TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET, AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2012. szeptember 21-én tartandó

348.

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM elıadásainak rövid kivonata

321. füzet

Budapest

348. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM Az MTA Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület közös rendezésében Helyszín: KÉKI, Tanácsterem 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.

2012. szeptember 21-én, pénteken, 9.30 órakor Elnök: Balla Csaba 9.30-9.45 Ecsedi István A zöldség-gyümölcs ellenırzés hatósági rendszere, az ellenırzések tapasztalatai 9.50-10.05 Balla Csaba, Hitka Géza Új módszerek a szabályozott meghatározásához

légterő

tárolás

alsó

oxigén

küszöbértékének

10.10-10.25 Zsom Tamás, Zsomné Muha Viktória, Baranyai László, Werner B. Herppich, Felföldi József, Balla Csaba Kárpia fajtájú étkezési paprika (Capsicum x annuum 'Kárpia') szedést követı minıségváltozásának meghatározása roncsolásmentes módszerekkel 10.30-10.45 Hitka Géza, Zsom Tamás, Balla Csaba A Smartfresh Minıségi Rendszer szerepe az almatárolásban három év kísérleti és üzemi tapasztalatai alapján 10.45-11.00

SZÜNET

11.00-11.15 Ferenczi Sándor, Czukor Bálint, Cserhalmi Zsuzsanna Légárammal kombinált mikrohullámú vákuumszárítás technológiai paramétereinek vizsgálata 11.20-11.35 Pap Lászlóné, Marusnik Béla, Czukor Bálint Gyógyhatású növényi élelmiszerporok elıállítása vákuumszárítással További információ: Cserhalmi Zsuzsanna (214-1248, [email protected]) Salgó András ([email protected])

1

A zöldség-gyümölcs ellenırzés hatósági rendszere, az ellenırzések tapasztalatai A zöldség-gyümölcs minıségellenırzés hatósági rendszerének kiépítése a ’90-es évek közepén kezdıdött. Elsısorban a magyar áruk európai piacra jutásának érdekében (export ellenırzés kiépítése). Ezt követıen az EU csatlakozásra történı felkészülés jegyében 2000-tıl fokozatosan került bevezetésre az import és belföldi forgalmazás ellenırzése. Jelenleg a hatósági ellenırzés mindhárom kereskedelmi szinten egységes eljárásrend szerint történik, a NÉBIH koordinálásával, a megyei kormányhivatalok végrehajtásában. Az ellenırzések kockázatelemzés segítségével történnek (EU-s követelmény), amely a forgalmazó nagysága, a forgalmazott termékek, illetve egyéb, a minıséget biztosító elemek segítségével határozza meg az ellenırizendı helyet. A kockázatelemzési rendszer minden zöldség-gyümölcs ellenır számára hozzáférhetı és használható. A szorosan vett minıség-ellenırzés az idık folyamán számos egyéb növényi termékekhez kapcsolható ellenırzéssel bıvült, mint pl. földrajzi eredetvédett termékek ellenırzése, nem állati eredető import termékek fokozott élelmiszerbiztonsági ellenırzése, illetve gabonafélék Fusarium-toxin monitoringja. A zöldségek és gyümölcsök minıségellenırzése nem csak EU-s követelmény. Magyarország az OECD Zöldség-Gyümölcs Scheme tagjaként részt vesz a minıségellenırzés harmonizációjában tágabb nemzetközi szinten is, hiszen a Schemenek tagja többek között Dél-Afrika, Izrael vagy Kenya. Az egységes értelmezés érdekében képes értelmezı brosúrák, illetve ellenırzési módszertan áll a tagországok rendelkezésére, valamint kölcsönösen elfogadják egymás ellenırzési rendszereit. Magyarország jelenleg a Scheme egyik munkacsoportjának a vezetıje, ahol arra keressük a megoldást, hogyan lehetne a különbözı célú ellenırzéseket integrált rendszerbe foglalni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan országok tudtak sikeresek lenni a zöldség-gyümölcs kereskedelem területén, ahol a minıségellenırzés így, vagy úgy (hatósági vagy civil), de kötelezı és több rendszer integrált módon garantálja a gyümölcsök és zöldségek minıségét, mint pl. Dél-Afrika, Új-Zéland vagy Izrael. Az ellenırzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a minıségi, jelölési problémák mellett, az áru származásához köthetı problémák merültek fel. Ennek részben az is oka, hogy a magyar áru iránt kialakított igényhez nem társul megfelelı hazai árufedezet. Az áru minıségének ellenırzése ezért kiegészült a kísérı dokumentumok megfelelı vizsgálatával és a tétel pontos azonosíthatóságának igényével.

