ÚJ ELNÖK A KÖRLÁNC ÉLÉN NÉVJEGY: Dr. Nahalka István Középiskolai matematika, fizika, ábrázoló geometria Végzettség: szakos tanár, Pedagógia elõadó Tud.fokozat: a neveléstudományok kandidátusa Munkahely: ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Oktatott tárgyak: Általános pedagógiai tárgyak, Didaktika, Kutatásmódszertan, Statisztika, Konstruktivista pedagógia. Az oktatásban töltött idõ: 24 év. Nyelvismeret: angol, francia A Körlánc ma az egyik legnagyobb és az egyik legsikeresebb, környezeti nevelés terén dolgozó civil szervezõdés az országban. Nagy megtiszteltetés, hogy felkérést kaptam az elnöki teendõk ellátására. Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy milyen elvek alapján kívánom végezni a munkámat. 1. A Körlánc mûködésének alapja, tehát az, hogy egy központi koordináció mellett a feladatok nagy részét nagy önállósággal a munkacsoportok végzik, meglátásom szerint bevált. Szükséges azonban, hogy a központ még hathatósabb segítséget nyújtson azoknak a munkacsoportoknak, amelyek ezt kérik, amelyeknek sikeresebb munkájukhoz erre szükség van. Azon leszek, hogy akár személyesen is, ismereteimet, felkészültségem egyes elemeit felhasználva segítséget, szakmai támogatást nyújtsak, és természetesen a Körlánc központi irodája is ezt fontos feladatként kell, hogy kezelje. 2. A Körlánc szakértõi, illetve maga a szervezet is számos pedagógus továbbképzés gondozója, szervezõje. Ezt a feladatot fontosnak és a továbbiakban is kiemelendõnek látom. Azt szorgalmazom majd, hogy indokolt ütemben a Körlánc vezetése tekintse át az e téren tapasztaltakat, és ha szükséges, alakítsunk ki közös stratégiát a továbbképzések tervezésével, indításá-val, szervezésével és értékelésével kapcsolatban. Meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e újabb továbbképzések tervezése. Igenlõ válasz esetén el kell végezni a megfelelõ munkákat. 3. Jelentõs kihívás lesz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megfogalmazódó feladatokat áttekinteni, és megkeresni azokat a pontokat, amelyeken az Egyesület kapcsolódni tud a saját céljainak mind hatékonyabb képviselete érdekében. 4. Magyarországon elsõsorban központi kezdeményezésre, de korábban elsõsorban éppen a környezeti nevelési területen már kialakult formákban elindult az oktatási programcsomagok rendszerének kifejlesztése. A Körlánc sajátos szakmai háttere kiválóan alkalmassá teszi arra a szervezetet, hogy
ilyen feladatokba bekapcsolódjék, kezdeményezzen e téren, illetve részt vegyen a megfelelõ pályázatokon. Már van is példa (volt korábban is) az ilyen típusú feladatok vállalására, a rendelkezésre álló kapacitások felmérésével, illetve ha szükséges, s ennek megteremthetõk a feltételei, akkor további erõforrások bevonásával érdemes ezt a feladatot a Körlánc egyik kiemelt tevékenységévé tenni. 5. Szorgalmazom, hogy a Körlánc Egyesület a rendelkezésre álló, megteremthetõ feltételektõl függõen folytassa azoknak a rendezvényeknek a megszervezését, amelyek szakmai találkozási lehetõséget biztosítanak részben a szervezet tagjainak, részben érdeklõdõknek is. Gazdag hagyománya van már ezeknek a rendezvényeknek, elsõsorban az évente megrendezett Körlánc konferenciáknak, ezt a hagyományt érdemes folytatni. 6. A Körlánc Egyesület egyik legfontosabb feladata, hogy maguk a munkacsoportok a székhelyükön a legkülönbözõbb, környezetvédelemmel és környezeti neveléssel összefüggõ, konkrét feladatokat vállalják és végezzék el. Gyerekekkel, a körükben indított akciókkal vállalt feladatok, a pedagógusjelöltek környezeti nevelése terén kifejtendõ tevékenység, a nagy, országos, vagy akár világméretû megmozdulásokhoz való kapcsolódás jelentett eddig is sokunk számára feladatot, s ennek így kell lennie a jövõben is. A központi koordináció feladata, hogy erejéhez mérten támogassa ezeket a kezdeményezéseket, s ha szükséges, az összehangolás teendõit ellássa. 7. A körlánc sikeres feladatvállalása volt születésétõl kezdve kiadványok szerkesztése, a kiadás menedzselése. Magam ezt is fontos feladatnak tartom, hiszen – hasonlóan a többihez – ez is a célok eléréséhez visz közelebb. Szükséges, hogy áttekintsük a lehetõségeket, egyrészt tartalmi szempontból, tehát, hogy milyen jellegû kiadványok jelenhetnének meg a jövõben, de azt is meg kell vizsgálnunk természetesen, hogyan biztosítható ehhez megfelelõ kapacitás és anyagi háttér. Magam szívesen irányítanám is konkrétan ennek megvalósítását.
