LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM
Történelem és állampolgári ismeretek 2007. Készítette: BEREGINÉ SIMON ÁGNES
TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9- 12/13. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott 1. oldal
történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.
2. oldal
Kiemelt közös követelmény: Történelem tantervünk ismeretanyaga speciálisan is hordozza a hon- és népismeret, nemzeti kultúránk, kiemelkedő államférfiaink, világhírű magyarok, nemzeti hagyományaink ismeretének követelményeit. Fontos célkitűzésünk, hogy a tanulóinkban kialakítsuk az európai és egyetemes emberi kultúra értékeihez kapcsolódó pozitív viszonyt. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi tananyagot helytörténeti vonatkozásokkal is kiegészítsük. Mivel iskolánkban német nemzetiségi osztály is működik, hangsúlyt helyezünk a helyi kisebbség történelmének megismerésére is. - A történelem tanításának specifikuma, az időbeli látás erősítése. Az azonos idejű és megkésett fejlettségű kérdések következményeinek bemutatása. - A történelmi ismeretek csak biztos topográfiai ismeretekre épülnek, a tanítás során ezt erősíteni kell. - A környezet, a lakóhely eseményeit el kell tudni helyezni a köztörténet fő vonalában, a magyar történelmet pedig az egyetemes fejlődésben. - Az érdekeltség, majd a tulajdon szerepének megértése: a termelési eszközök, a technika tökéletesítésében és az anyagi előrehaladásban. - A közösségeket összefogó szokások, erkölcs, a különböző vallások szerepe a népek fennmaradásában. - A közösségek, népek, államok széthullása, megsemmisülésüket okozó tényezők bemutatása. - A közösségek, népek, államok alkalmazkodási képessége környezetükhöz. - Különböző intézmények kialakulása, fejlődése, ezek jelentősége a fennmaradásban. - Más népek iránti megértés, az általános humánum elvei alapján; ugyanakkor saját értékeink ismerete és védelme. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, tolerancia, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása. Belépő tevékenységformák Tájékozottság történelmi ismeretek szerzésében Információforrás • • • • • • •
képi, tárgyi írásos statisztikai könyvtári informatikai szóbeli komplex
Tájékozottság történelmi ismeretek feldolgozásában és értékelésében Feldolgozandó ismeretek jellege • vizuális, audiovizuális információk, tárgyi emlékek • történelmi jelenségek • írásos források • adatok, adatsorok
Tájékozottság a történelmi ismeretek kifejezésében
Tájékozottság a történelmi térben
Tájékozottság a történelmi időben
Tevékenység jellege • vizuális információk reprodukciója • élőbeszéd • vázlatkészítés
Tevékenység jellege • helyekhez események kapcsolása • történelmi és földrajzi térképek összehasonlítá sa • változások
Tevékenység jellege • időrendbe állítás • időszámítás • kronologikus táblázatok készítése • szinkrontáblázatok készítése
3. oldal
• • •
történelmi személyek korszakok összevetés a jelennel
•
megfigyelése, megértése térképrajzolás
• • •
korszakok események időpontokhoz kapcsolása változások felismerése, összefüggések keresése
Az itt felsorolt tevékenységformák jelennek meg az egyes évfolyamok anyagában, lehetőség szerint egyre magasabb és egyre bonyolultabb megismerési szinten.
TARTALOM
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam
ÓRASZÁMOK
hatosztályos képzés négyosztályos képzés heti 1, 5(+ 0,5 társ. heti 1, 5(+0, 5 társ. ismeret modul) óra ismeret modul) óra Az őskortól a X. Az őskortól a X. század történelméig század történelméig heti 2 óra heti 2 óra A XI -XVII. század A XI -XVII. Század történelme történelme heti 3 óra A XVIII. századtól 1914-ig heti 3 óra 1914-től napjainkig
heti 3 óra A XVIII. Századtól 1914-ig heti 3 óra 1914-től napjainkig
-
-
4. oldal
Ötosztályos képzés Társadalomismeret
heti 1, 5(+0, 5 társ. ismeret modul) óra Az őskortól a X. század történelméig heti 2 óra A XI –XVII. század történelme heti 3 óra A XVIII. századtól 1914-ig heti 3 óra 1914-től napjainkig
Megjegyzések: • A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. • Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértendők az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák számai is. • Az előkészítő évvel induló osztályok társadalomismeretet tanulnak, ennek tanterve, követelményei, feltételei és értékelése a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában található. • A többi 9. illetve az előkészítő évvel induló 10. évfolyamok esetében a társadalomismeret modulként kapcsolódik a történelem tananyaghoz heti 0, 5 órában. (Erről a szintén a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában szerepelnek a részletek). • Hatosztályos képzést 2004/05-ös tanévben indítunk utoljára. • A 11/12. illetve a 12/13. évfolyamokon a kétszintű érettségire felkészítő csoportok (maximum 25 fő) már nem osztálykeretben tanulják a történelmet. A tárgy a középszintű érettségi vizsgára készít fel. Az emelt szintű képzés esetében az óraszám heti 2 órával még kiegészül. Az új ismeretek tanítása mellett a régebbi témák ismétlésére, szintézisére is sor kerül mindkét szinten. • Amennyiben a tanuló a középszintre felkészítő csoportból az emelt szintű képzésre átjelentkezik, szintemelő vizsgát kell tennie. Ennek témaköreit a szaktanár és a munkaközösség határozza meg. • A jelen tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoportok tanmenetét. Ezeket a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki. • A középszintű érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. (A választható, speciális témakörként helytörténeti eseményt - pl. Veszprém a török korban-, vagy a helyi német kisebbség történetét javasoljuk megjelölni.) Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi a
munkaközösség segítségével. • Mivel az érettségi követelmények megfogalmazásában az 5-12/13. évfolyam szerepel, ezért az alsóbb évfolyamok kerettanterveiben megfogalmazottakra épülnek a követelmények. A kerettantervi minimumot a munkaközösség itt a helyi tantervben kibővítette, melyet a "Részletes követelmények évfolyamokra lebontva" című részben dőlt betűvel jeleztünk. • Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is. • A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, OTTV,) való felkészítéseket tartunk. • A gyengébb tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, ha szükséges (és ha van rá igény). • A mindennapi élet című résztémáknál az egyik témát a munkaközösség közösen, a másikat a szaktanár választja ki. • Fontosnak tartjuk a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton ez kiemelten szerepel. • A helytörténeti ismeretek tanítására, a helyi hagyományok ápolására is figyelmet fordítunk. A magyar munkaközösségnek segítséget nyújtunk az iskolai ünnepélyek szervezésénél (márc.15., okt.23., stb.), valamint a munkaközösség feladata két ’48-as honvédsír ápolásának szervezése. • Az Oktatási Minisztérium által kiadott tantervek (7-8. évfolyamok Monster, 9-12. évfolyamokon Tószegi és Kozák által írottak) alapján készült. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben szereplő érettségi vizsgakövetelményeket
5. oldal
a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ adta ki. Az évfolyamokra lebontott tanmenetekhez a munkaközösség által használt tankönyvek mellékelt tanmeneteit is felhasználtuk.
Értékelés: Alapelvei megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámának megfelelő osztályzata legyen a tanulónak, valamint (tekintettel a tárgy jellegére) egy félévben minimum egy jegyet szóbeli teljesítményére kapjon. Minden témából témazáró jeggyel kell rendelkezni a tanulónak, elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazáró dolgozatok döntően befolyásolják az év végi, illetve a félévi osztályzatot. A témáknál leírt követelményeket tekintjük minimum szintnek (elégséges). A jeles szint követelményei az érettségi vizsgaszabályzathoz igazodnak. A középszintű érettségi vizsga értékelésében a munkaközösség segíti a szaktanár munkáját.
