1995. május
MAGYAR SZABVÁNY
MSZ ISO 1996-1
Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 1. rész: Alapmennyiségek és alapeljárások 13.140 17.140.10 T 34
Acoustics. Description and measurement of environmental noise. Part 1: Basic quantities and procedures E szabványt a Magyar Szabványügyi Hivatal a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellen´orz´ ´ o´ szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal ideiglenes feladat- és hatáskörér´´ ol szóló 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e kormányrendelet alapján nem kötelez´´ o, kivéve, ha jogszabály kötelez´´ ové teszi. A szabvány alkalmazása el´´ ott gy´´ oz´´ odjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, továbbá hogy kötelez´´ o alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el. E szabvány m´´ uszaki tartalma és szerkezete teljesen megegyezik az 1996-1:1982 nemzetközi szabványéval.
This Hungarian Standard is totally equivalent in technical content and fully corresponds in presentation to the International Standard 1996-1:1982.
Nemzeti el´´ oszó A szabványban lév´´ o hivatkozás magyar megfelel´´ oje: ISO 1999:1990
MSZ ISO 1999:1995
A szabvány 2. fejezetében hivatkozott ISO 1999 nemzetközi szabvány ISO 1999:1990 jelzettel, a szám nélküli IEC nemzetközi szabvány pedig IEC 804:1985 jelzettel jelent meg.
ETO: 534.61 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL
Hivatkozási szám: MSZ ISO 1996-1:1995 (7 oldal) Árkategória: D
MSZ ISO 1996-1:1995 0. Bevezetés
2. Hivatkozások
Az ISO 1996-1:1982 nemzetközi szabvány az els´´ o azon dokumentumok sorozatában, amelyek az ISO R 1996 Akusztika. A zaj becslése a lakosság reakciójára tekintettel cím´´ u ajánlást helyettesítik. Az ISO 1996 sorozat részei jelenleg:
ISO 1999
Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése1)
ISO 3891
Akusztika. A földön hallható repülési zaj leírási módszere
1. rész: Alapmennyiségek és alapeljárások;
IEC 651
Hangnyomásszintmér´´ ok
2. rész: Adatgy´´ ujtés területfelhasználáshoz;
IEC ...
Integráló-átlagoló mér´´ ok2)
hangnyomásszint-
3. rész: Alkalmazás min´´ osítéshez. Azok a kiterjedt kutatások, amelyek az egyes zajforrások, – például a vasúti vagy a közúti járm´´ uvek, a repül´´ ogépek vagy az ipari üzemek – emberekre gyakorolt hatását vizsgálták, számos olyan jellemz´´ o kidolgozásához vezettek, amelyek különböz´´ o, gyakran el´´ oforduló zajforrások hatásának becslésére szolgálnak. Az egyik jellemz´´ or´´ ol a másikra való áttérés gyakran súlyos bizonytalansággal jár. Ha egy akusztikai környezetben állandóan egyféle zaj az uralkodó, akkor a sokféle jellemz´´ o létezése által okozott zavar nem komoly. A környezeti zaj viszont gyakran sok forrás zajából tev´´ odik össze és az pillanatról pillanatra változhat. Az ebben a szabványban leírt módszerek és eljárások úgy készültek, hogy minden egyedi és összetett forrásból származó zaj esetében használhatók legyenek. A technika mai állása szerint ezt legjobban akkor közelítjük meg, ha alapmennyiségnek a folyamatos egyenérték´´ u A-hangnyomásszintet választjuk. Az eredményeket mindig ebben kell kifejeznünk, akkor is, ha azt bizonyos esetekben alkalmasabbnak t´´ un´´ o korrekciókkal vagy más jellemz´´ okkel egészítjük ki. Az ISO 1996-os sorozatnak az a célja, hogy a hatóságokat a lakókörnyezetben el´´ oforduló zaj leírásához alkalmas anyaggal lássa el. Az ebben leírt elveket követve elfogadható határértékek állíthatók fel és azok ellen´´ orizhet´´ ok lesznek. Ebben a szabványban nincsenek környezeti zajhatárértékek megfogalmazva.