3
A Körlánc XV. Országos szakmai konferencia Június 21 és 23 között került megrendezésre a Körlánc szakmai konferenciája, amelynek színhelye idén is a Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kara volt. A háromnapos rendezvénysorozat címe- A fenntartható társadalomért – együttélés a társadalomban és a természetben – pontosan kifejezte azoknak a kérdéseknek és problémáknak a körét, amelyeket az elõadásokon és szekciókban, kötetlen beszélgetések és szakmai fórumok során a mintegy százharminc résztvevõ megismert és megvitatott. Az UNESCO által meghirdetett „Évtized a fenntarthatóságra nevelésért” gondolatainak jegyében rendezett konferenciát a Körlánc idén az óvodapedagógusokkal közösen tartottaráirányítva a figyelmet az iskoláskor elõtti nevelés jelentõségére. Az emberi agresszió talányos és ördögi természete a 21. század elején sötét árnyékként vetül a fenntarthatóság horizontjára.A természeten tett erõszak sok formája, a hétköznapi agresszió megnyilvánulásai már a legkisebbek számára is szocializációs tényezõként épülnek a mindennapokba. Mit tehet a pedagógia, milyen nevelési hatások tudják mindezt ellensúlyozni, miként segítheti a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát a békére és az erõszak ellen irányuló nevelés- ezek voltak a szakmai konferencia legfõbb kérdései. A konferencia idõpontja hagyományosan a nyári napéjegyenlõség napja köré szervezõdött, felidézve néphagyományokat, a megújulás és a természet szeretetének õsi rítusait, szokásait és szellemét. A konferencia a Kecskeméti Nyári Fesztivál idõszakában számos kulturális eseményt is kínált a résztvevõknek.A Fõtéri Szabadtéri színpadon koncertek, színes vásári forgatag és varázslatos tûzijáték a konferencianapok
4
estéin pihenést és kikapcsolódást keresõ résztvevõk számára emlékezetessé tette az idei rendezvényt. A Konferenciát a Fõiskola Dísztermében Dr. Sztachó-Pekáry István, a Kecskeméti Fõiskola rektorának köszöntõje nyitotta meg, majd ezután Hegedûs Gábor, a Tanítóképzõ Fõiskolai Kar fõigazgatója tartott rövid megnyitó beszédet. Ezt plenáris elõadások követték, amelyek többsége a fenntarthatóságot fenyegetõ emberi agresszióval foglalkozott. Hegedûs Gábor fõigazgató a kreativitás természetérõl, Dr Kósa Éva egyetemi docens a gyerekeket érõ médiahatásokról, Dr. Albacker Vilmos biológus az emberi és az állati agresszió párhuzamairól, Dr. Havas Péter az erõszak és a fenntarthatóság egymást kizáró jelenségeirõl tartottak prezentációkkal kísért elõadást. Ezek után Németh Ferenc úr, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke bemutatta a hazai civil szféra történetében újszerû fejleményt, az Alapprogram mûködését. Az egyes elõadásokat reflexiók és hozzászólások követték. Az elsõ konferencia napot a gyakorló óvoda pedagógusainak hatásos és sikeres drámapedagógiai bemutatója zárta, megjelenítve a hatékony tanulási-oktatási módszereket, amelyek széleskörûen alkalmazhatóak óvodákban és iskolákban. A napot lezáró forró estén a Tanítóképzõ Fõiskolai Kar nagyvonalú ünnepélyes fogadása és egy fergeteges táncházi bemutató zárta. A konferencia második napja a pedagógiai gyakorlatról szólt- rövid korreferátumok és prezentációk mutatták be az óvodai környezeti nevelés „körláncos” módszereit, a sikeres projekteket és foglalkozásokat. Szabóné Takács Antónia, Klein Ibolya, Lesku Katalin fõiskolai tanársegéd és Zsubrits Attila tanár úr sokoldalúan járták körül
Impresszum
az iskoláskor elõtti fenntarthatóságra nevelés gyakorlatát, bemutatva a hatékony és átvehetõ módszereket. Ezek sorát követte Dr. Fodor László, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzorának elõadása, aki a gyermekkori bûnözés néhány kérdésével foglalkozott. A plenáris elõadások után került sor a Körlánc Egyesület közgyûlésére, melynek során a tagok elfogadták a 2005. év gazdálkodását bemutató közhasznúsági jelentést, illetve új elnököt választottak az egyesület élére. Dr. Nahalka István kandidátus (ELTE), egyhangú szavazás eredményeként kapott megbízást a megtisztelõ feladatra, majd Dr. Havas Péter leköszönõ elnököt közfelkiáltással az egyesület tiszteletbeli elnökévé választották. A Konferencia társrendezõi ez alatt alternatív programot szerveztek a Fõiskola Gyakorló Óvodájában, ahol a résztvevõk bemutatókat látogattak, megtekintve a valóságos nevelési jelenségeket, amelyekrõl a konferencia zárónapján tartalmas ismertetõket tartottak. A forró konferencianap délutánján a Konferencia résztvevõi autóbuszos kirándulásra mentek a Szolnoki Tiszaliget Turisztikai Központjába, a sokórás szellemi munkát követõen a szabad levegõn
gyönyörködtek a nyári természet szépségében, amelyet jókedvûen zárt a pompás vacsora. A konferencia zárónapjának plenáris programjában hangzott el Dr. Földi Rita, tanszékvezetõ egyetemi docens elõadása a környezeti tényezõk és az érzelmi fejlõdés kapcsolatáról, Dr. Hegedûsné Küû Irén, logopédus a dyslexia veszélyeztetettség tüneteirõl és terápiájáról, Dr. Ludányi Ágnes, tanszékvezetõ fõiskolai docens, izgalmas és gondolatgazdag elõadása a hétköznapi világunk és az agresszió címmel, majd végül Dr. Steklács János, tanszékvezetõ fõiskolai docens nagysikerû elõadása az agresszió nyelvi megjelenési formáival kapcsolatban. A Konferenciát Dr. Kuti István, a Tanítóképzõ Fõiskolai Kar fõigazgató helyettese zárta, majd ezt követõen Ádám Ferencné, Emmi, a konferencia háziasszonya és szakmai vezetõje köszöntötte Dr. Havas Pétert, a KÖRLÁNC leköszönõ elnökét, akit a Körlánc Közgyûlése az Országos Egyesület Tiszteletbeli Elnökévé választott. Az idei, kecskeméti Körlánc Országos Konferencia ezúttal is sikeres, gazdag és emlékezetes rendezvény volt, köszönet érte a támogatóknak, a rendezõknek, a szervezõknek, a házigazdáknak és a jókedvû résztvevõknek.