6. oldal
Formái: a ) Szóbeli: egy rövidebb téma szóbeli kifejtése, szóbeli feladat kiegészítése, kérdésekre adott válaszok, fogalommagyarázat, összefüggő felelet, referátum, kiselőadás, topográfiai felelet, ábra, kép, grafikon, térképvázlat elemzés, összehasonlítás. b) Írásbeli: vázlat, feleletterv készítés, írásbeli feladatlap, témazáró feladatlap, teljesítményteszt. Alapelvei: - legyen rendszeres, folyamatos, változatos, - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, - terjedjen ki a nevelési, oktatási, képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területéről szerezzen sokoldalú információkat a tanulóról, - ne csak emlékezeti teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja, - legyen objektív: tükrözze az eredményeket és hiányosságokat, - legyen konstruktív, nevelő jellegű, de ne legyen ítélkező, osztályzatközpontú. Feltételek: - történelem szakos egyetemi végzettségű tanár, - szertári alapkészlet, javasolt eszközszükséglete: térképek, írásvetítő, történelmi arcképek, - diavetítő, - televízió, - térképtartó, - térképtároló, - kontúrtérképek, - diasorozatok, - transzparenssorozatok, - videofilmek, - számítógép, Internet hozzáférhetőség - történelmi televízió előadások, - időszalag, - magnetofon, - vetítővászon, - egyéb segédletek: tankönyvek, munkafüzetek, földrajzi atlasz, - tanári segédkönyvek, - módszertani folyóiratok, - szakfolyóiratok (Rubicon, História stb.), - szakkönyvek,
7. oldal
- iskolai könyvtár (történelmi vonatkozás), - Internet, számítógép, CD-ROM - továbbképzési lehetőségek. A munkaközösség által használt tankönyvek: (A tankönyvek valamennyi évfolyamon egységesek.) 9/10. évfolyam: Száray Miklós: Történelem I/II. (NT/ MK) 10/11. évfolyam: Száray Miklós: Történelem II/III. (NT/ MK) 11/12. évfolyam: Száray Miklós: Történelem III/IV. (NT/ MK) 12/13. évfolyam: Száray Miklós: Történelem IV. (NT/MK) Középiskolai Történelmi Atlasz (Cartographia) A nemzetiségi tagozaton ugyanezen szerzők tankönyveinek tükörfordításait használjuk.
Kétszintű érettségi történelemből A vizsga általános céljai A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó • rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal, • birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek, • tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet, • képes-e ismereteit szóban és írásban előadni, • elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja, • képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni, • tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit, • képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben. A követelményekben hangsúlyosan szerepelnek • a képességjellegű követelmények, • azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek, • a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok az ismeretek és készségek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek, • a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és a mentalitástörténet is. A vizsga két szintje 8. oldal
•
A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. • Az emelt szintű vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a tényanyag mennyiségében, a történeti források terjedelmében, sokféleségében, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. A középszintű követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szintű követelmények teljesítéséhez. A középszintű érettségi vizsgán számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. A követelmények felépítése Mind közép-, mind emelt szinten a követelmények kompetenciákhoz és témakörökhöz rendelve jelennek meg. Kompetenciák 1. 2. 3. 4. 5.
A források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása A történelmi események és jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása Témakörök
(Számuk mindkét szinten megegyezik, de emelt szinten az egyes témakörökhöz bővebb résztéma lista kapcsolódik.) 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
9. oldal
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód
Részletes tanterv és tanmenet évfolyamokra lebontva 9 (előkészítő) évfolyam Részletek: Társadalomismeret tantárgy tanmenetében.
9/10. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5–6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4–5 oldalnyi) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Kifejezőképességek Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.
10. oldal
Tájékozódás időben A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.
A kerettantervi minimumtól való eltérés itt a helyi tantervben dőlt betűvel van jelezve.
TÉMAKÖRÖK Az őskor és az ókori Kelet 9 óra
TARTALMAK Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr. E. 8000, Kr. e 3000 körül, Kr. e XVIII. sz., Kr. e X. sz., Kr. E. 525 Személyek: Kheopsz, Hafre, Menkaure, Aha-Ménész, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Asszurbanapli, Asóka, Buddha, Csin Shi Huang-ti, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, Ausztralopithecus, homo sapiens, homo erectus, homo habilis, jávai lelet, őskőkor, újkőkor, paleolit, neolit, mágia, totem, fétis, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem, Neander-völgy, Cro- Magnon, Tigris, Eufrátesz, Gangesz, Indus, Giza, Luxor.
11. oldal
TÉMAKÖRÖK Az ókori Görögország 12 óra
TARTALMAK A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Kronológia: Kr.e. XIII. sz. Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323, Kr.e. 333. Személyek: Szolón, Drakhon, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, Demoszthenész, Szophoklész. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus, adósrabszolgaság, mitológia, meteikosz, sztratégosz. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, Szuza, Isszos, Gordion.
12. oldal
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Az ókori Róma 18 óra
Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476, Kr.e 212,Kr.e 202, Kr.e. 367, Kr.e. 326, Kr.e60, Kr.e73-71. Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz, Seneca, Sulla, Romolus, Remus, Hannibal, Odoaker, Scipio. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria, Latium, Catalaunum, Vindobona, Tiberis.
13. oldal
TÉMAKÖRÖK A korai feudalizmus története Európában 8 óra
A magyar nép története az államalapításig 4, 5 óra
Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra
Ismétlés 2 óra
TARTALMAK A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Nagy St. Gergely, Oleg, Rurik. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad, Novgorod, szláv államok, barbár királyságok. Fogalmak: gróf, grófság, őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa, feudum, beneficium, gazdálkodási módok, hűbéri lánc ,major, robot, terményjáradék. Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 933, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, St. Gellért püspök, Lehel, Bölcs Leo, Vazul, Asztrik, Gizella, Szvatopluk, Kurszán. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Volga, Káma, Kazár Birodalom, Nagymorva Birodalom, St. Gallen. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, kende, gyula, horka, kettős honfoglalás, primogenitúra. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. balácai romok, Margit romok megtekintése) is fordítható. 14. oldal
A heti 1, 5 óraszám kiegészül 0,5 óra társadalomismeret modullal. Az ebben szereplő témakörök itt a történelem tananyaggal összedolgozva jelennek meg. (A részletes tanmenet a Társadalomismeret tárgy pedagógiai programjában található.) Itt csak a legfontosabb témaköröket soroljuk fel. Témakörök
Tartalmak
A társadalmi szabályok
A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése.
Jogi alapismeretek
Állampolgári ismeretek
Az emberi alapjogok.
Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés.
Államformák, politikai rendszerek. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. Háború és béke. Az állam feladatai.
A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10–20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.
10/11. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak és maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése. 15. oldal
Kifejezőképességek A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–30 sor). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás időben A változás fölismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok). Topográfiai adatok, folyamatok, jelenségek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken. Témakörök Az érett középkor 9 óra
Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Bouillon Gottfried, II.Orbán. Fogalmak: Királyiudvar,kamara, kancellária ,inkvizició, zsellér,árutermelés,simonia ,cölibátus, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala. Legnano, Latin Császárság, Flandria, Canossa, Cluny.
