó 48 Mariana-árok 1355 Mariana-szigetek 1329, 1336 Maribor 886 Marica 865 Marokkó 136, 393, 547, 1283, 1288, 1296 Marokkói mezeta 1271 Mars 68, 71, 73, 74, 178, 1346 Marseille 533, 548, 566, 742, 743, 746 Martinique 736, 1127, 1165, 1187, 1188 Márvány-tenger 1030, 1061 Mascarenhas 1249 Massachusetts állam 695 1444

Massif Central 734 Mato Grosso 576, 1128, 1189, 1228, 1233 Mátraalja 808 Matterhorn 234 Mauritánia 564, 741, 1283, 1293, 1294, 1296 Mauritius 321, 381, 501, 993, 1267, 1422 Mazar-i Sarif 1065 Mazowieckie 794 McMurdo 1349 Mecklenburg-Elõpomeránia 775, 776, 778, 784 Mecsek 808 Mediterráneum 102, 584, 857, 896, 1037, 1271 Meghalaya 1008 Meghná 983, 1016 Mekka 320, 347, 396, 1040, 1041, 1067 Mekong 935, 1089, 1090, 1102, 1105, 1115 Melanézia 307, 629, 1330, 1333, 1335, 1336 Melbourne 1315, 1332, 1333, 1337, 1341, 1342 Melilla 857 Memphis 330, 331, 591, 1133, 1292 Mendoza 556, 568, 1217 Meridai-Kordillera 1192 Merkúr 68, 70, 71, 74 Meshed 1063 Messzáriai-alföld 893 Metohija 875, 876, 877, 891 Metz 524, 742 Mexikó 136, 257, 397, 1158–1163, 1164, 1391 Mexikói-öböl 143, 1129, 1138, 1139, 1141, 1163


11/18/10

7:13 AM

Page 1445


Mexikóváros 324, 1159, 1376 Mezopotámia 38, 297, 331, 460, 921, 1034 Mezzogiorno 860, 862 Mianmar 321, 488, 1087, 1107–1109, 1393 Middlesborough 725 Midlands 726 Mikronézia 660, 1330, 1334, 1336 Mikronéziai Szövetségi Államok 1336 Milánó 340, 571, 859, 860, 861, 862 Milford Sound 236 Milwaukee 338, 1133, 1139 Minas Gerais 130, 1233, 1234 Mindanao-sziget 1095 Minnesota 195, 1140 Miranda 75 Miskolc 471, 698, 813, 815 Mississippi 223, 518, 520, 522, 536, 1134 Mississippi-medence 555 Missouri 522, 1133, 1135, 1140 Mittelland 518, 519, 755, 758, 782 Mizoram 1008 Mohenjodaro 984, 987 Mohi 804 Moldávia 679, 821, 908, 911–913 Moldova 815, 817, 900, 912 Moldva 794, 819, 820 Mombasa 48, 1306 Monaco 299, 488, 733, 746, 1376 Mondsee 761 Mongalla 48 Mongol-Altaj 932, 937, 973 Mongol-felföld 937 Mongólia 294, 423, 517, 683, 938, 972–977 Mont Blanc 734 Mont Hood 1134 Monte Carlo 746

Monte Titano hegy 862 Montenegro 680, 864, 877, 882, 889–890, 892 Montpellier 733, 742, 744, 746 Montreal 338, 523, 1150 Morava 874 Morva-medence 794 Morvamezõ 761 Morvaország 794, 795, 800, 802 Mosel 737 Mosonmagyaróvár 470, 812 Mostar 879 Moszi-plató 1298 Moszkitó-síkság 1174 Moszkva 481, 516, 550, 698, 901, 909 Moszul 44, 1076 Motherwell 725 Mount Jaya 263 Moxitánia földje 49 Mozambik 46, 311, 1269, 1277, 1308, 1311 Mörön (város) 976 Mulhouse 742 Multan 1013, 1015 Mumbai 592, 991, 993, 1002, 1007, 1008 Munténia 815 Mura 766 Murle-mocsár 48 Murmanszk 902, 1354 Murray-Darling-alföld 1326 München 49, 386, 768, 776, 778, 784 Münster 524, 775 Myanmar 312, 485, 562, 1089, 1107–1109, 1372 Nágaföld 1008 Nagasaki 340, 533, 952 Nagira Mvaitem 46 Nagoja 340, 953 Nagy Homoksivatag 296 1445


11/18/10

7:13 AM

Page 1446


Nagy Japán-árok 1355 Nagy Vörös Folt 74 Nagy-Albánia 888 Nagy-Antillák-szigetvilág 1164, 1179, 1182 Nagybánya 820 Nagy-Britannia 384, 436, 684, 717–732, 1066, 1404 Nagy-csatorna 522, 943, 945 Nagy-Dél 1213 Nagyegyháza 808 Nagy-Észak 1213, 1214, 1215 Nagy-Hingan 930, 931, 937, 938, 940, 942 Nagy-Horvátország 881 Nagykanizsa 812 Nagy-korallzátony 1342 Nagy-Korea 967 Nagykürtös 804 Nagy-medence 194, 196, 236, 1141, 1148 Nagy-Menderes 1060 Nagymorva Fejedelemség 794 Nagy-Rabszolga 1151 Nagy-Rénszarvas 1151 Nagy-síkság 1134 Nagy-Sós-tó 194, 196 Nagyszombat 804, 805 Nagytapolcsány 804 Nagy-Tarpataki-völgy 235 Nagy-tavak 48, 293, 319, 522, 1145, 1151 Nagy-tó (Tonlé Sap) 1102 Nagy-Vízválasztó-hegység 1332 Nahalal 637 Nakhon Pathom 1112 Namíbia 578, 1270, 1283, 1308, 1311, 1312 Nanay folyó 49 Nap 64, 68–69, 70–77, 150, 215, 1230 1446

Napkor 175 Nápoly 542, 859, 861 Narew 787 Narmadá 983, 984 Narva 824 Narvik 552, 566, 833 Nauru 1336, 1339 Navidad 1184 Nazca-lemez 1328 Neckar 775, 778, 779, 781 Nedzsef 1076 Negevig 1054 Neisápur 332 Neisse 771 Nemeskosztolány 804 Német Birodalom 304, 518, 770, 771, 795, 1365 Német Demokratikus Köztársaság 771 Német Szövetségi Köztársaság 402, 403, 417, 767, 771 Németalföld 410, 411, 478, 747, 748, 858 Német-középhegység 767, 781 Németország 284, 384, 436, 660, 767–785, 1276 Német-Római Birodalom 762, 822 Nepál 978, 1025–1027, 1380, 1402, 1414 Neptunusz 71, 75–76 Neretva 865 Neretva-völgy 879, 880 Neuchâtel 756 Neuhausen 759 New Deal 414 New Orleans 338, 518, 1133 New York 330, 346, 425, 527, 591, 1144 Newcastle 725, 727, 1341 Newport 725 Ngami-tó 1261


11/18/10

7:13 AM

Page 1447


Niah-barlang 1105 Nicaragua 284, 1164, 1166, 1174–1175 Niger 283, 396, 683, 1293, 1392 Niger folyó 558, 1275, 1293, 1297 Nigéria 395, 684, 1283, 1285, 1297, 1300 Nikšić 890 Nílus 293, 330, 1275, 1278, 1292, 1305 Nílus-völgy 274, 331, 1274, 1292 Niš 868, 874 Nizza 746 Nógrád megye 51 Nonni 941 Normandia 193, 734, 739, 740, 741, 744 Norrland 830 Norvégia 248, 495, 648, 839–842, 848, 1403 Noteć 787 Nova Gorica 886 Novaja Zemlja 206, 1347 Novi Pazar 874 Novi Sad (Újvidék) 874 Novo Mesto 886 Nyasza-tó 1261, 1305 Nyíregyháza 175, 466, 811, 815 Nyitrabánya 804 Nyitranovák 804 Nyugat-ausztrál-tábla 1325 Nyugat-Balkán 681, 865, 866, 882 Nyugat-burmai-hegység 977, 983 Nyugat-Dunántúl 175, 470, 815 Nyugat-Európa 275, 395, 402, 717–785, 848, 1137 Nyugati-Alpok 754, 755 Nyugati-Ghatok 982, 983, 1007 Nyugati-Himalája 38, 19 Nyugat-Magyarország 653, 761, 766, 808, 812

Nyugat-Szahara 1252, 1276, 1277, 1283, 1293, 1296 Nyugat-Szibéria 44, 143, 248, 307, 314 Nyugat-szibériai-alföld 927 Óceánia 294, 485, 527, 1314–1343, 1360, 1368 Odense 829, 839 Odenwald 784 Odera 520, 769, 771, 787 Ohotszki-tenger 248 Ohrid 875 Ohridi-tó 888 Oja-shio-áramlás 1356 Okawango mocsárvidék 1309 Okinawa 950 Olaszország 299, 497, 555, 857–862, 1307, 1392 Olomouc 797, 799, 800 Olténia 815, 820 Olt folyó 815 Omán 1034, 1041, 1066, 1071, 1393, 1414 Omo-folyó 48 Onon (folyó) 938, 973, 974 Onyega 198, 236, 904 Opolskie 794 Orange 1270 Orhon 938, 974 Óriás-hegység (Krknose) 794 Oriente 1200, 1201 Orinoco-alföld 1193, 1195, 1196 Orinoco-medence 1192, 1196 Orinoco-síkság 562 Orissza 130 Orizaba 1128, 1160 Orosz Birodalom 548, 673, 822 Orosz Föderáció 683 Oroszlány 464, 808 Oroszország 132, 314, 525, 900–905, 1391, 1403 1447


11/18/10

7:13 AM

Page 1448


Orosz-tábla 85, 87 Oruro-bányavidék 1209 Osaka 340, 950, 953 Oslo 542, 829, 841, 842 Ostrava 786, 797, 799, 800 Oszaka 503, 591, 953, 960 Osztrák–Magyar Monarchia 412, 673, 762, 795, 817 Otgon Tenger Uul 973 Ottawa 338, 556, 1149, 1150, 1154 Ouachita-hegység 1128 Oulojoki 843 Oviedo 851, 856 Oxford 36, 43, 347, 726 Ozark-plató 1145 Ölgij (város) 976 Örmény-magasföld 1034 Örményország 488, 900, 915–917, 1032, 1061, 1084 Õrség 473 Övörchangaj (tartomány) 976 Pa Mong 1089 Pacifikum 492, 493, 498, 1364 Pacifikus-hegységrendszer 941, 947, 1088 Pacifikus-hegyvidék 1128 Pacifikus-lemez 111, 1316, 1328 Padánia 682 Pagalu 1249 Pakisztán 320, 560, 676, 1009–1016, 1061, 1366 Palanga 828 Pale 879 Paleotethys 87, 95 Palermo 859, 861 Palesztina 1077, 1079, 1085 Pamír 42, 228, 923, 933, 935, 1030 Pampák 306, 1190, 1216, 1218, 1220 Panama 532, 1164, 1166, 1177–1179, 1198 1448

Panama-csatorna 529, 530, 1148, 1364 Panamai-földhíd 102 Pandzsáb 43, 321, 1009, 1011 Pangea 87, 95, 97, 103 Pannon-tó 102 Pápua Új-Guinea 443, 1109–1110, 1336, 1339, 1380, 1423 Paraguay 397, 444, 522, 1191, 1218, 1224–1227 Para-hegység 45 Paramaribó 37, 1240 Paraná 1129, 1130, 1189, 1190, 1216, 1235 Paraná–Paraguay folyamrendszer 1190 Pararawen-hegység 44 Paratethys 102 Pardubice 797, 799 Párizs 330, 422, 742, 743, 744, 766 Párizsi-medence 209, 737, 739, 740, 741 Párkány 804 Pärnu 823, 824 Parnumaa 824 Parti-Kordillera 1192, 1193, 1203, 1212 Partium 815, 816, 817, 818, 819 Passau 524, 761 Pasterze 761 Patagónia 207, 1129, 1156, 1190, 1218, 1220 Pearl Harbor 952 Pécs 101, 786, 811, 813, 815 Pécs-Karolina külfejtés 101 Pécs-Vasas 101 Peking 560, 568, 592, 943, 998 Pektu-csúcs 966 Peloponnezosz-félsziget 1365 Pemba 1249, 1310 Pennine-hegység 719


11/18/10

7:13 AM

Page 1449


Pennini-Alpok 755 Penon de Alhucemas 857 Penon de Vélez de la Gomera 857 Perth 558, 1037, 1315, 1335, 1341, 1342 Peru 134, 545, 1203–1207, 1211, 1357, 1360 Perzsa-öböl 396, 531, 553, 961, 1047, 1405 Peshawar 978, 1013, 1015 Pest megye 48, 51 Pestlõrinc 175 Petronas 1106 Pfalz 767, 774, 783, 784 Phenjan 967, 970 Philadelphia 332, 338, 1133 Phnom Penh 1087, 1090 Phobosz 73 Phu Quoc 1115 Piast dinasztia 788 Pienninek 793 Piliscsaba 347 Pinatubó-vulkán 1094 Pindosz 865 Pireneusok 734, 737, 738, 740, 741, 849 Pireusz 542, 866 Pirin 869, 888 Pispek 925 Plitvicei-tavak 884 Ploče 879 Plútó 68, 76 Plzensky prazdroj 798 Pó 857, 861 Pó-alföld 858, 860 Podgorica 864, 890 Podkarpackie 794 Podlaskie 794 Pohorje 885 Po-Jang-tó 41

