LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM
Társadalomismeret 2007. Készítette: BEREGINÉ SIMON ÁGNES
EMBER - ÉS TÁRSADALOMISMERET 9- 12/13. évfolyam Célok és feladatok Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. A lelki jelenségek, a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése egy igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán műveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.
TARTALOM 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
ÓRASZÁM hatosztályos képzés négyosztályos képzés ötosztályos képzés modulként beépül a modulként beépül a önálló tantárgy történelem tantárgyba történelem tantárgyba heti 1 óra heti 0,5 óra heti 0,5 óra Társadalmi Állampolgári Állampolgári ismeretek ismeretek ismeretek modulként beépül a modulként beépül a modulként beépül a földrajz tantárgyba földrajz tantárgyba történelem tantárgyba heti 0,5 óra heti 0,5 óra heti 0,5 óra Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek Állampolgári ismeretek önálló tárgy önálló tárgy modulként beépül a (etikánál szerepel a (etikánál szerepel a földrajz tantárgyba tanmenet) tanmenet) heti 0,5 óra heti 1 óra heti 1 óra Gazdasági ismeretek Etika Etika önálló tárgy önálló tárgy önálló tárgy heti 1 óra heti 1 óra (etikánál szerepel a 1. oldal
Jelenismeret
Jelenismeret
-
-
13. évfolyam
tanmenet) heti 1 óra Etika önálló tárgy heti 1 óra Jelenismeret
Megjegyzések: • A tananyag minden tagozaton ugyanaz, a nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. • Az előkészítő évvel kezdő osztályok esetében a képzés 9-13. évfolyamig, a többi osztályok esetében 9-12. évfolyamig tart. • Hatosztályos képzést iskolai szerkezetváltás miatt a 2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. • A 9. illetve az előkészítő évvel induló osztályok esetében a 10. évfolyamokon a társadalomismeret modulként jelenik meg a történelem tantárgyhoz, a 10. illetve az előkészítő évvel kezdő osztályoknál a 11. évfolyamokon a földrajz tantárgyhoz rendelve. (E modulok részletes tantervei, követelményei és értékelése itt felsorolásszinten megtalálhatóak. Ezeket a követelményeket figyelembe véve alakította ki a két munkaközösség a tantárgyi programot.) 11/12. évfolyamokon az etika külön tantárgyi programban, a magyar irodalom tantárgynál található. A többi esetben a társadalomismeret önálló tantárgyként jelenik meg. • A tárgyat a történelemtanárok, 12/13. évfolyamon a történelem vagy a földrajz szakos tanárok tanítják. • A feltüntetett óraszámokba beleértendők a számonkérésekre fordított órák számai is. • Figyelmet fordítunk (az iskolában működő német nemzetiségi tagozat miatt is) a német, valamint hazánkban élő más nemzetiségi és etnikai kisebbség kultúrájának megismerésére. • Amennyiben lesznek jelentkezők (maximum 25 fő), a magasabb évfolyamokon a kétszintű érettségi vizsgára felkészítő csoportot szervezünk. A középszintű vizsga követelményeinek teljesítéséhez is (!) (az összóraszámok miatt) feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a csoportok indításának a lehetőségét kevesebb, mint 8 jelentkező esetén is kérjük biztosítani. Ez a tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoport tanmenetét, ezt a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, illetve a szaktanár dolgozza ki. • Az Oktatási Minisztérium által kiadott (Jakab által írt) tanterv alapján készült. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben szereplő érettségi vizsgakövetelményeket a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ adta ki.
Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. 2. oldal
Állampolgári és társadalmi ismeretek 9.(előkészítő) évfolyamok A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése. Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megéréséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. A demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete. Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásánál. Gazdasági ismeretek 10/11. évfolyamok A vállalkozói szemléletű, az egyéni és társadalmi előnyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói magatartás kibontakoztatása. Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elősegítése. Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Pszichológia, etika 11/12. évfolyamok A lelki jelenségek vizsgálatának módszereiben s szempontjaiban szerzett jártasság az önreflexió képességének elmélyítését szolgálja. Fejleszti a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást. A képzés során különös figyelmet érdemelnek az egyes életkorok, így a serdülő- és ifjúkor pszichológiai jellegzetességei. E tanulmányok segítséget nyújtanak a nemi identitással kapcsolatos kérdések megértéséhez. Hozzájárulnak az öröm és szenvedés elviselésére érett, az alkalmazkodás és az önérvényesítés egyensúlyának kialakítására képes, reális önértékelésre és mások megértésére törekvő, felnőtt személyiség kialakításához. Jelenismeret 12/13. évfolyamok A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önálló tájékozódás képessége. Diákjaiknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival. A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése.
3. oldal
Fejlesztési feladatok 9-12/13. évfolyam A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések 1. Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. Előadás önálló jegyzetelése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. 2. Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi 4. oldal
jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata. 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban.
4. Tájékozódás térben-időben ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján. 5. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy • további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; • egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozzanak; • további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; • további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; • ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; • ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek – köztük a romák – történetéről; • ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről;
5. oldal
• megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival; • megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; • ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; • elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; • felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, • Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. • szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; • ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. • Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. • Egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. • Váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén.
6. oldal
6. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. • Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? • Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? • Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? • Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? • Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? • Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? • Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? • Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik? • Mi az erőszak szerepe a történelemben? • Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? • Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? • Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban?
Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen.
ÉRTÉKELÉS A képességfejlesztés és a differenciált foglalkozások hangsúlya miatt itt a hagyományos értékelési formák - írásbeli és szóbeli munkák osztályozása- mellett szükség van más projekt rendszerű számonkérési formára is. Pl. önálló kutatás, program szervezése, hivatalos ügy elintézése, hivatalos levél és kérvény írása, házi dolgozatok. Ez utóbbiakat tartjuk fontosabbnak. Az elégséges szintet a továbbhaladási feltételekhez igazítottuk. Negyedévente min. a heti óraszámának megfelelő osztályzata legyen a tanulónak 9.(előkészítő év) és 12/13. évfolyamokon. Itt önálló tárgyként jelenik meg a társadalomismeret, heti 1 órában. A 10/11. évfolyamokon modulként épülnek be a történelem, ill. földrajz tantárgyba heti 0, 5 órában.
