L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

Kémia 2007. Készítette: DR. SZALAINÉ TÓTH TÜNDE

Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el, műszereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Alkalmazzuk és alkalmaztatjuk a 2000. évi XXV. Törvény a „kémiai biztonságról” előírásait. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. Az üzemlátogatásoknak fontos szerepe van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció előkészítésében. Élményt és megerősítést jelent a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül elsősorban a természettudományos kulcskompetenciák kialakításában vesz részt, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladat révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok, projektek), a digitális kompetencia (pl. anyaggyűjtés, a digitális tananyagbázis használata, a korosztályi adottságoknak megfelelő

2. oldal

poszter- és prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tantárgy lehetőséget ad a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és a technika fejlődése), a kezdeményezőképesség, a kifejezőkészség fejlesztésére is. Kiemelendő: a tanítás során differenciáltan kell elvárni a tananyag elsajátítását. A legjobbak rendelkezzenek az érettségihez nélkülözhetetlen biztos ismeretekkel, viszont a gyengébbektől nem várjuk el a számukra nehezen elsajátítható, elvont ismereteket. Ez utóbbiak esetében elsősorban a természettudományos nevelésre kell koncentrálni, s a környezettudatos szemlélet kialakítására. A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozását átgondolt szervezőmunkával a tanórákon, illetve szakköri foglalkozásokon végezzük. A kollégák ismerjék és használják a kémia érettségi részletes követelményrendszerét. A gyengébbek számára készüljön minimális követelményrendszer. Ez tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket minden tanulónak teljesítenie kell.

Fejlesztési követelmények A kémia tantárgynak meghatározó szerepe van a környezettudatosságra és a testi és lelki egészségre nevelésben. A környezettudatosságra neveléshez kapcsolódjon a környezettudatos fogyasztásra nevelés. Fejlesszük a tanulók kritikus fogyasztói magatartását, hívjuk fel a figyelmet a fogyasztóvédelem kérdéseire. A fenntartható fejlődés egyéni és közösségi érdek. Fejlesszük felelősségtudatukat ebben a kérdésben is. A hazai, európai és Európán kívüli tudósok kiemelkedő eredményeinek bemutatásával a honés népismereti, az európai azonosságtudattal és az egyetemes kultúrával kapcsolatos ismeretek bővülnek. A látványos, szép kísérletekkel, színes modellekkel a tanulók esztétikai érzéke fejleszthető. A megfelelő, a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal („háztartáskémia”) gazdasági nevelést végezhetünk. Ismeretszerzés és alkalmazás Mutassuk be és értelmezzük a tudomány szerepét a technikai és társadalmi folyamatokban. Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme.

3. oldal

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Alakítsuk ki a helyes gyógyszerszedés kultúráját, törekvésüket az aktív és tudatos egészségvédelemre. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Legyenek képesek a tanulók a vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos egyszerű számítások elvégzésére, a tömegmegmaradás törvényének tudatos alkalmazására, egyszerű kémiai egyenletek felírására, valamint a szerves vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések tanulmányozására. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel az élő szervezet működése szempontjából leglényegesebb ismeretekkel a molekulák térbeli alakjával kapcsolatban. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a

4. oldal

tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

A kémia tantárgy óraszámai évfolyam

Hatosztályos/négyosztályos képzés

9.

Heti 2 óra (évi 74 óra)

10.

Heti 2 óra (évi 74 óra)

11.

Heti 2 óra * (évi 74 óra)

12.

Heti 2 + 2 óra * (évi 64 + 64 óra) -

13.

Ötosztályos képzés matematika és informatika specializációval Heti 1 óra (évi 37 óra) Heti 1,5 óra (évi 55,5 óra) Heti 1,5 óra (évi 55,5 óra) Heti 2 óra * (évi 74 óra) Heti 2 + 2 óra * (évi 64 + 64 óra)

Ötosztályos képzés német nemzetiségi és HHTAJTP/angol nyelvi specializációval Heti 2 óra (évi 74 óra) Heti 2 óra (évi 74 óra) Heti 2 óra * (évi 74 óra) Heti 2 + 2 óra * (évi 64 + 64 óra)

* felkészítés emelt szintű érettségire

A tananyag felosztása A 9. évfolyam anyaga az atomszerkezeti ismeretek bővítését követően az általános kémiai ismeretekkel foglalkozik. Megismerteti a diákokat a termokémia és a reakciókinetika alapfogalmaival, azok gyakorlati kérdéseivel. A 10. évfolyam a szerves kémia ismeretkörével zárul. A kémiai fogalomrendszer a négy év alatt (2 év általános iskola, 2 év gimnázium) lineárisan épül fel, de ez nem zárja ki a legfontosabb ismeretek ismételt megjelenését, fogalmi jegyeik fokozatos gazdagodását, magasabb szintézisét a tanulók életkorának megfelelően. Négyosztályos és hatosztályos képzés: Az általános iskolai képzésre építve megegyezik a 9-10. osztály tananyaga Ötosztályos képzés: A kémia tananyaga megegyezik a négyosztályos képzés 9. és 10 évfolyam tananyagával, természetesen az eltérő óraszámok miatt más felosztásban

9. évfolyam (hat- és négyosztályos képzés); 9. évfolyam és a 10. évfolyam első féléve (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció); 10. évfolyam (ötosztályos képzés német nemzetiségi és HHTAJTP/angol nyelvi specializáció)

5. oldal

Évi óraszám: 74 óra illetve 37 - 37 óra (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció)

Belépő tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A megfigyeléssel, méréssel és a médiából összegyűjtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása. Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések alapján. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszerű esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben.

6. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Tájékozódás a részecskék világában

A kémiai reakciók változatossága

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Atomszerkezet: Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Molekulaszerkezet: Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Anyagmennyiség-százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. Termokémia: Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő. Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly: A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Galvánelemek: A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében) Faraday-törvények .Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise). Sav-bázis reakciók Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok.A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH.

7. oldal

A továbbhaladás feltételei Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszámanyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.

10. évfolyam (hat- és négyosztályos képzés); 10. évfolyam második félév és a 11. évfolyam (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció); 11. évfolyam (ötosztályos képzés német nemzetiségi és HHTAJTP/angol nyelvi specializáció) Évi óraszám: 74 óra illetve18,5 -55,5 óra (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció);

Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. Egyszerűbb majd összetettebb kérdések megválaszolására kísérletek tervezése és végzése segítséggel majd önállóan. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. internet, levelező, szövegszerkesztő, függvény- és diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. Távolsági kommunikációs technikák (elektronikus levelezés, telefon, fax) szakszerű használata. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával.

8. oldal

A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében a különböző (nem csak természettudományi) tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazása. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, a személyiségre és a társadalomra irányuló veszélyeiről. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között. Egy vegyületben előforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó

Legfontosabb műanyagaink

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj: Keletkezésük. A metán (részletesen), szénhidrogén, égése, hőbomlása, halogénszubsztitúciója , PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolajfeldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, a szerves vegyületek nagy számának oka, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, cikloalkánok, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. Telítetlen szénhidrogének: Alkének. Az etén (részletesen), égése, addíciós reakciói (halogén-, hidrogénhalogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE).

9. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

Konformáció, polipropilén (PP), sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek .Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. Alkohol - alkoholok: Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége. Aceton- ketonok. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége. Ecet - karbonsavak: Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol–oxovegyület–karbonsav redoxi átalakulások. Illatok, ízek, fűszerek - karbonsavészterek: Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. Zsírok, olajok - gliceridek: Zsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, főbb sajátságaik. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. Szappanok, mosószerek: Szappangyártás régen és ma, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, szennyvíz, eutrofizáció. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: Monoszacharidok, funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehlingreakció). Poliszacharidok.

10. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

A biológia határán

A teától a heroinig

Környezeti szerves kémia

A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. Tej, tojás, hús - fehérjék: Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, ikerion, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. Nukleinsavak: A ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, piridin (részletesen), pirimidin, pirrol, imidazol, purin, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok .Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés).Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Egyéb műanyagok: Szintetikus és természetes eredetű műanyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs műanyag (egy-egy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban.

