v b arbiter ex compromisso m y m. A

Boóc Ád‡m

A kereskedelmi v‡laszto b’r‡skod‡s egyes kŽrdŽsei

A

nemzetkšzi kereskedelem jelent!s mŽrtŽk" nšvekedŽsŽvel, illetve a kereskedelem egyre ink‡bb hat‡rokon ‡tnyœló jellegŽnek kiteljesedŽsŽvel a kapcsolódó jogvit‡k termŽszete is v‡ltoz‡sokon ese ‡t, mely a vitarendezŽs œjabb módjainak kidolgoz‡s‡t igŽnyelte Žs igŽnyli. A kereskedelmi v‡laszto b’r‡skod‡s ezen vitarendezŽsnek megfelel! form‡j‡t kŽpezheti, ’gy jelent!sŽge mind nemzetkšzi, mind nemzeti szinten egyre nšvekedik.1 A v‡laszto b’r‡skod‡s azonban nem tekinthet! a modern jog intŽzmŽnyŽnek, gyškerei – a kontinent‡lis mag‡njog sz‡mos intŽzmŽnyŽhez hasonlatosan – a római jogig nyœlnak vissza. Tšbb európai nyelvben a v‡laszto b’rót jelent! kifejezŽs – l‡sd pŽld‡ul az angol arbitrator szót – latin eredet", az arbiter2 szóból ered. Az arbiter eredetileg a római peres elj‡r‡sban olyan b’r‡ra utalt, akinek speci‡lis szakŽrtelemre, pŽld‡ul fšldmŽrŽsi ismeretekre vagy a kšzšs vagyon feloszt‡s‡hoz szüksŽges vagyonbecslŽsi tud‡sra volt szüksŽge.3 Ebben a vonatkoz‡sban az arbiter az ‡llami igazs‡gszolg‡ltat‡si szervezetrendszer tagja, Žs külšnšs szakŽrtelemmel rendelkez!, szakŽrt! b’rónak mondható. A mai v‡laszto b’rós‡gok esetŽben is igen gyakori, hogy a testületben esetlegesen nem jog‡sz, hanem külšnleges – pŽld‡ul m"szaki-gazdas‡gi – szakismere el rendelkez! szakemberek is helyet foglalnak. A ma haszn‡latos v‡laszto b’ró-fogalomnak sz‡mos vonatkoz‡sban az arbiter ex compromisso intŽzmŽnye felel meg. Az arbiter ex compromisso a felek meg‡llapod‡sa (compromissum) folyt‡n v‡laszto olyan b’ró, mely szemŽly dšntŽsŽnek a felek – vagyonjogi vit‡ban – al‡vetik magukat. Ennek a megold‡snak – mikŽnt a modern

B —c Á!‡" 2002-ben szerze# jogi diplomát summa cum laude min$sítéssel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Munkahelye: az MTA Jogtudományi Intézet, tudományos segédmunkatárs. 2005 óta részfoglalkozású egyetemi tanársegéd az ELTE ÁJTK Római Jogi Tanszékén. Kutatási területe: a római jog továbbélése, a társasági jog, továbbá a választo#bíráskodás.

109

BOÓC ÁDÁM

v‡laszto b’r‡skod‡snak is – az a cŽlja, hogy a rŽszt vev! felek jogvit‡jukat a rendes peres elj‡r‡stól eltŽr! œton rendezzŽk. Az arbiter ex compromisso sz‡mos esetben nem is feltŽtlenül a tšrvŽnyek, hanem jogelvek Žs az ‡ltal‡nos igazs‡gŽrzete alapj‡n ’tŽlkezik.4 A v‡laszto b’r‡skod‡s római jogi eredetŽt Ujlaki L‡szló, a magyar v‡laszto b’r‡skod‡si szakirodalom nemrŽg elhunyt kiv‡ló kŽpvisel!je ’gy fogalmazta meg: „A v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽs bšlcs!je – mint megannyi m‡s jogintŽzmŽnyŽ – Róm‡ban ringo . M‡r a fejl!dŽs korai szakasz‡ban mód volt arra, hogy a felek az ‡llami b’rós‡gok mell!zŽsŽvel v‡laszto b’ró vagy v‡laszto b’r‡k dšntŽse al‡ bocs‡ss‡k jogvit‡jukat, hacsak a vita t‡rgya nem st‡tusügy vagy popularis actio volt. A felek erre vonatkozó meg‡llapod‡sukat compromissum-ba (megegyezŽsbe) foglalt‡k.”5 A római jog melle az antik Gšršgorsz‡gban is volt lehet!sŽg – kereskedelmi ügyekben – v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s v‡laszt‡s‡ra a rendes b’rós‡gi œt helye .6 TermŽszetesen mindezek ÞgyelembevŽtelŽvel sem lehetsŽges egyenl!sŽgjelet tenni a v‡laszto b’r‡skod‡s antik Žs modern fogalma kšzš , b‡r az vizsg‡lat t‡rgy‡t kŽpezheti, hogy vajon vannak-e a modern v‡laszto b’r‡skod‡snak olyan jegyei, amelyek – dac‡ra a jelent!s mŽrtŽkben megv‡ltozo t‡rsadalmi-gazdas‡gi kšrülmŽnyeknek – azonos módon fellelhet!ek az antik arbitr‡cióban is.

A v‡laszto b’r‡skod‡s modern fogalm‡nak meghat‡roz‡sa Amennyiben a v‡laszto b’r‡skod‡st modern Žrtelemben k’v‡njuk meghat‡rozni, œgy elmondhatjuk, hogy az nem ‡llami jogŽrvŽnyes’t!, a felek al‡vetŽsŽn, megegyezŽsŽn alapuló fórum, melynek sor‡n a jogvit‡t a nagyrŽszt a felek ‡ltal jelšlt v‡laszto b’r‡k dšntik el a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s szab‡lyszer" lefolytat‡sa ut‡n olyan ’tŽle el, amely ellen a fellebbezŽs rendszerint igen sz"k kšr", Žs jórŽszt elj‡r‡si kŽrdŽsekre koncentr‡lódik. Figyelemmel arra, hogy a fenti meghat‡roz‡s viszonylag pontosan igyekszik deÞni‡lni egy igen szŽles jogi kategóri‡t, ezŽrt lŽnyegesnek tartjuk a meghat‡roz‡s idem per idem tšrtŽn! elemzŽsŽt az al‡bbiak szerint: Nem ‡llami jogŽrvŽnyes’t! fórum: mint ismeretes, a hatalommegoszt‡s klasszikus rendszerŽben az igazs‡gszolg‡ltat‡s az ‡llamhatalom egyik ‡g‡nak tekinthet!, Žs ebben a felfog‡sban termŽszetes, hogy a b’r‡skod‡s az ‡llami hatalmi rendszerbe illeszkedik. Ehhez kŽpest a v‡laszto b’r‡skod‡s nem ‡llami jogŽrvŽnyes’t! fórum. M‡s kŽrdŽs ugyanakkor – mikŽnt a kŽs!bbiekben kifejtŽsre kerül –, hogy az ‡llam sz‡mos esetben elj‡r‡si seg’tsŽget is ad a v‡laszto b’rós‡gnak, illet!leg a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet vŽgrehajt‡sa m‡r ‡llami kšzrem"kšdŽssel tšrtŽnik. A v‡laszto b’r‡skod‡s a felek al‡vetŽsŽn, megegyezŽsŽn alapul: a v‡laszto b’r‡skod‡s mint alternat’v vitarendezŽsi mód azzal a saj‡toss‡ggal is j‡r, hogy kiz‡rólag a

