LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM
2007. Készítette: DR. SZALAINÉ TÓTH TÜNDE
1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program készítésénél figyelembe kell venni.
2. Helyzetelemzés, helyzetkép 2.1. Az iskola - Az iskola története, az iskola helye és épülete A Lovassy László Gimnázium városunk legrégibb középiskolája. A jogelőd Piarista Gimnáziumot 1711-ben alapította gróf Volkra Ottó János veszprémi püspök. A piarista tanárok közül többen országos hírű szaktekintélyek voltak (Révai Miklós, Benyák Bernát, Pállya István), mások Veszprém szellemi életének meghatározó személyiségeiként, tudós tanáraiként tevékenykedtek, mint a múzeumalapító Laczkó Dezső vagy az első veszprémi vízvezetékrendszer tervezője Bolgár Mihály. A jól felkészült tanítványok közül a legtehetségesebbek a magyar és egyetemes kultúrát is gazdagítva növelték a veszprémi gimnázium hírét. A legismertebbek közülük a Cholnoky fivérek, Batsányi János, Zichy Mihály, Endrődi Sándor, Csikász Imre. Iskolánk az 1948-as államosítás után is sok kiváló, jól felkészült szakembert adott a városnak és az egész országnak. A méltán elismert, jó hírű piarista gimnázium államosítása után iskolánk néhány évig veszprémi Állami Gimnázium néven működött. Lovassy László nevét 1953-ban vette fel. A névadó emlékét az iskola tanulóifjúsága azóta is tisztelettel ápolja. Még a jogelőd piarista intézményben kezdte meg tanulmányait az 1951-ben iskolánkban érettségiző Mádl Ferenc, aki 2000-ben a Magyar Köztársaság elnöke lett. 1978-ban érettségizett iskolánkban Freund Tamás, aki 2000-ben első ízben vehette át tudományos munkássága elismeréseként, az agykutatásban elért eredményeiért a rangos Bolyai díjat. Kiss Balázs, Atlanta kalapácsvető olimpiai bajnoka iskolánk matematika tagozatán érettségizett 1990-ben. Fontos számunkra a piarista múlt emlékének és hagyományainak gondozása. 1986-ban Magyarországon elsőként gimnáziumunk szervezett a piaristákkal közösen jubileumi ünnepséget az iskolaalapítás 275. évfordulóján, és az 1986-os megalakulása óta sokat segít a hagyományőrzésben a Lovassy-Piarista Öregdiák Baráti Kör. Iskolánk 1988 óta tiszta profilú gimnáziumként működik. Korábban mezőgazdasági és gépszerelő, majd közlekedésgépészeti, legutóbb pedig zeneművészeti szakközépiskola is tartozott az intézményhez. 1983-tól 2004 augusztusáig felnőtt tagozat is működik iskolánkban. Jelenleg a négyosztályos képzésben matematika, informatika, angol és nemzetiségi német tagozat, a hatosztályos képzésben általános tantervű osztályaink vannak. A 2000/2001-es tanévtől kezdve részt veszünk az Arany János Tehetséggondozó Programban. 2004 szeptemberében indítjuk a nyelvi előkészítő évfolyamot a speciális matematika tagozaton. Ezt az öt évfolyamos képzést felmenő rendszerben minden négyosztályos képzés elé megszervezzük. A hatosztályos képzésben 2004 szeptemberében indítunk utolsó alkalommal hetedik osztályt. Iskolánk leginkább azzal vált országos hírűvé, hogy az itt tanuló fiatalok igen jó eséllyel pályáznak egyetemekre, főiskolákra. Eredményesen szerepelnek diákjaink országos tanulmányi versenyeken is. A magas színvonalú tanulmányi munka mellett kiemelkedő a Lovassyban a művészeti nevelés és a diáksport élet is. A Helikoni Ünnepségeken mindig
1. oldal