A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szerves vegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket, értelmezze szerkezetüket, összetevőiket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti

11. oldal

eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát.

Tankönyvek 9/10. osztály Dr. Siposné Dr. Kedves Éva-Horváth Balázs - Péntek Lászlóné: Kémia 9. (MS-2616) 10/11. osztály Dr. Siposné Dr. Kedves Éva-Horváth Balázs - Péntek Lászlóné: Kémia 10. (MS-2620) Kétszintű érettségire készítés tankönyvei Villányi tankönyv-család: Feladatgyűjtemény Tesztgyűjtemény Kémiai összefoglaló Kísérletgyűjtemény Értékelés minden évfolyamon: • • • • • • •

Szóban (egyénileg és közösen) Témák végén szóbeli összefoglalás, majd azt követően írásbeli számonkérés. Tesztek, feladatok megoldásának értékelése. Önálló írásbeli munkák készítése szakirodalom felhasználásával. Kísérletek végzése, leírt kísérletek értelmezése grafikon, diagramm készítése A kémia tantárgyat osztályozzuk 1-5-ig terjedő osztályzattal.

Tantárgyi feltételek • •

• • • • • • • • • •

Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár A tanári és tanulói kémiai kísérletekhez szükséges alapeszközökön és alapanyagokon túl speciális igények nincsenek, de feltétlen igényli a tanulókísérleti munkát előkészítő, segítő, és a környezetvédelmi szabályok - 2000. évi XXV. Törvény a „kémiai biztonságról” előírásait - betartását, fenntartását ellátó labor asszisztens alkalmazását. A tanulói kísérletezést csoportbontásban célszerű megvalósítani Megfelelően felszerelt előadóterem Laborgyakorlatok végzésére alkalmas terem Multimédiás lehetőség, CD-k, videófilmek Írásvetítő, vetítővászon Modell készletek Falitáblák Laboreszközök Vegyszerek Fénymásolási lehetőség Továbbképzési lehetőségek

12. oldal

Kétszintű érettségire való felkészítés: Célunk, hogy az alaptantervi tananyag elvégzése során az érdekelt tanulók megfelelő felkészítést kapjanak a középszintű érettségire. Ennek érdekében a tanmeneteket az érettségi követelményrendszernek megfelelően dolgozzuk ki. (Emellett azonban fontosnak tartjuk, hogy a gyengébbek számára készüljön minimális követelményrendszer. Ez tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket minden tanulónak teljesítenie kell.) Az előrehozott érettségi lehetőségét minden diáknak biztosítani szeretnénk, függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályban tanul, s milyen felosztásban tanulja a gimnáziumi kémiát. Ezért nagyon fontos, hogy a tantárgyat oktató tanárok ismerjék a követelményrendszert, s következetesen ennek alapján tanítsák a tantárgyat. Ezt segítheti, hogy közös témazáró dolgozatokat íratunk egy-egy jelentősebb témakör végén. Az előrehozott érettségire készülőknek szervezni kell egy olyan érettségi előkészítőt, ahol a követelményrendszerben előírt kísérletek elvégzésére, valamint az érettségin elvárt, de csak 8. osztályban tanult szervetlen kémiai ismeretek rendszerező áttekintésére nyílik lehetőség. Emelt szintű érettségire (11/12/13. évfolyamon) felkészítő csoportokat megfelelő számú jelentkező esetén indítunk. (Pedagógiai Program). Azoknak a tanulóknak, kiknek továbbtanulási szándékukhoz szükség van a kémiai érettségire, feltétlenül javasoljuk, hogy vegyen részt a képzésben, még akkor is, ha a pontszámítási rendszernek köszönhetően esetleg elegendő csak középszintű érettségi vizsgát tenniük. Hiszen az egyetemi elvárások sikeres teljesítéséhez szükség lesz mélyebb kémiai ismeretekre, amelyek megszerzésére az emelt szintű érettségire történő felkészítés nagyszerű lehetőség. Egyéb foglalkozások: A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Irinyi, környezetvédelmi pályázat) történő felkészítéseket tartunk. A középszintű érettségire készülő 10-11. osztályos tanulók számára egy előkészítő foglalkozást tervezünk. Ennek szükségességét az indokolja, hogy az óraszám csökkentés miatt a kémia egy teljes fejezete (szervetlen kémia) kimaradt a tananyagból, ugyanakkor a kétszintű érettségi követelményrendszerében jelen van azzal az indokkal, hogy 8. osztályos tananyag érinti e fejezetét a kémiának, valamint az előírt kísérletek elvégzésére is ekkor kerülhet sor. Megjegyzés •

Az ötosztályos képzésben a német nemzetiségi és az AJTP/angol specializációjú osztályokban a 9. évfolyamon „Természetismeret” néven fizikát, biológiát, földrajzot és kémiát tanítunk. A kémia tanítás célja ebben a két osztályban, hogy fejlesszük a természettudományos kompetenciát. Az általános iskolában tanultak rendszerező áttekintése után - a négy/hatosztályos képzésben 9. osztályban, illetve az ötosztályos képzésben az informatika és matematika specializációjú osztályokban tanított kémiához képest- lassúbb tempóban, sok-sok gyakorlással, elkezdjük a tantervben a 9. osztályokra előírt kémia oktatását. Így lehetőség nyílik arra, hogy a humán érdeklődésű, valamint az Arany János tehetséggondozó programban tanuló diákok is úgy elsajátíthassák a kémiát, hogy később évfolyamtársaikhoz hasonló esélyekkel teljesíthessék az előírt továbbhaladási feltételeket, s akár előrehozott érettségi vizsgát is tehessenek.

13. oldal

•

• • •

A tantervi követelmények teljesítése elegendő feltétele a középszintű érettségi vizsgának, természetesen feltételezve az általános iskolák tananyagának ismeretét is. Így ajánlható a tanulók számára az előrehozott középszintű érettségi vizsga letétele. Ehhez kell a már említett felkészítést biztosítani számukra. Az emelt szintű vizsgára készülőknek szükséges a tantervi anyag elmélyítésén felül a szervetlen kémia témakör beiktatása az utolsó két tanév valamelyikébe, hiszen az óraszámcsökkentés következtében e fejezete a kémiának kimaradt az alaptantervi anyagból. A tananyag és a követelményrendszer minden osztály típusnál ugyanaz E tantervnek mindenkori melléklete a kétszintű érettségi követelményrendszere. A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Dr. Szalainé Tóth Tünde

14. oldal

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: • a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, • ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, • elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, • egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, • egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, • az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, • az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, • grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, • szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés. Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges: • az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, • a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, • egyszerű kémiai kísérletek tervezése, • több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, • a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése, • a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése.

15. oldal

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Általános kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Középszint 1.1 Atomszerkezet Atom

Fogalmi szint

Elem

Értse Tudja alkalmazni Fogalmi szint

Elektronszerkezet

Értse Fogalmi szint

Emelt szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.

Értse, értelmezze

a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. alhéj és héj fogalma; spin.

az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. 21. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

Tudja A periódusos rendszer

Fogalmi szint Értse Tudja

Az atomok mérete

Fogalmi szint Értse

Az ionok

az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atommag és az atom méretviszonyai.

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban. a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. kation fogalma, anion fogalma.

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).

Tudja

jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.

Elektronegativitás Fogalmi szint (EN) Értse

elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. 22. oldal

felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. mezők (s-, p-, d-, f-mező).

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-mező elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban. a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát. ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Középszint

1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések

Tudja

összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

Fogalmi szint Értelmezze

ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.

Értse Tudja Másodrendű kémiai kötések

Emelt szint

Fogalmi szint Értse Értelmezze

23. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula

Fogalmi szint

A kovalens kötés

Fogalmi szint

Értse, értelmezze Tudja

A molekulák térszerkezete


Tudja

molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. σ- és π-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált π-kötés. a σ- és a π-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált π-kötést a benzol molekulája alapján. ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban,

megállapítani a molekulák polaritását.