7. oldal
FELTÉTELEK -
-
egyetemi végzettségű társadalom - és állampolgári ismeretek ,vagy történelem (társadalom és állampolgári ismeretekhez), földrajz (gazdasági ismeretekhez), magyar(etikához), filozófia vagy pszichológia (emberismerethez, etikához) szakos tanár tankönyvek, módszertani folyóiratok, videó, szakkönyvek,
A munkaközösség által elfogadott és használt tankönyvek: • Kukorelli István- Szebeni Péter: Állampolgári ismeretek • Bernek Ágnes- Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz Javasolt tankönyvek, könyvek, tanári segédletek: • Bácskai Júlia: Magánélettan 1-2. • Balla Árpád: Társadalom és állampolgári ismeretek • Erkölcsi esettanulmányok • Történelem tanári kincsestár forrásai és anyagai (pl.: EU modulhoz) • Tanulás tanítása • Mező- Nagy- Tóth: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak • Európa kézikönyv • Illemtan könyvek • Egyéb kiadványok
A Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségi követelményeiről A Társadalomismeret modultantárgy jellege az érettségi követelmények szempontjából azt jelenti, hogy valóságosan két esetben lehet majd érettségizni ebből a tárgyból: 1. Amennyiben az adott iskola a saját szabadon fölhasználható órakereteiből kiegészíti a modultantárgy csekélyke óraszámát. 2. Amennyiben a Társadalomismeret más tantárgyakkal, tárgyakkal integrálódik. Iskolánkban ez a nagyobb óraszámú, hagyományosabb tantárgyakkal –történelem, magyar irodalom, földrajz és osztályfőnöki óra – való összekapcsolódást jelenti. (9- 11/12. évfolyamok) Az itt megfogalmazott vizsgakövetelmények önálló tantárgyként definiálják a társadalomismeretet. A Társadalomismeret modultantárgy másik sajátossága az, hogy követelményrendszere alternatív jellegű: két olyan tudományterületet tartalmaz – a közgazdaságtant, illetve a pszichológiát –, amelyből az érettségi vizsga során választhatnak a tanulók. A részletes érettségi követelményrendszer megfogalmazásakor természetesen mind a két tudományterület esetében megfogalmazódik az érettségi vizsga cél- és követelményrendszere mind írásban, mind a szóbeli terén. Iskolánkban a közgazdasági ismeretek tanítására helyezzük a hangsúlyt.
A vizsga általános céljai A Társadalomismeret modultantárgy érettségi követelményeiben – mind középszinten, mind emelt szinten – két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő társadalmi viszonyokról, együttélési
8. oldal
szabályokról és mintákról. Másrészt annak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában – önálló véleményeként – elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, másrészt pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani.
A vizsga két szintje Mind középszintű, mind emelt szintű vizsga két részből áll: 1. írásbeliből 2. szóbeliből A középszintű vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket – elsősorban fogalmakat – méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a diákok tudatosítsák (megértsék) a körülöttük lévő világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegű, ugyanis az emelt szintű vizsga legfőképpen a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez, összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el. Fontos megjegyezni, hogy a középszintű követelmények egésze vonatkozik az emelt szintre is: az emelt szint számára megfogalmazott követelmények a középszinthez képest kiegészítésként értelmezendőek. Ebből az is következik, hogy egy-egy témakör követelményeinek részletező leírását a középszint követelményei tartalmazzák.
9. oldal
Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 9. (előkészítő) évfolyam
Társadalmi ismeretek - Bevezetés a történelembe Fontos feladatnak tartjuk ebben az előkészítő évben, hogy a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének bemutatására. Célok és feladatok • A tanév végére a tanulók ismerjék a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. • Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. • Legyenek képesek a történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolására. Tudjanak érvelni, állást foglalni egy-egy kérdéskörben. • Felelősséggel viszonyuljanak a közügyekhez. • A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását, tudjanak diagramokat, grafikonokat elkészíteni és elemezni. • Alakuljanak ki bennük a társadalomtudományos, történelmi gondolkodás alapjai. Megjegyzések • Kiemelten kezeljük az időben és térben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztését, a különböző források használatát, összevetését és elemzését. • Különböző forrásokon, grafikonokon, ábrákon, adatsorokon keresztül vizsgáljuk a főbb történelmi folyamatokat, összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat. • A környezet, a lakóhely eseményei, a hon-és népismeret is megjelennek ezeken az órákon. • A forrásokat, adatokat és egyéb segédleteket a történelem munkaközösség által használt tankönyvekből, valamint egyéb forrásokból (szöveggyűjtemények, atlaszok, Internet, kétszintű történelem és társadalomismeret érettségire felkészítő feladatsorok, stb.) állítja össze a történelem munkaközösség, melyekből a szaktanár válogat. • A részletes tanmenetet a munkaközösséggel egyetértésben dolgozza ki az aktuális tanév elején a szaktanár. • A tárgyat a történelem szakos tanárok tanítják. • A nemzetiségi osztályokban német nyelven folyik az oktatás.
10. oldal
Témakörök
Tartalmak A szaktanár választja ki és jelzi a tanmenetében.