1. Tárgy és alkalmazási terület E szabvány megállapítja a környezeti zajt leíró alapmennyiségeket és el´´ oírja e mennyiségek meghatározásának alapvet´´ o eljárásait. E szabvány az ISO 1996 sorozat további részeinek alapját képezi. 1) 2)
2
Tervezet fázisban van (az ISO 1999:1975 átdolgozása). Tervezet fázisban van.
3. Fogalommeghatározások E szabvány, valamint a sorozat többi része céljaira a következ´´ o fogalommeghatározások érvényesek:
3.1. A-hangnyomás, pascalban: az A-frekvenciasz´´ ur´´ ovel (lásd IEC 651) meghatározott hangnyomás effektív értéke.
3.2. Hangnyomásszint, decibelben: a következ´´ o képlet szerinti hangnyomásszint: 2
p Lp = 10 lg p o
ahol p – a hangnyomás effektív értéke, pascal; po – a vonatkoztatási hangnyomás (20 µPa).
3.3. A-hangnyomásszint, decibelben: az Ahangnyomás következ´´ o képlet szerinti hangnyomásszintje:
LpA
pA = 10 lg po
2
3.4. Statisztikus szint: az az "F" id´´oállandóval (lásd IEC 651) meghatározott A-hangnyomásszint, amelyet a vizsgált zaj a figyelembe vett id´´ o N %-ában meghalad. Jelölése: LAN,T; például LA95, 1 h az az A-szint, amelyet a zaj az 1 óra hosszúságú id´´ otartam 95%-ában meghalad. Megjegyzés: Adott id´otartam ´ alatt meghatározott statisztikus szintek általában nem extrapolálhatók más id´oszakaszokra. ´
3.5. Egyenérték´´ u A-hangnyomásszint, decibelben: annak a folyamatos, állandó A-hangnyomásszintnek az effektív értéke adott T id´´ o
MSZ ISO 1996-1:1995 alatt, amely azonos a vizsgált, id´oben ´ változó zaj effektív értékével. Értéke a következ´´ o képlet szerinti: 1 L Aeq,T = 10 lg t2 – t1 ahol LAeq,T
po pA(t)
t2
pA 2 (t )
1
po 2
∫t
dt
az egyenérték´´ u A-hangnyomásszint a t1-t´´ ol t2-ig tartó T id´´ otartam alatt, decibelben; a vonatkoztatási hangnyomás (20 µPa); a hangjel pillanatnyi A-hangnyomása.
Megjegyzések: 1. A T id´´ otartam alatti egyenérték´u´ A-hangnyomásszintet id´o´ szerinti áltagszintnek (LA,T, decibel) is nevezzük, ahol az átlagolási id´´ otartam rendszerint meg van jelölve, például 1 órás átlagszint esetében: LA,1 h. 2. Az egyenérték´´ u A-hangnyomásszintet a munkahelyi zaj meghatározására is használják (lásd ISO 1999).
3.6. Zajeseményszint, decibelben: az egyszeri zajesemény zajeseményszintje a következ´´ o képlet szerinti: L AE = 10 lg
2 1 t2 pA (t ) dt to ∫t1 po 2
ahol pA(t) a hang pillanatnyi A-hangnyomása; t2-t1 adott id´´ oszakasz, amely eléggé hosszú ahhoz, hogy a zajesemény minden lényeges részét tartalmazza; po a vonatkoztatási hangnyomás (20 Pa); to a vonatkoztatási id´´ o (1 s). Megjegyzés: LAE az ISO 3891 nemzetközi szabványban mint LAX szerepel.
3.7. Mérési id´´ otartam: az
az id´´ oszakasz, amely alatt a négyzetes A-hangnyomás integrálását és átlagolását végezzük.