24. oldal

Emelt szint

kötéstávolság fogalma.

a π-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit.

a molekula alakját meghatározó tényezőket: – a ligandumok száma, – a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma. megállapítani a molekulák téralkatát, megállapítani adott képletű molekula polaritását.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Összetett ionok


összetett ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

Tudja

1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz

Fogalmi szint Tudja

Állapotjelzők

Fogalmi szint

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Fogalmi szint

Emelt szint komplex ion fogalma. komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és amminkomplexének példáján.

megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében. anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”). gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások.

25. oldal

besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. standard nyomás és 0 °C. a folyadékok további általános jellemzői (felületi feszültség, viszkozitás).

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze

Tudja

1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristályrácsok – Ionrács os kristály ok – Atomrácsos

a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

Fogalmi szint Tudja besorolni Fogalmi szint Értse, értelmezze

rácsenergia. az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba.

Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.

26. oldal

Emelt szint

egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

elemi cella, koordinációs szám.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint kristályok

– Fémrácsos kristályok

– Molekularácsos kristályok

Értse, értelmezze

a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a fémrácsos anyagok jellemzőit.

Értse, értelmezze Tudja értelmezni

a molekularácsos anyagok jellemzőit.

1.4.1.2 Átmenet a Értelmezze kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1 Csoporto- Fogalmi szint sítás Értse 1.4.2.2 Diszperz rendszerek

Fogalmi szint

Emelt szint a SiO2 rácsának szerkezetét.

a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

homogén, heterogén és kolloid rendszer. a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). 27. oldal

a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

1.4.2.3 Kolloid rendszerek

Tudjon értelmezni Tudja besorolni Fogalmi szint

egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.

Értse, értelmezze Tudjon

a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.

Tudja 1.4.2.4 Homogén rendszerek

Fogalmi szint

értelmezni a szol–gél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján. elegy, oldat.

Értse – Oldatok

Fogalmi szint

Értelmezze

Emelt szint

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.

28. oldal

a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). túltelített oldat, oldáshő fogalma.

a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmérsékletfüggésének felhasználását az anyagok átkristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Tudja Tudjon

alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.

Tudja Egyéb 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció

Képlet

oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.

Tudja használni

az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). az aktiválási energiát az energiadiagramon. összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését. felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit.

Tudja jelölni Fogalmi szint Tudja megadni

Kémiai egyenlet

Emelt szint

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja

1.5.1 Termokémia 29. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai


Tudja ábrázolni 1.5.1.2 Reakcióhő Fogalmi szint Értse Tudja 1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség

Fogalmi szint

endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. reakcióhő fogalma, jelölése (ΔrH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshőadatok alapján. ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

1.5.2.2 Katalízis

a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit. felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján.

a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

Értelmezze Tudja elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja ábrázolni

Emelt szint

a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását. a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. katalizátor fogalma. a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.

1.5.3 Egyensúly 30. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.5.3.1 Megfordítható reakciók 1.5.3.2 Egyensúly

Értse

a megfordítható folyamat lényegét.

Fogalmi szint

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2 NH3 2 HI(g) reakción, és a H2(g) + I2(g) a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyaértelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott matra megadott reakcióegyenlet alapján. reakciók esetében.

Értelmezze

Tudja 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

Emelt szint

Fogalmi szint Értse, értelmezze

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség. a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget.

31. oldal

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok. Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ks és Kb kapcsolatát.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Tudja felismerni

Tudja értelmezni – A vizes oldatok kémhatása


Tudja

– Sav–bázis indikátorok

Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja megadni

– Közömbösítés

Fogalmi szint

Emelt szint

a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű a Brönsted-féle sav–bázis párokat többértékű savak + 2– savak, illetve bázisok, valamint az NH4 , a CO3 és a és a víz reakciójában, víz reakciójában. a Brönsted-féle sav–bázis párokat egyéb (pl. CO32– + H3O+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav–bázis reakciókat megadott példák alapján. a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos a vízionszorzatot (levezetéssel együtt). és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúértelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor gosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok lejátszódó egyensúlyeltolódást, kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisés lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező ból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszopH-változás irányát. nyát. univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, metilnarancs. lakmusz. egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. semlegesítés.

32. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse

Tudjon jelölni

– Sók hidrolízise

Értelmezze Tudja

1.5.4.2 Elektronátmenettel járó reakciók

Fogalmi szint Értelmezze Értse Tudja

1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók

Tudjon elemezni Fogalmi szint Értelmezze

Emelt szint

a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxia közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, dok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúg- a sav–bázis titrálás elvi alapjait. oldatok reakcióit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján. megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel. oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma. az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait. az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxi- rendezni oxidációs számok alapján a redoxi dáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott egyenleteket. szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. csapadék, gázfejlődés. komplexképződés. a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat, reakciókat konkrét példán. a komplexképződési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat.

33. oldal

VIZSGASZINTEK


1.5.4.4 Egyéb reakciók

1.5.5 Elektrokémia 1.5.5.1 Galvánelem

Tudja felírni

a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

Tudjon elemezni Fogalmi szint Tudja besorolni

vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. egyesülés, bomlás, disszociáció. a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.

Fogalmi szint

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. a Daniell-elemet.

Jelölje Értelmezze és jelölje Értse Tudja jelölni

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával. 34. oldal

Emelt szint a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplexképződési reakciók sztöchiometrai és ionegyenletét a tanult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődéssel járó reakciók ionegyenletét.

standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.

a standard hidrogénelektród felépítését.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Tudjon értelmezni

1.5.5.2 Elektrolízis

Tudja megbecsülni Fogalmi szint Értse

Tudja jelölni

1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4 Egyéb

Emelt szint egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban.

a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

Tudja megállapítani Fogalmi szint

az oldatban bekövetkező változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.). Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze Tudja használni

az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

35. oldal

2. Szervetlen kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Értse

Előfordulás, előállítás, felhasználás Egyéb

2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet Tulajdonságok Egyéb

izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség. az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét.

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. laboratóriumi előállítás (cink + sósav) az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Tudja használni

a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. szín, szag, halmazállapot. reakciókészségüket. az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 36. oldal

Emelt szint

a nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyaghengeres) kísérletet. a reakcióit fémekkel.

a nemesgázok rácstípusát.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogénelemek – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben.

Emelt szint

a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). az op. és a fp., illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban.


a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása.

Értelmezze

a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok a reakcióikat más halogenidekkel, alapján). a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján.

Tudjon értelmezni Tudja megadni

reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk.

– Előállítás


a klór laboratóriumi előállítása sósavból.

– Felhasználás, előfordulás

Tudja szemléltetni

a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján

a kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. ipari: elektrolízissel. a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján

Tudja értelmezni

a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

a halogének előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

37. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Élettani hatás

Fogalmi szint

Egyéb

Értse Tudja használni

a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

kötéstípus szerint (ionos és kovalens). csoportosítani a tanult kloridokat.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. a HCl színe, szaga, standard halmazállapota.

Tudja

értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

2.3.2 Halogénvegyületek – Csoportosítás

2.3.2.1 Hidrogénhalogenidek (HF, HCl, HBr, HI) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, előállítás, felhasználás

Tudja értelmezni

Emelt szint

mérgező hatás, a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. a fertőtlenítő hatás magyarázatát.

sav–bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.

csoportosítani a tanult halogenideket, felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.

molekulaszerkezetüket, polaritásukat. szín, szag, fp-viszonyok. a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. a saverősségük változását a csoportban, a hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. értelmezni a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

2.3.2.2 Kősó (NaCl)

– Halmazszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a kősó rácstípusa. a kristályrács szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. 38. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse – Előfordulás, felhasználás 2.3.2.3 Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr, AgI) – Tulajdonságok – Felhasználás 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat)

Tudja értelmezni

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

szín, vízoldékonyság, fényérzékenység a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei – környezetvédelmi szempontok.

