L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Biológia Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

Biológia 2007. Készítette: DR. SZALAINÉ TÓTH TÜNDE

Célok és feladatok A biológia gimnáziumi oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. Ennek fejlesztésével a tanuló készséget és épességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásokban lejátszódó folyamtokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magába foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését, s az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatatit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A biológia oktatás számos területe alkalmas a matematikai kompetenciák fejlesztésére is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, melyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ennek alapján a tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni az olyan főbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentáció-kommunikáció. A gimnáziumi biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezni fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Ez a terület alkalmas az énkép és az önismeret fejlesztésére. A gimnáziumban a tanulók folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerésére. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, s ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Ez nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítni a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. 1. oldal

A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Elsődleges cél a középszintű érettségire történő felkészítés. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége alapvető. Mutasson rá az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre, az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, de minden embernek tennie kell érte. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadásához.

Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, 2. oldal

tényezők elkülönítésére, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböző tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni, és írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

A tananyag felosztása: • • •

Bevezetés a biológiába; Az élőlények testfelépítése és működése (10/11. osztály) A sejtek felépítése és anyagcseréje; A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai; Az ember életműködései s ezek szabályozása; Az ember szaporodása és egyedfejlődése; Általános egészségtan (11/12. osztály) Az öröklődés; A populációk és életközösségek ; Az élővilág evolúciója és a mai bioszféra (12/13. osztály)

3. oldal

Óraszámok: 9. évfolyam

hatosztályos képzés -

négyosztályos képzés -

ötosztályos képzés -

10. évfolyam

heti 2 óra (évi 74 óra)


-

11. évfolyam

heti 2 óra (évi 74 óra) *



12. évfolyam




13. évfolyam

-

-


* Megjegyzés: A 11. és a 12. évfolyamon (a hatosztályos és a négyosztályos képzésben), ill. a 12. és a 13. évfolyamon (az ötosztályos képzésben) a tanulók a heti 2 óra alaptantervi biológia mellé választhatnak emeltszintű érettségire felkészítést, ugyancsak heti 2 órában. A 12. évfolyamon (hatés négyosztályos képzés) ill. a 13. évfolyamon (ötosztályos képzés) heti 2 órában pedig középszintű érettségire való felkészítést választhatnak a tanulók az alaptantervi biológia mellett.

10/11. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az élőlények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az élőlények életműködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek, segítségével. A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élőlények testének felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Fénymikroszkóp önálló használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Bevezetés a biológiába A biológia tudománya A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer Az élő rendszerek tulajdonságai. A szerveződési szintek Az élet jellemzői Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A prokarióta sejtek 4. oldal

TÉMAKÖRÖK prokarióták és az eukarióta egysejtűek Az állatok teste és életműködései

A növények teste és életműködései

A gombák teste és életműködései

TARTALMAK felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtűek: állábas, ostoros és csillós egysejtűek jellemzői, anyagforgalma, az eukarióta egysejtűek jelentősége. Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek általános jellemzői. Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. Az állatok mint heterotróf élőlények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életműködések összefüggése. A legfontosabb állattörzsek képviselőinek testfelépítési sajátságai, életműködései. Az önfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatestűek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök. Az állatok viselkedése. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növények szerveződési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemzői. A növények mozgása és a környezet kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők szaporítószervének felépítése. A zárvatermők egyedfejlődése. A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. 5. oldal

Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Ismerjék az embrió fejlődésének és a különböző átalakulásos fejlődési módoknak a főbb szakaszait. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében.


