Pedagógiai Program
TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA ADATAI........................................................................................................... 4 HELYZETKÉP...................................................................................................................... 5 HITVALLÁS:.................................................................................................................................5 AMIRE BÜSZKÉK VAGYUNK: ..................................................................................................5 HAGYOMÁNYAINK közé tartoznak: ..........................................................................................6 SZEMÉLYI FELTÉTELEK...........................................................................................................6 TÁRGYI FELTÉTELEK................................................................................................................7
AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI ......................................... 10 ALAPELVEINK: .........................................................................................................................10 AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA.................................................................................................10
AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI .......................................................................... 11 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ............................................................................11 ÉRZELMI, erkölcsi és közösségi nevelés ..................................................................................19 ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS ....................................................................................27 ANYANYELVI NEVELÉS ...........................................................................................................27
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE...................................................................... 37 NAPIREND .................................................................................................................................37 HETIREND .................................................................................................................................37
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI .......................................................... 38 JÁTÉK .........................................................................................................................................38 VERSELÉS, MESÉLÉS...............................................................................................................47 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, gyermektánc.........................................................................55 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA..................................................................65 MOZGÁS .....................................................................................................................................70 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .....................................................................75 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK..................................................................................79 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGJELENŐ TANULÁS.............................................................83
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI................ 87 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLÁSA ......................... 89 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA............................................................................................90 HELYZETKÉP ............................................................................................................................95 NEVELÉSI CÉLOK ....................................................................................................................96 FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG TERÜLETE ÉS TARTALMAI .................................................96 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL, FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ DOKUMENTÁCIÓK ..103 AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE.................................................................................104 AZ INTEGRÁLT NEVELÉS VÁRHATÓ ELŐNYEI................................................................107
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE.................................................................... 108 ÓVODA - CSALÁD...................................................................................................................108 ÓVODA - BÖLCSőDE..............................................................................................................110 ÓVODA - ISKOLA....................................................................................................................110 ÓVODA - KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK...................................................................111 ÓVODA - EGÉSZSÉGÜGY .....................................................................................................112 ÓVODA - PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEK........................................................................................................................112 2. oldal
Pedagógiai Program
ÓVODA - GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNYEK ....................................................................113
A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .............................................................................................................................................. 114 AZ ÓVODA SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI ......................................................... 118 AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI..................................... 120 AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI.....................................................................................120 AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI.....................................................................................120
ZÁRADÉK.......................................................................................................................... 121 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .........................................................................................................122 FELHASZNÁLT IRODALOM..................................................................................................123 IDÉZETEK JEGYZÉKE ...........................................................................................................123 a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK.................................................................................................................124
3. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODA ADATAI Az Intézmény OM azonosítója: 034551 Az óvoda neve, címe (székhely): HERMINKA ÓVODA 1143 Budapest Ida u. 6. Tel. 383-0940 Tel./Fax: 273-0429 E-mail:
[email protected] Telephely címe: 1145 Budapest Erzsébet királyné útja 17. Tel.: 460-0969 Tel./Fax: 460-0970 Az óvoda fenntartójának és működtetőjének neve, címe: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 1145 Budapest Pétervárad u. 2. Tel.: 8729-100 Alapító okirat száma: 1097/2012. (XII. 06.) Az óvoda gyermekcsoportjainak száma: 8 Felvehető maximális gyermeklétszám: 220 fő (székhelyen 137, telephelyen 83 fő) Az óvoda közfeladata, alapfeladata: Óvodai nevelés Az óvoda szakfeladata: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 25. pontja szerint integrált nevelés keretében: nagyothalló és gyengénlátó gyermekek integrált nevelése, fejlesztése. egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermekek nevelése Kiemelt területek: anyanyelvi nevelés irodalmi nevelés zenei nevelés Intézményvezető neve: Berek Sándorné A programot a Herminka Óvoda nevelőtestülete készítette.
4. oldal
Pedagógiai Program
HELYZETKÉP A Herminka Óvoda közös vezetés alatt két épületben működő intézmény. 1986 óta dolgozunk a mai struktúrában. 2003-ban vettük fel ünnepélyes keretek között a Herminka Óvoda nevet. Székhely az Ida utca 6. szám alatt, a telephely az Erzsébet királyné útja 17. szám alatt található. Óvodáink Zugló zöldövezetében, a Városliget szélén helyezkednek el. Városiasilletve villanegyedek által körülvett, jól megközelíthető, központi fekvésű körzetben működnek. Ezt a lehetőséget kihasználva gazdag, tapasztalatszerző programokat, kirándulásokat tudunk szervezni óvodásainknak (múzeumok, Állatkert, Bábszínház, Városliget, Margitsziget, Gellérthegy, stb.). Az IDA U. 6. sz. alatti óvodát 1953-ban alapították. A több mint 100 éves épület egy műemlék jellegű oktatási komplexum része, melyben még általános iskola és gimnázium is található. Eredetileg nem óvodának épült, de az évek során egyre inkább ennek a funkciónak megfelelően alakították át. Öt (osztott) csoporttal működik. Egyik csoportunk speciálisan hat-hét éves gyermekek fejlesztésére szerveződött. Intézményünkben a férőhelyek száma: 137 - a fenntartói 20%-os létszámtúllépés engedéllyel növelten -. Körzetünkből hozzánk kerülő gyermekek többsége átlagos polgári családból kerül ki, de szélsőségek pozitív és negatív irányban is előfordulnak. Egyre több a nehezen kezelhető gyermek, a hátrányos helyzetű gyermekek száma átlagban a gyermeklétszám 10%-a. Sajátosságunk, hogy több szülő is idejárt óvodába. Az ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚTJA 17. sz. alatti, 1959-ben épült óvoda önálló villaépületben található, melyet nagy területű udvar ölel körbe. Az épület belső adottságai igen kedvezőek. Az óvodában három (osztott) csoport működik. Az óvoda - a fenntartói 20%-os létszámtúllépés engedéllyel növelten -: 83 gyermek befogadására alkalmas. Gyermekeink többsége átlagos polgári - többnyire értelmiségi - családból, társasházi környezetből kerül hozzánk.
HITVALLÁS: A gyermek mindenek felett! AMIRE BÜSZKÉK VAGYUNK: Nevelőtestületünk eredményességét, az újra való fogékonyságát, nyitottságát, kísérletező kedvét bizonyítják a következők: szakmai versenyeken több évben dobogós helyezést elért csapatok díjnyertes pályázatok óvónőképzős hallgatók több évtizede folyó óvodai gyakorlatának irányítása testületünk több éve (10-20-30 ) együtt dolgozó, összetartó kollektíva 5. oldal
Pedagógiai Program
HAGYOMÁNYAINK KÖZÉ TARTOZNAK:
közös családi programok ünnepélyek (Mikulás, Karácsonyvárás, Farsang, Nőnap, Március 15-e, Húsvét, Anyák napja, Apák napja, Kihívás napja, Gyermeknap, Nagycsoportosok búcsúztatása) több évtizede karácsonyi műsorral köszöntjük a nyugdíjasokat gyermekek születésnapjának megünneplése kulturális programok szervezése (színházi előadás az óvodában, táncház, múzeum-, színházlátogatás) barangolás a természetben, élményszerző kirándulások (Margitsziget, Gellérthegy, Városliget, Állatkert, almaszüret, Mogyoróhegy) szülőkkel közös zenélések, munkadélutánok rendezése április hónapban tájékoztatót tartunk az óvodánk iránt érdeklődő szülőknek ismerkedési délután a leendő kiscsoportosok részére, anyás beszoktatás
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
Óvodánkban többségében nagy szakmai gyakorlattal, pedagógiai tapasztalattal rendelkező óvodapedagógusok és dajkák dolgoznak (10-20-30 éve a pályán). A főiskolai végzettség mellett egy óvónőnknek mozgásfejlesztő kiegészítő képesítése is van. Ezen kívül többen komoly hangszeres tudással rendelkeznek (hegedű, gitár, citera, zongora), néptánc-és népi játék, kézműves, anyanyelv művelése, drámajáték, személyiségfejlesztő tanfolyamot végeztek, alapfokon beszélnek idegen nyelvet. Óvodánk dolgozóira jellemző a gyermekközpontúság, hivatástudat, szakmai megújulásra való törekvés, önképzés. Folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken, mind fővárosi, mind zuglói szervezésű rendezvényeken. A MOE területi körének résztvevői vagyunk. A szerzett ismereteket, tapasztalatokat átadjuk kollegáinknak, ezzel is színesítjük pedagógiai munkánkat. A két óvoda eltérő adottsága ellenére egységes szakmai kép kialakítására törekszünk. Dajkáink valamennyien szakmunkás bizonyítványt szereztek, partnerek a nevelőmunkában. Tevékeny résztvevői a csoportok napi életének, a különböző programoknak (ünnepi készülődés, kirándulások, családlátogatás, stb.). A kiscsoportban dolgozók a beszoktatás időszakában az egész napjukat a gyermekcsoportban töltik. A többi dajka váltott műszakban dolgozik. Alkalmanként megbeszélést tartunk a tartalmi munka kiértékelésére. Fontosnak érezzük, hogy az egy csoportban dolgozók szakmailag és emberileg kiegészítsék egymást a gyermekek fejlődése, fejlesztése érdekében. Nevelési évenként változó óraszámban, rászorultságtól függően épületenként 1-1 fő logopédus dolgozik a szakszolgálat kihelyezett logopédusaként. Jelenleg csak a nagyon rászoruló, iskola előtt álló gyermekekkel tudnak foglalkozni. A többi korcsoportban is szükség lenne a beszédhibás gyermek ellátására, de ők csak nagyon komoly beszédhiba esetén kerülnek be a foglalkozásra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a beszédhiba mellé gyakran társul beszédészlelési, megértési probléma, dyslexia veszélyeztetettség. 6. oldal
Pedagógiai Program
Óvodánkban óvodavezető, épületenként 1 vezető-helyettes és csoportonként 2 óvónő (hetenkénti váltásban) dolgozik. A törvény által deklarált átfedési idő biztosított. A két épületben működő óvodában a gazdasági tevékenységet egy óvodatitkár végzi. 2013 szeptemberétől megkapjuk a több éve megigényelt 0,5 gazdasági ügyintéző státuszt, és 3 pedagógiai asszisztens - ebből egy félállásban - is segíti a nevelőmunkánkat. A székhelyen és a telephelyóvodában fő-, illetve részmunkaidőben 1-1 fő kertész, 1-1 fő konyhai dolgozó, és az Ida utcai óvodában (a nagyobb épületben) 1 fő takarító is segíti munkánkat. Óvodánkban összesen 35 fő dolgozik. Az óvoda dolgozói Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus Pedagógiai asszisztens Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajka Óvodatitkár Gazdasági ügyintéző Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak (konyhai dolgozó, kertész) Egyéb munkakörben foglalkoztatott rész-, félállásúak (kertész, konyhai dolgozó, takarító)
Jelenleg
A program megkívánta módosítás
17
17
3
3
8
8
1
1
1
1
2
2
3
3
TÁRGYI FELTÉTELEK
IDA U. 6. sz. alatti óvoda Óvodánk udvara a gyermek létszámhoz képest kicsi, de a kiscsoportosok részére külön területet tudunk biztosítani, ahol zavartalanul játszhatnak. 2009-ben megvalósult a több éve feladatként jelentkező udvari játékok EU szabványnak való megfeleltetése, balesetveszély elhárítása, új játékeszközök, gumitégla telepítése az önkormányzat által biztosított külön keretből. Az akácból készült régi játékok közül a zömét át lehetett alakíttatni, szabványosítani, így nem kellett elbontani. Játékaink biztonságossá, udvaraink esztétikusabbá váltak. A két homokozó lehetőséget biztosít a szabadban történő manipulációs készségek fejlesztésére. A gyermekek egészségének megőrzése érdekében a homokozók felett árnyékolók vannak.
7. oldal
Pedagógiai Program
A gumiőrleménnyel borított focipályánkat a gyermekek közösen használják. Mellette egy kicsi raktárépület áll, ahol az udvari játékeszközöket és bútorokat tároljuk. Az óvoda udvara a korábbi években egészségtelen, nagyon poros volt a napi többszöri locsolás ellenére is. A pormentesítést gumitégla lerakásával tudtuk megoldani. Így udvarunk talajának nagy részét már gumitégla borítja, a fennmaradó részen földes homok van. Az udvaron öreg gyümölcs- és egyéb fák, illetve díszcserjék és bokrok találhatóak, melyek biztosítják az árnyékot és az egészségesebb levegőt. A növények folyamatos cseréje szükséges. Óvodánkban 5 csoportszoba található. Négy a hosszú folyosóról nyílik. Két csoport használ közösen egy mosdót. Az egyik mosdóban elkülönítve működik a mosókonyha. Egy csoport rendelkezik külön mosdóval és öltözővel. A többiek a folyosón öltöznek. A ruhákat fogasra akasztott zsákokban, a kabátokat állványon tudtuk eddig elhelyezni. 2013-ban elkezdtük korszerűsíteni az öltözés feltételeit a fogasok lecserélésével. A hosszú folyosón 4 csoport részére egyedileg gyártott öltözőszekrények készültek. Ezzel a ruhák tárolása praktikusabbá, a környezet esztétikusabbá vált. Az 5. csoport öltözőszekrénye 2014-ben fog elkészülni. Az irodahelyiségünkben a vezetői és gazdasági tevékenység együtt zajlik. A konyhánk melegítő konyha, mivel közétkeztetésben veszünk részt. Az épületen belül található még tisztítószer-, tisztasági raktár és egy igen kicsi irattár. A foglalkoztató termeket és a hosszú folyosót az utóbbi években folyamatosan felújíttattuk, és ezzel egy időben a bútorzat cseréjére is sor került. A megszűnő gyermekfogászat helyiségeit megkaptuk, így 2009-ben önkormányzati beruházás keretében a tornaszoba, a hiányzó kiszolgáló helyiségek kialakítása és az óvoda, illetve a bejárat akadálymentesítése megtörtént. Rendelkezünk mozgássérültek számára használható mosdóval is. Az átalakítás kapcsán kiépítésre került az óvoda tűzvédelmi rendszere és kibővült a riasztó rendszer is. A csoportszobák világításának korszerűsítése, egy csoport lambériázása, a folyosón a radiátorvédők cseréje, a mosdók és a konyha felújítása is megtörtént. A termekben a radiátorvédők cseréje, valamint bukóablak kialakítása szükséges. A nyílászárók cseréje az épület egyik oldalán - hosszú folyosó, konyha, I. csoport önkormányzati beruházás keretében 2010-ben elkezdődött. A másik részen - csoportszobák, nevelői szoba, és az újonnan kialakított helyiségek - is nagy szükség lenne erre, mert ablakaink nagyon rosszul zárnak, illetve az újonnan kialakított részen már korhadnak is. Az óvodában található még fogadószoba, orvosi szoba, tornaszoba, egy speciális foglalkoztató helyiség, ahol a logopédus foglalkozik az arra rászoruló gyermekekkel. Az óvónőknek és a dajkáknak közös öltöző áll rendelkezésre. A nevelői szoba ad otthont a szertárnak, és a könyvtárnak, valamint a minőségfejlesztési csoport is ebben a helyiségben működik. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra folyamatosan szükség lesz. Az óvoda komfortfokozata nagyon jó.
8. oldal
Pedagógiai Program
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚTJA 17. sz. alatti óvoda Óvodánk igen jó környezeti feltételekkel és adottságokkal rendelkezik. Az épületet két oldalról nagy udvarrész veszi körül. Talaja részben füves, illetve gumitéglával borított. 2009-ben megvalósult a több éve feladatként jelentkező udvari játékok EU szabványnak való megfeleltetése, balesetveszély elhárítása, új játékeszközök, gumitégla telepítése az önkormányzat által biztosított külön keretből. Az akácból készült régi játékok közül a zömét át lehetett alakíttatni, szabványosítani. Játékaink biztonságossá, udvaraink esztétikusabbá váltak. Balesetveszélyes állapota miatt viszont le kellett bontani az első udvaron a hintaállványt, a hátsó udvaron pedig a csúszdás tornyot, a fém babaházat és a buszt. Helyükre új kisház, csúszdás vár lett telepítve, illetve saját költségből egy 72 m2-es gumiőrleményes focipályát is ki tudtunk alakíttatni. Az első udvaron a labdázó gyermekeknek egy nagyobb területet tudtunk gumitéglával lefedetni. Udvaronként egy-egy babaház biztosítja, hogy a gyermekek kellemesebb környezetben tudjanak tevékenykedni (festeni, gyurmázni, stb.). Az udvaron árnyékolók és gyümölcsfák védenek az erős napsugárzás ellen. A gyümölcsfák újra telepítésre szorulnak, a meglévők kellemes árnyékot biztosítanak. Az ízlésesen kialakított virágos kertek, cserjék növelik az udvar esztétikáját. Óvodánk épületének külső tatarozása (homlokzat, tető, nyílászárók) már nagyon esedékes. Saját költségvetésünkben az anyagi feltételeink nem biztosítottak, ezért ez a munka csak önkormányzati beruházás keretében kivitelezhető. Óvodánk három csoportos. Minden csoportszobához külön mosdó- és öltözőhelyiség tartozik. Az épület felső szintjén egy konyha + előkészítő, felnőtt öltöző, orvosi elkülönítő, iroda, előtér található. A nagyon szűkös öltözőben kapott helyet a szertár. Az irodában rendeztük be a könyvtárat, és itt dolgozik a logopédus is. Az alagsorban van a tornaszoba, a raktár és a kazánház. A konyhánk melegítő konyha, mivel közétkeztetésben veszünk részt. A csoportszobák tárgyi feltételeiben sok fejlesztés történt, a világítás korszerűsítése, a karnisok, radiátorvédők cseréje már megvalósult. Az ablakok sötétítése megoldott, egy csoportban a redőny felújítása szükséges. Az alagsori rész is felújításra szorul, a nyári felújításban mindig betervezzük, de sajnos eddig még nem valósult meg. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra folyamatosan szükség lesz. Az óvoda komfortfokozata jó.
9. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI ALAPELVEINK:
Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a szülők, a családok tisztelete. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, családias, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. A gyermek személyiségében rejlő lehetőségek kibontakoztatása, jogainak tiszteletben tartása az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyerek feltétlenül kielégítendő szükséglete a játék, a mese, a vers, az ének, a zene, az ábrázolási lehetőségek. Az óvónő mintát jelent a gyermekek számára.
AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA A családi nevelést kiegészítve a 3 - 6-7-8 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása Érzelmi biztonságot nyújtó, családias, szeretetteljes légkörben a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejődési ütem figyelembevételével, beleértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket. Környezetükben jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, egymásra figyelő, a különbözőséget elfogadó, tiszteletben tartó gyermekek nevelése. A sikeres iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi, lelki, szociális érettség kialakítása. Az anyanyelvi műveltség megalapozása a játékon és a mesén keresztül. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása az irodalom, a zene és az ábrázolás eszközeivel.
10. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI Az óvodás korú gyermekek egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek kielégítésére - a gyermekek legalapvetőbb megnyilvánulási módjára a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva - az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk: egészséges életmód alakítása érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg – lelkileg egészséges legyen: meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát: optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes és hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. Célunk: A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek testi-lelki egészségének egyensúlyban tartása, biztosítása. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, a környezet harmóniájának megteremtése. A helyes életritmus kialakítása a gyermekek testi fejlődésének elősegítése érdekében. Feladatok: A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, biztonságos, esztétikus környezet biztosítása. A gyermekek gondozása (testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés), szokásrendszer kialakítása. A gyermekek edzettségének biztosítása, mozgásigényének kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, betegségmegelőzés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, az életmód formálása a család együttműködésével. Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával -a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve- prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
11. oldal
Pedagógiai Program
* Az egészséges, biztonságos, esztétikus környezet biztosítása A gyermekek egészséges életmódjának szintjét befolyásolja óvodánk feltételrendszere. Lehetőségeinkhez mérten egy olyan esztétikus tárgyi környezetet igyekszünk kialakítani, amely megfelel az egészségügyi előírásoknak, és kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését. Óvodánkat a nevelési-fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével esztétikusan rendeztük be. A helyiségek padló- és falburkolatának anyaga jól tisztítható, fertőtleníthető, nem okoz allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, pasztellszínűek, ötévenként a festésüket szükségesnek tartjuk. A nagy ablakok a természetes fény besugárzását szolgálják, és lehetővé teszik a nap folyamán a többszöri levegőcserét. A foglalkoztató termek több funkciót látnak el. Rossz idő esetén az egész napos játék, valamint az étkezés és az alvás színterei. A berendezés otthonos, barátságos, a gyermekek méretéhez igazodó, mely előfeltétele óvodásaink jó közérzetének, kiegyensúlyozottságának. A többféle játéktevékenységhez elkülönített részeket, kuckókat alakítottunk ki. A gyermekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon találhatók. A meghibásodott tárgyakat, eszközöket megjavítjuk, megjavíttatjuk, illetve a használatból kivonjuk a testi épségük megóvása érdekében. Lehetőségeinkhez mérten minden csoportban kialakítottunk „természetsarkot”, ahol elhelyezzük a séták, kirándulások alkalmával talált kincseket, a csíráztatott magvakat, hajtatott ágakat. Egy csoportban van akvárium, melynek tisztántartásában, és a halak etetésében a gyermekek is aktívan részt vesznek.
IDA ÓVODA
ERZSÉBET ÓVODA
Egy csoportnak van külön öltözője, a többiek a hosszú folyosón
Minden csoport külön öltözővel rendelkezik.
A gyermekek öltözőszekrényben tárolják ruhájukat, melynek van cipőtároló rekesze.
A gyermekek a fogasokon zsákokban tárolják ruháikat. Minden csoportnak van gurulós kabáttárolója és cipőtartó szekrénye. Minden csoportnak van külön mosdója, az egyikben zuhanytálca is található
Egy csoport külön mosdó-helyiséggel rendelkezik A többi mosdót két-két csoport használja, ahol a napirendhez igazodva egyszerre csak egy csoport tartózkodik. Két mosdóban zuhanyzó is van.
A berendezési tárgyak és eszközök megfelelő méretűek, elérhető magasságban vannak. Minden gyermeknek külön - jellel ellátott - fogmosó felszerelése, fésűje és törülközője van. Higiéniai meggondolásból folyékony szappant használunk. Körömkefe is rendelkezésükre áll. A WC-ket egymástól válaszfal és függöny választja el, ezzel biztosítva az intimitást. A tornaszoba berendezésénél figyeltünk a balesetmentes környezet kialakítására A tornateremhez gyermek WC, zuhanyzó és öltöző biztosított.
12. oldal
Pedagógiai Program
Az óvodánk udvara - lásd a "TÁRGYI FELTÉTELEK" címszó alatt.
* Gondozás, szokásrendszer kialakítás Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyerekek testi komfortérzetének kielégítése alapvető feltétele az egészséges, harmonikus fejlődésnek. Fontos a higiénés szabályok betartása, mint a gyakori szellőztetés, portalanítás, fertőtlenítés, környezet tisztán tartása, valamint sok zöld növény elhelyezése. A gyermekek testi szükségletének kielégítése során a szokások kialakításához fontos az óvónők, dajkák és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Az érzelmi biztonság segíti az önkiszolgáláshoz szükséges készségek kialakulását. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások helyes sorrendjét. A teendőket, a műveletek technikáját a gyermekekkel együtt végezzük, építve utánzó hajlamukra. Fontos a felnőttek állandó segítőkész jelenléte. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket az egyéni és az életkori sajátosságaiknak megfelelően, differenciált bánásmódot alkalmazva. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, egészségügyi szokásainak megalapozását, a tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénikkel megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. A testápolási tevékenységeket (mosdó- és WC-használat, fésülködés, zsebkendőhasználat) bármikor szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik. A papírzsebkendőt minden csoportban a gyermekek számára elérhető helyen tároljuk, ügyelünk a helyes orrfújási technika kialakítására. A gyermekek főétkezések után fogat mosnak. Megismertetjük velük a körömkefe helyes használatát. A törülközők mosását az óvodán belül oldjuk meg, az ágyneműk mosására csak a székhelyóvodában van lehetőség, a telephelyóvodában a szülők gondoskodnak az ágyneműk tisztításáról. A növekedés és az egészséges fejlődés egyik legfontosabb feltétele a megfelelő táplálkozás. A tápanyagok biztosítják a játékhoz, mozgáshoz, illetve más tevékenységhez szükséges energiát és a növekedéssel, fejlődéssel járó testépítést. Az óvodában napi háromszori étkezést biztosítunk. A reggeli és az uzsonna folyamatos, az ebéd kötött időtartamú, figyelembe véve a gyermekek egyéni igényét, tempóját. A központi étrendet minden nap kiegészítjük a gyermekek által hozott zöldségekkel, gyümölcsökkel, ezzel is hozzájárulunk a szervezet napi vitaminszükségletéhez. Rágásra buzdítjuk őket. Étkezés közben vagy azon kívül annyi folyadékot ihatnak, amennyit kívánnak. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban tapasztalható különbségeket tapintattal kezeljük. Ösztönözzük, de nem kényszerítjük őket az étel elfogyasztására. Fontos a személyes példaadás, a derűs légkör, a kulturált étkezési szokások betartása. Az étkezés feltételeit önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósítjuk meg.
13. oldal
Pedagógiai Program
Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, egyúttal a gyermek önállóságát, ízlését fejleszti. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk, valamint felhívjuk a szülők figyelmét az alul-, illetve túlöltöztetés veszélyeire A gyermekeknél fokozatosan alakítjuk ki a helyes öltözködési szokásokat, sorrendet. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. Szükségesnek tartjuk, hogy legyen a gyermekeknek váltóruhájuk (póló, rövidnadrág vagy szoknya, bugyi, zokni) az esetlegesen előforduló "balesetek" miatt. A higiénikus környezet illetve saját egészségének érdekében fontos a megfelelő váltócipő használata, amely nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. A gyermekek alvásigénye kielégítésének egy része az óvodára hárul. A nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket biztosítjuk (szellőztetés, sötétítés, csend, nyugalom). Csoportjainkban már új, korszerű ágyak vannak. Az óvónő halk, megnyugtató hangja jelzi a tevékenység másságát. Mindig egy mesével, altatóval nyugtatjuk meg, csendesítjük el a gyermekeket. Az otthonról hozott kedvenc játék, személyes tárgy erősíti biztonságérzetüket. Figyelembe vesszük a gyermekek különböző alvásszükségletét, és lehetővé tesszük, hogy folyamatosan felkelhessenek, csendben tevékenykedhessenek nem zavarva még pihenő társaikat. Fontosnak tartjuk az elhasználódott ágyneműk, lepedők, takarók folyamatos cseréjét.
* A gyermekek edzettségének biztosítása, mozgásigényének kielégítése Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet. A jó levegő, a napfény és a víz a gyermekek edzését segítik. Minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn - jó idő esetén naponta két alkalommal is -, ahol a gyermekek szabadon mozoghatnak, futkározhatnak figyelembe véve mozgásigényüket, növelve ellenálló képességüket. Udvarunk a székhelyóvodában kicsi, ezért gyakran megyünk a Városligetbe, sokat játszunk a szabadban. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat az udvaron tartjuk. Télen az időjárás nyújtotta lehetőségeket kihasználjuk (hógolyózás, szánkózás, csúszkálás, hóember készítés). Nyáron, meleg időben pancsolhatnak, sarazhatnak. A vízzel való játék kihagyhatatlan a gyermekek fejlődése, fejlesztése szempontjából. Udvari zuhany, illetve medence kialakítása nem megoldható, ezért ebéd előtt minden gyermeket lefürdetünk a fürdőszobai zuhanyzóban, ezzel is biztosítva jó közérzetüket. A víz megszerettetését a nagycsoportosok részére szülői igények alapján szervezett vízhez szoktatással is segítjük, melyet a szülők finanszíroznak. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, belső igénye, melyet felszabadultan, örömmel végez. A gyermekek mozgásigénye eltérő, melynek kielégítését változatos tevékenységek szolgálják (lásd Mozgás c. fejezet), lehetőséget biztosítva a mindennapi mozgásos tevékenységekre. A természetes mozgásigény kielégítésére olyan szervezeti kereteket (napirendben, hetirendben rögzítve), formákat biztosítunk, amelyek az egészséges életmód kialakulását szolgálják. 14. oldal
Pedagógiai Program
Naponta szervezünk mozgásos tevékenységeket, valamint alkalmanként sétákat, melyek hozzájárulnak a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Kihasználjuk a tornaszoba adta lehetőségeket. Rendszeresen szervezünk kirándulásokat, melyek a mozgásigény kielégítésén kívül együttes élményt is jelentenek a csoport számára. Hagyomány óvodánkban őszre, illetve tavaszra egy-egy hétvégére szervezett családi kirándulás. Minden évben a nagyobbakkal részt veszünk a sportnapon, ezzel is az egészséges életvitelre szoktatva a gyermekeket.
* Egészségvédelem, betegségmegelőzés, egészséges életvitel igényének kialakítása, életmódformálás a családdal együttműködve Az óvodában megbetegedett gyermekeket lehetőségeinkhez mérten elkülönítjük. Fokozott gondoskodással, megkülönböztetett gyengédséggel, türelemmel vesszük őket körül. Szüleiket értesítjük. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, saját tisztálkodási eszközök használatával, szabadban folyó tevékenységekkel, edzéssel, helyes öltözködéssel próbáljuk elkerülni. Minden csoportszoba rendelkezik levegőtisztító berendezéssel. A 3-4 éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy bepisilnek. Ezt tapintattal kezeljük, a szülőkkel közösen igyekszünk megkeresni és megszüntetni az okokat. A baleset-megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket. Az eszközök és a használati tárgyak állapotára és a hibaforrások megszüntetésére figyelmet fordítunk. Fokozottan figyelünk a gyermekek cipőjére, ruházatára, fülbevaló használatára, mint baleseti forrásokra. Gyűrűt, láncot nem engedünk az óvodában hordani. A gyermekek egészségének védelme érdekében naponta locsoljuk az udvart, ezzel is védjük őket az egyre jobban elterjedő allergia és asztma ellen. A nap káros sugarainak kiszűrésére a homokozók fölött árnyékolókat használunk. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a 26/1997 (IX. 3.) NM rendelet szerint az óvodába járó orvos és védőnő látja el, a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján. Évente egy alkalommal a fogorvos minden gyermeket megvizsgál, és szükség esetén kezelésre rendel be. Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdése. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyermekek óvodában eltöltött idejét folyamatosan szervezzük, melyre a napirend rugalmassága és kötetlensége jellemző. Az óvodába lépéskor igyekszünk rövid idő alatt megismerni a gyermekeket. A családlátogatások alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről. Ez fontos a helyes életvitel kialakításakor, mert a helyes életritmust az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együtt alakítjuk ki. A családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására törekszünk. Az egészséges életrend érdekében megkeressük a családdal az együttműködési formákat.
15. oldal
Pedagógiai Program
Ha szükséges elbeszélgetünk a szülőkkel a gondozási szokások jelentőségéről, fontosságáról (naponkénti fürdés és ruhaváltás, köröm- és hajápolás, kényelmes, célszerű öltözet). Felhívjuk figyelmüket, hogy a gyermekek fogainak romlását elsősorban az édességek túlzott fogyasztása, az intenzív rágás hiánya és a fogápolás mellőzése okozza. Próbáljuk meggyőzni őket, hogy ne rövidítsék meg a gyermekek éjszakai alvásának idejét (esti nyugtalanító filmek). Az óvónő mintát ad a gyermekeknek a megjelenésével, az öltözékével és a segítségnyújtásával. Az együttnevelés érdekében folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az egészséges életmód szokásalakításairól (étrend, testnevelések napja, kirándulások, stb.) a csoportok előtt elhelyezett faliújságokon.
* Környezet védelméhez és megóvásához környezettudatos magatartás megalapozása
kapcsolódó
szokások
kialakítása,
A globális felmelegedés korában nagy jelentősége van a környezet védelmének, megóvásának. Már ebben a korban el kell kezdenünk a környezettudatos magatartás kialakítását. Felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy a víz milyen nagy kincs, milyen fontos az életünk során. Ezért ne pazaroljuk itt az óvodában sem, és otthon sem, óvjuk a tisztaságát a tavaknak, folyóknak, patakoknak. A levegő tisztasága, tisztítása érdekében ne bántsák a fák, bokrok leveleit, amik nagyon fontos szerepet töltenek be a levegő tisztításában. Földünk szennyezésének megfékezése érdekében arra buzdítjuk a gyermekeket, hogy a háztartásukban, ill. itt az óvodában keletkező szemetet szétválogatva szelektíven gyűjtsék. Erre itt az óvodában is lehetőséget biztosítunk. A szokások kialakításához minden lehetőséget kihasználunk, ami a nap folyamán adódik. Az óvodapedagógus környezethez való viszonya minta a gyermekek számára. Lásd még „ A külső világ tevékeny megismerése” című fejezetnél.
* Megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag tartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgás iránti igény kifejlesztése segít a gerincdeformitások megelőzésében. Természetesen mindezt játékos formában valósítjuk meg. Az arra rászoruló gyermekek az alapellátás keretében heti 2 alkalommal gyógytestnevelés foglalkozáson vesznek részt a szülők beleegyezésével. A gerincoszlop és a mozgásszervek elváltozásainak megelőzése érdekében ügyelünk arra, hogy a gyermekek megszokják a helyes testtartást. A hanyag tartás a mozgásszegény életmód következménye is lehet. Fejlesztő mozgással a testtartás javítható. Javasoljuk, hogy a gyermekek megfelelő cipőben töltsék napjukat az óvodában. A cipők ne zártak legyenek a gombás fertőzések megelőzése érdekében. 16. oldal
Pedagógiai Program
Fontos, hogy a cipőnek sarka legyen és tartsa a bokájukat a későbbi gerincdeformitások ill. lúdtalp megelőzése érdekében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgásokkal a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. Egyik munkatársunk az IDA óvodában rendelkezik mozgásfejlesztő óvodapedagógusi oklevéllel, így a gyógytestnevelővel konzultálva ötleteket, segítséget tud adni a kollégáknak a mozgásanyag kiválasztásában a prevenció érdekében. Ismereteit, tudását nevelési értekezleten ill. házi bemutatón megosztja kollegáival. A gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez fontos, hogy testileg és lelkileg is kiegyensúlyozottak legyenek. A gyermekek idejük nagy részét az óvodában töltik, bizalommal fordulnak hozzánk, megosztják velünk örömüket, bánatukat. Amennyiben érzelmileg valamilyen trauma éri őket, az viselkedésük változásában jelentkezhet. Az óvodapedagógus együttműködik a szülőkkel az okok feltárásában. Szükség esetén szakember bevonásával próbálunk segíteni.