2.3.2.5 Egyéb


2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) 2.4.1 Oxigén – Anyagszerkezet


Müller Ferenc (tellur). az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.


allotrópia. az O2 szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés. az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

– Tulajdonságok

Tudja értelmezni

Emelt szint

a folyamatokat reakcióegyenlettel is. a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

39. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Előfordulás

Fogalmi szint

elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.

– Élettani szerep

Értse

– Előállítás, keletkezés (O2) – Felhasználás, előállítás – Egyéb

Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegőből). az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.

2.4.2 Oxigénvegyületek – Csoportosítás 2.4.2.1 Dihidrogén-peroxid (H2O2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


peroxidok.

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátságok, fertőtlenítő szer (hajszőkítés) a vízoldhatóság anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat.

Értse Tudja értelmezni 2.4.2.2 Oxidok – Csoportosításuk Víz (H2O) – Anyagszerkezet – Tulajdonságai

Emelt szint

Tudja

csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat.


molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől. 40. oldal

VIZSGASZINTEK


– Természetes vizek – Vízkeménység

Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

– Élettani szerep

Fogalmi szint

Fontosabb fémoxidok

Fogalmi szint Tudja

2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok

Fogalmi szint

Értse Tudja Fogalmi szint

az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. amfotéria. autoprotolízisét. a reakcióit savakkal, bázisokkal. édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). a természetes vizek tisztaságát – a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását. állandó és változó keménység. a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban. a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal. a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalciumhidroxid (oltott mész) színe, halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. felírni a reakciójukat savakkal.

41. oldal

Emelt szint

a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket.

az alumínium-oxid, réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal. az alumínium-hidroxid színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása.

felírni a reakcióját savakkal és lúgoldatokal. a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Egyéb 2.4.3 Kén – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudja használni

az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


a kén molekulaszerkezete. a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél előforduló allotrópiát. szín, halmazállapot, oldhatóság.


– Egyéb

2.4.4 A kén vegyületei 2.4.4.1 Dihidrogén-szulfid, kénhidrogén (H2S) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Élettani hatása

Értse Tudja értelmezni Tudja értelmezni Tudja használni

Emelt szint

a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). a reakcióját oxigénnel, fémekkel. a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság. a reakcióját vízzel, a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját kén-dioxiddal, Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

Tudja értelmezni Fogalmi szint

mérgező hatása. 42. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Előfordulás, előállítás, felhasználás – Sói 2.4.4.2 Kéndioxid (SO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudja értelmezni

az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint

szulfidok.

Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze

– Előállítás

Emelt szint

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse

– Felhasználás – Környezetszennyező hatás 2.4.4.3 Kén-triÉrtse oxid (SO3) 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói – Tulajdonságok Fogalmi szint Tudja értelmezni 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) – Anyagszerkezet Értse – Tulajdonságok Fogalmi szint

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását. kénből. az előállítás reakcióegyenletét. kénsavgyártás, konzerválás. a savas esők kialakulását és hatását.

a forráspont és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. redukáló és oxidáló hatása. a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt. piritből, szulfitokból. az előállítás reakcióegyenleteit.

a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel. sav–bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat.

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, halmazállapot, sűrűség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. 43. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse Értelmezze Fogalmi szint Értse

– Ipari előállítás – Felhasználás

Tudja értelmezni Értse Fogalmi szint

– Egyéb

Tudja szemléltetni Értse

– Sói – Fontosabb szulfátok 2.4.4.6 Nátriumtioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7 Egyéb

Fogalmi szint Fogalmi szint

a fp. anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkező változásokat. sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. a kénsavgyártás lépéseit. akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. szulfátok. a gipsz a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása.

Fogalmi szint Tudja használni

Emelt szint

hidrogén-szulfátok. felhasználása a fényképészetben, a komplexképző sajátsága.

az kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén 44. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Előfordulás, előállítás, felhasználás – Egyéb

Tudja értelmezni

a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság. reakciókészség. a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni

a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.5.2 Nitrogénvegyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság. az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. sav–bázis sajátsága. reakcióját vízzel, savakkal. szerves anyagok bomlásterméke.

Értelmezze

– Előfordulás

Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

45. oldal

Emelt szint

komplexképző sajátsága. a komplexképző sajátságát.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Előállítás – Felhasználás – Sói

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

ipari előállítása. az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás. ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli). az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.

2.5.2.2 Nitrogénoxidok Nitrogén-monoxid (NO) – Tulajdonságok, Fogalmi szint előállítása, élettani hatás, Értse Nitrogén-dioxid (NO2) – Tulajdonságok, élettani hatás – Előállítás 2.5.2.3 Salétromossav (HNO2) – Sói 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

Emelt szint a laboratóriumi előállítását ammóniumsókból.

szín, halmazállapot, vízoldékonyság, környezetszennyező hatás a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását salétromsavból. szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldékonyság, mérgező, környezetszennyező hatás reakcióját vízzel. laboratóriumi előállítás. a laboratóriumi előállítás kísérletét.

Fogalmi szint

nitritek, a nitritek élettani hatása.

Értse Fogalmi szint Értelmezze

a molekula szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. a vízoldhatóság anyagszerkezeti okát. 46. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Fogalmi szint Értse

– Előállítás – Felhasználás – Sói – Fontosabb nitrátok

2.5.2.5. Egyéb 2.5.3 Foszfor – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység). a reakcióját vízzel, bázisokkal, a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását. egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban.

Emelt szint

az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is).

ipari előállítás nitrogénből. az ipari előállítás lépéseit. választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, műtrágyagyártás, festékipar, robbanószeripar. nitrátok. az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok.


a pétisó összetételét. az nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


allotrópia.


a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.

Tudjon értelmezni

egyszerű kísérleteket.

a nitrátion szerkezetét. a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a lápisz gyógyászati felhasználását.

az allotróp módosulatok közti különbség anyagszerkezeti magyarázatát. a halmazállapot és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.

47. oldal

VIZSGASZINTEK


– Élettani hatás – Felhasználás, előfordulás, előállítás 2.5.4 Foszforvegyületek 2.5.4.1 Difoszforpentaoxid (P2O5) – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja értelmezni

gyúlékonyság. reakcióját oxigénnel. a módosulatok eltérő élettani hatása.

a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit. az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát.

gyufa (Irinyi János). a felhasználásával, előfordulásával, előállításával kapcsolatos információkat.


2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) – Anyagszerkezet Értse – Tulajdonságok Fogalmi szint Értse

Emelt szint

szín, halmazállapot, higroszkóposság. a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását.

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. az op. és a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát.


sav–bázis jelleg, észterképzés. a reakcióját vízzel.

– Élettani hatás, felhasználás

Tudja értelmezni

– Sói – Anyagszerkezet


az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. foszfátok.

disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal, különböző anyagmennyiség-arányban.

48. oldal

hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. a foszfátion szerkezetét.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói – Szabályos sók – Savanyú sók

Fogalmi szint

2.5.4.4. Egyéb

Tudja használni

a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén – Előfordulás

Fogalmi szint

– Tulajdonságok


gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. a módosulatok halmazszerkezetét. a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait. redoxi sajátság. a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. a reakció egyenletét különböző fém-oxidokkal. redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágóés csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

– Felhasználás – Egyéb

a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció).

Fogalmi szint

Értelmezze Fogalmi szint Értse Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

Emelt szint

a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk.

49. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.6.2 A szén vegyületei 2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


– Előfordulás – Élettani hatás

Értse Tudja felírni Fogalmi szint Fogalmi szint

– Előállítás, felhasználás 2.6.2.2 Széndioxid (CO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értelmezze Tudja értelmezni Értelmezze Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság. égését. szerepét a vasgyártásban. képződés nem tökéletes égéskor. mérgező hatás, teendők szén-monoxid-mérgezés esetén.