Felelos kiadó: a KÖRLÁNC Egyesület
Arculat: Szabó Attila
Felelos szerkeszto: Ádám Ferenc
Tördelés: Czefernek András www.korlanc.hu
5
Körlánc konferencia Éljünk együtt az allergiával!? Szekció Ki gondolta volna, hogy az allergia elnevezés, amelyet Clemens von Pirquet használt elõször, már 100 éves? Márpedig nincs olyan napja az évnek, amikor ne hallanánk valakitõl, hogy azért náthás, csalánkiütéses, vagy viszket a szeme, mert a XXI. század népbetegségének áldozata, azaz pollenallergiás. Magyarországon 2005-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az allergiás náthával (régebbi nevén szénanátha) 244 296 fõ küzd, azaz minden 40. hazai lakos az elõbb említett tüneteket mutatja. Sajnálatos, hogy az allergiás menetelés következtében, akik már szenvednek valamilyen allergiás megbetegedésben, idõvel egyre több mindenre lesznek érzékenyek. Ezért kiemelt cél, hogy az érzékenyítõdés folyamata minél lassabb legyen. A szekcióülés során elõször az allergia kevésbé ismert kutatástörténeti érdekességeivel foglalkoztunk, majd az óvodapedagógusok és a tanítók gyakorlati munkájuk során e témakörben elõfor-
6
duló problémáiról és megoldásukról folyt tapasztalatcsere. Ízelítõül néhány érdekes és elgondolkodtató kérdés, amely megvitatásra került: Melyek az iskolai/óvodai környezet leggyakoribb allergén forrásai? A nyitott polcokon álló poros könyvek, textíliák (függöny, terítõ), vegyszerek, valamint a manuális foglalkozások során alkalmazott ragasztószerek, filctollak, lakkok, formázó masszák, fûrészpor, - kaptak kiemelt hangsúlyt. Dilemma, legyen-e a tantermekben, illetve csoportszobákban berendezett élõsarkok, az általa kibocsátott állati szõrök, illetve tollak, növényi részek, penészgombák allergizáló volta miatt? Megoldásként az alacsony allergén hatású élõlények pl. hal, teknõs tartása ajánlott. Az allergiás tanulókra gondolva, mire kell különös tekintettel lennünk kirándulások
tervezésekor? Kiemelt gondossággal kell eljárni a gyermekek által közkedvelt cirkusz, illetve állatkert látogatások tervezésekor. Továbbá célszerû szem elõtt tartani, hogy a köz-kedvelt nyári úticélok közül, a Földközi-tengeri országokban az olajfa allergéneket szolgáltat a nyári idõszakban. Elõnyösebb-e természetes alapú kozmetikumot választani? A gyermekek arcfestésére is egyre többször használnak kozmetikumokat farsang, vagy gyerekparty elõtt. De a természetes alapanyagok között is vannak allergénként viselkedõk, ezért célszerû csak kis területen kipróbálni.