Polán 787, 788 Poleszje 909 Polinézia 542, 629, 1330, 1331, 1334, 1336 Polvamaa 824 Pomorskie 794 Pontus 1034, 1061 Poopó 1208 Port Jackson-öböl 1332 Port Moresby 1087 Port Talbot 725, 728 Port-au-Prince 1184, 1185 Porto 851, 853 Port-Szaid 1362 Port-Szudán 1250 Portugália 384, 410, 480, 850–854, 1231, 1277 Poszavina-alföld 879 Potosi 298, 1159, 1208, 1209 Poznań 786, 788, 791, 794 Pozsony 40, 801, 804, 805 Prága 36, 37, 794, 797, 799, 800 Prambanan 1096 Préri-síkság 236 Préri-tábla 209, 1129, 1151 Preševo 871, 877, 891 Preszpa-tó 888 Prevlaka-félsziget 883, 890 Principe 1249, 1301, 1303 Pripjaty 909, 910 Pristina 892 Provence 737, 738, 740, 744, 745 Prut-folyó 815, 912 Przsevalszkij 934, 975 Puerto Rico 1132, 1164, 1167 Puerto Rico-árok 1354 Pune 978, 993 Puszan 542, 972 Putrajaya 1106 Qaidam-medence 935 1449


11/18/10

7:13 AM

Page 1450


Qilian-hegység 935, 937, 938, 939 Qin 930, 939 Qin Ling 944 Qinghai-tó 935 Queensland 1323, 1326, 1337, 1340 Quito 49, 1200, 1201, 1203 Raczki Elblaskie 787 Rajna 518, 522, 524, 758, 775, 858 Rajna-vidék 780, 783, 784 Rajshahi 1017, 1020 Rance 195, 741 Rawalpindi 978, 1013, 1014, 1016 Razdan-folyó 917 Recklinghausen 781 Recsk 808 Rennes 733, 742, 745 Rennick-gleccser 1348 Réunion 110, 501, 736 Reykjavik 829, 848 Rhodézia 1311 Riga 786, 826 Rigai-öböl 821 Rijád 342, 1031, 1066, 1067 Rijeka 864, 879, 884 Rila-Rodope 867 Rio de Janeiro 527, 556, 576, 709, 1231, 1234 Rio Grande 397 Rioni 913, 914, 915 Rodope 865, 867, 868 Rodostó 1061 Rodosz 896 Róma 317, 567, 859, 860, 862, 863 Római Birodalom 274, 312, 461, 747, 916, 1275 Romanche-árok 1354 Románia 522, 681, 806, 815–821, 912, 1053 Rosonc 461 Ross-jég 229 1450

Rostock 524, 778, 785 Rotterdam 297, 346, 522, 747, 750, 753 Rouen 733, 742, 744 Rovaniemi 847 Rózsahegy 804, 805 Ruanda 319, 399, 1259, 1305, 1306 Rub’al Hâli 1047 Rudabánya 808 Rudolf-tó 48, 1305 Ruhr-vidék 293, 386, 518, 767, 781, 784 Ruthénia 795 Rügen 782, 785 Rysy 787 Ryukyu-szigetek 931, 950 Saaremaa 821, 824 Saar-vidék 780, 783, 784 Sabah 1106 Sable-sziget 36 Sacramento 338, 1133, 1135, 1141 Saimaa 843 Saint Malói-öböl 1354 Sajó 471, 808 Sakurajima 950 Salamon-szigetek 1109, 1330, 1334 Salpausselkå 843 Salt Lake City 637, 1133 Salta 556, 1217 Salween 935, 1089 Salzach 765, 766 Salzburg 560, 762, 763, 764, 765, 766 Samar 1093 San Diego 338, 1133, 1139, 1148 San Francisco 50, 479, 591, 1133, 1139, 1148 San Joaquin 1135, 1141 San Marino 857, 859 San Sebastian 856 Sanat Ana 1173


11/18/10

7:13 AM

Page 1451


Sanghaj 497, 503, 568, 570, 945 Sansan megalopolisz 338 Santa Cruz 556 Santander 542, 856 Santorini 187 Santos 1229 São Paulo 576, 1229 São Tomé 490, 1249, 1303 Sarawak 1091, 1105, 1106 Sardzsa 1070 Sárga-folyó 44, 938, 939, 940, 943, 962 Sargasso-tenger 184 Sárga-tenger 526, 553, 940, 941, 966 Sárkány-hegység 1283, 1286, 1309, 1312 Sármellék 175 Sátoraljaújhely 637 Schaffhausen 756, 758, 759 Schelde 518 Schwarzwald 784 Schwechat 765, 766 Schwerin 768, 785 Schwyz 755, 756 Sėlėngė (tartomány) 976 Semperoper 785 Sepang 1106 Setubal 853 Severn 719 Severnaja Zemlja 206 Sevilla 566, 856 Seychelles-szigetek 496, 1412, 1420 Shaanxi 939 Shandong-rögvidék 931, 943 Shanghai 540, 945 Shanxi 939 Shatt el-Arab 1043 Shetland 717 Shikoku 950, 952 Sichuani 930, 934, 944 Siem Reap 1090

Sierra Leone 287, 1297, 1299, 1300, 1391, 1392 Sierra Maestra 1180, 1181 Sikkim 1008 Silla 967 Simidzu III alagút 545 Simplon alagút 545, 555 Sínai-félsziget 1030, 1032, 1079, 1292 Sinidzsu 970 Siráz 44, 1063 Skandináv-félsziget 182, 835, 839 Skandináv-hegység 199, 830, 839 Skandinávia 198, 233, 247, 305, 547, 1354 Skócia 717, 719, 720, 727, 847, 848 Skodrai-tó 889 Skót-felföld 719, 725, 727, 729 Slaskie 794 Slavonski Brod 884 Slovenské Nové Mesto 637 Smederevo (Szendrõ) 874 Soborom-katlan 51 Socotra 1249 Sogne-fjord 236 Somogy megye 50 Sonora-sivatag 1148 Sopron 470, 549 Sosnowiec 791, 794 Sott-fennsík 1264, 1271 Spanyolország 410, 555, 641, 854–857, 1093, 1277 Spencer-öböl 1340 Spitzbergai-áramlás 190 Spitzbergák 186, 206, 542, 1344, 1346, 1354 Split 884 Splügen-hágó 754 Sri Lanka 307, 321, 665, 1021–1025, 1366, 1380 St. Elias-hegység 231 1451


11/18/10

7:13 AM

Page 1452


St. Étienne 745 St. Johns 1360 St. Malo 1360 St. Moritz 759 St. Vincent szigete 1188 Stájerország 653, 761, 766, 886 Staropramen 798 Stockholm 542, 829, 832, 833, 834 Strassburg 384 Stuttgart 386, 524, 768, 775, 781, 784 Sucre 1201, 1209 Sukhotai 1112 Šumadija 874 Šumava 794 Sundsvall 834 Surabaya 342 Surat 993 Suriname 321, 562, 993, 1138, 1237, 1240–1243 Sutlej 1014 Süchbaatar (város) 976 Sváb-Frank-lépcsõvidék 767 Svájc 385, 478, 517, 754–760, 1085, 1402 Svalbard 228, 840 Svalbard-szigetcsoport 1346 Svéd-alföld 833 Svédország 195, 289, 684, 830–834, 1391, 1403 Sven Hedin 934 Swansea 728 Swietokrzyskie 794 Sydney 498, 591, 1315, 1332, 1341, 1342 Sylhet 1017, 1020 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 815 Szahalin 307, 948 Szahara 47, 257, 558, 1255, 1275, 1285 Száhel-övezet 257, 396, 1278, 1284, 1293, 1295 1452

Szaján 307, 901, 930 Szamarkand 40, 922 Szamoa-szigetek 1329 Szandzsák 874, 875, 876, 877, 890, 892 Szardína 305, 857, 861 Száridzsász-folyó 41 Szász-Anhalt 776, 784, 785 Szászország 767, 777, 779, 780, 781, 784 Szaturnusz 71, 75 Szaúd-Arábia 142, 320, 958, 1058, 1066–1068, 1391 Száva 519, 863, 865, 875, 881, 882 Szceczin 794 Szeged 466, 786, 808, 811, 813, 815 Székesfehérvár 786, 811, 812, 813, 815 Szekszárd 815 Szélcsendes- (Leeward-) szigetek 1187 Szelenga 938, 940, 973, 974 Szeles- (Windward-) szigetek 1187 Szelima-oázis 48 Szendaj 954 Szenegál 306, 395, 1261, 1275, 1297, 1298 Szent András-vetõ 108 Szent Bernát-hágó 755 Szent Helén 1134 Szent Ilona 110, 490, 1353 Szent Lõrinc-folyó 522, 1132, 1151, 1154, 1155 Szentpéterfalva 99 Szentpétervár 332, 478, 542, 902 Szerbia 549, 681, 806, 873, 874–877, 890 Szerbia-Montenegró 890 Szeret 912 Szeván 916, 1038 Sziám 1100, 1103, 1112 Szibéria 249, 313, 519, 638, 901, 1345


11/18/10

7:13 AM

Page 1453


Szicília 85, 857, 861 Szikkimi-Himalája 40 Sziklás-hegység 1128, 1134, 1147, 1148, 1151, 1159 Szilézia 793, 794, 795 Szilícium völgy 390, 479 Szilikon-völgy 1148 Szimunyon folyó 50 Szindh 1009, 1013 Szingapúr 342, 431, 536, 1111–1112, 1118, 1381 Szinpo 970 Szíria 554, 1035, 1044, 1077–1079, 1084, 1414 Szír–Jordán-árok 1034, 1035 Sziva-oázis 1259 Szkopje 864, 874, 888 Szlavónia 881, 882, 883, 884 Szlovák-érchegység 801 Szlovákia 470, 635, 787, 800–805, 813, 884 Szlovénia 400, 466, 578, 682, 866, 885–887 Szófia 864, 867, 869 Szokotra-sziget 1356 Szolnok 815 Szomália 307, 312, 1277, 1283, 1305, 1307 Szomáli-félsziget 257, 1068, 1274 Szombathely 45, 461, 470, 786, 811, 815 Szováta 821 Szovjetunió 250, 398, 679, 900, 1033, 1414 Szöul 332, 568, 591, 972 Sztanovoj 901 Sztruma 865 Szudán 48, 307, 313, 1252, 1283, 1305 Szudéták 794

Szuez 1362 Szuezi-csatorna 528, 529, 531, 552, 1008, 1274 Szuezi-öböl 1030 Szuhumi 913, 915 Szulejmán-hegység 1030, 1034 Szumátra 45, 187, 1091, 1097, 1106 Szunan 970 Szunda-masszívum 1088 Szunda-szigetek 187 Szungari 941 Szváziföld 575, 641, 1308, 1310, 1380, 1423 Tabon-barlang 1092 Tádzsikisztán 400, 900, 923–925, 1028, 1064, 1392 Taihang 930, 942 Taizz 1069 Tajmír-félsziget 1347 Tajpej 591 Tajvan 431, 542, 680, 798, 1092, 1366 Taklimakan 934 Takszin 1113 Tallinn 786, 823, 824 Tamil Nadu 1008 Tanganyika-tó 1261, 1275 Tarbela 1013, 1015 Tarim-medence 40, 42, 43, 932, 933, 934 Tarnobrzeg 790 Tartu 823, 824 Tartumaa Valgamaa 824 Tasmania 1316, 1317, 1322, 1326, 1337, 1338 Tasman-tenger 1316, 1358 Tasszili-szigethegység 1291, 1293 Tatabánya 808, 812 Tavan Bogd-hegység 973 Távol-Kelet 480, 504, 542, 572, 905, 1362 1453


11/18/10

7:13 AM

Page 1454


Taxilá 1015 Tebriz 1063 Teherán 1062, 1063 Tehuantepeci-földszoros 1164 Tejo 853 Tejútrendszer 64–65 Tel Aviv 1080 Temesvár 820, 821 Temze 719, 724 Tennessee-folyó 1147 Tennessee-völgy 414, 1139 Teplice 800 Terekdavan-vidék 42 Tethys-óceán 117, 979, 1035 Tetovo 888 Tevere 857 Texas 397, 398, 555, 1136, 1138, 1148 Thai Nguyen 1115 Thaiföld 299, 506, 1069, 1100, 1112–1114, 1120 Thar 1014 Thar-sivatag 982 Thaton 1108 Théba 331, 1292 Thebek-hegység 942 Thesszaloniki 866, 874, 882, 888 Tibeszti-hegység 51, 1291 Tibet 38, 642, 931, 934, 979, 1025 Tibeti-fennsík 930, 934, 935, 936, 980 Ticino 756, 757 Tien Giang 1090 Tien-san 41, 42, 921, 925, 932, 933 Tigris 331, 1033, 1038, 1043, 1060, 1076 Timbuktu 558, 1280, 1295 Timok 865 Timor 1087, 1098, 1102–1103, 1382 Tingballe-folyó 37 Tirana 864, 871 Tirrén-tenger 1365 1454

Tisza 466, 467, 520, 808 Tisza-tó 473, 808 Titán 75 Titicaca-tó 1130, 1208 Togo 1276, 1297, 1298, 1299 Tokaydo-Senyodo településóriás 338 Tokelau 1336 Tokió 324, 331, 340, 566, 953, 959 Tolna megye 815 Tonga-szigetek 117 Tonkini-felföld 1115 Tonlé Sap-folyó 1090 Torinó 860, 861, 862 Torniojoki 843 Toronto 338, 1150 Toros 1034 Torres-szoros 1314 Torun 786, 793, 794 Toscana 862 Touggourt 296 Toulouse 733, 739, 742, 744, 746 Tózar 296 Törökország 44, 277, 320, 1059–1061, 1076, 1289 Töv (tartomány) 976 Trákiai-alföld 867 Transzamazónia 576 Transzantarktiszi-hegyvidék 1348, 1349 Transzhimalája 40, 934, 936 Transznisztria 911 Tras os Montes 854 Trencsén 804, 805 Trentino-Alto Adige 861 Trieszt 859, 861 Trinidad és Tobago 321, 993, 1127, 1188, 1189, 1380 Trinwillershagen 637 Tripoli 559, 1084, 1290 Tripolitánia 1269, 1291