110

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS EGYES KÉRDÉSEI

felek v‡laszt‡sa esetŽben vehet! igŽnybe, vagyis szüksŽges, hogy a felek kšzš megegyezŽs szülessen a v‡laszto b’rós‡gi œt kikštŽse vonatkoz‡s‡ban. Ennek praktikus eszkšze az œgyneveze v‡laszto b’rós‡gi z‡radŽk (arbitration clause). A v‡laszto b’r‡skod‡s alternat’v jellegŽvel ‡llt nŽmikŽppen ellentŽtben a KGST-orsz‡gok kšzš 1972. m‡jus 26-‡n megkštš moszkvai egyezmŽny, mely meghat‡rozo , a rŽszes tag‡llamok kšzš i jogvit‡kban kštelez! jelleggel ’rta el! v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s alkalmaz‡s‡t. A moszkvai egyezmŽny a KGST-tagorsz‡gok szervezetei kšzš i ‡rusz‡ll’t‡si stb. jogvit‡k v‡laszto b’rós‡gi œton tšrtŽn! elb’r‡l‡s‡nak jogi alapjait adta meg.7 A felek ‡ltal jelšlt v‡laszto b’r‡k: a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s tov‡bbi – igen lŽnyeges – saj‡toss‡ga, hogy az abban elj‡ró b’rókat (v‡laszto b’rók) tšbbŽ-kevŽsbŽ a felek jelšlik ki. Ezen k#elšlŽs termŽszetesen szab‡lyozo rendszer alapj‡n tšrtŽnik, vagyis a v‡laszto b’rók vagy az ado testület list‡j‡n szerepl! b’r‡k, vagy pedig a felek ‡ltal ad hoc k#elšlt Žs elfogado szemŽlyek. A v‡laszto b’r‡k tœlnyomó tšbbsŽge jog‡sz – igen gyakran jelent!s elmŽleti tud‡ssal rendelkez! kutató, jogtudós –, de meghat‡rozo ügyekben, az ügyek jellegŽt!l függ!en van mód Žs lehet!sŽg egyŽb szakemberek (pŽld‡ul mŽrnškšk, gazdas‡gi szakŽrt!k) bevon‡s‡ra is. A v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s szab‡lyozo s‡ga: annak ellenŽre, hogy a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s nem ‡llami jogŽrvŽnyes’tŽs, Žrtelemszer"en szab‡lyozo módon kell lezajlania. Ezen szab‡lyok els!sorban az ado v‡laszto b’rós‡gok elj‡r‡si szab‡lyzatai, melyeknek h‡ Žrnorm‡j‡t rendszerint a polg‡ri peres elj‡r‡si szab‡lyoknak kell kŽpezniük. Amennyiben nem œgyneveze intŽzmŽnyes’te v‡laszto b’rós‡gról van szó, abban az esetben az ad hoc testület esetŽben külšn meg kell hat‡rozni azt is, hogy milyen elj‡r‡si szab‡lyok alapj‡n j‡r el. A fellebbezŽsre nyitva ‡lló sz"k lehet!sŽg: a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s saj‡toss‡ga – szemben az ‡llami b’rós‡gokkal –, hogy a fellebbezŽsre rendszerint csak igen sz"k kšrben lehet sort ker’teni. Maga a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s egyfokœ, vagyis a szervezeti rendszer šnmag‡ban sem ad lehet!sŽget a fellebbezŽsre. Ha anyagi jogi szempontból nem is, de elj‡r‡sjogi szempontból bizonyos esetekben van lehet!sŽg a jogorvoslatra. Ezt nem is lehet feltŽtlenül ex asse fellebbezŽsnek tekinteni, hanem e jogorvoslat cŽlja rendszerint a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet ŽrvŽnytelennŽ nyilv‡n’t‡sa valamely, a jog ‡ltal taxat’ve meghat‡rozo ok alapj‡n. A v‡laszto b’rós‡gi testület egyŽb dšntŽseivel szemben rendszerint nincsen helye a fellebbezŽsnek. A v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s le’rt fogalmi elemeit cŽlszer" šsszevetnünk mindazokkal, melyeket a szakirodalom a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s el!nyeinek tekint. GellŽrt Gyšrgy az al‡bbiak szerint hat‡rozza meg a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s alapvet! el!nyeit: (a) a feleknek a v‡laszto b’rós‡gba vete nagyobb bizalma; (b) a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s gyorsas‡ga az ‡llami jogŽrvŽnyes’tŽshez kŽpest; (c) a nyilv‡noss‡g kiz‡r‡sa;

111

BOÓC ÁDÁM

(d) a formalizmus jelent!s csškkenŽse; (e) az egyezsŽgi rendezŽs nagyobb ar‡nya.8 A fogalmi elemek vizsg‡lata tal‡n r‡mutathat arra, hogy a felek nagyobb bizalm‡t a v‡laszto b’rós‡g szakŽrtelme, illetve maga a mag‡nb’r‡skod‡si jelleg is megalapozhatja. A v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s gyorsas‡ga egyŽrtelm" šsszefüggŽsben ‡ll a jogorvoslati lehet!sŽgek sz"k kšrre tšrtŽn! csškkentŽsŽvel. A nyilv‡noss‡g kiz‡r‡sa tov‡bbi olyan alapelv, amely ellentŽtes az ‡llami b’r‡skod‡s fogalm‡val. Az ‡llami igazs‡gszolg‡ltat‡s esetŽben ugyanis alkotm‡nyos garancia a nyilv‡noss‡g, hiszen ez biztos’thatja – tšbbek kšzš – a jog‡llami jogszolg‡ltat‡st. Ehhez kŽpest a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡snak igen lŽnyeges saj‡toss‡ga, hogy az bizalmasan, a nyilv‡noss‡g mell!zŽsŽvel zajlik. Figyelemmel arra, hogy a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s kereskedelmi ügyleteket Žrint, gazdas‡gi ügyeket foglal mag‡ban, a feleknek alapvet! Žrdeke f"z!dhet ahhoz, hogy az elj‡r‡s rŽszŽt szüksŽgkŽppen kŽpez! üzleti titkok ne kerüljenek, ne kerülhessenek a nyilv‡noss‡g al‡. A formalizmus jelent!s csškkenŽse jórŽszt az elj‡r‡si szab‡lyokból kšvetkezik, Žs azt jelenti, hogy a szab‡lyok a polg‡ri peres elj‡r‡shoz kŽpest rendszerint laz‡bb, kšnynyedebb, sokszor a felek igŽnyeihez alkalmazkodó elj‡r‡st tesznek lehet!vŽ. A v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s e !l függetlenül igazs‡gszolg‡ltat‡sra ir‡nyuló elj‡r‡s marad, Žs az ’tŽlet a felekre nŽzve ugyanœgy kštelez! hat‡lyœ. Az egyezsŽgi rendezŽs nagyobb ar‡nya gyakorlati megÞgyelŽsen alapul, Žs azt jelenti, hogy bizonyos v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sokban lŽnyegesen tšbb esetben z‡rul a felek kompromisszum‡n alapuló egyezsŽggel az elj‡r‡s, mint a hagyom‡nyos b’rós‡gi perek esetŽben.9 Tanulm‡nyunk a kereskedelmi v‡laszto b’r‡skod‡s kŽrdŽsŽvel foglalkozik. Ugyanakkor lŽnyeges a v‡laszto b’r‡skod‡s alapvet! kategóri‡it is egym‡stól elkülšn’tenünk. A v‡laszto b’r‡skod‡s egyik hagyom‡nyos feloszt‡si módja az ad hoc, illetve az ‡llandó (intŽzmŽnyes’te ) v‡laszto b’r‡skod‡s. Ad hoc v‡laszto b’r‡skod‡snak tekinthet!, ha a felek jogvit‡juk eldšntŽsŽre egy eseti v‡laszto b’rós‡gi testületet hoznak lŽtre, amely testület feladata arra korl‡tozódik, hogy egy ado ügyet eldšntsšn. KiemelŽst Žrdemel a kor‡bbiakban m‡r idŽze Ujlaki L‡szló vŽlemŽnye, aki szerint „a v‡laszto b’rós‡g tšrtŽnetileg Žs eszmeileg alap-megjelenŽsi form‡ja az egyetlen arbiterb!l ‡lló, egy konkrŽtan felmerül! jogeset elb’r‡l‡s‡ra vonatkozó œn. eseti v‡laszto b’rós‡g mint igazs‡gszolg‡ltató fórum.”10 Ezzel szemben ‡llandó (intŽzmŽnyes’te ) v‡laszto b’r‡skod‡snak az a v‡laszto b’r‡skod‡si szervezet tekinthet!, amely meghat‡rozo szŽkhellyel, ršgz’te – kšltsŽgjegyzŽket is mag‡ban foglaló – elj‡r‡si szab‡lyza al, v‡laszto b’rói nŽvjegyzŽkkel rendelkezik.11 Ez a fajta mag‡njogi, szerz!dŽses b’r‡skod‡s (Magyary GŽza) šn‡lló szervezetrendszerrel rendelkez!, rendszerint a gazdas‡gi-kereskedelmi kamar‡khoz kapcsolódóan lŽtez! intŽzmŽny, melynek rendeltetŽse, hogy az ezen v‡laszto b’rós‡gi

