03-42
2006/10/09 18:13
Page 1
42 MAGYAR EDZŐ
mindig nagyobb, mint a nyers rost tartalom, hiszen mindaz, amit nyers rostnak nevezünk, az egyúttal diétás rost is, de fordítva ez nem igaz. Oldhatóságuk alapján a diétás rostokat 2 csoportba, a vízoldhatatlan (pl. cellulóz, hemicellulóz, lignin) s a vízoldható (pl. pektin) rostfrakcióba sorolhatjuk. Az egyes élelmiszerfajták eltérô arányban tartalmazzák az oldhatóságukban különbözô frakciókat. A cereáliák fôleg vízben nem oldódó rostokat, míg a gyümölcsök elsôsorban vízoldható rostokat tartalmaznak, a zöldség- és fôzelékfélékben pedig mindkét rosttípus jelentôs mennyiségben fordulhat elô.
Sportolók rostszükséglete Jelenleg Magyarországon a felnôttek tipikus napi rostfogyasztása 20-25 g-ra
■
becsülhetô, ami elmarad az élettani optimumtól. Sportolóknál legalább 40 g rost bevitele tûnik szükségesnek, igaz, ennek jelentôs túllépése sem indokolt, akár krónikus hasmenés is kialakulhat. A szükséges rostmennyiség rendszeres bevitele viszont csökkenti a székrekedés kialakulásának valószínûségét – magas fehérjetartalmú, a normál diétához képest jelentôsen módosított tápanyagbevitel esetén ez gyakori probléma – intenzív bélmozgást indukál s a nagy víztartalomból és emészthetelenségbôl adódóan a székletet lazítja. Az esetleges fogyasztási idôszakban is igen komoly jelentôsége van a rostoknak, hiszen egyrészt jelenlétük az éhségérzetet csökkenti s energiát nem szolgáltatnak, másrészt elôsegítik a katabolikus (pl. zsírlebontó) folyamatokat.
2006/3
Tájékoztatásul nézzünk 3 olyan példát, amivel a sportoló számára a korábban említett 40 g-os napi rostszükséglet biztosítható. a.: 2dkg búzakorpa (kb. 2 evôkanál), 20 dkg kukorica, 20 dkg körte b.: 15 dkg barna kenyér, 20 dkg zöldborsó, 30 dkg alma c.: 40 dkg fehér kenyér, 30 dkg zöldpaprika, 50 dkg ôszibarack Megemlítendô, hogy a szervezetnek mind a vízoldható, mind a vízoldhatatlan diétás rostokra szüksége van, tehát az étrend összeállításakor ezt figyelembe kell venni. A lényeg, hogy változatos és rostban gazdag legyen táplálékunk. Kihangsúlyozandó, hogy újabban néhány táplálékkiegészítô is tartalmaz rostos komponenseket, azaz a sporttáplálkozáson belül is egyre inkább figyelembe veszik a sportoló rostra vonatkozó igényeit az adekvát tápanyagellátottság biztosítása érdekében. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része az idôs sportolók (a veteránsport képviselôi) táplálkozásának egyes kérdéseit elemzi.
HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2006-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2006-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!
■
MAGYAR EDZŐ 3
2006/3
Néhány sorban… Igazán nem panaszkodhatunk, a nyári fô versenyidényben - az idei esztendô harmadik negyedében sûrû egymásutánban követték egymást a kiemelkedô nemzetközi események, világversenyek. A teljesség igénye nélkül: az 1930 óta immár XVIII.-ik alkalommal megrendezett labdarúgó világbajnokság németországi 32-es döntôje, a hazánkban rendezett öttusa, majd az úszó Európa-bajnokság, a szegedi Matyéri pályán lebonyolított kajakkenu vb, továbbá a kajakosok és vívók kontinens bajnoksága kívánkozik a lista élére. Úgy véltük, mostani lapszámunkban mindenek elôtt a nem mindennapos események szakmai értékeléseinek biztosítunk terjedelmet, felkérjük az erre leginkább hivatott és elismert szakembereket, írásaik révén összegzéseiket, tapasztalataikat osszák meg olvasóinkkal. Az MLSZ szakmai igazgatója, Bicskei Bertalan, az úszás képviseletében Kiss László, valamint Güttler Károly, a vívó szövetség technikai igazgatója, Kovács Tamás, öttusában pedig Pécsi Gábor, a szervezôbizottság elnöke állt készségesen a rendelkezésünkre. Ugyanebben az idôszakban meghatározó jelentôségû változások következtek be a magyar sport állami és társadalmi vezetésének felsô szintjein is. A sport ügyeit dr. Lampert Mónika, a Területfejlesztési és Önkormányzati tárca miniszter asszonya felügyeli, a közvetlen irányítást a távozó NSH elnök, dr. Ábrahám Attila után szakmai államtitkárként Elbert Gábor, a Nemzeti Sportszövetség korábbi fôtitkára vette át. A szövetségeink együttes érdekeit képviselô társadalmi szervezet élérôl távozott Berényi János, a Nemzeti Sportszövetség új elnöke a Magyar Bankárszövetség elnöke, dr. Erdei Tamás lett. A Magyar Olimpiai Bizottságban elmélyült a vezetôválság. Ami végül lapunkat, a Magyar Edzôt illeti, hosszú évek után, képesek vagyunk igazodni a negyedéves rendszeres megjelenés kívánalmaihoz, nincs késésünk, s ezt minden igyekezetünkkel a jövôben is tartani szándékozunk. A külsô megjelenés és forma tekintetében végül megjegyezzük, hogy legutóbbi kiadványunk a korábbiaknál jobb minôségû papíron jelent meg, s ennek következtében javult a képek és illusztrációk színvonala is. Egy kis lépéssel ebben a tekintetben is elôbbre jutottunk. Gallov Rezsô
Új vezetô a sport élén Mint annyiszor az elmúlt évek során, ezúttal is változást hozott az állami sportirányítás életében az „új” kormány megalakulása. Még akkor is, ha az eddig hatalmon lévô politikai kurzus maradt, a kabinet teljes körû átszervezése a sportot is érintette. 2006 nyarától tehát újabb struktúrát kell megszoknunk és nem csak a sportadminisztráció szervezeti keretei változtak meg, hanem új vezetô is érkezett az ágazat élére: Ábrahám Attila után Elbert Gábor látja el ezt a felelôsségteljes feladatot. Az Országgyûlés által még május végén elfogadott, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény értelmében a sportügyek állami felügyelô szervezete az újonnan megalakult Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM). A tárcán belül egy negyvenfôs úgynevezett Sport Szakállamtitkárságot alakítottak ki, ez lesz az elkövetkezô idôben a szféra állami csúcsszerve. A szakállamtitkári pozíciót a Nemzeti Sportszövetség korábbi fôtitkára a 35 esztendôs Elbert Gábor tölti be. Az állami sportadminisztrációt eddig irányító, – 2004 óta mûködô – Nemzeti Sporthivatal megszûnt és rövid idôn belül várhatóan a sport háttérintézményeit is átszervezik (Nemzeti Sportközpontok, Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet), az ezzel kapcsolatos konkrét elképzelések azonban még nem láttak napvilágot. A rengeteg változás mellett azért állandóságot is felfedezhetünk, a sportot felügyelô miniszter továbbra is az ÖTM-et vezetô Lamperth Mónika marad. A nyáron a parlamenti bizottságokat is átszervezték, a sportpolitikai ügyekkel a Sport- és Turisztikai Bizottság foglalkozik majd a következô ciklusban. Egy teljesen új állandó testületrôl van szó, amelyben a sport és az idegenforgalom párosítása összhangban van a fentebb említett változásokkal, hiszen az önkormányzati tárcánál a Sport és a Turisztikai Szakállamtitkárság szorosan együttmûködik majd. Az új kormányprogramban külön fejezetet kaptak a kabinet sportpolitikai elképzelései, a 82 oldalas dokumentumban másfél oldal foglalkozik a sporttal, ez az elmúlt idôszak kormányprogramjaihoz képest igencsak figyelemre méltó. Igaz, a mérce az lesz majd, hogy mennyi valósul meg a tervekbôl… Nagy kérdés, hogy a teljesen új területre való betagozódás (önkormányzatok, területfejlesztés, turizmus) milyen lehetôségeket teremt a sportszféra számára? A nemzetközi példák közül Lengyelország esetét lehetne kiemelni, ahol a kilencvenes évek közepén már bevált a modell, hiszen az idegenforgalmi bevételek jelentôs részét visszaforgatták a sportba,
amely így újabb sikerkorszakot nyithatott az ország sporttörténetében. Jelenleg az európai országok közül a sport és a turizmus kapcsolata állami szinten három helyen valósul meg hazánkon kívül: Azerbajdzsánban, Fehér Oroszországban és Írországban. Az utóbbi ország tapasztalatainak tanulmányozása mindenképpen elôremutató lehet, különösen annak fényében, hogy megtudjuk: az írek vajon hogyan vonnak be európai uniós forrásokat sportéletük fejlesztésébe? E kérdéskör vizsgálata és a többi, a magyar sportot oly régóta nyomasztó probléma megoldása már Elbert Gábor és a vele együtt dolgozó munkatársak feladata lesz. Bár az új szakállamtitkár – elôdjével ellentétben – nem olimpiai bajnok, még csak nem is világbajnok, de elkötelezettségét a sport irányába senki sem vitathatja. Igazi sportfamíliából származik, édesapja a korábbi Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetô munkatársa volt, míg édesanyja a TF-en dolgozott. Rápillantva önéletrajzára, látható, hogy Elbert Gábor élete is a sport körül forog, az elmúlt években aktívan kivette a részét a magyar sportélet formálásából, fejlesztésébôl – a civil oldalon. Most ugyanabban az „arénában” a másik „félpálya” következik majd – az állami oldal. És hogy minek köszönhette a fiatal szakember a megbízatást? A Nemzeti Sportszövetségnél az elmúlt öt évben elvégzett fôtitkári munka gyümölcse ez, és ha hasonlóan dinamikusan és hatékonyan tudja ellátni feladatát szakállamtitkárként is, az csak a magyar sport javára válik Sz. Nagy Tamás majd.
Névjegy ELBERT Gábor Született: 1971. 03. 21., Budapest Sportmúlt: kézilabdázó, labdarúgó, válogatott fallabdázó Végzettsége: testnevelô tanár (TF, 1995), labdarúgó szakedzô (TF, 1997), személyügyi igazgatás szak (BKÁE, 2005) Beszélt nyelvek: angol, német
04-41
2006/10/09 18:16
Page 1
4 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
GLOBALIZÁLT FUTBALL - 2006
A XVIII. világbajnokság (MEGFIGYELÉSEK - EDZÔKRÔL) Az 1930-ban rendezett elsô labdarúgó világbajnokság óta az idén Németország 12 városában 32 nemzeti válogatott együttes közremûködésével lebonyolított XVIII. vb méreteivel, külsôségeivel, az egész glóbuszt átfogó hatásaival minden korábbit felülmúlt. Valójában a huszonegyedik század globalizációs folyamatai látványos, sokrétû, egyben szórakoztató megnyilvánulásának bizonyult, messze túlmutatóan a sport, szorosabban véve a labdarúgás jelenségein. Jellemzô, hogy a berlini olasz-francia döntôt több mint egymilliárd nézô látta a televízió jóvoltából (kétszáznál több ország vásárolta meg a közvetítési jogokat), az eredetileg 1936-ra a német fôvárosban épített és tökéletesen felújított Olimpiai Stadionból közel 3500 riporter tudósított. S ha már Berlint említettük, a világesemény három hete alatt megbízható becslések szerint - hogy némi fogalmat alkossunk az arányokról, méretekrôl - másfélmillió vendég kereste fel a metropoliszt, 90 ezer limonádét, 200 ezer liter sört, 70 ezer pár virslit fogyasztva - egyebek között. Írásunk célja mindazonáltal nem ennek a bámulatos globális mamut iparágnak a részletezése, amelynek közvetlen áldásaiból mi magyarok, sajnos, kimaradtunk. Maradjunk e helyett inkább maguknál az eseményeknél, illetve a közvetlen hozzájuk tartozó történéseknél, amelyek közül a legjellegzetesebb momentumokat tömör, naplószerû formában kínáljuk olvasóinknak. Ehhez mindjárt - mintegy bevezetôül tekintsük át, összegezzük a szakvezetôk, szövetségi kapitányok, válogatott edzôk státusában bekövetkezett változásokat a világbajnoki szereplés egyenes következményeként. Feltûnôen magas számban távoztak a vb után a válogatottak élérôl a szakma elitjének kiválóságai. Nem lehet természetesen általánosítani, s az indítékok szerint jó okunk van megkülönböztetéseket tenni, dehát az is nyilvánvaló, hogy többségük a csalódás, a várakozás alatti szereplés eredményeként vagy önkéntesen, vagy kényszerbôl mondott le. Az említett 32 résztvevô válogatott élérôl augusztusig nem kevesebb, mint 18 szakvezetô távozott, jóval több, mint a teljes létszám fele.
Marcello Lippi a világ tetején
Közülük az angolok szakvezetôje, a svéd Sven-Göran Eriksson - függetlenül a csapat teljesítményétôl - már hónapokkal korábban kötött közös megállapodás alapján mondott le. Külön kategóriába sorolandók azok, akik a siker dicsfényétôl övezett emelkedett hangulatban, úgymond a csúcson intettek búcsút, mint a világbajnok „Azzurik”, az olaszok mestere, Marcello Lippi és a rendezô országnak oly kellemes meglepetést okozó fiatal, 42 éves, minden magas szintû elôzô edzôi gyakorlatot nélkülözô hajdani világsztár játékos, a kaliforniai életformát és a családi életet elônybe részesítô német Jürgen Klinsman. Emelt fôvel, hálát nyugtázva köszönhetett el az ausztrálokkal szinte csodát mûvelô holland Guus Hiddink, a ghánaiaktól a szerb Ratomir Dujkovics, azután a tisztesen helytálló mexikóiaktól Ricardo Lavolpe, s a své-
deknek oly meleg perceket okozó remek Trinidad és Tobago holland szakvezetôje, Leo Beenhakker is. A fenti hetesen kívül szomorúbbra sikerült a búcsú az alábbi tizenegy edzônek: Bruce Arena (Egyesült Államok), Ilja Petkovics (Szerbia), Zlatko Kranjcar (Horvátország), Zico (Japán), Pawel Janas (Lengyelország), Jose Pekerman (Argentína), Carlos Alberto Parreira (Brazília), Dick Advocat (Dél-Korea), Henri Mitchel (Elefántcsontpart), Branko Ivankovics (Irán), Alexandre Guimaraes (Costa Rica). Ehhez talán még annyit: aligha tekinthetô véglegesnek ez a sajátságos, szakvezetôket érintô távozási lista, minden valószínûség szerint további változások várhatók az év végéig, hiszen erôs kritika és elégedetlenség kísérte a hollandok szereplését (Marco van Bastennel), s hasonlóan a spanyolokét (Luis Aragones-szel) is példának okáért. Togo szövetsége jóllehet a válogatott három vereséggel zárta a tornát - a német szakemberrel, Otto Pfisterrel meghosszabbította a szerzôdést augusztusban, ez ellenben aligha tekinthetô hosszú távú, kôbe vésett szentírásnak, hiszen jól ismertek azok a viták, botrányos jelenetek, amelyek éppen a vb idején játszódtak le a kapitány, a szövetség és a játékosok között.
Csatározások – nyolc csoportban Az alábbiakban térjünk rá vázlatos naplókra, amely tömör és jellemzô összegzésekkel igyekszik követni a világbajnokság mérkôzés napjait, a legfontosabb eseményeket kronológiai sorrendben, megkülönböztetett módon figyelmet szentelve az edzôknek. Június 9. A megnyitó napja. Müncheni, Alianz Aréna. Az ünnepségen 183 bajor népviseletbe öltözött dobos lépett fel, s a nyitó találkozót 65 000 nézô tekintette meg. A németek tetszetôs játékkal rukkoltak ki, látványos távoli bomba gólokkal 4-2-re gyôzték le a nyílt sisakkal játszó Costa Rica együttesét. A hat találat egyben a vbk történetének gólokban leggazdagabb nyitó összecsapása (a korábbi rekord -
■
MAGYAR EDZŐ 41
2006/3
Sportolók rostszükséglete A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig 13 témakörrel foglalkozott. Ezek a következôk voltak: - fehérjebevitel, fehérjeigény - folyadékfogyasztás, vízháztartás - testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás - táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén - vegetariánus étrend - kreatinkiegészítés a sportban - a sportolók tápláltsági állapota és testfelépítése - a szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása - az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet - az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet - nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet - sportolók alkoholfogyasztása - esszenciális mikroelemszükséglet A rovat – köszönhetôen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának s több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez szorosan kapcsolódó téma (pl. vitamin-ellátottság, táplálkozás-kiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei, táplálkozás terhesség alatt, veterán sportolók táplálkozása) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók rostszükségletének egyes kérdései, az a tárgykör, amely a táplálkozástan egyik meglehetôsen mostohán kezelt területe.
Az élelmi rostok táplálkozásélettani jelentôsége Az élelmi rostok – a szakirodalom a diétás rostok, növényi rostok elnevezést is használja – táplálkozásbiológiai jelentôsége nem az energiapótlásban vagy a szervezet számára nélkülözhetetlen komponensek (pl. aminosavak, makro-és mikroelemek) pótlásában keresendô, hanem a rostoknak az emésztôrendszer normális mûködésében betöltött pozitív szerepébôl adódik. Kémiai szempontból nem alkotnak olyan homogénnek tekinthetô vegyületcsoportokat, mint a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, a közös tulajdonságuk az, hogy az emberi emésztôenzimeknek ellenállnak, s ezáltal emésztetlenül, a többi salakanyaggal együtt távoznak a szervezetbôl. Az élelmi rostok megfelelô mértékben történô fogyasztása számos kórállapot kialakulásának kockázatát csökkenti. Ezek elsôsorban a következôk lehetnek: bélbetegségek (székrekedés, aranyér, bélfalkiboltosulás, vastag- és végbélrák), energiaháztartási zavarok (elhízás, cukorbetegség), a keringési rendszer betegségei (érelmeszesedés, embólia), fogszúvasodás. Az, hogy e betegségek kialakulásának kockázatát a kellô mennyiségben fogyasztott rostok csökkentik, azaz pozitív, preventív hatásúak, ez a diétás rostok speciális fizikokémai tulajdonságainak köszönhetô. Ezek a tulajdonságok a következôk:
Korszerû sporttáplálkozás
Szabó S. András rovata
- igen stabil, hônek, savaknak, lúgoknak, enzimeknek jól ellenálló vegyületek - nagy mennyiségû vizet képesek felvenni környezetükbôl, nagyfokú duzzadóképesség jellemzi ôket - számos molekulát, komponenst képesek a felületükön megkötni, nagy az aszorpciós képességük - jelentôs részüknek a többi élelmiszerösszetevôhöz viszonyított mechanikai szilárdsága magas. A leírt fizikokémiai tulajdonságokból következôen az élelmi rostoknak számos kedvezô fiziológiai hatása van: - mivel az emberi emésztôrendszer nem képes bontani ôket, nem szolgáltatnak energiát - csökkentik az éhségérzetet, mivel teltségérzetet okoznak - serkentik a bélrendszer mûködését, intenzívebb bélmozgást (perisztaltika) eredményeznek - csökkentik az elfogyasztott táplálék tranzitidejét, elôsegítik a rendszeres széklet képzôdését, csökkentik a mérgezô hatású anyagok kialakulásának lehetôségét - laza székletet produkálnak, lévén jelentôs mennyiségû vizet vesznek fel - a rostok a bélrendszerbôl számos komponenst (pl. nehézfémeket, toxinokat, koleszterint) kötnek meg, így ezen anyagok nem irritálják a bélfalat, illetve nem szívódnak fel - csökkentik a bél felszívó felületét, ezért az energiát adó tápanyagok nem egyszerre, hanem fokozatosan szívódnak fel - intenzív rágásra késztetnek, s ennek fogazat-tisztító hatása van
Élelmiszerek élelmi rost tartalma Élelmi rostokat kizárólag növényi eredetû élelmiszerekben találunk. Az élelmi rost fogalma nem azonos a nyers rost fogalmával. Az élelmi rost az ember számára emészthetetlen komponenseket jelenti, a nyers rost pedig speciális kémiai eljárással (savas fôzés után lúgos kezelés, szárítás) meghatározott vegyületcsoportot jelent. Az élelmi rost tartalom
05-40
2006/10/09 18:18
Page 1
40 MAGYAR EDZŐ A minôsítô pontszámokat a szabadon választott gyakorlatok alapján számítják. Az elôírt gyakorlatok minôsítô pontszáma: 33 pont. Az elôirt gyakorlatok a különbözô bázis elemekbôl és elemkombinációkból tevôdnek össze. Az ELITE program azok számára szervezôdött, akik részt akarnak venni a Nemzeti Elite programban, illetve tagjai akarnak lenni a Nemzeti Elite, az az válogatott kereteknek (Junior és Senior). A Nemzeti Elite csapatokból kerülnek ki azok a versenyzôk, akik képviselik az Egyesült Államokat a különbözô nemzetközi- és világversenyeken. A Regionális tanfolyamok és az Elite Nemzeti edzôtáborok biztosítják a lehetôséget a edzésekhez, a fejlôdéshez. A nemzet legjobb edzôi dolgoznak itt és irányítják a felkészítés munkáját és a továbbképzést a tornászok, illetve edzôik számára. Minden régiónak van egy választott elnöke, akinek feladata összefogni és koordinálni az edzôk és versenyzôk munkáját, biztosítani a táborokhoz a legrangosabb szakember gárdát. Válogatás, bekerülés a PRE-ELITE programból: – Akik részt vettek a Level 9-es nyugati-keleti döntôkön, és teljesítették a Nemzeti Elite minôsítési pontszámokat. Bekerülhetnek a Nemzeti TOP csapatból a 9-12 éves korosztályból azok, akik teljesítették a minôsítési pontszámokat a korosztálynak megfelelô Elite programhoz -– Bekerülhetnek azok, akik részt vettek és bekerültek a Regionális Elite programba. – Továbbá, akik indultak és teljesítették a követelményeket az Elite Classic, illetve a Challenge versenyeken. – Korosztályok az ELITE programhoz: National Elite: Gyermek 10-12 éves • Junior 11-15 éves • Senior 16 éves és feljebb International Elite: Junior 12-15 éves Senior 16 éves és feljebb Követelmények, minôsítô pontszámok amiket a Regionális versenyeken, illetve a Regionális táborokban kell teljesíteni, illetve a National Elite teszt versenyeken és a különbözô Classic és Challenge versenyeken: A Gyermek National Elite: 33 pont AA (egyéni összetett versenyeken) Junior és Senior National Elite: 33,5 pont AA Junior és Senior International: 34 pont AA Az anyagerôsség: 1 D, 2 C, 2 B – két különbözô ugrás A Nemzeti ELITE program fizikai képesség tesztjei: 1. Kötélen: függeszkedés ülésbôl ülôtartásban/idô 2. Hajlékonysági teszt: jobb és bal spárga, terpeszülésben törzshajlítás elôre 3. Lever (lefüggésbôl ereszkedés nyújtott testtel és karral mellsô függô mérlegen keresztül hajlított karú függésbe, – hajlított karú függésbôl emelés nyújtott testtel és karnyújtással mellsô lefüggésbe) 4. Függôleges emelkedés 5. L – pozícióból lábemelés 20x idôre (függésben lábemelés vízszintes ülôtartásban) 6. Kézenállás idôre (1 perc – nincs séta) 7. Támasz ülôtartásból emelés kézállásba, 10x 8. Korláton támaszból fellendülés kézállásba (maximum) A tesztversenyeken: 50% a kötelezô gyakorlatok 50% a szabadon választott gyakorlatok (13) Az elôírt versenynaptár 2005-ben: Jan.21: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Cincinnati/ Ohio Jan 21: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Colorado Spring / Colorado Jan. 28: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Allentown / PA Február 12: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Hungtington Beach / CA
■
2006/3
Február 18: nemzeti Elite minôsítô verseny: Coval Gables / FL Március 5-6: American Classic / Challenge verseny: Orlando /FL Július 22-23: US Classic / Challenge verseny: Virginia Beach / VA Aug. 12-13: USA Nemzeti Bajnoksag: Indianapolis / Indiana ( 15) 2005-ben az Elite Junior és Senior National csapat létszáma 28 fô volt Ebbôl 16 fô Junior 12-15 éves 12 fô Senior 16 és felette Ezt a 28 fôt az USA Nemzeti Bajnoksága alapján választják ki. A Junior és Senior team tagságot minden évben meg kell erôsíteni. A csapatok összetételét minden évben cserélik.
Összefoglalásként – A tehetségek meghatározása, felfedezése a TOP keretében történik. -– A PRE-ELITE program a tehetséges lánytornászoknak nyújt edzésprogramot, és versenyzési lehetôséget. – A PRE-ELITE program a versenyzôket a legmagasabb szintû felkészítési lehetôségek felé tereli, amelyet az ELITE program valósít meg. – Az ELITE program feladata a kiválasztott tornászok felkészítése a nemzetközi követelmények teljesítésére, mind fizikai, mind technikai és pszichológiai vonatkozásban. – A követelményeket minden évben teljesíteni kell! Ez egy olyan erôforrás, amely állandó mozgásban tartja a tehetségek felszínre bukkanását, és lehetôségeik realizálását. Ezen rendszerek öngerjesztô erôterében nevelôdnek a legtehetségesebb tornászok, akik ma a világversenyeken az Egyesült Államokat képviselik. A 2005-os VB-n Melbourne-ben: a nôi egyéni összetett verseny elsô két helyezettje amerikai tornásznô volt: 1. Memmel Chelsie 37.824 2. Liukin Anastasia 37.823 • Mindkét versenyzô korábban, az International Elite csapat tagja volt • A szerenkénti döntôkben a 4 szerbôl 3 szeren az Egyesült Államok tornásznôje végzett az elsô helyen, reprezentálta az Elite Program magas sportszakmai színvonalának hatékonyságát.
Irodalomjegyzék: 1. Prof. Dr. Istvánfi Csaba: “ Sydney 2000 “ Olimpiai tehetséggondozó program. Elôadás. Utánpótlás-nevelési konferencia 1996. Szerk. Dr. Szabó Tamás 2. Prof. Dr. Nádori László: Tehetségkutatás és tehetséggondozás a sportban. Elôadás. Utánpótlás-nevelési konferencia 1996 3. Prof. Dr. Nádori L: IM 4. Prof. Dr. Nádori L: IM 5. Talent Opportunity Program. Manual 2001 Edition 6. TOP Manual 2001 7. TOP Manual 2001 8. TOP Manual 2001 9. JOP National Championship Bulletin 1997 10. TOP Manual 2005 Edition 11. TOP Manual 2001 12. TOP Manual 2001 13. JOP National Championship Bulletin 1997 14. IM 15. USA Website www.usagymnastics.org Dr. Leopold József
■
MAGYAR EDZŐ 5
2006/3
három góllal - 1998-ban született a Brazília-Skócia 2-1-es megnyitón). Mindjárt az elsô napon bekövetkezett a csoportmérkôzések, sôt a teljes sorozat egyik legváratlanabb eredménye is: Ecuador merész támadójátékkal lepte meg a sokkal esélyesebb lengyeleket és teljesen megérdemelten aratott 2-0-as gyôzelmet. Június 10. A második, jobbára gólszegény játéknapon érdekesen alakultak az eredmények, a meccsek elsô perceiben lôtt gólok döntônek bizonyultak, a találkozók folyamán késôbb ugyanis nem változott az állás. Az Anglia-Paraguay meccsen (1-0) Beckham a 4. percben - szabadrúgásból - a baloldalról pompásan kanyarította be a labdát, amelyet a kapu elôterében a balszerencsés védô, Carlos Gamarra védhetetlenül csúsztatott – a saját kapujába. Nem született gól a Svédország-Trinidad-Tobago összecsapáson, ám így is ritka bravúr volt ez a trinidadiak számára, annál is inkább, mert a második félidôben végig emberhátrányban játszottak. Kis csapat is lehet, lám, nagy, fôleg ha egy olyan káprázatosan védô „cerberusa” van, mint Shaka Hislop. Június 11. Az angolokhoz hasonlóan a portugál válogatott is a negyedik percben szerzett gólt, Pauleta révén, a kôkemény felfogásban játszó Angola ellen, aztán rátett még egy tíz percet, majd visszafogottan nem törekedett másra, csupán minimális elônye megtartására. Akár a hollandok Lipcsében a szerbek ellen: a szélvészgyors Robben az elsô negyedóra végén betalált, a többi már ismert - maradt ez a végeredmény. Miroslav Klose, a németek késôbbi vb gólkirálya két gólt lôtt az elsô meccsen a válogatottat szponzoráló Adidas „csukában”. Igen ám, a Werder Brémen csatárát viszont exkluzív szerzôdés köti a Nike-hoz. Az utóbbi cég négymillió eurót ajánlott fel a sztárnak a gólkirályság megnyerése esetére, feltéve, ha Nike cipôben rugdossa a gólokat. A német válogatott szerzôdése folytán azonban ezt nem tehette. Az Adidas ugyanakkor „csak” ötvenezer eurót ajánlott fel valamennyi Adidasban játszó játékosnak. Klose nyerte a címet - vesztette az euro milliókat. Június 12. Cserélni tudni kell. A holland csodaedzôt, Guus Hiddinket aligha szükséges bemutatni. A 2002-es vb-n a dél-koreaiakat az elôdöntôig juttató szakvezetô már azzal mennybe ment, hogy az ausztrálokat kijuttatta a világbajnokságra. Ellenfelüket, a japán együttest esélyesebbnek tartották, s az elsô félidôben ennek megfelelôen azok meg is szerezték a vezetést. Jóllehet a „kenguruk” egyenlítettek, a távol-keletiek irányítot-
ták a játékot. Hiddink 1-1-nél ötletes húzásokkal lepte meg Zicót, a japánok szövetségi kapitányát: két további csatárt küldött be a kispadról, Kennedyt és Aloisit, majd az 53-ik percben az Everton légiósát, Tim Cahillt is. Edzôi remekelés volt a javából, a korábbi egycsatáros játék helyett a holland mester most idônként négy-öt csatárral rohamozta a japánok kapuját. Cahill két remekbeszabott gólt lôtt - eldöntötte a találkozót Ausztrália javára (3-1). Június 13. A címvédô Brazília színvonalas összecsapáson gyûrte le 1-0-ra Horvátország válogatottját. Mindenki Kaká remekbeszabott, látványos góljáról beszélt. Az AC. Milan középpályása - a mezôny legjobbjaként - a 44-ik percben a jobboldalon elôretörô Cafutól kapott labdát középen ballal átvette, majd mintegy húsz méterrôl pompásan csavarta a labdát a jobb felsô „pipába”. Némileg edzôcentrikus naplónk egy sajátos visszatérésrôl számol be. Már napok óta tartott a botrány a togoi együttes körül, a játékosok és szövetségük elöljárói között. A járandóságok és prémiumok körüli nézetkülönbség következtében a játékosok távol maradtak néhány edzésrôl is, s a német edzô, Otto Pfister ilyen körülmények között nem volt hajlandó tovább mûködni - lemondott. A játékosok könyörgésére aztán nagy nehezen beadta a derekát, Dél-Korea ellen már ismét ott ült a kispadon, ám a 2002-es vb-n negyedik helyen végzett ázsiaiak végül 2-1re gyôztek. Június 14. Ami a meccseket illeti, kétséget kizáróan a Sevcsenkót is felvonultató ukránok megsemmisítô, 4-0-ás veresége került a lapok élére a spanyoloktól, no meg a rendezô országot mámoros örömmel eltöltô német-lengyel 1-0-ás eredmény. Mi azonban az edzôi pszichológia egy sajátos esetét vegyük szemügyre. A már említett Brazilia-Horvátország (l-0) találkozót a Real Madrid nagy sztárja, Ronaldo elképesztô semmittevéssel töltötte. Amikor a 69-ik percben lecserélték, a brazil újságírók és szurkolók kifütyülték a tetemes súlyfelesleggel küszködô és ziháló „Dagit”. A meccs utáni éles támadások kereszttüzében kiváló pszichológusnak ismert edzôje, Carlos Alberto Pereira a játékos mellé állt, mondván, hogy valóban gyengén játszott Ronaldo, de bízik benne. Abban is, hogy a több játék lehetôség eredményeként ugrásszerûen javul majd, s éppen ezért a következô találkozón is kezdô embere lesz. A horvátok elleni gyôzelemmel egyébiránt a brazilok sajátságos világcsúcsot értek el, világbajnoki találkozóik során zsinórban a nyolcadik diadalt aratták.
Június 15. A nap óriási érdeklôdéssel várt szenzációja: a Machester United és az angol válogatott húszesztendôs csatára, Wayne Rooney, a lábközépcsont törését követô kihagyás után ismét a pályán Trinidad és Tobago ellen (Owen helyett kapott lehetôséget az 58. percben). Az angolok svéd mestere, Sven-Göran Eriksson nem kis felelôsséget vállalt eleve azzal, hogy oxigénsátortól a lehetô legmodernebb egyéb módszerekkel és szerekkel, maximálisan igyekezett felgyorsíttatni a játékos gyógyulását, míg a játékos klub menedzsere, Sir Alex Fergusson nem osztozott a kockázat vállalásában, inkább azt várta volna el, hogy Rooney tökéletesen heverje ki sérülését, s ha ez azt kívánja, ne is szerepeljen a vb-n. Rooney egészségügyi szempontból legalábbis Eriksson edzôt igazolta, jóllehet ezen a találkozón mérsékelt teljesítményt nyújtott, akár az egész együttes Beckham kivételével (Anglia - Trinidad-Tobago 2-0). A késôbbiekben fitten és egyedüli ékként a portugálok ellen játszva csapatára nézve tragikus hibát vétett Rooney, s meghatározó akciója - végleges kiállítás a 62. percben Ricardo Carvalho megtaposásáért - elütötte Angliát a továbbjutástól. Két edzô - kétféle igazság. Immár soha el nem dönthetô vita marad. Június 16. Egy 6-0 arányú vereség után nincs értelme a játékvezetôket hibáztatni, külsô körülményekben keresni az okokat. Álomszerû játékkal Argentína egész egyszerûen kiütötte Szerbia-Montenegró válogatottját. A szerbek pontosan azt érezhették át ezután a Gelsenkirchenben bekövetkezett, s szinte megmagyarázhatatlan sporttragédia után, mint amit mi magyarok 1986-ban a mexikói vb során a szovjet válogatottól Irapuatóban elszenvedett hasonlóan csúfos „zakót” követôen. Szuperlatívuszok dicshimnusza az argentin José Pekermanról, nyomdafestéket nehezen viselô szidalmak a megalázott szerb kapitányról, Ilja Petkovicsról. Az edzôsors már csak ilyen. Petkovics igyekezett megôrizni józanságát a sokk ellenére is:„ A játék minden elemében fölénk kerekedtek nyilatkozta. - Csak gratulálni tudok az argentinoknak. Fájó számomra, hogy errôl a mérkôzésrôl sokan még nagyon sokat és sokáig, mint a legszégyenletesebb vb szereplésünkrôl fognak beszélni... Belátom, súlyosan hibáztam, hagytam befolyásolni magam a megjelent kritikáktól a holland találkozó után... Az volt a fô kifogás, hogy gyáván és régimódi stílusban játszottunk. Most annak ellenére, hogy kényszerûen nélkülöznöm kellett két legjobb védômet, mégis kifejezetten támadókkal tûzdeltem meg a kezdô tizenegyet. Súlyos árat fizettünk, s termé-
06-39
2006/10/09 18:20
Page 1
6 MAGYAR EDZŐ szetesen a hazatérés után elsô dolgom lesz, hogy lemondok.” Június 17. A szerb „égés” utáni napon a csehek sem úszták meg sokkal jobban: a két kulcsemberét - Jan Kollert és Milan Barost - nélkülözô cseh kapitány, Karel Brückner ráadásul rögtön a kezdés után újabb sokkot kaphatott a kispadon, mert a szélvészgyors ghánai csatár, Asamoah Gyan 16 méterrôl ballal kilôtte a jobb alsó sarkot. A Brückner-fiúk képtelenek voltak „felépülni”, ráadásul a védelem oszlopát, Újfalusit a 65. percben kiállították. Ejtsünk néhány szót ezúttal a nagyszerû afrikai teljesítmény (Ghána-Csehország 2-0) után a ghánaiak szakvezetôjérôl, a szerb Ratomir Dujkovicsról, aki hajdan a Belgrádi Crvena Zvezda hálóôre volt, késôbb pedig, 1991-ben, amikor a jugoszláv vörös csillagos együttes megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, az együttes egyik sikerkovácsaként, kapusedzôjeként ünnepelték. Edzôként afrikai specialistának mondható, hiszen elôbb Ruandában végzett remek szakmai munkát, a válogatott kijutott a kontinens bajnokságra, majd most Ghánával ért el sikert. A feltétel nélküli támadó futball híve, ezt tükrözi a ghánaiak gyors, szemre is igen tetszetôs játéka, amely rutinos nagy csapatok ellen természetesen nem kis kockázatot hordoz magában, ez azonban ezúttal a csehek ellen nem tûnt ki, végig jobbak, veszélyesebbek voltak, s a következô összecsapáson kétvállra fektették az Egyesült Államokat is Június 18. Tulajdonképpen papírforma eredmény született: Brazília-Ausztrália 2-0… A Japán-Horvátország találkozón nem született egyetlen gól sem. Kommentátorként a riporteri állásban ott serénykedett ellenben a világ egyik legképzettebb, legsikeresebb edzôje, egy hamisítatlan kozmopolita és világutazó, a jugoszláv származású Bora Milutinovics, aki a Futbol de Primera spanyolnyelvû Egyesült Államokbeli televíziós csatorna alkalmazásában szakkommentátorként kísérte végig a vb eseményeit. A földkerekség egyik legszínesebb labdarúgó egyénisége 1944-es születésû (Bajina Basta), s az egész földgömböt keresztül-kasul átszelô utazásait már játékosként megkezdte. A Belgrádi Partizánnál, otthon kezdte karrierjét, majd következett a Monaco, a Nice és a Ruen. Franciaországból Svájcba tette át székhelyét 1971-ben, s végül a mexikói UNAM gárdájánál hagyta abba a játékot 1977-ben. Azért, hogy nyomban átvegye ugyanott az edzôi posztot. Az edzôi pályafutás így folytatódott: San Lorenzo (argentín 1987), Udinese (olasz - 1987-88), Verac-
■
ruz (mexikói - 1988-89), ismét UNAM (1990), New York (Metro Star - 1998-99), El Sadd (Katar - 2005). Továbbá az alábbi válogatott együtteseket dirigálta, amelyek közül nem kevesebb, mint ötöt a vb részvételig vezetett (Mexikó - 1986, Costa Rica - 1990, Egyesült Államok - 1994, Mexiko - 1998, Kína - 2002. Mûködött még Nigériában (199798), Peruban (1999), Hondurasban (2003-4) és Katarban (2005-6)... Nem akármi! Június 19. A togoi kormány végül kötélnek állt, elküldte válogatott játékosainak a korábbi megállapodás szerinti juttatásukat a vb döntôbe kerülésért - fejenként 75 ezer euro (húszmillió forint körüli összeg). A fiúk kölni mestere, Otto Pfister is megenyhült (miután alkoholizmussal vádolták a togoi riporterek, s mindezekért, mint írtuk korábban, egy idôre nem ült le a kispadra). Hiába történt azonban minden - a felzaklatott hangulat rányomta bélyegét a derék afrikaiakra, s ennek eredményeként - újabb vereség következett: SvájcTogo 2-0. Afrika futballt kedvelô széles táborának újabb szégyent kellett ezen a napon elviselnie, no, nem a labdarúgó pályán történtek miatt. Kiderült ugyanis, s errôl az ARD tévé egyenes adásában maga a FIFA nagyhatalmú elnöke, a svájci Sepp Blatter számolt be, hogy a FIFA végrehajtó testületének egyik jeles tagja, a 62 esztendôs Ismail Bhamjee tizenkét, egyenként száz eurós tiszteletjegyet adott el a feketepiacon - háromszoros-ötszörös áron - angol szurkolóknak még a június 15.-i Anglia - Trinidad-Tobago mérkôzésre. Az akción mintegy 4000 eurós hasznot kaszált. Ha másért nem, kisstílû zugárusként, jegyüzérként elkövetett ostobasága miatt már csak azért is megérdemelte az azonnali felfüggesztést, hazatranszportálást Németországból, továbbá azonnali kitiltását a labdarúgás nemzetközi vezérkarából, mert hiszen a FIFA végrehajtó testületének tagjaként minden különösebb erôfeszítés nélkül évi mintegy 80 000 eurós tiszteletdíjnak mondhatott így örökre búcsút. Június 20. Az edzô taktikai érzéke, csapatépítô koncepciója meghatározó tényezô egyegy klub eredményeiben, sikereiben. Mindenekelôtt érvényesül ez a válogatottak esetében, amelyekhez az „alkatrészeket” az adott ország számos klubja szolgáltatja. Az egyszerû szurkoló, netán újságíró, szakíró esetenként érthetôen nehezen látja át az edzôi elképzelés összefüggéseit, indítékait. Az idôsebb nemzedékhez tartozó spanyol Louis Aragonés együttese, a spanyol válogatott remekül kezdte a vb-t a H-csoportban,
2006/3
elôbb Ukrajnát semmisítette meg 4-0-ra, majd ezen a június 20.-i napon Tunéziát intézte el 3-1-re. Ez összesen hét lôtt és egyetlen kapott gól! A pompás menetelés ellenére is éles kritikával illették az ôsz mestert számosan. Valóban nehezen érthetô a megoldása a jobbhátvéd posztját illetôen. A keret tagja Michel Salgado és Carlos Puyol. Az egyik a Real Madrid, a másik a Barcelona világklasszisa, óriási tapasztalattal és remek formában. Aragonés ellenben mégis rendre a 20 éves Sergio Ramost alkalmazta, akinek eredeti helye ráadásul a középhátvédé, s láthatóan idegenkedik a poszttól. Az említett két sztár közül az egyiket nem szerepeltette, a másik - nem a helyén játszik... Hasonló gyanakvás kísérte az irányító szerepkörben Luis Garcia játékát, aki Tunézia ellen is igazolta, hogy erre a feladatra nem alkalmas, lényegében egyetlen épkézláb labdával sem volt képes helyzetbe hozni David Villát, vagy az ifjú titánt, a csodacsatár Fernando Torrest... Az edzônek mindazonáltal mindig igaza van!.. Gyôzelmek esetén legalábbis... Ami a nap mérkôzését illeti: a nagyszerû német válogatott pazar játékkal és remek gólokkal 3-0-ra verte Klose vezérletével Ecuadort. Június 21. A brazilok egy sajátos vb gyôzelmi sorozatáról már szóltunk, a Portugália-Mexikó (2-1) összecsapás ürügyén egy újabb brazil vonatkozású és némiképpen hasonló jellegû sikerrôl még nem. A portugálok edzôje, a brazil csapat volt szövetségi kapitánya, Luiz Felipe Scolari a váratlanul magukat összekapó mexikóiak ellen meglehetôsen mérsékelt teljesítményt nyújtó együttese játékával nem volt ugyan maradéktalanul elégedett, de védte fiait: „Tény, a mai meccs nem volt olyan, amelyen minden összejött volna, bár a helyzetek kialakításában azért elfogadhatót nyújtottunk. Az a felfogás ellenben, amit a játékosaim egytôlegyik bizonyítottak, maximálisan elégedetté tehet. Egy világbajnokságon nem mi választjuk meg az ellenfeleinket, s az a leggyakorlatiasabb, ha arra törekszünk, hogy meccsrôl-meccsre tegyük meg a tôlünk telhetô optimummal a magunkét, és mindig próbáljunk meg nyerni... Apropó a nyerés... Ez volt a tizedik zsinórban aratott világbajnoki gyôzelmem edzôként. Felemelô élmény, életem egyik csúcspontja, dehát kinek is ne lenne ez?! Tegyük még hozzá, hogy Scolari - nem mindennapos körülmények között - a késôbbiekben ezen is túltett. Június 22. Graham Pollon röhögött az egész sportvilág. Maga a mérkôzés - Horvátország-Ausztrália 2-2 - a csoport-csatározá-
■
2006/3
Az utánpótlás nevelés és felkészítés programjai az állami-regionális és nemzeti edzôtáborokban valósulnak meg. Ezek az edzôtáborok egyben a legrangosabb és leghasznosabb továbbképzô tanfolyamok és fórumok az edzôk számára is. Az itt zajló kurzusok nem olcsóak és természetesen önköltségesek. A nôi torna sport Egyesült Államokbeli szervezeti felépítésben 8 régió található: I. Arizona, Nevada, California, Utah II. Alaska, Idaho, Oregon, Hawaii, Montana, Washington III. Arkansas, Colorado, Kansas, New Mexico, Oklahoma, Texas, Wyoming IV. Iowa, Minnesota, Missouri, Nebraska, North Dakota, South Dakota, Wisconsin V. Illinois, Indiana, Kentucky, Ohio, Michigan VI. Connecticut, Maine, Massachusetts, New Hampshire VII. Delaware, Maryland, New Jersey, Pennsylvania, Virginia, Washington D.C, West Virginia VIII. Alabama, Florida, Georgia, Louisiana, Mississippi, North Carolina, South Carolina, Tennessee (9). A Regionális edzôtáborokon kívül meg kell említenünk az USA nemzeti edzôtáborait is, pl. az Olimpiai edzôtábort Colorado Springs-ben. A regionális és nemzeti táborokban a legkiválóbb szakemberek, edzôk irányításával és felügyeletével folyik a munka. Érdemes áttekinteni az ott alkalmazott szakemberek, edzôk nevét a teljesség igénye nélkül: A Nemzeti válogatott csapat koordinátora Martha Karolyi, az International Elite Committee elnöke: Roe Krentzer, továbbá Jevgenyij Marchenko, Steve Rybacki, Kelli Hill, Donna Strauss tevékenykedik itt. A válogatott edzôi: Arthur Akopjan, Muriel Grosfel, Antonia Markova, Tomy Biggs, Neil Resuick, Gheza Pozsar, Vladimir Novikov, Valerie Liukin - többek között. Bizony, jó néhány név ismerôsen hangzik a tornasport iránt érdeklôdô olvasó számára, az európai színterekrôl. (10). A programban résztvevôknek tökéletesen egészségeseknek kell lenniük, mindenfele organikus és fizikai problémától mentesnek. Az általános egészség szintjenek megállapítása egy különbözô szakemberekbôl álló csoport feladata. Ezen szakemberek: sportorvosok, ortopéd orvosok, pszichológusok, akik egy elôzetes orvosi vizsgálat rendszerében minôsítik a résztvevô tornászok egészségének státuszát (Bompa 1990, Harre 1982,) (11). Ezeket a vizsgálatokat a különbözô állami edzôtáborokban végzik el. Az általános egészség követelménye mellett a pszichológiai karakterisztika és vizsgálat is jelentôs. A legtöbb edzô alighanem egyetért abban, hogy a pszichikai tulajdonságok és jellemzôk egy ugyan szerény, de ugyanakkor mégis roppant fontot, érzékeny részét képezik a tehetség- összetevôknek, közvetett módon a versenyzô sikereiben. Javasolják a mentális tréninget, mint a pszichológiai felkészítés egyik elfogadott módszerét. A szakemberek rámutatnak arra és egyetértenek abban, hogy a pszichológiai felkészítés meghatározóan fontos része a felkészítésnek, a jövôbeli teljesítményt mindazonáltal nagyon nehéz megjósolni csupán a gyermekkori pszichológiai tulajdonságok elemzése alapján (Orlich és McCaffery 1991, Weiss 1991, Henten, Sands, Gordin, Martinez 1990 stb….).(12). A sporttudósok áthatóan vizsgálták az elit tornászokat, de nem találtak az általánostól eltérô, csakis rájuk jellemzô különleges tulajdonságokat. Lehet, ez azt is jelenti, hogy a pszichológiai tartomány és tulajdonságok feltárása koránt sem kielégítô. Jelentôsnek tartják még ezen a területen a vizuális tesztek lehetôségeit, különösképpen az emlékkép- megjelenítés-emlékezés területeinek vizsgálatát. A tehetség vizsgálatával kapcsolatos kutatások egészen a korai gyermekkorig nyúlnak vissza, és ennek a területnek a kutatása folyamatos és egyre növekvô adatbázissal bír. A pszichológiai karakterisztika és alkalmasság jellemzôinek
MAGYAR EDZŐ 39 vizsgálatával kapcsolatban a kézikönyv utalást tesz a motoros tanulás néhány kérdésére és módjára. Szól érintôlegesen a térbeli orientációnak a fontosságáról a mozgástanulásban, a látásos és mozgásos információk átkódolási folyamatáról ezen információk fontosságáról a motoros tanulásban. A TOP programban használt kondicionális és koordinációs tesztek: • fekvôtámaszban karhajlítás, nyújtás (max 65/ 90 sec) • 20 m futás /sec • függôleges emelkedés cm/inch • húzódás függésben térdemeléssel (20x/ idô) • lábemelés bordásfalon hátsó függésben (max 35/ 30 sec) • függeszkedés 12 feet hosszú kötélen ülôtartásban • emelés kézállásba terpesz ülôtartásból – gerendán: 9-11 ev. 10x, 7-8 éveseknek 5x. • hajlékonyság: jobb és bal spárga, oldalspárga • aktív váll lazaság (hasonfekvésben karemelés) A tehetséggondozás napi gyakorlata és motivációs eljárásai: A 7-8 évesek, akik kvalifikálták magukat, még nem mennek az edzôtáborokba, csupán az edzôik vesznek részt az állami és regionális táborokban, ahol - mint korábban említettük - különbözô edzôi kurzusokat szerveznek. Itt az elôadások mellett edzésterveket, videofelvételeket kapnak az elemek helyes technikájáról, módszertani felkészítésrôl, oktatásról. A tornász megkapja a TOP egyenruhát, és nevük megjelenik az USA Gymnastics Magazinban, plusz oklevelet is kapnak. A 7-8 éves korosztályban 3 szint van: gyémánt, arany és ezüst/bronz. A 9-11 éveseknél szintén 3 szint van. Aki elérte az arany minôsítést, meghívják a nemzeti TOP tesztre. Ezen kívül megkapja a TOP egyenruhát, oklevelet. Az ezüst és bronz fokozatban a tornász megkapja a TOP oklevelet, meghívják a nemzeti TOP edzôtáborba. Azok a 9-11 éves tornászok, akik elérték a minôsítô szintet, edzôikkel együtt mennek a táborokba, ahol élvezik a nemzeti elit edzôk kurzusait, útmutatásait. A Regionális táborokban csak a fizikai képességeket mérik fel, a tornászkészségek bemutatása a nemzeti táborokban történik. A PRE-ELITE program célja és funkciója, a versenyzési és felkészülési terep biztosítása azon fiatal versenyzôk számára, akik késôbb az Elite csapatok, illetve az Elite program tagjai szeretnének lenni. A PRE-ELITE program tagjait különbözô válogató és tesztelô versenyek alapján választják ki. A tesztekre jelentkezôk száma nincs korlátozva. Ilyen válogató versenyek a Regionalis Challenge versenyek (körzeti válogatók): • ahol a fizikai képességek 20%-ban, • a különbözô alapelemekbôl és kombinációkból összeállított kötelezô gyakorlatok 20%-ban, • a szabadon választott gyakorlatok 60%-ban kerülnek elbírálásra. Nemzeti válogató versenyek. A téli és tavaszi idôszakban: Az American Challenge és az American Classic A nyári idôszakban: Az US Challenge és US Classic versenyek Az American Challenge versenyeken a Junior kategória 1-3 helyezettje, és a US Challenge versenyeken a Junior kategória 1-6 helyezettje meghívást kapnak a PRE-ELITE keretekbe, és edzôtáborba. A PRE-ELITE korosztályok: Gyermek: 10-12 év Junior: 13-15 év Senior: 16 és felette A minôsítô pontszámok a Gyermek kategóriában: 30 pont Junior kategóriában: 32 pont Senior kategóriában: 33 pont
07-38
2006/10/09 18:22
Page 1
38 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Nôi tornász tehetségek menedzselése az Egyesült Államokban A modern élsportban a világversenyeken már régóta kialakult a feltétlen gyôzelemre törekvés felfokozott elvárása, a sikeres nemzeti képviseletre különösen nagy súlyt helyeznek a különbözô országok. . Ez a végletesen éles küzdelem a gyôzelemért - különösen a 20-ik század második felében - jelentôs megkülönböztetést tükrözött a társadalmakban, s megnyilvánult a különbözô hatalmi és politikai érdekkörökhöz tartozó államok között. Az élsport, mint az állam, a nemzet megjelenítôje, képviselôje - egyszersmind ekként egyáltalán nem lebecsülendô egzisztenciális lehetôséget is kínált - az egyén érvényesülésének egyik jelenôs színterévé vált. Ennek a tendenciának különféle provokatív hatásai, mint értékhordozók jelentek meg és célként is megfogalmazódtak a különbözô társadalmakban. Gyôzni, csúcsteljesítményeket elérni csak átlagon felüli képességû emberek képesek. Az ezzel kapcsolatos elvárások az érdekeltek figyelmét természetszerûen a kiemelkedô tehetségekre irányították. (1) A sporttehetségek meghatározása, kiválasztása, gondozása, jól tudjuk, koránt sem probléma-mentes. Mint errôl 1996-ban a Magyar Testnevelési Egyetemen megtartott Utánpótlás Nevelési Konferencia elôadói egybehangzóan beszámoltak: mindenféleképpen egy széles alapokon történô kiválasztás tûnik ésszerûnek a különbözô tényezôk bizonytalansága miatt (2). Feltehetôen a komplex jellemzôk sem alkalmasak a reális prognózis elkészítésére, továbbá sem az ifjúsági versenyeredmények, sem az ifjúsági korban mutatott fejlôdés nem adtak megbízható kiinduló pontot a felnôttkori teljesítmények elôrejelzéséhez. (3). Végigvonul azután a tehetség-kiválasztás és tehetséggondozás kérdéskörén a sportági sajátosságok jellegzetes sora. Nincs azután a világon körülhatárolt pedagógiája a sportbeli felkészítésnek általában, különösen pedig az élsportban nincs. A fejlôdéssel kellô lépést tartó edzésfolyamatból pedig nem hiányozhat a pedagógiai perspektíva, amelynek kidolgozása még mindig vár az érintett szakemberekre. Tehát a kiválasztás, a sportági szelekció önmagában nem oldja meg a kérdést és nem garantálja a felnôttkori sikereket. Ezek csak egy szakszerû, magas szintû edzésmunka és egy, az egyéni fejlôdést is támogató nevelési eljárással, menedzseléssel együtt realizálódhatnak. Az edzô volt, marad és lesz a jövôben is a tehetséggondozás kulcsembere, aki az intézmények, a kutatások adta lehetôségekkel él, a tudomány eredményeit képes a gyakorlatba ültetni és felhasználni. (4). Három nagy program igyekszik átfogni és irányítani a tehetségesnek ítélt tornászok fejlôdését az Egyesült Államokban. Ezek: – TOP (Talent Opportunity Program) – PRE-ELITE program – ELITE program Ezek a programok - kis átfedésekkel - egymás mellett párhuzamosan futnak. Tulajdonképpen ezek a programok feltételezik egymást, s van bizonyos átjárhatóság néhány korosztályban a programok között, de egymástól függetlenül is mûködnek. A USGF (United States Gymnastics Federation) fogja össze, szervezi és irányítja az utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás teljes programját. A TOP manual (2001 Edition) címû kiadvány bevezetôjében vázolja fel a tehetség meghatározásának fôbb kritériumait és elméletet. Mint írja, nagyon sok feltétel szükséges a modern sportban a siker eléréséhez. A legfontosabbak egyike az alkalmasság, a tehetség, a tehetség korai felismerése. (Bompa 1990, Harre1982,(5)
Ezt alátámasztandó, megemlíti: a. Ha egy sportoló magasabb szintû képességekkel kezd, akkor valószínû a befejezô teljesítménye is magasabb lesz, mint azé, aki alacsonyabb szintû alapképességekkel rendelkezik. b. Ahol szakszerûbb, adekvátabb programot alkalmazunk a felkészítésben, ott valószínûleg a teljesítmény is magasabb lesz, mint ahol kevésbé progresszív programmal dolgozunk. Mivel csak nagyon kevesen tudnak feljutni a csúcsra a, rendkívül jelentôs a tehetségek korai felismerése és szakszerû edzése. (Bompa 1990, Sands R., Hanschen 1992. (6). Ennek ellenére nyugaton nagyon kis százalékban preferálták korábban a tudományos alapokon történô kiválasztást, helyette a természetes kiválasztódás jelent meg domináns módon a gyakorlatban. (Bompa 1990). A legtöbb kelet-európai országban viszont elfogadott volt az 1960 -70-es években a tudományos alapokon nyugvó speciális kiválasztás és gondozás. Ennek következtében a versenyeredmények lehengerlôek voltak ezen országok javára. Példaként említhetô, hogy a bolgár érmes tornászok 80 %-a tudományos igenyû kiválasztás alapján került az élvonalba. (Bompa 1990, Gilber 1980, Jerome 1980, (7). • A tudományos kiválasztás elveit általánosan alkalmazták ezen az országokban. • A kornak törvényszerû következménye volt a magas teljesítmény a helyes kiválasztás után. • A magas munkakövetelmények eleve redukálták a képzésben résztvevôk számát. • Megnövelték az edzésidôket. • A nemzeti válogatottak homogénebb tehetségekbôl álltak össze. • Megnövelték a sporttudósok számát, akik részt vettek a kutatásokban, a tréningprogramok kidolgozásában és tesztelésében. • A tehetségek korai kiválasztása eleve megszûrte a résztvevôk számát. Elfogadott volt, mint bevált módszer, a “piramis” modell, amely széles alapokat biztosított tehetséges sportolókból. A tréningek szelektáló hatása következtében maradtak meg a tehetségek. Különösen a nôi tornában volt fontos a korai életkorban kezdôdô felkészítés. (Hadzsiev 1989, (8)). Ezeknek a tapasztalatoknak a figyelembe vételével a program a következôkben summázza céljait a tengerentúlon. A TOP program célja: meghatározni és kiszûrni a tehetséges tornászokat 7-11 éves kor között, és nyomon követni ettôl kezdve a fejlôdésüket. Meghatározni azokat a kondicionális és koordinációs képességeket, készségeket, amelyeknek alapján lehetôség nyílik egy tudományos alapokon nyugvó kiválasztásra és tesztelésre. Ezekrôl a teszteredményekrôl tájékoztatják az edzôket és a tornászokat, s azok családjait. A teszteredmények konzekvenciáit és tanulságait beépítik a felkészítési programba, illetve ezek alapján megteszik a szükséges korrekciókat. Az ELITE és PRE ELITE programok célja egy szakszerû felkészítési rendszer biztosítása azon tornászok számára, akik tagjai akarnak lenni a nemzeti elite programnak, illetve aspirálnak a válogatott csapatokba. Késôbb a nemzeti elite (Junior és Senior) csapatokból választják ki azokat a versenyzôket, akik képviselik az Egyesült Államokat a különbözô világversenyeken és nemzetközi találkozókon.
■
MAGYAR EDZŐ 7
2006/3
sok egyik utolsójaként nem igazán hozta lázba Stuttgartban az 53 000 nézôt, meg a tévé elôtt szorongó milliókat világszerte, mert hogy a nagyhírû, hajdani sokszoros román válogatott magyar származású játékosa, majd kiváló edzô Bölöni László kifejezésével éljünk, a vb két leglassúbb és legstatikusabb együttese mérte össze erejét. Amit azonban Poll játékvezetô mûvelt, ahhoz hasonlóra még a világlátott Bölöni sem emlékezett. A meccs hajrájában Josip Simunicot Graham teljesen jogosan sárga lappal büntette a 90. percben. Elfelejtette azonban, hogy Simunicsnak már egyszer felmutatta a sárgát a 63. percben, ennek értelmében tehát ezután pirosnak kellett volna következnie. A lefújást követôen az ideges Simunics ráadásul megsértette az angol bírót. Az most ismét elôhúzta a sárgát, majd nyomban a pirosat. A horvát védôt tulajdonképpen tehát a harmadik sárga után állította ki végérvényesen. Az eset a mûhibák egyik klasszikusaként marad fenn, s csak az nem érthetô, hogy Graham egyfelôl miért nem használta a nagy csinnadrattával beharangozott fülbe illeszthetô adó-vevô készüléket, segítôi, a partjelzôk, illetve a negyedik és ötödik játékvezetô, vagy a technikai megfigyelôk miért nem figyelmeztették. A Premier Leauge-ben az egyik legtekintélyesebb játékvezetô csúfosan lejáratta magát, továbbá, átvitt értelemben, az egész nemzetközi játékvezetôi elitet. Nem csoda, hogy sûrû sorry-zás közben - több dolga már nem lévén - pakolt és sietve hazarepült Londonba. Június 23. Befejezôdtek a csoport-mérkôzések. Summázva (jelezve a pontszámokat) arra szorítkozunk, hogy a nyolc csoportból megjelöljük a továbbjutottakat, illetve a kiesetteket. A-csoport. Továbbjutott: Németország - 9 ponttal és Ecuador 6 ponttal. Kiesett Lengyelország - 3 ponttal és Costa Rica 0 ponttal. B-csoport. T.: Anglia 7 p., Svédország 5p., K: Paraguay 3 p .valamint Trinidad és Tobago 1p. C-csoport. T.: Argentína és Hollandia 7-7 p. K.: Elefántcsontpart 3 p. és Szerbia-Montenegró 0 p. D-csoport. T: Portugália 9 p., Mexikó 4 p. K.: Angola 2 p és Irán 1 p. E-csoport. T.: Olaszország 7 p. És Ghána 6 p. K.:Csehország 3 p. és Egyesült Államok 1 p. F-csoport. T.: Brazília 9 p és Ausztrália 4 p. K.: Horvátország 2 p. és Japán 1 p. G-csoport. T.: Svájc 7 p. és Franciaország 5 p. K.:Dél-Korea 4 p. és Togo 0 p. H-csoport: T.: Spanyolország 9 p. és Ukrajna 6 p. K.: Tunézia 1p. és SzaúdArábia 1 p.
Innen már nem nyílt más lehetôség: gyôzni és továbbjutni, illetve vereséget szenvedni és búcsúzni. Egyenes kiesés következett a legjobb tizenhat között.