Ecsedi István NÉBIH, Növényi Termék Ellenırzési Osztály

2

Új módszerek a szabályozott légterő tárolás alsó oxigén küszöbértékének meghatározásához A szabályozott légterő tárolási technológia (SZL) elterjedése, technikai és technológiai fejlıdése a hazai gyakorlatban is meghozta az ultra alacsony oxigéntartalmú (ULO) tárolótérben történı gyümölcs- és zöldségtárolás elterjedését. E tárolási technológia kritikus pontja a helyesen megválasztott, a tárolt termék biológiai igényéhez igazodó – kellıen alacsony, de elégséges – oxigénszint. A hazai gyakorlat a tárolástechnológia kialakításában a tényleges, a tárolt termék biológiai igényének megfelelı oxigénszint ismeretének hiányában, vagy átveszi a külföldön alkalmazott technológiai paramétereket, vagy empirikus tárolási kísérletekkel keresi a jobb eredményt adó tárolási körülményeket, technológiai paramétereket. A Budapesti Corvinus Egyetem Hőtı és Állatitermék Technológiai Tanszék jogelıdjénél a KE Hőtıtechnológiai Tanszékén az 1970-es évek óta folynak gyümölcs- és zöldségtárolási kísérletek, melyek technikai feltételeit az OMFB támogatásából megépült többkamrás szabályozott légterő tárolás jelentette a kilencvenes évekig. Az ULO tárolás hazai elterjedése kívánta meg a Tanszéktıl a technológiai kutatások új feltételeinek kialakítását, és az empirikus kutatás helyett a biológiai és biokémiai alapokra helyezett tervszerő kutatást. Fı kutatási célként fogalmazódott meg az ULO tárolási technológia növényfajhoz, fajtához, esetenként évjárathoz igazodó alsó oxigénszint küszöbértékének meghatározása, illetve a meghatározás módszertani kifejlesztése. Az innovációs kutatások adta anyagi lehetıségeket kihasználva a Tanszék új, számítógépes szabályozási rendszerrel mőködtethetı, szabályozott légterő kísérletek végzésére alkalmas tároló rendszert alakított ki, amely használható az ULO tárolási technológia megvalósítására, illetve a kapcsolódó kutatások eredményinek validálására. Az alsó oxigénszint küszöbértékének mérésére kétféle eljárás került kialakításra: •

Az alacsony oxigénszint eredményeként megjelenı anaerob melléktermékek detektálási rendszerének kialakítása SPME- GC segítségével.

•

Az oxigénszint alsó küszöbértékét jelzı klorofill fluoreszcenciás detektálási módszer alkalmazásával.

Az elvégzett kutatások eredményeként mindkét módszer alkalmasnak mutatkozik az anaerob légzés kezdetét jelentı alsó oxigénszint meghatározására, és a tárolni kívánt termény biológiai igényéhez igazodó technológiai paraméterek kialakítására. A Tanszék távlati kutatásként fogalmazza meg az oxigén küszöbértéket befolyásoló tényezık további vizsgálatát, valamint a dinamikus, on-line rendszerő szabályozási rendszer megvalósításának kutatását.

Balla Csaba1, Hitka Géza2 1

Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Hőtı- és Állatitermék Technológiai Tanszék 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Árukezelési és Áruforgalmazási Tanszék