112

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS EGYES KÉRDÉSEI

fórumot v‡lasztó felek sz‡m‡ra v‡laszto b’rós‡gi jogszolg‡ltat‡st nyœjtson. A nemzetkšzi kereskedelmi v‡laszto b’rós‡gok, illet!leg a hazai kereskedelmi v‡laszto b’rós‡gok ‡llandó (intŽzmŽnyes’te ) v‡laszto b’rós‡goknak tekinthet!k. KiemelŽst Žrdemel, hogy a v‡laszto b’rós‡g Ujlaki L‡szló ‡ltal tšrtŽnetinek neveze t’pusa melle a kereskedelmi gyakorlatban – a szok‡s szerint alkalmazo v‡laszto b’rós‡gi kikštŽsek mia – igen jelent!sek a kereskedelmi kamar‡k melle szerveze v‡laszto b’rós‡gok.12 Hab‡r jelen munk‡nk t‡rgya a kereskedelmi v‡laszto b’r‡skod‡s, nem szabad elfeledkeznünk a nemzetkšzi kšzjogi v‡laszto b’r‡skod‡sról sem. A nemzetkšzi kšzjogi v‡laszto b’r‡skod‡s jórŽszt ‡llamok, illetve ‡llami szervezetek kšzš i vitarendezŽsi módot jelent, vagyis nŽlkülšzi az œgyneveze kereskedelmi jelleget.13

A hat‡lyos magyar szab‡lyoz‡s nŽh‡ny lŽnyeges eleme A korai 20. sz‡zadi magyar perjogban a v‡laszto b’rós‡gra vonatkozó alapvet! jogi szab‡lyoz‡st a polg‡ri peres elj‡r‡st szab‡lyozó tšrvŽny tartalmazta. Az 1911. Žvi I. tšrvŽnycikk, a Polg‡ri perrendtart‡s XVII. c’me foglalkozo a v‡laszto b’rós‡ggal. Az 1911. Žvi Pp. 767. §-a a v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽs kellŽkeit az al‡bbiak szerint hat‡rozta meg: „767. § A v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽs csak œgy ŽrvŽnyes, ha ’r‡sba van foglalva, ha meghat‡rozo vit‡s ügyre, vagy valamely jogviszonyból jšv!re keletkezhet! vit‡s ügyre vonatkozik Žs ha a felek a szerz!dŽs t‡rgy‡ról szabadon rendelkezhetnek.”14 A v‡laszto b’r‡skod‡sra vonatkozó alapvet! szab‡lyt jelenleg nem az elj‡r‡sjogi jogszab‡lyban, hanem a mag‡njog legfontosabb anyagi jogi tšrvŽnyŽben, a Polg‡ri tšrvŽnykšnyvben tal‡ljuk meg. A Polg‡ri tšrvŽnykšnyv 7. § (2) bekezdŽse ŽrtelmŽben: „7. § (2) B’rós‡gi peres elj‡r‡s helye a felek v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡st kšthetnek ki, ha legal‡bb a felek egyike gazdas‡gi tevŽkenysŽggel hivat‡sszer"en foglalkozó szemŽly, a jogvita e tevŽkenysŽgŽvel kapcsolatos, Žs a felek az elj‡r‡s t‡rgy‡ról szabadon rendelkezhetnek.”15 A Polg‡ri tšrvŽnykšnyv idŽze rendelkezŽsŽt az arbitr‡ciót tšrvŽnyi szinten szab‡lyozó, a v‡laszto b’r‡skod‡sról szóló 1994. Žvi LXXI. tšrvŽny ‡llap’to a meg.16 VŽk‡s Lajos akadŽmikus meg‡llap’t‡sa szerint azzal, hogy a v‡laszto b’r‡skod‡sról szóló tšrvŽny szšvegŽnek e módos’t‡ssal a Polg‡ri tšrvŽnykšnyv szšvege is megfelel, megteremt!dš az anyagi jogi Žs elj‡r‡sjogi szab‡lyok šsszhangja.17 Ebb!l kšvetkez!en a v‡laszto b’r‡skod‡st Magyarorsz‡gon tšrvŽny szab‡lyozza, ez a m‡r eml’te 1994. Žvi LXXI. tšrvŽny (Vbt.). Ez a tšrvŽny a nemzetkšzi pŽld‡kat felhaszn‡lva, az UNCITRAL Model Law ÞgyelembevŽtelŽvel kŽszült.18 A Vbt. a kšvetkez! fejezetekre osztható fel: 1. Általános rendelkezések: a tšrvŽny hat‡ly‡t szab‡lyozó rendelkezŽseken felül tšbbek kšzš i olvashatunk szab‡lyokat a v‡laszto b’rós‡gi kikštŽsr!l, annak form‡j‡ról, tov‡bb‡ a v‡laszto b’rós‡g elj‡r‡s‡val kapcsolatos kifog‡sról való lemond‡sról.

113

BOÓC ÁDÁM

2. A választo#bíróság megalakítása: a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sban külšnleges jelent!sŽge van az elj‡ró v‡laszto b’rós‡gi testület megalak’t‡s‡nak. Ebben az esetben nem a v‡laszto b’rós‡gi szervezet egŽszŽr!l, hanem az ado ügyben konkrŽt módon elj‡ró tan‡csról van szó. A feleknek ugyanis egy‡ltal‡n nem kšzšmbšs, hogy az ado tan‡csban milyen v‡laszto b’r‡k j‡rnak el, ezŽrt külšnleges jelent!sŽge lehet az ado tan‡cs fel‡ll’t‡s‡nak.19 3. A választo#bíróság hatásköre: a tšrvŽny ezen rŽsze a hat‡skšrrel kapcsolatos szab‡lyokat tartalmazza. Külšn kiemeljük, hogy a Vbt. 24. § (1) bekezdŽse ršgz’ti, hogy a v‡laszto b’rós‡g a hat‡skšrŽr!l maga dšnt, azaz ŽrvŽnyre ju atja az œgyneveze Kompetenz-Kompetenz elvŽt. A Kompetenz-Kompetenz elv ŽrdekessŽge, hogy amennyiben egy ado arbitr‡ciós testületnek nincs is joghatós‡ga egy ado ügyben, akkor is jogosult arra, hogy ezt egy jogi kšt!er!vel rendelkez! ’tŽletben meg‡llap’thassa.20 4. A választo#bíróság eljárása: a v‡laszto b’rós‡g elj‡r‡si szab‡lyai bizonyos form‡ban termŽszetesen emlŽkeztetnek a Polg‡ri perrendtart‡s szab‡lyaira, de igen jelent!s mŽrtŽkben hagynak szab‡lyoz‡si teret az egyes v‡laszto b’rós‡gok elj‡r‡si szab‡lyainak is, melyek v‡ltozó rŽszletessŽggel igyekeznek megszabni az elj‡r‡s menetŽt, lehet!sŽget biztos’tva bizonyos esetekben a v‡laszto b’rói mŽrlegelŽs elemŽnek is. Ugyanakkor a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡snak bizonyos elj‡r‡sjogi minimumelemeknek meg kell felelnie. Ezen elj‡r‡sjogi minimumelemeket Szalay Ágnes a kšvetkez!kŽppen foglalta šssze: (a) A felek egyenl! elb‡n‡sban rŽszes’tŽse keretŽben annak biztos’t‡sa, hogy az ügyŽt valamennyi fŽl megfelel!en el!adhassa; (b) Jegyz!kšnyvkŽsz’tŽs; (c) A felek megfelel! t‡jŽkoztat‡sa Žs Žrtes’tŽse; (d) Az ’tŽlet ’r‡sba foglal‡sa Žs indokol‡sa.21 5. Határozathozatal és az eljárás megsz%nése: a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s f!szab‡ly szerint a felekre kštelez! erej" b’ró ’tŽle el z‡rul, de v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s esetŽn igen jelent!s sz‡mœ ügy z‡rul le egyezsŽggel. Külšn kiemelŽst Žrdemel a Vbt. 43. § (1) bekezdŽs b) pontja Žs (2) bekezdŽse, mely az al‡bbiak szerint rendelkezik: „43. § (1) b) Ha a felek œgy ‡llapodnak meg, egyik fŽl a m‡sik fŽlhez intŽze egyidej" Žrtes’tŽssel kŽrheti a v‡laszto b’rós‡got, hogy az ’tŽlet meghat‡rozo rŽsze vagy pontja tekintetŽben adjon ŽrtelmezŽst. (2) Ha a v‡laszto b’rós‡g a kŽrelmet indokoltnak tartja, annak kŽzhezvŽtelŽt!l sz‡m’to harminc napon belül a k#av’t‡st elvŽgzi, illetve az ŽrtelmezŽst megadja. Az ŽrtelmezŽs az ’tŽlet indokol‡s‡nak rŽszŽvŽ v‡lik.” Ennek megfelel!en van r‡ lehet!sŽg, hogy valamelyik fŽl – a felek meg‡llapod‡sa alapj‡n – kŽrje a v‡laszto b’rós‡gtól az ’tŽlet ŽrtelmezŽsŽt. Ennek jelent!sŽge ‡ll‡spontom szerint külšnšsen bonyolult, šsszete , olykor igen nagy pert‡rgyŽrtŽk" ügyekben lehet, amelyekben – pŽld‡ul a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet vŽgrehajt‡sa vagy ‡llami b’rós‡g el! tšrtŽn! ŽrvŽnyes’tŽse sor‡n – kiemelten fontos Žrdek f"z!dhet a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽletnek a kŽs!bbiekben tšrtŽn! ŽrvŽnytelen’tŽsŽhez.