11/18/10

7:13 AM

Page 1455


Tripura 1008 Tristan de Cunha 1353 Tródosz 893 Trondheim 829, 841, 842 Trondheimi-medence 841 Tsugaru-szoros 542, 949 Tuman-folyó 966 Tunézia 289, 393, 573, 649, 1288, 1289 Turku 829, 844, 845, 847 Turpani-medence 933 Tusnádfürdõ 821 Tuul (folyó) 973, 974 Tuvalu 1336 Tuz Gölü 1060 Tuzla 879 Tuz-tó 1038 Tû- (Agulhas-) fok 1249 Türingia 767, 784, 785 Türingiai-medence 778 Türkmenisztán 900, 908, 914, 919–921, 1061, 1064 Uganda 48, 49, 313, 399, 1305, 1381 Új-Anglia 319, 638, 695, 1130, 1140, 1143 Új-Delhi 638 Új-Dél-Wales 51, 1332, 1337, 1340, 1341 Új-Guinea 51, 263, 1109–1110, 1316, 1327, 1336 Új-Hollandia 1332 Új-Kaledónia 1329, 1330, 1339 Új-Kasztília 849 Új-Mexikó 397, 1136, 1148 Új-Skócia 193, 1152 Új-szibériai-szigetek 1347 Új-Zéland 251, 289, 393, 1116, 1332, 1334 Ukrajna 550, 679, 742, 905–909, 913, 1390 Ulan Usu 973

Ulánbátor 974, 975, 977, 1376 Ulcinj 890 Unggi 969 Unterwalden 755 Uppsala 829, 831, 834 Ural 39, 143, 307, 320, 552, 1347 Urál hegység 35, 36, 39, 901 Urali-óceán 87 Uránusz 71, 75 Uri 755, 756 Urmia-tó 44 Uruguay 289, 1216, 1218, 1221–1224, 1226, 1392 USA 143, 392, 428, 685, 1129, 1195 Usambara-hegység 45 Ústi nad Labem 786, 797, 799, 800 Uttar Pradesh 1004, 1005, 1006, 1009 Uttaranchal 1009 Uvs Nuur (Uvs-tó) 974 Uweinat-hegység 48 Üzbegisztán 283, 488, 900, 921–923 Vaal 1309 Vádi Abd el Malik 48 Vaduz 754, 760 Vágsellye 804 Vahs-medenc 923 Vaján 804 Vajdaság 874, 877 Valais 756 Valencia 851, 856 Valladolid 851, 856, 1131 Valle Central 1176 Valle d’Aosta 861 Valparaiso 556, 1212 Vänern 831 Vanuatu 490 Varanasi 978, 1006 Varannó 804 Varazdin 884 Vardar 874, 888 1455


11/18/10

7:13 AM

Page 1456


Vardar/Axios 865 Vardar-folyó 887 Vardõ-sziget 37 Varsó 548, 785, 793, 794 Vas megye 41 Vatikán 299, 319, 642, 857, 863, 1371 Vatnajökull 847 Vaud 756 Velebit 882, 884 Velencei-tó 472, 808 Veneto 862 Venezuela 381, 397, 1067, 1164, 1192–1196, 1198 Ventspils 826 Vénusz 37, 70, 71, 178 Veszprém 44, 100, 815 Veszprém megye 815 Via Egnetia 871 Victoria 1159, 1180, 1317, 1332, 1337 Victoria-sziget 1346 Vietnam 133, 299, 393, 562, 1114–1120, 1405 Vietnami-hegység 1088, 1115 Vietnami-öböl 1115 Vihorlát 801 Viljandimaa 824 Vilnius 786, 826, 827, 828 Vinh Ha Long 1115 Virginia állam 347 Visby 831 Visztula 520, 787, 793 Vitoria 851, 1229 Vityaz-mélység 1355 Vlagyivosztok 552, 903 Vogézek 734, 738, 740 Volga 35, 181, 313, 519, 520, 905 Volgográd 181, 902 Vorarlberg 761, 764, 766, 767 Vorumaa 824 1456

Vosztok-tó 230 Vörös-folyó 1115 Vörös-tenger 529, 1030, 1035, 1066, 1254, 1273 Wales 717, 720, 721, 723, 727, 728 Wandel 1355 Warta 787 Washington 324, 338, 443, 1009, 1113, 1132 Weddell-jég 1348 Whangarei 1315, 1341 Wilhelmshaven 518, 782 Winnipeg 556, 1150, 1151 Winterthur 758 Wislán 787, 788 Wolfgangse 761 Wolfsburg 780, 783 Wörthi-tó 761 Wrocław 786, 793 Wuhani-medence 945 Wusuli 941 Würzburg 524, 567, 781 Yeongjongdo-sziget 972 Yokohama 533, 953 Yoro (folyó) 973 Yunnan 930, 931, 946, 947, 1107 Yunnan-Guizhoui-hegyvidék 1086 Yütland-félsziget 529, 1365 Zachodniopomorskie 794 Zágráb 882, 884 Zagrosz 1034, 1049, 1063, 1075, 1076 Zagyva-völgy 471, 808 Zakopane 793 Zalaegerszeg 813, 815 Zambézi 45, 47, 199, 1261, 1274, 1309 Zambia 83, 551, 558, 1266, 1283, 1305 Zanzibár 45, 1249, 1276, 1302, 1306 Zaragoza 851, 856


11/18/10

7:13 AM

Page 1457


Zempléni-hegyvidék 473 Zeravsan-Aláj 921 Zeta 875, 889 Zgorzelec 637 Zichy-föld 1346 Zimbabwe 132, 558, 1283, 1285, 1308, 1312 Zloty 787 Zólyom 804, 805 Zólyombrézó 804

Zöldfoki-szigetek 1231, 1249, 1297, 1300 Zrenjanin (Nagybecskerek) 874 Zuider Zee 194 Zumbó 47 Zürich 340, 754, 756, 758, 759 Züünmod (város) 976 Zwinger 785 Zsarnóca 804 Zsolna 804, 805

1457


11/18/10

7:13 AM

Page 1458

Tárgymutató

3G (harmadik generációs) 484, 492 aborigine (aboriginal) 1335 abszolút fényesség 66 abszorpció 150 ADSL-szolgáltatás 488 aerob prokarióta 85 Africa ONE 501 afroázsiai 311–312, 1044 Agaszimba országa 1275 ágazati aspektus 58, 692, 694 ágazati politika 352 agglomeráció 332, 496–470, 744, 1027, 1141, 1163 agglomerációs övezet 350 agglomerálódás 328, 367 aggregáció 1371 agrár-bányász ország 1214 agrárváros 345 agyelszívás 450, 1137 AIDS 616, 1267, 1380 Airbus 583 ajnuid 307 akkréciós szegély 106 akkumuláció 107, 191, 198–203, 236, 412, 649, 901 akusztikus radar 175 alapításkori elõvárosi lakóterület 368 albedó 150, 172–173, 255, 1350 aleppói-fenyõ 1264 alfa-ágazatok 57 1458

algák 84, 86, 88, 259 alkotmányos monarchia 641, 721, 832, 860, 1072, 1113 államalapítás 826 államosodás 671–672, 677, 686–687 állandó gázok 147 állattenyésztés 219, 699, 723, 777, 905, 1095 állkapcsos páncélos halak 92 állkapocs nélküli halak 92 állóhullám (seiche) 188 alluviális alföld 913, 1224, 1320 allúvium 1011 alpi hegységképzõdés 95, 1036 alpidák 102 Alpok–Adria Munkaközösség 438 alrassz 303 Altaidák 901, 937 altaji argali (Ovis ammon ammon) 975 általános felmelegedés 701 Altiplano 1130, 1204–1211, 1350 altocumulus 157 altostratus 157, 160, 165 alumínium 127, 133, 1070, 1242–1243, 1300, 1341 alunit-pala 917 Amerigo országa 1132 Amerika bõségszaruja 1146 Amerikai Geológiai Társaság 248 amerindid 306–307


11/18/10

7:13 AM

Page 1459

Tárgymutató

amfidrómikus pont 193 amiktikus tó 200 ammoniteszek (Ammonoidea) 91 andid 306 anglikán 315, 319, 721–722, 729 anglofon 311 angol–francia érdekellentétek 1363 animizmus 1097, 1105 Anjou-kor 809 anomália 114, 495, 901, 995, 1143, 1356 anomália, hõmérsékleti 117, 901, 1151 Antarktiszi-egyezmény 1349 anticiklon 155–156, 165, 168, 797, 1037, 1151 anticiklonális terület 254 antimon 128, 134–135, 925–926, 1172, 1210, 1337 antracit 851 antropogén 198, 214–219, 250, 260–262, 941 antropogeográfia 621 antropológia 47, 622, 619, 852, 861, 1021 antropotaxonómia 303 anyagáramlás 106, 109, 123–124, 179 anyagsûrûsödés 68 apály 72, 83, 188, 191–192, 1151 apatit 136, 901 aquaeductus 461 arany 901, 917, 1162, 1283, 1296, 1349 aranygallérosok 344 araukánok 1156 aravakok 1230 Archaeocyathus 84, 89 archaikum 1316 archaikus nyelv 632 arid területek 202, 204 árkok 107, 196, 933, 946, 1186, 1327, 1352

árokhúzás-hatás 115 Árpád-kor 809 artézi medence 1316, 1321, 1326 árucsere 961, 1287, 1361 aseb pásztorkodás 1286, 1297 ásvány 923, 1110 ásványi nyersanyag 128, 136, 790, 971, 1083, 1154 ásványi nyersanyagok, nemérces 129 ásványkincs 380, 634, 1179, 1188, 1293, 1339 asztenoszféra 106, 108–109, 111, 115 aszteroida 97 átkelõhely 343 átmeneti vonzásöv 350 atmoszféra 179, 214 atomenergia 140, 143, 766, 958, 970, 1043, 1338 atomklub 676 atomreaktor 132, 970 Atomsorompó Egyezmény 685 ausztralid 304, 307, 313, 987, 1336 ausztroázsiai nyelvcsalád 313, 1101 ausztronéz 311, 313, 1092, 1096 autókorszak 571 automobilitás 513 automorf társadalom 516 autonóm régió 855, 891 autonómia 682, 721, 736, 848, 872, 891, 1075, 1242 autópálya 466, 480, 575, 726, 1006, 1364 azbeszt 138, 1170, 1251 aztékok 1156 Baby Doc 1185 bádognegyedek 1232 Baedekker-geográfia 621 bahá’i vallás 320 bajakák 47 1459


11/18/10

7:13 AM

Page 1460

Tárgymutató

bakonyi álteknõs (Placochelys placodonta) 100 baktériumok 83, 86, 88, 185, 275 balkanizálódás 680 bálnaolaj 1360 bálnavadászat 1241, 1360 balneológia 210, 347 balti nyelvcsalád 305 balubák 47 bambalák 47 bambutid 306 banánköztársaság 1166, 1179 bantuid 306 bantuk 1302, 1311 bányászat 125, 140,820, 851, 1231, 1362 Barents-expedíció 1346 barit 138 barlang 324, 805 barnamedve (Ursus arctos) 975 barnaszén 140, 779, 820, 910, 1014, 1233, 1337 baromfitenyésztés 975, 1145, 1155, 1340 basic funkció 343 batatelék 47 bauxit 904, 1184, 1193, 1240–1244, 1312, 1336 bazalt 111, 233, 1224, 1227 bécsi döntés, második 810 Bécsi Egyezmény 243 Bécsi Kongresszus 755, 770, 788, 832 beesési szög 238 behaviourista földrajz 363 béke iparága 646, 885, 1061 belemnites 90, 96 belsõvázas 90, 103 beltenger 183–185, 950–953, 1358–1359 1460

Beluszky-definíció 325 belvízi közlekedés 518–525 Benes-dekrétumok 797 Benioff-zóna 115 Bennettites-félék 96 berberek 1279, 1289 berlini fal 771, 773 bérmunka 380, 415, 1022, 1107 béta-ágazatok 692 betegségek terjedése 603 betegségökológia 601–602, 606 bevándorlás 370, 382, 397, 993, 1083, 1223 biafrai háború 1300 biodiverzitás 78 biokörnyezet 1324 biológiai evolúció 82–83 biom 239 biosztratigráfia 79–81, 89, 91, 96 bioüzemanyagok 140 bipoláris világ 416, 419, 675, 679, 704, 1042 birkafejû õshüllõ 99 Biztonsági Tanács 674, 721, 735 Black Country 726 Black Smoker (Fekete kürtõ) 85 Boeing 425, 506, 583, 1148 bojtosúszós hal 92, 94 bolsone 199 bolsonok 1160 borostyán 102, 765, 787, 826 bosnyák 309, 877, 882, 886 bölény 1131 bõrszárnyú 100 brain drain 390, 703, 1064, 1137 Brandt-jelentés 697 brazil gazdasági csoda 1231 brazilid 306 BRIC 341, 700, 704