Nyolcad döntô – élesedô küzdelmek Június 24. A nap két mérkôzésén a döntés egymástól homlokegyenest ellentétes módon történt. Münchenben a németek Podolski révén már az elsô 12 percben 2-0as vezetést szereztek, ráadásul a 35 percben megfogyatkoztak a svédek, Lucicot állította ki a brazil bíró, Carlos Simon. Ráadásul Larsson az 53. percben büntetô hibázott - ez maradt tehát a vége. Argentína csak a hosszabbításban kerekedett felül Mexikón, a 98. percben Maxi Rodriguez a vb talán leglátványosabb jobb felsôsarkos 20 méteres kapásgóljával nyert. Ami edzôi szempontból számított érdekességnek, az a hollandok házatáján zajlott, akik Portugália ellen készülôdtek. A hajdani világsztár játékos Marco Van Basten, a narancsingesek szakvezetôje fiatal együttest épít, s már a válogatáskor rengeteg kritika érte, mert nem hívta meg a Bayer München gólvágóját. Makayt és további idôsebb, éppen ezért tapasztalt játékost is otthon hagyott. Nem elôször gyûlt meg a baja a Manchester United csatárával, Ruud van Nistelroy-jal, akit most van Basten érdes hangú kritikával illetett addigi vb-teljesítménye okán. Nistelroy feleselt, visszavágott, s ezzel ki is iktatta magát a portugálok elleni, mi több, a még további esetleges találkozók kezdô csapatából. A szövetségi kapitány és a játékosok közötti romló viszonyt jelezte, hogy egy másik nagyszájú, Mark van Bommel sem szerepelt a kezdô tizeneggyel folytatott gyakorlatozáson. Az „oranje” körül már-már hagyománnyá válik a világeseményeken megjelenô bomlasztó ellentét a kapitány és a csapat között. Emlékezhetünk, már tíz évvel ezelôtt, az angliai Eb idejére, amikor a holland válogatott fehér, illetve színes bôrû tagjai között robbantak ki botrányos veszekedések, amelyek megpecsételték a csapat sorsát, mert a kapitány képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Úgy tûnt, a fiatal van Basten sem képes kordában tartani a holland társaságot, hiszen erre utalt korábban a remek szélsô, Robben szélsôségesen önzô játéka, pontosabban az azt követô kritikák és a helyzet megoldatlansága... A jó edzô - nyilván van Basten is - holtig tanul. Június 25. Folytassuk a fentieket a várva várt Portugália - Hollandia mérkôzéssel, amely szintén egyfajta különleges negatív csúcsot hozott. A Nürnbergi ütközetet a por-
tugálok Maniche elsô félidô közepetáján rúgott remek góljával nyerték, de egykét további mozzanattól eltekintve ez a találkozó nem a labdarúgásról szólt - sokkal közelebb állt a kifejezett pankrációhoz. A két fél, egymást kíméletlenül, kegyetlenül „nyíró”, a testi épséget folyamatosan kockáztató felfogásban harcolt, s ennek értelmében a fôszerepet nem a játékosok, hanem az orosz játékvezetô, Valentyin Ivanov játszotta. A sípmester rekordszámú, négy piros lapot osztott ki: a 45. percben a portugál Costinnának, a 62.-ben a holland Boulahrouznak, a 78.ikban a portugál Deconak, majd végül a 95.-ben van Bronchorstnak - ebben a tekintetben tehát 2-2-es eredmény alakult ki. A pirosak mellett Ivanov nem kevesebbszer, mint 16-szor használta a sárgalapos figyelmeztetés eszközét is. Következményként a brutalitás mérkôzésén mindkét csapat kilenc-kilenc emberrel fejezte be a küzdelmet, fájdalmas sebekkel, sérülésekkel, végletekig feszült hangulatban. Érdekes módon a játékosok, a szakvezetôk, sôt az újságírók is többnyire az orosz bírót okolták, jóllehet mindkét edzô - Solari és van Basten is beismerte, hogy a „kézitusában” egykét fôkolompos szándékosan idézte elô a szégyenletes jeleneteket. A másik találkozón Anglia 1-0-ra nyert a rendkívül bátran, harciasan, egyenlô ellenfélként küzdô Ecuadorral szemben az „ágyúlábú” Beckham csodás szabadrúgás góljával a 60. percben. Ezzel a népszerû csillag lett az egyetlen olyan angol játékos, aki három világbajnokságon is eredményes tudott lenni. Június 26. A Tizenegyesek napja. Más szóval, maradhatunk még mindig a játékvezetôi fôszerepeknél. Annál is inkább indokolt ez, mert talán még soha nem játszott olyan gyakran befolyásoló szerepet világbajnoki sorozatokban a bíráskodás, helyesebben szólva a határozatlan, számos hibával tarkított játékvezetés, mint éppen a németországi vb-n. Különös és tanulságos történet tanúi lehettünk az Olaszország-Ausztrália nyolcad-döntôn. A spanyol Luis Medina Cantalejo az 51.ik percben kiállította az olasz Marco Materazzit (akivel még majd ismét találkozunk késôbb, a finálé döntô mozzanatánál), ám, amint ez a visszajátszáskor teljesen tisztán kitûnt, abszolút jogtalanul, jószerivel még egy szóbeli figyelmeztetést sem érdemelt volna az olasz. A jobb megértésért érdemes ellenben visszaugrani egy néhány perccel korábbi esethez, amikor Materazzi csúnyán belekönyökölt az ausztrál Tim Cahill nyakába, s ezt minden ítélet nélkül megúszta a talján. Feltételezhetjük, hogy a rádió adóvevôn a bíró egyik asszisztense ezután
08-37
2006/10/09 18:24
Page 1
8 MAGYAR EDZŐ felvilágosította mulasztásáról Cantalejot, s az a legközelebbi ütközésnél „törlesztett”. Ennek következtében 10 fôre olvadt az azzurik állománya. Beálltak jobbára biztonságra játszani, az „auszik” meg képtelenek voltak gólt lôni... És akkor a rendes játékidô hosszabbításában, a 95. percben jött az újabb, igencsak véleményes Canalejo-ítélet: a tizenhatoson belülre berobbanó Grosso egyszerûen átesett a földre zuhant Lucas Neill testén, szándékosságról szó nem lehetett, az ausztrál azt sem tudta hol van. A spanyol a 11-es pontra mutatott, s az aranylábú itáliai, Totti a bal felsôbe bombázott. Olaszország megmenekült, Ausztrália kiesett. A bíró - a törlesztését is törlesztette. A tizenegyesek napja ezzel nem fejezôdött be. A magukra talált ukránok Svájc válogatottjával nem bírtak, a rendes játékidô 0-0-al végzôdött, sôt a hosszabbítás is - jöttek a tizenegyesek. Szinte hihetetlen, de a svájci „gárda” tagjai - egymás után - hagyták ki a büntetôket, míg az ukránok meg - a nagy sztár, Sevcsenko kivételével – sorra értékesítették azokat, s a sorozat ekként 3-0-al zárult a javukra. Június 27. Hamisítatlan világszenzáció! Brazília 30-ra verte Dortmundban 65 000 nézô elôtt az utolsó, még állva maradt afrikai ország nemzeti tizenegyét, Ghánát. Az eredmény dacára nem volt könnyû dolguk, a legjobb ghánait, Asamoah Gyant a szlovák Kubos Michel kiállította, a brazilok egyik gólja leshelyzetbôl született, az afrikaiak feldúlt és reklamáló szerb edzôjét, Ratomir Dujkovicsot ráadásul Lubos a félidôben a lelátóra zavarta a kispadról. Állítólag nem csak az Adriano által nyilvánvaló lesgólt - a másodikat - reklamálta, hanem ezt kiáltotta az öltôzôbe vonuló játékvezetônek: „ A szünetben vegyél fel te is egy brazil sárga mezt!”... De nem ez volt a szenzáció. Az ötödik perc eseménye megmásíthatatlanul kölcsönzött az eseménynek eufórikus hangulatot: Kaká saját térfelérôl a középkör vonalánál nagyszerû labdát tálalt a leshatárról remek idôzítéssel kiugró Ronaldo elé. A kapujából kifutó, egyébként nagyszerûen védô és a mezôny legjobb teljesítményét nyújtó kapuvédôt, Richard Kingstont a brazil csatár a tizenhatos tájékán egy pazar biciklicsellel rázta le, majd tíz méterrôl jobbal elegánsan a hálóba helyezte a labdát. Ezzel nem csak egyszerûen l-0 lett!... A sokat kritizált, enyhén túlsúlyos brazil zseni összeszedte magát, ismét megcsillantotta egyedülálló képességeit. Ezzel a találatával minden idôk legeredményesebb vb góllövôjét ünnepelhette a foci világ, hiszen ez volt a 15.-ik gólja, megdöntve a
■
korábbi csúcsot, amely 14-gyel a német Gerd Müller nevéhez fûzôdött. A nap másik összecsapásán a feljavult franciák ellen - jóllehet a spanyolok még 1-0-ra vezettek - nem voltak igazán ellenfelek: Franciaország-Spanyolország 3-1. Így zárultak a nyolcaddöntô csatározásai, következtek - szünnapok közbeiktatásával - a negyeddöntô mérkôzései. A résztvevôk alábbi párosításával: Németország-Argentína, Olaszország-Ukrajna, Anglia-Portugália és Brazília-Franciaország.
Maradt nyolc: két dél-amerikai, a többi európai Június 30. Berlini Olimpiai stadion, 72 000 nézô. Németország-Argentína 1-1 - tizenegyesekkel 4-2. Edzôi szemszögbôl helyezve górcsô alá a fontos találkozót, mindenek elôtt Jürgen Klinsmannak azt a korábbi döntését láthatjuk igazoltnak, hogy Jens Lehmannt, az Arsenal kapuvédôjét nevezte meg elsôszámú kapuvédôjének. Igaz, azt nem tudhatjuk, hogy a másik nagyság, a Bayern München kapusa, Oliver Khan hogyan szuperált volna. Könnyen lehet, ô is parádézik. Az elsô verzió azonban a valóság, a realitás, a második csak feltételezés lehet... A büntetô párbajban elôször Neuville az argentin Leo Franco kapujának bal oldalába, majd Cruz a német kapu jobb sarkába lôtt. Ballack a keresztléc alá bombázott, majd Ayala következett, s lapos, balsarokra tartó labdáját Lehmann megfogta. Podolski és Rodriguez is betalált, Borowski úgyszintén, viszont Cambiasso lövését újfent hárította a német kapus. A Lehmann-sztorihoz tartozik még az a nem közömbös bajtársias, ôszintén sportszerû magatartás, amit Kahn mutatott minden korábbi ellenérzése, kifogása és Lehmannal való felhôtlennek nem mondható viszonya ellenére. A tizenegyes párbaj elôtt odament hozzá, átölelte, bíztatta, tanácsokkal látta el és sok sikert kívánt neki. A német szakmai alaposság sem játszott a sikerben csekély szerepet. Lehmann a rúgások elôtt kapott egy kis papírlapot, azon hosszas megfigyelések és statisztikák alapján - utalások arra, hogy a brazil játékosok miként rúgják a büntetôket. A német kapuvédô minden egyes rúgás elôtt pillantást vetett a lábszárvédôjébôl elôhúzott puskára, amely támpontot adott számára. Figyelemre méltó a német edzô, Klinsman értékelése: „Tudtam, hogy vesztes helyzetbôl képesek vagyunk visszajönni (a 80. percig 1-0-ra az argentinok vezettek Ayala góljával). Játékosaim közül öten még akár az U21-es csapatban szerepelhetnének, fáradhatat-
2006/3
lanok, akiket hallatlanul tapasztalt idôsebbek vesznek körül. Ami pedig Lehmannt illeti: Bíztam, sôt biztos voltam benne, hogy a döntô pillanatokban képes kisegíteni bennünket, közismert tizenegyesölô” Olaszország-Ukrajna 3-0. Ahogyan a Nemzeti Sport szalagcímben közölte, Hamburgban „Focisulit tartottak a már leírt olaszok”. Július 1. Mielôtt a vb egyik fénypontjának számító francia-brazil mérkôzésrôl ejtenénk szót, ugyanezen a napon jelentek meg a németektôl elszenvedett vereség nyomán lemondott argentin szövetségi kapitány, Jose Pekerman magyarázatai, akit szembetûnô taktikai bakikkal vádoltak meg a szakemberek. A gyôzelmet nem okvetlenül, de a vereséget - mint tudjuk - mindig magyarázni kell az edzônek. Azt vetették Pekerman szemére, hogy elsietve hozta le a csapat irányítóját, Juan Roman Riquelmét, majd Hernán Crespót, s ha már az utóbbit lecserélte, miért nem a 18 esztendôs varázslót, a villámgyors labdabûvész Messit küldte be Julio Cruz helyett. Józanésszel nehezen felfogható és sokan úgy vélik, a mester egyszerûen a kispadon felejtette Messit. S az sem segített, hogy állandó kapusa megsérült, hiszen ez a 11-es párbajban nyilvánvalóan hátrányosan érintette az argentinokat… A két megelôzô világbajnokság - 1998 és 2002 - aranyérmeseinek összecsapása óriási érdeklôdést vonzott: Franciaország-Brazília 1-0. A franciák - Zidane mesteri vezérlésével és Henry 57. percben szerzett akrobatikus góljával - kifejezetten brazilos focit, merész, látványos, sok helyzetet eredményezô támadójátékkal lepték meg a rozsdásan, lassabban, szokatlanul körülményesen játszó brazilokat. Edzôi perspektivából vizsgálódva elgondolkodtató, amit Raymond Domenech, a gallkakasos társaság vezetôedzôje mondott a legjobb négy közé jutást jelentô meccs után:” Elôször is, ha Brazília ellen játszol, tudnod kell védekezni. De nem is akárhogyan, mert mindenre képes, kiszámíthatatlanul szellemes zsonglôrök támadásban... Szinte négyzetméterekre felosztottuk tehát a játéktért, s minden egyes négyzetnek megvolt a felelôse, felügyelôje. Ez volt a kiindulás: a szoros, pontos, összehangolt, szigorúan fegyelmezett védekezés. Ugyanakkor, amikor labdához jutottunk, igyekeztünk gyors ellentámadásokat komponálni, elkerülve azonban a váratlan labdavesztéseket, tehát a felesleges kockázatokat. Ha nem ezt tesszük, szépen ugyan, de meghaltunk volna. A végén, bevallom, akadtak nehéz pillanataink, s nem is mondhatom, hogy uraltuk
■
MAGYAR EDZŐ 37
2006/3
dén megfejthetô az 5, 6, stb. elôfutamos számok lebonyolítása. A hosszú távú versenyek körébe tartoznak a maratonik, félmaratonik, és az egyszerûség kedvéért most ideteszem a 2000m-es versenyszámot is. Az elôzôekhez képest itt nincs elôfutam, egyszerre indul el a mezôny. Míg az elôbb a versenyzôk nem zavarták egymást, elkülönülten küzdöttek a helyezésekért, itt a rajt után egybôl egymásra ’ugranak’ a hajók. Fôleg a férfi versenyszámokról állítható, hogy az erôsebb, az agresszívabb gyôz. Taktika, szerencse, harciasság, kitartás - ezek mindenképpen tulajdonságai egy jó maratonistának, hosszú táv-evezôsnek. Ki-kivel köt szövetséget, ki-kit enged magán „vizezni”, lapát és hajótörések, borulások mind-mind megszokott részei a maratoniknak. Apropó borulások. A borulás, mégha épp 35 fokos rekkenô hôség is van – és bevallom, szántszándékos is volt - , még akkor is körülményes. Persze, ettôl függetlenül néha igazán jó móka például, ha csapathajóval, többedmagával borul az ember – mindent összevéve ez egy kiadós úszkálás és pancsikolás. Egyébként roppant kellemetlen is lehet az egész: ha a Duna közepén borul az ember, és nincs ott a motorcsónak, akkor tempózni kell jócskán, mire kiér az ember a partra (versenykajakba nem lehet visszaszállni, mint az eszkimó kajakba). Ha pedig kiért, akkor ha köves a part azért rossz, mert felsérti a lábat és csúszik, ha pedig iszapos, akkor meg azért borzasztó, mert akár fél lábbal is belesüppedünk a ’trutyiba’. És még mindig csak a kellemes nyári borulásokról volt szó. Tavasszal és ôsszel, amikor jó pár réteg ruha is van az emberen, nem elég, hogy a víz is iszonyatosan hideg, hanem még a ruha is húzza lefelé.
Júniusnál hagytam abba az idôbeli ’mesélést’, következzék tehát a július. Ez a hónap az év legmelegebbike, írtam már, hogy miként próbálkozunk menekülni a forróság elôl. Azonban a megpirulások, leégések még így is elkerülhetetlenek. Mindenki úgy tartja, hogy a sportolók, szép egészséges barna színûek, hiszen a nap már folyamatosan tavasztól kezdve éri ôket. Szó szerint ez csak ’részleteiben’ igaz – mégha fürdôruhában megyünk is ki vízre, akkor sem fog a kajakból, alulról sütni ránk a nap. Így válik tehát a kajakos különös ismertetôjelévé a ’félig sült comb’, ami a hátulsó felén történetesen hófehér… A kötetlen, mármint iskola-mentes nyári hónapok másik jellegzetes edzésfajtája: az edzôtábor. Ez lehet akár egyesületi, akár a válogatott keret számára a kajak-kenu szövetség által finanszírozott. 1-2 hetes táborok alkalmasak arra, hogy valóban csak az edzésre lehessen koncentrálni, végre tényleg összeszokjon az a fránya négyes, végre elsajátítsam a jó rajtolás technikáját, stb. Kizökkentve az embert a megszokott közegbôl, kiváltképp, ha válogatotti edzôtáborról van szó, megtanuljon helytállni egy másfajta légkörben is. Az év legfontosabb versenye – hacsak nem jutott ki az ember nemzetközi versenyre – az Országos Bajnokság. Augusztus elsô vagy második hétvégéjére esik, ezután 1 hónap ’szabira’ megyünk. Nincs kiírt edzés, a nyaralás, a jól megérdemelt pihenés a program, hogy szeptembertôl ismét újult erôvel vághassunk neki a munkának. Ôsszel rendeznek még 2-3 évadzáró versenyt, amelyeken be lehet szerezni az ’évi éremkollekció még hiányzó darabjait’. Szeptember közepe-vége, ahogy máshol is, a Dunán is elhozza a ’vénasszonyok nyarát’. A kirándulóhajó-forgalom egyre gyérül, áradások sincsenek, csak a természet hat ránk a szépségével, elmúlásával. Ilyenkor a legjobban a Hajógyári-sziget melletti kiságat szerettem,
nyugalmát, méltóságát. Aztán ahogy az idô is egyre zordabbá válik, egyre több ruha kerül az emberre, de ha csak „lazázik”, ahhoz már hideg van. Az egy éves körforgás végéhez közeledve egy újabb kör is indul: kezdetét veszi a felkészülés, alapozás a jövô évi ciklusra.
Záró gondolatok A végéhez érkezve, összegzésként nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezen 7 év nagyon is intenzív sportolását, a néha elképesztô teljesítmények véghezvitelét megszállottság, elszántság nélkül nem lehetett volna végigcsinálni. A cikk elején szándékosan nem tértem ki a kezdetet kezdetére (hogyan indult kajakos pályafutásom), közben pedig hasonlóan nem akartam elért eredményeimmel kérkedni. Azért mégis – ennyi talán megengedhetô – mai napig büszkeséggel tölt el, mikor megmutathatom valakinek a szobám falára felerôsített kajaklapáton függô 58 érmet… Ugyanígy nem tartom óhatatlanul szükségesnek ehhez az íráshoz a pályafutás lezárásának miértjét. Persze, némileg érezhetôvé válik az indok, ha a mondatot úgy kezdem: 16 évesen kinyílt a szemem a világ sok más érdekessége felé, és nem állt szándékomban a további idômet csak kajakozással tölteni, jóllehet többen komoly jövôt jósoltak. Most már kezdem érezni, mennyire jó alapokat kaptam a kajaktól; fegyelemre, kitartásra, küzdeni akarásra, kiállásra, versenyszellemre (és még ki tudja mi mindenre) nevelt. No és ami a lényeg, hogy a víz, a Duna iránti szeretetem nem múlt el, nem lehetett pontot tenni a végére a kajakos idôszak lezárásával. Hiszen nem telt el sok idô, és 17 évesen megint kezdtem lejárogatni evezni a szigetre, csak éppenséggel a Budára nézô oldalán lévô vizitelepre, aminek a neve: Danubius Nemzeti Hajós Egylet. De ez már tényleg egy másik történet…
Új MET tagok Kazár Viktória Csátaljay Gábor Hajdú József Csonka Gábor Friedl Bernadett Fügedi Balázs Oroszki Mihály Forray Vanda Nedeczky György Simon Antal Rácz Attila Formanek Gergely Horváth Dániel
íjászat kosárlabda labdarúgás testépítés úszás torna karate ritmikus gimnasztika vívás íjászat íjászat kajak vízilabda
Budapest Sopron Budapest Komárom Budapest Eger Budapest Érd Budapest Veresegyház Budapest Budapest Kaposvár
09-36
2006/10/09 18:26
Page 1
36 MAGYAR EDZŐ edzések többsége résztávazás. Az egész csapat felsorakozik a parttal párhuzamosan – erôsségi sorrendben egyre beljebb (így aki gyorsabb, az nagyobb sodrást kap – a csapat nagyjából együtt tud haladni). Az edzô órájával méri a hajtás, illetve a pihenés / laza evezés idejét. Lehet ugyanannyi idô ismétlése: pl. 10X3min/1min pihenô. Lehet piramisos: 1min/0.5min+2min/1min+3min/1min+4 min/2min+3min/1min+2min/1min+1mi n/0.5min, és mondjuk ezt az egészet kétszer megismételve. Végtelen számú lehetôség kínálkozik. A hosszabb idejû résztávak (5-10 perc) tavasszal a versenyidény kezdetén ajánlatosak, majd ’felgyorsítva’ a versenyzôt, fokozatosan át kell térni a sprint távakra (20-30sec.). Útvonalban a résztávazás annyit jelent, hogy a Margitsziget mellett van a bemelegítô evezés, majd átkelve a Dunán a Hajógyári-sziget mellôl kezdjük, és egészen akár a Szentendrei-sziget spiccéig is eltarthat a hajtás. Lefele meg, úgyis gyorsabb, a sodrás ekkor legalább velünk van, a levezetô evezés van, technikán csiszolás, stb.
Idôre menés Kissé ferdít, és az, hogy ’idôre’, hiszen, tulajdonképpen talán így lenne helyes ’távot menni idôre’– de még ez sem az igazi. Az a lényege, hogy bizonyos távot mennyi idô alatt tud az ember leevezni, persze versenytempóban. Például a hosszabb ’idôre menések’ közül említésre méltó (a vizitelep vonzáskörzetében maradva) a Margitsziget-kerülés vagy a ’Hajó-Margit’ (fel teljesen a Hajógyári sziget csúcsáig, majd a kiságban lefele, végül a Margitsziget alulról kerülve). Ezeknél mindig lényeges befolyásoló tényezô a Duna állása (ebbôl következôen a sodrása), illetve az, hogy jött-e hajó, amely esetleg ’elrontotta az addigi tükör-vizet’. A közel egységes eredményeket adó hely, ahol a valós fejlôdést mérni lehet: állóvíz kell, hogy legyen. Erre Budapesten három helyen van mód. Az egyik a déli Ráckevei-Duna-ág, a másik kettô egy-egy öböl: az Újpesti- és a Hajógyári-öböl. Az Újpestiöböl a tágasabb, itt szokták a budapesti versenyeket rendezni. Ha épp nincs verseny, akkor a mérvadó táv az ún. Öbölkör, kb. 2500m. Verseny idején az öböl bójasorokkal osztva van, ezeket már 1-2 nappal elôtte kiteszik, így igazi versenytáv (2000m, 1000m, 500m, 200m) mérésére is alkalom nyílik.
Vágtázás Folytatva az elôbbi magyarázatot, elérkezünk a Hajógyári-öbölhöz, ’vágtázás’ címszó alatt. Ahogy említettem, ez az öböl a kisebb, a rövidebb távok tar-
■
toznak ide. Ezek a 100-150m-es ’repülések’ a vágták, voltaképpen nem mások, mint rajtgyakorlatok. Azt hiszem, ezek voltak az igazi kedvenceim.
Versenyidôszak Tovább folytatva az idény leírását, májushoz érkeztünk, ekkor már közel 2 hónapja vízen, 700-800 km leevezésén vagyunk túl. Itt az ideje az igazi megmérettetéseknek, elkezdôdik a versenyszezon. Az évadnyitó verseny rendszerint az Újpesti-öbölben rendezett Hídépítô Kupa – amely az Építôk és a KSI közös szervezése - kicsit ’hazai vizeknek’ is tekinthetô -. A mezônyre azonban ez egyáltalán nem mondható, vidéki egyesületek is jócskán képviseltetik magukat – mindenki kíváncsi, vajon mennyit fejlôdött az ellenfeleihez képest. Sorra követik egymást a kezdeti válogató versenyek, melyeken az elért helyezés alapján dôl el, hogy ki jut be az országosra. Amíg a budapesti versenyeket szinte kivétel nélkül az Újpesti-öbölben rendezik, addig az országos viadalokat Velencén, Szolnokon és Szegeden is rendezhetik. Ahogyan elérkezünk a júniushoz, és az iskolai tanév is befejezôdik lassan, úgy sûrûsödnek a versenyek és úgy nô azok tétje is. Nincs mit tenni, növelni kell az edzésszámot. A nyári edzésprogram a következô. Egy nap két edzés van – egy délelôtt és egy délután. A délelôtti 9-12ig tart, ezt követi az ebéd, a pihenés. A délutáni edzés 15-19-ig tart. Nagy kánikula idején szokás volt a délelôtti edzést már 7-kor elkezdeni, a délutánit pedig 16ra eltolni, így próbáltak bennünket a tûzô nap elôl védeni. Teljesen mediterrán-életérzés, napközbeni sziesztával. A napnak a középsô részét is a vizitelepen töltöttük: ping-pongozással, óriási kártyapartikkal, vagy csak egyszerû heverészéssel. Mintha egy napközis táborban lennénk. Ez a napirend természetesen némileg módosult annak megfelelôen, hogy a hétvégen volt-e / lesz-e verseny. Ilyenkor a hétfô délelôttöt pihenônek kaptuk. A nyári versenyek 3 naposak (péntektôlvasárnapig tartanak), ha vidéken van, akkor a csütörtök délután hajókötözéssel és leutazással telik. Ha pedig az Öbölben van a verseny, akkor fel kell evezni, hogy másnap már csak a versenyre kelljen koncentrálni. A versenyekrôl röviden annyit érdemes tudni, hogy a versenyzôk korcsoportokra vannak bontva egyszerre kétés egyévenként is, vagyis: Gyermek I., II. 11, 12 évesek Kölyök III., IV. 13, 14 évesek Serdülô V., VI. 15, 16 évesek Ifjúsági VII., VIII. 17, 18 évesek (Felnôtt 19 éves kortól)
2006/3
Ez a felbontás azért is mûködik jól, mert a kajak-egyes versenyszámokban mindenki abban a mezônyben indul, ahol csak a vele egyidôsek vesznek részt. Így nagyobb az esély a jó helyezés elérésére, a sikerélményekre. Viszont csapathajókban (páros, négyes) összevont gyermek, kölyök, stb. futamokat rendeznek. Ez két szempontból is célszerû: egyrészt, hogy ne legyenek gyér futamok, másrészrôl pedig egy kis egyesület így könnyebben össze tud állítani csapathajókat. Még egy fontos szempontja a kétévenkénti korcsoportugrásoknak, hogy elkerüljék a gyerekek túlterhelését, a gyermek kategóriában egy gyerek csak 1 versenyszámban indulhat, kölyökként már 2-ben, serdülôként 3-ban, ifjúságitól kezdve pedig amennyit csak elbír. Ha már volt szó egységrôl, csapatról, nem árt tisztázni a hajónemeket sem. Tehát létezik a kajak egyes, két válfaja van: a gyermek I., II- nek a mini kajak MK-1, a nagyobbaknak a K-1. Páros kajakok is ugyanez a séma szerint sorolhatóak: MK-2, ill. K-2. Négyes kajak csak K-4 lehet. A Canoe angol formájából következôen a kenuk között van: C-1, C-2, C-4, illetve a kezdôbbeknek PC-1, PC-2. (A felsorolás mellôzi a túrahajókat.) Versenytávokról röviden már írtam, azonban némi kiegészítés szükséges még. Két fô típusba oszthatóak a versenyek: síkvízi- és vadvízi, rafting versenyekre. Maradjuk a síkvíznél, ahol további két csoport alakítható ki: rövidtávú-, hosszú távú versenyek. A rövid távok a 200m, 500m, 1000m, 2000m. A 2000m kivételével (ez nem nemzetközi versenyszám) a futamok kitûzött pályán, bójasorok között zajlanak. Kilenc pálya van egymás mellett, ha ennél többen neveznek egy versenyszámba (általában ez szokott lenni), akkor rendeznek elôfutamot, esetleg középfutamot is a döntôn kívül. Itt óriási szerepe van a sorsolásnak, lehet izgulni, hogy vajon a nagy rivális melyik futamban indul, vagy ha velem indul, vajon nem kap-e surranópályát, stb. Két elôfutam esetén mindkét futam 1-4. helyezettje, plusz a jobbik idôt ment (szerencsés) 5. jut a döntôbe. Három elôfutamnál egyszerû az eset, mindhárom futamból az 1-3. jutott a döntôbe. Megjegyzem, ez egy kicsit igazságtalan, mert a sorsolás szeszélye miatt lehet egy nagyon erôs futam, ahol még az 5. is jobbik idôt megy, mint mondjuk a gyengébb futam 2. helyezettje. Négy elôfutam esetén ismétlôdik a két elôfutamos verzió, csak itt a 2 középdöntôbe kerül be az ember, majd onnan további szûréssel jön a döntô. És ezzel a módszerrel haladva már könnye-
■
MAGYAR EDZŐ 9
2006/3
volna a mezônyt, de azért az igaz, hogy a mi elképzeléseink szerint alakult a mérkôzés. Csakis így lehet és kell játszani a brazilok ellen. Sok kritikát kaptam a vb elôtt és alatt is bôven, fôleg, mert lassú tempóban kezdtünk. De nézzék csak meg azokat a válogatottakat, amelyek az elején remekeltek... Már a tévén nézik otthon a meccseket...” Ezt tehették ezután kisvártatva az angolok is: Gelsenkirchenben PortugáliaAnglia 0-0, tizenegyesekkel 3-1. Az angol oroszlánok 120 percig tiszta szívvel küzdöttek, hogy aztán néhány perc alatt ostoba hibáik miatt összezuhanjanak. Wayne Rooney ámokfutását és azt követô kiállítását már említettük az elôzôekben, most ráadásul megsérült az együttes legjobbja, David Beckham, s amikor a sorsdöntô tizenegyesek következtek, olyan sztárok mondtak csôdöt, mint Frank Lampard és Steven Gerrard. Túl mindezen, a kritikusok számos okot hoztak fel értékeléseikben annak magyarázatául, hogy egy sokak szerint akár a világbajnoki címre is komolyan esélyes válogatott miért nyújtott messze várakozás alatti teljesítményt, s esett ki a negyeddöntôben.... Máig nem értik, miért kellett a remek csatárokban gazdag angoloknak állandóan csak egyetlen ékkel játszaniuk… Eleve kevés csatárt válogatott be Eriksson, közülük Owen meg is sérült. Rooney hosszú kihagyása miatt nem lendülhetett formába, a fiatal Peter Crouch pedig ritkán játszott és kevés tapasztalattal bír. Ugyanakkor beválogatta a svéd futball tudós azt a 17 esztendôs Theo Walcott-ot, aki még egyetlen meccsen nem szerepelt a Premier Leauge-ben, s itt is csak pillanatokat kaphatott. Végül az sem használhatott pszichésen, hogy már fél éve tudott, végérvényes tény volt: Sven-Göran Eriksson a vb után végleg távozik a posztjáról... Aligha ilyen búcsút képzelt el. Maradt négy csapat, valamennyi európai - mindkét megmaradt dél-amerikai elvérzett - az elôdöntôk elôtt: Olaszország, Franciaország, Portugália és a házigazda Németország.
Izzó légkörû, izgalmas elôdöntôk Július 4. Dortmundban játszva még soha nem kapott ki a német válogatott. Most eljött az ideje, zsúfolt lelátók, 65 000 nézô elôtt, egy szenzációs, végig izgalmas, változatos, remek mérkôzés eredményeként. Furcsa ezt egy olyan találkozóról állítani, amely nem hozott gólt - egészen az utolsó két percig. Dehát ez éppen ezért maradhatott az egyik legdrámaibb eseményként a futballrajongók emlékezetében. Egyik csapat sem játszott -
még a hosszabbításban sem tizenegyes rúgásokra, s tulajdonképpen ennek köszönhette az azzuri csapat a gyôzelmet, hiszen a 120-ik perchez, a befejezéshez közeledve a németek mindent egy lapra feltéve támadtak, s adtak alkalmat a számukra azután végzetes olasz kontráknak. Az egyik végén szögletrúgás után Totti a négy német gyûrûjében álló Pirlóhoz ívelt, aki pazar átadással hozta helyzetbe Fabio Grossót. A védô állítgatás nélkül bombázott Lehmann mellett a hálóba a 119. percben. A sokkos állapotban lévô németeket a partvonalon hatvan - azaz 60! - percen át szorgalmasan melegítô, a bármikori bevetésre készülô Allesandro Del Pieró végezte ki (a 104-ik percben lépett pályára végül) az utolsó másodpercekben látványosan hálóba csavart lövésével: Olaszország-Németország 2-0. Az olaszok gyôzelmének értékét nem csak az emelte, hogy a németek otthonában nyertek, hanem a hazájukban dúló Juventus-Lazio-FiorentinaMilan-féle bundabotrány árnyékában játszották végig a vb-t. Jürgen Klinsman, a németek szakvezetôje megôrizte nyugalmát, jóllehet a szemei elôtt mindvégig a világbajnoki cím lebegett. „Volt egy álmunk, s ezt most elvették tôlünk - mondta. - A sportban az ember mindig újabb és újabb célokat tûz ki maga elé. Az elôdöntôben veszteni - fájdalmas. De az élet megy tovább, a harmadik helyért ismét pályára lépünk, s olyan teljesítményt akarunk nyújtani a bronzmérkôzésen, amellyel boldoggá tehetjük szurkolóinkat. A csapat töretlenül fejlôdik - nem szabad megtorpannunk.„ Vereség után is tiszta edzôi beszéd. Nincs benne átkozódás, hivatkozás mellékkörülményekre, mentegetôzés - világos és egyértelmûen pozitív felfogás. Július 5. A másik elôdöntô Münchenben csaknem 70 000 nézôt vonzott. Franciaország-Portugália 1-0. Az iram nem érte el az olasz-német mérkôzés intenzitását, itt mindössze egyetlen gól akadt, az is tizenegyesbôl (Zinadine Zidane jóvoltából a 33. percben) s a találkozó iskolapéldáját mutatta a biztonságot elôtérbe helyezô francia taktikának. Sport napilapunk a találkozó ürügyét felhasználva tárta fel a mind magasabb színvonalon futballozó franciák taktikai fegyvereit és felkészülésük „titkait”. Ebbôl emelünk ki néhány sort edzôink számára: „Mindkét csapat egy elôretolt ékkel (Thierry Henryvel, illetve Pauletával) állt fel, de amíg a portugálok gyakran egyedül hagyták a csatárt, akinek így labdát kapni sem volt esélye a Lilian Thuram, William Gallas duó fojtogató ölelésében, a francia egycsatáros játék egészen
másképp festett... Henry mögött ugyanis Franck Ribéry jobbról, Zinedine Zidane középrôl, Florent Malouda pedig balról adott hathatós segítséget. Ha a franciák labdát szereztek, e trióból egyvalaki azonnal fellépett az ék mellé és máris kétékes alakzatban támadhattak.” A hadrendbôl vezethetô akciók részletes leírását mellôzhetjük, de fontos hozzáfûzni, hogy a kibontakozás „rengeteg futást kíván, ehhez pedig hibátlan állóképességre van szükség... A vb elôtt a francia kapitány, Raymond Domenech volt az egyetlen, aki a kifacsart sztároknak pihenô helyett alapozó munkát vezényelt, kockáztatva, hogy emiatt a csoportmeccseken bágyadtak, tompák lehetnek, ám ha - ahogy ezt remélték - egy hónapig tart számukra a vb, akkor a végére kifogástalan kondicióban lesznek.”... Érdemes eltûnôdni ezen.
A bronzmérkôzés – Kahné Július 8. Kellemes meglepetést okozott a vb harmadik helyéért pályára lépett két csapat. Szó sem volt csalódottságról, letargiáról, kedveszegettségrôl. Mindkét fél becsvággyal és lelkesedéssel vágott neki a mérkôzésnek, s a közönség, különösen a németek szemre is tetszetôs, látványos gólokkal fûszerezett játékában gyönyörködhetett, Schweinsteiger két parádés találatának, de Gomez hasonlóan pompás csukafejesbôl elért gólja is élményszámba ment. Németország-Portugália 3-1, s a vb elôtt oly sokat szidott Jürgen Klinsman a Klinsmániának köszönhetôen - a dicséretes harmadik hely megszerzéséért - Németország legnépszerûbb embere lett. Volt azután ennek a bronz meccsnek egy egészen különleges vonatkozása is. Az elôkészületek során az elsôszámú kapuvédô, Jens Lehmann lovagiasan és nagyvonalúan azt javasolta - ajánlotta fel -, hogy az utolsó vb mérkôzésen hadd védjen helyette Oliver Kahn. „Hét hete együtt dolgozunk, sokat segített és példásan viselte a másodkapus hálátlan szerepkörét. A világ egyik legjobbja, aki immár a negyedik világbajnokságon szolgálja a válogatottat... Amit értem és a csapatért tett, azzal jócskán kiérdemeli, hogy átadjam a helyemet neki a portugálok ellen a kapuban... Persze, ez végül is nem rajtam múlik, hanem Klinsman kapitányon, no meg Oliveren”... A szakvezetôt meglepte, ugyanakkor meg is hatotta a nemes gesztus, s valóban, a 37 esztendôs Kahnnak adott lehetôséget, hogy szerephez jusson, minden valószínûség szerint utolsó világbajnokságán. Emlékeztetôül: 2002-ben Kahn a válogatott mind a hét vb meccsén védett, s a
10-35
2006/10/09 18:27
Page 1
10 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
■
MAGYAR EDZŐ 35
2006/3
szakírók végül is a vb legjobb játékosának járó trófeával tüntették ki. Bár csak ez lehetett volna a vb hatásos, egyszersmind példásan sportszerû záróakkordja! Ehelyett egészen más történt, amelyrôl azután hetekig, sôt hónapokig beszélt és vitatkozott a nemzetközi futball család....
A döntôben: Zidane-Materazzi dráma Július 9. Berlinben 70 000 nézô elôtt a rendes játékidô lejártakor eldöntetlenre, 1-1-re állt a finálé, nem bírt egymással a két nagyszerûen felkészített együttes. Végül a drámai végjáték tizenegyes párbajban dôlt el az olasz válogatott javára. Olaszország-Franciaország 1-1 (1-1, 11, 1-1) tizenegyesekkel 5-3. Az iksz már a 19 percben kialakult, elôbb a 7. percben Zinedine Zidane büntetôt értékesített, majd káprázatos felhô fejessel egyenlített a másik oldalon Marco Materazzi. A két gólszerzô a 110. percben átvette a negatív fôszerepeket a vb döntôben. A franciák, miután elvesztették az ellenfél térfelén a labdát, indultak visszafelé. A nézôk csak azt észlelték, hogy a felezô vonal felé tartó Zidane megfordul, s a mögött vele lépést tartó Materazzi mellkasába fejel, mire az olasz elterült a földön. A játékvezetô, az argentin Horacio Elizondo nem látta az esetet, de miután egyeztetett az ötödik játékvezetôvel - piros lapot mutatott fel Zidanenak. A franciák „nagy öregje”, akinek visszavonulása elôtt ez volt az utolsó fellépése a labdarúgás színpadán, eleve „ledöntötte” saját szobrát, amit lelkes hívei nyilván emeltek volna a tiszteletére. Nem beszélve arról, hogy nem lehetett ott a mindent eldöntô tizenegyes párbaj résztvevôi között. Nem úgy Materazzi, aki ott lehetett és be is lôtte a magáét. Mellette egyébként valamennyi csapattársa, míg a franciák közül a második körben Trezeguet a kapufát találta telibe - így lett a végsô diadal Itáliáé. Nincs sok értelme hosszan elemezni, vajon mi váltotta ki Zidane-ból a brutális megoldást, s hogy Materazzi mivel provokálta. Ezt - jóllehet a FIFA külön vizsgálatot rendelt el - késôbb sem tudták végérvényesen tisztázni, bár mindkét játékost hivatalból eltiltották. Nem a mi tisztünk annak elbírálása sem, hogy mindezek után a sportújságírók szavazatai alapján az egyébként végig remekül játszó Zinedine Zidane kapta a vb legjobbjának járó címet.
Marcello Lippi – csak nyugalom! Zárszóként - eredeti szándékunkat ismételten kifejezve - foglalkozzunk az
dába jártunk, de amit még nem említettem, hogy reggeli 6-8 között! Ekkorra lehetett kedvezményesen pályát bérelni a 33m-es medencében. Köszönhetôen az edzôi szigornak (és talán a még kialakulatlan ellenkezésnek) vasárnap hajnali 6kor ott ücsörgött minden kis kajakozó az uszoda halljában. Visszatekintve, meg kell hagyni, nem kis teljesítmény!
Tavaszi vízreszállás
Zinedine Zidane – ellentmondások ellenére is a vb legjobbja
edzôkkel, s természetesen azzal, amit az olaszok szövetségi kapitánya, Marcello Lippi mondott, illetve amit a siker után róla, a módszereirôl mások mondtak. „A futballistáim kitartásában bíztam és emberileg is fantasztikus, amit nyújtottak - mondta az ôsz hajú mester. - Sokat köszönhet a hazám és személyszerint én is nekik, különösképpen az utolsó egy hónapot.” Az olaszok fokozatosan lendültek bele a játékba, s tény, hogy védekezésük egészen lenyûgözô. Nagyon régóta nem volt az azzuriknak ennyire egységes, egymásért küzdeni tudó nemzeti együttese. A kifogástalan csapatszellem formálásáért az Olaszországban mindig is rendkívül népszerû Lippi tette a legtöbbet, akinek a jelmondata egyszerû és így szól: „Mindenkinek alá kell rendelnie magát a csapatérdeknek!... Egy mindenkiért - mindenki egyért!”
Az irányító, Andrea Pirlo, a Milan sztárja, aki Fabio Cannavaro mellett (ez utóbbi megérdemelte volna a legjobb játékosnak járó díjat) az itáliaiak legjobb embere volt végig a vb-n, ezt mondta Lippirôl: „Korábban soha egyetlen szakvezetô alatt sem volt ilyen professzionális, minden apróságra kiterjedô a felkészülésünk, mint most a Lippi-korszakban. S még valami, ami mellette szól és roppant fontos a játékosok hangulata szempontjából: Ôt senki és semmi nem képes kizökkenteni a nyugalmából - annyira koncentrál a csapatra és a teljesítményre.” A 18. labdarúgó világbajnokság küzdelmei befejezôdtek. Tömören igyekeztünk jobbára a szakemberek, az edzôk számára használható megfigyeléseket és tapasztalatokat csokorba gyûjteni rendhagyó és természetszerûen teljességre távolról sem törekedhetô feljegyzéseink keretei között. Gallov Rezsô
Szándékosan az úszással zártam a téli idény ismertetését, ugyanis mindig ezzel kötöttük össze az elsô vízreszállást. Február elején-középen az idôjárás meg szokott bennünket tréfálni a tavasz hírével. Csodaszép szikrázó napsütés, 15 fok hômérséklet, és akár már a kabát is lekívánkozna rólunk. Ilyenkor a legszebb a Duna is. Hajók még nem járnak, áradás sincs, a folyó szépen, nyugodtan csordogál a medrében… A kajakozó fejében pedig szöget üt a vízreszállás gondolata. A nappalok azonban még rövidek, délután 3-4 óra körül már alkonyodni (és újból hûlni) kezd. Hétköznap tehát semmiképp sem jöhetne szóba (iskolai tanítás van 23 óráig), a vasárnapi úszóedzés befejeztével azonban a napfényes idô szinte mintha direkt csalogatna a vízhez. Így aztán az uszodából irány egyenest a csónakházba, majd jó alaposan felöltözni hiszen a vízen hideg van még azért – és már lehet is vízre tenni hajót. Kezdetben csak a nagyobbak, de mikor már betöltöttem a 14 évet, én is csatlakozhattam a kiváltságosakhoz – hogy ezen az elsô szép februári vasárnap délelôttön vízre bocsáthassuk kajakunkat. (Megjegyzésként: edzôi motoros felügyelet nélkül csak 14 éven felüliek szállhatnak vízre.) Lehet, hogy túlontúl extrém helyzetnek tûnik laikusok számára (sôt most már ne-
kem is), de mivel februárban, márciusban még simán várható fagy, így ekkor se stég, se kísérô motorcsónak nincs – a vízreszállás közvetlenül a kövekrôl, lépcsôkrôl történik! És akkor még bele se gondoltunk a Duna vízének 5-10 fokos hômérsékletébe! De hát ez adja meg a szépségét, báját, nemde? A februári, márciusi hónap jószerével úgy zajlik, hogy a téli órarendet lassan felváltja a nyári. A kicsiknek, kezdôknek jóval hosszabbra nyúlik a ’tanmedencézés’. Folyamatosan zajlik a vízitelep újbóli benépesedése, kitakarítás, hajók átnézése, rendbetétele. Vízre szállni továbbra is csak a ’nagyoknak’ szabad, de ôk sem hagyhatják el a sziget partvonalát. Március vége-április eleje a ’stég-üzembehelyezés’ ideje. A stéget a zajló Duna jégtáblái elôl mindig partra kell kihúzni / téli kikötôbe vontatni, és ilyenkor kerülhet vízre elôször. Ekkortól van csak mód arra, hogy a motorcsónakot is vízre tegyük, most már szabad a vízreszállás mindenki számára, és végre nemcsak a sziget mentén lehet evezni!
Edzés metodika Április-május hónap rendszerint stégtolással és –húzással telik. Annak megfelelôen, hogy a szeszélyes Duna éppen áradni óhajt, avagy apadni. Gyermekszemmel nézve ez igazán jó móka, hiszen ebben részt vesz minden edzésre lejáró emberke: a három kikötôkötél mentén fel kell sorakozni, és figyelve egy nagyobb srác ügyes vezényletére megfelelô ütemben kell húzni, vagy engedni. (A bosszúság része ugye csak az idôsebbeknek, edzôknek jut…) Ekkor az evezés már edzôi kísérettel zajlik, így talán érdemes ismertetnem az edzések típusát:
Hosszú-evezés Fôleg az ôszi idôszakban van erre mód. Szombatonként reggeltôl késô délutánig tartó ’móka’(?). Váltásruha (duplazacskóba csomagolva), némi enni- és innivaló kerül az úticsomagba. A Margitszigetrôl indulva a cél lehet Luppa-sziget, Szentendre, Horány, Göd, és ami nekem a leghosszabb egynapos túrám volt: Vác (80 km, 14 évesen). Egy vagy két kikötéssel, ami még így is kevés az addigra már elgémberedett testrészek átmozgatására, ha értékelni kellene, hát ez a legfárasztóbb, legnyomasztóbb (úgy nekiindulni, hogy ma még 40-50 km elôttem van…), a leginkább megterhelô.
Laza / lendületes evezés Nevében hordozza típusát: erônlétileg ez a legkönnyebb. Mindig így evez az ember, hacsak nem írnak elô neki mást. Csak lazán és könnyedén – ekkor lehet a technikát a legjobban csiszolni, vagy ha már nem figyel az edzô, ekkor lehet jókat beszélgetni – a technikára koncentrálás rovására persze…
Fartlek / váltakozó iram Nincs konkrétan megadva az evezés ritmusa, megadott km-t kell leevezni, de nem egyenletes tempóban; hol beleerôsítve, gyorsítva és felpörgetve a csapásszámot, hol pedig visszatérve az alaptempóhoz. Általában azt megkaptuk, hogy kb. hány méteren keresztül tartson a hajtás (gyors ütemû evezés), és összesen hány db legyen.
Résztávazás Igen változékony kedveltségû: hol egyenesen lelkesedtem érte, hol pedig a hátam közepére kívántam volna. Az
11-34
2006/10/09 18:31
Page 1
34 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Egy versenyévad a Dunán (EPIZÓDOK EGY KAJAKOZÓ ÉLETÉBÔL)
A competition period on the Danube
■
A SZAKEMBER SZEMÉVEL:
Bicskei Bertalan a labdarúgó világbajnokságról
(EPISODES FROM THE LIFE OF A KAYAKER) Szabó Angéla Dominika Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Budapest E-mail:
[email protected]
Összefoglaló
Edzésmunka télen
A cikk életképeket, kisebb epizódokat vázol fel a kajakosok vízi-életérôl, lényegében az edzések és a versenyzések világát mutatja be egy fiatal, tizenéves kajakos szemével nézve. Bemutatja az éves programot a téli, komoly alapozó munkától a nyári versenyidôszak befejezéséig. A teljesség igénye nélkül természetesen, arra szorítkozva csupán, amit egy fiatal kajakos gyerekfejjel felfogni képes, és ahogyan mindezt megéli.
Hét éven át kajakoztam versenyszerûen az Építôk SC-ben, a Margitszigeten (mai nevén: Építôk Margitszigeti Diák Kajak Klub); mind a hét év edzésmenete nagyjából hasonló ütemezéssel zajlott. Annak ellenére, hogy a naptári év januárral kezdôdik, én a késô ôszt, körülbelül november elejét választottam kezdô idôpontnak. Ennek egy oka volt csupán: a vízi élet kora tavasztól késô ôszig tart, értelmetlen lett volna a téli idôszakot kettévágni. Mi is zajlik a kajakosokkal télen, amikor az ’éltetô vizet’ nem vehetik birtokukba. Ilyenkor a speciális (erônléti, állóképességi) gyakorlatok kerülnek túlsúlyba, amelyeket a nyári idényben csak kiegészítésként végzünk. Külön ’edzés-órarend’ is jár, hiszen minden nap más a program:
Abstract The article deals with life stories and episodes of kayakers-life, analysing some questions of trainings and competitions from the point of view of a young teenager kayaker. Information is given about the yearly program beginning with the heavy training work of the preparation period till the end of the competition one. Of course not covering all topics, focusing only on understandable and survivable ones for a young kayaker.
Bevezetés Mint csaknem minden más sportágban, a kajak-kenuban is egy év rendkívül eseménydús, változatos egy év, már csak az edzések jellegét tekintve is – hiszen ciklikusan váltja egymást az alapozó-, felkészítô-, majd verseny-idôszak. Azonban a sokszínûség – különösen a vízi élet területén – nem merül ki pusztán ennyiben. A vizes sportágak kénytelenek igazodni a négy évszak idôjárási viszonyaihoz, plusz a Duna (Tisza, Velencei-tó, stb.) szeszélyei is jócskán beleszólnak a szépen elôre megtervezett edzésprogramba. De csak ennyi a kültéri sportágak elleni érv, hiszen szabadtéren vagyunk – nem csarnokban, teremben, se nem az úszómedence négy fala között. Egyszóval panaszra igazán nem lehet okunk, fôleg, ha még a népszerû mondásnak is tudatában vagyunk, miszerint a változatosság gyönyörködtet.
Hétfô Kedd
szünnap tanmedence, kondi (Népliget, Építôk sporttelep) Szerda futás, kondi (Margitszigeti telephely) Csütörtök tornaterem (valamelyik iskola tornaterme bérelve) Péntek tanmedence, kondi (Népliget, Építôk sporttelep) Szombat hegyi futás (Fenyôgyöngye) Vasárnap úszás (Margitszigeti Sportuszoda) A tanmedencés edzések tartják karban a kajakos-technikát, nehogy a megszerzett tudás a tél alatt kivesszen belôlünk. Ugyanolyan edzéseket le lehet így is bonyolítani – laza/lendületes iram, hajtás, résztávazás, stb. (ezeket késôbb fogom ismertetni) - csak ezek sokkal egyhangúbbak. Furcsasága, hogy amíg tavasztól ôszig hozzászokik az ember, hogy ’megy’ alatta a hajó, itt bizony tudomásul kell venni, a beleadott erôvel csak a víz fog gyorsabban keringeni a medencében, mi csupán egyhelyben ülünk. Én különösképpen nem (és úgy vélem más se) rajongtam ezekért az alkalmakért.
Sokkal inkább elnyerte a tetszésemet a heti egyszeri tornatermi edzés. Negyedórás bemelegítést követôen saját testsúlyos gyakorlatokat végeztünk: lábemelés, kötélmászás, húzódzkodás, felülés. Ami vagy köredzés-szerûen történt, vagy elôre kiadták az adagok, és akkor mindenki a saját belátása szerint csoportosíthatta azokat. Ezután mindig játék következett: sorversenyek, kosárlabdázás, foci, stb. Körülbelül úgy telt, mint egy duplatesi-óra az iskolában. A játék végeztével mindig volt levezetés – lazító- és nyújtógyakorlatok. Sôt az edzô kísérletezô-képessége révén (meg a hatékonyság érdekében is) bevezette az edzés utáni autogén-tréninget. Meg kell hagyni, fiatal fejjel ezt a részt nem nagyon vettük komolyan, mindig mosolyra húzódott a szánk, amikor a tornatermet végig matracokkal terítettük, és mindenki hanyatt fekve koncentrált (aludt) vagy éppen kuncogott magában… A tornatermi edzések csúcspontja azonban mégsem ez volt. Az egyik évben ugyanis egy újonnan nyílt fitness centrum extra kedvezményt biztosított az egylet tagjai számára: heti egy alkalommal aerobicon vehettünk részt. Ekkor, meg fôleg 13-14 évesen ez még egyáltalán nem volt divatos, ezért aztán igazi kuriózumszámba ment hazatérve beszámolni az éppen aznapi zsírégetô / alakformáló / dance / step aerobic-óráról. Ami még kimaradt a téli edzések ismertetésébôl az a futás és az úszás: A margitszigeti telephelynek köszönhetôen a futás alapjául a sziget ösvényei, útjai szolgáltak. Néha azonban – pontos táv lefutásához, illetve Cooper-teszt esetén – a Margitszigeti Atlétikai Centrumba jártunk. Szombatonként pedig következett a kristálytiszta ’friss hegyi levegô’: ún. Panoráma-kör futás a Hármashatár-hegyen. Ez egy kb. 8 km hosszú, jelölt túraútvonal, nevébôl következôen itt-ott csodálatos kilátással hol Óbudára, hol Hidegkútra. Találkozó a Kolosy téren volt 9 órakor, együtt felmentünk busszal, és nekivágtunk a távnak. A változatosság kedvéért egyszer-kétszer Csúcs-futás volt, vagy rövidebb, de meredekebb táv többszöri le(inkább fel)futása idôre. A vasárnapi úszás volt a mumus. Ahogy írtam, a Hajós Alfréd Sportuszo-
MAGYAR EDZŐ 11
2006/3
Bevezetés Az a megállapítás, hogy a négyévenként megrendezendô Labdarúgó Világbajnokság a „mérföldkô” a labdarúgás fejlôdésének vizsgálatában, nem szorul korrekcióra. Igaz, a profi labdarúgás üzleti fejlôdése a legnagyobb klubok oly mértékû szakmai megerôsödését hozta magával, hogy a mai futballban ôk képviselik a legmagasabb szintet. Legtöbbjük nemzetközi válogatottként üzemel, sokszor nagyobb játékerôt képviselve, mint az adott ország nemzeti válogatottja. A televíziózás fejlôdésével hétrôl-hétre nyomon követhetôek a nemzetközi kupák és a különbözô nemzeti bajnokságok mérkôzései, így a labdarúgás fejlôdésének állomásai is. Ennek ellenére a Labdarúgó Világbajnokság az az esemény, ahol egyszerre jelennek meg a különbözô kontinensek képviselôi és adnak számot az elmúlt négy évben bekövetkezett változásokról.
1. A mérkôzésteljesítmény összetevôi A labdarúgás fejlôdésének vizsgálata a mérkôzéseken mutatott egyéni és csapatteljesítmény alapján lehetséges. A mérkôzésteljesítmény komplex megha1. ábra
tározás és általánosságban mutatja a sportág fejlôdését. A fejlôdés mértéke, a felhasználhatóság megállapítása a mérkôzésteljesítmény sokszorosan összetett meghatározásának részenkénti vizsgálatát kívánja, a végkövetkeztetés és a fejlôdés irányának eldöntése azonban kizárólag komplex módon történhet. A pszichés tulajdonságok, a megismerô képesség, az összmûködô képesség, a fizikai képességek és a taktikai-technikai cselekvôképesség fejlôdése lehet egymástól eltérô (a mérkôzésteljesítmény összetevôi; egyedi vizsgálat), de egymással szorosan összefüggenek, együtt hatnak, (játékcselekvô-képesség; komplex vizsgálat). Negatív példa, a 80-as években a fizikai képességeket, kiemelten a gyorsaságot a technikai-taktikai cselekvôképességtôl elkülönítve vizsgálták. Ennek következménye lett a mozgás oly mértékû intenzívebbé válása, melyet a technikataktika nem tudott követni. (A mérkôzésteljesítmény összetevôit az 1. ábra mutatja)
2. Pszichés tulajdonságok Teljesítménymotiváció a célirányos, teljesítményorientált magatartás alapja,
a személyes igényszint kifejezôje. Minél több motiváció segíti a labdarúgót, annál erôsebb a háttér, annál hosszabb ideig tartható fenn a motiváltság. A labdarúgó VB-k történetében a teljesítmény-motiváció nem jelentett problémát. A labdarúgás legnagyobb világeseményén minden résztvevô, kis és nagy sztárok, kis és nagy labdarúgó nemzetek képviselôi, mindannyian kiemelkedô teljesítményre törekednek. Ezen a téren a szint mindig elérte a kívánalmakat, ezért fejlôdésrôl, de visszafejlôdésrôl sem beszélhetünk. Kétségtelen, a csoportküzdelmek folyamán elôfordult, hogy a jelentôsebb játékerôt képviselô csapat egygólos vezetésnél „ráült” az eredményre, nem törekedett a közönség kiszolgálásával, csupán azzal, hogy a mérkôzésbôl hátralevô idôt minél kisebb erôbevetéssel végig lazsálja. (Anglia-Paraguai 1-0, Portugália-Angola 1-0, Svédország-Paraguai 1-0, Franciaország-Korea 1-1). Ez többnyire sikerült is, kivételt a franciák Korea elleni mérkôzése hozott, ahol Zidánék még magukat is elaltatták, s Korea a mérkôzés végén egyenlített. A csoport körök lezárásával ez a lehetôség megszûnt, s minden mérkôzésen igyekezni kellett a maximumot hozni a csapatoknak. Igaz, ez nem abban nyilvánult meg, hogy a csapatok önfeledt támadó játékot produkáltak, sôt, a biztonság volt a fô. Inkább a 11-es párbaj, mint vigyázatlanul kinyílni és esetleg gólt, gólokat kapni. A mindent eldöntô olasz-francia meccs is errôl szólt. A döntôbe jutásért a németek 0-2-es veresége az olaszok ellen, sok gólos mérkôzésnek számított. Ez azonban nem a motiváltság problémája volt, sokkal inkább az egyre erôsödô teljesítmény kényszeré. Ezt támasztja alá a „bronz mérkôzés”, ahol már különösebb tét nem volt, (természetesen mindkét csapat akart harmadik lenni) a játék azonnal oldottabb lett, még könnyed technikai bravúrok is belefértek Portugália oldaláról. Ez a fajta motiváció azonban már más volt. Nem a feltétlen eredményrôl szólt. És pont ez a mérkôzés, mint érthetô kivétel, volt a VB-n a bizonysága annak, hogy a mai futballban a teljesítmény motiváció egyenlô a mindent maga mögé söprô eredmény centrikussággal, s ennek a labdarúgás szórakoztató jellege látja kárát, illetve a szórakoztató jelleget a játék szépsége helyett átveszi a feszültség, a pattanásig feszült
12-33
2006/10/09 18:33
Page 1
12 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
idegállapot, a felfokozott gyôzelmi kényszer. Ez teljesen normális jelenség, az egész élet ebbe az irányba változik, ami magával hozza az emberek (itt a szurkolók) egészen más irányú elvárásait a labdarúgástól. Ezért tud a futball rendíthetetlenül a legnépszerûbb sportág maradni, mert zökkenômentesen képes lemásolni a társadalom változó elvárásait. Akarati felépítés a célratörés, keresztülvivô képesség, pszichés állóképesség, siker és balsiker tûrése, feldolgozása. Némi javulás tapasztalható, elsôsorban a labdarúgásban fejlôdô országok részérôl, melynek alapja a profi szemléletmód elterjedése a világban. A nagyobb gólarányú vesztes állásnál sem lehetett azt érezni, hogy bárki feladta volna a küzdelmet, (pl. Argentína-Szerbia 6-0, Brazília-Ghana 3-0). Kevés volt a mérkôzésen belüli, vagy utáni botrány, talán az Argentina-Németország négyes döntô mérkôzés után történt verekedés a kivétel, amely erôsíti a szabályt. A döntôhöz közeledve azt lehetett látni, hogy a legnagyobb sztárok is (pl. Zidane, Thuram, Ribery, Henry a franciáknál, Ballack, Klose, Podolski a németeknél, Zambrotta, Cannavaro, Totti az olaszoknál, Carvalho, Figo, C. Ronaldo a portugáloknál) minden tartalékukat mozgósították. Kivételnek Brazília tûnt. Az ô sztárjaik játékosnak, kényelmesnek látszottak, mintha nem akarták volna tudomásul venni, hogy változtak az elvárások. Konfliktustûrô képesség a kitûzött cél követésében. Szükség esetén módosítóképesség, a legnagyobb feszültség esetén is ellenkezôleg ható motívumok és érdekek aktiválása. A „kis” csapatok erôsödése miatt egyre növekvô versenyszellem ellenére az elmúlt VB-khez hasonló a helyzet. Egy-egy nyilvánvaló játékvezetôi tévedés után a szinte „kötelezô” reklamálások mellett sem történt kirívó viselkedés. Pedig voltak sorsdöntô tévedések is, pl. a Németország-Argentína mérkôzés utolsó perceiben egy nyilvánvaló 11-es maradt el Argentína javára... Pszichés stabilitás a mérkôzések kapcsán jelentkezô stresszhelyzetekkel szembeni ellenállóképesség, önbizalom, emocionális egyensúly, kontrollált agresszivitás azon terület, ahol a FIFA kinyilvánított elvárásai, a labdarúgásban fejlôdô országok magatartása, de a legnagyobb csapatok játékosainak viselkedése miatt is példamutató volt. A csoportmérkôzések folyamán még nem lehetett érezni különösebb nyomást a csapatok vállán, de a nyolcad, majd negyed döntôk folyamán annál inkább. A játékosok, csapatok, de nem utolsó sorban a velük foglalkozó szakemberek dicsérete,
A világbajnok olasz válogatott
hogy a hihetetlenül megnövekedett várakozás, teljesítménykényszer ellenére is sportemberekhez méltóan viselték a nehézségeket. Kivételnek tûnik Zidane tette a döntô hajrájában, melyre igazából nincs is magyarázat.
3. Megismerô képesség Kognitív tulajdonságok területén a specifikus kognitív tulajdonságok és a motorikus tulajdonságok összmûködése elsôrendûen fontosak a taktikus cselekvésben. Együttgondolkodás, döntés, cselekvés, melyhez elengedhetetlen a k e z d e m é n y e z ô k é s z s é g , problémameg oldó képesség, kreativitás. Ezen a területen feltétlenül a teljes mezôny fejlôdött. Az ún. erôfutball képviselôi, mint pl. az angolok, vagy németek is igyekeznek „játszani tudó” labdarúgókat állítani a középpályára, vagy támadóként. Az angoloknál Gerard és Lampard, a németeknél Ballack, Schweinsteiger és Podolski is jó példa. A kevésbé elismert „kis” afrikai és közép-amerikai országok fejlôdtek valamit, míg az ázsiaiaknál stagnálás tapasztalható. Európában is ez a fejlôdés kismértékû, de vitathatatlan, elsôsorban a „latin” országok jóvoltából, mint Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország. A fejlôdés azért is meglepô ezen a területen, mert a ma labdarúgásában az országos válogatott csapatok részére egyre kevesebb idô adatik a közös felké-
szülésre. Feltételezhetô, hogy olyan jól felkészített labdarúgók kerülnek be a válogatott keretekbe, akik a már megszerzett tudásuknál fogva képesek magasabb szinten részt venni a csapatmunkában. Ez nagy részben az elmúlt egy-két évtizedben a labdarúgás utánpótlás képzésében történt modernebb képzésnek, részben a különbözô országos bajnokságoknak és nemzetközi kupamérkôzések színvonal emelkedésének a következménye.