114

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS EGYES KÉRDÉSEI

6. Nemzetközi választo#bírósági eljárás: a Vbt. ršviden igyekszik rendelkezni a nemzetkšzi v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s kŽrdŽsŽr!l is, az elj‡r‡st a kšvetkez!k szerint hat‡rozza meg: „47. § (1) A v‡laszto b’r‡skod‡s nemzetkšzi, ha a) a v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽst kšt! felek szŽkhelye, ennek hi‡ny‡ban telephelye a szerz!dŽs megkštŽsŽnek id!pontj‡ban külšnbšz! ‡llamokban van, vagy b) a kšvetkez! helyek egyike azon az ‡llamon k’vül van, amelyben a felek szŽkhelye (telephelye) van: ba) a v‡laszto b’r‡skod‡snak a v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽsben meghat‡rozo helye; bb) az a hely, ahol a felek jogviszony‡ból ered! kšteleze sŽgek lŽnyegi rŽszŽt teljes’teni kell, vagy amelyhez a jogvita t‡rgya a legszorosabban kapcsolódik.” A le’rt szab‡lyoz‡s ŽrtelmŽben a v‡laszto b’r‡skod‡s nemzetkšzi jellegŽt meghat‡rozza egyfel!l a felek szŽkhelye, m‡sfel!l a v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽsben meghat‡rozo helye a v‡laszto b’r‡skod‡snak, illet!leg az a hely, ahol a felek jogviszony‡ból ered! kšteleze sŽgek lŽnyegi rŽszŽt teljes’teni kell, azaz az œgyneveze speciÞkus szolg‡ltat‡s teljes’tŽsŽre ir‡nyadó hely. (E szab‡lyoz‡s alapvet! jelent!sŽg" a koll’ziós jogban.)22 A külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatok elismerŽsŽvel Žs vŽgrehajt‡s‡val az 1958. jœnius 10-Žn, New Yorkban kelt egyezmŽny (œgyneveze New York-i egyezmŽny) foglalkozik. Ezen egyezmŽnyt a magyar jogba az 1962. Žvi 25. tšrvŽnyerej" rendelet ikta a be. Az 1962. Žvi 25. tšrvŽnyerej" rendelet vŽgrehajt‡si rendelete a 12/1962. (X. 31.) IM rendelet, mely a külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozat fogalm‡t az al‡bbiak szerint deÞni‡lja: „1. § A külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatok elismerŽse Žs vŽgrehajt‡sa t‡rgy‡ban New-Yorkban 1958. jœnius 10-Žn kelt EgyezmŽny (a tov‡bbiakban: EgyezmŽny) alapj‡n kell vŽgrehajtani azt a v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatot, amelyet a) nem a Magyar NŽpkšzt‡rsas‡g területŽn hoztak, b) a Magyar NŽpkšzt‡rsas‡g területŽn hoztak ugyan, a v‡laszto b’rós‡g szŽkhelye azonban külfšldšn van, Žs a v‡laszto b’rós‡g tagjainak tšbbsŽge, illetve az egyedül elj‡ró v‡laszto b’ró nem magyar ‡llampolg‡r.” E kŽt meghat‡roz‡s šsszevetŽsŽb!l l‡tható, hogy a deÞn’ciók nem teljesen fedik egym‡st, mivel az utóbb idŽze jogszab‡ly olyan v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatot is külfšldinek tekint, melyet a Magyar (NŽp)kšzt‡rsas‡g területŽn hoztak, de a v‡laszto b’rós‡g szŽkhelye külfšldšn van, Žs a v‡laszto b’rós‡g tagjainak tšbbsŽge – illetve egyesb’ró esetŽn az elj‡ró v‡laszto b’ró – nem magyar ‡llampolg‡r. E jogszab‡lyhely szerint, ha kŽt magyar szŽkhely" t‡rsas‡g külfšldi szŽkhely" v‡laszto b’rós‡g joghatós‡g‡t kšti ki, de a tšbbsŽgŽben nem magyar ‡llampolg‡rokból ‡lló v‡laszto b’r‡k Magyarorsz‡gon hozz‡k meg az ’tŽletet, akkor az külfšldi hat‡rozatnak min!sül. Erre egyŽbkŽnt adhat felhatalmaz‡st a v‡laszto b’rós‡gi z‡radŽk, kikštve pŽld‡ul a Londoni Kereske-

115

BOÓC ÁDÁM

delmi Kamara melle m"kšd! v‡laszto b’rós‡g joghatós‡g‡t, azzal azonban, hogy a felek mag‡t az elj‡r‡st egyŽb helyen is lefolytathatj‡k. Így kerülhet sor az e pŽld‡ban idŽze esetre. Ez az esetkšr azonban nem felel meg teljes mŽrtŽkben a Vbt. 47. § (1) bekezdŽs ba) pontj‡nak, mivel abban az esetben akkor lehet nemzetkšzi v‡laszto b’r‡skod‡sról beszŽlni, ha a v‡laszto b’r‡skod‡snak a v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽsben meghat‡rozo helye a felek szŽkhelyŽt!l eltŽr! ‡llamban van. A v‡laszto b’r‡skod‡s helyŽnek ugyanakkor – pŽld‡nkból kiindulva – nem kell szüksŽgszer"en egybeesnie a v‡laszto b’rós‡g szŽkhelyŽvel. Így e pŽlda alapj‡n el!‡llhat azon helyzet, hogy a 12/1962. (X. 31.) IM rendelet fenti szakasza ŽrtelmŽben külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatról beszŽlhetünk, melyet a New York-i egyezmŽny alapj‡n kell vŽgrehajtani, ugyanakkor az elj‡r‡s nem tekinthet! nemzetkšzi v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡snak a Vbt. 47. §-a alapj‡n. Hab‡r nem lehet feltŽtlenül egyenl!sŽgjelet tenni a nemzetkšzi v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s Žs a külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozat kšzš , lŽnyeges lenne a kŽt jogi fogalom meghat‡roz‡s‡t egym‡ssal šsszhangba hozni az egysŽges Žs kšvetkezetes joggyakorlat fejlesztŽse cŽlj‡ból. 7. A bíróság eljárása: a rendes ‡llami b’rós‡gnak tšbb helyen is szerepet kell kapnia a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sban. Idetartozik pŽld‡ul a bizony’t‡si elj‡r‡shoz nyœjto elj‡r‡si seg’tsŽg, illetve a gyakorlatban gyakran alkalmaz‡s az ’tŽlet elismerŽsŽhez, vŽgrehajt‡s‡hoz, illetve ŽrvŽnytelennŽ nyilv‡n’t‡s‡hoz vezet! elj‡r‡sok lefolytat‡sa, melyet a kŽs!bbiekben rŽszletezünk. 8. Vegyes és záró rendelkezések: a Vbt. vegyes Žs z‡ró rendelkezŽseiben a módosuló jogszab‡lyok felsorol‡s‡t, valamint a hat‡lybalŽpŽs szab‡lyoz‡s‡t tal‡ljuk. Nagyon lŽnyeges utalnunk a Vbt. 61. §-ra, mely a szab‡lyoz‡s jellegŽt az al‡bbiak szerint hat‡rozza meg: „61. § E tšrvŽny rendelkezŽseit!l a felek akkor tŽrhetnek el, ha azt e tšrvŽny lehet!vŽ teszi.” Ezekb!l l‡tható, hogy a szab‡lyoz‡s kógens jelleg", vagyis eltŽrŽsre csak a tšrvŽny kifejeze felh’v‡sa alapj‡n van lehet!sŽg. A Vbt. teljes kšr" szab‡lyoz‡st k’v‡n adni a v‡laszto b’r‡skod‡s kŽrdŽsŽvel kapcsolatosan, hiszen a v‡laszto b’rós‡g megalak’t‡s‡tól kezd!d!en egŽszen az ‡llami b’rós‡gok szerepv‡llal‡s‡ig tartalmaz szab‡lyokat.

