Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken
Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ
2010. április 9. „Információtechnológia - innováció – disszemináció” MAGISZ műhelykonferencia Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest
Innováció, információtechnológia, disszemináció Újítás, újdonság,szakmai fejlesztés,egy új ötlet megvalósulása, adott probléma új típusú megközelítése (lineáris modelltől a visszacsatolások és a rendszerszintű elméletek felé) Információs- és kommunikációs technológiák (IKT): szoftver, hardver, hálózatok, multimédia, internet… - médium és egyúttal az adaptáció tárgya is Megismertetési, kommunikációs tevékenység – egyszerűsítve valamely tevékenység eredményeinek terjesztése azért, hogy a ráfordított munka megtérülhessen
Az újítások elterjedésének elméletei Az innovációk diffúziója? A technológia elfogadása? Rogers (1983): Diffusion of Innovation – elsősorban kommunikációs folyamat Davis (1989): Technology Acceptance Model (TAM) – az indokolt döntések elméletén alapul, viselkedési-attitűd modell
Technológia elfogadási modell (Davis)
Technológia elfogadási modell TAM a gyakorlatban (Adrian-Norwood-Mask, 2005): • • • •
Érzékelt hasznosság Érzékelt használhatóság (ease of use) Érzékelt bonyolultság Érzékelt nettó haszon
• Egyéb változók: demográfia (kor, iskolázottság), farm-méret, gazdálkodási gyakorlat stb.
Az innovációk diffúziója (Rogers) Rogers meghatározása szerint az innovációk diffúziója nem más, mint az adott (1.) innovációra vonatkozó információk meghatározott (2.) kommunikációs csatornákon keresztül, bizonyos (3.) idő alatt történő elterjedése, adott (4.) társadalmon belül.
1. fázis: Az újítással kapcsolatos információkkal való találkozás. Fő kommunikációs csatornája a tömegkommunikáció. A potenciális alkalmazók értesülnek az újítás létezéséről. 2. fázis: Alapvető vélekedések és megközelítések kialakítása. 3. fázis: Az innováció alkalmazásának elfogadása vagy elvetése (többszöri elvetést is követhet elfogadás) 4. fázis: Az alkalmazást követően az innováció értékelése
Az innovációk diffúziója (Rogers) 1. Relatív előny: az adott újítás milyen mértékben jobb a helyettesítettnél gazdaságilag, financiálisan vagy társadalmilag (pl. státuszemelkedés). 2. Kompatibilitás a potenciális alkalmazók értékeivel, szükségleteivel, múltbéli tapasztalataival és gyakorlataival. Az is befolyásolja az elterjedést, hogy az innováció befogadásához mekkora mértékű új tudás elsajátítására van szükség, ill. mennyire igényli a gondolkodásmód megváltozását. 3. Komplexitás, vagyis annak a foka, hogy az új technológia használata mennyire közérthető. 4. A kipróbálhatóság mértéke, vagyis, hogy az adott innováció a szélesebb körű alkalmazás előtt milyen kisebb alapokon kísérletezhető ki. 5. Megfigyelhetőség, vagyis annak a mértéke, hogy az újítás eredményei mennyire átláthatóak, nyilvánvalóak.
Az innovációk diffúziója (Rogers)
Médium és innováció: információtechnológia a magyar társadalomban (WIP, 2009)
Internet‐használók aránya (alapvető szociodemográfiai változók szerinti csoportokban, 2007 és 2009, %)
2007 2009
NEM férfi nő KOR 14‐17 18‐29 30‐39 40‐49 50‐59 60+ GAZDASÁGI AKTIVITÁS tanuló önálló vállalkozó alkalmazott inaktív nyugdíjas SZUBJEKTÍV STÁTUSZ felső felső közép alsó közép alsó ISKOLAI VÉGZETTSÉG max. 8 általános szakmunkásképző középfokú felsőfokú TELEPÜLÉSTÍPUS község város Budapest ETNIKAI HOVATARTOZÁS roma nem roma
48% 50% 42% 44%
45% 29% 35%
7% 8%
63% 59% 52%
39% 41%
56% 25% 24%
34% 41%
24% 31% 27% 36%
34% 32%
21% 21%
0
20
95% 92%
69% 70% 65%
56% 8%10%
76%80%
94% 93%
81% 77% 63%
62% 69%
47% 49%
81% 81%
59% 59%
46% 46%
40
60
80
100
Információtechnológia a magyar társadalomban (WIP, 2009)
Információtechnológia a gazdák körében 42 százalék rendszeres számítógép-használó 39 százalék hozzáfér az internethez A használók közül legtöbben napi rutinként kezelik (20 százalék naponta, 15 hetente) A kor, iskolázottság és település-méret szerinti jellemzők a WIP eredményeihez hasonlatosan alakulnak A gazdálkodók ötöde vett részt valaha bármilyen képzésen – tudásukat harmadrészt értékelik „jónak”
Minden adaptálható? Ha igen, hogyan? Bonyolult megoldások is elterjedhetnek (pl. az elektronikus kérelemigénylés) ha megfelelőek a körülmények, a csatornák és a példák Relatív előny? Kompatibilitás? Komplexitás? Megfigyelhetőség? Kipróbálhatóság mértéke? Igényfelmérés és artikulálás, információ-feldolgozás, szelektálás: Innováció-közvetítők?
Vége http://www.ittk.eu
[email protected]