Emelt szint

a polaritását. komplexképző sajátság. a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. reakcióját különböző fém-oxidokkal,

a mérgező hatást. előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a laboratóriumi előállítást (hangyasavból). a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). levegőhöz viszonyított sűrűségét. éghetőség (nem éghető). a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. egyszerű kísérleteket.

50. oldal

a forráspont és a kondenzálhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Előfordulás, keletkezés – Élettani és ökológiai hatás – Laboratóriumi előállítás – Felhasználása 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Sói – Fontosabb karbonátok

Fogalmi szint

légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke.

Fogalmi szint

a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szervezetekre. az üvegházhatást. mészkőből sósavval. a laboratóriumi előállítás egyenleteit. hűtés, üdítőitalok, tűzoltás.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint

Értse

a molekulaszerkezetét. sav–bázis jelleg. bomlékonyságát, reakcióját vízzel. egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. karbonátok, hidrogén-karbonátok. a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkő, márvány), a magnézium-karbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását. a szódabikarbóna, a kalcium- és magnéziumhidrogén-karbonát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége. a cseppkő és a vízkő képződését.

Tudja értelmezni

a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat.

Értse – Fontosabb hidrogén-karbonátok

Fogalmi szint

51. oldal

Emelt szint

a kétlépéses disszociációját.

termikus bomlásukat.

a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3 Szilícium – Anyagszerkezet – Tulajdonságai – Előfordulás – Felhasználás – Egyéb

2.6.4 Szilíciumvegyületek 2.6.4.1 Szilíciumdioxid (SiO2) – Halmazszerkezet – Tulajdonságok – Előfordulás – Felhasználás – Az üveg 2.6.4.2 Szilikonok – Szerkezet – Gyakorlati je-

Tudja használni

a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

rácstípusát. félvezető sajátsága.

Emelt szint

a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. gyakorisága, agyagásványok. elektronika, ötvöző elem. a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a kvarc rácstípusa.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

drágakövek, homok. üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. összetétele, felhasználása.

a rácsszerkezetét. a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, hőtágulás. az ömlesztést szódával (vízüveg-képződést), a reakcióját HF-dal.

a halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás).


elemi összetétel. a sziloxánkötést és kialakulását. szilikonolaj, -zsír, -gumi. 52. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint lentőség 2.6.4.3. Egyéb 2.7 Fémek – Tulajdonságok – Ötvözetek – Előállítás

Értse Tudja használni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

– Korrózió

2.7.1 Az s-mező fémei – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek). a szín anyagszerkezeti okát. ötvözet fogalma

Értelmezze

elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). a rozsdaképződés folyamatát.

Tudjon elemezni

egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban.

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. a vegyértékelektron-szerkezetüket. sűrűség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál). a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát.


Emelt szint

53. oldal

az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. hidrogénes redukcióval, termikus bontással.

a helyi elem képződését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog).

a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát.

peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal.

VIZSGASZINTEK


– Előfordulás – Előállítás – Ionjaik – Élettani hatás 2.7.2 A p-mező fémei

Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. vegyületekben (példákkal).

Fogalmi szint

szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés.

Emelt szint

olvadékelektrolízissel. ionjaik töltése, színe. +

+

2+

2+

K , Na , Mg , Ca biológiai szerepe.

a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása.

2.7.2.1 Alumínium

– Tulajdonságok

Értelmezze Fogalmi szint Értse

– Előfordulás – Előállítás

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Felhasználás

Fogalmi szint

– Ionja 2.7.2.2 Ón és ólom

Fogalmi szint

redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció savoldattal, passziválódás. a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és savoldatokkal. egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. bauxit, kriolit, agyagásványok. bauxit, timföld. az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait. főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).

54. oldal

a sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. amfotéria (reakció savval és lúgoldattal), akva- és hidroxokomplex a reakcióját fém-oxidokkal (termit), lúgoldatokkal.

az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok – Egyéb 2.7.3 A d-mező fémei – Főbb jellemzőik

2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


szín, sűrűség, megmunkálhatóság. a viselkedésüket szabad levegőn.

sűrűség, EN, standardpotenciál. többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam).


a vas vegyértékelektron-szerkezetét. a vas mechanikai tulajdonságai.

Fogalmi szint

redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás. a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket.

– Az ionok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

– Előfordulás – Előállítás


– Felhasználás 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au)

Fogalmi szint

oxidációs számaik. az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal.

savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás.


Értse

Emelt szint

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). vasércek. az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).

55. oldal

vegyértékelektron-szerkezetüket. ferromágnesség. a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot. a nikkel és a kobalt reakcióit nemfémekkel, savakkal.

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+).

ötvözőanyag (Co, Ni).

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Előfordulás


– Ionjaik

Fogalmi szint

a vegyértékelektron-szerkezetüket. szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn. a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal. egyszerű kísérleteket.

oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+).

Értse – Élettani hatás – Felhasználás 2.7.3.3 Cink – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Egyéb

az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók egyenleteit. elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). oxidációs számok (Cu+). a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal.


biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk. elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic).


vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát. nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál). a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket.

Tudjon értelmezni Tudja értelmezni

Emelt szint

az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat.

2.7.3.4 Higany 56. oldal

fényképészet (ezüst), analitikai kémia.

amfotéria. a reakcióját tömény, oxidáló savakkal.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


oxidációs száma halmazállapot, sűrűség, standardpotenciál, redoxi sajátság, oxidjának bomlékonysága. a viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását (egyenlettel), a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal (reakcióegyenletekkel). mérgező hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. elektrotechnika, hőmérők, katalizátor, amalgámok.

Értse – Élettani hatás

Fogalmi szint

– Felhasználás 2.7.3.5 Egyéb


2.7.3.6 Egyéb átmenetifémvegyületek Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4) – Tulajdonságai – Felhasználás – Egyéb

Emelt szint

a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. fertőtlenítés, oxidálószer. a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


57. oldal

3. Szerves kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag

Fogalmi szint

A szerves molekulák szerkezete


Izoméria – Az izoméria típusai

Tudja Fogalmi szint Értse

Tudja Homológ sor Funkciós csoport

Fogalmi szint Tudja meghatározni Fogalmi szint Tudja felismerni

a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. a szénatom molekulaképző sajátságait. konstitúció, konfiguráció, konformáció. megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.

felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. homológ sor fogalma.

Emelt szint

konformerek. az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomer-pár. a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalmát. felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kiralitáscentrumot a molekulában. az adott homológ sor összegképletét.

funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

44. oldal

VIZSGASZINTEK


Emelt szint

A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok

Fogalmi szint

csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.

Értse

– Reakciótípusok

Fogalmi szint Tudja felismerni

az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. a π-kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

Fogalmi szint

Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

Fogalmi szint

az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy az első húsz normális láncú alkán neve, az cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo- alkilcsoportok rendűsége. propil) nevei, a szénatom rendűsége. az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat. a konstitúciós izoméria lehetőségeit.

3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán (paraffin, cikloparaffin) – Nevezéktan

Értse

– Izoméria

Tudja elnevezni Értse

45. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok


– Kémiai reakciók

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Hasonlítsa össze Értelmezze Tudja

– Előfordulás


– Felhasználás


a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.

Emelt szint

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével.

az azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadás- és forráspontját; az alkán és cikloalkán fp., op.-ját. éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogének- krakkolás. kel, hőbontás. reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel.

a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását. földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. a szintézisgáz előállítását.

3.2.2 Alkének (olefinek) 46. oldal

a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit. felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. benzinreformálás.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Alkén (olefin) – Nevezéktan – Izoméria

– Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja megadni Fogalmi szint Értse Tudja felismerni Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

– Előállítás


Emelt szint

alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. az egyszerűbb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. az izomériát a butén példáján. a geometriai izomereket más olefinek esetében. a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ sorban. kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogénhalogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét.

iparban kőolajból. az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.