3.8. Vonatkoztatási id´´ otartam: az az id´´otartam, amelyre egy egyenérték´´ u A-hangnyomásszintet vonatkoztathatunk. Hosszát nemzeti vagy nemzetközi szabvány, vagy az illetékes hatóság írhatja el´o, ´ figyelembe véve a jellegzetes emberi tevékenységeket és a zajforrás m´´ uködésének változásait.
3.9. Hosszú idej´´ u id´´ otartam: meghatározott id´´ otartam, amely alatt a zajmérés eredménye reprezentatív. A hosszú idej´´ u id´´ otartam vonatkoztatási id´´ otartamok sorozata, azt a környezeti zaj leírásának célja határozza meg és általában az illetékes hatóság írja el´´ o.
3.10. Hosszú idej u ´´ átlagos hangnyomásszint: a hosszú idej´´u id´´otartamban foglalt vonatkoztatási id´otartamokra ´ érvényes egyenérték´u´ A-hangnyomásszintek hosszú idej´´ u átlaga. Az átlagolást az ISO 1996-2-ben leírtak szerint kell elvégezni.
3.11. Megítélési szint: meghatározott id´otar´ tam alatti egyenérték´´ u A-hangnyomásszint a tisztahangú jelleg és az impulzustartalom szerinti el´o´ írt korrekcióval együtt.
3.12. Hosszú idej´´ u megítélési szint: a vonatkoztatási id´otartamokra ´ érvényes mértékadó szintek hosszú idej´´ u átlaga. Az átlagolást az ISO 1996-2 szerint kell elvégezni.
3.13. A zaj kategóriái 3.13.1. Környezeti zaj: adott helyen adott id´o´ alatt, általában sok közeli és távoli forrásból származó teljes környez´´ o zaj. 3.13.2. Azonosítható zaj: a környezeti zaj egy olyan összetev´´ oje, amely akusztikai eszközökkel azonosítható és egy bizonyos forráshoz rendelhet´´ o. Megjegyzés: A környezeti zajnak azt a részét, amely egy vagy több azonosítható zaj elhagyása után marad, háttérzajnak nevezzük.
3.13.3. Az alapállapot zaja: az a környezeti zaj, amely egy területen az adott helyzet bármilyen változtatása el´´ ott jelen van.
3.14. Jelölések: a hangnyomásszintek jelöléseit a táblázat tartalmazza.
3
MSZ ISO 1996-1:1995 A hangnyomásszint jelölései Táblázat Mennyiség Hangnyomásszint A-hangnyomásszint Statisztikus szint Zajeseményszint Egyenérték´u´ A-hangnyomásszint Hosszú idej´u´ átlagos hangnyomásszint Megítélési szint Hosszú idej´u´ átlagos megítélési szint
Jelölés
Egység
Lp LpA LAN,T
dB dB dB
LAE LAeq,T LAeq,LT LAr,T LAr,LT
dB dB dB dB dB
4. M´´ uszerek
Megjegyzések
otartam N %-ában túlléA T id´´ pett szint Zajeseményekre Az id´´ otartamot meg kell adni Az id´´ otartamot meg kell adni Az id´´ otartamot meg kell adni Az id´´ otartamot meg kell adni
A különféle berendezések által használt egyenérték´´ u A-hangnyomásszint meghatározásának módjai az 5.4. szakaszban vannak leírva.
4.1. Általános el´´ oírások A m´´ uszerezésnek olyannak kell lennie, hogy az egyenérték´´ u A-hangnyomásszint közvetlen vagy közvetett módon, a 3.5. szakaszban leírt összefüggésnek megfelel´´ o vagy más közelít´o´ eljárással való meghatározására alkalmas legyen. A m´´ uszereknek meg kell felelniük a IEC 651 szerinti 1. típusú, de legalább a 2. típusú hangnyomásszintmér´´ okre vonatkozó el´´ oírásoknak. Az integráló átlagoló hangnyomásszint-mér´´ oknek az IEC ... szerinti P kategóriájúaknak kell lenniük. Más m´´ uszerezés alkalmazása esetében a frekvenciasúlyozás és az id´´ oállandó, valamint ezek t´´ urése tekintetében egyenérték´uséget ´ kell biztosítani.
