Tudománytörténet 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.)
Újkor • XVI-XVIII. század, Amerika felfedezését követő évszázadok • Luther: 1517. tézisek – reformáció • Művészetek: Tiziano, Tintoretto, Michelangelo • Shakespeare • Könyvnyomtatás: természettudományos művek – csillagászat, növény- és állattan, orvostudomány • Barokk (különleges, furcsa, rendellenes): fény – építészet, képzőművészet, tudomány • Tudományos akadémiák, természettudományi múzeumok : Itália, Franciaország, Anglia
Forradalom a tudományban – A tudományos forradalom kezdetei
Nikolausz Kopernikusz • 1473-1543, lengyel csillagász, természettudós • Felülvizsgálja a geocentrikus világképet • Heliocentrikus világkép megalkotója ↔ egyházi tanok • A bolygók pályáját kör alakúnak, mozgásukat pedig egyenletes sebességűnek tekintette • „kopernikuszi fordulat”: felismerik Arisztotelész felfogásának hibáit
Johannes Kepler • 1571-1630, német csillagász és fizikus • Továbbfejleszti a kopernikuszi asztronómiát: pontosítja, számításokra és előrejelzésre alkalmassá teszi • A földi fizika elveit alkalmazza az égitestekre • Optika: látás elmélete, új távcső, teljes fényvisszaverődés felfedezése, szemüveg működésének magyarázata
Galileo Galilei • 1564-1642, olasz csillagász, fizikus, matematikus • Elveti az arisztotelészi felosztást, és kételkedik Arisztotelész tanaiban (az égbolt változatlan…) • Az égi jelenségek törvényszerűségeit a földi jelenségekben igyekszik föltárni • Tapasztalat, kísérlet a megismerés legfőbb forrása • Fizika: kísérleti tudománnyá válik
Galileo Galilei • Kutatásai: szabadesés, hajlítás, ingamozgás → kinematika, mechanika • Asztronómiai kutatásai: távcső, Hold hegyeit felfedezi, Vénusz fázisai, Jupiter négy holdja, Szaturnusz gyűrűje, napfoltok • Két ízben is az inkvizíció elé rendelik: újra kell értelmezni a szentírást a tudományos eredmények fényében • Tanait visszavonta, de haláláig házi őrizetben tartották
Giordano Bruno • 1548-1600 • Kételkedés és a gondolkodás fontosságát hirdette • A világegyetem végtelen, más bolygókon is van élet • Az anyag és a mozgás elválaszthatatlan, a Föld mozog • Eretneknek nyilvánították → menekülnie kellett → bebörtönzik → máglyahalál
Forradalom a tudományban – Az új tudományos világszemlélet megszilárdulása
Francis Bacon • Tudósok és földrajzi felfedezések nagy szerepe • 1561-1626, angol filozófus • Indukció módszerének megalkotója: tapasztalás, kísérletek • Megfogalmazza a tudomány önálló, a vallási ideológiáktól független jellegét
René Descartes • 1596-1650, francia természettudós • Mechanisztikus világkép • Kutatások: – mechanika – körpályán való egyenletes mozgáshoz is erőhatásra van szükség – halmazállapot-változások: molekulák mozgása – fénytan: szivárvány, színszóródás, fénytörés
• Saját tanait a tűzbe dobta az inkvizíciótól tartva • „Cogito ergo sum”
XVII. század A XVII. századot nevezhetjük az átmenet évszázadának is, hiszen még mindig működik az inkvizíció. Sokan hisznek az „aranycsinálásban”, és művelik is. A csillagjóslás és az alkímia tulajdonképpen ekkor érte el fénykorát. A XVII. században azonban megjelennek azok a tudósok, akik igyekeznek feltevéseiket kipróbálni, kísérleti úton igazolni. Az új világszemlélet terjedését, a tudomány fejlődését már nem lehetett megakadályozni
Folyadékok, gázok és korpuszkulák • Torricelli (1608-1647): légnyomás, űr létezése • Blaise Pascal (1623-1662): – Francia matematikus, fizikus – Légnyomás és hidrodinamika kutatója: Pascal-törvény – A légnyomás függ a tengerszint feletti magasságtól – Megerősíti az űr létezését