11/18/10

7:13 AM

Page 1461

Tárgymutató

Brit Királyi Földrajzi Társaság 48 Brit Nemzetközösség 443, 498, 676, 730, 1022, 1238, 1333 Broecker conveyor 263–264 buddhizmus 38, 315, 321, 962, 1096, 1107–1108 Burgess-modell 361 burkenedzsik 45 bushongók 47 búvárturizmus 1293 Cable & Wireless 498 CAFTA 443 Camino Reál 1178 CANTAT 498 cápák 92, 96 cargo 533, 587, 589, 591, 1367 CARICOM 442, 1158 carnotit 132 Cassini ûrszonda 75 CBD 369–631, 366–367, 370, 372 CEFTA 443 célrendszer 353–354 Central Business District 366 centralid 306 centrifugális erõ 72–73, 191–192, 866, 874 centrum 361, 407–408, 411, 451, 1069, 1078 centrum-periféria terület 391 CEPAL 1157–1158 cetek 104 CFC 148, 243–244, 246, 260 chamozit 130 chibchák 1156 chicagói szociálökológiai iskola 359 ciklon 162–168, 1011, 1265 ciklon, mérsékelt övi 165 cink 134, 731, 780, 1138, 1139, 1210, 1219

cionizmus 1041 cirkumpacifikus lemezalábukási zóna 117, 187 cirkuszvölgy 231, 324, 335 cirrocumulus 157 cirrostratus 157 cirrus 157 citybildung 367 city-képzõdés 397 civil szervezetek 476–477, 613 coccolit 84 cognitive image 363 COMPAC 355, 498 Concorde 583 core-area 346 coriolis-erõ 1317 Costa 1203 creek 1321 Crinoidea 96 cromagnonoid 304–305 CRS 15, 653, 655, 664 cukornád 956, 1180, 1185, 1235, 1246, 1340 cumulonimbus 157, 161 cumulus 157, 161 cunami 187, 984, 1025, 1113, 1359 csángók 818 csapadékintenzitás 160, 167, 175 csapadékmaximum 808 csapadékmennyiség 218, 251, 267, 969, 983, 1281 csebol 971 csecsemõhalálozás 607 csengõ kõ 1225 csernozjom 907, 911, 928, 1140, 1264, 1309 csigák 89, 96, 103 csillag, kettõs 66 csillagtársulás 64, 67 1461


11/18/10

7:13 AM

Page 1462

Tárgymutató

csirke- és tojásgyárak 1141 csomópontos szerkezetû hegyláncsor 1030 csontos hal 92, 103 csonttan 92 csõvezeték 142, 515, 779, 918 csuszamlás 198, 263, 965 csuvas 39, 313, 904 dagály 191–193, 1230 dagályhullám 192–193, 195 dagálypúp 72 Dansgaard–Oesger-esemény 215 decentralizáció 475, 508, 682, 734, 855, 866, 1067 decentralizált világháló 485 Déchy-expedíció 42 Dél Fejlesztési Alap 862 delfin 103 demográfia 272, 280, 323, 599, 695 demográfiai átmenet 279–285, 378, 381–382 demográfiai elõrelátás 378 demográfiai forradalom 277, 280, 285 demográfiai robbanás 304, 379, 692, 697, 1157, 1307, 1311, 1423 depozíció 158 dér 162 desztináció 653, 657, 663 devon 87–90, 206, 1346 dezintegráció 668, 873–874 Diatoma 185 digitális aranyláz 499 digitális mobiltelefónia 488 diktatúra 810, 817, 855, 1190, 1226, 1300 dimiktikus tó 200–201 Dinoflagellata 84 dinoszauruszok (Dinosauria) 97–100 Disneyland 1149 diszlokáció 630 1462

disznófû (Spinifex) 1323–1324 divergencialépcsõ 235 Dobson 242, 245 dolina 197–198, 235, 1182–1183 dolomit 78, 761, 827 domináns vonzásöv 350 Doppler-radar 174–175 dörgõ homokhegyek 41 drágakõ 137, 905, 1024, 1108, 1198, 1233, 1362 Dravida 307, 313, 987, 989, 1008, 1021 DSL-technológia 488 dzsucse 968 e-banking 486 e-business 486 ECDC 441–442 édesvíz 200, 221, 251, 263–264, 1348, 1355 édesvízi mészkõ 946, 1060 Ediacara fauna 84–86 EFTA 443, 449, 551, 836, 848 egészségföldrajz 597–617 egészségügyi rendszer 598–617, 897 egészségügyi tervezés 601, 604 éghajlat 87, 179, 238, 605, 1243, 1323 éghajlat, hûvös kontinentális 901, 909, 1190 éghajlat, kontinentális 755, 831, 888, 1088, 1225, 1348 éghajlat, óceáni 253, 841 éghajlat, szélsõségesen kontinentális 921, 974, 1225 éghajlat, szubarktikus 201, 206, 542, 901, 1149 éghajlat, szubtrópusi 87, 201, 917, 947, 1130, 1309 éghajlat, tajga~ 249, 843, 901, 973–974, 1129–1130, 1155 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 251, 260 267, 270


11/18/10

7:13 AM

Page 1463

Tárgymutató

EGK 417, 433, 852, 1032 égõpala (kukkersit) 88 egyenlítõi emlékmû 1203 Egyesült Államok Éghajlati Adatgyûjtõ Központ 251, 267 egyetemi város 347, 349, 746, 842, 1063 egyetemleges vallás 316 egykamarás parlament 822, 836, 844, 848, 1062 egységes emberi faj 303 Egységes Piac 444 éhségexport 817 Ekman-spirál 188 El Niño 259, 265–266, 1259, 1329 elektromágneses sugárzás 67, 69, 149–152, 171, 174 elektronleves 65 élelmezési problémák 698–699 élettartam-mutató 607–608 életvédelem 515 eljegesedés 42, 228, 932, 1035, 1269, 1316 elméleti déli kontinens 1333 elmolók 45, 48 élõ kövületek kontinense 1321 elõgerinchúrosok 84, 92 elõglobalizáció 497 elõmadár 98, 249 elõsejtmagvas 81, 86 elõváros 360–362, 372, 466, 643, 1005, 1051, 1342 Elõzetes Referencia Földmodell 112 elsavasodás 250 elsivatagosodás 255–257, 388, 1255, 1267–1270, 1286, 1320 elszikesedés 254 eltartóképesség 257, 271, 697, 757, 1050 élveszületések arányszáma 975, 1335

elvilágiasodás 316–317 e-mail 485, 492, 506 embercsoport 273, 306, 323–324, 624, 637, 1334 emberfajták 303–305, 307 emberi erõforrás 418, 680, 1052, 1058 emigráció 291, 396, 642, 856, 869 emlõsszerû õshüllõ 93 endemizmus 1330 endogén erõ 196, 448 endoszimbiózis 85, 86 energetikai kérdések 700 energia, primer 126–127, 139, 143, 219 energiafelhasználás 126, 195, 252, 700, 274, 279, 1138, 1403 energiafogyasztás 126, 139, 700, 741 energiaforrás 83, 139, 1337–1338 energiaforrások, megújuló 835 energiagazdálkodás 126, 138–140, 813, 1026, 1030, 1312 energiahordozó 514, 914, 1057, 1179, 1283, 1337 energiahordozók, alternatív 139–140, 195, 777 energiahordozók, primer 126–127, 139 energiahordozók, szekunder 127 energiapotenciál 1359 ENSZ 258, 674, 713, 890, 1034, 1158 ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete 258 eocén 80, 101, 103 eolikus folyamatok 198 eolikus medence 197 éonéz 313 epirogenetikus süllyedék 198 epirogenetikus tavak 196 építõanyag-ipar 827 epizodikus (ritka) vízvezetés 202 érc 522, 1128, 1154, 1210, 1296, 1309 érclelõhely 877, 1347 1463


11/18/10

7:13 AM

Page 1464

Tárgymutató

érctermelés 132, 134 erdõ 364, 763, 905, 1143, 1263, 1269 erdõirtás 128, 249, 253–254, 258, 1268–1269, 1324 erózió 198, 236, 869, 1127–1228, 1254, 1263 erõs hullámzás 1359 erõsen változó gázok 147–148 esõ 161–162, 1281, 1294, 1320, 1323 esõerdõ 1092, 1104, 1262–1263, 1268, 1323, 1324 Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet 397, 1158 Észak–Dél dichotómia 703 északi félteke 88, 164, 217, 979, 1255, 1317, 1331 északi fény 72 Északi Liga 861 északi-amerindid 306 Észak-Velebiti Nemzeti Park 884 eszkimid 306 ethnic group 314, 322 etnikai vallás 316, 619, 707, 893 etnikum 303, 312, 848, 1092, 1098, 1223, 1296 etnolingvisztika 1044 eukarióta 85–86 euroatlanti gondolat 735 Európa erõd 400 Európa párkánya 850 Európai Gazdasági Közösség 417, 422, 674, 676, 735, 855, 858 Európai Közösség 348, 430, 489, 568, 720, 836 európaizáció 508 europid 304–305, 307, 312, 319, 1336 eurorégió 438 eutróf tó 202 eutrofizáció 199, 202, 223–224 evaporitképzõdés 88 1464

éves népességnövekedési ráta 975 evolúció 83, 85, 90, 103–104 evolúció, kémiai 83 evolúciós robbanás 89 evorzió 233 exaráció 208, 233 exippáció 178 exodus 866, 895 exogén erõ 197, 1353 export 428–435, 782, 909, 1026, 1214, 1236 extenzív mezõgazdaság 485 extenzív termelés 1235, 1339 externália 622 extraprofit 1008, 1097 extraterresztrikus anyagfeláramlás 179 extrazonális tavak 197 ezüst 422, 1154, 1185, 1203, 1208, 1337, 1339 fábiánus-szocialista 996 fagyás 159–160 fagymentes klíma 1151 fajhõ 183, 185, 1037 faktorökológiai modell 363 fall line 1134, 1146 falu 327–328, 345, 1219, 1280 falu–város vándorlások 403 fanerozoikum 84 fátlan síkság 1316 fauna 81, 86, 223, 1274 faunaegyüttes 81 favella 632–363, 366, 371, 1232 fax 506–507, 513 fehér gallérosok 344 fehér szigetek 1330 fejlett országok 218, 287, 402, 433, 436, 603, 750, 1277 fejlõdõ országok 126, 353, 435, 441, 649, 702, 709 fekete lyuk 66–67, 77


11/18/10

7:13 AM

Page 1465

Tárgymutató

feketefémércek 130 feketeszén 727, 739, 780, 904, 1283, 1337 felhõalap 156–158 felhõfedettség 169 felhõtetõ hõmérséklete 172 felhõtípus 157–158, 169 féllábas ország 1172 félsivatag 928, 973, 1263, 1272, 1305, 1314 félsós víz (brak) 184 felszínalakító erõ 196 felszínfejlõdés 1316 feltárás 81, 353–354, 1312, 1349 fém 132, 134, 135, 1154 fenéklemezes korall 89 fenékmoréna 198, 232, 233, 236 fenntartható fejlõdés 654, 709 fenotípus 303 fénykábel 484, 498, 499–513 fénysebesség 64, 504 festékipar 137, 138 fiatal lánchegységek 107, 931 finnugorok 314 firn 226–227, 230–231, 234 firnesedés 226–227, 231 fitoplankton 246 fixtelefon-ellátottság 485 fjell 839 fjord 235, 542, 842, 847, 1346, 1348 flóra 88, 95, 221–223, 246, 1274, 1321, 1342 fluor 137, 243, 260 fluorit 137 fluorozott szénhidrogén 260 fluviális folyamat 197 fluviális völgy 234 fluvioglaciális 198, 236 fluvioglaciális akkumuláció 198 foghíjas 100, 472

fogyó erõforrás 127 folyóvíz 195, 233, 255, 1358 Foraminifera 89, 91, 96, 185 Fordista tömegtermelés 664 forrásvonal 212 foszfát 136, 1057, 1078, 1289, 1339, 1364 foszfor 82, 184, 219 foszforit 136, 928 foszformûtrágya 136 fosszília 81, 83, 85, 974 fosszilis energia 217, 1337–1339 fotoszintézis 83–84, 86, 146–147, 179 fototeodolit 44 föderális parlament 767, 761 földgáz 143, 742, 904, 920, 1210, 1289, 1341 földhasznosítás 637, 956 földhíd országai 1164 földkéreg 82, 114, 125 földköpeny 114, 116, 979 földközi tenger 102, 184, 746, 1034 1054, 1259, 1239, 1364 földmodell, héjasan homogén 111–113 földmodell, új 112, 114 földrajzi epidemiológia 601–602, 606 földrajzi fekvés 468, 504, 746, 753, 760, 850 földrajzi környezet 57, 295, 625, 636, 710, 711 földrajzi távolság 387, 403, 504–506, 1361 földrajzi zonalitás 197, 238 földrengés 116, 187, 948, 1165, 1184, 1188 földrészek 337, 384, 502, 516, 1352, 1361, 1363 földrészek közötti kereskedelem 1361 Földtani Tanulmányok Intézete 249 földtípusú égitest 178 1465