16. oldal
Az Árpád-házi királyok kora 10 óra
A késő középkor 10 óra
Az új rend megszilárdítása - társadalmi változások a XI. században. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301, 1046,1064,1083,1051, Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Orseolo Péter, Gertrúd, meráni, Bánk bán, St. Margit, Mánuel, Aba Sámue, Bezprim herceg, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok, serviens, Herma, koronázási jelvények, szerzetesrendek, Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Vértes, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Veszprém, Tihany, Szent Márton –hegye, Ják. Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453, 1265, 1302, 1295, 1434, Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, III. Kázmér, Habsburg Rudolf, IV .(Szép) Fülöp, Tudor ház, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista, doge. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező, Morvamező
17. oldal
Magyarország a XIV–XV. Században 13 óra
Kora újkor (1490– 1721) 14 óra
Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán - török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90, 1312, 1335 Személyek: Csák Máté és a kiskirályok, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, kolozsvári testvérek, Garai és Cillei család, Galeotto Marczio, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, liga, kancellária, tárnoki szék. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Kenyérmező, Jajca, Várna, Galambóc, Rigómező, Drinápoly. A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 11/12. évfolyamok tananyagába is átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mivel az évfolyam tananyaga bővült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, VIII. Henrik, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter
18. oldal
Magyarország története a kora újkorban (1490– 1711) 14 óra
Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra
Ismétlés 2 óra
Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus, barokk, Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1529, 1532, 1566, 1568, 1541, 1552, 1645, 1622, 1570,16041606, 1591–1606, 1664, 1686, 1697, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Fernc, Wesselényi Ferenc, Lottharingiai K., Miksa E., Abdurrahman, I.János, I. és II. Rákóczi György, Apafi M., Vak Bottyán J., Méliusz Juhász P., Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, végvári vitéz, defterdár, kádi nagyvezír, Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Kőszeg, Érsekújvár, Gyulafehérvár, Drégely, Temesvár A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. Veszprém a török korban) is fordítható.
A továbbhaladás feltételei
19. oldal
A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkrónban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.
11/12. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenségek okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességi adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú előadás alapján. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. Részletesebb (10–15 cím) bibliográfiák készítése. Kifejezőképességek Az újkor jelentős személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben.
20. oldal
Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, a szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Tájékozódás időben A régi és az új világ folyamatos együttélésének fölismerése. A változás fölismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok fölismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, valamint a térképen ábrázolható folyamatok, jelenségek a bemutatása.
21. oldal
TÉMAKÖRÖK A felvilágosodás kora (1721–1789) 11 óra
TARTALMAK Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 10/11. évfolyamok tananyagából átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mivel az előző évfolyam tananyaga bővült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása.
A felvilágosodás. Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok.
és
Poroszországban.
Kronológia: 1740–48, 1756–63 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Magyarország Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. újjászerveződése a Habsburg Birodalom A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. keretei között (1711– A gazdaság és társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. 1790) 11 óra A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790, 1785 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz, Haugvitz, Hadik András, Ürményi József, II.Lipót, Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát
22. oldal
TÉMAKÖRÖK A polgári átalakulás kora (1776–1849) 19 óra
A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) 18 óra
TARTALMAK Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. A művészet fő irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels ,Marat, Danton, La Fayette, Saint Just, Wellington, Owen, Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, sansculotte, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Saratoga, Lipcse, Elba-szigete, Szent Ilona-szigete, A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Sigrai, Szentmarjai, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I.Ferenc, Lovassy László, Táncsics Mihály Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, védegylet, Társalkodási egylet Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu
23. oldal
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) 12 óra
A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 őszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi A szabadságharc bukása.
viszonyok.
Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., IX: 11., I. 5., II. 5.,X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, a kormány tagjai, az aradi 13 , Jelacic, Windischgraetz, Haynau, Guyon Richárd, Paszkievics, Rüdiger, Ferencz József, Móga János, Perczel Mór, Dembinszki Henrik, Hentzi, Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Ozora, Branyiszkói –hágó, Kolozsvár, Pozsony,.
24. oldal
TÉMAKÖRÖK A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) 18 óra
TARTALMAK Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1867, 1868, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln . II. Sándor, Ketteller, Meidzsi, XIII: Leó, Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Marsala, Solferino, Königgratz, Sedan, Lombardia, Berlin, Magenta, Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, kartell, tröszt, szindikátus, konszern, profit, tőkekivitel, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek, tajping, boxer, Rerum Novarum, fényes elszigeteltség, torlódott társadalom,.
25. oldal
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) 16 óra
A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején.
Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra
Ismétlés 4 óra
Évszámok: 1849. október 6.,1865, 1860, 867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, Schmerling, Teleki László, Libényi J, Wekerle S., Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, Fogalmak: passzív ellenállás, föderalizmus, centralizáció ,októberi diploma, februári pátens, Kasszandra levelek, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, okkupáció, annexió. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák–Magyar Monarciában. A modern városfejlődés. Vallások és egyházak a dualizmus idején. Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órákra is fordítható.
A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid fölkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
26. oldal
12/13. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, földolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének fölismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Nagyobb terjedelmű pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. Kifejezőképességek A legújabb kori nagy történelmi személyiségek meghatározó szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Írásbeli feladatlapok kitöltése. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű, szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások fölismerése és bemutatása. A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Tájékozódás időben A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkrónban látása. Tájékozódás térben A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.
27. oldal
TÉMAKÖRÖK Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) 14 óra
Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914– 1931) 14 óra
TARTALMAK Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország). A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Hitler, Moltke, Schlieffen, Lenin. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal, Verdun, Tannenberg, Locarno. Fogalmak: villámháború, állóháború /állásháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem , általános választójog, hadikommunizmus, totalitárius állam, antant, jóvátétel. Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Az ellenforradalom. A Horthy rendszer konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció, Szent István állameszme,
28. oldal
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A német – olasz – japán tömb sikerei. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Sztálin, Göbbels, Hess, Topográfia: Brit Nemzetközösség, zlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia , München, Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, koporáció, fajelmélet, élettér, megbékélési politika, koncepciós per, tisztogatás. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika Magyarország a gazdasági válságtól a eredményei. Belesodródás a világháborúba. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust második Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. világháborús összeomlásig (1931– Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1945) 14 óra 1938. november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla , Jányi Gusztáv,Imrédy Béla. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: népi írók, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945) 16 óra
29. oldal
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshallsegély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyevdoktrína, globális világ, enyhülési politika, kitelepítés, deportálás.. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea, Izrael, Közel- Kelet. A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének Magyarország a második világháború kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika. A után (1945 – forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A napjainkig) 14 óra Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.. Gazdasági reformkísérletek. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltás, Európai Unió, NATO, napjaink globális problémái. Évszámok: 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVO, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság puha diktatúra, ENSZ, Európai Unió, NATO. Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező életmódtörténet feldolgozni: 2 óra Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. A népirtás a múltban, a közelmúltban és a jelenben. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. A média és a közgondolkodás. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. Elitkultúra és tömegkultúra. A jelenkor (1945– napjainkig) 14 óra
30. oldal
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Ismétlés 11 óra A továbbjutás feltétele: Megfelelés a kétszintű érettségi követelményeinek.
31. oldal
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ Kompetenciák 1. Források használata és értékelése VIZSGASZINTEK
TÉMÁK 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása
1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése
Középszint
Emelt szint
Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerű kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerű következtetéseket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat gyűjteni a forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltérő tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és tudjon egyszerű feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására.
Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.
32. oldal
Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
1.3 Képi források (pl. fényképek, Legyen képes képi források leírására, a nagy történelmi karikatúrák, plakátok) megadott korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. szempont szerinti értelmezése Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzőművészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. 1.4 A történelmi térképek felhaszIsmerje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait nálása ismeretszerzéshez (pl. színek, perspektíva, szimbólumok). Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. 1.5 Információk gyűjtése és követ- Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, keztetések levonása egyszerű kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó statisztikai táblázatokból, diag- állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, ramokból, grafikonokból, kroegyszerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre válaszolni. nológiákból 1.6 A tények és feltételezések Legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni megkülönböztetése – megadott szempontok alapján – egyszerűbb forrásokból és ismeretterjesztő szövegekből. 1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása 1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete
33. oldal
Emelt szint Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni. Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről
Emelt szint Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.
