Tantárgy felelőse:
Tantárgy előadója/i:
Kovács Árpád Hansági Ágnes Mészáros Márton
Kultúratudomány 1., 2., 3., 4. BMR 3030, 3131, 3140, 3861 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30+30+15+30 16 BMR 3030(BMR 3140-nek és BMR L: 3861-nek az előfeltétele) Tantárgy besorolása: előadás, szeminárium
Meghirdetés féléve: őszi, tavaszi
Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: III., IV., VI.
Értékelés módja: é/v Értékelés módszere:
szóbeli és/vagy írásbeli vizsga + referátum, szemináriumi dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus bevezetést nyújt a kultúratudomány főbb problémáiba. Megismerteti a hallgatót a legfontosabb kultúraelméleti koncepciókkal, áttekintést ad a kultúratudomány történeti változásairól, összeveti a legfontosabb, és leggyakrabban használt kultúraelméleti fogalmakat. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A hallgatónak meg kell ismernie a kultúra/művelődés fogalmait és koncepcióit, a nyomtatás és az elektronikus médiumok hatását a kulturafogalmak rendszerére. Meg kell ismerkednie a téma alapvető szakirodalmával, a téma jelentőségével, hatásával napjaink kultúrájára és kultúratudományára. El kell tudnia igazodni a legfontosabb szerzők, könyvek, kiadványok között; alapvető szinten használnia kell tudni a bevezetett fogalmakat. az előadás betekintést kínál a jelentésalkotás mediális és kulturális feltételrendszerének működésébe, ezen feltételrendszerek alakulástörténetébe feltárja hatásukat az értelmezés módszertanára áttekinti a kulturális elemzés eszköztárát és lehetőségeit, illetve ezek hatását az irodalmi szövegértelmezés módszereire összehasonlítja a történeti „kultúra”-fogalmakat és megismerteti a hallgatót az ezekkel kapcsolatos legfontosabb álláspontokkal Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Könyvfejezetek, kézikönyvek, folyóiratcikkek Ajánlott irodalom: Friedrich Kittler (2005): Optikai médiumok. Magyar Műhely-Ráció, Budapest. Frederic Barbier – Chaterine Bertho Lavenir (2004): A média története. Osiris, Budapest. Kulcsár Szabó Ernő, Szirák Péter (2003, szerk.): Történelem, kultúra, medialitás. Balassi, Budapest.
Tantárgy felelőse: Kulin Ferenc
Művelődéstörténet 1. előadás, 1. szeminárium, 2. előadás BMR 3232, 3235, 3240 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 15+30+30 11 BMR 3030 (BMR 3240-nek az L: előfeltétele)
Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Kulin Ferenc, előadás, szeminárium őszi, tavaszi magyar v/é Szabó András, Ajánlott félév: Értékelés módszere: Pénzes Tiborc III., IV. szóbeli és/vagy Szabolcs, írásbeli vizsga + Bene Sándor, referátum, Hermann Zoltán, szemináriumi Török Lajos, dolgozat Nyilasy Balázs, Bertha Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy két korszak művelődéstörténetébe vezeti be a hallgatót. Az előadások előbb a 16-18. század magyar – s ezen belül elsősorban protestáns – szellemi kultúra feltételrendszerét és produktumait tekintik át, majd a 19-20. századművelődési folyamatait elemzik. Az első félév tematikája a református szellemiség irodalmi, művészi és tudományos örökségét foglalja össze a jelölt korszakban. Sorra veszi a református kötődésű írók életművét, nem elhanyagolva a kor- és stílustörténeti összefüggéseket, a műfajokat illetve a hatástörténetet, valamint a kánonnal kapcsolatos vizsgálatokat sem. Képet kíván adni a református diákok hazai és külföldi iskolázásáról, illetőleg az általuk közvetített szellemi hatásokról. A második félév a felvilágosodástól a posztmodern korig (az írói levelezéstől az internetes fórumokig) vázolja fel a művelődés infrastruktúrájának fejlődéstörténetét: a műveltségszintek társadalmi – felekezeti, nyelvi-etnikai és osztályok szerinti – differenciálódását, valamint a kultúra ’államosításának’, intézményesítésének kísérleteit. E félév előadásainak többsége az elmúlt két évszázad művelődésének tartalmi kérdéseire koncentrál: (1) a modern nemzeteszmék, (2) az esztétikai filozófiák és (3) az erőszak-ideológiák problémái járja körül. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a reformáció korától a 20. század végéig nyomon követhető protestáns szellemiség kulturális bölcseleti és politikai hatásait mutatja fel, beillesztve azokat az egyetemes európai művelődés történetébe. Ezen ismeretek elsajátítása révén a hallgató megbízhatóan tájékozódhat az új és a legújabb kor felekezeti kultúrák szerint tagolódó szellemi életében, meg tudja különböztetni az egyes műveltség-típusokra jellemző világnézeteket, etikai és esztétikai értéknormákat, illetőleg a kisebb és nagyobb közösségeket formáló mentalitásjegyeket. Évközi tanulmányi követelmények: A korai Balassi Bálint A magyar Biblia története A peregrináció dokumentumai A református iskolaráma, a jezsuita színház Hitviták A liturgia sajátosságai Európai katolikus és protestáns könyvtörténet Magyar nyomdászattörténet Képzőművészet, vizuális médiumok Kéziratos műfajok: énekeskönyvek, graduálok, prédikációgyűjtemények, levelezések, tanulányi jegyzetek Németországi peregrináció: Wittenberg, Heidelberg, Herborn, Frankfurt an der Oder, Halle, Göttingen Angliai puritanizmus Medgyesi Pál A Rákóczi család és a puritanizmus A puritán prédikáció A mezővárosok és a magyar puritanizmus Egyházi ének, Protestáns egyetemalapítási kísérletek Református kollégiumok: Kecskemét, Sárospatak, Debrecen, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Pápa, Csurgó Svájci peregrináció (Bázel, Zürih, Genf Szenci Molnár Albert Zsoltárkönyvének forrásai, keletkezése, befogadástörténete
A művelődés színterei, technikáin és intézményei a 19. században A modern nemzeteszmék és a nemzettudat tradicionális elemeinek feszültsége a 19. században (a katolikus és a protestáns magyarság-tudat) Esztétikai irányzatok a elvilágosodás korában A romantika világnézeti és esztétikai problémái A posztromantikus modernség 1848 után Politikai erőszak-ideológiák a 19-20. században Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kézikönyvek, folyóiratcikkek, könyvfejezetek Ajánlott irodalom: Ajánlott irodalom: Magyar művelődéstörténet; szerk.: Kósa László, Osiris, 2006. •Szabó András (1998, szerk.): „Bízd a jövendőkre érdemed jutalmát” Magyar protestáns irodalmi szöveggyűjtemény I. kötet (16-17- század), Mundus Kiadó, Budapest Péter László (2000, főszerk.) Új Magyar Irodalmi Lexikon, I-III, Akadémiai Kiadó, Budapest (a vonatkozó szócikkek) Lukinich Imre (1926, szerk.): Nagyenyedi Album, Budapest. A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára, Budapest, 1981. Barcza József (1988, szerk.): A Debreceni Református Kollégium története. Budapest. Kovács Sándor Iván – Monok István (1990, szerk.) Magyar utazási irodalom 15-18. század; Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest Hajnal István: Írásoktatás a középkori egyetemeken, Bp., Gondolat, 2008. Botta István: A reformáció és a nyomdászat Magyarországon (Magyar Könyvszemle 80 (1973) Werner Faulstich, Medien zwischen Herschaft und Revolte, Götingen, Vanderhoeck und Rupect, 1998. 143-177. Oláh Szabolcs: Hitélmény és tanközlés, Bp., Kossuth, 2000. Bartók István: (1988) „Sokkal magyarabbul szólhatnánk és írhatnánk”. Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630– 1700 között, Akadémiai Kiadó – Universitas Kiadó, Budapest Kecsekméti Gábor (1998): Prédikáció, retorika, irodalomtörténet, Universitas Kiadó, Budapest Petrőczi Éva (2002): Fél-szenetek és fél-poéták. Epizódok a magyar angolszász puritanizmus irodalmából, Balassi Kiadó, Budapest Friedrich Kittler, Optikai médiumok, Bp., Ráció, 2005. András Szabó (1999, szerk): Iter Germanicum. Deutschland und die Reformirte Kirche in Ungarn im 16-17. Jahrhundert, Kálvin Kiadó, Budapest Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról; I-II. Pallas Stúdió, 1999. T. Erdélyi Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban; Irodalomtöerténeti Füzetek/69. Akadémiai Kiadó, 1970. Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában; Corvina, 2009. S. Varga Pál: A nemzeti költészet csarnokai; Balassi Kiadó, 2005. Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése; Akadémiai Kiadó, Bp., 2004. A választott témától függő speciális szakirodalom
Tantárgy felelőse: Török Lajos Tantárgy előadója/i: Papp Ágnes Klára Hansági Ágnes Pénzes Tiborc Szabolcs Török Lajos Mészáros Márton Hermann Zoltán
Szövegek és archívumok a kultúrában BMR 3342 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 4 BMR 3030 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: szeminárium tavaszi magyar é Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. órai munka, esetleg referátum, szemináriumi dolgozat, zárthelyi
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára eligazodást nyújtson a szóbeliség és írásbeliség viszonyrendszerében, ismereteket kínáljon olyan témákban, amelyek a könyvnyomtatás kulturális szerepét, a könyvnek a kulturális emlékezetben betöltött funkcióját, illetve a nyomtatott és a digitális archívumok működését érintik. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A szeminárium célja szóbeliség és írásbeliség témakörének áttekintése, azoknak a kultúrakoncepcióknak a megismerése, amelyek a kulturális javak tárolásának különböző technikáiból és kulturális technológiáiból indulnak ki a szóbeliség és az írásbeliség lehetőségei között. A hallgatók a szóbeli érvelés, a vita, az önálló információfeldolgozás területén is fejlesztik készségeiket. Évközi tanulmányi követelmények: Az órákon való részvétel, az előírt olvasmányok ismerete, aktív közreműködés Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Marshall McLuhan, A Gutenberg-galaxis,Bp.,Trezor, 2001. Walter J. Ong, Szóbeliség és írásbeliség, Bp., AKTI – Gondolat, 2010. Vége a Gutenberg-galaxisnak?, szerk. Halász László, Bp., Gondolat, 1985. Jan Assmann, A kulturális emlékezet, Bp., Atlantisz, 1999. Történelem, kultúra, medialitás, szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szirák Péter, Bp., Balassi, 2003. Szóbeliség és írásbeliség, szerk. Nyíri Kristóf, Szécsi Gábor, Bp., Áron, 1998. Ajánlott irodalom: Friedrich Kittler, Aufschreibesysteme 1800/1900, München, Fink, 1985.
Tantárgy felelőse: Horváth Csaba
Tantárgy előadója/i: Horváth Csaba, Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Török Lajos
Irodalom és közvetítettség 1., 2., 3. BMR 3450, 3651, 3661 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30+30+30 12 BMR 3341 (BMR 3450-NEK ÉS BMR L: 3651-nek az előfeltétele) BMR 3450 (BMR 3661-nek az előfeltétele) Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: előadás, szeminárium ősz, tavasz magyar é/v Ajánlott félév: Értékelés módszere: V., VI. szóbeli és/vagy