11/18/10

7:13 AM

Page 1466

Tárgymutató

földtörténet 78, 82, 94, 101, 216, 1252, 1273 földtörténeti idõ 80 földtörténeti korbeosztás 79 földtörténeti kortábla 79 földtörténeti középkor 95, 97, 99, 101 földtörténeti ókor 87, 89, 91, 93, 95 fõtér 370 fõváros 346, 469, 826, 856, 1067, 1105, 1245, 1333 frankofon 311, 376 freon 243–244 fuegid 306 funkcionális terület 364, 369 futásidõ-reziduálok 114 futballháború 1116 fügeféle 102, 1163 függetlenné válás 908, 1018, 1209, 1282 függõleges övezetesség 942, 962, 1265, 1274 fürdõváros 347, 798, 800 gabonatermesztés 740, 745, 823, 825, 1323 galaxis 29, 63–65 galaxit 130 garnizonváros 347 GATT 416, 419 Gazdag part 1176, 1359 gazdasági csoda 385, 422, 954, 1117 japán 954 mexikói 1161 gazdasági és monetáris unió 445 gazdasági recesszió 425, 428, 435, 437, 798, 955 gazdasági-társadalmi taszítás-vonzás (push–pull modell) 379 GDP 218, 424, 489, 895, 1103, 1312, 1393 géncentrum 1110 1466

genocid 306 geofizika 314, 1347, 1349 geográfia 54, 61, 621, 710–712 Geographia Medica 606 Geographia Medica Hungarica 606 geokémia 109, 112 geokronológia 80 geológia 80 geomorfológia 1346 geopolitikai stabilitás 379 geostacionárius 171, 173, 499 geotermikus gradiens 210 gépgyártás 725–727, 764, 780, 784, 825, 1015, 1231, 1341 germán 312, 755, 767, 828, 832, 848, 858 gibli 1288 Gilbert-expedíció 36 GISP2 jégmag 256 glaciális erózió 198 glaciális formakincs 935, 937, 947, 973 gleccser 207, 231, 263, 973, 1151, 1348 Gleccser Nemzeti Park 263 gleccserjég 208, 227–228, 233, 1344, 1348 gleccserkapu 208, 227 gleccserpatak 208 glinttó 198, 1149, 1151 glintvonal 236 glintlépcsõ 198, 1130 globális klímaváltozás 78, 217, 240, 269, 616, 1354 globális lemeztektonika 1327 globális világproblémák 691, 694, 697, 700, 703, 705–706 globalitás 691–694, 702, 711 globalizáció 31, 387, 499, 504–508, 513, 653, 663 1045 globalizálódás 45, 707, 1423


11/18/10

7:13 AM

Page 1467

Tárgymutató

Glossopteris-flóra 88 GNP 406, 424, 450, 1281 gondolati térkép 363 Goniatites 89 gõzenergia 513 gõzhajó 517, 527, 1361–1362 gõzkorszak 513, 515, 527, 1361 grafit 138, 787, 800, 1027, 1233, 1312 Grand Tour 648 gránitintrúzió 942, 979 graptoliták 92 GRIP jégmag 256 Gryphaea 96 GSM 484, 489 guaranik 1156, 1226 guineai nyelvcsoport 312 gumiipar 137–138, 745, 1170 gyalogos 328, 364, 571, 1027, 1345 gyapotöv 319, 1140, 1236 gyarmat 672, 896, 1166, 1275, 1277, 1307, 1334 gyarmatbirodalom 673, 720, 724, 735, 1033, 1213, 1302, 1307 gyarmati rendszer 311, 399, 417, 676, 677, 1277, 1414 gyarmatosítás 283, 307, 395, 668, 717, 1195, 1278, 1294 gyémánt 901, 1193, 1283, 1300, 1304, 1312 gyíkmadár (Archaeopterix) 97 gyorsforgalmi utak 480, 566 gyûrûrendszer 75 Habitat-kiadvány 344 Habsburg Birodalom 760, 795, 816 hagyományos infrastruktúra 458 hajlék 324, 327, 693 hajózócsatorna 518 halállomány 241, 1202, 1311, 1359 halálozási ráta 277, 279, 378, 952, 1390, 1392

halandóság 277, 285, 379, 607 halászat 246, 896, 1114, 1215, 1302, 1360 halászkikötõ 1360 halgyík 97 halliszt 841, 1360, 1364 hálózati jellegû (network) kapcsolatrendszer 707 halszivattyú 1359 hanhai rétegek 41 Hanza-kereskedelem 824 Hanza-város 873 harmadidõszak 97, 102–104, 919, 1254, 1316, 1321 Harmadik Világ 218, 362, 537, 576, 701, 877, 996 harmat 162, 1320 háromgumós fogú 100 határváros 347 hatosztatú korall 96 háttérágazatok 456 hauszák 1279, 1294, 1296 havas esõ 161 havazás 160 ház 324, 633, 699, 735 ház, családi 324 HCFC 243 HDI 723, 763, 1004, 1062, 1070, 1080, 1403 hegemón vonzásöv 350 hegylábi (piedmont) gleccser 230 hegyomlás 198 hegységképzõdés 95, 97, 931, 1036, 1159, 1316 hegységképzõdés, herziniai 95 hegységképzõdés, kaledóniai 87, 973, 1128 hegységképzõdés, larámi 101 hegységképzõdés, pireneusi 102 hegységképzõdés, szávai 102 1467


11/18/10

7:13 AM

Page 1468

Tárgymutató

hegységképzõdés, variszkuszi 88, 1088, helvét 755 helyi energia 343, 1142 helyi idõ 167 hematit 130, 1144, 1154, 1233, 1283 heszperonéz 313 hévíz 210, 914 HFC 260 hibridizáció 304 hidegfront 166–168, 174 hidegháború 417, 674, 771, 852, 967, 1101 hidrogén 65–68, 71, 74–76, 82, 243 hidro-kloro-fluorokarbon 243 hidroszféra 178–208, 214, 220–221 higany 854, 916, 923, 925, 1172 higanyérc 192 hinajána 321 hindi 309, 312, 315, 989, 1005, 1070 hinduizmus 315–316, 321, 986, 991, 1022, 1096, 1099 hinduk 316, 321, 1006, 1012, 1021, 1112 hiperkoncentráció 583 hír- és távközlés rendszer 463 hispanofon 311 HIV 614, 616, 1117 hódara 161 hódgát 198 Holland Kelet-indiai Társaság 1097 holocén 104, 207, 821, 1255, 1349 holtjég 198 Homo sapiens 303, 709, 1103, 1380, 1423 homokbucka (dûne) 41, 198, 1292 homokkõ 87, 92, 1128, 1134, 1221, 1252, 1273 hordalék 187, 195, 943, 1017, 1089, 1320 horgany 134 1468

horn 234, 528, 530 horst 1305 hotel 372, 654, 656 House of Commons 721 hõáram 1354–1355 hõmérséklet 157, 167, 265, 1038, 1263, 1357 hulladékfelhasználás 701 hulladékkezelés 472 hullámfelület 186 hullámmorajlás 187, 199 hullámos dombság 1221 hullámtörés 187 hullámvölgy 186–187 hullámzás 185–187, 199, 1339, 1348, 1359 hullócsillag 76 Human Development Index (HDI) 723, 763, 1062, 1117, 1403 humán infrastruktúra 457 humántõke 404, 418, 429, 440, 450 hurrikán 162, 1168, 1171, 1182, 1184, 1188, 1354, 1356 hüllõszerû medence 97 hûtõház állapot 78 Ichtyostega 92 idõbeni aspektus 691, 693 idõdimenzió 377 idõeltolódás 491, 506, 532 idõjárás 156, 214, 266, 769, 975 idõjárás-elõrejelzés 146, 169, 175–177 idõjárási radar 173 idõrétegtan 79–81 idõtáv 121, 353 idõtényezõ 409, 476, 1405 igapó 1129, 1229 ilmenit 132, 1024, 1337 ILO 760 import 428, 435, 842, 958, 1154, 1243, 1364


11/18/10

7:13 AM

Page 1469

Tárgymutató

importfüggetlenség 1338 importhelyettesítõ gazdasági modell 1157 incidencia 608 indián 49, 1135, 1152, 1157, 1165, 1166, 1226 indoeurópai 312, 787, 989, 1022 indomelanid 307 indo-pakisztáni konfliktus 1010 indusztriális fázis 56, 325, 346, 1111 indusztriális társadalom 325 infokommunikáció 483–507, 511–513, 594 infokommunikációs innováció 508 infokommunikációs technológia 484, 507–508 infomobil 511 információáramlás 704 információcsere 506 információéhség 483, 1000 információs sztráda 406, 485 információs társadalom 406, 450, 483, 706, 961 infrastruktúra 246, 456–484, 551, 720, 1018, 1277, 1362 infrastruktúra komplex fejlesztése 481 infrastruktúra szerepe 455–460, 470, 476, 480–482 infrastruktúra, hiányos 977 infrastruktúra, kommunális 463, 467, 468 infrastruktúra, mûszaki 364, 369, 459, 1287 infrastruktúra, puha 458, 481 infrastruktúrafejlesztés 13, 473–482 infrastruktúrahálózat 469, 481, 860 infrastrukturális ellátottság 12, 455–477, 480, 482 infrastrukturális háttér 1140 ingázás 325, 403, 1342

inkák 1132, 1156, 1201, 1205, 1208, 1213 Innenstadt 366–367 innováció 412, 440, 456, 527, 630, 632, 640, 1391 integráció 437, 439–453, 635, 873, 899, 1140, 1158 integratív kommunikációs rendszer 513 intenzitási küszöbhatár 502 interdependencia 428, 451–452, 507, 709 interglaciális 104, 935 interkontinentális közlekedés 517, 553 interkontinentális tenger alatti kábelrendszer 500 interkontinentális vízi út 529, 1364 intermarine csatorna 529, 1365 internacionalizáció 668 internet 29, 485–491, 509, 595, 664, 961 internettelefon 502 interpluviális 1254 interregionális expressz busz 972 intrakontinentális beltenger 183 intruzív gránit 966 inuitok 1346 inverziós légállapot 252 ipar 294, 479, 528, 699, 724, 731, 849, 957, 1027 ipari forradalom 216, 331, 719, 722, 730, 999 ipari nagyüzemek területe 396 iparváros 345–346, 726, 813, 824, 1006, 1008 IPCC 228, 251, 260–262, 265, 267, 270 IRA 728 irano–afgán 305 irányított demokrácia 1098, 1111 irreguláris csillaghalmazok 64 iskolaváros 347 1469


11/18/10

7:13 AM

Page 1470

Tárgymutató

iszlám 40, 321, 879, 1044, 1067, 1097, 1291 iszlám (keleti) városok 374 ITB 657 IT-beruházás 479 Iter Persicum 37 izoláció 304, 1109 izosztatikus emelkedés 182 izosztatikus süllyedés 182 izosztázia 228 jamszgyökér 1262, 1340 játékország 1149 jég 75, 197, 207, 234, 1130, 1344, 1348, 1351 jégár 230–232 jégdara 161 jégesõ 157, 160–161, 1265 jéghegy 608 jégkorszak 82, 236–237, 1060, 1088, 1156, 1334 jégköpeny 76 jégkristály 158, 162 jégmentes idõszak 101 jégmezõ 181, 207, 228, 936, 1345, 1347 jégrepedés 232 jégsapka 73, 102, 206, 230, 1347–1348, 1351 jégszem 160–161, 174, 228 jégtakaró 207, 229, 932, 940, 1252, 1254, 1316, 1351 jégtakaró, belföldi 227, 233, 962, 1344, 1346, 1348 jégtorlasz 1345, 1348 jenyiszejiek 307 judaizmus 315–316, 1039, 1045, 1080 jura 95, 97, 100–101, 755, 759, 787, 1134, 1252 just in time 664 juvenilis 347, 993, 1103, 1381, 1422 1470

kabil 1279, 1289 kacsacsõrû sárkánygyík (Orthomerus) 99 kainozoikum 96, 100–101, 103, 105 kaldera 196, 168, 949–950 kaledón 719, 729, 931 kaledóniai orogenezis 973 kaléma 187 kálisó 137, 741, 785, 910, 1057, 1083, 1234 kalmari unió 831, 840 kalmükök 313 kambrium 80, 85, 89, 1252 kán 972, 1108, 1112 Kanada 132, 198, 392, 1129, 1149–1155, 1356, 1381 Kanadai Riviéra 1151 kapilláris 208 karácsonyi ár 194 karbon 87–90, 92–93, 767, 1154, 1252 kárcsúcs 234 kárfülke 198, 234–235 kárgerinc 231, 234 kárgleccser 230–231 karibok 1156, 1194, 1230 kárpiramis 234 karrier-vándorlás 403 karru formáció 1309 karru rétegek 1252 karszt 1125, 1182 karsztosodás 197–198, 932, 946 kártorony 234 kaszt 989 kasztrendszer 304, 986, 990 katolikus oktatás 347 katonai támaszpont 347, 1334 kaukazoid 304 kecsuák 306, 1205, 1208–1209, 1213–1214 keirecu 427, 959


