Tudományos életrajz 1. Általános adatok: - Név: - Munkahely:
Benedek Pál Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezıgazdaságtudományi Kar, Biológiai és Környezettudományi Intézet, Állattani Tanszék (Mosonmagyaróvár) - Születési hely, év (kor) Gönc, 1943 - Beosztás: egyetemi tanár, tanszékvezetı, intézetigazgató - Szőkebb szakterülete: mezıgazdasági rovartan, megporzás-ökológia, növényvédelmi prognosztika - tud. fokozat (kandidátusi) megszerzésének éve: az MTA Agrártudományok Osztályának engedélyével, fokozat átugrással lett az MTA doktora (1993-ban), mert korábbi gyakorlati jellegő munkahelyén nem bíztatták kandidátusi fokozatot megszerzésére. Egyetemi doktori címet 1974-ben szerzett, amikoris 87 megjelent tudományos publikációja volt már! - az MTA Doktora cím és megszerzésének éve: a mezıgazdasági tudomány doktora, 1993
2. Tudományosmunkássága: Tudományos teljesítmény a, tud. közlemények száma összesen ebbıl nemzetközi tud. folyóiratban hazai tud. folyóiratban c, hivatkozások száma összesen ebbıl nemzetközi tud. folyóiratban és könyvben hazai tud. folyóiratban és könyvben
az elmúlt 10 évben 57 7 38 136 47 89
élete során eddig összesen 230 59 126 527 228 299
Alapképzettsége agrármérnök. Az Agrártudományi Egyetem Mezıgazdaságtudományi Karának (Mosonmagyaróvár) elvégzése után 1968-ban, az FM Növényvédelmi Szolgálat Központi Laboratóriumába került, ahol (ill. annak jogutódainál) 25 éven át az Országos Elırejelzési Csoport, majd Osztály vezetıje volt. Egyetemi doktori értekezését 1974-ben védte meg („Káposztapoloskák” címen), amikoris már 87 tudományos publikáció volt a teljesítménye. MTA doktori disszertációját „A termesztett növények rovarmegporzása és a növényvédelem” címmel 1993-ban - az MTA Agrártudományok Osztályának engedélye alapján fokozat-átugrással védte meg. 1992 óta a Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezıgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár egyetemi docense, 1993 óta kinevezett egyetemi tanára. Gyermekkora óta tudományos munkát végez. Elsı tudományos publikációja gimnáziumi érettségi vizsgái elıtt jelent meg a Folia Entomol. Hung. c. folyóiratban (1961). Egyetemi tanulmányai során további 8 tudományos dolgozatot publikált (1962-65), s 3 ízben nyerte meg az OTDK Agrártudományi Szekció elsı díjat. Tudományos munkássága középiskolás és egyetemi évei alatt rovarfaunisztikai, rovarrendszertani problémákra terjedt ki. (Fol. Ent. Hung. 1961-1971, Acta Biol. Debrecina 1973-1978, Zool. Azeiger 1969, Acta Entomol. 1967, Acta Zool. 1968-1973, Faun. Abhandl. 1970, Mushi (Japán) 1971, Opusc. Zool. 1967-1969).
A Növényvédelmi Szolgálatnál tudományos tevékenysége hivatalos feladataihoz kapcsolódóan az országos növényvédelmi elırejelzés tudományos megalapozására és az elırejelzési módszerek fejlesztésére irányult. Kidolgozta a tájegységi (országos) elırejelzés elméleti alapjait (Növényvédelem 1970-1987, Z. PflKrankheiten PflSchutz 1975, EPPO Bull 1970-1980). Munkatársaival kidolgozta a fontos mezıgazdasági kultúrák károsítóinak elırejelzési módszereit, s az ebbıl származó új tudományos eredményeiket magyar és angol nyelvő dolgozatokban tette közzé (Növényvédelem 1969-1986, Acta Phytophath. Entomol 1970-1974, Z. ang. Entomol. 