Az egészségvédelmi program Az egészség a testi jóléten kívül a szellemi épség, az egészséges lelkivilág, és a társadalomba, a közösségekbe való beilleszkedést, elhelyezkedést, mint a harmonikus személyiségfejlesztés lényeges alapját jelenti. A WHO Zöld könyve szerint a mentális egészség a jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni, és hozzá tud járulni a közösségének életéhez. A pozitív mentális egészség olyan személyiségműködési folyamat, illetve olyan készségek, képességek megléte, amelyek egyéni képességeinek és társas kapcsolatainak kibontakozásával biztosítják a személy kiteljesedését. Az életmód viselkedési minták összegzése, amelyek annak a csoportnak a szociális és kulturális normáival vannak szoros kapcsolatban, amelyhez az egyén tartozik, vagy tartozni szeretne. Tudományos felmérések bizonyítják, hogy baj van a felnövekvő generációk egészségével. Ennek egyik oka az, hogy a gyermekek körében is elterjednek az egészséget is megkárosító szokások, illetve az életmódváltozásokkal együtt járó jelenségek, a mozgásszegénység, a nem megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés erősítik ezt a tendenciát. Alapvető cél: az örömre és szeretetre nyitott harmonikus, érzelemgazdag, önálló, egészséges, aktív, a közösséget vállaló ember nevelése. Az egészségvédelem pozitív hatásrendszere elsődlegesen az egészség megőrzésére, megerősítésére, az alkalmazkodóképesség fokozására irányul. Az egészségmegőrzés az adott (optimális állapot) megőrzésére irányuló folyamat, amelynek célja minden embert segíteni abban, hogy egészségét maga határozza meg, és képessé váljon egészsége megerősítésére. Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy!
17. oldal
Pedagógiai Program
Az egészségvédelmi program tartalma
Az egészséges táplálkozás – lásd egészséges életmód kialakítása A mindennapos testnevelés, testmozgás – lásd mozgás A testi és lelki egészség fejlesztése – lásd egészséges életmód kialakítása
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Tudják önállóan használni a mosdót, ügyelnek rendjére, tisztaságára. A fogápoló szereket tisztán tartják. Felszólítás nélkül kezet mosnak, törölköznek, használják a körömkefét, fogat mosnak, fésülködnek, amikor szükségesnek érzik. Önállóan használják a WC-t, a WC-papírt. Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, kifújják az orrukat. Esztétikusan terítenek. Vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Helyesen használják az evőeszközöket (kanalat, villát, kést), és felszólítás nélkül a szalvétát. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Helyes testtartással ülnek. Ismerik és alkalmazzák az étkezéssel kapcsolatos udvariassági formákat. Önállóan, igényüknek megfelelően szednek az ételből, öntenek kancsóból folyadékot. Tudnak helyes sorrendben öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki- és begombolni, cipőjüket bekötni. Ruhájukat, ágyneműjüket összehajtva teszik a helyére. Segítenek az ágyak hordásában, a terem átrendezésében. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Kialakul bennük önmaguk és környezetük tisztaságának és esztétikájának igénye. Az ajtókat csendesen nyitják illetve csukják. Testi szükségleteik kielégítését képesek szándékosan irányítani.
18. oldal
Pedagógiai Program
ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS „A legnagyobb ajándék, amit embertársadnak adhatsz az, ha őszinte szívvel figyelsz rá." /Dr. Richard Moss/ Célunk: A gyermekek egyéni szükségleteinek tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása az érzelmi biztonságot nyújtó közösségen belül. Személyiségük fejlődésének elősegítése. Feladatok: Olyan érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése, amely végigkíséri a gyermekeket a beszoktatástól az óvodáskor végéig Pozitív érzelmekre épülő gyermek-gyermek; felnőtt-gyermek; felnőtt-felnőtt kapcsolat kialakítása a gyermekek szükségleteinek megfelelően. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képesség formálása, erősítése a társas kapcsolatok érdekében. A szocializáció szempontjából a közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A reális énkép, a tolerancia, a különbözőség elfogadásának, tiszteletének kialakítása, a tradicionális értékek megismertetése, a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása, bővítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei esetében (migránsok) a kulturális szokásaik (étkezés, ünnepek) tiszteletben tartása. * Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése Az óvodás korú gyermek jellemzője, hogy magatartását az érzelmek vezérlik, ezért tartjuk fontosnak a biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtését. Ebben a légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése és bizalma társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre ösztönöz. A kisgyermekkori érzelmi biztonság megadásával kezdődik tehát az érzelmi intelligencia kibontakoztatása, és folytatódik a szabad játékban, és a mesehallgatásban. A gyermekek érzelmi biztonságához szükség van arra, hogy óvodába érkezéstől hazamenetelig elfogadó, szeretetteljes légkör vegye őket körül, az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozzon velük. A korán érkező és a későn távozó gyerekek érezzék a személyes törődés, a figyelem, a kedvesség jeleit a felnőtt részéről. „A magyar óvodák nagyszerűen működnek. Érzelmi biztonságot, szeretetet nyújtanak a kicsiknek, és nem kényszerítik őket mindenáron teljesítményekre.” /Magyar Bálint/ 19. oldal
Pedagógiai Program
Az első találkozás az óvodával, annak személyi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Különböző érzelmekkel fogadhatják az óvodát, ezért figyelembe vesszük, hogy még a legjobban előkészített, az óvodát és pajtásait váró gyermeket is megzavarhatja az új környezet. Ebben az időszakban természetesnek vesszük a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokat. A családból közvetlenül óvodába kerülő gyermekekkel először otthonukban találkozunk, ezzel megalapozva a kapcsolat kialakulását. A gyermek megismerését segíti a családi körülmények ismerete. A bölcsődéből érkező gyermekeket meglátogatjuk a bölcsődében. A gyermek óvodai beilleszkedéséhez nagyfokú nevelői tapintat szükséges, bármely életkorban is történik a beszoktatás. A beszoktatás kettős feladat. Egyrészt a gyermekeknek segítünk az új környezet megismerésében, másrészt a szülőket próbáljuk megnyerni az együttműködésre. A szülők segítsége szükséges ahhoz, hogy gyermekük megtalálja helyét az óvodában. Ebben segít az első szülői értekezlet is, ahol ismertetjük az óvoda működését, a beszoktatás menetét, megbeszéljük a legfontosabb tudnivalókat. A nevelési év kezdete előtt ismerkedési játékdélutánt szervezünk, ahol oldott légkörben pozitív benyomásokat kapnak a gyermekek és a szülők egyaránt, és érdeklődéssel várják a majdani közös élményeket. Óvodánkban a beszoktatás folyamatosan, fokozatos időcsökkentéssel, a szülőkkel együtt történik. Ilyenkor a szülőknek lehetősége nyílik, hogy a csoportban együtt játszhassanak, tevékenykedhessenek gyermekükkel. Ez az átmeneti időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, amíg a gyermeknek erre szüksége van. A beszoktatás első hetében mindkét óvónő és a dadus néni is a csoportban tartózkodik egész nap. Törődő, tapintatos, türelmes magatartással segítik a gyermekeket az átállás nehéz időszakában. A sok érdekes játék mellett az óvónő ölbeli játékokkal, dallal, mondókával, mesével teremti meg a személyes kapcsolatot, segíti a beilleszkedést. Különös gyengédséggel, szeretettel vesszük körül az új gyermekeket a délutáni lefekvésnél. Mesével, altatóval nyugtatjuk meg őket, simogatással, mellettük ülve próbáljuk meg eloszlatni félelmeiket. Az otthonról hozott kedvenc játék, személyes tárgy erősíti biztonságérzetüket. Egyéni elalvási szokásaikat megértéssel kezeljük. Az otthonosság érzését segíti az is, hogy a gyermekeknek tároló helyet biztosítunk a saját játékaik számára. Megfelelő biztonság mellett a gyermekek meghatározott céllal, de önállóan mozoghatnak a csoportszobákban, mellékhelyiségekben, az udvaron. Már a beszoktatás ideje alatt a csoport szokásrendszerének megfelelően - sok-sok érzelmi megerősítéssel - végezzük a tevékenységek. A csoportszobákat igyekszünk úgy berendezni, hogy azok derűs, kedves légkört árasszanak, ahol a gyermekek biztonságban érzik magukat. Olyan kuckókat, bensőséges zugokat alakítunk ki, - ahol módjuk van akár félrehúzódni, akár közösen tevékenykedni -, amelyek a csoportszoba családias jellegét, intimitását növelik. A termek dekorációjánál törekszünk az egységes stílusra, figyelembe véve az esztétikai, hangulati tényezőket.
20. oldal
Pedagógiai Program
* Pozitív érzelmekre épülő felnőtt - gyermek, gyermek – gyermek, felnőtt – felnőtt kapcsolat kialakítása Az óvodában új kapcsolatok várnak minden gyermekre. Az óvodapedagógusnak jelentős szerepe van abban, hogy ezt a váltást az érzelmi biztonság és a tevékenységszükséglet kielégítésével megkönnyítse a gyermekek számára. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. Ez a légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvónőjükhöz, ez ösztönzi társas kapcsolataik alakulását. A felnőtt - gyermek kapcsolatban az érzelmeknek meghatározóbb szerepe van, mint a kortársi kapcsolatokban. Az óvónő a gyermekek közösségi életének irányítója, miközben maga is a közösség tagja. A gyermekek és köztünk létrejött érzelmi kötődés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Ezért fontos, hogy a gyermekek érezzenek bizalmat irántunk, és érezzék, hogy mi is bízunk bennük, eleve a jót feltételezve róluk. Az állandó személyes érintkezésnek, testi kontaktusnak, kommunikációnak kezdettől fogva jelentős szerepe van. A gyermekközeliség fizikai megvalósítására (lehajlás, guggolás, puha mozdulatok, karok szét, illetve gyermek felé tartása, kezek érintkezése, összeölelkezés) mellett az arc-szem-száj mimikájának is azonos érzelmeket kell tükröznie (mosoly, nevetés, szemek összekapcsolódása, meleg tekintet, lágy pillantások), a kimondott szavak tartalmával (örülünk, hogy itt vagy, szeretettel vártunk). Nem mindegy, hogyan beszélünk, mit mondunk, milyen metakommunikációs jeleket használunk. A pantomimika, a gesztusok szavak nélkül hordoznak információkat társaink számára. Minden kapcsolat felvételét nekünk, óvónőknek kell indítanunk, s az erre való igényünket minden oldalról – mozgás, beszéd, illat, hang, tapintás – meg kell erősítenünk. Ebben a kapcsolatban fejezzük ki vonzódásunkat, elfogadásunkat, bizalmunkat, szeretetünket a gyermek iránt. Ez mutat a gyermeknek példát, ad modellt saját érzelmeinek kinyilvánítására. Ezért fontos, hogy képesek legyünk tudatosan uralkodni mozgásunkon, a szituációknak megfelelően variálni a különböző mozdulatainkat úgy, hogy azok az adekvát érzelmeket megjelenítve jussanak el a „címzetthez”, a gyermekhez. Lényeges, hogy a közösségi értékekhez egyértelmű legyen a viszonyunk, a gyermekek érezzék, majd értsék, mit tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el. Mindez kifejezésre jut cselekedeteinkben, szavainkban. Így a gyerekek kezdetben érzelmileg, később belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, melyet számukra mi közvetítünk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvónő viselkedése. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Fontos, hogy a gyermekekkel szembeni magatartásunk határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes és őszinte legyen. Megértésre és toleranciára törekszünk, ezzel is mintát adunk a gyermekek egymás iránti tűrőképességének kialakulásához. A szokások, szabályok a közös élet nyugalmának, a gyermekek védettségének biztosítékai. Követeléseinkben figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, igyekezetét, igyekszünk igazságosan, differenciáltan, az egyéni sajátosságokhoz igazodni. A hatékony nevelés érdekében az óvodánk minden dolgozójának azonos elvek alapján kell bánnia a gyermekekkel. 21. oldal
Pedagógiai Program
Az egységes szemléletet pedagógiai önállóságunkra épülve valósítjuk meg. A testületből sugárzó szeretetteljes légkör pozitív minta a gyermekek számára. Az óvoda felnőtt közössége teremtheti csak meg a gyermekközösséget. Az óvodai nevelésben szakképzett dajkáink a pedagógiai munka közvetlen segítői, aktív részesei az egész napi nevelésnek, a tevékenységeknek, ezért a nevelési folyamatban igen fontos szerepük van. Éppúgy, mint az óvodapedagógusok, magatartásukkal, teljes lényükkel, beszédstílusukkal, öltözködésükkel hatást gyakorolnak a kisgyermekre. A dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert tudják, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. A gyermek helye a csoportban, gyermek - gyermek kapcsolat. A gyermekek pozitív kapcsolatai csak akkor alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportjukban, és így lesznek a közösség aktív, kezdeményező tagjai. Ahhoz, hogy a gyermekek megtalálják helyüket a csoportban az óvónő közvetítése szükséges. Ezért fontos, hogy az egyes gyermekekkel személyes kapcsolatot alakítsunk ki. A gyermeknek tapasztalnia kell, hogy őt - ugyanúgy, mint a többieket számon tartjuk. Örömmel üdvözlünk minden érkező gyermeket, a hiányzókat is figyelemmel kísérjük. A személyiség közösségi vonásait erősítjük. Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást, figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyermek helyzetébe. Ez elősegíti, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként élje meg önmagát, hogy az „én és a másik”elkülönüljön. A gyermekek modellként nem csak felnőttet, hanem gyermeket is elfogadnak. Ezért a kiemelkedő szociális státuszú gyermekek fontos szerepet töltenek be, mert szokás-, hagyomány- és véleményformáló hatásukkal közvetítenek a felnőtt és a gyermekcsoport között. A kortársi kapcsolatok olyan tapasztalatokhoz juttatják a gyermekeket, hogy jó együtt lenni, tevékenykedni, és képessé válnak a kapcsolatok megteremtésére is. Így érhetjük csak el, hogy a gyermek a közösségnek határozott egyéniséggel, képességekkel rendelkező tagja legyen, aki számára öröm és büszkeség, ha képességeit a csoport érdekében is felhasználhatja. A gyermek és az óvónő közötti jó kapcsolat, az ebből adódó biztonságérzet egyengeti a gyermek útját a többi gyermek felé. Ébresztgetjük, fejlesztjük egymás iránti érdeklődésüket. Segítjük, támogatjuk az egymáshoz közeledő gyermekek együttes tevékenységét, mindenekelőtt játékukat. A visszahúzódó gyermekeket is igyekszünk közel hozni társaikhoz. Gondoskodunk együttes élményekről, örömökről, amelyek felébresztik egymás iránti rokonszenvüket. A kapcsolatok alakulását nem erőltetjük. Arra törekszünk, hogy lehetőleg maguk oldják meg egymás közötti konfliktusaikat, illetve megvigasztalják sírós, bánatos társaikat, szükség esetén segítsenek egymásnak. A konfliktus elhárítására, megoldására csak akkor vállalkozunk, ha sérelem vagy fizikai fájdalom veszélyezteti a gyermeket, és azt önmaga nem képes elhárítani. Fontos, hogy minden gyermek belátásból, érzelmi elfogadásból megtanulja saját akaratát alávetni másokénak.
22. oldal
Pedagógiai Program
A gyermekek egymás közötti beszélgetését - ami az erősödő kapcsolatok jele azzal támogatjuk, segítjük, hogy olyan helyzeteket teremtünk, ahol a gyermekek elmesélhetik egymásnak, óvónőjüknek élményeiket, az éppen akkor őket foglalkoztató gondolataikat. A gyermekbarátságok kialakulását segítjük, támogatjuk mivel ez a közösség összekovácsolódása szempontjából sokat jelent.
* Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységeknek. A gyermekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása a tevékenységek rendszerében valósul meg. A tevékenységeket - melyet érdeklődésüknek megfelelően választanak - úgy szervezzük, hogy az erősítse együvé tartozásukat, a közösen végzett munka örömét, a gyermekek közti társas kapcsolatok fejlődését. Arra törekszünk, hogy minél gazdagabb lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek a sokszínű tevékenységekre, a társas együttműködésre, a szerepvállalásra, élményszerzésre, amelyben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az így megszervezett játéklehetőségek során jól tudjuk alkalmazni az egyéni bánásmód elvét, a differenciált fejlesztést. Rendszeresen szervezünk közös élményt nyújtó sétákat, kirándulásokat, amelyekkel a játék tartalmát gazdagítjuk, és ahol módjuk van a gyermekeknek a megismerésre, a tapasztalatszerzésre. Lehetőséget biztosítunk az óvodán kívüli élmények feldolgozására. Megteremtjük a közös és az egyéni foglalkozások, valamint a játék zavartalanságának feltételeit. Ezeken a programokon megismerkednek az óvoda szűkebb és tágabb környezetével is, amelyek erősítik a szülőföldhöz való kötődésüket. A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak alakulásához olyan közös együttléteket, tevékenységeket biztosítunk, melyek során átélhetik az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, az őszinteség, a figyelmesség érzését. Eközben fejlődik akaratuk, önállóságuk, kitartásuk, önfegyelmük, feladat- és szabálytudatuk.
* A reális énkép, a tolerancia, a különbözőség elfogadásának, tiszteletének kialakítása, a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása, bővítése Gyermekeink különböző családi háttérrel különböző közösségekben élnek. Többen tagjai lehetnek különféle nemzetiségeknek, szüleik által vallási felekezeteknek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek. A gyermekek az óvodában is tagjai egy óvodai csoportnak, a fejlesztési folyamatban pedig gyakran egy-egy kisebb csoportnak, valamint a teljes óvodai közösségnek. A későbbiek során személyes kapcsolataik egyre inkább átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba és közösségekbe, és ezekben megtalálják helyüket, képességeiket és szociális motívumaikat kell fejlesztenünk.
