LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM
Földrajz 2007. Készítette: BEREGINÉ SIMON ÁGNES
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9- 12/13. Célok és feladatok 9. (előkészítő) évfolyam A természetismeret tantárgyon belül a földrajz megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Ezt a szemléletformáló szerepét – az életkori sajátságoknak megfelelően – a 7–8. évfolyamon a regionális földrajzi ismeretanyag feldolgozásán keresztül is megvalósítja. Kialakítja a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek (a különböző jellegű földrajzi információhordozók gyakorlati használatának, különböző földrajzi modellek és esettanulmányok elemzésének, önálló és kiscsoportos feladatmegoldásoknak, érveléseknek és vitáknak) kell előtérbe kerülniük. A jövő kihívásai – amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie – alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. Ezért a földrajz tantárgy feladata, hogy alakítsa a tanulók környezet iránti érzékenységét, felismertesse velük a helyi, a regionális és a globális problémákat, a környezetre és az emberre veszélyes folyamatok mérséklésének, megakadályozásának szükségességét, lehetséges módjait. Tudatosítja a tanulókkal, hogy az életet társadalmi és természeti katasztrófák veszélyeztetik. Ilyen helyzetekben a segítő szervek irányításával mindenkinek aktívan részt kell venni az élet védelmében. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a tantárgy fontos szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális- és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakításához, a hazához való kötődéshez. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, ezzel segítse elő a környezettudatos életmód kialakulásának megalapozását. Megláttassa a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit.
3. oldal
Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Értesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget.
A többi évfolyamon az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tananyag az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és kölcsönhatások feltárásával, valósítja meg szemléletformáló szerepét. A földrajztanítás célja, hogy a tanulók értelmezzék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a környezetre. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, tudják a jelenségeket és folyamatokat egymással összefüggő rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben, Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő, sokféle és kölcsönös függőséget. Értesse meg a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejlődjön ki a tanulókban az aktív részvétel készsége közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során.
Fejlesztési követelmények A 9- 12/13. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és a regionális
4. oldal
társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. A tanulók úgy érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak eredményeit. Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi és gazdasági környezet tényezőiről. Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmigazdasági életét, és ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. El kell érni, hogy a tanulók tudják értelmezni az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. Ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, termelés) méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. Ugyanakkor a tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék meg a környezetet károsító folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. A tanulók tudjanak példákat mondani a megoldási lehetőségekre. Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, a nemzeti parkjainkat és a világörökségként számon tartott értékeinket. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az általános iskola befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók (térképek, földgömb, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, egyéb információhordozók) kiválasztására és használatára való képesség. Tudjanak eligazodni, tájékozódni a különböző jellegű információs anyagokban és tanári segítséggel ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is. A földrajz tantárgy tanítása során az általános képességek fejlesztése is szükséges. El kell érni, hogy a tanulók pontos megfigyelésekre legyenek képesek. Ennek érdekében vizsgálódjanak a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd fokozatosan, egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, szakkifejezések használatával tudják elmondani, vagy rajzban és írásban rögzíteni, grafikusan és egyszerű térképeken ábrázolni. Legyenek képesek elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Általános fejlesztési feladatok 2. Ismeretszerzés, tanulás 3. Tájékozottság a földrajzi térben
5. oldal
4. Tájékozottság az időben 5. Tájékozottság a környezet anyagaiban 6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban 7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben 8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok 9. (előkészítő) évfolyam A kontinenseken és a hazánkban jellemző földi képződmények, a főbb természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése.
Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A cselekvés lehetőségeinek felismerése.
Annak tudatosítása, hogy az emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.
A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény kifejlesztése a tanulókban.
A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek fejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése.
6. oldal
9–12/13. évfolyam Az általánosítás és a szintetizálás annak érdekében, hogy a tanulók átfogó rendszerként értelmezzék a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. Annak felismerése, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltérő értékek és érdekek következtében. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén, mint példán keresztül annak megértése, hogy minden beavatkozás következményekkel jár. Ezért fontos a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek lehetőség szerinti összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódóuniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban. Az életvezetési képességek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók – lehetőségeikhez mérten – érvényesítsék ismereteiket cselekedeteikben és döntéseikben felnőtt életük során. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek továbbfejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének továbbfejlesztése.
2. Ismeretszerzés, tanulás 9. (előkészítő) évfolyam A földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, közvetett információhordozók (térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet stb.) kiválasztása tanári irányítással.
Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, a könyvtárban, kiállításon, múzeumban).
Megfigyelések, vizsgálódások, mérések tanári irányítással csoportmunkában és önállóan. A legegyszerűbb eszközök, mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata.
A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: • Lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; • Adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; • Tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, maketten); • Egyszerű vázlat készítése információk alapján önállóan; • Következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekből; • Gyűjtemény, tabló összeállítása szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, termények, termékek, képek); • A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban.
7. oldal
9–12/13. évfolyam Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók (térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források stb.) kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, könyvtárban, kiállításon, múzeumban) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, önállóan vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek elsajátítása. Az eszközök és a mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata. A földrajzi-környezeti tartalmú információk önálló értelmezése, értékelése és feldolgozása egyéni és csoportmunkában: • lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint; • adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; • tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, egyszerű térképen, különböző típusú rajzokon, diagramokon, modelleken, maketteken, számítógépes program segítségével); • vázlat és jegyzet készítése információk alapján önállóan; • egyszerű természeti, gazdasági és környezeti folyamatokat bemutató modellek értelmezése és alkotása tanári irányítással; • megalapozott következtetések levonása, elemzések készítése készen kapott, számítással nyert és önállóan gyűjtött adatokból, tényekből;
Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása, kifejtése esetelemzés, vita és egyszerű szerepjáték során.
A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzikörnyezeti ismeretek megfogalmazása, valamint egyszerű természet- és társadalomtudományos szemléletű magyarázata. Leírások, beszámolók készítése megfigyelésekről, ismeretekről szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, tanári irányítással. Ismeretszerzés és - feldolgozás projektmódszerrel, közvetett tanári irányítással a különféle tájtípusokkal kapcsolatban. A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzikörnyezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására irányuló igény kialakítása a tanulókban.
• gyűjtemény, tabló készítése különböző szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, talajok, termények, termékek, képek); • a számítástechnika által nyújtott lehetőségek alkalmazása a tanulói beszámolók, kiselőadások összeállítása során; • a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban. Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés vagy híranyag alapján emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése, értékelése és véleményezése. A különféle tanulói nézetek kifejtése esetelemzés során és felszólalásban, a vélemények megvédése érvekkel vitában, szerepjáték során. A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Logikusan felépített kiselőadások, írásbeli beszámolók, bizonyítások és cáfolatok készítése a földrajzi-környezeti megfigyelésekről, ismeretekről a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan. Ismeretszerzés és feldolgozás projektmódszerrel, tanári útmutatással (pl. a geoszférák földrajzikörnyezeti kölcsönhatásairól). A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására és elmélyítésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.
3. Tájékozottság a földrajzi térben 9. (előkészítő) évfolyam Az ismert tér fokozatos kitágítása. Tájékozódás a kontinenseken.
A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása. Keresztmetszetről és tömbszelvényről szerzett információk azonosítása térképi információkkal.
Felismerés, keresés, egyszerű helymeghatározás különböző méretarányú térképeken.
8. oldal
9–12/13. évfolyam Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékelése. Alapvető tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban. A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékelése. Keresztmetszetről, tömbszelvényről, légi fotóról és műholdfelvételről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, helymeghatározás és
A földrajzi fokhálózat használata. Egyenes és görbe vonal menti távolságok mérése különböző méretarányú térképeken.
A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése.
A földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszerűen kifejezhető adataik nagyságrendjének érzékelése.
Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.
A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön.
távolságmérés különböző méretarányú és tartalmú térképeken. A földrajzi tér különbségeinek és időbeli változásainak leolvasása térképekről, térképvázlatokról. Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerű számítások a térkép segítségével. A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer, nagyszerkezeti egységek, óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, települések, gazdálkodás, termelés, pénzvilág) méreteinek érzékelése. Az egyes földrajzi és gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése. Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Okfejtő térképolvasás különféle méretarányú, különböző ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása.
4. Tájékozottság az időben 9.(előkészítő) évfolyam Eligazodás a földtörténet időegységeiben.
A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek tudatosulása.
9. oldal
9–12/13. évfolyam Eligazodás a földtörténet időegységeiben. A földtörténet jelentősebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képződmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek értelmezése. Az alapvető hazai és nemzetközi társadalmigazdasági, környezeti változások elhelyezése az időben.
A kontinenseken megismert földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek leírása. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai).
A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek értelmezése. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok elemzése (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). Az időszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi idő és zónaidő értelmezése, számítása).
5. Tájékozottság a környezet anyagaiban 9.(előkészítő) évfolyam Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése.
A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése.
Annak belátása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az energiatakarékos magatartás kialakítása.
A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismerése. A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismerése a kontinensekről vett példák alapján.
9–12/13. évfolyam Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése. A levegő, a víz és a kőzetek szerepének felismerése a földi élet kialakulásában és a különböző földrajzi környezetekben való fennmaradásában. Egyszerű ásvány-, kőzet- és talajvizsgálatok. A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése, jellemzése. Annak megértése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének felismerése. Az alternatív energiaforrások használatának mint lehetséges megoldásnak a bemutatása. A környezetet károsító leggyakoribb anyagoknak és azok forrásainak a megismerése. A szennyezőanyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása.
6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban 9. (előkészítő) évfolyam Az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek értelmezése. Annak felismerése példákon keresztül, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági fejlődésüket, gondolkodásmódjukat.
10. oldal
9–12/13. évfolyam Az egyes ország csoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. Annak megértése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket,
A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata a kontinensekről való példák alapján. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, egyszerű értelmezése. A társadalmi-gazdasági események egyes országok fejlődésére gyakorolt hatásainak felismerése.
A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele.
Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése.
gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben. Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban ország csoportok, országok példáján. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése. A környezetben lezajló változások értékelése. A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése. A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a természeti és a társadalmi környezetben. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése, valamint annak felismerése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek.
7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben 9. (előkészítő) évfolyam 9–12/13. évfolyam Magyarország földjének részletes megismerése kitekintéssel A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági a Kárpát-medence egészére. A hazai tájak természeti és értékeinek megismerése a hazához való kötődés társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához kialakítása és a reális alapokon nyugvó való kötődés megerősítése érdekében. nemzettudat erősítése érdekében. A magyarság, Magyarország és a magyar gazdaság A magyarság és Magyarország jelentőségének, a helyének, kapcsolatrendszerének megismerése a Kárpátmagyar gazdaság szerepének felismerése a medencében, Közép-Európában, földrészünkön és a Kárpát-medencében, Közép-Európában, világban különböző források felhasználásával. földrészünkön és a világban különböző források elemzésével. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi
11. oldal
jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése.
A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése. Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolataiknak a felismerése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének megismerése a Föld felfedezésében és megismerésében.
jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek mélyítése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének tudatosulása a Föld felfedezésében és megismerésében. A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, valamint ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismerése, egyszerű értelmezése.
8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben 9. (előkészítő) évfolyam 9–12/13. évfolyam A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a A vízszintes és a függőleges földrajzi természeti adottságokban a kontinensekről vett példákban. övezetesség rendszerének értelmezése. A A természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt földrajzi övezetesség megnyilvánulásának hatásának bemutatása kontinensrészek, tájak és országok felismerése a természeti adottságokban példáján. kontinensekről vett példákban. A természetföldrajzi övezetesség társadalmigazdasági életben való megnyilvánulásainak felismerése. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak A természeti tényezők földrajzi felismerése a múlt és a jelen társadalmi-gazdasági összefüggéseinek és hatásainak magyarázata a folyamataiban hazai és külföldi példák alapján. Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében. A regionális társadalmi, gazdasági, környezeti együttműködések szükségességének alátámasztása példákkal a Kárpát-medencében. Európa és országai földrajzi jellemzőinek megismerése, Az európai országok földrajzi jellemzőinek különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos összehasonlítása. országokra és az Európai Unió tagállamaira. Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismerése. A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak és az országok A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő regionális sajátosságainak, valamint hasonlóságaiknak és régiók, ország csoportok, országok különbségeiknek a felismerése. megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekről, az országokról és a tipikus
12. oldal
A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a különböző földrészekről származó példákban. Annak felismerése, hogy napjainkban a társadalmigazdasági és környezeti folyamatok egy része világméretekben zajlik.
Annak tudatosulása a tanulókban, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz.
A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismerése. Annak megértése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk.
Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, illetve a társadalomra háruló felelősségről a természetes és egészséges környezet megőrzésében, regionális példák alapján.
13. oldal
tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése. A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. A világgazdaság működése alapvető összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre gyakorolt hatásainak felismerése. A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerű ütközésének megértése. Annak belátása, hogy az egységes földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt, a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron földi létünket veszélyezteti. A természet- és környezetvédelem céljainak, közös és sajátos feladatainak megfogalmazása, a tevékenységeit nehezítő tényezők felismerése. Annak megértése, hogy a természet- és környezetvédelem nem csupán állami és intézményi feladat, hanem mindannyiunk folyamatos és aktív közreműködését igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, az emberiségre háruló felelősségről, illetve a természetes és egészséges környezet megőrzésében, a fenntartható fejlődés globális méretű megszervezésében. Annak megismerése, hogy az egyén miként járulhat hozzá e célok megvalósulásához helyi és regionális szinten.
TARTALOM 9. évfolyam 10. évfolyam
11. évfolyam
ÓRASZÁM
hatosztályos képzés négyosztályos képzés ötosztályos képzés heti 2 óra heti 2 óra heti 1 óra (ebből heti 0, 5 földrajz) Általános Általános természetföldrajz természetföldrajz Természetismeret heti 1, 5 + 0, 5 óra heti 1, 5 + 0, 5 óra heti 1, 5 óra társadalomismeret társadalomismeret Általános modul modul természetföldrajz Társadalomföldrajz Társadalomföldrajz heti 1, 5 + 0,5 óra társadalomismeret modul Társadalomföldrajz
Megjegyzések:
• A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. • Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértendők az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák száma is. Hatosztályos képzést a 2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. • Az ötosztályos évfolyamon természetismeret tantárgy földrajzi ismereteket is hordoz (környezetvédelem, globális problémák stb.). Külön tantervben szerepel. (A biológia, kémia, fizika és földrajz munkaközösség közösen dolgozta ki.) • Fontosnak tartjuk a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton erre külön figyelmet fordítunk. • A 10/11. évfolyam tananyagába beépítettük a társadalomismeret tantárgy gazdasági ismeretek című részét. Itt modulként jelenik meg. Részletes tanmenete, követelményei és az értékelése a „Társadalomismeret” tantárgy tantárgyi programjában szerepel, itt már a társadalomföldrajz témaköreivel összedolgozva található. • A kétszintű érettségire (12/13. évfolyamon) felkészítő csoportokat indítunk (maximum 25 fő). A középszintű vizsga teljesítéséhez is (!) erre az óraszámok csökkenése és a követelményrendszer miatt feltétlenül szükség van. A csoportok indításának a lehetőségét 8 jelentkezőnél kisebb létszám esetén is kérjük biztosítani. A 7. és 8. osztályok tananyaga a kétszintű érettségi követelményeiben szerepel. • A tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoportok tanmenetét, ezeket a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki. • Az előrehozott érettségi vizsgára lehetőséget adunk. • Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is, különösen az általános társadalomföldrajz és a kontinensek földrajzának tanítása során. • A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Lóczy L. Országos Földrajzverseny, Földtani Örökségünk” pályázat) való felkészítéseket tartunk. • Részt veszünk tantárgyhoz kapcsolódó iskolai rendezvények szervezésében, pl. Föld Napja, Víz világnapja, környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, EU
14. oldal
rendezvények, stb. • Az Oktatási Minisztérium által kiadott tanterv alapján készült. (7-8. évfolyamon Ütő, a 9-12. évfolyamokon Visi J. által írottak.). A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ által kiadott érettségi követelmények szerepelnek. Az évfolyamokra lebontott tanmenetekhez a munkaközösség által használt tankönyvek mellékelt tanmeneteit is felhasználtuk. • Módosítva, átdolgozva: 2007. október- november. Bereginé Simon Ágnes.