4.2. Kalibrálás (ellen´´ orzés) Minden berendezést ellen´´ orizni kell és az ehhez használt m´´ uszer-összeállítás a gyártó el´´ oírásainak megfelel´´ o legyen. A mérési eredmények alkalmazásáért felel´´ os hatóság bizonyos id´´ onként (például évenként) történ´´ o teljes kör´´ u kalibrálást is el´´ oírhat. A mérést végz´´ onek legalább a mérési sorozatok el´´ ott és után helyszíni m´´ uszerellen´´ orzést kell végeznie, amelynek során a mikrofon akusztikai ellen´´ orzését is ajánlatos elvégezni.
A m´´ uszerek a következ´´ ok lehetnek: a) integráló-átlagoló hangnyomásszint-mér´´ o A-frekvenciasúlyozással;
5. A mérések
b) hangnyomásszint-mér´o´ egyedi jelenségek zajeseményszintjének mérésére;
5.1. Általános el´´ oírások
c) hangnyomásszint-mér´´ o A-frekvenciasúlyozással és "S" id´oállandóval; ´ d) adatgy´ujt´ ´ o´ az A-hangnyomásszint "F" id´´ oállandóval változó értékének mintavételezéséhez; e) statisztikai eloszláselemz´o´ a d) szerinti érték mintavételezéséhez. A d) és az e) szerinti m´´ uszerek statisztikus szintek megadására is használhatók. Megjegyzések: 1. Impulzusos, változó vagy ciklikus jelleg´´ u zajok mérésére az a) és a b) szerinti m´´ uszerek ajánlottak és általában azok használandók. Különös gondot kell fordítani az elegend´´ oen nagy dinamikatartomány biztosítására és arra, hogy e m´´ uszerek bels´´ o elektronikus zaja és túlvezérléstartománya az alkalmazásnak megfelel´´ o legyen. 2. Ha az e) szerinti m´uszerezést ´ használjuk, akkor ajánlatos, hogy a hangnyomásszintek osztályozására használt felbontás az el´oforduló ´ szinteknek megfelel´´ o legyen, de kívánatos, hogy ne haladja meg az 5 dB-t.
4
Az e szabványban leírt mérések eredményei olyan célokra használhatók, amelynek részletei más vonatkozó nemzetközi szabványokban vannak leírva. Fontos, hogy a mérés m´´ uszerezésének, eljárásának és körülményeinek lényeges részleteit gondosan rögzítsük és hivatkozás céljából megorizzük. ´´ A legfontosabb nemzetközi szabványok hivatkozásait megadjuk. Megjegyzések: 1. Ha a mérend´´ o jeleket ellen´orzés ´ és hivatkozás céljából mágnesszalagon rögzítjük, akkor célszer´´ u szem el´ott ´ tartani, hogy még a stúdiómin´oség´ ´ u´ (analóg) magnetofonok dinamikatartománya is a szükségesnél kisebbnek bizonyulhat, ha a 4.1. a) és b) szakasz szerinti m´uszereket ´ alkalmazzuk. 2. Bizonyos körülmények között az A-frekvenciasúlyozó áramkör alkalmatlan az egyes ipari üzemek, a közlekedés némely formája vagy épületek közelében a szél turbulenciája esetében fellép´´ o magas szint´´ u infrahangok kisz´urésére. ´ Az ilyen hangok túlvezérlést okozhatnak és ha nem fordítunk erre figyelemet, akkor a magasabb frekvenciákon fellép´´ o torzításokat helytelenül a hallható hangnak tulajdoníthatjuk.
MSZ ISO 1996-1:1995 5.2. A mérési pontok
nyomásszintet meg lehet határozni az 5.3.2. szakasz módszerével meghatározott érték korrigálásával is.
Az aktuális mérési pontok megválasztása a méréseknek a rá vonatkozó nemzetközi szabványban el´´ oírt céljától függ.