Őskor (3 óra) • Életmód, életvitel • Művészetek, művelődés Ókor (5 óra) • Életmód, életvitel • Művészetek, művelődés • Társadalom szerkezete • Gazdasági tevékenység • Állami, politikai struktúra Középkor (6 óra) • Életmód, életvitel • Művészetek, művelődés • Társadalom szerkezete • Gazdasági tevékenység • Állami, politikai struktúra Újkor (8 óra) • Életmód, életvitel • Művészetek, művelődés • Társadalom szerkezete • Gazdasági tevékenység • Állami, politikai struktúra Napjaink (10 óra) • Életmód, életvitel • Művészetek, művelődés • Társadalom szerkezete • Gazdasági tevékenység • Állami, politikai struktúra
Az Európaiság története (5 óra)
Az őskori és ókori gazdaság. A középkori gazdaság. Gazdaság az újkorban. Az állam szerepe a gazdaságban. A modern gazdaság. Az EU gazdasága. A keleti despotizmustól az antik demokráciáig. A középkori állam típusai. Polgári alkotmányos eszmék és az állam. A demokráciától a totális államig. Választási rendszer. A művészet helye a polgári társadalomban. A modern művészet. A nagy világvallások. A modern szabadsággondolat megszületése. A társadalmak és a XX. századi modernizációk. A hordától a társadalomig. A vadászmágiától a halottkultuszig. Az ókori civilizációk kultúrája. A görög polisz embere. A császári Róma. Rabszolgaság. A kereszténység egyén- és közösségideálja. A lovagi élet. A középkor parasztsága. A városi élet. Nők, boszorkányság. Művészetek és vallások kapcsolata a középkorban. Írásbeliség. A tudományos megújulási kísérletek a reneszánsztól Einsteinig. Mindennapok (lakás, étkezés, divat, stb.) A „görög- római bölcső”. A keresztény nemzetközösség. Szövetségek az újkor hajnalán. Népszövetség, ENSZ, EU.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. Tudjon kisebb terjedelmű írásbeli feladatot (projektmunkát, pályázatot) elkészíteni, forrásokat elemezni, értékelni, összehasonlítani. Legyen jártas grafikonok, táblázatok, diagrammok készítésében és elemzésében, képek, karikatúrák értelmezésében.
11. oldal
9/10. évfolyam Állampolgári ismeretek
(modulként épül be a történelem tantárgy 9/10. évfolyamába)
Belépő tevékenységformák Esetelemzés, szerepjáték. Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása. Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása. Témakörök
Tartalmak
A társadalmi szabályok 1, 5 óra
A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem.
Jogi alapismeretek 2 óra Állampolgári ismeretek 15 óra
Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Kihez forduljunk? Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe.
Továbbhaladási feltételek A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszerét.
12. oldal
10/11. évfolyam Gazdasági ismeretek (modulként épül be a földrajz 9/10. évfolyam tananyagába) Belépő tevékenységformák Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés). Rövidfilmek elemzése. Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése. TÉMAKÖRÖK Vállalkozások szerepe, a vállalkozó 4 óra
A munka világa 3 óra
Nemzetgazdaság 5 óra
Világgazdaság 6, 5 óra
TARTALMAK A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. A tulajdonformák. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. Marketingszemlélet, marketing eszközök. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Vállalkozói tulajdonságok. Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés. A pénz szerepe. Az alapvető gazdasági törvényszerűségek. A költségvetés. Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU tagság gazdasági nézőpontból. EU tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére).
Továbbhaladási feltételek Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről. 13. oldal
12 /13. évfolyam Jelenismeret Belépő tevékenységek Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés. Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása. Csoportmunka: megbeszélés, feldolgozás, vita, szerepjáték.
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
A technológiai- gazdasági fejlődés sajátosságai és világnézeti előfeltevései A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai. A „láthatatlan kéz” és a „közlegelők tragédiája”. Állam és piac. Ökonómia és ökológia. Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Kultúra és globalizáció A tanulás és a tapasztalatszerzés, a személyközi érintkezés átalakulása az 7 óra informatikai és távközlési rendszerek hatására. A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. Az életmód átalakulása A munka világának átalakulása. Munkába lépés, pályaválasztás, 7 óra munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A fogyasztó „szabadsága” és kiszolgáltatottsága. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. A feminizmus törekvései. Civilizációs és környezeti ártalmak. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti A növekedés határai 7 óra környezetre. A fenntartható fejlődés elvei. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”. A népesség csökkenése és elöregedése, ennek problémái hazánkban és más európai országokban Állampolgári jogaink és Parlamentarizmus. Választások. Érdekképviseleti szervek. Államirányítási szervek. Ügyeink intézése (kérvények, fellebbezés, hivatali ügyintézés, kötelességeink 6 óra stb.). Kihez fordulhatunk hivatalos ügyeink intézése során? Az új gazdasági és társadalmi világrend 5 óra
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. Rendelkezzen olyan tanulási metódusokkal melyekkel képes megfelelni a kétszintű érettségi követelményeinek.
14. oldal
RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
–Kompetenciák és témakörök – Ezek a témakörök a Társadalomismeret modultantárgy érettségi vizsgakövetelményeinek alapjait képezik. Az itt megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.
15. oldal
TÉMÁK
A társadalmi szabályok
Jogi alapismeretek
Állampolgári ismeretek
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
Ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket. Tudjon különbséget tenni szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog között Ismerje az alapvető emberi, gyermeki és diákjogokat, valamint az ezekhez társuló kötelességeket. Legyen átfogó képe a bírósági eljárás szereplőiről és főbb szakaszairól. Ismerje a felelősség fogalmát. Legyen tisztában a munkajogi alapismeretekkel. Tudjon önéletrajzot írni. Ismerje a Magyar Köztársaság állami és közigazgatásának intézményrendszerét, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit, valamint mindezek működésének fő jellemzőit. Tudjon képet adni a mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszeréről. Legyenek ismeretei arról, hogy milyen nemzetközi konfliktusok vannak jelenleg a világban.
Legyen tisztában a szabályok változásainak okaival, a törvények és törvényhozók szerepével.
16. oldal
Tudjon különbséget tenni a jogos és jogtalan között Ismerje a szerződések alapvető formai és tartalmi követelményeit, a jogorvoslati lehetőségeket.
Legyen képes felsorolni az alapvető politikai, szociális és kisebbségi jogokat, legyen tisztában ezek tartalmával. Legyen képes konkrét példák segítségével ismertetni az önkormányzatiság elvét. Legyen képes bemutatni egy civil szervezetet, illetve annak működését.
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
A család és a felnőtté válás
Kultúra és közösség
A társadalmi viszonyok
Emelt szint
Ismerje a család funkcióit, valamint a nemi szerepeket a családban és a társadalomban. Legyen tisztában a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés jellemzőivel. Ismerje a szocializáció fogalmát!