11/18/10

7:13 AM

Page 1471

Tárgymutató

kékbálna 1360 kékeszöld alga 84 kékmoszat 83, 85 Kelet–Nyugat dichotómia 703 kelták 720, 729, 990 kén 82, 137, 139, 250, 253, 916, 1163 kényszervándorlás 377 kéregmozgás 88, 102 kerékpár 325, 1300 kereskedelem 275, 411, 428, 461, 720, 822, 1008, 1222 kereszténység 274, 319, 775, 840, 889, 1045, 1080 kertváros 364, 368, 372 késztermék 701, 961, 1188, 1236, 1341, 1364 kétpólusú világ 398, 422, 669, 680, 900 Kev Garden Királyi Botanikus Kert 48 kevíresedés 199 KGST 417, 419, 422, 438, 674, 1181–1182 kháridzsiták 320 kibertér 504, 641 kicserélõdési idõ 146–147 kiegyenlítõdési irányzat 492 kigázosodás 178–179 kihalás 94, 97, 99, 259, 788, 1322 kikötõ 744, 824, 890, 1006, 1024, 1111, 1152, 1311 kikötõváros 727, 732, 785, 842, 1007, 1070 kikujuk 45 kínai népi vallás 316–317, 321 király útja 1045 Királyi Magyar Természettudományi Társulat 41 kis német egység 795 kis tigrisek 452, 1366 kisbolygó 68, 70, 74

kisebbségi nyelvek 309 kisnomád 1291 kisváros 345, 371, 468, 698, 912 kisvároskutatás 345 kitermelõipar 436, 485, 920, 1096, 1103, 1105, 1109, 1114 kitinpáncél 89 Kittenberger-gyûjtemény 48 klasszikus ipari parkok 369 klíma 78, 249, 837, 884, 1176, 1302, 1350 klímaalakító tényezõ 1352 klímaoptimum 1255 klímaöv 808, 1130, 1190, 1268 klímaváltozás 78, 217, 251, 263, 269, 530, 712, 1354 km-teljesítmény 515, 581, 585, 587 kobalt 132, 1181, 1283, 1339 kohászat 522, 764, 800, 914, 1139, 1215, 1341 koiszanid 306 Kolumbia-terv 1198 Komlosaurus carbonis 101 kommunikáció 412, 483, 507, 630, 677, 704, 779 Kondratyev-fázis 483 konferenciaváros 347 konfluencialépcsõ 235 konfucionizmus 316–317, 321 konglomerátumvállalat 971 Konodonta 84 konténerhajó 28, 533, 1365–1366 kontinens 87, 121, 295, 320, 392, 1198, 1271, 1317, 1326 kontinentális kéreg 108, 1353 kontinentális lejtõ 183, 979 konurbáció 324, 352 konvekciós 106, 109, 255 konvektív zóna 69 korall 259, 1024 1471


11/18/10

7:13 AM

Page 1472

Tárgymutató

korallgát 198 korallkifehéredés 259 korpafûfélék 88 Korridor 552, 554, 560, 567, 879, 883, 886 korrupció 708, 869, 885, 1094, 1104, 1170, 1209 kovaalga 84 kovamoszat 185 kozmikus por 65 kozmopolita fauna 85 ködlecsapódás 162 könnyûipar 725, 804, 969, 1154, 1195, 1285, 1301 kõolaj 139, 480, 744, 1068, 1138, 1147, 1284 kõolajbányászat 1103, 1359 kõolajföldtan 45 köpenydinamika 113 köpenykonvekció 121 köpenyoszlopok 111, 118, 122 környezet 103, 455, 600, 624, 784, 1055, 1346 környezeti ártalmak 428, 468 környezeti problémák 238, 250–266, 701, 1248, 1404 környezetszennyezés 29, 218, 601, 693, 966 környezetvédelem 224–225, 269, 458, 612, 817 kõszénmocsár 101 középidõ 1316 középkor 95–101, 462, 513, 730, 826, 854, 951 középóceáni hátság 183 középváros 345, 346, 370, 468, 508, 776 kõzet 78, 84, 932 kõzetalkotó 89, 96, 103 kõzetösszlet 79 1472

közigazgatási központ 346–347 közlekedés 41, 387, 466, 471, 583, 646, 781, 813 közlekedés, közúti 252, 515, 571, 577, 782, 813, 1342 közlekedésföldrajz 514, 526, 548, 560, 568, 578, 590 közlekedési alágazat 581 közmûolló 472 közös piac 444–445, 1158, 1294 központi helyek elmélete 348 központi üzleti negyed 359–360, 367, 372 kráter 46, 72, 196, 248, 940, 949, 966 krátertó 940 kraton 1088, 1251 kréta 95–101, 104, 934, 937, 1252, 1316 krioszféra 220, 226 kristályszerkezet 226 Krka Nemzeti Park 824 króm 871, 1024, 1096, 1181, 1193, 1312 krómacél 131 kromoszféra 69 kron 80 kronosztratigráfia (idõrétegtan) 79 kronozóna 80 Krüger Nemzeti Park 1270 KTX 972 kubai válság 675 kukkersit 88 kultúra 31, 582, 621, 631, 638, 888, 1140 kulturális forradalom 963, 968 kulturális földrajz 54, 619–642 kulturális gazdaság 620 kultúrantropológia 303 kultúraterjedés 630–632 kultúrcentrum 627, 630, 632


11/18/10

7:13 AM

Page 1473

Tárgymutató

kultúrökológia 621, 633 kultúrrégió 626–630, 641, 653 kultúrterület 621, 628–632 kunyhó 324, 326, 1280 Kursiu Nerija Nemzeti Park 826 kusiták 312 külkereskedelem 413, 429, 444, 510, 884, 1142, 1227 különutas fejlõdés 771 külsõ vándormozgalmak 377 kvarc 130, 233, 944, 1263, 1327 kvarter 101, 104 kvazár 66–67 kvázipoláris 171, 173 La Niña 266 lagid 306 lagúna 88, 137, 197, 826, 945, 1283 lakatlan település 324 lakóhely 325, 331, 403 lakóhelyváltoztatás 376, 402, 403 lakónépesség 359, 776 lakótelep 367, 368, 462, 468, 469, 471 láp 195, 199, 627 lappid 303, 305 láprét 199 látástávolság 169 lateritesedés 1263 latifundium 638, 1174, 1191, 1220, 1227, 1235 Latin-Amerika Dániája 1176 latosol 1263 laurenciumi jégtakaró 207 láva 915, 949, 1134, 1207, 1305 lávafolyam 937, 973 law cost légitársaság 664, 665 lecsapolódás 199 légáramlás 185, 254, 1037, 1255, 1356, 1357 legeltetés 861, 969, 1026, 1223, 1286, 1323

légi közlekedés 463, 513, 537, 581–585, 661, 1220 légkör 63, 78, 146–177, 179, 217, 241 légköri víz 179, 181 lemeztektonika 106, 114, 115, 124, 621 lengyel „különutas” szocializmus 789 levegõminõség 219, 252 levegõszennyezõdés 252 liász 80, 95 lignit 102, 140, 141, 801, 804, 820 limes út 462 litorális folyamat 197 litoszféra 107, 110, 117, 118, 123, 180 litosztratigráfia (kõzetrétegtan) 79 llanos 1192, 1195, 1199, 1208 loch 236 locus 693, 694 logisztika 753 lógóhullám 187 lokalitás 693, 694, 702 lokalizáció 663, 668 Lordok Háza 721 lösz 43, 911, 932, 939, 1129, 1151 löszfennsík 236 lösziszapfolyam 939 luzofon 311 M&T 498 maar 196, 198 MacBride-jelentés 697 madárszerû medence 97 madrasza 1051 magas légnyomású övezet 974 magasföld 41, 576, 915, 972, 1034, 1266 magashegység 42, 257, 562, 973, 1249, 1350 mágia földje 1185 magmaintrúzió 901, 904, 925, 1128, 1149, 1189 magmatizmus 109, 1128, 1309 1473


11/18/10

7:13 AM

Page 1474

Tárgymutató

Magna Hungaria 35 mágnesvasút 570 magnetit 130 magnézium 132, 133, 137, 184, 1057 magvas növény 88 magvas páfrány 88 Magyar Földrajzi Társaság 39, 605 Magyar Királyi Földtani Intézet 99 magyar tanyarendszer 324 Magyar–Lengyel Szahara Expedíció 51 Magyarosaurus dacus 99 mahájána 317, 321 makroklíma 214 malakkai 313, 1106 malária 39, 611, 616, 1168, 1266, 1267 malgasok 307 maljálam 313 mallee 1323, 1324 malm 95 Máltai Lovagrend 896 mandzsu-tunguz csoport 313 mangán 130, 1181, 1185, 1193, 1296, 1312 mangánérc 130, 131, 914, 1336, 1337 manganit 130 manganozit 130 mangrove 240, 259, 1007, 1192, 1262, 1323 margid 306 marketing 450, 619, 643, 650, 665, 959 Marshall-segély 832, 844 maszáj 45, 48, 1279, 1308 mayák 1156, 1168 Meadows-jelentés 695 medence 188, 319, 801, 921, 1228, 1316 medina 1051 mediterrán terület 254, 1037, 1264, 1265 1474

megalopolisz 324, 338, 340, 342, 953, 1141 Meganeura (óriásszitakötõ) 90 megatrendek 705–710 megaváros 345, 1013 megelõlegezési koncepció 789 méhlepényes 99 Meidzsi-restauráció 952 melanézid 307 melegfront 165 meliorizáció 858 melléktenger 185, 500, 526, 1352, 1355, 1358 mélytengeri fenékszint 183 mental map 363 MERCOSUR 444, 1194, 1214, 1224, 1227, 1237 merkantil világkereskedelem 411 mészkicsapódásos gát 198 mészkõ 761, 827, 946, 1060, 1128, 1203 mészkõfennsík 950, 1160 mészvázépítõ organizmusok 185 metamorf vasérctelepek 130 metán 74, 83, 125, 284, 260, 261 metánjég 76, 248 metán-klatrát 248 metánóceán 75 metanol 140 meteoritbecsapódás 70, 74, 198 meteorkráter 1346 Meteorológiai Világhálózat 260 meteorzápor 76, 77 METEOSAT 171, 172, 173 mezák 1160 mezocentrum 349 mezoszféra 149 mezozoikum 79, 91, 94, 95–101, 1035 mezõgazdaság 219, 722, 846, 1118, 1304, 1362


11/18/10

7:13 AM

Page 1475

Tárgymutató

Mezzogiorno 860, 862 miao-jao 313 migráció 332, 362, 376–401, 600, 861, 1049 migrációs nyomás 379, 387, 855 miguiano 49 mikroaerofil amõba 85 mikrocentrum 349 mikrocsapadék 161 mikrokontinensnek 931 mikrolemezek 95, 101, 102, 629 minifundiumok 1171 miocén 79, 80, 100, 102, 103 miombo 1263, 1264, 1274 moavadász 1335 mobilinternet 484 mobilitás 376–401, 402, 514, 662, 708 mobiltelefon 467, 484, 488–495, 504, 964 mobiltelefónia 488, 492, 630 mocsár 48, 199, 823, 1017, 1192, 1240 mocsárciprusok 102 mocsárerdõ 93 modal split 514, 515 modell, kritikai 360–363 modell, többközpontú nagyvárosi 362 modernizáció 326, 409, 441, 450, 674, 853 mohaállat 84, 91, 94 mohamedán 45, 399, 642, 763, 990, 1029 molibdén 132, 808, 977, 1138 mondializmus 582 Monera 86 mongolid 304, 305, 306, 307, 1336 monomiktikus tó 200, 201 monopólium 410, 447, 995, 1136, 1233, 1307 monopolkapitalizmus 413–415, 432, 447

monszun 205, 254, 936, 967, 1170, 1317 montánunió 773 Montreáli Jegyzõkönyv 243 morbiditás 598, 608, 612 mordvin 39, 904 moréna 208, 231, 233, 761, 830 morénasánc 755, 909 morénatakaró 231, 1140, 1151 morfológia 179, 230, 326, 364, 365, 869 mortalitás 598, 607, 612 moszuli olajvidék 44 motorkerékpár 325, 780, 800, 911, 958, 1300 motorway 572 moving houses 708 mozgékonyság 210, 378 mulatt 381, 1179, 1182, 1185, 1194, 1242 munda 313 munkaerõpiac 379, 995 munkahely 324, 325, 326, 343, 376 munkanélküliség 393, 426, 770, 1018, 1198, 1296 muszlim 396, 874, 892, 1006, 1097, 1393 muzulmán 313, 321, 890, 1045, 1083, 1098 mûhold 171, 172, 173, 497, 513 mûholdas átvitel 499–502 mûholdas halrajmegfigyelés 1359 mûszaki tudomány 324 Načertanje 876 nacionalizmus 770, 866, 874, 876, 1042 nadírdagály 192 NAFTA (Nord American Free Trade Agreement) 397, 428, 443, 1142, 1158, 1162 nagy földrajzi felfedezések 1331 1475


11/18/10

7:13 AM

Page 1476

Tárgymutató

nagy ugrás 968 nagynomád 1285 nagypolitika 352 nagyrégió 394, 514, 585, 665, 1086, 1095 nagytáj 937, 1271, 1272, 1273, 1274 nagyüzemi birtokok 812 nagyváros 345, 363, 372, 811, 821, 1380 nagyvárosfejlõdés 332–335 nagyvárosi agglomeráció 386, 723, 1144 nagyvárosodottság 337 napenergia 179, 181, 1283, 1338 napi hõingás 210 napkorona 69 Nápolyi Királyság 862 naprendszer 64, 68, 70, 71, 74, 76 napsugárzás 83, 215, 220, 244, 1264, 1350 napsütéses órák száma 169, 808, 1256, 1257 napszél 69, 72, 76 NASA Ozone Hole Watch 244 NATO 416, 675, 789, 848, 1066, 1075 naturálgazdálkodás 1340 nautilusok 103 negrid 304, 306, 307 negritid 306 negyedidõszak 90, 101, 104, 945, 1035, 1316 négyosztatú korallok 96 négysugaras korall 91 nemesacélok 132 nemesfémek 135 Német Vámszövetség 770 nemzetállam 387, 412, 448, 682, 1278, 1298 nemzetgazdaság 138, 411, 412, 648, 841, 1339 1476