írásbeli vizsga + referátum, szemináriumi dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szeminárium elsődleges célja, hogy az egyes művészetelméleti, művészetfilozófiai írások önálló feldolgozásán keresztül a hallgatók képet kapjanak az egyes művészeti ágak egymáshoz való viszonyának megítéléséről; a társművészetek és más művészeti ágakról kialakított kép szerepéről az egyes művészetek önértelmezésében. Mindezek jelentőségéről az egyes kulturális kánonok ápolásában, az intézmények lehetséges feladataiban. Feladat továbbá, hogy az elolvasott szövegek egyéni és közös feldolgozása kapcsán elősegítse a hallgatók érvelési technikájának fejlesztését, a vitakultúra javítását, az önálló és csoportos témakidolgozás rutinját, a szakszöveg-felhasználás metódusait, ezek gyakorlati felhasználásának technikáit. Felkeltse és erősítse a társművészetek iránti érdeklődést és nyitottságot. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az óra szervesen épít azokra az ismeretekre, amelyeket a hallgatók az egyes médiumokról, és a médiumok működésének, funkciójának és kölcsönhatásainak általános törvényszerűségeiről elsajátítottak. Az előadás azokra a mai kultúrában és művészetekben mindinkább teret nyerő eljárásokra is reflektálva vezeti be a hallgatót a multi-és intermedialitás témakörébe, amelyek a mindennapokban is egyre gyakrabban jelennek meg, és egyre intenzívebben határozzák meg a mindennapi kulturális közegeket és tereket. Az előadás olyan kérdésekre is keresi a választ, mint hogy lehetséges-e az egyes médiumok közötti fordítás; milyen koncepciók és miért érvelnek ennek lehetetlensége mellet; mit jelent a mediális transzpozíció, mi a különbség fordítás és transzpozíció között; és mindennek mi a jelentősége, a következménye a kultúraközvetítésben. Évközi tanulmányi követelmények: zh, vizsga Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Könyvfejezetek, kézikönyvek, folyóiratcikkek CD, DVD, CD-ROM Ajánlott irodalom: Heinrich Wölfflin (2001): Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben. Magyar Könyvklub, Budapest. Theodor W Adorno: A művészet és a művészetek In: Bacsó Béla (1995, szerk.): Az esztétika vége. Ikon, Budapest. Ernst Gombrich: Illúzió és vizuális csapda. In: Bacsó Béla (1995, szerk.): Az esztétika vége. Ikon, Budapest. Albrecht Wellmer: Művészet és ipari termelés. A modern és posztmodern dialektikájához. In: Bacsó Béla (1995, szerk.): Az esztétika vége. Ikon, Budapest. Hans-Georg Gadamer: Filozófia és irodalom. In: Bacsó Béla (1995, szerk.): Az esztétika vége. Ikon, Budapest. Széphelyi F. György (1995): ΜΝΗΜΟΣΥΝΗ. Aby M. Warburg válogatott tanulmányai. Balassi-Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest.
Tantárgy felelőse: Bánki Éva
Tantárgy előadója/i: Bánki Éva, Géher István László, Horváth Csaba
Fordítás a kultúrában 1., 2. BMR 3551, 3560 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30+15 4+3 BMR 3341 (BMR 3551-nek az L: előfeltétele) BMR 3551 (BMR 3560-nak az előfeltétele) Tantárgy besorolása: szeminárium, előadás
Meghirdetés féléve: őszi, tavaszi
Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: V.,VI.
Értékelés módja: é/v Értékelés módszere:
szóbeli és/vagy írásbeli vizsga + referátum, szemináriumi dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy legfőbb célja a műfordításelmélet legfontosabb irányzatainak megismertetése, miközben áttekintést ad a fordítói gyakorlat átalakulásáról is. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Mit jelent a fordítás, mint hermeneutikai feladat? A fordítástudomány hermeneutikai és irodalomelméleti háttere. Az elméletírók (Schleiermacher, Walter Benjamin, Jakobson, Paul de Man stb.) mellett áttekintjük Szent Jeromos, Luther, és magyar szerzők, eszmefuttatásait is. Miképp tudja befolyásolni a kultúra és a kulturális identitás változó határai a fordítás gyakorlatát és koncepcióit? Miért „probléma” az irodalom vagy akár a kultúrák fordíthatósága? Mi az a kultúraközi fordítás? Melyek a kulturális megértés politikai dimenziói? Melyek a fordításelmélet és a szociológia, a fordításelmélet és a gender studies, a fordításelmélet és a kulturális