5.4. Az egyenérték´´ u A-hangnyomásszint meghatározására javasolt eljárások
5.2.1. Küls´´ o téri mérések
5.4.1. Általánosan javasolt eljárások
Ha a hangvisszaver´´ odések hatását el akarjuk kerülni, akkor a mérést – ahol csak lehetséges – a talaj kivételével minden visszaver´´ o felülett´´ ol legalább 3,5 m távolságban lév´´ o pontban kell elvégezni. Ha más el´´ oírás nincs, akkor a mérési pont ajánlott magassága a talaj felett 1,2-1,5 m. A mérésekre vonatkozó szabványok más mérési magasságot is el´´ oírhatnak. 5.2.2. Épületek közelében végzett küls´´ o téri mérések Ezeket a méréseket olyan helyeken kell elvégezni, ahol a vizsgált zaj az épületet éri. Ha más el´´ oírás nincs, akkor a mérési pontokat a homlokzattól 2 m-re, a megfelel´´ o épületszint padlója felett 1,2-1,5 m magasságban célszer´´ u elhelyezni. 5.2.3. Mérések az épület belsejében
Az e szabványban megállapított, a környezeti zajt leíró mennyiségeket számos célra fel lehet használni; a körülmények széles skálája különösen nehézzé teszi az összes egyedi esetre alkalmas eljárás részletes megadását. Egyes különleges esetekre az eljárásokat a vonatkozó nemzetközi szabványok határozzák meg. Négy eset különböztethet´´ o meg, amelyekre különböz´´ o mérési összeállítások a legalkalmasabbak (lásd a 4.1. szakaszt). Ezek az esetek az 5.4.2. - 5.4.5. szakaszokban vannak leírva. Megjegyzés: A 4.1. a) és b) szakaszban leírt integráló-átlagoló m´´ uszerösszeállítás minden fajtájú zajra helyes eredményt ad. Az 5.4.3. és 5.4.4. szakaszok egyszer´´ ubb eseteiben hangnyomásszint-mér´ot ´ lehet használni; az 5.4.2. és 5.4.5. szakasz eseteiben közelít´o´ eredményt kaphatunk a 4.1. d) és e) szakasz szerinti m´uszer-összeállítással. ´
Ezeket a méréseket azokban a helyiségekben kell elvégezni, amelyekben a vizsgált zajt meg akarjuk határozni. Ha más el´´ oírás nincs, akkor a mérési pontokat a falaktól vagy más nagy visszaver´´ o felületekt´´ ol legalább 1 m-re, a padló felett 1,2-1,5 m-re és az ablakoktól körülbelül 1,5 m-re ajánlatos elhelyezni.
5.4.2. Változó zaj
5.3. Az id´´ ojárás hatásai
5.4.2.1. A hangnyomásszint mintavételezése 1/∆t mintavételezési sebességgel t2-t1 id´otartam ´ alatt
A hangnyomásszinteket az id´´ ojárási körülmények befolyásolják, különösen ha a terjedési út nagy. Ha az id´´ ojárási körülmények valószín´´ uleg befolyásolják a mért szinteket, akkor a következ´´ o két módszer egyikét kell használni: 5.3.1. Több id´´ ojárási helyzetre átlagolt mérések A mérési id´´ oszakaszokat úgy kell megválasztani, hogy a hosszú idej´´ u átlagos hangnyomásszintet a mérés helyén el´´ oforduló id´´ ojárási körülményekre határozhassuk meg. 5.3.2. Egyes id´´ ojárási helyzetekben végzett mérések A mérési id´´ oszakaszokat úgy kell megválasztani, hogy a méréseket csak gondosan kiválasztott id´´ ojárási körülmények között végezzük. A választott körülmények rendszerint olyanok, amelyek között a hangterjedés a leginkább állandó, azaz jellemz´´ oen a forrás fel´´ ol a mérési pont felé fújó szél esetében. Megjegyzés: Egyes esetekben az 5.3.1. szakasz körülményei szerinti hang-
Általános használatra, de különösen ha a zaj változó, az integráló-átlagoló hangnyomásszint-mér´´ o vagy zajeseményszint-mér´´ o ajánlott, amikoris a kapcsolódó mérési id´´ otartam értékét is rögzíteni kell. Mintavétel vagy statisztikai eloszláselemzés is alkalmazható.