4. Összmûködô képesség A kooperáció, aminek az alapja az egyéni és a csapatérdek összeegyeztetése, csapatsportágról lévén szó, mindig is megvolt. Az együttes felelôsségvállalás, egymás segítése, támogatása, a másik teljesítményének elismerése, melynek alapja a bizalom és az alkalmazkodó képesség, magas szinten jellemezte a játékosokat ezen a VB-n is. Nagyon ritkán lehetett olyan egyénieskedést felfedezni a játékban, mely már a csapatjáték rovására ment volna. Talán Robben teljesítménye lehetett kérdéses Hollandia elsô csoport mérkôzésén Szerbia ellen, akit a mérkôzés után csapattársai is kérdôre vontak önzôsködése miatt, pedig a gyôztes gólt is ô rúgta. Szimpatikus jelenségek egész sora mutatta egy-egy hiba, vagy kudarc után, hogy senki nem akarta a másik nyakába varrni a kiesést, a 11-es párbaj elvesztését. Jó példa a bronz mérkôzésen, mikor Petit öngólt
■
2006/3
ugyanis én csetlettem-botlottam a többiek között. A rutintalanság miatt nem nyertem, no és azért, mert az edzôm nem volt ott velem. Egyébként az olimpia után a gerelyhajításban gyôztes Németh Mikivel több versenyen vettünk részt, amelyekre a legjobbakat hívták meg, és akkor már legyôztem a mezônyt. Tíz napon belül hat versenyem volt, mindenkit megvertem. Stockholmban például 3:36.96-tal nyertem, az lett a magyar csúcs is. – A következô évben fedett Eb-n bronzérmes lett. Mégis fáj, ha feleleveníti az olimpiát? – Sajnálom, hogy így történt. Másként alakult volna a sorsom, hiszen egy olimpiai bajnok élete csak más. Persze, így is nagy dolog amit elértem, hisz 1976 óta nem volt magyar döntôs. Erre büszke vagyok, és arra is, hogy az 1000 méteren 1978-ban felállított magyar csúcsom ma is él. – Tanítványai sikerei bizonyára némi gyógyírt jelentenek az olimpia okozta fájdalomra, hiszen több sportágban is (atlétika, öttusa, triatlon-duatlon) világbajnoki címhez, illetve remek eredményhez segített versenyzôket – elég csak Simóka Bea, Csomor Erika, Lehmann Tibor, Petrik Éva, Kniepl István nevét említeni. Hogy lett edzô, és ami érdekesebb: hogy lett ennyi sportágban edzô? – Edzôsködni 1980 végén, a moszkvai olimpia után kezdtem, amikor már nem voltak versenyzôi ambícióim. Török János, a Honvéd szakosztályvezetôje ajánlotta, hogy kezdjek kicsikkel foglalkozni, és nekivágtam. Amikor az atlétikában felnôtt válogatott lánytanítványaim voltak, Baranyai Laci, a triatlon „nagyapja” szólt, hogy szeretné, ha foglalkoznék a versenyzôivel, így a „lányaim” a fiú triatlonistákkal készültek. Késôbb az öttusázó lányokkal, például Simóka Beával bôvült a kör. – Az összetett sportágak összeférnek az atlétikával? – Igen, mert a futás itt is és ott is futás. A különbség annyi, hogy például az öttusában állandó kapcsolatban kellett lenni a többi szám edzôivel. Egyeztettük, hogy náluk éppen mi a hangsúlyos, mit csinálnak az edzôtáborban, nehogy túlterheljük a versenyzôt. Az edzônek a versenyzô minden rezdülését ismernie kell, van-e családi problémája, szerelmes-e vagy éppen csalódott. Ehhez kell a tapasztalat, amit én versenyzôként megszereztem. Tudom, hogy kiegyensúlyozottság nélkül nincs eredmény. Nekem a biztos hátteret a feleségem jelentette, neki és az edzômnek sokat köszönhetek… Azt hiszem, azért gyûlnek körém a versenyzôk és azért ragaszkodnak hozzám, mert partnernek tekintem ôket, megértem a nehézségeiket. Tudja, 1978-ban egy évre eltiltottak, mert ragaszkodtam az edzôm-
MAGYAR EDZŐ 33 höz, nem akartam elhagyni ôt. Ezt a ragaszkodást szeretném én is visszakapni a tanítványaimtól. – Úgy látom, már meg is kapja. Beszélgetésünk idején, augusztus elején ítéletidô van az FTC atlétikai pályáján, szakad az esô, villámlik, mégis eljöttek a tanítványok az edzésre. Ez jó érzés lehet. – Valóban az. Ez a fizetségünk. A mesteredzôi cím erkölcsi elismerés, a tanítványok szeretete pedig a fenntartó erô. Nem akarok panaszkodni, de évek óta csak ráfizetek az edzôsködésre, de ez nem egyedi probléma, Magyarországon az edzôk 90 százaléka csak szeretetbôl csinálja amit csinál. Én most, 56 évesen kénytelen voltam vállalkozásba kezdeni, hogy megéljek. Úgy szoktam mondani: amit szeretek és amihez értek, azért nem kapok semmit, valamit csinálnom kell, hogy megéljek. A leányfalui Termálfürdônél mûködtetek egy kávézót és éttermet, amivel egyelôre több a gond, de majd csak leküzdöm ezeket is. Kerékpáros pihenôt is ki akarok majd alakítani meg szervizt. Szeretném jól csinálni, mert ebbe is beleadom szívem-lelkem. – Térjünk vissza az edzôsködéshez! Ilyen körülmények között miért csinálja? – Mint mondtam: mert szeretem. Van egy-két tehetséges tanítványom atlétikában és triatlonban is, Horváth Bálint, Csomor Erika, Vanek Ákos, Csortos Imre, és sorolhatnám…Miattuk, a versenyzôk miatt. A sport jelenlegi helyzetével nem vagyok elégedett. Régen a sportot elismerték, ma viszont csak hangoztatják az illetékesek, hogy milyen fontos, mekkora szerepe van az egészségmegôrzésben és hasonló – aztán nem történik semmi. Ilyen kondíciókkal nem lehet világra szóló eredményeket elérni. Csomor Erika például jórészt saját pénzen készül és versenyez ma is. De általában rossz irányba megy a sport. A pénz közbeszólt, és ez nem jó. Említhetem a doppingolást, amit a pénz utáni hajsza váltott ki. Egyre-másra derül ki, hogy akikkel együtt futottam, az NDK-sok, doppingoltak. Az sem jó, hogy rengeteg verseny van, utazni kell szerte a világban, ami drága és fárasztó, kinyírja a versenyzôket. A tévé sem viszi jó irányba a sportot, hisz a közvetítések rendje már a szabályokba is beleszól, atlétikában például már a második kiugrást kizárással büntetik – odavész a munka. Tudom, ez más lapra tartozik… – Ha újra kezdené, mit csinálna másként? – Okosabban csinálnám. Ma már tudom, mit és hogyan kellene tenni… De hogy ne fejezzük be szomorúan a beszélgetést: szerencsére még vagyunk néhányan, akik minden nehézség ellenére csináljuk, mert szeretjük, mert ez az életünk. Füredi Marianne Fotó: Böhm
13-32
2006/10/09 18:34
Page 1
32 MAGYAR EDZŐ
■
mindig többen is beneveztünk, a szövetségi döntéshozók pedig sorozatban nem vállalták annak eldöntését: egy tôr-, vagy éppen egy párbajtôredzô érdemelné meg leginkább ezt a titulust. Idén szakítottak végre a korábbi hiábavaló gyakorlattal. Ez alkalommal - elôször - a szövetség döntött, s történetesen az én pályázatom mellett tette le a voksát. – Nedeczky György nyilván nem alaptalanul pályázott. Az önmagában ugyan még nem lenne feltétlenül érdem, hogy ebben az évben ünnepelte ötven éves klubtagságát a BVSC-ben, a szakmai elismeréshez az egyébként kitartó és példás klubhûség mellett komoly sikerekre is szüksége volt. Az ehhez vezetô út Zuglóban, a vasutasoknál kezdôdött. - Az ötvenhatos forradalmat követôen is nehéz idôk köszöntöttek ránk - emlékezett. - Az akkori Törekvésbe egyébként nagybátyám, Nedeczky Laci bácsi jóvoltából és ajánlására kerültem, abban a biztos tudatban, hogy ott jó helyen, mindig szem elôtt leszek. Már kisgyerekkoromban megtanultam: jó dolog valahova tartozni. Én ugyanis hamar otthonos voltam a vívóteremben, s mind a mai napig nem egyszerûen a munkahelyemnek tekintem a BVSC-t, hanem érzelmileg is elkötelezett vagyok a klub iránt. – Az ifjú Nedeczky szép lassan belenôtt a BVSC oly sok sikert megért párbajtôr csapatába, melynek tagjaként egészen 1977-ig, harminc éves koráig teljes odaadással vívott. - Tízszeres felnôtt bajnok vagyok a csapat tagjaként, amely hatvanhat és hetvenhét között csak egyszer veszítette el a hazai elsôségét. Közben háromszoros BEK-gyôztesek is lettünk. Számomra már eleve az a lehetôség, hogy egyáltalán szerepelhettem abban az együttesben, ahol olyan kiválóságok forgatták a fegyvert, mint dr. Fenyvesi Csaba, Erdôs Gábor, Erdôs Sándor és Pap Jenô, hallatlan nagy jelentôséggel bírt. Rengeteget tanultam tôlük, akik valamennyien jobbak voltak nálam, bár ezt a különbséget egyébiránt soha nem érzékeltették velem. - Az újdonsült mesteredzô 1977-ben hagyott fel a versenyzéssel, de a váltás nem érte készületlenül. Már 1970-ben beiratkozott a Testnevelési Fôiskola edzôképzô szakára, ahol egészen kivételes tanárai voltak. - A mienk volt az utolsó évfolyam, ahol a magyar vívósport legnagyobb mesterei – dr. Bay Béla, Hátszegi (Hatz) József, Szûcs János és Vass Imre – még egyidejûleg oktattak! Akik az ô kezük alatt végeztek, olyan szakmai vértezettségre tettek szert, amire egy életet lehetett alapozni. Az ott töltött évek felértek egy szakmai életbiztosítással. Feltehetôen már ott felfedezhetô volt, hogy Nedeczky Györgyben az átlagot jócskán meghaladó edzôi ambíciók feszülnek, hiszen Vass Imre mester – a párbajtôrözôk „Atyja” – maga mellé vette. - Két évig inaskodtam Imre bácsi mellett, amit rettentô szívesen csináltam, hiszen abszolút világklasszisok – Kulcsár Gyôzô, Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál, Osztrics István, Erdôs Sándor – között forgolódhattam, vehettem át tôlük sok-sok értékes,
2006/3
késôbb kamatoztatható tapasztalatot az iskolázások közben. Egyébként hetvennyolc óta dolgozom önállóan, s máig is rendkívül értékesnek tartom azt az útravalót, amit Vass Imre bácsitól kaptam. Ô ugyanis azt tartotta, hogy a tökéletes technikát minden áron meg kell tanítani a fiataloknak. Aki ennek a szükségességét felfogja és be is fogadja, annak van esélye arra, hogy késôbb komoly versenyzô váljék belôle. Nedeczky nem is tagadja, jó adag szerencse is kell az edzôi sikerekhez. A BVSC viszonylatában ezt úgy értette, hogy számos kiváló versenyzôvel dolgozhatott, s ráadásul többek még külön is megkeresték, s felkérték, foglalkozzon velük. - Jóllehet én eredetileg párbajtôrözô vagyok, azt a luxust viszont nem engedhettem meg magamnak, hogy ha valaki megkeres, ne fogadjam el. Így kerültem kapcsolatba a tôrvívó Maros Magdával, aki a nyolcvanas, számára ezüstérmet hozott moszkvai olimpiát követôen jelentkezett nálam azzal, hogy foglalkozzak vele. Versenyzôi pályája utolsó három-négy évében nálam iskolázott - közben Bóbis Ildikóval is gyakoroltam -, s ezek a tapasztalatok felbecsülhetetlen haszonnal jártak számomra a késôbbi években. Hogy mást ne mondjak, a legutóbbi idôkben például a válogatott Varga Katalin kérte, jöhessen hozzám iskolázni. - Ez a megkeresés nyilván nem a mesteredzô szép szemeinek szólt, hanem a szakmai elismertségének köszönhetô. Nedeczky tárgyilagosságára jellemzô, hogy rákérdezés nélkül bevallotta, nem ment ez mindig ilyen jól. - A nyolcvanas évek második felében szokatlanul gyengén álltam, mindössze egy tanítványom volt, Széles Gábor személyében. A fordulatot nyolcvankilenc hozta meg, amikor elôzetes megbeszélés alapján megjelent nálam a hátán egy sportszatyorral az egyenesen Romániából érkezett Fekete Attila. Róla már az elsô alkalommal láttam, mi van benne, mire viheti, s nem is csalódtam. Kilencvenháromban a junior Vb-n lett második, egy évvel késôbb aranyérmet szerzett a juniorok Európa-bajnokságán, kilencvenötben pedig már a felnôtt világbajnokságon bronzérmet szerzett válogatottba is beverekedte magát. Azóta gyakorlatilag minden világversenyen tagja a csapatnak, így a kétezer kettôben a világbajnok magyar válogatottban is szerepelt. Vívott idén az Európa-bajnokságot nyert együttesünkben is, s reményeim szerint akár még két olimpián is pástra léphet. - A párbajtôr válogatott fegyvernemi edzôjét legutóbb Tóth Hajnalka tisztelte meg bizalmával, miután Révész Júlia már korábban elkötelezte magát mellette. - Hajnalka csapatban kétszeres világbajnok, aki változatlanul a nagy lehetôségek embere. A hihetetlen munkabírású Révész Juliról pedig csak azt tudom mondani: fognak még róla hallani. Egyébként nagy vágyam, hogy egyszer olimpiai bajnok tanítványom legyen, s erre a jelen állás szerint Fekete Attilának határozott esélye van. Jocha Károly
Az elsô és az utolsó A Zemen Jánossal történt beszélgetés apropója az volt, hogy megkapta a „Mesteredzô” címet. Méghozzá a triatlon-duatlon sportágban elsôként. Ám nem lehetett nem foglalkozni egy 30 évvel ezelôtti ese ménnyel, mégpedig a montreali olimpiával, ahol Zemen 1500 méteren döntôbe jutott – a magyar futók közül eddig utolsóként. ••• – Mi jut eszébe, ha azt mondom, hogy 1976? – Nagy bánatom – vágja rá szinte gondolkodás nélkül, mintha várta volna a múltidézést. – A középdöntô után biztos voltam abban, hogy megnyerem az olimpiát. Igaz, csupán ketten
hittünk ebben, az edzôm, Híres László és én. A középdöntôben úgy repültem… – A krónikák szerint a döntôben aztán 3:43.02-vel kilencedik lett. Mi történt? – Tudja, akkoriban még nemigen mehettünk nyugatra, csak mondjuk Varsóba, meg én dózsás sportolóként belügyi szpartakiádokra. Az olimpia elôtt magasugró klubtársammal, Kelemen Endrével kértük, hadd indulhassunk el egy helsinki versenyen, de nem mehettünk… Szóval, az olimpiai vetélytársaim számomra ismeretlenek voltak, csak az újságból tudtam róluk, személyesen nem találkoztunk. Egyik tanítványomtól nemrégiben kaptam meg az olimpiai döntô felvételét, azóta elrettentô példaként mutogatom nekik: ilyet ne tegyetek,
■
MAGYAR EDZŐ 13
2006/3
vétett, szinte eldöntve a mérkôzést, vagy az elvesztett döntô után, ahogy a francia játékosok egy emberként vigasztalták Treseguetet. Senki nem szidta, inkább vigasztalták. Együtt gyôztek, együtt veszítettek. S ez a sportág óriási nevelô erejét mutatja, mindenki példát vehet róla.
5. Fizikai képességek Állóképesség szintjén fejlôdés tapasztalható. A futómennyiség össztávja ugyan szemmel láthatóan nem emelkedett, de a mozgás intenzitása igen. Nagyobb a küzdelem, növekedett a közepes, vagy a nagy intenzitással végrehajtott technikai-taktikai cselekvések száma. Ennek a ténynek nem mond ellent az sem, hogy a csoportküzdelmek elsô fordulójában egy-két csapat visszafogottan játszott. A VB elôre haladtával fokozódott a küzdelem, s ez a játék intenzitásának további növekedését eredményezte. Érdekes szerepet játszott ismét, mint már évtizedek óta a csapatok felkészítésében az állóképesség. Ismét akadtak csapatok, melyek elsôsorban regenerációra használták fel a pár hét felkészülést, míg voltak (pl. a franciák, olaszok), akik kis „pótalapozás”-t végeztek. Ez utóbbiak jól kalkuláltak, mert bár fáradtabban kezdtek, de a csoportkörök után már magukra találtak. Ez a téma továbbra is ébren tartja a kérdést: nem lenne-e jobb a VB-t a bajnokságok elôtt rendezni? Erô vonatkozásában nemcsak a mezcserénél látható kidolgozott felsôtestû játékosok látványa mondatja a fejlôdést, hanem elsôsorban a játékban tapasztalható dinamika, gyorsaság, intenzitás. Az erô ilyen irányú fejlesztése nem gátolta a technikai-taktikai cselekvôképesség fejlôdését, sôt, támogatta. A VB azt bizonyította a szakembereknek, hogy sikerült az erôt a technikai-taktikai tudással együtt fejleszteni. Feltétlenül tart a labdarúgásban ezen a területen a fejlôdés, s még további lehetôségek rejlenek az erô fejlesztésében. Gyorsaság alatt nemcsak a futógyorsaságot, sokkal inkább a játék gyorsaságát vizsgáltuk. A többi fizikai képesség és a technikai-taktikai cselekvôképesség fejlôdése következtében a játék gyorsasága tovább fejlôdött. Ezen a téren elsôsorban a latinos futballt játszó európai csapatok mutattak fejlôdést, mellettük egy-egy közép-amerikai meglepetés csapat, mint pl. Ecuador. Egyáltalán nem véletlen, hogy a legjobb négy közé három olyan csapat került, amelyik a kreatív labdarúgást játssza. Ôk a jóval magasabb szintû technikai tudásuk jó-
voltából gyorsabb, eredményesebb játékra képesek. Mozgékonyság terén is némi fejlôdésrôl beszélhetünk. Ez részben a „fejlôdô” országok elôretörésének köszönhetô, ahol már születéstôl fogva magukkal hozzák az átlag feletti mozgékonyságot, másfelôl a latinos futballt játszó nemzetek hagyományainak, most már más futball stílust képviselô országok labdarúgásról alkotott felfogásának megváltoztatásában is keresendô. Az edzésmódszerbeli változtatások miatt a koordináció, melynek elôfeltétele az ügyesség, mozgékonyság, szintén fejlôdött. Az erôfutball képviselôinek is rá kellett jönniük, a „rúgd és fuss”, vagy csak az ellenfél játékának a tönkretétele ma már a nagy sikerekhez nem elég.
6. Technikai-taktikai cselekvôképesség A tudás, a tapasztalat, a gondolkodási folyamatok, a problémamegoldás stratégiája jelentik a játékintelligencia alapjait. Megjelenési formája: a játékhelyzet felismerése, uralása és a helyes megoldás megtalálása. Mivel maga a játék az elmúlt években tér és idô szerkezetében változott (gyorsult = fejlôdött), át kell értékelni magának a technikai-taktikai cselekvésnek a fogalmát is. Az a játékos, illetve csapat technikaitaktikai cselekvôképessége magas szintû, aki, illetve amely az adott játékhelyzetben kisebb területen, rövidebb idô alatt, az ellenfél intenzívebb zavarása közben is pontosan tudja kivitelezni a kívánt technikai-taktikai elemeket. És itt a kör be is zárulhat: ezek a csapatok ma a „latin” futball képviselôi - az olaszok, franciák, portugálok, argentinok, brazilok, stb. A játék fejlôdése komplex módon a mérkôzéseken, a technikai-taktikai cselekvésekben fejezôdik ki, ezért részleteiben is meg kell vizsgálni, mind a támadás, a védekezés és az átmenetek szempontjából, mind az egyéni, csapatrészek és a csapat cselekvéseinek oldaláról. A védekezés Egyéni védekezô technika-taktika, ami az egy az egy elleni labdaszerzés különbözô módozatait jelenti, a helyezkedést is beleértve. Nem véletlen, a megfelelô lelki tulajdonságok mellett azok a játékosok voltak a legjobb labdaszerzôk, akik mozgékonyak, gyorsak voltak. Trinidad és Tobagó játékosai például kisebb tudásuk ellenére is megállták a helyüket, elsôsorban, mert egy az egy ellen hatékonyan tudtak labdát szerezni, legtöbbször a saját kapujuk elôterében. Ellenkezô példa is van, lásd Szerbia védô játékosainak egyéni teljesítményét Argentína el-
len. De említhetôek a legjobb európai védôk, mint Cannavaro, Nesta, Thuram és társaik. Az olaszok, franciák jól megszervezett védekezésének az alapja a játékosok egyéni labdaszerzô képességeiben rejlett. Összességében az egyéni védekezés területén stagnálás volt tapasztalható. Csoportos védekezési technika-taktika, amely a pálya egy-egy részére korlátozódott, hasonló következtetésekre ad okot, mint az egyéni védekezés fejlôdése. A kiegyenlítôdési folyamat következtében a csapatok kis része kényszerült állandóan a saját kapuja elôtt védekezni a mérkôzés nagy részében (Trinidad), a többség a középpályán igyekezett agresszíven labdát szerezni. Ez jellemezte az elmúlt évek csapatait is, ezért itt stagnálás tapasztalható. A középpályás labdaszerzés mellett jellemzô volt a labda elvesztése utáni azonnali visszatámadás, mely szintén az elmúlt évek egyik fegyvere. A játékosok jól segítették egymást ezeken a kis területeken a labda megszerzéséért folytatott harcban, kevés negatív példa hozható fel, mint pl. a németek két középsô védôje a Costa Rica elleni VB nyitó mérkôzésen, ahol nem „érezték” egymás helyezkedését, nem tudták egymást kellôen segíteni. (Mertesacker és Metzelder) Csapat védekezési technika-taktika , ahol kizárólag területvédekezésrôl beszélhetünk, szintén nem hozott újat. A csapatok kivétel nélkül szervezetten tudtak védekezni. Az esetleges hibák, fellazulások egyéni hiba, vagy a támadás túlerôltetése (pl. vesztett állásnál) miatt következtek be. Még a legütôképesebb csapattal rendelkezô válogatottak is nagy gondot fordítottak a csapat védekezésének a megszervezésére, pl. Portugália, Olaszország, Franciaország. A csapatok ezt a biztonságos védekezést szisztémától függetlenül három feltétellel hajtották végre. Támadás közben szervezetten osztották el a pályát mélységében, ügyeltek arra, hogy három hátvéd maradjon a hátsó vonalban, s nagy hangsúlyt fektettek a középpályán arra, hogy az elsô támadó sor mögött megteremtsék a biztonságot, ami a két védekezô középpályás elsôrendû feladata volt. A két döntôbe jutott csapat közül Franciaországnál pl. Vieri és Makelele személyében a VB legjobb párosa látta el ezt a feladatot. Támadásba való átmenet vizsgálatánál a kontratámadás vonatkozásában lehetett szerény fejlôdést tapasztalni azokban az esetekben, amikor, ha a kontratámadás egyéni labdavezetéssel történt. A
14-31
2006/10/09 18:36
Page 1
14 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
ját védekezô harmadba való visszaállást nézzük. Itt az elmúlt évekhez hasonlóan felkészültek a csapatok, sem elôrelépés, sem visszalépés nem tapasztalható. A legnagyobb játékerôt képviselô csapatok sem szégyellték, ha teljes sebességgel vissza kellett futniuk a védekezéshez. Tisztában voltak vele, ôk ugyan erôsebbek, de a különbség ma már olyan csekély, hogy a legkisebb figyelmetlenség a vesztüket okozhatja.
7. A fejlôdés mértéke, iránya
Lukas Podolski a német újhullám gólerôs tehetsége
csoportmérkôzések folyamán elsôsorban az afrikai csapatoknál, mint Ghana, vagy Elefántcsontpart, a középpályáról futógyorsaságuk, valamint az ehhez a gyorsasághoz figyelemreméltóan párosulni tudó labdavezetési technika jóvoltából sokszor elemi erôvel robbantak ki a középpályáról a támadóharmadba a játékosok. A késôbbiek folyamán Olaszország, Franciaország, Portugália mutatott hasonló tulajdonságokat. Megemlítendô még itt, hogy a meredek indításokat is jobb arányban tudták a játékosok a leggyorsabb futás közben is átvenni, mint a legutóbbi VB-n. Ez is adalék ahhoz, hogy a felgyorsult játékot a technika-taktika egyre hatékonyabban tudja követni. A támadás Egyéni támadó technika-taktika is egyértelmûen fejlôdött. Ma már mindenhol arra törekszenek, hogy kreatív, váratlan megoldásokra képes labdarúgók alkossák a csapatokat, így a mezônyben, vagy a kapu elé kerülve akár a védô játékosok is képesek magas szinten megoldani a helyzetet. Itt tûnt fel a legtöbb fiatal is. Podolszki mellett Cristian Ronaldó, Rooney és Messi is lehetett volna a legjobb fiatal játékosa a VB-nek. De a tapasztaltabbak is kitettek magukért, még ha a nem túl sok gól ezt cáfolni látszik is. Henry, Del Piero, Klose is csapataik legjobbjai közé tartoztak. Mégis azok a nézôk csalódtak leginkább a VB-n, akik arra vártak, hogy fôleg a nagy csapatok megasztárjaitól olyan megoldásokat, gólokat, gólpasszokat láthatnak, melyek mérkôzéseket döntenek majd el. A legjobbak egymás elleni mérkôzésein ez elvét-
ve fordult elô, helyette fogcsikorgató küzdelmet lehetett látni. Csoport támadó technika-taktika területén a begyakorlottságot illetôen kis visszalépés látható, ami elsôsorban a válogatott csapatok korlátozott együtt tartásából ered. Ugyanakkor a játékosok technikai-taktikai fejlôdése olyan improvizációkat tesz lehetôvé, melyek váratlanságukkal, látványosságukkal magasabb szintet képviselnek, s fejlôdést mutatnak. Élen járó csapatok Argentina, Spanyolország, Brazília, Portugália, Olaszország, Franciaország, de szinte mindenhol elôrelépés tapasztalható. Csapat támadó technika-taktika az elôbb említett kevesebb összetartási lehetôségek miatt kis visszalépést mutat, elsôsorban a tudatosan begyakorolt támadásvariációk területén. Ugyanakkor gátat szabott a csapat támadó kedvének a napi taktika, azaz inkább a hosszabbítás felvállalása, mintsem a nagy erôvel való támadás miatti fellazulás hátul. Az olaszok ezt a területet tökéletesre fejlesztették, VB aranyat is hozott nekik. De a kiegyenlített erôviszonyok szintén a látványos támadó taktika hátrányát hozták. Olyan, közel azonos játékerôt képviselô csapatok játszottak egymás ellen az utolsó körökben, hogy egyszerûen nem bírtak egymással. Ezért voltak olyan mérkôzések, melyeket az állandó fogáskeresés jellemzett, az ehhez szükséges kitartással, küzdelemmel és kevésbé látványos játékkal. Védekezésbe való átmenet többnyire szervezetten történt, akár a labdaelvesztés utáni azonnali védekezést, akár a sa-
Hogy milyen mértékben fejlôdött a labdarúgás, vagy egyáltalán fejlôdött-e az elmúlt években a VB tükrében, azon sokat fogunk vitatkozni. Ha valaki a játék látványosságában várt változást, az valószínûleg csalódott. Ha a mérkôzés teljesítmény összetevôit vizsgáljuk meg külön-külön, akkor viszont fejlôdést tapasztalhatunk. A fizikai képességek területén, elsôsorban a játék dinamikájában szemmel látható a haladás. Egy-egy szabályt erôsítô kivételtôl eltekintve a pszichés tulajdonságok területén is elôrelépés történt. Az egyre fokozódó teljesítménykényszer pozitív hatással volt az összmûködô képességre. Egyedül a megismerô tevékenység az a terület, ahol esetleg stagnálásról beszélhetünk, de visszalépésrôl itt sem. Egy dologra tisztán rávilágított a Világbajnokság. Nevezetesen arra, hogy az új évezredben új elvárásokat kell támasztanunk a labdarúgással szemben. Nem a labdarúgás miatt. Az új évezred új követelményei miatt. A labdarúgás mindig is azért tudott a legnépszerûbb sportág lenni, mert pontosan tükrözte az adott ország szokásait, elvárásait. A mostani évezred a globalizáció kora. A világ elindult egy irányba. A célok meghatározása, teljesítése felé. Következménye egy olyan fokú teljesítménykényszer, mely meghatározza életünket, a labdarúgásban is. De a labdarúgás nemcsak azonos felépítésû társadalmi terület, hanem tükör is. Ezért nem várhatjuk a mai labdarúgás fejlôdésétôl a könnyed, játékos technikára épülô szórakoztatást. De várhatjuk azt, hogy megfelelôen felkészült labdarúgók, csapatok hasonló képességûek ellen hatalmas küzdelmet vívnak, melyet a tét, a feszültség tesz izgalmassá, a játékosok kitartása színvonalassá. Ezáltal nô a játék intenzitása, gyorsasága. Fejlôdik a technika, de nem a régi látványos értelemben. Az összteljesítményt kell értékelni, ami továbbra is a technikai-taktikai cselekvésekben csúcsosodik ki, s a teljesítményt meghatározó faktorok masszívabb alapjaira épül. Bicskei Bertalan
■
MAGYAR EDZŐ 31
2006/3
nyek között, hiszen jogosan kérdeznek vissza: ha amúgy sem kapnak érte semmit, akkor milyen alapon várom el tôlük, hogy maximumot nyújtson?… Hiába kérjük például évek óta, hogy bontsanak ki egy falat, nyissanak össze két öltözôt, hogy a délelôtti és a délutáni edzés között legyen egy hely, ahol egy kicsit megpihenhetnének a fiúk, hiszen többen nem tudnak hazamenni. Semmi változás nem történt az utóbbi tíz évben. A gyerekek délidôben ott alszanak a koszos szivacsgödörben. Szomorú… – A család?… Miként hat ez a nehéz helyzet otthon?
– Van egy tizennyolc éves lányom, Orsi, most fog érettségizni, kitûnô aerobikos. Feleségem is tornász volt, így megérti, hogy mivel foglalkozom, miért kevés a szabadidôm. Amúgy munka után szeretek otthon lenni, kertészkedni. Végsô soron nagyon örülök neki, hogy mesteredzô lettem, de állami támogatás hiányában az igazán nagy álmom, hogy olimpiai vagy világbajnok legyen a tanítványom, úgy tûnik, aligha válhat valóra… Sajnálom, hogy az öröm napját, lám, panasznappá tettem, de hát nem rugaszkodhatom el a valóságtól…Ez van. Molnár Alexa
A példaképek nyomában Tekintélyt parancsoló megjelenés, robusztos alkat, kezet szorítani olyan vele, mintha az óriás parolázna a törpével. A 43 esztendôs Merész András szabadkozik, hogy tizenévesen, a KSI játékosaként fele ennyi súllyal állt még a fényképezôgép lencséje elé, no és nem a fizikai paramétereire büszke, hanem a nemrégiben neki ítélt vízilabda mesteredzôi címre. ••• A magyar nôi utánpótlás-válogatottak vezetôedzôje vérbeli sportcsaládba született: édesapja labdarúgó, édesanyja úszó volt, egyik nagypapája futballedzôként ténykedett a Fradinál, ifjú korában Szegeden játszott, többek között Sándor Csikarral. Ô édesanyját követte, de nem hagyhatta ki a focit sem az életébôl, tizenévesen beállt az FTC kapujába. Nem tartott sokáig, mindössze fél évig tartott ez az „epizód”, rájött, hogy a fûnél jobban vonzza a víz. A pólónál kötött ki, és a vízen ringó ketrecet védte a vetélytársaktól a KSI, a Vasas Izzó (Tungsram), majd a Honvéd és a MAFC színeiben. „A Csasziban az egyik oldalon vállig ért a víz, és ahogy mondani szoktam, jól védtem a talajról – meséli Merész András. – Ez egy másik mûfaj. Jöttek a külföldi csapatok a tornákra, és a kapusaik azt hitték, könnyû a medence aljáról védeni - aztán mégsem ment nekik. Én négymétereseket is fogtam amolyan kézilabdás, Sterbik Árpád-módra, egy lábról. Elôfordult, nem vicc, hogy az oldalt fellendülô lábam és a kezem közé szorult a labda.” Hirtelen ért véget Merész András pályafutása - egy baleset miatt. Katonaként játszott a Honvédban, amikor totálkárosra törte a kis Polskit, no és magát is. Hét mûtét, másfélév lábadozás következett, és játékosként már csak levezetett. Innentôl kezdve foglalkozott egyre komolyabban az edzôsködéssel, amelybe már korán belekóstolt édesanyja révén, aki az elsô magyar nôi vízilabdacsapat (1982), a Vasas és a nôi válogatott elsô szakvezetôje volt. Neki segédkezett a nyári táborokban, késôbb már együtt ültek a kispadon a piros-kékek bajnoki címig vezetô gyôztes meccsein. A Tungsramnál - évekig párhuzamosan a Vasas nôi szakosztályánál végzett munkával - a fiú utánpótlással foglalkozott, az FTC gyermek együttesét a bajnoki dobogó tetejére kormányozta, 1997-ben kipróbálhatta magát
a Szolnok OB I-es férfigárdájánál is, de nem sikerült az élvonalbeli bemutatkozása. Az idény közben kellett távoznia, és a KSI serdülôcsapatával kezdett foglalkozni. Visszacsengtek a fülében Lemhényi „Butykó” bácsi szavai: „Merészkém, neked az utánpótlásban a helyed!” S lám! A sportiskolásoknál bajnok lett a Szívós Márton-féle generációval, az ifivel a felnôtt OB I nyolcadik helyén kötött ki, és ahogy mondja, ô már minden korosztálynál, minden bajnokságban megfordult, csak a férfiválogatott kispadján nem. 2001ben lett szövetségi edzô, és amikor úgy érezte, hogy belefáradt, a KSI legfiatalabbjait oktatta, hogy feltöltôdjön. Aztán visszatért, és tavaly óta a nôi ifjúsági- és juniorválogatottak szakmai irányítója. A fiatalabbak ezüst-, az idôsebbek bronzérmet szereztek a legutóbbi Európa-bajnokságon. A mesteredzôi cím átadásakor a recept után érdeklôdött a ceremónia szóvivôje az elismerést átvevôktôl. Merész András a következôket mondta: „Három kellék szükséges. Az anyatejjel szívd magadba a sportág szeretetét, legyen játékos múltad és olyan feleséged, aki kibírja, hogy alig vagy otthon.” Merész Bandi nem feledi sajnálatosan korán, 1991-ben elhunyt édesanyját, akinek az emlékére 1999-ben vándordíjat alapított, amelyet a nôi kupagyôztes kap meg minden évben. A sorozatban nyertes Dunaújváros végleg megkaparintotta a serleget, így két esztendeje újabb Ördög Éva-vándordíjat alapított, amelyet az adott esztendô legjobb nôi pólósa vehet át. Említeni sem kell, hogy a mesteredzôi titulust szeretett édesanyja emlékének ajánlja, egyúttal büszke arra, hogy példaképei, mesterei nyomába lépett. Szabó Gábor
Átviteli technikus Merész András mindig szeretett gyerekekkel, emberekkel foglalkozni, de tanárként nem tudta elképzelni magát. Jól döntött, azt csinálja, ami a hobbija, egyúttal hullámvasútra ült. Hiszen nem mindegy, hol, milyen eredményeket felmutatva edzôsködik az ember, alkalomadtán mellékfoglalkozás után kell nézni. Így fordulhatott elô, hogy - mintegy évtizede - Godova Gábor kollégájával díszletmunkásként ténykedett a Magyar Televíziónál, ôk viccesen „átviteli technikusnak” nevezték el a jövedelemkiegészítô feladatkört. Mert olyan jól hangzott.
A szövetség Nedeczky mellett Mesteredzôi címet nem könnyû kapni. Évente általában öt-hat szakembert ér az a megtiszteltetés, hogy a kivételes kitüntetésben részesül. A közelmúltban a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kuratóriuma hat pályázónak ítélte oda a mesteredzôi címet, s közöttük találtuk a vívóválogatott párbajtôrözôinek mesterét, Nedeczky Györgyöt is. A híres vívó-família tagja nem restelli bevallani: ô bizony már nem elôször pályázott - pontosabban a felhívásnak eleget tévô orszá-
gos szakszövetség - mígnem most siker koronázta a cím elnyeréséért kifejtett igyekezetét. ••• - Mivel az eredményeim alapján erre érdemesnek éreztem magamat, ezért rendre be is adtam a pályázataimat - mesélte a Kaszásdûlôn lévô otthonában a cím büszke tulajdonosa. Olyannyira, hogy ezerkilencszázkilencvenkilenc óta, egy év kivételével, mindig jelentkeztem, de eddig nem értem célba. A zsûri elsôsorban azzal magyarázta a sikertelenséget, hogy csak akkor lehet valakinek esélye, ha a szakszövetség évente legfeljebb egy pályázatot enged indulni, azt pártolja. A vívóknál pedig
15-30
2006/10/09 18:39
Page 1
30 MAGYAR EDZŐ dekeket szem elôtt tartva nem a korosztályuknak megfelelô edzésmunkával készítik fel a fiatalokat, mintegy kiégetik ôket. Én azt vallom, hogy folyamatában kell nézni egy sportoló pályafutását, s hogy edz ma többet, mint tegnap, és holnap még többet, mint ma. Krisztával ezt az utat járjuk, és jól haladunk. Elôbb ezerötszázon indult, aztán háromezren, és most járunk ötezer és tízezer méternél, amelyen három éve már szerzett egy aranyérmet a huszonhárom éven aluliak Európa-bajnokságán. – Néhány napja pedig a felnôtt szabadtéri Európa-bajnokságról tért haza döntôs, nyolcadik hellyel. – Szerettük volna, ha az elsô hatban végez. – Nem sok hiányzott hozzá. Ha megfutja élete legjobbját, sikerült volna. – Igen ám, csakhogy a mezôny nagyon lassan kezdett, vagyis erre nem maradt esélye. A nála fél perccel jobb futók iramváltását pedig nem bírta el, de ez érthetô is. A 15:08.65 perces egyéni csúcsát ideális mezônyben, ideális körülmények között érte el. Most, Göteborgban ilyesmirôl szó sem volt. Egyelôre itt tartunk, de elkeseredésre semmi ok. – Milyen messzire juthatnak el? – Kriszta a jövô évi fedett pályás Európa-bajnokságon már sokkal közelebb lehet a dobogóhoz. Úgy érzem, rövidesen övé lehet az ötezer méter országos csúcsa, és az sem lehetetlen,
■
2006/3
hogy egyszer tízezren is ô legyen Magyarország leggyorsabb futónôje. Ezen dolgozunk majd. – Ön ezért nagy áldozatot vállal, hiszen van éppen elég dolga a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdálkodási Fôosztályának fôosztályvezetô-helyetteseként. – Gyôrbôl húsz éve kellett eljönnünk, amikor a Rába gyár bejelentette, hogy a focin kívül semmi mást nem támogat. Akkor az Újpesti Dózsa befogadott bennünket. Én nem vagyok egy ugrálós ember. Igaz, hogy a Belügyminisztérium elengedte az idôközben megint Újpesti Torna Egyletté váló egyesület kezét, de én maradtam. Ebbôl már nem lehetett viszont megélni, így keresnem kellett egy biztos állást. Nyolc éve vagyok itt vezetô beosztásban, így a tanítványaimnak sokszor hozzám kell igazodniuk. De nem panaszkodom, hiszen imádom az atlétikát. Különben már régen felhagytam volna az edzôséggel. – Otthon hogyan tûrik mindezt? – Az elsô házasságom biztosan erre ment rá. Szerencsére a második feleségem megértô. Nélküle szó sem lehetne ilyesmirôl. No, és én is próbálok már súlyozni, óvatosabb vagyok. Nem minden versenyre megyek el. Remélem, még sokáig mûködik így a kapcsolatunk - a feleségemmel, az atlétikával, a tanítványaimmal, és persze a munkahelyemmel is. Marik Balázs
Az érdektelenség áldozatai lesznek Mesteredzôi címmel ismerte el Kovács István tornászedzô huszonöt évi munkásságát a Magyar Edzôk Társaságának Mesteredzôi Kollégiuma. „Kokó” tanítványa, Berki Krisztián tavaly lólengésben Európa-bajnokságot nyert, jelenleg vezeti a Világkupa-sorozatot, ám edzôjével együtt komoly gondokkal küszködik, amelyek könnyen jelenthetik mindkettejük sikeres pályafutásának a végét is… ••• - Természetesen nagyon jól esett, hogy rám esett a bizottság választása és kitüntettek a mesteredzôi címmel. Titkon valahol vágytam is elismerésre, mert, sajnos, mostanában páratlanul rossz a tornászok magyarországi helyzete, beleértve következésképpen az edzôk munkáját, sorsát is.. – Kifejtené, mire gondol? – Negyvenkilenc éves vagyok, negyvenegy éve a tornasport az életem. Szerencsére olyan edzôm volt, hogy már gyerekként elképzelhetetlennek tartottam, hogy valaha nem a tornaterem lesz a második otthonom. Így persze edzô lettem, s pályám elején Görögországban is mûködtem. Azért jöttem haza, mert ott nem voltak elvárások, nem okvetlenül kellett eredményeket elérni a tornászokkal, lényegében az volt a cél, hogy mûködjön a klub. Amikor a minôség, a fejlôdés érdekében teljes igyekezettel és erôbedobással dolgoztam, szóltak, hogy fogjam vissza magam, mert ilyen színvonalra nekik nem futja. Nem tudták versenyekre utaztatni a tornászokat… Most pedig itthon tapasztalom ugyanezeket a problémákat. – Nincs elvárás? Hiszen tavasszal, a voloszi Európa-bajnokságon mind a felnôtt, mind pedig a junior csapatunk elôrelépett, a tavalyi Európa-bajnok Berki Krisztián igaz, peches elért negyedik helyezésérôl nem is beszélve… – Nincs pénz. Nincs egy komoly, megbízható szponzor, hosszútávra megbízható támasz. Idáig azt mondták, nincs eredményünk, nincs mit eladni. Most, hogy mégis jönnek a sikerek - Krisztián Európa-bajnok lett, vezet a Világkupa-sorozatban, negyedik lett a világbajnokságon - most pedig azt mondják: nincs velünk szemben elvárás.
– Azért el tudnak utazni a soron következô versenyekre, illetve a Világkupa-döntôre? – Egyáltalán nem vagyok benne biztos, meglehetôsen kilátástalan a helyzetünk. Márpedig úgy nem lehet dolgozni, hogy azt sem tudjuk, két hét múlva részt veszünk-e a versenyen. Általában több éves tervek szerint készülünk fel, olimpiai ciklusokban gondolkodunk. Na most ennek vége! Éppen akkor, amikor ez a fiú elérkezik a komoly eredmények kapujába. Megszakad a szívem, mert nem tudok érdemleges magyarázattal szolgálni neki. Hétéves kora óta edzem, olyan, mintha a saját gyermekem lenne. – Ebben a helyzetben honnan merítenek erôt, kölcsönöznek motivációt arra, hogy nap mind nap lejöjjenek edzeni? - Magam is csodálom a tornászokat, hogy még itt vannak. S valójában nem látom, mi lesz jövôre, mert nemzetközi megméretések hiányában kiesünk a nemzetközi vérkeringésbôl, nem tudunk lépést tartani a többiekkel, évtizednyi munka veszhet kárba. Krisztiánnal készülünk a világbajnokságra négy szeren is, de lehet, jövôre ki sem juthatunk a világversenyekre, ha nem veszünk részt az elengedhetetlen kvalifikációs eseményeken. A minimális juttatást, amit az Európa-bajnoki címe mellé kapott, azt is elveszik, ha két év után nincs ott az élvonalban.. – Nehéz úgy motiváltan készülni - versenyzônek és edzônek egyaránt -, ha azt látják, hogy körülöttük nem érdekli senkit, hogy mit érnek el… Hogy nincs elvárás – ezen egész egyszerûen képtelen vagyok túllépni… – Mi az oka ennek az érdektelenségnek, ami jelenleg övezi a tornasportot, hiszen néhány éve még olimpiai bajnokokat adtak hazánknak a tornatermek? – Talán a szervezetlenség okozza mindezt. Nincs pénz, nincsenek emberek, akik szponzorokat szerezzenek. Én edzô vagyok, nem az én dolgom, hogy felkutassam a szükséges pénzt a mûködésünkre, s ehhez nem is igazán értek.. – Meddig lehet ezt így folytatni? – Motiváció nélkül nem sokáig. Márpedig a felnôtt sportolók számára ez itt munkahely. Nem hobbiból járnak ide le és veszélyeztetik az épségüket. Nincs erkölcsi alapom arra, hogy keményebb munkára ösztönözzem ôket ilyen mostoha körülmé-
■
MAGYAR EDZŐ 15
2006/3
Akirôl a negyvenes évek szóltak… Eltávozott Szusza Ferenc. Elgondolkodtam errôl. Bármennyire ember voltunk része az elmúlás, tudjuk, hogy a magas életidôt megélô kortársaink számára az utolsó periódusban már ajándék a békés eltávozás, mégis fájdalmas a búcsú. De a fájdalom mellett kötelezettség is. Azok számára, akik ismertük, közvetlen élmény volt egy-egy kimagasló tehetség teljesítménye, azok számára kötelesség szólni errôl. Kötelességünk amennyire lehet megeleveníteni ôt a maiaknak, nem az általánosságok szintjén, hanem a személyes élmények hitelességével. Tisztelet az eltávozottaknak, ajándék az utókornak. Elment Szusza Ferenc. Elment a labdarúgó karrierjét a II. Világháború elôtt kezdô nagy nemzedék talán utolsó világklasszis egyénisége. Szükség van persze a statisztikákra, van üzenete a számoknak is. Fôleg ha arról szólnak, hogy létezett egy, az akkori világelit legfelsô rétegéhez tartozó sztár, aki egész pályáját – benne 463 bajnoki és 24 válogatott mérkôzéssel – anyaegyesületénél, az újpesti lila-fehéreknél töltötte. 397 – bajnoki meccseken lôtt – góljával feltehetôleg meg nem dönthetô rekordot állított fel. Az már a nagy történetekhez, a jellemhez tartozik, hogy egyszer lehetett volna gólkirály, egyformán állt zseniális klubtársával, Zsengellér „Ábellel”, aki Szusza passzából rúgott góllal elôzte meg ôt. De túl az etikán meg is érte Szusza Ferencnek a tisztesség. Zsengellér mellett, elsôsorban az ô labdáiból lett sztárjátékos. Puskásnak Bozsik, Hidegkutinak Sándor Csikar és Kovács Imre, Szuszának Zsengellér volt az elsô számú partnere. Mert a futballt többen játsszák. A klubhûség feltétlenül pozitívum, de belefért volna, hozzá tartozott volna a pályához egy olaszországi – Internazionale – karrier. Jót tett volna a magyar futballnak is. A politika közbeszólt. Talán azzal tudom a maiak számára leginkább közel hozni Szusza Ferenc játékát, ha – bármennyire nehéz vállalkozás is ez – hasonlítom. Remélem lesz, aki megerôsít, magam a mai világsztárok közül leginkább Zinedin Zidane játékához tudom az egykori legendás jobbösszekötô, olykor középcsatár játékát hasonlítani. A francia sztár ismert indulatai nélkül, de hasonló erôteljes felépítéssel és all round játékkal. Azaz bejátszotta a pályát, képes volt a legfinomabb összjátékra, de az egyedül véghezvitt akciókra is. És harminc méteren belülrôl életveszélyes volt. Láttam korábban is játszani, de személyesen egy szomorú történelmi hétvégén találkoztunk, 1944. március 18-19-én. Az Újpest Nagyváradon játszott bajnoki meccset, kis társaságunk egy vonaton utazott, ismerkedésre is nyílt alkalmunk, a lila-fehé-
rekkel. Vasárnap pedig a nagyváradi kapus, a vakmerôségérôl híres Vécsey Dolfi mögött szedhettem, mint kiskölyök a labdát. Testközelbôl láthattam Szusza gólját (60 év után módom nyílt felidézni számára a jelenetet, rám persze nem emlékezett, a gólra annál inkább. Nyilván a történelmi helyzet miatt is.) 1:0-ra vezetetett félidôben a NAC, a második félidô elején Zsengellér mindenkit kicselezett, a kifutó kapust is, de nem lôtt éles szögbôl elhamarkodottan, hanem levitte az alapvonalig a labdát, felnézett és a kétségbeesetten visszarohanó védôk között pontosan passzolt a 16-osnál érkezô Szuszához. Ô ugyancsak nem bikázott bele a labdába, hanem laposan, élesen, higgadtan a sarokba helyezte. Igazi újpesti gól volt. A mérkôzéshez tartozik, hogy mégis kikapott a fôvárosi csapat. Egy perccel a befejezés elôtt egy beadást a válogatott balbekk, Bíró Sándor ollózva vágott ki a kapuból. A játékvezetô, Kiss M. Ernô gólt ítélt és ki is állította a hátvédet, mert az – szerinte – vaksággal vádolta ôt. A játékos szerint viszont ô azt mondta: „vakuljak meg, ha bent volt”. Mindez azonban sajnos teljesen érdektelenné vált, mert jött a hír, hogy a németek megszállták Budapestet. Egy szörnyû esztendô után láttam újra Szuszát, de a leginkább emlékezetes „találkozás” 1947-ben volt az osztrákok elleni 5:2-es gyôzelmünk alkalmából az Üllôi úton. Ez volt az a meccs, ahol leszakadt a lelátó. Ekkor még sok volt a nézô. Több zseniális játékos volt a negyvenes évek második felében. Ekkor indult Puskás és Bozsik karrierje, el kellett ismerni Hidegkutit és a gólvonalon is zseniálisan cselezô Nagymarosit, Deák „Bamba” szórta a gólokat, Sándor érkezett Móravárosból, jelentkezett Kocsis, majd a széleken Budai és Czibor. Mindennél többet mond, hogy Magyarország három válogatottat is ki tudott
egy napon állítani és a C csapat is versenyképes volt bárkivel. De ha a korszakot egy játékossal kívánjuk jellemezni, akkor ez vitathatatlanul Szusza Ferenc. Róla és az Újpestrôl szóltak elsôsorban a negyvenöt utáni évek. Népszerûségét mutatta, hogy filmsztár is lett. A Civil a pályán címû filmben Latabár Kálmán, Ruttkai Éva, Sós Imre partnereként is megállta a helyét. A Népsport a negyvenes évek végén úgy írt, hogy Szuszát semmiféle összeszokott jobb szárny kedvéért nem szabad kihagyni a válogatottból. 8:2-re vertük Debrecenben a lengyeleket. Soha nem derül pontosan ki, hogy az ekkor - a mérkôzés elôtti utolsó edzésen - szerzett sérülés vetett véget válogatott karrierjének – nem szerepelt sem az 1952-es olimpián, sem az 54-es VB-n – vagy ez inkább ürügy volt, a más elképzelést követô, nagyhatalmú Sebes Gusztáv számára. Ma már végleg nem érdemes azon meditálni, mi lett volna, ha Sebes nem mellôzi Sándort és Szuszát és a berni döntôben 54-ben a nem teljesen felépült Puskás nélkül egy Sándor, Kocsis, Hidegkuti, Szusza, Czibor csatársor játszik. Akkor soknak látszhatott a három eredetileg jobbösszekötô, de éppen mi kezdtük el a merev posztok oldását. Hidekuti hátravont középcsatár, mai szemmel támadó középpályás volt, a szélsôk is nagyobb területen játszottak az akkor szokásosnál, lett volna fantázia Szusza és Kocsis együttes szerepeltetésében. Nem akarom a mai nemzedék irigységét kiváltani, de érdemes belegondolni, hogy akkoriban négy zseniális jobbösszekötôt is láthattunk. Szuszát, Hidekutit, Kubalát és Kocsist. Kubala Kuksi hamar elhagyta a Vasast és az országot, Spanyolországban lett világsztár játékos és edzô. Kocsis 56-ban követte ôt Barcelonába. Szusza és Hidegkuti késôbb, csak edzôként juthatott el Spanyolországba, illetve Olaszországba. Nehéz korszak volt, de sokunk számára megkönnyítette a világklasszisok játéka. Szusza Ferenc embernek is egyéniség volt. Néhány éve egy fogadáson, váratlan ajándékként, hosszabb beszélgetésre nyílt alkalmunk. Meglepett, hogy bár határozott, kiérlelt, megalapozott véleménye van sportról, társadalomról …, tisztában van múltbeli nehezen feldolgozható eseményekkel, hátterükkel, nyugodt, kiegyensúlyozott, indulatmentes. Egyfelôl örülhetünk egy emlékezetes pályafutásnak, másfelôl besorolhatjuk azon értékek közé, amelyek teljes érvényesülését megakadályozta a huszadik század világa. És mindenképpen tisztelettel, szeretettel adózunk emlékének, örülve különösen annak, hogy sok mindenért kárpótolta, megélhette, hogy róla nevezték el a Megyeri-úti stadiont. Frenkl Róbert
16-29
2006/10/09 18:41
Page 1
16 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Összefoglaló az izmiri vívó Európa-bajnokságról A Magyar Vívó Szövetség 2005. évi tisztújító közgyûlése elfogadta a sportág 2006. január 1-tôl bevezetésre kerülô megújulási programját, amelynek elsô lépése volt a döntéshozók és végrehajtók szétválasztása, valamint a támogatók gyakorlati bekapcsolása sportágunkba, vagyis a 15 fôre csökkentett új elnökség megválasztása. Második lépésben létrejöttek a szakági bizottságok, amelynek folytatása volt a két szövetségi kapitányi poszt megszüntetése a felnôtt és utánpótlás vonatkozásában, majd valamennyi szakág élére egy-egy fegyvernemi szövetségi kapitányt állítottunk 2006. január 1-tôl, akik az adott fegyvernem egész vertikumát (kadet, junior, felnôtt) irányítják egyszemélyi felelôsként. Így a kialakított három szakági bizottság - amelynek kontroll szerepe van -, nagyban tudják segíteni a három szakági szövetségi kapitány munkáját. Mi indokolta a változtatást? • A Magyar Vívó Szövetség szakmai irányítása több mint 50 éve ugyanabban a rendszerben dolgozott - szövetségi kapitány, plusz fegyvernemi edzôk, külön utánpótlás vezetô -, pedig már nem négy, hanem hat fegyvernem van, amit egy szakember bármilyen tehetséges, képtelen teljességgel ellátni. Ez a rendszer már a „nagy” vívó nemzeteknél régen nem így mûködik. • Az utánpótlás külön dolgozott, a gyors, hatékony felzárkóztatás, menedzselés elmaradt. • Eredmények elmaradása esetén soha nem volt felelôs, egymásra mutogatás volt, mivel a hatáskörök több kézben voltak. Ez a struktúra nagyobb lehetôséget nyújt a tehetséges versenyzôk menedzselésére, hiszen az ilyen vezetôknek jobb rálátása van a fegyvernem egészére. A technikai igazgató összefogja és koordinálja a rendszert, mûködését irányítja, kapcsolatot tart a mûködéshez szükséges egyéb intézményekkel. Az új struktúra létrehozása az egyszemélyi vezetôk kinevezésével tiszta, átlátható, ellenôrizhetô és számon kérhetô viszonyokat teremt a vívósportban, amely évtizedek óta hiányzott a sportágunkban. Ez év januárjában ebben a szellemben kezdték meg munkájukat a szakági bizottságok és szövetségi kapitányok,
amelynek elsô nagy megmérettetése az izmiri Európa-bajnokság volt. Az évközi Világ Kupa és Grand Prix versenyek eredményei azt mutatták, hogy sikeres szereplés várható az Európa-bajnokságon, mivel egyéniben Boczkó Gábor párbajtôrben, Nemcsik Zsolt kardban nyert összetett Világ Kupát, csapataink közül a világ elsô öt csapata között végzett a nôi és férfi párbajtôr, a nôi tôr, a nôi és férfi kardcsapat. Tehát elmondhatjuk, hogy a világ élvonalában az elsô öt nemzet között tartjuk helyünket. A szakágak növelték a központi edzések és edzôtáborok számát és lényegesen nagyobb súlyt fektettek a technikai képzés mellett: • a versenyzôk lábmunkájára, • a taktikai feladatok megoldására, • a fizikai képességek növelésére, • a versenyzôk profi szemléletének formálására, • a legeredményesebb ellenfelek rendszeres és tudatos kielemzésére, • a versenyzôk pszichikai felkészítésére. Egy világversenyre való felkészülés során felvetôdik az a kérdés, hogy mi kell egy sportág sikeres szerepléséhez? Alapvetôen: • tehetséges, profi szemléletû sportoló, • jól felkészült szakember, • kitûnô feltételek, Összességében: • jól mûködô szakosztály, • jól mûködô szövetség, • rendszeres, elôre tervezhetô állami támogatás, • hosszútávra kötött szponzori szerzôdések, • infrastruktúra, • vidéki regionális központok mûködése, • magas színvonalú edzôképzés, továbbképzés, • iskolai vívás, • támogató média, • sportágon belüli egyetértés. A versenyzô, a szakember és a jó feltételek, tehát a siker alapjai, egymástól elválaszthatatlanok, egyik a másik nélkül nem mûködik. Mi kell a vívósport sikeres felkészülésének megvalósításához az elôbbiekben felsoroltakon kívül?
• Gondosan és jól elkészített szakmai program, • a szakmai programnak maradéktalan végrehajtása, • a felkészülés során fegyelem, • anyagilag és erkölcsileg megbecsült szakemberek, • a központi és egyesületi munka közötti helyes arány, • a szakemberek közötti zavartalan csapatmunka. Egy nagyon fontos tényezôrôl ritkán beszélünk, még pedig arról, hogy a sikeres szereplésnek - egy jó felkészülés esetén - oka lehet a versenyzô profi szemléletének hiánya, fegyelmezetlensége, a verseny során bepánikolása, az esélyesség súlya alatti teljes rövidzárlat, vagyis egyértelmûen a versenyzôi felelôsség! A magyar vívóválogatott évek óta erején felül teljesített a világversenyeken, mivel kevés kiemelkedô egyéni eredményekkel rendelkezô versenyzô tagja a válogatottnak, és ezeknek a „húzó” embereknek a teljesítményétôl függ a csapat összteljesítménye. (Nagy Tímea, Hormay Adrien, Kovács Iván, Imre Géza, Boczkó Gábor, Nemcsik Zsolt, Mohamed Aida, Knapek Edina). Minden felkészülést az évközi munka alapozza meg. Ha az évközi munka tele van sérülésekkel, edzéskihagyásokkal, magánéletbeli problémákkal, sportszerûtlen életmóddal, akkor szakmailag bármilyen jó a közvetlen felkészülés a világversenyre, az eredmény elmarad. Másik gondja a sportágunknak, hogy a felpörgetett, kiélezett nemzetközi versenyprogram, az évente 10-14 Világ Kupa, Grand Prix verseny, valamint az újonnan bevezetett Grand Prix csapatversenyeken való részvétel jóval hamarabb kiégeti a versenyzôt, amit sportágunkban az egyre jobban szûkülô edzôi gárda egyre nehezebben tud pótolni olyan fiatal tehetségekkel, akik a felnôtt mezônyben is helyt tudnának állni. Edzôinknek is át kell gondolniuk, hogy a szakmai elôrelépéshez milyen új technikai-taktikai elemeket kell megtanítani, hogyan lehet fokozni versenyzôink speciális állóképességét a még sikeresebb szereplés érdekében, hogy továbbra is versenyben maradjunk a nemzetközi élmezônnyel. Valamint a hazai és nemzetközi edzôi képzéseken, továbbképzéseken, fórumokon való részvételükkel fokozni szakmai tudásukat.
■
2006/3
De már a sokszoros világbajnok kenus, Györe Attila is itt készül. – Tudjuk jól, nem elég, ha valaki jó szakember, meg kell találni azokat a fiatalokat is, akik tehetségükkel igazolják az edzô felkészültségét. De az aligha lehet a véletlen mûve, hogy Barina József versenyzôi elsôsorban a maratoni szakágban érik el a sikereket. – Mindkét szakágban vannak versenyzôink, de valóban maratonon érjük el a legjobb eredményeket. Már versenyzôként is elsôsorban a hosszú távú számokat kedveltem, mert itt rendkívül komoly szerepe van a taktikának is. Ráadásul látványos, sokkal több nézô tudja nyomon követni. Egyes nyugateurópai országokban annyira népszerû, hogy tömegek figyelik a versenyeket. Spanyolországban, például, rendeztek már olyan viadalt, ahol kétszázezer nézô volt. – A maratoni kajakosok, kenusok azonban óhatatlanul ritkábban, kevesebbszer kerülnek reflektorfénybe, hiszen a szakág nem szerepel az olimpia mûsorán, márpedig a legnagyobb fi-
MAGYAR EDZŐ 29 gyelem mindig azokat a versenyzôket követi, akik a világ legna gyobb sporteseményén is fellépnek. – Ezt magunk is tapasztaljuk, de biztos vagyok benne, hogy elôbb-utóbb, éppen a népszerûsége miatt, bekerül az olimpiai programba a maratoni kajak-kenu. Mi addig is dolgozunk, mert nem csak az eredmények fontosak, hanem hogy minél többen sportoljanak, minél többen szeressék meg a sportágat. Szerencsére az eredményeinket itt helyben jelenleg is elismerik. •••
Barina József Tolnán született 1957. szeptember 29-én. Kajakozott, majd 1976 óta Szekszárdon edzôsködik. Tanítványai összesen 34 Európa-bajnoki és világbajnoki érmet nyertek, közülük Szakály Viktor és Jámbor Attila többszörös világbajnok. Eredményei elismeréseként korábban Kemény Ferenc-díjat és Eszterházy Miksa-emlékérmet kapott. Tolna város díszpolgára. Nôs, felesége, Ritt Gabriella tanár, valamint az egyesület edzôje. Egy fiúk van. Sütô Nagy Zsolt
„Eddz ma többet, mint tegnap, s holnap még többet, mint ma!” Nem volt soha világverô távfutó, mégis klasszisok sorát adta a magyar atlétikának. Csoma Ferenc Csornáról indult testnevelô tanára, Babos Géza irányításával. 400-tól 1500 méterig versenyzett, az ifjúsági válogatottságig még eljutott, tovább azonban már nem. Edzôként azonban bôségesen kárpótolta a sors. ••• – Nagyon szorgalmas voltam, de valahogy nem akart összejönni az igazán komoly eredmény. Késôbb a MAFC-ban sportoltam, ezerötszázon 3:50.7 volt a legjobbam. Tóth Bélának sokat köszönhetek, igaz, a mai fejemmel sok mindent másként tennék. – Hogyan lett önbôl edzô? – Már Gyôrben atlétizáltam, amikor körém kezdtek csoportosulni a fiatalabb versenyzôk. Még nem volt edzôi papír a kezemben, viszont a tanácsaimnak köszönhetôen többen ugrásszerû fejlôdésen mentek át néhány röpke hónap alatt. Ezerkilencszáz-hetvennyolcban történt mindez. Egy remek kis csoport szervezôdött ezt követôen. Ott volt Rácz Kati, Bayer Tibor, Bartakovics Andrea és Dittrich Richárd. – Az eddigi legeredményesebb tanítványa, Káldy Zoltán mikor csatlakozott önökhöz? – Késôbb… Nem köré gyûltek a többiek. Ráadásul a vak szerencsének köszönhetô, hogy az elmúlt ötven év egyik legtehetségesebb távfutója egyáltalán megmaradt az atlétikapályán. Egy másik csoportban kezdett atlétizálni, és mivel fizikálisan erôsen visszamaradott volt a kortársaihoz képest, ráadásul gyors sem volt igazán, és a gátvételnél sem tûnt ki, így nem biztatták a folytatásra. Még szerencse, hogy a húga eljött hozzám, s neki köszönhetôen láttam meg Zolit is. – A magyar atlétika szegényebb lenne most egy tízezer méteres országos csúccsal, két olimpiai és egy-egy világ-, és Európa-bajnoki döntôs futással, és persze egy junior Európa-bajnokságon szerzett bronzéremmel. – Zoli nagyszerû futó volt. Máig szoktam emlegetni a tanítványaimnak a példás hozzáállását. A maiaknak néha talán már elegük is van ebbôl. De csak azt tudom mondani, hogy aki képes volt bármilyen nagy versenyen nekimenni a legnagyobbaknak és komoly iramot diktálni a nála sokkal jobb egyéni csúcscsal rendelkezôk számára, végül idôvel többször döntôbe verekedni magát, az valamit nagyon jól csinált. De ne feledkezzünk meg Holba Zoli junior Európa-bajnoki gyôzelmérôl, vagy Ágos-
ton Zita Európa-bajnoki hetedik helyérôl sem. Banai Robi ezerötszázon volt hetedik a fedett pályás Európa-bajnokságon. És akkor még nem beszéltünk Vörös László, vagy Kliszek Tamás junior Európa-bajnoki negyedik helyérôl. – Volt titkuk? – Soha nem titkolóztunk. Akkoriban fel-felkértek, hogy tartsak elôadást az érdeklôdô kollégáknak. Mindig szívesen tettem ezeknek eleget. Bárkinek készséggel megmutattuk az edzésnaplóinkat. Sajnos, ma már mindenki a saját útját járja, nincsenek ilyen elôadások. Az elsô világversenyen meglepôdve tapasztaltam, hogy a hosszútávok során szó sincs egyenletes iramról, végig hullámzik a tempó. Úgy gondoltam, hogy ha így kell futni egy világversenyen, akkor így is kell készülni rá. Rengeteg lüktetô, fartlekes edzést végeztettem a tanítványaimmal, és ezek hatásosnak bizonyultak. Azt vallom, hogy versenyszám-specifikusan kell készülni. Én soha nem futtattam erôsebben a versenyzôimet az edzésen, mint ahogy a versenyen szerettem volna. Azt viszont látnia és értenie kellett minden tanítványomnak, hogy táv közben nem lehet lazsálni. Mert szerintem ezerötszázon, aki nem képes keményen megfutni a harmadik kört, úgy, hogy elhiszi, még így is beér a célba, és lesz ereje hajrázni, az csak veszíthet. Minden távnak megvan ez a speciális „holt sávja”, amit túl kell élni. Én ilyenekre is készítettem, készítem a futóimat. – De miért a hosszabb távokon lett eredményesebb, hiszen a futómúltjából ez nem következik? – Mert vallom, hogy a hosszabb távokon könnyebb sikereket elérni. Arrafelé „ritkább az erdô”. Ha valaki vállalja a többletmunkát, a meglévô gyorsasága a nagyobb távokon jobban kamatozik. Úgy vélem, a magyar futók többségének ez a baja. Akik négyszázon versenyeznek, azokból jó nyolcszázas lenne, a jó nyolcszázasokból vélhetôen sokkal jobb ezerötszázas, és így tovább. De rendszerint nem vállalják a jelentôsen több munkát. Nekem is akadt olyan tanítványom, akit nem tudtam erre rávenni, pedig óriási lehetôségeket láttam benne. Mindazonáltal szerencsém volt, mert nagyon sok kiváló képességû, és nagyszerû jellemû sportolóval akadtam össze edzôi pályafutásom során. – Most megint van olyan versenyzôje, aki vállalja a kemény munkát. – Papp Kriszti elsôrangú partner. Nyolcszázasként került hozzám. Szerencsére a nevelôedzôje a korosztályának megfelelôen edzette. Mert a magyar távfutás egyik krónikus betegsége, hogy az edzôk sokszor nem a hosszú-, hanem a rövidtávú ér-
17-28
2006/10/09 18:42
Page 1
28 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Fotó: Böhm
■
MAGYAR EDZŐ 17
2006/3
Az Európa-bajnokság eredményessége szakáganként I. II. III. IV. V. Párbajtôr 2 1 1 Kard 1 Tôr összesen 2 2 1
VI. -
Olimpiai pont 21 5 0 26
ÉREMTÁBLÁZAT Arany 5 2 2 2 1 -
Ezüst 1 2 1 1 3 2 1 1
Bronz 3 2 2 3 3 1 4 -
Összesen 9 4 5 4 5 6 3 5 1
SZAKÁGI EREDMÉNYESSÉG Arany Párbajtôr 2 Kard Tôr 2
Ezüst 1 1 2
Bronz -
Olimpiai pont 21 5 26
Oroszország Magyarország Románia Németország Franciaország Lengyelország Ukrajna Olaszország Nagy-Britannia
Az új mesterdzôk (balról): Barina József, Csoma Ferenc, Nedeczky György, Kovács István, Zemen János, Merész András
ÔK HATAN
Bemutatjuk a mesteredzôi cím idei kitüntetettjeit Folyóiratunk legutóbbi, idei második számában közöltük a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kollégiumának döntését ar ról, hogy az országos sportági szakszövetségeink javaslatainak figyelembe vételével kiket tüntetett ki a megtisztelô Mesteredzôi elismeréssel. A rövid, távirati tömörségû hivatalos közléssel egyetemben ígértük, hogy soron következô számunkban igyekszünk egy kissé közelebbrôl is bemutatni a hat kiváló szakembert. Ennek az elégedettséget kölcsönzô kötelezettségnek teszünk ezúttal készséggel eleget.