Belépő tevékenységformák A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségitársadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megelőzés szükségességének belátása és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése

A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb 6. oldal

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása. A sejtek anyagcsere- A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői. Az enzimek, az emzimkatalízis. A felépítő és lebontó folyamatai anyagcsere-folyamatok szerepe, összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma. Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A szaporodás és A gén és allél fogalma. Az öröklődő információ megjelenésének kémiai öröklődés sejttani alapjai alapjai: DNS → RNS → fehérje → tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az önfenntartó működések áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás

A keringési rendszer

Az immunitás

A táplálkozás

A légzés

A szervezet belső környezete. Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában. A szabályozás és vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinapszis. A reflexív elve. A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz – agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a véralvadás. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A vérkeringés szabályozásának lényege. A szív- és érrendszer i betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója. A falósejtek és a nyiroksejtek működése, a sejtes és az antitestes immunitás vázlata. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légzőmozgások. A légzési folyamatok szabályozásának lényege. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi 7. oldal

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

ismeretek. A bőr felépítése, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet A bőr és a mozgás hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer működésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztó működés A kiválasztás szabályozásának lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása

Az ember egyedfejlődése Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek

Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői. A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségitársadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. 8. oldal

Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.


Belépő tevékenységformák Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Egyszerű genetikai feladatok megoldása. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az öröklődés Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése Több tulajdonság egyidejű öröklődése

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet valamint a kodominancia lényege. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklődése. A tulajdonságok információjának független öröklődése. A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. 9. oldal

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Gének kölcsönhatása A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A mennyiségi jellegek kialakulása. a tulajdonság kialakításában A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyógyításban. Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai gyakorlati eredmények és kutatások etikai kérdései. vonatkozásai A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és változásai Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai Ökológiai rendszerek

Ideális és valóságos populációk. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák.

A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői, a víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása, az élőlények tűrőképessége, szűk és tág tűrés. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Az életközösségek fogalma és jellemzői. A természetes életközösségek, Természetes és mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A mesterséges monokultúrák előnyei és hátrányai. életközösségek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezők. Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív folyamatok; a fajok kialakulása. Az bizonyítékai evolúció bizonyítékai. Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó Az evolúció elképzelések, a prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges folyamata változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtű növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A levegő meghódítása. A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciója A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A bioszféra jelene és A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális jövője folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.

A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. 10. oldal

Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Legyen képes egyszerűbb biológiai problémákat önállóan megoldani. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.

Javasolt tankönyvek: dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA 10. osztály. (NT – 16208/1) dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA II. (NT – 16308) dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA III. (NT –16408) Kétszintű érettségire való felkészüléshez: Gál Béla: BIOLÓGIA 11 (MS-2642) Gál Béla: BIOLÓGIA 12 (MS-2643)

Értékelés Alapelvei megegyeznek a Pedagógia Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámnak megfelelő osztályzata legyen a tanulónak. Biológia órákon értékeljük a tanulók: - szóbeli megnyilvánulását: feleletek, kiselőadások, hozzászólások - írásbeli teljesítményét: munkafüzet feladatainak megoldását, feladatgyűjtemények feladatainak és tesztek megoldását, írásbeli és témazáró feladatlapok megoldását - manuális tevékenységeit: kísérletezést, laboreszköz-használatot és rendszerezést

Megjegyzések: A tananyag és a követelményrendszer minden képzési formánál azonos. A tantervi követelmények teljesítése elegendő a középszintű érettségi letételéhez, viszont a követelményrendszerben megfogalmazott gyakorlati tudnivalók elsajátításához és meglévő ismeretek összegzéséhez feltétlenül szükség van felkészítő foglalkozások szervezésére. 11. oldal

A biológia tantárgy különleges helyzetben van, mivel nem megoldott az emelt szintű érettségire készülők kiemelése középszintű érettségire felkészítő csoportokból, ahogy ez a matematika, fizika, magyar és történelem tantárgyak esetében működik. Így azok a diákok, akik emelt szintű érettségire készülnek, heti 2 órában a fentiek szerint tanulják a tantárgyat, s emellett plusz heti 2 órában készülnek az emelt szintű érettségire. Jelen tanterv nem tartalmazza az emelt szintű érettségire történő felkészítés részletes tananyagfelosztását. A feladatunk az, hogy a képzés során a kétszintű érettségi követelményrendszer minden egyes pontját részletesen, kimerítően megtanítsuk a tanulóknak. Ehhez az emelt szinten tanító kollégák részletes tanmenetet készítenek. A középszintű érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi. A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre való felkészítést tartunk. Az ötosztályos képzésben a 9. évfolyamon „Természetismeret” néven fizikát, földrajzot, kémiát és biológiát tanítunk a német nemzetiségi és HHTAJTP/angol specializációjú osztályokban; s fizikát, földrajzot és biológiát a matematika és informatika specializációjú osztályokban. E természetismeret blokkban a biológiatanítás célja a természettudományos kompetencia fejlesztése, a környezettudatos szemlélet kialakításának elősegítése, valamint az egészséges életmódra nevelés, s emellett a szociális kompetencia elmélyítése. 8. osztály után, egy új közösségben feltétlenül szükség van erre. Ráadásul a tantárgy helyzetéből adódóan ezekre a biológia tantárgynak csak 11. osztálytól kezdve lesz újból lehetősége. A természetismeret tantárgy részletes tematikája a tantárgyat tanító kollégák tanmeneteiben található meg. A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Dr. Szalainé Tóth Tünde