Értékelés Formái a. szóbeli kérdésekre adott válaszok egy rövidebb téma szóbeli kifejtése szóbeli felelet kiegészítése fogalommagyarázat topográfiai felelet ábra, kép, tematikus térkép elemzése összehasonlítás kiselõadások riportok készítése videofilm kommentálása b. írásbeli vázlat ,feleletterv készítése kontúrtérkép, vaktérkép kiegészítése folyamatábra rajzolása grafikon ,diagramm készítése tesztek ,munkalapok kitöltése pályázatok készítése c. gyakorlati jellegű kőzetek, talajfajták felismerése kísérletek végzése térképi mérések idõjárási megfigyelések számítások: középhõmérséklet, közepes hőingás, zónaidõ, helyiidõ gyûjtõmunka riportok ,leírások készítése sajtófigyelõ a TV, rádió mûsorainak figyelése esettanulmányok Szempontjai - Ismeri-e a tanuló a fontosabb tényeket, jelenségeket, folyamatokat? - Felismeri-e és tudja példákkal bizonyítani az oksági összefüggéseket? - Tudja-e rugalmasan használni ismereteit a különbözõ földrajzi rendszerekben, csoportosításokban, - Hogyan tájékozódik a térképen? - Rendelkezik-e megfelelõ jártassággal az adekvát információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? - Részévé vált e személyiségének a környezettudatos magatartás? 15. oldal
A szempontok megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente min. a heti óraszámának megfelelõ osztályzata legyen a tanulónak. Egy félévben az egyik jegye szóbeli feleletbõl származzon. Minden témából témazáró jegyet kell szereznie tanulónak. Elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazárók jegyei döntõen befolyásolják a félévi és év végi osztályzatokat. A társadalomismeret tantárgy a 10/11. évfolyamokon modulként épül be a földrajz tantárgyba (heti 0, 5 órában). A tanulók az osztályzatok helyett "dicséretes /jól megfelelt /megfelelt " minősítést kapnak. A megfeleltnél gyengébb teljesítményt nyújtók esetében meg kell találni azokat a fejlesztési módszereket, melyekkel a feltételek teljesíthetők. Iskolaváltoztatás esetén ezek a kategóriák átválthatók osztályzatokra. Az értékelés alapelvei - legyen folyamatos, rendszeres, változatos - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat - terjedjen ki a nevelési - oktatási- képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területérõl szerezzen sokoldalú információt a tanulóról - ne csak a teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja - legyen objektív, hűen tükrözze a tanuló eredményeit és hiányosságait - legyen konstruktív, nevelõ jellegű, de ne legyen ítélkező és osztályzat központú - az egyes témáknál leírt követelményszintet tekintjük minimumszintnek (elégséges) - a jeles szintet az érettségi vizsgaszabályzathoz igazítjuk - a középszintű szóbeli érettségi tételeit a munkaközösség közösen dolgozza ki, a középszintű írásbeli feladatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével.
16. oldal
Feltételek földrajz szakos egyetemi végzettségû tanár földrajz szaktanterem szertári alapkészlet szakkönyvek (iskolai könyvtár) térképek természet és gazdaságföldrajzi ,valamint tematikus térképek továbbképzési lehetőségek Javasolt eszközszükséglet: sötétíthetõ terem táblával diavetítõ írásvetítõ videólejátszó televízió térképtartó állvány térképtároló kontúrtérképek tellúrium( Tanért 1985) indukciós földgömb (Tanért 1982) Naprendszert bemutató falitérkép(Calderoni 1992) transzparens sorozatok diasorozatok: UNIVERZUM diasorozat (OOK,1987),diasorozat a középiskolák számára, videofilmek oktatótáblák kõzetgyûjtemény talajminták meteorológiai eszközök iránytûk õsmaradvány gyûjtemény világatlasz számítógép, Internet hozzáférhetőség, Egyéb segédletek: Tankönyvek, munkafüzetek, földrajzi atlasz, tanári segédkönyvek, módszertani folyóiratok, szakfolyóiratok (pl. Földgömb, National Geographik, HVG, stb.) A munkaközösség által használt tankönyvek az egyes évfolyamokon: (A tankönyvek minden évfolyamon tagozatra való tekintet nélkül egységesek. A német nemzetiségi osztályok számára e tankönyvek fordításait állnak rendelkezésre.) 9/10. évf.: 10/11. évf.: 12/13. évf.:
Földrajz 9. (Mozaik Kiadó) Földrajz 10. (Mozaik Kiadó) Az előbb felsorolt tankönyvek, egyéb segédletek pl. Középiskolai Földrajzi feladatgyűjtemény (NT, Mozaik Kiadó) folyóiratok cikkei, Internet, statisztikai zsebkönyvek, stb. Középiskolai Földrajzi Atlasz (CARTOGRAPHIA)
17. oldal
Kétszintű érettségi vizsga földrajzból (12/13. évfolyam) A Földünk és környezetünk tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű érettségi vizsgán az eddigiektől eltérően a szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia a jelöltnek a felkészültségéről. Mindkét szint írásbeli vizsgáján a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek alkalmazását jobban igénylő feladattípusokkal. A vizsgán a jelöltnek a földrajzi-környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az alábbi földrajzi kompetenciák - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról is: • földrajzi- környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése • földrajzi- környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében • különböző típusú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése • kontúrtérképes feladatok megoldása • egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése • az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása • földrajzi- környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, különböző típusú ábrák (folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok) és térképvázlatok készítése • szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan • földrajzi- környezeti szemlélet- és gondolkodásmód Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a korábbiakhoz képest nagyobb teret kap az új társadalom földrajzi szemlélet. Ennek megfelelően a feladatok között szerepelhetnek a napi gazdasági folyamatokkal, a társadalmi-gazdasági élettel kapcsolatos kérdések is. A Földünk és környezetünk (földrajz) tantárgy közép- és emeltszintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a jelölt az általános földrajzi, környezeti műveltségéről ad számot. A vizsga feladatai az anyagban való általános tájékozottságot, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét várják el a jelölttől. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgán az összefüggések felismerését, a földrajzikörnyezeti gondolkodás és az ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző földrajzi-környezeti feladatok megoldása során. Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nem került külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, ebből a szempontból a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. A követelményrendszer az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki,
18. oldal
ahol az eltér a korábban megszokott gyakorlattól. A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban, az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is. Továbbjutás feltétele: Megfelelés a kétszintű érettségi követelményeinek.
Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 9. (előkészítő) évfolyam Az előkészítő évfolyam természetismeret tantárgyának tanmenetét a biológia, fizika, kémia és földrajz munkaközösségek közösen alakították ki. A tárgyat a biológia, fizika és kémia szakos tanárok tanítják. 17 tanítási órát visz a földrajz tantárgy, heti 0,5 órában. Belépő tevékenységek • • • • • • • • • • • • •
Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő és szakirodalom felhasználásával. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan.
Témakörök Térképi ismeretek 2 óra Kozmikus környezetünk
Tartalmak A térkép jelrendszere, fajtái Tájékozódás a térképen Csillagászat fejlődése, történeti áttekintés A Nap 19. oldal
8 óra
A földtípusú bolygók A jupiter típusú bolygók A Föld Időszámítás, a Hold Kisbolygók, üstökösök, meteorok Csillagok csillagrendszerek, űrkutatás
A globális problémák A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi földrajzi vonatkozásai következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, nyersanyag- és 7 óra energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére. A különböző geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. Globális környezeti problémák. Környezeti problémák lakóhelyünk környékén. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Ismerje a csillagászati fogalmakat, a világegyetem kutatásának történetét. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.
9/10. évfolyam Belépő tevékenységek • • • • • • • • • • •
Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan.
20. oldal
• • • • • • • •
Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alapján. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő és szakirodalom felhasználásával. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Különféle társadalmi-gazdasági folyamatokat és környezeti problémákat bemutató tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján.
Témakörök
Tartalmak
Bevezetés, ismétlés Térkép, tájékozódás 1 óra A geoszférák földrajza A kőzetburok földrajza 16 (14) óra Földünk gömbhéjas szerkezete, a belső gömbhéjak jellemzői. A 50 (45) óra kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza 15 (12) óra A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza 12 (9) óra A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A szárazföldi jég. A talaj földrajza 2 óra A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái 3 óra A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. Tájékozódás a földtörténeti időben: Földtörténet geológiai, éghajlati, viszonyok a különböző időkben és korokban, az 2 óra élővilág változásai. A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok 10 (7) óra jellemzői. 21. oldal
A földrajzi övezetesség A vízszintes földrajzi övezetesség rendszere. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. A Föld népessége Népesség- és A népességszám változásai. településföldrajz A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség 10 (7) óra térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. Év végi összefoglalás Tanulmányi kirándulásra is fordítható 1 óra A zárójelekben szereplő óraszámok a matematika és informatika tagozatos osztályokra vonatkoznak. A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.
Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azoriszigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiaihegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer,Krakatau,Laurázsia,Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer; Bodeni-tó, Brahmaputra, Csádtó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holttenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.
22. oldal
10/11. évfolyam Belépő tevékenységek • • • • • • • • • • • •
A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, a globalizálódó világ jellemző vonásairól. Példák gyűjtése különféle kommunikációs forrásokból különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportos információgyűjtés alapján. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről.
Témakörök A világ változó társadalmi-gazdasági képe 25 óra
Tartalmak A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működő tőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. 23. oldal
A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon 37 óra Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Törökország, “olajországok” “banánköztársaságok”, “adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemző vonásai. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. Magyarország népességföldrajza napjainkban. Magyarország gazdasági kapcsolatai Településpolitika. Gazdasági szerkezetünk változásai 1990 után. 8 óra Regionális különbségek. Régiók. Külgazdasági kapcsolataink. Hazánk és az EU. Év végi összefoglalás Tanulmányi kirándulásra is fordítható. 2 óra A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok
A tárgy heti 1, 5 órája kiegészül a heti 0, 5 óra társadalomismeret (gazdasági ismeretek) modullal. A két tárgy megfelelő témakörei itt már összedolgozva jelennek meg. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.
Új topográfiai fogalmak Asszuáni Nagy-gát; Kuznyecki-medence, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár; Arab Emírségek, Bolívia, Chile, Csád, Guinea, Irán, Kenya, Kuvait, Líbia, Libéria,Málta, Marokkó, Monaco, Nicaragua, Tunézia; Bahama-szigetek, Bali, Dominika, Kanári-szigetek, Panama, Seychelle-szigetek;Alexandria, Antwerpen, Atlanta, Cseljabinszk, Csernobil, Dallas, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dortmund, Duisburg, Europoort, Fokváros, Galaţi, Hannover, Haifa, Houston, Jeruzsálem, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Ostrava, Perth, Randstad, Rijád, Szczecin,Seattle,Teherán,TelAviv-Jaffa,Theszaloniki, Trieszt, Uszty-Ilimszk, Várna, Zürich. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen
24. oldal
képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Legyen tájékozott hazánk gazdaságát érintő kérdésekben.
12/13. évfolyam Felkészítés a kétszintű érettségire Célok A tananyag átismétlése, grafikonok, táblázatok, diagrammok, térképvázlatok elemzése. Megfelelés a kétszintű érettségi követelményeinek közép-, ill. emelt szinten.
Tartalom: Általános természetföldrajzi ismeretek: Magyarország földrajza Kontinensek földrajza- regionális földrajz Társadalomföldrajz Tesztek, feladatok megoldása
8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 5 óra
A résztémáknál a témakörök megegyeznek a 7-11. évfolyam tananyagának témaköreivel.
25. oldal
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Térképészeti ismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.1. A térképi ábrázolás
A térképek jelrendszere
A tematikus térképek ábrázolási módszerei 1.2. Térképi gyakorlatok
Emelt szint
Legyen tisztában a térkép fogalmával, a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Értse a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. Tudja alkalmazni a vonalas aránymértéket és a méretarányt. Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire.
Vegye észre a térkép méretarány-választása és az ábrázolni kívánt adatok, tények mennyisége és pontossága közötti kapcsolatot.
Ismerje a domborzatábrázolás különböző módszereit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét. Ismerje fel a térképen a domborzati formákat. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok, a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat, a szélességi és hosszúsági körök jellemzőit. Tudja felhasználni feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Használja a helymeghatározás során a földrajzi fokhálózatot, a kilométer-hálózatot. Legyen képes távolságot mérni egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével, vonalas távolságot meghatározni aránymérték felhasználásával. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot szintvonalas térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Tudja alkalmazni ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket. Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről,
Értse, hogy a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak a térképek készítésekor.
26. oldal
Értse a szélességi körök és a hosszúsági körök származtatását. Tudjon különböző fajtájú diagramokat és kartogramokat készíteni, elemezni. Legyen képes távolság meghatározásra az Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével. Legyen képes területszámításra arányszám felhasználásával. Tudjon méretarány használatát igénylő számításos feladatokat megoldani.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
1.3. Az űrtérképezés
Emelt szint
tudja azokat elemezni. Tudja térképpel azonosítani a keresztmetszetet, tömbszelvényt. Legyen képes logikai térképolvasásra. Legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi- és űrfelvételeken.
Tudjon a szintvonalas térkép alapján metszetet szerkeszteni. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére. Értse a műholdfelvételek készítésének elvét. Tudjon tényeket leolvasni légi- és űrfelvételekről.
2. Kozmikus környezetünk VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben
Ismerje a Galaxisunk nevét és benne a Naprendszer helyét. Ismerje a Tejútrendszer alakját, méreteit, a galaxisok keletkezését. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit.
27. oldal
Emelt szint Lássa az összefüggéseket fizikai ismeretei alapján a gravitáció és a keringési sebesség, a naptávolság és a sebesség, illetve a forgás és következménye között. Ismerje a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Ismerje a világegyetem kialakulásának főbb elméleteit. Sorolja fel a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.2. A Nap és kísérői
Emelt szint
Tudja felsorolni a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Ismerje a Nap földi életet meghatározó tulajdonságát, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozást.
Bolygók
Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét. Mutassa be a Nap belsejében lejátszódó termonukleáris folyamatokat, a földi életre gyakorolt hatásukat. Ismertesse a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre. Tudja alkalmazni fizikai, kémiai ismereteit a Nap sugárzásának jellemzésében. Magyarázza meg a holdfázisok és a napfogyatkozás összefüggéseit.
Mutassa be az összefüggéseket a Naprendszer bolygóiról készült Tudja felsorolni a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, adatsorok elemzése során, és magyarázza azokat. sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Mutassa be a Naptól való távolság meghatározó szerepét a bolygók tulajdonságainak kialakulásában.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
A Hold
Ismerje a Hold fizikai jellemzőit, mozgásának sajátosságát. Értse a holdfázisok változásának okát.
Üstökösök, meteorok
Ismertesse az üstökösök felépítését. Mutassa be az üstökösök anyagának, mozgásának jellemzőit, Ismerje a meteorok jellemzőit, tudja magyarázni a meteor és jellegzetes formájuk kialakulási okát. meteorit közötti különbséget. Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti Ismertesse Foucault ingakísérletének jelentőségét. összefüggést. Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő, a szélességi fokok távolsága).
2.3. A Föld és mozgásai
28. oldal
Tudja jellemezni a Hold felszínét, lássa a hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését.
Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. Tengely körüli forgás
Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás NyK-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt.
Nap körüli keringés Értelmezze a Nap látszólagos járását. Mutassa be a Föld tengelyferdeségének következményeit.
Ismerje a napszakok, a szürkület és az alkony kialakulásának okait.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában
Emelt szint
Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét, a Nap – Föld közepes távolságát. Elemezzen keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést, az évszakok ellentétes idejét a két félgömbön. Mutassa be a besugárzás erőssége, időtartama és a felmelegedés közötti összefüggést, és vonjon le ebből következtetést.
Tudja kiszámítani bármely földrajzi helyen a delelési magasságot a nevezetes időpontokban. Alkalmazza feladatmegoldásban a dátumválasztó vonalat.
Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.
Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Ismertesse a mesterséges égitestek, szondák jelentőségét a Naprendszer és más galaxisok megismerésében. Értse a különböző műholdtípusok gyakorlati alkalmazásának eltérő lehetőségeit.