Ismerje a népességszám és a várható életkor alakulásának mai mutatóit és problémáit Magyarországon. Legyen képes példák segítségével bemutatni be a fiatalok társadalmi helyzetétnek sajátosságait a mai Magyarországon. Tudjon példát mondani a mentálhigiénés problémákra. és beilleszkedési zavarokra a felnőtté válás életszakaszában. Ismerje az egyén, a közösség, a társadalom és a kul- Legyen tisztában az önazonosság és a társadalmi túra fogalmait. hovatartozás problémáival. Ismerje a nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmak jelentését, valamint a magyar nemzettudat fejlődésének sajátosságait.
Legyen tisztában a mai magyar társadalom rétegződésének fő jellemzőivel. Ismerje a helyi társadalom fogalmát.
Legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, és a velük kapcsolatos önálló véleményalkotásra. Legyen tisztában azzal, hogy milyen problémák feszülnek a mai magyar társadalom egyes rétegei között.
Legyen képes bemutatni a legsúlyosabb hazai urbanizációs és regionális problémákat.
17. oldal
Jelenismeret TÉMÁK
Az új gazdasági és társadalmi világrend
Kultúra és globalizáció
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
Ismerje a technológiai-gazdasági fejlődés alapvető sajátosságait. Legyen képes bemutatni az állandó növekedésre irányuló racionális gazdasági magatartás sajátosságait és veszélyeit a piacgazdaságban. Lássa a gazdasági fejlődés és a környezetszennyezés alapvető összefüggéseit. Tudjon példákat mondani azokra a globalizációs kihívásokra, amelyek a mai Magyarországot is érintik. Legyen képes bemutatni az európai integráció legfőbb sajátosságait. Ismerje a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket. Ismerje az információs társadalom fogalmát, valamint az információrobbanás társadalmi hatásait.
Legyen képes példák segítségével bemutatni napjaink gazdasági és társadalmi változásainak előnyeit és hátrányait. Ismerje fel, és legyen képes elemezni a szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció közötti összefüggéseket. Legyen képes példák segítségével bemutatni a mikro- és makroökonómia lehetséges konfliktusait.
18. oldal
Legyen képes bemutatni, miként hatnak a modern informatikai és távközlési rendszerek a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyek közötti érintkezésre. Legyen képes példák segítségével bemutatni a kulturális uniformizálódás világméretű folyamatát. Legyen képes értelmezni, hogy miért fontos a kulturális sokféleség megőrzése.
TÉMÁK
Az életmód átalakulása
A növekedés határai
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
Ismerje a pályaválasztás és a munkába lépés lehetőségeit, a mai Magyarországon. Ismerje az önéletrajzírás és az álláskeresés alapvető „szabályait”, (információforrások fajtái, teendők a hirdetés elolvasásától az interjúzás lezárásáig). Ismerje a fogyasztói társadalom fogalmát. legyen képes példák segítségével bemutatni e társadalmi forma előnyeit és hátrányait. Legyen képes bemutatni a család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulását a mai világban. Legyen képes bemutatni, hogy milyen hatást gyakorol a természeti környezetre a technikai civilizáció és a gazdasági növekedés Ismerje a demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okait a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémáit hazánkban és más európai országokban. Ismerje a környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai okokat. Legyen képes példákkal bemutatni, mit tehet az egyén és a társadalom az üzleti szemlélet túlzásaiból eredő károk ellensúlyozására (pl. környezetvédő, segélyező programok, szervezetek bemutatása).
Legyen képes bemutatni a munka világának átalakulását a globalizáció korában. Értse és legyen képes bemutatni, milyen hatást gyakorol a jóléti államok léte, és azok pazarló fogyasztása a világra. Ismerje a női emancipáció fogalmát, és legyen képes bemutatni ezek társadalmi hatásait.
19. oldal
Legyen képes röviden összefoglalni a fenntartható fejlődés társadalmi, politikai és gazdasági alapelveit
Gazdasági ismeretek TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Ismerje a vállalkozások fő ismérveit (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció) Meg tudja különböztetni a vállalkozókra jellemző és kevésbé jellemző tulajdonságokat Ismerje a vállalkozások különböző csoportosítási A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban lehetőségeit: különböztesse meg a főbb gazdasági szereplőket (kis, közép, nagyvállalatok); tudjon példákat mondani a különböző tevékenységet végző vállalkozásokra. Ismerje a különböző tulajdonformákat. Ismerje a vállalkozási formákat, és tudja jellemezni azokat.
Vállalkozás, vállalkozó
A gazdasági környezet
Emelt szint Megadott információk alapján képes legyen eldönteni, hogy a megadott tevékenység mennyiben vállalkozás.
Tudja értelmezni a napi sajtóban megjelenő elemzéseket, előrejelzéseket a makrogazdaság teljesítményéről. Tudjon véleményt formálni a magyar gazdaság állapotáról a hazai növekedési, foglalkoztatottsági, munkanélküliségi, pénzügyi adatok alapján. Ismerje a főbb gazdasági célkitűzéseket. Tudja jellemezni az egyes tulajdonformákat Ismerje a gazdasági körforgás folyamatát (háztartások Ismerje a jelentősebb gazdasági törvényeket! – cégek – kormányzat) Tudjon példákat mondani a különböző banki Ismerje a pénz kialakulásának folyamatát, a pénz szolgáltatásokra. jellemzőit, valamint a hazai bankrendszer felépülését. Ismerje a fő makrogazdasági mutatókat (GDP, GNP). Ismerje a gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső, belső egyensúly, infrastruktúra fogalmát és tudjon példákat mondani a fogalmakkal összefüggő főbb hazai jellemzőkre, adatokra
20. oldal
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
A marketing alapjai
A vállalkozás finanszírozása
Fogyasztó a piacgazdaságban
Ismerje a piac fogalmát, jelentőségét, a keresletkínálat törvényszerűségeit. Ismerje a marketing szemlélet és a stratégiai gondolkodás lényegét. Ismerje a szegmentáció fogalmát, a célpiac behatárolásának jelentőségét. Ismerje a swot analízis és a marketingmix elemeit. Ismerje a saját és idegen forrás meghatározását, tudjon rájuk példákat mondani! Ismerje a hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmakat, (kamat, futamidő, fedezet, saját erő). Ismerje a tőzsde, a részvény, a kötvény fogalmát, ismerje a tőkepiac jelentőségét. Mutassa be egy példabeli háztartáson belül a fogyasztási, beruházási, megtakarítási lehetőségeket Soroljon fel több megtakarítási formát. Ismertesse a fogyasztók alapvető jogait.
