Új Széchenyi Terv A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács észrevételei A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) tagjai éltek a Kormány által adott lehetőséggel és áttanulmányozták az Új Széchenyi Terv vitairatát. Az egyesület támogatja, és egyet ért azzal, hogy a Kormányzat a nemzetgazdasági prioritásokat és a fejlesztési célokat közös programban határozza meg. Hasznosnak és előremutatónak tartjuk az érintett rétegekkel való együttműködési szándékot és a nyitott tervezést. Úgy véljük, hogy a Tervben nagyobb szerepet kéne szánni az Európai Unió által támogatott prioritásoknak, fejlesztési Keretprogramoknak, mivel megítélésünk szerint Hazánk nem nélkülözheti a EU források bevonását sem. Az Európai Bizottság 2010 márciusában meghirdette, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa pedig azóta jóváhagyta az EU következő tíz évének stratégiáját "Európa 2020" címmel. E stratégia első zászlóshajójaként került meghirdetésre az Európai Digitális Menetrend program. A széleskörű – Kormányokkal, piaci szereplőkkel, és más európai intézményekkel folytatott – konzultáción alapuló kezdeményezés célja, hogy szakpolitikai intézkedések és jogszabályok révén az infokommunikációs technológiák társadalmi és gazdasági potenciáljának a lehető legjobb kihasználását segítse elő Európában az intelligens, fenntartható és társadalmilag befogadó növekedés megteremtésének érdekében. Úgy véljük, hasznos és hatásos lenne, ha ezen központi gondolathoz illeszkedően, a mára már minden gazdasági tevékenység hatékonyság-növekedésének alapját jelentő modern, európai értelemben vett infokommunikáció (az információs és kommunikációs technológiák, beleértve a hírközlési és elektronikai ipart, IKT) megjelenne az egyes programokban. Az infokommunikáció, mint a gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazata, mely az innovációt önmagában is hordozó, munkaalkalmakat és gazdasági növekedést teremtő terület, megjelenítendő lehetne, mint a gazdasági növekedés VIII. pillére. Az infokommunkáció a maga egészében, jellegzetesen KKV által művelt terület, amely a Programban külön is megemlített Járműiparral rokon jellegzetességeket mutat. Hiányoznak a dokumentumból azok az innovatív, kkv-k által jól művelhető területek, melyek az infokommunikációval kapcsolatosak. A hazai Nemzetgazdaságnak és így a Tervnek is, általában, nem az IT, informatika, szoftver terminust kellene használnia, hanem az infokommunikáció egészét vagy – speciális esetekben – az összetevőit kellene megjelenítenie. A Terv, maga is hangsúlyozza, hogy a nyitott tervezés alapján áll, azonban sajnálatos módon nem tartalmazza az egyes „kitörési pontokhoz” felhasznált hatásvizsgálati elemzések főbb megállapításait, a célok eléréséhez eszközrendszert, mindezek megvalósításának reálfolyamatait. Az Infokommunikáció mint a gazdasági növekedés kiemelendő pillére Az infokommunikáció (IKT) a vállalkozások gyors és hatékony működéséhez elengedhetetlen, kibővíti a vállalkozások üzleti lehetőségeit, felgyorsítja az együttműködések folyamatát, minden vállalkozói réteget érint, így önmagában is hozzá járulhat új munkahelyek megteremtéséhez. Magyarországon jól képzett, szakemberek hada dolgozik a kommunikációs technika és infokommunikációs területen, sokan vállalnak munkát külföldön is, mert világszerte nagy az igény a jól képzett megbízható és ezen a területen innovatív szakemberekre. Ha a hazai gazdaság olyan fejlődési pályára állna, hogy a tudomány, oktatás, stb. továbbá üzleti szféra a „re1
álgazdaság” infokommunikációs igényeinek kielégítését tartja szükségesnek, túl a munkahelyteremtés hasznán, a szakemberek nem távoznának külföldre. A dokumentumban meghatározott fejlesztési irányok megteremthetik az IKT-ban érintettek számára is a kiemelkedő szakmai lehetőségeket. A megfelelő fejlettségű infokommunikációs eszközrendszer – melynek fő összetevői az ember, az eszközök és a tartalom (az alkalmazásokat, technológiákat is ideértve) - a gazdaságfejlesztést támogató hatású, ugyanakkor az eszközrendszer egészének vagy bármely elemének az elmaradottsága minden gazdasági tevékenység fejlődését korlátozza. A Terv megvalósulásához közvetlenül szükség van infokommunikációs kormányzati politikára, valamint az ebből levezetett, a gazdaságfejlesztési programokkal összehangolt infokommunikációs fejlesztési célkitűzésekre és programokra. Hiányzik annak megfogalmazása, hogy a kormányzat milyen eszközökkel kívánja a hazai KKV-k piaci helyzetének javítását elérni, mi módon lehet a hazai piacon elért eredmények mind nagyobb részét visszaforgatni