29. oldal
Mutassa be a Juliánus és a Gergely naptár közti különbséget.
3. A geoszférák földrajza VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet
3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői
Emelt szint
Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit. Ismerje a nagy hegységrendszerek kialakulásának okait, tudja azokat összehasonlítani. Tudja bemutatni a jégkorszakban végbement természetföldrajzi változásokat.
Ismerje a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit. Értse a geoszférák fejlődését és annak kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra). Ismertesse az őskontinenseket (Pangea, Laurázsia, Gondwana), feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit. Ismertesse a jégkorszak kialakulását magyarázó elméleteket. Mutassa be az egyes földtörténeti idők biológiai evolúciós eseményeit.
Értse a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. Mutassa be szóban és rajzban a Föld gömbhéjas szerkezetét, a Ismerje fel a geoszférák közötti kapcsolatokat. különböző geoszférák elhelyezkedését, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Vázolja fel az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Tudja ismertetni ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai Hasonlítsa össze az egyes gömbhéjak jellemző kémiai jellemzőit. összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét. Ismerje a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát.
3.1.3. A kőzetburok felépítése
Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, szerkezetét, tudja elemezni azt ábra segítségével. Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket.
TÉMÁK
Tudjon önállóan ábrát készíteni a témához kapcsolódóan.
VIZSGASZINTEK
30. oldal
Középszint
Emelt szint
Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemez-határokra, és tudja megmutatni, felismerni azokat a térképen. 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai
Magmatizmus és vulkánosság
Tudja bemutatni ábrák segítségével a lemezmozgásokat és azok következményeit. Használja a hozzájuk kapcsolódó fogalmakat (magma, magmaáramlás, óceáni hátság, mélytengeri árok). Tudja magyarázni a kőzetlemez-mozgások típusait és azok okait. Ismerje fel a legfontosabb mélységi magmás kőzeteket. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Ismerje fel a legfontosabb vulkáni kiömléses és törmelékes kőzeteket, keletkezési körülményeit és hazai előfordulásukat. Soroljon fel működő vulkánokat. Mutasson meg a térképen és ismerjen fel a térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat.
Magyarázza a nehéz-, a színes- és a nemesfémércek képződését, és tudja ezt példákkal alátámasztani. Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket.
Tudja magyarázni példa segítségével az ún. “forró pontok” feletti vulkánosságot.
31. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Vulkáni utóműködés A földrengés
3.1.5. A hegységképződés
3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei
Emelt szint
Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére.
Ismerje a vulkáni utóműködés konkrét példáit, előfordulásait, hasznosítási lehetőségeit. Mutassa be a geotermikus energia felhasználási lehetőségeit. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát. Lássa kapcsolatát a Ismerje az erősségmérés elvét, a rengések kísérőjelenségeit. Értelmezze a földrengés erősségének kifejezésére használt vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. különböző skálákat. Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. Ismerje a pusztítás elleni védekezés lehetőségeit. Mutassa be a hegységképződési szakaszok egymásra épülését és Ismerje a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek összefüggéseit. tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat Tudjon a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű mondani. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a folyamatábrákat készíteni, elemezni. gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra. Legyen képes ábrákon, fényképeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Sorolja fel a hegységképződés szakaszait. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismerje a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket, tudjon példát mondani előfordulásukra: kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát a felhasználásukra. Tudja jellemezni a gránitot, a bazaltot, az andezitet, a riolitot és tufáikat, a mészkövet, a dolomitot és a löszt.
32. oldal
Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát. Lássa a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat. Ismertesse a kőzetek anyagainak körforgását. Mutassa be az üledékes ércképződés folyamatát.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti
egységei
Ismerje a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket. Tudjon példát mondani a hazánkban előforduló szerkezeti formákra.
Ősmasszívumok (ősföld)
Emelt szint Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni nagyszerkezeti egységeket. Tudja magyarázni ismeretei alapján a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását. Mutassa be példák alapján a nagyszerkezeti egységek szerepét a kontinensek fejlődésében.
Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék) és a hozzájuk kötődő ásványkincseket. Röghegységek
Gyűrthegységek
Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait. Jellemezze szerkezetüket és sorolja fel ásványkincseiket. Ismertesse az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert. Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét.
Süllyedékterületek, síkságok
Ismertesse a síkság fogalmát, csoportosításukat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Mutassa be gazdasági jelentőségüket. Tudjon példát az egyes típusokra.
33. oldal
Mondjon példát az üledékes kőzetekből felépülő röghegységekre.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1.8. A földfelszín formálódása
Ismerje fel konkrét példákban a felszínformálódás három fő folyamatának fizikai és kémiai változásait: lepusztulás – aprózódás, mállás és legfontosabb előidézői; szállítás – a legfontosabb szállító folyamatok; felhalmozás – a külső erők és az ember szerepe. Tudja példákkal alátámasztani a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban. Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (középhegység, magashegység, mélyföld, alföld, fennsík, dombság, völgy, medence, hátság). Tudjon ezekre példát mondani a kontinensekről és hazánk területéről, tudja megmutatni ezeket a térképen és felismerni a térképvázlatban.
34. oldal
Emelt szint Ismerje a mállás különböző típusait, a szállítás szállítóközeggel és anélküli formáit.
Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a felszínformákhoz kapcsolódó tipikus tájakat, tudja elhelyezni ezeket a megfelelő kontinenseken és földrajzi övezetekben.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete
3.2.2. A levegő felmelegedése
Tudja felsorolni és csoportosítani a légkört alkotó anyagokat. Tudjon egyszerű metszetrajzot készíteni és elemezni az atmoszféra szerkezetéről. Ismerje a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét. Mutassa be az ózon jelentőségét az élővilág szempontjából.
Emelt szint Értse a légkör fejlődését, összetételének változását. Tudjon következtetni a levegő minőségére az összetétel változását bemutató adatsorokból.
Ismertesse az ózonréteg kialakulását. Tudjon példákat mondani az ózon lebomlását előidéző folyamatokra, legyen tisztában az általuk előidézett veszélyekkel, tudjon a megoldás lehetőségeiről. Tudja magyarázni a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet és a Ismerje a hőmérséklet gazdasági jelentőségével kapcsolatos napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a fogalmakat: tenyészidőszak, hőösszeg, napfénytartam. felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, Alkalmazza fizikai ismereteit az üvegházhatás kialakulásának jelentőségét. magyarázatában. Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát és származtatását.
35. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
3.2.3. A légnyomás és a szél A légnyomás és a szél
Emelt szint
Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek olvasására. Tudjon példát mondani a hőmérsékletváltozás felszínalakító szerepére.
Legyen képes hőmérsékleti tematikus térképek összehasonlító, logikai elemzésére.
Ismerje a légnyomás fogalmát, változásának okát. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával. Mutassa be a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában.
Ismerjen trópusi ciklonokat és nevezetes helyi szeleket, szélrendszereket (hurrikán, tájfun, orkán, tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), tudja bemutatni jellegzetességeiket. Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét. Ismertesse a ciklon és az anticiklon keletkezésének feltételeit. Készítsen hozzá magyarázó rajzot.
Ciklon és anticiklon
Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és az anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Ismerje hatásukat az időjárásra és az éghajlatra.
Időjárási frontok
Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat. Jellemezze keresztmetszet segítségével a hideg és a meleg frontot. Legyen képes ismereteinek alkalmazásával légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és Legyen képes időjárási térképek elemzésére. műholdfelvételeken.
A szél felszínformáló tevékenysége
Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a szél által formált képződményeket (homokfodor, homokbucka, szélbarázda, kőgomba).
36. oldal
Értse az összefüggést a szél felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényező között. Mutassa be a szél által formált képződmények kialakulásának folyamatát.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere
A monszun szélrendszer
3.2.5. Víz a légkörben
Értse a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulását. Ismertesse az álladó szélrendszereket (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) és kialakító tényezőiket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be magyarázórajz segítségével a mérsékelt és a forró övezeti monszun szélrendszer kialakulását és jellemzőit.
Emelt szint Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek kapcsolatát. Ismerje a futóáramlás fogalmát és szerepét. Alkalmazza a szélrendszerekről tanultakat kontinensek, konkrét tájak éghajlatának bemutatásában.
Ismertesse a passzát- és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát. Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő szerepét. Tudjon magyarázó ábrát készíteni a monszun szélrendszer kialakulásáról. Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a Ismerje fel a főbb felhőtípusokat. Értse, mikor és miért alakulnak következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, ki, milyen időjárást eredményeznek. telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapotAlkalmazza a csapadékhoz kapcsolható természetföldrajzi változás. összefüggéseket földrajzi övezetekre, kontinensekre, konkrét és Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. elképzelt tájakra. Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták Alkalmazza az összefüggést a levegő hőmérséklete és a kialakulásának folyamatát. lehetséges maximális vízgőztartalma között. Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét. Legyen képes vízgőztartalom-számítási feladatok megoldására. Ismerje a köd típusait és keletkezésük körülményeit. Tudjon példákat mondani a csapadék felszínformáló hatására (leöblítés, vonalas erózió).
37. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat
Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Ismerje az időjárás-jelentés és előrejelzés lényegét a mindennapi életben és a gazdaságban, a meteorológiai mérőműszerek és a műholdfelvételek szerepét. Tudjon időjárási térképet olvasni. Tudjon tematikus térképeket (csapadék, szél, hőmérséklet) összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni. Tudja bemutatni példák alapján az emberi tevékenység légszennyező hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.
38. oldal
Emelt szint Ismerje az éghajlat időbeli változásait, pl. a kőzetlemez-mozgások, az eljegesedés hatását és ezek magyarázatát. Értelmezze a mikroklíma fogalmát. Tudjon példákat mondani az időjárás-változások biológiai hatásaira. Tudjon időjárás térképekből következtetéseket levonni, aktuális forrásanyagokat feldolgozni. Lássa a légkör egységes rendszerként való működését, legyen képes a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségek, szabályok megfogalmazására. Mutassa be a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okait és következményeit.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása
3.3.2. A világtenger Az óceánok és a tengerek
A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai
Emelt szint
Ismerje a vízburok tagolódását. Értse a víz körforgásának folyamatát, halmazállapotának és helyének változásait. Tudja elemezni sematikus ábrán a napsugárzás és a víz körforgásának kapcsolatát, a párolgás és a csapadék szerepét.
Ismertesse a vízburok kialakulását.
Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket.
Tudja megkülönböztetni a beltengert és a peremtengert, tudjon rá példákat mondani és térképvázlaton bejelölni.
Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással.
Értse a tengervíz sótartalmának övezetes kialakulását. Tudja bemutatni a földrajzi tényezők összefüggéseinek alkalmazásával a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén.
39. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A tengervíz mozgásai Értse az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel. Tudja megmutatni a térképen az alábbi áramlásokat: Golf-, Észak-atlanti-, Kuro-shio-, Labrador-, Oja-shio-, Humboldt-, Benguela-áramlás. Bizonyítsa tematikus térképek segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását, kialakulását, és mondjon példát azokra. Értelmezze magyarázó ábra alapján a tengerjárást, lássa természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. Tudja indokolni a delta- és a tölcsértorkolat kialakulását. Bizonyítsa példák alapján a nagy kikötők kialakulása és a torkolattípus közötti kapcsolatot. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést, az ár-apály szintkülönbsége és a torkolattípus kialakulása közötti kapcsolatot.
A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása
Tudja bemutatni példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást.
40. oldal
Emelt szint Tudja összekapcsolni a térben az uralkodó szelek és a tengeráramlások térképét. Ismerje fel a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait.
Magyarázza a szökőár és a vakár kialakulásának feltételeit.
Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek és az ércek képződésére. Ismertesse a kitermelés lehetőségeit.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak
Emelt szint
Ismerje a tavak keletkezési típusait. Tudjon példákat mutatni az atlaszban az egyes típusokra.
Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján.
Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait.
A folyóvizek
Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, ábrákon. Értékelje a belső és külső erők munkájának következményeit, az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és Értékelje és alkosson véleményt néhány példa alapján a pusztulásában. mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről. Tudjon példákat mondani a tavak környezeti értékeinek hasznosítási módjaira. Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Értse a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi Bizonyítsa példákkal térkép alapján a domborzat és a fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. szakaszjelleg összefüggését, térbeli és időbeli változását. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Tudjon többtényezős földrajzi összefüggéseket elemezni (sebesség, hordalékszállítás, vízhozam kapcsolata a Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló felszínformálással). munkáját. Legyen képes vízállás-jelentés értelmezésére. Ismerje a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról.
41. oldal
Ismerje fel konkrét példákon a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
3.3.4. A felszín alatti vizek Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát.
Tudja összehasonlítani a felszíni és a felszín alatti vizek fizikai és kémiai tulajdonságait.
Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását és egymással való kapcsolatát. Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát. szerint. Alkalmazza a geotermikus gradiensről tanultakat a felszín alatti Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek vizek hőmérsékletének magyarázatában. elhelyezkedésében és mozgásában, a talajvíz szintjének Tudja ábrázolni egyszerű metszeten a karsztformákat. kapcsolatát a csapadékkal és a párolgással. Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat növényborítottság szerepét a karsztosodásban. (víznyelő, dolina, polje, cseppkő, barlang, barlangi patak, karsztforrás). 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Mutassa be a víztározó és a vízlépcső szerepét. Tudjon következtetni a földrajzi elhelyezkedésből, a természet- és Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit. a társadalomföldrajzi jellemzőkből a vízigényekre és azok Mutassa be a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia kielégítésének módjára. hasznosításának lehetőségeivel, tudja ezt példákkal bizonyítani. Ismertesse a vízkészlet hasznosításának lehetőségeit, módjait.
Tudja példák alapján bizonyítani a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében, a Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való vízzel való takarékoskodásban. takarékosságnak szükségességét. Tudja példák segítségével bemutatni a nagy vízrendszerekbe való emberi beavatkozás helyi és regionális következményeit.
42. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
3.3.6. A jég és felszínformáló munkája
3.4. A talaj
Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképződés folyamatát. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakarók felszínformálását, a jég pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, fotón a jég által formált képződményeket (pl.: jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság). Tudjon példákat említeni ezek földrajzi előfordulására és tudja megmutatni azokat a térképen. Ismertesse a talajképződés folyamatát. Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat, (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre. Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat.
43. oldal
Tudja magyarázni a jégképződés folyamatát. Tudja bemutatni konkrét tájakon a jég felszínformálásának következményeit. Bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét a talajok kialakulásában. Mutassa be az egyes talajszintek jellemzőit. Tudjon példákat mondani azonális talajok kialakulására. Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következményeit. Tudjon példákat mondani a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, ezek kiváltó okaira és következményeire, a megelőzés és a megoldás lehetőségeire. Tudjon elemezni a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket.
3.5. A geoszférák kölcsönhatásai
44. oldal
4. A természetföldrajzi övezetesség a Földön VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek
Valódi éghajlati övezetek
4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség
Emelt szint
Tudja magyarázni egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge, az egységnyi területre jutó napsugárzás és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Tudja megmagyarázni a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését. Tudja bejelölni a térképvázlaton a szoláris éghajlati övezeteket, tudja pontos helyüket a földrajzi fokhálózatban. Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzati viszonyok az éghajlatot. Tudjon példát mondani tematikus térképek felhasználásával a szoláris övezeteket módosító tényezőkre. Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget. Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Tudja megmutatni a térképen a földrajzi övezeteket, öveket és területeket. Bizonyítsa az éghajlati övezetesség meghatározó szerepét a többi földrajzi tényező jellemzőinek kialakulásában. VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint Jellemezze az egyes területek éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken.
45. oldal
Emelt szint Mutassa be az összefüggéseket és a törvényszerűségeket a földrajzi övezetesség elemeinek kapcsolatrendszerében (talajképződés folyamata, vízháztartást befolyásoló tényezők, felszínformálódási folyamatok).
Ismerje a különböző övezetek, övek környezeti problémáit. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat. Tudjon klímadiagramot értelmezni és összehasonlítani. 4.3. A forró övezet
Egyenlítői öv
Tudjon tematikus térképek összehasonlításával komplexen jellemezni, kontúrtérképen feltüntetni éghajlati övezeteket, öveket, területeket/vidékeket. Legyen képes az övezetességet bemutató komplex szelvény elemzésére. Ismerjen fel éghajlati öveket, területeket és vidékeket klímadiagramok alapján.