1969-1971). A módszereket szakkönyvben foglalta össze (Mezıgazdasági Kiadó 1974). Tudományos munkaságának másik vonulata a megporzás-ökológia területére terjed ki, ami több tudományág, a rovartan (rendszertan, ökológia, etológia), a növénytan (virágzásbiológia) és a növénytermesztés ill. kertészet határterületén kialakult önálló diszciplína. Mások lucernára vonatkozó korai munkássága után nevéhez főzıdik a termesztett növények rovarmegporzása hazai kutatásának megalapozása és a megporzás-ökológia tudományterület mővelésének meghonosítása. Rovarmegporzási kutatása kezdetben a lucernát megporzó vadméhekre irányult. Megállapította, hogy a lucernát megporzó vadméhek eltérı életmódú rajzási csapatokba tartoznak (Acta Phytopath. Entomol. 1968), kimutatta, hogy a vadméhek egyes csoportjai a lucernán kívül a virágzó flóra eltérı típusú növényeihez kapcsolódnak (Z. ang. Entomol. 1969-1973), ezért a vadméhekre nem a rovarölı szer használat, hanem a virágzó flóra gyomirtás hatására bekövetkezı változásai idézik elı a legnagyobb befolyást, de ez másként hat az egyes rajzási csoportokra (Acta Phytopath. Entomol. 1972). Kimutatta, hogy a mezıgazdaság szerkezeti átalakulása, a változó mezıgazdaság szelektív nyomása döntı hatást gyakorol a vadméhekre (Acta Horticulturae 1997). Kutatásai más pillangós virágú takarmánynövények, a vöröshere és a bükkönyfajok megporzó vadméheinek ill. a vadméhek viráglátogatási viselkedésének, megporzási hatásfokának feltárására is kiterjedtek (Z. ang. Entomol. 1973-1976, Apidologie 1974, Növényvédelem 1972, Növénytermelés 1970-1977). Feltárta a vöröshagyma és a viráglátogató rovarok kapcsolatát és azok viráglátogatási viselkedésének jegyeit (J. apicult. Res. 1972, Z. ang. Entomol. 1977, Fol. Ent. Hung. 1976). Felderítette a mézelı méhek viselkedésének, sőrőségének hatását napraforgón ill. ıszi káposztarepcén (Növénytermelés 1972, Z. ang. Entomol. 1972). A termesztett növények rovarmegporzásával kapcsolatos kutatásainak korai eredményeit magyar nyelvő könyvben foglalta össze (Mezıgazdasági Kiadó 1974). Rovarmegporzási kutatásaihoz kapcsolódóan kimutatta, hogy egyes peszticidek gyorsan veszélytelenné válnak a méhekre, ami alkonyati (esti) méhkímélı védekezésre ad lehetıséget (Növényvédelem 1971-1988, Z. ang. Entomol. 1975). Ez ma már rutinszerő eljárás a gyakorlatban. Megállapította, hogy alapvetı különbség van a peszticidek toxicitása (ami laboratóriumi karakter) és ezek szabadföldi érvényesülése, tehát a veszélyesség között, s kidolgozta a peszticidek méhveszélyességi besorolásának új rendszerét (Növényvédelem, 1975-1988, Nemzetközi Mg. Szemle 1981), ami évtizedek óta része a peszticidek hivatalos minısítési követelményeinek. Méhtoxikológai kutatásainak eredményeit szakkönyvben foglalta össze (Mezıgazdasági Kiadó 1986). Az utóbbi 10 évben érdeklıdése a gyümölcsfajok rovarmegporzásának kutatása felé fordult. Ezirányú korai munkáira támaszkodva (Kertgazdaság 1971-1972) feltárta a mérsékelt égövi fatermető gyümölcsfajok rovarmegporzást befolyásoló virág-karaktereit és a gyümölcsfajták között számos különbséget mutatott ki, megállapítva, hogy ennek döntı hatása van a megporzó méhek viráglátogatási viselkedésére és megporzási hatásfokára (Kertgazdaság 1989-1991, Horticultural Science 1994-1997, Acta Horticulturae 1995-1998, International Journal of Horticultural Science 1999-2000). A rovarmegporzás intenzitásának fokozásával ellensúlyozható a túlkötıdés gyümölcstömeget csökkentı hatása (Horticultural Science 1996,
2