Barina József „maratoni” elismerése Barina József tipikus példája annak, hogy a pályafutását sikeréhesen záró versenyzô, megszállott edzôvé válhat, és tanítványok sorát vezetheti Európa-bajnoki meg világbajnoki dobogókra. Az Alois Dallmayr-Tolnatext Kajak-Kenu SC szakembere eredményei elismeréseként a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kuratóriumának döntése nyomán megkapta a mesteredzôi címet. Idôszerû volt, mert Barina József három évtizede dolgozik kiemelkedôen Szekszárdon. Ráadásul a jelenleg legsikeresebb magyar sportág utoljára hat éve részesült hasonló elismerésben, amikor a Pulai-Novák olimpiai bajnok kenupárost felkészítô Szabó Attila lett mesteredzô. A Tolnán született 49 esztendôs szakember hetedik osztályban, Szekszárdon kezdett el kajakozni, majd középiskolásként került Szegedre, ahol a hetvenes évek kajakkirályát, Csapó Gézát figyelhette. ••• - A Tisza-parti városban olyan klasszisoktól leshettem el a technikai, erônléti, taktikai felkészítés fogásait, mint Csapó Géza vagy az egykori jugoszláv olimpiai bajnok Mateja Ljubek –
emlékszik vissza a szegedi évekre Barina József. - Mivel nem voltak kiugróan jó eredményeim, fiatalon elkezdtem edzôsködni. Már sportolóként is jegyzeteltem a versenyeket követôen, nyugodtan mondhatom, hogy tudatosan készültem az edzôi pályára. A Szekszárdi Spartacus éppen válságban volt, a megszûnés határára került, és ide hívtak edzônek. Ez önmagában is óriási kihívás, ugyanakkor egy fiatalnak hatalmas lehetôség is, hiszen elképzelései megvalósításához szabad keze van. – A magyar sporton is végigsöprô átalakulási hullám során 1991-ben jött létre a Tolnai KKSC, a mai klub elôdje. – Egy romos fürdôházból kezdtük el felépíteni a jelenlegi telepünket, és ennek során hoztuk létre 1991-ben az új egyesületet feleségemmel. Fokozatosan évrôl-évre több fiatallal foglalkoztunk, és lassan az eredményeken is meglátszott a sok munka. Az Alois Dallmayr-Tolnatext Kajak-Kenu SC-ben a legkisebb korosztálytól az élversenyzôkig összesen 55 igazolt sportoló készül. Itt lett ifjúsági világbajnok a síkvízi kajakozó, Faldum Bereniké, ám Barina József tanítványai közül a maratoni szakágban indulók a legeredményesebbek. Jámbor Atilla háromszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok, Szakály Viktor kétszeres világbajnok, míg Barta Diána kétszeres ifjúsági világbajnok.
EDZÔI RANGSOR Udvarhelyi Gábor MTK Kulcsár Gyôzô BSE Nedeczky György BVSC Decsi István BSE Gerevich György Vasas Somlai Béla Vasas Varga József BHSE
13,75 4,25 3,00 1,25 1,25 1,25 1,25
4. EGYESÜLETI RANGSOR BVSC BHSE VASAS BSE MTK
11,75 9,25 2,50 1,25 1,25
Párbajtôrözôink kiemelkedôen szerepeltek ezen az Európa-bajnokságon, amelynek alapja volt az újonnan kialakított központi és egyesületi munka aránya, a munka intenzitásának növelése, szakmai teammunka kialakítása. Kulcsár Gyôzô szövetségi kapitány kitûnô munkát végzett az évközi felkészülés során. Bevezette a hétvégi 4-5 napos tatai edzôtáborokat havonta, ezzel nem vonta ki a versenyzôket az egyesületi munkából. És egy hosszú hétvégén 8 edzéssel készítette fel a versenyzôket a Világ Kupa versenyekre, növelve a versenyzôk állóképességét. Kovács Iván és a férfi párbajtôr csapat kiemelkedô vívással nyert aranyérmet, sôt Imre Géza sem volt
Megvásárolható: TF jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 3000.– Ft
messze a dobogótól. Nôi párbajtôrcsapatunk ezüstérme is kitûnô, egyéniben egy-egy találattal vesztettek lányaink a direkt táblán, amit elsôsorban a koncentrálóképesség hiánya okozott. Kardvívóink közül a nôk gyengén teljesítettek, teljesítményük mind az egyéniben, mind a csapatban értékelhetetlen! Hét éve, amióta a nôi kardvívás szerepel a világversenyek mûsorán, ugyanazzal az összeállítású csapattal veszünk részt, nem tudott új, tehetséges versenyzô beépülni a csapatba, az amúgy sem kiemelkedô tudású versenyzôk közé. Férfi kardcsapatunk ezüstérme kitûnô eredmény, de a döntôben a románoktól elszenvedett vereség fájó, mivel az elômérkôzések során erôsebb csapatokat vertünk meg. Egyéniben sajnos nem kerültek döntôbe versenyzôink, de el kell mondani azt a tényt is, hogy olyan versenyzôktôl kaptak ki, akik a Világranglistán hasonló vagy jobb helyen állnak. A legnagyobb csalódást nôi tôrvívóink okozták, akik az egyéni verseny során kiestek, csapatban pedig a szerény hetedik helyen végeztek. Büntetlenül nem lehet végig versenyezni a szezont. Szinte minden Világ Kupán és Grand Prix versenyen részt vettek versenyzôink, és az Európa-bajnokságon - úgy, mint tavaly Zalaegerszegen - egy fáradt, fásult csapat benyomását keltve mélyen a tudása alatt teljesített. Férfi tôrvívóinkról, annak ellenére, hogy nem értek el kiemelkedô eredményt, pozitívan lehet beszélni, mivel a négy nagyon fiatal versenyzô az egyéniben jobb versenyzôket vertek meg és eredményesebb versenyzôktôl szenvedtek vereséget. Csapatban elért IX. helyezés az elôzô évekhez képest is, egy kisebb fajta elôrelépést jelent. A világversenyek után mindig felteszik a kérdést, hogy kié a siker, kié a felelôsség, mi a különbség a csalódás és kudarc között? A siker elsôsorban a versenyzôé, másodsorban az edzôé, harmadsorban a szövetségi kapitányé. Ha az edzô maximálisan jól végezte munkáját, a szövetségi kapitány korrektül válogatott, menedzselt, fegyelmet tartott stb., és a versenyzô ennek ellenére nem jól teljesít, akkor kié a felelôsség? Szerintem a versenyzôé, pedig ez hazánkban nem így mûködik! Ha egy versenyzô önmagához képest gyengébb eredményt produkál, az csalódást okoz, ha egy sikeres sportág egy világversenyen teljes egészében leszerepel, az lehet kudarc. Véleményem szerint, ha egy sportoló vagy sportág mindent elkövet a sikeres szereplés érdekében és mégsem jön össze a várt eredmény, az akkor nem kudarc, hanem várakozáson aluli szereplés.
18-27
2006/10/09 18:48
Page 1
18 MAGYAR EDZŐ
■
Elnézést a kitérôért, mivel ezek a fogalmak a médiában, hogy felelôsség és kudarc nagyon sokat szerepel nem mindig jól értelmezve. Az Európa-bajnokság után is megállapítható, hogy technikai felkészültség tekintetében a világ élvonalában vagyunk, ami edzôink magas színvonalú oktatását fémjelzi. Az edzôk többsége kiszolgáltatott helyzetben van versenyzôjével szemben, mivel bére, jutalma, ösztöndíja, versenyzôjének eredményességétôl függ és éppen ezért fél, hogy versenyzôje elhagyja és egzisztenciális probléma elé állítja. Mentális felkészítésben és egyes versenyzôk fizikai képességeiben el vagyunk maradva még mindig a világ élvonalától! Az egyesületi és központi edzéseken még mindig nagyobb hangsúlyt kell fektetni:
• a munka mennyiségére és minôségére. • A versenyzôk lábmunkájára. • A fizikai képességek növelésére. • A versenyzôk mentális felkészítésére. • Legeredményesebb ellenfeleink rendszeres és tudatos elemzésére. • A tehetséges utánpótlás versenyzôk hatékonyabb menedzselésére. Összességében elmondhatjuk, - ha figyelembe vesszük, hogy a magyar vívósport bázisa szûk, hátországa korlátozott, kevés a fôállású edzô, a vidék vívása vergôdik, az egyesületi támogatások drasztikusan csökkentek, egyre kevesebb pénz jut az utánpótlásra, a szponzori támogatások bizonytalanok, az egész magyar versenysport alulfinanszírozott, - akkor ez az Európa-bajnoki szereplés – 2 arany, 2 ezüstérem, 26 olimpiai pont – kitûnô szereplés volt!!! Jó
2006/3
lenne, ha az állami sportvezetés észrevenné azt a tényt, hogy az eredményeket az utolsó három olimpián, 8-10 sportág eredményessége határozta meg, ezért komolyabb differenciált támogatási rendszert kellene bevezetni addig, amíg ezek az ún. siker sportágak is tönkre nem mennek. Természetesen csak akkor, ha a sikeres olimpiai szereplés fontos! Az elôzôekben elemeztem, hogy mi kell a sportban a sikerhez. A tehetséges versenyzô és a megszállott nagy tudású szakember mindig volt, van és lesz a magyar vívósportban. Vajon az állami sportvezetésben is meglesz az a tehetséges, megszállott vezetô, aki biztosítja a kitûnô feltételeket a magyar sport számára, hogy két év múlva a pekingi olimpia után is örömmel ünnepelhessünk! Kovács Tamás mesteredzô, az MVSZ technikai igazgatója
Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, 06-30-991-0203; 06-30-579-3626. Internet: www.met.iif.hu; www.magyaredzo.hu. E-mail:
[email protected]
ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á m Fény A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............………… aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.
■
MAGYAR EDZŐ 27
2006/3
– Nos, mint az elôzô olimpiák esetében, a légi utat illetôen tárgyalunk a MALÉV-val a menetrendi lehetôségekrôl, hiszen Budapest-Peking között mûködik menetrendszerinti összeköttetés, azután szóba jöhetnek persze charter járatok is… Vajda László, a MOB korábbi igazgatója, aki elôzôleg már Sydneyben, majd Athénban is vezetôbeosztásban segítette a rendezô bizottságokat. Most a kínai szervezô bizottság fôosztályvezetôje Pekingben, hallatlanul tájékozott, s helyi ismeretei révén rengeteget segít nekünk a tájékozódásban, egyebekben. – Kijelölték már a magyar szurkolók-látogatók szálláshelyét? – Igen, s úgy tûnik – és ez nem a reklám helye, teszem hozzá! – ideális. A kínai fôvárosnak, ennek az irdatlan metropolisznak az egyik északi kerületében terül el, s úgy kell elképzelni, mint valami
szabályszerû üdülôvárost, még inkább, mint egy hatalmas méretû élményparkot. A neve Longmai, az ötös számú metró vonal érinti, s nagyon rövid idô alatt kényelmesen el lehet onnan jutni az olimpiai versenyszínhelyekre. Szolgáltatásai között uszoda és élmény-fürdô, golf, bowling, íjászat, tenisz található, sportpályák és labdajáték csarnokok – sok minden... – Végül egy nem elhanyagolható, sôt lényeges és zsebbevágó kérdés, jóllehet tudjuk, a mai viszonyok között, az ingatag üzemanyag-, utazási és egyéb emelkedô árak idôszakában ez talán még nem is idôszerû kérdés: mennyibe kerül egy olimpiai utazás Pekingbe, ha már most szeretnék erre benevezni? – Félpanziós ellátással, nyolc éjszakát számítva, s beleszámítva egyben hat, lehetôleg magyar részvétellel zajló sport-
esemény jegyét, nyolcszázhuszonötezer forint egy fôre. – Viktória, köszönjük az összegzést, a tájékoztatást, s jó érzéssel könyvelhetjük el, hogy egy olyan kiváló volt sportoló, mint ön, a hivatásában is hamísítatlan profiként teszi a dolgát. Gallov Rezsô ••• * A pekingi olimpiai kampányban tevôleges szerepet vállalt huszonhárom olimpiai aranyérmes: Benedek Tibor, Csollány Szilveszter, Czene Attila, Dunai Antal, Fábián László, Gyulai Zsolt, Hegedûs Csaba, Igaly Diána, Kárpáti György, Kovács István, Kovács Antal, Kósz Zoltán, Magyar Zoltán, Martinek János, Mizsér Attila, Nagy Tímea, Novák Ferenc, Pulai Imre, Szabó Bence, Szabó József, Ránkyné Németh Angéla, Rózsa Norbert, Zsivótzky Gyula.
Végsô búcsú Körmöczy Zsuzsától (1924-2006)
Hosszú évek óta tudtuk, súlyos betegséggel küszködik, amelyet hallatlan lelkierôvel és derûvel viselt, soha nem panaszkodott, jó kedélyét soha nem veszítette el. Egy fényes és egyedülálló egyéniség távozott közülünk, a magyar nôi tenisz sport legkiemelkedôbb alakja, Körmöczy Zsuzsa. Szeptember 16-án hunyt el - 1924-ben született Budapesten - augusztus 25-én töltötte be 82.-ik életévét. Kivételes népszerûségét egyaránt köszönhette szerénységének, nagyszerû sporteredményeinek, a sport iránti végtelen szeretetének, nem mindennapos humorérzékének, sokoldalú felkészültségének és kedves, lebilincselô modorának. Az UTE-ban kezdett versenyszerûen teniszezni 1933-ban, a továbbiakban a BBTE (1936-40), a BEAC (1945-47), ismét a BBTE (1947-48), majd a 1948-tól egészen pályafutása befejezéséig (1966) a Vasas versenyzôje. Fejlôdését, sikereit Somogyi Ferenc edzô irányítása alatt érte el. Életét maradéktalanul a családnak és a sportnak, a tenisznek szentelte. Hazai és nemzetközi gyôzelmeinek páratlanul hosszú sorozata 1938-ban kezdôdött. Az örökös magyar bajnok elsô kiemelkedô nemzetközi sikereit 1947-ben aratta, a párizsi Roland Garroson a vegyespárosban harmadik, ugyanebben a számban nyeri a versenyt Monte-Carlóban és Nizzában is. A következô években szinte menetrendszerûen gyôz egyesben Monte-
Carlóban, párosban és egyéniben egyaránt nevet és elismerést szerez magának Párizsban, Wimbledonban, Rómában is. Pályafutása csúcsára 1958-ban ér fel. Ebben az esztendôben végig fantasztikus formában szerepel, sorra aratja gyôzelmeit Nizzában, Monte-Carlóban, Cannes-ban, legyôzhetetlennek bizonyul a párizsi Roland Garroson, s Wimbledon füves pályáján is az elôkelô harmadik helyen végez. Nem csoda, hogy ebben a kivételes évben ôt választják az Év sportolójának hazánkban, s a nôi teniszezôk világranglistáján a második helyre kerül. A nemzetközi teniszvilágtól 1964-ben köszön el, Casablancában vegyes párosban a harmadik helyen végezve, míg az itthoni karrierjét 1966-ban zárja a csapatbajnokságban elért bajnoki címmel. A pályán kívül is a sportért tett, dolgozott egész életében. Egyebek között az Országos Testnevelési és Sporthivatal munkatársaként munkálkodott 1964-tôl 1971-ig, majd a Testnevelési Fôiskola nemzetközi referense lett, innen vonult nyugdíjba 1984-ben. Sportvezetôként, a nôi válogatott kapitányaként mûködött 1964-71 között, 1985-tôl kezdôdôen a Vasas szakosztályának vezetôje, majd 1990-tôl ennek elnöke. Ugyanebben az esztendôben az újjáalakult BBTE elnökségi tagja is. Tapasztalatairól, élményeirôl 1961ben megjelent népszerû könyvében ír, a Tenisz varázsában.
Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar tenisz sportot, s kifejezô, amit a haláleset után a sportág Körmöczy-korszak utáni idôk két legkiemelkedôbb egyénisége nyilatkozott a Nemzeti Sport hasábjain. Temesvári Andrea: „Óriási veszteség érte a magyar teniszéletet. A legnagyobbak közé tartozott.” Taróczy Balázs:”A tenisz és a családja volt a mindene. Nagyon sajnálom, hogy nem láthattam teniszezni, de tudom, nagy küzdô, csodálatos játékos, kiváló ember volt.” Emlékét kegyelettel ôrizzük a magyar sport legnagyobb alakjainak sorában. g. r.
19-26
2006/10/09 19:50
Page 1
26 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Beszélgetés Fráter Viktóriával: sportról, marketingrôl, Peking olimpiájáról Fráter Viktóriát aligha szükséges bemutatni. Hosszú ideig a magyar ritmikus sportgimnasztika sikereket, bajnokságokat halmozó kiválósága volt már serdülô korától, 1989-tôl kezdôdôen - 1992 és 2000 között kerek száz (!) felnôtt országos bajnokságot nyert - s a roppant csinos bajnoknô megérdemelt hírnevet szerzett magának a nagy nemzetközi versenyeken, Európa-bajnokságokon, világbajnokságokon, nem kevesebb, mint három olimpiai játékokon – Barcelona 1992, Atlanta, 1996, s végül Sydney 2000 – képviselte színeinket. Jelenlegi pozíciója, munkája azonban mégis szükségessé tesz némi bemutatást, hiszen idén május óta a Pegazus Sport Tours Kft. marketing vezetôje, ráadásul nem is akármilyen project igazgatója egyben, de errôl késôbb. Ez és számos más egyéb is kiderül az alábbi beszélgetésbôl, amelyre az utazási iroda tágas fogadó helységében kerítettünk sort sportról, a szakmájáról, Peking olimpiájáról, pontosabban azokról, akik ott helyben látni szeretnék… – Mikor fejezte be az aktív versenyzést, mihez kezdett a gazdag pályafutást követôen? – nyitottuk kérdéseink sorát. – Tudatosan készültem, elôre tervezetten a „pályamódosításra”. Atlanta évében jutottam arra az elhatározásra, hogy elvégzem a TF-en (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) a négyéves sportmenedzseri szakot. Az olimpiai részvétel meghatározó csúcspontjai voltak versenyzôi karrieremnek, s iparkodtam el is követni minden tôlem telhetôt, hogy ezek az ötkarikás álmok valóra váljanak. Sydney-t tekintettem tehát a végállomásnak, s ennek megfelelôen éppen abban az évben fejeztem be tanulmányaimat, államvizsgáztam. – Remélem, nem tapintatlanság az iránt érdeklôdni - milyen eredménnyel? – Dehogyis… Igyekeztem ott is, s végül csupa jelessel államvizsgáztam. – Következhetett a gyakorlati debütálás, a munkába állás… – A sportesemények rendezése, szervezése-lebonyolítás érthetôen közel állt hozzám, s nyomban bele is vetettem magam. Zentai György cégénél kezdtem, a Dream and Beauty Kft.-nél, s egymást követték a Budapesten, illetve az ország más nagy városaiban rendezett kiemelkedô nemzetközi versenyek, Európa-bajnokságok, kupaküzdelmek, világbajnokságok…Kétezer júniusától két évig a Magyar Torna Szövetség és a Perfekt Rt. Marketing menedzserekén dolgoztam, ugyanezt végeztem késôbb a Magyar Atlétikai Szövetség keretei között, utána a Kawasaki Magyarországi Képviseleténél, de vezettem a Befutó címû mûsort a Hír TV-ben – egyebek között…Nem válogattam, minden érdekelt
és rengeteget tanultam közben… Birkózás, jégkorong, torna, motorsport, mûkorcsolya… sorolhatnám, a Mistral kávézólánc üzletvezetôjeként is kijártam az iskolát. – Akkor tulajdonképpen, lehet mondani, szinte törvényszerûen alakult és kötôdött is végül össze sorsa a Pegazus Tours-szal, amely immár hosszú idô óta a Magyar Olimpiai Bizottság egyik leghûségesebb és – tegyük hozzá – nagyvonalú támogatója, a szervezet hivatalos utazási irodája, amelynek vezetôje, Mausz Gotthárd ezer szállal kötôdik a magyar sporthoz, a valaha oly messze földön híres lovas kultúránk feltámasztása érdekében kifejtett törekvésektôl az olimpiai játékokra szervezett utazásokig… – A tornász- és a jégkorong világbajnokság meg számos egyéb nagyszabású hazai rendezvény szervezô bizottságaiban több alkalommal is együtt tevékenykedtünk, s számomra az elôrelépés lehetôségével kecsegtetett és természetesen megtiszteltetésnek vettem, elismerésnek éreztem, amikor a „fônök” az iránt érdeklôdött, hogy nem lenne-e kedvem a Pegazus Tours keretei között a kétezer nyolc évi pekingi olimpiai játékokra történô társasutazás projectjének az irányítása. -– Mielôtt tovább mennénk, hadd kérdezzem meg, hogy ebben a színes, változatos marketing munkában a sportgimnasztikai múlt – a versenyek természetszerû ismeretén túl – miben szolgált a segítségére? – Eléggé céltudatos voltam versenyzôként is, márpedig a mi sportágunk nem képzelhetô el fegyelem, lemondás, önfegyelem és kitartás nélkül…A munkámban is érezhetôen kamatoznak ezek a tu-
lajdonságok, a céltudatosság és a szívósság, a kitartás mindenekelôtt…No meg bírom a „gyûrôdést”, ma is jó fizikai kondícióban vagyok, erre külön is vigyázok. – Apropó, erônlét… Csak úgy közbevetve: kapcsolata az élô sporttal, kedvenc sportágával, a ritmikus sportgimnasztikával? – Magától értetôdôen szorosan követem a sportág alakulását, s igyekszem tevôlegesen is részt vállalni benne. Elvállaltam a nyolcadik kerületben az OSC Ritmikus Gimnasztika Sportegyesületének elnöki teendôit. Mondhatom, eléggé szegényes körülmények között küszködünk, ám remélem, idôvel sikerül elôteremteni a megfelelô feltételeket mind a kívánt számú edzéshez és a versenyprogramhoz is. – Beszéljünk most Pekingrôl, a legközelebbi nyári olimpiai játékok helyszínérôl, pontosan az ehhez illeszthetô Pegazus tervekrôl, elképzelésekrôl… Milyen utazó létszámra gondolnak?... Igaz, még csaknem két esztendô van addig hátra, de az idô szárnyal, s nem mindennapos kis túráról van itt szó, hanem elôrelátó és idôben történô tervezésrôl-szervezésrôl. – Így igaz, ez egy rendkívüli projekt minden tekintetben…A létszám?... Legutóbb Athénba kétezer négyben háromezer fôt utaztattunk és a visszajelzések szerint általános megelégedésre történt minden az oda- és visszautazástól kezdôdôen - az ottani szálláson, ellátáson, helyi közlekedés biztosításán át - a versenyekre szavatolt jegyekig valamennyi fontos vonatkozásban. A tervezett létszám most is háromezer. – Mit tudhatunk ma, már jó elôre a majdani lehetôségekrôl? – Az érdeklôdést, a figyelmet felkeltô kampány kezdete szeptember. Elképzeléseink szerint erre, a kommunikáció és a média megszokott eszközeinek bevetésén túl, különbözô kiemelkedô sportesemények alkalmát használjuk fel, s a fôszerepet az ismeretterjesztésben, a reklám hadjáratban személyes fellépéssel, közremûködéssel huszonhárom népszerû olimpiai bajnokunk vállalta.* – Légi utazás, helyszín kijelölés, jegyek, árak? – Úgy hangzik, mintha valójában érdekelné a pekingi” kaland”… – Természetesen…
■
MAGYAR EDZŐ 19
2006/3
Európa úszó vizsgája a Margitszigeten ÉRTÉKELNEK A SZÖVETSÉGI KAPITÁNYOK A LEN 28. Budapesti Úszó Európa–bajnokságán 40 ország 611 úszóversenyzôje vetélkedett. Már az Eb megkezdése elôtt bizonyos volt, hogy a nemzetek és a versenyzôk száma túlszárnyalja az eddigi rekordokat, éppen úgy, mint ahogy a magyar úszósport történetében korábban 58 versenyzôt számláló csapatot sem állítottunk ki még soha. A népes csapat versenyeztetése nem kis feladatot rótt az edzôkre, gyúrókra, orvosra, és szövetségi kapitányokra egyaránt. A magas létszámú részvétel szakmai elônye - jegyezzük meg -, hogy a 19 éves átlagos életkorú csapatunk a legnagyobb kontinensversenyen szerezhetett rutint, amelynek kamatait a jövô évek világversenyein kaphatjuk vissza. Igazolódott az a feltevés is, hogy a budapesti „nagy” Eb (az olimpiász közepén megrendezett Eb nem ütközött más eseménnyel, ezáltal a kontinens fô versenyévé lépett elô) az európai úszók töretlen fejlôdését mutatja. Minden kétséget kizáróan ezt támasztják alá az Eb-n úszott világ-, és Európa-rekordok, amelyeket a késôbbiek során részletesen tárgyalunk. Úszósportunk az európai úszás nagy tortájából most is kivette tekintélyes rész-szeletét, a nemzetek pontversenyében az elôkelô 6. helyen végeztünk, míg az összesített éremtáblázaton a 9. helyet szereztük meg.
A magyar úszó csapat szereplésének általános értékelése 1.) Tárgyilagos örömmel mondhatjuk, hogy a Magyar Úszó Válogatott nem “egyemberes”, mivel 8 számban - ebbôl négy váltó -, összesen 13 országos csúcs született. Azt hiszem, ennél jobban semmi sem bizonyítja, hogy nem egy versenyzôbôl áll a magyar úszósport. Versenyzôink a 36 Európa-bajnoki versenyszámból 20 alkalommal szerepeltek döntôben, három számban pedig, két magyar résztvevôje is volt a finálénak. Kétszer döntött csúcsot Boulsevicz Beatrix (100m pillangó), Szepesi Nikolett (50m hát), Cseh László (200m hát), a Szepesi Nikolett, Kovács Ágnes, Boulsevicz Beatrix, Verrasztó Evelyn összeállítású 4x100 méteres vegyesúszó váltó és a Kerékjártó Tamás, Gercsák Balázs, Kiss
Boldizsár, Makány Balázs alkotta 4x200 méteres gyorsúszó váltó. Kis Gergô 400 m gyorson javított magyar csúcsot, illetve ezt tette a Makány Balázs, Takács Krisztián, Fekete István, Zubor Attila összeállítású 4x100 méteres és a Hosszú Katinka, Lipcsei Krisztina, Nagy Réka, Verrasztó Evelyn összeállítású 4x200 méteres gyorsváltó is. 2.) Cseh László teljesítménye szakmailag kiemelkedô volt, míg a legnagyobb közönségsikert egyértelmûen Kovács Ágnes aratta, akit talán egyedüliként nem bénított meg, hogy ilyen csodálatos hazai közönség elôtt versenyezhetett, nemhiába ô az egyik legrutinosabb tagja a csapatnak.. Kerékjáró Tamás 27 évesen is képes volt élete legjobb eredményével a dobogóra állni. 3.) Szót kell ejtenünk a csalódásokról is. Ebbe a kategóriába tartozik Gyurta Dániel szereplése, akitôl – így utólag is bevallva – egyértelmûen aranyérmet vártunk. Rémálmunkban sem gondoltuk volna, hogy még a fináléba se jut be 200
m mellen. Dániel visszaesése érthetetlen, hiszen két évvel ezelôtt az Athéni olimpián elért ideje és az idei országos bajnokságon mutatott teljesítménye is aranyéremre jogosította volna. “Javulnia kellett volna az OB-hoz mérten, (a bajnokságon kétszer úszott 2:12 közeli idôt), ehhez képest két másodpercet romlott. Talán a pihentetés szakasza nem jól lett beosztva, s fáradt lehetett, mert edzôje ragaszkodott a 2004-es olimpia elôtti edzéstervéhez. Az akkor 15 éves versenyzô gyorsan regenerálódott, de most 17 évesen, 6 cm-el magasabban és 5-6 kg-mal nehezebben, nem volt képes kipihenni a terhelést. Gyurta Dániel felkészítésének és EB szereplésének késôbbi szakmai elemzése során az is megvizsgálandó, hogy a Jövô SC-ben hosszabb idô óta tapasztalható edzô-versenyzô cserék/kapkodások mennyiben hatottak – visszahúzóan (?) – a szakosztály élversenyzôinek felkészítésére és szereplésére. Az is értékelendô, hogy az SC vezetés-technikai módszerei miként
20-25
2006/10/09 19:50
Page 1
20 MAGYAR EDZŐ hatottak az ott dolgozó edzôk mindennapi munkájára. E téren kiemelt fontosságú a szövetség felelôssége és állásfoglalása, mivel a sportág vezetô testülete az elmúlt 4-5 esztendôben kiemelt, éveken keresztül foganatosított technikai-, anyagi- és erkölcsi támogatást nyújtott a Jövô SC vezetésének, versenyzôinek (ingyenes pályahasználati kedvezmény, ösztöndíjak, elôlegezett bizalom, szponzorszervezés stb.) Jakabos Zsuzsanna a 400 m-es vegyesúszásban a negyedik helyen végzett, mégis sajnálattal állapítjuk meg, hogy az elmúlt két évben nem fejlôdött ezen a távon. Másik nagy nôi vegyesúszó reménységünket Hosszú Katinkát, aki más számaiban sorra javította egyéni rekordjait, kizárták fô versenyszámában (érdemtelenül) a 400 m-es vegyesúszásban, így egy esetleges éremtôl, vagy pontszerzéstôl fosztotta meg a versenybíróság a magyar úszósportot. A versenyzônôk nem elvárt sikerû EB szereplésének szakmai elemzésekor kiemelt figyelemmel kell megvizsgálni azt a helyzetet, hogy nevezett versenyzônôknek van-e szakosztályi felkészítésük során tudásszintjüket elvárt szinten segítô szakmai közremûködô lehetôség (edzôpartnerek, pályahasználat, kondíció-terem használat stb.). A fent említett elemzések következtetéseinek fôbb elemeit hasznosítani kell az olimpiai felkészítés hátralévô szakaszaiban!
■
4.) Utólag azt is meg kell állapítanunk, hogy a hátúszás mezônyét - különösen száz méteren - nem igazán jól mértük fel, mert a két hátúszó számból Cseh Lászlónak „csak” a hosszabbik távon sikerült érmet szereznie, ahol majdnem két másodpercet sikerült lefaragnia saját országos csúcsából.
Két érmet még vártunk További két dobogós hely „elúszott”. Az egyik rossz taktika, a másik pedig szigorú bírói ítélet miatt maradt el: “Boulsevicz Bea iszonyatosan erôsen kezdett 200 m pillangón, féltávnál még világcsúcson belüli idôt produkált. Elvitte a szíve, pedig biztos érmes lett volna, ha csak kicsit gyengébben kezd. 120-140 méterig világszínvonalú teljesítményre képes, már csak azt a hiányzó 60 métert kell összerakni, ami sikerülni fog edzôjével, Selmeci Attilával. Kis Gergô 400 m vegyesen az IFI EB-n elért idejével szintén dobogós lehetett volna, de a túl szigorú bírói ítélet miatt kizárták az elôfutamban. A LEN bírók szerint egy kézzel fordult a mellúszás után”. Ezúton szeretnénk megköszönni Turi György mesteredzônek, a Magyar Válogatott Vezetôedzôjének nemzetközileg is elismert kitûnô munkáját, és mindazon edzôinknek, akik versenyzôjük pontszerzésével, valamint legjobb idejük elérésével hozzájárultak a végleges országonkénti ponttáblázatban elért 6. helyezésünkhöz.
2006/3
A magyar úszók szereplése: Döntôbe jutottak: Aranyérem Cseh László 400 m vegyes Cseh László 200 m vegyes Ezüstérem Cseh László 200 m hát Bronzérem Kovács Ági 50 m mell Kovács Ági 100 m mell Kovács Ági 200 m mell Kerékjártó Tamás 200 m vegyes 4. helyezett Jakabos Zsuzsanna 400 m vegyes Boulsevicz Beatrix 100 m pillangó Boulsevicz Beatrix 200 m pillangó 5. helyezett Férfi váltó 4x100 m vegyes 6. helyezett Cseh László 100 m hát Szepesi Nikolett 100 m hát Verrasztó Evelyn 200 m hát Flaskay Mihály 50 m mell Nôi váltó 4x100 m vegyes 7. helyezett Bodor Richárd 100 m mell Szepesi Nikolett 50 m hát 8. helyezett Lipcsei Krisztina 200 m pillangó Verrasztó Dávid 400 m vegyes Hosszú Katinka 400 m gyors Nôi váltó 4x200 m gyors Férfi váltó 4x200 m gyors
■
MAGYAR EDZŐ 25
2006/3
Omszk-tó és környezete a nyári strandidôben sportesemény nélkül is sok látogatót vonz.
Az engedélyektôl a rajtig Az önkormányzat teljes egyetértéssel támogatta az eseményt, ami nagyban megkönnyítette a dolgunkat, például a különbözô engedélyek megszerzésénél. Ugyancsak az önkormányzat segítségével mintegy 60 önkéntest toboroztunk, s nekik három, elôadással összekötött eligazítást tartottunk. Elmagyaráztuk az öttusa alapjait, és az 1999-es vb felvételeivel hangoltuk ôket az eseményre. A fôként középiskolásokból álló önkéntes csapatnak kettôs feladata volt: Budakalászon és környékén ötezer szórólapot juttatott el a lakók postaládáiba, valamint hírverést végzett az Eb-nek az ismerôsök és családtagok körében, emellett a versenyen is különbözô feladatokat látott el a lebonyolításban. Egy világverseny sikeres megrendezéséhez elengedhetetlen a megfelelô színvonalú és egyben közelben fekvô szállás: a Hunor Hotel ennek megfelelt, ugyanis szolgáltatása méltó egy Eb-hez, a sportcsarnoktól pedig ötpercnyire van. Vegyük sorra az öt szám helyszíneit! Lövészet/vívás: a selejtezô lövészetét a szentendrei laktanyában bonyolítottuk le, majd a döntôs napokon már a sportcsarnokban felállított 35 Sius Ascor elektronikus gépre lôttek a versenyzôk. Látványos volt a 35 lôállás, a szurkolók pedig ezt az egyébként nem közönségvonzó számot is követni tudták a kivetítôk segítségével. A versenyszám befejezése után 15 perc alatt a csarnokban a lôtérbôl vívótermet alakítottunk ki, ahol szabályos körülmények között elhelyezhetô volt a nyolc verseny- és az egy tartalékpást. Úszás: az Omszk-tótól 15 percnyi autóbusz-útnyira található Római strandfürdô 33 1/3-os, hatpályás, feszített víztükrû medencéjében rendeztük meg – a strandolók érdeklôdése, biztatása mellett. Ez a létesítmény versenymedencének épült ugyan, de strandként üzemel, így rajtkövek és a kötelek nem tartoznak a medencéhez, ezeket ideiglenes megoldással pótolni kellett. Az Omszk-tó mellôl busszal, ingyen szállítottuk a nézôket is az uszodába, ami plusz feladatot jelentett. Lovaglás: eredetileg a sportcsarnok melletti füves focipályán szerettük volna megrendezni, ám a labdarúgó-csapat irreális feltételeket szabott, így a kisebb, 30x30-as strandröplabda-pályát választottuk, amit meg kellett nagyobbítani 45x50 méterre. Ezt egyetlen fa kivágása nélkül sikerült megoldanunk, igaz, a feladat sok földmunkával járt, ráadásul a
homok alatti altalajban lévô törmelék nem várt nehézségeket jelentett. (A pálya mellett felállított ideiglenes tribünön 2500 nézô fért el). A mondás szerint minden rosszban van valami jó: amiatt, hogy kisebb terület állt a rendelkezésünkre, szûk, nehéz – de a szabályoknak megfelelô – lovas-pályát tudtunk kialakítani, ezen viszont jobban érvényesült, kamatozott a magyar versenyzôk tudása. Futás: hogy a nézôk számára követhetô legyen a verseny, mindenképpen három, ezer méteres kört akartunk kialakítani, méghozzá úgy, hogy abból minél nagyobb rész essen a lovas-pálya területére, a táv többi része a tóhoz közeli részen vezetett. Ám mivel a tribün elôtti területen a pálya nehezen futható, laza homokos volt, az utolsó szakaszt inkább a tó melletti aszfalton jelöltük ki – a nézôk hatalmas kivetítôn követhették a távolabbi eseményeket –, de az izgalmas befutó már a közönség elôtt zajlott.
Jó versenynek is kell a cégér Bár az öttusa hazai világversenyei általában megmozgatják a nézôket – azért ma is elengedhetetlen a propaganda. Az úszószám helyszínének bizonytalansága miatt kicsit késôn kezdtünk a közvetlen hírverésbe, ám egy hónappal a verseny elôtt már jelentôs megjelenése volt az Eb-nek: 90 óriásplakát, ötezer szórólap, tv-„szpot” hirdette a közelgô eseményt. Az Eb névadó szponzora, a HVB Bank saját tv-hirdetést rendelt, és ügyfeleit szórólappal tájékoztatta a versenyrôl. A magyar csapat részvételével sajtótájékoztatókat tartottunk, mûsorfüzetet készítettünk, 1500 névre szóló meghívót postáztunk a szponzoroknak, egykori versenyzôknek és szakembereknek, valamint a szimpatizánsoknak. Az öttusa a kezdetektôl Európa-centrikus sportágnak számít, és mi is kijelenthetjük, hogy a budakalászi Eb-mezôny erôssége megközelítette egy világbajnokságét (egy-egy kínai, dél-koreai, mexikói, illetve egyesült államokbeli versenyzô szokott beleszólni az érmes helyezésekbe). A 23 ország több mint száz versenyzôje között megtalálható volt a két aktuális olimpiai bajnok (Vörös Zsuzsanna és az orosz Andrej Mojszejev), illetve harcba indult az Eb-specialista litván Edvinas Krungolcas, aki a legutóbbi három Eb aranyérmese volt. A magyarok mind a hat versenyszámban éremesélyesként rajtoltak.
Alap a kvalifikáló világbajnoksághoz A verseny rendezésének költségeit három, szinte egyforma forrásból kellett
fedezni. Az összköltség mintegy 40%-át az állami támogatás tette ki, 30-30%-ot pedig a szponzorok és a verseny saját bevétele (részvételi díj) jelentette. Már a szervezés elsô fázisában eldöntöttük, hogy belépôjegyet egyik helyszínen sem szedünk, egyfelôl, mert a jegynyomtatás-árusítás- és ellenôrzés költségei felemésztették volna a bevételeket, másrészt, mert azt akartuk, hogy ne a jegyárak határozzák meg a nézôszámot, vagyis minél nagyobb közönség látogasson Budakalászra. A verseny bevételi és kiadási mérlege nullszaldós lett, de a verseny járulékos beruházásaival (lovas-akadálypark, lovak, mikrobusz cseréje, idômérô órák, stb.) a sportág jelentôsen gazdagodott. A vártnál nagyobb számú sajtómunkatárs tudósított az eseményrôl, ôket a volt világ-és Európa-bajnok öttusázó, Madaras Ádám vezetett sajtóiroda szolgálta ki nemcsak az aktuális eredményekkel, hanem gyorsinterjúkkal és egyéb tudnivalókat tartalmazó friss hírekkel. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a szombat-vasárnapi döntôk lovaglásáról és futásáról egyenes közvetítést, míg a többi eseményrôl összefoglalókat adott. Az újságok címlapon hozták a magyar sikereket. A verseny után számtalan gratuláló és elismerô távirat érkezett a szervezô bizottsághoz. Az Eb-re hazánkba érkezett Dmitrij Szvatkovszkij, az európai szövetség elnöke, az európai szövetség vezetô testületének több tagja, valamint Joel Bouzou, a nemzetközi szövetség fôtitkára. Meghívásunkat elfogadták volt olimpiai és világbajnokaink, a 12 olimpiai bajnok közül tízen az eredményhirdetéseken is részt vettek. Az Eb után dr. Lamperth Mónika sportot felügyelô miniszter a minisztériumban fogadást adott a versenyzôk, edzôk, valamint a „háttéremberek” tiszteletére. A szervezésben és a lebonyolításban mintegy 160 személy vett részt, akiket az Eb szervezô bizottsága az Omszk-tó partján záró-partin látott vendégül. Munkájuk elismeréseként valamennyien átvehették „Az ötödik arany” elnevezésû köszönô emléklapot, amelyen a nyolc versenyzô és a két szövetségi kapitány csoportképe látható. Az eredményekben és lebonyolításban sikeres Eb ugyanúgy lendületet adhat a sportágnak, mint az 1999-es margitszigeti események, és egyben jó alapot jelenthet a 2008-ban Budapesten sorra kerülô felnôtt-világbajnoksághoz, amely egyben az utolsó olimpiai kvalifikáló verseny lesz. Pécsi Gábor, a Magyar Öttusa Szövetség fôtitkára, az Eb Szervezô Bizottságának elnöke
21-24
2006/10/09 19:51
Page 1
24 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Teljes siker a tizediken! (SZERVEZÉSRÔL-RENDEZÉSRÔL) Négy arany-és egy bronzérem. Ez volt a magyar mérlege a július 13. és 18. közöt ti HVB Bank-kupa felnôtt férfi és nôi öttusa Európa-bajnokságnak. Budakalászon a dobogó tetejére állhatott egyéniben Vörös Zsuzsanna és Balogh Gábor, a Balogh, Fülep Sándor, Horváth Viktor összeállítású csapat, valamint a Fülep, Horváth, Kállai Ákos összetételû váltó, míg Fülep nyakába egyéniben bronzérmet akasztottak.
Összetett sportágunkban, öttusában az idei volt a tizedik hazai világverseny, és a jubileumhoz illôen ez hozta a legtöbb magyar érmet az eddigi összes eseményt figyelembe véve. Korábban nem születhetett ennyi medália, annak köszönhetôen, hogy kezdetben külön bonyolították le a két nem világversenyeit. A férfiak számára 1954-ben, 1969-ben, 1979-ben és 1989-ben, míg a nôknek 1992-ben rendeztünk világbajnokságot Budapesten, ezt egészítette ki egy-egy kontinensbajnokság: az 1993-as gyôri nôi, és a 2000-es székesfehérvári férfi Eb. Az elsô „koedukált” esemény az 1999-es margitszigeti vb volt, ezt követte a 2000-es székesfehérvári Eb. Bizonyára sokan emlékeznek a nagy közönségsikert arató margitszigeti vb-re, ahol ugyanezekben a számokban (férfi és nôi egyéni, férfi csapat és váltó) állhattak versenyzôink a dobogó tetejére.
Nos, az akkori gyûjteményt szárnyaltuk idén túl Budakalászon Fülep bronzával.
A Margitszigettôl az Omszk-tó partjáig A két esemény nemcsak sikerességében hasonlít egymáshoz – pontosabban az 1999-es vb nem csupán a magyar eredményeket tekintve tette magasra a lécet, hanem a szervezôk számára is egyfajta követendô példa volt. Amikor 2004 novemberében az európai szövetség vezetôinek prágai ülésén Magyarországnak ítélték a 2006-os Eb rendezési jogát, tudtuk, az újabb hazai világverseny megrendezésekor nem lehet más a kiindulópont, mint 1999. Bár azzal is tisztában voltunk, hogy egy Eb természetesen kisebb horderejû egy vb-nél, bizonyos kérdésekben nem engedhettünk, vagyis: ha a Margitszigeten magasra tettük a lécet, azt nem engedhetjük
(sokkal) lejjebb. Alapkérdés volt a helyszín. 1999 elôtt soha egyetlen rendezônek sem sikerült egyetlen, szinte zsebkendônyi területen lebonyolítani az öt szám küzdelmeit – nekünk sikerült. Az Eb-t viszont már nem vihettük a Margitszigetre – nem azért, mert a mondás szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, hanem mert egy Eb költségvetésébe ez nem fért volna bele, ráadásul a Margitszigeten az öttusa Eb után két héttel kezdôdött az úszók kontinensbajnoksága. Keresnünk kellett tehát egy olyan terepet, ahol szintén „elfér” mind az öt szám – hogy ezzel újabb rekordot döntsünk, ugyanis Eb-t sem rendeztek még egyetlen helyszínen. Sajnos, ilyen jelenleg Magyarországon nincs. Bármelyik sportlétesítményt választjuk, oda legalább egy versenyszámnak új létesítményt kell készíteni (a Margitszigeten a vívás és a lövészet kapott ideiglenes otthont). Felvetôdött, hogy a budapesti férfi Világkupa helyszínein bonyolítsuk le a versenyt, és más megoldásokban is gondolkodtunk. Azután 2005 ôszén váratlan megoldás kínálkozott: a budakalásziak megkeresték szövetségünket, hogy rendezzük meg együtt a sportág 2006-os Európabajnokságát azon a tízezres lélekszámú településen, amely korábban még sohasem adott otthont ilyen rangos eseménynek, sôt, az öttusa számára teljesen szûzterületnek számított.. Belevágtunk: a Budakalászi Önkormányzattal és a GP Sporttal a közös rendezés mellett döntöttünk. Az Omszk-tó partján ugyanis négy szám lebonyolítására adottak voltak a lehetôségek, csupán a vizes tusával akadt gond. Ám egy vállalkozó ígéretet tett arra, hogy magánerôs beruházással az Eb idejére elkészül egy medence, közvetlenül a sportcsarnok mellett - vagyis megvalósulhat az álmunk: „Eb - egyetlen tenyérnyi területen”. Ahogy haladt az idô, láttuk, pénzügyi gondok miatt nem biztos, hogy a verseny kezdetére átadják az uszodát. Elkészült egy „vészforgatókönyv”, amely szerint az úszást a közelben található, festôi környezetben lévô Római strandfürdô medencéjében rendezzük meg. Szóval, Budakalász mellett döntöttünk, ugyanis a település jól megközelíthetô HÉV-vel, személygépkocsival és kerékpárral is. Abban szintén bíztunk, hogy a környék lakossága mozgósítható egy ilyen eseményre, továbbá, hogy az
■
MAGYAR EDZŐ 21
2006/3 Áttekintés a számok tükrében
A középdöntôbe és a döntôbe jutott magyar úszók (a döntôsöket vastag betûvel szedtük) Férfiak (18) Nôk (20) 50 m gyorsúszás Takács Krisztián 100 m gyorsúszás 200 m gyorsúszás Hosszú Katinka Hosszú Katinka 400 m gyorsúszás 800 m gyorsúszás 1500 m gyorsúszás Szepesi Nikolett 50 m hátúszás Bodrogi Viktor Cseh László Szepesi Nikolett, Verrasztó Evelyn 100 m hátúszás Cseh László, Rudolf Roland Verrasztó Evelyn, Szepesi Nikolett 200 m hátúszás Flaskay Mihály, Bodor Richárd Kovács Ági, Kovács Krisztina 50 m mellúszás Bodor Richárd Kovács Ági 100 mellúszás Kovács Ági, Bor Katalin 200 mellúszás Gyurta Dániel, Molnár Ákos 50 pillangóúszás Boulsevicz Beatrix 100 pillangóúszás Boulsevicz Beatrix, Lipcsei Krisztina 200 pillangóúszás Kis Gergô, Bodrogi Viktor Cseh László, Kerékjártó Tamás 200 vegyesúszás Jakabos Zsuzsanna, Hosszú Katinka Cseh László, Verrasztó Dávid Jakabos Zsuzsanna 400 vegyesúszás 4x100 gyorsváltó Férfi váltó Nôi váltó 4x200 gyorsváltó Férfi váltó Nôi váltó 4x100 vegyesváltó
Új országos csúcsok 8 számban, 13 alkalommal dôlt meg az országos csúcs Férfiak (4 számban 6 alkalommal) Cseh László 200m hát (kd) Cseh László 200m hát (d) Kis Gergô 400m gyors (ef) Férfi váltó 4x100m gyors (ef) Makány Balázs, Takács Krisztián, Fekete István, Zubor Attila Férfi váltó 4x200m gyors (ef) Kerékjártó Tamás, Makány Balázs, Kiss Boldizsár, Gercsák Balázs Férfi váltó 4x200m gyors (d) Kerékjártó Tamás, Makány Balázs, Kiss Boldizsár, Gercsák Balázs Nôk (4 számban 7 alkalommal) Boulsevicz Beatrix 100m pillangó (kd) Boulsevicz Beatrix 100m pillangó (d) Szepesi Nikolett 50m hát (kd) Szepesi Nikolett 50m hát (d) Nôi váltó 4x200m gyors (ef) Hosszú Katinka, Lipcsei Krisztina, Nagy Réka, Verrasztó Evelyn Nôi váltó 4x100m vegyes (ef) Szepesi Nikolett, Kovács Ágnes, Boulsevicz Beatrix, Verrasztó Evelyn Nôi váltó 4x100m vegyes (ef) Szepesi Nikolett, Kovács Ágnes, Boulsevicz Beatrix, Verrasztó Evelyn
1:57.76 (régi: 1:58.54, 2006) 1:56.69 (régi: 1:57.76, 2006) 3:51.02 (régi: 3:51.11, 1997) 3:23.08 (régi: 3:23.46, 1995) 7:24.14 (régi: 7:24.48, 1995) 7:24.10 (régi: 7:24.14, 2006)
59.64 (régi: 59.70, 2004) 59.11 (régi: 59.64, 2006) 29.22 (régi: 29.29, 2004) 29.13 (régi: 29.22, 2006) 8:09.67 (régi: 8:11.86, 1993) 4:07.96 (régi: 4:10.92, 1996) 4:06.66 (régi: 4:07.96, 2006)
22-23
2006/10/09 19:52
Page 1
22 MAGYAR EDZŐ
■
Egyéni csúcsot döntöttek Bodor Richárd Bodor Richárd Bodrogi Viktor Bor Katalin Boulsevicz Beatrix Boulsevicz Beatrix Cseh László Cseh László Dajka Ádám Gercsák Balázs Gercsák Balázs Gercsák Balázs Hosszú Katinka Hosszú Katinka Hôs Péter Kerékjártó Tamás Kovács Krisztina Kis Gergô Kis Gergô Kis Gergô Lipcsei Krisztina Madarassy Ádám Miskovicz Zsuzsanna Molnár Ákos Nagy Péter Pleszinger Petra Sallai Márk Sallai Márk Szepesi Nikolett Szepesi Nikolett Szepesi Nikolett Szepesi Nikolett Takács Krisztián Takács Krisztián Verrasztó Dávid Verrasztó Evelyn Verrasztó Evelyn Verrasztó Evelyn Verrasztó Evelyn
(23 versenyzô, 39 alkalommal) 100 m mellúszás 100 m mellúszás 50 m hátúszás 200 m mellúszás 100 m pillangóúszás 100 m pillangóúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás 200 m gyorsúszás 400 m gyorsúszás 1500 m gyorsúszás 200 m gyorsúszás 400 m gyorsúszás 100 m pillangóúszás 200 m vegyesúszás 50 m mellúszás 200 m pillangóúszás 200 m pillangóúszás 400 m gyorsúszás 100 m pillangóúszás 100 m pillangóúszás 50 m gyorsúszás 200 m mellúszás 200 m vegyesúszás 50 m pillangóúszás 50 m hátúszás 200 m hátúszás 50 m hátúszás 50 m hátúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás 50 m gyorsúszás 50 m pillangóúszás 400 m gyorsúszás 50 m hátúszás 50 m gyorsúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás
Negatív kapitányi észrevételek Az általános hiányosságok közé kell sorolni versenyzôink rajt-, forduló, és célba érkezését. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani edzôinknek a formaidôzítés kialakítására, mert több versenyzôn látszott, hogy versenyszámukra nem tudták kipihenni magukat, (túlterheltek voltak). Egyesület
Kôbánya SC BVSC Delfin-Lászlóvill A Jövô SC ANK Pécs Pécsi TÁSI Bajai VSC Százhalombatta Rája’94 Ajka Bp. Honvéd SE
Felnôtt EB Összpontszám 56 pont 10,75 pont 9,50 pont 5,25 pont 5 pont 3 pont 1,25 pont 1 pont 0,25 pont 0 pont
1:01.31 1:01.11 0:26.03 2:31.75 0:59.64 0:59.11 1:57.76 1:56.69 2:06.67 1:51.59 3:53.74 15:44.24 2:01.91 4:13.61 0:54.47 2:00,17 0:32.67 1:58.74 1:58.68 3:51.02 1:01.53 0:54.90 0:27.11 2:14.40 2:02.77 0:28.43 0:27.05 2:06.19 0:29.22 0:29.13 2:14.03 2:13.42 0:22.91 0:25.31 3:55.62 0:30.37 0:26.79 2:12.74 2:12.50
Verseny-állóképességi hiányok: több versenyzônkkel elôfordult, hogy az elôfutamokban elért eredményeiket a közép, illetve a döntôkben már nem tudták megismételni.
2006/3
Külön figyelmet kell fordítani a mellúszás új szabályára a rajt és a forduló utáni 1 és nem több delfinláb tempó használatára, valamint a mellúszás lábtempójának befejezô szakaszában a szintén nem engedélyezett delfinláb szerû mozdulatra. Versenyszámukat befejezett versenyzôink magatartására egyes edzôinknek nagyobb gondot kellett volna fordítaniuk, hiszen a még versenyben levô sportolóink pihenése és nyugalma rendkívül fontos.
■
MAGYAR EDZŐ 23
2006/3
Egyesület Kôbánya SC
Versenyzô
Versenyszám
Elért helyezés
Elért pont
Cseh László
Zubor Attila Makány Balázs
200m vegyes 400m vegyes 200m hát 4x100m v.v. 100m hát 50m mell 100m mell 200m mell 4x100m v.v. 50m hát 100m hát 4x100m v.v. 200m pillangó 4x200m gy.v. 4x100m v.v. 4x200m gy.v.
1. hely 1. hely 2. hely 5. hely 6. hely 3. hely 3. hely 3. hely 6. hely 7. hely 6. hely 6. hely 8. hely 8. hely 5. hely 8. hely
9 pont 9 pont 7 pont 1 pont 3 pont 6 pont 6 pont 6 pont 0,75 pont 2 pont 3 pont 0,75 pont 1 pont 0,25 pont 1 pont 0,25 pont 56 pont
Versenyzô
Versenyszám
Elért helyezés
Elért pont
Boulsevicz Beatrix
100m pillangó 200m pillangó 4x100m v.v.
4. hely 4. hely 6. hely
5 pont 5 pont 0,75 pont 10,75 pont
Versenyzô
Versenyszám
Elért helyezés
Elért pont
Kerékjártó Tamás
200m vegyes 4x200m gy.v. 50m mell 4x200m gy.v.
3. hely 8. hely 6. hely 8. hely
6 pont 0,25 pont 3 pont 0,25 pont 9,50 pont
Kovács Ágnes
Pozitív kapitányi észrevételek
Szepesi Nikolett
Az Európa-bajnokság úszóversenyeinek lebonyolítása, a verseny jegyzôkönyveinek vezetése, a nemzetekhez való eljuttatása, valamint a szervezôbizottság harmonikusan összehangolt világszínvonalú munkája a televíziós közvetítéssel együtt kitûnôre vizsgázott. Bár személyesen nem tudunk köszönetet nyilvánítani a sportszeretô közönségnek, de ezúton is szeretnénk megköszönni hálás bíztatásukat, melyet versenyzôink az elsô két nap kissé megilletôdve fogadtak, ám a késôbbiekben rendkívüli lelkesedést merítettek belôle.
Lipcsei Krisztina
Nemzetközi áttekintés A Budapest-i Eb-n sorra dôltek a rekordok A magyar csúcsok mellett világ- és Európa-rekordoknak sem volt híján az Európa-bajnokság. Minden idôk legjobb eredményeit kivétel nélkül nôi gyorsúszók érték el: a francia Laure Manaudou 400 m gyorson, Britta Steffen 100 m gyorson, a német nôi váltó pedig 4x100 és 4x200 m gyorson írta fel magát a csúcslistára. Steffen mindkét stafétának tagja volt, azaz három világcsúcs is fûzôdik a nevéhez, “állandó” társai voltak Petra Dallmann és Annika Liebs, míg a rövidebb távon Daniela Götz, a hosszabbikon pedig Daniela Samulski volt a váltó utolsó tagja. A négy világrekordon kívül további két Európacsúcs született: az elnyûhetetlen Manau-
Egyesület BVSC
Egyesület Delfin-Lászlóvill
Flaskay Mihály Kiss Boldizsár dou 800 m gyorson a kelet-német Anke Möhring 1987-es (!) rekordját adta át a múltnak, míg az orosz Arkagyij Vjacsanyin, Cseh Lászlót megelôzve nyert kontinentális csúccsal 200 m háton. A budapesti Eb ideje alatt rendezték az amerikai bajnokságot, valamint az év elején márciusban Ausztráliában került megrendezésre a Nemzetközösségi Játékok. (A szerkesztô megjegyzése: az értékelést követôen kerültek sorra a kanadai Victoriában a Csendes-óceáni játékok versenyei, ezek az eredmények értelemszerûen nem szerepelnek az alábbi összehasonlíVersenyszám 50 m gyorsúszás 100 m gyorsúszás 200 m gyorsúszás 400 m gyorsúszás 800 m gyorsúszás 1500 m gyorsúszás 100 m pillangóúszás 200 m pillangóúszás 100 m hátúszás 200 m hátúszás 100 m mellúszás 200 m mellúszás 200 m vegyesúszás 400 m vegyesúszás
tásban, s érdemben egyébként sem idéznének elô jelentôs változást). E három verseny összehasonlításakor, egy virtuális Európa-Amerika-Ausztrália viadalon – a gyôztes idôkkel számolva arra a végeredményre jutottunk, hogy abban a 26 egyéni számban, amelyiket mindhárom helyszínen megrendeztek, az alábbi sorrend alakulna ki. 1. Európa 10.5 elsôséggel 2. Amerika 9 elsôséggel 3. Ausztrália 6.5 elsôséggel A „fél pontok” egy holtversenyt jelentenek 200 m nôi gyorson, egyébként a
Európa
Férfiak 0:21.88 0:48.79 1:45.65 3:45.73 14:51.93 0:51.95 1:55.04 0:53.50 1:55.44 1:00.61 2:12.12 1:58.17 4:09.86
Nôk 0:24.72 0:53.30 1:57.25 4:02.13 8:19.29 0:58.35 2:07.09 1:00.88 2:10.07 1:07.55 2:25.66 2:12.69 4:35.80
Amerika Férfiak Nôk 0:21.94 0:24.97 0:48.63 0:53.59 1:45.63 1:58.11 3:44.27 4:05.75 8:26.45 15:05.41 0:51.51 0:57.78 1:54.32 2:08.51 0:53.38 1:01.69 1:56.36 2:10.71 0:59.13 1:07.54 2:08.74 2:28.48 1:56.50 2:10.05 4:10.16 4:35.82
statisztikai világelsôségek számonkénti megoszlása a következô volt: Európai „arany”, férfiak: 50 m gyors, 1500 m gyors, 200 m hát, 400 m vegyes (hadd dicsekedjünk már ehelyütt is: Cseh László révén!); nôk: 100 m gyors, 400 m gyors, 800 m gyors, 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes Amerika siker, férfiak: 200 m gyors, 400 m gyors, 100 m pillangó, 200 m pillangó, 100 m hát, 100 m mell, 200 m mell, 200 m vegyes; nôk: 200 m vegyes Ausztrál gyôzelem, férfiak: 100 m gyors; nôk: 50 m gyors, 100 m mell, 200 m mell, 100 m pillangó, 200 m pillangó. És akkor most nézzük – az idôbeli egybeesés okán már jócskán részletezve – Európa és Amerika nagy augusztus elejei párharcát, már ami a gyôztesek idôeredményeit illeti. A vastagabban szedettek a nyerô percek és másodpercek: (a táblázatban a váltókat nem részletezzük). Az igazsághoz tartozik még, hogy az átlageredményekben is kidomborodik az európai fölény, mert az EB 8. helyezettei, azaz a leggyengébb döntôsök 22-4 re verték volna a hasonló pozíciót megszerzô tengerentúli vetélytársaikat. Kiss László szövetségi kaptány Güttler Károly utánpótlás szövetségi kapitány
22-23
2006/10/09 19:52
Page 1
22 MAGYAR EDZŐ
■
Egyéni csúcsot döntöttek Bodor Richárd Bodor Richárd Bodrogi Viktor Bor Katalin Boulsevicz Beatrix Boulsevicz Beatrix Cseh László Cseh László Dajka Ádám Gercsák Balázs Gercsák Balázs Gercsák Balázs Hosszú Katinka Hosszú Katinka Hôs Péter Kerékjártó Tamás Kovács Krisztina Kis Gergô Kis Gergô Kis Gergô Lipcsei Krisztina Madarassy Ádám Miskovicz Zsuzsanna Molnár Ákos Nagy Péter Pleszinger Petra Sallai Márk Sallai Márk Szepesi Nikolett Szepesi Nikolett Szepesi Nikolett Szepesi Nikolett Takács Krisztián Takács Krisztián Verrasztó Dávid Verrasztó Evelyn Verrasztó Evelyn Verrasztó Evelyn Verrasztó Evelyn
(23 versenyzô, 39 alkalommal) 100 m mellúszás 100 m mellúszás 50 m hátúszás 200 m mellúszás 100 m pillangóúszás 100 m pillangóúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás 200 m gyorsúszás 400 m gyorsúszás 1500 m gyorsúszás 200 m gyorsúszás 400 m gyorsúszás 100 m pillangóúszás 200 m vegyesúszás 50 m mellúszás 200 m pillangóúszás 200 m pillangóúszás 400 m gyorsúszás 100 m pillangóúszás 100 m pillangóúszás 50 m gyorsúszás 200 m mellúszás 200 m vegyesúszás 50 m pillangóúszás 50 m hátúszás 200 m hátúszás 50 m hátúszás 50 m hátúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás 50 m gyorsúszás 50 m pillangóúszás 400 m gyorsúszás 50 m hátúszás 50 m gyorsúszás 200 m hátúszás 200 m hátúszás
Negatív kapitányi észrevételek Az általános hiányosságok közé kell sorolni versenyzôink rajt-, forduló, és célba érkezését. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani edzôinknek a formaidôzítés kialakítására, mert több versenyzôn látszott, hogy versenyszámukra nem tudták kipihenni magukat, (túlterheltek voltak). Egyesület
Kôbánya SC BVSC Delfin-Lászlóvill A Jövô SC ANK Pécs Pécsi TÁSI Bajai VSC Százhalombatta Rája’94 Ajka Bp. Honvéd SE
Felnôtt EB Összpontszám 56 pont 10,75 pont 9,50 pont 5,25 pont 5 pont 3 pont 1,25 pont 1 pont 0,25 pont 0 pont
1:01.31 1:01.11 0:26.03 2:31.75 0:59.64 0:59.11 1:57.76 1:56.69 2:06.67 1:51.59 3:53.74 15:44.24 2:01.91 4:13.61 0:54.47 2:00,17 0:32.67 1:58.74 1:58.68 3:51.02 1:01.53 0:54.90 0:27.11 2:14.40 2:02.77 0:28.43 0:27.05 2:06.19 0:29.22 0:29.13 2:14.03 2:13.42 0:22.91 0:25.31 3:55.62 0:30.37 0:26.79 2:12.74 2:12.50
Verseny-állóképességi hiányok: több versenyzônkkel elôfordult, hogy az elôfutamokban elért eredményeiket a közép, illetve a döntôkben már nem tudták megismételni.