Ismerje az egész övezetre jellemző közös földrajzi sajátosságokat. Tudja bemutatni a környezeti tényezők és a természetes növénytakaró jellegének változását az Egyenlítő és a térítőkörök Tudjon az övezetességet bemutató komplex szelvényt készíteni az között. Egyenlítő és a térítőkörök között egy adott hosszúsági kör Értse az övek elkülönítésének szempontjait. mentén. Jellemezze az egyenlítői éghajlat sajátosságait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az éghajlat sajátosságainak kialakításában, az összefüggést a vízháztartás és a felszínformálás, a csapadék eloszlása és a folyók vízjárása között.
46. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Átmeneti öv
Térítői öv
Emelt szint
Jellemezze az öv élővilágát, talaját. Tudja felsorolni legfontosabb gazdasági növényeit, ismerje az övben folyó gazdálkodás típusait.
Mutassa be a növénytakaró alkalmazkodását a környezeti tényezőkhöz az övben. Ismertesse az övre jellemző gazdálkodás környezeti problémáit és következményeit.
Tudja összehasonlítani a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellegének kialakulása között. Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozásának hatását a vízjárásra, a vízháztartásra, a felszínformáló folyamatokra és az élővilágra. Mutassa be a különböző szavannatípusok növény- és állatvilágának jellegzetességeit. Tudja felsorolni az övben termesztett fontos gazdasági növényeket és tenyésztett állatokat.
Tudja bemutatni az átmeneti övben a felszínformáló folyamatokat és jelentőségüket.
Ismerje a trópusi sivatagi éghajlat sajátosságait, értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét a kialakulásában. Mutassa be biológiai ismeretei alapján az élővilág alkalmazkodását a szélsőséges környezeti tényezőkhöz.
47. oldal
Legyen tisztában a szavannagazdálkodás ökológiai problémáival, a Száhel-övezet elsivatagosodásának okaival. Hasonlítsa össze a különböző kőzetanyagú sivatagok jellegzetességeit.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Mutassa be a külső erők felszínformáló szerepét az övben. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Tudja magyarázni a gyenge minőségű sivatagi váztalajok Tudja felsorolni, és térképen megmutatni Földünk jelentős zonális kialakulását. sivatagjait. Monszun vidék
Tudja jellemezni a forró övezeti monszun éghajlatot. Ismerje a monszunesőzések szerepét a felszínformáló folyamatokban, a talajképződésben, a gazdálkodásban. Tudjon felsorolni a vidékre jellemző kultúrnövényeket.
Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között.
4.4. Mérsékelt övezet
Ismerje az övezet egészére jellemző közös földrajzi sajátosságokat. Értse az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.
48. oldal
Legyen képes jellemezni a mérsékelt övezetről egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvényt. Tudja bemutatni tematikus térképek segítségével egy kontinensen az övezetességet és kialakulásának okait.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
4.4.1. Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület
Monszun terület
Ismerje a mediterrán éghajlat jellegzetességeit, értse az összefüggést az évszakok jellege és az uralkodó szélrendszer változása között. Tudja jellemezni a természetes növénytakarót, a talajt. Sorolja fel a mediterrán gazdálkodásra jellemző termesztett növényeket, tenyésztett állatokat, a gazdálkodás sajátosságait.
Értse a meleg mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait.
Tudja indokolni a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő jellemzőit. Értse a szélirány változása és a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása, valamint a folyók vízjárása közötti összefüggést.
Tudja összehasonlítani a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot.
Tudja megnevezni és jellemezni a terület növénytakaróját, felsorolni a termesztett növényeit.
4.4.2 Valódi mérsékelt öv
Óceáni terület
Ismerje fel az éghajlat, a természetes növénytakaró és a kőzetminőség szerepét a talajképződésben.
természetes
Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a Igazolja a különböző éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák természetföldrajzi tényezők NY – K irányú változásaira. összehasonlító elemzésével a kontinentalitás NY–K irányú fokozódását. Ismerje a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellegének, jellemzőinek változásában. Mondjon példát az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására.
49. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Mutassa be az összefüggést az éghajlat és a mezőgazdasági hasznosítás között. Mérsékelten szárazföldi terület
Ismertesse a nedves kontinentális éghajlat átmeneti jellegét. Mutassa be a terület természetföldrajzi tényezőinek összefüggéseit. Ismertesse a területen folyó gazdálkodást.
Szárazföldi terület
Tudja jellemezni a száraz kontinentális éghajlatot. Mutassa be az éghajlat kialakulásának okait. Ismerje a folyók vízjárásának jellemzőit. Tudja bemutatni a terület gazdasági hasznosításának lehetőségeit.
Szélsőségesen szárazföldi terület
Ismertesse a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat jellegzetes vonásait, a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a kialakulásában. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét. Ismerje az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait. Ismerje a terület gazdasági hasznosításának lehetőségeit.
50. oldal
Vegye észre a hasonlóságokat és a különbségeket a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között. Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit. Ismerje a terület speciális környezeti problémáit (nem művelt területek feltörése, túlöntözés), kialakulásuk okait. Tudjon példát mondani lehetséges megoldásaikra. Tudja összehasonlítani a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat diagramját, az éghajlatot meghatározó tényezőket. Ismerje a szikesedés, illetve a másodlagos szikesedés folyamatát, okait.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Jellemezze a tajga éghajlatot. Indokolja, miért csak az északi félgömbön alkot összefüggő övet a tajga. Ismertesse az elmocsarasodás okait. Tudja jellemezni a növénytakarót és a talajt. Ismerje az öv gazdasági hasznosításának lehetőségeit. Tudja bemutatni az övezet egészére jellemző természetföldrajzi tényezőket és kialakulásuk okát. Ismerje a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit.
Mutassa be, mely okok hátráltatják az öv gazdasági hasznosítását. Bizonyítsa példákkal a tajga irtásának környezeti következményeit.
Sarkköri öv
Mutassa be a tundra éghajlat sajátosságait, és ezek a következményeit.
Ismertesse a talajképződésnek és a felszínformálódásnak az övre jellemző vonásait.
Sarkvidéki öv
Tudja jellemezni az állandóan fagyos éghajlatot. Ismerje fel hatásait a többi természetföldrajzi jellemző és az élővilág területi elterjedésében. Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Ismertesse a függőleges és a vízszintes övezetesség hasonlóságait, eltéréseit és összefüggéseit. Mutassa be, hogy a hegységekben miért és hogyan változik az éghajlat. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezeti hegységek függőleges övezetességét, a gazdálkodás lehetőségeit.
Tudja magyarázni a belföldi jégtakaró eltérését az északi és a déli félgömbön.
4.4.3 Hideg-mérsékelt öv
4.5. A hideg övezet
4.6. A függőleges földrajzi övezetesség
51. oldal
Magyarázza az állandó sarki nappal és éjszaka kialakulását, hosszúságának É–D-i irányú változását.
Tudja bemutatni a külső erők magassággal változó felszínformáló szerepét a magashegységekben.
Legyen képes függőleges övezetességet bemutató keresztszelvényt készíteni. Ismerje az egyes függőleges övek gazdasági hasznosításának lehetőségeit, tudjon példát mondani azok különbségeire a Föld különböző vidékein.
5. A népesség- és településföldrajz VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.1. A gazdálkodás övezetessége és hatása a környezet állapotára Tudja bemutatni az élelmiszertermelés övezetenként, övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés módjait. Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerét. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik. Mutassa be a trópusi erdőirtások következményeit, a szavannák túllegeltetésének, a növényzet felégetésének hatásait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit.
5.2. A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, összetétele
Emelt szint Tudjon példákat mondani az övezetesség és a táj eltartóképességének kapcsolatára, az övezetesen elrendeződő természeti erőforrásokra. Tudja példákkal érzékeltetni, hogyan igazodnak a természetföldrajzi övezetességhez a gazdasági élet mezőgazdaságon kívüli ágai. Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezet társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait. Tudja térképen megmutatni, munkatérképre berajzolni az életközösségek környezetkárosodással leginkább sújtott területeit. Mondjon példákat arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, övek, területek környezeti problémáit. Mondjon példákat az emberi tevékenység kiterjesztésének (bányászat, vadászat) várható következményeire a hideg övezetben.
Tudja összekapcsolni a korfán tapasztalható eltéréseket történelmi eseményekkel. Ismerje a népesség számának történelmi alakulását. Mutassa be a Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését. demográfiai robbanás okait, összefüggéseit, következményeit. Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket.
52. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Tudja kiszámítani a természetes szaporodás nagyságát. Jellemezze a népesedési szakaszokat, értse az eltérések okait. Tudja leolvasni korfáról az adatokat. Vonjon le következtetéseket a különböző társadalmi és gazdasági fejlettségű országokra vonatkozó népesedési adatokból. Tudja adatok felhasználásával bemutatni a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét. Tudjon következtetni a gazdasági fejlettségre a foglalkozási szerkezet alapján.
Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi-gazdasági következményeket. Tudja példákon bemutatni a népességgyarapodás környezeti következményeit. Mutassa be a foglalkozási átrétegződés okait és módjait.
A népesség területi eloszlása Tudja kiszámolni adatok alapján a népsűrűséget.
Indokolja a mai népességeloszlást és a népességvándorlások irányait. Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb Tudja bizonyítani statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit. népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait Tudjon példákat mondani a népességvándorlások típusaira, tudja azokat összekapcsolni történelmi eseményekkel. és következményeit. Készítsen rendszerező vázlatot a népesedési folyamatokról, a Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő túlnépesedés kialakulásáról és következményeiről tipikus földrajzi arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. helyeken. Ismerje és tudja megmutatni az emberfajták földrajzi Értse a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait. elhelyezkedését.
53. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.3. A települések földrajzi jellemzői
Emelt szint
Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát.
Tudja példákkal igazolni a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést.
Tudja magyarázni a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Igazolja az infrastruktúra fontosságát a városfejlődésben. Tudja felismerni képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Mutassa be a falvak kialakulásának folyamatát. Csoportosítsa a falvakat méretük, alaprajzuk és funkciójuk szerint. Ismerje a tanya változó szerepét és típusait. Tudja bemutatni a változások okait. Ismerje az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros fogalmát, mutassa be kialakulásuk folyamatát, tudjon példát mutatni ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, tudjon a megoldásukra tett intézkedésekről.
Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben.
54. oldal
Mutassa be a mai falvak átalakulási folyamatát, a falvak szerepének átértékelődését. Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Mutassa be a tanya és a farm közötti hasonlóságokat és különbségeket. Tudjon bemutatni tipikus hazai és külföldi agglomerációs térséget. Ismerje föl ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezésének sajátosságait.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényezők szerepét (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) a gazdasági életben. A gazdasági fejlettség és területi különbségei
A világgazdaság működése és folyamatai
Sorolja fel a gazdasági fejlettséget alakító tényezőket. Tudja csoportosítani gazdasági fejlettségük szerint az országokat, és mondjon példát azokra. Tudja értelmezni és alkalmazni a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit. Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit. Mutassa be példákon keresztül a gazdasági fejlettség kapcsolatát az életszínvonallal.
Emelt szint
Tudja példákkal bemutatni, hogy milyen gazdasági szerkezetű országokat érint hátrányosan a cserearányromlás. Készítsen vázlatot a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulási folyamatáról. Bizonyítsa példákkal, hogy az országok gazdasági fejlettségi csoportokba sorolása csak több mutató alapján megbízható. Mutassa be példákkal az eltartott és a foglalkoztatott népesség arányának, a mezőgazdasági termelés fejlettségi mutatóinak, a külkereskedelem mutatóinak és a gazdaság fejlettségének összefüggéseit. Tudja alkalmazni konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat.
Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, Bizonyítsa példákkal a világgazdaság egységes rendszerként való jelenségeit. működését. Tudja, hogyan működik a monetáris világgazdaság és a Mutassa be modell segítségével a piacgazdaság működését, elveit. piacgazdaság. Tudjon példákat mondani a nemzetközi tőkeösszefonódásokra.
55. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Ismertesse a multinacionális vállalatok kialakulását. Értelmezze modell segítségével a multinacionális vállalatok működését.
6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata
6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata
Vázolja fel a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamatát. Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait. Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. Bizonyítsa az egyéb szolgáltatások szerepét és jelentőségét a kereskedelemben. Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat. Készítsen vázlatot az európai integrációs folyamatról.
Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság szoros kapcsolatát. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait. Magyarázza meg az eltartóképesség eltérő alakulását a különböző társadalmi-gazdasági fejlettségű régiókban. Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek logikai olvasására, az ábrázolt összefüggések feltárására.
56. oldal
Emelt szint Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését, a gazdaságirányítás direkt és indirekt módszereit. Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben. Mutassa be modellek segítségével a világgazdaság jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. Értelmezze példák bemutatásával a protekcionizmus, a vámok, az export-kényszer, a barter, a munkaerőpiac, az embargó, az árudömping, a tőkepiac szerepét a világgazdaságban. Érzékeltesse példákkal a WTO szerepét, jelentőségét. Tudjon példákat mondani a világpiactól való különböző fajtájú és mértékű függőség okaira. Érveljen az integráció szükségessége mellett és ellen.
Elemezzen a mezőgazdaság történeti fejlődését bemutató ábrát. Mutassa meg térképen a legnagyobb mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedését. Tudjon példát mondani tájakra, országokra, ahol a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére is magas színvonalú a mezőgazdasági termelés. Mutassa be az élelmiszertermelést befolyásoló társadalmi tényezők szerepét különböző országcsoportok példáján.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás
Emelt szint
Tudja megállapítani statisztikai adatsorok alapján a mezőgazdasági termelés földrajzi eloszlását. Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító folyamatokra.
Indokolja az élelmiszergazdaság legdinamikusabb ágazatainak fejlődését. Értelmezzen jellemző birtokkoncentrációkat és tulajdonformákat bemutató ábrákat.
Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit.
Mutassa be az ókori öntözéses kultúrák mai mezőgazdasági jelentőségét. Értelmezze a növénytermesztés állattenyésztést kiszolgáló szerepét.
Mutassa be, hogyan igazodnak az állattenyésztés főbb módjai a természeti és társadalmi feltételekhez. Nevezze meg a minőségi állattartás feltételeit. Tudjon adatokból következtetni az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallások és a társadalmi szokások hatását az állattartásra. Mutassa meg a térképen a legnagyobb erdőállománnyal rendelkező, legjelentősebb fakitermelő országokat. Sorolja fel a legfontosabb erdőtípusokat és a gazdasági szempontból jelentős, értékes fafajtáikat. Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztető folyamatokat. Nevezze meg a halászat fő területeit a Földön.
57. oldal
Igazolja példákkal az állattartás típusa és a társadalmi- gazdasági fejlettség összefüggését. Mutassa be néhány speciális állat szerepét (jak, bivaly, láma, teve, rénszarvas) az egyes országok társadalmi-gazdasági életében. Mutassa be ábraelemzés során az erdőgazdaság és a feldolgozóipar kapcsolatát.
Keressen összefüggést a természeti adottságok, a hagyományok és a halászat jelentősége között. Sorolja fel a legfontosabb tengeri halászhatalmakat és a legnagyobb mennyiségben kifogott halfajokat. Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság
Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját. Sorolja fel a különböző energiaforrások alkalmazásának előnyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit. Tudja összehasonlítani az energiahordozók kitermelésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat, és értelmezze ezek hátterét. Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környezeti problémákra, érveljen a környezetkímélő termelés szükségessége mellett.
Emelt szint
Ismerje az egyes energiahordozók gazdaságosságát meghatározó tényezőket. Mutassa be a kőolajválság eltérő hatását a különböző országcsoportokra. Hasonlítsa össze a különböző fejlettségű gazdaságok energiaigényeit és energiahatékonyságát. Tudja felbecsülni a világ energiafelhasználásában a jövőben bekövetkező változásokat, a megújuló energiaforrások várható szerepét.
Mutassa be az energiagazdaság környezeti veszélyeit. Ismertesse az energiatermelésből adódó környezeti gondok megoldására kidolgozott elképzeléseket.
58. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. Tudja csoportosítani az ipar ágait, ágazatait. Nevezze meg a főbb iparágak telepítő tényezőit. Magyarázza meg az ipar szerkezetének a fejlettségtől függő alakulását, jellemzőit és a szerkezetváltás folyamatát. Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átértékelődését az iparvidékek életében. Tudjon összefüggéseiben bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. Mutassa be példák alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait.