34. oldal
2. A szaknyelv alkalmazása VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
2.1 Történelmi fogalmak azonosítá- Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat megsa, helyes használata határozás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni. 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete
35. oldal
Emelt szint Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására. Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböző jelentéseket források segítségével értelmezni.
3. Tájékozódás térben és időben VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken
Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és alapvető ismereteket gyűjteni. 3.2 A földrajzi környezet szerepe az Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi köregyes történelmi kultúrák és ál- nyezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és lamok kialakulásában államok kialakulására. 3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken 3.4 Egyszerű történelmi térképváz- Tudjon atlasz segítségével egyszerű történelmi térképlatok készítése vázlatot készíteni.
Emelt szint Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani.
Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepéről. Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. 3.5 A történelmi tér változásainak Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak ismerete változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot, vagy népet bemutató, különböző korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat. 3.6 Konkrét történelmi események Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sor- Legyen képes önállóan konkrét eseménysorokat betérben és időben való elhelyezé- rendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel mutatni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kapse összekapcsolni. Legyen képes megadott segítséggel (pl. térképvázlat, csolódó adatokat táblázatba rendezni. kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni.
36. oldal
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között
Emelt szint
Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok Legyen képes a különböző történelmi korszakokat több sorrendjét megállapítani, jellemzőiket felsorolásból szempontból jellemezni. kiválasztani. Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem felsorolt eseményeiből azokat, amelyek időbeli közelség vagy valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kapcsolhatók. Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak.
3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása
37. oldal
Tudja felsorolásból kiválasztani az egymáshoz kapcsolható jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni időbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized, helyszín). Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági, kulturális fejlődés, tudományos gondolkodás).
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
4.1 A tanultak okok és következmé- Legyen képes a felsorolt történelmi tényezők közül az Legyen képes történelmi események okairól és követnyek szerinti rendezése okokat és a következményeket összekapcsolni. kezményeiről feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. 4.2 Annak bizonyítása, hogy a törté- Legyen képes a különböző felsorolt történelmi ténye- Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek nelmi eseményeknek általában zők közül kiválasztani az adott történelmi esemény egyszerre több oka és következménye van. több oka és következménye van okait, következményeit. 4.3 Különböző típusú okok és köLegyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, következmények megkülönbözte- vetkezmények megadott szempontok szerinti csoportése, azok eltérő jelentőségének tosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági) felismerése 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges Legyen képes alapvető történelmi események lénye- Legyen képes a történelmi események, összefüggések szempontok, tényezők megküges és kevésbé lényeges elemeinek megkülönbözteté- lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak meglönböztetése, mérlegelése sére. különböztetésére. 4.5 Példákkal való alátámasztása, Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás hogy nehéz történelmi szituácisegítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és ókban az egyes emberek nézetecselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja. it, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja 4.6 Önálló kérdések megfogalmazá- Tudjon egyszerű kérdéseket megfogalmazni történel- Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi sa, felvetése történelmi esemémi események okairól és következményeiről. események okairól és következményeiről. nyek okairól és következményeiről
38. oldal
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 4.7 A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon 4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása 4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése
Emelt szint
Példák kiválasztása a változás és a fejlődés bemutatá- Példák segítségével értelmezze a változás és a fejlődés sára. közti különbséget. Gyűjtsön példákat arra, hogy különböző történelmi régiók fejlődése eltérő ütemű lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. Megadott felsorolásból tudja kiválasztani valamely aktuális esemény történelmi előzményeit.
4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása
39. oldal
Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket. Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi előzményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni. Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb időtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti szempontból) összehasonlítani.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása 4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában
Emelt szint Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései léteznek.
Legyen képes történelmi események és szereplők között kapcsolatot találni. Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét bemutatni. 4.14 Annak megállapítása, hogy mi- Legyen képes történelmi események okait, következként függhetnek össze a törté- ményeit megkülönböztetni. nelmi események okai, követ- Legyen képes egyes fontosabb történelmi események kezményei és a benne résztve- következményeit és a benne részt vevők szándékait vők szándékai összevetni.
40. oldal
Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni. Legyen képes források alapján történelmi események okait, következményeit és a résztvevők szándékait összehasonlítani, a közöttük levő összefüggésekre rámutatni.
5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása VIZSGASZINTEK
TÉMÁK 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
5.2 Népesség, település, életmód
Középszint
Emelt szint
Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gazdaság egyes területeit (pl. ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szövőgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különböző formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és társadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok főbb jellemzőit. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élők életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvető társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés).
Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplőit az adott korban. Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria). Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a műveltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni.
41. oldal
Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társadalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK 5.3 Egyén, közösség, társadalom
5.4 A modern demokráciák működése
Középszint
Emelt szint
Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes főbb vonalakban bemutatni a helyi társadalom főbb jellemzőit (pl. lakóhely, iskolai közösség kiemelkedő személyiségei, eseményei). Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különböző történelmi korszakokban (pl. nemzetiségi kérdés, zsidókérdés Magyarországon, a romák integrációja hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különböző történelmi korokban. Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek működését és felépítését. Tudja bemutatni az általános, egyenlő és titkos választójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán keresztül.
Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehetőségeit és korlátait a különböző történelmi korokban, helyzetekben. Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különböző szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság, illetve zártság). Legyen képes értékelni különböző szempontok szerint egy-egy kiemelkedő történelmi személy életművét.
42. oldal
Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság működését, az ellenzéki pártok szerepét. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalomellenőrzés eszközeit és módszereit.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
5.5 Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
Tudja megnevezni és bemutatni a különböző államformákat. Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különböző korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyarország kormányzása a XVI-XVII. században, a reformkorban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget.
5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, célkitűzéseit. Legyen képes különböző korok jellemző hadseregtípusait jellemezni, a fegyverek (pl. fegyvertípusok, fegyvernemek) fejlődését ismertetni. Legyen képes a világ- és a magyar történelem egyes sorsfordító csatáit (pl. Mohács, Waterloo, Sztálingrád) ismertetni, a győzelem és vereség okairól állításokat megfogalmazni. Érdekütközés és egyetértés az Európai Unióban konkrét példákon keresztül.
Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát összehasonlítani. Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különböző korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszonyának változásait különböző korokban. Ismerje az emberiség fejlődése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi körülményeit, jellemzőit bemutatni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban résztvevők célkitűzéseit, és az azokat lezáró békeszerződéseket. Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a háború kimenetelét meghatározó tényezőket elemezni. Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények (pl. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekvő hátországi elégedetlenség) hatásait a hadviselő országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat, és a nemzetközi együttműködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit.
43. oldal
B/ Témakörök A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. 1. Az ókor és kultúrája VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban 1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány
Emelt szint
Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása.
Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban. Az athéni demokrácia intézményei, működése. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam A hódító háborúk társadalmi és politikai következmé- Augustus principátusának jellemző vonásai nyei a köztársaság korában. A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pan44. oldal
A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia) A római történetírás egy-egy jelentős alkotója (pl. Livius, Tacitus).
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
nóniában. VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
A kereszténység főbb tanításai.
Emelt szint
A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).
45. oldal
2. A középkor VIZSGASZINTEK
TÉMÁK 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2 A nyugati és keleti kereszténység
Középszint
Emelt szint
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.
A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun). A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet). Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). A középkori céhes ipar bemutatása.