Az LAeq,T egyenérték´´ u A-hangnyomásszint értéke a következ´´ o kifejezésb´´ ol kapható: 1 LAeq, T = 10 lg N
N
∑
i=1
100,1 LpAi
ahol t2 – t1 N – az összes minták száma N = ; ∆t LpAi – a hangnyomásszint mintavételi értékei decibelben; ∆t – két szomszédos minta közötti id´´ okülönbség. A mintavétel periódusideje nagymértékben befolyásolhatja az eredmény pontosságát, ha az nincs megfelel´´ oen illesztve a m´´ uszer hangnyomásszintet megadó közelít´´ o integrálási id´´ oállandójához. A teljes m´´ uszer-összeállítás id´´ oállandójánál kisebb mintavételi id´´ o általában az eredmény jó közelítését adja a valódi integráláshoz viszonyítva. 5.4.2.2. Az A-hangnyomásszint mintavételi technikával id´´ oszakosan leolvasott értékekb´´ ol nyert statisztikai eloszlásának használata 5
MSZ ISO 1996-1:1995 A hangnyomásszintek osztályozására használt felbontást a zaj jellegének megfelel´´ oen kell megválasztani, az esetek többségében az 5 dB-es felbontás megfelel´´ o. Az LAeq,T egyenérték´´ u A-hangnyomásszint értéke a következ´´ o kifejezésb´´ ol kapható: n 1 0,1 Li LAeq, T = 10 lg ƒ 10 ∑ i 100 i = 1
ahol n – a statisztikához használt osztályok száma; ƒi – az az id´´ obeli részarány, amelyben a hangnyomásszint az i -ik osztály határai között van; Li – az i -ik osztály középpontjának megfelel´´ o A-hangnyomásszint.
Ha a zaj hasonló diszkrét események sorozata (azaz az egyes tagok zajeseményszintje azonos érték´´ u), akkor azt az 5.4.2. szakasz szerinti bármelyik módszerrel meg lehet mérni a zaj tetsz´´ oleges egész számú ciklusának ideje alatt. Lehetséges az is, hogy el´´ obb megmérjük a zaj egy ciklusának LAE zajeseményszintjét a 4.1. b) szakasz szerinti zajeseményszint-mér´´ ovel és az egyenérték´´ u A-hangnyomásszintet decibelben a következ´´ o kifejezéssel számítjuk ki: T LAeq,T = LAE + 10 lg n – 10 lg t o ahol n
– a T id´´ otartam alatt el´´ oforduló ciklusok teljes száma;
to = 1 s.