résztvevők voltunk, az 1990-es években megújult Helikonon, mint a legeredményesebben szereplő iskola kétszer nyertük el a Helikoni vándorserleget. A művészeti nevelés kiemelkedő eredménye a millecentenárium évében felavatott FAL, amely hét évig készült a honfoglalási motívumok újjáélesztésével. 2000 év októberében ünnepelte iskolánk a Zámbó István Liszt díjas karnagy - iskolánk volt növendéke és tanára - által alapított Vegyeskar 50 éves fennállását. Iskolánk 1993 óta a Veszprémi Egyetem bázisiskolája, aktív részt vállal az egyetem angol, informatika, kémia, környezetvédelmi, német és 2004-től magyar tanár szakos hallgatóinak képzésében. Az intézmény egyetlen ingatlanja a Veszprém, Cserhát 11. számú épület, amelyet 1968-ban építettek 14 tanteremmel, amit az iskolánk 20 osztálycsoporttal és két profillal vett át. A gimnázium 16 osztálya mellett 4 osztályban mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola, majd később közlekedésgépészeti szakközépiskola működött. Ez utóbbi intézmény számára néhány műhelyt építettek a 1970-es években az eredeti épület északi frontján. 1982-ben a szakközépiskola önálló intézményként vált ki iskolánkból, miután hat osztályra növekedett. Ezután az 1983/84-es tanévtől kezdődően néhány évig zeneművészeti szakközépiskola is működött az épületben 20 gimnáziumi osztályunk mellett közös igazgatással. Az épületben lévő helyiségeket több ízben építették át: a műhelyekből, raktárakból, folyosórészletekből alakítottak ki újabb és újabb tantermeket és bontótermeket. Több ízben szertárakat is feláldoztak. A fűtés korszerűsítésekor a kazánházból alakítottak ki egy tornaszobát és egy bontó helyiséget, a főzőkonyha megszűnésével orvosi szoba, stúdió és szertár alakult ki az alagsorban, és öt éve keletkezett a földszinten még négy elfogadható méretű tantermünk a menza megszűnésével. Így a 26 tanulócsoportot most 23 osztályteremmel tudjuk fogadni. 1994-ben készült el a tetőszigetelés megoldásával együtt a tetőtér-beépítés, amely során kialakított tanári dolgozószobák a tanároknak jobb munkakörülményeket teremtettek. Az épület igen rossz beosztású, gépészetileg is elavult, igen elhasználódott az elmúlt harminc évben. A nappali tagozatos tanulólétszám mindig fölötte volt az épület tervezésénél figyelembevett létszámnak (500 főre tervezték az épületet), de a tényleges létszám megközelítette az ezret, mert mindig működött az épületben felnőtt tagozat is. Sok iskolai rendezvénynek nem jut méltó helyiség. A testnevelés órákhoz szükség lenne még egy tornateremre. Nincs akkora helyiség, ahová az egész tanulóifjúság elférne egy iskolai rendezvényre, egyelőre nem tudni, hogy az egészségtelen helyen működő könyvtár hogyan láthatja el a korszerű médiatár szerepét is. Nevelőtestületünk véleménye az, hogy a város középiskoláit tekintve a fizikai körülményünk, az épített környezetünk bizony rossz, és nem sok reményünk van ezen körülmények javulására. Az ingatlan egy 11605 m2 nagyságú telken áll, amelyen kialakított két bitumenes pálya közül az egyik egy 40 m x 20 m2-es kézilabdapálya, amelyet egy 150 méteres salakos futópálya vesz körül, és a másik egy 28 m x 20 m2-es kosárlabdapálya. Az utóbbi években az önkormányzat szanálás után 1176 m2 nagyságú telekkel növelte az iskola udvarát, ennek rendezése folyamatban van, zöld területet és szabadtéri rendezvényekre alkalmas helyet készülünk kialakítani a vár felőli oldalon.