3

Kárpia fajtájú étkezési paprika (Capsicum x annuum 'Kárpia') szedést követı minıségváltozásának meghatározása roncsolásmentes módszerekkel Egyre fokozottabb igény merül fel a hosszabb eltarthatósági idejő és kiváló minıségő friss kertészeti termékek és ezek minıségének pontos, megbízható és objektív meghatározása iránt. Az étkezési paprika esetében (Capsicum x annuum L.) a megbízhatóan állandó minıség (keménység, fajtára jellemzı méret, szín és alak) és az egyöntető érettségi állapot számottevıen befolyásolja a fogyasztói döntést. Nem megfelelı tárolási körülmények mellett az étkezési paprika különösen érzékeny a viszonylag gyors minıségváltozásra (frissesség elvesztése, puhulás-fonnyadás, utószínezıdés), így az eltarthatósági idı csökkenésére. A minıségváltozás objektív meghatározása, pl. a paprikabogyó keménységváltozása azonban az egyedi szerkezeti felépítése miatt nehézségekbe ütközik. Vizsgálataink elsıdleges célja a Kárpia fajtájú étkezési paprika, szedést követı minıségváltozásának (különös tekintettel a keménység- és színváltozásra) roncsolásmentes módszerekkel történı meghatározása volt. Ehhez a klorofill-fluoreszcencia jellemzık mérését, a paprika utószínezıdésének (zöld-piros színváltozásának) a digitális képelemzéssel történı meghatározását és a keménységváltozás akusztikus keménységméréssel történı meghatározását végeztük el. Továbbá, ezen módszerek a paprika minıségének gyors, megbízható meghatározására és a változások (színezıdés-utóérés, keménységváltozás) nyomonkövetésére történı alkalmazhatósága is értékelésre került. 65 db, frissen szedett, közel azonos mérető és érettségi állapotú paprikát vizsgáltunk, amelyeket 10 és 20 °C-on, LDPEcsomagolásban, illetve csomagolatlanul tároltunk. Eredményeink szerint, a klorofill-fluoreszcencia meghatározása alkalmas, objektív és informatív módszernek bizonyult a paprika érettségi és fiziológiai állapotában bekövetkezı változások meghatározására és jellemzésére. A klorofill-fluoreszcenciás jellemzıkkel (Fm, Fv, Fv/Fm) leírható változások összhangban voltak a paprikabogyók utóérésével és -színezıdésével a kezeléstıl (csomagolás, tárolási hımérséklet) függetlenül, azonban a változások sebességére a magasabb tárolási hımérséklet gyakorolt szignifikáns hatást. Az utóérés hatására bekövetkezı zöld-piros színváltozás (klorofilltartalom-csökkenés) a tárolási (csomagolási) módtól függetlenül a 20 °C-on tárolt mintáknál volt a legjelentısebb. A digitális képelemzés segítségével meghatározott piros/zöld színarány (%) szignifikáns változása egyértelmően jelezte az utóérés során bekövetkezett látható zöld-piros színátalakulást. A tárolási hımérséklet (10 és 20 °C) a minták keménységére gyako rolt hatása a csomagolatlan minták esetében a tárolás 3. napjától, míg az LDPE-csomagolásban tárolt minták esetében a tárolás 6. napjától vált szignifikánssá. Az LDPE-csomagolás hozzájárult 10 °C-on tárolt minták melletti kedvezıbb minıségéhez és hosszabb eltarthatósági idejéhez. A csomagolatlan minták 2. napi (20 °C) és 3. napi (10 °C) keménysége közel azonos volt az LDPE-csomagolású minták egyhetes tárolásakor mért keménységével. A tárolási hımérséklettıl függetlenül a csomagolt minták keménysége lassabban és kevesebbet csökkent, mint a csomagolatlan mintáké.

Zsom Tamás1, Zsomné Muha Viktória2, Baranyai László2, Werner B. Herppich3, Felföldi József2, Balla Csaba4 1

Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Árukezelési- és Áruforgalmazási Tanszék 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Fizika-Automatika Tanszék 3 Leibniz-Institute for Agricultural Engineering Potsdam-Bornim (ATB),Department of Horticultural Engineering, Potsdam, Germany 4 Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Hőtı- és Állatitermék Technológiai Tanszék