Feltételek: biológia szakos egyetemi végzettségű tanár szertári alapkészlet: mikroszkópok s a hozzávaló tárgy- és fedőlemezek illetve kész preparátumok, bonckészletek, laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök modellek, táblaképek diavetítő, diasorozatok szakkönyvek szakfolyóiratok: Természetbúvár, Élet és Tudomány módszertani folyóiratok videofilmek televízió, írásvetítő, hozzá írásvetítő fóliák, vetítővászon projektor, számítógép, CD-ROM fénymásolási lehetőség (feladatlapok, cikkek sokszorosításához) továbbképzési lehetőségek

12. oldal

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

1. Bevezetés a biológiába

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján.

Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.

Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Ismertesse a modellalkotás lényegét.

1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok

Vizsgálómódszerek

1.2. Az élet jellemzői 1.2.1 Az élő rendszerek 1.2.2 Szerveződési szintek

Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.

Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket. Ismertesse a szerveződési szint Fogalmazza meg az élő fogalmát és biológiai tartalmát: sejt rendszerek általános tulajdonalatti, sejtszintű, egyed alatti és ságait: anyagcsere, homeosztázis, egyed feletti, szövet, szerv, ingerlékenység, mozgás, szervrendszer, egyed, populáció, alkalmazkodás, belső egység, társulás, biom, bioszféra. időzítő és irányító Értelmezze, hogy a magasabb mechanizmusok (biológiai óra), szerveződési szintek működései növekedés, szaporodás, magukba foglalják az alacsonyabb öröklődés és öröklődő változészintűekét, de azokból nem vezet- konyság, evolúció, halandóság. hetők le (pl. a fizikai kémiai foHozzon példákat ezekre. lyamatok az életműködések részjelenségei).

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

13. oldal

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét.

Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).

Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATPbontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működéséhez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.

2. Egyed alatti szerveződési szint VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.

Emelt szint

Ismertesse a I, F, Si szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+ Ismertesse a Na+, K+, Cl- ,NO2–, HCO3–, a CO32–, NO3– ionok NO3–, PO43– ionok természetes természetes előfordulásait. előfordulásait. 14. oldal

2.1.2 szervetlen molekulák

Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.

2.1.3 lipidek

Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel. Ismertesse a lipidek oldódási

Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak.

tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat.

2.1.4 szénhidrátok

Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. 15. oldal

Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).

Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekulaalapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.

Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

2.1.5 fehérjék

2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok

2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata

Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.

Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és hete16. oldal

Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést.

Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival.

Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

rotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. 2.2.2 Felépítő folyamatok Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). 2.2.3 Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Ismerje fel rajzolt ábrán a 2.3. Sejtalkotó (az eukarióta sejtben) sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. 2.3.1 elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. 17. oldal

Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.

Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.

Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

2.3.2 mozgás 2.3.3 anyagcsere

2.3.4 osztódás

2.3.5 a sejtműködések vezérlése

Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNSmegkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal. Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

4. Az emberi szervezet

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis Értelmezze, hogy a beállított fogalmát, jelentőségét. értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist. 4.2. Kültakaró

18. oldal


Középszint

Emelt szint

4.2.1 bőr

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. 4.2.2 szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. 4.2.3 a bőr gondozása, Ismertesse a bőr festéksejtjeinek védelme működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. 4.3. A mozgás Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. 4.3.1 vázrendszer Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. 19. oldal


4.3.2. izomrendszer

4.3.3 szabályozás 4.3.4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

Középszint

Emelt szint

Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az izomláz.

Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Tudja, hogy a vázizmok Értelmezze, hogy valamennyi akaratlagos mozgásai agykérgi izommozgás alapvető háttere az funkciókhoz kötöttek. izomtónus. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a 20. oldal


Középszint

Emelt szint

betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. 4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás

4.4.2 emésztés

4.4.3 felszívódás

4.4.4 szabályozás

Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). 21. oldal

Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.


Középszint

Emelt szint

Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. 4.4.5 táplálkozás egészség- Figyelje meg az élelmiszerek tana csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait. Ismertesse a légzőrendszer 4.5. A légzés funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer 4.5.1 légcsere szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.

22. oldal

Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B1-, B6-, B12,- Cvitamin, és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.

Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légzőmozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő.


Középszint

Emelt szint A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket.

4.5.2 gázcsere

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.

4.5.3 hangképzés

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben.

Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével). 4.5.4. szabályozás Magyarázza, hogy a légzés Ismertesse a légzésszabályozásban szabályozásában milyen szerepet a kemoreceptorok és a játszik a vér szén-dioxid koncent- mechanoreceptorok szerepét. rációja. 4.5.5. a légzés és a légző- Ismertesse az orron át történő Kapcsolja össze fizikai rendszer egészségtana belégzés előnyeit a szájon át ismereteivel a légmell és a ke(elsősegélynyújtás) történő belégzéssel szemben. szonbetegség kialakulását. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori Hozza összefüggésbe a tüdőbetegségeit (légúti és rákos meg- léghólyagocskák felületi betegedések, asztma). feszültségét a dohányzással. Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfül23. oldal


Középszint

Emelt szint

gyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.

4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok

4.6.2 a szöveti keringés

4.6.3. a szív és az erek

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét

Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.

Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Ismertesse a szív felépítését és Grafikonon elemezze a vérnyomás működését. változását, a véráramlás sebességét, az erek Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért keresztmetszetének alakulását életveszélyes ezek elzáródása. ábrázoló görbéket. Ismertesse a Tudja a vérnyomás fogalmát és szívfrekvencia, verőtérfogat, normál értékét. perctérfogat értékeit. Végezzen Tudjon pulzust és vérnyomást alapvető számításokat ezekkel az mérni. adatokkal. Értelmezze, milyen Ismertesse a lép helyét és tényezők segítik a vénás áramlást. szerepét. Ismertesse, hogy élettanilag Ismertesse a szinuszcsomó és a milyen hatások emelik, vagy pitvar-kamrai csomó helyzetét, 24. oldal


4.6.4 szabályozás

4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

Középszint

Emelt szint

csökkentik a pulzusszámot és a funkcióját. vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó Hasonlítsa össze a kiválasztás és rendszer működése az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok.

Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. 4.7.2 szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan Ismertesse a vazopresszin (ADH) befolyásolja a vizelet összetételét és aldoszteron szerepét a és mennyiségét. folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában 4.7.3 a kiválasztó szerv- Magyarázza, hogy egészséges rendszer egészségtana emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés 25. oldal


Középszint

Emelt szint

megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. 4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer ─ ─ információelméleti vonatkozások ─

─

─

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

Ismertesse különböző elgondolásait, modelljeit

korok

az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). sejtszintű folyamatok Ismertesse az idegsejt felépítését, Magyarázza a kémiai és az változatosságát és funkcióját (az elektromos potenciálok ingerület keletkezését, vezetését, összefüggését az ionmozgásokkal. valamint más sejtekre való toÉrtse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakuvábbadását). lásának feltételeit. Ismerje, hogy az élő sejtek Tudja, hogy az inger erőssége a membránjának két oldalán az csúcspotenciál hullámsorozat ionok koncentrációja nem szaporaságában kódolt. azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, Ismertesse az ingerület átadásának magyarázza a serkentő vagy gátló lehetséges típusait (szinaptikus, hatást az átvivő anyag (vagy más nem szinaptikus). molekulák) és a receptor Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a kölcsönhatásával. szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás. az idegrendszer Ismertesse a központi, környéki Magyarázza az idegsejt hálózatok általános jellemzése idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, spontán aktivitásának funkcióját mag, kéreg, fehér- és szürkeállo- (biológiai ritmusok). mány fogalmát, a testi Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos (szomatikus), vegetatív állomány és az agykérgi oszlopok idegrendszer jelentését. is idegsejthálózatok. 26. oldal


─

gerincvelő

─

agy

─

testérző rendszerek

Középszint

Emelt szint

Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőrés izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról.

Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az elsődleges Tudja, hogy az érzőpályák kéreg érzőkéreg sérülése a tudatosuló alatti központjaiban már előzetes érzékelés kiesését jelenti. feldolgozás is történik (pl. Ismertesse a bőr (mechanikai, talamusz = kéreg alatti fájdalom, hő, kemoreceptorok) és látóközpont). a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb 27. oldal


─

érzékelés

─

látás

─

─

─

hallás, egyensúlyérzés

kémiai érzékelés

testmozgató

Középszint

Emelt szint

térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxidérzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően 28. oldal

Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel.

Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Cortiszerv, alaphártya, szőrsejtek).

Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.


Középszint

Emelt szint

rendszerek

motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. ─ vegetatív érző és Értelmezze milyen folyamatok mozgató rendszerek szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. 4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai ─ a magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. ─

öröklött elemek

─

tanult elemek

Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomásnövekedéssel, szívfrekvenciafokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítéselkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az 29. oldal

Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.

Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.


Középszint

Emelt szint

egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. ─

emlékezés

Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. ─ a társas viselkedés Hozzon példákat a társas kap- Magyarázza a társas alapjai kapcsolatokban megnyilvánuló csolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges vonzódásra és taszításra (pl. okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció). ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behó-

─

pszichés fejlődés

dolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza

összefüggésbe

család

a

szocializációs

funkcióival. 4.8.3 az egészségtana

idegrendszer Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás 30. oldal

Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is


─

drogok

4.8.4 a hormonrendszer ─ hormonális működések

Középszint

Emelt szint

néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.

hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia).

Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is.

─ belső elválasztású Ismertesse az ember belső mirigyek elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. ─a hormonrendszer Ismertesse a cukorbetegség egészségtana lényegét, tüneteit és kezelési módjait. 31. oldal

Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálciumanyagcseréjét. Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.

Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.

Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési


Középszint

Emelt szint hormon példáján.

4.8.5 az immunrendszer ─ immunitás

Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.

Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 5.1. Populáció

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra.

Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a Kstratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával.

32. oldal

5.1.1 környezeti kölcsönhatások

Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között.

Magyarázza ezeket grafikus ábrán.

Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimum-elv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlag hőmérsékletének az összefüggését.

Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői – a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj – hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. 5.1.2. kölcsönhatások ─ viselkedésbeli kölcsönhatások

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. 33. oldal

Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetéről, szerepéről, kiváltó

okairól, megszüntethetőségéről.

─ ökológiai kölcsönhatások

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzői

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.

Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása). 5.2.2 hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy Hasonlítsa össze az alábbi élőhely típusokat: cseres-tölgyes, lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás. Ismertesse környezeti tényezők, talaj, és értékelje az ember szerepét uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). átalakításukban (természetes erdők A fajok és életközösségek – faültetvények, folyószabályozás, jellemzésére használja a legeltetés). növényismeret- és állatismeret könyveket. Ismertesse a szikes puszták jellemzőit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést Egy tó feltöltődésének folyamatán Ismertesse a sziklagyepek keresztül mutassa be az előfordulásait, jellemző környezeti életközösségek előrehaladó sajátságaikat, az itt élő fajok terváltozásait. mészetvédelmi jelentőségét. Ismertesse a gyomnövény Sorolja fel a sziklagyepeket fe34. oldal

5.3. Bioszféra ─ globális folyamatok

5.4. Ökoszisztéma

5.4.1 anyagforgalom

fogalmát, hozzon rá példát.

nyegető fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait.

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletke-

Ismertesse a városok ökológiai hatásait. Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.