jelzések alapján érdekes, mindannyiunk számára tanulságos szekciómunkában vettünk részt. Ovárdics Andrea
További megvitatott kérdések: Fogyasszon-e mézet a pollenallergiás? A kamillatea gyógyítja-e az allergiás szemgyulladást? Szoptasson-e az anyuka, ha allergiás? Állatok is lehetnek allergiásak? 100 év alatt számtalan tévhit kelt szárnyra, melyeket a csoportmunka alkalmával összegyûjtöttünk és helyesbítettünk. Néhány tévhit, amelyet törekedtünk eloszlatni: - Nagyszüleink idejében nem létezett ez a betegség? - Csak a környezetünk szennyezése miatt alakult ki a megbetegedés? - Bárhol élünk ugyanakkora eséllyel leszünk allergiásak? - Életmódunk nem hat befolyásoló tényezõként? - Aktívan vegyenek-e részt a parlagfû-gyûjtési akciókban a gyermekek? Összességében jóhangulatú, családias a vissza-
7
A KONFERENCIA KIEMELT TÉMÁJA AZ AGRESSZIÓ Dr.Havas Péter: Agresszió és fenntarthatóság A fenntartható fejlõdés gondolatának felvetése és elméleti kutatása a 20. század utolsó harmadában gyorsult fel, döntõen a környezeti (elsõsorban az ökológiai) kutatások és ezzel összefüggõ globális aggodalmaknak köszönhetõen. A fenntarthatóság eszméjét az emberiség gazdaságitársadalmi problémáinak kezelése és a kibontakozó válsághelyzetben elkerülhetetlenül szükséges nemzetközi együttmûködések vetették fel, elõször az 1987-es Brundtland Jelentésben. A globális ökológiai válságjelenségeket, az emberiség számának robbanásszerû növekedése és az egyes társadalmak egyenlõtlen életminõsége következtében szükséges gazdasági fejlõdést, egymással szoros összefüggésben vizsgálta az 1992-es, a Rio de Janeiro-ban megrendezett Környezet és Fejlõdés világkonferencia. Ezt követõen e témában több, átfogó Föld Csúcskonferenciát rendeztek, amelyek nyomán nemzetközi megállapodások születtek e témakör kutatása és a válságjelenségek közös kezelésére vonatkozóan. Mindezek a törekvések folytatódnak, hiszen az eddigiekben nem sikerült megállítani vagy jelentõsen csökkenteni sem a bioszféra rohamos pusztulását, sem az egyes régiók között tapasztalható, jelentõs gazdasági és életminõség tekintetében tapasztalható különbségeket, hátrányokat és elégtelenségeket. Az emberi agresszióra vonatkozó tudás elsõsorban a humánetológiai tudományos kutatásoknak köszönhetõen gazdagodott az elmúlt század második felében. Az agresszió, mint a fajon belüli erõszak, evolúciós jelenség, amelynek jelentõs szocializációs vonatkozásai vannak. Káin és Ábel legendás története óta az emberi erõszak elsõsorban a személyés csoportközi konfliktusok kezelésében játszik jelentõs szerepet, ugyanakkor a társadalomkutatás (elsõsorban a szociológia) számos adatot tárt fel a hétköznapi megjelenési formákat illetõen. A társadalmi csoportok és egyének közötti, a családon belüli, a szervezeteken belüli erõszakformák
8
elemzése és ezek jogi eszközökkel való korlátozása általános törekvés. Az agresszió kutatása, az egyes jelenségek leírása, elemzése és kategorizálása nyomán e témakör önálló tudományterületté vált. A pedagógiai lehetõségek az agresszív viselkedésformák visszaszorításában és megelõzésében je-lentõsek, már az iskoláskor elõtti intézményes nevelési helyzetekben (az óvodákban) is. Az emberi agresszió nemzedékrõl-nemzedékre való átkerülését mindenekelõtt a modellkövetõ magatartás és az utánzásos tanulás- azaz a szocializációs mechanizmusok biztosítják. A fenntarthatóság biztosítékai az ENSz Fenntartható Fejlõdés Bizottsága szerint a következõk: a szegénység leküzdése, a nemek esélyegyenlõsége, az egészség megõrzése, a környezet megóvása, a vidékfejlesztés, a kulturális sokféleség biztosítása, a béke és az emberek biztonsága, a fenntartható városfejlesztés. A felsorolt területek valamennyi elemének szoros kapcsolata van az erõszakkal, amely súlyos akadálya a fenntarthatóságnak. A szegénység világméretû megnyilvánulásai a többnyire a gazdasági és politikai erõszak eredménye, amely számos népcsoportot rendkívül alacsony életminõségre kényszerít. A nemek esélyegyenlõsége útjában világszerte a nemi megkülönböztetés és a nõk hátrányos helyzetének erõszakos fenntartása áll. A kulturális sokféleséget az erõszakos üzletpolitika által képviselt globalizáció fenyegeti, amely a kisméretû helyi kultúrákat elsorvasztja és gazdasági eszközökkel megsemmisíti. A környezetpusztítás összefügg a természeti erõforrások féktelen pazarlásával, a jelenérdekû, profitérdekeltségû gazdasági folyamatok erõszakos uralmával. A növény-és állatvilág, a földi bioszféra pusztítása a jövõ generáció jogait figyelmen kívül hagyó gazdasági erõszaknak tulajdonítható, hasonlóan a globális klímaváltoztatást elõidézõ erõszakkal, amely katasztrófákat következményez.A társadalmak közötti és a társadalmon belüli