23. oldal
Pedagógiai Program
A személyiség, az én kialakulásának alapfeltétele a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel való optimális kapcsolat, melyben a gyermekek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteikkel is közreműködnek. Az éntudat fejlődésében a 3 - 8 éves szakasz kiemelkedő jelentőségű. A 3 - 4 évesekre jellemző agresszív magatartástól az óvodáskor végére eljut a kezdeményező, együttműködő szociális magatartás, viselkedés szintjére. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodáskorban az utánzás, a mintakövetés. A felnőtt, majd a társak szociális viselkedését érzelmi indíttatásból veszik át a gyermekek. Ez a minta egyre jobban kiteljesedik, mely megnyilvánul játékukban, egész magatartásukban. Az én-kép kialakítása során képesek lesznek felmérni saját helyzetüket a csoportban, készek társaikkal való együttműködésre, azok akaratának elfogadására, képesek az önálló helyzetmegoldásra, a konfliktushelyzet kivédésére felnőtt segítsége nélkül. Fontos, hogy elfogadják társaik esetleg a többiektől eltérő viselkedését, beszédét, szokatlan kívánságait, különleges állapotát. Általában ezekre a gyermekekre jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás. Ez abban nyilvánul meg, hogy néha túlságosan bizalmasak, máskor hirtelen indulatossá válnak, a kudarc agressziót vált ki belőlük. Célunk e két szélsőséges magatartás egymáshoz közelítése egy optimális közép felé. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a másság alapját, mint a szegényesebb, gondozatlanabb külső, alacsony értelmi színvonal, nehezen szocializálhatóság. Környezetükben nincs elegendő olyan modell, amely számottevő pozitív értéket képviselne, közvetítene. Óvodásaink között kis létszámban idegen anyanyelvű gyermekek is vannak. Az óvodai közegben lehetőség van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Itt lehet a különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelni a gyermekeket. Az óvodai nevelés alapvető feladata, hogy a gyermekek számára közvetítse, megalapozza és kialakítsa a kapcsolattartás alapvető normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat. Ez akkor hatékony, ha meghatározzuk az együttélés szokásait, szabályait. Segítjük a szocializációs folyamatot, amikor a gyermekek megtanulják megismerni önmagukat, környezetüket, elsajátítják az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedési módokat. Fontos a mi példamutatásunk, hiszen a gyermekek viselkedése alapvetően függ a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyától. Elfogadó, segítő, támogató attitűdünkkel, szeretetteljes magatartásunkkal meleg, barátságos, biztonságot nyújtó légkört teremtünk. Segítjük a gyermekeket érzelmeik megjelenítésében, amivel ők maguk is követendő példát mutatnak. Fontos, hogy a gyermekek figyeljenek társaik és a felnőttek munkáira, alkotásaira, tapintatosan viselkedjenek egymással, nyilvánítsák ki társaik iránt érzett megbecsülésüket. A közösség magatartás-szabályozó hatása érvényesül, amikor a gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, megszokják, hogy részei az egésznek, amelyben nem feltétlenül az ő akaratuk érvényesül. Gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor vágyaikat, kívánságaikat csak pajtásaik sérelmére érvényesíthetik. Ezért lényeges, hogy megtanulják türelmesen kivárni a kellő pillanatot. Leginkább a társak által közvetített jó példa hat ösztönzően a gyermekek önfékező és önszabályozó magatartásának kialakításához. 24. oldal
Pedagógiai Program
Az óvodai élet során a gyermekek gyakran szembesülnek saját képességeikkel, kialakul önértékelésük, fejlődik kudarctűrésük Az óvodai nevelésben a viselkedési normák belsővé válása kiemelt feladatunk. * Különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése A társas kapcsolatok alapját a családban kialakított viselkedés-szokások adják. A család azonban csak abban az esetben válik közösségé, ha annak megbecsült tagja a gyermek. A magányos, periférikus helyzetben lévő gyermekeknek nincs személyes kapcsolatuk, nem tudnak kontaktust teremteni. A pozitív kapcsolatteremtés kialakításában a család mellett az óvodának is jelentős szerepe van. Az óvoda megfelelően tudja kompenzálni a kedvezőtlen családi körülményekből fakadó hátrányokat. Pl.: családi gondoskodás hiánya, szeretethiány, ingerszegény környezet, következetlen nevelés, alacsony követelményű nevelés. Az elkényeztetett, elhanyagolt, veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamilyen területen elmaradást mutató gyermekekkel fokozottan törődünk, mely nem megkülönböztetett bánásmódban jut kifejezésre. Azt pótoljuk, amiben hiányt szenvedtek. Azokat a játékhelyzeteket, személyes kapcsolatokat, érzelmi biztonságot, amelyekhez nem jutottak hozzá. Ezek a gyermekek különös figyelmet igényelnek az óvodapedagógusoktól. Játékidőben ezekkel a gyermekekkel külön foglalkozunk, differenciáltan fejlesztjük őket. A kiemelkedő képességű gyermekekre is külön figyelmet fordítunk. Az óvoda szokás- és szabályrendszerének keretein belül lehetőséget biztosítunk az önkifejező és önérvényesítő törekvéseikhez. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. A sajátos nevelési igényű gyermekek az érzelmi támaszt nyújtó bizalmat és a gyermekek iránti megbecsülést sugárzó kiegyensúlyozott óvodai légkörben nyitottabbá válnak, biztonságban érzik magukat. Csak ilyen légkörben tudják valóban kibontakoztatni képességeiket.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
A gyermekek szívesen járnak óvodába. Örömmel játszanak együtt, képesek az együttműködésre más játszócsoportbeli gyerekekkel. A közös tevékenységek aktív, érdeklődő résztvevői. Elfogadják az adott tevékenységhez szükséges megfelelő magatartásformát. Alkalmazzák a kulturált viselkedés, az udvariasság szabályait (felnőttel és gyerekkel szemben egyaránt). Érdeklődnek egymás iránt és a környezetükben élők iránt. A felnőttek és egymás mondanivalóját türelemmel meghallgatják. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival. Vigyáznak munkájuk eredményeire.
25. oldal
Pedagógiai Program
Igénylik a helyes viselkedés szabályainak betartását, figyelmeztetik egymást a szabály megszegése esetén. Szívesen dolgoznak a közösségért, örülnek közösen elért sikereiknek. Konfliktus helyzetben képesek egyezkedni. Társaikkal türelmesebbek. Megértik az alapvető metakommunikációs jelzéseket (elismerés, nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság). Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. Önként segítenek egymásnak, és a kisebbeknek. Kialakult kudarctűrő képességük. A megkezdett munkát, a vállalt feladatot felelősséggel elvégzik akkor is, ha nehézséget jelent, vagy érdeklődésüket már nem köti le. Képesek együttműködni a feladat elvégzésében. Elfogadják a tennivalótól függő alá-, fölé-, és mellérendelési viszonyokat.
26. oldal
Pedagógiai Program
ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS Célunk: A gyermekek - saját fejlődési üteméhez mért - értelmi képességeinek, kreativitásának fejlesztésével a személyiségük fejlődésének elősegítése. Feladatok: Az értelmi képességek fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer megteremtése. Az érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a gyermekek életkori sajátosságaira építve. Változatos tevékenységek biztosításán keresztül tapasztalatok és ismeretek nyújtása a természeti és társadalmi környezetről. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak bővítése, rendszerezése. A kulturális és nyelvi hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása differenciált bánásmód alkalmazásával. A sikeres iskolai élet megkezdéséhez szükséges logikus, problémamegoldó gondolkodás, kifejezőkészség kialakítása, a tanulási képességek megalapozása. A fejlődés várható eredménye: Lásd tevékenységi formáknál.
ANYANYELVI NEVELÉS „Mi ezt a nyelvet szeretni tartozunk, ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is, mert a mienk.” /Kazinczy Ferenc/ A gyermek anyanyelve a környező valóság megismerésének folyamatában, vele kölcsönhatásban fejlődik. A valóság egyes elemeit megismerve, jellemzőit megkülönböztetve a gyermek elsajátítja azok jeleit, megnevezi a tárgyakat, jelenségeket. A gyermek aktivitásától függően változó a megismerési folyamat, és az anyanyelv elsajátításának üteme. Az anyanyelv elsajátításának egyik mutatója a nyelvi eszközök gazdagsága egy téma szóbeli kifejezésében. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelés egészében jelen van. A kisgyermek személyisége az anyanyelv által fejlődik a legjobban. Beszéde a legalapvetőbb eszköze a környezetével való érintkezésnek, az önkifejezésnek, gondolkodásának. A beszéd által bővülnek tapasztalatai, ismeretei, erősödik az önbizalma, biztonságérzete, mélyebbé válnak érzelmei, fejlődnek társas kapcsolatai. A gyermek beszédfejlődésének első színtere a család. A különböző otthoni környezetből óvodába kerülő gyermekek a beszédfejlődés terén nagy különbségeket mutathatnak. Mire iskolába mennek, mindent el kell követnünk, hogy az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérjék. A gyermek óvodába érkezésétől távozásáig számtalan lehetőség van a fejlesztésre. A család megismerése, a családdal való folyamatos kapcsolattartás rendkívül fontos. 27. oldal
Pedagógiai Program
Tudnunk, ismernünk kell, hogy a gyermek milyen környezetből indul el, miért épp olyan a gyermek amilyen. Éppen ezért is nagyon fontos, hogy még a gyermek óvodába kerülése előtt ismerjük meg otthoni környezetét. Ahhoz, hogy az óvodai anyanyelvi nevelést tudatosan tervezzük, először az előzményeket, a hátteret kell megismernünk. Normális esetben a helyes beszédpéldát az óvodába kerülés előtt a család nyújtja. A szeretetteljes, beszédre ösztönző, odafigyelő környezet - ahol kérdezhet, kérdéseire kielégítő válaszokat kap, elmondhatja a gondolatait, véleményét - pozitívan hat beszédfejlődésére. A fentiekből jól kitűnik, hogy az óvodában differenciáltan kell foglalkoznunk az anyanyelvi szempontból hátrányos, illetve fejlettebb gyermekekkel. A feladatokat az éves nevelési tervben jelenítjük meg. Célunk: Az életkornak megfelelő nyelvi kifejező készség és kapcsolatteremtő képesség kialakítása. A családi nevelést kiegészítve az esetleges hátrányok kompenzálása, az egyéni fejlesztés biztosítása. Feladatok: Az óvónő modell szerepéből adódó feladatok Az óvónő és a gyermek kapcsolatából adódó feladatok A család szerepének figyelembevétele „Valamennyien a nyelv munkásai vagyunk. A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy ez az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?” /Hernádi Sándor/
* Az óvónő modell szerepéből adódó feladatok Az anyanyelvi nevelés éppen olyan tudatosságot kíván tőlünk, mint minden más nevelői tevékenység. A gyermek az anyanyelvet utánzás révén sajátítja el, és ebben döntő a 3-6 éves kor. A gyermekek életük nagy részét az óvodai környezetben töltik. Ez a tény komoly felelősséget hárít mindazokra, akik a kisgyermek közvetlen környezetét alkotják, így ránk, óvónőkre is. A pedagógus teljes személyiségével hat a gyermekre, ő a minta, az élő példa. Elsősorban az óvónő szép, magyar beszéde hat, az ő beszédének példája nyomán fejlődik, csiszolódik, szépül a gyermek beszéde. Ezért fontos, hogy beszédünk követésre méltó, igényes, érthető, mondatszerkesztésünk egyszerű, tagolt, de változatos legyen. A dinamika és az akusztika eszközeit használva tudjuk szemléletessé tenni beszédünket. Igyekszünk változatosan használni a verbális és a nem verbális eszközöket. Természetes hangon beszélünk, a közlés tartalmához igazítjuk a hangerőt. A halk tónusú beszéd nyugodt légkört teremt, és a gyermekek is ezt a példát követik.
28. oldal
Pedagógiai Program
Az óvónőhöz és egymáshoz való ragaszkodásuk oldott hangulatot eredményez, és ennek hatására szívesen és bátran közlik gondolataikat. Kérdéseinkkel fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, beszédre ösztönözzük őket. Szem előtt tartjuk, hogy a kommunikáció a nevelésben kétoldalú. Csak úgy végezhetünk eredményes munkát, ha az óvodások a folyosón és az udvaron, a dadus nénitől és a konyhai dolgozóktól, a többi óvodástól és természetesen tőlünk, óvónőktől is helyes és szép beszédet hallanak.
* Az óvónő és a gyermek kapcsolatából adódó feladatok Sok alkalmat biztosítunk a gyermekeknek arra, hogy velünk és egymással is igényük szerint, közvetlenül, sokat beszélgessenek. Csakis az érzelmi nevelés, az óvónő és a gyermekek közötti szoros kötődés által érhetjük el az anyanyelv megfelelő szintű elsajátíttatását. A barátságos, szeretetteljes légkör, a megfelelő, demokratikus stílus elősegíti a gyermekek gátlásmentes megnyilatkozásait. Az érzelmileg kiegyensúlyozott csoportban a gyermekek szívesebben beszélnek. A spontán adódó beszédhelyzeteket igyekszünk hatékonyan kihasználni. Erre az állandó „készenléti állapotra” tudatosan készülünk. Alkalmazkodunk a gyermekek életkori és egyéni beszédsajátosságaihoz. A nap bármely szakában beszélgetéseket kezdeményezünk az egyes gyermekekkel, kisebb csoportokkal. Ilyenkor a hallgatag gyermekeket is könnyebben be tudjuk kapcsolni a beszélgetésbe. Dicsérjük, buzdítjuk a félénkebb, gátlásosabb gyermekeket. Fontos, hogy ezeket a beszélgetéseket a gyermek korától, igényétől függően testi érintés, fizikai „közeledés” kísérje. Bővítjük a gyermek szókincsét, fejlesztjük a beszédmegértést, a beszédtechnikát, a helyes kiejtést gyakoroljuk. Elkerüljük a direkt fejlesztő alkalmakat. Figyelünk arra, hogy ne vegyük el a gyermekek beszédkedvét állandó javítgatással, figyelmeztetésekkel. Tapintattal, türelemmel helyesbítjük az eltérő raghasználatot, a mondatszerkesztési hibákat. Beszédfejlődésüket folyamatosan megfigyeljük, rögzítjük tapasztalatainkat, észrevételeinket. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek figyelmesen és türelmesen hallgassák meg egymás mondanivalóját. Kérdéseikre mindig válaszolunk. A beszédhibák kiszűrésénél a logopédus segítségét kérjük. * A család szerepének figyelembevétele A nyelvi-kommunikációs nevelést a családdal együtt közösen végezhetjük eredményesen. A közös munkánk eredményétől függ, hogy sikeres, vagy sikertelen lesz-e a gyermek iskolakezdése, és hogy az őt körülvevő világot hogyan ismerte meg. Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család, ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a család anyanyelvi kultúráját, világosan lássuk a gyermek beszédjellemzőinek hátterét (anamnézis, családlátogatás, környezettanulmány). Felhívjuk a szülők figyelmét a beszélgetések, a beszélgetésekkel kísért együttes tevékenységek hatására, melyek a gyermek értelmi és érzelmi fejlődését serkentik, a gyermek és a szülő kapcsolatát erősítik. 29. oldal
Pedagógiai Program
Ismertetjük a szülőkkel a gyermekükről szerzett óvodai tapasztalatainkat, tájékoztatjuk őket az óvodában folyó anyanyelvi nevelés céljáról, feladatairól, hogy otthon a családban is segíteni tudják gyermekük anyanyelvi fejlődését. Tevékenyen és türelmesen veszünk részt a szülők szemléletének formálásában, a beszédhibás gyermekekkel való helyes bánásmód kialakításában. Az óvodai beszédfejlesztés színterei:
Játék Nyelvi játékok Verselés, mesélés Bábozás, dramatizálás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Érzelmi nevelés Egészséges életmód - gondozás Munka jellegű tevékenységek A környező világ tevékeny megismerése Mozgás - testi nevelés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Játék Az óvodai társas kapcsolatok, amelyek a játék során alakulnak ki, természetes módon fejlesztik a beszédet. Nemcsak viselkedésében, hanem beszédben is alkalmazkodnia kell a gyermeknek társaihoz. A játék során gyakorolhatja a különböző beszédhelyzeteket, beszédmódokat, nyelvi eszközöket. Beszédének segítségével közölheti társaival élményeit, gondolatait, tapasztalatait. A beszéd fejlesztésében nagy jelentősége van a gyermekekkel folytatott kötetlen beszélgetésnek, melyre kiváló alkalom adódik a játékidő alatt. Különösen sok lehetőség van az egyéni beszélgetésre. Ebből többnyire csoportos beszélgetés lesz, hiszen a közelben játszók is szívesen bekapcsolódnak. Külön tudunk foglalkozni ilyenkor a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A szerepjáték kedvezően hat a dialógus, mint beszédforma alakulására. A közös öröm, a közös tevékenység összekovácsolja a csoport tagjait, a baráti kapcsolatok során szívesen beszélgetnek egymással, s ezáltal a beszédkészségük is fejlődik. A felszabadult játék közben a beszédben gátlásos, csendes, visszahúzódó gyermek is könnyebben feloldódik, megszólal. Igyekszünk játékukat mindig úgy irányítani, hogy közben beszéljenek, mondják el, hogy mit csinálnak. Mi magunk is bekapcsolódunk a gyermekek játékába, az eljátszott szereppel, a megnyilvánulásainkkal, a megfelelő nyelvi formák alkalmazásával, metakommunikatív módon mintát kínálunk a gyermekeknek. Ezzel színesebbé válik a gyermekek tevékenysége, kiteljesedik a szerep.