21. oldal
Emelt szint Tudjon példákat mondani piackutatási eszközökre, ismerje a kérdőív-készítés fő jellemzőit. Tudja értelmezni az információk megjelenítésének egyszerűbb formáit: grafikonok, diagramok
Képes legyen összehasonlítani az egyes megtakarítási formákat.
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Nemzetközi kereskedelem
Emelt szint
Ismerje a külkereskedelem jelentőségét és sorolja fel a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközeit (vám, kvóták, szubvenció, dömping) Pszichológia
VIZSGASZINT
TÉMAKÖR Középszint
Emelt szint
A test és a lélek, az emberi én és Legyen tisztában a lelki jelenségek organikus a tudat alapjaival. Ismerje az egyéni tulajdonságok és a környezeti hatások dinamikus kölcsönhatásait néhány fontos képesség és tulajdonság (intelligencia, temperamentum, személyiségvonások) esetében. Ismerje az én és a tudat legfontosabb értelmezéseit.
22. oldal
Ismerje a test és lélek probléma néhány fontosabb interpretációját. Legyen tisztában az öröklés és a környezet kölcsönhatásainak típusaival és mechanizmusaival, az emberi környezet különlegességével. Mutassa be, milyen álláspontokat képviselnek az ismert pszichológiai irányzatok az én és a személyiség értelmezése terén.
A kognitív funkciók Ismerje az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságait. Legyen tisztában vele, hogy melyek a legfontosabb megismerő funkciók: (figyelem, emlékezet, gondolkodás), értse ezek működését.
Legyen tisztában a megismerés kiemelt és irányító szerepével az emberi lelki funkciók körében. Ismerje a megismerőfunkciók belső összefüggéseit.
Ismerje a belső és a külső ösztönzők tanulásra Ismerje a megismerés és a motiváció gyakorolt hatásait. Legyen tisztában az értelmi legfontosabb összefüggéseit. fejlődés menetével és más mentális funkciókra Legyen tisztában a kognitív képességek fejlődésének gyakorolt hatásával. legfontosabb állomásaival. A beszéd és a kommunikáció
Legyen tisztában a nyelvnek az emberi társadalomban betöltött szerepével, valamint a nyelv elsajátítási folyamatának a szabályszerűségeivel. Ismerje a verbális és nem verbális kommunikáció néhány fontosabb válfaját. Ismerje a tömegkommunikáció néhány fontosabb sajátosságát.
Ismerje a kommunikáció szerkezetét, az egyes alkotóelemek szerepét az üzenet kialakulásában, a kommunikáció fajtáit és azok összetett jelentéseit. Legyen tisztában a mai tömegkommunikáció fajtáival és az általuk gyakorolt társadalomszervező, illetve szocializációs hatásokkal.
A motiváció, az érzelmek és az akarat
Ismerje a motiváció élettani szerepét és működését, kapcsolatát a szükségletekkel. Ismerje az érzelmek motivációs hatásait. Legyen tájékozott azzal kapcsolatban, hogy milyen motivációs háttere van az emberi szexualitásnak, az utódgondozásnak, valamint az agresszív viselkedésnek.
Legyen tisztában az alapvetően emberi motivációk fajtáival, jellegzetességeivel, az akaratszabadság és a belső, élettani motívumok kölcsönhatásainak nyitott kérdéseivel. Ismerje a legfontosabb érzelem-elméleteket. Legyen képe arról, hogy, hogy milyen szerepet játszanak az emberi döntések meghozatalában az érzelem, az akarat és a tudat kölcsönhatásai.
23. oldal
A szocializáció folyamata. A Ismerje, hogy milyen szerepet játszanak a családon személyiség és a társas belüli az intim érzelmi kapcsolatok az emberi fejlődésben. Ismerje a család és a szülői szerep jelenségek jelenkori sajátosságait. Legyen tisztában a gyermek fejlődésének legfontosabb állomásaival. Ismerje a legfontosabb társas hatásokat (azonosulás, szociális tanulás). Ismerje a társas alakzatok (pár, tömeg, csoport) legfontosabb jellegzetességeit, Lelki egészség és betegség
Ismerje a szocializáció különféle szintjeit (mikro-, mezo- és makroszint), a kultúra és a viselkedés sajátos összefüggéseit. Ismerje a családi élet szakaszait, a családcsoport működésének sajátosságait. Ismerje a csoportszerveződés és- működés alapelveit, a tömegjelenségek (pánik, divat, rohamszerű cselekvés) pszichológiai sajátosságait.
Ismerje a lelki betegségek felismerésének legfontosabb módszereit. Ismerje a testi és lelki egészség néhány különböző- Ismerje a lelki nehézségekkel való megküzdés tipikus fajta értelmezését. fázisait, és az ellenálló képesség kialakulásának Legyen tudatában annak, hogy a lelki nehézségekkel feltételeit. meg kehet küzdeni, és ebben szakemberek segítségére Ismerje a devianciák szociológiai és pszichológiai lehet támaszkodni. értelmezését. Ismerje a devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek legfontosabb fajtáit
24. oldal
A KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga célja A középszintű érettségi vizsgán a vizsgázó számot ad arról, hogy mennyiben ismeri a társadalomra vonatkozó alapvető fogalmakat, értelmezési kereteket, megközelítési módokat, mennyire tudja értelmezni a körülötte lévő világ eseményeit. Meghatározó jelentőségű az alapvető kompetenciák – szövegek, statisztikák elemzése, a szaknyelv alkalmazása, az általánosítás képessége, szemléletes példák, analógiák, okozati viszonyok használata, kommunikációs készségek stb. – mérése. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga szerkezete Vizsgaformák és vizsgatartalmak Vizsganem Tartalmi szerkezet Időtartam Írásbeli (projekt) Egy nagyobb téma feldolgozása, amely Az utolsó tanév folyamán vizsga tartalmazza a modultárgy valamennyi készíti a vizsgázó részelemét Szóbeli vizsga „A” tétel 10 perc TÁRSADALOMISMERET JELENISMERET 5 perc „B” tétel PSZICHOLÓGIA vagy GAZDASÁGI ISMERETEK A projekt- munka megvédése
5 perc
A feladatok kijelölése Az írásbeli projekt-feladat esetében három – központilag megadott – témából kell választania a vizsgázónak. A szóbeli tételeket a megadott témakörök alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze Értékelés
Írásbeli (projekt) vizsga
Szóbeli vizsga
A központilag megadott értékelési útmutató alapján a szaktanár értékeli a projekt-munka folyamatát és eredményét. Projekt-munka A projektkészítés folyamata 30% A projekt-munka eredménye 50% A projekt megvédése 20% 50% Amennyiben a projekt-munka a szaktanár
A szóbeli vizsga eredményére a vizsgáztató szaktanár (szaktanárok) tesz javaslatot a bizottság számára. Szóbeli „A” tétel „B” tétel
25. oldal
50%
szerint értékelhetetlen – a vizsgázó nem végezte el a megbeszélt feladatokat, nem önállóan dolgozott stb. –, akkor a vizsgázó nem tehet szóbeli érettségit Az emelt szintű vizsgán elérhető maximális pontszám 150 pont.