2.3 Az iszlám vallás és az arab Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. világ; a világvallások elterjedése A világvallások civilizáció-formáló szerepe. 2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5 Egyházi és világi kultúra a köAz egyház szerepe a középkori művelődésben és a Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. zépkorban mindennapokban. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a A romanika és a gótika főbb stílusjegye. skolasztika (Aquinói Szent Tamás). A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6 A humanizmus és a reneszánsz A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközItáliában pontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). 2.7 Az angol és a francia rendi álA rendi állam kialakulása és működése Angliában és lam működése Franciaországban. 2.8 Az Oszmán Birodalom terjesz- Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi kedése vonásai, források alapján. háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janiAz oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a csár). XIV-XVI. században.
46. oldal
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2 A honfoglalástól az államalapításig
3.3 Az Árpád-kor 3.4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5 A Hunyadiak 3.6 Kultúra és művelődés
A magyar nép vándorlása térkép alapján.
Emelt szint
A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténet tel kapcsolatban. (pl. eredet, őshaza). A honfoglalás. A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, for- Szent István törvényalkotó tevékenysége rások alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. Az Aranybulla. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Kálmán idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. A magyar városfejlődés korai szakasza. Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés). Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király bel- és külpolitikája. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek Mátyás király és a reneszánsz. felismerése.
47. oldal
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
4.1 A nagy földrajzi felfedezések és A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai következményei térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás. 4.2 Reformáció és katolikus megA reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheújulás ránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 4.3 A kontinentális abszolutizmus és A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. a parlamentáris monarchia meg- Az alkotmányos monarchia működése. születése Angliában 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
48. oldal
Emelt szint A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború). Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.
5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3 A török kiűzése és a Rákócziszabadságharc
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.
5.4 Magyarország a XVIII. századi Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alaHabsburg Birodalomban kulása Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.
49. oldal
Emelt szint Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása. Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései.
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
6.1 A francia polgári forradalom Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alappolitikai irányzatai, az Emberi és kérdései. Polgári Jogok Nyilatkozata Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3 A XIX. század eszméi
6.4 Az ipari forradalom és következményei
6.5 Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.
50. oldal
Emelt szint A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A jakobinus diktatúra. A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva, Lipcse). A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.
Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása.
A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezőinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései
A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
Emelt szint
A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái. 7.2 A reformkori művelődés, kulA korszak kulturális életének főbb jellemzői. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a túra nemzetiségek körében. 7.3 A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a maAz áprilisi törvények. gyar szabadságharcra. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. 7.4 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakua vereség okai. lása. A Függetlenségi Nyilatkozat. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. 7.5. A kiegyezés előzményei és A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták megszületése A kiegyezés tartalma és értékelése. (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.6 Gazdasági eredmények és társa- Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazBudapest világvárossá fejlődése. dalmi változások a dualizmus gatás, közegészségügy, iskolahálózat). Az átalakuló társadalom sajátosságai. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. korában Nemzetiségek a dualizmus korában. A környezet átalakításának következményei (pl. vasútA cigányság helye a magyar társadalomban. építés, városfejlődés, iparosítás). 7.7. Az életmód, a tudományos és Az életmód változásai a századfordulón. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. művészeti élet fejlődése A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő divat, szórakozás, sport, sajtó). személyisége.
51. oldal
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig VIZSGASZINTEK
TÉMÁK 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4 Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7 A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői
8.9 A szocialista rendszerek bukása
Középszint
Emelt szint
Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása.
A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon.
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. 52. oldal
A világgazdaság átrendeződése a háború után. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, Közel-Kelet). Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia). A totális állam kiépítése Németországban. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi erőszakmentes mozgalma. A német kérdés.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 9.1 Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei
Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.
Emelt szint
A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. 9.2. A Horthy-rendszer jellege és Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legPolitikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen jellemzői fontosabb lépései. István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete). 9.3 Művelődési viszonyok és az Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jeléletmód években. lemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon (pl Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla). 9.4 A magyar külpolitika mozgáste- A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazdare, alternatívái világháború között. sági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései. 9.5 Magyarország részvétele a viMagyarország háborúba lépése és részvétele a Szov- Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlágháborúban jetunió elleni harcokban. lékbizottság, szárszói találkozó). 9.6 A német megszállás és a holoMagyarország német megszállása és a nyilas hataAz antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon, 53. oldal
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint caust Magyarországon
lomátvétel. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).
54. oldal
Emelt szint
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás
A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3 A kommunista diktatúra kiépí- Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rátése és működése kosi korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4 Az 1956-os forradalom és Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének szabadságharc okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5 A Kádár-rendszer jellege, A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. jellemzői Életmód és mindennapok. 10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).
55. oldal
Emelt szint A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése). Az elnyomás formái és „gépezete”. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl, szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus", három T). Magyarország a kilencvenes években (pl. ó jogalkotás, társadalmi változások – vesztesek és győztesek).
11. A jelenkor VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 11.1 A közép-európai régió jellem- A közép-európai régió sajátos problémái zői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei.
11.3 A „harmadik világ” 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai
Emelt szint
A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (19571992) – az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnöve- A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai. kedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés ha- A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és tása a természeti környezetre. politikai feltételei. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).
56. oldal
12. A mai magyar társadalom és életmód VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3 A magyarországi romák 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 12.5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
Emelt szint
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének A szociális piacgazdaság jellemzői. bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. A választási rendszer. A helyi önkormányzatok fela- A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bidatai, szervezetei és működésük. zalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. évszázadban. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba.
57. oldal
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei • Egyszerű, rövid választ igénylő írásbeli feladatok megoldása • Szöveges (kifejtendő írásbeli) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya
Írásbeli
Szóbeli vizsga
Perc
Arány
Pontszám
60
kb. 30%
45
120
kb. 30%
45
10-15
kb. 40%
60
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás
Az írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli vizsgán történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható. Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és művelődéstörténeti ismeretek ellenőrzésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül. Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet
58. oldal
kb. 40%
Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet
kb. 30%
Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története
kb. 20%
Eszme- és vallástörténet
kb. 10%
A feladatok és a feladatsor jellemzői Középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak. A középszintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 6-10 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Példák a lehetséges feladattípusokra 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 3. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése 4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból 5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz 6. Térképekről információk gyűjtése 7. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével 9. Célok és következmények megkülönböztetése 10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről 12. Egyéb
Szöveges (kifejtendő) feladatok Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak.
59. oldal
Minden feladatnál valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép) segítségével kell a tanulóknak megválaszolni a feltett kérdést. Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat •
Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell néhány mondatban, 6-8 sorban (kb. 40-60 szóban) megoldani a kitűzött feladatot.
2. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat •
Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell 20-30 soros szerkesztett szövegben (kb. 140-160 szóban) megoldani a feladatot.
Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1.
Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*
2.
Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)
3.
Egy középkori, vagy kora újkori magyar történelmi anyag
4.
Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag
5.
Egy XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag
* A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor) évente egymást váltva egy-egy kerül sorra. A fenti öt korszakból összesen 8 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap, az alábbi táblázat szerinti eloszlásban. Ebből hármat (két rövidebb problémamegoldót és egy hosszabb elemzőt) kell a tanulónak kidolgozni választása alapján. A tanuló által választott szöveges feladatok között egy egyetemes történelmi és két magyar történelmi feladatnak kell lennie. A két választott magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanazon történelmi korszakra és az egyiknek közülük elemző (hosszabb) feladatnak kell lennie. Az első és a második korszakból a feladatlap nem tartalmaz elemző (hosszabb kifejtést igénylő) feladatot. Korszakok 1. 2. 3. 4. 5.