Mutassa be az ipari és a technológiai parkok szerepét, tudjon ezekre példát mondani. Indokolja az ipar 20. századi nagy területi átrendeződéseit.
Ipar
59. oldal
Tudja példákkal bemutatni a technológiai és a területi kapcsolatokat az ipari termelésben. Értelmezze példák alapján a beszállítói, az alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerelő szerepkör jelentőségét a világ ipari termelésében. Mutassa be ezek hatását a benne érintett országok gazdaságára.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét. 6.5. A harmadik és a negyedik szektor Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti jelentőségének növekedése A közlekedési, szállítási infrastruktúra adottságok közötti összefüggést. Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait. Ismertesse a hagyományos közlekedési módokat és az azok kombinálásával kialakult új szállítási lehetőségeket. Mutassa be diagramok segítségével a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, értse ezek okát. Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait. Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait, ismertesse a csökkentés lehetőségeit. Egyéb infrastruktúra
Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.
A harmadik és a negyedik szektor
Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulását. Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását.
A működőtőke és a pénz világa Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.
60. oldal
Emelt szint Tudja magyarázni a kőolajválság közlekedésre gyakorolt hatását. Mutassa be a közlekedés fejlettsége és az idegenforgalom közötti kapcsolatot. Mondjon európai és hazai példákat a közlekedésfejlesztés, átalakítás legfontosabb szempontjaira.
Mutassa be szemelvények és adatsorok összehasonlító elemzésével az infrastruktúra kapcsolatát az életminőséggel. Magyarázza meg a tercier és a kvaterner szektor szerepének időbeli változását. Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben. Magyarázza az adósságválság okait és gazdasági következményeit. Tudjon példát mondani inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra. Hasonlítsa össze a főbb gazdasági vállalkozási formákat.
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 7.1. A világgazdasági pólusok
7.2. A világgazdaság peremterületei
7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok
Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait. Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. Magyarázza meg a periféria-térségek kialakulásának okait. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek perifériaországait. Soroljon fel példákat a különféle egyedi szerepköröket betöltő országcsoportokra és országokra. Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű országok (pl. “banánköztársaságok”, nyersanyag-kitermelő, főként bérmunkát végző országok, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) gazdasági nehézségeit adatsorok és képek segítségével. Értékelje az “olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét. Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallásiés nemzetiségi összetétel, gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában.
61. oldal
Emelt szint Mutassa be a világgazdasági pólusok területi átrendeződését. Mondjon példákat a világgazdasági pólusokon belüli országok egymás közötti kereskedelmi kapcsolataira és társulásaira.
Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Tudja értékelni az eltérő fejlettségű periféria-országok felzárkózásának különböző esélyeit. Csoportosítsa a periféria-országokat fejlettségük szerint. Mutassa be példákkal a különféle egyedi szerepkörű országok jelentőségét a világgazdaság működésében. Vázolja fel a trópusi üdülőszigetek és az adóparadicsomok kialakulásának okait, gazdaságuk jellemzőit. Mutassa be példák alapján a nemzetközi gazdasági-politikai összefonódások alapján működő országok gazdaságát. Mutassa be az ENSZ, az EFTA, a NAFTA, az OECD, az Európa Tanács, a WHO, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezetek működési területeit.
8. Magyarország VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
Emelt szint
Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-medencében. Értse az összefüggést a medence-jelleg és az egyéb természeti tényezők között, tudjon ezekre példát mondani. Támassza alá példákkal a regionális együttműködés szükségességét a Kárpát-medencében. Jellemezze tematikus térkép alapján a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét.
Tudja önállóan elemezni a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. Használjon a bizonyításhoz különféle tematikus térképeket. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. Magyarázza a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatát és következményeit a Kárpát-medencében. Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre.
Ismerje fel és magyarázza folyamatábra segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű, főbb geológiai eseményeit. Tudja megnevezni és megmutatni a térképen az egyes időszakok főbb képződményeit. Ismertesse hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit, területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit.
Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát. Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit. Lássa az összefüggést az európai kontinens és a Kárpát-medence kialakulása között, bizonyítsa azt szerkezeti térkép segítségével.
Értse a földrajzi helyzet éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével. Tudja elhelyezni az éghajlati övezetesség rendszerében hazánk éghajlatát.
Ismerje az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit. Bizonyítsa példákkal az éghajlat és az egyéb természeti tényezők közötti összefüggéseket.
8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok
Hazánk éghajlata
62. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Mutassa be példákkal, milyen hatást gyakorolnak hazánk éghajlatára a különböző irányból érkező légtömegek, légköri képződmények. Hazánk vízrajza
Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők
Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Értékelje felszíni vizeink hasznosításának gazdasági jelentőségét. Ismerje a felszín alatti vizek hazai előfordulásait, jellegzetességeit, hasznosítását. Ismerje fel képen és ábrán a vizeinkhez kapcsolódó jelenségeket, folyamatokat. Tudja magyarázni vizeink környezeti és minőségi problémáit. Mutassa be a folyószabályozási munkákat. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Mutassa be tematikus térképek alapján a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését.
Ismerje hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmigazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását.
63. oldal
Legyen képes többtényezős földrajzi összefüggések bizonyítására (medence-jelleg, földtani felépítés, éghajlat, felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemzőik). Bizonyítsa példával a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a Kárpátmedencében.
Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén. Tudja történelmi ismereteinek alkalmazásával a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemutató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat elemezni és összehasonlítani. Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdaságipolitikai helyzettel.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK
Nemzetgazdaságunk
Középszint
Emelt szint
Tudjon megnevezni magas és alacsony népsűrűségű területeket, tematikus térképek alapján indokolja a különbségeket. Tudja, hogy milyen nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban. Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának okait, csökkentésének lehetőségeit. Mutassa be tematikus térképek, képek, adatsorok alapján hazánk településföldrajzi jellemzőit.
Vonjon le következtetéseket az ország népességszámát előrejelző adatokból.
Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével. Legyen képes alkalmazni az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására.
64. oldal
Értse az összefüggést a gazdasági-társadalmi jellemzők és a foglalkozási szerkezet átalakulása között. Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmi-gazdasági fejlődés és annak történelmi háttere között. Legyen képes a témához kapcsolódó térképek, adatsorok értelmezésére, összevetésére. Mutassa be példák alapján a piac és a tulajdonformák szerepét, változását a gazdaság működésében. Értékelje forrásanyagok alapján a gazdaság területi és szerkezeti átalakulásának eredményeit és problémáit. Hasonlítsa össze a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatát hazánkban és a kelet-közép-európai országokban. Elemezze a külföldi tőke szerepét a gazdasági rendszerváltásban. Olvassa le tematikus térképekről a munkanélküliség és a GDP adatainak regionális eltéréseit, és magyarázza azokat.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A gazdaság
Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a gazdasági rendszerben. Ismertesse a gazdasági tevékenységek rendszerét, fő ágait, ágazatait hazánkban. Tudjon statisztikai adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről.
Emelt szint Tudjon nemzetközi statisztikák alapján tendenciákat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágazatok szerepéről, és hasonlítsa össze ezt a hazai jellemzőkkel. Ismertesse a termelés környezetre gyakorolt hatásait. Mutassa be konkrét példa alapján az ipari parkok szerepét a térségek gazdasági fejlődésében.
Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét. Ismertesse az élelmiszergazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon példákat mondani Magyarország és az Európai Unió mezőgazdasági kapcsolatára. Tudja bizonyítani éghajlati és talajadottságaink szerepét a Mutassa be a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink területi ágazataira gyakorolt hatásait. Állítson össze idegenforgalmi programot különböző érdeklődésű elhelyezkedésében. Nevezze meg a történelmi borvidékeket. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a vendégek számára. Mondjon példákat az idegenforgalom továbbfejlesztésének településhálózat kapcsolatát. Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi lehetőségeire. Tudja összehasonlítani adatok segítségével külkereskedelmünk körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Mondjon áruösszetételének és irányának változását a gazdasági példákat a Világörökség részeként számon tartott hazai rendszerváltás után. értékeinkre. Igazolja statisztikai adatok alapján az idegenforgalom nemzetgazdasági szerepét. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Ismertesse tematikus térképek alapján az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit.
65. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természet és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld
Emelt szint
Tudja bemutatni ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét, nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait. Tudja példákat mondani az együttműködésekre.
Tudjon példát mondani a CEFTA országaival folytatott külkereskedelmünkre. Mondjon példát az uniós társult tagság külkereskedelmi következményeire. Legyenek aktuális ismeretei hazánk és az Európai Unió kapcsolatainak alakulásáról. Ismertesse a belépési szándékunk okait, a tagsággal járó társadalmi-gazdasági következményeket.
Ismertesse az atlasz segítségével az Alföld résztájait, jellemezze felszínüket. Tudja magyarázni folyamatábrák segítségével az alföldi tájtípusok kialakulását. Jellemezze az Alföld éghajlati, vízrajzi adottságait, fő talajtípusait. Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban. Tudja megnevezni, és a térképen megmutatni a főbb szénhidrogén lelőhelyeket. Mutassa meg a térképen, és nevezze meg kontúrtérképen az Alföld főbb városait, kapcsolja hozzájuk a jellemző iparágakat. Ismertesse az Alföld természeti és kulturális értékeit. Mutassa be példák alapján az idegenforgalom lehetőségeit az Alföldön.
Ismertesse példák alapján a folyók és a szél felszínformáló munkáját az Alföldön. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével az Alföld résztájainak éghajlati- és talajadottságait. Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét az élelmiszergazdaság különböző ágazataiban. Tudja berajzolni munkatérképen az Alföld ásványvíz, hévíz és gyógyvíz lelőhelyeit, gazdasági központjait.
66. oldal
Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait.
Ismertesse a nagytáj nemzeti parkjait és főbb védett értékeit.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja)
Középszint
Emelt szint
Mutassa meg a térképen a Kisalföld és az Alpokalja elhelyezkedését, résztájait, és jellemezze azokat. Magyarázza folyamatábrák segítségével kialakulásukat. Ismertesse éghajlatának, vízrajzának, talajának jellegzetes vonásait és azok hatását a Kisalföld mezőgazdaságára. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok telepítő tényezőit. Tudja a térképen megmutatni, illetve kontúrtérképen megnevezni az ipar és az idegenforgalom központjait. Mutassa be a Kisalföld és az Alpokalja természeti és kulturális értékeit.
Tudja összehasonlítani az Alföld és a Kisalföld természetföldrajzi vonásait, indokolni eltéréseiket. Készítsen keresztmetszeti rajzot a tájak természeti adottságainak bemutatására. Bizonyítsa az infrastruktúra, a hagyományok, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában. Tudja berajzolni munkatérképen a Kisalföld és az Alpokalja gazdasági, idegenforgalmi központjait.
Tudja a térképen megmutatni, illetve kontúrtérképen megnevezni a Dunántúli-dombság részeit, a Mecseket és a Villányi-hegységet. Mutassa be folyamatábrák segítségével a kialakulásukat. Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését. Mutassa be az összefüggést az éghajlat és a mezőgazdasági termények, az élelmiszergazdaság területi elhelyezkedése között. A Dunántúli-domb- és hegyvidék
67. oldal
Mutassa be a Szigetköz környezeti problémáit. Ismertesse a Fertő–Hanság Nemzeti Park védett értékeit. Ismerje földtörténeti fejlődésüket, tudja a földtörténeti időben elhelyezni a résztájak kőzetanyagainak kialakulását. Ábrázolja a jellegzetes felszínalakító folyamatokat, a felszínformákat. Tervezzen a nagytáj értékeinek bemutatására idegenforgalmi programot. Rajzolja be munkatérképen a legfontosabb városokat. Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggését a természeti adottságokkal.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A Dunántúli-középhegység
Tudja megnevezni és a térképen megmutatni a nagytáj ásványkincseit, gyógyvíz-előfordulásait, főbb idegenforgalmi központjait. Mutassa be a nagytáj természeti és kulturális értékeit. Ismertesse a térkép segítségével a Dunántúli-középhegység tagjait, természeti jellemzőit. Mutassa be kialakulásuk folyamatát. Nevezze meg azokat a kontúrtérképen. Jellemezze a középhegységi tájakat. Tudja megnevezni a nagytáj főbb ásványkincseit, azok lelőhelyeit, a rájuk települő ipar telephelyeit, jellemzőit. Tudja térképen megmutatni, illetve kontúrtérképen megnevezni a nagytáj gazdasági és idegenforgalmi központjait. Mutassa be a karsztvizek jelentőségét. Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait. Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás következményeit a területen. Mutassa be példák alapján az idegenforgalom adottságait, a nagytáj természeti és kulturális értékeit.
Emelt szint Mutassa be a Duna–Dráva Nemzeti Park védett értékeit.
Tudja elhelyezni a földtörténeti időegységekben a Dunántúliközéphegység résztájainak, kőzetanyagainak, ásványkincseinek kialakulását. Indokolja a bányászat jelentőségének változását. Rajzolja be munkatérképen a nagytáj főbb résztájait, központjait.
Ismertesse a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett értékeit. Mutassa be az Északi-középhegység tagjait, nevezze meg azokat a kontúrtérképen. Tudja az egyes tagokat elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint. Az Északi-középhegység
68. oldal
Értelmezze a Kárpátok és az Északi-középhegység közös kialakulásából adódó természetföldrajzi kapcsolatokat.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezésistatisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe
Budapest
Jellemezze a táj éghajlatát tematikus térképek és diagramok alapján. Tudja megnevezni, és kontúrtérképen felismerni az ásványkincseik lelőhelyeit, a feldolgozóipar telephelyeit. Mutassa be a gazdasági átalakulás eredményeit és problémáit a térségben. Magyarázza meg miért jelentős a tájon a szőlő- és gyümölcstermesztés. Mutassa be példák alapján a táj idegenforgalmi adottságait, természeti, kulturális értékeit. Mutassa meg a térképen hazánk nagyrégióit. Tudja bemutatni a nagytájakról tanult természeti-társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit. Tudja összehasonlítani statisztikai adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.
Jellemezze a főváros településszerkezetét. Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében. Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel.
69. oldal
Emelt szint Tudja idősorba állítani a hegység egyes tagjait felépítő kőzetek kialakulását. Rajzolja be munkatérképen a bányászat és a feldolgozóipar, az idegenforgalom fő településeit. Ismertesse a térség jellegzetes településtípusait.
Jellemezze a nagytáj nemzeti parkjainak védett értékeit. Ismerje a nagyrégiók kialakításának elveit és szerepét hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében. Tudjon példákat mondani a régiók általános fejlesztésének közös szempontjaira. Indokolja a regionális fejlettség különbségeit természeti, társadalmi, gazdasági tényezőkkel. Értse az infrastruktúra és a fogadókészség nagyrégiónként eltérő szerepét a fejlődésben. Példák alapján mutassa be a nagyrégión belüli és az azok közötti együttműködés lehetőségeit. Tudja példákkal bemutatni a felzárkózás lehetőségeit, esélyeit az egyes régiókban.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 8.6 Magyarország környezeti állapota
Tudja értékelni a környezet állapotát hazánkban tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Bizonyítsa, hogyan függ össze a környezet állapota a természeti erőforrások hasznosításával. Tudjon felsorolni víz-, levegő- és talajszennyező tevékenységeket, illetve példákat a védelmükre tett intézkedésekről és azok eredményeiről.
70. oldal
Emelt szint Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről. Ismerje a környezetgazdálkodás hazai elveit, alkalmazásának példáit, lehetőségeit.
9. Európa és a többi kontinens regionális földrajza VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
9.1. Európa 9.1.1. Általános természetföldrajzi kép Elemezze térképek segítségével, megadott szempontok alapján a kontinens földrajzi fekvését.