antropológia érintkezési pontjai? Eközben olyan fikciós műveket, elméleti írásokat, vizuális alkotásokat, paródiákat, „hamisítványokat” is vizsgálunk, melyek épp a kultúrák közötti átvitel/megértés kérdését tematizálják. A szövegközöttiség és a többnyelvűség szerepe. Sajátos törésvonal mentén kívánjuk egymásba tükröztetni a világirodalom és a magyar irodalom recepcióját és történetiségét, és konkrét, a magyar irodalmat esetenként döntően befolyásoló műfordítások elemzése során kívánjuk a magyar irodalmat meghatározó műfordítás-felfogások (és a mögötte rejlő nyelv- és kultúrafelfogások) szemléleti különbségeit bemutatni. A kurzus távolabbi célja, hogy szempontokat adjon a Magyarországon sajnálatosan elhanyagolt műfordítás-kritika műveléséhez is. A magyar irodalom külföldi közvetítésének lehetőségei. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat, referátum, beszámoló Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
kézikönyvek, bibliográfiák, lexikonok, szöveggyűjtemények Ajánlott irodalom:
– Rába György 1969. A szép hűtlenek. Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai, Akadémiai Kiadó, Bp. – Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna (szerk.) 1998. A fordítás és intertextualitás alakzatai, Anonymus Kiadó, Bp. – Szegedy-Maszák Mihály 1998. Fordítás és kánon, in: Uő, Irodalmi kánonok. Debrecen, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. – Jan Assmann 1999. A kulturális emlékezet. In: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban (ford. Hidas Zoltán), Atlantisz Kiadó, Bp. – Malcolm Parkes 2000: Olvasás, írás, interpretálás. A kora középkor szerzetesi gyakorlata, In: Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban , szerk. G. Cavallo-R. Chartier, ford. Sajó Tamás, Balassi Kiadó. Bp., 98–114. – Hans-Georg Gadamer, Olvasni olyan, mint fordítani, ford. Simon Attila, in Vulgo, 2000/3. 19-24. – Zvara Edina (szerk.) 2003. „Az keresztyén olvasóknak”. Magyar nyelvű bibliafordítások és kiadások előszavai és ajánlásai a 16–17. századból, Balassi, Kiadó, Bp. – Polgár Anikó 2003. Catullus noster, Pesti Kalligram, Budapest-Pozsony. – Szilágyi János György 2004. Az antik klasszikus költészet fordításának aktualitása, in, Holmi 16 (2004/11). – N. Kovács Tímea (szerk.) 2004. A fordítás, mint kulturális praxis, Jelenkor Kiadó, Pécs. – Józan Ildikó, Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) 2005. A „boldog Bábel”. Tanulmányok az irodalmi fordításról, Gondolat, Bp. – George Steiner 2005. Bábel után. Nyelv és fordítás, (ford. Bartl István) Corvina Könyvkiadó, Bp. – Bánki Éva, Szigeti Csaba (szerk.) 2006. Udvariatlan szerelem. A középkori obszcén költészet antológiája (ebből a kötet előszavai és az Al-Muhadzser-ciklus), szerk., Prae.hu, Bp. – Józan Ildikó, Jeney Éva, Hajdu Péter (szerk.) 2007. Kettős megvilágítás. Fordításelméleti írások Szent Jeromostól a 20. század végéig, Balassi Kiadó Bp. – Szegedy-Maszák Mihály 2007. A fordítás, In: Az értelmezés történetisége, Pro Pannonia, Pécs. – Józan Ildikó (szerk.) 2008. A műfordítás elveiről. Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény, szerk., Balassi Könyvkiadó, Bp. – Jeney Éva, Józan Ildikó (szerk.) 2008. Nyelvi álarcok. Tizenhárman a fordításról, Balassi Kiadó, Bp. – Szegedy-Maszák Mihály: Megértés, fordítás, kánon, Pozsony, Kalligram, 2008. – Józan Ildikó, Jeney Éva (szerk.) 2008. Túl minden határon: A magyar irodalom külföldön, , Balassi Kiadó, Bp. – Szigeti Csaba 2011. Oc e Non: Igen és Nem – a fordításról Báthori Csaba trubadúrfordításai kapcsán, in Újnautilus, (http://ujnautilus.info/szigeti-csaba-oc-e-non-igen-es-nem%E2%80%93-a-forditasrol-bathori-csaba-trubadurforditasai-kapcsan/)