agresszió 21. századi formáiban közismert jelenségcsoport a nemzetközi terrorizmus, amelynek ördögi természete az emberiség egésze számára jelent modern fenyegetést. Az emberi agresszió e megjelenési formái meghaladják és túllépik a humánetológia és a viselkedéstudomány területén használt szakfogalom jelentését. Kibontakozik egy új kategória: a szervezeti erõszak fogalma. A pedagógiai gyakorlatban jelentõs tapasztalatok és tudás gyûlt össze az erõszak elleni neveléssel kapcsolatban. Sajátos terület a békére nevelés és a konfliktusok nem-agresszív kezelésével, megoldá-sával kapcsolatos pedagógia. Ezeknek a nevelési törekvéseknek közös jellemzõje a sajátos módszertan, amely elõsegíti az intézményes nevelési rendszerekben a legkisebb kortól kezdõdõen az erõszak felismerését és az erõszakos konfliktusmegoldás helyett más megoldások keresését és megvalósítását. A békére nevelés alapja annak felismertetése, hogy a béke nem azonos a személy- és csoportközi konfliktusok hiányával, hanem azok felismerésére és kezelésére épül. Ezt a lehetõséget elõsegíti a másság elfogadása, a tolerancia erõsítése, az idegengyûlölet csökkentése, az elõítéletesség felszámolása. Az emberi erõszak nemcsak a fajunkon belüli, hanem más fajokra, a növény-és állatvilágra is kihat, tehát a természetvédelemre irányuló nevelés a bioszféra egészére vonatkozóan igyekszik kiiktatni az erõszakos cselekedeteket.A környezeti összefüggések oksági felismertetésével sikerülhet olyan környezeti kompetenciákat is erõsíteni, amely alapja lehet az élõ természeti, az ember által épített és az úgynevezett „élettelen” környezet iránti erõszakos tevékenységek felismerése, elítélése és a környezeti erkölcsbe épülõ erõszakmentes értékrend kiépítése. Mindez szoros kapcsolatban van a jogi ismeretekkel, a normakövetõ magatar-tással és attitûdök erõsítésével. Az óvodás- és kisiskoláskorúak nevelésében az emberi erõszakkal, a békével és a konfliktusok kezelésével a mesék és játékok, a szabály-és szerepjátékok képezik a megfelelõ tanulási módszereket. Az erõszak megítélése a történetek, mesék átélésekor, eljátszásakor, megjelenítésekor hatékony azonosulási mintákat nyújtanak. A késõbbi iskoláskorban – egyebek között – a konfliktuspedagógia és a drámapedagógia eszközei képeznek hatékony módszereket, amely pedagógiai mód-
szerek a hazai iskolai nevelési gyakorlatban egyre szélesebb körben terjednek A fenntarthatóságra nevelés helyi pedagógiai programjában e területek összehangolása szükséges, valamint a megfelelõ tanulási tartalmakat és módszereket biztosító oktatási programcsomagok. A fenntarthatóság pedagógiája nélkülözhetetlenné teszi a pedagógusok megfelelõ kompetenciái fejlesztését az erõszakkal és annak kezelésével kapcsolatosan. A közoktatási intézmények mindennapos életében, az óvoda és az iskola belsõ világában is megjelenik az agresszió, tehát a témakör nemcsak tanulási tartalom, hanem a gyerekek és a tanulók hétköznapi tapasztalata, személyes tudásuk része is. Az oktatási intézményekben felbukkanó erõszak (akár fizikai, akár verbális vagy szimbolikus) a témakörrel kapcsolatos rejtett tanterv része lehet. Kiemelt jelentõségû a tantermi erõszak problémája, és ennek legkényesebb területe, a pedagógus erõszakos megnyilvánulásai. A gyermekcsoportokban, iskolai osztályokban elõforduló terrorizmus, az erõszakos magatartásformák, az intolerancia és az elõítéletesség erõsítheti a gyerekek és tanulók erõszakkal kapcsolatos beállítódásait, és ehhez hasonlóan az agressziót ábrázoló játékok, filmek és TV mûsorok. Utóbbiak fokozott veszélyessége abban áll, hogy a kisebbek még nem tudják megkülönböztetni a fikciót a valóságtól és számukra az agresszív magatartásformák még a rajzfilmekben is valóságosnak tûnnek, és veszélyes azonosulási mintákat közvetítenek. A fenntarthatóságra nevelés helyi intézményi programjában sokoldalúan és eltérõ tanulási tartalmakkal jelenhet meg az erõszak, az erõszakosság, a pro- és az antiszociális agresszió bemutatása és megítélése. Az értelem, a gondolkodás és tanulás egyéni fejlõdési és fejleszthetõségi szintje határozza meg a megfelelõ tanulási tartalmak és módszerek megvá-lasztását. Ebben a vonatkozásban is alapvetõ, hogy a tanulóknak nem az agresszió elméletével, szak-tudományos elemzésével, hanem a hétköznapi tapasztalataik feldolgozásával, személyes tudásuk gyarapításával és annak alkalmazásával kell foglalkozni. Ez biztosíthatja, hogy a tanulási folyamat során önismeretük és valóságismeretük mélyül, felismerik személyes felelõsségüket a fenntarthatóság elõsegítésében.