4

A SmartFresh Minıségi Rendszer szerepe az almatárolásban három év kísérleti és üzemi tapasztalatai alapján A modern gyümölcstárolásban a SmartFresh technológia mintegy 10 évvel ezelıtti megjelenése hasonló forradalmi változást és elırelépést jelentett, mint a szabályozott légterő tárolás több évtizeddel ezelıtt történı bevezetése. A SmartFresh technológia aktív hatóanyaga, az 1-metil-ciklopropén (1-MCP), szobahımérsékleten gáz halmazállapotú vegyület. 625 ppb koncentrációban a levegıbe juttatva csökkenti az alma etilénre való érzékenységét mind a belsı, mind pedig a külsı forrásból származó etilénnel szemben. A megfelelı idıben végzett kezelés következtében az alma légzési, érési és öregedési folyamatai jelentısen lassulnak, tovább képes megırzi keménységét, savtartalmát és friss jellegét, valamint javul a pulton-tarthatósága is. A SmartFresh technológia alkalmazása segít egyes fiziológiás tárolási betegségek (pl. héjbarnulás, húsbarnulás, Jonatán-foltosodás, stb.) elleni védekezésben is. A technológia alkalmazható mind normál, mind szabályozott légterő tároló termekben. A 24 órán át tartó kezelés során a teremnek légzárónak kell lennie, melyet követıen az almát a szokásos üzemi gyakorlatnak megfelelıen lehet tárolni és manipulálni. A technológia ártalmatlan a felhasználókra, a fogyasztókra és a környezetve egyaránt, amit a világ immár 26 országának engedélyezı hatóságai is elismertek. A Budapesti Corvinus Egyetem, Árukezelési és Áruforgalmazási Tanszéke 2004 óta végez kísérleteket az 1-MCP vegyülettel, 2009 óta pedig üzemi mérető alkalmazásokra is engedéllyel rendelkezik. Az elsı években célunk a hazai fajtákon való tesztelés volt. A kedvezı eredményeknek köszönhetıen kiterjesztettük a fajtakört a rezisztens almákra is, melyeknél ugyancsak sikereket értünk el mind a tárolhatósági idı növelése, mind pedig a tárolási veszteségek csökkentése kapcsán. Az 1-MCP kezelés egyik kritikus pontja a betárolt gyümölcs érettségi állapota, ezért különbözı érettségi állapotban szüretelt gyümölcsök kezelését és tárolását is elvégeztük. Az eredmények alapján sikeresen kialakítottuk, és a hazai körülményekhez igazítottuk az egyes fajták betároláskori érettségi jellemzıit. Az elmúlt években kutatási fókuszunkat az energiatakarékossági vizsgálatokra fordítottuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mekkora mértékő energiát takaríthatunk meg a kezelés elvégzésével azáltal, hogy a gyümölcs légzési hıtermelését mérsékeljük. Ugyancsak lehetıségként merült fel, hogy a SmartFresh Minıségi Rendszer alkalmazásával 2 °C helyett 3 °C-on t ároljuk az Idared almát, anélkül, hogy a tárolhatósági idı jelentıs mértékben csökkenne. Idei kísérleteinkben az immáron engedélyezett körbe tartozó szilva, körte és káposzta fajokon végzünk tárolási kísérleteket, valamint elkezdjük a paradicsom 1-MCP kezelésének követelményrendszerét is kidolgozni. Az elmúlt 8 év kutatásai folytán ma már a Magyarországon termesztett összes jelentıs fajta esetében rendelkezünk a tárolásra vonatkozó követelményrendszerrel, mely a SmartFresh Minıségi Rendszer alkalmazásától függetlenül is képes szavatolni a jó tárolási eredményt. A követelményeknek megfelelı állapotú gyümölcs SmartFresh kezelése azonban hónapokkal képes növelni a tárolhatósági idıt, jelentıs mértékben képes csökkenteni a tárolási veszteségeket és hetekkel képes meghosszabbítani a pulton-tartási idıt, melyet immáron több mint 30 hazai almatermesztı is visszaigazol, a SmartFresh technológia évrıl évre történı alkalmazásával. Az elmúlt 3 év kutatásai bebizonyították, hogy a kezelés képes 40%-kal csökkenteni az energiaköltségeket. Kutatásainkban partnerünk volt az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kft.

Hitka Géza1, Zsom Tamás1, Balla Csaba2 1

Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Árukezelési és Áruforgalmazási Tanszék 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Hőtı- és Állatitermék Technológiai Tanszék

5

Légárammal kombinált mikrohullámú vákuumszárítás technológiai paramétereinek vizsgálata