47. oldal

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. Markovnyikov-szabály. a kormozó égés okait.

felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elnevezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatait.

az etén etanolból való előállításának kísérletét.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1 Diének – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Felhasználás 3.2.3.2 Természetes poliének 3.2.4 Alkinok Alkin 3.2.4.1 Etin (acetilén) – Molekulaszerkezet – Fizikai tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

dién fogalma. buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció). halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. műgumi kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok.

a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. alkin fogalma.

Értse

téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. robbanékonyság, égés, addíció.

Tudja értelmezni Fogalmi szint

általános összegképlet.

az buta-1,3-dién téralkatát.

Fogalmi szint

Fogalmi szint

Emelt szint

általános összegképlet.

48. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze

– Előállítás – Felhasználás 3.2.5 Aromás szénhidrogének – Nevezéktan 3.2.5.1 Benzol – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás – Élettani hatás 3.2.5.2 Toluol, sztirol – Felhasználás

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.

Emelt szint savi sajátságát, a sóképzését nátriummal.

aromás vegyület. arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. a benzol egyszerű származékainak elnevezését. hat delokalizált π-elektron. a térszerkezetét, polaritását.

az aromás jelleg energiaviszonyait. a kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhidrogénekhez viszonyítva.

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel).

a kormozó égés magyarázatát. aromatizációval (benzinreformálás).

rákkeltő hatás. képletük, halmazállapotuk. a sztirol polimerizációját. oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (polisztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT).

49. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.2.5.3 Naftalin – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás 3.2.5.4 Egyéb

3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja használni

Fogalmi szint Tudja

Anyagszerkezet

Értse

Tulajdonságok


Kémiai reakciók

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Értelmezze

Emelt szint 10 delokalizált pi-elektron. az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, szublimáció. az op. és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. szubsztitúció. a halogén-szubsztitúcióját és körülményeit. molyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga.

a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

alkil-halogenid, szabályos elnevezés. a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. polaritásukat.

rendűség.

a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. a molekula tömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságokkal. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály. a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel.

polimerizáció (vinil-klorid).

50. oldal

VIZSGASZINTEK


Felhasználás

Tudja elemezni Tudja Fogalmi szint

egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. különböző alkil-halogenidek előállítási módjait.

Környezetvédelmi vonatkozások

Fogalmi szint

oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer (széntetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC). mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

Egyéb

Tudja használni

a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Tudja felismerni Fogalmi szint

hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. karboxil-, észtercsoport. a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkciós csoportok Összetett funkciós csoportok és származtatásuk Vegyületcsoportok 3.4.1 Hidroxivegyületek 3.4.1.1 Alkoholok

Emelt szint

Tudja

alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.

Fogalmi szint

alkohol fogalma.

51. oldal

VIZSGASZINTEK


– Nevezéktan

Tudja megállapítani Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Tudja


Fogalmi szint

Értse Tudja – Előfordulás

Fogalmi szint

a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét. az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. a polaritásukat. szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz. sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. észterekben, kötötten. 52. oldal

Emelt szint

a rendűséget és értékűséget ismeretlen vegyületekben.

becsülni különböző alkoholok fp- és op.-viszonyait, oldhatóságát.

értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott vegyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Élettani hatás – Előállítás


– Felhasználás

Értse, ismerje Tudja értelmezni

3.4.1.2 Fenolok 3.4.1.2.1 Fenol – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

– Élettani hatás – Felhasználás 3.4.2 Éterek – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja elnevezni Értse Fogalmi szint Értelmezze

az etanol, a metanol mérgező hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol (eténből, illetve erjesztéssel). az előállítási egyenleteket. az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.

Emelt szint a glikol mérgező hatása.

a felhasználással kapcsolatos tulajdonságokat. fenolok fogalma. karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. sav–bázis sajátság, sóképzés. a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). baktériumölő, mérgező. fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.

a téralkatát.

a savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval szembeni érzékenységét.

csoportnevek + éter. az egyszerűbb étereket. a polaritásukat. oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

53. oldal

VIZSGASZINTEK


– Előállítás – Felhasználás 3.4.3 Oxovegyületek – Csoportosítás – Nevezéktan

Tudja viszonyítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok


Értse Fogalmi szint Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse Tudja

a dietil-éter gyúlékonysága. szimmetrikus étereké. a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. a dietil-éter felhasználása. aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében. redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján

54. oldal

Emelt szint az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz, alkánokéhoz. savas hidrolízis. vegyes étereké.

triviális név (benzaldehid, akrolein). az egyszerűbb oxovegyületek elnevezését.

op.-ot, fp.-ot, oldhatóságot az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. addíció. a paraformaldehid keletkezését. értelmezni az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását, felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehlingreakciójának egyenletét (általánosan is).

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Előállítás – Felhasználás


– Élettani hatás


3.4.4 Karbonsavak – Csoportosítás

Fogalmi szint

– Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint

formaldehid (metanolból). formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). a formalin összetételét. formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus). csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve.

Tudja – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint

Emelt szint

a karboxilcsoport polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában.

sav–bázis jelleg, észterképződés

55. oldal

triviális név (vajsav),

az egyszerűbb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. a karbonsavak dimerizációját.

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és észterekéhez. a hangyasav redukáló sajátsága, redukció primer alkohollá

VIZSGASZINTEK


Tudja – Előállítás – Egyéb 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói – Felhasználás 3.4.5 Észterek – Csoportosítás 3.4.5.1 Karbonsav-észterek – Nevezéktan – Tulajdonságok

Értse Tudja értelmezni Fogalmi szint

az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

Fogalmi szint

az ecetsav előállításának folyamatait. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. elnevezésük, halmazállapotuk.

Értse

a szappan tisztító hatását.

Fogalmi szint

csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

Tudja Fogalmi szint

az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését. halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek).

Tudja alkalmazni

56. oldal

Emelt szint a savi erősség változását a homológ sorban, a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel. felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, felírni a karbonsavak alkoholokkal való észteresítési reakcióját.

az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését.

VIZSGASZINTEK


– Kémiai reakció

– Előállítás – Felhasználás – Zsírok, olajok (gliceridek)

Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse Tudja Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze

3.4.5.2 Szervetlensav-észterek 3.4.5.3 Egyéb

Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

Emelt szint az op.-ot, a fp.-ot, oldhatóságot az azonos moláris tömegű karbonsavakéhoz, az oxovegyületekéhez.

lúgos hidrolízis. az etil-acetát hidrolízisét. értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. savból és alkoholból. az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását.

felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisét.

a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. tetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét.

nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer). az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

57. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint – Elnevezés

– Tulajdonságok


Tudja Fogalmi szint Tudja

funkciós csoportjuk.

az elnevezés szabályai. a C1 –C3 aminok elnevezését.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasolítani Fogalmi szint Értse

Tudja értelmezni 3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint – Példák Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint – Szerkezet Fogalmi szint

Emelt szint

sav–bázis sajátság. a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését.

értékűség, rendűség, az egyértékű, nyílt láncú alkilaminok homológ sorának általános képlete. felismerni az értékűséget, a rendűséget. triviális név (anilin). az egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op., a fp.és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelő moláris tömegű alkánokéval. amidképzés. az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogénkloriddal.

aminosav fogalma. glicin. csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. az α-aminosav általános szerkezete.

58. oldal

kiralitásuk, a természetes eredetű aminosavak konfigurációja.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok

– Előfordulás 3.5.3 Savamidok – Elnevezés – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin

Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja megbecsülni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint


Emelt szint

az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. halmazállapotuk. a glicin op.-jának magyarázatát. amfotéria. a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. a természetes eredetű aminosavak polaritását, savbázis tulajdonságát képlet alapján. a fehérjékben, kötötten. funkciós csoport. az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). elnevezni az egyszerűbb amidokat. delokalizált pi-elektronrendszer. a polaritásukat, a síkalkatú σ-vázat. halmazállapot. az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

oldhatóság. a hidrogénkötés erősségét a megfelelő moláris tömegű karbonsavakhoz. savas hidrolízis, sav-bázis tulajdonság.