30. oldal
Pedagógiai Program
Nyelvi játékok Célja: a közvetlen beszédfejlesztés a játék módszerivel, eszközeivel. Nagyon jó, szórakoztató játék lehet a nyelvi játék, de csak akkor, ha nem unalmas nyelvhasználati gyakorlat. Már kiscsoportos kortól, fokozatosan alkalmazzuk. Igazából akkor hatékony, ha szakértelemmel, tudatosan, következetesen, rendszeresen használjuk munkánkban. Elengedhetetlen az előzetes terv, illetve az értékelés készítése. A nap bármely szakában, bármely tevékenységnél alkalmazhatjuk. Mivel egyre több nyelvi játékot tartalmazó gyűjtemény hozzáférhető, a választás az óvónő elképzelésén, igényességén, tudatosságán is múlik. A gyermekek könnyen megszeretik, később maguk is kezdeményezik ezeket a játékokat. Az óvónő türelme, következetessége azonban itt is elengedhetetlen szempont. Nem a mennyiséget, inkább a minőséget, és mindenek előtt a gyermekeket tartjuk szem előtt. Az ő érdeklődésük és az adott alkalom határozza meg az időtartamot is. Ajánlott egy fejlesztési területen belül 3-4 játékkal készülni, de az adott szituációhoz, illetve gyermekekhez alkalmazkodva döntünk az éppen megvalósított 1-2 játék mellett. Az anyanyelvi nevelés tervét ajánlatos előre, de rugalmasan megtervezni.
Verselés, mesélés Az irodalmi nevelés az anyanyelvi fejlesztés legszélesebb körű tárháza, nagymértékben hozzájárul egész személyiségük, lelki életük gazdagodásához is. Az irodalmi nevelés közege a nyelv. Emberi kapcsolatokra épít, erkölcsi tartalmat közvetít, oldja a gyermek szorongását, fejleszti a belső képteremtés képességét. Az irodalmi neveléssel gyarapíthatjuk a gyermek szókészletét, elsajátíthat különböző stiláris eszközöket. Fejleszti a nyelvi emlékezetet, lehetőséget ad az összefüggő- és a párbeszéd gyakorlására. A magyar népi mondókák, találós kérdések, szólások, népmesék a magyar írók, költők versei, meséi hatékony eszközei anyanyelvünk elsajátításának. A ritmikus szövegnek, a vers tanulásának, gyakorlásának jótékony hatása van a kifejezőkészség fejlesztése mellett a beszéd összetevőinek belső szerveződésére is. Meghatározó az óvónő közvetítő szerepe (választás, előadásmód, stb.) Éppen ezért nagyon fontos a tudatos tervezés, a repertoár állandó bővítése. Lényeges, hogy legyen a „tarsolyunkban” olyan mese, mondóka, amit az adott szituációban frappánsan alkalmazhatunk. Mindennap mesélünk. A pihenés előtti mesélés fontosságát külön hangsúlyozzuk. Ezeknek a meséknek a kiválasztása is tudatosan történik. Hangulati hatása nagyon fontos, valóban nyugtassa, a pihenőre készítse fel a csoportot. Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek minél többet meséljenek önállóan, akár otthon, illetve az óvodában megismert mesét, akár kitalált történeteket. Azok a gyermekek, akik folyamatosan sok szép mesét hallgathatnak, szívesen mondanak önállóan is egy-egy mesét. A mese szókincse beépül a gyermekek nyelvébe, pontosabb megfigyelésekre, színesebb nyelvi fordulatokra, merészebb képzeletre ösztönzi őket.
31. oldal
Pedagógiai Program
Beszéd közben használják a mesében megismert szavakat, utánozzák a mesék pozitív hőseit. A mesekiegészítés is jól beszéltet. A gyermek továbbszövi, folytatja az általunk megkezdett gondolatsort, felhasználja a tőlünk hallott szavakat. Segítik ebben a már eddig ismert mesék egyes mozzanatai, fordulatai, amelyek mozgósítják fantáziáját. A mesekiegészítésben számtalan variáció lehetséges, a gyermekek többféleképpen kapcsolódó gondolatsort alakíthatnak ki. Ez azonban nehezebb a mesemondásnál, mert nem előzte meg látott, hallott, átélt közvetlen élmény, csupán az általunk elkezdett történetet kell kiegészíteniük képzeletükre, illetve korábban szerzett tapasztalatokra, élményekre támaszkodva.
Bábozás, dramatizálás Az irodalmi alkotások érzelmileg hatással vannak a gyermekekre, szívesen bábozzák, dramatizálják azokat. Ha szabadon, saját elképzeléseik szerint játszhatnak, akkor sokszor és örömmel fognak bábozni, dramatizálni. Eleinte az óvónő segítsége, útmutatása igen fontos. Bábozás közben gyakorolják az elbeszélő és a párbeszédes formákat, felismerik, hogy miképpen lehet bánni a hangjukkal. Érzelmeiket a hang segítségével fejezik ki. A bátor, tagolt beszédre szoktatásban is sokat segít a báb. Kitalálnak mesét a bábokhoz, vagy felhasználják az ismert meséket. Így a beszéddel párhuzamosan fejlődik képzeletük, emlékezetük, gondolkodásuk is. A báb segítségével a hallgatag gyermek is könnyebben megszólal. A dramatizálás a kommunikációs nevelés egyik legjobb, legeredményesebb formája. Beszédfegyelemre is nevel, hiszen a dramatizálás során már kiscsoportban kialakul az a tudat, hogy a másik gyermeket végig kell hallgatni, megvárni, amíg befejezi mondanivalóját. A mindig elérhető helyen lévő eszközök inspirálóak a gyermekek számára. A bábozásnak és a dramatizálásnak jelentős pszichológiai hatása van az anyanyelvi fejlődésre, a beszédre.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelés az önkifejezésnek egy újabb lehetőségét fejleszti. A zenei nevelés konkrét célja megegyezik az anyanyelvi nevelésével: a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés dallama, a ritmus, a tempóváltás gyakorlása. A gyermek szókincsét bővítik a zenei nevelésben előforduló fogalompárok, a dalokban, mondókákban előforduló régies vagy tájnyelvi szavak. A mondókák elősegítik a ritmikus szövegekben ismétlődő beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, és a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. A népi körjátékok, a kiszámolók, a váltakozó megszólalásra lehetőséget nyújtó felelgetős játékok remek alkalmat adnak a beszédritmus és a mondathangsúly fejlesztésére.
32. oldal
Pedagógiai Program
Érzelmi nevelés A nyugodt, kiegyensúlyozottságot sugalló óvodai környezet pozitívan hat a gyermekek beszédfejlődésére. Ilyen közegben a gyermekek könnyebben megnyílnak, keresik a kommunikáció lehetőségét. A különböző társas kapcsolatok (felnőtt - gyermek, egy - egy gyermek, kisebb gyermekcsoportok) más - más beszédszituációt jelentenek. A párbeszédek különböző formái, az udvariassági szokások, beszédformulák megannyi lehetőség az óvónő és a gyermekek számára. Különösen fontos a közösség alakulásában -így a kultúrált beszédpélda adásábanaz óvónő szerepe. Példát mutatunk arra, hogy milyen változatos formákban lehet megfogalmazni a határozott, de udvarias utasításokat, hogyan lehet kérni, illetve tapintatosan elutasítani. Kiemelkedő a felnőtt - felnőtt beszédkapcsolatának mintaértéke is.
Gondozás Gondozás közben az óvónő és a gyermek között olyan intim szféra alakul ki, ahol a differenciálást, az egyéni bánásmódot, és ezzel együtt a fejlesztést hatékonyan lehet alkalmazni. A gondozási műveletek jó alkalmat teremtenek a párbeszéd kialakítására. A szókincsbővítésnek itt is számtalan lehetősége van: különböző testrészek, tisztálkodási eszközök, ruhadarabok megnevezése, stb. Nagyon jó lehetőség még az étkezések alatti beszélgetés. Ilyenkor elmesélik egymásnak tapasztalataikat, élményeiket. Megbeszéljük mi miből készült, új fogalmakkal ismerkedhetnek meg. A gondozás közben folytatott beszélgetések elősegítik a gyermekekkel való jó kapcsolat kialakítását, fokozzák a gyermekek jó óvodai közérzetét, nyitottságukat a kapcsolatteremtésre. Igyekszünk a dajkákkal együtt tudatosan építeni erre a lehetőségre, kihasználni ezen alkalmak egyedülállóságát. Figyelünk arra, hogy a tapintatos, szeretetteljes közeledésünk a beszédünkben is megnyilvánuljon.
Munka jellegű tevékenységek Akár egyéni, akár közösen végzett munkáról van szó, a közös kapcsolattartás a beszéden keresztül (óvónővel, gyermekkel) nélkülözhetetlen feltétel. A pontos utasítások adása, a közlés, az értékelés különböző formái segítik a gyermekek hatékony beszédfejlesztését, bővítik a nyelvhasználat területeit. Jól megtervezett kérdésekkel, tudatosan irányított beszélgetéssel serkentjük a gyermekeket a közlésre. Így nemcsak gondolkodásuk fejlődik, hanem szókincsük, kérdés- és a kommunikációs kultúrájuk is. A munka közben kialakult jóízű beszélgetésnek hangulatában és közösségformáló hatásában is nagy jelentősége van.
33. oldal
Pedagógiai Program
A környező világ tevékeny megismerése Ezen elnevezés hangsúlyozottsága a tevékenységet jelöli meg fő motívumnak. A megfelelő élményeket, tapasztalatokat nyújtó óvodai és tágabb környezet az anyanyelvi fejlesztés egyik legnagyobb lehetősége. Az óvoda tevékenységrendszere és a beszédes légkör között összefüggés van. Gondoskodunk arról, hogy a gyermekeknek minél több élményben legyen részük. Arról beszélnek a legszívesebben, arra emlékeznek a legjobban, amivel kapcsolatban személyes élményük volt. Egybehangzó tapasztalat, hogy a gyermekek beszédre motiváltabbak egy-egy jól sikerült közös kirándulás, játék vagy valamilyen pozitív óvodai élmény hatására. Nagyon fontos, hogy egyetlen élmény se maradjon feldolgozatlanul. A tartalmas, közösen vagy kisebb csoportokban gyűjtött tapasztalatok, élmények inspirálóan hatnak a gyermekek szóbeli megnyilvánulásaira. A környező világ jelenségei, tárgyai, ezek összefüggései gondolkodásra, majd beszédre ösztönzik a gyermekeket. Nélkülözhetetlen az óvónő tudatos figyelme, türelme, rugalmassága. A spontán adódó alkalmak kihasználása sem valósulhat meg tervezés nélkül.
Mozgás - testi nevelés A beszéd a legfinomabban összerendezett mozgás. A gyermeki beszéd- és mozgásfejlődés közötti összefüggés jól érzékelhető. A biztonságos, kellően összerendezett mozgású gyermek beszédfejlettsége általában magasabb szintű, mint bizonytalanabb társaié. Éppen ezért különösen nagy gondot fordítunk ezek együttes fejlesztésére. Akár a testnevelés foglalkozásokon, akár a mindennapi testnevelés folyamán a gyermekek pontos, határozott szóbeli közlés alapján hajtják végre a különböző mozgásformákat. Talán egyetlen terület sem követeli meg annyira a rövid, célratörő fogalmazásmódot, mint a testnevelés. A gyermekek szókincse olyan szakkifejezésekkel bővül, amelyek gyakorlással párosítva rövid idő alatt rögzülnek, a későbbiekben aktív szókincsüket is gazdagítja. Igyekszünk mellőzni a túlzásba vitt felszólító módot, és a megszokott hangerővel és hangmagassággal beszélni. Kitűnő lehetőség adódik a különböző légző gyakorlatok végzésére, gyakoroltatására.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A különböző élmények, érzelmek, gondolatok kifejezésmódjának egyik lehetősége a nyelvi és a képi megfogalmazás. A kettő kölcsönösen hat egymásra, miközben fejlődik a gyermekek gondolkodása, kifejezőkészsége. Mindkét közlési mód szubjektív, számtalan benyomás, tapasztalat, érzelem befolyásolja. Sokszor a gyermek, amit nem tud, nem mer, nem akar megfogalmazni szóban, azt ábrázolásmódjában jeleníti meg. Legtöbbet talán ábrázolás közben beszélnek, magyaráznak.
34. oldal
Pedagógiai Program
A felszabadult, nyugodt légkörben ábrázoló, tevékenykedő gyermekek általában folyamatosan beszélnek, a tevékenység segíti gondolataik közlését. Kötetlen beszélgetések, párbeszédek formájában kicserélhetik gondolataikat. Érdeklődéssel fordulnak az óvónőhöz, segítséget kérnek. Szóval egészítik ki azt, amit a munkájukban szerettek volna ábrázolni. Kérdéseinkkel tovább ösztönözhetjük őket gondolataik megfogalmazására.
* A logopédus kapcsolata az óvodapedagógusokkal: A nevelést segítő logopédus a szülők egyetértésével a nevelési év elején elvégzi az ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését. A felmérés eredményeiről, az otthoni feladatokról a szülők tájékoztatást kapnak. Megfigyeléseink és tapasztalataink alapján felhívjuk a logopédus figyelmét a fejlesztésre szoruló gyermekekre. Folyamatosan megbeszéljük az eredményeket, a problémákat, az esetleges kudarcokat, és az útmutatásai szerint segítjük a gyermekek fejlesztését. Már kiscsoportban is egyre több a beszédhibás gyermek, akiknek már ebben a korban logopédiai ellátásra lenne szüksége. Jelenleg csak a nagyon rászoruló, iskola előtt álló gyermekekkel tudnak foglalkozni. A többi korcsoportból, komoly beszédhiba esetén csak megüresedés után kerülhetnek be a gyermekek fejlesztésre.
A beszédkészség, anyanyelvi fejlettségi szint vizsgálatához ajánlott mérési anyag: -
A beszédkészség vizsgálat feladatai Nagy József: DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) Dr. Goósy Mária: GMP – teszt Egyéni fejlődést nyomon követő mérési lapok
Ajánlott irodalom az anyanyelvi nevelés tervezéséhez, megvalósításához: -
Montágh Imre: Mondd ki szépen - Móra Kiadó 1987. Balogh - Becsei - Dancsóné - Vargáné: Anyanyelvi kommunikációs képességfejlelsztés - Ipszilon Kiadó - Békéscsaba - 1998. Zilahy Józsefné: Magyar népi mondókagyűjtemény kisgyermekek szórakoztatására Ákom - bákom - berkenye (Magyar népi gyermekköltészet) Móra Könyvkiadó - 1985. Pólya Miklósné: Anyanyelvi játékok gyűjteménye - PMPI - Bp. 1990. Sugárné Dr. Kádár Júlia: Nyelvi-kommunikációs gyakorlatrendszer 5 - 6 éves óvodások számára Vekerdy Iréne: Beszédhallást fejlesztő játékok - Szeged 1990. Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés - Múzsák Közművelődési Kiadó 1988. 35. oldal
Pedagógiai Program
-
Nyelvi-kommunikációs képesség fejlesztése nyelvi játékokkal az óvodában MPI - Nyíregyháza - 1992.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
A beszédhangokat tisztán ejtik. Összefüggően, folyamatosan beszélnek, szókincsük gazdag. Beszédük illeszkedik az anyanyelv szabályaihoz: viszonylag megfelelően használják a névutókat, névmásokat, igeidőket, igemódokat. Hangsúlyuk, hanglejtésük, hangerejük követi mondanivalójuk tartalmát. Használnak néhány metakommunikációs eszközt. Hosszabb-rövidebb történeteket, meséket tudnak elmesélni, és ebben követik a történések logikai, időbeli sorrendjét. Ismerik és használják a különböző beszédfordulatokat, amelyeket a megfelelő viselkedésformákhoz kapcsolnak. Türelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat. Szívesen játszanak különböző anyanyelvi játékokat, önmaguk is kezdeményezik ezeket.
36. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE NAPIREND A közösségi élet szerveződése a napirenden belül valósul meg. Biztosítja az egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéshez, fejlesztéshez szükséges feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. Lehetővé teszi az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő váltakozását. A napirendben a rendszeresen visszatérő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirendet úgy állítjuk össze, hogy az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság. Az óvodás gyermekek fő tevékenysége a játék, ezért a legtöbb időt a játék tölti ki. A napi gondozási és egyéb teendők a játék folyamatának csupán egy bizonyos idejű felfüggesztését jelentik. Így megszűnik a nap széttagoltsága, a gyermekek tömeges tevékenykedtetése, siettetése. Az Ida utcai óvodában a közös mosdót használó csoportok koordinálják napirendjüket. Javaslat a napirend összeállításához 630 - 1200 12 00 - 1300 00 30 13 - 15 15 30 - 1730
Folyamatos játéktevékenység folyamatos étkezés, önkiszolgálás testápolási teendők testmozgás tanulási lehetőségek kihasználása levegőzés, séta ebéd testápolási teendők pihenés, alvás mesével, altatóval folyamatos felkelés testápolási teendők folyamatos uzsonna Folyamatos játéktevékenység
HETIREND A hetirend a napirendhez hasonlóan elősegíti a folyamatosságot, a rendszerességet. Nyugalmat teremt a csoportban, lehetővé teszi a napi élet megszervezését. Összeállításánál igyekszünk rugalmasak és alkalmazkodóak lenni. Figyelünk arra, hogy megfelelő idő jusson a gyermeki tevékenységekre. A hetirend kialakítása minden csoportban az óvónők feladata, melynek elkészítésénél figyelembe veszik a többi csoport hetirendjét is. A tervezett tevékenységek szervezeti formái, időkeretei a "Tevékenységekben megvalósuló tanulás" című részben találhatóak. 37. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI JÁTÉK A játék, mint tevékenység, heterogén jellegű. A gyermekek sok különféle tevékenysége lehet elsődlegesen játék, sok tevékenységbe szövődhet be kísérő mozzanatként, de a leglényegesebb az, hogy nincs a gyermekeknek olyan élménye, amely ne válhatna bármikor egy játék kiindulásává. A gyermekek első éveiben a játék az elsődleges cselekvésforma, alaptevékenység. Az általános tevékenységvágy kifejeződésének tekinthető, és fontos funkciók begyakorlását szolgálja (pl. társas kapcsolatok). A kisgyermek egészséges személyiségfejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy hosszan, tartósan, napi rendszerességgel játszhasson, mert ezen keresztül ismerheti meg a világot, amely során a társadalomból, annak kultúrájából egyre többet érthet meg. Célunk: Olyan testi és lelki harmóniában élő gyermekek nevelése, akiknek a játékban teljesedik ki a személyiségük, és bátran kibontakoztatják vágyaikat, ötleteiket. Feladatok: A játék feltételeinek biztosítása: nyugodt, derűs légkör, megfelelő hely, idő, eszköz, élmények, tapasztalatok. A gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmának gazdagítása. Az óvónő játékvezetése
* A játék feltételeinek biztosítása A játékot befolyásolják mindazok a körülmények, események, amelyek között a gyermekek élnek. Ezért biztosítjuk a játék kialakulásának azon feltételeit, amelyek kedvezően hatnak a gyermekek játékkedvére, ösztönzik őket, és segítségükkel tartalmasabbá válhat a játék. Légkör: A felszabadult játékhoz nyugodt, derűs légkörre van szükség. Ennek egyik feltétele az óvónő védő szeretete, támogató, bátorító attitűdje, segítő és megértő gondoskodása, akihez bizalommal fordulhatnak a gyermekek. A nyugodt légkör feltétlenül szükséges a gyermekek kiegyensúlyozottságához, fejődésükhöz, valamint a játékra is közvetlenül hatással van. Ezt úgy biztosítjuk, hogy a gyermekek szabadon dönthetik el, kivel játszanak, milyen játékeszközöket választanak a játék megjelenítésére. Szabadon választhatnak helyet, és az időben sincs megkötés. Ezt a folyamatos napirenddel tesszük lehetővé. A nyugodt, kreatív légkör segíti a gyermekeket ötleteik megvalósításában, társaik meghallgatásával az alkotó együttműködés kialakításában. 38. oldal
Pedagógiai Program
Arra törekszünk, hogy gyakorolják a konfliktushelyzetek önálló megoldását, és feszélyezettség nélkül tudjanak önfeledten játszani. Figyelünk arra, hogy az egész nap folyamán játékuk tartalmas legyen. A magányosan játszó gyermekeknek segítünk a közös játékba bekapcsolódni. A gyermekek tapasztalatainak gazdagításával, a játékkedv fokozásával, az együttjátszás igényének felébresztésével serkentjük a közös játék kibontakozását, fejlődését. Hely: Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. Mindkét helyszín sajátos játékkörülményeket teremt a gyermekek számára. A különböző sajátosságokhoz igazodva teremtjük meg a feltételeket a nyugodt játékhoz. A játékfejlődés során eltérő módon gondoskodunk a játék helyéről. A gyakorló játék dominanciájának idején nagyobb mozgástérre van szükség, és a fokozott manipulációs igény miatt az eszközök rakosgatásához kényelmesebb helyet biztosítunk. Ahogy a szerepjáték témáinak köre bővül, úgy csökken a rakosgató, mozgásos játékok szerepe. Ekkor már a játék helyének kigondolása a játék szerves részévé válik. A játékhelyek kialakítása itt már a gyermekekkel együtt, közösen történik. A különböző játékok más-más helyet igényelnek. Állandó és ideiglenes játszóhelyeket alakítunk ki a gyermekek igényeinek figyelembevételével. A rajzolásnak, festésnek, gyurmázásnak állandó helye van a csoportszobában. Az ezekhez szükséges eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. Az építkezésnek, autózásnak is meghatározott nagy teret biztosítunk. A gyermekek nagyon szeretik a csoportszoba nyugalmasabb sarkait, helyeit. Szívesen játszanak itt, ezért lehetőséget nyújtunk számukra az úgynevezett „kuckók” létrehozására. A séták során gyűjtött tárgyak, termések, növények a kincseket őrző „természetsarokban” kapnak helyet, amelyeket a gyermekek alakítanak ki, rendeznek be az évszaknak megfelelően. A játékszereket és eszközöket úgy helyezzük el, hogy azok könnyen elérhetőek, áttekinthetőek legyenek, és felkeltsék a gyermekek érdeklődését. Tapintatosan, kedvesen segítjük őket a játékhely megválasztásában, hogy ne akadályozzák, ne zavarják egymást a játék elmélyültsége és tartóssága érdekében. Arra szoktatjuk őket, hogy önállóan alakítsák ki maguknak a játékhoz szükséges helyet, ha kell, alakítsák át a csoportszobát. A játék befejezése után a bútorokat rendezzék vissza, és a játékeszközöket tegyék a helyükre. Közben fejlődik emlékezetük, térbeli tájékozódó képességük. Az óvoda udvara másképpen hat a játék alakulására. A sajátos körülmények ugyanis megváltoztatják a játék kialakulását, folyamatát. Az udvaron megnő a játéktevékenységhez szükséges hely, így több lehetőségünk adódik a mozgásos játékok szervezésére. A nagymozgást igénylő játékeszközök használatához is kényelmesebb hely áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda területén kívül is adódhat hely a játékra: pl. a Városligetben, kirándulások alkalmával a réteken, erdőkben, stb. Idő: A játéktevékenység a gyermekek óvodába érkezésével kezdődik, ettől kezdve szabadon választott játékot játszanak. A napirenddel biztosítjuk a folyamatos játéktevékenységet. A kicsik számára ez különösen fontos, hiszen ők az óvodába érkezéskor nehezen kezdik el a játékot, és az csak később köti le tartósan a figyelmüket. 39. oldal
Pedagógiai Program
Ezért a tanulás megszervezésénél ügyelünk arra, hogy ne szakítsuk meg az elmélyült játékot. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak az étkezés, tisztálkodás, és az alvás kivételével. A 4-5 éves gyermekek már jól összeszokott csoportokban játszanak, gyakran együtt játszó csoportok is kialakulnak. Az elmélyült, tartalmas játékhoz elegendő időre van szükség, hiszen meg kell találni a megfelelő helyet, játékeszközt, ki kell osztani a szerepeket, stb. Ezért figyelemmel kísérjük a játékot, és ha szükséges segítünk a nehézségek megoldásában. Az 5-6-7-8 évesek tartalmasabb, kreatívabb játékához még hosszabb idő szükséges. Fontos, hogy játékidőben a gyermekek több napon keresztül ugyanazt játszhassák, hiszen a játékszerek elkészítéséhez, felhasználásához -különösen, ha barkácsolás is beleépül a játékba- egy délelőtt nem elegendő. A kedvelt játék addig folytatódik, amíg a gyermekek számára érdekes, élményt és örömet nyújt. A napirend szervezésénél arra törekszünk, hogy a gyermekek a csoportszobában eltöltött időn kívül minél többet tartózkodjanak, és játszanak az udvaron, illetve a szabadban is. Játékeszközök: A modern világ játékpiaca nagyon sokféle játékeszközt kínál, amely nem mindig felel meg a jó ízlésnek és a játék funkciójának. Olyan játékokat választunk, amelyek motiválják, ösztönzik, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Játékvásárlásnál figyelembe vesszük, hogy a játékok fejlesztő hatásúak, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentőek legyenek, és az elmélyült játék kialakulását segítsék. Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges speciális játékeszközökre. A játékszereink esztétikusak, könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek. Különböző alapanyagból készültek, és sokféleképpen variálhatóak a játék témájától függően. A kicsik játékához sok játékeszközre van szükség, hiszen érzelmileg erősen kötődnek a tárgyakhoz, nehezen válnak meg tőlük. Lehetővé tesszük, hogy kedvelt otthoni tárgyaikat behozzák az óvodába. A nagyobb gyermekek számára bővebb játékválaszték áll rendelkezésre. Olyan eszközökkel játszanak, amelyek módot adnak a környezetből vett tapasztalatok, élmények felelevenítésére. A babaszobában és a babakonyhában található játékeszközöket is nagyon kedvelik. A baba körül kialakult játék elvezet a kicsik szerepjátékához. Közben kialakul az egymás iránti figyelmesség, törődés, fejlődik empátiájuk. Mindez hatással van a gyermekek érzelmi világára. A babakonyhában főleg a családi eseményeket játsszák el, ahol a baba legtöbbször ott van. Később a társadalmi élet egyéb területei felé nyitnak. A nagyok már önállóan készítenek a játékhelyzetekhez szükséges eszközöket. Ezért szükség van a csoportban félkész és szerkeszthető játékokra is. Ezek a konstrukciós játékok nagyban fejlesztik a kreativitást és a türelmet. Az építő játék szinte minden korosztály kedvelt játéka. Serkenti a fantáziát és hozzájárul a finommotorika fejlesztéséhez. Tapasztalat, élmény: A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermekek valóságról szerzett benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ. Feladatunk, hogy minél több élményt nyújtsunk a gyermekek számára. 40. oldal
Pedagógiai Program
Fontos, hogy az élményhez pozitív érzelem kapcsolódjon. A feldolgozott élmények más-más időben és eltérő formában jelennek meg a gyermekek játékában. A közös játéknak egyik meghatározója az óvodán kívüli tapasztalatszerzés. A gyermekek szívesen elevenítik fel azokat az eseményeket, amelyeknek ők is aktív résztvevői voltak. Ilyenek lehetnek a kirándulások, ünnepek, színházi előadások, stb. Ahhoz, hogy az óvodán kívüli hatások beépülhessenek a játékba, nélkülözhetetlenek a élményekhez közvetlenül is kapcsolódó játéklehetőségek. Az élmény akkor válik sajátjukká, ha azt mozgásban és minél több érzékszervvel megtapasztalják. Előfordul, hogy a játékban a gyermekek negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelennek. Az agresszív vagy szorongó gyermekeknek az óvónő jelenléte, szükség esetén védelmet nyújtó magatartása ad biztonságot. A negatív élmények ellensúlyozásának egyik megoldási módja a szilárd erkölcsi szokások megalapozása, mint például az udvariasság, tolerancia, türelem.
* A játékfajták csoportosítása: Az óvodáskor évei alatt a gyermekek játéka jelentős fejlődésen megy keresztül. A különböző, egymást követő, egyre fejlettebb játékfajták kialakulásán kívül a régebben kialakultak továbbra is részei a gyermekek játéktevékenységének, sőt ezek is fejlődnek, egyre gazdagabbá válnak. A megfelelő feltételek és irányítás segíti, hogy az egyes játékfajták a különböző életkorokban megjelennek, és továbbfejlődjenek. a) Gyakorló játék A kicsi gyermekek tevékenységét legfőképpen a gyakorló játék jellemzi. A játék kiindulása a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyermekeket. A cselekvések ismételgetése örömet okoz nekik. Néha ez merevnek tűnik, mivel nehezen hagyják abba ezt a műveletet. Ekkor a tárgyak egymáshoz való viszonyát, tulajdonságait, működését vizsgálják. A hangok, szótagok, szavak és dallamok a szabályszerinti ismétlés útján válnak játékká. Nem a szöveg a fontos, hanem annak ritmusa és a hozzákapcsolódó mozgás. Azáltal válik a mozgás játékká, hogy önként felállított szabályokat tartalmaznak. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorló játék lehetőségét. Erre a legalkalmasabb a homokozó, ahol a homokot szórhatják, kavargathatják, gyúrhatják. Nyáron a vízzel való játék örömmel végzett foglalatosság. Biztosítjuk a gyermekeknek a mozgásteret, játékszereket, anyagokat, amelyek alkalmasak manipulációs vágyaik kielégítésére. Ezek az eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. Ügyelünk arra, hogy játék közben ne zavarják egymást, kíméljék egymás játékát. A manipulációs gyakorló játék nagy jelentőségű a gyermekek szem-kéz koordinációjának fejlődésében, és a laterális dominancia kialakulásában. A játék nyújtotta élmény megelégedéssel tölti el őket, fejleszti biztonságérzetüket, öntudatukat, így egyre bonyolultabb tevékenységeket vállalnak.
41. oldal
Pedagógiai Program
b) Szerepjáték Az óvodás korú gyermekek legjellemzőbb játéka a szerepjáték. Már a legkisebbeknél is megjelenik, melynek előfutára a szimbolikus (szerep-szerű) játék. Ilyenkor a kisgyermekek cselekvésében a szerephez tartozó műveletek a jellemzőek. A szimbolikus játékban még egyedül, társ nélkül tevékenykednek. Ebből fejlődik ki a szerepjáték, amely a világ megismerésének, az élet gyakorlásának leginkább jellemző formája. Ez a játék a gyermekek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit és az ezekhez fűződő érzelmeket tükrözi. A „minta”-helyzethez (tettetéshez) és a benne érvényesülő szerephez nagyfokú képzelőerőre van szükség. Az utánzott, elképzelt szerepeket is behelyettesíthetik, összevonhatják, átváltoztathatják. A szerepjáték mindig a gyermekek által teremtett világban játszódik le. A szerepekben a gyermekek azonosulnak azokkal, akikhez hasonlóan akarnak cselekedni. Ezek lehetnek felnőttek, állatok, mese és egyéb kitalált személyek, természeti jelenségek. A szerep beleélésére akkor kerülhet sor, amikor a gyermekek már képesek a mélyebb érzelmi átélésre. Gazdag érzelemviláguk áthatja a viselkedésüket, meghatározza gondolkodásukat, irányítja képzeletüket. A félelem, a keserűség, a csalódottság, a szomorúság vagy a lelkesedés, a bátorság, a sikerélmény mind kiváltója lehet a szerep megformálásának. A szerepátélés 4 éves kor tájékán alakul ki. Megjelenése mutatja, hogy a gyermekek úgy akarnak tenni, mint pl. az anyukájuk, apukájuk, testvérük, mint akiknek a szerepét magukra veszik. Fejlettebb formában már jobban átveszik a szereppel együtt járó kötelezettségeket. Ezért olyan tevékenységeket is elvégeznek, amelyeket csak a szerepnek alárendelve tesznek meg. Jellemző a mély érzelmi átélés és a cselekmények egymás alá rendeződése. A szerepjátékban alapvető, hogy a résztvevők játékában összhang legyen, és érezzék a szerepegyeztetés fontosságát. Konfliktus esetén törekszünk arra, hogy megértsük a gyermekek szándékát, belső indítékát. Példaadással segítjük a gyermekeket, hogy érzékenyebbé váljanak társaik érzelmeinek fölfogására, elgondolásaik megértésére, elfogadására. 3-4 éves korban a gyermekek képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére és elsajátítására, amelyekben a résztvevők különböző jellegzetes műveleteket végeznek, különböző szerepeket töltenek be. 4-5 éves korban a gyakori szerepcserét és az eszközök iránti ragaszkodást felváltja a szerephez való kötődés. A gyermekek képesek az összehangolásra és a közös játék megszervezésére, a szükséges játékszerek kiválasztására. 5-6-7-8 éves korban megértik és felfogják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, számukra kevésbé érdekes szerepeket is elvállalnak. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. c) Barkácsolás A szerepjáték közben alakuló szituációkhoz a gyermekeknek számos eszközre van szükségük. Célunk, hogy a gyermekekben kialakítsuk azt az igényt, hogy önállóan készítsék el a játékukhoz szükséges eszközöket. A tevékenység kötetlen, mert a játék igényéből alakul ki. 42. oldal
Pedagógiai Program
Megteremtjük a feltételeket, így játékidőben bármikor barkácsolhatnak. Változatos eszközök állnak rendelkezésükre, amelyekkel könnyen tudnak tevékenykedni. A barkácsolás fejlődését személyes példával is biztosítjuk. A kicsiknek a barkácsolást azzal készítjük elő, hogy a gyermekek bevonásával készítünk kevésbé munkaigényes kiegészítő játékszereket. Az elromlott, megrongálódott játékszereket velük együtt hozzuk rendbe. A nagyok számára kialakítunk egy olyan sarkot, ahol könnyen elérhető helyen vannak a barkácsoláshoz szükséges anyagok, szerszámok. Azokat az anyagokat is felhasználják, amiket önállóan gyűjtöttek. Ismertetjük a gyermekekkel a különböző technikai fogásokat, az anyagok tulajdonságait és a szerszámok használatát. A barkácsolás folyamán annyi segítséget nyújtunk, amennyit a gyermekek igényelnek, illetve amennyi feltétlenül szükséges. A játék keretében folyó rendszeres barkácsolás a játékot gazdagabbá, örömtelibbé teszi. A személyiség fejlődésére is hatással van, az értelmi képességeket magasabb szintre emeli. d) Építő, konstruáló játék A konstruáló játékban a gyermekek építőelemekből és más játékszerekből, anyagokból építményeket, különféle egyéb tárgyakat alkotnak, szerkesztenek. A gyermekeket az alkotás öröme, a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem felhasználása ösztönzi konstruálásra. A konstrukciós játék legfontosabb értéke a kreativitásra nevelés. Vele együtt fejlődik a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a problémamegoldó képesség, az esztétikai érzék és a manualitás. Sokszor a konstruáló játék a gyakorló játék spontán folytatása. A véletlenül létrejött alakzatok egyszerre csak különböző dolgokra emlékeztetik a gyermekeket, és utána megnevezik azokat. Később már meghatározott céllal konstruálnak, de inkább csak a tevékenykedés öröme érdekli őket, nem az eredmény. Óvodáskor vége felé alkotásaikat már önállóan, egyéni ötletek alapján hozzák létre. Képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. A gyermekek mind igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben, és a választott modell egyre pontosabb megközelítésére törekszenek. Az egyéni sajátosságokat és a csoport összetételét figyelembe véve olyan eszközöket választunk a gyermekek számára, hogy mindegyikük megtalálja a neki legmegfelelőbb építő és konstruáló elemeket, és képesek legyenek ezekkel elmélyülten játszani. A társakkal együtt végzett tevékenység ösztönzően hat az egyéni produktumokra. A közös alkotások alkalmat adnak a közös tervek megbeszélésére, elkészítésére. Eközben egymás konstruáló képességét is fejlesztik, segítik. e) Szabályjáték A szabályjátékban a szabály betartása jelenti az örömet a gyermekek számára. A legtöbbször olyan szabályokat állapítanak meg, vagy olyan játékokat választanak szívesen, amelyekben próbára tehetik leleményességüket, ügyességüket.