A gyümölcsök, zöldségek tartósításának egyik legegyszerőbb és legelterjedtebb módja a szárítás. A szárítási eljárások közül a leggyakrabban elıforduló a forró levegıs, de elterjedıben vannak a vákuumszárítás, a liofilizálás, illetve a dielektromos szárítási módszerek is. A mikrohullámú vákuumszárítás a kombinált módszerek közé tartozik, amellyel a tartósításon, szárításon túlmenıen egészen egyedi karakterisztikájú termék keletkezik. Elıadásunkban egy kombinált módszert, a mikrohullámú vákuumszárítást, illetve annak a légáramú szárítással kombinált alkalmazását mutatjuk be. Nyersanyagként Jonathán almát használtunk. A mikrohullámú vákuumszárítás folyamán a légárammal elıszárított mintákban levı maradék nedvességtartalom a vákuumnak köszönhetıen hirtelen elpárolog, ami a mintákra egy belülrıl kifelé ható expanziós erıt fejt ki. Ennek az erınek köszönheti a termék a puffasztott állagot és ennek megfelelıen az alacsony tömegsőrőséget. A kutatás során a mikrohullámú vákuumszárítással készült termékeket több szempont szerint is összehasonlítottuk a hagyományos légárammal szárított, illetve némely esetben a liofilizált termékekkel is. A fizikai paraméterek közül a termékek tömegsőrőségét és keménységét, a mikro-komponensek közül az összes fenol tartalmat és a gyökfogó-kapacitást vizsgáltuk. Ezeken kívül mikrobiológiai, érzékszervi és aroma-összetétel vizsgálatok is készültek. További céljaink közé tartozott a mikrohullámú vákuumszárítás technológiai paramétereinek vizsgálata. A nyers almák elıszárítása mosás és darabolás után forró levegıs szárítószekrényben történt, 60, 70 és 80% szárazanyag-tartalomig. Ezt követte a mikrohullámú vákuumszárítás. A technológiai paraméterek közül hármat vizsgáltunk, 3 szinten: az elıszárított anyag szárazanyag-tartalmát, a besugárzott energia mennyiségét, illetve annak intenzitását. A minıségi paraméterek közül kettıt mértünk: a termék égési arányát és a tömegsőrőségét. Mindkét paraméternél az alacsony érték kívánatos. A mikrohullámú vákuumszárítással készült termékekre jellemzı az alacsony tömegsőrőség (0,20 g/cm3) ami kedvezıbb a légárammal szárított minta tömör szerkezeténél (0,40 g/cm3) azonban nem éri el a liofilizált minta szivacsos, laza textúráját (0,16 g/cm3). A szerkezetvizsgálat értelmezése szerint a liofilizált minta puha szivacsos, a légárammal szárított minta tömör és kemény, a mikrohullámú vákuumszárított minta pedig szivacsos, kemény, roppanós szerkezető. Az összes polifenol-tartalom és gyökfogó-aktivitás legmagasabb értékei a mikrohullámú vákuumszárított mintákra voltak jellemzıek. Az aroma-profil elemzés szerint a legtöbb illékony aromakomponenst a liofilizált minták tartották meg, viszont az érzékszervi bírálat szerint a legkedveltebb a mikrohullámú vákuumszárított minta. Mikrobiológiailag a minták között különbség nem volt tapasztalható, a minták tárolás után is fogyaszthatóak, és az alacsony vízaktivitás-érték miatt érdemi mikroba-szaporodással nem is kell számolni. A besugárzott energia mennyisége egyenesen arányos a keletkezett termék tömegsőrőségével és égettségi arányával. A vizsgált tartományon belül alacsony szárazanyag-tartalom értékrıl indulva, intenzív energia-besugárzással kiváló minıségő termék készíthetı. A termék minıségi optimum értékei 70% szárazanyag-tartalomból kiindulva, 0,8 dupla magnetron-intenzitás mellett, 1,755 kJ/g sugárzással érhetık el.

Ferenczi Sándor, Czukor Bálint, Cserhalmi Zsuzsanna Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Technológiai és Élelmiszerlánc-vizsgálati Osztály 6