Legyen képes a kontinens földrajzi fekvésének önálló elemzésére. Tudja bemutatni a kontinens kialakulásának folyamatát Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével. Tudja kontúrtérképen elhelyezni a fontosabb szerkezet-domszerkezeti egységeit. Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és borzati egységeket. Értse a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének geológiai szerkezetük közötti összefüggést. változása közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásLegyen képes keresztmetszetet rajzolni a kontinensről és a ványkincsek előfordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen az éghajlatok területi elhelyezkedését, nagytájairól. Tudja ábrázolni azokon a többi természetföldrajzi tényező térbeli változását. és tudja jellemezni az éghajlatokat. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Legyen képes éghajlati, növényzeti és talajtérképek Bizonyítsa példák alapján a domborzat szerepét az éghajlat és a összehasonlító elemzésére. Tudja kontúrtérképen elhelyezni a legfontosabb folyókat, növénytakaró alakulásában. tavakat, nagytájakat. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a Tudjon európai példát mondani az erdőirtás és a talajerózió növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. kapcsolatára. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.
71. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.1.2. Általános társadalomföldrajzi kép
9.1.3. Az Európai Unió földrajza
9.1.4. Észak-Európa
Emelt szint
Ismerje fel a jellemző népesedési folyamatokat statisztikai adatok Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- alapján. gazdasági fejlődés kapcsolatát a népsűrűséggel. Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók Tudja térképen megmutatni Európa sűrűn lakott területeit, befogadásából adódó problémákra. Tudja alátámasztani példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Tudja megfogalmazni Európa helyét a világ gazdasági, átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát. Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségeket kulturális életében. Európában, magyarázza azok okait és következményeit. Ismertesse az Európai Unió kialakulásának folyamatát. Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, Mutassa be az együttműködés lényegét és legfontosabb ismerje fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel. területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági Tudja elhelyezni az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai életére. között statisztikai adatok elemzése alapján. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézIsmerje az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit. ményeit. Tudjon érvelni hazánk és az integráció kapcsolatának kérdésében. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Ismerje az együttműködés eddigi lépéseit. Mutassa be a szervezet Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi mezőgazdasági politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. környezetgazdálkodási törekvéseit. Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban. Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi Tudja összefüggéseiben értékelni a természeti és társadalmi tényezők tényezőket. szerepét az országok fejlődésében. Mutassa be az földrajzi adottságok területenként eltérő jelentőségét és időbeli változásait. Tudja ezeket alátáTudja értékelni az ipartelepítés és a gazdasági fejlődés természeti és masztani konkrét példákkal. társadalmi tényezőit. Nevezze meg az egyes országok meghatározó gazdasági ágait, ágazatait és központjait.
72. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
9.1.5. Nyugat-Európa
Egyesült Királyság
Franciaország
Emelt szint
Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait. Tudja példákkal bemutatni a történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész országainak mai gazdasági életében.
Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és az ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, és az ipar területi átrendeződésének okait.
Tudja bemutatni az országok szerepét Európa és a világ gazdaságában. Mutassa be példák alapján a gyarmatok szerepét a gazdasági fejlődésben. Mutassa be a kontinensrész országainak gazdasági szerepét az ipari forradalom idején. Mondjon példákat a gazdasági szerkezetváltásra a 20. század második felében, és mutassa be azok fejlődési következményeit. Ismerje a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejlődésében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival.
Mutassa be a hagyományos iparvidékek válságának okait. Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait. Tudja megmutatni a térképen, és megnevezni a kontúr- Magyarázza a mezőgazdaság fejlődésének történelmi-társadalmi térképen az Egyesült Királyság jelentős gazdasági köz- hátterét az országban. pontjait, ismertesse jellemzőiket. Mutassa be az egyes tájak sajátos mezőgazdasági arculatát. Ismertesse fel forráselemzés alapján a francia érdekérvényesítés hatását az európai gazdaságban. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében. és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellem- Mutassa be az idegenforgalom szerepét az ország gazdasági zőit. Igazolja a gazdaságpolitika és a mezőgazdasági ter- életében. melés sajátos vonásainak kapcsolatát. Nevezze meg a francia gazdaság jellegzetes termékeit. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a legfontosabb gazdasági központokat.
73. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.1.6. Dél-Európa
Olaszország
Emelt szint
Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföldrajzi Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a dél-európai jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. országok társadalmi-gazdasági életében. Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát. Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait. Ismerje a főbb gazdasági központokat, a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit. Jellemezze a Pó-síkság mezőgazdaságát. Fogalmazza meg az északi ipari háromszög fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait.
Tudjon példákat mondani az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbség következményeire. Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában.
Spanyolország
Jugoszlávia
Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és tudja felsorolni az utódállamokat. Mutassa be tájainak eltérő természeti és társadalmi jellemzőit, és tudjon példákat mondani azok következményeire.
Ismertesse az ország Európai Unióhoz való csatlakozása utáni gazdasági fellendülésének okait. Mutassa be a szolgáltatások szerepét a fejlődésben. Mutassa be az idegenforgalmi adottságok szerepét az ország gazdasági fejlődésében. Ismertesse a mezőgazdasági termelés sajátos és területenként eltérő vonásait, fő terményeit. Mondjon példákat az ipar vezető ágazataira, gazdasági központokra. Tudja megmutatni ezeket a térképen. Ismertesse az ország iparának és mezőgazdaságának területi elrendeződését, tudja azt indokolni.
74. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Ismertesse az ország nemzetiségeit és a magyarság területi elhelyezkedését. Mutassa be a Vajdaság gazdasági szerepét. Horvátország
Jellemezze az ország eltérő adottságú tájait, a gazdasági fejlődés Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az alapjait, gazdasági központjait. ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi központokat. Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését. Mutassa be a Dinári-hegység természeti erőforrásait.
9.1.7. Kelet-Európa természetés társadalomföldrajzi vonásai Oroszország
Ismerje a volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen az utódállamokat. Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait.
Ukrajna
Sorolja fel a gazdálkodás természeti és társadalmi problémáit.
Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a Ismertesse az ország energiagazdaságának jellemzőit, az népesség eloszlásával. energiatermelés környezeti következményeit. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Orosz- Mutassa be példák alapján Ukrajna és Oroszország gazdasági kapcsolatát. ország példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. Tudja megnevezni, és kontúrtérképen felismerni a leg- Mutassa be statisztikai adatok alapján Ukrajna jelentőségét Európa és a világ gazdaságában. fontosabb gazdasági központokat. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. Mondjon példákat hazánk és Oroszország gazdasági kapcsolataira.
75. oldal
Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát. Ismertesse a magyar nemzetiség területi elhelyezkedését.
9.1.8. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe
Németország
Emelt szint Mutassa be példák alapján hazánk és Ukrajna gazdasági kapcsolatát.
Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és Hasonlítsa össze Közép-Európa síkságainak, rögvidékeinek és környezeti következményeit. magashegységeinek természeti adottságait, társadalmi-gazdasági Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be lehetőségeit. konkrét példákon az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit. Tudja megnevezni és térképen megmutatni az ország nagytájait. Mutassa be tematikus térképek segítségével az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a termelés különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdaságitársadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát. Nevezze meg az ország legfontosabb gazdasági központjait, ismerje fel ezeket kontúrtérképen.
76. oldal
Mutassa be az ország szerepét, súlyát a világgazdaságban és az Európai Unióban. Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát. Mutassa be példákkal a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését és azok főbb okait. Nevezze meg a legjelentősebb német vállalatokat, és tudja ezeket városokhoz kötni. Jellemezze hazánk és Németország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Lengyelország
Jellemezze az ország nagytájait, ismertesse a tájak legfontosabb erőforrásait. Ismertesse a mezőgazdaság fejlődésének sajátos vonásait. Mutassa be a gazdasági fejlődés területi különbségeinek természeti és társadalmi-gazdasági okait. Ismerje a Csehszlovákia keretében történt fejlődés sajátosságait és az ország felbomlásának okait.
Csehország
Jellemezze Csehország nagytájait, mutassa be azok természeti erőforrásait, gazdasági életük fő központjait. Nevezze meg az ország gazdaságának jellemző termékeit. Ausztria
Mutassa be az Osztrák–Magyar Monarchiától a mai Ausztriáig vezető gazdasági fejlődés sajátosságait. Hasonlítsa össze a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemzőit. Mutassa be példák alapján a magyar-osztrák kapcsolatok sokféleségét.
Szlovénia
Mutassa be a hegyvidéki jelleg következményeit. Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos útját. Tudja felsorolni az ország gazdasági központjait. Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait. Mutassa be az ország tranzit-helyzetének hatását a gazdaság fejlődésében. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét az idegenforgalomban.
77. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Szlovákia
Emelt szint
Indokolja az ország természeti erőforrásainak és gazdaságának Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a térbeli elhelyezkedését. gazdaság fejlődésében. Ismertesse a gazdaság fontosabb központjait és magyar Ismertesse az ipar területi elhelyezkedését meghatározó vonatkozású városait. tényezőket. Ismertesse a magyarság területi elhelyezkedését.
Románia Tudja kontúrtérképen megnevezni és jellemezni az ország nagytájait, gazdasági központjait. Hasonlítsa össze az ország nagytájainak természeti adottságait és erőforrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat. Ismerje a magyarság térbeli elhelyezkedésének jellemzőit.
Jellemezze a gazdasági élet területi elhelyezkedését és ágazati szerkezetét.
Ismerje a magyarlakta területek kulturális és idegenforgalmi értékeit. 9.2. Ázsia 9.2.1. Általános természet- és Tudja bemutatni a kontinens földrajzi sajátosságait. Mutassa meg térképen és jellemezze a nagytájakat. társadalomföldrajzi képe, országai Mondjon példákat a nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Jellemezze Ázsia legnagyobb folyóit és tavait.
78. oldal
Legyen képes éghajlati-, növényzeti- és talajtérképek összehasonlító elemzésével bemutatni a földrész természeti adottságait. Ismerje fel képek, ábrák alapján a földrajzi öveket, a kontinens jellemző területeit és tipikus tájait. Értse a természeti feltételek, a népsűrűség és a különböző
kultúrák kialakulása közötti kapcsolatot. Mutassa be példákkal a vízszintes és a függőleges földrajzi Mutassa be a kontinens vallási-kulturális sokszínűségét, ennek övezetesség rendszerét. következményeit a társadalom életében. Ismerje az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be a kontinens világgazdasági szerepét, annak Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet változásait. jellemzőinek kialakulásában.
79. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Mutassa be statisztikai adatok segítségével a népességrobbanást, ismertesse következményeit és a megoldására tett erőfeszítéseket.
Emelt szint Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket.
Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinens országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés Ázsiában jellemző típusait és azok fontosabb terményeit.
Kína
Japán
Ismertesse a népességnövekedés időbeli változásait, a növekedés mérséklésének módjait. Ismerje Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdaságának eltérő vonásait. Ismertesse az ország erőforrásait és nagy iparvidékeket és azok központjait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok felhasználásával az ország világgazdasági jelentőségét. Mutassa be a szigetek keletkezésének lemeztektonikai folyamatát. Jellemezze az éghajlat É-D-i változását, a csapadékeloszlás sajátos vonásait. Mutassa be a sziget-helyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben.
80. oldal
Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásait. Elemezze a mezőgazdaság és a népességgyarapodás kapcsolatát, annak társadalmi hátterét. Ismertesse a külföldi tőke szerepét az ország gazdaságának fejlődésében. Mutassa be Hongkong szerepét Kína és Délkelet-Ázsia fejlődésében.
Támassza alá tényekkel Japán szerepét Ázsia gazdasági fejlődésében. Ismerje az ipar és a népesség területi eloszlását meghatározó tényezőket. Bizonyítsa a világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepét a gazdaság fejlődésében.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Ismerje a társadalom és a gazdaság fejlődésének sajátos vonásait, a gazdasági fejlődés jellemzőit, okait. Mutassa be a gyarmatosítás hatását a térség társadalmi-gazdasági Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz fejlődésére. alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait. Elemezze a népesedéssel és a városiasodással, a városodással kapcsolatos adatokat, fogalmazza meg az azokból levonható Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit, tudjon példákat következtetéseket. mondani legfontosabb központjaira. Ismertesse az ipar területi elhelyezkedését kialakító természeti és Tudja tényekkel alátámasztani a japán gazdaság szerepét a társadalmi tényezőket. világkereskedelemben
India
Jellemezze a Hindusztáni-félsziget nagytájait és ásványkincseit. Támassza alá példákkal a társadalmi, vallási hagyományok szerepét India gazdasági életben. Ismertesse az ország népesedési folyamatait és ezek összefüggését az élelmezéssel.
9.2.2. iparosodott országai
Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot. Ismerje az iparfejlődés eredményeit és ellentmondásait. Nevezze meg a gazdasági központokat. A Délkelet-Ázsia Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. és újonnan iparosodó Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmigazdasági fejlődését. Ismertesse a térség gazdasági fejlődésének természeti és társadalmi hátterét.
81. oldal
Ismerje az újabban felzárkózó országokat, tudja felsorolni azok gazdasági fejlődésének jellemzőit és okait. Fogalmazza meg adatok alapján a csoport országainak gazdasági fejlődésében látható azonos és eltérő vonásokat.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint világ
9.2.3.
Nyugat-Ázsia,
Emelt szint
arab Tudja elhelyezni térképen a térséget, megnevezni legfontosabb országait. Értse a térség geopolitikai fontosságát. Nevezzen meg a területen élő népeket, mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben. Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület kőolajgazdagságának világgazdasági jelentőségét.
Ismertesse a mohamedán világ jellemző társadalmi sajátosságait. Fogalmazza meg Izrael és az arab államok ellentétének lényegét.
Mutassa be példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Tudja csoportosítani a térség országait gazdasági fejlettségük alapján. Mutassa be a mezőgazdasági termelés jellemző típusait, fő terményeit. Ismertesse Ausztrália nagytájait, a földrész és a szigetvilág éghajlatát. Tudja összekapcsolni a térség geológiai szerkezetét az ásványkincsek elhelyezkedésével. Mutassa be tematikus térképek segítségével a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket, és az ausztrál gazdaság legfőbb vonásait. Értékelje Ausztrália szerepét a világgazdaságban.
9.3. Ausztrália és Óceánia
9.4. Afrika 9.4.1. Általános természetföldrajzi képe
Ismerje szerkezetének lemeztektonikai hátterét. Tudja megmagyarázni geológiai szerkezete alapján Afrika Nevezze meg és ismerje fel a kontúrtérképen a földrész természeti erőforrásainak területi eloszlását. Legyen képes keresztmetszetet elemezni a kontinens nagytájait és nagy folyóit. természeti adottságairól. Mutassa be Afrika vízszintes földrajzi övezetességét, jellemezze az öveket. Mutassa be az éghajlat és a vízjárás összefüggéseit, tudja jellemezni vízhálózatát.
82. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet).
Ismerje fel diagramok alapján a földrész egyes éghajlatait, tudja berajzolni az öveket térképre. Tudjon példákat mondani az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira. 9.4.2. Általános társadalomföld- Jellemezze példák alapján a kontinens természeti erőfor- Hasonlítsa össze trópusi-Afrika különböző természeti földrajzi rajzi képe rásainak világgazdasági jelentőségét. adottságú tájainak gazdasági életét. Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Jellemezze a hagyományos és az árutermelő mezőgazdaságot, Ismerje az arab világ gazdasági jelentőségét, országainak sorolja fel azok fő terményeit. közös és egyedi vonásait. Tudjon példákat mondani a gazdaságilag fejlett és fejlődő Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmiterületekre, országokra. gazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a Dél-afrikai Köztársaság megoldási lehetőségek ellentmondásait. Igazolja adatokkal az ország vezető gazdasági szerepét a kontinensen. Sorolja fel az ország világgazdasági jelentőségű ásványkincseit. Magyarázza az ország nyersanyag-gazdagságának okát. Mutassa be a gazdaság térbeli elhelyezkedésének jellemzőit, az eltérő fejlettségből adódó belső feszültségeket. Vázolja fel az etnikai tagozódásból adódó problémákat.
83. oldal
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Emelt szint
9.5. Amerika 9.5.1. Általános természetföldrajzi képe Mutassa meg térképen a kontinens tagolódását, és jellemezze nagytájait. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség jellemző vonásait, hatását a gazdálkodásra. 9.5.2. Általános társadalomföld- Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő rajzi képe, országai felosztásának jellemzőit. Jellemezze a kontinens népességének etnikai összetételét. Mutassa be tematikus térképek alapján és indokolja a népesség területi elhelyezkedését. Tudja összehasonlítani statisztikai adatok alapján a különböző gazdasági fejlettségű országokat.