Írásbeli (projekt)vizsga A középszintű írásbeli vizsga elsősorban a vizsgázó önállóságát, kreativitását, munkakultúráját vizsgálja. Az ilyen jellegű projekt-munka megítélésének legfőbb sajátossága az, hogy a tanár – aki végigkíséri a projekt készítésének valamennyi fázisát – nemcsak az eredményt, a produktumot értékeli, hanem magát a készítés folyamatát is. A vizsga projekt-jellegét az adja, hogy a hagyományosabb házi dolgozatokhoz képest itt szélesebb műfajválaszték áll a vizsgázok rendelkezésére (felmérés, szerkesztett interjú, audiovizuális produktum stb.)
A vizsga időtartama A vizsga lebonyolítási rendje sok tekintetben hasonlít az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny rendszeréhez. A jelentkezőnek több mint fél év áll rendelkezésére, hogy – tanári segítséggel – elkészítse a dolgozatot, illetve produktumot. Ebben az értelemben a vizsga elkészítésének határidői a következők: • Az adott tanév szeptember 15-ig ismertetni kell a vizsgázóval a három választható témakört. A projektvizsga témái az országos Vizsgaközpont által kerülnek meghirdetésre. • Az adott tanév szeptember 30-ig a vizsgázónak választania kell egyet a megadott három témakör közül. • Rögzíteni kell a produktum elkészítésének fázisait is, valamint a tanári konzultációs időpontokat is. • A házi dolgozat, illetve produktum beadási határideje a adott tanév tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napja. • A házi dolgozat, illetve a produktum szóbeli megvédése a szóbeli érettségi erre a célra elkülönített részében (kb. öt perc) történik. A vizsga leírása A vizsga témája lehet bármely hétköznapi, vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle – a helyi viszonyoknak megfelelő - megközelítést is lehetővé tesz: pl. Környezetszennyezési problémák lakóhelyeden, Egy kisebbségi helyzetben élő család története, vagy helyzete stb. A vizsga megítélése nemcsak a téma tartalmi kifejtésére, hanem a feldolgozás módjára is vonatkozik. Ez az iskolai forma ugyanis legfőképpen azt a módot, azokat a készségeket kívánja megtanítani, amelyek egy-egy új téma, feladat feldolgozásához szükségesek. Ebben az értelemben a vizsga fő alapelvei a következők:
26. oldal
1. A projekt-munka elkészítése önálló kutatási tevékenység legyen. A vizsgázó – a tanári útmutatásokat és konzultációkat felhasználva – önállóan válassza ki a témáját, önállóan kutasson, dolgozzon, s a vizsga eredménye is reprodukció helyett minél inkább produkció legyen. 2. A vizsga másik nagyon fontos alapelve a komplex megközelítés. A Társadalomismeret tárgy komplex jellegét – azt, hogy többfele műveltségi terület (szociológia, politológia, pszichológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre – ugyanis a vizsga keretében is érvényesíteni kell. Konkrétan mindez azt jelenti, hogy a témakörök kiválasztásakor és a munka megtervezésekor a Társadalomismeret tartalmi struktúráját – mint megközelítési módokat – is figyelembe kell venni. Például egy családra, iskolára, helyi társadalomra vonatkozó téma esetében társadalomismereti pszichológiai, vagy gazdasági, valamint jelenismereti (általánosabb összefüggéseket is tartalmazó, azokra kitekintő) megközelítéseket is alkalmazni kell. 3. A vizsgát azért nem nevezzük egyszerűen házi dolgozatnak, mert annál jóval tágabb műfajú keretekkel rendelkezik. Ebben az értelemben a következő típusú műfajokban lehet az adott témát feldolgozni (a listát természetesen lehet meg bővíteni): • hagyományos házi dolgozat – egy téma 10-15 oldalon történő leíró bemutatása • kérdőíves felmérés készítése és összegzése • szerkesztett (írásban) interjú(k) készítése • audiovizuális produktum (CD, fotósorozat) • közéleti diák rendezvény megszervezése az iskolában és annak részletes dokumentálása. • műsorsorozat, önálló kiadvány készítése az iskolaújság, iskolarádió, iskolatelevízió számára (írásos dokumentáció és beszámoló) • iskolán kívüli közéleti akció (pl. környezetvédelmi) szervezése, illetve az abban való szisztematikus (értékelhető) részvétel (írásos dokumentáció és beszámoló) 4. A vizsga elkészítésének menetrendje meghatározott feladatokat, illetve állomásokat tartalmaz, amelyeket a konzultációkat tartó, illetve vizsgáztató tanárnak kell ütemeznie és ellenőriznie. A munka egyes szakaszainak pontos rögzítése azért fontos, hogy a vizsgázó készségszinten sajátítsa el az ilyen jellegű munkavégzés kultúráját. Az ajánlott konzultációs szakaszok a következők (természetesen az adott feldolgozásmódtól függően ez a szakaszolás a témának megfelelően módosul: • A téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés • A téma kiválasztása után hipotézis kialakítása • Bibliográfia készítése – a fontos irodalmak kiválasztása • Tervezet készítése a munka részeire vonatkozóan, illetve hálóterv készítése a munka ütemezésére • Részfejezet készítése • A nyers változat elkészítése • Tanári bírálat • Korrigálás • Leadás, megvalósulás Értékelés A vizsga értékelésének legfontosabb szempontja az, hogy a szaktanárnak egyrészt bírálnia kell a projektmunka elkészítésének folyamatát, másrészt pedig eredményét is. 1. Értékelnie kell: a téma kiválasztását, a hipotézis kialakítását, a tervezet és a bibliográfia elkészítését, a nyers változat, illetve a mintafejezet megírását, esetleg a szervezési munkát és egyéb fázisok elvégzését. A konzultációkat tartó szaktanár rövid szöveges értékelést (jegyzőkönyvet) 27. oldal