a hazai fejlesztésekbe. Az “új”, VIII. prioritás indokai a következők: Ma már nincs olyan területe a Nemzetgazdaságnak, azaz az iparnak, mezőgazdaságnak, a különféle tudományoknak és kutatásoknak, az innovációnak és a közcélú állami és üzleti szolgáltatásoknak, amelyeknél ne használnák az infokommunikáció hálózati és elérési eszközeit, gyártástechnológiai megoldásait, kutatási eredményeit, és alkalmazásait, - az IKT területén jelentős számú kis- és középvállalkozás működik, - a kis- és középvállalkozások az IKT területén, a Járműiparhoz hasonlatosan, már eddig is keresték és próbálták megtalálni azokat az együttműködési formációkat, amelyek keretében eredményes együttműködés alakulhat ki a közöttük és a multi cégek között, - a KKV-k termékei verseny- és exportképesek, - az alkalmazásfejlesztés képzett munkaerőt igényel és a jövőben ez az igény egyre növekszik (ld: vitaanyag kitörési pontjainál megjelölt fejezeteket), mivel az infokommunikáció egyre mélyebben beépül minden gazdasági tevékenységbe, bármilyen szakterület gazdasági fejlődése csak az infokommunikáció eszközkészletét az adott gazdasági tevékenység által megkívánt szinten ismerő és készségszinten használni képes munkaerő rendelkezésre állása esetén képzelhető el; - minden gazdasági fejlődés alapfeltétele, hogy a digitális írástudás terén mutatkozó hatalmas lemaradásunk gyorsan csökkenjen, azaz 3-4 év alatt, milliók (!) számára kell biztosítani a digitális írástudás különböző szintjeire eljutás, valamint a továbbfejlődés feltételeit; - a modern gazdaságnak és közigazgatásnak a megfelelően képzett embereket követő legfontosabb feltétele a korszerű, a fejlődést nem korlátozó, hanem az innováció kiteljesedését támogató információs infrastruktúrák megléte; - a magyar gazdaság intenzív korszerűsítési programjának együtt kell járnia a gazdasági hatékonyság növelésében döntő szerepet játszó infokommunikációs infrastruktúrák bővítésével és korszerűsítésével, sőt, az infrastruktúra fejlesztésének meg kell előznie az általa támogatott gazdasági ágak fejlesztését; - sikeres gazdaságfejlesztési program csak erős infokommunikációs, mindenekelőtt a jelenleginél fejlettebb szélessávú távközlési infrastruktúrára támaszkodhat;
2
Magyarország szélessávú ellátottsága, jóval az EU 27-ek átlaga alatt van. A mai szélessávú elérési hálózatok döntően az eredetileg más célra (vezetékes telefon vagy kábeltévé) épített hálózatok továbbfejlesztésével álltak elő, magukban hordozva az eredeti célból fakadó korlátaikat (xDSL, DOCSIS) és inkább a múlt hagyatéka ésszerű továbbhasznosításának, mintsem a jövő feltételének tekinthetők. A szolgáltatási innovációt és a szolgáltatás minőségét támogató un. új generációs, alapvetően optikai alapú hálózatok építése alig történik Magyarországon, lemaradásunk ezen a területen is növekszik. Az állam szélessávú hálózatfejlesztési szerepvállalása több téren tehát elkerülhetetlen, azonban a fentiekben bemutatott gazdasági hatásokon keresztül ezek jól megtérülő befektetésnek minősülnek, miközben az állami befektetések és más természetű támogatások a szélessáv gazdasági külső hatásain keresztül igen intenzíven szolgálják a gazdasági fejlődést és a gazdaság egészét tekintve is jelentős építő-szerelő gazdasági ágat igényelnek, egyben munkalehetőséget is teremtenek kvalifikált, részben külföldön is kurrens munkaerőnek. Hálózatos környezetben az alkalmazások olyan, meghatározott feladatokra szabott szoftverek, amelyek az adatfolyamként szállított tartalmat a felhasználóhoz eljuttatják és azt számára használhatóvá teszik; a tartalomipar, ezen belül a filmipar, az elektronikus hírszolgáltatások, navigációs szolgáltatások, felhasználói tartalmakat közvetítő kapcsolati weboldalak, stb. fejlesztése tehát feltételezi az alkalmazásfejlesztést is. Az alkalmazások, és általában a szoftver fejlesztése a legnagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek közé tartozik, a KKV szintű vállalkozásokban is kiemelkedő eredmények elérését teszi lehetővé, ily módon helyet kíván magának a Tervben a prioritással bíró kreatív tevékenységek között; Hazánkban a kezdetektől fogva mély hagyományai, gyártási kultúrája van az IKT szektornak. Emlékeztetőül, az IKT szektor a Telefonhírmondóból, a Tungsramból, az Orionból emelkedett ki. Példálózva sorolunk fel néhány olyan konkrét lehetőséget, amely illeszkednek a Terv tematikájába, és hozzájárulnak annak megvalósításához: - Távoktatás, e-learning, - Távmunka, - Különféle szolgáltatásként igénybe vehető IT alkalmazások, - e – aukció - Web áruházak - Data centerek, szellemi termékek