Mutassa be a nagytájak kialakulásának lemeztektonikai és földtörténeti összefüggéseit. Legyen képes a geológiai szerkezet és az ásványkincsek kapcsolatának felismerésére. Vesse össze a földrajzi övezetességet Dél-Amerikában és Afrikában, indokolja a különbségeiket. Mondjon példát az ember felszínátalakító munkájának következményeire. Mutassa be példák alapján Észak-, Közép- és Dél-Amerika szerepét a világgazdaságban, mondjon példákat az integrációs törekvéseikre. Mutassa be példák alapján a népesség városba áramlásának jellemzőit és okait.
Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Ismerje a mezőgazdasági termelés területi sajátosságait, a jellemző termelési módokat és terményeket.
Amerikai Egyesült Államok
Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. Mutassa be a népesség területi elhelyezkedésének sajátosságait, a nagy népességtömörülések kialakulását. Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulásához vezető folyamatokat.
84. oldal
Ismertesse a népesség összetételének változásait, a bevándorlás szerepét a társadalmi-gazdasági fejlődésben. Mutassa be a természeti és a társadalmi tényezők változó szerepét az ország társadalmi-gazdasági fejlődésében.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint
Kanada
Emelt szint
Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Értékelje fejlődésének természeti és társadalmi feltételeit. Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetes elrendeződését, ismertesse az egyes övek sajátosságait, fő terményeit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét. Nevezze meg és ismerje fel kontúrtérképen a gazdasági központokat.
Tudja összefüggéseiben bemutatni és elemezni a nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciáit. Nevezzen meg a világgazdaságban fontos szerepet játszó multinacionális vállalatokat.
Mutassa be a természeti erőforrásokban való gazdagság geológiai alapjait. Jellemezze a népesség területi elhelyezkedésének, etnikai összetételének sajátos vonásait. Jellemezze az ország gazdaságának területi elhelyezkedését. Ismertesse statisztikai adatok alapján Kanada szerepét a világgazdaságban.
Mexikó
Brazília
Mutassa be példák alapján a mezőgazdaság övezetes elrendeződésének változásait.
Mutassa be tematikus térképek felhasználásával az ország társadalmi-gazdasági életének jellemzőit. Ismertesse a mezőgazdaság magassági övezetességét.
Mutassa be Mexikó példáján a fejlődő országok városiasodásának jellemző vonásait. Jellemezze és indokolja a gazdaság színvonalát.
Mutassa be tematikus térképek alapján a népesség területi elhelyezkedését az országban. Ismertesse a nagyvárosok fejlődésének sajátos vonásait. Mutassa be statisztikai adatok alapján a világgazdaságban betöltött szerepét.
Mutassa be a területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okait.
85. oldal
10. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 10.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai
Ismertesse a természetes és mesterséges ökoszisztémák felépítését és működését, a geoszférák közötti alapvető kölcsönhatási folyamatokat. Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más élettelen és élő környezeti rendszerre.
10.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és összefüggéseit. Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Urbanizációs problémák
Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között, igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat.
86. oldal
Emelt szint Ismertesse a környezet állapotának egyszerű vizsgálati módszereit. Legyen képes önálló véleményalkotásra konkrét példák, esetelemzések alapján. Ismertesse lakókörnyezetének környezeti problémáit. Tudjon elemezni a környezetkárosító beavatkozások hatásrendszeréről készült ábrákat.
Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népesség energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigénye hosszútávon a harmonikus, fenntartható fejlesztés keretein belül elégíthető ki.
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 10.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása
Nemzetközi összefogás környezetvédelemben
a
Tudja felsorolni a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok), és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Mutassa be a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezeteket (UNEP, FAO, UNESCO, WHO). Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, mutassa be az összefogás szükségességét. Mutassa be táblázat, ábra vagy vázlat segítségével a környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolatát. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését. Ismerje fel térképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait. Tudjon példát mondani hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére.
87. oldal
Emelt szint
Értelmezze a környezeti válság kialakulásának összetevőit és folyamatát.
Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális, nemzetközi feladat. Tudjon példákat mondani a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Tudja értelmezni a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket. Mutasson meg a világtérképen a néhány nemzetközi védelem alá eső területet. Tudja berajzolni kontúrtérképbe hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó természeti képződményeit és kulturális értékeit. Értelmezze szemelvények segítségével a fenntartható fejlesztés elméletét és lehetőségeit.
A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított feladatsort kell megoldania. Az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése központi javítási és pontozási útmutató alapján történik. A szóbeli vizsgán a jelölt tételt húz. A tételeket, illetve a tételsort központi útmutató alapján az intézményben tanító szaktanár, illetve szakmai közösség állítja össze. A szóbeli feleletet az útmutató segítségével a vizsgáztató szaktanár értékeli. A középszintű vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok összege határozza meg. Az összpontszám érdemjegyre történő átváltása a központilag meghatározott táblázat alapján történik. Az elérhető maximális pontszám 150, ami az írásbeli és a szóbeli teljesítmény összege. Az egyes részvizsgákon elért pontszámot a vizsgáztató tanár az értékelő lapon rögzíti és összesíti. Írásbeli vizsga A központilag összeállított írásbeli vizsga feladatsorának megoldására 120 perc áll a jelölt rendelkezésére. Amennyiben szükséges, a vizsgázó a számítási és mérési feladatok megoldásához számológépet, körzőt és vonalzót használhat. Az írásbeli feladatok megoldásához ezeken kívül semmiféle földrajzi tartalmú segédeszköz nem használható. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre, stb. van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Tartalmi szerkezet A vizsgaközpont által összeállított feladatsor valamennyi fő témakörből tartalmaz kérdéseket. A feladatokban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak. A feladatoknak a tényismeretek ellenőrzésén kívül az ismeretek alkalmazásának képességét is vizsgálniuk kell. Az írásbeli dolgozat összesen 100 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontokat és a szóbeli vizsgarészben elért pontszámot együttesen kell figyelembe venni. A 100 pontos feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel: • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. A középszintű részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyíltvégű feladatok, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve a különböző témakörökhöz kapcsolódnak. • 15%-ban topográfiai ismeretek. A kerettantervben felsorolt névanyagra épül, a be88. oldal
•
jelölt földrajzi fogalmak megnevezését várja el a jelöltektől. 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl.: grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).
Értékelés Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. A feladatok javítása központilag összeállított javítási útmutató alapján történik. Az egyes feladatokra adható pontszámokat, részpontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni, illetve az abban meghatározottaktól eltérő részpontszám nem adható. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgaleírásnak megfelelően az oktató intézmény állítja össze. A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 15 perc. A felkészüléshez, illetve a felelethez a középiskolai földrajzi atlasz használható. Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító szaktanár gondoskodik. Tartalmi szerkezet A szóbeli tétel két résztételből (feladatból) áll. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy: • a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozó ismereteket ellenőrizze. • a második feladata az általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmigazdasági földrajz ismereteire vonatkozzon. • a két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl.: Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik tételrészben kérdezhetők). • a tételek száma tanulócsoportonként legalább 20 legyen. • a tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek, kivéve a térképészeti ismereteket.
89. oldal
A szóbeli tételsor összeállítása A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni. 1. résztétel – általános természetföldrajz, a kontinensek illetve Magyarország természetföldrajza
Témakör
A résztételek száma 20 tétel esetén
Kozmikus környezetünk
1
A geoszférák földrajza és környezeti problémáik
9
– Kőzetburok, földtörténet – Vízburok – Levegőburok
(4) (2) (3)
Földrajzi övezetesség
4
A kontinensek természetföldrajza
2
Magyarország és tájainak természetföldrajza
4
2. résztétel – általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz
Témakör
A résztételek száma 20 tétel esetén
Népesség- és településföldrajz
3
A világ változó társadalmi-gazdasági képe
5
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei
5
Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában
6
Globális környezeti problémák
1
A jelöltek a tételek pontos megfogalmazását és a résztételek párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg. A vizsgán a jelöltnek mindkét résztételt meg kell oldania, 90. oldal
de tetszőleges sorrendben válaszolhat az egyes résztételekre. A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő alatt a tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a szaktanár a felelet során elkérhet. A szóbeli feleletnél a jelölt használhatja a térképet és a felkészüléskor készített vázlatokat is. A jelöltnek folyamatosan, logikusan felépítve és a szaknyelv megfelelő használatával önállóan kell felelnie. A szaktanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, illetve tehet fel segítő, irányító kérdéseket. Értékelés A szóbeli vizsgán a jelölt feleletét a szaktanár pontskála segítségével értékeli. A feleletre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhető el: az egyes résztételek megoldására maximum 25-25 pont adható. Ezen belül maximum 20 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, 2 pontot a logikus felépítéséért, 3 pontot a szaknyelv, illetve a térkép megfelelő használatáért.
EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Az emelt szintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított feladatsort kell megoldania. Az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése központi javítási és pontozási útmutató alapján történik. A szóbeli vizsgán a jelölt tételt húz. A tételeket, illetve a tételsort az útmutatónak megfelelően a vizsgaközpont állítja össze. A szóbeli feleletet az útmutató segítségével a vizsgaközpont által megbízott vizsgáztató szaktanár értékeli. Az emelt szintű vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok összege határozza meg. Az összpontszám érdemjegyre történő átváltása a központilag meghatározott táblázat alapján történik. Az elérhető maximális pontszám 150, ami az írásbeli és a szóbeli teljesítmény összege. Az egyes részvizsgákon elért pontszámot a vizsgáztató tanár az értékelő lapon rögzíti és összesíti. Írásbeli vizsga A központilag összeállított írásbeli vizsga feladatsorának megoldására 240 perc áll a jelölt rendelkezésére. Amennyiben szükséges, a vizsgázó a számítási és mérési feladatok megoldásához számológépet, körzőt és vonalzót használhat. Az írásbeli feladatok megoldásához ezeken kívül semmiféle földrajzi tartalmú segédeszköz nem használható. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre, stb. van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
91. oldal
Tartalmi szerkezet A vizsgaközpont által összeállított feladatsor valamennyi fő témakörből tartalmaz kérdéseket. A feladatokban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak. A feladatoknak a tényismeretek számonkérésén kívül az ismeretek alkalmazásának, az összefüggések felismerésének és értelmezésének képességét is vizsgálniuk kell. Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsga részre maximum 100 pont adható (pl.: ha a dolgozatra 150 pontot kapott a jelölt, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfele kell kerekíteni. A 200 pontos feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel: • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyíltvégű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét. • 20%-ban topográfiai ismeretek. A kerettantervben felsorolt névanyagra épülő feladatok a bejelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a jelöltektől. • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl: grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok). Értékelés A feladatok javítása központilag összeállított javítási útmutató alapján történik. Az egyes feladatokra adható pontszámokat, részpontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni, illetve az abban meghatározottaktól eltérő részpontszám nem adható. A vizsgadolgozatok értékelését a vizsgaközpont szervezésében, a jelölt iskolájától független, külső értékelő végzi. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgaleírásnak megfelelően a vizsgaközpont a szakirányú felsőoktatási intézmények képviselőivel egyeztetve központilag állítja össze. A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 20 perc. A felkészüléshez, illetve a felelethez csak a vizsgaközpont által a jelölt rendelkezésére bocsátott középiskolai földrajzi atlasz használható. Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik.
92. oldal
Tartalmi szerkezet A szóbeli tétel két résztételből (feladatból) áll. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy: • a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozó ismereteket ellenőrizze. • a második feladata az általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmigazdasági földrajz ismereteire vonatkozzon. • a két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl.: Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik tételrészben kérdezhetők). • a tételek száma tanulócsoportonként legalább 30 legyen. • a tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni: 1. résztétel – általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza
Témakör
A résztételek száma 30 tétel esetén
Kozmikus környezetünk
2
A geoszférák földrajza és környezeti problémáik
12
– Kőzetburok, földtörténet – Vízburok – Levegőburok
(5) (3) (4)
Földrajzi övezetesség
6
A kontinensek természetföldrajza
4
Magyarország és tájainak természetföldrajza
6
93. oldal
2. résztétel – általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz
Témakör
A résztételek száma 30 tétel esetén
Népesség- és településföldrajz
3
A világ változó társadalmi-gazdasági képe
7
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei
9
Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában
8
Globális környezeti problémák
3
A jelöltek a tételek pontos megfogalmazását és a résztételek párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg. A szóbeli tételek alapjául szolgáló témaköröket azonban az emelt szintű vizsgát megelőző tanév végéig meg kell ismerniük a jelentkezőknek. A tanuló a rendelkezésre álló felkészülési idő alatt a tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a vizsgáztató tanár a jelölttől a felelet során elkérhet. A vizsgán a jelöltnek a tétel mindkét feladatát meg kell oldania, de tetszőleges sorrendben válaszolhat az egyes résztételekre. A vizsgázó a szóbeli felelet során használhatja a térképet és a felkészüléskor készített vázlatokat is. A jelöltnek folyamatosan, logikusan felépítve és a szaknyelv megfelelő használatával önállóan kell felelnie. A vizsgáztató tanár kérésére a tételhez kapcsolódó egyszerű vázlatrajzot, illetve térképvázlatot is kell tudnia készíteni. A vizsgáztató tanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a jelöltet, illetve tehet fel segítő, irányító kérdéseket. Értékelés A szóbeli vizsgán a jelölt feleletét a vizsgáztató tanár pontskála segítségével értékeli. A feleltre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhető el. Az egyes résztételek megoldására maximum 25 – 25 pont adható. Ezen belül maximum 20 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, 2 pontot a logikus felépítéséért, 3 pontot a szaknyelv, illetve a térkép megfelelő használatáért.