43. oldal
Pedagógiai Program
A szabályok önkéntes vállalása tulajdonképpen már a gyakorló játékban megkezdődik. Itt azonban a szabályok még nem tudatosak, a gyermekek maguk állítják fel őket, és ragaszkodnak hozzájuk. A játékszabályokhoz való ragaszkodás alakítja ki később a versenyszellemet. Még az olyan játékban is érvényesül a verseny, ahol nem a versengés a döntő, hanem a feladat megoldása, esetleg teljesen függetlenül attól, hogy ki készül el hamarabb. A játék komolyságát a szabály adja. A játékkal való teljes azonosulást a szabály megértése, elfogadása jelenti. Minél komolyabban veszik a szabályt, annál jobban átélik a játék izgalmát. A szabály betartása a társak között együttműködést feltételez. Vannak olyan szabályjátékok, amelyek jellege megkívánja a kölcsönös segítségnyújtást. A segítségadás helyes formáinak elsajátításával a gyermekek egymás sikereinek, nem pedig kudarcainak örülnek. Megtanulják a helyes magatartás alapvető formáit (pl. szerénység, eredményességre törekvés). A szabály betartása vagy megszegése különbözően hat a játék résztvevőire. Meghatározza magatartásukat, egymáshoz való viszonyulásukat. Ezen kívül a szabályjáték egyes fajtái a mozgást fejlesztik, mások az értelmi képességeket. A gyermekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában fejlődik ki. Ügyelünk arra, hogy a szabadon választott játékban is betartsák a szabályokat, egymáshoz udvariasak, előzékenyek legyenek. f) Dramatizálás, bábozás A gyermekek szerepjáték közben gyakran irodalmi élményeiket is eljátsszák, illetve a mesék, versek legérdekesebb részeit kötetlen módon adják elő, dramatizálják. Ez akkor következik be, ha az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják őket, és esztétikai élményt nyújtanak számukra. Azt adják vissza, ami érzelmileg közel áll hozzájuk, ami foglalkoztatja őket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy saját elképzelésük, szándékuk szerint formálják át a történetet, válasszák ki a szereplőket. Felhívjuk figyelmüket az adott helyzetben érdekes, jellemző mozzanatokra és segítséget nyújtunk a megoldásra. A dramatizálásnál biztosítjuk a szerepekhez a különféle eszközöket, jelmezeket. A gyermekekkel közösen elkészítjük, felújítjuk a kellékeket. A kicsiket is megismertetjük a különböző kellékekkel, melyeket nem csak a szerepjátékukban használhatnak fel, hanem a dramatizálás során is. A mozgással és beszéddel való ábrázolás nagyszerű eszköze az önkifejezésnek. A dramatizálásban rejlő improvizációs lehetőségek szárnyakat adnak a gyermekek alkotó képzeletének. Ötletesen kombinálják, módosítják a mese fonalát, sajátos módon szőve bele egyéni élményeiket. A dramatizálás összefonódik a szerepjátékkal, annak részeként épülhet játékeseményekbe, esetleg felváltva is jelentkezhet a gyermekek életében. A gyermekek bábozása az óvónő bábjátéka által keltett hangulat hatására indul meg, amely utánzásra készteti őket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy eljátszhassák a látottakat, illetve amihez kedvük van, ami megragadta őket. Segítjük és megtanítjuk a bábok mozgatását. A célszerű, kifejező mozgatást játékosan gyakoroljuk. A kisebbeknél elsősorban a bábu mozgatása kelti fel a gyermekek érdeklődését, mert a cselekvés kifejezőbb számukra a szavaknál. A bábok a gyermekek között „élnek”, gyakran játszanak velük.
44. oldal
Pedagógiai Program
A gyermekek számára a magasságuknak megfelelő paravánok állnak rendelkezésre. Olyan bábok közül választhatnak, amelyekben kedvelt mesehősökre, állatokra, a mindennapi élet figuráira ismernek rá. A dramatizálás és bábozás során a kreatív megnyilvánulások nagy száma is jelzi, hogy a gyermekek előadó,- és alkotóképessége fejlődik, ami egész személyiségük kreatív irányban való alakulását segíti.
* Az óvónő játékvezetése Megteremtjük azokat a feltételeket, helyzeteket, amelyek befolyásolják a gyermekek játékát. Tőlünk is függ a gyermekek játékának változatossága, kiegyensúlyozottsága, ezért fontos a személyes példamutatásunk. A gyermekek megismerésére törekszünk, amelyhez a játék sokrétű információt nyújt. Meg kell ismernünk érdeklődési körüket, tapasztalataikat, élményeiket. Figyelemmel kísérjük a játék kibontakozását, a játszó csoportok alakulását, a gyermekek elképzelését, gondolatmenetét. Figyeljük, hogy ki milyen szerepet vállal, és abban hogy viselkedik, milyen mértékben éli bele magát a szerepbe. Lehetővé tesszük, hogy saját elgondolásaikat bátran megvalósíthassák. A szabad, önálló játék lehetőségét és feltételeit maradéktalanul biztosítjuk. A játék követése empátiát, tapintatot igényel tőlünk. Beleéljük magunkat a gyermekek által elképzelt, megteremtett játékhelyzetbe és tapintatosan együttműködünk velük. Az együttműködés a játékot kísérő megértő tekintetben, gesztusokban, és a segítségnyújtásban is egyaránt megnyilvánulhat. Ha szükséges egy-egy mozdulatot bemutatunk, vagy együtt játszunk velük. Ehhez elengedhetetlen, hogy mi magunk is szeressünk játszani. Megértő, tapintatos magatartással segítünk, ha játék közben tanácsra van szükségük. Az unatkozó, céltalanul izgő-mozgó, ténfergő gyermekeket igyekszünk bevonni a játékba. Indokolatlanul nem korlátozzuk a gyermekek önállóságát. Mindig a konkrét játékhelyzet, a csoport és az egyes gyermekek fejlettsége, igénye szerint kapcsolódunk be a játékba. Ügyelünk a bekapcsolódás módjára és mértékére. Csak akkor avatkozunk be, ha a gyermekek zavarják egymást vagy egymás testi épségét veszélyeztetik, illetve ha a játék tartalma nemkívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki. A negatív élmények majdnem mindig megjelennek a játékban. Ilyenkor más irányba tereljük a játékot. Játék közben nem feledkezhetünk meg a gyermekek testi épségének védelméről, a játék szabályainak betartásáról, vagy éppen a kultúrált magatartás biztosításáról. Lényeges, hogy a közös játékban a gyermekek érdeklődéssel, aktivitással, igazi játékkedvvel vegyenek részt, és minden gyermek játsszon. Igyekszünk elérni, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb játékformát, és képes legyen elmélyülten játszani.
A szülőket tájékoztatjuk a játék óvodás életkorhoz kötődő sajátosságairól, soha vissza nem térő, a szabad játékban rejlő lehetőségekről. Próbáljuk ez irányú szemléletüket pozitív irányba befolyásolni szülői értekezleteken, közös programjainkon.
45. oldal
Pedagógiai Program
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
A gyermekek egy-egy játéktémát több napon keresztül együttes részvétellel játszanak. Fontos az együttes játék értéke, társas kapcsolatok létrejötte. Játékukban a szerepjáték domináns. Elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Meséket szívesen dramatizálnak, báboznak. A barkácsolással létrehozott eszközöket felhasználják a szerepjáték, bábozás, dramatizálás során. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak. Bonyolult építményeket képesek alkotni. Konstruáló, építő játékelemekből játékszereket, egyszerűbb modelleket tudnak készíteni. A szabályjátékokat élvezik és képesek a szabályok betartására. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat (barátság) alakul ki.
46. oldal
Pedagógiai Program
VERSELÉS, MESÉLÉS Célunk: A gyermekek személyiségének fejlesztése a mesék, versek, mondókák változatos és gazdag világával. A lelki nyitottság átmentése a felnőtt korba. Feladatok: A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi élmény nyújtásával az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, elmélyítése. Az irodalomhoz, a könyvhöz fűződő szeretetteljes érzelmi viszony megalapozása, az olvasóvá nevelés folyamatának elindítása. A gyermekek esztétikai fogékonyságának, értelmi képességeinek, erkölcsi érzelmeinek fejlesztése. Megfelelő példaadással az anyanyelv fejlesztése, szókincsbővítés, az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása.
* A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi élmény nyújtásával az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, elmélyítése A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó, művészi gyermekirodalmi alkotásokkal éreztetjük meg a költészet, a széppróza érzelmi telítettségét, gazdagító erejét. A valóság sokoldalú irodalmi-művészi visszatükröztetése, esztétikai megjelenítése teszi a gyermekek számára az irodalmat vonzóvá. Az irodalmi alkotások gyönyörködést keltenek, és esztétikai hatásukkal irodalmi élményt nyújtanak. Az óvodás korú gyermekeket az irodalomhoz az élmények iránti vágyuk fűzi. A jó mesélést, versmondást, mondókázást vidám szórakozásnak, jó játéknak érzik. A gyermekkorban kapott irodalomnak tartós a hatása. Ezekkel a művekkel nyitjuk meg előttük az irodalom világát, ráébresztve őket a szó, a betű hatalmára, felkeltve bennük a művészi élmény izgalmát, hogy alkotó képzeletükkel kalandozhassanak „Meseország birodalmában”. A mai magyar gyermekirodalom közös vonása a jól értelmezett gyermekközpontúság. Ezekkel az alkotásokkal a gyermekek esztétikai és ismeretszerzésre irányuló érdeklődését kielégítjük, az irodalomhoz való vonzódásukat erősítjük. Az óvodáskori irodalmi élmények befolyásolják a gyermekek későbbi kapcsolatát az irodalommal. Amit az óvodában nyújtunk, alapja, része az iskolán át az önálló olvasásig tartó nevelési folyamatnak.
* Az irodalomhoz, a könyvhöz fűződő szeretetteljes érzelmi viszony megalapozása, az olvasóvá nevelés folyamatának elindítása. A könyv kisgyermekkortól fontos szerepet játszik az ember életében. A könyv, sok más játékkal együtt, már korán beépül a gyermekek életébe. Kezdetben még nem irodalmi élmény, csupán játékszer, tevékenységük tárgya. A könyv és az irodalom szeretetének kibontakoztatásában, a gyermekek vizuális képességeinek alakításában igen nagy szerepe van a jó illusztrációnak, a szép kiállítású gyermekkönyvnek.
47. oldal
Pedagógiai Program
Fontos, hogy a szép képhez művészi szöveg társuljon, mert akkor a képeskönyv hatása megsokszorozódik. A jó gyermekkönyv az esztétikumok újraélésével, az újabb szép felfedezésével gazdagítja a gyermekeket. A gazdag fantáziával és igazi művészettel alkotott képeskönyvek fejlesztik a figyelmesen szemlélődő gyermekek helyes képi látásmódját, színérzékét, ízlését s megalapozzák későbbi művészetszemléletét. A kép és a szó egysége megkönnyíti a cselekmény, a mondanivaló megértését. A képek tartalmát, az ábrázolt dolgokat a gyermekek igyekeznek találóan, szép szavakkal elmondani vagy „felolvasni”. Mindez hozzájárul beszédkészségüknek, környezetismereti tapasztalataiknak bővítéséhez, csiszolásához. A gyermekek könyv iránti vonzódásának alakítását már kiscsoportban év elején elkezdjük. Ebben az időszakban a képeskönyvnek óriási jelentősége van. A leporellókban, képeskönyvekben ráismernek az egyszerű, saját környezetükben is előforduló tárgyakra. Az ismert tárgyakat ábrázoló képeskönyvek után olyanokat is adunk kezükbe, amelyek ismeretlenebb dolgokat is ábrázolnak. Ezekből sok mindent megtanulhatnak. A képek nézegetése közben átélik a ráismerés örömét, az „én ezt is tudom” érzését. Eleinte a kiscsoportosoknak mindig társra van szükségük a képek nézegetéséhez. A képen látható tárgyakat megnevezzük -ha kell többször is-, majd pedig meghallgatjuk a gyermekek megnevezéseit. Fontos az óvónő türelmes, szeretetet árasztó magatartása. Tudatosan törekszünk maradandó élmény kiváltására. Később, amikor a képeskönyvek szövegét is elmondjuk, hangsúlyozzuk a szöveg érzelmi, hangulati tartalmát, éreztetjük irodalmi jellegét. Tulajdonképpen a gyermekeknek kezdetben ez jó játék. A legtöbb esetben a képek nézegetése, a tárgyak megnevezése nem különül el a leporellóval, könyvvel való manipulálástól, torony vagy kerítésépítéstől. Ez természetes. Sok gyermeknek van kedvenc képeskönyve, amit mindennap végiglapoz, egy-egy társának megmutat, elmagyaráz. Sokszor szeretik nézegetni a nagyoknak való könyveket, vágy ébred bennük, hogy majd ezeket is megismerjék. Az ilyen könyvek vaskossága, szép kötése vonzó, titokzatos számukra. A könyvhöz fűződő szeretetteljes érzelmi viszonyt így tudjuk megalapozni, eljuttatva a gyermekeket a könyvvel való helyes bánásmód kialakulásáig. A nagycsoportosokat már az is erősen foglalkoztatja, hogy iskolás korukban majd megtanulnak írni, olvasni. Az olvasni tudás vágyának, a könyvből hallott mesék, versek, mondókák szépségének nagy a varázsa. Minden csoportnak vannak saját könyvei, így biztosítjuk a gyermekek könyvvel való foglalatosságát. Igyekszünk kialakítani olyan nyugodt olvasóhelyet könyvvel teli polccal, ahol zavartalanul, kedvük szerint bármikor nézegethetik a szép képeket, illetve „eljátszhatják” a felnőttek könyvolvasását. Az irodalom akkor válik a megközelítés igazi eszközévé, ha olvasóvá nevel. Az óvodai gyermekirodalom jelentős szerepet tölt be az olvasóvá nevelés folyamatában, melyben a gyermekek érdeklődésére, gyönyörködésére, irodalomszeretetére építünk. A gyermekek megszeretik a meséket, verseket, mondókákat, kapcsolatba kerülnek a könyvvel, s életüknek természetes része lesz az irodalom. A gyermekek ebben a korban ösztönös műélvezők. Különösen fontos, hogy életkorúknak megfelelő jó gyermekirodalmi alkotásokkal formáljuk a jövendő olvasók ízlését. A hallott szöveg, a szavak nyomán válnak érzékelhetővé az irodalmi mű által felidézett képek. 48. oldal
Pedagógiai Program
Képzeletük ösztönzi őket a helyzetek, szereplők megjelenítésére, amit szívesen le is rajzolnak. Képeiken is kedvvel nézegetik a hősöket, eseményeket. Mindez a képszerű látásmódjukat erősíti, ami az olvasóvá nevelésnek is egyik alapfeltétele.