Nemzetközi Földrajzi Unió 600, 667 Nemzetközi Geofizikai Év 1349 neolitikum 48, 127, 273, 1255 népesedési ciklus 273, 274, 275, 277, 284, 285 népesedéspolitika 1117, 1382, 1392 népességföldrajz 44, 271, 272, 292 népsûrûség 254, 277, 291–298, 578, 749, 1376 népvándorlás 307, 769, 801, 987, 1307, 1336 neutroncsillag 67 New Deal 414 NGTC 498 NIC 422 NIEO 441 niger–kongói nyelvcsalád 312 nikkel 71, 132, 906, 1167, 1240, 1337 nikobári 313 nílusi–szaharai nyelvcsalád 313 nimbostratus 157, 160, 165 nitrogén 75, 82, 139, 147, 184, 250 Nobel-díj 242, 639, 696, 1007 non-basic funkció 343 nordoid 305 nóva 66 nõföldrajz 54 növényi plankton 184 növénytermesztés 740, 913, 1023, 1219, 1227, 1340 nukleáris energia 127, 139, 145, 700, 750, 957 Nullarbor Plain 1316 Nummulites 103 nunatak 228, 1346, 1348 nunavut 1153 nyersanyag 133, 813, 1136, 1159, 1219, 1336 nyomás 54, 156, 158, 206, 229, 230 nyugatiszél-öv 188


11/18/10

7:13 AM

Page 1477

Tárgymutató

óceán 188, 191, 522, 1176, 1221, 1339 óceánhajózás 544, 1366 óceáni áramlások 153, 218, 1357 óceáni bazaltos vulkanizmus 109 óceáni kéreg 109, 1134, 1147, 1159, 1189, 1211 óceánközépi hátságok 85, 106, 109 óceanográfia 240 OECD 391, 429, 573, 832, 1337 ókeresztény keleti egyház 320 okklúzió 168 okkupáció 879 oktatás 347, 462, 646, 712, 1050, 1287 olajárrobbanás 417, 427 olajexportáló országok 486 olajvezeték 467, 531, 883, 884, 914, 1084 oldalirányú eltolódás 108 oligocén 79, 80, 100, 101, 102, 103 oligomiktikus tó 200, 201 oligotróf tó 201, 202 olmék kultúra 1156 ólom 134, 1138, 1162, 1206, 1233, 1337 ólomérc 129, 134, 1154 olvadásközeli állapot 208 olvadékvíz 208, 232, 233, 236, 914 ón 134, 977, 1138, 1210, 1336, 1341 ónos esõ 161, 162 OPEC 417, 442, 766, 1067 ordovicium 79, 87, 90, 92, 1252 óriás õsrák 89 óriásagglomeráció 341 óriásbolygó 71, 74, 75, 76 orográfia 42, 1025, 1089 orográfiai tényezõ 913 Országos Területfejlesztési Koncepció 473, 474, 475 Országos Területrendezési Terv 474 Orthomerus 99

ortodox 314, 636, 818, 875, 1032, 1046 orvosföldrajz 597, 598, 600, 603, 605, 606 Orvosföldrajzi Bizottság 600, 605 orvosmeteorológia 601, 603, 606 Osztrák–Magyar Északi-sarki Expedíció 51, 1346 Osztrák–Magyar Monarchia 382, 412, 549, 555, 795, 873 OTÉK 364 outsourcing 436, 1000, 1001 óvárosi lakóterület 368 óvoda 347, 970 oxidáló szmog 252 oxigén 82, 146, 147, 179, 222, 1235 oxigénoázis 83 ózon 148, 241, 242, 244, 255, 1235 ózonbarát 243 ózonlyuk 243, 244–246 ózonréteg 240, 241, 243, 244, 246 öbölháború 702 ökológia 605, 654, 662 ökológiai katasztrófa 238 ökológiai krízishelyzet 258 ökonómia 654 ökoszisztéma 238, 239, 240, 246, 252, 660 öregségi index 1382 örök tavasz országa 1170 õserdõ 1027, 1203, 1235, 1243, 1246, 1302 õseukarióta 85 õsfa 88 õsfenyõ 88 õsfolyamvölgy 204, 208, 767 õsföldrajz 87, 95, 101 õsharasztok (Psilophyton-flóra) 88 õshaza 35, 38, 39, 99, 1059, 1286 õskanton 755 1477


11/18/10

7:13 AM

Page 1478

Tárgymutató

õskétéltû 92 õslénytan 41, 80, 81 õsmadár 98 õsmasszívum 931, 1034, 1189, 1228, 1282, 1346 õsrobbanás 63 package tour 657 Paklenicai Nemzeti Park 884 Paksi Atomerõmû 702, 813 palánkgyökér 1262 paleocén 79, 80, 100, 103, 104 paleogén-neogén határ 102 paleomágneses módszer 82 paleomelanézid 307 paleonegrid 306 paleozoikum 79, 82, 85, 87–94, 95, 99 pálmafélék 102 Palme-jelentés 697 pamíri 305 pampid 306 pánamerikai mûút 1167 panelbomba 468, 469 panorámarajz 42, 44 paracentrum 349 Paracoccus-szerû 85 paramo 1130, 1161 páratartalom 92, 169, 186, 252, 945, 1088 partfejlõdés 197, 198 parti sáv 195, 1020, 1335 partrombolás 1359 passzátszél 1171, 1184 pásztorkodó állattartás 917 pásztorkunyhó 324 patagóniaiak 1156 patronit 132 Peary-expedíció 1345 pedoszféra 221 pentlandit 132 pénzintézeti szektor 485 1478

peremtenger 183, 542, 931, 1088, 1327, 1358 periféria 391, 408, 409, 451, 587, 1368 perifériális szakkereskedelmi központ 367 periférikus bevásárlóközpontok 360, 367, 368 periglaciális 236, 932, 937, 973, 1346, 1348 periglaciális formakincs 937, 973 Perimetral Norte 576 Perimetral Sur 576 periodikus vízfolyás 202 perm 79, 88, 90, 94, 96, 1316 permafrost 248 perzisztens szerves vegyületek 246 piacgazdaság 438, 470, 650, 810, 822, 1104 pigmid 306 piroluzit 130 platinafémek 135, 136 platógleccser 206, 231 playa 199 plaza mayor 370 pleisztocén 42, 104, 207, 235, 729, 1254 pliocén 79, 80, 100, 104, 917, 1326 pluviális (csapadékos) terület 196 podzol 769, 909, 1140, 1143, 1144, 1155 polarizáció 174, 175, 424, 508, 509, 1113 polimiktikus tó 200, 201 polinezidek 307 politikai földrajz 40, 667–690, 720, 787, 872, 1032 politikai térstruktúrák 667 politikai unió 446 POP 246 porfrakció 932, 962


11/18/10

7:13 AM

Page 1479

Tárgymutató

Portugál Nyelvet Beszélõ Államok Közössége 852 pórusszöglet 208 porvihar 940, 1146, 1266 posszibilista 634, 635 posztfordista társadalom 402 posztindusztriális fázis 57, 1111 pörgekarúak 84, 89, 91, 96, 100, 103 preferenciális vámövezet 443 preindusztriális fázis 56 prekambrium 79, 82–86, 1252 prémvadász 1148, 1347, 1349 prevalencia 608 prokarióták 81, 85 protekcionizmus 412, 419, 433 protektorátus 667, 795, 891, 1041, 1077, 1106 proterozoikum 1316 protestáns 319, 728, 737, 763, 875, 1162 Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii) 975 PTAT 498 pueblók 1156 pufferkapacitás 200 pufferzóna 895 Pulzáló Univerzum modellje 63 pulzár 66, 67 rabszolga-kereskedelem 45, 275, 304, 380–381, 1157, 1302 rádióhullám 69 Radiolaria 96 radionukleidok 246 rádiószonda 169 Rajnai Szövetség 770 rasszok 303, 304, 307 reexport 1058 reflexió 105 református 319, 737, 811, 818 regeláció 226

régi vörös homokkõ kontinens 92 régió 376, 434, 477, 836, 1030, 1304 regionális földrajz 60 regionális konzultatív szervezet 442 regionális központ 345, 349, 743, 821 regionális medikometria 605 regionalizáció 668, 721 regionalizmus 438, 439, 442, 448, 475, 1004 regresszió 78, 1088 rekreációs tér 324, 325, 326, 352 relatív kormeghatározás 80–82 reliktum-tó 904 rendile 45 repülõ õshüllõ 93, 97 repülõgép 506, 582, 647, 726, 1154, 1216 résvíz 209, 210 rétegtan 79 rétegvíz 209 rétegvulkán 949, 950, 1060 rétoromán 755 réz 132, 787, 927, 1193, 1215, 1337 rézérc 801, 871, 1027, 1099, 1296, 1339 rezervoár 181, 202, 244 rift 196, 1358 Risnjak Nemzeti Park 884 risorgimento 858, 860, 862, 863 robbanóanyag-gyártás 137, 834 római katolikus 315, 737, 797, 827, 1095, 1103 Római Klub 271, 272, 646, 691, 695, 696 rossz ózon 242 Royal Anthropological Institute 47 röghegység 719, 734, 933, 935, 1134, 1145 röntgensugárzás 69 rudista 96 1479


11/18/10

7:13 AM

Page 1480

Tárgymutató

rurális 328, 329, 332, 333, 709, 1050 rurális-urbánus arány 1376 rutil 132, 1337 saemaul 971 SAFE 501 SAFTA 443 saladeros üzem 1222 salar 199 sárkánygyík 99, 101 sarki tundra 247 sarkvidék 51, 186, 246, 295, 1134, 1350 sasbérc 944, 945, 950, 1250, 1305 sáskajárás 635, 1263, 1266 SAT3 501 savas esõ 218, 250, 253, 263, 701, 966 scrub 1323, 1324 self 183, 1188, 1189, 1283, 1338, 1354 selfjég 206, 229, 230 selfjégtakaró 1348 selftenger 207, 959, 1355 selfterület 207, 1165, 1188, 1300, 1344 selyemút 43, 553, 921, 938, 962, 1045 Shinkansen 566 siiták 320, 1045, 1063, 1065, 1074, 1076 síkvidék 297, 909, 951, 973, 1180 Singapore Airlines 583, 585 sino(kínai)–tibeti nyelvcsalád 312 sintoizmus 953 sirokkó 1288 sivatag 576, 925, 975, 1190, 1264, 1320 sivatagosodás 250–251, 255, 257, 701 skill transfer 390 skill-migráció 390 slum 638, 643, 1003, 1096 slumosodás 366 sógunátus 951 soknemzetiségû ország 912, 927, 1025 1480

sókoncentráció 183 soog 187 sós víz 180, 183, 201, 1035, 1037, 1321 sótartalom 183, 184, 188, 265, 1353, 1358 sott 199 sportföldrajz 54 Stadtmitte 366, 367 Stadtzentrum 366 stratocumulus 157 stratus 157, 160 Struthiosaurus transsylvanicus 99 súrlódási erõ 153, 176 SWOT-analízis 710 Sydney Cove 1332 szabadkereskedelmi társulás 443 szakszaul 1264 szamburuk 45 számítástechnika 485, 739, 783, 834, 971, 1106 számítógép 485, 513 szanátana dharma 320 szander 208 szankszkrit nyelv 43 szapropél 1283 száraz sztyepp 907, 972, 1130, 1135, 1190, 1225 szárazföld 92, 249, 1254, 1321, 1350, 1358 szarvasmarha-tenyésztés 258, 764, 837, 846, 1146, 1340 Széchenyi-expedíció 41 szeizmikus tomográfia 109, 114, 115, 116, 121, 122 szektormodell 359–360 szél 153, 186, 255, 919, 1254, 1309 szelekció 304 szélenergia 139, 731, 780, 783, 838, 1338


11/18/10

7:13 AM

Page 1481

Tárgymutató

szélirány 808 szélmintázat 268 szélsebesség 163, 165, 167, 169, 170, 1351 személygépkocsi 325, 742, 959, 1091, 1163 szemiarid 1254 szemiglobális 498, 552, 591 szemihumid 1254 szemita eredetû vallások 316 szén 82, 126, 243, 784, 1154, 1364 szén-dioxid 78, 218, 219, 247, 259, 261 szénhidrogén 741, 838, 1052, 1058, 1341, 1403 szénkõzet 78 szerbhorvát 308, 314 szerozjom 1264 szibirid 305 sziderit 130 szigethelyzet 492 szikhek 321, 991 sziklamedence 233, 234, 235 sziklamedencés tó 198, 236 szikratávíró 483 szilárd biomassza 253 szilícium 184, 727, 1316 szilicíum-dioxid (SiO2) 108 szilur 79, 88, 89, 90, 92 szilvid 306 színesfémércek 132, 134 szinid 305 szinlõ 183 szitálás 160 szklerofil 1323 szlávok 312, 770, 866, 868, 888, 907 szlovák modell 802 szmog 218, 252, 1006 szociálgeográfia 271, 358, 365 szocialista blokk 649, 789, 996, 1098

szocializmus 398, 789, 964, 1108, 1181, 1291 szociálökonómia 358 szociológia 60, 323, 324, 358, 599 szolgáltató szektor 722, 743, 776, 897, 1000, 1027 szoloncsák 1264 szórványszigetek 1330 Szovjetunió éléstára 908 sztratigráfia 79 sztratopauza 148 sztratoszféra 148, 149, 241 sztratoszférikus hõmérséklet 244 sztromatolit 85 sztyepp 921, 975, 1038, 1216, 1218 szubarktikus övezet 901 szubcentrum 349, 360, 361, 367, 368, 372 szubdukciós zónák 106, 107, 110, 115, 117, 123 szubglaciális formaképzõdés 208 szubglaciális olvadékvíz 208 szubkontinens 95, 338, 977, 986, 1016, 1034 szubnacionális 438, 439, 448 szubtrópusi monszun 951, 966 szubtrópusi öv 102, 265, 913, 1129, 1147, 1357 szubtrópusi területek 253, 254, 1254 szuburbia 360, 363, 709 szudán–guineai 312 szudanid 306 szunniták 320, 1045, 1065, 1069, 1074, 1076 szuperfelboltozódások 118, 122 szuperhatalmak kora 674 szupernóva 66, 68, 71 szupernóva-explózió 242 születési arányszám 278, 284, 698, 775, 1300, 1382 1481