védelme, - Hostolt IT erőforrások - IT biztonság, megfelelőség az IT területén - Zöld gazdaság -> smart grid. Megjegyzéseink: A Terv sok helyen tartalmaz utalást az infokommunikációra, elsősorban a Tudomány – Innováció - Növekedés fejezetben. Az infokommunikációs szolgáltatásokat - nagyon helyesen - együttesen a közlekedési iparral, a növekedést elősegítő motorokként említi („Minden informatikára fordított forint a valóságban két iparág innovációját támogatja”) Külön meg kellene említeni, hogy ezek az eszközök kapcsolódva egyéb fejlesztésekhez együttesen képviselik a „high-tech”-et. Kiemelten kellene foglalkozni az információt minden távoli végpontra eljuttató hordozó hálózat jelentőségével és fejlesztési feladataival is. Minden vállalkozás, de az IKT vállalkozások 3
lehetőségeinek bővítése, vagy újak megteremtése mellett szükséges az olyan infokommunikációs hálózati országos lefedettség biztosítása, amelyet a vállalkozók, mint hozzáférést bárhol igénybe tudnak venni. A foglalkoztatást elemző fejezet is említi az infokommunikációt, mint a távmunka eszközét, de nem kellő súllyal. Jobban ki kellene emelni, hogy a távmunka milyen előnyös lehetőségeket nyújt a nemzetgazdaság számára. (Pl: megtakarításokat eredményezhet az utazások költségeinek csökkentésével, visszavezetheti a gyermekes szülőt a munkaerőpiacra, stb.) A személyszállítás és az áruszállítás sem lenne ma már képes gazdaságosan működtethető infokommunikációs eszközök alkalmazása nélkül. A személyszállítás koordinációs és biztonsági támogatása, az árufuvarozás és raktározás logisztikájának szervezése teszi működőképessé ezt az infrastrukturális ipart. A közlekedési fejezetben is megjelenik az IKT jelentősége és alkalmazásának szükségessége (pl: az intelligens transzport rendszerek), de a dokumentum nem tér ki ezek jelentőségének mélyebb elemzésére, bár a közlekedés területén stratégiai és konkrét IKT fejlesztési irányokat határoz meg. A tartalmak területén a csak a filmipar szerepel kiemelve. Ezt bővíteni szükséges: vizuális és audiovizuális tartalomfejlesztések és alkalmazások kiemelt támogatása indokolt. A nemzeti értékmegőrzés, az ezzel kapcsolatos tartalomfejlesztés és a webes technológiák sajnálatosan érintőlegesen sem szerepelnek a dokumentumban. A nemzeti kulturális örökség egy jelentős része a fizikai valóságban, olyan formában jelenik meg, amelyek korábban legfeljebb egyszerű, statikus módszerekkel voltak archiválhatók: építmények, terek, látképek, hangzások rögzítésére fényképek, hangfelvételek szolgáltak csak. Nemzeti értékeink ilyen szellemi, tárgyi eszközökben nem vagy csak részben megtestesülő megjelenési formáit az informatika legújabb eszközeivel olyan módon is indokolt megörökíteni, amely interaktív és kreatív felhasználásra is módot ad, ezzel egyidejűleg segítve az értékmegőrzést és növelve a magas színvonalú hazai digitális tartalmak mennyiségét. Az informatika kapcsán kissé bátortalan említéseket tartalmaz a dokumentum a tartalomfejlesztésekkel kapcsolatban. Ezt a területet nagyobb hangsúllyal kellene kezelni. Bár az Internet-alapszoftverek és a webes technológiák szoftvereinek fejlesztése terén nem várható hazai áttörés annak tőkeigényessége miatt, az Internetet felhasználó, a különféle webes tartalmakat fejlesztő kisebb tőkeigényű, ám nagyobb szellemi erőforrásokat igénylő területen azért van igazi esély. Ezt hangsúlyozni szükséges. A tartalmak területén csak a filmipar szerepel kiemelve. Ezt bővíteni szükséges, mivel a vizuális és audiovizuális tartalomfejlesztések és alkalmazások kiemelt támogatása egyaránt indokolt. Hiányoljuk a dokumentumból az e-közigazgatás, e-kormányzat akárcsak érintőleges említését is. Az elektronikus közszolgáltatás fejlesztése is kiemelt társadalmi érdek (mind infrastruktúra, mind alkalmazás oldalról). A K+F körében is javasolt a kiemelt fejlesztési területek meghatározása, részleteinek kifejtése. Mind a K+F szabályozás, mind az ahhoz szorosan kötődő klaszterpolitika racionalizálása és elvárható, az e területre kitűzött célok meghatározása elemi érdek. Az oktatás, szakemberképzés elszórtan jelenik meg a vitaanyagban az egyes kitörési pontok alkotóelemeként, de érdemes lenne ezen témát egységesen, külön formában kezelni. 4
A teljességében értelmezett IKT iparágat (IT, hírközlés, elektronikai ipar, hálózat, eszközök, alkalmazások adott konkrét alkalmazás), beleértve a más fundamentumokra gyakorolt hatását (oktatás, tudomány,) kellene, önálló kitörési pontként megfogalmazni az Új Széchenyi Terv véglegesítése során.
Budapest, 2010. szeptember15.
Bölcskei Imre a HÉT elnöke
5