Az ‡llami b’rós‡g rŽszvŽtelŽr!l a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sban a hazai szab‡lyoz‡s alapj‡n Az ‡llami b’rós‡g a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sban alapvet!en kiseg’t! szerepkšrben tšrvŽnyi felhatalmaz‡s alapj‡n vehet rŽszt. ÉrvŽnyes v‡laszto b’rós‡gi kikštŽs esetŽben nem j‡rhat el a perben az ‡llami b’rós‡g mint ’tŽlkez! fórum. EzŽrt amennyiben a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sra tartozó ügyben rendes b’rós‡g el! ind’tanak keresetet, a keresetlevelet idŽzŽs kibocs‡t‡sa nŽlkül el kell utas’tania, illetve a pert meg kell szüntetnie.23

116

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS EGYES KÉRDÉSEI

A v‡laszto b’rós‡gnak – a m‡r eml’tŽsre került, Kompetenz-Kompetenz elv alapj‡n – joga van saj‡t hat‡skšrŽr!l dšnteni. E dšntŽs sz‡mos esetben a v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽs (klauzula) ŽrvŽnyessŽgŽnek kŽrdŽskšrŽben merül fel. E t‡rgykšrben való dšntŽsr!l kapo Žrtes’tŽs kŽzhezvŽtelŽt!l sz‡m’tva b‡rmelyik fŽl kŽrheti, hogy az illetŽkes megyei b’rós‡g hat‡rozzon a v‡laszto b’rós‡g hat‡skšrŽr!l. Amennyiben valamely v‡laszto b’ró ellen kiz‡r‡si elj‡r‡st kezdemŽnyeznek, Žs ezen ind’tv‡ny eredmŽnyre nem vezet, ebben az esetben is ado a b’rós‡gi œt igŽnybevŽtele harmincnapos hat‡rid! ala . A b’rós‡g dšntŽsŽig a v‡laszto b’rós‡g tevŽkenysŽgŽt folytathatja – ideŽrtve a kiz‡r‡ssal Žrinte b’rót is –, s!t hat‡rozathozatalra is van lehet!sŽg. I kell eml’tŽst tennünk a BH 2001. 79. sz. ala kšzzŽte eseti hat‡rozatról, mely kimondja, hogy v‡laszto b’ró kiz‡r‡s‡val Žs a v‡laszto b’rós‡g hat‡skšrŽvel kapcsolatos kifog‡s t‡rgy‡ban indult ügyben az illetŽkes megyei b’rós‡g nem peres elj‡r‡sban, ülnškšk kšzrem"kšdŽse nŽlkül j‡r el. A b’rós‡g hat‡rozata ellen sem fellebbezŽsnek, sem felülvizsg‡latnak nincs helye. Az ‡llami b’rós‡g rŽszvŽtele a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sban tipikusan a b’rós‡g ‡ltal nyœjto jogsegŽly form‡j‡ban valósul meg. A jogsegŽly ezen ŽrtelmezŽsŽnŽl is beszŽlhetünk elj‡r‡si, illetve vŽgrehajt‡si jogsegŽlyr!l. Az elj‡r‡si jogsegŽly egyfel!l a biztos’t‡si intŽzkedŽs elrendelŽse esetŽn, m‡sfel!l pedig a bizony’t‡si elj‡r‡sban nyœjto kšzrem"kšdŽs tekintetŽben ragadható meg. Ebben az esetben az ‡llami b’rós‡gnak egyrŽszt a polg‡ri peres elj‡r‡sra, m‡srŽszt a vŽgrehajt‡si elj‡r‡sra vonatkozó szab‡lyok szerint kell elj‡rnia. Az ‡llami b’rós‡gnak tov‡bb‡ igen jelent!s szerep juthat a v‡laszto b’rós‡g ’tŽletŽnek ŽrvŽnytelen’tŽse esetŽben. A v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡snak alapelve az, hogy fellebbezŽsre nincsen lehet!sŽg. A sz"k kšrre szabo jogorvosla al az ‡llami b’rós‡g el! lehet Žlni, ezen lehet!sŽgeket a jog rendszerint taxat’ve hat‡rozza meg. A magyar Vbt. – hatvannapos hat‡rid!t biztos’tva – az al‡bbi esetekben teszi lehet!vŽ a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet ŽrvŽnytelen’tŽsŽnek kezdemŽnyezŽsŽt:24 a) A választo#bírósági szerz$dést megköt$ félnek nem volt jogképessége vagy cselekv$képessége: ebben az esetben olyan alapvet! elj‡r‡si akad‡ly merül fel, melynek esetŽben nincsen lehet!sŽg arra, hogy a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet elismerŽsre, illetve vŽgrehajt‡sra kerüljšn; b) A választo#bírósági szerz$dés annak a jognak szabályai szerint, amelynek alávete#ék, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen: amennyiben meg‡llap’t‡st nyer, hogy az a szerz!dŽs, amely alapj‡n lehetsŽges lenne v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡st lefolytatni, ŽrvŽnytelen, Žrtelemszer"en nincsen lehet!sŽg arra, hogy a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet elismerŽsre, illetve vŽgrehajt‡sra kerülhessen. c) A választo#bíró k&elölésér$l, illetve a választo#bíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét el$terjeszteni: ezen ŽrvŽnytelen’tŽsi ok lŽnyege, hogy megakad‡lyozz‡k, hogy valaki egy olyan v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet alapj‡n kerüljšn marasztal‡sra, mely ’tŽletet megel!z! elj‡r‡sról kor‡bban nem is nyert Žrtes’tŽst.

117

BOÓC ÁDÁM

d) Az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választo#bírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választo#bírósági szerz$dés rendelkezései nem terjednek ki; ha a határozat a választo#bírósági szerz$dés keretein kívül es$ ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választo#bíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választo#bíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni: ezen ŽrvŽnytelen’tŽsi ok lŽnyege az, hogy a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s minden esetben csak kifejeze en olyan ügyre vonatkozhat, melyben a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s lehet!sŽgŽt kikštš Žk. e) A választo#bíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának – kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelez$en alkalmazandó szabályával –, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek: ebben az esetben az ŽrvŽnytelensŽgi ok abból fakad, hogy jogellenes volt a v‡laszto b’rós‡gi testület šsszetŽtele, vagy maga a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s volt jogsŽrt!. f) A vita tárgya a magyar jog szerint választo#bírósági útra nem tartozik: nincsen lehet!sŽg arra, hogy olyan ügyben, melyben a magyar jog szerint kiz‡rt a v‡laszto b’rós‡g joghatós‡ga, a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽletet elismerjŽk Žs vŽgrehajts‡k. g) Az ítélet a magyar közrendbe ütközik: a jogirodalom Žs a joggyakorlat ‡ltal meghat‡rozo Žs kimunk‡lt kšzrend fogalm‡nak megsŽrtŽse a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet ŽrvŽnytelen’tŽsŽhez vezet, e kŽrdŽst azonban rŽszletesebben kell megvizsg‡lni. A kšzrend igen nehezen meghat‡rozható fogalom, melyet az is mutat, hogy a kšzrend a nemzetkšzi v‡laszto b’r‡skod‡si elj‡r‡sban h‡romfŽlekŽppen jelenhet meg, œgy, mint (a) a kšzrend hagyom‡nyos koll’ziós jogi funkciój‡ban, (b) mint a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet ŽrvŽnytelen’tŽsŽnek alapj‡ul szolg‡ló ok, illetve (c) mint olyan eszkšz, amely megakad‡lyozza a külfšldi v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet vŽgrehajt‡s‡t.25 A nemzetkšzi mag‡njogi szakirodalom szerint a kšzrendbe ütkšzŽs akkor merülhet fel, ha a nemzetkšzi mag‡njogi (koll’ziós jogi) szab‡lyok alapj‡n ugyan lehetne alkalmazni egy külfšldi jogszab‡lyt (vagy annak meghat‡rozo rendelkezŽsŽt), de az ado egyedi esetre vonatkozó hat‡s‡t tekintve a külfšldi jogszab‡ly ellentŽtbe kerülne a külfšldi jog alkalmaz‡s‡t lehet!vŽ tev! belfšldi jog alapvet! intŽzmŽnyeivel.26 A Vbt. nem hat‡rozza meg a kšzrend fogalm‡t, annak ellenŽre, hogy arra a nemzetkšzi szakirodalom m‡r hosszœ ideje tšbb ‡ll‡spontot dolgozo ki (public policy, ordre public, Vorbehaltsklausel).27 A jelenlegi magyar joggyakorlatban BH 1997. 489. sz. ala kšzzŽte hat‡rozat tartalmaz a kšzrend fogalm‡val kapcsolatban lŽnyeges elemeket. A hat‡rozatból a kšvetkez!k szerint idŽzünk: „A kšzrend sŽrelme ugyanis csak akkor valósul meg, ha az ’tŽlet az alkotm‡nyban meghat‡rozo garanci‡lis szab‡lyba ütkšzik, vagy az az alkotm‡nyos alapjogok Žs kšteleze sŽgek sŽrelmŽt jelenti. […] M‡srŽszt a kšzrend fogalma nem sz"k’thet! le az alkotm‡nyban meghat‡rozo garanci‡lis szab‡lyokra, illetve az alkotm‡nyos alapjogokra, hanem feltŽtlen ŽrvŽnyesülŽst k’v‡nó tšrvŽnyekben kerül