készít az elvégzett munka szakszerűségéről. Hibátlan munka esetén az elérhető maximális pontszám a vizsga egészének 30%-a lehet 2. Értékelni kell természetesen a munka tartalmát, eredményét is – házi dolgozat, felmérés, interjú, audiovizuális produktum, kiadvány, rendezvény akció stb. A projekt-munka leadásakor a tanulónak kötelezően mellékelni kell egy maximum 750 szóból álló értelmező kommentárt vagy munkanaplót. Ebben röviden ki kell térni a feladatválasztással kapcsolatos vizsgázói motivációkra, a munka tervezése és kivitelezése során felmerült főbb döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre. A munka eredményét a szaktanár írásban értékeli. Az elkészült munkát érdemes az iskola nyilvánossága elé tárni (publikálni): nyilvánosan bemutatni, elhelyezni az iskolai könyvtárban stb. A tartalmi követelmények hibátlan teljesítésével a vizsga pontszámának 50%-át lehet elérni. 3. A projekt-munka megvédése a szóbeli érettségi egyik részeleme. A vizsgázónak röviden be kell mutatnia projektjét és válaszolnia kell a szaktanár, illetve a vizsgabizottság tagjainak kérdéseire A védés hibátlan teljesítésével a maximális pontszám 20%-át éri el a vizsgázó.. A szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga során a vizsgázónak bizonyítania kell azt, hogy képes egy-egy társadalomismereti téma önálló, produktív kifejtésére.
Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán minden tanuló egy „A” és egy „B” tételt kap. Az „A” tételben társadalomismereti és jelenismereti témák sorakoznak, a „B” tételben – attól függően, hogy a tanuló melyik változatot tanulta – gazdasági ismeretek vagy pszichológia. Újdonságot jelent a projekt-munka megvédésére vonatkozó rész, amelyben a vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a felmerülő kérdésekre: ezek részben arra irányulnak, hogy mennyire jártas a vizsgázó az adott témában, illetve, hogy mennyire önállóan dolgozott a projektmunka elkészítése során.. A projektmunka megvédésének értékelése – bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik – az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő. A vizsga időtartama 20 perc. • • •
„A” tétel kb. 10 perc
„B” tétel kb. 5 perc A projektmunka megvédése 5 perc
28. oldal
A tételsor összeállítása A szóbeli vizsgára a vizsgaközpont 20-25 „A” és „B” tételt jelöl ki a megadott témakörök alapján a helyi tanterv követelményeinek figyelembevételével. A tétel tartalmazhat rövid „felvezető szöveget” – idézetet, statisztikát, képet stb. – a világosan megfogalmazott kérdés, illetve feladat mellett.
Az „A” tételsor tematikai aránya TÁRSADALOMISMERET Témakörök
Az összeállítandó tételek aránya
A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Állampolgári ismeretek A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Összesen:
Legalább 2 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 3 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 3 tétel kötelező Legalább 14 tétel kötelező
JELENISMERET Témakörök
Az összeállítandó tételek aránya
A tudományos haladás kora Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció A munka világa A növekedés határai Összesen
Legalább 1 tétel kötelező Legalább 1 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 1 tétel kötelező Legalább 7 tétel kötelező
A „B” tételsor tematikai aránya
GAZDASÁGI ISMERETEK
Témakörök
Az összeállítandó tételek aránya
A vállalkozások világa A gazdasági környezet Világgazdaság
Legalább 7 tétel kötelező Legalább 9 tétel kötelező Legalább 5 tétel kötelező
Összesen
Legalább 21 tétel kötelező
29. oldal
PSZICHOLÓGIA Témakörök
Az összeállítandó tételek aránya
A test és a lélek, az emberi én és a Legalább 4 tétel kötelező tudat A kognitív funkciók Legalább 4 tétel kötelező A beszéd és a kommunikáció Legalább 3 tétel kötelező Legalább 4 tétel kötelező A motiváció az érzelmek és
az akarat A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek Lelki egészség és betegség Összesen
Legalább 6 tétel kötelező Legalább 4 tétel kötelező Legalább 25 tétel kötelező
Értékelés A diákok szóbeli vizsgateljesítményének értékelése az alább megadott értékelési kritériumok szerint történik. A szóbeli felelet értékelési szempontjai Tartalom -
a téma bemutatásában érvényesülő tájékozottság tárgyi ismeretek fogalomhasználat Előadásmód
-
a felelet világos, témának megfelelő felépítése a logikus érvelés megfelelő szókincs lényegkiemelő képesség rendszerező képesség problémaérzékenység kreativitás
Százalék 60%
40%
Az értékelés arányai A szóbelin belüli százalékarány 75%
A szóbeli felelet „A” tétel Társadalomismeret Jelenismeret „B” tétel Pszichológia Gazdasági ismeretek
50% 25% 25% 25% 25% 30. oldal
EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete
Vizsganem Írásbeli vizsga
Vizsgaformák és vizsgatartalmak Tartalmi szerkezet TÁRSADALOMISMERET • fogalmakra vonatkozó tesztkérdés • egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése • esettanulmány értelmezése és elemzése
Időtartam 240 perc
GAZDASÁGI ISMERETEK • fogalmakra vonatkozó tesztkérdés • egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése • esettanulmány értelmezése és elemzése vagy
Szóbeli vizsga
PSZICHOLÓGIA • egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése • esettanulmány értelmezése és elemzése JELENISMERET • egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése • esettanulmány értelmezése és elemzése „A” tétel
15 perc
TÁRSADALOMISMERET és JELENISMERET
„B” tétel 5 perc GAZDASÁGI ISMERETEK vagy PSZICHOLÓGIA
A feladatok kijelölése Írásbeli A feladatlapokat központilag állítják össze.