9
A Körlánc gyõri munkacsoportja a fenntartható fejlõdésért A Körlánc Gyõri munkacsoportja egy éve alakult meg a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Karának Pedagógia Tanszékén. Az egyetemen a környezeti nevelésnek már tradíciója van. A karon 10 évvel ezelõtt indult el az Erdõpedagógia projekt Kovátsné dr. Németh Mária tanszékvezetõ egyetemi docens vezetésével, irányításával a hallgatók környezettudatos szemléletének fejlesztése, a kollégák környezettudatos magatartásának erõsítése, a közoktatásban tanuló diákok környezetbarát magatartásának kialakítása érdekében. A Gyõri munkacsoport ez év júniusától újabb 16 hallgatóval gyarapodott, akik belépésükkel vállalták a környezettudatos életvitel megvalósítását és terjesztését. Munkacsoportunk sikeresen pályázott Zöld Napokhoz kapcsolódó oktatási programcsomagok kidolgozására, melynek fõ célja, környezettudatos magatartás kialakítása, környezeti attitûd formálás és a fenntartható fejlõdés elveinek megvalósítása. Fenntartható fejlõdést szolgáló oktatóprogramjaink keretében 2006. július 3-6. között 4 napos programot szerveztünk a munkacsoport új tagságának Sümegen, az NYME Erdõmérnöki Karának Mogyorósdombi Oktatóbázisán. A program Kovátsné Németh Mária „Az oktatás
10
megújulásának szükségessége a fenntartható fejlõdés szolgálatában” címû projektje köré épült. Ebben a témakörben a hallgatók projekttevékenység keretében felfedezõ módszerekkel szedték csokorba a fenntartható fejlõdéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a környezettudatos magatartás alapvetõ értékeit. Kerekasztal beszélgetés során válaszokat fogalmaztak meg olyan aktuális kérdésekre, hogy mit jelent az egészséges és boldog ember, mit jelent a gazdasági jólét, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlõdés. Az Erdõpedagógia projekt filozófiája „Amit védeni szeretnénk, azt ismernünk, szeretnünk és becsülnünk kell.” Ennek jegyében a hallgatók az oktatóbázison zajló programok mellett felderítették Sümeg kulturális emlékhelyeit, megismerték a mogyorósdombi természetvédelmi terület és a sarvalyi erdõ természeti kincseit is. A város kultúrtörténeti értékeinek felderítése, megismerése volt a hallgatók elsõ önálló feladata. Az önállóan szervezõdött 3-4 fõs hallgatói csoportok az elõzetesen könyvekbõl, internetrõl összegyûjtött érdekességeket (Plébánia templom, Ferences kegytemplom, Püspöki palota, Ramasetter ház stb.) felosztották egymás között; ezután külön váltak és elindultak a választott nevezetességhez. A feladat nem egyszerûen a
felkeresés volt, hanem az adott épületrõl, szoborról, képrõl a lehetõ legtöbb ismeret összegyûjtése, mert az esti közös foglalkozáson a csoportok egymásnak mutatták be az általuk felkeresett nevezetességeket. Az elsõ napi város megismerési feladatból kimaradt a sümegi vár, mert az a következõ napi feladat része volt. A hallgatóknak elõzõ este lehetõségük volt, hogy a rendelkezésükre álló könyvekbõl felkészüljenek a vár történetébõl, legendáiból. A feladatuk, amelyhez további információkat a vár bejárása során tudtak gyûjteni, egy korhû beszámoló és bemutató készítése volt, címe: „Hogyan vettük be Sümeg várát?”. A három csoport három különbözõ témát dolgozott fel. Az elsõ csoport Mátyás király korabeli bemutatóval készült, amelynek témája a vár törökök elleni sikeres harcáról szólt, a második csoport a várbéli hóhér életét és munkáját dolgozta fel, a harmadik pedig az egyik várról szóló legendát írt át verses formába, majd „lanttal” kísérve krónikásként adtak elõ. A programjaink elengedhetetlen része a természetben való túrázás, amelynek egyik célpontja a sarvalyi erdõben található forrás volt. A felfedezõ túrát térképismereti és tájolóhasználati foglalkozás elõzte meg, amelynek során a turista térképek legfontosabb színeivel, jeleivel, valamint a tájolás alaplépésivel ismerkedtek meg a hallgatók. A túra nehezen indult, ugyanis a tábor mellett a kék túra jeleit rosszul festették fel, azonban a kezdeti nehézségek után egy
kellemes túrával érkeztünk meg a forráshoz. A forrás melletti erdõben a fajhatározást és egyedszám vizsgálatot végeztek. Az Erdõpedagógia projekt Természet – Egészség - Nevelés hármas célkitûzésébõl az egészség témakört többféleképpen is körbejártuk.Az egészség fogalmát, jelentését, fõbb elemeit általánosságban egy külön foglalkozáson ismerték meg a tanítójelöltek. Gyakorlatban a négy nap során a testi egészség megõrzését a túrázások és a megfelelõ táplálkozás biztosította, míg a lelki egészségrõl relaxációs-önismereti foglalkozás, közös beszélgetések és játékok gondoskodtak. Az utolsó nap délutánján a hallgatók egy játékos vetélkedõn számoltak be a héten tanultakból. Az oktatóbázis területén kialakított pályán lévõ állomásokhoz a tájolás során tanultakkal lehetett eljutni. Az állomásokon nemcsak szellemi feladatok voltak, hanem ügyességiek is, ezenkívül a sikeres megoldásokhoz kreativitásra is szükség volt. Példaként álljon itt az egyik feladat és az általunk legjobbnak talált megoldás: Írjanak egy egészségmegõrzõ felszólító jelmondatot, amelyben benne foglaltatnak a következõ kifejezések: harmónia, elégedettség, teljesség, versengés! „Élj harmóniában a testeddel, lelkeddel; versengj egészségesen; az elégedettségen át érd el a teljességet!” (LSM csapat) Lampert Bálint
11
BELÉPÉSI NYILATKOZAT a Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért egyesületbe Név: ............................................................................................................................................................................ Beosztás*(munkakör): ............................................................................................................................................. Intézmény*(munkahely): ......................................................................................................................................... Levelezési cím (ahová a KÖRLÁNC HÍRMONDÓT kéri): ........................................................................... ..................................................................................................................................................................................... Állandó lakcím *: ...................................................................................................................................................... Elérhetõség:
telefon: ……………………………….. mobil: ...................................................................