118

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS EGYES KÉRDÉSEI

megfogalmaz‡sra, amelyek szüksŽgkŽppen az Žletviszonyok egy meghat‡rozo , konkrŽtabb kšrŽre vonatkoznak. A t‡rsadalom ŽletŽt szab‡lyozó alapvet! fontoss‡gœ, ezŽrt feltŽtlen ŽrvŽnyesülŽst k’v‡nó tšrvŽny a gazdas‡gi t‡rsas‡gokról szóló 1988. Žvi VI. tv. Žs a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet ennek rendelkezŽseibe ütkšzik. A Vb. tv. nem hat‡rozza meg a kšzrend fogalm‡t, Žs jelenleg a tŽteles jogi szab‡lyoz‡s sem ad fogalommeghat‡roz‡st. A magyar jogirodalomban elfogado meghat‡roz‡s szerint a kšzrend tartalma nemcsak az alkotm‡nyban lefektete elveket Žs a feltŽtlen alkalmaz‡st k’v‡nó tšrvŽnyeink cŽlj‡t vŽdi, hanem politikai cŽlkit"zŽseinket, erkšlcsi eszmŽinket is (l‡sd dr. RŽczei L‡szló: Nemzetkšzi mag‡njog. Tankšnyvkiadó, Budapest, 1961. 89. oldal). A kšzrend lŽnyege, hogy a fogalma al‡ vonható intŽzmŽnyeket Žs elveket a jog feltŽtlenül meg k’v‡nja vŽdeni, ŽrvŽnyre akarja ju atni. A kšzrend egyŽbkŽnt tartalm‡ban v‡ltozó kategória; id!ben Žs tŽrben egyar‡nt mindig az ado gazdas‡gi-t‡rsadalmi berendezkedŽs Žs a politikaierkšlcsi felfog‡s függvŽnyekŽnt Žrtelmezhet! (dr. M‡dl Ferenc–dr. VŽk‡s Lajos: Nemzetkšzi mag‡njog Žs nemzetkšzi gazdas‡gi kapcsolatok joga, Universitas, Budapest, 1992. 131–132. oldal). […] Nincs azonban egyŽrtelm"en kialakult jogirodalmi ‡ll‡spont arra vonatkozóan, hogy melyek egy jogi norma feltŽtlen alkalmaz‡st k’v‡nó – imperat’v jelleg" – kritŽriumai, vagyis hogy mely jogszab‡lyokat kell feltŽtlen alkalmaz‡st k’v‡nó termŽszet"eknek tekinteni. A legelfogadhatóbb ‡ll‡spont szerint azok a jogszab‡lyok imperat’v jelleg"ek, amelyek kšzvetlenül szolg‡lj‡k Žs vŽdik a gazdas‡gi-t‡rsadalmi rendnek – tšbbsŽgükben az alkotm‡nyban is kifejeze – alapjait. KŽtsŽg esetŽn az illet! jogszab‡ly cŽlj‡ból kell kiindulni (dr. M‡dl–dr. VŽk‡s, idŽze m", 133. oldal). A kšzrend lŽnyegŽr!l, tartalm‡ról kialakult, fent ismertete jogirodalmi ‡ll‡spontot elfogadva a Legfels!bb B’rós‡g arra a kšvetkeztetŽsre juto , hogy a kšzrend fogalma nem sz"k’thet! le az alkotm‡nyban meghat‡rozo garanci‡lis szab‡lyok vagy alkotm‡nyos alapjogok Žs kšteleze sŽgek sŽrelmŽre.” Úgy vŽljük, az idŽze meghat‡roz‡s is igen jól mutatja, hogy a kšzrend meghat‡roz‡sa šsszete feladat, Žs esetenkŽnt v‡ltozhat a kšzrend sŽrelmŽnek meg’tŽlŽse. VŽlhet!leg ezen is alapulhat a kereskedelmi v‡laszto b’r‡skod‡st feldolgozó magyar tankšnyv azon meg‡llap’t‡sa, mely szerint a Vbt. megszületŽse óta a kšzrendre tšrtŽn! hivatkoz‡ssal lefolytato ŽrvŽnytelen’tŽsi elj‡r‡sok jórŽszt sikertelenek voltak.28 Áll‡spontunk szerint a joggyakorlat tov‡bbi feladata – az esetjog Žs az elmŽleti irodalom felhaszn‡l‡s‡val – azon zsinórmŽrce pontos kidolgoz‡sa Žs kšvetkezetes alkalmaz‡sa, mely alapj‡n lehet!sŽg k’n‡lkozik a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet eredmŽnyes ŽrvŽnytelen’tŽsŽre a kšzrendbe ütkšzŽs jogc’mŽn. Értelemszer"en az ‡llami b’rós‡g elj‡r‡s‡ra a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet vŽgrehajt‡sa sor‡n is sor kerülhet, hiszen a v‡laszto b’rós‡gnak – termŽszetŽb!l adódóan – nincsen lehet!sŽge saj‡t ’tŽlete vŽgrehajt‡s‡ra. A hazai v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet vŽgrehajt‡s‡ra jórŽszt a polg‡ri peres elj‡r‡sban születe ’tŽletre ir‡nyadó vŽgrehajt‡si szab‡lyokat kell alkalmazni, azzal hogy a b’rós‡g megtagadja a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet vŽgrehaj-