Gyógyhatású növényi élelmiszerporok elıállítása vákuumszárítással Civilizációs ártalmakkal terhelt korunkban egyre nagyobb jelentıséget kap az egészséges életmódra való törekvés. Ez ma már nem egy divatirányzat, hanem egyre szélesebb tömegeket megmozgató, reális igényeket megfogalmazó, folyamatosan növekvı fogyasztói réteg. A tudatos vásárlói körben egyre nı az igény a kiváló minıségő, magas hozzáadott értékkel bíró, feldolgozott élelmiszerek iránt. Napi táplálkozásunk alapját kellene, hogy szolgálják a zöldségek és gyümölcsök. Mint tudjuk, ez sajnos nincs így. Pedig mind a zöldségek, mind a gyümölcsök rendkívül fontos és értékes élettani hatásokkal rendelkeznek. Bizonyos esetekben a gyógyhatás megemlítése sem túlzó kijelentés. Számtalan tudományosan megalapozott vizsgálatsorozat bizonyította már a zöldségek és gyümölcsök jótékony hatásait. Az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlıdésével egyre újabb és újabb technológiák térhódításának lehetünk tanúi. A vákuumszárítás élelmiszeriparban történı felhasználása magyar kutatók munkásságának köszönhetı, hiszen az 1980-as években a KÉKI szakemberei, közülük is kiemelten a néhai dr Pap László élelmiszer vegyész-kutató tevékenységéhez köthetı a technológia adaptációja a gyógyszeriparból az élelmiszerfeldolgozó iparba, különösen a zöldségek és gyümölcsök feldolgozása terén. Ennek a munkának eredményeképpen több szolgálati szabadalom is született, ezek tették lehetıvé az eddig nem használt eljárás elterjedését világszerte. A technológia lényege, hogy a zárt térben elıállított vákuum hatására a víz forráspontja jelentısen lecsökken, így a dehidratálás kíméletes körülmények között, alacsony hımérsékleten megy végbe, szabályozott módon. Ennek köszönhetıen a biológiailag aktív hatóanyagok, melyek között szép számmal vannak oxidációra és/vagy termikus bomlásra hajlamos vegyületek, maradéktalanul megmaradnak a végtermékben, koncentrált formában. Az így elıállított termékek biológiai, élettani hatása jelentısebb, köszönhetıen inkább a hatóanyagok magas koncentrációjának, mint magának a zöldségeknek vagy gyümölcsöknek. A teljes dehidratálás miatt mind a mikrobiológiai, mind a kémiai stabilitás nagy mértékben megnı, ezért nincs szükség tartósítószerek alkalmazására. Természetesen a vákuumszárítás nem csak porok elıállítására, hanem a dehidratálás mértékétıl függıen, még viszkózus, kenhetı paszta jellegő termékek elıállítására is alkalmas. A GPS Powder Kft. vákuumszárított, instant termékek elıállításával foglalkozik, ezek közül is kiemelném a funkcionális élelmiszernek minısülı termékeinket, úgy mint a céklaport, a csicsókaport, az áfonyaport, bodzabogyóport, a teljesség igénye nélkül. Fontosnak tartom kiemelni, hogy alapanyagként vákuumbepárlással elıállított sőrítményeket használunk, így a kész termékek már nem tartalmaznak oldhatatlan rostokat vagy egyéb partikulákat. Termékfejlesztési tevékenységünk részben a KÉKI-vel való szoros együttmőködésben történt és történik jelenleg is. Több tudományos vizsgálat igazolta termékeink pozitív élettani-, adott esetben gyógyhatását. Az elvégzett vizsgálatok között szerepeltek állatkísérletes és klinikai körülmények között zajló humán vizsgálatok is. A jelenlegi törvényi szabályozás nem teszi lehetıvé, hogy az élelmiszer kategóriába sorolt termékekrıl bármilyen élettani hatást deklaráljunk. Ettıl függetlenül szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a cékla milyen hatással van a vérképzırendszerre, a csicsóka fogyasztása milyen hatást fejt ki a 2. típusú cukorbetegségben szenvedık egészségére, az áfonya és a feketeribizli hogyan befolyásolhatja a magas vérnyomást és az érrendszer állapotát, vagy a bodzabogyó hogyan befolyásolja az A és B típusú influenza vírusok szaporodását. A felsoroltak alapján nem tartom túlzásnak az elıadás címében szereplı jelzıt. A pozitív élettani hatások ismertetése még hosszasan folytatható lenne. Ezek az élelmiszerek valóban rendelkeznek gyógyhatással is és nagyon fontos szerepük lehet nem csak az egészséges táplálkozásban, hanem bizonyos fajta betegségek terápiájában, az azt kiegészítı élelmiszerként. Az eddig elért eredményeinkért külön köszönet illeti a KÉKI szakembereit, akik a több évtizedes eredményes együttmőködésünk során segítették munkánkat. Pap Lászlóné1, Marusnik Béla1, Czukor Bálint2 1

GPS Powder Kft. Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Technológiai és Élelmiszerláncvizsgálati Osztály

2

7