Rövidebb feladatok A A A A A
60. oldal
Hosszabb feladatok – – B B B
Értékelés Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait. Problémamegoldó feladat
Elemző feladat
A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint, pl.: Kompetenciák szerint, pl.: – források használata, – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és időben, kb. 70% – tájékozódás térben és időben, kb. 60% – eseményeket alakító tényezők – eseményeket alakító tényezők feltárása, feltárása, – problémaközpontú feldolgozás. – problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 20%
Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhető. A többletmegoldások a végső pontszámba nem számíthatóak bele. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el. A szóbeli vizsga célja, hogy a tanítási gyakorlatban érvényesülő újító szándékok, újszerű megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. Így a központi témakörök mellett lehetőség nyílik az iskolák helyi pedagógiai programjaiban megfogalmazottak érvényesítésére is. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad (problémaközpontú) témakör Az iskoláknak lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes intézmények helyi tanterveik alapján 61. oldal
határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom – reform – kompromisszum; etnikum – nemzet – nemzetiség). Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételek tematikáját a szaktanárok a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanárok témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%át a XIX. és a XX. század történelme adja. Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák
%
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
kb. 20
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége
kb. 10
Források használata és értékelése
kb. 20
A szaknyelv alkalmazása
kb. 10
Tájékozódás térben és időben
kb. 10
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
kb. 30
62. oldal
EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei • Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása • Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya: Perc
Írásbeli
Szóbeli vizsga
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása
120
Arány
Pontszá m
Kb. 30%
44
Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása
120
Kb. 30%
46
Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás
15-20
Kb. 40%
60
Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei összemérhetőek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhető. Az írásbeli vizsgán a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásához történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható. Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Arányok Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és művelődéstörténet számonkérésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül.
63. oldal
Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet
kb. 40%
Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet
kb. 30%
Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története
kb. 20%
Eszme- és vallástörténet
kb. 10%
Az emelt szintű írásbeli vizsga feladatlapja összeállításának elvei megegyeznek a középszintű vizsgáéval. A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes képességjellegű követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények. A feladatok és a feladatsor jellemzői Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. Az emelt szintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 8-14 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Példák a lehetséges feladattípusokra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével Források alapján egyszerű következtetések, értékelések megfogalmazása Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, elemzése Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez Térképekről információk gyűjtése, következtetések levonása Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása Események közötti sorrendiség megállapítása Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása
64. oldal
14. Egyéb Szöveges (kifejtendő) feladatok Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl.: név, évszám, topográfia mérésére irányulnak. Emelt szinten e feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép), amely segíthetne a tanulónak a feladat megoldásában. Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat •
E feladatoknál általában valamilyen forrás (szöveg, térkép, kép) felhasználásával kell néhány mondatban, 8-10 sorban (kb. 50-70 szóban) megoldani a kitűzött feladatot
2. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat •
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forrásanyag segítségével vagy anélkül kell 30-40 soros szerkesztett szövegben (kb. 160-180 szóban) megoldani a feladatot.
Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1.
Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*
2.
Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)
3.
Egy középkori vagy koraújkori magyar történelmi anyag
4.
Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag
5.
Egy XX. századi magyar történelmi anyag
*A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor), évente egymást váltva egy-egy kerül sorra. A fenti öt korszakból (korszakonként egy-egy rövidebb problémamegoldót és hosszabb elemzőt) összesen 10 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap. Ebből négyet (két rövidebb problémamegoldót és két hosszabb elemzőt) kell a tanulónak kidolgoznia, saját választása alapján. Egy korszakon belül csak egy feladat választható. A megoldott feladatok között legalább két magyar történelemre vonatkozó kérdésnek kell lennie és legalább egy egyetemes történelmi korszaknak. Értékelés Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik.
65. oldal
Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait. Problémamegoldó feladat
Elemző feladat
A feladat megértése Kompetenciák szerint pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és időben, – eseményeket alakító tényezők feltárása, – problémaközpontú feldolgozás.
kb. 20% A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és kb. 70% időben, kb. 60% – eseményeket alakító tényezők feltárása, – problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvkb. 20% helyesség Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhető. A többletmegoldások a végső pontszámba nem számíthatóak bele. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
66. oldal
A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján az országos vizsgaközpont által felkért bizottság a tanév kezdetén határozza meg, és hozza nyilvánosságra. A tételek tematikáját a bizottság a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítja össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a bizottság témakörönként öt-hat konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább harmincat fogalmaz meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák
%
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
Kb. 20
A megközelítés sokszínűsége
Kb. 10
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége
Kb. 10
Források használata és értékelése
Kb. 10
A szaknyelv alkalmazása
Kb. 10
Tájékozódás térben és időben
Kb. 20
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
Kb. 20
OM által javasolt minimális eszközigény (gimnázium 9-12. évfolyam) 1. Az őskor és az ókori Kelet kronológiája 2. Az őskor és az ókori Kelet történeti emlékeiből (képeskönyv/ képgyűjtemény) 3. Szöveggyűjtemény a 9. évfolyam anyagának történelmi forrásaiból 4. Az őskor és az ókori Kelet történetének tanulásához, tanításához, ellenőrzéséhez készült feladatlapok 5. Az ókori Kelet (vaktérkép) 6. Elő-Ázsia és Egyiptom (vaktérkép) 7. A görög világ kronológiája 8. A klasszikus görög kultúra emlékeiből (képeskönyv/ képgyűjtemény) 9. Hellász (vaktérkép) 10. A görög történelem tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 11. A római történelem kronológiája
1.