2006/3
Külön figyelmet kell fordítani a mellúszás új szabályára a rajt és a forduló utáni 1 és nem több delfinláb tempó használatára, valamint a mellúszás lábtempójának befejezô szakaszában a szintén nem engedélyezett delfinláb szerû mozdulatra. Versenyszámukat befejezett versenyzôink magatartására egyes edzôinknek nagyobb gondot kellett volna fordítaniuk, hiszen a még versenyben levô sportolóink pihenése és nyugalma rendkívül fontos.
■
MAGYAR EDZŐ 23
2006/3
Egyesület Kôbánya SC
Versenyzô
Versenyszám
Elért helyezés
Elért pont
Cseh László
Zubor Attila Makány Balázs
200m vegyes 400m vegyes 200m hát 4x100m v.v. 100m hát 50m mell 100m mell 200m mell 4x100m v.v. 50m hát 100m hát 4x100m v.v. 200m pillangó 4x200m gy.v. 4x100m v.v. 4x200m gy.v.
1. hely 1. hely 2. hely 5. hely 6. hely 3. hely 3. hely 3. hely 6. hely 7. hely 6. hely 6. hely 8. hely 8. hely 5. hely 8. hely
9 pont 9 pont 7 pont 1 pont 3 pont 6 pont 6 pont 6 pont 0,75 pont 2 pont 3 pont 0,75 pont 1 pont 0,25 pont 1 pont 0,25 pont 56 pont
Versenyzô
Versenyszám
Elért helyezés
Elért pont
Boulsevicz Beatrix
100m pillangó 200m pillangó 4x100m v.v.
4. hely 4. hely 6. hely
5 pont 5 pont 0,75 pont 10,75 pont
Versenyzô
Versenyszám
Elért helyezés
Elért pont
Kerékjártó Tamás
200m vegyes 4x200m gy.v. 50m mell 4x200m gy.v.
3. hely 8. hely 6. hely 8. hely
6 pont 0,25 pont 3 pont 0,25 pont 9,50 pont
Kovács Ágnes
Pozitív kapitányi észrevételek
Szepesi Nikolett
Az Európa-bajnokság úszóversenyeinek lebonyolítása, a verseny jegyzôkönyveinek vezetése, a nemzetekhez való eljuttatása, valamint a szervezôbizottság harmonikusan összehangolt világszínvonalú munkája a televíziós közvetítéssel együtt kitûnôre vizsgázott. Bár személyesen nem tudunk köszönetet nyilvánítani a sportszeretô közönségnek, de ezúton is szeretnénk megköszönni hálás bíztatásukat, melyet versenyzôink az elsô két nap kissé megilletôdve fogadtak, ám a késôbbiekben rendkívüli lelkesedést merítettek belôle.
Lipcsei Krisztina
Nemzetközi áttekintés A Budapest-i Eb-n sorra dôltek a rekordok A magyar csúcsok mellett világ- és Európa-rekordoknak sem volt híján az Európa-bajnokság. Minden idôk legjobb eredményeit kivétel nélkül nôi gyorsúszók érték el: a francia Laure Manaudou 400 m gyorson, Britta Steffen 100 m gyorson, a német nôi váltó pedig 4x100 és 4x200 m gyorson írta fel magát a csúcslistára. Steffen mindkét stafétának tagja volt, azaz három világcsúcs is fûzôdik a nevéhez, “állandó” társai voltak Petra Dallmann és Annika Liebs, míg a rövidebb távon Daniela Götz, a hosszabbikon pedig Daniela Samulski volt a váltó utolsó tagja. A négy világrekordon kívül további két Európacsúcs született: az elnyûhetetlen Manau-
Egyesület BVSC
Egyesület Delfin-Lászlóvill
Flaskay Mihály Kiss Boldizsár dou 800 m gyorson a kelet-német Anke Möhring 1987-es (!) rekordját adta át a múltnak, míg az orosz Arkagyij Vjacsanyin, Cseh Lászlót megelôzve nyert kontinentális csúccsal 200 m háton. A budapesti Eb ideje alatt rendezték az amerikai bajnokságot, valamint az év elején márciusban Ausztráliában került megrendezésre a Nemzetközösségi Játékok. (A szerkesztô megjegyzése: az értékelést követôen kerültek sorra a kanadai Victoriában a Csendes-óceáni játékok versenyei, ezek az eredmények értelemszerûen nem szerepelnek az alábbi összehasonlíVersenyszám 50 m gyorsúszás 100 m gyorsúszás 200 m gyorsúszás 400 m gyorsúszás 800 m gyorsúszás 1500 m gyorsúszás 100 m pillangóúszás 200 m pillangóúszás 100 m hátúszás 200 m hátúszás 100 m mellúszás 200 m mellúszás 200 m vegyesúszás 400 m vegyesúszás
tásban, s érdemben egyébként sem idéznének elô jelentôs változást). E három verseny összehasonlításakor, egy virtuális Európa-Amerika-Ausztrália viadalon – a gyôztes idôkkel számolva arra a végeredményre jutottunk, hogy abban a 26 egyéni számban, amelyiket mindhárom helyszínen megrendeztek, az alábbi sorrend alakulna ki. 1. Európa 10.5 elsôséggel 2. Amerika 9 elsôséggel 3. Ausztrália 6.5 elsôséggel A „fél pontok” egy holtversenyt jelentenek 200 m nôi gyorson, egyébként a
Európa
Férfiak 0:21.88 0:48.79 1:45.65 3:45.73 14:51.93 0:51.95 1:55.04 0:53.50 1:55.44 1:00.61 2:12.12 1:58.17 4:09.86
Nôk 0:24.72 0:53.30 1:57.25 4:02.13 8:19.29 0:58.35 2:07.09 1:00.88 2:10.07 1:07.55 2:25.66 2:12.69 4:35.80
Amerika Férfiak Nôk 0:21.94 0:24.97 0:48.63 0:53.59 1:45.63 1:58.11 3:44.27 4:05.75 8:26.45 15:05.41 0:51.51 0:57.78 1:54.32 2:08.51 0:53.38 1:01.69 1:56.36 2:10.71 0:59.13 1:07.54 2:08.74 2:28.48 1:56.50 2:10.05 4:10.16 4:35.82
statisztikai világelsôségek számonkénti megoszlása a következô volt: Európai „arany”, férfiak: 50 m gyors, 1500 m gyors, 200 m hát, 400 m vegyes (hadd dicsekedjünk már ehelyütt is: Cseh László révén!); nôk: 100 m gyors, 400 m gyors, 800 m gyors, 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes Amerika siker, férfiak: 200 m gyors, 400 m gyors, 100 m pillangó, 200 m pillangó, 100 m hát, 100 m mell, 200 m mell, 200 m vegyes; nôk: 200 m vegyes Ausztrál gyôzelem, férfiak: 100 m gyors; nôk: 50 m gyors, 100 m mell, 200 m mell, 100 m pillangó, 200 m pillangó. És akkor most nézzük – az idôbeli egybeesés okán már jócskán részletezve – Európa és Amerika nagy augusztus elejei párharcát, már ami a gyôztesek idôeredményeit illeti. A vastagabban szedettek a nyerô percek és másodpercek: (a táblázatban a váltókat nem részletezzük). Az igazsághoz tartozik még, hogy az átlageredményekben is kidomborodik az európai fölény, mert az EB 8. helyezettei, azaz a leggyengébb döntôsök 22-4 re verték volna a hasonló pozíciót megszerzô tengerentúli vetélytársaikat. Kiss László szövetségi kaptány Güttler Károly utánpótlás szövetségi kapitány
21-24
2006/10/09 19:51
Page 1
24 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Teljes siker a tizediken! (SZERVEZÉSRÔL-RENDEZÉSRÔL) Négy arany-és egy bronzérem. Ez volt a magyar mérlege a július 13. és 18. közöt ti HVB Bank-kupa felnôtt férfi és nôi öttusa Európa-bajnokságnak. Budakalászon a dobogó tetejére állhatott egyéniben Vörös Zsuzsanna és Balogh Gábor, a Balogh, Fülep Sándor, Horváth Viktor összeállítású csapat, valamint a Fülep, Horváth, Kállai Ákos összetételû váltó, míg Fülep nyakába egyéniben bronzérmet akasztottak.
Összetett sportágunkban, öttusában az idei volt a tizedik hazai világverseny, és a jubileumhoz illôen ez hozta a legtöbb magyar érmet az eddigi összes eseményt figyelembe véve. Korábban nem születhetett ennyi medália, annak köszönhetôen, hogy kezdetben külön bonyolították le a két nem világversenyeit. A férfiak számára 1954-ben, 1969-ben, 1979-ben és 1989-ben, míg a nôknek 1992-ben rendeztünk világbajnokságot Budapesten, ezt egészítette ki egy-egy kontinensbajnokság: az 1993-as gyôri nôi, és a 2000-es székesfehérvári férfi Eb. Az elsô „koedukált” esemény az 1999-es margitszigeti vb volt, ezt követte a 2000-es székesfehérvári Eb. Bizonyára sokan emlékeznek a nagy közönségsikert arató margitszigeti vb-re, ahol ugyanezekben a számokban (férfi és nôi egyéni, férfi csapat és váltó) állhattak versenyzôink a dobogó tetejére.
Nos, az akkori gyûjteményt szárnyaltuk idén túl Budakalászon Fülep bronzával.
A Margitszigettôl az Omszk-tó partjáig A két esemény nemcsak sikerességében hasonlít egymáshoz – pontosabban az 1999-es vb nem csupán a magyar eredményeket tekintve tette magasra a lécet, hanem a szervezôk számára is egyfajta követendô példa volt. Amikor 2004 novemberében az európai szövetség vezetôinek prágai ülésén Magyarországnak ítélték a 2006-os Eb rendezési jogát, tudtuk, az újabb hazai világverseny megrendezésekor nem lehet más a kiindulópont, mint 1999. Bár azzal is tisztában voltunk, hogy egy Eb természetesen kisebb horderejû egy vb-nél, bizonyos kérdésekben nem engedhettünk, vagyis: ha a Margitszigeten magasra tettük a lécet, azt nem engedhetjük
(sokkal) lejjebb. Alapkérdés volt a helyszín. 1999 elôtt soha egyetlen rendezônek sem sikerült egyetlen, szinte zsebkendônyi területen lebonyolítani az öt szám küzdelmeit – nekünk sikerült. Az Eb-t viszont már nem vihettük a Margitszigetre – nem azért, mert a mondás szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, hanem mert egy Eb költségvetésébe ez nem fért volna bele, ráadásul a Margitszigeten az öttusa Eb után két héttel kezdôdött az úszók kontinensbajnoksága. Keresnünk kellett tehát egy olyan terepet, ahol szintén „elfér” mind az öt szám – hogy ezzel újabb rekordot döntsünk, ugyanis Eb-t sem rendeztek még egyetlen helyszínen. Sajnos, ilyen jelenleg Magyarországon nincs. Bármelyik sportlétesítményt választjuk, oda legalább egy versenyszámnak új létesítményt kell készíteni (a Margitszigeten a vívás és a lövészet kapott ideiglenes otthont). Felvetôdött, hogy a budapesti férfi Világkupa helyszínein bonyolítsuk le a versenyt, és más megoldásokban is gondolkodtunk. Azután 2005 ôszén váratlan megoldás kínálkozott: a budakalásziak megkeresték szövetségünket, hogy rendezzük meg együtt a sportág 2006-os Európabajnokságát azon a tízezres lélekszámú településen, amely korábban még sohasem adott otthont ilyen rangos eseménynek, sôt, az öttusa számára teljesen szûzterületnek számított.. Belevágtunk: a Budakalászi Önkormányzattal és a GP Sporttal a közös rendezés mellett döntöttünk. Az Omszk-tó partján ugyanis négy szám lebonyolítására adottak voltak a lehetôségek, csupán a vizes tusával akadt gond. Ám egy vállalkozó ígéretet tett arra, hogy magánerôs beruházással az Eb idejére elkészül egy medence, közvetlenül a sportcsarnok mellett - vagyis megvalósulhat az álmunk: „Eb - egyetlen tenyérnyi területen”. Ahogy haladt az idô, láttuk, pénzügyi gondok miatt nem biztos, hogy a verseny kezdetére átadják az uszodát. Elkészült egy „vészforgatókönyv”, amely szerint az úszást a közelben található, festôi környezetben lévô Római strandfürdô medencéjében rendezzük meg. Szóval, Budakalász mellett döntöttünk, ugyanis a település jól megközelíthetô HÉV-vel, személygépkocsival és kerékpárral is. Abban szintén bíztunk, hogy a környék lakossága mozgósítható egy ilyen eseményre, továbbá, hogy az
■
MAGYAR EDZŐ 21
2006/3 Áttekintés a számok tükrében
A középdöntôbe és a döntôbe jutott magyar úszók (a döntôsöket vastag betûvel szedtük) Férfiak (18) Nôk (20) 50 m gyorsúszás Takács Krisztián 100 m gyorsúszás 200 m gyorsúszás Hosszú Katinka Hosszú Katinka 400 m gyorsúszás 800 m gyorsúszás 1500 m gyorsúszás Szepesi Nikolett 50 m hátúszás Bodrogi Viktor Cseh László Szepesi Nikolett, Verrasztó Evelyn 100 m hátúszás Cseh László, Rudolf Roland Verrasztó Evelyn, Szepesi Nikolett 200 m hátúszás Flaskay Mihály, Bodor Richárd Kovács Ági, Kovács Krisztina 50 m mellúszás Bodor Richárd Kovács Ági 100 mellúszás Kovács Ági, Bor Katalin 200 mellúszás Gyurta Dániel, Molnár Ákos 50 pillangóúszás Boulsevicz Beatrix 100 pillangóúszás Boulsevicz Beatrix, Lipcsei Krisztina 200 pillangóúszás Kis Gergô, Bodrogi Viktor Cseh László, Kerékjártó Tamás 200 vegyesúszás Jakabos Zsuzsanna, Hosszú Katinka Cseh László, Verrasztó Dávid Jakabos Zsuzsanna 400 vegyesúszás 4x100 gyorsváltó Férfi váltó Nôi váltó 4x200 gyorsváltó Férfi váltó Nôi váltó 4x100 vegyesváltó
Új országos csúcsok 8 számban, 13 alkalommal dôlt meg az országos csúcs Férfiak (4 számban 6 alkalommal) Cseh László 200m hát (kd) Cseh László 200m hát (d) Kis Gergô 400m gyors (ef) Férfi váltó 4x100m gyors (ef) Makány Balázs, Takács Krisztián, Fekete István, Zubor Attila Férfi váltó 4x200m gyors (ef) Kerékjártó Tamás, Makány Balázs, Kiss Boldizsár, Gercsák Balázs Férfi váltó 4x200m gyors (d) Kerékjártó Tamás, Makány Balázs, Kiss Boldizsár, Gercsák Balázs Nôk (4 számban 7 alkalommal) Boulsevicz Beatrix 100m pillangó (kd) Boulsevicz Beatrix 100m pillangó (d) Szepesi Nikolett 50m hát (kd) Szepesi Nikolett 50m hát (d) Nôi váltó 4x200m gyors (ef) Hosszú Katinka, Lipcsei Krisztina, Nagy Réka, Verrasztó Evelyn Nôi váltó 4x100m vegyes (ef) Szepesi Nikolett, Kovács Ágnes, Boulsevicz Beatrix, Verrasztó Evelyn Nôi váltó 4x100m vegyes (ef) Szepesi Nikolett, Kovács Ágnes, Boulsevicz Beatrix, Verrasztó Evelyn
1:57.76 (régi: 1:58.54, 2006) 1:56.69 (régi: 1:57.76, 2006) 3:51.02 (régi: 3:51.11, 1997) 3:23.08 (régi: 3:23.46, 1995) 7:24.14 (régi: 7:24.48, 1995) 7:24.10 (régi: 7:24.14, 2006)
59.64 (régi: 59.70, 2004) 59.11 (régi: 59.64, 2006) 29.22 (régi: 29.29, 2004) 29.13 (régi: 29.22, 2006) 8:09.67 (régi: 8:11.86, 1993) 4:07.96 (régi: 4:10.92, 1996) 4:06.66 (régi: 4:07.96, 2006)
20-25
2006/10/09 19:50
Page 1
20 MAGYAR EDZŐ hatottak az ott dolgozó edzôk mindennapi munkájára. E téren kiemelt fontosságú a szövetség felelôssége és állásfoglalása, mivel a sportág vezetô testülete az elmúlt 4-5 esztendôben kiemelt, éveken keresztül foganatosított technikai-, anyagi- és erkölcsi támogatást nyújtott a Jövô SC vezetésének, versenyzôinek (ingyenes pályahasználati kedvezmény, ösztöndíjak, elôlegezett bizalom, szponzorszervezés stb.) Jakabos Zsuzsanna a 400 m-es vegyesúszásban a negyedik helyen végzett, mégis sajnálattal állapítjuk meg, hogy az elmúlt két évben nem fejlôdött ezen a távon. Másik nagy nôi vegyesúszó reménységünket Hosszú Katinkát, aki más számaiban sorra javította egyéni rekordjait, kizárták fô versenyszámában (érdemtelenül) a 400 m-es vegyesúszásban, így egy esetleges éremtôl, vagy pontszerzéstôl fosztotta meg a versenybíróság a magyar úszósportot. A versenyzônôk nem elvárt sikerû EB szereplésének szakmai elemzésekor kiemelt figyelemmel kell megvizsgálni azt a helyzetet, hogy nevezett versenyzônôknek van-e szakosztályi felkészítésük során tudásszintjüket elvárt szinten segítô szakmai közremûködô lehetôség (edzôpartnerek, pályahasználat, kondíció-terem használat stb.). A fent említett elemzések következtetéseinek fôbb elemeit hasznosítani kell az olimpiai felkészítés hátralévô szakaszaiban!
■
4.) Utólag azt is meg kell állapítanunk, hogy a hátúszás mezônyét - különösen száz méteren - nem igazán jól mértük fel, mert a két hátúszó számból Cseh Lászlónak „csak” a hosszabbik távon sikerült érmet szereznie, ahol majdnem két másodpercet sikerült lefaragnia saját országos csúcsából.
Két érmet még vártunk További két dobogós hely „elúszott”. Az egyik rossz taktika, a másik pedig szigorú bírói ítélet miatt maradt el: “Boulsevicz Bea iszonyatosan erôsen kezdett 200 m pillangón, féltávnál még világcsúcson belüli idôt produkált. Elvitte a szíve, pedig biztos érmes lett volna, ha csak kicsit gyengébben kezd. 120-140 méterig világszínvonalú teljesítményre képes, már csak azt a hiányzó 60 métert kell összerakni, ami sikerülni fog edzôjével, Selmeci Attilával. Kis Gergô 400 m vegyesen az IFI EB-n elért idejével szintén dobogós lehetett volna, de a túl szigorú bírói ítélet miatt kizárták az elôfutamban. A LEN bírók szerint egy kézzel fordult a mellúszás után”. Ezúton szeretnénk megköszönni Turi György mesteredzônek, a Magyar Válogatott Vezetôedzôjének nemzetközileg is elismert kitûnô munkáját, és mindazon edzôinknek, akik versenyzôjük pontszerzésével, valamint legjobb idejük elérésével hozzájárultak a végleges országonkénti ponttáblázatban elért 6. helyezésünkhöz.
2006/3
A magyar úszók szereplése: Döntôbe jutottak: Aranyérem Cseh László 400 m vegyes Cseh László 200 m vegyes Ezüstérem Cseh László 200 m hát Bronzérem Kovács Ági 50 m mell Kovács Ági 100 m mell Kovács Ági 200 m mell Kerékjártó Tamás 200 m vegyes 4. helyezett Jakabos Zsuzsanna 400 m vegyes Boulsevicz Beatrix 100 m pillangó Boulsevicz Beatrix 200 m pillangó 5. helyezett Férfi váltó 4x100 m vegyes 6. helyezett Cseh László 100 m hát Szepesi Nikolett 100 m hát Verrasztó Evelyn 200 m hát Flaskay Mihály 50 m mell Nôi váltó 4x100 m vegyes 7. helyezett Bodor Richárd 100 m mell Szepesi Nikolett 50 m hát 8. helyezett Lipcsei Krisztina 200 m pillangó Verrasztó Dávid 400 m vegyes Hosszú Katinka 400 m gyors Nôi váltó 4x200 m gyors Férfi váltó 4x200 m gyors
■
MAGYAR EDZŐ 25
2006/3
Omszk-tó és környezete a nyári strandidôben sportesemény nélkül is sok látogatót vonz.
Az engedélyektôl a rajtig Az önkormányzat teljes egyetértéssel támogatta az eseményt, ami nagyban megkönnyítette a dolgunkat, például a különbözô engedélyek megszerzésénél. Ugyancsak az önkormányzat segítségével mintegy 60 önkéntest toboroztunk, s nekik három, elôadással összekötött eligazítást tartottunk. Elmagyaráztuk az öttusa alapjait, és az 1999-es vb felvételeivel hangoltuk ôket az eseményre. A fôként középiskolásokból álló önkéntes csapatnak kettôs feladata volt: Budakalászon és környékén ötezer szórólapot juttatott el a lakók postaládáiba, valamint hírverést végzett az Eb-nek az ismerôsök és családtagok körében, emellett a versenyen is különbözô feladatokat látott el a lebonyolításban. Egy világverseny sikeres megrendezéséhez elengedhetetlen a megfelelô színvonalú és egyben közelben fekvô szállás: a Hunor Hotel ennek megfelelt, ugyanis szolgáltatása méltó egy Eb-hez, a sportcsarnoktól pedig ötpercnyire van. Vegyük sorra az öt szám helyszíneit! Lövészet/vívás: a selejtezô lövészetét a szentendrei laktanyában bonyolítottuk le, majd a döntôs napokon már a sportcsarnokban felállított 35 Sius Ascor elektronikus gépre lôttek a versenyzôk. Látványos volt a 35 lôállás, a szurkolók pedig ezt az egyébként nem közönségvonzó számot is követni tudták a kivetítôk segítségével. A versenyszám befejezése után 15 perc alatt a csarnokban a lôtérbôl vívótermet alakítottunk ki, ahol szabályos körülmények között elhelyezhetô volt a nyolc verseny- és az egy tartalékpást. Úszás: az Omszk-tótól 15 percnyi autóbusz-útnyira található Római strandfürdô 33 1/3-os, hatpályás, feszített víztükrû medencéjében rendeztük meg – a strandolók érdeklôdése, biztatása mellett. Ez a létesítmény versenymedencének épült ugyan, de strandként üzemel, így rajtkövek és a kötelek nem tartoznak a medencéhez, ezeket ideiglenes megoldással pótolni kellett. Az Omszk-tó mellôl busszal, ingyen szállítottuk a nézôket is az uszodába, ami plusz feladatot jelentett. Lovaglás: eredetileg a sportcsarnok melletti füves focipályán szerettük volna megrendezni, ám a labdarúgó-csapat irreális feltételeket szabott, így a kisebb, 30x30-as strandröplabda-pályát választottuk, amit meg kellett nagyobbítani 45x50 méterre. Ezt egyetlen fa kivágása nélkül sikerült megoldanunk, igaz, a feladat sok földmunkával járt, ráadásul a
homok alatti altalajban lévô törmelék nem várt nehézségeket jelentett. (A pálya mellett felállított ideiglenes tribünön 2500 nézô fért el). A mondás szerint minden rosszban van valami jó: amiatt, hogy kisebb terület állt a rendelkezésünkre, szûk, nehéz – de a szabályoknak megfelelô – lovas-pályát tudtunk kialakítani, ezen viszont jobban érvényesült, kamatozott a magyar versenyzôk tudása. Futás: hogy a nézôk számára követhetô legyen a verseny, mindenképpen három, ezer méteres kört akartunk kialakítani, méghozzá úgy, hogy abból minél nagyobb rész essen a lovas-pálya területére, a táv többi része a tóhoz közeli részen vezetett. Ám mivel a tribün elôtti területen a pálya nehezen futható, laza homokos volt, az utolsó szakaszt inkább a tó melletti aszfalton jelöltük ki – a nézôk hatalmas kivetítôn követhették a távolabbi eseményeket –, de az izgalmas befutó már a közönség elôtt zajlott.
Jó versenynek is kell a cégér Bár az öttusa hazai világversenyei általában megmozgatják a nézôket – azért ma is elengedhetetlen a propaganda. Az úszószám helyszínének bizonytalansága miatt kicsit késôn kezdtünk a közvetlen hírverésbe, ám egy hónappal a verseny elôtt már jelentôs megjelenése volt az Eb-nek: 90 óriásplakát, ötezer szórólap, tv-„szpot” hirdette a közelgô eseményt. Az Eb névadó szponzora, a HVB Bank saját tv-hirdetést rendelt, és ügyfeleit szórólappal tájékoztatta a versenyrôl. A magyar csapat részvételével sajtótájékoztatókat tartottunk, mûsorfüzetet készítettünk, 1500 névre szóló meghívót postáztunk a szponzoroknak, egykori versenyzôknek és szakembereknek, valamint a szimpatizánsoknak. Az öttusa a kezdetektôl Európa-centrikus sportágnak számít, és mi is kijelenthetjük, hogy a budakalászi Eb-mezôny erôssége megközelítette egy világbajnokságét (egy-egy kínai, dél-koreai, mexikói, illetve egyesült államokbeli versenyzô szokott beleszólni az érmes helyezésekbe). A 23 ország több mint száz versenyzôje között megtalálható volt a két aktuális olimpiai bajnok (Vörös Zsuzsanna és az orosz Andrej Mojszejev), illetve harcba indult az Eb-specialista litván Edvinas Krungolcas, aki a legutóbbi három Eb aranyérmese volt. A magyarok mind a hat versenyszámban éremesélyesként rajtoltak.
Alap a kvalifikáló világbajnoksághoz A verseny rendezésének költségeit három, szinte egyforma forrásból kellett
fedezni. Az összköltség mintegy 40%-át az állami támogatás tette ki, 30-30%-ot pedig a szponzorok és a verseny saját bevétele (részvételi díj) jelentette. Már a szervezés elsô fázisában eldöntöttük, hogy belépôjegyet egyik helyszínen sem szedünk, egyfelôl, mert a jegynyomtatás-árusítás- és ellenôrzés költségei felemésztették volna a bevételeket, másrészt, mert azt akartuk, hogy ne a jegyárak határozzák meg a nézôszámot, vagyis minél nagyobb közönség látogasson Budakalászra. A verseny bevételi és kiadási mérlege nullszaldós lett, de a verseny járulékos beruházásaival (lovas-akadálypark, lovak, mikrobusz cseréje, idômérô órák, stb.) a sportág jelentôsen gazdagodott. A vártnál nagyobb számú sajtómunkatárs tudósított az eseményrôl, ôket a volt világ-és Európa-bajnok öttusázó, Madaras Ádám vezetett sajtóiroda szolgálta ki nemcsak az aktuális eredményekkel, hanem gyorsinterjúkkal és egyéb tudnivalókat tartalmazó friss hírekkel. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a szombat-vasárnapi döntôk lovaglásáról és futásáról egyenes közvetítést, míg a többi eseményrôl összefoglalókat adott. Az újságok címlapon hozták a magyar sikereket. A verseny után számtalan gratuláló és elismerô távirat érkezett a szervezô bizottsághoz. Az Eb-re hazánkba érkezett Dmitrij Szvatkovszkij, az európai szövetség elnöke, az európai szövetség vezetô testületének több tagja, valamint Joel Bouzou, a nemzetközi szövetség fôtitkára. Meghívásunkat elfogadták volt olimpiai és világbajnokaink, a 12 olimpiai bajnok közül tízen az eredményhirdetéseken is részt vettek. Az Eb után dr. Lamperth Mónika sportot felügyelô miniszter a minisztériumban fogadást adott a versenyzôk, edzôk, valamint a „háttéremberek” tiszteletére. A szervezésben és a lebonyolításban mintegy 160 személy vett részt, akiket az Eb szervezô bizottsága az Omszk-tó partján záró-partin látott vendégül. Munkájuk elismeréseként valamennyien átvehették „Az ötödik arany” elnevezésû köszönô emléklapot, amelyen a nyolc versenyzô és a két szövetségi kapitány csoportképe látható. Az eredményekben és lebonyolításban sikeres Eb ugyanúgy lendületet adhat a sportágnak, mint az 1999-es margitszigeti események, és egyben jó alapot jelenthet a 2008-ban Budapesten sorra kerülô felnôtt-világbajnoksághoz, amely egyben az utolsó olimpiai kvalifikáló verseny lesz. Pécsi Gábor, a Magyar Öttusa Szövetség fôtitkára, az Eb Szervezô Bizottságának elnöke
19-26
2006/10/09 19:50
Page 1
26 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Beszélgetés Fráter Viktóriával: sportról, marketingrôl, Peking olimpiájáról Fráter Viktóriát aligha szükséges bemutatni. Hosszú ideig a magyar ritmikus sportgimnasztika sikereket, bajnokságokat halmozó kiválósága volt már serdülô korától, 1989-tôl kezdôdôen - 1992 és 2000 között kerek száz (!) felnôtt országos bajnokságot nyert - s a roppant csinos bajnoknô megérdemelt hírnevet szerzett magának a nagy nemzetközi versenyeken, Európa-bajnokságokon, világbajnokságokon, nem kevesebb, mint három olimpiai játékokon – Barcelona 1992, Atlanta, 1996, s végül Sydney 2000 – képviselte színeinket. Jelenlegi pozíciója, munkája azonban mégis szükségessé tesz némi bemutatást, hiszen idén május óta a Pegazus Sport Tours Kft. marketing vezetôje, ráadásul nem is akármilyen project igazgatója egyben, de errôl késôbb. Ez és számos más egyéb is kiderül az alábbi beszélgetésbôl, amelyre az utazási iroda tágas fogadó helységében kerítettünk sort sportról, a szakmájáról, Peking olimpiájáról, pontosabban azokról, akik ott helyben látni szeretnék… – Mikor fejezte be az aktív versenyzést, mihez kezdett a gazdag pályafutást követôen? – nyitottuk kérdéseink sorát. – Tudatosan készültem, elôre tervezetten a „pályamódosításra”. Atlanta évében jutottam arra az elhatározásra, hogy elvégzem a TF-en (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) a négyéves sportmenedzseri szakot. Az olimpiai részvétel meghatározó csúcspontjai voltak versenyzôi karrieremnek, s iparkodtam el is követni minden tôlem telhetôt, hogy ezek az ötkarikás álmok valóra váljanak. Sydney-t tekintettem tehát a végállomásnak, s ennek megfelelôen éppen abban az évben fejeztem be tanulmányaimat, államvizsgáztam. – Remélem, nem tapintatlanság az iránt érdeklôdni - milyen eredménnyel? – Dehogyis… Igyekeztem ott is, s végül csupa jelessel államvizsgáztam. – Következhetett a gyakorlati debütálás, a munkába állás… – A sportesemények rendezése, szervezése-lebonyolítás érthetôen közel állt hozzám, s nyomban bele is vetettem magam. Zentai György cégénél kezdtem, a Dream and Beauty Kft.-nél, s egymást követték a Budapesten, illetve az ország más nagy városaiban rendezett kiemelkedô nemzetközi versenyek, Európa-bajnokságok, kupaküzdelmek, világbajnokságok…Kétezer júniusától két évig a Magyar Torna Szövetség és a Perfekt Rt. Marketing menedzserekén dolgoztam, ugyanezt végeztem késôbb a Magyar Atlétikai Szövetség keretei között, utána a Kawasaki Magyarországi Képviseleténél, de vezettem a Befutó címû mûsort a Hír TV-ben – egyebek között…Nem válogattam, minden érdekelt
és rengeteget tanultam közben… Birkózás, jégkorong, torna, motorsport, mûkorcsolya… sorolhatnám, a Mistral kávézólánc üzletvezetôjeként is kijártam az iskolát. – Akkor tulajdonképpen, lehet mondani, szinte törvényszerûen alakult és kötôdött is végül össze sorsa a Pegazus Tours-szal, amely immár hosszú idô óta a Magyar Olimpiai Bizottság egyik leghûségesebb és – tegyük hozzá – nagyvonalú támogatója, a szervezet hivatalos utazási irodája, amelynek vezetôje, Mausz Gotthárd ezer szállal kötôdik a magyar sporthoz, a valaha oly messze földön híres lovas kultúránk feltámasztása érdekében kifejtett törekvésektôl az olimpiai játékokra szervezett utazásokig… – A tornász- és a jégkorong világbajnokság meg számos egyéb nagyszabású hazai rendezvény szervezô bizottságaiban több alkalommal is együtt tevékenykedtünk, s számomra az elôrelépés lehetôségével kecsegtetett és természetesen megtiszteltetésnek vettem, elismerésnek éreztem, amikor a „fônök” az iránt érdeklôdött, hogy nem lenne-e kedvem a Pegazus Tours keretei között a kétezer nyolc évi pekingi olimpiai játékokra történô társasutazás projectjének az irányítása. -– Mielôtt tovább mennénk, hadd kérdezzem meg, hogy ebben a színes, változatos marketing munkában a sportgimnasztikai múlt – a versenyek természetszerû ismeretén túl – miben szolgált a segítségére? – Eléggé céltudatos voltam versenyzôként is, márpedig a mi sportágunk nem képzelhetô el fegyelem, lemondás, önfegyelem és kitartás nélkül…A munkámban is érezhetôen kamatoznak ezek a tu-
lajdonságok, a céltudatosság és a szívósság, a kitartás mindenekelôtt…No meg bírom a „gyûrôdést”, ma is jó fizikai kondícióban vagyok, erre külön is vigyázok. – Apropó, erônlét… Csak úgy közbevetve: kapcsolata az élô sporttal, kedvenc sportágával, a ritmikus sportgimnasztikával? – Magától értetôdôen szorosan követem a sportág alakulását, s igyekszem tevôlegesen is részt vállalni benne. Elvállaltam a nyolcadik kerületben az OSC Ritmikus Gimnasztika Sportegyesületének elnöki teendôit. Mondhatom, eléggé szegényes körülmények között küszködünk, ám remélem, idôvel sikerül elôteremteni a megfelelô feltételeket mind a kívánt számú edzéshez és a versenyprogramhoz is. – Beszéljünk most Pekingrôl, a legközelebbi nyári olimpiai játékok helyszínérôl, pontosan az ehhez illeszthetô Pegazus tervekrôl, elképzelésekrôl… Milyen utazó létszámra gondolnak?... Igaz, még csaknem két esztendô van addig hátra, de az idô szárnyal, s nem mindennapos kis túráról van itt szó, hanem elôrelátó és idôben történô tervezésrôl-szervezésrôl. – Így igaz, ez egy rendkívüli projekt minden tekintetben…A létszám?... Legutóbb Athénba kétezer négyben háromezer fôt utaztattunk és a visszajelzések szerint általános megelégedésre történt minden az oda- és visszautazástól kezdôdôen - az ottani szálláson, ellátáson, helyi közlekedés biztosításán át - a versenyekre szavatolt jegyekig valamennyi fontos vonatkozásban. A tervezett létszám most is háromezer. – Mit tudhatunk ma, már jó elôre a majdani lehetôségekrôl? – Az érdeklôdést, a figyelmet felkeltô kampány kezdete szeptember. Elképzeléseink szerint erre, a kommunikáció és a média megszokott eszközeinek bevetésén túl, különbözô kiemelkedô sportesemények alkalmát használjuk fel, s a fôszerepet az ismeretterjesztésben, a reklám hadjáratban személyes fellépéssel, közremûködéssel huszonhárom népszerû olimpiai bajnokunk vállalta.* – Légi utazás, helyszín kijelölés, jegyek, árak? – Úgy hangzik, mintha valójában érdekelné a pekingi” kaland”… – Természetesen…
■
MAGYAR EDZŐ 19
2006/3
Európa úszó vizsgája a Margitszigeten ÉRTÉKELNEK A SZÖVETSÉGI KAPITÁNYOK A LEN 28. Budapesti Úszó Európa–bajnokságán 40 ország 611 úszóversenyzôje vetélkedett. Már az Eb megkezdése elôtt bizonyos volt, hogy a nemzetek és a versenyzôk száma túlszárnyalja az eddigi rekordokat, éppen úgy, mint ahogy a magyar úszósport történetében korábban 58 versenyzôt számláló csapatot sem állítottunk ki még soha. A népes csapat versenyeztetése nem kis feladatot rótt az edzôkre, gyúrókra, orvosra, és szövetségi kapitányokra egyaránt. A magas létszámú részvétel szakmai elônye - jegyezzük meg -, hogy a 19 éves átlagos életkorú csapatunk a legnagyobb kontinensversenyen szerezhetett rutint, amelynek kamatait a jövô évek világversenyein kaphatjuk vissza. Igazolódott az a feltevés is, hogy a budapesti „nagy” Eb (az olimpiász közepén megrendezett Eb nem ütközött más eseménnyel, ezáltal a kontinens fô versenyévé lépett elô) az európai úszók töretlen fejlôdését mutatja. Minden kétséget kizáróan ezt támasztják alá az Eb-n úszott világ-, és Európa-rekordok, amelyeket a késôbbiek során részletesen tárgyalunk. Úszósportunk az európai úszás nagy tortájából most is kivette tekintélyes rész-szeletét, a nemzetek pontversenyében az elôkelô 6. helyen végeztünk, míg az összesített éremtáblázaton a 9. helyet szereztük meg.
A magyar úszó csapat szereplésének általános értékelése 1.) Tárgyilagos örömmel mondhatjuk, hogy a Magyar Úszó Válogatott nem “egyemberes”, mivel 8 számban - ebbôl négy váltó -, összesen 13 országos csúcs született. Azt hiszem, ennél jobban semmi sem bizonyítja, hogy nem egy versenyzôbôl áll a magyar úszósport. Versenyzôink a 36 Európa-bajnoki versenyszámból 20 alkalommal szerepeltek döntôben, három számban pedig, két magyar résztvevôje is volt a finálénak. Kétszer döntött csúcsot Boulsevicz Beatrix (100m pillangó), Szepesi Nikolett (50m hát), Cseh László (200m hát), a Szepesi Nikolett, Kovács Ágnes, Boulsevicz Beatrix, Verrasztó Evelyn összeállítású 4x100 méteres vegyesúszó váltó és a Kerékjártó Tamás, Gercsák Balázs, Kiss
Boldizsár, Makány Balázs alkotta 4x200 méteres gyorsúszó váltó. Kis Gergô 400 m gyorson javított magyar csúcsot, illetve ezt tette a Makány Balázs, Takács Krisztián, Fekete István, Zubor Attila összeállítású 4x100 méteres és a Hosszú Katinka, Lipcsei Krisztina, Nagy Réka, Verrasztó Evelyn összeállítású 4x200 méteres gyorsváltó is. 2.) Cseh László teljesítménye szakmailag kiemelkedô volt, míg a legnagyobb közönségsikert egyértelmûen Kovács Ágnes aratta, akit talán egyedüliként nem bénított meg, hogy ilyen csodálatos hazai közönség elôtt versenyezhetett, nemhiába ô az egyik legrutinosabb tagja a csapatnak.. Kerékjáró Tamás 27 évesen is képes volt élete legjobb eredményével a dobogóra állni. 3.) Szót kell ejtenünk a csalódásokról is. Ebbe a kategóriába tartozik Gyurta Dániel szereplése, akitôl – így utólag is bevallva – egyértelmûen aranyérmet vártunk. Rémálmunkban sem gondoltuk volna, hogy még a fináléba se jut be 200
m mellen. Dániel visszaesése érthetetlen, hiszen két évvel ezelôtt az Athéni olimpián elért ideje és az idei országos bajnokságon mutatott teljesítménye is aranyéremre jogosította volna. “Javulnia kellett volna az OB-hoz mérten, (a bajnokságon kétszer úszott 2:12 közeli idôt), ehhez képest két másodpercet romlott. Talán a pihentetés szakasza nem jól lett beosztva, s fáradt lehetett, mert edzôje ragaszkodott a 2004-es olimpia elôtti edzéstervéhez. Az akkor 15 éves versenyzô gyorsan regenerálódott, de most 17 évesen, 6 cm-el magasabban és 5-6 kg-mal nehezebben, nem volt képes kipihenni a terhelést. Gyurta Dániel felkészítésének és EB szereplésének késôbbi szakmai elemzése során az is megvizsgálandó, hogy a Jövô SC-ben hosszabb idô óta tapasztalható edzô-versenyzô cserék/kapkodások mennyiben hatottak – visszahúzóan (?) – a szakosztály élversenyzôinek felkészítésére és szereplésére. Az is értékelendô, hogy az SC vezetés-technikai módszerei miként
18-27
2006/10/09 18:48
Page 1
18 MAGYAR EDZŐ
■
Elnézést a kitérôért, mivel ezek a fogalmak a médiában, hogy felelôsség és kudarc nagyon sokat szerepel nem mindig jól értelmezve. Az Európa-bajnokság után is megállapítható, hogy technikai felkészültség tekintetében a világ élvonalában vagyunk, ami edzôink magas színvonalú oktatását fémjelzi. Az edzôk többsége kiszolgáltatott helyzetben van versenyzôjével szemben, mivel bére, jutalma, ösztöndíja, versenyzôjének eredményességétôl függ és éppen ezért fél, hogy versenyzôje elhagyja és egzisztenciális probléma elé állítja. Mentális felkészítésben és egyes versenyzôk fizikai képességeiben el vagyunk maradva még mindig a világ élvonalától! Az egyesületi és központi edzéseken még mindig nagyobb hangsúlyt kell fektetni:
• a munka mennyiségére és minôségére. • A versenyzôk lábmunkájára. • A fizikai képességek növelésére. • A versenyzôk mentális felkészítésére. • Legeredményesebb ellenfeleink rendszeres és tudatos elemzésére. • A tehetséges utánpótlás versenyzôk hatékonyabb menedzselésére. Összességében elmondhatjuk, - ha figyelembe vesszük, hogy a magyar vívósport bázisa szûk, hátországa korlátozott, kevés a fôállású edzô, a vidék vívása vergôdik, az egyesületi támogatások drasztikusan csökkentek, egyre kevesebb pénz jut az utánpótlásra, a szponzori támogatások bizonytalanok, az egész magyar versenysport alulfinanszírozott, - akkor ez az Európa-bajnoki szereplés – 2 arany, 2 ezüstérem, 26 olimpiai pont – kitûnô szereplés volt!!! Jó
2006/3
lenne, ha az állami sportvezetés észrevenné azt a tényt, hogy az eredményeket az utolsó három olimpián, 8-10 sportág eredményessége határozta meg, ezért komolyabb differenciált támogatási rendszert kellene bevezetni addig, amíg ezek az ún. siker sportágak is tönkre nem mennek. Természetesen csak akkor, ha a sikeres olimpiai szereplés fontos! Az elôzôekben elemeztem, hogy mi kell a sportban a sikerhez. A tehetséges versenyzô és a megszállott nagy tudású szakember mindig volt, van és lesz a magyar vívósportban. Vajon az állami sportvezetésben is meglesz az a tehetséges, megszállott vezetô, aki biztosítja a kitûnô feltételeket a magyar sport számára, hogy két év múlva a pekingi olimpia után is örömmel ünnepelhessünk! Kovács Tamás mesteredzô, az MVSZ technikai igazgatója
Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, 06-30-991-0203; 06-30-579-3626. Internet: www.met.iif.hu; www.magyaredzo.hu. E-mail:
[email protected]
ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á m Fény A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............………… aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.
■
MAGYAR EDZŐ 27
2006/3
– Nos, mint az elôzô olimpiák esetében, a légi utat illetôen tárgyalunk a MALÉV-val a menetrendi lehetôségekrôl, hiszen Budapest-Peking között mûködik menetrendszerinti összeköttetés, azután szóba jöhetnek persze charter járatok is… Vajda László, a MOB korábbi igazgatója, aki elôzôleg már Sydneyben, majd Athénban is vezetôbeosztásban segítette a rendezô bizottságokat. Most a kínai szervezô bizottság fôosztályvezetôje Pekingben, hallatlanul tájékozott, s helyi ismeretei révén rengeteget segít nekünk a tájékozódásban, egyebekben. – Kijelölték már a magyar szurkolók-látogatók szálláshelyét? – Igen, s úgy tûnik – és ez nem a reklám helye, teszem hozzá! – ideális. A kínai fôvárosnak, ennek az irdatlan metropolisznak az egyik északi kerületében terül el, s úgy kell elképzelni, mint valami
szabályszerû üdülôvárost, még inkább, mint egy hatalmas méretû élményparkot. A neve Longmai, az ötös számú metró vonal érinti, s nagyon rövid idô alatt kényelmesen el lehet onnan jutni az olimpiai versenyszínhelyekre. Szolgáltatásai között uszoda és élmény-fürdô, golf, bowling, íjászat, tenisz található, sportpályák és labdajáték csarnokok – sok minden... – Végül egy nem elhanyagolható, sôt lényeges és zsebbevágó kérdés, jóllehet tudjuk, a mai viszonyok között, az ingatag üzemanyag-, utazási és egyéb emelkedô árak idôszakában ez talán még nem is idôszerû kérdés: mennyibe kerül egy olimpiai utazás Pekingbe, ha már most szeretnék erre benevezni? – Félpanziós ellátással, nyolc éjszakát számítva, s beleszámítva egyben hat, lehetôleg magyar részvétellel zajló sport-
esemény jegyét, nyolcszázhuszonötezer forint egy fôre. – Viktória, köszönjük az összegzést, a tájékoztatást, s jó érzéssel könyvelhetjük el, hogy egy olyan kiváló volt sportoló, mint ön, a hivatásában is hamísítatlan profiként teszi a dolgát. Gallov Rezsô ••• * A pekingi olimpiai kampányban tevôleges szerepet vállalt huszonhárom olimpiai aranyérmes: Benedek Tibor, Csollány Szilveszter, Czene Attila, Dunai Antal, Fábián László, Gyulai Zsolt, Hegedûs Csaba, Igaly Diána, Kárpáti György, Kovács István, Kovács Antal, Kósz Zoltán, Magyar Zoltán, Martinek János, Mizsér Attila, Nagy Tímea, Novák Ferenc, Pulai Imre, Szabó Bence, Szabó József, Ránkyné Németh Angéla, Rózsa Norbert, Zsivótzky Gyula.
Végsô búcsú Körmöczy Zsuzsától (1924-2006)
Hosszú évek óta tudtuk, súlyos betegséggel küszködik, amelyet hallatlan lelkierôvel és derûvel viselt, soha nem panaszkodott, jó kedélyét soha nem veszítette el. Egy fényes és egyedülálló egyéniség távozott közülünk, a magyar nôi tenisz sport legkiemelkedôbb alakja, Körmöczy Zsuzsa. Szeptember 16-án hunyt el - 1924-ben született Budapesten - augusztus 25-én töltötte be 82.-ik életévét. Kivételes népszerûségét egyaránt köszönhette szerénységének, nagyszerû sporteredményeinek, a sport iránti végtelen szeretetének, nem mindennapos humorérzékének, sokoldalú felkészültségének és kedves, lebilincselô modorának. Az UTE-ban kezdett versenyszerûen teniszezni 1933-ban, a továbbiakban a BBTE (1936-40), a BEAC (1945-47), ismét a BBTE (1947-48), majd a 1948-tól egészen pályafutása befejezéséig (1966) a Vasas versenyzôje. Fejlôdését, sikereit Somogyi Ferenc edzô irányítása alatt érte el. Életét maradéktalanul a családnak és a sportnak, a tenisznek szentelte. Hazai és nemzetközi gyôzelmeinek páratlanul hosszú sorozata 1938-ban kezdôdött. Az örökös magyar bajnok elsô kiemelkedô nemzetközi sikereit 1947-ben aratta, a párizsi Roland Garroson a vegyespárosban harmadik, ugyanebben a számban nyeri a versenyt Monte-Carlóban és Nizzában is. A következô években szinte menetrendszerûen gyôz egyesben Monte-
Carlóban, párosban és egyéniben egyaránt nevet és elismerést szerez magának Párizsban, Wimbledonban, Rómában is. Pályafutása csúcsára 1958-ban ér fel. Ebben az esztendôben végig fantasztikus formában szerepel, sorra aratja gyôzelmeit Nizzában, Monte-Carlóban, Cannes-ban, legyôzhetetlennek bizonyul a párizsi Roland Garroson, s Wimbledon füves pályáján is az elôkelô harmadik helyen végez. Nem csoda, hogy ebben a kivételes évben ôt választják az Év sportolójának hazánkban, s a nôi teniszezôk világranglistáján a második helyre kerül. A nemzetközi teniszvilágtól 1964-ben köszön el, Casablancában vegyes párosban a harmadik helyen végezve, míg az itthoni karrierjét 1966-ban zárja a csapatbajnokságban elért bajnoki címmel. A pályán kívül is a sportért tett, dolgozott egész életében. Egyebek között az Országos Testnevelési és Sporthivatal munkatársaként munkálkodott 1964-tôl 1971-ig, majd a Testnevelési Fôiskola nemzetközi referense lett, innen vonult nyugdíjba 1984-ben. Sportvezetôként, a nôi válogatott kapitányaként mûködött 1964-71 között, 1985-tôl kezdôdôen a Vasas szakosztályának vezetôje, majd 1990-tôl ennek elnöke. Ugyanebben az esztendôben az újjáalakult BBTE elnökségi tagja is. Tapasztalatairól, élményeirôl 1961ben megjelent népszerû könyvében ír, a Tenisz varázsában.
Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar tenisz sportot, s kifejezô, amit a haláleset után a sportág Körmöczy-korszak utáni idôk két legkiemelkedôbb egyénisége nyilatkozott a Nemzeti Sport hasábjain. Temesvári Andrea: „Óriási veszteség érte a magyar teniszéletet. A legnagyobbak közé tartozott.” Taróczy Balázs:”A tenisz és a családja volt a mindene. Nagyon sajnálom, hogy nem láthattam teniszezni, de tudom, nagy küzdô, csodálatos játékos, kiváló ember volt.” Emlékét kegyelettel ôrizzük a magyar sport legnagyobb alakjainak sorában. g. r.
17-28
2006/10/09 18:42
Page 1
28 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Fotó: Böhm
■
MAGYAR EDZŐ 17
2006/3
Az Európa-bajnokság eredményessége szakáganként I. II. III. IV. V. Párbajtôr 2 1 1 Kard 1 Tôr összesen 2 2 1
VI. -
Olimpiai pont 21 5 0 26
ÉREMTÁBLÁZAT Arany 5 2 2 2 1 -
Ezüst 1 2 1 1 3 2 1 1
Bronz 3 2 2 3 3 1 4 -
Összesen 9 4 5 4 5 6 3 5 1
SZAKÁGI EREDMÉNYESSÉG Arany Párbajtôr 2 Kard Tôr 2
Ezüst 1 1 2
Bronz -
Olimpiai pont 21 5 26
Oroszország Magyarország Románia Németország Franciaország Lengyelország Ukrajna Olaszország Nagy-Britannia
Az új mesterdzôk (balról): Barina József, Csoma Ferenc, Nedeczky György, Kovács István, Zemen János, Merész András
ÔK HATAN
Bemutatjuk a mesteredzôi cím idei kitüntetettjeit Folyóiratunk legutóbbi, idei második számában közöltük a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kollégiumának döntését ar ról, hogy az országos sportági szakszövetségeink javaslatainak figyelembe vételével kiket tüntetett ki a megtisztelô Mesteredzôi elismeréssel. A rövid, távirati tömörségû hivatalos közléssel egyetemben ígértük, hogy soron következô számunkban igyekszünk egy kissé közelebbrôl is bemutatni a hat kiváló szakembert. Ennek az elégedettséget kölcsönzô kötelezettségnek teszünk ezúttal készséggel eleget.
Barina József „maratoni” elismerése Barina József tipikus példája annak, hogy a pályafutását sikeréhesen záró versenyzô, megszállott edzôvé válhat, és tanítványok sorát vezetheti Európa-bajnoki meg világbajnoki dobogókra. Az Alois Dallmayr-Tolnatext Kajak-Kenu SC szakembere eredményei elismeréseként a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kuratóriumának döntése nyomán megkapta a mesteredzôi címet. Idôszerû volt, mert Barina József három évtizede dolgozik kiemelkedôen Szekszárdon. Ráadásul a jelenleg legsikeresebb magyar sportág utoljára hat éve részesült hasonló elismerésben, amikor a Pulai-Novák olimpiai bajnok kenupárost felkészítô Szabó Attila lett mesteredzô. A Tolnán született 49 esztendôs szakember hetedik osztályban, Szekszárdon kezdett el kajakozni, majd középiskolásként került Szegedre, ahol a hetvenes évek kajakkirályát, Csapó Gézát figyelhette. ••• - A Tisza-parti városban olyan klasszisoktól leshettem el a technikai, erônléti, taktikai felkészítés fogásait, mint Csapó Géza vagy az egykori jugoszláv olimpiai bajnok Mateja Ljubek –
emlékszik vissza a szegedi évekre Barina József. - Mivel nem voltak kiugróan jó eredményeim, fiatalon elkezdtem edzôsködni. Már sportolóként is jegyzeteltem a versenyeket követôen, nyugodtan mondhatom, hogy tudatosan készültem az edzôi pályára. A Szekszárdi Spartacus éppen válságban volt, a megszûnés határára került, és ide hívtak edzônek. Ez önmagában is óriási kihívás, ugyanakkor egy fiatalnak hatalmas lehetôség is, hiszen elképzelései megvalósításához szabad keze van. – A magyar sporton is végigsöprô átalakulási hullám során 1991-ben jött létre a Tolnai KKSC, a mai klub elôdje. – Egy romos fürdôházból kezdtük el felépíteni a jelenlegi telepünket, és ennek során hoztuk létre 1991-ben az új egyesületet feleségemmel. Fokozatosan évrôl-évre több fiatallal foglalkoztunk, és lassan az eredményeken is meglátszott a sok munka. Az Alois Dallmayr-Tolnatext Kajak-Kenu SC-ben a legkisebb korosztálytól az élversenyzôkig összesen 55 igazolt sportoló készül. Itt lett ifjúsági világbajnok a síkvízi kajakozó, Faldum Bereniké, ám Barina József tanítványai közül a maratoni szakágban indulók a legeredményesebbek. Jámbor Atilla háromszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok, Szakály Viktor kétszeres világbajnok, míg Barta Diána kétszeres ifjúsági világbajnok.
EDZÔI RANGSOR Udvarhelyi Gábor MTK Kulcsár Gyôzô BSE Nedeczky György BVSC Decsi István BSE Gerevich György Vasas Somlai Béla Vasas Varga József BHSE
13,75 4,25 3,00 1,25 1,25 1,25 1,25
4. EGYESÜLETI RANGSOR BVSC BHSE VASAS BSE MTK
11,75 9,25 2,50 1,25 1,25
Párbajtôrözôink kiemelkedôen szerepeltek ezen az Európa-bajnokságon, amelynek alapja volt az újonnan kialakított központi és egyesületi munka aránya, a munka intenzitásának növelése, szakmai teammunka kialakítása. Kulcsár Gyôzô szövetségi kapitány kitûnô munkát végzett az évközi felkészülés során. Bevezette a hétvégi 4-5 napos tatai edzôtáborokat havonta, ezzel nem vonta ki a versenyzôket az egyesületi munkából. És egy hosszú hétvégén 8 edzéssel készítette fel a versenyzôket a Világ Kupa versenyekre, növelve a versenyzôk állóképességét. Kovács Iván és a férfi párbajtôr csapat kiemelkedô vívással nyert aranyérmet, sôt Imre Géza sem volt
Megvásárolható: TF jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 3000.– Ft
messze a dobogótól. Nôi párbajtôrcsapatunk ezüstérme is kitûnô, egyéniben egy-egy találattal vesztettek lányaink a direkt táblán, amit elsôsorban a koncentrálóképesség hiánya okozott. Kardvívóink közül a nôk gyengén teljesítettek, teljesítményük mind az egyéniben, mind a csapatban értékelhetetlen! Hét éve, amióta a nôi kardvívás szerepel a világversenyek mûsorán, ugyanazzal az összeállítású csapattal veszünk részt, nem tudott új, tehetséges versenyzô beépülni a csapatba, az amúgy sem kiemelkedô tudású versenyzôk közé. Férfi kardcsapatunk ezüstérme kitûnô eredmény, de a döntôben a románoktól elszenvedett vereség fájó, mivel az elômérkôzések során erôsebb csapatokat vertünk meg. Egyéniben sajnos nem kerültek döntôbe versenyzôink, de el kell mondani azt a tényt is, hogy olyan versenyzôktôl kaptak ki, akik a Világranglistán hasonló vagy jobb helyen állnak. A legnagyobb csalódást nôi tôrvívóink okozták, akik az egyéni verseny során kiestek, csapatban pedig a szerény hetedik helyen végeztek. Büntetlenül nem lehet végig versenyezni a szezont. Szinte minden Világ Kupán és Grand Prix versenyen részt vettek versenyzôink, és az Európa-bajnokságon - úgy, mint tavaly Zalaegerszegen - egy fáradt, fásult csapat benyomását keltve mélyen a tudása alatt teljesített. Férfi tôrvívóinkról, annak ellenére, hogy nem értek el kiemelkedô eredményt, pozitívan lehet beszélni, mivel a négy nagyon fiatal versenyzô az egyéniben jobb versenyzôket vertek meg és eredményesebb versenyzôktôl szenvedtek vereséget. Csapatban elért IX. helyezés az elôzô évekhez képest is, egy kisebb fajta elôrelépést jelent. A világversenyek után mindig felteszik a kérdést, hogy kié a siker, kié a felelôsség, mi a különbség a csalódás és kudarc között? A siker elsôsorban a versenyzôé, másodsorban az edzôé, harmadsorban a szövetségi kapitányé. Ha az edzô maximálisan jól végezte munkáját, a szövetségi kapitány korrektül válogatott, menedzselt, fegyelmet tartott stb., és a versenyzô ennek ellenére nem jól teljesít, akkor kié a felelôsség? Szerintem a versenyzôé, pedig ez hazánkban nem így mûködik! Ha egy versenyzô önmagához képest gyengébb eredményt produkál, az csalódást okoz, ha egy sikeres sportág egy világversenyen teljes egészében leszerepel, az lehet kudarc. Véleményem szerint, ha egy sportoló vagy sportág mindent elkövet a sikeres szereplés érdekében és mégsem jön össze a várt eredmény, az akkor nem kudarc, hanem várakozáson aluli szereplés.
16-29
2006/10/09 18:41
Page 1
16 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Összefoglaló az izmiri vívó Európa-bajnokságról A Magyar Vívó Szövetség 2005. évi tisztújító közgyûlése elfogadta a sportág 2006. január 1-tôl bevezetésre kerülô megújulási programját, amelynek elsô lépése volt a döntéshozók és végrehajtók szétválasztása, valamint a támogatók gyakorlati bekapcsolása sportágunkba, vagyis a 15 fôre csökkentett új elnökség megválasztása. Második lépésben létrejöttek a szakági bizottságok, amelynek folytatása volt a két szövetségi kapitányi poszt megszüntetése a felnôtt és utánpótlás vonatkozásában, majd valamennyi szakág élére egy-egy fegyvernemi szövetségi kapitányt állítottunk 2006. január 1-tôl, akik az adott fegyvernem egész vertikumát (kadet, junior, felnôtt) irányítják egyszemélyi felelôsként. Így a kialakított három szakági bizottság - amelynek kontroll szerepe van -, nagyban tudják segíteni a három szakági szövetségi kapitány munkáját. Mi indokolta a változtatást? • A Magyar Vívó Szövetség szakmai irányítása több mint 50 éve ugyanabban a rendszerben dolgozott - szövetségi kapitány, plusz fegyvernemi edzôk, külön utánpótlás vezetô -, pedig már nem négy, hanem hat fegyvernem van, amit egy szakember bármilyen tehetséges, képtelen teljességgel ellátni. Ez a rendszer már a „nagy” vívó nemzeteknél régen nem így mûködik. • Az utánpótlás külön dolgozott, a gyors, hatékony felzárkóztatás, menedzselés elmaradt. • Eredmények elmaradása esetén soha nem volt felelôs, egymásra mutogatás volt, mivel a hatáskörök több kézben voltak. Ez a struktúra nagyobb lehetôséget nyújt a tehetséges versenyzôk menedzselésére, hiszen az ilyen vezetôknek jobb rálátása van a fegyvernem egészére. A technikai igazgató összefogja és koordinálja a rendszert, mûködését irányítja, kapcsolatot tart a mûködéshez szükséges egyéb intézményekkel. Az új struktúra létrehozása az egyszemélyi vezetôk kinevezésével tiszta, átlátható, ellenôrizhetô és számon kérhetô viszonyokat teremt a vívósportban, amely évtizedek óta hiányzott a sportágunkban. Ez év januárjában ebben a szellemben kezdték meg munkájukat a szakági bizottságok és szövetségi kapitányok,
amelynek elsô nagy megmérettetése az izmiri Európa-bajnokság volt. Az évközi Világ Kupa és Grand Prix versenyek eredményei azt mutatták, hogy sikeres szereplés várható az Európa-bajnokságon, mivel egyéniben Boczkó Gábor párbajtôrben, Nemcsik Zsolt kardban nyert összetett Világ Kupát, csapataink közül a világ elsô öt csapata között végzett a nôi és férfi párbajtôr, a nôi tôr, a nôi és férfi kardcsapat. Tehát elmondhatjuk, hogy a világ élvonalában az elsô öt nemzet között tartjuk helyünket. A szakágak növelték a központi edzések és edzôtáborok számát és lényegesen nagyobb súlyt fektettek a technikai képzés mellett: • a versenyzôk lábmunkájára, • a taktikai feladatok megoldására, • a fizikai képességek növelésére, • a versenyzôk profi szemléletének formálására, • a legeredményesebb ellenfelek rendszeres és tudatos kielemzésére, • a versenyzôk pszichikai felkészítésére. Egy világversenyre való felkészülés során felvetôdik az a kérdés, hogy mi kell egy sportág sikeres szerepléséhez? Alapvetôen: • tehetséges, profi szemléletû sportoló, • jól felkészült szakember, • kitûnô feltételek, Összességében: • jól mûködô szakosztály, • jól mûködô szövetség, • rendszeres, elôre tervezhetô állami támogatás, • hosszútávra kötött szponzori szerzôdések, • infrastruktúra, • vidéki regionális központok mûködése, • magas színvonalú edzôképzés, továbbképzés, • iskolai vívás, • támogató média, • sportágon belüli egyetértés. A versenyzô, a szakember és a jó feltételek, tehát a siker alapjai, egymástól elválaszthatatlanok, egyik a másik nélkül nem mûködik. Mi kell a vívósport sikeres felkészülésének megvalósításához az elôbbiekben felsoroltakon kívül?