Acta Horticulturae 1997) valamint bizonyos korlátok közt a virágok tavaszi fagykárosodásából eredı terméskiesés (Internat. J. Horticult. Science 2000). Megállapította, hogy a rovarmegporzás idıtartamának korlátozása egyaránt döntı az önsteril és az öntermékeny gyümölcsfajok kötıdésében, habár az utóbbiak az enyhe korlátozásra nem, csak erıs csökkenésre érzékenyek (Horticultural Science 1994, Acta Horticulturae 1997). A gyümölcsfajokra vonatkozó kutatásainak eredményeit angol nyelvő könyv fejezetben foglalta össze (Insect pollination, p. 287-340, In: Floral biology of temperate zone fruit trees and small fruits. Akad. Kiadó 1996). Tudományos publikációinak száma 230, ebbıl 23 könyv ill. könyvrészlet (7 angol és német nyelven), 108 magyar nyelvő tudományos folyóiratcikk, 77 idegen nyelvő (fıként angol) tudományos folyóiratcikk, 28 teljes terjedelemben publikált elıadás ill. az MTA által publikált tanulmány. Munkáira tudományos publikációkban 527 hivatkozást ismert (önidézés nélkül), ebbıl 299 a magyar, 228 a nemzetközi tudományos szakirodalomban található. Hazai vonatkozásban leginkább prognosztikai, nemzetközi viszonylatban viszont legfıképpen rovarmegporzási munkáit idézik. Publikációit számos magyar és nemzetközi tudományos kézikönyv is idézi, bizonyítva, hogy eredményei beépültek és hasznosulnak a tudományos szakirodalomban (pl. McGregor: Insect pollination, USDA, Washington, 1976, Southwood: Ecological methods, Cambridge, 1878, Balás-Sáringer: Kertészet kártevık, Akad.Kiadó. 1982, Pesson-Louveaux: Pollinisation, INRA, Paris, 1984, Jermy-Balázs: A növényvédelmi állattan kézikönyve kötetei, Akad. Kiadó, 1989-1994, Westrich: Die Wildbienen, Ulmer, Stuttgart, 1990, Free: Insect pollination of crops, Acad.Presss, London, 1993). Tudományszervezıi képességét bizonyítja, hogy bár 25 éven át gyakorlati munkahelyen (a Növényvédelmi Szolgálatnál) dolgozott, ott számos munkatársa és a MTA NKI valamint más kutatóintézetek néhány munkatársának bevonásával közös kutatási programokat szervezett és valósított meg. Az utóbbi évtized folyamán több pomológus kutatóval alakított ki élénk és igen tevékeny kutatási együttmőködést, s ezzel a gyümölcsfajok rovarmegporzásának kutatásában tudományos iskolát teremtett. Tudományos folyóirat cikkeinek nagy részét társszerzıkkel írta, legtöbbnek elsı szerzıje. Tudományos teljesítményének nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy elnyerte szőkebb szakterülete, a megporzás ökológia 8. világkonferenciájának szervezési jogát (8th International Pollination Symposium), amit több mint 30 országból érkezett tudósok részvételével 2000. július 10-14-e között nagy sikerrel valósított meg (Mosonmagyaróváron). A konferencia 2 nemzetközi tudományos társaság, az ICPBR (International Commission of Plant-Bee Relationships, a scientific member of the International Union of Biological Siences) és az ISHS (International Society of Horticultural Science) védnöksége alatt valósult meg. 3. Gyakorlati értékő tudományos teljesítmény: A növényvédelmi elırejelzés országos és helyi rendszerét a rendszerváltozással párhuzamosan szükségszerő változások után az általa kidolgozott elméleti alapokra támaszkodva kezdik ismét fokozatosan fejleszteni. A gyakorlatban a kertészeti és a szántóföldi kultúrák esetében ma is az általa, munkatársaival kidolgozott prognosztikai módszereket alkalmazzák. A peszticidek méhveszélyességének hivatalos minısítése az általa kidolgozott alapelvek, módszerek és kritériumok szerint valósul meg. A méhkímélı növényvédelem a gyakorlat az általa kidolgozott alapelveket és módszereket használja. A termesztett növények méhes megporzáséban a gyakorlatban az általa kidolgozott módszereket veszik alapul, ami különösen az új, nagy állománysőrőségő gyümölcsösök termésfokozásának megteremtésében nélkülözhetetlen.