Szóbeli A tételeket központilag állítják össze.
31. oldal
Értékelés Írásbeli Szóbeli A vizsga értékelése központilag megadott ér- A vizsga külső vizsgabizottság előtt történik. tékelési útmutató (kulcsszavak, megoldókulcs) alapján történik. 50% 50% A középszintű vizsgán elérhető maximális pontszám 150 pont. Tartalmi arányok Az írásbeli vizsga feladatait 50%-ban a társadalomismeret, 25%-ban a pszichológia, vagy gazdasági ismeretek, 25%-ban pedig a jelenismeret alkotják Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga elsősorban a vizsgázó ismereteinek, fogalomkészletének, illetve értelmezési kereteinek felmérésére szolgál. A vizsga viszonylag egységes fogalmi rendje, szabott kérdéstípusai lehetővé teszik, hogy a különböző iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek. A vizsga időtartama 240 perc. A feladatok és a feladatok jellemzői Az írásbeli vizsga központilag összeállított feladatlap segítségével történik. A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz kapcsolódó részletes követelményrendszeren alapul. A modultárgy alternativitásából adódóan – a diákok választásának megfelelően – kétféle feladatlap készül. A középszintű érettségi vizsga írásbeli feladatai három típusba sorolhatóak: a) fogalmakra, meghatározásokra vonatkozó tesztkérdés; b) egy-egy kisebb téma esszészerű vagy más módon történő kifejtése; c) esettanulmány értelmezése és elemzése. Értékelés A központi útmutatásnak megfelelően központilag javítják és értékelik a dolgozatokat. A javító tanár a diákok által használt színtől eltérő színű tollal jelöli a hibákat és azok súlyosságát, illetve a meg nem oldott feladatokat is jelzi. Végül rövid szöveges értékelésben megállapítja a munka erényeit és hiányosságait és a megadott javítókulcsnak megfelelően értékeli az írásbelit. A megadott feladatlapon a modultárgy részelemeire vonatkozó kérdéssorok egymástól elkülönülve (egymás után) jelennek meg és önállóan kell őket pontozni. Végül a részelemek pontértékei – a korábbiakban megadott arányoknak megfelelően – összeadódva adják a végleges eredményt. A fogalmakra vonatkozó tesztkérdéseket a központilag megadott javítókulcs alapján kell értékelni. A kisebb témák kifejtésére vonatkozó kérdéseket, valamint az esettanulmány értelmezését és elemzését a központilag megadott javítókulcs kulcsszavai alapján kell javítani.
32. oldal
Szóbeli érettségi vizsga A szóbeli vizsga a hagyományos szóbeli érettségik rendjének megfelelően a vizsgázótól megköveteli egy-egy téma (tétel) önálló és átfogó kifejtését, érvelő bemutatását. A vizsga időtartama 20 perc. „A” tétel (társadalomismeret és jelenismeret) –
kb. 15 perc
„B” tétel (pszichológia vagy gazdasági ismeretek) – kb. 5 perc A szóbeli vizsgára központilag 20-25 „A” és „B” tételt jelölnek ki a megadott témakörök alapján. A tétel tartalmazhat rövid „felvezető szöveget” – idézetet, statisztikát, képet stb. – a világosan megfogalmazott kérdés, illetve feladat mellett.
Az „A” tételsor tematikai aránya TÁRSADALOMISMERET Témakörök A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek
Állampolgári ismeretek A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Összesen:
Az összeállítandó tételek aránya Legalább 2 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 3 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 3 tétel kötelező Legalább 14 tétel kötelező
JELENISMERET Témakörök
Az összeállítandó tételek aránya
A tudományos haladás kora Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció A munka világa A növekedés határai Összesen
Legalább 1 tétel kötelező Legalább 1 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 2 tétel kötelező Legalább 1 tétel kötelező Legalább 7 tétel kötelező
33. oldal
A „B” tételsor tematikai aránya GAZDASÁGI ISMERETEK
Témakörök
Az összeállítandó tételek aránya
A vállalkozások világa A gazdasági környezet A marketing alapjai Háztartás Világgazdaság
Legalább 5 tétel kötelező Legalább 4 tétel kötelező Legalább 4 tétel kötelező Legalább 4 tétel kötelező Legalább 4 tétel kötelező
Összesen
Legalább 21 tétel kötelező
PSZICHOLÓGIA Témakörök
Az összeállítandó tételek aránya
A test és a lélek, az emberi én és a tudat Legalább 3 tétel kötelező A kognitív funkciók Legalább 4 tétel kötelező A beszéd és a kommunikáció Legalább 3 tétel kötelező A motiváció az érzelmek és az akarat Legalább 3 tétel kötelező A szocializáció folyamata. A személyiség és a Legalább 5 tétel kötelező társas jelenségek Lelki egészség és betegség Legalább 3 tétel kötelező Összesen Legalább 21 tétel kötelező
Értékelés A diákok szóbeli vizsgateljesítményének értékelése az alább megadott értékelési kritériumok szerint történik. A szóbeli felelet értékelési szempontjai Tartalom -
a téma bemutatásában érvényesülő tájékozottság tárgyi ismeretek fogalomhasználat Előadásmód
-
a felelet világos, témának megfelelő felépítése a logikus érvelés megfelelő szókincs lényegkiemelő képesség rendszerező képesség problémaérzékenység kreativitás
34. oldal
Százalék 60%
40%
Az értékelés arányai A szóbelin belüli százalékarány
A szóbeli felelet „A” tétel
75%
Társadalomismeret Jelenismeret „B” tétel Pszichológia Gazdasági ismeretek
50% 25% 25% 25%
35. oldal