E-mail (ahová a KÖRLÁNC elektronikus hírlevelét kéri, hírek, pályázatok): ............................................. ...................................................................................................................................................................................... Nyilatkozom, hogy az egyesület alapszabályát elfogadom (olvasható a honlapon). ……………………, 200......................….
……………………….. Aláírás
A BELÉPÉSI NYILATKOZAT kitöltése, a címek frissítése miatt, minden tagtársunknak kötelezõ (letölthetõ és elküldhetõ elektronikus úton a honlapról is), www.korlanc.hu vagy levélben a következõ címre: KÖRLÁNC EGYESÜLET Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kara 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14 Megjegyzés: * kitöltése nem kötelezõ Az éves tagsági díj (befizetés csekken): · Intézményeknek · Felnõtteknek · Diákoknak és nyugdíjasoknak
10000,- Ft 1000,- Ft 200,- Ft
FELHÍVJUK KEDVES TAGTÁRSAINK FIGYELMÉT, HOGY A HÍRMONDÓ KÖVETKEZÕ SZÁMÁT CSA AZOKNAK TUDJUK ELKÜLDENI AKIK A 2006. ÉVI TAGDÍJUKAT BEFIZETTÉK!!
12
Az iskolaszerek ökológiai-egészségvédelmi problémái Alapjában véve mindenki egyetért azzal, hogy egészségre közvetlen veszélyt jelentõ iskolaszerek nem kerülhetnek forgalomba. Ezt a követelmény a különféle - EU normákhoz igazodó- jogszabályok és szabványok nálunk is elõírják - az elõzetes engedélyezések pedig (ha vannak) nyomon követik. Valójában azonban a legtöbb írószerrõl nem tudunk semmit (hol mibõl gyártják, mi van benne, veszélyes-e a hulladéka?). Ennek oka maga a rendszer.A fogyasztói tájékoztatás elhanyagolása és hogy az írószerek globális nagy piacán mindenki nyerészkedni akar. Fõszabályként a diák tanszerére és az iskola irodaeszközére egyaránt érvényes az elõvigyázatosság és a megelõzés fontossága. Azt, hogy vásárlásnál (beszerzésnél) Keressék - a természetes anyagból készült termékeket (favonalzó, fémfaragó és körzõ, gumiradír), - az újrahasznosított papírból gyártott termékeket (füzeteket), - az egészségkárosító anyagoktól mentes termékeket (”vizes” filc, papírragasztó) - a tartós, javítható termékeket (betétes fém golyóstoll, bõrtáska), - a kevés hulladékot termelõ termékeket
(töltõtoll, ceruza), - használják energiaforrásként a napot, esetleg feltölthetõ akkumulátort, adaptert. Egyszer használatos elemet csak kivételesen (akkor viszont higany- és kadmium menteset). Kerüljék - a hamar szemétbekerülõ, silány minõségû, hulladéktermelést növelõ termékeket és egyszer használatos írószereket (gagyi mûanyag tolltartó, eldobós golyóstoll), - az egészségkárosító anyagokat (nehézfémeket, illó oldószereket, lágyítókat stb.) tartalmazó írószereket, - a mûanyagtermékeket, különösen pedig a PVC-t, - a beillatosított termékeket (radír, golyóstollbetét, gyurma, füzet), - az értelmetlen divat-írószereket (figurás faragó, hajlékony ceruza, mesefigurás füzetek, színes irattartók, mûanyagbevonatú gémkapcsok és rajzszögek stb.) - a nem kívánt árukapcsolást (tele pakolt tolltartók helyett vegye meg külön a tolltartót és maga válogassa bele a valóban szükséges írószereket (HUMUSZ)
Gyerekek mondták "A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani" Robi – 7 éves “Amikor nagyinak begyulladtak az izületei, nem tudott már elõrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is izületgyulladása van. Ez a szeretet." Rebeka - 8 éves "Amikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved. Valahol érzed, hogy az õ szájában biztonságban van a neved." Zsolti – 4 éves "A szeretet az, amikor egy lány bekölnizi magát, a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát, aztán elindulnak, hogy szagolgassák egymást." Karesz – 5 éves "A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül, hogy te kérnél az övébõl." Kriszti – 6 éves “Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezd, akit utálsz." Nikolett - 6 éves “A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre õ ezután minden nap csak azt hordja majd." Nóri - 7 éves
13