Otto Guericke • • • •
1602-1686, német fizikus Felfedezi a légszivattyút Barométert készít: időjárás 1664: kísérlet
Robert Boyle • 1627-1691 • Kémiai kísérlet módszerének bevezetője • Az anyagok kicsiny részecskék építik fel (égés – tűzrészecskék, reakciók – atomok kicserélődése) • Tanulmánya: Kételkedő kémikus, 1661 • Gáztörvény
Mihail Lomonoszov • 1711-1765, orosz • Tömegmegmaradás elve • Atom, molekula, kémiai elem, egyszerű és összetett anyag • Alkímiát elveti
Lavoisier • 1743-1794, francia • Új égéselmélet • A kémia igazi tudománnyá válik – Nagy Francia Forradalom (1789-1794) • Laboratóriumi kísérletezés és gyakorlat a felsőoktatásban – selmeci bányászati iskola • Tengeri blokádok: kémia komoly fejlődése – szintetikus anyagok
Christian Huygens • • • • • • • • •
1629-1695, holland fizikus és matematikus π addigi legjobb megközelítése Asztronómiai vizsgálatok: Szaturnusz legnagyobb holdja, Orion köd Ingaelmélet, ingaóra Nehézségi gyorsulás megmérése A Föld geoid alakja Rugalmas ütközés törvényei Centrifugális és centripetális erő bevezetése Fény hullámelmélete
Isaac Newton • 1643-1727, angol tudós • Klasszikus mechanika megalkotója • Általános tömegvonzás törvénye • Tömeg fogalma • Elméleti fizika megalapítója: matematikán alapul • Földi és égi jelenségek egységesítése • Newton törvényei: mechanika
Isaac Newton • Fénytan: korpuszkuláris felépítés • Spektroszkópia alapjai, fehér fény szétbontható • Differenciál- és integrálszámítás kidolgozása és alkalmazása a fizikában • Filozófiája: az „első lökést” istennek tulajdonította – deista világszemlélet
Kutatási területek • • • • • •
Fénytan Elektromosság és mágnesesség Hőtan Élettudományok Orvostudomány Geológia, ásványtan, paleontológia
A gőzgép megalkotása • Thomas Newcomen • 1664-1729
A gőzgép megalkotása • James Watt (1736-1819): univerzális gőzgép • Bányászat, kohászat, textilipar, közlekedés
Az ipari forradalom • Angliából indul útjára • Fejlett mezőgazdaság (vetésforgó, takarmány, állattenyésztés, kukorica, burgonya, merinói juh) → a lakosság egy része felszabadul az ipar számára → jelentősen nő a lakosság létszáma • Jelentős ruházat igény: gépesítés → textilipar
Hadiipar • Jelentősen nő az előállított fémek , különösen a vas mennyisége • Ehhez szintén gőzgépre volt szükség
Fő energiaforrás: a szén • Gőzgép működése • Nagy mennyiségben rendelkezésre állt, könnyen lehetett szállítani a szenet • XVI. század vége: fahiány • Egyéb felhasználás: vegyipari alapanyag • Jelentős szén-dioxid kibocsátás
Gépek térhódítása • • • • • •
XVII. század közepétől Városok lakossága nő Fémipar: vasgyártás, acélgyártás →csatornák, hidak, ipartelepek Gépgyártás: új termelőeszközök → textilipar Közlekedés: gőzmozdony, gőzhajó Mezőgazdaság: vetőgép, cséplőgép, aratógép
Fokozódó környezetszennyezés • Ipari forradalmat megelőzően: légszennyezés (London) • XIX. sz. eleje: széntüzelésű kazánok – kén-dioxid és por → csökkent a napsütéses órák száma • Fokozott vízszennyezés: fertőző szennyvíz, bányákból és gyárakból származó vegyszerek, mérgek → kipusztult az élővilág a folyókból
Romló közegészségügyi viszonyok • • •
• •
Fertőző betegségek: tífusz, tüdővész, kolera Kolera: 1830-as évek – Észak-Amerika és Európa; Anglia 1848 – 62 ezer halott Rájönnek a nem megfelelő vízellátás, csatornahálózat a rossz szellőzés, a higiéniai körülmények és a fertőző betegségek közötti kapcsolatra Víztisztítás 1875, Anglia: első közegészségügyi törvény → javult az emberek egészségi állapota és a környezet élővilágának állapota (pl. Temze)