5.4.3. Állandó zaj Ha a zaj a kérdéses mérési id´´ on belül állandó, akkor a mérést az IEC 651 szerinti 1. vagy 2. típusú hangnyomásszint-mér´´ ovel lehet elvégezni. Ennek során A-frekvenciasúlyozást és "S" id´´ oállandót kell használni. A mutató kitérésének megfelel´´ o értéket kell leolvasni. Ha a mutató ingadozása 5 dB-nél nagyobb, akkor a zajt nem lehet állandónak tekinteni. 5.4.4. Szakaszosan állandó szint´´ u zaj Ha a zaj több tisztán elválasztható, állandó hangnyomásszint´´ u szakaszból áll, akkor ezek a szintek úgy mérhet´´ ok, mint az állandó zaj, és a megfelel´´ o szinthez kapcsolódó id´´ otartamok is meghatározhatók. Igy az egyenérték´´ u A-hangnyomásszint értéke decibelben a következ´´ o kifejezésb´´ ol kapható: 1 LAeq, T = 10 lg T
∑
Ti 100,1 LpAi
ahol T =∑Ti – a teljes mérési id´´ otartam; LpAi – a Ti id´´ otartam alatt jellemz´´ o A-hangnyomásszint. 5.4.5. Egyes zajesemények Ha a zaj számos azonosítható zajesemény ered´´ ojeként jön létre, akkor az egyenérték´´ u A-hangnyomásszint decibelben a T id´otartam ´ alatt el´´ oforduló egyes események zajeseményszintjéb´´ ol a következ´´ o módon számítható:
ahol LAEi
t n o 0,1 L AE i LAeq, T = 10 lg ∑ 10 T i=1
to = 1 s. 6
– a T id´´ otartam (másodpercben) alatt n eseményb´ol ´ álló sorozat i -ik eseményének zajeseményszintje;
5.5. Korrekciók Az ebben a szabványban leírt mérések a környezeti zaj megbízható fizikai leírására készültek. A zajjal kapcsolatos emberi reakciók értékeléséhez néha a mérési eredmény korrigálására van szükség annak érdekében, hogy egy megfelel´´ obb becslési alaphoz jussunk. Ha az egyenérték´´ u A-hangnyomásszint értékéhez ilyen korrekciókat adunk, akkor az így kapott mennyiséget LAr,T megítélési szintnek nevezzük.
6. Rögzítend´´ o információk Az akusztikai mérések erdeményein kívül a 6.1. szakaszban felsorolt információkat is rögzíteni kell és tájékozódás céljából meg kell orizni. ´´ Ha lényeges, akkor a 6.2. és a 6.3. szakaszban felsorolt információkat is rögzíteni kell.
6.1. A mérés módja a) A m´´ uszerek típusa, az alkalmazott mérési eljárás és minden számítás. b) A mérések id´´ otartománybeli szempontjai, például a vonatkoztatási és mérési id´otartamok, ´ beleértve – ha azt alkalmazták – a mintavételezés részleteit is. c) A mérési pontok.
6.2. A mérés körülményei a) Id´´ ojárási viszonyok: a szél iránya és sebessége; es´´ o; h´´ omérséklet a talajszinten és más magasságokban; légnyomás; relatív páratartalom. b) A forrás(ok) és a mérési pont(ok) között a talaj min´´ osége és állapota. c) A zajforrás kibocsátásának változásai.
MSZ ISO 1996-1:1995 b) a zajforrás azonosításának lehet´´ osége;
6.3. Min´´ oségi adatok Olyan adatok, amelyek az eredmények értelmezésében lényeges szerepet játszhatnak, például: a) a zaj eredetének lehetséges helye;
c) a zajforrás természete (tulajdonságai); d) a zaj jellemzése; e) a zaj mellékjelenségei.
A nemzeti el´´ oszóban említett magyar szabványok MSZ ISO 1999
Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése
A szövegben említett nemzetközi szabványok ISO 1999:1990 ISO 3891:1978 IEC 651:1979 IEC 804:1985
Acoustics. Determination of occupational noise exposure and estimation of noise-induced hearing impairment Acoustics. Procedure for describing aircraft noise heard on the ground Sound level meters Integrating-averaging sound level meters
A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg (el´ofizethet´ ´ o´ bármely hírlapkézbesít´´ o postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-el´ofizetési ´ és Lapellátási Irodánál (HELIR); vásárolható a Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti Hírlapboltban). A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbít´o, ´ módosító, kiegészít´´ o indítványokat és észrevételeket megfelel´o´ indoklással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, IX., Üll´oi ´ út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450, telex: 22 5723, telefax: 218 5125) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhet´o´ a Szabványboltban, Budapest, IX., Üll´´ oi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450). Felel´´ os kiadó: Az MSZH Értékesítési Osztályának vezet´oje ´ Készítette: az MSZH Módszertani és Oktatási F´oosztálya ´ HVP-vel. (SE) 1995. Fejezetnév: S1996-1
7