119

BOÓC ÁDÁM

t‡s‡t, ha œgy ’tŽli meg, hogy a vita t‡rgya a magyar jog szerint v‡laszto b’rós‡gi œtra nem tartozik, vagy az ’tŽlet a magyar kšzrendbe ütkšzik. Ami a külfšldi v‡laszto b’rós‡gi ’tŽleteket illeti, i kell ismŽtelten eml’tŽst tennünk a v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatok elismerŽsŽr!l Žs vŽgrehajt‡s‡ról szóló, New Yorkban 1958. jœnius 10-Žn kelt egyezmŽnyr!l (New York-i egyezmŽny), melyet Magyarorsz‡gon az 1962. Žvi 25. sz‡mœ tšrvŽnyerej" rendelet hirdete ki.29 Ezen egyezmŽny nyœjt teh‡t lehet!sŽget arra, hogy külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatot Magyarorsz‡gon elismerjŽk Žs vŽgrehajts‡k. (A külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozat fogalm‡t a 12/1962. (X. 31.) IM rendelet 1. §-a hat‡rozza meg.) A külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozat elismerŽse Žs vŽgrehajt‡sa azon fŽl kŽrelmŽre, mellyel szemben azt ŽrvŽnyes’teni k’v‡nj‡k, voltakŽppen olyan okok fenn‡ll‡sa alapj‡n tagadható meg, melyek alapj‡n a Vbt. szerint a v‡laszto b’rós‡gi ’tŽlet ŽrvŽnytelen’tŽsŽnek van helye. A New York-i egyezmŽny rŽszletesen szab‡lyozza, hogy az elismerŽst Žs vŽgrehajt‡st kŽr! fŽlnek ezen kŽrelmŽhez milyen iratokat kell az elj‡ró ‡llami b’rós‡g elŽ csatolnia.30 A magyar joggyakorlatból ebben a vonatkoz‡sban eml’tŽst Žrdemel a Legfels!bb B’rós‡g BH 1999. 270. sz. hat‡rozata. Eszerint külfšldi v‡laszto b’rós‡g hat‡rozata alapj‡n kŽrt vŽgrehajt‡si elj‡r‡sban a vŽgrehajt‡si kŽrelemhez csatolni kell a v‡laszto b’rós‡gi kikštŽst tartalmazó eredeti meg‡llapod‡st vagy annak megfelel!en hiteles’te m‡solat‡t, illet!leg az arra vonatkozó bizony’tŽkot, hogy a hat‡rozat ‡ltal kšteleze adósnak a t‡rgyal‡sra szóló idŽzŽst legal‡bb egy ’zben „megfelel! módon” kŽzbes’te Žk. A becsatoltat‡s elmulaszt‡sa lŽnyeges elj‡r‡si szab‡lysŽrtŽs. Ebben az ügyben a Cluji Mez!gazdas‡gi Ipari Žs Kereskedelmi Kamara melle i Kereskedelmi Dšnt!bizo s‡g ‡ltal meghozo hat‡rozat elismerŽse Žs vŽgrehajt‡sa volt az ügy t‡rgya. A b’rós‡g hivatkozo a Magyar NŽpkšzt‡rsas‡g Žs a Rom‡n NŽpkšzt‡rsas‡g kšzš a polg‡ri, csal‡djogi Žs b"nügyi jogsegŽly t‡rgy‡ban Bukarestben 1958. október 7. napj‡n al‡’rt szerz!dŽs kihirdetŽsŽr!l szóló 1959. Žvi 19. tšrvŽnyerej" rendeletre is indokol‡s‡ban, mely tšrvŽnyerej" rendelet ’rja el! – tšbbek kšzš – azt is, hogy igazolni kell, hogy az idŽzŽs megfelel! módon kŽzbes’tŽsre került. Ršviden eml’tŽst Žrdemel, hogy a New York-i egyezmŽny alapj‡n tšrtŽn! elismerŽs Žs vŽgrehajt‡s kŽt szakaszra tagolható, hiszen a vŽgrehajt‡sra (vagyis a vŽgrehajt‡si tanœs’tv‡ny ki‡ll’t‡s‡ra) azt kšvet!en kerülhet sor, hogy a külfšldi v‡laszto b’rós‡gi hat‡rozatot elismertŽk. A vŽgrehajt‡si tanœs’tv‡ny azt tanœs’tja, hogy a hat‡rozat a magyar jog szerint a belfšldi b’rós‡g, illetve v‡laszto b’rós‡g hat‡rozat‡val azonos módon hajtható vŽgre.31 A New York-i egyezmŽny – mely a nemzetkšzi v‡laszto b’r‡skod‡si jogegysŽges’tŽsi folyamat szŽp eredmŽnyŽnek tekinthet! – megfelel! garanci‡t nyœjthat arra, hogy a rŽszes ‡llamokban az olykor jelent!s pert‡rgyŽrtŽk" ügyekben meghozo külfšldi v‡laszto b’rós‡gi ’tŽletek azonos standardok alapj‡n ismerjŽk el, illetve hajts‡k vŽgre.

120

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS EGYES KÉRDÉSEI

A nemzetkšzi kereskedelmi forgalom alapvet! vitarendez! fórumainak tekinthet!ek a nemzetkšzi kereskedelmi v‡laszto b’rós‡gok.32 Ugyanakkor a hazai v‡laszto b’r‡skod‡s jelent!sŽge is egyre nšvekszik, Žs ma m‡r tšbb hazai ‡llandó v‡laszto b’rós‡gról beszŽlhetünk. A teljessŽg igŽnye nŽlkül eml’tŽst Žrdemel a Magyar Kereskedelmi Žs Iparkamara melle szerveze v‡laszto b’rós‡g, a PŽnz- Žs T!kepiaci Állandó V‡laszto b’rós‡g, a H’rkšzlŽsi Állandó V‡laszto b’rós‡g, a Budapesti ÜgyvŽdi Kamara melle szerveze v‡laszto b’rós‡g. Külšn kiemelend! – mint viszonylag œj intŽzmŽny – a Sport Állandó V‡laszto b’rós‡g, melyet a sportról szóló 2004. Žvi I. tšrvŽny hozo lŽtre.33 Örvendetes tŽny, hogy a gazdas‡gi-kereskedelmi Žlet szerepl!i ma m‡r egyre tšbb esetben jelšlnek ki v‡laszto b’rós‡gi fórumot jogvit‡ik elb’r‡l‡sa cŽlj‡ból.34

Jegyzetek 1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14 15

L‡sd ezzel kapcsolatban: Zolt‡n Ö.: A nemzetkšzi v‡laszto b’r‡skod‡s egyes kŽrdŽseir!l. Jogtudományi Közlöny, 1986. 51. 467. Az arbiter szó az arbitror igŽb!l sz‡rmazik, mely tšbbek kšzš ’gondolkodik’, ’dšnt’, ’b’r‡skodik’ jelentŽssel b’r. Fšldi A.–Hamza G.: A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankšnyvkiadó, Budapest, 200510. 161. Fšldi–Hamza: i. m. 542–544. Ujlaki L.: A v‡laszto b’rós‡gi szerz!dŽs jog‡gi elhelyeze sŽge Žs tipológi‡ja. Jogtudományi Közlöny, 1991. 46. 217. L‡sd ezzel kapcsolatban: S‡ndor I.: A társasági jog története Nyugat-Európában. Kšzgazdas‡gi Žs Jogi Kšnyvkiadó, Budapest, 2005. 53. Sz‡sz Iv‡n a kštelez!en igŽnybe veend! v‡laszto b’r‡skod‡ssal kapcsolatban az al‡bbiakat ‡llap’tja meg: „Az ÁSZF-ben teh‡t külšnleges v‡laszto b’rós‡gi rendelkezŽs van. M’g a v‡laszto b’rós‡got ‡ltal‡ban az jellemzi, hogy az a felek akarat‡ból helye es’ti a rendes b’rós‡got, Žs a felek hat‡rozz‡k meg azt is, hogy melyik v‡laszto b’rós‡ghoz fordulnak, addig az ÁSZF-ben a v‡laszto b’rós‡g illetŽkessŽge nem a felek akarat‡n, hanem a jogszab‡lyon nyugszik, Žs egyben meghat‡rozo az igŽnybe vehet! v‡laszto b’rós‡gok kšre is.” L‡sd: Sz‡sz I.: A KGST Általános Szállítási Feltételek. Egységes törvény a nemzetközi kereskedelemre. Kšzgazdas‡gi Žs Jogi Kšnyvkiadó, Budapest, 1974. 308–310. L‡sd GellŽrt Gy.: Új tšrvŽny a v‡laszto b’r‡skod‡sról. Magyar Jog, 1995. 45. 451–452. Ehhez l‡sd külšnšsen: Horv‡th É.: A v‡laszto b’r‡skod‡sról szóló tšrvŽny gyakorlati alkalmaz‡sa. Jogtudományi Közlöny, 1999. 54. 335–340. L‡sd Ujlaki L.: Az ‡llandó v‡laszto b’rós‡g rendhagyó jegyei. Jogtudományi Közlöny, 1997. 52. 79. Az intŽzmŽnyes’te v‡laszto b’r‡skod‡s egyes kategóri‡ival kapcsolatban l‡sd külšnšsen: A. Redfern– M. Hunter: International Commercial Arbitration. 19912. 159. Mindehhez l‡sd külšnšsen: M‡dl F.–VŽk‡s L.: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Tankšnyvkiadó, Budapest, 19923. 542–543. Ehhez l‡sd külšnšsen: Lamm V.: Az államok közö#i viták bírói rendezésének története. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1990. A rŽgebbi magyar szab‡lyoz‡ssal kapcsolatos teljes kšr" komment‡rt l‡sd: Ujlaki G.: A választo#bíráskodás kézikönyve. Budapest, 1943. KiemelŽst Žrdemel, hogy az œj Polg‡ri tšrvŽnykšnyv tervezetŽnek bevezet! rendelkezŽsei ilyen rendelkezŽst nem tartalmaznak. A tervezet 1:7. §-a szerint: „A törvényben biztosíto# jogok érvényesítése – ha törvény eltér$en nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.” A javaslat szerint nem szüksŽges, hogy a Polg‡ri tšrvŽnykšnyv tartalmazzon a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡s alternat’v alkalmaz‡s‡ra utaló szab‡lyt. Ehhez l‡sd:

121

BOÓC ÁDÁM

16 17 18

19

20

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

31 32

33

34

h p://irm.gov.hu/download/elso_konyv_-_bevezeto_rendelkezesek.pdf/elso_konyv_ _bevezeto_rendelkezesek.pdf. L‡sd A v‡laszto b’r‡skod‡sról szóló 1994. Žvi LXXI. tšrvŽny 65. §-a. L‡sd A Polgári Törvénykönyv magyarázata. (szerk.: GellŽrt Gy.). Kšzgazdas‡gi Žs Jogi Kšnyvkiadó, Budapest, 1995. 54. A Vbt.-re vonatkozó igen terjedelmes szakirodalomból a kšvetkez! ‡ ekint! jelleg" cikkre k’v‡nunk utalni: Horv‡th É.: Elj‡r‡si kŽrdŽsek szab‡lyoz‡sa a v‡laszto b’rós‡gról szóló tšrvŽnyben. Jogtudományi Közlöny, 1995. 50. 221–227. Az elj‡ró v‡laszto b’rós‡gi testület fel‡ll’t‡s‡ra, illetve a tan‡csból való kiz‡r‡sra (challenge) sokfajta szab‡ly került meg‡llap’t‡sra az egyes – hazai Žs külfšldi – v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡si szab‡lyzatokban. E kŽrdŽskšrrel kŽs!bbi kutat‡saimban rŽszletesen k’v‡nok foglalkozni. L‡sd Ujlaki L.: A v‡laszto b’rós‡gi hat‡skšr szab‡lyoz‡s‡nak illeszkedŽsi pontjai a külšnbšz! jogforr‡sokban. Magyar Jog, 1997. 47. 151–153.; Bauer M.: Van-e helye ‡ Žtelnek a v‡laszto b’rós‡ghoz? Magyar Jog, 1997. 47. 593–594. L‡sd Szalay Á.: A v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sra Žs dšntŽsre ir‡nyadó jogi szab‡lyoz‡s. Jogtudományi Közlöny, 2000. 55. 134–135. Ehhez l‡sd külšnšsen: Buri‡n L.–KecskŽs L.–Všršs I.: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog. Logod Bt., Budapest, 1997. A kŽrdŽssel kapcsolatosan l‡sd: Bauer M.: Van-e helye ‡ Žtelnek a v‡laszto b’rós‡ghoz? Magyar Jog, 1997. 47. 593–594. L‡sd Vbt. 54–56. §. L‡sd Buri‡n L.: Gondolatok a kšzrend szerepŽr!l. In: Magister artis boni et aequi. Studia in honorem Németh János. (szerk.: Kiss D. Žs Varga I.) ELTE Eštvšs Kiadó, Budapest, 2003. 117. L‡sd Buri‡n L.–KecskŽs L.–Všršs I.: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog. Logod Bt., Budapest, 1997. 142. A kšzrendre vonatkozó elmŽleteket igen jól foglalja šssze: Buri‡n: i. m. 100–114. L‡sd Horv‡th É.–K‡lm‡n Gy.: Nemzetközi eljárások joga. A kereskedelmi választo#bíráskodás. Szent Istv‡n T‡rsulat, Budapest, 2003. 125. A külfšldi hat‡rozatok vŽgrehajt‡s‡nak nemzetkšzi mag‡njogi szab‡lyaival kapcsolatban l‡sd külšnšsen: Buri‡n–KecskŽs–Všršs: i. m. 296–300. A New York-i egyezmŽny IV. cikkŽnek 1. pontja szerint a hat‡rozat megfelel!en hiteles’te eredeti pŽld‡ny‡t vagy annak hiteles m‡solat‡t, valamint a v‡laszto b’rós‡gi elj‡r‡sra vonatkozó meg‡llapod‡s eredeti pŽld‡ny‡t vagy annak hiteles m‡solat‡t kell csatolni. L‡sd Horv‡th É.–K‡lm‡n Gy.: i. m. 128. Ismert nemzetkšzi v‡laszto b’rós‡gi fórumkŽnt hangsœlyozo an pŽldaszer"en a p‡rizsi szŽkhely" International Chamber of Commerce-re (ICC), illetve a londoni szŽkhely" London Court of International Arbitrationra (LCIA) k’v‡nunk utalni. A Sport Állandó V‡laszto b’rós‡ggal kapcsolatosan a sportról szóló 2004. Žvi I. tšrvŽny az al‡bbiak szerint rendelkezik: 47. § (1) A Sport Állandó V‡laszto b’rós‡g az e tšrvŽnyben meg‡llap’to eltŽrŽsekkel a v‡laszto b’r‡skod‡sról szóló 1994. Žvi LXXI. tšrvŽny rendelkezŽsei szerint j‡r el – a felek kšlcsšnšs al‡vetŽsi nyilatkozata alapj‡n egyezsŽg lŽtrehoz‡s‡ra tšrekedve – az al‡bbi spor al kapcsolatos ügyekben: a) a sportszšvetsŽgek Žs tagjaik, illetve a tagok egym‡s kšzš i – a sportszšvetsŽgekhez kšt!d! tevŽkenysŽgük kšrŽben keletkeze – spor al kapcsolatos jogvit‡kban, b) a sportszšvetsŽgek, illetve a sportolók Žs a sportszakemberek kšzš i spor al kapcsolatos jogvit‡kban, c) a sportszervezetek, illetve a sportolók Žs a sportszakemberek kšzš i spor al kapcsolatos jogvit‡kban. Ezzel kapcsolatosan l‡sd S‡rkšzy T.: Sportjog. A 2004-es spor#örvény magyarázata. HVG-Orac Kiadó, Budapest, 2004. I teszünk eml’tŽst a Magyar Kereskedelmi Žs Iparkamara melle szerveze Állandó V‡laszto b’rós‡g Elj‡r‡si Szab‡lyzata ‡ltal aj‡nlo mintaklauzul‡ról: „B‡rmely vita eldšntŽsŽre, amely a jelen szerz!dŽsb!l vagy azzal šsszefüggŽsben, annak megszegŽsŽvel, megsz"nŽsŽvel, ŽrvŽnyessŽgŽvel vagy ŽrtelmezŽsŽvel kapcsolatban keletkezik, a felek al‡vetik magukat az Magyar Kereskedelmi Žs Iparkamara melle szerve-

122

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS EGYES KÉRDÉSEI

ze Állandó V‡laszto b’rós‡g, Budapest kiz‡rólagos dšntŽsŽnek azzal, hogy a V‡laszto b’rós‡g a saj‡t Elj‡r‡si szab‡lyzata szerint j‡r el.” A klauzula, illetve az Elj‡r‡si szab‡lyzat magyar Žs angol nyelven a h p://www.mkik.hu/index.php?id=51 weboldalon Žrhet! el.

Summary Ád‡m Bo—c Some Questions of Commercial Arbitration This study deals with some relevant questions of commercial arbitration. The author tries to deÞne the notion of arbitration, by distinguishing several forms and types of it. The author also pays a ention to the origin of the word arbitration. The origin of this word can be found in Latin, as the antecedents of arbitration can be led back to Roman Law, as well. The author dra$s the important points of the e%ective Hungarian regulation, taking into consideration the historical traditions and the international examples, as well. We can read a summary on the regulations of Act No. LXXI of 1994 on Arbitration. This is the valid act on arbitration in Hungary, which aims to create the legal framework for the operation of the Hungarian arbitration courts. This act can be divided into several chapters as follows: General Regulations, The formation of the arbitral tribunal, The competence of the arbitral tribunal, the Procedure of the arbitral tribunal, Reaching a resolution and Þnishing the procedure, International arbitration process, The procedure of the court, Closing regulations. The study points out the notion of international arbitration and the notion of foreign arbitral award in Hungarian law by comparing the relevant Hungarian legal rules. As it is clearly known, the arbitration should be clearly separated form ordinary judicial process. The author however highlights the role of ordinary court in arbitration process, especially by analyzing the possibilities of nulliÞcation of arbitral awards. The author also discusses the notion of public policy (ordre public), which seems to be a typical reason in the litigations, aiming to the nulliÞcation of the arbitral awards. The ordinary court also has signiÞcant roles in the enforcement of the arbitral awards. The author shortly describes the relevant Hungarian legal rules and pays a ention to the Convention on the Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards, which was done at New York on 10 June, 1958. The New York Convention entered into force on 7 June, 1959 and guarantees a uniform recognition and enforcement of foreign arbitral awards in the member states. The author accents the importance of the legal practice on this Þeld of law, by providing short description of some relevant leading cases in Hungarian law. At the end of the study one can read a non-exhaustive enumeration of the Hungarian courts of arbitration.

123