35. oldal

Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában. Elemezzen táplálékhálózatot. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék). Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a

zését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. 5.4.2 energiaáramlás

5.4.3 biológiai sokféleség

5.5.környezet- és természetvédelem

─

Levegő

─

Víz

Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb 36. oldal

denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől. Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).

Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.

─

Energia, sugárzás

─

Talaj

─

Hulladék

vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Ismertesse a hagyományos és az “alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció


Középszint

37. oldal

Emelt szint

6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak

6.1.2 mutáció

6.1.3 a génműködés szabályozása

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális 38. oldal

Használja a kodonszótárt. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.

A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.

Ismerje fel ábra alapján a laktóz– operon részeit, értelmezze szerepüket. Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.

állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét. 6.2. Mendeli genetika 6.2.1 minőségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és AB0-vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

6.2.2.mennyiségi jellegek

Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudjon két gén két-két allél, illetve 1 gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.

Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és s színtévesztés példáján. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. Ismertessen öröklődő mennyiségi Ábrán ismerje fel és magyarázza, tulajdonságokat és hajlamokat az hogy a mennyiségi jellegek élővilágban és az emberi örökeloszlása a populációban lésben. normáleloszláshoz közelít. Hasonlítsa össze a mennyiségi Ismertessen módszereket az jellegeket és a minőségi öröklött és a környezeti hatások jellegeket kialakító gének hatásait szétválasztására (ikervizsgálat, (sok gén, jelentős környezeti környezetváltoztatás). hatás). 39. oldal

Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével. 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1 ideális és reális populáció

Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

6.3.2 adaptív és nem Ismertesse a természetes adaptív evolúciós szelekció darwini modelljét. folyamatok Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).

40. oldal

Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy–Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.

Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága,

6.3.3 biotechnológia

6.3.4 bioetika

6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1 prebiológiai evolúció

6.4.2 az ember evolúciója

Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.

Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

41. oldal

funkciójukat vesztett szervek léte). Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.

Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga célja Az új érettségi követelményrendszer épít a hazai biológiaoktatás hagyományaira, de több ponton módosítja is azt. A hangsúlyeltolódások főbb okai: • hangsúlyozottan szerepel a mindennapi élettel összefüggő, alkalmazható tudás feltárása, mérése, • a követelményrendszerben megjelenő tudománykép a pusztán empirikus-leíró és statikus jelleg felől közelít a kognitív, többszempontú és dinamikus látásmód felé, • a pusztán elméleteket közlő megközelítés felől a gyakorlatban is használható ismeretek felé, • az értékmentes tudomány absztrakt feltevése felől a megalapozott véleménynyilvánítás lehetősége és igénye felé. Ennek megfelelően: • A puszta kijelentések mellett cél a vizsgálati módszerek (eszközök, eljárások, elméleti háttér) megmutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése is. • Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, a várható változások, következmények és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges életmód szabályainak ismerete. • Fontos Magyarország és közvetlen környéke (lakókörnyezet) sajátos problémáinak, szempontjainak figyelembevétele. (Különösen a környezet- és természetvédelem, az egészség, betegségmegelőzés és a kulturális örökség területén). • Az ember és környezete kapcsolatának ismeretében minden témakörben elvárható a helyes döntések fölismerésének képessége. A véleményalkotás szabadságának tiszteletben tartásával elvárható az etikai szempontból fontos kérdésekben az álláspont megfogalmazása, érvekkel való alátámasztása és az ellenérvek ismerete. • Egyszerű biológiai vizsgálatok elvégzése mellett cél ezek értelmezésének, értékelésének képessége is. A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

A részletes követelményrendszer használata A részletes követelményrendszer fejezetei témakörök, kulcsfogalmak köré épülnek. A fejezeteken belül a dőlt betűs részek tartalmazzák a gyakorlati ismereteket. A követelmények megfogalmazásakor számos, részben szinonim, részben azonban eltérő jelentésű igét használtunk: Tudja: a szükséges háttérismeretre utal. Ismertesse, jellemezze: adja meg a fogalom (jelenség, folyamat) tartalmát, a kívánt részletességgel írja le, sorolja fel alkotóinak körét. Az ismeret tehát a meghatározás és a felosztás logikai képességét jelenti a megadott mélységig, pontosságig. 42. oldal