94. oldal
Földünk és környezetünk tantárgy oktatásához javasolt taneszközök jegyzéke Az Oktatási Minisztérium ajánlása A földrajz oktatásához szükséges taneszközök jegyzékét kettős céllal állítottuk össze. A taneszközök évfolyamok, témakörök szerinti bontásánál az a cél vezetett bennünket, hogy a szaktanárok számára adjunk segítséget. Olyan eszközöket soroltunk fel, amelyek felhasználása, a tanítás folyamatába történő beépítése megkönnyíti a tanulók számára az ismeretanyag elsajátítását. A taneszközök listaszerű felsorolása a taneszközfejlesztők és a gyártók számára jelent információt a tantárgy igényeiről. Ez a lista fontos lehet az intézmény taneszköz-állományának fejlesztését megtervező iskolafenntartók számára is. A taneszközök között olyanokat is megneveztünk, amelyek ilyen formában ma még nem állnak a szaktanárok rendelkezésére. A kerettantervek bevezetésével együtt járó bizonyos tartalmi és szemléletmódbeli változások azonban mindenképpen igénylik új, korszerű személetű taneszközök kifejlesztését – illetve a már elavultak felfrissítését, aktuálissá tételét. A taneszközjegyzék nem titkolt célja, hogy ötleteket adjon a taneszközfejlesztőknek- és gyártóknak, illetve a téma iránt érdeklődő szaktanároknak is. A lista összeállításánál a hangsúlyt a tartalmi és szemléletmódbeli szempontokra helyeztük. Ezért a taneszközök megjelenési formáját rugalmasan kezeltük. Azaz pl. egy adatokat tartalmazó információhordozó, ha tartalmi, módszertani szempontból megfelelő, egyaránt lehet CD-rom vagy nyomtatott statisztikai kiadvány is Egy-egy jelenség szemléltetése történhet transzparensen, oktatótáblán vagy számítógéppel összekapcsolt projektor segítségével. Feltételezzük ugyanis, hogy a különböző taneszközgyártók eltérő módon és formában készítik el a taneszközöket. Ez azért fontos, mert így a szaktanár az iskola lehetőségeinek, a tanulók adottságainak legjobban megfelelő taneszközt választhatja majd ki. A megfelelő színvonalú földrajzoktatáshoz szükséges feltételek, tantermi, szaktantermi eszközök, felszerelések: • Elsötétíthető tanterem, (szaktanterem) • Térképtároló, hordozható térképtartó • Hordozható vetítőállvány, vetítőernyő • Terepasztal • Írásvetítő • Diavetítő • Televízió • Videolejátszó • Számítógép internetes hozzáféréssel • Projektor
95. oldal
9. évfolyam Téma
Minimális
Ajánlott Tevékenykedtető
Demonstrációs
Tevékenykedtető
Hold illetve bolygó modell Csillagászati gömb A Naprendszert bemutató kivetíthető információhordozó A Hold térképe Az északi és a déli félgömb csillagképei
Távcső
Demonstrációs Térképészeti ismeretek
A térképkészítés elveit bemutató transzparens/oktatótábla Földgömb fém meridiánnal A gazdasági adatok ábrázolásának lehetőségeit bemutató oktatótábla Precíziós tájoló
Kozmikus környezetünk
A Naprendszer felépítése transzparens/oktatótábla Tellúrium Nap - és holdfogyatkozás kialakulását szemléltető transzparens/ oktatótábla Holdfázisok transzparens /oktatótábla A Nap oktatótábla A csillagos égbolt hazánk felett térkép A Föld és az óceánfenék domborzata dombortérkép A Föld geológiai felépítése falitérkép A Föld felszíne falitérkép Földgömb
A geoszférák földrajza
Tanulói földgömb Tanulói munkára alkalmas turistatérkép, tájfutótérkép, várostérkép Tájoló Iránytű Gördülő távolságmérő Tanulói elemzésre alkalmas műholdfelvételek Szemelvény és információ gyűjtemény a Naprendszer megismeréséről
Üres földtörténeti időtáblázat, Domborzati modellsorozat a hozzátartozó eseményeket, Domborföldgömb képződményeket bemutató Sztereomikroszkóp applikációs készlet A Föld geológiai felépítése fali kontúrtérkép
96. oldal
Ásvány-és kőzethatározó Felhőatlasz A környezet minőségének vizsgálatára alkalmas egyszerű laborkészlet
(természetföldrajzi) Földtörténeti táblázat a legfontosabb geológiai eseményekkel (bővített) Diasorozat a földtörténeti emlékek bemutatására a különböző kontinensekről A Föld szerkezeti modellje oktatótábla A hegységek keletkezése transzparens/oktatótábla A Föld szerkezeti és felszínformái transzparens/oktatótábla A kasztjelenségek transzparens/oktatótábla Az ásványok és a kőzetek rendszerezése transzparens/oktatótábla Demonstrációs ásvány- és kőzetgyűjtemény A Föld ásványai falitérkép Ősmaradvány gyűjtemény Ciklonok a mérsékelt övezetben transzparens/ oktatótábla A monszun szélrendszer transzparens/oktatótábla A geoszférákban lejátszódó jelenségek, folyamatok és a közöttük levő összefüggések, tipikus előfordulásaik; a geoszférák környezeti állapotának, védelmének, a
A Föld szétszedhető szerkezeti modellje A kőzetburokban lejátszódó folyamatok (gyűrődés, vetődés, vulkáni működés) modellezésére alkalmas eszköz Tanulói ásvány- és kőzetgyűjtemény, kézi nagyító Tanulói elemzésre alkalmas időjárási térképek, időjárási műholdfelvételek Tanulói megfigyelésék végzésére alkalmas iskolai meteorológiai állomás Hazánk talajtípusainak összehasonlítására alkalmas transzparens A geoszférákban lejátszódó folyamatok, természeti jelenségek, környezeti problémák bemutatására alkalmas szemelvénygyűjtemény (középiskolai természetföldrajzi olvasókönyv)
97. oldal
külső és a belső erők munkájának bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A Föld talajtérképe falitérkép Tematikusan összeállított, kivetíthető információhordozó a geoszférákban lejátszódó folyamatokról, jelenségekről A természetföldrajzi övezetesség
A Föld éghajlata falitérkép A Föld természetes növénytakarója falitérkép Az egyes övezetek, övek, területek, vidékek jellemzőinek bemutatására alkalmas tematikusan összeállított, kivetíthető szemléltetőeszköz A természetföldrajzi övezetesség rendszerét és összetevőit, a vízszintes és a függőleges övezetesség kapcsolatát, az övezetek, övek, területek, vidékek tipikus előfordulásait bemutató transzparens-sorozat
A Föld éghajlata fali kontúrtérkép applikációs éghajlati diagramokkal Az egyes övezetek, övek, területek, vidékek jellemzőinek és környezeti problémáinak bemutatására alkalmas szemelvénygyűjtemény, középiskolai természetföldrajzi olvasókönyv
98. oldal
A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre
A Föld mezőgazdasága falitérkép A Föld népessége falitérkép Jellegzetes településtípusokat, településszerkezetet bemutató, tematikusan összeállított kivetíthető eszköz A természetföldrajzi övezetesség hatását a népességre, a településekre, az élelmiszertermelésre, a természeti erőforrások területi különbségeire, a gazdasági fejlettségre bemutató didaktikus transzparenssorozat Nemzetközi statisztikai adatokat tartalmazó információhordozó
Az élelmiszertermeléssel, a népesség szám- és térbeliváltozásaival, a települések jellemzőivel kapcsolatos, összehasonlításra alkalmas adatokat tartalmazó információhordozó
99. oldal
A településtípusok történeti fejlődésének, szerkezetének összehasonlítására alkalmas településtérképek
10. évfolyam Téma A világ változó társadalmigazdasági képe
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok
Minimális Demonstrációs Tevékenykedtető A világgazdasági folyamatok Politikai földgömb elemzésére alkalmas A Föld országai falitérkép statisztikai adatokat A Föld ásványkincsei tartalmazó információhordozó falitérkép A piacgazdaság működésének A Föld mezőgazdasága modellezésre alkalmas eszköz falitérkép A tőzsde működését A világ közlekedése, modellező eszköz szállítása falitérkép Aktuális világgazdasági Az integrációk kapcsolatrendszerét bemutató folyamatok elemzésére alkalmas szöveggyűjtemény falitérkép A gazdasági ágazatok telepítő tényezőit összefoglaló transzparens A világgazdaság folyamatait bemutató transzparens-sorozat A tercier és az információs szektor területi elhelyezkedését bemutató transzparens A Föld országai falitérkép Az egyedi szerepköröket A Föld ásványkincsei betöltő országok jellemzésére falitérkép alkalmas adatokat tartalmazó Afrika, Ausztrália és Óceánia, információhordozó a sarkvidék, Amerika, Ázsia, Hazánk gazdasági szerepének Európa természetföldrajzi, és külgazdasági társadalmi- gazdasági és kapcsolatainak elemzésére környezeti jellemzőinek, alkalmas adatokat tartozó információhordozó összefüggésrendszerének, Az egyedi szerepköröket világgazdasági szerepének
100. oldal
Ajánlott Demonstrációs A nemzetközi szervezetek tevékenységét bemutató információhordozók
A világgazdasági szerepkörök időbeli és térbeli változásának bemutatására alkalmas transzparenssorozat USA gazdasága falitérkép Japán gazdasága falitérkép Németország gazdasága falitérkép Kína gazdasága falitérkép Dk-Ázsia falitérkép
Tevékenykedtető A gazdasági élet, a gazdasági folyamatok modellezésére alkalmas társasjáték
Számítógépes programok a topográfiai ismeretek elmélyítésére
A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
bemutatására alkalmas transzparens-sorozat Az integrációk kapcsolatrendszerét bemutató falitérkép Európai Unió falitérkép Európa országai falitérkép Észak-Amerika országai, gazdasága falitérkép Afrika országai, gazdasága falitérkép Ázsia országai, gazdasága falitérkép Magyarország domborzata falitérkép Magyarország megyéi és közlekedése A világgazdasági központok jelentőségét bemutató transzparens A gazdaság fejlettségi különbségének bemutatására alkalmas transzparens sorozat A közelmúlt és napjaink világgazdasági folyamatairól, eseményeiről tematikusan összeállított video/dia Tematikusan összeállított video/dia az egyedi szerepkörök bemutatására Föld felszíne falitérkép Tematikusan összeállított kivetíthető eszköz a bolygónkat ért környezeti
betöltő országok, valamint Közép-Európa falitérkép hazánk nemzetközi gazdasági szerepének jellemzésére alkalmas szemelvényeket tartalmazó szöveggyűjtemény
A környezet minőségével kapcsolatos adatokat tartalmazó információhordozó A globális környezeti
101. oldal
károsodásokról A környezet szennyeződését és a környezeti válságokat bemutató transzparens A nemzetközi környezetvédő szervezeteket és tevékenységüket bemutató transzparens A Föld védett természeti és kulturális értékeit bemutató vizuális eszköz
problémákkal kapcsolatos szemelvényeket tartalmazó szöveggyűjtemény
102. oldal
Összesített taneszközjegyzék Minimális taneszközök - gimnázium és szakközépiskola Térképek, nyomtatott taneszközök 1. Világatlasz Falitérképek: 2. A Föld szerkezeti (geológiai) felépítése és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) 3. a Föld és az óceánfenék domborzata 4. A Föld éghajlata (a tengeráramlásokkal és klímadiagramokkal) 5. A Föld országai 6. A Föld népessége 7. A Föld mezőgazdasága 8. A Föld ásványkincsei és bányászata 9. Afrika országai, gazdasága 10. Észak-Amerika országai, gazdasága 11. Ázsia országai, gazdasága 12. Európa országai 13. Az Európai Unió 14. Magyarország domborzata 15. Magyarország megyéi és közlekedése 16. A csillagos égbolt hazánk felett 17. A Föld és az óceánfenék domborzata (dombortérkép) 18. A Föld éghajlati kontúrtérképe (applikációs jelekkel, klímadiagramokkal)
Modell, gyűjtemény, mérőeszköz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Természetföldrajzi földgömb Politikai földgömb Tanulói földgömb Iskolai meteorológiai állomás mérőműszerekkel Tanulói ásvány-és kőzetgyűjtemény Kézi nagyító Binokuláris mikroszkóp (demonstrácuós) Földgömb-fémmeridiánnal Precíziós tájoló (demonstrációs) Laptájoló (tanulói) Iránytű (tanulói) Gördülő távolságmérő A Föld belső felépítése (szétszedhető szerkezeti modell) A gyűrődés modellje A vetődés modellje A vulkán modellje Ősmaradvány-gyűjtemény A piacgazdaság működésének modellje A tőzsde működésének modellje
Transzparens és/vagy oktatótábla 1. Üres földtörténeti időtáblázat a hozzátartozó eseményeket, képződményeket bemutató kártyával 2. Földtörténeti oktatótábla (bővített, a középiskolások számára) Egyéb oktatótáblák: 3. A térképkészítés alapjai 4. A gazdasági adatok ábrázolásának módjai 5. A hegységek keletkezése 6. A vulkánok típusai 7. A lemeztektonika 8. Az ásványok és a kőzetek rendszerezése 9. A Föld szerkezete 10. A Föld szerkezeti és felszíniformái 11. A karsztjelenség 12. A Naprendszer felépítése 13. A Föld forgása és keringése 14. A nap-és a holdfogyatkozás 15. A holdfázisok 16. A Nap felépítése, jellemzői 17. Ciklonok a mérsékelt övezetben 18. A monszun szélrendszer 19. Földünk jellegzetes talajtípusai (talajszelvények) 20. Hazánk talajtípusainak összehasonlítására alkalmas
103. oldal
1. 2.
3.
4.
5.
6.
7.
Kivetíthető audiovizuális eszközök(dia, videofilm, CD) Diasorozat a földtörténeti emlékek bemutatására a különböző kontinensekről Műholdfelvételek kivetíthető információhordozón a geoszférák jelenségéről, a környezet állapotáról Tematikusan összeállított kivetíthető információhordozó a geoszférában végbemenő jelenségről, folyamatokról (dia, videó, CD…) A természetföldrajzi övezetesség egyes övezeteinek, öveinek, területeinek, vidékének jellemzőit bemutató tematikusan összeállított kivetíthető információhordozó (dia, videó, CD…) Jellegzetes településtípusokat, településrendszereket bemutató, tematikusan összeállított, kivetíthető információhordozó eszköz Kivetíthető vizuális eszköz az országok egyedi szerepköreiről, a közelmúlt és a napjaink világgazdasági eseményeiről, folyamatairól (dia, videó, CD…) Tematikusan összeállított,
19. A Föld talajtérképe 20. A Föld természetes növénytakarója 21. A világ közlekedése, szállítása 22. Integrációk kapcsolatrendszere a világban 23. Applikációs jelek a kontúrtérképekhez (természetföldrajzi, klímadiagram) 24. Másolható tanulói kontúrtérképgyűjtemény a kontinensekről és a tantervben kiemelt országokról 25. Tájfutó térkép 26. Turistatérkép 27. Várostérképek, egyéb településtérképek 28. Időjárási térképek 29. Időjárási műholdfelvételek 30. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikai adatsorokat tartalmazó információhordozó a Föld népességéről, a környezet állapotáról, a világgazdaságról, annak folyamatairól, a világgazdaságban kiemelt és egyedi szerepet betöltő régiókról, országcsoportokról, országokról, azok gazdaságáról, világgazdasági kapcsolatairól (középiskolai) 31. Olvasókönyvszemelvénygyűjtemény a Naprendszer megismeréséről a geoszférákról, a földrajzi övezetességről, a világ társadalmi-gazdasági képéről, hazánk nemzetközi szerepéről, a globális környezeti problémákról,
transzparens 21. A földrajzi övezetesség rendszere 22. A hegyvidékek függőleges övezetessége 23. Afrika, Ausztrália és Óceánia, a sarkvidék, Amerika, Ázsia, Európa természetföldrajzi, társadalmi- gazdasági és környezeti jellemzőinek, összefüggésrendszerének, világgazdasági szerepének bemutatására alkalmas transzparens-sorozat 24. A geoszférában lejátszódó jelenségek, folyamatok és a köztük lévő összefüggések, tipikus előfordulásaik, a geoszférák környezeti állapotának, védelmének, a külső és a belső erők munkájának bemutatására alkalmas transzparens-sorozat 25. A természetföldrajzi övezetesség rendszerét és összetevőit, a vízszintes és a függőleges övezetesség kapcsolatát, az övezetek, övek, területek, vidékek tipikus előfordulásait bemutató transzparens-sorozat 26. A természetföldrajzi övezetesség hatását a népességre, a településekre, az élelmiszertermelésre, a természeti erőforrások területi különbségeire, a gazdasági fejlettségre – bemutató didaktikus transzparens-sorozat 27. A világgazdaság folyamatait, a
104. oldal
kivetíthető eszköz a bolygónkat ért környezeti károsodásról, a megoldás lehetőségeiről, a Föld védett természeti és kulturális értékeiről (dia, videó, CD…)
a nemzetközi környezetvédő szervezetek működéséről (középiskolai) 32. Hazánk gazdasági szerepének és külgazdasági kapcsolatainak elemzésére alkalmas adatokat tartalmazó információhordozó
gazdasági ágazatok felépítő tényezőit, a tercier és az információs szektor területi elhelyezkedését, a világgazdasági szerepkörök időbeli és térbeli változását a világgazdasági központok jelentőségét, a gazdasági fejlettség különbségeit bemutató didaktikus transzparenssorozat 28. A globális környezeti problémákat, azok összefüggésrendszerét, a megoldás lehetőségét, a nemzetközi környezetvédő szervezeteket és tevékenységüket bemutató didaktikus transzparenssorozat
105. oldal
Ajánlott taneszközök - gimnázium és szakközépiskola Térképek, nyomtatott taneszközök Falitérképek: 1. A Hold térképe 2. Az északi és a déli félgömb csillagképei (térkép) 3. A településtípusok történeti fejlődésének, szerkezetének összehasonlítására alkalmas településtérképek, lakóhelytérképek 4. Az USA gazdasága 5. Japán gazdasága 6. Németország gazdasága 7. Kína gazdasága 8. Dk-Ázsia országai és gazdasága 9. Közép-Európa 10. Ásvány- és kőzethatározó 11. Felhőatlasz
Modell, gyűjtemény, mérőeszköz 1. 2. 3. 4. 5.
Hold modell Csillagászati gömb Domborzati modellsorozat Domborföldgömb A környezet levegő-, víz-, talajminőségének vizsgálatára alkalmas egyszerű laborkészlet 6. A gazdasági folyamatok modellezésére alkalmas társasjáték 7. Távcső 8. Sztereomikroszkóp
Transzparens és/vagy oktatótábla
Kivetíthető audiovizuális eszközök (dia, videofilm, CD) 1. A világgazdasági szerepkörök 1. A nemzetközi szervezetek tevékenységét bemutató időbeli és térbeli változásának információhordozó bemutatására alkalmas 2. Kivetíthető információhordozó a transzparenssorozat Naprendszerről (dia, videó, CD..) 3. Számítógépes programok a topográfiai ismeretek elmélyítésére
106. oldal