Az emberiség őstörténete (fali térkép) 2. A Hominidák (oktatótábla) 3. Az ókori Kelet (fali térkép) 4. Elő-Ázsia és Egyiptom a Kr.e. III-I. évezredben (fali térkép) 5. A kultúrnövények és a háziasított állatok (oktatótábla) 6. Az időszámítási rendszere (időszalag) 7. Neolit települések (makett) 8. Hellász a Kr.e. XVI-V. században (fali térkép) 9. A görög kronológia (időszalag) 10. Görög épülettípusok (makett) 11. A görög képzőművészet legfontosabb alkotásai és stílusai (oktatótábla) 12. A görög-perzsa háború nagy csatái (oktatótábla)
67. oldal
1. A Hominidák (transzparens) 2. A kultúrnövények és a háziasított állatok (transzparens) 3. A görög képzőművészet legfontosabb alkotásai és stílusai (transzparens) 4. A klasszikus görög kultúra (video) 5. A görög-perzsa háborúk nagy csatái (transzparens) 6. Görög gondolkodók (transzparens) 7. A görög társadalom szerkezetének változásai (transzparens) 8. A római civilizáció (transzparens) 9. A római civilizáció (video) 10. A pún háborúk nagy csatái (transzparens) 11. A római államszervezet a köztársaság korában és a császárkorban (transzparens) 12. A római társadalom szerkezetének változásai (transzparens)
12. A római kultúra történeti emlékeiből (képeskönyv/ képgyűjtemény) 13. Az ókori Itália (vaktérkép) 14. A Római Birodalom (vaktérkép) 15. A római történelem tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 16. Európa (V-XI. sz.), az arab világ és iszlám (VII-XI. sz.), valamint Bizánc kronológiája 17. A korai középkori civilizáció Európában (képeskönyv/ képgyűjtemény) 18. Európa az V-XI. században (vaktérkép) 19. Az arab világ és az iszlám a VII-XI. században (vaktérkép) 20. A korai középkor történetének tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 21. A magyar őstörténet, a vándorlás, a honfoglalás és a letelepedés kronológiája 22. Őstörténetünk, vándorlásunk, letelepedésünk (képeskönyv/ képgyűjtemény) 23. A magyar nép őstörténete és vándorlása (vaktérkép) 24. A magyar királyság Szent István korában (vaktérkép). 25. A magyar nép őstörténete, vándorlása, honfoglalása és letelepedése tanulásához, tanításához és az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 26. A görög és a római tömegszórakoztatás (képeskönyv/ képgyűjtemény) 27. A XI-XIII. századi Európa kronológiája 28. Az érett középkori civilizáció Európában (képeskönyv/ képgyűjtemény) 29. Szöveggyűjtemény a 10. évfolyam anyagának történelmi 30. Európa a XI-XIII. században (vaktérkép) 31. Az érett középkor tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 32. Az Árpád-házi királyok korának kronológiája 33. Az Árpád-kor művelődéstörténete
13. Görög gondolkodók (oktatótábla) 14. A görög társadalom szerkezetének változásai (oktatótábla) 15. Az ókori Itália (fali térkép) 16. A Római Birodalom (vaktérkép). 17. A római történelem kronológiája (időszalag) 18. A római otthon (makett) 19. A római civilizáció (oktatótábla) 20. A pún háborúk nagy csatái (oktatótábla) 21. A római államszervezet a köztársaság korában és a császárkorban (oktatótábla) 22. A római társadalom szerkezetének változásai (oktatótábla) 23. Európa az V-XI. században (fali térkép) 24. Az arab világ és az iszlám a VII-XI. században (fali térkép) 25. A nyugati és a keleti kereszténység (oktatótábla) 26. Európa, az arabok és iszlám, valamint Bizánc kronológiája (időszalag) 27. A hűbéri rendszer (oktatótábla) 28. Az uradalom (oktatótábla) 29. A lovagi hadviselés (oktatótábla) 30. A magyar nép őstörténete és a vándorlás (fali térkép) 31. A magyar őstörténet, a vándorlás, a honfoglalás és a letelepedés kronológiája (időszalag) 32. A kárpát-medence a II-X. században (fali térkép) 33. A magyar királyság
13. A nyugati és a keleti kereszténység (transzparens)
14. A hűbéri rendszer (transzparens) 15. Az uradalom (transzparens) 16. A korai középkori civilizáció Európában (video) 17. A lovagi hadviselés (transzparens) 18. Őstörténetünk, vándorlásunk, letelepedésünk (video) 19. Szent István állama és az egyházszervezet (transzparens) 20. Családtípusok az ókori kultúrákban (transzparens) 21. Ember és természet kapcsolata a Földközi-tenger medencéjében az ókorban (video) 22. A római katolikus egyház szervezete (transzparens) 23. A keresztes háborúk (transzparens) 24. Az érett középkori civilizáció Európában (video) 25. Faluhatárok, mezőgazdasági művelési rendszerek a XI-XIII. századi Európában (transzparens) 26. Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai (transzparens) 27. Az Árpád-kor művelődéstörténete (video) 28. Az Árpád-kori társadalom szerkezeti változása (transzparens)
Szent István korában (fali térkép) 34. Szent István állama és az egyházszervezet (oktatótábla) 35. Családtípusok az ókori kultúrákban (oktatótábla) 36. Európa a XI-XIII. században (fali térkép)
29. A késő középkor művelődéstörténete (video) 30. A reneszánsz (transzparens) 31. A nagy pestisjárvány (transzparens) 32. A rendiség (transzparens) 33. A XIV-XV. századi Magyarország művelődéstörténet (video)
37. A római katolikus egyház szervezete (oktatótábla) 38. A keresztes háborúk (oktatótábla) 39. Faluhatárok, mezőgazdasági művelési rendszerek a XI-XIII. századi Európában (oktatótábla) 40. A XI-XIII. századi Európa kronológiája (időszalag).
34. Országgyűlés és királyválasztás a XIV-XV. századi Magyarországon (transzparens) 35. Hunyadi János hadjáratainak nagy csatái (transzparens) 36. A XIV-XV. század magyar pénzei és pecsétjei (transzparens) 37. A korai újkor európai
41. A céhes kézművesség eszközei (tárgymásolat) 42. Középkori város településszerkezete (makett) 43. A magyar királyság a XI-XIII. században (fali térkép)
művelődéstörténete (video) 38. A korai újkor Európán kívüli civilizáció (video) 39. Szélirányok és hajózás a világtengereken (transzparens) 40. A barokk (transzparens)
68. oldal
(képeskönyv/ képgyűjtemény)
44. Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai (oktatótábla) 45. Az Árpád-kori társadalom szerkezeti 34. A magyar királyság a XI-XIII. változásai (oktatótábla) században (vaktérkép) 46. Az Árpád-házi királyok korának 35. Az Árpád-házi királyok korának kronológiája (időszalag) tanulásához, tanításához, az 47. Európa a XIV-XV. században (fali ismeretek ellenőrzéséhez készült térkép) feladatlapok 48. A reneszánsz (oktatótábla) 36. A XIV-XV. századi Európa 49. A nagy pestisjárvány (oktatótábla) kronológiája 37. A késő középkor művelődéstörténete 50. A rendiség (oktatótábla) 51. A XIV-XV. századi Európa (képeskönyv/ képgyűjtemény) 38. Európa a XIV-XV. században kronológiája (időszalag) 52. A magyar királyság a XIV-XV. (vaktérkép) 39. A késő középkor tanulásához, században (fali térkép) 53. Országgyűlés és királyválasztás a tanításához, az ismeretek XIV-XV. századi Magyarországon ellenőrzéséhez készített feladatlapok 40. A XIV-XV. századi (oktatótábla) Magyarország kronológiája 41. A XIV-XV. századi Magyarország művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 42. A magyar királyság a XIV-XV. században (vaktérkép) 43. A XIV-XV. századi Magyarország történetének tanulásához tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 44. A kora újkor kronológiája 45. A kora újkor európai művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 46. A kora újkor Európán kívüli civilizáció (képeskönyv/képgyűjtemény) 47. A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás (vaktérkép) 48. Európa a kora újkorban (vaktérkép) 49. A kora újkor tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 50. A kora újkori Magyarország kronológiája 51. A kora újkori Magyarország művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 52. A három részre szakadt Magyarország (vaktérkép) 53. A kora újkori Magyarország történetének tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 54. A felvilágosodás korának kronológiája 55. A felvilágosodás korának művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 56. Szöveggyűjtemény a 11. évfolyam anyagának történelmi forrásaiból
54. Hunyadi János hadjáratainak nagy csatái (oktatótábla) 55. A XIV-XV. század magyar pénzei és pecsétjei (oktatótábla) 56. A XIV-XV. századi Magyarország kronológiája (időszalag) 57. A nagy földrajzi felfedések és a gyarmatosítás (fali térkép) 58. Európa a kora újkorban (fali térkép) 59. A kora újkor kronológiája (időszalag) 60. Szélirányok és hajózás a világtengereken (oktatótábla) 61. A barokk (oktatótábla) 62. A spanyol és az osztrák Habsburgok leszármazási táblája (oktatótábla) 63. A három részre szakadt Magyarország a drinápolyi béke korában (fali térkép) 64. A tizenöt éves háború és a Bocskaiszabadságharc (fali térkép) 65. A végvári harcok (oktatótábla) 66. A kora újkori Magyarország kronológiája (időszalag) 67. A párizsi Sorbonne szervezeti felépítése a középkorban (oktatótábla) 68. Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Magyarországon (oktatótábla) 69. Európa a XVIII. században (fali térkép) 70. A felvilágosodás korának kronológiája (időszalag) 71. A magyar királyság a XVIII. században (fali térkép) 72. A XVIII. századi magyar mezőgazdaság (oktatótábla) 73. A XVIII. századi Magyarország története