2. oldal
2.2. Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából Az iskolánkban jelenleg a környezeti nevelés olyan területe az iskolai életnek, ahol sok az elmaradásunk, ahol csak nagyon kis lépésenként és fokozatosan haladunk előre. A tantestületnek csak nagyon kis hányada foglalkozik intenzíven a környezeti nevelés kérdéseivel a tanórákon, illetve iskolán kívüli foglalkozásokon. A továbbiakban szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére. A Veszprémi Egyetem Mérnöki Karának környezettudományi illetve a környezetmérnöki szakjainak lehetőségeiről évente kapnak az érdeklődő tanulóink tájékoztatást. A Tanárképző Kar V. éves környezettan tanár szakos hallgatói iskolánkban töltik tanítási gyakorlatukat dr. Szalainé Tóth Tünde biológia-kémia-természetvédelem szakos mentortanár irányításával. A hallgatók friss tudással színt vihetnek a környezeti nevelésbe, a tanórákon kívül szakköri foglalkozásokat is vezetnek. Tanulóink rendszeresen kapnak tájékoztatást a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület rendezvényeiről és megmozdulásairól, valamint a zirci Természettudományi Múzeum és a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi tanszékének nyári táborozási lehetőségeiről. 2.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórai keretek között A biológia és a kémia szakos tanárok az adott témához rendszeresen hozzárendelik a
környezet- és természetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kell, hogy kapjanak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Jelentős szerepe van a diákok önálló ismeretszerzésének. Fontos, hogy a biológia és természetismeret órákon a tanulók biztos elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így tudnak okosan, átgondoltan tenni a környezet megóvásáért. A környezeti nevelés kiemelt színtere a biológia szakkör, melyre nagyon nagy az érdeklődés. A szakköri foglalkozásokon laboratóriumi vizsgálatokat végezhetnek a tanulók, megismerik az egyszerű víz-és talajvizsgálati módszereket. Ezeknek az eredményeit elemezzük, következtetéseket vonunk le. Fontosnak tartjuk a természeti értékek bemutatását, veszélyeztetettségük forrásainak megismerését. A tantestület más szakos tagjai osztályfőnöki órákon - az Egészségnevelési Programunkban megfogalmazottak szerint- törekednek a környezettudatos szemlélet kialakítására. Sokat tehetnek az idegen nyelv szakos tanárok, ha fordítási gyakorlatként környezeti katasztrófákról, környezetvédelmi megmozdulásokról, a Földünk, környezetünk szépségeinek bemutatásáról szóló cikkeket adnak tanulóink kezébe. Tanórán kívüli programok Tanulóink
közül néhányan olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat (Kitaibel Pál Biológia és Környezetvédelmi Verseny, Herman Ottó Verseny, Curie Környezetvédelmi Emlékverseny). Diákjaink eljutnak a fent említett környezetvédelmi táborokba. Néhány tanulónk részt vesz a Környezettudományi Diákkonferencián, színvonalas előadásokkal.
3. oldal
A szakkörösök rendszeresen részt vesznek egy-egy tavaszi kiránduláson a Bakony ill.
Balaton-felvidék valamely tanösvényén, ahol megismerik a védett természeti értékeket. A Lovassy - kávéházban nagysikerű irodalmi estet és vetélkedőt szerveztünk 2003-ban a
Föld és a Víz Napjához kapcsolódóan, jó lenne, ha ez hagyománnyá válna. A Jeles napokhoz kapcsolódóan faliújságokat készítenek a tanulók (ehhez szükség lenne az
osztályfőnöki munkaközösség komolyabb, hatékonyabb összefogására). Iskolánkban szervezünk különböző gyűjtési akciókat (szárazelem ill. alumíniumdobozok).
3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolánknak a következő években - az alábbiakat figyelembe véve - ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. 3.1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás megvalósuljon, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsot, javaslatot adnak. - Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. - Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. - Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatarást, amit az iskolánk közvetíteni kíván. Ez egyrészt úgy valósulhat meg, hogy az elsajátított viselkedésformákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt a tanórán kívüli programjaink (kirándulás, táborok) anyagi fedezetét megpróbálják biztosítani. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dogozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Pl. az adminisztráció területén fontos feladat lehet a felesleges papírfelhasználás csökkentése (digitális információáramlás, kicsinyített, kétoldalas fénymásolás stb.) Példamutató lehet, ha a tanulók azt látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak, s az is, ha a gondnok, a karbantartók szépítik az iskola területét, környékét (fűnyírás, növények telepítése) 4. oldal
Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó A fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola környezeti nevelési programjának megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje, s a fenntartó kötelező támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelési programokat. - Veszprémi Egyetem és egyéb, környezeti neveléssel foglalkozó intézmény A tanórán és tanórán kívüli környezeti nevelési programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása, az intézmények iskolánkban tartandó előadásai. Ilyen szempontból fontosak például a Veszprémi Egyetem Környezettudományi Tanszékének előadásai és rendezvényei, a Veszprémi Állatkert meglátogatása és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe tartozó tanösvények megtekintése, bejárása. Az adott intézményekkel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék - és gyümölcskínálat. Fel kell mérni, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők körében az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé üzemeltetőjével. Menzai étkeztetés Folyamatos együttműködésre van szükség az iskolavezetés és a menza üzemeltetője között ahhoz, hogy diákjaink kultúrált körülmények között és egészségesen étkezhessenek. Természetesen diákjaink kultúrált magatartása is elvárható, ez pedig a diákok közös felelőssége. 3.2. Anyagi erőforrások - Költségvetés Az iskolai költségvetésből minden olyan felújítást el kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Alapítvány Az iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a tanulók táborozáson való részvételét. - Pályázat A pályázatok megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes mértékben arra kell fordítani, amiről a kiírás szólt.