• Gondosan és jól elkészített szakmai program, • a szakmai programnak maradéktalan végrehajtása, • a felkészülés során fegyelem, • anyagilag és erkölcsileg megbecsült szakemberek, • a központi és egyesületi munka közötti helyes arány, • a szakemberek közötti zavartalan csapatmunka. Egy nagyon fontos tényezôrôl ritkán beszélünk, még pedig arról, hogy a sikeres szereplésnek - egy jó felkészülés esetén - oka lehet a versenyzô profi szemléletének hiánya, fegyelmezetlensége, a verseny során bepánikolása, az esélyesség súlya alatti teljes rövidzárlat, vagyis egyértelmûen a versenyzôi felelôsség! A magyar vívóválogatott évek óta erején felül teljesített a világversenyeken, mivel kevés kiemelkedô egyéni eredményekkel rendelkezô versenyzô tagja a válogatottnak, és ezeknek a „húzó” embereknek a teljesítményétôl függ a csapat összteljesítménye. (Nagy Tímea, Hormay Adrien, Kovács Iván, Imre Géza, Boczkó Gábor, Nemcsik Zsolt, Mohamed Aida, Knapek Edina). Minden felkészülést az évközi munka alapozza meg. Ha az évközi munka tele van sérülésekkel, edzéskihagyásokkal, magánéletbeli problémákkal, sportszerûtlen életmóddal, akkor szakmailag bármilyen jó a közvetlen felkészülés a világversenyre, az eredmény elmarad. Másik gondja a sportágunknak, hogy a felpörgetett, kiélezett nemzetközi versenyprogram, az évente 10-14 Világ Kupa, Grand Prix verseny, valamint az újonnan bevezetett Grand Prix csapatversenyeken való részvétel jóval hamarabb kiégeti a versenyzôt, amit sportágunkban az egyre jobban szûkülô edzôi gárda egyre nehezebben tud pótolni olyan fiatal tehetségekkel, akik a felnôtt mezônyben is helyt tudnának állni. Edzôinknek is át kell gondolniuk, hogy a szakmai elôrelépéshez milyen új technikai-taktikai elemeket kell megtanítani, hogyan lehet fokozni versenyzôink speciális állóképességét a még sikeresebb szereplés érdekében, hogy továbbra is versenyben maradjunk a nemzetközi élmezônnyel. Valamint a hazai és nemzetközi edzôi képzéseken, továbbképzéseken, fórumokon való részvételükkel fokozni szakmai tudásukat.
■
2006/3
De már a sokszoros világbajnok kenus, Györe Attila is itt készül. – Tudjuk jól, nem elég, ha valaki jó szakember, meg kell találni azokat a fiatalokat is, akik tehetségükkel igazolják az edzô felkészültségét. De az aligha lehet a véletlen mûve, hogy Barina József versenyzôi elsôsorban a maratoni szakágban érik el a sikereket. – Mindkét szakágban vannak versenyzôink, de valóban maratonon érjük el a legjobb eredményeket. Már versenyzôként is elsôsorban a hosszú távú számokat kedveltem, mert itt rendkívül komoly szerepe van a taktikának is. Ráadásul látványos, sokkal több nézô tudja nyomon követni. Egyes nyugateurópai országokban annyira népszerû, hogy tömegek figyelik a versenyeket. Spanyolországban, például, rendeztek már olyan viadalt, ahol kétszázezer nézô volt. – A maratoni kajakosok, kenusok azonban óhatatlanul ritkábban, kevesebbszer kerülnek reflektorfénybe, hiszen a szakág nem szerepel az olimpia mûsorán, márpedig a legnagyobb fi-
MAGYAR EDZŐ 29 gyelem mindig azokat a versenyzôket követi, akik a világ legna gyobb sporteseményén is fellépnek. – Ezt magunk is tapasztaljuk, de biztos vagyok benne, hogy elôbb-utóbb, éppen a népszerûsége miatt, bekerül az olimpiai programba a maratoni kajak-kenu. Mi addig is dolgozunk, mert nem csak az eredmények fontosak, hanem hogy minél többen sportoljanak, minél többen szeressék meg a sportágat. Szerencsére az eredményeinket itt helyben jelenleg is elismerik. •••
Barina József Tolnán született 1957. szeptember 29-én. Kajakozott, majd 1976 óta Szekszárdon edzôsködik. Tanítványai összesen 34 Európa-bajnoki és világbajnoki érmet nyertek, közülük Szakály Viktor és Jámbor Attila többszörös világbajnok. Eredményei elismeréseként korábban Kemény Ferenc-díjat és Eszterházy Miksa-emlékérmet kapott. Tolna város díszpolgára. Nôs, felesége, Ritt Gabriella tanár, valamint az egyesület edzôje. Egy fiúk van. Sütô Nagy Zsolt
„Eddz ma többet, mint tegnap, s holnap még többet, mint ma!” Nem volt soha világverô távfutó, mégis klasszisok sorát adta a magyar atlétikának. Csoma Ferenc Csornáról indult testnevelô tanára, Babos Géza irányításával. 400-tól 1500 méterig versenyzett, az ifjúsági válogatottságig még eljutott, tovább azonban már nem. Edzôként azonban bôségesen kárpótolta a sors. ••• – Nagyon szorgalmas voltam, de valahogy nem akart összejönni az igazán komoly eredmény. Késôbb a MAFC-ban sportoltam, ezerötszázon 3:50.7 volt a legjobbam. Tóth Bélának sokat köszönhetek, igaz, a mai fejemmel sok mindent másként tennék. – Hogyan lett önbôl edzô? – Már Gyôrben atlétizáltam, amikor körém kezdtek csoportosulni a fiatalabb versenyzôk. Még nem volt edzôi papír a kezemben, viszont a tanácsaimnak köszönhetôen többen ugrásszerû fejlôdésen mentek át néhány röpke hónap alatt. Ezerkilencszáz-hetvennyolcban történt mindez. Egy remek kis csoport szervezôdött ezt követôen. Ott volt Rácz Kati, Bayer Tibor, Bartakovics Andrea és Dittrich Richárd. – Az eddigi legeredményesebb tanítványa, Káldy Zoltán mikor csatlakozott önökhöz? – Késôbb… Nem köré gyûltek a többiek. Ráadásul a vak szerencsének köszönhetô, hogy az elmúlt ötven év egyik legtehetségesebb távfutója egyáltalán megmaradt az atlétikapályán. Egy másik csoportban kezdett atlétizálni, és mivel fizikálisan erôsen visszamaradott volt a kortársaihoz képest, ráadásul gyors sem volt igazán, és a gátvételnél sem tûnt ki, így nem biztatták a folytatásra. Még szerencse, hogy a húga eljött hozzám, s neki köszönhetôen láttam meg Zolit is. – A magyar atlétika szegényebb lenne most egy tízezer méteres országos csúccsal, két olimpiai és egy-egy világ-, és Európa-bajnoki döntôs futással, és persze egy junior Európa-bajnokságon szerzett bronzéremmel. – Zoli nagyszerû futó volt. Máig szoktam emlegetni a tanítványaimnak a példás hozzáállását. A maiaknak néha talán már elegük is van ebbôl. De csak azt tudom mondani, hogy aki képes volt bármilyen nagy versenyen nekimenni a legnagyobbaknak és komoly iramot diktálni a nála sokkal jobb egyéni csúcscsal rendelkezôk számára, végül idôvel többször döntôbe verekedni magát, az valamit nagyon jól csinált. De ne feledkezzünk meg Holba Zoli junior Európa-bajnoki gyôzelmérôl, vagy Ágos-
ton Zita Európa-bajnoki hetedik helyérôl sem. Banai Robi ezerötszázon volt hetedik a fedett pályás Európa-bajnokságon. És akkor még nem beszéltünk Vörös László, vagy Kliszek Tamás junior Európa-bajnoki negyedik helyérôl. – Volt titkuk? – Soha nem titkolóztunk. Akkoriban fel-felkértek, hogy tartsak elôadást az érdeklôdô kollégáknak. Mindig szívesen tettem ezeknek eleget. Bárkinek készséggel megmutattuk az edzésnaplóinkat. Sajnos, ma már mindenki a saját útját járja, nincsenek ilyen elôadások. Az elsô világversenyen meglepôdve tapasztaltam, hogy a hosszútávok során szó sincs egyenletes iramról, végig hullámzik a tempó. Úgy gondoltam, hogy ha így kell futni egy világversenyen, akkor így is kell készülni rá. Rengeteg lüktetô, fartlekes edzést végeztettem a tanítványaimmal, és ezek hatásosnak bizonyultak. Azt vallom, hogy versenyszám-specifikusan kell készülni. Én soha nem futtattam erôsebben a versenyzôimet az edzésen, mint ahogy a versenyen szerettem volna. Azt viszont látnia és értenie kellett minden tanítványomnak, hogy táv közben nem lehet lazsálni. Mert szerintem ezerötszázon, aki nem képes keményen megfutni a harmadik kört, úgy, hogy elhiszi, még így is beér a célba, és lesz ereje hajrázni, az csak veszíthet. Minden távnak megvan ez a speciális „holt sávja”, amit túl kell élni. Én ilyenekre is készítettem, készítem a futóimat. – De miért a hosszabb távokon lett eredményesebb, hiszen a futómúltjából ez nem következik? – Mert vallom, hogy a hosszabb távokon könnyebb sikereket elérni. Arrafelé „ritkább az erdô”. Ha valaki vállalja a többletmunkát, a meglévô gyorsasága a nagyobb távokon jobban kamatozik. Úgy vélem, a magyar futók többségének ez a baja. Akik négyszázon versenyeznek, azokból jó nyolcszázas lenne, a jó nyolcszázasokból vélhetôen sokkal jobb ezerötszázas, és így tovább. De rendszerint nem vállalják a jelentôsen több munkát. Nekem is akadt olyan tanítványom, akit nem tudtam erre rávenni, pedig óriási lehetôségeket láttam benne. Mindazonáltal szerencsém volt, mert nagyon sok kiváló képességû, és nagyszerû jellemû sportolóval akadtam össze edzôi pályafutásom során. – Most megint van olyan versenyzôje, aki vállalja a kemény munkát. – Papp Kriszti elsôrangú partner. Nyolcszázasként került hozzám. Szerencsére a nevelôedzôje a korosztályának megfelelôen edzette. Mert a magyar távfutás egyik krónikus betegsége, hogy az edzôk sokszor nem a hosszú-, hanem a rövidtávú ér-
15-30
2006/10/09 18:39
Page 1
30 MAGYAR EDZŐ dekeket szem elôtt tartva nem a korosztályuknak megfelelô edzésmunkával készítik fel a fiatalokat, mintegy kiégetik ôket. Én azt vallom, hogy folyamatában kell nézni egy sportoló pályafutását, s hogy edz ma többet, mint tegnap, és holnap még többet, mint ma. Krisztával ezt az utat járjuk, és jól haladunk. Elôbb ezerötszázon indult, aztán háromezren, és most járunk ötezer és tízezer méternél, amelyen három éve már szerzett egy aranyérmet a huszonhárom éven aluliak Európa-bajnokságán. – Néhány napja pedig a felnôtt szabadtéri Európa-bajnokságról tért haza döntôs, nyolcadik hellyel. – Szerettük volna, ha az elsô hatban végez. – Nem sok hiányzott hozzá. Ha megfutja élete legjobbját, sikerült volna. – Igen ám, csakhogy a mezôny nagyon lassan kezdett, vagyis erre nem maradt esélye. A nála fél perccel jobb futók iramváltását pedig nem bírta el, de ez érthetô is. A 15:08.65 perces egyéni csúcsát ideális mezônyben, ideális körülmények között érte el. Most, Göteborgban ilyesmirôl szó sem volt. Egyelôre itt tartunk, de elkeseredésre semmi ok. – Milyen messzire juthatnak el? – Kriszta a jövô évi fedett pályás Európa-bajnokságon már sokkal közelebb lehet a dobogóhoz. Úgy érzem, rövidesen övé lehet az ötezer méter országos csúcsa, és az sem lehetetlen,
■
2006/3
hogy egyszer tízezren is ô legyen Magyarország leggyorsabb futónôje. Ezen dolgozunk majd. – Ön ezért nagy áldozatot vállal, hiszen van éppen elég dolga a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdálkodási Fôosztályának fôosztályvezetô-helyetteseként. – Gyôrbôl húsz éve kellett eljönnünk, amikor a Rába gyár bejelentette, hogy a focin kívül semmi mást nem támogat. Akkor az Újpesti Dózsa befogadott bennünket. Én nem vagyok egy ugrálós ember. Igaz, hogy a Belügyminisztérium elengedte az idôközben megint Újpesti Torna Egyletté váló egyesület kezét, de én maradtam. Ebbôl már nem lehetett viszont megélni, így keresnem kellett egy biztos állást. Nyolc éve vagyok itt vezetô beosztásban, így a tanítványaimnak sokszor hozzám kell igazodniuk. De nem panaszkodom, hiszen imádom az atlétikát. Különben már régen felhagytam volna az edzôséggel. – Otthon hogyan tûrik mindezt? – Az elsô házasságom biztosan erre ment rá. Szerencsére a második feleségem megértô. Nélküle szó sem lehetne ilyesmirôl. No, és én is próbálok már súlyozni, óvatosabb vagyok. Nem minden versenyre megyek el. Remélem, még sokáig mûködik így a kapcsolatunk - a feleségemmel, az atlétikával, a tanítványaimmal, és persze a munkahelyemmel is. Marik Balázs
Az érdektelenség áldozatai lesznek Mesteredzôi címmel ismerte el Kovács István tornászedzô huszonöt évi munkásságát a Magyar Edzôk Társaságának Mesteredzôi Kollégiuma. „Kokó” tanítványa, Berki Krisztián tavaly lólengésben Európa-bajnokságot nyert, jelenleg vezeti a Világkupa-sorozatot, ám edzôjével együtt komoly gondokkal küszködik, amelyek könnyen jelenthetik mindkettejük sikeres pályafutásának a végét is… ••• - Természetesen nagyon jól esett, hogy rám esett a bizottság választása és kitüntettek a mesteredzôi címmel. Titkon valahol vágytam is elismerésre, mert, sajnos, mostanában páratlanul rossz a tornászok magyarországi helyzete, beleértve következésképpen az edzôk munkáját, sorsát is.. – Kifejtené, mire gondol? – Negyvenkilenc éves vagyok, negyvenegy éve a tornasport az életem. Szerencsére olyan edzôm volt, hogy már gyerekként elképzelhetetlennek tartottam, hogy valaha nem a tornaterem lesz a második otthonom. Így persze edzô lettem, s pályám elején Görögországban is mûködtem. Azért jöttem haza, mert ott nem voltak elvárások, nem okvetlenül kellett eredményeket elérni a tornászokkal, lényegében az volt a cél, hogy mûködjön a klub. Amikor a minôség, a fejlôdés érdekében teljes igyekezettel és erôbedobással dolgoztam, szóltak, hogy fogjam vissza magam, mert ilyen színvonalra nekik nem futja. Nem tudták versenyekre utaztatni a tornászokat… Most pedig itthon tapasztalom ugyanezeket a problémákat. – Nincs elvárás? Hiszen tavasszal, a voloszi Európa-bajnokságon mind a felnôtt, mind pedig a junior csapatunk elôrelépett, a tavalyi Európa-bajnok Berki Krisztián igaz, peches elért negyedik helyezésérôl nem is beszélve… – Nincs pénz. Nincs egy komoly, megbízható szponzor, hosszútávra megbízható támasz. Idáig azt mondták, nincs eredményünk, nincs mit eladni. Most, hogy mégis jönnek a sikerek - Krisztián Európa-bajnok lett, vezet a Világkupa-sorozatban, negyedik lett a világbajnokságon - most pedig azt mondják: nincs velünk szemben elvárás.
– Azért el tudnak utazni a soron következô versenyekre, illetve a Világkupa-döntôre? – Egyáltalán nem vagyok benne biztos, meglehetôsen kilátástalan a helyzetünk. Márpedig úgy nem lehet dolgozni, hogy azt sem tudjuk, két hét múlva részt veszünk-e a versenyen. Általában több éves tervek szerint készülünk fel, olimpiai ciklusokban gondolkodunk. Na most ennek vége! Éppen akkor, amikor ez a fiú elérkezik a komoly eredmények kapujába. Megszakad a szívem, mert nem tudok érdemleges magyarázattal szolgálni neki. Hétéves kora óta edzem, olyan, mintha a saját gyermekem lenne. – Ebben a helyzetben honnan merítenek erôt, kölcsönöznek motivációt arra, hogy nap mind nap lejöjjenek edzeni? - Magam is csodálom a tornászokat, hogy még itt vannak. S valójában nem látom, mi lesz jövôre, mert nemzetközi megméretések hiányában kiesünk a nemzetközi vérkeringésbôl, nem tudunk lépést tartani a többiekkel, évtizednyi munka veszhet kárba. Krisztiánnal készülünk a világbajnokságra négy szeren is, de lehet, jövôre ki sem juthatunk a világversenyekre, ha nem veszünk részt az elengedhetetlen kvalifikációs eseményeken. A minimális juttatást, amit az Európa-bajnoki címe mellé kapott, azt is elveszik, ha két év után nincs ott az élvonalban.. – Nehéz úgy motiváltan készülni - versenyzônek és edzônek egyaránt -, ha azt látják, hogy körülöttük nem érdekli senkit, hogy mit érnek el… Hogy nincs elvárás – ezen egész egyszerûen képtelen vagyok túllépni… – Mi az oka ennek az érdektelenségnek, ami jelenleg övezi a tornasportot, hiszen néhány éve még olimpiai bajnokokat adtak hazánknak a tornatermek? – Talán a szervezetlenség okozza mindezt. Nincs pénz, nincsenek emberek, akik szponzorokat szerezzenek. Én edzô vagyok, nem az én dolgom, hogy felkutassam a szükséges pénzt a mûködésünkre, s ehhez nem is igazán értek.. – Meddig lehet ezt így folytatni? – Motiváció nélkül nem sokáig. Márpedig a felnôtt sportolók számára ez itt munkahely. Nem hobbiból járnak ide le és veszélyeztetik az épségüket. Nincs erkölcsi alapom arra, hogy keményebb munkára ösztönözzem ôket ilyen mostoha körülmé-
■
MAGYAR EDZŐ 15
2006/3
Akirôl a negyvenes évek szóltak… Eltávozott Szusza Ferenc. Elgondolkodtam errôl. Bármennyire ember voltunk része az elmúlás, tudjuk, hogy a magas életidôt megélô kortársaink számára az utolsó periódusban már ajándék a békés eltávozás, mégis fájdalmas a búcsú. De a fájdalom mellett kötelezettség is. Azok számára, akik ismertük, közvetlen élmény volt egy-egy kimagasló tehetség teljesítménye, azok számára kötelesség szólni errôl. Kötelességünk amennyire lehet megeleveníteni ôt a maiaknak, nem az általánosságok szintjén, hanem a személyes élmények hitelességével. Tisztelet az eltávozottaknak, ajándék az utókornak. Elment Szusza Ferenc. Elment a labdarúgó karrierjét a II. Világháború elôtt kezdô nagy nemzedék talán utolsó világklasszis egyénisége. Szükség van persze a statisztikákra, van üzenete a számoknak is. Fôleg ha arról szólnak, hogy létezett egy, az akkori világelit legfelsô rétegéhez tartozó sztár, aki egész pályáját – benne 463 bajnoki és 24 válogatott mérkôzéssel – anyaegyesületénél, az újpesti lila-fehéreknél töltötte. 397 – bajnoki meccseken lôtt – góljával feltehetôleg meg nem dönthetô rekordot állított fel. Az már a nagy történetekhez, a jellemhez tartozik, hogy egyszer lehetett volna gólkirály, egyformán állt zseniális klubtársával, Zsengellér „Ábellel”, aki Szusza passzából rúgott góllal elôzte meg ôt. De túl az etikán meg is érte Szusza Ferencnek a tisztesség. Zsengellér mellett, elsôsorban az ô labdáiból lett sztárjátékos. Puskásnak Bozsik, Hidegkutinak Sándor Csikar és Kovács Imre, Szuszának Zsengellér volt az elsô számú partnere. Mert a futballt többen játsszák. A klubhûség feltétlenül pozitívum, de belefért volna, hozzá tartozott volna a pályához egy olaszországi – Internazionale – karrier. Jót tett volna a magyar futballnak is. A politika közbeszólt. Talán azzal tudom a maiak számára leginkább közel hozni Szusza Ferenc játékát, ha – bármennyire nehéz vállalkozás is ez – hasonlítom. Remélem lesz, aki megerôsít, magam a mai világsztárok közül leginkább Zinedin Zidane játékához tudom az egykori legendás jobbösszekötô, olykor középcsatár játékát hasonlítani. A francia sztár ismert indulatai nélkül, de hasonló erôteljes felépítéssel és all round játékkal. Azaz bejátszotta a pályát, képes volt a legfinomabb összjátékra, de az egyedül véghezvitt akciókra is. És harminc méteren belülrôl életveszélyes volt. Láttam korábban is játszani, de személyesen egy szomorú történelmi hétvégén találkoztunk, 1944. március 18-19-én. Az Újpest Nagyváradon játszott bajnoki meccset, kis társaságunk egy vonaton utazott, ismerkedésre is nyílt alkalmunk, a lila-fehé-
rekkel. Vasárnap pedig a nagyváradi kapus, a vakmerôségérôl híres Vécsey Dolfi mögött szedhettem, mint kiskölyök a labdát. Testközelbôl láthattam Szusza gólját (60 év után módom nyílt felidézni számára a jelenetet, rám persze nem emlékezett, a gólra annál inkább. Nyilván a történelmi helyzet miatt is.) 1:0-ra vezetetett félidôben a NAC, a második félidô elején Zsengellér mindenkit kicselezett, a kifutó kapust is, de nem lôtt éles szögbôl elhamarkodottan, hanem levitte az alapvonalig a labdát, felnézett és a kétségbeesetten visszarohanó védôk között pontosan passzolt a 16-osnál érkezô Szuszához. Ô ugyancsak nem bikázott bele a labdába, hanem laposan, élesen, higgadtan a sarokba helyezte. Igazi újpesti gól volt. A mérkôzéshez tartozik, hogy mégis kikapott a fôvárosi csapat. Egy perccel a befejezés elôtt egy beadást a válogatott balbekk, Bíró Sándor ollózva vágott ki a kapuból. A játékvezetô, Kiss M. Ernô gólt ítélt és ki is állította a hátvédet, mert az – szerinte – vaksággal vádolta ôt. A játékos szerint viszont ô azt mondta: „vakuljak meg, ha bent volt”. Mindez azonban sajnos teljesen érdektelenné vált, mert jött a hír, hogy a németek megszállták Budapestet. Egy szörnyû esztendô után láttam újra Szuszát, de a leginkább emlékezetes „találkozás” 1947-ben volt az osztrákok elleni 5:2-es gyôzelmünk alkalmából az Üllôi úton. Ez volt az a meccs, ahol leszakadt a lelátó. Ekkor még sok volt a nézô. Több zseniális játékos volt a negyvenes évek második felében. Ekkor indult Puskás és Bozsik karrierje, el kellett ismerni Hidegkutit és a gólvonalon is zseniálisan cselezô Nagymarosit, Deák „Bamba” szórta a gólokat, Sándor érkezett Móravárosból, jelentkezett Kocsis, majd a széleken Budai és Czibor. Mindennél többet mond, hogy Magyarország három válogatottat is ki tudott
egy napon állítani és a C csapat is versenyképes volt bárkivel. De ha a korszakot egy játékossal kívánjuk jellemezni, akkor ez vitathatatlanul Szusza Ferenc. Róla és az Újpestrôl szóltak elsôsorban a negyvenöt utáni évek. Népszerûségét mutatta, hogy filmsztár is lett. A Civil a pályán címû filmben Latabár Kálmán, Ruttkai Éva, Sós Imre partnereként is megállta a helyét. A Népsport a negyvenes évek végén úgy írt, hogy Szuszát semmiféle összeszokott jobb szárny kedvéért nem szabad kihagyni a válogatottból. 8:2-re vertük Debrecenben a lengyeleket. Soha nem derül pontosan ki, hogy az ekkor - a mérkôzés elôtti utolsó edzésen - szerzett sérülés vetett véget válogatott karrierjének – nem szerepelt sem az 1952-es olimpián, sem az 54-es VB-n – vagy ez inkább ürügy volt, a más elképzelést követô, nagyhatalmú Sebes Gusztáv számára. Ma már végleg nem érdemes azon meditálni, mi lett volna, ha Sebes nem mellôzi Sándort és Szuszát és a berni döntôben 54-ben a nem teljesen felépült Puskás nélkül egy Sándor, Kocsis, Hidegkuti, Szusza, Czibor csatársor játszik. Akkor soknak látszhatott a három eredetileg jobbösszekötô, de éppen mi kezdtük el a merev posztok oldását. Hidekuti hátravont középcsatár, mai szemmel támadó középpályás volt, a szélsôk is nagyobb területen játszottak az akkor szokásosnál, lett volna fantázia Szusza és Kocsis együttes szerepeltetésében. Nem akarom a mai nemzedék irigységét kiváltani, de érdemes belegondolni, hogy akkoriban négy zseniális jobbösszekötôt is láthattunk. Szuszát, Hidekutit, Kubalát és Kocsist. Kubala Kuksi hamar elhagyta a Vasast és az országot, Spanyolországban lett világsztár játékos és edzô. Kocsis 56-ban követte ôt Barcelonába. Szusza és Hidegkuti késôbb, csak edzôként juthatott el Spanyolországba, illetve Olaszországba. Nehéz korszak volt, de sokunk számára megkönnyítette a világklasszisok játéka. Szusza Ferenc embernek is egyéniség volt. Néhány éve egy fogadáson, váratlan ajándékként, hosszabb beszélgetésre nyílt alkalmunk. Meglepett, hogy bár határozott, kiérlelt, megalapozott véleménye van sportról, társadalomról …, tisztában van múltbeli nehezen feldolgozható eseményekkel, hátterükkel, nyugodt, kiegyensúlyozott, indulatmentes. Egyfelôl örülhetünk egy emlékezetes pályafutásnak, másfelôl besorolhatjuk azon értékek közé, amelyek teljes érvényesülését megakadályozta a huszadik század világa. És mindenképpen tisztelettel, szeretettel adózunk emlékének, örülve különösen annak, hogy sok mindenért kárpótolta, megélhette, hogy róla nevezték el a Megyeri-úti stadiont. Frenkl Róbert
14-31
2006/10/09 18:36
Page 1
14 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
ját védekezô harmadba való visszaállást nézzük. Itt az elmúlt évekhez hasonlóan felkészültek a csapatok, sem elôrelépés, sem visszalépés nem tapasztalható. A legnagyobb játékerôt képviselô csapatok sem szégyellték, ha teljes sebességgel vissza kellett futniuk a védekezéshez. Tisztában voltak vele, ôk ugyan erôsebbek, de a különbség ma már olyan csekély, hogy a legkisebb figyelmetlenség a vesztüket okozhatja.
7. A fejlôdés mértéke, iránya
Lukas Podolski a német újhullám gólerôs tehetsége
csoportmérkôzések folyamán elsôsorban az afrikai csapatoknál, mint Ghana, vagy Elefántcsontpart, a középpályáról futógyorsaságuk, valamint az ehhez a gyorsasághoz figyelemreméltóan párosulni tudó labdavezetési technika jóvoltából sokszor elemi erôvel robbantak ki a középpályáról a támadóharmadba a játékosok. A késôbbiek folyamán Olaszország, Franciaország, Portugália mutatott hasonló tulajdonságokat. Megemlítendô még itt, hogy a meredek indításokat is jobb arányban tudták a játékosok a leggyorsabb futás közben is átvenni, mint a legutóbbi VB-n. Ez is adalék ahhoz, hogy a felgyorsult játékot a technika-taktika egyre hatékonyabban tudja követni. A támadás Egyéni támadó technika-taktika is egyértelmûen fejlôdött. Ma már mindenhol arra törekszenek, hogy kreatív, váratlan megoldásokra képes labdarúgók alkossák a csapatokat, így a mezônyben, vagy a kapu elé kerülve akár a védô játékosok is képesek magas szinten megoldani a helyzetet. Itt tûnt fel a legtöbb fiatal is. Podolszki mellett Cristian Ronaldó, Rooney és Messi is lehetett volna a legjobb fiatal játékosa a VB-nek. De a tapasztaltabbak is kitettek magukért, még ha a nem túl sok gól ezt cáfolni látszik is. Henry, Del Piero, Klose is csapataik legjobbjai közé tartoztak. Mégis azok a nézôk csalódtak leginkább a VB-n, akik arra vártak, hogy fôleg a nagy csapatok megasztárjaitól olyan megoldásokat, gólokat, gólpasszokat láthatnak, melyek mérkôzéseket döntenek majd el. A legjobbak egymás elleni mérkôzésein ez elvét-
ve fordult elô, helyette fogcsikorgató küzdelmet lehetett látni. Csoport támadó technika-taktika területén a begyakorlottságot illetôen kis visszalépés látható, ami elsôsorban a válogatott csapatok korlátozott együtt tartásából ered. Ugyanakkor a játékosok technikai-taktikai fejlôdése olyan improvizációkat tesz lehetôvé, melyek váratlanságukkal, látványosságukkal magasabb szintet képviselnek, s fejlôdést mutatnak. Élen járó csapatok Argentina, Spanyolország, Brazília, Portugália, Olaszország, Franciaország, de szinte mindenhol elôrelépés tapasztalható. Csapat támadó technika-taktika az elôbb említett kevesebb összetartási lehetôségek miatt kis visszalépést mutat, elsôsorban a tudatosan begyakorolt támadásvariációk területén. Ugyanakkor gátat szabott a csapat támadó kedvének a napi taktika, azaz inkább a hosszabbítás felvállalása, mintsem a nagy erôvel való támadás miatti fellazulás hátul. Az olaszok ezt a területet tökéletesre fejlesztették, VB aranyat is hozott nekik. De a kiegyenlített erôviszonyok szintén a látványos támadó taktika hátrányát hozták. Olyan, közel azonos játékerôt képviselô csapatok játszottak egymás ellen az utolsó körökben, hogy egyszerûen nem bírtak egymással. Ezért voltak olyan mérkôzések, melyeket az állandó fogáskeresés jellemzett, az ehhez szükséges kitartással, küzdelemmel és kevésbé látványos játékkal. Védekezésbe való átmenet többnyire szervezetten történt, akár a labdaelvesztés utáni azonnali védekezést, akár a sa-
Hogy milyen mértékben fejlôdött a labdarúgás, vagy egyáltalán fejlôdött-e az elmúlt években a VB tükrében, azon sokat fogunk vitatkozni. Ha valaki a játék látványosságában várt változást, az valószínûleg csalódott. Ha a mérkôzés teljesítmény összetevôit vizsgáljuk meg külön-külön, akkor viszont fejlôdést tapasztalhatunk. A fizikai képességek területén, elsôsorban a játék dinamikájában szemmel látható a haladás. Egy-egy szabályt erôsítô kivételtôl eltekintve a pszichés tulajdonságok területén is elôrelépés történt. Az egyre fokozódó teljesítménykényszer pozitív hatással volt az összmûködô képességre. Egyedül a megismerô tevékenység az a terület, ahol esetleg stagnálásról beszélhetünk, de visszalépésrôl itt sem. Egy dologra tisztán rávilágított a Világbajnokság. Nevezetesen arra, hogy az új évezredben új elvárásokat kell támasztanunk a labdarúgással szemben. Nem a labdarúgás miatt. Az új évezred új követelményei miatt. A labdarúgás mindig is azért tudott a legnépszerûbb sportág lenni, mert pontosan tükrözte az adott ország szokásait, elvárásait. A mostani évezred a globalizáció kora. A világ elindult egy irányba. A célok meghatározása, teljesítése felé. Következménye egy olyan fokú teljesítménykényszer, mely meghatározza életünket, a labdarúgásban is. De a labdarúgás nemcsak azonos felépítésû társadalmi terület, hanem tükör is. Ezért nem várhatjuk a mai labdarúgás fejlôdésétôl a könnyed, játékos technikára épülô szórakoztatást. De várhatjuk azt, hogy megfelelôen felkészült labdarúgók, csapatok hasonló képességûek ellen hatalmas küzdelmet vívnak, melyet a tét, a feszültség tesz izgalmassá, a játékosok kitartása színvonalassá. Ezáltal nô a játék intenzitása, gyorsasága. Fejlôdik a technika, de nem a régi látványos értelemben. Az összteljesítményt kell értékelni, ami továbbra is a technikai-taktikai cselekvésekben csúcsosodik ki, s a teljesítményt meghatározó faktorok masszívabb alapjaira épül. Bicskei Bertalan
■
MAGYAR EDZŐ 31
2006/3
nyek között, hiszen jogosan kérdeznek vissza: ha amúgy sem kapnak érte semmit, akkor milyen alapon várom el tôlük, hogy maximumot nyújtson?… Hiába kérjük például évek óta, hogy bontsanak ki egy falat, nyissanak össze két öltözôt, hogy a délelôtti és a délutáni edzés között legyen egy hely, ahol egy kicsit megpihenhetnének a fiúk, hiszen többen nem tudnak hazamenni. Semmi változás nem történt az utóbbi tíz évben. A gyerekek délidôben ott alszanak a koszos szivacsgödörben. Szomorú… – A család?… Miként hat ez a nehéz helyzet otthon?
– Van egy tizennyolc éves lányom, Orsi, most fog érettségizni, kitûnô aerobikos. Feleségem is tornász volt, így megérti, hogy mivel foglalkozom, miért kevés a szabadidôm. Amúgy munka után szeretek otthon lenni, kertészkedni. Végsô soron nagyon örülök neki, hogy mesteredzô lettem, de állami támogatás hiányában az igazán nagy álmom, hogy olimpiai vagy világbajnok legyen a tanítványom, úgy tûnik, aligha válhat valóra… Sajnálom, hogy az öröm napját, lám, panasznappá tettem, de hát nem rugaszkodhatom el a valóságtól…Ez van. Molnár Alexa
A példaképek nyomában Tekintélyt parancsoló megjelenés, robusztos alkat, kezet szorítani olyan vele, mintha az óriás parolázna a törpével. A 43 esztendôs Merész András szabadkozik, hogy tizenévesen, a KSI játékosaként fele ennyi súllyal állt még a fényképezôgép lencséje elé, no és nem a fizikai paramétereire büszke, hanem a nemrégiben neki ítélt vízilabda mesteredzôi címre. ••• A magyar nôi utánpótlás-válogatottak vezetôedzôje vérbeli sportcsaládba született: édesapja labdarúgó, édesanyja úszó volt, egyik nagypapája futballedzôként ténykedett a Fradinál, ifjú korában Szegeden játszott, többek között Sándor Csikarral. Ô édesanyját követte, de nem hagyhatta ki a focit sem az életébôl, tizenévesen beállt az FTC kapujába. Nem tartott sokáig, mindössze fél évig tartott ez az „epizód”, rájött, hogy a fûnél jobban vonzza a víz. A pólónál kötött ki, és a vízen ringó ketrecet védte a vetélytársaktól a KSI, a Vasas Izzó (Tungsram), majd a Honvéd és a MAFC színeiben. „A Csasziban az egyik oldalon vállig ért a víz, és ahogy mondani szoktam, jól védtem a talajról – meséli Merész András. – Ez egy másik mûfaj. Jöttek a külföldi csapatok a tornákra, és a kapusaik azt hitték, könnyû a medence aljáról védeni - aztán mégsem ment nekik. Én négymétereseket is fogtam amolyan kézilabdás, Sterbik Árpád-módra, egy lábról. Elôfordult, nem vicc, hogy az oldalt fellendülô lábam és a kezem közé szorult a labda.” Hirtelen ért véget Merész András pályafutása - egy baleset miatt. Katonaként játszott a Honvédban, amikor totálkárosra törte a kis Polskit, no és magát is. Hét mûtét, másfélév lábadozás következett, és játékosként már csak levezetett. Innentôl kezdve foglalkozott egyre komolyabban az edzôsködéssel, amelybe már korán belekóstolt édesanyja révén, aki az elsô magyar nôi vízilabdacsapat (1982), a Vasas és a nôi válogatott elsô szakvezetôje volt. Neki segédkezett a nyári táborokban, késôbb már együtt ültek a kispadon a piros-kékek bajnoki címig vezetô gyôztes meccsein. A Tungsramnál - évekig párhuzamosan a Vasas nôi szakosztályánál végzett munkával - a fiú utánpótlással foglalkozott, az FTC gyermek együttesét a bajnoki dobogó tetejére kormányozta, 1997-ben kipróbálhatta magát
a Szolnok OB I-es férfigárdájánál is, de nem sikerült az élvonalbeli bemutatkozása. Az idény közben kellett távoznia, és a KSI serdülôcsapatával kezdett foglalkozni. Visszacsengtek a fülében Lemhényi „Butykó” bácsi szavai: „Merészkém, neked az utánpótlásban a helyed!” S lám! A sportiskolásoknál bajnok lett a Szívós Márton-féle generációval, az ifivel a felnôtt OB I nyolcadik helyén kötött ki, és ahogy mondja, ô már minden korosztálynál, minden bajnokságban megfordult, csak a férfiválogatott kispadján nem. 2001ben lett szövetségi edzô, és amikor úgy érezte, hogy belefáradt, a KSI legfiatalabbjait oktatta, hogy feltöltôdjön. Aztán visszatért, és tavaly óta a nôi ifjúsági- és juniorválogatottak szakmai irányítója. A fiatalabbak ezüst-, az idôsebbek bronzérmet szereztek a legutóbbi Európa-bajnokságon. A mesteredzôi cím átadásakor a recept után érdeklôdött a ceremónia szóvivôje az elismerést átvevôktôl. Merész András a következôket mondta: „Három kellék szükséges. Az anyatejjel szívd magadba a sportág szeretetét, legyen játékos múltad és olyan feleséged, aki kibírja, hogy alig vagy otthon.” Merész Bandi nem feledi sajnálatosan korán, 1991-ben elhunyt édesanyját, akinek az emlékére 1999-ben vándordíjat alapított, amelyet a nôi kupagyôztes kap meg minden évben. A sorozatban nyertes Dunaújváros végleg megkaparintotta a serleget, így két esztendeje újabb Ördög Éva-vándordíjat alapított, amelyet az adott esztendô legjobb nôi pólósa vehet át. Említeni sem kell, hogy a mesteredzôi titulust szeretett édesanyja emlékének ajánlja, egyúttal büszke arra, hogy példaképei, mesterei nyomába lépett. Szabó Gábor
Átviteli technikus Merész András mindig szeretett gyerekekkel, emberekkel foglalkozni, de tanárként nem tudta elképzelni magát. Jól döntött, azt csinálja, ami a hobbija, egyúttal hullámvasútra ült. Hiszen nem mindegy, hol, milyen eredményeket felmutatva edzôsködik az ember, alkalomadtán mellékfoglalkozás után kell nézni. Így fordulhatott elô, hogy - mintegy évtizede - Godova Gábor kollégájával díszletmunkásként ténykedett a Magyar Televíziónál, ôk viccesen „átviteli technikusnak” nevezték el a jövedelemkiegészítô feladatkört. Mert olyan jól hangzott.
A szövetség Nedeczky mellett Mesteredzôi címet nem könnyû kapni. Évente általában öt-hat szakembert ér az a megtiszteltetés, hogy a kivételes kitüntetésben részesül. A közelmúltban a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kuratóriuma hat pályázónak ítélte oda a mesteredzôi címet, s közöttük találtuk a vívóválogatott párbajtôrözôinek mesterét, Nedeczky Györgyöt is. A híres vívó-família tagja nem restelli bevallani: ô bizony már nem elôször pályázott - pontosabban a felhívásnak eleget tévô orszá-
gos szakszövetség - mígnem most siker koronázta a cím elnyeréséért kifejtett igyekezetét. ••• - Mivel az eredményeim alapján erre érdemesnek éreztem magamat, ezért rendre be is adtam a pályázataimat - mesélte a Kaszásdûlôn lévô otthonában a cím büszke tulajdonosa. Olyannyira, hogy ezerkilencszázkilencvenkilenc óta, egy év kivételével, mindig jelentkeztem, de eddig nem értem célba. A zsûri elsôsorban azzal magyarázta a sikertelenséget, hogy csak akkor lehet valakinek esélye, ha a szakszövetség évente legfeljebb egy pályázatot enged indulni, azt pártolja. A vívóknál pedig
13-32
2006/10/09 18:34
Page 1
32 MAGYAR EDZŐ
■
mindig többen is beneveztünk, a szövetségi döntéshozók pedig sorozatban nem vállalták annak eldöntését: egy tôr-, vagy éppen egy párbajtôredzô érdemelné meg leginkább ezt a titulust. Idén szakítottak végre a korábbi hiábavaló gyakorlattal. Ez alkalommal - elôször - a szövetség döntött, s történetesen az én pályázatom mellett tette le a voksát. – Nedeczky György nyilván nem alaptalanul pályázott. Az önmagában ugyan még nem lenne feltétlenül érdem, hogy ebben az évben ünnepelte ötven éves klubtagságát a BVSC-ben, a szakmai elismeréshez az egyébként kitartó és példás klubhûség mellett komoly sikerekre is szüksége volt. Az ehhez vezetô út Zuglóban, a vasutasoknál kezdôdött. - Az ötvenhatos forradalmat követôen is nehéz idôk köszöntöttek ránk - emlékezett. - Az akkori Törekvésbe egyébként nagybátyám, Nedeczky Laci bácsi jóvoltából és ajánlására kerültem, abban a biztos tudatban, hogy ott jó helyen, mindig szem elôtt leszek. Már kisgyerekkoromban megtanultam: jó dolog valahova tartozni. Én ugyanis hamar otthonos voltam a vívóteremben, s mind a mai napig nem egyszerûen a munkahelyemnek tekintem a BVSC-t, hanem érzelmileg is elkötelezett vagyok a klub iránt. – Az ifjú Nedeczky szép lassan belenôtt a BVSC oly sok sikert megért párbajtôr csapatába, melynek tagjaként egészen 1977-ig, harminc éves koráig teljes odaadással vívott. - Tízszeres felnôtt bajnok vagyok a csapat tagjaként, amely hatvanhat és hetvenhét között csak egyszer veszítette el a hazai elsôségét. Közben háromszoros BEK-gyôztesek is lettünk. Számomra már eleve az a lehetôség, hogy egyáltalán szerepelhettem abban az együttesben, ahol olyan kiválóságok forgatták a fegyvert, mint dr. Fenyvesi Csaba, Erdôs Gábor, Erdôs Sándor és Pap Jenô, hallatlan nagy jelentôséggel bírt. Rengeteget tanultam tôlük, akik valamennyien jobbak voltak nálam, bár ezt a különbséget egyébiránt soha nem érzékeltették velem. - Az újdonsült mesteredzô 1977-ben hagyott fel a versenyzéssel, de a váltás nem érte készületlenül. Már 1970-ben beiratkozott a Testnevelési Fôiskola edzôképzô szakára, ahol egészen kivételes tanárai voltak. - A mienk volt az utolsó évfolyam, ahol a magyar vívósport legnagyobb mesterei – dr. Bay Béla, Hátszegi (Hatz) József, Szûcs János és Vass Imre – még egyidejûleg oktattak! Akik az ô kezük alatt végeztek, olyan szakmai vértezettségre tettek szert, amire egy életet lehetett alapozni. Az ott töltött évek felértek egy szakmai életbiztosítással. Feltehetôen már ott felfedezhetô volt, hogy Nedeczky Györgyben az átlagot jócskán meghaladó edzôi ambíciók feszülnek, hiszen Vass Imre mester – a párbajtôrözôk „Atyja” – maga mellé vette. - Két évig inaskodtam Imre bácsi mellett, amit rettentô szívesen csináltam, hiszen abszolút világklasszisok – Kulcsár Gyôzô, Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál, Osztrics István, Erdôs Sándor – között forgolódhattam, vehettem át tôlük sok-sok értékes,
2006/3
késôbb kamatoztatható tapasztalatot az iskolázások közben. Egyébként hetvennyolc óta dolgozom önállóan, s máig is rendkívül értékesnek tartom azt az útravalót, amit Vass Imre bácsitól kaptam. Ô ugyanis azt tartotta, hogy a tökéletes technikát minden áron meg kell tanítani a fiataloknak. Aki ennek a szükségességét felfogja és be is fogadja, annak van esélye arra, hogy késôbb komoly versenyzô váljék belôle. Nedeczky nem is tagadja, jó adag szerencse is kell az edzôi sikerekhez. A BVSC viszonylatában ezt úgy értette, hogy számos kiváló versenyzôvel dolgozhatott, s ráadásul többek még külön is megkeresték, s felkérték, foglalkozzon velük. - Jóllehet én eredetileg párbajtôrözô vagyok, azt a luxust viszont nem engedhettem meg magamnak, hogy ha valaki megkeres, ne fogadjam el. Így kerültem kapcsolatba a tôrvívó Maros Magdával, aki a nyolcvanas, számára ezüstérmet hozott moszkvai olimpiát követôen jelentkezett nálam azzal, hogy foglalkozzak vele. Versenyzôi pályája utolsó három-négy évében nálam iskolázott - közben Bóbis Ildikóval is gyakoroltam -, s ezek a tapasztalatok felbecsülhetetlen haszonnal jártak számomra a késôbbi években. Hogy mást ne mondjak, a legutóbbi idôkben például a válogatott Varga Katalin kérte, jöhessen hozzám iskolázni. - Ez a megkeresés nyilván nem a mesteredzô szép szemeinek szólt, hanem a szakmai elismertségének köszönhetô. Nedeczky tárgyilagosságára jellemzô, hogy rákérdezés nélkül bevallotta, nem ment ez mindig ilyen jól. - A nyolcvanas évek második felében szokatlanul gyengén álltam, mindössze egy tanítványom volt, Széles Gábor személyében. A fordulatot nyolcvankilenc hozta meg, amikor elôzetes megbeszélés alapján megjelent nálam a hátán egy sportszatyorral az egyenesen Romániából érkezett Fekete Attila. Róla már az elsô alkalommal láttam, mi van benne, mire viheti, s nem is csalódtam. Kilencvenháromban a junior Vb-n lett második, egy évvel késôbb aranyérmet szerzett a juniorok Európa-bajnokságán, kilencvenötben pedig már a felnôtt világbajnokságon bronzérmet szerzett válogatottba is beverekedte magát. Azóta gyakorlatilag minden világversenyen tagja a csapatnak, így a kétezer kettôben a világbajnok magyar válogatottban is szerepelt. Vívott idén az Európa-bajnokságot nyert együttesünkben is, s reményeim szerint akár még két olimpián is pástra léphet. - A párbajtôr válogatott fegyvernemi edzôjét legutóbb Tóth Hajnalka tisztelte meg bizalmával, miután Révész Júlia már korábban elkötelezte magát mellette. - Hajnalka csapatban kétszeres világbajnok, aki változatlanul a nagy lehetôségek embere. A hihetetlen munkabírású Révész Juliról pedig csak azt tudom mondani: fognak még róla hallani. Egyébként nagy vágyam, hogy egyszer olimpiai bajnok tanítványom legyen, s erre a jelen állás szerint Fekete Attilának határozott esélye van. Jocha Károly
Az elsô és az utolsó A Zemen Jánossal történt beszélgetés apropója az volt, hogy megkapta a „Mesteredzô” címet. Méghozzá a triatlon-duatlon sportágban elsôként. Ám nem lehetett nem foglalkozni egy 30 évvel ezelôtti ese ménnyel, mégpedig a montreali olimpiával, ahol Zemen 1500 méteren döntôbe jutott – a magyar futók közül eddig utolsóként. ••• – Mi jut eszébe, ha azt mondom, hogy 1976? – Nagy bánatom – vágja rá szinte gondolkodás nélkül, mintha várta volna a múltidézést. – A középdöntô után biztos voltam abban, hogy megnyerem az olimpiát. Igaz, csupán ketten
hittünk ebben, az edzôm, Híres László és én. A középdöntôben úgy repültem… – A krónikák szerint a döntôben aztán 3:43.02-vel kilencedik lett. Mi történt? – Tudja, akkoriban még nemigen mehettünk nyugatra, csak mondjuk Varsóba, meg én dózsás sportolóként belügyi szpartakiádokra. Az olimpia elôtt magasugró klubtársammal, Kelemen Endrével kértük, hadd indulhassunk el egy helsinki versenyen, de nem mehettünk… Szóval, az olimpiai vetélytársaim számomra ismeretlenek voltak, csak az újságból tudtam róluk, személyesen nem találkoztunk. Egyik tanítványomtól nemrégiben kaptam meg az olimpiai döntô felvételét, azóta elrettentô példaként mutogatom nekik: ilyet ne tegyetek,
■
MAGYAR EDZŐ 13
2006/3
vétett, szinte eldöntve a mérkôzést, vagy az elvesztett döntô után, ahogy a francia játékosok egy emberként vigasztalták Treseguetet. Senki nem szidta, inkább vigasztalták. Együtt gyôztek, együtt veszítettek. S ez a sportág óriási nevelô erejét mutatja, mindenki példát vehet róla.
5. Fizikai képességek Állóképesség szintjén fejlôdés tapasztalható. A futómennyiség össztávja ugyan szemmel láthatóan nem emelkedett, de a mozgás intenzitása igen. Nagyobb a küzdelem, növekedett a közepes, vagy a nagy intenzitással végrehajtott technikai-taktikai cselekvések száma. Ennek a ténynek nem mond ellent az sem, hogy a csoportküzdelmek elsô fordulójában egy-két csapat visszafogottan játszott. A VB elôre haladtával fokozódott a küzdelem, s ez a játék intenzitásának további növekedését eredményezte. Érdekes szerepet játszott ismét, mint már évtizedek óta a csapatok felkészítésében az állóképesség. Ismét akadtak csapatok, melyek elsôsorban regenerációra használták fel a pár hét felkészülést, míg voltak (pl. a franciák, olaszok), akik kis „pótalapozás”-t végeztek. Ez utóbbiak jól kalkuláltak, mert bár fáradtabban kezdtek, de a csoportkörök után már magukra találtak. Ez a téma továbbra is ébren tartja a kérdést: nem lenne-e jobb a VB-t a bajnokságok elôtt rendezni? Erô vonatkozásában nemcsak a mezcserénél látható kidolgozott felsôtestû játékosok látványa mondatja a fejlôdést, hanem elsôsorban a játékban tapasztalható dinamika, gyorsaság, intenzitás. Az erô ilyen irányú fejlesztése nem gátolta a technikai-taktikai cselekvôképesség fejlôdését, sôt, támogatta. A VB azt bizonyította a szakembereknek, hogy sikerült az erôt a technikai-taktikai tudással együtt fejleszteni. Feltétlenül tart a labdarúgásban ezen a területen a fejlôdés, s még további lehetôségek rejlenek az erô fejlesztésében. Gyorsaság alatt nemcsak a futógyorsaságot, sokkal inkább a játék gyorsaságát vizsgáltuk. A többi fizikai képesség és a technikai-taktikai cselekvôképesség fejlôdése következtében a játék gyorsasága tovább fejlôdött. Ezen a téren elsôsorban a latinos futballt játszó európai csapatok mutattak fejlôdést, mellettük egy-egy közép-amerikai meglepetés csapat, mint pl. Ecuador. Egyáltalán nem véletlen, hogy a legjobb négy közé három olyan csapat került, amelyik a kreatív labdarúgást játssza. Ôk a jóval magasabb szintû technikai tudásuk jó-
voltából gyorsabb, eredményesebb játékra képesek. Mozgékonyság terén is némi fejlôdésrôl beszélhetünk. Ez részben a „fejlôdô” országok elôretörésének köszönhetô, ahol már születéstôl fogva magukkal hozzák az átlag feletti mozgékonyságot, másfelôl a latinos futballt játszó nemzetek hagyományainak, most már más futball stílust képviselô országok labdarúgásról alkotott felfogásának megváltoztatásában is keresendô. Az edzésmódszerbeli változtatások miatt a koordináció, melynek elôfeltétele az ügyesség, mozgékonyság, szintén fejlôdött. Az erôfutball képviselôinek is rá kellett jönniük, a „rúgd és fuss”, vagy csak az ellenfél játékának a tönkretétele ma már a nagy sikerekhez nem elég.
6. Technikai-taktikai cselekvôképesség A tudás, a tapasztalat, a gondolkodási folyamatok, a problémamegoldás stratégiája jelentik a játékintelligencia alapjait. Megjelenési formája: a játékhelyzet felismerése, uralása és a helyes megoldás megtalálása. Mivel maga a játék az elmúlt években tér és idô szerkezetében változott (gyorsult = fejlôdött), át kell értékelni magának a technikai-taktikai cselekvésnek a fogalmát is. Az a játékos, illetve csapat technikaitaktikai cselekvôképessége magas szintû, aki, illetve amely az adott játékhelyzetben kisebb területen, rövidebb idô alatt, az ellenfél intenzívebb zavarása közben is pontosan tudja kivitelezni a kívánt technikai-taktikai elemeket. És itt a kör be is zárulhat: ezek a csapatok ma a „latin” futball képviselôi - az olaszok, franciák, portugálok, argentinok, brazilok, stb. A játék fejlôdése komplex módon a mérkôzéseken, a technikai-taktikai cselekvésekben fejezôdik ki, ezért részleteiben is meg kell vizsgálni, mind a támadás, a védekezés és az átmenetek szempontjából, mind az egyéni, csapatrészek és a csapat cselekvéseinek oldaláról. A védekezés Egyéni védekezô technika-taktika, ami az egy az egy elleni labdaszerzés különbözô módozatait jelenti, a helyezkedést is beleértve. Nem véletlen, a megfelelô lelki tulajdonságok mellett azok a játékosok voltak a legjobb labdaszerzôk, akik mozgékonyak, gyorsak voltak. Trinidad és Tobagó játékosai például kisebb tudásuk ellenére is megállták a helyüket, elsôsorban, mert egy az egy ellen hatékonyan tudtak labdát szerezni, legtöbbször a saját kapujuk elôterében. Ellenkezô példa is van, lásd Szerbia védô játékosainak egyéni teljesítményét Argentína el-
len. De említhetôek a legjobb európai védôk, mint Cannavaro, Nesta, Thuram és társaik. Az olaszok, franciák jól megszervezett védekezésének az alapja a játékosok egyéni labdaszerzô képességeiben rejlett. Összességében az egyéni védekezés területén stagnálás volt tapasztalható. Csoportos védekezési technika-taktika, amely a pálya egy-egy részére korlátozódott, hasonló következtetésekre ad okot, mint az egyéni védekezés fejlôdése. A kiegyenlítôdési folyamat következtében a csapatok kis része kényszerült állandóan a saját kapuja elôtt védekezni a mérkôzés nagy részében (Trinidad), a többség a középpályán igyekezett agresszíven labdát szerezni. Ez jellemezte az elmúlt évek csapatait is, ezért itt stagnálás tapasztalható. A középpályás labdaszerzés mellett jellemzô volt a labda elvesztése utáni azonnali visszatámadás, mely szintén az elmúlt évek egyik fegyvere. A játékosok jól segítették egymást ezeken a kis területeken a labda megszerzéséért folytatott harcban, kevés negatív példa hozható fel, mint pl. a németek két középsô védôje a Costa Rica elleni VB nyitó mérkôzésen, ahol nem „érezték” egymás helyezkedését, nem tudták egymást kellôen segíteni. (Mertesacker és Metzelder) Csapat védekezési technika-taktika , ahol kizárólag területvédekezésrôl beszélhetünk, szintén nem hozott újat. A csapatok kivétel nélkül szervezetten tudtak védekezni. Az esetleges hibák, fellazulások egyéni hiba, vagy a támadás túlerôltetése (pl. vesztett állásnál) miatt következtek be. Még a legütôképesebb csapattal rendelkezô válogatottak is nagy gondot fordítottak a csapat védekezésének a megszervezésére, pl. Portugália, Olaszország, Franciaország. A csapatok ezt a biztonságos védekezést szisztémától függetlenül három feltétellel hajtották végre. Támadás közben szervezetten osztották el a pályát mélységében, ügyeltek arra, hogy három hátvéd maradjon a hátsó vonalban, s nagy hangsúlyt fektettek a középpályán arra, hogy az elsô támadó sor mögött megteremtsék a biztonságot, ami a két védekezô középpályás elsôrendû feladata volt. A két döntôbe jutott csapat közül Franciaországnál pl. Vieri és Makelele személyében a VB legjobb párosa látta el ezt a feladatot. Támadásba való átmenet vizsgálatánál a kontratámadás vonatkozásában lehetett szerény fejlôdést tapasztalni azokban az esetekben, amikor, ha a kontratámadás egyéni labdavezetéssel történt. A
12-33
2006/10/09 18:33
Page 1
12 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
idegállapot, a felfokozott gyôzelmi kényszer. Ez teljesen normális jelenség, az egész élet ebbe az irányba változik, ami magával hozza az emberek (itt a szurkolók) egészen más irányú elvárásait a labdarúgástól. Ezért tud a futball rendíthetetlenül a legnépszerûbb sportág maradni, mert zökkenômentesen képes lemásolni a társadalom változó elvárásait. Akarati felépítés a célratörés, keresztülvivô képesség, pszichés állóképesség, siker és balsiker tûrése, feldolgozása. Némi javulás tapasztalható, elsôsorban a labdarúgásban fejlôdô országok részérôl, melynek alapja a profi szemléletmód elterjedése a világban. A nagyobb gólarányú vesztes állásnál sem lehetett azt érezni, hogy bárki feladta volna a küzdelmet, (pl. Argentína-Szerbia 6-0, Brazília-Ghana 3-0). Kevés volt a mérkôzésen belüli, vagy utáni botrány, talán az Argentina-Németország négyes döntô mérkôzés után történt verekedés a kivétel, amely erôsíti a szabályt. A döntôhöz közeledve azt lehetett látni, hogy a legnagyobb sztárok is (pl. Zidane, Thuram, Ribery, Henry a franciáknál, Ballack, Klose, Podolski a németeknél, Zambrotta, Cannavaro, Totti az olaszoknál, Carvalho, Figo, C. Ronaldo a portugáloknál) minden tartalékukat mozgósították. Kivételnek Brazília tûnt. Az ô sztárjaik játékosnak, kényelmesnek látszottak, mintha nem akarták volna tudomásul venni, hogy változtak az elvárások. Konfliktustûrô képesség a kitûzött cél követésében. Szükség esetén módosítóképesség, a legnagyobb feszültség esetén is ellenkezôleg ható motívumok és érdekek aktiválása. A „kis” csapatok erôsödése miatt egyre növekvô versenyszellem ellenére az elmúlt VB-khez hasonló a helyzet. Egy-egy nyilvánvaló játékvezetôi tévedés után a szinte „kötelezô” reklamálások mellett sem történt kirívó viselkedés. Pedig voltak sorsdöntô tévedések is, pl. a Németország-Argentína mérkôzés utolsó perceiben egy nyilvánvaló 11-es maradt el Argentína javára... Pszichés stabilitás a mérkôzések kapcsán jelentkezô stresszhelyzetekkel szembeni ellenállóképesség, önbizalom, emocionális egyensúly, kontrollált agresszivitás azon terület, ahol a FIFA kinyilvánított elvárásai, a labdarúgásban fejlôdô országok magatartása, de a legnagyobb csapatok játékosainak viselkedése miatt is példamutató volt. A csoportmérkôzések folyamán még nem lehetett érezni különösebb nyomást a csapatok vállán, de a nyolcad, majd negyed döntôk folyamán annál inkább. A játékosok, csapatok, de nem utolsó sorban a velük foglalkozó szakemberek dicsérete,
A világbajnok olasz válogatott
hogy a hihetetlenül megnövekedett várakozás, teljesítménykényszer ellenére is sportemberekhez méltóan viselték a nehézségeket. Kivételnek tûnik Zidane tette a döntô hajrájában, melyre igazából nincs is magyarázat.
3. Megismerô képesség Kognitív tulajdonságok területén a specifikus kognitív tulajdonságok és a motorikus tulajdonságok összmûködése elsôrendûen fontosak a taktikus cselekvésben. Együttgondolkodás, döntés, cselekvés, melyhez elengedhetetlen a k e z d e m é n y e z ô k é s z s é g , problémameg oldó képesség, kreativitás. Ezen a területen feltétlenül a teljes mezôny fejlôdött. Az ún. erôfutball képviselôi, mint pl. az angolok, vagy németek is igyekeznek „játszani tudó” labdarúgókat állítani a középpályára, vagy támadóként. Az angoloknál Gerard és Lampard, a németeknél Ballack, Schweinsteiger és Podolski is jó példa. A kevésbé elismert „kis” afrikai és közép-amerikai országok fejlôdtek valamit, míg az ázsiaiaknál stagnálás tapasztalható. Európában is ez a fejlôdés kismértékû, de vitathatatlan, elsôsorban a „latin” országok jóvoltából, mint Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország. A fejlôdés azért is meglepô ezen a területen, mert a ma labdarúgásában az országos válogatott csapatok részére egyre kevesebb idô adatik a közös felké-
szülésre. Feltételezhetô, hogy olyan jól felkészített labdarúgók kerülnek be a válogatott keretekbe, akik a már megszerzett tudásuknál fogva képesek magasabb szinten részt venni a csapatmunkában. Ez nagy részben az elmúlt egy-két évtizedben a labdarúgás utánpótlás képzésében történt modernebb képzésnek, részben a különbözô országos bajnokságoknak és nemzetközi kupamérkôzések színvonal emelkedésének a következménye.