3
a, tudományos könyvek száma összesen. 4 ebbıl idegen nyelvő: magyar nyelvő: 4 b, tankönyvek: c, tud. könyvrészletek száma összesen: 19 ebbıl külföldi: 6 hazai. 13 d, sikerrel védett aspiránsok szám összesen: Megjegyzés: 1993-ban fokozat átugrással szerzett tudományos fokozatot (a mezıgazdaságtudomány doktora), így addig aspiránsa nem lehetett. Jelenleg 2 doktorandusz hallgatója van. e, részvétel doktori programban: igen mint programvezetı: tárgyfelelıs: - Az „Integrált növényvédelmi módszerek elméleti alapjai” c. doktori képzési program keretében (programvezetı: Sáringer Gyula, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar) a „Növényvédelmi prognózis” c. kötelezı tantárgy felelıse. - A „Precíziós növénytermesztési módszerek” c. doktori képzési program keretében (programvezetı: Kuroli Géza, NyugatMagyarországi Egyetem, Mezıgazdaságtudományi Kar) a „Prognosztika”, a „Biológiai növényvédelem”, a „Növénykárosítók ökológiája” c. kötelezı, valamint a „Rovarmegporzás és növényvédelem” c. fakultatív tantárgyak felelıse. témavezetı: 6 meghirdetett téma vezetıje a „Precíziós növénytermesztési módszerek” c. doktori képzési programban (programvezetı: Kuroli Géza, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezıgazdaságtudományi Kar) doktoranduszok száma jelenleg: 2 f, részvétel a tudományos minısítésben: Tudományos fokozatának megszerzésre óta rendszeresen bevonják a tudományos minısítési eljárásokba. 1996 óta tagja az MTA TMB Növénytermesztési, majd az MTA DT ideiglenes Növénytermesztési szakbizottságának, elnöke számos kandidátusi és PhD védésnek, bizottsági tagja ill. titkára számos doktori védésnek, opponense kandidátusi, PhD és doktori értekezéseknek. 4. Vezetı tisztségek a tudományos közéletben: a, Nemzetközi tudományos szervezeti tagság és tisztségei: - International Bee Research Association, tagság 1973-tól - International Commission of Plant-Bee Relationships, tagság 1981-tıl tagság, 1996-tól vezetıségi tagság - council member - International Society of Horticultural Science, tagság 1994-tıl b, Hazai tudományos szervezetek tisztségei: - Magyar Agrártudományi Egyesület, Növényvédelmi Társaság, vezetıségi tagság 1976 óta, Elırejelzési Szakosztály elnöke 1976-1989, Agrozoológiai Szakosztály titkára 1989-1999, Agrozoológiai Szakosztály alelnöke 1999-tıl c, Hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztıbizottsági tisztsége: - Beitrage zur Entomologie, szerkesztı bizottsági tag (1985-1992) - Acta Agronomica Óváriensis, szerkesztı bizottsági tag (1994 óta)
4
- Növényvédelmi Tanácsok, szerkesztı bizottsági tag (1994 óta) - Horticultural Science (Kertészeti Tudomány) szerkesztı bizottsági tag és a megporzási rovat vezetıje (1994-1998) - Acta Phytopathologica et Entomologica, szerkesztı bizottsági tag (1998 óta) - International Journal of Horticultural Science, szerkesztı bizottsági tag és a megporzási rovat vezetıje (1999 óta) 5. Tudományos díjak, elismerések külföldi. – hazai: - Frivaldszky emlékplakett, 1973 (Magyar Rovartani Társaság) - Mezıgazdaság Fejlesztéséért, 1990 (Magyar Agrártudományi Egyesület) 6. Legfontosabb 10 publikációja 1. BENEDEK P. (1969): Flower visiting habits of lucerne pollinating wild bees and the increasing of wild bee population by providing unbroken feeding possibilities. Z.ang. Ent., 63: 186-199. 2. BENEDEK P. - GAÁL E. (1972): The effect of insect pollination on seed onion, with observations on the behaviour of honeybees on the crops. J. apic. Res., 11: 174-180. 3. BENEDEK P. (1974): Struktur und Herkunft der Wildbienen-Populationen auf Feldern der Zottelwicke in Ungarn, ein Vergleich mit Populationen in Anderen Gebieten Europas und in Anderen Futterleguminosen. Apidologie, 5: 371-384. 4. BENEDEK P. - SURJÁN J. - FÉSÜS I. (1974): Növényvédelmi elõrejelzés. Mezõgazd. Kiadó, Budapest. 5. BENEDEK P. (1976): Effect of environmental factors on the foraging rates of honeybees in red clover fields. Z. ang. Ent., 81: 14-20. 6. BENEDEK P. (1988): Poloskák-Heteroptera. In: Jermy T. - Balázs K.szerk.: A növényvédelmi állattan kézikönyve. Akad. Kiadó, Budapest,1: 306-431. 7. BENEDEK P. - NYÉKI J. (1994): A comparison of flower characters affecting bee pollination of temperate zone fruit trees. Horticultural Science (Kertészeti Tudomány), 26(2): 32-37. 8. BENEDEK P. (1996): Insect pollination of fruit crops. In: Nyéki J.- Soltész M. szerk.: Floral biology of temperate-zone fruit trees and small fruits. Akad. Kiadó, Budapest: 287-340. 9. BENEDEK P. (1997): Structure and density of lucerne pollinating wild bee populations as affected by changing agriculture. Acta Horticulturae, No. 437: 353-357. 10. BENEDEK P. (2000): Some flower characters, variety features and environmental effects affecting bee pollination of pear (Pyrus Commonis L.). Internat. J. Horticult. Sci., 6(3): 59-66.
5