11/18/10

7:13 AM

Page 1482

Tárgymutató

születéskor várható élettartam 287, 639, 845, 1026, 1278, 1336 TÁGINTER-analízis 710 takaróredõs hegységszerkezet 40 takir 199, 937, 1264 talajdegradáció 388, 1095 talajerózió 255, 947, 1190, 1262, 1301, 1324 talajjég 198 talajközeli ózon 242 talajnedvesség 208, 209 talajvíz 209, 255, 257, 956 tamil 313, 989, 1021, 1022 tanya 302, 467, 853, 1011, 1219, 1227 taoizmus 316, 317, 321 társadalmi-gazdasági kapcsolatok 57 társadalmi-gazdasági tér 56, 57, 58, 323, 326, 351 társadalmi-gazdaságiinfrastrukturális-természeti tér 59, 60, 711 társadalomföldrajz 60, 619, 620, 621, 622 Tartományi Parlament 771 távbeszélõ 483, 489, 497, 502–503, 1000, 1361 távérzékelés 169–175 távíró 483, 497, 498, 513, 1361 távközlés 457, 463, 483–512, 513, 888, 1137 távközlési mûhold 497 távközlési technológia 498 távközlés-politika 492 távmunka 506, 738 tazmánid 307 technológia 418, 499, 567, 749, 954, 1360 tehervonat 547, 548, 566 tehetségföldrajz 54 tejövezet 1140 1482

teknõvölgy 199, 234, 235 tektonika 106, 108, 115, 182, 621, 1328 tektonikai ablak 40 tektonikus árok 199 tektonikusan mobilis övek 210 telecentrum 506 telefon, vezetékes 489, 490, 1224 telefonellátottság 467 tele-infokommunikáció 495 telematika 406, 483, 513, 704 telemunka 483, 484, 506 telepesgyarmat 1276, 1277 település 296, 323–327, 343, 344, 348, 363 településcsoport 461 településdemográfia 330 településegyüttes 352, 474, 1144 településfejlesztés 329, 354, 364, 476 településföldrajz 323–357 településhálózat 349, 351, 464, 880, 890, 1017 településhierarchia 349, 386, 404 települési infrastruktúra 458, 468 településigazgatás 330 településmorfológia 637 településökológia 330 településpolitika 352–354 településrendszer 323, 328, 348, 351–352, 353, 865 településstatisztika 330 településstruktúra 328, 637, 849, 853 településtörténet 330 településtudomány 323, 330, 348 településszociológia 330 tengely körüli forgás 71 tenger 83, 182, 478, 720, 896, 1261 tengeráramlás 188–191, 263, 1129, 1189, 1298, 1357 tengerfenék 40, 187, 248, 841, 1352, 1353


11/18/10

7:13 AM

Page 1483

Tárgymutató

tengerhajózás 526–544 tengeri hüllõ 97 tengeri közlekedés 528, 1361 tengeri õshüllõ 93, 100 tengeri szállítás 1362 tengerjárás 72, 191–195, 1151, 1353, 1354, 1356 tengerjáráshullám 188, 191 tengerrengéshullám (cunami) 187 tengerszem 198, 235 tengerszint feletti magasság 806, 917, 1170, 1190, 1273, 1305 tengerszintcsökkenés 198, 207 tengerszint-emelkedés 253, 932 tengerszintváltozás 78, 89, 218 tengervíz mozgása 185 teokrácia 863, 1042, 1156 tercier 419, 450, 812, 1053, 1099, 1287 tercierizáció 726 tér-idõ 504 tér-idõ degradálódása 504 terjedési hatás (spread effect) 703 termékenység 239, 280, 283, 289, 379 természetes szaporodás 278–285, 316, 763, 1012, 1296, 1391 természetes szaporulat 275, 277, 910, 1012, 1185 természeti erõforrás 220 természeti földrajz 30, 60, 621 természetvédelem 784, 945 termeszvár 1263, 1266 termikus határréteg 119, 120, 122 termikus konvekció 115 termokarszt 197, 198 termoszféra 149 Terra Australis Incognita 1331, 1336 terra firme 1129, 1229 terra rossa 1038, 1265, 1271 terresztiopolisz 324 térstruktúra 475, 603, 622, 667, 1046

területfejlesztés 473, 474, 475, 508 területhasználati kategóriák 364 területi aspektus 58, 59, 691, 692, 693, 861 területpolitika 473, 474, 518 területrendezés 473, 474 tetraédermodell 326, 327 TGV 567, 568, 569, 738, 743, 972 tierra caliente 1130, 1131, 1160, 1163, 1167, 1197 tierra fria 1130, 1160, 1163, 1197, 1198, 1201 tierra geleda 1161 tierra templada 1130, 1160, 1165, 1170, 1198 titán 132, 1024, 1186, 1193 tízlábú rák 96, 103 tó 195–202 tonna olajegyenérték 139 tópusztulás 199–200 Tordesillasi Egyezmény 410, 670, 1222 tornádó 156, 157, 176, 1129, 1135, 1146 torrens 1288 touroperátor 655, 664 tõkeáramlás 414, 420, 423, 432–437 tõkeexport 414, 432, 433, 434, 435, 437 tõkefelhalmozás 411, 412, 413, 527, 649, 968 tökéletes síkság 901, 1004, 1129, 1192, 1216, 1225 tömegmozgás 197, 198, 1348 tömegtermelés 478, 542, 750, 764, 1365 tömegturizmus 251, 648, 649, 657, 660, 1029 törpecsillag 66, 68 transzgresszió 78 1483


11/18/10

7:13 AM

Page 1484

Tárgymutató

transzhumance állattartás 1049 transzkontinentális közlekedés 556, 558 transznacionális vállalat 408, 421, 422, 431, 440, 752 transzóceáni hajózás 528, 1363 transzpacifikus vezeték 498 transzszaharai vasút 576 transzszibériai vasút 548, 549, 552 tranzitforgalom 753, 882, 885 Trewartha-féle rendszer 808 triád 424, 429, 431, 437, 449, 704 trialista állam 795 triász 79, 95, 96, 99, 767, 1252 triász-jura határ 99 Trigonia 96 Trilobita 89, 91, 94 tripanoszóma 1267 trog 234, 235 tropikus ciklon 251, 267 tropopauza 148, 157, 163, 170 troposzféra 148, 149, 150, 241, 242 troposzférikus ózon 255 trópusi ciklon 162–164, 165 trópusi esõerdõ 258, 1088, 1262, 1323, 1324, 1329 trópusi forgószél 948, 1354, 1356 trópusi mocsár 88, 92 TTT 498 TU–144 583 tuaregek 1289, 1296 tufaösszlet 1060 túlhûlés 160 túllegeltetés 247, 249, 254, 255, 256 tundra 210, 247, 248, 1129, 1130, 1347 tupik 1156, 1230 turanidok 307 turbina 131 turista 507, 661, 665, 725, 838, 1118 1484

turistaérkezés 647, 650, 651, 652, 659, 781 turizmus 643, 646–666, 753, 781, 823, 885 turizmusföldrajz 54 turkánák 45, 46 turzás 198, 1192 tüdõs hal 92, 94, 1323 tüskésbõrûek 84, 90, 91, 94, 103 UEC 368 UEMOA 442 új globális geodinamika 109, 123 újabb ipari parkok 369 újlatinok 312 újonnan iparosodó országok 422, 955, 970 újrahasznosítás 127, 701 újvárosi lakóterület 368 újvilág központja 1165 újvilág kulcsa 1179 újvilági támaszpont 1184 ULCC tartályhajó 1363 ultraibolya sugárzás 150, 179, 241 UNAIDS 616 UNESCO 344, 697, 783, 821, 834, 1115 unikális flóra 1342 univerzizmus 315, 316, 321 UNWTO 646, 651 uráli rassz 307 urán 808, 1296, 1326 Urban Entertainment Center 368 urbanisztika 329, 330 urbanitás 329 urbanizáció 246, 253, 327–330, 699, 709, 722 urbanizálódás 271, 294 urbanizáltság 1335, 1380 urbánus 329, 332, 611, 709, 871, 1376 urbánus népesség 324, 333, 336, 871, 1005


11/18/10

7:13 AM

Page 1485

Tárgymutató

USCB 271 uvala 197, 198, 946 UVB sugarak 216 UVC sugarak 216 üledékes kõzet 78, 85, 719, 950, 1316, 1326 üledékképzõdés 81, 87, 1251, 1252, 1316 üledéktakaró 931, 938, 941, 943 ûrbelûek 84 üregbeszakadás 198 üstökös 69, 70, 76–77 üvegházhatás 179, 215, 216, 247, 261 vádi 1294 vadózus 208 vadzsrajána 321 vallási központ 347 valódi õsmagvas egysejtû 85 változó gázok 147, 148 valuta 442, 647, 904 vámunió 444, 447, 1304 vanadinit 132 vanádium 129, 132, 1312 vándorlás 92, 362, 387, 402, 739, 1048 vándormozgalmak, belsõ 316, 378, 880 varnarendszer 986, 989 város 218, 327, 727, 856, 1006, 1224 városállam 299, 492, 637, 1111, 1156, 1380 városföldrajzi-morfológiai iskola 365 városiasodás 240, 299, 328, 329, 709 városközép 366, 367 városodás 239, 328, 333, 759, 1013, 1051 városrehabilitáció 643 városszerkezet, angolszász 358, 366 Varsea 1129, 1229 Varsói Szerzõdés 416, 419, 674 vásárváros 346, 785, 884

vasérc 529, 865, 1181, 1215, 1283, 1364 vaskohászat 132, 724, 750, 922, 1162, 1234 vásott szikla 208 vasút 466, 515, 544–571, 743, 1142, 1287 vasúthálózat 479, 564, 648, 856, 972, 1342 vasúti fõvonal 469, 1024 vasúti közlekedés 544–571, 743, 782, 813, 820 veddo-ausztralid 304, 307, 987 vegetációs zóna 974 végmoréna 235, 767, 843, 909 végmoréna-vonulat 198 vegyes vállalat 1239 vegyipar 219, 725, 742, 907, 1181, 1293 verduni szerzõdés 735 vihardagály 193, 194, 1359 Világbank 337, 697, 1003, 1118 világgazdaság 126, 341, 406–454, 517, 643, 777 világháború, elsõ 368, 549, 555, 1083, 1231, 1363 világháború, második 394, 432, 695, 771, 1094, 1277 világkormány 705 világmodellek 694–697, 700 világtenger 182–195, 207, 235, 248, 1352–1368 világvallások 315, 316, 321, 1049 világváros 345 villamosenergia-ipar 128, 139, 841 villamosság 513 vitorlás hajó 527, 530, 1361, 1362 víz körforgása 180, 205, 220 vízbontás 179 vizenyõsség 254 vízgõz 109, 148, 152, 158, 161, 217 1485


11/18/10

7:13 AM

Page 1486

Tárgymutató

vízgyûjtõ 181, 204, 224, 938, 983, 1193 vízhálózat 236, 909, 931, 1259, 1316 vízháztartás 181–182 vízhozam 1261, 1288 vízi energia 862, 1138, 1146, 1154, 1302, 1312 vízi közlekedés 466, 470, 518–526, 793, 813, 1155 víziút-hálózat 519 vízkészlet 180–181, 222, 224, 266, 296, 1089 víznyelõ 197, 946 vízrajz 42, 236, 808, 940, 1038, 1288 vonalas infrastruktúra 457, 459, 466, 470, 471, 479 vonzáskörzet 328, 350–351, 410, 606, 1342 Voyager ûrszonda 75 vörös homokkõ 87, 88, 92, 1128, 1221 vörösagyag 185 vörösalga 84 vörösiszap 702 vudu 1185 vulkán 857, 948, 949, 1128, 1165, 1204

vulkánembrió 196 vulkáni plató 1128 vulkáni szigetsor 109, 110, 111 vulkanikus eredetû tó 196 vulkanizmus 78, 109, 179, 769, 1206, 1273 WASC 501 watt 194, 195 Weimari Köztársaság 770 WHO 616, 760 won 971 World Development Report 697 Worldwatch Institute 697 WTO 419, 423, 436, 665, 1120 WTTC 648 yerba 1225 zaibacu 959 zambéziláz 47 záporos csapadék 161 zarándokhely 347, 1065, 1067, 1076 zárvatermõk 96, 99, 102 zónaidõ 506 zonalitás 238, 1309 zöldalga 84, 88 zuhatag 946, 1261, 1275 zúzmara 160, 161, 162


11/18/10

7:13 AM

I S B N978 963 - 0 505 - 8 8948 9 4 8 - 62 ISBN 963

9 789630 589482

A kiadásért felelôs az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Szerkesztette: Gilicze Gábor Felelôs szerkesztô: Vajda Lôrinc Termékmenedzser: Egri Róbert Vizuális koncepció, tipográfia: Czakó Zsolt Nyomdai elôkészítés: Starkiss Stúdió A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda Kft. végezte Felelôs vezetô: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2010 Kiadványszám: KMA5-155 Megjelent 93 (A/5) ív terjedelemben

Page 1488

V I L Á G F Ö L D R A J Z

Recommend Documents