Ismerje fel: ugyanezt ábra segítségével, annak esetleges jelöléseit, részleteit értelmezve (az ábrát nem a vizsgázónak kell elkészítenie). Rajzolja le: maga a jelölt készítse el a világos, lényegre törő ábrát. Hasonlítsa össze: legyen képes két vagy több önálló ismerethalmazt egy vagy több, világosan látott szempont alapján leírni és az összevetés eredményét megfogalmazni. Értelmezze, elemezze, magyarázza, indokolja: az ismeretet legyen képes tágabb összefüggések közé helyezni, magyarázni. Ezzel a jelenség okait, illetve funkcióit adhatjuk meg. Foglaljon állást: etikai tartalmú (értékválasztást tartalmazó) feladat. A jelöltnek tudnia kell érvelni valamely általa választott álláspont mellett, a követelményekben megadott tények ismeretében, azokat felhasználva. Végezzen el, mutasson ki stb.: konkrétan elvégzendő gyakorlati feladatra utal (a középszintű szóbeli vizsgán).

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga célja A középszintű érettségi feladatainak megadásakor az a cél, hogy a feladatsor képet adjon a jelölt általános, és a mindennapi élettel kapcsolatos biológiai műveltségéről.

A vizsga szerkezete A középszintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 120 perces, központilag összeállított kérdésekből és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján a felkészítő tanár értékeli. A szóbeli – 30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort a megadott szempontok alapján a felkészítő tanár, ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhető. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített pontszám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelelően kell megadni.

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: • biológiai tények és elvek felidézésének képessége, • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége, • szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége.

Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet

43. oldal

A vizsga tematikája a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érintheti. Feladattípusok A feladattípusok formai szempontból a következők: a) Feleletválasztó feladatok • • • • • •

igaz/ hamis állítás egyszerű választás többszörös választás (betűkombináció felsorolásával): a, b, c variációk négyféle asszociáció struktúra-funkció ill. ábraelemzés illesztés (párosítás)

b) Feleletalkotó feladatok • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) • ábrakészítés vagy kiegészítés A feladatsor felépítése A középszintű írásbeli vizsgán 100 pont szerezhető. Egy-egy részfeladat (item) 1 pontos. A feladatok 50%-a egyszerű zárt végű feladattípus. A feladatok javításakor a megadott javítókulcshoz kell ragaszkodni.

Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga az eddigi gyakorlatnak megfelelően az iskolában rendezhető meg. Segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. tankönyvek és a kísérletekhez szükséges eszközök vehetők igénybe. Amennyiben a jelölt terepmunkájáról jegyzőkönyvet készített és az A) altételként ennek ismertetését választotta, jegyzőkönyvét az elnök előzetes ellenőrzése után használhatja. A tételek száma minimum 20. Valamennyi két altételt tartalmaz. Az A) altétel lehet • önálló terepmunkát bemutató felelet (projekt), ha a jelölt ilyet készített és ezt választja. Amennyiben nem terepmunkát választ: • laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepelnek az altételek között). A B) altételek egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg.

A szóbeli vizsga célja Az általános ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: • a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége, • az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, 44. oldal

• a helyi, ill. regionális problémák ismerete • a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik ismeretének összefüggésében. A szóbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Mivel a szóbeli vizsgán nem a vizsgakövetelményekben megfogalmazott lexikális ismeretek teljes körű felidézése a cél, a témaköröknek sem kell ezek mindegyikére kiterjednie.