4. Összmûködô képesség A kooperáció, aminek az alapja az egyéni és a csapatérdek összeegyeztetése, csapatsportágról lévén szó, mindig is megvolt. Az együttes felelôsségvállalás, egymás segítése, támogatása, a másik teljesítményének elismerése, melynek alapja a bizalom és az alkalmazkodó képesség, magas szinten jellemezte a játékosokat ezen a VB-n is. Nagyon ritkán lehetett olyan egyénieskedést felfedezni a játékban, mely már a csapatjáték rovására ment volna. Talán Robben teljesítménye lehetett kérdéses Hollandia elsô csoport mérkôzésén Szerbia ellen, akit a mérkôzés után csapattársai is kérdôre vontak önzôsködése miatt, pedig a gyôztes gólt is ô rúgta. Szimpatikus jelenségek egész sora mutatta egy-egy hiba, vagy kudarc után, hogy senki nem akarta a másik nyakába varrni a kiesést, a 11-es párbaj elvesztését. Jó példa a bronz mérkôzésen, mikor Petit öngólt
■
2006/3
ugyanis én csetlettem-botlottam a többiek között. A rutintalanság miatt nem nyertem, no és azért, mert az edzôm nem volt ott velem. Egyébként az olimpia után a gerelyhajításban gyôztes Németh Mikivel több versenyen vettünk részt, amelyekre a legjobbakat hívták meg, és akkor már legyôztem a mezônyt. Tíz napon belül hat versenyem volt, mindenkit megvertem. Stockholmban például 3:36.96-tal nyertem, az lett a magyar csúcs is. – A következô évben fedett Eb-n bronzérmes lett. Mégis fáj, ha feleleveníti az olimpiát? – Sajnálom, hogy így történt. Másként alakult volna a sorsom, hiszen egy olimpiai bajnok élete csak más. Persze, így is nagy dolog amit elértem, hisz 1976 óta nem volt magyar döntôs. Erre büszke vagyok, és arra is, hogy az 1000 méteren 1978-ban felállított magyar csúcsom ma is él. – Tanítványai sikerei bizonyára némi gyógyírt jelentenek az olimpia okozta fájdalomra, hiszen több sportágban is (atlétika, öttusa, triatlon-duatlon) világbajnoki címhez, illetve remek eredményhez segített versenyzôket – elég csak Simóka Bea, Csomor Erika, Lehmann Tibor, Petrik Éva, Kniepl István nevét említeni. Hogy lett edzô, és ami érdekesebb: hogy lett ennyi sportágban edzô? – Edzôsködni 1980 végén, a moszkvai olimpia után kezdtem, amikor már nem voltak versenyzôi ambícióim. Török János, a Honvéd szakosztályvezetôje ajánlotta, hogy kezdjek kicsikkel foglalkozni, és nekivágtam. Amikor az atlétikában felnôtt válogatott lánytanítványaim voltak, Baranyai Laci, a triatlon „nagyapja” szólt, hogy szeretné, ha foglalkoznék a versenyzôivel, így a „lányaim” a fiú triatlonistákkal készültek. Késôbb az öttusázó lányokkal, például Simóka Beával bôvült a kör. – Az összetett sportágak összeférnek az atlétikával? – Igen, mert a futás itt is és ott is futás. A különbség annyi, hogy például az öttusában állandó kapcsolatban kellett lenni a többi szám edzôivel. Egyeztettük, hogy náluk éppen mi a hangsúlyos, mit csinálnak az edzôtáborban, nehogy túlterheljük a versenyzôt. Az edzônek a versenyzô minden rezdülését ismernie kell, van-e családi problémája, szerelmes-e vagy éppen csalódott. Ehhez kell a tapasztalat, amit én versenyzôként megszereztem. Tudom, hogy kiegyensúlyozottság nélkül nincs eredmény. Nekem a biztos hátteret a feleségem jelentette, neki és az edzômnek sokat köszönhetek… Azt hiszem, azért gyûlnek körém a versenyzôk és azért ragaszkodnak hozzám, mert partnernek tekintem ôket, megértem a nehézségeiket. Tudja, 1978-ban egy évre eltiltottak, mert ragaszkodtam az edzôm-
MAGYAR EDZŐ 33 höz, nem akartam elhagyni ôt. Ezt a ragaszkodást szeretném én is visszakapni a tanítványaimtól. – Úgy látom, már meg is kapja. Beszélgetésünk idején, augusztus elején ítéletidô van az FTC atlétikai pályáján, szakad az esô, villámlik, mégis eljöttek a tanítványok az edzésre. Ez jó érzés lehet. – Valóban az. Ez a fizetségünk. A mesteredzôi cím erkölcsi elismerés, a tanítványok szeretete pedig a fenntartó erô. Nem akarok panaszkodni, de évek óta csak ráfizetek az edzôsködésre, de ez nem egyedi probléma, Magyarországon az edzôk 90 százaléka csak szeretetbôl csinálja amit csinál. Én most, 56 évesen kénytelen voltam vállalkozásba kezdeni, hogy megéljek. Úgy szoktam mondani: amit szeretek és amihez értek, azért nem kapok semmit, valamit csinálnom kell, hogy megéljek. A leányfalui Termálfürdônél mûködtetek egy kávézót és éttermet, amivel egyelôre több a gond, de majd csak leküzdöm ezeket is. Kerékpáros pihenôt is ki akarok majd alakítani meg szervizt. Szeretném jól csinálni, mert ebbe is beleadom szívem-lelkem. – Térjünk vissza az edzôsködéshez! Ilyen körülmények között miért csinálja? – Mint mondtam: mert szeretem. Van egy-két tehetséges tanítványom atlétikában és triatlonban is, Horváth Bálint, Csomor Erika, Vanek Ákos, Csortos Imre, és sorolhatnám…Miattuk, a versenyzôk miatt. A sport jelenlegi helyzetével nem vagyok elégedett. Régen a sportot elismerték, ma viszont csak hangoztatják az illetékesek, hogy milyen fontos, mekkora szerepe van az egészségmegôrzésben és hasonló – aztán nem történik semmi. Ilyen kondíciókkal nem lehet világra szóló eredményeket elérni. Csomor Erika például jórészt saját pénzen készül és versenyez ma is. De általában rossz irányba megy a sport. A pénz közbeszólt, és ez nem jó. Említhetem a doppingolást, amit a pénz utáni hajsza váltott ki. Egyre-másra derül ki, hogy akikkel együtt futottam, az NDK-sok, doppingoltak. Az sem jó, hogy rengeteg verseny van, utazni kell szerte a világban, ami drága és fárasztó, kinyírja a versenyzôket. A tévé sem viszi jó irányba a sportot, hisz a közvetítések rendje már a szabályokba is beleszól, atlétikában például már a második kiugrást kizárással büntetik – odavész a munka. Tudom, ez más lapra tartozik… – Ha újra kezdené, mit csinálna másként? – Okosabban csinálnám. Ma már tudom, mit és hogyan kellene tenni… De hogy ne fejezzük be szomorúan a beszélgetést: szerencsére még vagyunk néhányan, akik minden nehézség ellenére csináljuk, mert szeretjük, mert ez az életünk. Füredi Marianne Fotó: Böhm
11-34
2006/10/09 18:31
Page 1
34 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Egy versenyévad a Dunán (EPIZÓDOK EGY KAJAKOZÓ ÉLETÉBÔL)
A competition period on the Danube
■
A SZAKEMBER SZEMÉVEL:
Bicskei Bertalan a labdarúgó világbajnokságról
(EPISODES FROM THE LIFE OF A KAYAKER) Szabó Angéla Dominika Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Budapest E-mail:
[email protected]
Összefoglaló
Edzésmunka télen
A cikk életképeket, kisebb epizódokat vázol fel a kajakosok vízi-életérôl, lényegében az edzések és a versenyzések világát mutatja be egy fiatal, tizenéves kajakos szemével nézve. Bemutatja az éves programot a téli, komoly alapozó munkától a nyári versenyidôszak befejezéséig. A teljesség igénye nélkül természetesen, arra szorítkozva csupán, amit egy fiatal kajakos gyerekfejjel felfogni képes, és ahogyan mindezt megéli.
Hét éven át kajakoztam versenyszerûen az Építôk SC-ben, a Margitszigeten (mai nevén: Építôk Margitszigeti Diák Kajak Klub); mind a hét év edzésmenete nagyjából hasonló ütemezéssel zajlott. Annak ellenére, hogy a naptári év januárral kezdôdik, én a késô ôszt, körülbelül november elejét választottam kezdô idôpontnak. Ennek egy oka volt csupán: a vízi élet kora tavasztól késô ôszig tart, értelmetlen lett volna a téli idôszakot kettévágni. Mi is zajlik a kajakosokkal télen, amikor az ’éltetô vizet’ nem vehetik birtokukba. Ilyenkor a speciális (erônléti, állóképességi) gyakorlatok kerülnek túlsúlyba, amelyeket a nyári idényben csak kiegészítésként végzünk. Külön ’edzés-órarend’ is jár, hiszen minden nap más a program:
Abstract The article deals with life stories and episodes of kayakers-life, analysing some questions of trainings and competitions from the point of view of a young teenager kayaker. Information is given about the yearly program beginning with the heavy training work of the preparation period till the end of the competition one. Of course not covering all topics, focusing only on understandable and survivable ones for a young kayaker.
Bevezetés Mint csaknem minden más sportágban, a kajak-kenuban is egy év rendkívül eseménydús, változatos egy év, már csak az edzések jellegét tekintve is – hiszen ciklikusan váltja egymást az alapozó-, felkészítô-, majd verseny-idôszak. Azonban a sokszínûség – különösen a vízi élet területén – nem merül ki pusztán ennyiben. A vizes sportágak kénytelenek igazodni a négy évszak idôjárási viszonyaihoz, plusz a Duna (Tisza, Velencei-tó, stb.) szeszélyei is jócskán beleszólnak a szépen elôre megtervezett edzésprogramba. De csak ennyi a kültéri sportágak elleni érv, hiszen szabadtéren vagyunk – nem csarnokban, teremben, se nem az úszómedence négy fala között. Egyszóval panaszra igazán nem lehet okunk, fôleg, ha még a népszerû mondásnak is tudatában vagyunk, miszerint a változatosság gyönyörködtet.
Hétfô Kedd
szünnap tanmedence, kondi (Népliget, Építôk sporttelep) Szerda futás, kondi (Margitszigeti telephely) Csütörtök tornaterem (valamelyik iskola tornaterme bérelve) Péntek tanmedence, kondi (Népliget, Építôk sporttelep) Szombat hegyi futás (Fenyôgyöngye) Vasárnap úszás (Margitszigeti Sportuszoda) A tanmedencés edzések tartják karban a kajakos-technikát, nehogy a megszerzett tudás a tél alatt kivesszen belôlünk. Ugyanolyan edzéseket le lehet így is bonyolítani – laza/lendületes iram, hajtás, résztávazás, stb. (ezeket késôbb fogom ismertetni) - csak ezek sokkal egyhangúbbak. Furcsasága, hogy amíg tavasztól ôszig hozzászokik az ember, hogy ’megy’ alatta a hajó, itt bizony tudomásul kell venni, a beleadott erôvel csak a víz fog gyorsabban keringeni a medencében, mi csupán egyhelyben ülünk. Én különösképpen nem (és úgy vélem más se) rajongtam ezekért az alkalmakért.
Sokkal inkább elnyerte a tetszésemet a heti egyszeri tornatermi edzés. Negyedórás bemelegítést követôen saját testsúlyos gyakorlatokat végeztünk: lábemelés, kötélmászás, húzódzkodás, felülés. Ami vagy köredzés-szerûen történt, vagy elôre kiadták az adagok, és akkor mindenki a saját belátása szerint csoportosíthatta azokat. Ezután mindig játék következett: sorversenyek, kosárlabdázás, foci, stb. Körülbelül úgy telt, mint egy duplatesi-óra az iskolában. A játék végeztével mindig volt levezetés – lazító- és nyújtógyakorlatok. Sôt az edzô kísérletezô-képessége révén (meg a hatékonyság érdekében is) bevezette az edzés utáni autogén-tréninget. Meg kell hagyni, fiatal fejjel ezt a részt nem nagyon vettük komolyan, mindig mosolyra húzódott a szánk, amikor a tornatermet végig matracokkal terítettük, és mindenki hanyatt fekve koncentrált (aludt) vagy éppen kuncogott magában… A tornatermi edzések csúcspontja azonban mégsem ez volt. Az egyik évben ugyanis egy újonnan nyílt fitness centrum extra kedvezményt biztosított az egylet tagjai számára: heti egy alkalommal aerobicon vehettünk részt. Ekkor, meg fôleg 13-14 évesen ez még egyáltalán nem volt divatos, ezért aztán igazi kuriózumszámba ment hazatérve beszámolni az éppen aznapi zsírégetô / alakformáló / dance / step aerobic-óráról. Ami még kimaradt a téli edzések ismertetésébôl az a futás és az úszás: A margitszigeti telephelynek köszönhetôen a futás alapjául a sziget ösvényei, útjai szolgáltak. Néha azonban – pontos táv lefutásához, illetve Cooper-teszt esetén – a Margitszigeti Atlétikai Centrumba jártunk. Szombatonként pedig következett a kristálytiszta ’friss hegyi levegô’: ún. Panoráma-kör futás a Hármashatár-hegyen. Ez egy kb. 8 km hosszú, jelölt túraútvonal, nevébôl következôen itt-ott csodálatos kilátással hol Óbudára, hol Hidegkútra. Találkozó a Kolosy téren volt 9 órakor, együtt felmentünk busszal, és nekivágtunk a távnak. A változatosság kedvéért egyszer-kétszer Csúcs-futás volt, vagy rövidebb, de meredekebb táv többszöri le(inkább fel)futása idôre. A vasárnapi úszás volt a mumus. Ahogy írtam, a Hajós Alfréd Sportuszo-
MAGYAR EDZŐ 11
2006/3
Bevezetés Az a megállapítás, hogy a négyévenként megrendezendô Labdarúgó Világbajnokság a „mérföldkô” a labdarúgás fejlôdésének vizsgálatában, nem szorul korrekcióra. Igaz, a profi labdarúgás üzleti fejlôdése a legnagyobb klubok oly mértékû szakmai megerôsödését hozta magával, hogy a mai futballban ôk képviselik a legmagasabb szintet. Legtöbbjük nemzetközi válogatottként üzemel, sokszor nagyobb játékerôt képviselve, mint az adott ország nemzeti válogatottja. A televíziózás fejlôdésével hétrôl-hétre nyomon követhetôek a nemzetközi kupák és a különbözô nemzeti bajnokságok mérkôzései, így a labdarúgás fejlôdésének állomásai is. Ennek ellenére a Labdarúgó Világbajnokság az az esemény, ahol egyszerre jelennek meg a különbözô kontinensek képviselôi és adnak számot az elmúlt négy évben bekövetkezett változásokról.
1. A mérkôzésteljesítmény összetevôi A labdarúgás fejlôdésének vizsgálata a mérkôzéseken mutatott egyéni és csapatteljesítmény alapján lehetséges. A mérkôzésteljesítmény komplex megha1. ábra
tározás és általánosságban mutatja a sportág fejlôdését. A fejlôdés mértéke, a felhasználhatóság megállapítása a mérkôzésteljesítmény sokszorosan összetett meghatározásának részenkénti vizsgálatát kívánja, a végkövetkeztetés és a fejlôdés irányának eldöntése azonban kizárólag komplex módon történhet. A pszichés tulajdonságok, a megismerô képesség, az összmûködô képesség, a fizikai képességek és a taktikai-technikai cselekvôképesség fejlôdése lehet egymástól eltérô (a mérkôzésteljesítmény összetevôi; egyedi vizsgálat), de egymással szorosan összefüggenek, együtt hatnak, (játékcselekvô-képesség; komplex vizsgálat). Negatív példa, a 80-as években a fizikai képességeket, kiemelten a gyorsaságot a technikai-taktikai cselekvôképességtôl elkülönítve vizsgálták. Ennek következménye lett a mozgás oly mértékû intenzívebbé válása, melyet a technikataktika nem tudott követni. (A mérkôzésteljesítmény összetevôit az 1. ábra mutatja)
2. Pszichés tulajdonságok Teljesítménymotiváció a célirányos, teljesítményorientált magatartás alapja,
a személyes igényszint kifejezôje. Minél több motiváció segíti a labdarúgót, annál erôsebb a háttér, annál hosszabb ideig tartható fenn a motiváltság. A labdarúgó VB-k történetében a teljesítmény-motiváció nem jelentett problémát. A labdarúgás legnagyobb világeseményén minden résztvevô, kis és nagy sztárok, kis és nagy labdarúgó nemzetek képviselôi, mindannyian kiemelkedô teljesítményre törekednek. Ezen a téren a szint mindig elérte a kívánalmakat, ezért fejlôdésrôl, de visszafejlôdésrôl sem beszélhetünk. Kétségtelen, a csoportküzdelmek folyamán elôfordult, hogy a jelentôsebb játékerôt képviselô csapat egygólos vezetésnél „ráült” az eredményre, nem törekedett a közönség kiszolgálásával, csupán azzal, hogy a mérkôzésbôl hátralevô idôt minél kisebb erôbevetéssel végig lazsálja. (Anglia-Paraguai 1-0, Portugália-Angola 1-0, Svédország-Paraguai 1-0, Franciaország-Korea 1-1). Ez többnyire sikerült is, kivételt a franciák Korea elleni mérkôzése hozott, ahol Zidánék még magukat is elaltatták, s Korea a mérkôzés végén egyenlített. A csoport körök lezárásával ez a lehetôség megszûnt, s minden mérkôzésen igyekezni kellett a maximumot hozni a csapatoknak. Igaz, ez nem abban nyilvánult meg, hogy a csapatok önfeledt támadó játékot produkáltak, sôt, a biztonság volt a fô. Inkább a 11-es párbaj, mint vigyázatlanul kinyílni és esetleg gólt, gólokat kapni. A mindent eldöntô olasz-francia meccs is errôl szólt. A döntôbe jutásért a németek 0-2-es veresége az olaszok ellen, sok gólos mérkôzésnek számított. Ez azonban nem a motiváltság problémája volt, sokkal inkább az egyre erôsödô teljesítmény kényszeré. Ezt támasztja alá a „bronz mérkôzés”, ahol már különösebb tét nem volt, (természetesen mindkét csapat akart harmadik lenni) a játék azonnal oldottabb lett, még könnyed technikai bravúrok is belefértek Portugália oldaláról. Ez a fajta motiváció azonban már más volt. Nem a feltétlen eredményrôl szólt. És pont ez a mérkôzés, mint érthetô kivétel, volt a VB-n a bizonysága annak, hogy a mai futballban a teljesítmény motiváció egyenlô a mindent maga mögé söprô eredmény centrikussággal, s ennek a labdarúgás szórakoztató jellege látja kárát, illetve a szórakoztató jelleget a játék szépsége helyett átveszi a feszültség, a pattanásig feszült
10-35
2006/10/09 18:27
Page 1
10 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
■
MAGYAR EDZŐ 35
2006/3
szakírók végül is a vb legjobb játékosának járó trófeával tüntették ki. Bár csak ez lehetett volna a vb hatásos, egyszersmind példásan sportszerû záróakkordja! Ehelyett egészen más történt, amelyrôl azután hetekig, sôt hónapokig beszélt és vitatkozott a nemzetközi futball család....
A döntôben: Zidane-Materazzi dráma Július 9. Berlinben 70 000 nézô elôtt a rendes játékidô lejártakor eldöntetlenre, 1-1-re állt a finálé, nem bírt egymással a két nagyszerûen felkészített együttes. Végül a drámai végjáték tizenegyes párbajban dôlt el az olasz válogatott javára. Olaszország-Franciaország 1-1 (1-1, 11, 1-1) tizenegyesekkel 5-3. Az iksz már a 19 percben kialakult, elôbb a 7. percben Zinedine Zidane büntetôt értékesített, majd káprázatos felhô fejessel egyenlített a másik oldalon Marco Materazzi. A két gólszerzô a 110. percben átvette a negatív fôszerepeket a vb döntôben. A franciák, miután elvesztették az ellenfél térfelén a labdát, indultak visszafelé. A nézôk csak azt észlelték, hogy a felezô vonal felé tartó Zidane megfordul, s a mögött vele lépést tartó Materazzi mellkasába fejel, mire az olasz elterült a földön. A játékvezetô, az argentin Horacio Elizondo nem látta az esetet, de miután egyeztetett az ötödik játékvezetôvel - piros lapot mutatott fel Zidanenak. A franciák „nagy öregje”, akinek visszavonulása elôtt ez volt az utolsó fellépése a labdarúgás színpadán, eleve „ledöntötte” saját szobrát, amit lelkes hívei nyilván emeltek volna a tiszteletére. Nem beszélve arról, hogy nem lehetett ott a mindent eldöntô tizenegyes párbaj résztvevôi között. Nem úgy Materazzi, aki ott lehetett és be is lôtte a magáét. Mellette egyébként valamennyi csapattársa, míg a franciák közül a második körben Trezeguet a kapufát találta telibe - így lett a végsô diadal Itáliáé. Nincs sok értelme hosszan elemezni, vajon mi váltotta ki Zidane-ból a brutális megoldást, s hogy Materazzi mivel provokálta. Ezt - jóllehet a FIFA külön vizsgálatot rendelt el - késôbb sem tudták végérvényesen tisztázni, bár mindkét játékost hivatalból eltiltották. Nem a mi tisztünk annak elbírálása sem, hogy mindezek után a sportújságírók szavazatai alapján az egyébként végig remekül játszó Zinedine Zidane kapta a vb legjobbjának járó címet.
Marcello Lippi – csak nyugalom! Zárszóként - eredeti szándékunkat ismételten kifejezve - foglalkozzunk az
dába jártunk, de amit még nem említettem, hogy reggeli 6-8 között! Ekkorra lehetett kedvezményesen pályát bérelni a 33m-es medencében. Köszönhetôen az edzôi szigornak (és talán a még kialakulatlan ellenkezésnek) vasárnap hajnali 6kor ott ücsörgött minden kis kajakozó az uszoda halljában. Visszatekintve, meg kell hagyni, nem kis teljesítmény!
Tavaszi vízreszállás
Zinedine Zidane – ellentmondások ellenére is a vb legjobbja
edzôkkel, s természetesen azzal, amit az olaszok szövetségi kapitánya, Marcello Lippi mondott, illetve amit a siker után róla, a módszereirôl mások mondtak. „A futballistáim kitartásában bíztam és emberileg is fantasztikus, amit nyújtottak - mondta az ôsz hajú mester. - Sokat köszönhet a hazám és személyszerint én is nekik, különösképpen az utolsó egy hónapot.” Az olaszok fokozatosan lendültek bele a játékba, s tény, hogy védekezésük egészen lenyûgözô. Nagyon régóta nem volt az azzuriknak ennyire egységes, egymásért küzdeni tudó nemzeti együttese. A kifogástalan csapatszellem formálásáért az Olaszországban mindig is rendkívül népszerû Lippi tette a legtöbbet, akinek a jelmondata egyszerû és így szól: „Mindenkinek alá kell rendelnie magát a csapatérdeknek!... Egy mindenkiért - mindenki egyért!”
Az irányító, Andrea Pirlo, a Milan sztárja, aki Fabio Cannavaro mellett (ez utóbbi megérdemelte volna a legjobb játékosnak járó díjat) az itáliaiak legjobb embere volt végig a vb-n, ezt mondta Lippirôl: „Korábban soha egyetlen szakvezetô alatt sem volt ilyen professzionális, minden apróságra kiterjedô a felkészülésünk, mint most a Lippi-korszakban. S még valami, ami mellette szól és roppant fontos a játékosok hangulata szempontjából: Ôt senki és semmi nem képes kizökkenteni a nyugalmából - annyira koncentrál a csapatra és a teljesítményre.” A 18. labdarúgó világbajnokság küzdelmei befejezôdtek. Tömören igyekeztünk jobbára a szakemberek, az edzôk számára használható megfigyeléseket és tapasztalatokat csokorba gyûjteni rendhagyó és természetszerûen teljességre távolról sem törekedhetô feljegyzéseink keretei között. Gallov Rezsô
Szándékosan az úszással zártam a téli idény ismertetését, ugyanis mindig ezzel kötöttük össze az elsô vízreszállást. Február elején-középen az idôjárás meg szokott bennünket tréfálni a tavasz hírével. Csodaszép szikrázó napsütés, 15 fok hômérséklet, és akár már a kabát is lekívánkozna rólunk. Ilyenkor a legszebb a Duna is. Hajók még nem járnak, áradás sincs, a folyó szépen, nyugodtan csordogál a medrében… A kajakozó fejében pedig szöget üt a vízreszállás gondolata. A nappalok azonban még rövidek, délután 3-4 óra körül már alkonyodni (és újból hûlni) kezd. Hétköznap tehát semmiképp sem jöhetne szóba (iskolai tanítás van 23 óráig), a vasárnapi úszóedzés befejeztével azonban a napfényes idô szinte mintha direkt csalogatna a vízhez. Így aztán az uszodából irány egyenest a csónakházba, majd jó alaposan felöltözni hiszen a vízen hideg van még azért – és már lehet is vízre tenni hajót. Kezdetben csak a nagyobbak, de mikor már betöltöttem a 14 évet, én is csatlakozhattam a kiváltságosakhoz – hogy ezen az elsô szép februári vasárnap délelôttön vízre bocsáthassuk kajakunkat. (Megjegyzésként: edzôi motoros felügyelet nélkül csak 14 éven felüliek szállhatnak vízre.) Lehet, hogy túlontúl extrém helyzetnek tûnik laikusok számára (sôt most már ne-
kem is), de mivel februárban, márciusban még simán várható fagy, így ekkor se stég, se kísérô motorcsónak nincs – a vízreszállás közvetlenül a kövekrôl, lépcsôkrôl történik! És akkor még bele se gondoltunk a Duna vízének 5-10 fokos hômérsékletébe! De hát ez adja meg a szépségét, báját, nemde? A februári, márciusi hónap jószerével úgy zajlik, hogy a téli órarendet lassan felváltja a nyári. A kicsiknek, kezdôknek jóval hosszabbra nyúlik a ’tanmedencézés’. Folyamatosan zajlik a vízitelep újbóli benépesedése, kitakarítás, hajók átnézése, rendbetétele. Vízre szállni továbbra is csak a ’nagyoknak’ szabad, de ôk sem hagyhatják el a sziget partvonalát. Március vége-április eleje a ’stég-üzembehelyezés’ ideje. A stéget a zajló Duna jégtáblái elôl mindig partra kell kihúzni / téli kikötôbe vontatni, és ilyenkor kerülhet vízre elôször. Ekkortól van csak mód arra, hogy a motorcsónakot is vízre tegyük, most már szabad a vízreszállás mindenki számára, és végre nemcsak a sziget mentén lehet evezni!
Edzés metodika Április-május hónap rendszerint stégtolással és –húzással telik. Annak megfelelôen, hogy a szeszélyes Duna éppen áradni óhajt, avagy apadni. Gyermekszemmel nézve ez igazán jó móka, hiszen ebben részt vesz minden edzésre lejáró emberke: a három kikötôkötél mentén fel kell sorakozni, és figyelve egy nagyobb srác ügyes vezényletére megfelelô ütemben kell húzni, vagy engedni. (A bosszúság része ugye csak az idôsebbeknek, edzôknek jut…) Ekkor az evezés már edzôi kísérettel zajlik, így talán érdemes ismertetnem az edzések típusát:
Hosszú-evezés Fôleg az ôszi idôszakban van erre mód. Szombatonként reggeltôl késô délutánig tartó ’móka’(?). Váltásruha (duplazacskóba csomagolva), némi enni- és innivaló kerül az úticsomagba. A Margitszigetrôl indulva a cél lehet Luppa-sziget, Szentendre, Horány, Göd, és ami nekem a leghosszabb egynapos túrám volt: Vác (80 km, 14 évesen). Egy vagy két kikötéssel, ami még így is kevés az addigra már elgémberedett testrészek átmozgatására, ha értékelni kellene, hát ez a legfárasztóbb, legnyomasztóbb (úgy nekiindulni, hogy ma még 40-50 km elôttem van…), a leginkább megterhelô.
Laza / lendületes evezés Nevében hordozza típusát: erônlétileg ez a legkönnyebb. Mindig így evez az ember, hacsak nem írnak elô neki mást. Csak lazán és könnyedén – ekkor lehet a technikát a legjobban csiszolni, vagy ha már nem figyel az edzô, ekkor lehet jókat beszélgetni – a technikára koncentrálás rovására persze…
Fartlek / váltakozó iram Nincs konkrétan megadva az evezés ritmusa, megadott km-t kell leevezni, de nem egyenletes tempóban; hol beleerôsítve, gyorsítva és felpörgetve a csapásszámot, hol pedig visszatérve az alaptempóhoz. Általában azt megkaptuk, hogy kb. hány méteren keresztül tartson a hajtás (gyors ütemû evezés), és összesen hány db legyen.
Résztávazás Igen változékony kedveltségû: hol egyenesen lelkesedtem érte, hol pedig a hátam közepére kívántam volna. Az
09-36
2006/10/09 18:26
Page 1
36 MAGYAR EDZŐ edzések többsége résztávazás. Az egész csapat felsorakozik a parttal párhuzamosan – erôsségi sorrendben egyre beljebb (így aki gyorsabb, az nagyobb sodrást kap – a csapat nagyjából együtt tud haladni). Az edzô órájával méri a hajtás, illetve a pihenés / laza evezés idejét. Lehet ugyanannyi idô ismétlése: pl. 10X3min/1min pihenô. Lehet piramisos: 1min/0.5min+2min/1min+3min/1min+4 min/2min+3min/1min+2min/1min+1mi n/0.5min, és mondjuk ezt az egészet kétszer megismételve. Végtelen számú lehetôség kínálkozik. A hosszabb idejû résztávak (5-10 perc) tavasszal a versenyidény kezdetén ajánlatosak, majd ’felgyorsítva’ a versenyzôt, fokozatosan át kell térni a sprint távakra (20-30sec.). Útvonalban a résztávazás annyit jelent, hogy a Margitsziget mellett van a bemelegítô evezés, majd átkelve a Dunán a Hajógyári-sziget mellôl kezdjük, és egészen akár a Szentendrei-sziget spiccéig is eltarthat a hajtás. Lefele meg, úgyis gyorsabb, a sodrás ekkor legalább velünk van, a levezetô evezés van, technikán csiszolás, stb.
Idôre menés Kissé ferdít, és az, hogy ’idôre’, hiszen, tulajdonképpen talán így lenne helyes ’távot menni idôre’– de még ez sem az igazi. Az a lényege, hogy bizonyos távot mennyi idô alatt tud az ember leevezni, persze versenytempóban. Például a hosszabb ’idôre menések’ közül említésre méltó (a vizitelep vonzáskörzetében maradva) a Margitsziget-kerülés vagy a ’Hajó-Margit’ (fel teljesen a Hajógyári sziget csúcsáig, majd a kiságban lefele, végül a Margitsziget alulról kerülve). Ezeknél mindig lényeges befolyásoló tényezô a Duna állása (ebbôl következôen a sodrása), illetve az, hogy jött-e hajó, amely esetleg ’elrontotta az addigi tükör-vizet’. A közel egységes eredményeket adó hely, ahol a valós fejlôdést mérni lehet: állóvíz kell, hogy legyen. Erre Budapesten három helyen van mód. Az egyik a déli Ráckevei-Duna-ág, a másik kettô egy-egy öböl: az Újpesti- és a Hajógyári-öböl. Az Újpestiöböl a tágasabb, itt szokták a budapesti versenyeket rendezni. Ha épp nincs verseny, akkor a mérvadó táv az ún. Öbölkör, kb. 2500m. Verseny idején az öböl bójasorokkal osztva van, ezeket már 1-2 nappal elôtte kiteszik, így igazi versenytáv (2000m, 1000m, 500m, 200m) mérésére is alkalom nyílik.
Vágtázás Folytatva az elôbbi magyarázatot, elérkezünk a Hajógyári-öbölhöz, ’vágtázás’ címszó alatt. Ahogy említettem, ez az öböl a kisebb, a rövidebb távok tar-
■
toznak ide. Ezek a 100-150m-es ’repülések’ a vágták, voltaképpen nem mások, mint rajtgyakorlatok. Azt hiszem, ezek voltak az igazi kedvenceim.
Versenyidôszak Tovább folytatva az idény leírását, májushoz érkeztünk, ekkor már közel 2 hónapja vízen, 700-800 km leevezésén vagyunk túl. Itt az ideje az igazi megmérettetéseknek, elkezdôdik a versenyszezon. Az évadnyitó verseny rendszerint az Újpesti-öbölben rendezett Hídépítô Kupa – amely az Építôk és a KSI közös szervezése - kicsit ’hazai vizeknek’ is tekinthetô -. A mezônyre azonban ez egyáltalán nem mondható, vidéki egyesületek is jócskán képviseltetik magukat – mindenki kíváncsi, vajon mennyit fejlôdött az ellenfeleihez képest. Sorra követik egymást a kezdeti válogató versenyek, melyeken az elért helyezés alapján dôl el, hogy ki jut be az országosra. Amíg a budapesti versenyeket szinte kivétel nélkül az Újpesti-öbölben rendezik, addig az országos viadalokat Velencén, Szolnokon és Szegeden is rendezhetik. Ahogyan elérkezünk a júniushoz, és az iskolai tanév is befejezôdik lassan, úgy sûrûsödnek a versenyek és úgy nô azok tétje is. Nincs mit tenni, növelni kell az edzésszámot. A nyári edzésprogram a következô. Egy nap két edzés van – egy délelôtt és egy délután. A délelôtti 9-12ig tart, ezt követi az ebéd, a pihenés. A délutáni edzés 15-19-ig tart. Nagy kánikula idején szokás volt a délelôtti edzést már 7-kor elkezdeni, a délutánit pedig 16ra eltolni, így próbáltak bennünket a tûzô nap elôl védeni. Teljesen mediterrán-életérzés, napközbeni sziesztával. A napnak a középsô részét is a vizitelepen töltöttük: ping-pongozással, óriási kártyapartikkal, vagy csak egyszerû heverészéssel. Mintha egy napközis táborban lennénk. Ez a napirend természetesen némileg módosult annak megfelelôen, hogy a hétvégen volt-e / lesz-e verseny. Ilyenkor a hétfô délelôttöt pihenônek kaptuk. A nyári versenyek 3 naposak (péntektôlvasárnapig tartanak), ha vidéken van, akkor a csütörtök délután hajókötözéssel és leutazással telik. Ha pedig az Öbölben van a verseny, akkor fel kell evezni, hogy másnap már csak a versenyre kelljen koncentrálni. A versenyekrôl röviden annyit érdemes tudni, hogy a versenyzôk korcsoportokra vannak bontva egyszerre kétés egyévenként is, vagyis: Gyermek I., II. 11, 12 évesek Kölyök III., IV. 13, 14 évesek Serdülô V., VI. 15, 16 évesek Ifjúsági VII., VIII. 17, 18 évesek (Felnôtt 19 éves kortól)
2006/3
Ez a felbontás azért is mûködik jól, mert a kajak-egyes versenyszámokban mindenki abban a mezônyben indul, ahol csak a vele egyidôsek vesznek részt. Így nagyobb az esély a jó helyezés elérésére, a sikerélményekre. Viszont csapathajókban (páros, négyes) összevont gyermek, kölyök, stb. futamokat rendeznek. Ez két szempontból is célszerû: egyrészt, hogy ne legyenek gyér futamok, másrészrôl pedig egy kis egyesület így könnyebben össze tud állítani csapathajókat. Még egy fontos szempontja a kétévenkénti korcsoportugrásoknak, hogy elkerüljék a gyerekek túlterhelését, a gyermek kategóriában egy gyerek csak 1 versenyszámban indulhat, kölyökként már 2-ben, serdülôként 3-ban, ifjúságitól kezdve pedig amennyit csak elbír. Ha már volt szó egységrôl, csapatról, nem árt tisztázni a hajónemeket sem. Tehát létezik a kajak egyes, két válfaja van: a gyermek I., II- nek a mini kajak MK-1, a nagyobbaknak a K-1. Páros kajakok is ugyanez a séma szerint sorolhatóak: MK-2, ill. K-2. Négyes kajak csak K-4 lehet. A Canoe angol formájából következôen a kenuk között van: C-1, C-2, C-4, illetve a kezdôbbeknek PC-1, PC-2. (A felsorolás mellôzi a túrahajókat.) Versenytávokról röviden már írtam, azonban némi kiegészítés szükséges még. Két fô típusba oszthatóak a versenyek: síkvízi- és vadvízi, rafting versenyekre. Maradjuk a síkvíznél, ahol további két csoport alakítható ki: rövidtávú-, hosszú távú versenyek. A rövid távok a 200m, 500m, 1000m, 2000m. A 2000m kivételével (ez nem nemzetközi versenyszám) a futamok kitûzött pályán, bójasorok között zajlanak. Kilenc pálya van egymás mellett, ha ennél többen neveznek egy versenyszámba (általában ez szokott lenni), akkor rendeznek elôfutamot, esetleg középfutamot is a döntôn kívül. Itt óriási szerepe van a sorsolásnak, lehet izgulni, hogy vajon a nagy rivális melyik futamban indul, vagy ha velem indul, vajon nem kap-e surranópályát, stb. Két elôfutam esetén mindkét futam 1-4. helyezettje, plusz a jobbik idôt ment (szerencsés) 5. jut a döntôbe. Három elôfutamnál egyszerû az eset, mindhárom futamból az 1-3. jutott a döntôbe. Megjegyzem, ez egy kicsit igazságtalan, mert a sorsolás szeszélye miatt lehet egy nagyon erôs futam, ahol még az 5. is jobbik idôt megy, mint mondjuk a gyengébb futam 2. helyezettje. Négy elôfutam esetén ismétlôdik a két elôfutamos verzió, csak itt a 2 középdöntôbe kerül be az ember, majd onnan további szûréssel jön a döntô. És ezzel a módszerrel haladva már könnye-
■
MAGYAR EDZŐ 9
2006/3
volna a mezônyt, de azért az igaz, hogy a mi elképzeléseink szerint alakult a mérkôzés. Csakis így lehet és kell játszani a brazilok ellen. Sok kritikát kaptam a vb elôtt és alatt is bôven, fôleg, mert lassú tempóban kezdtünk. De nézzék csak meg azokat a válogatottakat, amelyek az elején remekeltek... Már a tévén nézik otthon a meccseket...” Ezt tehették ezután kisvártatva az angolok is: Gelsenkirchenben PortugáliaAnglia 0-0, tizenegyesekkel 3-1. Az angol oroszlánok 120 percig tiszta szívvel küzdöttek, hogy aztán néhány perc alatt ostoba hibáik miatt összezuhanjanak. Wayne Rooney ámokfutását és azt követô kiállítását már említettük az elôzôekben, most ráadásul megsérült az együttes legjobbja, David Beckham, s amikor a sorsdöntô tizenegyesek következtek, olyan sztárok mondtak csôdöt, mint Frank Lampard és Steven Gerrard. Túl mindezen, a kritikusok számos okot hoztak fel értékeléseikben annak magyarázatául, hogy egy sokak szerint akár a világbajnoki címre is komolyan esélyes válogatott miért nyújtott messze várakozás alatti teljesítményt, s esett ki a negyeddöntôben.... Máig nem értik, miért kellett a remek csatárokban gazdag angoloknak állandóan csak egyetlen ékkel játszaniuk… Eleve kevés csatárt válogatott be Eriksson, közülük Owen meg is sérült. Rooney hosszú kihagyása miatt nem lendülhetett formába, a fiatal Peter Crouch pedig ritkán játszott és kevés tapasztalattal bír. Ugyanakkor beválogatta a svéd futball tudós azt a 17 esztendôs Theo Walcott-ot, aki még egyetlen meccsen nem szerepelt a Premier Leauge-ben, s itt is csak pillanatokat kaphatott. Végül az sem használhatott pszichésen, hogy már fél éve tudott, végérvényes tény volt: Sven-Göran Eriksson a vb után végleg távozik a posztjáról... Aligha ilyen búcsút képzelt el. Maradt négy csapat, valamennyi európai - mindkét megmaradt dél-amerikai elvérzett - az elôdöntôk elôtt: Olaszország, Franciaország, Portugália és a házigazda Németország.
Izzó légkörû, izgalmas elôdöntôk Július 4. Dortmundban játszva még soha nem kapott ki a német válogatott. Most eljött az ideje, zsúfolt lelátók, 65 000 nézô elôtt, egy szenzációs, végig izgalmas, változatos, remek mérkôzés eredményeként. Furcsa ezt egy olyan találkozóról állítani, amely nem hozott gólt - egészen az utolsó két percig. Dehát ez éppen ezért maradhatott az egyik legdrámaibb eseményként a futballrajongók emlékezetében. Egyik csapat sem játszott -
még a hosszabbításban sem tizenegyes rúgásokra, s tulajdonképpen ennek köszönhette az azzuri csapat a gyôzelmet, hiszen a 120-ik perchez, a befejezéshez közeledve a németek mindent egy lapra feltéve támadtak, s adtak alkalmat a számukra azután végzetes olasz kontráknak. Az egyik végén szögletrúgás után Totti a négy német gyûrûjében álló Pirlóhoz ívelt, aki pazar átadással hozta helyzetbe Fabio Grossót. A védô állítgatás nélkül bombázott Lehmann mellett a hálóba a 119. percben. A sokkos állapotban lévô németeket a partvonalon hatvan - azaz 60! - percen át szorgalmasan melegítô, a bármikori bevetésre készülô Allesandro Del Pieró végezte ki (a 104-ik percben lépett pályára végül) az utolsó másodpercekben látványosan hálóba csavart lövésével: Olaszország-Németország 2-0. Az olaszok gyôzelmének értékét nem csak az emelte, hogy a németek otthonában nyertek, hanem a hazájukban dúló Juventus-Lazio-FiorentinaMilan-féle bundabotrány árnyékában játszották végig a vb-t. Jürgen Klinsman, a németek szakvezetôje megôrizte nyugalmát, jóllehet a szemei elôtt mindvégig a világbajnoki cím lebegett. „Volt egy álmunk, s ezt most elvették tôlünk - mondta. - A sportban az ember mindig újabb és újabb célokat tûz ki maga elé. Az elôdöntôben veszteni - fájdalmas. De az élet megy tovább, a harmadik helyért ismét pályára lépünk, s olyan teljesítményt akarunk nyújtani a bronzmérkôzésen, amellyel boldoggá tehetjük szurkolóinkat. A csapat töretlenül fejlôdik - nem szabad megtorpannunk.„ Vereség után is tiszta edzôi beszéd. Nincs benne átkozódás, hivatkozás mellékkörülményekre, mentegetôzés - világos és egyértelmûen pozitív felfogás. Július 5. A másik elôdöntô Münchenben csaknem 70 000 nézôt vonzott. Franciaország-Portugália 1-0. Az iram nem érte el az olasz-német mérkôzés intenzitását, itt mindössze egyetlen gól akadt, az is tizenegyesbôl (Zinadine Zidane jóvoltából a 33. percben) s a találkozó iskolapéldáját mutatta a biztonságot elôtérbe helyezô francia taktikának. Sport napilapunk a találkozó ürügyét felhasználva tárta fel a mind magasabb színvonalon futballozó franciák taktikai fegyvereit és felkészülésük „titkait”. Ebbôl emelünk ki néhány sort edzôink számára: „Mindkét csapat egy elôretolt ékkel (Thierry Henryvel, illetve Pauletával) állt fel, de amíg a portugálok gyakran egyedül hagyták a csatárt, akinek így labdát kapni sem volt esélye a Lilian Thuram, William Gallas duó fojtogató ölelésében, a francia egycsatáros játék egészen
másképp festett... Henry mögött ugyanis Franck Ribéry jobbról, Zinedine Zidane középrôl, Florent Malouda pedig balról adott hathatós segítséget. Ha a franciák labdát szereztek, e trióból egyvalaki azonnal fellépett az ék mellé és máris kétékes alakzatban támadhattak.” A hadrendbôl vezethetô akciók részletes leírását mellôzhetjük, de fontos hozzáfûzni, hogy a kibontakozás „rengeteg futást kíván, ehhez pedig hibátlan állóképességre van szükség... A vb elôtt a francia kapitány, Raymond Domenech volt az egyetlen, aki a kifacsart sztároknak pihenô helyett alapozó munkát vezényelt, kockáztatva, hogy emiatt a csoportmeccseken bágyadtak, tompák lehetnek, ám ha - ahogy ezt remélték - egy hónapig tart számukra a vb, akkor a végére kifogástalan kondicióban lesznek.”... Érdemes eltûnôdni ezen.
A bronzmérkôzés – Kahné Július 8. Kellemes meglepetést okozott a vb harmadik helyéért pályára lépett két csapat. Szó sem volt csalódottságról, letargiáról, kedveszegettségrôl. Mindkét fél becsvággyal és lelkesedéssel vágott neki a mérkôzésnek, s a közönség, különösen a németek szemre is tetszetôs, látványos gólokkal fûszerezett játékában gyönyörködhetett, Schweinsteiger két parádés találatának, de Gomez hasonlóan pompás csukafejesbôl elért gólja is élményszámba ment. Németország-Portugália 3-1, s a vb elôtt oly sokat szidott Jürgen Klinsman a Klinsmániának köszönhetôen - a dicséretes harmadik hely megszerzéséért - Németország legnépszerûbb embere lett. Volt azután ennek a bronz meccsnek egy egészen különleges vonatkozása is. Az elôkészületek során az elsôszámú kapuvédô, Jens Lehmann lovagiasan és nagyvonalúan azt javasolta - ajánlotta fel -, hogy az utolsó vb mérkôzésen hadd védjen helyette Oliver Kahn. „Hét hete együtt dolgozunk, sokat segített és példásan viselte a másodkapus hálátlan szerepkörét. A világ egyik legjobbja, aki immár a negyedik világbajnokságon szolgálja a válogatottat... Amit értem és a csapatért tett, azzal jócskán kiérdemeli, hogy átadjam a helyemet neki a portugálok ellen a kapuban... Persze, ez végül is nem rajtam múlik, hanem Klinsman kapitányon, no meg Oliveren”... A szakvezetôt meglepte, ugyanakkor meg is hatotta a nemes gesztus, s valóban, a 37 esztendôs Kahnnak adott lehetôséget, hogy szerephez jusson, minden valószínûség szerint utolsó világbajnokságán. Emlékeztetôül: 2002-ben Kahn a válogatott mind a hét vb meccsén védett, s a
08-37
2006/10/09 18:24
Page 1
8 MAGYAR EDZŐ felvilágosította mulasztásáról Cantalejot, s az a legközelebbi ütközésnél „törlesztett”. Ennek következtében 10 fôre olvadt az azzurik állománya. Beálltak jobbára biztonságra játszani, az „auszik” meg képtelenek voltak gólt lôni... És akkor a rendes játékidô hosszabbításában, a 95. percben jött az újabb, igencsak véleményes Canalejo-ítélet: a tizenhatoson belülre berobbanó Grosso egyszerûen átesett a földre zuhant Lucas Neill testén, szándékosságról szó nem lehetett, az ausztrál azt sem tudta hol van. A spanyol a 11-es pontra mutatott, s az aranylábú itáliai, Totti a bal felsôbe bombázott. Olaszország megmenekült, Ausztrália kiesett. A bíró - a törlesztését is törlesztette. A tizenegyesek napja ezzel nem fejezôdött be. A magukra talált ukránok Svájc válogatottjával nem bírtak, a rendes játékidô 0-0-al végzôdött, sôt a hosszabbítás is - jöttek a tizenegyesek. Szinte hihetetlen, de a svájci „gárda” tagjai - egymás után - hagyták ki a büntetôket, míg az ukránok meg - a nagy sztár, Sevcsenko kivételével – sorra értékesítették azokat, s a sorozat ekként 3-0-al zárult a javukra. Június 27. Hamisítatlan világszenzáció! Brazília 30-ra verte Dortmundban 65 000 nézô elôtt az utolsó, még állva maradt afrikai ország nemzeti tizenegyét, Ghánát. Az eredmény dacára nem volt könnyû dolguk, a legjobb ghánait, Asamoah Gyant a szlovák Kubos Michel kiállította, a brazilok egyik gólja leshelyzetbôl született, az afrikaiak feldúlt és reklamáló szerb edzôjét, Ratomir Dujkovicsot ráadásul Lubos a félidôben a lelátóra zavarta a kispadról. Állítólag nem csak az Adriano által nyilvánvaló lesgólt - a másodikat - reklamálta, hanem ezt kiáltotta az öltôzôbe vonuló játékvezetônek: „ A szünetben vegyél fel te is egy brazil sárga mezt!”... De nem ez volt a szenzáció. Az ötödik perc eseménye megmásíthatatlanul kölcsönzött az eseménynek eufórikus hangulatot: Kaká saját térfelérôl a középkör vonalánál nagyszerû labdát tálalt a leshatárról remek idôzítéssel kiugró Ronaldo elé. A kapujából kifutó, egyébként nagyszerûen védô és a mezôny legjobb teljesítményét nyújtó kapuvédôt, Richard Kingstont a brazil csatár a tizenhatos tájékán egy pazar biciklicsellel rázta le, majd tíz méterrôl jobbal elegánsan a hálóba helyezte a labdát. Ezzel nem csak egyszerûen l-0 lett!... A sokat kritizált, enyhén túlsúlyos brazil zseni összeszedte magát, ismét megcsillantotta egyedülálló képességeit. Ezzel a találatával minden idôk legeredményesebb vb góllövôjét ünnepelhette a foci világ, hiszen ez volt a 15.-ik gólja, megdöntve a
■
korábbi csúcsot, amely 14-gyel a német Gerd Müller nevéhez fûzôdött. A nap másik összecsapásán a feljavult franciák ellen - jóllehet a spanyolok még 1-0-ra vezettek - nem voltak igazán ellenfelek: Franciaország-Spanyolország 3-1. Így zárultak a nyolcaddöntô csatározásai, következtek - szünnapok közbeiktatásával - a negyeddöntô mérkôzései. A résztvevôk alábbi párosításával: Németország-Argentína, Olaszország-Ukrajna, Anglia-Portugália és Brazília-Franciaország.
Maradt nyolc: két dél-amerikai, a többi európai Június 30. Berlini Olimpiai stadion, 72 000 nézô. Németország-Argentína 1-1 - tizenegyesekkel 4-2. Edzôi szemszögbôl helyezve górcsô alá a fontos találkozót, mindenek elôtt Jürgen Klinsmannak azt a korábbi döntését láthatjuk igazoltnak, hogy Jens Lehmannt, az Arsenal kapuvédôjét nevezte meg elsôszámú kapuvédôjének. Igaz, azt nem tudhatjuk, hogy a másik nagyság, a Bayern München kapusa, Oliver Khan hogyan szuperált volna. Könnyen lehet, ô is parádézik. Az elsô verzió azonban a valóság, a realitás, a második csak feltételezés lehet... A büntetô párbajban elôször Neuville az argentin Leo Franco kapujának bal oldalába, majd Cruz a német kapu jobb sarkába lôtt. Ballack a keresztléc alá bombázott, majd Ayala következett, s lapos, balsarokra tartó labdáját Lehmann megfogta. Podolski és Rodriguez is betalált, Borowski úgyszintén, viszont Cambiasso lövését újfent hárította a német kapus. A Lehmann-sztorihoz tartozik még az a nem közömbös bajtársias, ôszintén sportszerû magatartás, amit Kahn mutatott minden korábbi ellenérzése, kifogása és Lehmannal való felhôtlennek nem mondható viszonya ellenére. A tizenegyes párbaj elôtt odament hozzá, átölelte, bíztatta, tanácsokkal látta el és sok sikert kívánt neki. A német szakmai alaposság sem játszott a sikerben csekély szerepet. Lehmann a rúgások elôtt kapott egy kis papírlapot, azon hosszas megfigyelések és statisztikák alapján - utalások arra, hogy a brazil játékosok miként rúgják a büntetôket. A német kapuvédô minden egyes rúgás elôtt pillantást vetett a lábszárvédôjébôl elôhúzott puskára, amely támpontot adott számára. Figyelemre méltó a német edzô, Klinsman értékelése: „Tudtam, hogy vesztes helyzetbôl képesek vagyunk visszajönni (a 80. percig 1-0-ra az argentinok vezettek Ayala góljával). Játékosaim közül öten még akár az U21-es csapatban szerepelhetnének, fáradhatat-
2006/3
lanok, akiket hallatlanul tapasztalt idôsebbek vesznek körül. Ami pedig Lehmannt illeti: Bíztam, sôt biztos voltam benne, hogy a döntô pillanatokban képes kisegíteni bennünket, közismert tizenegyesölô” Olaszország-Ukrajna 3-0. Ahogyan a Nemzeti Sport szalagcímben közölte, Hamburgban „Focisulit tartottak a már leírt olaszok”. Július 1. Mielôtt a vb egyik fénypontjának számító francia-brazil mérkôzésrôl ejtenénk szót, ugyanezen a napon jelentek meg a németektôl elszenvedett vereség nyomán lemondott argentin szövetségi kapitány, Jose Pekerman magyarázatai, akit szembetûnô taktikai bakikkal vádoltak meg a szakemberek. A gyôzelmet nem okvetlenül, de a vereséget - mint tudjuk - mindig magyarázni kell az edzônek. Azt vetették Pekerman szemére, hogy elsietve hozta le a csapat irányítóját, Juan Roman Riquelmét, majd Hernán Crespót, s ha már az utóbbit lecserélte, miért nem a 18 esztendôs varázslót, a villámgyors labdabûvész Messit küldte be Julio Cruz helyett. Józanésszel nehezen felfogható és sokan úgy vélik, a mester egyszerûen a kispadon felejtette Messit. S az sem segített, hogy állandó kapusa megsérült, hiszen ez a 11-es párbajban nyilvánvalóan hátrányosan érintette az argentinokat… A két megelôzô világbajnokság - 1998 és 2002 - aranyérmeseinek összecsapása óriási érdeklôdést vonzott: Franciaország-Brazília 1-0. A franciák - Zidane mesteri vezérlésével és Henry 57. percben szerzett akrobatikus góljával - kifejezetten brazilos focit, merész, látványos, sok helyzetet eredményezô támadójátékkal lepték meg a rozsdásan, lassabban, szokatlanul körülményesen játszó brazilokat. Edzôi perspektivából vizsgálódva elgondolkodtató, amit Raymond Domenech, a gallkakasos társaság vezetôedzôje mondott a legjobb négy közé jutást jelentô meccs után:” Elôször is, ha Brazília ellen játszol, tudnod kell védekezni. De nem is akárhogyan, mert mindenre képes, kiszámíthatatlanul szellemes zsonglôrök támadásban... Szinte négyzetméterekre felosztottuk tehát a játéktért, s minden egyes négyzetnek megvolt a felelôse, felügyelôje. Ez volt a kiindulás: a szoros, pontos, összehangolt, szigorúan fegyelmezett védekezés. Ugyanakkor, amikor labdához jutottunk, igyekeztünk gyors ellentámadásokat komponálni, elkerülve azonban a váratlan labdavesztéseket, tehát a felesleges kockázatokat. Ha nem ezt tesszük, szépen ugyan, de meghaltunk volna. A végén, bevallom, akadtak nehéz pillanataink, s nem is mondhatom, hogy uraltuk
■
MAGYAR EDZŐ 37
2006/3
dén megfejthetô az 5, 6, stb. elôfutamos számok lebonyolítása. A hosszú távú versenyek körébe tartoznak a maratonik, félmaratonik, és az egyszerûség kedvéért most ideteszem a 2000m-es versenyszámot is. Az elôzôekhez képest itt nincs elôfutam, egyszerre indul el a mezôny. Míg az elôbb a versenyzôk nem zavarták egymást, elkülönülten küzdöttek a helyezésekért, itt a rajt után egybôl egymásra ’ugranak’ a hajók. Fôleg a férfi versenyszámokról állítható, hogy az erôsebb, az agresszívabb gyôz. Taktika, szerencse, harciasság, kitartás - ezek mindenképpen tulajdonságai egy jó maratonistának, hosszú táv-evezôsnek. Ki-kivel köt szövetséget, ki-kit enged magán „vizezni”, lapát és hajótörések, borulások mind-mind megszokott részei a maratoniknak. Apropó borulások. A borulás, mégha épp 35 fokos rekkenô hôség is van – és bevallom, szántszándékos is volt - , még akkor is körülményes. Persze, ettôl függetlenül néha igazán jó móka például, ha csapathajóval, többedmagával borul az ember – mindent összevéve ez egy kiadós úszkálás és pancsikolás. Egyébként roppant kellemetlen is lehet az egész: ha a Duna közepén borul az ember, és nincs ott a motorcsónak, akkor tempózni kell jócskán, mire kiér az ember a partra (versenykajakba nem lehet visszaszállni, mint az eszkimó kajakba). Ha pedig kiért, akkor ha köves a part azért rossz, mert felsérti a lábat és csúszik, ha pedig iszapos, akkor meg azért borzasztó, mert akár fél lábbal is belesüppedünk a ’trutyiba’. És még mindig csak a kellemes nyári borulásokról volt szó. Tavasszal és ôsszel, amikor jó pár réteg ruha is van az emberen, nem elég, hogy a víz is iszonyatosan hideg, hanem még a ruha is húzza lefelé.
Júniusnál hagytam abba az idôbeli ’mesélést’, következzék tehát a július. Ez a hónap az év legmelegebbike, írtam már, hogy miként próbálkozunk menekülni a forróság elôl. Azonban a megpirulások, leégések még így is elkerülhetetlenek. Mindenki úgy tartja, hogy a sportolók, szép egészséges barna színûek, hiszen a nap már folyamatosan tavasztól kezdve éri ôket. Szó szerint ez csak ’részleteiben’ igaz – mégha fürdôruhában megyünk is ki vízre, akkor sem fog a kajakból, alulról sütni ránk a nap. Így válik tehát a kajakos különös ismertetôjelévé a ’félig sült comb’, ami a hátulsó felén történetesen hófehér… A kötetlen, mármint iskola-mentes nyári hónapok másik jellegzetes edzésfajtája: az edzôtábor. Ez lehet akár egyesületi, akár a válogatott keret számára a kajak-kenu szövetség által finanszírozott. 1-2 hetes táborok alkalmasak arra, hogy valóban csak az edzésre lehessen koncentrálni, végre tényleg összeszokjon az a fránya négyes, végre elsajátítsam a jó rajtolás technikáját, stb. Kizökkentve az embert a megszokott közegbôl, kiváltképp, ha válogatotti edzôtáborról van szó, megtanuljon helytállni egy másfajta légkörben is. Az év legfontosabb versenye – hacsak nem jutott ki az ember nemzetközi versenyre – az Országos Bajnokság. Augusztus elsô vagy második hétvégéjére esik, ezután 1 hónap ’szabira’ megyünk. Nincs kiírt edzés, a nyaralás, a jól megérdemelt pihenés a program, hogy szeptembertôl ismét újult erôvel vághassunk neki a munkának. Ôsszel rendeznek még 2-3 évadzáró versenyt, amelyeken be lehet szerezni az ’évi éremkollekció még hiányzó darabjait’. Szeptember közepe-vége, ahogy máshol is, a Dunán is elhozza a ’vénasszonyok nyarát’. A kirándulóhajó-forgalom egyre gyérül, áradások sincsenek, csak a természet hat ránk a szépségével, elmúlásával. Ilyenkor a legjobban a Hajógyári-sziget melletti kiságat szerettem,
nyugalmát, méltóságát. Aztán ahogy az idô is egyre zordabbá válik, egyre több ruha kerül az emberre, de ha csak „lazázik”, ahhoz már hideg van. Az egy éves körforgás végéhez közeledve egy újabb kör is indul: kezdetét veszi a felkészülés, alapozás a jövô évi ciklusra.
Záró gondolatok A végéhez érkezve, összegzésként nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezen 7 év nagyon is intenzív sportolását, a néha elképesztô teljesítmények véghezvitelét megszállottság, elszántság nélkül nem lehetett volna végigcsinálni. A cikk elején szándékosan nem tértem ki a kezdetet kezdetére (hogyan indult kajakos pályafutásom), közben pedig hasonlóan nem akartam elért eredményeimmel kérkedni. Azért mégis – ennyi talán megengedhetô – mai napig büszkeséggel tölt el, mikor megmutathatom valakinek a szobám falára felerôsített kajaklapáton függô 58 érmet… Ugyanígy nem tartom óhatatlanul szükségesnek ehhez az íráshoz a pályafutás lezárásának miértjét. Persze, némileg érezhetôvé válik az indok, ha a mondatot úgy kezdem: 16 évesen kinyílt a szemem a világ sok más érdekessége felé, és nem állt szándékomban a további idômet csak kajakozással tölteni, jóllehet többen komoly jövôt jósoltak. Most már kezdem érezni, mennyire jó alapokat kaptam a kajaktól; fegyelemre, kitartásra, küzdeni akarásra, kiállásra, versenyszellemre (és még ki tudja mi mindenre) nevelt. No és ami a lényeg, hogy a víz, a Duna iránti szeretetem nem múlt el, nem lehetett pontot tenni a végére a kajakos idôszak lezárásával. Hiszen nem telt el sok idô, és 17 évesen megint kezdtem lejárogatni evezni a szigetre, csak éppenséggel a Budára nézô oldalán lévô vizitelepre, aminek a neve: Danubius Nemzeti Hajós Egylet. De ez már tényleg egy másik történet…
Új MET tagok Kazár Viktória Csátaljay Gábor Hajdú József Csonka Gábor Friedl Bernadett Fügedi Balázs Oroszki Mihály Forray Vanda Nedeczky György Simon Antal Rácz Attila Formanek Gergely Horváth Dániel
íjászat kosárlabda labdarúgás testépítés úszás torna karate ritmikus gimnasztika vívás íjászat íjászat kajak vízilabda
Budapest Sopron Budapest Komárom Budapest Eger Budapest Érd Budapest Veresegyház Budapest Budapest Kaposvár
07-38
2006/10/09 18:22
Page 1
38 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
Nôi tornász tehetségek menedzselése az Egyesült Államokban A modern élsportban a világversenyeken már régóta kialakult a feltétlen gyôzelemre törekvés felfokozott elvárása, a sikeres nemzeti képviseletre különösen nagy súlyt helyeznek a különbözô országok. . Ez a végletesen éles küzdelem a gyôzelemért - különösen a 20-ik század második felében - jelentôs megkülönböztetést tükrözött a társadalmakban, s megnyilvánult a különbözô hatalmi és politikai érdekkörökhöz tartozó államok között. Az élsport, mint az állam, a nemzet megjelenítôje, képviselôje - egyszersmind ekként egyáltalán nem lebecsülendô egzisztenciális lehetôséget is kínált - az egyén érvényesülésének egyik jelenôs színterévé vált. Ennek a tendenciának különféle provokatív hatásai, mint értékhordozók jelentek meg és célként is megfogalmazódtak a különbözô társadalmakban. Gyôzni, csúcsteljesítményeket elérni csak átlagon felüli képességû emberek képesek. Az ezzel kapcsolatos elvárások az érdekeltek figyelmét természetszerûen a kiemelkedô tehetségekre irányították. (1) A sporttehetségek meghatározása, kiválasztása, gondozása, jól tudjuk, koránt sem probléma-mentes. Mint errôl 1996-ban a Magyar Testnevelési Egyetemen megtartott Utánpótlás Nevelési Konferencia elôadói egybehangzóan beszámoltak: mindenféleképpen egy széles alapokon történô kiválasztás tûnik ésszerûnek a különbözô tényezôk bizonytalansága miatt (2). Feltehetôen a komplex jellemzôk sem alkalmasak a reális prognózis elkészítésére, továbbá sem az ifjúsági versenyeredmények, sem az ifjúsági korban mutatott fejlôdés nem adtak megbízható kiinduló pontot a felnôttkori teljesítmények elôrejelzéséhez. (3). Végigvonul azután a tehetség-kiválasztás és tehetséggondozás kérdéskörén a sportági sajátosságok jellegzetes sora. Nincs azután a világon körülhatárolt pedagógiája a sportbeli felkészítésnek általában, különösen pedig az élsportban nincs. A fejlôdéssel kellô lépést tartó edzésfolyamatból pedig nem hiányozhat a pedagógiai perspektíva, amelynek kidolgozása még mindig vár az érintett szakemberekre. Tehát a kiválasztás, a sportági szelekció önmagában nem oldja meg a kérdést és nem garantálja a felnôttkori sikereket. Ezek csak egy szakszerû, magas szintû edzésmunka és egy, az egyéni fejlôdést is támogató nevelési eljárással, menedzseléssel együtt realizálódhatnak. Az edzô volt, marad és lesz a jövôben is a tehetséggondozás kulcsembere, aki az intézmények, a kutatások adta lehetôségekkel él, a tudomány eredményeit képes a gyakorlatba ültetni és felhasználni. (4). Három nagy program igyekszik átfogni és irányítani a tehetségesnek ítélt tornászok fejlôdését az Egyesült Államokban. Ezek: – TOP (Talent Opportunity Program) – PRE-ELITE program – ELITE program Ezek a programok - kis átfedésekkel - egymás mellett párhuzamosan futnak. Tulajdonképpen ezek a programok feltételezik egymást, s van bizonyos átjárhatóság néhány korosztályban a programok között, de egymástól függetlenül is mûködnek. A USGF (United States Gymnastics Federation) fogja össze, szervezi és irányítja az utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás teljes programját. A TOP manual (2001 Edition) címû kiadvány bevezetôjében vázolja fel a tehetség meghatározásának fôbb kritériumait és elméletet. Mint írja, nagyon sok feltétel szükséges a modern sportban a siker eléréséhez. A legfontosabbak egyike az alkalmasság, a tehetség, a tehetség korai felismerése. (Bompa 1990, Harre1982,(5)
Ezt alátámasztandó, megemlíti: a. Ha egy sportoló magasabb szintû képességekkel kezd, akkor valószínû a befejezô teljesítménye is magasabb lesz, mint azé, aki alacsonyabb szintû alapképességekkel rendelkezik. b. Ahol szakszerûbb, adekvátabb programot alkalmazunk a felkészítésben, ott valószínûleg a teljesítmény is magasabb lesz, mint ahol kevésbé progresszív programmal dolgozunk. Mivel csak nagyon kevesen tudnak feljutni a csúcsra a, rendkívül jelentôs a tehetségek korai felismerése és szakszerû edzése. (Bompa 1990, Sands R., Hanschen 1992. (6). Ennek ellenére nyugaton nagyon kis százalékban preferálták korábban a tudományos alapokon történô kiválasztást, helyette a természetes kiválasztódás jelent meg domináns módon a gyakorlatban. (Bompa 1990). A legtöbb kelet-európai országban viszont elfogadott volt az 1960 -70-es években a tudományos alapokon nyugvó speciális kiválasztás és gondozás. Ennek következtében a versenyeredmények lehengerlôek voltak ezen országok javára. Példaként említhetô, hogy a bolgár érmes tornászok 80 %-a tudományos igenyû kiválasztás alapján került az élvonalba. (Bompa 1990, Gilber 1980, Jerome 1980, (7). • A tudományos kiválasztás elveit általánosan alkalmazták ezen az országokban. • A kornak törvényszerû következménye volt a magas teljesítmény a helyes kiválasztás után. • A magas munkakövetelmények eleve redukálták a képzésben résztvevôk számát. • Megnövelték az edzésidôket. • A nemzeti válogatottak homogénebb tehetségekbôl álltak össze. • Megnövelték a sporttudósok számát, akik részt vettek a kutatásokban, a tréningprogramok kidolgozásában és tesztelésében. • A tehetségek korai kiválasztása eleve megszûrte a résztvevôk számát. Elfogadott volt, mint bevált módszer, a “piramis” modell, amely széles alapokat biztosított tehetséges sportolókból. A tréningek szelektáló hatása következtében maradtak meg a tehetségek. Különösen a nôi tornában volt fontos a korai életkorban kezdôdô felkészítés. (Hadzsiev 1989, (8)). Ezeknek a tapasztalatoknak a figyelembe vételével a program a következôkben summázza céljait a tengerentúlon. A TOP program célja: meghatározni és kiszûrni a tehetséges tornászokat 7-11 éves kor között, és nyomon követni ettôl kezdve a fejlôdésüket. Meghatározni azokat a kondicionális és koordinációs képességeket, készségeket, amelyeknek alapján lehetôség nyílik egy tudományos alapokon nyugvó kiválasztásra és tesztelésre. Ezekrôl a teszteredményekrôl tájékoztatják az edzôket és a tornászokat, s azok családjait. A teszteredmények konzekvenciáit és tanulságait beépítik a felkészítési programba, illetve ezek alapján megteszik a szükséges korrekciókat. Az ELITE és PRE ELITE programok célja egy szakszerû felkészítési rendszer biztosítása azon tornászok számára, akik tagjai akarnak lenni a nemzeti elite programnak, illetve aspirálnak a válogatott csapatokba. Késôbb a nemzeti elite (Junior és Senior) csapatokból választják ki azokat a versenyzôket, akik képviselik az Egyesült Államokat a különbözô világversenyeken és nemzetközi találkozókon.