5. oldal
4. Alapelvek, jövőkép, célok 4.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelni:
a fenntartható fejlődés a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség
Hosszútávú jövőképünk, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanítványainkban. Ilyenek például:
alternatív, problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet, gondolkodás szintetizálás és analizálás kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat konfliktuskezelés és megoldás értékelés és mérlegelés készsége
Az iskola környezeti nevelési szemlélete Az iskolánkban a diákok számára olyan oktatást kell biztosítanunk, amelyben a szakmai képzésen kívül nagy hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Fontos feladat, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ehhez minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekedni kell arra, hogy a tanulók ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Kiemelt feladat, hogy a természettudományos tantárgyak között szoros együttműködés alakuljon ki a céljaink elérésének érdekében. De be kell vonni a munkába a humán területen oktatókat is!
6. oldal
4.2. Konkrét célok a tantestület tagjainak megnyerése a környezetnevelési munkához a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak
összegyűjtése, tananyagba építése az előkészítő évfolyamokon új lehetőséget nyújt a Természetismeret tantárgy bevezetése, ennek tantervének kialakítása a munkaközösség fontos feladata továbbképzéseken való részvétel a hagyományok ápolása (lásd! Osztályfőnöki munkaterv) a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) természetvédelmi versenyekre való felkészítés biológia szakkör szervezése a számítógép, projektor felhasználása a tanórákon
5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon tanulóinkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:
tanulmányi kirándulások múzeum, állatkert, nemzeti park látogatások versenyek szakkör iskolazöldítés szemétgyűjtés az iskola környékén „jeles napok” DÖK-nap a külföldi testvériskolákkal közös programok (lakókörnyezetünk szépségeinek bemutatása, a környezetvédelmi problémáink bemutatása)
6. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választani, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezeket a módszereket továbbképzéseken sajátíthatják el a tanáraink.
7. Taneszközök A környezeti nevelési munkához szükség van felszerelt biológia - kémia szertárra. Folyamatosan pótolni kell az elhasznált vegyszereket, eszközöket. Rendszeresen frissíteni
7. oldal
kell a környezeti nevelési szakkönyvtárat. Biztosítani kell a megfelelő audiovizuális és multimédiás eszközöket. A szakfolyóiratok (Természetbúvár, Élet és Tudomány) biztosítására is igényt tartunk.
8. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt - ezen képességek napjainkban elengedhetetlenek. A kommunikáció lehetséges formái: kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel kutatómunka versenyekre történő felkészülések során a versenyekre előírt kiselőadások elkészítése, megtartása faliújságok készítése szórólapok készítése környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból tudományos cikkek feldolgozása
9. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett - a többi tantárgyhoz képest - markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretén belül kerülnek mérésre is. A környezeti nevelésért felelős munkacsoport/munkaközösségvezető - az iskolai munkaterv részeként - minden tanév elején elkészíti írásos formában az iskola adott tanévre vonatkozó környezeti nevelési munkatervét. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleteken a munkaterv ezen része is megvitatatásra, illetve elfogadásra kerül.
10. Továbbképzés Az iskola továbbképzési programjába beépítve évente vegyenek részt tanárok - lehetőleg minden évben más-más munkaközösség tagjai - környezeti nevelési továbbképzési programokon. A továbbképzéseken rész vett kollégák a tantestület érdeklődő tagjainak tartsanak iskolán belüli továbbképzéseket.
8. oldal