ZÖLD OT KECSKEMÉT 2007. MÁRCIUS 16-18 MEGNYÍLT AZ OT HONLAPJA Németh Ferenc az NCA Tanácsának elnöke, aki nemrégiben a Körlánc Országos Konferencia vendégelõadója volt mondta, hogy a magyarországi civil szervezetek között a zöldek szervezettsége a legmagasabb. Sokak szerint az európai zöld mozgalmak körében sincs röstelkedni valónk. Noha nehéz objektív módon megítélni, hogy mely országok a zászlóvivõi a zöld gondolatnak, bizton állíthatjuk, hogy Magyarország a derékhadban lehet a világ élvonalában levõ európai zöld mozgalmak sorában. Bizonyíték gyanánt elég arra hivatkozni, hogy az évenként megrendezésre kerülõ országos találkozók közül immár a tizenhetediket rendezzük a „Hírös városban” Ez alkalomból az OT szervezõ-bizottsága, akiket a két rendezõ szervezet (KÖRLÁNC és a CsEMETE delegált) új önálló domain védett honlapot nyitott, amely egyelõre a www.korlanc.hu címen érhetõ el. Elérhetõ, megtekinthetõ, de még nincs készen. Hívjuk és várjuk mindazokat erre a honlapra, akik segítenének az OT-k történetének feldolgozásá-ban, rendelkeznek olyan dokumentumokkal és képekkel, amelyek valamelyik korábbi OT-k alkalmával készültek. Terveink szerint önálló lapot nyitunk minden bizottságnak, melyekben az OT küldöttei részt vesznek. Ehhez a bizottsági tag delegált fényképére, E-mail címére, vagy egyéb elérhetõségére volna szükség, illetve ezen a helyen lehetne közzétenni a beszámolókat és
egyéb dokumentumokat az elmúlt évben végzett munkáról. Kérjük tehát a küldötteket jelentkezzenek be a honlapon megadott Email címen. Reméljük, hogy ezzel a módszerrel közvetlen, nyilvános és interaktív kapcsolat alakulhat ki a delegáltak és választóik között. Hiszünk abban, hogy a demokrácia fejlõdésének új lendületet ad az ilyen nyilvánosság, és az sem elhanyagolható hozadék, ha sikerül ösztönzést adni néhány, ma még „békésen szendergõ” bizottság, felelõsséget érzõ intézményi munkatársának. Természetesen ide várjuk a 2007-es OT szekciók témajavaslatait is, méghozzá mielõbb, hiszen a megrendezendõ szekciókat, meg kell szervezni, megfelelõ szakembereknek le kell vezetni, vitaindítókról és opponensekrõl kell gondoskodni, mert szakmailag kifogástalan állásfoglalások csak így születhetnek. Ádám Ferenc a 2007.évi OT szervezõbizottság elnöke
A KÖRLÁNC Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért meghirdeti A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata címû 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzését A továbbképzés célja a közoktatási intézmények környezeti nevelési programjainak végrehajtását elõsegítõ tartalmak és módszerek bemutatása és gyakorlása. A tanfolyami résztvevõk megismerhetik, és gyakorlatban kipróbálhatják a fenntarthatóság pedagógiája helyi gyakorlati megtervezését, megvalósítását és értékelését. A tanfolyam elõsegíti a fenntarthatóság pedagógiája fogalmi értelmezését, a helyi nevelési programban és tantervben történõ elhelyezését. A tanfolyam során kiemelt hangsúlyt kap az olyan nevelõi kompetenciák fejlesz-tése, melyek támogatják a hatékony tanulásitanítási módszereket, beleértve a csoportmunkát, és különféle pedagógiai projekteket. A tanfolyam a Körlánc Egyesület kiadásában megjelent „Bimbó boci bóklászása és más ötletek a fenntarthatóságra neveléshez” címû taneszközre épül. A segédkönyv kézirata elérhetõ (letölthetõ) a http://www.korlanc.hu/pie_konyv.html címen. A tanfolyam résztvevõi térítésmentesen megkapják a Körlánc által készített
14
KLÍMAVÁLTOZTATÁS CD-t. Csoportos jelentkezés: Iskolák, oktatóközpontok, magán-személyek jelentkezhetnek egy-egy 15-30 fõs tanfolyam megszerve-zésére Ádám Ferenc, Körlánc Egyesület ügyvezetõ elnöknél. E-mail:
[email protected] Kedves Emike! A jászberényi KÖRLÁNC munkacsoport megalakítása folyamatban van.Orbán Zoltán zoo-pedagógus országos szinten szervezi a Növény és Állatkertek csatlakozását a sérült gyermekekért. 25 darab csekket kérünk. Belvárosi Általános Iskola Eltérõ Tantervû Tagozat 5100 Jászberény Szent István krt. 22. Bárcziné Kulcsár Júlia tagozatvezetõ Gulyás Sándorné ÖKO Program Vezetõ Jászberény, 2006. augusztus 29. Rajta, csak rajta! ez még fehér folt a KÖRLÁNC tevékenységében. Üdvözlettel: Emmi