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását.

59. oldal

VIZSGASZINTEK


– Jelentőség – Felhasználás 3.5.4.2 Pirimidin – Tulajdonságok – Jelentőség 3.5.4.3 Pirrol – Tulajdonság

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. alkohol denaturálására. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását.

sav–bázis sajátság. a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

az op.-ját és az oldhatóságát. szubsztitúciós hajlam. a halogén-szubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát.

halmazállapot, oldhatóság, sav–bázis sajátság. az oldhatóságát. a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis sajátság, szubsztitúciós hajlam. az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva.

Értse, értelmezze – Jelentőség 3.5.4.4 Imidazol

Emelt szint

porfinváz (klorofill, hemoglobin). konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság. az oldhatóságát és az op.-ját, az op. pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal.

amfotéria. amfoter sajátságát.

60. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Jelentőség 3.5.4.5 Purin – Jelentőség 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6 Egyéb 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1 Monoszacharidok – Összegképlet – Funkciós csoportok – Csoportosítás – Molekulaszerkezet – Izoméria

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

fehérjealkotó (protonátvivő szerep). konstitúció, aromás rendszer. a purinszármazékok nukleotidalkotók. élettani, pszichikai hatásuk.

Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében.

Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok.


CnH2nOn (3 ≤ n ≤ 7). polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. monoszacharidot megadott konstitúció alapján.

Tudjon felismerni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja megállapítani

Emelt szint

csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. a gyűrűvé záródást. D- és L-konfiguráció. a királis szénatomok és az izomerek számát.

61. oldal

VIZSGASZINTEK


Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja

3.6.1.1 Glicerinaldehid 3.6.1.2 1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3 Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, jelentőség

Fogalmi szint

halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.


Emelt szint

észteresítés. a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is. az enantiomerpárt. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok építőkövei.


a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. összegképlet.

a D-konfigurációját, jelölését.

Értse

a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.

a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; α-, β-anomereket és stabilitásukat.

Fogalmi szint Értelmezze Értse, értelmezze Fogalmi szint

szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. a fizikai tulajdonságait. az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehlingpróbáját. vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület.

62. oldal

a Fehling-próba reakcióegyenletét.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor)


3.6.2 Diszacharidok – Származtatásuk – Tulajdonságok

összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá.

Fogalmi szint Tudja felírni

monoszacharidokból, összegképletük.


szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. egyszerű kémcsőkísérleteket.

Emelt szint

D-konfigurációját, jelölését.

a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel.

3.6.2.1 Maltóz


3.6.2.2 Cellobióz

Fogalmi szint

3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) – Szerkezet – Tulajdonságai

Fogalmi szint

összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz) összegképlete, alkotórészei.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

konstitúció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. a redukáló hatás hiányának magyarázatát.

63. oldal

konfiguráció, jelölése, konformáció.



VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Jelentőség

Fogalmi szint

táplálék, növények.

3.6.3 Poliszacharidok

Fogalmi szint

általános képletük, származtatásuk.

– Tulajdonságok – Hidrolízisük

3.6.3.1 Cellulóz

3.6.3.2 Keményítő

3.6.4 Egyéb 3.7 Fehérjék Építőelemek Konstitúció

Tudjon Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Emelt szint

felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete alapján. nem redukálók. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. enzimes és savas. a hidrolízis termékeit. a hidrolízisük egyenletét. alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). az oldhatóság szerkezeti magyarázatát.

Értse

alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). a kimutatását jóddal.

Tudja használni

a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


α-aminosavak.

az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát.

α-L-aminosavak.

peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger).

64. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse Térszerkezet

Fogalmi szint

a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. szekunder struktúra: β-redő (fibroin), α-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja

Jelentőség

Fogalmi szint

Egyéb

Tudja használni

3.8 Nukleinsavak Építőelemek Fogalmi szint Konstitúció Fogalmi szint Értse

kvaterner struktúra. a β-konformációt és az α-hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc amidcsoportja, ill. oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén).

Értelmezze

Kimutatás, reakciók

Emelt szint

biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. a kicsapódási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését.

65. oldal

a kimutatási reakciókat.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint DNS, RNS

Fogalmi szint

A DNS kettős hélixe

Fogalmi szint

Egyéb 3.9 Műanyagok Csoportosítás 3.9.1 Természetes alapú műanyagok 3.9.2 Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1 Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2 Polikondenzációs műanyagok

Tudja megállapítani Tudja használni Fogalmi szint Fogalmi szint

eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. a komplementerlánc bázissorrendjét. a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). gumi, ebonit.

Fogalmi szint

csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs).

Fogalmi szint

polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

Tudja felírni Fogalmi szint

Emelt szint

szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

66. oldal

plexi és felhasználásuk. a polimerizáció egyenletét adott monomer esetén. aminoplasztok, poliészterek (terilén), poliamidok (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.9.2.3 Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb

Fogalmi szint

savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

Tudja használni

a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.10 Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások


Megújuló energiaforrások

Tudja értelmezni

Alternatív energiaforrások Egyéb

Tudja értelmezni Tudja használni

kőszén, kőolaj, földgáz. az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

67. oldal

Emelt szint

4. Kémiai számítások VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint 4.1 Az anyagmennyiség

Fogalmi szint

Értse

Tudja

4.2 Gázok

Fogalmi szint

Értse

relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sűrűség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következő összefüggéseket: N m M= , NA = , n n m ρ= . V kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében, megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok sűrűsége; gázok relatív sűrűsége. a következő összefüggéseket: V M Vm = , ρ= , Vm n M1 d = . M2

68. oldal

Emelt szint

kiszámítani a relatív atomtömeget az izotópok relatív atomtömegéből és előfordulási arányából.

ideális gázok állapotegyenlete

a következő összefüggést: pV = nRT.

VIZSGASZINT


4.3 Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele

Emelt szint

Tudja alkalmazni

Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban.

az ideális gázok állapotegyenletét a kémiai számításokban.

Fogalmi szint

tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék); anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. a következő összefüggéseket: mB ⋅100% ( m / m) , m VB ⋅100% (V / V ) , V nB ⋅100% ( n / n) , n n cB = B . Voldat

tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (móltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége

Értse

69. oldal

a következő összefüggéseket: m wB = B , m VB , ϕB = V n xB = B , n m ρB = B . Voldat

VIZSGASZINT


Emelt szint

Tudja alkalmazni

a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

Tudja

átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban; folyadékelegyeknél a térfogati kontrakciót; az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban; a tömegkoncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál; alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság hőmérsékletfüggésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén. hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból.

Egyéb, oldatokkal Tudja kapcsolatos feladatok Gázelegyekkel kapcsolatos számítások

hogyan kell oldatot készíteni: – vízmentes anyagból és oldószerből, – hígítással, töményítéssel, – keveréssel.

Tudja alkalmazni

a kémiai számításokban az átlagos moláris tömeg és a gázelegyek összetétele közötti kapcsolatot.

70. oldal

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet


Sztöchiometria


4.5 Termokémia

Fogalmi szint

az összegképlet jelentése. a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. a kémiai egyenlet jelentéseit. használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele.

71. oldal

Emelt szint

meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján. kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint Tudja

4.6 Kémiai egyensúly

Fogalmi szint Tudja

4.7 Kémhatás


meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.

Emelt szint használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióhő és képződéshő kiszámításánál; meghatározni a reakcióhőt, a képződéshőt egyszerű körfolyamat segítségével. egyensúlyi koncentráció, kiindulási koncentráció kiszámítani az egyensúlyi állandót az egyensúlyi koncentrációkból, alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot. Ks, Kb, disszociációfok a következő összefüggéseket: H+ ⋅ A− Ks = , [ HA]

pH, vízionszorzat. a vízionszorzatot: Kv = [H+]·[OH–] .