45. oldal

Feladattípusok A vizsga két altételből áll. A) Gyakorlati rész: célja a jelölt laboratóriumi vizsgálatokban és/vagy terepmunkában való jártasságának bemutatása. Két lehetőség nyílik: • Ha a jelölt önálló terepmunkát végzett, és erről projektmunkát (jegyzőkönyvet, szakdolgozatot) készített, vállalkozhat ennek bemutatására. Ez fakultatív lehetőség, melyről a diák a vizsgára jelentkezés időpontjáig dönt. • Ha a jelölt úgy dönt, hogy az A) altételt húzni fogja, feladata vagy laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (képanyag – video, dia, fénykép) alapján. B) Elméleti rész: A jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája a B) altételben fölvetett téma kapcsán fölmerülő egészségtani, környezetvédelmi problémáról. A két altételre 25-25 pont adható. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50. A szóbeli vizsga felépítése és értékelése A) altétel. A jelölt a felkészülési idő alatt elvégzi a vizsgálatot, ill. elemzést, majd röviden – kb. 5 perc alatt – értékeli eredményeit. A felelet megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet föl. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő: • A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont • Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont • A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok 5 pont Összesen: 25 pont A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: • Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő, 5 pont • Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz) 4 pont • Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont • Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült. 2 pont • Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés. 1 pont • Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont Ezek a szempontok a B) altétel értékelésénél is irányadók. C) altétel. A jelölt a felkészülési idő alatt végiggondolja – esetleg lejegyzi – mondandójának lényegét. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő: • Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 15 pont 46. oldal

•

A véleményalkotás képessége, ellentétes vélemények összevetésének képessége 5 pont 5 pont • Nyelvi kifejezőkészség Összesen 25 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga célja Az emelt szintű érettségi vizsga speciális célja az, hogy a jelölt továbbtanulásra való alkalmasságát bizonyítsa.

A vizsga szerkezete Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkettőre központilag kijelölt helyen kerül sor. Az írásbelire 100 pont adható és 240 perc áll rendelkezésre. A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság előtt történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli – 30 perces felkészülési idő után – 20 perces feleletből áll A szóbelin 50 pont szerezhető, a két pontszám összeadódik, így emelt szinten összesen 150 pont szerezhető.

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán zsebszámológép használható. Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Az emelt szintű írásos érettséginek lehetőséget kell adnia arra, hogy a jelölt általános biológiai műveltségén túl egy általa választott szakterületben való elmélyült tudását is bizonyítsa. Mivel ez feltehetően egybeesik a választott felsőfokú oktatási intézmény profiljával, a vizsga olyan kötelezően választható egységet is tartalmaz, amely az egyetemek, főiskolák igényeinek is megfelel, ugyanakkor nem bontja meg az érettségi egységes formáját. Feladattípusok A fentiek figyelembe vételével a javasolt feladattípusok formai szempontból a következők: a) Feleletválasztó feladatok • igaz/ hamis állítás • egyszerű választás • többszörös választás (betűkombináció felsorolásával): a, b, c variációk • négyféle asszociáció 47. oldal

• struktúra-funkció ill. ábraelemzés • illesztés (párosítás) b) Feleletalkotó feladatok • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) • számolásos feladat (számológép használható) • ábrakészítés vagy kiegészítés • irányított esszé (a szempontok – nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő – pontos megadásával, valamint a tartalomra és a szerkesztésre kapható részpontszámok feltüntetésével). A fontosabb készségek, képességek: • egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat) • adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok) • szövegértés • példamegoldás • problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése) • halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével) ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével) • képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata A feladatsor felépítése A vizsga három részből áll. a) A témakör egészét lefedő, egyszerűbb feladatok. b) Kísérletek eredményeinek értékelése (problémafeladat) c) A jelölt által választható esszé Összesen:

50 pont 30 pont 20 pont 100 pont

• A jelölt által szabadon választható esszé (c.) minden évben az alábbi két témakörből kerül ki (mindkét változat azonos feladattípusú, pontszámú és nehézségű): a) Embertan (élettan és szervezettan, egészséges életmód) b) Ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan

Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd – amennyiben a feladat ez – álláspontját is megfogalmazza és megvédje. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán a jelölt tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tesz bizonyságot.

48. oldal

A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két altétel – A) és B) – tartozik. Egy tétel két altétele nem vonatkozhat azonos témára. A tételek jellemzői A) altétel: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó tétel kifejtése megadott szempontok alapján. B) altétel: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján. Értékelés Mind az „A”, mind a „B” altétel értékelésénél 20–20 pont adható a tartalomra és 5–5 pont a kifejtés módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20–20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.

49. oldal

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Biológia Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

Recommend Documents