69. oldal
41. A spanyol és az osztrák Habsburgok leszármazási táblája (transzparens) 42. A kora újkori Magyarország művelődéstörténete (video) 43. A végvári harcok (transzparens) 44. A párizsi Sorbonne szervezeti felépítése a középkorban (transzparens) 45. Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Magyarországon (transzparens) 46. A felvilágosodás korának művelődéstörténete (video) 47. Az újjászerveződő Magyarország művelődéstörténete (video) 48. A XVIII. századi magyar mezőgazdaság (transzparens) 49. A polgári átalakulás korának művelődéstörténete (video) 50. Az Egyesül Államok alkotmánya (transzparens) 51. A rendi gyűlés és az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az 1791-es francia alkotmány (transzparens) 52. A klasszicizmus (transzparens) 53. A romantika (transzparens) 54. Nemesi megye, országgyűlés, közigazgatás a reformkorban (transzparens) 55. Magyarország művelődéstörténete a XIX. század első felében (video) 56. Pest-Buda fejlesztési tervei (transzparens) 57. A forradalom és szabadságharc (video) 58. A honvédség fegyvernemei, egyenruhái, fegyverei (transzparens) 59. Európai szövetségi rendszerek és hatalmi törekvések 1873-1914 között (transzparens) 60. A nemzetállamok és az imperializmus korának művelődéstörténete (video) 61. Az impresszionizmus (transzparens) 62. A dualizmus korának művelődéstörténete (video) 63. Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete és működési elvei (transzparens) 64. Pártviszonyok a kiegyezés után (transzparens) 65. Ausztria és Magyarország összehasonlító mutatói: gazdaság, népesség, terület, etnikumok (transzparens) 66. Az orosz forradalmak és a pártállam kiépülése (transzparens) 67. Művelődéstörténet. Európa, USA
57. Európa a XVIII. században (vaktérkép) 58. A felvilágosodás korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készített feladatlapok 59. A XVIII. századi Magyarország történetének kronológiája 60. Az újjászerveződő Magyarország művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 61. A magyar királyság a XVIII. században (vaktérkép) 62. A XVIII. századi magyar történelem tanításához, tanulásához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 63. Európa 1789-1849 között (vaktérkép) 64. A polgári átalakulás korának kronológiája 65. A polgári átalakulás korának művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 66. A polgári átalakulás korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 67. Magyarország történetének kronológiája a XIX. század első felében 68. Magyarország művelődéstörténete a XIX. század első felében (képeskönyv/képgyűjtemény) 69. A magyar királyság a XIX. század első felében (vaktérkép) 70. A magyar polgárosodás kezdeteinek tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 71. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kronológiája 72. A forradalom és szabadságharc (képeskönyv/képgyűjtemény) 73. A magyar szabadságharc (vaktérkép) 74. A forradalom és szabadságharc tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 75. A nemzetállamok és az imperializmus korának kronológiája 76. A nemzetállamok és az imperializmus korának művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 77. A nemzetállamok és az imperializmus korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 78. A magyarországi polgárosodás kibontakozásának kronológiája 79. A dualizmus korának
74. Európa 1789-1849 között (fali térkép) 75. Az Egyesült Államok alkotmánya (oktatótábla) 76. A rendi gyűlés és az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az 1791-es francia alkotmány (oktatótábla) 77. A klasszicizmus (oktatótábla) 78. A romantika (oktatótábla) 79. A polgári átalakulás korának kronológiája (időszalag) 80. A magyar királyság a XIX. század első felében (fali térkép) 81. Nemesi megye, országgyűlés, közigazgatás a reformkorban (oktatótábla) 82. Magyarország történetének kronológiája a XIX. század első felében (időszalag) 83. Pest-Buda fejlesztési tervei (oktatótábla) 84. A magyar szabadságharc (fali térkép) 85. A honvédség fegyvernemei, egyenruhái, fegyverei (oktatótábla) 86. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kronológiája (időszalag) 87. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása (fali térkép) 88. A Balkán-háborúk (fali térkép) 89. Európai szövetségi rendszerek és hatalmi törekvések 1873-1914 között (oktatótábla) 90. Az impresszionizmus (oktatótábla) 91. A nemzetállamok és az imperializmus korának kronológiája (időszalag) 92. Magyarország közigazgatása 1914ben (fali térkép) 93. Az Osztrák Magyar Monarchia (fali térkép) 94. Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete és működési elvei (oktatótábla) 95. Pártviszonyok a kiegyezés után (oktatótábla) 96. A magyarországi polgárosodás kibontakozása (időszalag) 97. Ausztria és Magyarország összehasonlító mutatói: gazdaság, népesség, terület, etnikumok (oktatótábla) 98. Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségei és főbb demográfiai mutatói (fali térkép) 99. Az I. világháború (fali térkép) 100. Az orosz forradalmak és a pártállam kiépülése (oktatótábla) 101. Az "izmusok" (oktatótábla) 102. A világ kronológiája 1914-1929
70. oldal
1914-1929 (video) 68. Az "izmusok" (transzparens) 69. Magyarország művelődéstörténete 1914-1931 (video) 70. Életformák a harmincas években (video) 71. A II. világháború (video) 72. A harmincas évek Magyarországon (video) 73. Magyarország a II. világháborúban (video) 74. Az európai integráció (transzparens) 75. Az ENSZ és intézményei (transzparens) 76. Életformaváltás a fejlett világban (video) 77. A szocialista rendszerek (video) 78. A "harmadik világ" (video) 79. A pártállami diktatúra. 80. A Kádár-korszak (video) 81. A Magyar Köztársaság államszervezete (transzparens) 82. Elitkultúra és tömegkultúra a jelenkorban (video) 83. A jelen ökológiai problémái (video)
(időszalag) 103. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása (fali térkép) 104. Hadműveletek Magyarország területén 1918. X- 1919. VIII. (fali térkép) 105. Magyarország kronológiája 19141931 (időszalag) 106. A II. világháború Európában 1939. IX. 1 - 1942. XI. 18. (fali térkép) 107. A II. világháború Európában 1942. XI. 19 - 1945. V. 8. (fali térkép). 108. A II. világháború a Csendes-óceán térségében (fali térkép) 85. Az 1914-1929 közötti világesemények 109. Világesemények kronológiája 19291945 (időszalag) tanulásához, tanításához, az 110. Magyarország revíziós ismeretek ellenőrzéséhez készült területgyarapodásai (fali térkép) feladatlapok 111. A II. világháború hadműveletei 86. Magyarország kronológiája 1914Magyarországon (fali térkép) 1931 112. Magyarország kronológiája 193187. Magyarország művelődéstörténete 1945 (időszalag) 1914-1931 113. A Föld államai (fali térkép) (képeskönyv/képgyűjtemény) 114. Európa 1949-ben (fali térkép) 88. Az Osztrák-Magyar Monarchia 115. Az európai integráció (oktatótábla) felbomlása (vaktérkép) 116. Az ENSZ és intézményei (időszalag) 89. Az 1914-1931 közötti magyar történelem tanulásához, tanításához, 117. A jelenkor kronológiája (időszalag) az ismeretek ellenőrzéséhez készült 118. A Magyar Köztársaság közigazgatása (fali térkép) feladatlapok 90. Világesemények kronológiája. 1929- 119. A Magyar Köztársaság államszervezete (oktatótábla) 1945 91. Életformák a harmincas években (képeskönyv/képgyűjtemény) 92. A II. világháború (képeskönyv/képgyűjtemény) művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény) 80. Az Osztrák-Magyar Monarchia (vaktérkép) 81. A polgárosodás magyarországi kibontakozásának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok 82. A világ kronológiája 1914-1929 83. Művelődéstörténet. Európa, USA 1914-1929 (képeskönyv/képgyűjtemény) 84. Az I. világháború (vaktérkép)
71. oldal