[ ][ ]

[ HB ]⋅[OH ] , = +

Kb

α =

72. oldal

−

[ B]

c(disszociált) . c(bemérési)

VIZSGASZINT


4.8 Elektrokémia

Emelt szint

Tudja

alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.

az egész számú pH-val kapcsolatos egyszerű számításokat erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén; a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai számításokat; a sav–bázis titrálással kapcsolatos feladatokat; a különböző pH-jú erős sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerű számításokat.

Fogalmi szint

standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis.

Faraday-törvények

Értse

a következő összefüggést: EMF= ε⊕ - ε –

Tudja

kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, ill. fordítva.

Tudja alkalmazni

az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban.

a Faraday-törvényt: m = kIΔt, Q = F , ahol: F = 96 500 C/mol ne alkalmazni az elektrokémiai ismereteket (redoxi folyamatok irányának becslése) a sztöchiometriai számításokban. a feladatban megadott, illetve a tanultakból kikövetkeztethető elektródfolyamatokat egyszerű sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektródfolyamatok esetén.

73. oldal

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A központilag összeállított írásbeli dolgozat megoldásának időtartama 120 perc. Értékelése az érettségiző középiskolájában, a szaktanár által, központi javítókulcs alapján történik. Az írásbeli dolgozattal maximálisan 100 pont szerezhető. Amennyiben a tesztlap itemeiből származó összpontszám nem 100, akkor az elért pontszámokból számított százalékos teljesítmény egész számra kerekített értéke adja meg az írásbeli dolgozat pontértékét. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhető.

Írásbeli vizsga A tesztlap megoldásának időtartama 120 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható. Tartalmi szerkezet • • • • • • •

A feladatlap tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20–40%át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számítási részét választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték. Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 60–80%-át teszik ki. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szintű itemeket is tartalmazniuk kell. A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz. A feladatlap tartalmazhat egy alternatív feladatot: az egyik alternatíva inkább a kémiai anyagismeretet, a másik problémamegoldást igénylő feladattípus (pl. számítási feladat) lehet.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

74. oldal

A feladatok lehetnek: •

Feleletválasztásos teszt (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges). • Az elméleti feladatok többi részét a következő feladattípusok teszik ki: táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, grafikonok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában). • Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt). A feladatsor felépítése: • • • • • • • •

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb. A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben megadott arányok érvényesülnek. A feleletválasztásos teszt az elméleten belül minimum 15%. Legalább egy számítási feladatot mindenki kap. Minden feladatlap tartalmaz legalább egy – főként – környezetkémiai problémát. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet. Egy-egy feladat maximális pontszáma legfeljebb 15 lehet.

Értékelés

Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

Szóbeli vizsga A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható.

A tételek jellemzői, összeállításuk

A szóbeli vizsgatétel két kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése.

75. oldal

A tétel két részének eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érintenie. Értékelés

A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki: Értékelési szempontok

1. kérdés

Max. pontszám

a) Tartalmi helyesség

20

b) Előadásmód, logikai helyesség 2. kérdés

a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása* b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése*

5 10 / 0 5 / 15

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata

5

A segédeszközök szakszerű használata

5

Maximálisan elérhető összes pontszám

50

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy megadott kísérletet kell-e értelmezni. A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség 0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.

1-3 pont

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.

4-7 pont

A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.

8-11 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.

12-15 pont A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. 16-19 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. 20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

76. oldal

1.b Előadásmód, logikai helyesség 5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1-2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.

0 pont A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.

2.a A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása 10 pont A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

5-9 pont A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.

4-1 pont A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.

0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel.

2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 15 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

8-14 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.

1-7 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

* Megadott kísérleti tapasztalatok értelmezésekor adandó pontszám (2.a és 2.b rész összevonásával). Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.

1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

77. oldal

0 pont A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

A segédeszközök szakszerű használata 5 pont A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

3-4 pont A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.

1-2 pont A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.

0 pont A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhető.

Írásbeli vizsga A tesztlap megoldásának időtartama 240 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható. Tartalmi szerkezet • • • • • •

A feladatlap közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40–50% teszi ki. Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 50–60%-át teszik ki. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szintű itemeket is tartalmazniuk kell. A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A feladatok lehetnek: •

Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt).

78. oldal

•

Az elméleti feladatok típusai a következők: Az elmélet pontszámának százalékában

Feleletválasztásos tesztek

15–20%

Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés

25–40%

Elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában)

30–40%

Esettanulmány

0–15%

A feladatsor felépítése: •

• •

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb. • A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben, illetve a feladattípusoknál megadott arányok érvényesülnek. Mindezeken túlmenően az elméleti feladatokon belül: az alkalmazás szintű válaszok pontszáma az elméleti pontszámnak minimálisan 20%a, a környezetkémiával kapcsolatos kérdések az elméleti pontszámnak minimum 5%-át teszik ki,

•

• • •

egy-egy tárgykör (általános, szervetlen és szerves kémia) minimum 20%-ban fordul elő.

Legalább négy számítási feladatot mindenki kap. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. Egy feladat összpontszáma nem haladhatja meg a 15-öt.

Értékelés

Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

Szóbeli vizsga A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható. A tételek jellemzői, összeállításuk

A szóbeli vizsgatétel három kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy 79. oldal

3.

egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése. Problémamegoldó feladat.

A tétel három részének megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az 1. kérdés általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következő két kérdés egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.) Törekedni kell arra, hogy a 2. és 3. kérdés közel azonos nehézségű legyen. Értékelés

A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki: Értékelési szempontok

1. kérdés 2. kérdés

3. kérdés

Max. pontszám

a) Tartalmi helyesség

15

b) Előadásmód, logikai helyesség

5

a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása

5

b) A kísérlet elemzése

5

a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete

5

b) A probléma megoldása

5

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata A segédeszközök szakszerű használata Maximálisan elérhető összes pontszám

5 5 50

A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség

0 pont 1-3 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével. 4-6 pont A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja. 7-9 pont A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz. 10-12 pont A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. 13-14 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. 15 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

80. oldal

1.b Előadásmód, logikai helyesség 5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1-2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.

0 pont A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.

2.a A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása 5 pont A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

3-4 pont 1-2 pont A vizsgázó rendelkeA vizsgázó rendelkezik a feladat meg- zik a feladat megololdásához szükséges dásához szükséges ismeretekkel, de a kíismeretekkel, de a kísérlet végrehajtása- sérletet nem tudja kor apró hibákat vét. végrehajtani. vagy* A vizsgázó tanári seA vizsgázó önállóan, A vizsgázó csak taés helyesen oldja meg nári segítséggel képes gítséggel is csak a megbecsülni a kísér- feladat megoldásához feladatát. szükséges részismelet várható eredméretekkel rendelkezik. nyét.

0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges ismeretekkel.

A vizsgázó nem rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel.

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy a kísérlet eredményét kell-e megbecsülni.

2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont 3-4 pont A vizsgázó a kísérlet A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátla- tapasztalatait kisebb tanári segítséggel érnul értelmezi. telmezi.

1-2 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

3.a A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete 5 pont A vizsgázó megérti a problémát, és rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel.

3-4 pont A vizsgázó rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel, de a problémát csak segítséggel ismeri fel.

1-2 pont 0 pont A vizsgázó segítség- A vizsgázó segítséggel ismeri fel a prob- gel sem ismeri fel a lémát, és a megoldá- problémát. sához szükséges összefüggéseket a tanár közli.

81. oldal

3.b A probléma megoldása Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont A vizsgázó a problémát hibátlanul megoldja.

3-4 pont A vizsgázó a problémát kisebb tanári segítséggel oldja meg.

1-2 pont 0 pont A vizsgázó a problé- A vizsgázó a problémát tanári segítséggel mát tanári segítséggel is csak hiányosan old- sem képes megoldani. ja meg.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.

1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

0 pont A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

1-2 pont A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.

0 pont A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

A segédeszközök szakszerű használata 5 pont A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

3-4 pont A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.

82. oldal

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

Recommend Documents