■
MAGYAR EDZŐ 7
2006/3
sok egyik utolsójaként nem igazán hozta lázba Stuttgartban az 53 000 nézôt, meg a tévé elôtt szorongó milliókat világszerte, mert hogy a nagyhírû, hajdani sokszoros román válogatott magyar származású játékosa, majd kiváló edzô Bölöni László kifejezésével éljünk, a vb két leglassúbb és legstatikusabb együttese mérte össze erejét. Amit azonban Poll játékvezetô mûvelt, ahhoz hasonlóra még a világlátott Bölöni sem emlékezett. A meccs hajrájában Josip Simunicot Graham teljesen jogosan sárga lappal büntette a 90. percben. Elfelejtette azonban, hogy Simunicsnak már egyszer felmutatta a sárgát a 63. percben, ennek értelmében tehát ezután pirosnak kellett volna következnie. A lefújást követôen az ideges Simunics ráadásul megsértette az angol bírót. Az most ismét elôhúzta a sárgát, majd nyomban a pirosat. A horvát védôt tulajdonképpen tehát a harmadik sárga után állította ki végérvényesen. Az eset a mûhibák egyik klasszikusaként marad fenn, s csak az nem érthetô, hogy Graham egyfelôl miért nem használta a nagy csinnadrattával beharangozott fülbe illeszthetô adó-vevô készüléket, segítôi, a partjelzôk, illetve a negyedik és ötödik játékvezetô, vagy a technikai megfigyelôk miért nem figyelmeztették. A Premier Leauge-ben az egyik legtekintélyesebb játékvezetô csúfosan lejáratta magát, továbbá, átvitt értelemben, az egész nemzetközi játékvezetôi elitet. Nem csoda, hogy sûrû sorry-zás közben - több dolga már nem lévén - pakolt és sietve hazarepült Londonba. Június 23. Befejezôdtek a csoport-mérkôzések. Summázva (jelezve a pontszámokat) arra szorítkozunk, hogy a nyolc csoportból megjelöljük a továbbjutottakat, illetve a kiesetteket. A-csoport. Továbbjutott: Németország - 9 ponttal és Ecuador 6 ponttal. Kiesett Lengyelország - 3 ponttal és Costa Rica 0 ponttal. B-csoport. T.: Anglia 7 p., Svédország 5p., K: Paraguay 3 p .valamint Trinidad és Tobago 1p. C-csoport. T.: Argentína és Hollandia 7-7 p. K.: Elefántcsontpart 3 p. és Szerbia-Montenegró 0 p. D-csoport. T: Portugália 9 p., Mexikó 4 p. K.: Angola 2 p és Irán 1 p. E-csoport. T.: Olaszország 7 p. És Ghána 6 p. K.:Csehország 3 p. és Egyesült Államok 1 p. F-csoport. T.: Brazília 9 p és Ausztrália 4 p. K.: Horvátország 2 p. és Japán 1 p. G-csoport. T.: Svájc 7 p. és Franciaország 5 p. K.:Dél-Korea 4 p. és Togo 0 p. H-csoport: T.: Spanyolország 9 p. és Ukrajna 6 p. K.: Tunézia 1p. és SzaúdArábia 1 p.
Innen már nem nyílt más lehetôség: gyôzni és továbbjutni, illetve vereséget szenvedni és búcsúzni. Egyenes kiesés következett a legjobb tizenhat között.
Nyolcad döntô – élesedô küzdelmek Június 24. A nap két mérkôzésén a döntés egymástól homlokegyenest ellentétes módon történt. Münchenben a németek Podolski révén már az elsô 12 percben 2-0as vezetést szereztek, ráadásul a 35 percben megfogyatkoztak a svédek, Lucicot állította ki a brazil bíró, Carlos Simon. Ráadásul Larsson az 53. percben büntetô hibázott - ez maradt tehát a vége. Argentína csak a hosszabbításban kerekedett felül Mexikón, a 98. percben Maxi Rodriguez a vb talán leglátványosabb jobb felsôsarkos 20 méteres kapásgóljával nyert. Ami edzôi szempontból számított érdekességnek, az a hollandok házatáján zajlott, akik Portugália ellen készülôdtek. A hajdani világsztár játékos Marco Van Basten, a narancsingesek szakvezetôje fiatal együttest épít, s már a válogatáskor rengeteg kritika érte, mert nem hívta meg a Bayer München gólvágóját. Makayt és további idôsebb, éppen ezért tapasztalt játékost is otthon hagyott. Nem elôször gyûlt meg a baja a Manchester United csatárával, Ruud van Nistelroy-jal, akit most van Basten érdes hangú kritikával illetett addigi vb-teljesítménye okán. Nistelroy feleselt, visszavágott, s ezzel ki is iktatta magát a portugálok elleni, mi több, a még további esetleges találkozók kezdô csapatából. A szövetségi kapitány és a játékosok közötti romló viszonyt jelezte, hogy egy másik nagyszájú, Mark van Bommel sem szerepelt a kezdô tizeneggyel folytatott gyakorlatozáson. Az „oranje” körül már-már hagyománnyá válik a világeseményeken megjelenô bomlasztó ellentét a kapitány és a csapat között. Emlékezhetünk, már tíz évvel ezelôtt, az angliai Eb idejére, amikor a holland válogatott fehér, illetve színes bôrû tagjai között robbantak ki botrányos veszekedések, amelyek megpecsételték a csapat sorsát, mert a kapitány képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Úgy tûnt, a fiatal van Basten sem képes kordában tartani a holland társaságot, hiszen erre utalt korábban a remek szélsô, Robben szélsôségesen önzô játéka, pontosabban az azt követô kritikák és a helyzet megoldatlansága... A jó edzô - nyilván van Basten is - holtig tanul. Június 25. Folytassuk a fentieket a várva várt Portugália - Hollandia mérkôzéssel, amely szintén egyfajta különleges negatív csúcsot hozott. A Nürnbergi ütközetet a por-
tugálok Maniche elsô félidô közepetáján rúgott remek góljával nyerték, de egykét további mozzanattól eltekintve ez a találkozó nem a labdarúgásról szólt - sokkal közelebb állt a kifejezett pankrációhoz. A két fél, egymást kíméletlenül, kegyetlenül „nyíró”, a testi épséget folyamatosan kockáztató felfogásban harcolt, s ennek értelmében a fôszerepet nem a játékosok, hanem az orosz játékvezetô, Valentyin Ivanov játszotta. A sípmester rekordszámú, négy piros lapot osztott ki: a 45. percben a portugál Costinnának, a 62.-ben a holland Boulahrouznak, a 78.ikban a portugál Deconak, majd végül a 95.-ben van Bronchorstnak - ebben a tekintetben tehát 2-2-es eredmény alakult ki. A pirosak mellett Ivanov nem kevesebbszer, mint 16-szor használta a sárgalapos figyelmeztetés eszközét is. Következményként a brutalitás mérkôzésén mindkét csapat kilenc-kilenc emberrel fejezte be a küzdelmet, fájdalmas sebekkel, sérülésekkel, végletekig feszült hangulatban. Érdekes módon a játékosok, a szakvezetôk, sôt az újságírók is többnyire az orosz bírót okolták, jóllehet mindkét edzô - Solari és van Basten is beismerte, hogy a „kézitusában” egykét fôkolompos szándékosan idézte elô a szégyenletes jeleneteket. A másik találkozón Anglia 1-0-ra nyert a rendkívül bátran, harciasan, egyenlô ellenfélként küzdô Ecuadorral szemben az „ágyúlábú” Beckham csodás szabadrúgás góljával a 60. percben. Ezzel a népszerû csillag lett az egyetlen olyan angol játékos, aki három világbajnokságon is eredményes tudott lenni. Június 26. A Tizenegyesek napja. Más szóval, maradhatunk még mindig a játékvezetôi fôszerepeknél. Annál is inkább indokolt ez, mert talán még soha nem játszott olyan gyakran befolyásoló szerepet világbajnoki sorozatokban a bíráskodás, helyesebben szólva a határozatlan, számos hibával tarkított játékvezetés, mint éppen a németországi vb-n. Különös és tanulságos történet tanúi lehettünk az Olaszország-Ausztrália nyolcad-döntôn. A spanyol Luis Medina Cantalejo az 51.ik percben kiállította az olasz Marco Materazzit (akivel még majd ismét találkozunk késôbb, a finálé döntô mozzanatánál), ám, amint ez a visszajátszáskor teljesen tisztán kitûnt, abszolút jogtalanul, jószerivel még egy szóbeli figyelmeztetést sem érdemelt volna az olasz. A jobb megértésért érdemes ellenben visszaugrani egy néhány perccel korábbi esethez, amikor Materazzi csúnyán belekönyökölt az ausztrál Tim Cahill nyakába, s ezt minden ítélet nélkül megúszta a talján. Feltételezhetjük, hogy a rádió adóvevôn a bíró egyik asszisztense ezután
06-39
2006/10/09 18:20
Page 1
6 MAGYAR EDZŐ szetesen a hazatérés után elsô dolgom lesz, hogy lemondok.” Június 17. A szerb „égés” utáni napon a csehek sem úszták meg sokkal jobban: a két kulcsemberét - Jan Kollert és Milan Barost - nélkülözô cseh kapitány, Karel Brückner ráadásul rögtön a kezdés után újabb sokkot kaphatott a kispadon, mert a szélvészgyors ghánai csatár, Asamoah Gyan 16 méterrôl ballal kilôtte a jobb alsó sarkot. A Brückner-fiúk képtelenek voltak „felépülni”, ráadásul a védelem oszlopát, Újfalusit a 65. percben kiállították. Ejtsünk néhány szót ezúttal a nagyszerû afrikai teljesítmény (Ghána-Csehország 2-0) után a ghánaiak szakvezetôjérôl, a szerb Ratomir Dujkovicsról, aki hajdan a Belgrádi Crvena Zvezda hálóôre volt, késôbb pedig, 1991-ben, amikor a jugoszláv vörös csillagos együttes megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, az együttes egyik sikerkovácsaként, kapusedzôjeként ünnepelték. Edzôként afrikai specialistának mondható, hiszen elôbb Ruandában végzett remek szakmai munkát, a válogatott kijutott a kontinens bajnokságra, majd most Ghánával ért el sikert. A feltétel nélküli támadó futball híve, ezt tükrözi a ghánaiak gyors, szemre is igen tetszetôs játéka, amely rutinos nagy csapatok ellen természetesen nem kis kockázatot hordoz magában, ez azonban ezúttal a csehek ellen nem tûnt ki, végig jobbak, veszélyesebbek voltak, s a következô összecsapáson kétvállra fektették az Egyesült Államokat is Június 18. Tulajdonképpen papírforma eredmény született: Brazília-Ausztrália 2-0… A Japán-Horvátország találkozón nem született egyetlen gól sem. Kommentátorként a riporteri állásban ott serénykedett ellenben a világ egyik legképzettebb, legsikeresebb edzôje, egy hamisítatlan kozmopolita és világutazó, a jugoszláv származású Bora Milutinovics, aki a Futbol de Primera spanyolnyelvû Egyesült Államokbeli televíziós csatorna alkalmazásában szakkommentátorként kísérte végig a vb eseményeit. A földkerekség egyik legszínesebb labdarúgó egyénisége 1944-es születésû (Bajina Basta), s az egész földgömböt keresztül-kasul átszelô utazásait már játékosként megkezdte. A Belgrádi Partizánnál, otthon kezdte karrierjét, majd következett a Monaco, a Nice és a Ruen. Franciaországból Svájcba tette át székhelyét 1971-ben, s végül a mexikói UNAM gárdájánál hagyta abba a játékot 1977-ben. Azért, hogy nyomban átvegye ugyanott az edzôi posztot. Az edzôi pályafutás így folytatódott: San Lorenzo (argentín 1987), Udinese (olasz - 1987-88), Verac-
■
ruz (mexikói - 1988-89), ismét UNAM (1990), New York (Metro Star - 1998-99), El Sadd (Katar - 2005). Továbbá az alábbi válogatott együtteseket dirigálta, amelyek közül nem kevesebb, mint ötöt a vb részvételig vezetett (Mexikó - 1986, Costa Rica - 1990, Egyesült Államok - 1994, Mexiko - 1998, Kína - 2002. Mûködött még Nigériában (199798), Peruban (1999), Hondurasban (2003-4) és Katarban (2005-6)... Nem akármi! Június 19. A togoi kormány végül kötélnek állt, elküldte válogatott játékosainak a korábbi megállapodás szerinti juttatásukat a vb döntôbe kerülésért - fejenként 75 ezer euro (húszmillió forint körüli összeg). A fiúk kölni mestere, Otto Pfister is megenyhült (miután alkoholizmussal vádolták a togoi riporterek, s mindezekért, mint írtuk korábban, egy idôre nem ült le a kispadra). Hiába történt azonban minden - a felzaklatott hangulat rányomta bélyegét a derék afrikaiakra, s ennek eredményeként - újabb vereség következett: SvájcTogo 2-0. Afrika futballt kedvelô széles táborának újabb szégyent kellett ezen a napon elviselnie, no, nem a labdarúgó pályán történtek miatt. Kiderült ugyanis, s errôl az ARD tévé egyenes adásában maga a FIFA nagyhatalmú elnöke, a svájci Sepp Blatter számolt be, hogy a FIFA végrehajtó testületének egyik jeles tagja, a 62 esztendôs Ismail Bhamjee tizenkét, egyenként száz eurós tiszteletjegyet adott el a feketepiacon - háromszoros-ötszörös áron - angol szurkolóknak még a június 15.-i Anglia - Trinidad-Tobago mérkôzésre. Az akción mintegy 4000 eurós hasznot kaszált. Ha másért nem, kisstílû zugárusként, jegyüzérként elkövetett ostobasága miatt már csak azért is megérdemelte az azonnali felfüggesztést, hazatranszportálást Németországból, továbbá azonnali kitiltását a labdarúgás nemzetközi vezérkarából, mert hiszen a FIFA végrehajtó testületének tagjaként minden különösebb erôfeszítés nélkül évi mintegy 80 000 eurós tiszteletdíjnak mondhatott így örökre búcsút. Június 20. Az edzô taktikai érzéke, csapatépítô koncepciója meghatározó tényezô egyegy klub eredményeiben, sikereiben. Mindenekelôtt érvényesül ez a válogatottak esetében, amelyekhez az „alkatrészeket” az adott ország számos klubja szolgáltatja. Az egyszerû szurkoló, netán újságíró, szakíró esetenként érthetôen nehezen látja át az edzôi elképzelés összefüggéseit, indítékait. Az idôsebb nemzedékhez tartozó spanyol Louis Aragonés együttese, a spanyol válogatott remekül kezdte a vb-t a H-csoportban,
2006/3
elôbb Ukrajnát semmisítette meg 4-0-ra, majd ezen a június 20.-i napon Tunéziát intézte el 3-1-re. Ez összesen hét lôtt és egyetlen kapott gól! A pompás menetelés ellenére is éles kritikával illették az ôsz mestert számosan. Valóban nehezen érthetô a megoldása a jobbhátvéd posztját illetôen. A keret tagja Michel Salgado és Carlos Puyol. Az egyik a Real Madrid, a másik a Barcelona világklasszisa, óriási tapasztalattal és remek formában. Aragonés ellenben mégis rendre a 20 éves Sergio Ramost alkalmazta, akinek eredeti helye ráadásul a középhátvédé, s láthatóan idegenkedik a poszttól. Az említett két sztár közül az egyiket nem szerepeltette, a másik - nem a helyén játszik... Hasonló gyanakvás kísérte az irányító szerepkörben Luis Garcia játékát, aki Tunézia ellen is igazolta, hogy erre a feladatra nem alkalmas, lényegében egyetlen épkézláb labdával sem volt képes helyzetbe hozni David Villát, vagy az ifjú titánt, a csodacsatár Fernando Torrest... Az edzônek mindazonáltal mindig igaza van!.. Gyôzelmek esetén legalábbis... Ami a nap mérkôzését illeti: a nagyszerû német válogatott pazar játékkal és remek gólokkal 3-0-ra verte Klose vezérletével Ecuadort. Június 21. A brazilok egy sajátos vb gyôzelmi sorozatáról már szóltunk, a Portugália-Mexikó (2-1) összecsapás ürügyén egy újabb brazil vonatkozású és némiképpen hasonló jellegû sikerrôl még nem. A portugálok edzôje, a brazil csapat volt szövetségi kapitánya, Luiz Felipe Scolari a váratlanul magukat összekapó mexikóiak ellen meglehetôsen mérsékelt teljesítményt nyújtó együttese játékával nem volt ugyan maradéktalanul elégedett, de védte fiait: „Tény, a mai meccs nem volt olyan, amelyen minden összejött volna, bár a helyzetek kialakításában azért elfogadhatót nyújtottunk. Az a felfogás ellenben, amit a játékosaim egytôlegyik bizonyítottak, maximálisan elégedetté tehet. Egy világbajnokságon nem mi választjuk meg az ellenfeleinket, s az a leggyakorlatiasabb, ha arra törekszünk, hogy meccsrôl-meccsre tegyük meg a tôlünk telhetô optimummal a magunkét, és mindig próbáljunk meg nyerni... Apropó a nyerés... Ez volt a tizedik zsinórban aratott világbajnoki gyôzelmem edzôként. Felemelô élmény, életem egyik csúcspontja, dehát kinek is ne lenne ez?! Tegyük még hozzá, hogy Scolari - nem mindennapos körülmények között - a késôbbiekben ezen is túltett. Június 22. Graham Pollon röhögött az egész sportvilág. Maga a mérkôzés - Horvátország-Ausztrália 2-2 - a csoport-csatározá-
■
2006/3
Az utánpótlás nevelés és felkészítés programjai az állami-regionális és nemzeti edzôtáborokban valósulnak meg. Ezek az edzôtáborok egyben a legrangosabb és leghasznosabb továbbképzô tanfolyamok és fórumok az edzôk számára is. Az itt zajló kurzusok nem olcsóak és természetesen önköltségesek. A nôi torna sport Egyesült Államokbeli szervezeti felépítésben 8 régió található: I. Arizona, Nevada, California, Utah II. Alaska, Idaho, Oregon, Hawaii, Montana, Washington III. Arkansas, Colorado, Kansas, New Mexico, Oklahoma, Texas, Wyoming IV. Iowa, Minnesota, Missouri, Nebraska, North Dakota, South Dakota, Wisconsin V. Illinois, Indiana, Kentucky, Ohio, Michigan VI. Connecticut, Maine, Massachusetts, New Hampshire VII. Delaware, Maryland, New Jersey, Pennsylvania, Virginia, Washington D.C, West Virginia VIII. Alabama, Florida, Georgia, Louisiana, Mississippi, North Carolina, South Carolina, Tennessee (9). A Regionális edzôtáborokon kívül meg kell említenünk az USA nemzeti edzôtáborait is, pl. az Olimpiai edzôtábort Colorado Springs-ben. A regionális és nemzeti táborokban a legkiválóbb szakemberek, edzôk irányításával és felügyeletével folyik a munka. Érdemes áttekinteni az ott alkalmazott szakemberek, edzôk nevét a teljesség igénye nélkül: A Nemzeti válogatott csapat koordinátora Martha Karolyi, az International Elite Committee elnöke: Roe Krentzer, továbbá Jevgenyij Marchenko, Steve Rybacki, Kelli Hill, Donna Strauss tevékenykedik itt. A válogatott edzôi: Arthur Akopjan, Muriel Grosfel, Antonia Markova, Tomy Biggs, Neil Resuick, Gheza Pozsar, Vladimir Novikov, Valerie Liukin - többek között. Bizony, jó néhány név ismerôsen hangzik a tornasport iránt érdeklôdô olvasó számára, az európai színterekrôl. (10). A programban résztvevôknek tökéletesen egészségeseknek kell lenniük, mindenfele organikus és fizikai problémától mentesnek. Az általános egészség szintjenek megállapítása egy különbözô szakemberekbôl álló csoport feladata. Ezen szakemberek: sportorvosok, ortopéd orvosok, pszichológusok, akik egy elôzetes orvosi vizsgálat rendszerében minôsítik a résztvevô tornászok egészségének státuszát (Bompa 1990, Harre 1982,) (11). Ezeket a vizsgálatokat a különbözô állami edzôtáborokban végzik el. Az általános egészség követelménye mellett a pszichológiai karakterisztika és vizsgálat is jelentôs. A legtöbb edzô alighanem egyetért abban, hogy a pszichikai tulajdonságok és jellemzôk egy ugyan szerény, de ugyanakkor mégis roppant fontot, érzékeny részét képezik a tehetség- összetevôknek, közvetett módon a versenyzô sikereiben. Javasolják a mentális tréninget, mint a pszichológiai felkészítés egyik elfogadott módszerét. A szakemberek rámutatnak arra és egyetértenek abban, hogy a pszichológiai felkészítés meghatározóan fontos része a felkészítésnek, a jövôbeli teljesítményt mindazonáltal nagyon nehéz megjósolni csupán a gyermekkori pszichológiai tulajdonságok elemzése alapján (Orlich és McCaffery 1991, Weiss 1991, Henten, Sands, Gordin, Martinez 1990 stb….).(12). A sporttudósok áthatóan vizsgálták az elit tornászokat, de nem találtak az általánostól eltérô, csakis rájuk jellemzô különleges tulajdonságokat. Lehet, ez azt is jelenti, hogy a pszichológiai tartomány és tulajdonságok feltárása koránt sem kielégítô. Jelentôsnek tartják még ezen a területen a vizuális tesztek lehetôségeit, különösképpen az emlékkép- megjelenítés-emlékezés területeinek vizsgálatát. A tehetség vizsgálatával kapcsolatos kutatások egészen a korai gyermekkorig nyúlnak vissza, és ennek a területnek a kutatása folyamatos és egyre növekvô adatbázissal bír. A pszichológiai karakterisztika és alkalmasság jellemzôinek
MAGYAR EDZŐ 39 vizsgálatával kapcsolatban a kézikönyv utalást tesz a motoros tanulás néhány kérdésére és módjára. Szól érintôlegesen a térbeli orientációnak a fontosságáról a mozgástanulásban, a látásos és mozgásos információk átkódolási folyamatáról ezen információk fontosságáról a motoros tanulásban. A TOP programban használt kondicionális és koordinációs tesztek: • fekvôtámaszban karhajlítás, nyújtás (max 65/ 90 sec) • 20 m futás /sec • függôleges emelkedés cm/inch • húzódás függésben térdemeléssel (20x/ idô) • lábemelés bordásfalon hátsó függésben (max 35/ 30 sec) • függeszkedés 12 feet hosszú kötélen ülôtartásban • emelés kézállásba terpesz ülôtartásból – gerendán: 9-11 ev. 10x, 7-8 éveseknek 5x. • hajlékonyság: jobb és bal spárga, oldalspárga • aktív váll lazaság (hasonfekvésben karemelés) A tehetséggondozás napi gyakorlata és motivációs eljárásai: A 7-8 évesek, akik kvalifikálták magukat, még nem mennek az edzôtáborokba, csupán az edzôik vesznek részt az állami és regionális táborokban, ahol - mint korábban említettük - különbözô edzôi kurzusokat szerveznek. Itt az elôadások mellett edzésterveket, videofelvételeket kapnak az elemek helyes technikájáról, módszertani felkészítésrôl, oktatásról. A tornász megkapja a TOP egyenruhát, és nevük megjelenik az USA Gymnastics Magazinban, plusz oklevelet is kapnak. A 7-8 éves korosztályban 3 szint van: gyémánt, arany és ezüst/bronz. A 9-11 éveseknél szintén 3 szint van. Aki elérte az arany minôsítést, meghívják a nemzeti TOP tesztre. Ezen kívül megkapja a TOP egyenruhát, oklevelet. Az ezüst és bronz fokozatban a tornász megkapja a TOP oklevelet, meghívják a nemzeti TOP edzôtáborba. Azok a 9-11 éves tornászok, akik elérték a minôsítô szintet, edzôikkel együtt mennek a táborokba, ahol élvezik a nemzeti elit edzôk kurzusait, útmutatásait. A Regionális táborokban csak a fizikai képességeket mérik fel, a tornászkészségek bemutatása a nemzeti táborokban történik. A PRE-ELITE program célja és funkciója, a versenyzési és felkészülési terep biztosítása azon fiatal versenyzôk számára, akik késôbb az Elite csapatok, illetve az Elite program tagjai szeretnének lenni. A PRE-ELITE program tagjait különbözô válogató és tesztelô versenyek alapján választják ki. A tesztekre jelentkezôk száma nincs korlátozva. Ilyen válogató versenyek a Regionalis Challenge versenyek (körzeti válogatók): • ahol a fizikai képességek 20%-ban, • a különbözô alapelemekbôl és kombinációkból összeállított kötelezô gyakorlatok 20%-ban, • a szabadon választott gyakorlatok 60%-ban kerülnek elbírálásra. Nemzeti válogató versenyek. A téli és tavaszi idôszakban: Az American Challenge és az American Classic A nyári idôszakban: Az US Challenge és US Classic versenyek Az American Challenge versenyeken a Junior kategória 1-3 helyezettje, és a US Challenge versenyeken a Junior kategória 1-6 helyezettje meghívást kapnak a PRE-ELITE keretekbe, és edzôtáborba. A PRE-ELITE korosztályok: Gyermek: 10-12 év Junior: 13-15 év Senior: 16 és felette A minôsítô pontszámok a Gyermek kategóriában: 30 pont Junior kategóriában: 32 pont Senior kategóriában: 33 pont
05-40
2006/10/09 18:18
Page 1
40 MAGYAR EDZŐ A minôsítô pontszámokat a szabadon választott gyakorlatok alapján számítják. Az elôírt gyakorlatok minôsítô pontszáma: 33 pont. Az elôirt gyakorlatok a különbözô bázis elemekbôl és elemkombinációkból tevôdnek össze. Az ELITE program azok számára szervezôdött, akik részt akarnak venni a Nemzeti Elite programban, illetve tagjai akarnak lenni a Nemzeti Elite, az az válogatott kereteknek (Junior és Senior). A Nemzeti Elite csapatokból kerülnek ki azok a versenyzôk, akik képviselik az Egyesült Államokat a különbözô nemzetközi- és világversenyeken. A Regionális tanfolyamok és az Elite Nemzeti edzôtáborok biztosítják a lehetôséget a edzésekhez, a fejlôdéshez. A nemzet legjobb edzôi dolgoznak itt és irányítják a felkészítés munkáját és a továbbképzést a tornászok, illetve edzôik számára. Minden régiónak van egy választott elnöke, akinek feladata összefogni és koordinálni az edzôk és versenyzôk munkáját, biztosítani a táborokhoz a legrangosabb szakember gárdát. Válogatás, bekerülés a PRE-ELITE programból: – Akik részt vettek a Level 9-es nyugati-keleti döntôkön, és teljesítették a Nemzeti Elite minôsítési pontszámokat. Bekerülhetnek a Nemzeti TOP csapatból a 9-12 éves korosztályból azok, akik teljesítették a minôsítési pontszámokat a korosztálynak megfelelô Elite programhoz -– Bekerülhetnek azok, akik részt vettek és bekerültek a Regionális Elite programba. – Továbbá, akik indultak és teljesítették a követelményeket az Elite Classic, illetve a Challenge versenyeken. – Korosztályok az ELITE programhoz: National Elite: Gyermek 10-12 éves • Junior 11-15 éves • Senior 16 éves és feljebb International Elite: Junior 12-15 éves Senior 16 éves és feljebb Követelmények, minôsítô pontszámok amiket a Regionális versenyeken, illetve a Regionális táborokban kell teljesíteni, illetve a National Elite teszt versenyeken és a különbözô Classic és Challenge versenyeken: A Gyermek National Elite: 33 pont AA (egyéni összetett versenyeken) Junior és Senior National Elite: 33,5 pont AA Junior és Senior International: 34 pont AA Az anyagerôsség: 1 D, 2 C, 2 B – két különbözô ugrás A Nemzeti ELITE program fizikai képesség tesztjei: 1. Kötélen: függeszkedés ülésbôl ülôtartásban/idô 2. Hajlékonysági teszt: jobb és bal spárga, terpeszülésben törzshajlítás elôre 3. Lever (lefüggésbôl ereszkedés nyújtott testtel és karral mellsô függô mérlegen keresztül hajlított karú függésbe, – hajlított karú függésbôl emelés nyújtott testtel és karnyújtással mellsô lefüggésbe) 4. Függôleges emelkedés 5. L – pozícióból lábemelés 20x idôre (függésben lábemelés vízszintes ülôtartásban) 6. Kézenállás idôre (1 perc – nincs séta) 7. Támasz ülôtartásból emelés kézállásba, 10x 8. Korláton támaszból fellendülés kézállásba (maximum) A tesztversenyeken: 50% a kötelezô gyakorlatok 50% a szabadon választott gyakorlatok (13) Az elôírt versenynaptár 2005-ben: Jan.21: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Cincinnati/ Ohio Jan 21: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Colorado Spring / Colorado Jan. 28: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Allentown / PA Február 12: Nemzeti Elite minôsítô verseny: Hungtington Beach / CA
■
2006/3
Február 18: nemzeti Elite minôsítô verseny: Coval Gables / FL Március 5-6: American Classic / Challenge verseny: Orlando /FL Július 22-23: US Classic / Challenge verseny: Virginia Beach / VA Aug. 12-13: USA Nemzeti Bajnoksag: Indianapolis / Indiana ( 15) 2005-ben az Elite Junior és Senior National csapat létszáma 28 fô volt Ebbôl 16 fô Junior 12-15 éves 12 fô Senior 16 és felette Ezt a 28 fôt az USA Nemzeti Bajnoksága alapján választják ki. A Junior és Senior team tagságot minden évben meg kell erôsíteni. A csapatok összetételét minden évben cserélik.
Összefoglalásként – A tehetségek meghatározása, felfedezése a TOP keretében történik. -– A PRE-ELITE program a tehetséges lánytornászoknak nyújt edzésprogramot, és versenyzési lehetôséget. – A PRE-ELITE program a versenyzôket a legmagasabb szintû felkészítési lehetôségek felé tereli, amelyet az ELITE program valósít meg. – Az ELITE program feladata a kiválasztott tornászok felkészítése a nemzetközi követelmények teljesítésére, mind fizikai, mind technikai és pszichológiai vonatkozásban. – A követelményeket minden évben teljesíteni kell! Ez egy olyan erôforrás, amely állandó mozgásban tartja a tehetségek felszínre bukkanását, és lehetôségeik realizálását. Ezen rendszerek öngerjesztô erôterében nevelôdnek a legtehetségesebb tornászok, akik ma a világversenyeken az Egyesült Államokat képviselik. A 2005-os VB-n Melbourne-ben: a nôi egyéni összetett verseny elsô két helyezettje amerikai tornásznô volt: 1. Memmel Chelsie 37.824 2. Liukin Anastasia 37.823 • Mindkét versenyzô korábban, az International Elite csapat tagja volt • A szerenkénti döntôkben a 4 szerbôl 3 szeren az Egyesült Államok tornásznôje végzett az elsô helyen, reprezentálta az Elite Program magas sportszakmai színvonalának hatékonyságát.
Irodalomjegyzék: 1. Prof. Dr. Istvánfi Csaba: “ Sydney 2000 “ Olimpiai tehetséggondozó program. Elôadás. Utánpótlás-nevelési konferencia 1996. Szerk. Dr. Szabó Tamás 2. Prof. Dr. Nádori László: Tehetségkutatás és tehetséggondozás a sportban. Elôadás. Utánpótlás-nevelési konferencia 1996 3. Prof. Dr. Nádori L: IM 4. Prof. Dr. Nádori L: IM 5. Talent Opportunity Program. Manual 2001 Edition 6. TOP Manual 2001 7. TOP Manual 2001 8. TOP Manual 2001 9. JOP National Championship Bulletin 1997 10. TOP Manual 2005 Edition 11. TOP Manual 2001 12. TOP Manual 2001 13. JOP National Championship Bulletin 1997 14. IM 15. USA Website www.usagymnastics.org Dr. Leopold József
■
MAGYAR EDZŐ 5
2006/3
három góllal - 1998-ban született a Brazília-Skócia 2-1-es megnyitón). Mindjárt az elsô napon bekövetkezett a csoportmérkôzések, sôt a teljes sorozat egyik legváratlanabb eredménye is: Ecuador merész támadójátékkal lepte meg a sokkal esélyesebb lengyeleket és teljesen megérdemelten aratott 2-0-as gyôzelmet. Június 10. A második, jobbára gólszegény játéknapon érdekesen alakultak az eredmények, a meccsek elsô perceiben lôtt gólok döntônek bizonyultak, a találkozók folyamán késôbb ugyanis nem változott az állás. Az Anglia-Paraguay meccsen (1-0) Beckham a 4. percben - szabadrúgásból - a baloldalról pompásan kanyarította be a labdát, amelyet a kapu elôterében a balszerencsés védô, Carlos Gamarra védhetetlenül csúsztatott – a saját kapujába. Nem született gól a Svédország-Trinidad-Tobago összecsapáson, ám így is ritka bravúr volt ez a trinidadiak számára, annál is inkább, mert a második félidôben végig emberhátrányban játszottak. Kis csapat is lehet, lám, nagy, fôleg ha egy olyan káprázatosan védô „cerberusa” van, mint Shaka Hislop. Június 11. Az angolokhoz hasonlóan a portugál válogatott is a negyedik percben szerzett gólt, Pauleta révén, a kôkemény felfogásban játszó Angola ellen, aztán rátett még egy tíz percet, majd visszafogottan nem törekedett másra, csupán minimális elônye megtartására. Akár a hollandok Lipcsében a szerbek ellen: a szélvészgyors Robben az elsô negyedóra végén betalált, a többi már ismert - maradt ez a végeredmény. Miroslav Klose, a németek késôbbi vb gólkirálya két gólt lôtt az elsô meccsen a válogatottat szponzoráló Adidas „csukában”. Igen ám, a Werder Brémen csatárát viszont exkluzív szerzôdés köti a Nike-hoz. Az utóbbi cég négymillió eurót ajánlott fel a sztárnak a gólkirályság megnyerése esetére, feltéve, ha Nike cipôben rugdossa a gólokat. A német válogatott szerzôdése folytán azonban ezt nem tehette. Az Adidas ugyanakkor „csak” ötvenezer eurót ajánlott fel valamennyi Adidasban játszó játékosnak. Klose nyerte a címet - vesztette az euro milliókat. Június 12. Cserélni tudni kell. A holland csodaedzôt, Guus Hiddinket aligha szükséges bemutatni. A 2002-es vb-n a dél-koreaiakat az elôdöntôig juttató szakvezetô már azzal mennybe ment, hogy az ausztrálokat kijuttatta a világbajnokságra. Ellenfelüket, a japán együttest esélyesebbnek tartották, s az elsô félidôben ennek megfelelôen azok meg is szerezték a vezetést. Jóllehet a „kenguruk” egyenlítettek, a távol-keletiek irányítot-
ták a játékot. Hiddink 1-1-nél ötletes húzásokkal lepte meg Zicót, a japánok szövetségi kapitányát: két további csatárt küldött be a kispadról, Kennedyt és Aloisit, majd az 53-ik percben az Everton légiósát, Tim Cahillt is. Edzôi remekelés volt a javából, a korábbi egycsatáros játék helyett a holland mester most idônként négy-öt csatárral rohamozta a japánok kapuját. Cahill két remekbeszabott gólt lôtt - eldöntötte a találkozót Ausztrália javára (3-1). Június 13. A címvédô Brazília színvonalas összecsapáson gyûrte le 1-0-ra Horvátország válogatottját. Mindenki Kaká remekbeszabott, látványos góljáról beszélt. Az AC. Milan középpályása - a mezôny legjobbjaként - a 44-ik percben a jobboldalon elôretörô Cafutól kapott labdát középen ballal átvette, majd mintegy húsz méterrôl pompásan csavarta a labdát a jobb felsô „pipába”. Némileg edzôcentrikus naplónk egy sajátos visszatérésrôl számol be. Már napok óta tartott a botrány a togoi együttes körül, a játékosok és szövetségük elöljárói között. A járandóságok és prémiumok körüli nézetkülönbség következtében a játékosok távol maradtak néhány edzésrôl is, s a német edzô, Otto Pfister ilyen körülmények között nem volt hajlandó tovább mûködni - lemondott. A játékosok könyörgésére aztán nagy nehezen beadta a derekát, Dél-Korea ellen már ismét ott ült a kispadon, ám a 2002-es vb-n negyedik helyen végzett ázsiaiak végül 2-1re gyôztek. Június 14. Ami a meccseket illeti, kétséget kizáróan a Sevcsenkót is felvonultató ukránok megsemmisítô, 4-0-ás veresége került a lapok élére a spanyoloktól, no meg a rendezô országot mámoros örömmel eltöltô német-lengyel 1-0-ás eredmény. Mi azonban az edzôi pszichológia egy sajátos esetét vegyük szemügyre. A már említett Brazilia-Horvátország (l-0) találkozót a Real Madrid nagy sztárja, Ronaldo elképesztô semmittevéssel töltötte. Amikor a 69-ik percben lecserélték, a brazil újságírók és szurkolók kifütyülték a tetemes súlyfelesleggel küszködô és ziháló „Dagit”. A meccs utáni éles támadások kereszttüzében kiváló pszichológusnak ismert edzôje, Carlos Alberto Pereira a játékos mellé állt, mondván, hogy valóban gyengén játszott Ronaldo, de bízik benne. Abban is, hogy a több játék lehetôség eredményeként ugrásszerûen javul majd, s éppen ezért a következô találkozón is kezdô embere lesz. A horvátok elleni gyôzelemmel egyébiránt a brazilok sajátságos világcsúcsot értek el, világbajnoki találkozóik során zsinórban a nyolcadik diadalt aratták.
Június 15. A nap óriási érdeklôdéssel várt szenzációja: a Machester United és az angol válogatott húszesztendôs csatára, Wayne Rooney, a lábközépcsont törését követô kihagyás után ismét a pályán Trinidad és Tobago ellen (Owen helyett kapott lehetôséget az 58. percben). Az angolok svéd mestere, Sven-Göran Eriksson nem kis felelôsséget vállalt eleve azzal, hogy oxigénsátortól a lehetô legmodernebb egyéb módszerekkel és szerekkel, maximálisan igyekezett felgyorsíttatni a játékos gyógyulását, míg a játékos klub menedzsere, Sir Alex Fergusson nem osztozott a kockázat vállalásában, inkább azt várta volna el, hogy Rooney tökéletesen heverje ki sérülését, s ha ez azt kívánja, ne is szerepeljen a vb-n. Rooney egészségügyi szempontból legalábbis Eriksson edzôt igazolta, jóllehet ezen a találkozón mérsékelt teljesítményt nyújtott, akár az egész együttes Beckham kivételével (Anglia - Trinidad-Tobago 2-0). A késôbbiekben fitten és egyedüli ékként a portugálok ellen játszva csapatára nézve tragikus hibát vétett Rooney, s meghatározó akciója - végleges kiállítás a 62. percben Ricardo Carvalho megtaposásáért - elütötte Angliát a továbbjutástól. Két edzô - kétféle igazság. Immár soha el nem dönthetô vita marad. Június 16. Egy 6-0 arányú vereség után nincs értelme a játékvezetôket hibáztatni, külsô körülményekben keresni az okokat. Álomszerû játékkal Argentína egész egyszerûen kiütötte Szerbia-Montenegró válogatottját. A szerbek pontosan azt érezhették át ezután a Gelsenkirchenben bekövetkezett, s szinte megmagyarázhatatlan sporttragédia után, mint amit mi magyarok 1986-ban a mexikói vb során a szovjet válogatottól Irapuatóban elszenvedett hasonlóan csúfos „zakót” követôen. Szuperlatívuszok dicshimnusza az argentin José Pekermanról, nyomdafestéket nehezen viselô szidalmak a megalázott szerb kapitányról, Ilja Petkovicsról. Az edzôsors már csak ilyen. Petkovics igyekezett megôrizni józanságát a sokk ellenére is:„ A játék minden elemében fölénk kerekedtek nyilatkozta. - Csak gratulálni tudok az argentinoknak. Fájó számomra, hogy errôl a mérkôzésrôl sokan még nagyon sokat és sokáig, mint a legszégyenletesebb vb szereplésünkrôl fognak beszélni... Belátom, súlyosan hibáztam, hagytam befolyásolni magam a megjelent kritikáktól a holland találkozó után... Az volt a fô kifogás, hogy gyáván és régimódi stílusban játszottunk. Most annak ellenére, hogy kényszerûen nélkülöznöm kellett két legjobb védômet, mégis kifejezetten támadókkal tûzdeltem meg a kezdô tizenegyet. Súlyos árat fizettünk, s termé-
04-41
2006/10/09 18:16
Page 1
4 MAGYAR EDZŐ
■
2006/3
GLOBALIZÁLT FUTBALL - 2006
A XVIII. világbajnokság (MEGFIGYELÉSEK - EDZÔKRÔL) Az 1930-ban rendezett elsô labdarúgó világbajnokság óta az idén Németország 12 városában 32 nemzeti válogatott együttes közremûködésével lebonyolított XVIII. vb méreteivel, külsôségeivel, az egész glóbuszt átfogó hatásaival minden korábbit felülmúlt. Valójában a huszonegyedik század globalizációs folyamatai látványos, sokrétû, egyben szórakoztató megnyilvánulásának bizonyult, messze túlmutatóan a sport, szorosabban véve a labdarúgás jelenségein. Jellemzô, hogy a berlini olasz-francia döntôt több mint egymilliárd nézô látta a televízió jóvoltából (kétszáznál több ország vásárolta meg a közvetítési jogokat), az eredetileg 1936-ra a német fôvárosban épített és tökéletesen felújított Olimpiai Stadionból közel 3500 riporter tudósított. S ha már Berlint említettük, a világesemény három hete alatt megbízható becslések szerint - hogy némi fogalmat alkossunk az arányokról, méretekrôl - másfélmillió vendég kereste fel a metropoliszt, 90 ezer limonádét, 200 ezer liter sört, 70 ezer pár virslit fogyasztva - egyebek között. Írásunk célja mindazonáltal nem ennek a bámulatos globális mamut iparágnak a részletezése, amelynek közvetlen áldásaiból mi magyarok, sajnos, kimaradtunk. Maradjunk e helyett inkább maguknál az eseményeknél, illetve a közvetlen hozzájuk tartozó történéseknél, amelyek közül a legjellegzetesebb momentumokat tömör, naplószerû formában kínáljuk olvasóinknak. Ehhez mindjárt - mintegy bevezetôül tekintsük át, összegezzük a szakvezetôk, szövetségi kapitányok, válogatott edzôk státusában bekövetkezett változásokat a világbajnoki szereplés egyenes következményeként. Feltûnôen magas számban távoztak a vb után a válogatottak élérôl a szakma elitjének kiválóságai. Nem lehet természetesen általánosítani, s az indítékok szerint jó okunk van megkülönböztetéseket tenni, dehát az is nyilvánvaló, hogy többségük a csalódás, a várakozás alatti szereplés eredményeként vagy önkéntesen, vagy kényszerbôl mondott le. Az említett 32 résztvevô válogatott élérôl augusztusig nem kevesebb, mint 18 szakvezetô távozott, jóval több, mint a teljes létszám fele.
Marcello Lippi a világ tetején
Közülük az angolok szakvezetôje, a svéd Sven-Göran Eriksson - függetlenül a csapat teljesítményétôl - már hónapokkal korábban kötött közös megállapodás alapján mondott le. Külön kategóriába sorolandók azok, akik a siker dicsfényétôl övezett emelkedett hangulatban, úgymond a csúcson intettek búcsút, mint a világbajnok „Azzurik”, az olaszok mestere, Marcello Lippi és a rendezô országnak oly kellemes meglepetést okozó fiatal, 42 éves, minden magas szintû elôzô edzôi gyakorlatot nélkülözô hajdani világsztár játékos, a kaliforniai életformát és a családi életet elônybe részesítô német Jürgen Klinsman. Emelt fôvel, hálát nyugtázva köszönhetett el az ausztrálokkal szinte csodát mûvelô holland Guus Hiddink, a ghánaiaktól a szerb Ratomir Dujkovics, azután a tisztesen helytálló mexikóiaktól Ricardo Lavolpe, s a své-
deknek oly meleg perceket okozó remek Trinidad és Tobago holland szakvezetôje, Leo Beenhakker is. A fenti hetesen kívül szomorúbbra sikerült a búcsú az alábbi tizenegy edzônek: Bruce Arena (Egyesült Államok), Ilja Petkovics (Szerbia), Zlatko Kranjcar (Horvátország), Zico (Japán), Pawel Janas (Lengyelország), Jose Pekerman (Argentína), Carlos Alberto Parreira (Brazília), Dick Advocat (Dél-Korea), Henri Mitchel (Elefántcsontpart), Branko Ivankovics (Irán), Alexandre Guimaraes (Costa Rica). Ehhez talán még annyit: aligha tekinthetô véglegesnek ez a sajátságos, szakvezetôket érintô távozási lista, minden valószínûség szerint további változások várhatók az év végéig, hiszen erôs kritika és elégedetlenség kísérte a hollandok szereplését (Marco van Bastennel), s hasonlóan a spanyolokét (Luis Aragones-szel) is példának okáért. Togo szövetsége jóllehet a válogatott három vereséggel zárta a tornát - a német szakemberrel, Otto Pfisterrel meghosszabbította a szerzôdést augusztusban, ez ellenben aligha tekinthetô hosszú távú, kôbe vésett szentírásnak, hiszen jól ismertek azok a viták, botrányos jelenetek, amelyek éppen a vb idején játszódtak le a kapitány, a szövetség és a játékosok között.
Csatározások – nyolc csoportban Az alábbiakban térjünk rá vázlatos naplókra, amely tömör és jellemzô összegzésekkel igyekszik követni a világbajnokság mérkôzés napjait, a legfontosabb eseményeket kronológiai sorrendben, megkülönböztetett módon figyelmet szentelve az edzôknek. Június 9. A megnyitó napja. Müncheni, Alianz Aréna. Az ünnepségen 183 bajor népviseletbe öltözött dobos lépett fel, s a nyitó találkozót 65 000 nézô tekintette meg. A németek tetszetôs játékkal rukkoltak ki, látványos távoli bomba gólokkal 4-2-re gyôzték le a nyílt sisakkal játszó Costa Rica együttesét. A hat találat egyben a vbk történetének gólokban leggazdagabb nyitó összecsapása (a korábbi rekord -
■
MAGYAR EDZŐ 41
2006/3
Sportolók rostszükséglete A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig 13 témakörrel foglalkozott. Ezek a következôk voltak: - fehérjebevitel, fehérjeigény - folyadékfogyasztás, vízháztartás - testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás - táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén - vegetariánus étrend - kreatinkiegészítés a sportban - a sportolók tápláltsági állapota és testfelépítése - a szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása - az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet - az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet - nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet - sportolók alkoholfogyasztása - esszenciális mikroelemszükséglet A rovat – köszönhetôen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának s több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez szorosan kapcsolódó téma (pl. vitamin-ellátottság, táplálkozás-kiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei, táplálkozás terhesség alatt, veterán sportolók táplálkozása) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók rostszükségletének egyes kérdései, az a tárgykör, amely a táplálkozástan egyik meglehetôsen mostohán kezelt területe.
Az élelmi rostok táplálkozásélettani jelentôsége Az élelmi rostok – a szakirodalom a diétás rostok, növényi rostok elnevezést is használja – táplálkozásbiológiai jelentôsége nem az energiapótlásban vagy a szervezet számára nélkülözhetetlen komponensek (pl. aminosavak, makro-és mikroelemek) pótlásában keresendô, hanem a rostoknak az emésztôrendszer normális mûködésében betöltött pozitív szerepébôl adódik. Kémiai szempontból nem alkotnak olyan homogénnek tekinthetô vegyületcsoportokat, mint a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, a közös tulajdonságuk az, hogy az emberi emésztôenzimeknek ellenállnak, s ezáltal emésztetlenül, a többi salakanyaggal együtt távoznak a szervezetbôl. Az élelmi rostok megfelelô mértékben történô fogyasztása számos kórállapot kialakulásának kockázatát csökkenti. Ezek elsôsorban a következôk lehetnek: bélbetegségek (székrekedés, aranyér, bélfalkiboltosulás, vastag- és végbélrák), energiaháztartási zavarok (elhízás, cukorbetegség), a keringési rendszer betegségei (érelmeszesedés, embólia), fogszúvasodás. Az, hogy e betegségek kialakulásának kockázatát a kellô mennyiségben fogyasztott rostok csökkentik, azaz pozitív, preventív hatásúak, ez a diétás rostok speciális fizikokémai tulajdonságainak köszönhetô. Ezek a tulajdonságok a következôk:
Korszerû sporttáplálkozás
Szabó S. András rovata
- igen stabil, hônek, savaknak, lúgoknak, enzimeknek jól ellenálló vegyületek - nagy mennyiségû vizet képesek felvenni környezetükbôl, nagyfokú duzzadóképesség jellemzi ôket - számos molekulát, komponenst képesek a felületükön megkötni, nagy az aszorpciós képességük - jelentôs részüknek a többi élelmiszerösszetevôhöz viszonyított mechanikai szilárdsága magas. A leírt fizikokémiai tulajdonságokból következôen az élelmi rostoknak számos kedvezô fiziológiai hatása van: - mivel az emberi emésztôrendszer nem képes bontani ôket, nem szolgáltatnak energiát - csökkentik az éhségérzetet, mivel teltségérzetet okoznak - serkentik a bélrendszer mûködését, intenzívebb bélmozgást (perisztaltika) eredményeznek - csökkentik az elfogyasztott táplálék tranzitidejét, elôsegítik a rendszeres széklet képzôdését, csökkentik a mérgezô hatású anyagok kialakulásának lehetôségét - laza székletet produkálnak, lévén jelentôs mennyiségû vizet vesznek fel - a rostok a bélrendszerbôl számos komponenst (pl. nehézfémeket, toxinokat, koleszterint) kötnek meg, így ezen anyagok nem irritálják a bélfalat, illetve nem szívódnak fel - csökkentik a bél felszívó felületét, ezért az energiát adó tápanyagok nem egyszerre, hanem fokozatosan szívódnak fel - intenzív rágásra késztetnek, s ennek fogazat-tisztító hatása van
Élelmiszerek élelmi rost tartalma Élelmi rostokat kizárólag növényi eredetû élelmiszerekben találunk. Az élelmi rost fogalma nem azonos a nyers rost fogalmával. Az élelmi rost az ember számára emészthetetlen komponenseket jelenti, a nyers rost pedig speciális kémiai eljárással (savas fôzés után lúgos kezelés, szárítás) meghatározott vegyületcsoportot jelent. Az élelmi rost tartalom
03-42
2006/10/09 18:13
Page 1
42 MAGYAR EDZŐ
mindig nagyobb, mint a nyers rost tartalom, hiszen mindaz, amit nyers rostnak nevezünk, az egyúttal diétás rost is, de fordítva ez nem igaz. Oldhatóságuk alapján a diétás rostokat 2 csoportba, a vízoldhatatlan (pl. cellulóz, hemicellulóz, lignin) s a vízoldható (pl. pektin) rostfrakcióba sorolhatjuk. Az egyes élelmiszerfajták eltérô arányban tartalmazzák az oldhatóságukban különbözô frakciókat. A cereáliák fôleg vízben nem oldódó rostokat, míg a gyümölcsök elsôsorban vízoldható rostokat tartalmaznak, a zöldség- és fôzelékfélékben pedig mindkét rosttípus jelentôs mennyiségben fordulhat elô.
Sportolók rostszükséglete Jelenleg Magyarországon a felnôttek tipikus napi rostfogyasztása 20-25 g-ra
■
becsülhetô, ami elmarad az élettani optimumtól. Sportolóknál legalább 40 g rost bevitele tûnik szükségesnek, igaz, ennek jelentôs túllépése sem indokolt, akár krónikus hasmenés is kialakulhat. A szükséges rostmennyiség rendszeres bevitele viszont csökkenti a székrekedés kialakulásának valószínûségét – magas fehérjetartalmú, a normál diétához képest jelentôsen módosított tápanyagbevitel esetén ez gyakori probléma – intenzív bélmozgást indukál s a nagy víztartalomból és emészthetelenségbôl adódóan a székletet lazítja. Az esetleges fogyasztási idôszakban is igen komoly jelentôsége van a rostoknak, hiszen egyrészt jelenlétük az éhségérzetet csökkenti s energiát nem szolgáltatnak, másrészt elôsegítik a katabolikus (pl. zsírlebontó) folyamatokat.
2006/3
Tájékoztatásul nézzünk 3 olyan példát, amivel a sportoló számára a korábban említett 40 g-os napi rostszükséglet biztosítható. a.: 2dkg búzakorpa (kb. 2 evôkanál), 20 dkg kukorica, 20 dkg körte b.: 15 dkg barna kenyér, 20 dkg zöldborsó, 30 dkg alma c.: 40 dkg fehér kenyér, 30 dkg zöldpaprika, 50 dkg ôszibarack Megemlítendô, hogy a szervezetnek mind a vízoldható, mind a vízoldhatatlan diétás rostokra szüksége van, tehát az étrend összeállításakor ezt figyelembe kell venni. A lényeg, hogy változatos és rostban gazdag legyen táplálékunk. Kihangsúlyozandó, hogy újabban néhány táplálékkiegészítô is tartalmaz rostos komponenseket, azaz a sporttáplálkozáson belül is egyre inkább figyelembe veszik a sportoló rostra vonatkozó igényeit az adekvát tápanyagellátottság biztosítása érdekében. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része az idôs sportolók (a veteránsport képviselôi) táplálkozásának egyes kérdéseit elemzi.
HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2006-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2006-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!
■
MAGYAR EDZŐ 3
2006/3
Néhány sorban… Igazán nem panaszkodhatunk, a nyári fô versenyidényben - az idei esztendô harmadik negyedében sûrû egymásutánban követték egymást a kiemelkedô nemzetközi események, világversenyek. A teljesség igénye nélkül: az 1930 óta immár XVIII.-ik alkalommal megrendezett labdarúgó világbajnokság németországi 32-es döntôje, a hazánkban rendezett öttusa, majd az úszó Európa-bajnokság, a szegedi Matyéri pályán lebonyolított kajakkenu vb, továbbá a kajakosok és vívók kontinens bajnoksága kívánkozik a lista élére. Úgy véltük, mostani lapszámunkban mindenek elôtt a nem mindennapos események szakmai értékeléseinek biztosítunk terjedelmet, felkérjük az erre leginkább hivatott és elismert szakembereket, írásaik révén összegzéseiket, tapasztalataikat osszák meg olvasóinkkal. Az MLSZ szakmai igazgatója, Bicskei Bertalan, az úszás képviseletében Kiss László, valamint Güttler Károly, a vívó szövetség technikai igazgatója, Kovács Tamás, öttusában pedig Pécsi Gábor, a szervezôbizottság elnöke állt készségesen a rendelkezésünkre. Ugyanebben az idôszakban meghatározó jelentôségû változások következtek be a magyar sport állami és társadalmi vezetésének felsô szintjein is. A sport ügyeit dr. Lampert Mónika, a Területfejlesztési és Önkormányzati tárca miniszter asszonya felügyeli, a közvetlen irányítást a távozó NSH elnök, dr. Ábrahám Attila után szakmai államtitkárként Elbert Gábor, a Nemzeti Sportszövetség korábbi fôtitkára vette át. A szövetségeink együttes érdekeit képviselô társadalmi szervezet élérôl távozott Berényi János, a Nemzeti Sportszövetség új elnöke a Magyar Bankárszövetség elnöke, dr. Erdei Tamás lett. A Magyar Olimpiai Bizottságban elmélyült a vezetôválság. Ami végül lapunkat, a Magyar Edzôt illeti, hosszú évek után, képesek vagyunk igazodni a negyedéves rendszeres megjelenés kívánalmaihoz, nincs késésünk, s ezt minden igyekezetünkkel a jövôben is tartani szándékozunk. A külsô megjelenés és forma tekintetében végül megjegyezzük, hogy legutóbbi kiadványunk a korábbiaknál jobb minôségû papíron jelent meg, s ennek következtében javult a képek és illusztrációk színvonala is. Egy kis lépéssel ebben a tekintetben is elôbbre jutottunk. Gallov Rezsô
Új vezetô a sport élén Mint annyiszor az elmúlt évek során, ezúttal is változást hozott az állami sportirányítás életében az „új” kormány megalakulása. Még akkor is, ha az eddig hatalmon lévô politikai kurzus maradt, a kabinet teljes körû átszervezése a sportot is érintette. 2006 nyarától tehát újabb struktúrát kell megszoknunk és nem csak a sportadminisztráció szervezeti keretei változtak meg, hanem új vezetô is érkezett az ágazat élére: Ábrahám Attila után Elbert Gábor látja el ezt a felelôsségteljes feladatot. Az Országgyûlés által még május végén elfogadott, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény értelmében a sportügyek állami felügyelô szervezete az újonnan megalakult Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM). A tárcán belül egy negyvenfôs úgynevezett Sport Szakállamtitkárságot alakítottak ki, ez lesz az elkövetkezô idôben a szféra állami csúcsszerve. A szakállamtitkári pozíciót a Nemzeti Sportszövetség korábbi fôtitkára a 35 esztendôs Elbert Gábor tölti be. Az állami sportadminisztrációt eddig irányító, – 2004 óta mûködô – Nemzeti Sporthivatal megszûnt és rövid idôn belül várhatóan a sport háttérintézményeit is átszervezik (Nemzeti Sportközpontok, Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet), az ezzel kapcsolatos konkrét elképzelések azonban még nem láttak napvilágot. A rengeteg változás mellett azért állandóságot is felfedezhetünk, a sportot felügyelô miniszter továbbra is az ÖTM-et vezetô Lamperth Mónika marad. A nyáron a parlamenti bizottságokat is átszervezték, a sportpolitikai ügyekkel a Sport- és Turisztikai Bizottság foglalkozik majd a következô ciklusban. Egy teljesen új állandó testületrôl van szó, amelyben a sport és az idegenforgalom párosítása összhangban van a fentebb említett változásokkal, hiszen az önkormányzati tárcánál a Sport és a Turisztikai Szakállamtitkárság szorosan együttmûködik majd. Az új kormányprogramban külön fejezetet kaptak a kabinet sportpolitikai elképzelései, a 82 oldalas dokumentumban másfél oldal foglalkozik a sporttal, ez az elmúlt idôszak kormányprogramjaihoz képest igencsak figyelemre méltó. Igaz, a mérce az lesz majd, hogy mennyi valósul meg a tervekbôl… Nagy kérdés, hogy a teljesen új területre való betagozódás (önkormányzatok, területfejlesztés, turizmus) milyen lehetôségeket teremt a sportszféra számára? A nemzetközi példák közül Lengyelország esetét lehetne kiemelni, ahol a kilencvenes évek közepén már bevált a modell, hiszen az idegenforgalmi bevételek jelentôs részét visszaforgatták a sportba,
amely így újabb sikerkorszakot nyithatott az ország sporttörténetében. Jelenleg az európai országok közül a sport és a turizmus kapcsolata állami szinten három helyen valósul meg hazánkon kívül: Azerbajdzsánban, Fehér Oroszországban és Írországban. Az utóbbi ország tapasztalatainak tanulmányozása mindenképpen elôremutató lehet, különösen annak fényében, hogy megtudjuk: az írek vajon hogyan vonnak be európai uniós forrásokat sportéletük fejlesztésébe? E kérdéskör vizsgálata és a többi, a magyar sportot oly régóta nyomasztó probléma megoldása már Elbert Gábor és a vele együtt dolgozó munkatársak feladata lesz. Bár az új szakállamtitkár – elôdjével ellentétben – nem olimpiai bajnok, még csak nem is világbajnok, de elkötelezettségét a sport irányába senki sem vitathatja. Igazi sportfamíliából származik, édesapja a korábbi Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetô munkatársa volt, míg édesanyja a TF-en dolgozott. Rápillantva önéletrajzára, látható, hogy Elbert Gábor élete is a sport körül forog, az elmúlt években aktívan kivette a részét a magyar sportélet formálásából, fejlesztésébôl – a civil oldalon. Most ugyanabban az „arénában” a másik „félpálya” következik majd – az állami oldal. És hogy minek köszönhette a fiatal szakember a megbízatást? A Nemzeti Sportszövetségnél az elmúlt öt évben elvégzett fôtitkári munka gyümölcse ez, és ha hasonlóan dinamikusan és hatékonyan tudja ellátni feladatát szakállamtitkárként is, az csak a magyar sport javára válik Sz. Nagy Tamás majd.
Névjegy ELBERT Gábor Született: 1971. 03. 21., Budapest Sportmúlt: kézilabdázó, labdarúgó, válogatott fallabdázó Végzettsége: testnevelô tanár (TF, 1995), labdarúgó szakedzô (TF, 1997), személyügyi igazgatás szak (BKÁE, 2005) Beszélt nyelvek: angol, német