* A gyermekek esztétikai fogékonyságának, értelmi képességeinek és erkölcsi érzelmeinek fejlesztése. A művészetet az szeretheti meg igazán, aki már kiskorában fogékonnyá vált a természeti - környezeti szépségekre. Így irodalmi ízlésünk is, az egymásra rakódó esztétikai élményeink, tapasztalataink alapján alakul. A szép formálja esztétikai fogékonyságunkat. A gyermekirodalom mindig érzelmi úton vezeti el a gyermekeket a művészi irodalmi élményhez. Az óvodáskorú gyermekek nagyon fogékonyak az irodalmi élmények befogadására. Minden szép, az életkornak megfelelő gyermekirodalmi alkotással fejlesztjük a gyermekek esztétikai érzékét: a mesék tartalmának és formájának szoros egységével, a szép kifejező nyelvvel, ritmikus szavak, mondatok hallgatásával, mondogatásával. A művészi gyermekirodalmi alkotás mondanivalója, hősei, a helyzetek, az érzelmek, a mű hangulata hatással van a gyermekekre. Az élmény erejével juttatja őket ismeretekhez, összefüggések meglátásához, igazságok felismeréséhez. Az élmény erejével viszi el távoli tájakra, távoli időkbe, közvetít nekik rengeteg megfigyelést, tapasztalást. Az élmény, a meseélmény kitágítja, elmélyíti a gyermekek befogadóképességét, elősegíti, hogy ismeretlen, vagy ismert tényeket, összefüggéseket új megvilágításban lássanak. Az óvodás korú gyermekek maradandó, értékes irodalmi-esztétikai élményei nyomán kibontakozó érzelmi folyamat személyiségüket sokoldalúan formálja. A maradandó élménnyel telített gyermekirodalmi művek kedvezően alakítják a gyermekek értelmi fejlesztését, nevelését. A mesékkel, versekkel, mondókákkal sokoldalúan bővítjük látókörüket. Általuk a környező világ jelenségeiről sok hétköznapi, apró ismeretet adunk, melyek az irodalmi élmény során gazdagodnak, s ezekkel a való életben is könnyebben tájékozódnak. A meséket, verseket, mondókákat nagy érdeklődéssel várják, önfeledten élvezik, miközben a tanulás egyik alapvető elemét, a figyelem összpontosítását sajátítják el. Emlékezetükben a mély élményt adó művek aktív módon maradnak meg. Irodalmi emlékezetük fejlettségét mutatja, ha játékukban, kötetlen témájú ábrázolás során, vagy véletlen élmények hatására, a hallott mesére emlékezve próbálnak abból valamit megjeleníteni, vagy mondókát, verset, verssorokat, érdekes szavakat idéznek. A gyermekirodalom aktivizálja képzeletüket. Az alaptémát érzelmeiknek, hangulatuknak megfelelően bővítik, a vágyteljesítés dinamikájával szövik tovább. Fantasztikus történeteket, meséket találnak ki, melyeket eljátszanak, báboznak, dramatizálnak. Közben fejlődik képzeletük, reprodukáló képességük is. A mese, a vers és a mondóka az anyanyelv közegén át az emberi kapcsolatokra tanít, mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. Általuk mélyítjük gyermekeink önismeretét, segítjük a világ megismerését. A mesékkel megéreztetjük a közösség erejét, ezáltal válnak az erkölcsi nevelés egyik fontos tényezőjévé. A gyermekirodalomban ábrázolt közösségi élet megérezteti az összefogásban rejlő erőt, és serkentőleg hat a gyermekek közösségi magatartására. 49. oldal
Pedagógiai Program
A jó mesével olyan kapcsolatokat, helyzeteket mutatunk fel a gyermekek számára, amelyek megértésére más eszközökkel ebben az életkorban még nincs mód. A mese optimista szemlélete bizakodóvá, derűssé teszi a gyermekeket. A mesével a legtágabb értelemben tanítunk, oldjuk a szorongást, indulatok feldolgozására, belső képteremtésre nevelünk. Vonzóvá válhatnak előttük az emberi humanitás legjellemzőbb jegyei. A gyermekirodalom pozitív hősében már példaképet is találnak, a mondanivalót érzékenyen fogják fel. Kedvenc mesealakjaikkal vetélkednek, magatartásukban örömmel utánozzák őket, s a hősök erkölcsi normáinak megfigyelésével önmagukat is nevelik. Erkölcsi, esztétikai summázásra is képesek. A rendszeres mesehallgatás által a gyermekek egész személyisége pozitív irányban fejlődik
* Az anyanyelv fejlesztése, szókincsbővítés, a kifejező beszéd készségének kialakítása. A gyermekirodalomnak kiemelkedő szerepe van az anyanyelvi nevelésben. A gyermekirodalom nyelve a szépirodalom nyelve. Stílusa tömören, érzékletesen, szemléletesen, érzelmi-hangulati tartalommal telítetten idézi a valóságot. A mesék, versek, mondókák hajlékony nyelvével, erejével, a találó nyelvi fordulatokkal, finom árnyalatokkal, ízes kifejezésekkel, s a szépen formált mondatokkal éreztetjük meg anyanyelvünk gazdagságát, ötletességét, szépségét. A gyermekek észrevétlenül sajátítják el a mesék, a versek, a mondókák nyelvét, és az anyanyelvünkre jellemző gondolkodásmódot. Ezek pedig legtisztábban népköltészetünkben és a magyar szerzők alkotásaiban tükröződnek. A mesék, a versek és a mondókák a mi tolmácsolásunkban elevenednek meg a gyermekek előtt. A tolmácsoláson is múlik a nyelvfejlesztő hatása. A gyermekeknek példát, mintát kell adnunk a tiszta kiejtésre, a helyes hangsúlyozásra, a kifejező beszédstílusra. Amikor mesélünk, vagy verset mondunk, beszélni is tanítjuk a gyermekeket. A beszédtanítás elsősorban fogalmak, gondolkodásmód és észjárás tanítása. Célunk, hogy a gyermekek szabatosabban fejezzék ki gondolataikat, minél több beszédfordulatot vegyenek át a mesékből, versekből, mondókákból. Lehetőséget adunk a gyermekek saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására, amely az önkifejezés egyik módja. Arra törekszünk, hogy képesek legyenek azt kifejezni, amit akarnak, a közösség egyenrangú tagjának érezzék magukat, ki merjenek állni, meg merjenek szólalni. Kifejező beszédükkel le tudják kötni társaik figyelmét, környezetükkel kapcsolatot tudjanak teremteni. A mese, a vers, a mondóka szókincse beépül a gyermekek nyelvébe, pontosabb megfigyelésekre, színesebb nyelvi fordulatokra, merészebb képzeletre ösztönzi őket. Ezért lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset, mondókát mutassunk be. A szókincsgyarapítás szempontjából csak a megértett szavaknak van jelentősége. A nap folyamán olyan helyzeteket keresünk, amelyben érzékelhető, átélhető, valóságos tartalommal tudjuk megtölteni az ismeretlen szavakat, kifejezéseket. A külső világ tevékeny megismerése során erre számtalan lehetőség adódik. A környezetismereti témák szinte mindegyikéhez kapcsolható egy-egy irodalmi alkotás.
50. oldal
Pedagógiai Program
A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, a mondóka, a bábozás és a dramatizálás. Ezeken keresztül fejlesztjük a gyermekek helyes kiejtését, nyelvtanilag tiszta, helyes beszédét. Népi mondókák segítségével tisztíthatjuk a magán- és mássalhangzók helyes kiejtését, a megfelelő artikulációt, érzékeltethetjük a hangkapcsolatok törvényszerűségét. Az ismert mese elmondatása azért jó, mert a mesélő gyermek folyamatos beszédét fejleszti, nyelvezetét csiszolja. A bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására. „Az irodalom beszélni és cselekedni tanít bennünket. Beszélni pontosan olyan értelemben, mint az édesanyánk.” /Illyés Gyula/
Az irodalmi nevelés feltételei: Nyugodt, családias légkör kialakítása, az óvónő személyisége. Az irodalmi anyag igényes kiválasztása.
* Nyugodt, családias légkör kialakítása, az óvónő személyisége A mese, a vers, a mondóka hangulatához megteremtjük azt a sajátos légkört, amely emlékezteti a gyermekeket a számukra legtermészetesebb anya-gyermek kapcsolatra. Olyan meghitt kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel, mellyel elősegítjük, erősítjük az élményszerzést. Ehhez nélkülözhetetlen a szemkontaktus. Igyekszünk nyugodt, biztonságot és melegséget sugárzó légkört kialakítani, ahol a gyermekek zavartalanul kalandozhatnak a mesék, versek, mondókák csodás birodalmában, és közben átélhetik az „óvó néni nekem mesél” érzését. Arra szoktatjuk őket, hogy ne zavarják egymást mese-, vershallgatás, illetve mondókázás közben. A csoportszobák berendezésénél figyelünk arra, hogy legyen egy nyugodt, hangulatos hely, mesesarok, ahol zavartalanul tudunk mesélni, mondókázni, verselni (meseszőnyeg, ülőpárnák). Az irodalmi művek megismeréséhez a gyermekeknek közvetítőre van szükségük. Mivel a műveket képtelenek elválasztani a mesélőtől, ezért rajtunk, óvónőkön múlik, hogy a gyermekirodalmi alkotások hogyan jutnak el hozzájuk. Az érzelmi gazdagság, beleérző képesség, érzékenység, lelkesedni tudás nélkülözhetetlen óvónői tulajdonságok. Fontos, hogy érzelmileg azonosuljunk a művel, mert csak így tudjuk beleélni magunkat a mesét hallgató, verset mondó, mondókázó gyermekek lelkiállapotába. Örülnünk kell a gyermekek örömének. Előadásmódunkkal és tárgyi szemléltető eszközökkel is szemléletessé tehetjük az irodalmi kezdeményezéseket. Igyekszünk helyesen alkalmazni a nyelvi-stilisztikai, akusztikai és mimikai eszközöket.
51. oldal
Pedagógiai Program
Hangunkkal, arckifejezésünkkel, mozdulatainkkal tesszük még kifejezőbbé, érthetőbbé a gyermekirodalmi műveket. Egész személyiségünkkel közvetítjük a mondanivalót. A halk mesemondás különösen a délutáni alvás előtt hatásos. Megnyugtatja, pihenteti, elaltatja a gyermekeket, miközben érzik törődésünket, szeretetünket. A délutáni pihenés előtt mindennap mesélünk. Az ilyen irodalmi légkörben a mesélés, a versmondogatás, a mondókázás öröm, ünnep a gyermekek számára.
* Az irodalmi anyag igényes kiválasztása „Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére...S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik...” /Kodály Zoltán/ Az irodalmi anyag válogatásakor figyelembe vesszük, hogy a gyermekirodalmi művek művészi alkotások legyenek, és megfeleljenek a gyermekek érzelmi-értelmi fejlettségének. Fejlesztő hatása csak a jó gyermekirodalmi műnek van. Az irodalmi anyag összeállításában ezért kell igényesnek lennünk. A legtisztább források: a magyar népmese és népköltészet, a klasszikusok gyermekeknek való alkotásai. Ezét innen merítünk, így biztosan őszinte, csiszolt alkotásokat nyújtunk csoportunknak. A népköltészet tiszta, erős irodalmi alapot ad a gyermekeknek, s bevezeti őket népünk gondolkodásmódjába, hagyományrendszerébe. A mai költők, írók művei esetében az őszinteség, a játékkedv, a gyermeki kedélyvilág átélése lehet az irányadó. Ha a csoportban nem magyar anyanyelvű gyermekek is vannak, akkor alkalmanként az ő anyanyelvük népmese kincséből is választunk egy-egy mesét. A gyermektörténeteknek, elbeszéléseknek derűs, közvetlen hangjuk és realizmusuk ad értéket. A szülőket tájékoztatjuk az óvodában hallott, megismert mesékről, versekről, mondókákról. Erre egy külön füzetet rendszeresítettünk, amelyet a faliújságon kifüggesztünk. Kiscsoportban olyan meséket vagy elbeszéléseket választunk, amelyek rövidek, tartalmuk világos, mondanivalójuk közel áll a gyermekekhez, szerkezetük egyszerű, nyelvezetük lendületes és képszerű. Minden mozzanatuk a valóságot tükrözi, nem tartalmaznak félelmet, szorongáskeltő meseelemeket, mivel ebben a korban a gyermekek mesetudata még nem alakult ki. Nagyon megfelelnek a rövid állatmesék, mert a gyermekek könnyen tudnak azonosulni a szereplőkkel. A kiscsoportosok a láncszerkezetű, és a halmozó meséket tudják a legjobban követni, mert a szóról-szóra történő ismétlődések elősegítik a megértést, s fokozzák biztonságérzetüket. Nagyon szeretik azokat az elbeszéléseket, amelyek róluk vagy hasonló korú kisgyermekekről szólnak. 52. oldal
Pedagógiai Program
Ezért olyan reális történeteket keresünk, melyek részletesek, aprólékosak, s párbeszédekkel vannak átszőve. A választott versanyagunk egy részét a különböző magyar népi mondókák alkotják: a gyermekek életével kapcsolatos altatók, hintáztató, állathívogató, járni tanító és hangutánzó szövegek, a természet jelenségeit kifejező mondókák, valamint a kiolvasók. Közülük sok az anya-gyermek kapcsolatról, az anyai gyengédségről szól és végtelen gyermekszeretet hatja át. A többit költői alkotások adják, amelyek a népköltészettel rokon hangulatúak, rövidek, tartalmukban közel állnak a gyermekekhez. A versanyag kiválasztásánál a ritmikusság, a zeneiség a fő szempontunk. Sok mondókát, verset mondunk a gyermekeknek, ebből 8-10-et kell elsajátítaniuk, a többit csak meghallgatásra szánjuk. 10-12 új mesével ismertetjük meg őket. Középső csoportban a gyermekeknek már sokkal több tapasztalatuk, ismeretük van, mint a kicsiknek, jobban látják az összefüggéseket, érdeklődési körük bővült. A hosszabb, bonyolultabb, elágazóbb szerkezetű meséket is követni tudják. A valóságot már határozottan elválasztják a meseitől. Az összetettebb jellemű mesehősöket is megértik. Az állatok mellett már szerepelhetnek a mesékben tündérek, és más kedvelt mesefigurák is. Megértik, és szívesen hallgatnak tréfás hangulatú meséket. Az elbeszélések témája a gyermekek által ismert, hozzájuk közel álló társadalmi, technikai, természeti jelenségek irodalmi feldolgozása. A mesékben és az elbeszélésekben megjelenő összefüggések megértése külön örömet jelent a gyermekeknek. A megértést, a gyermekek beleélését segíti a mese szerkezete (szigorú logikai sorrend), az ismétlődések, a feszültség és oldódás ritmusa. A versanyag kiválasztásánál továbbra is a legtöbbet a népköltészet (népi mondókák, kiolvasók), köréből merítünk. Ezek leginkább a környezetről, időjárásról, állatokról, növényekről szólnak. Legjobb költőink gyermekeknek való, többnyire népköltészeti ihletésű, vagy eredeti játékötletet, ritmusleleményt tartalmazó verseiből is válogatunk. Ezenkívül a versanyagunkat bővítjük vidám, groteszk, komikus versekkel, jól pergő verses mesékkel. Rendszeresen 2-3 kiolvasót, 6-7 (8-10 rövid sorból álló) verset ismételgetünk a gyermekekkel. Sok verset csak szórakoztatásul mondunk el. 12-14 alkalommal mesélünk új mesét. Természetesen a kiscsoportban megismert kedvenc meséket is előadjuk. Nagycsoportban már megértik és élvezik a hosszabb terjedelmű, bonyolult szerkezetű, összetett mondanivalókat tartalmazó tündérmeséket, valósághű meséket. A válogatásnál fontos szempont, hogy ne legyen bennük túl sok félelmet keltő elem, s a félelemből adódó feszültség hamar oldódjon. Mondanivalójuk megfeleljen nevelési céljainknak. Elbeszéléseket válogatunk a klasszikus meseírók műveiből, s a modern technika és természet jelenségeivel foglalkozó történetekből. A környező világban végbemenő változások, a modern technika termékei, a különféle gépek roppant érdeklik a gyermekeket. Különösen vonzó téma az űrutazás, hajózás, repülés, stb. A nagyokban erős a vágy a pontos és hiteles magyarázatra. Bővítjük az irodalmi alkotások körét novellákkal, meseregényekkel. Ezek a novellák főként az iskolás gyermekek életéről szólnak. A meseregények fordulatos eseményekkel bővelkedhetnek, a főhős sorsát hosszabb ideig követjük nyomon. 53. oldal
Pedagógiai Program
Ebben a korcsoportban a versanyag továbbra is támaszkodik a magyar népköltészetre, de előtérbe helyezzük a gyermekköltészet igényes alkotásait. Lényeges, hogy a választott verseket áthassa a zeneiség, ritmikusság, érzelmi telítettség, költői képek kifejezőereje, hangulata. Verses mesék továbbra is szerepelnek az anyagunkban. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 új mesét meghallgatnak az év folyamán.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
Várják, kérik a mesemondást. Figyelmesen, csendben hallgatják végig a mesét. A gyermekek szívesen mesélnek. Kezdeményeznek mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálást. A könyvekre vigyáznak, és megbecsülik őket. Természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel a ritmust és a hangulatot érzékeltetve adják elő a verseket. A nap folyamán bármikor kezdeményeznek, és szívesen mondanak verset.
54. oldal
Pedagógiai Program
ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC „Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene! Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig.” /Kodály Zoltán/ A zenei képességek fejlesztésével intenzívebb fejlődésnek indulnak a gyermekek egyéb képességei is. Személyiségük fejlődésében történő pozitív változások előidézésében is segítséget nyújt a zenei nevelés. Felmérések bizonyítják, hogy ahol a zenei nevelésre nagyobb hangsúlyt fektetnek, ott a gyermekek felfogóképessége, nyelvi teljesítménye is jobb, mint társaiké. Ez is egyik oka annak, hogy a zenei neveléssel kiemelten foglalkozunk. Célunk: Zeneileg fogékonnyá tenni a gyermekeket, szem előtt tartva zenei képességeik fejlesztését. Fontosnak tartjuk Kodály koncepciójának két fő elvét: - művészi értéket közvetítsünk, - a zenei anyanyelv elsajátítása az anyanyelv elsajátításával egy időben történjen. Feladatok: A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a közös élményt nyújtó énekes játékokkal az éneklés megszerettetése. Zenei képességek és készségek fejlesztése: a) Éneklési készség fejlesztése b) Ritmusérzék fejlesztése c) Hallásfejlesztés d) Mozgáskultúra, gyermektánc e) Komplex zenei képesség fejlesztése A zenei anyag igényes kiválasztása a csoport korának és fejlettségének megfelelően.
* A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, az éneklés megszerettetése A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Oldott, derűs légkörben szívesen és jókedvűen énekelnek, mondókáznak, játszanak énekes játékokat, melyek kellemes élményt, örömet nyújtanak számukra. Mivel ezeket az élményeket szívesen élik át, így nagy kedvvel énekelnek, játszanak újra és újra. A dalok, mondókák, énekes játékok többszöri ismétlése sem tűnik egyhangúnak, unalmasnak. A nap minden szakában adódik alkalom éneklésre, mondókázásra, énekes játékokra. A spontán helyzeteket igyekszünk kihasználni. A délutáni lefekvésnél a mese után altatóval próbáljuk megteremteni az alváshoz szükséges meghitt légkört. Az óvónő személyes példamutatása meghatározó lehet a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltésében. 55. oldal
Pedagógiai Program
Olyan légkört alakítunk ki, hogy a gyermekek önállóan is kezdeményezzenek éneklést, mondókázást, énekes játékokat. A kisebbekkel elsősorban kétszemélyes jellegű (felnőtt-gyermek) ölbeli játékokat játszunk, melyek során a gyermekekben lévő feszültség oldódik, gazdagodik érzelemviláguk. A nagyobbaknak már az ismétlések során újra és újra átélt közös éneklés, a mozgás öröme jelenti az élményt. A szerepvállalások során sikerélményekhez jutnak.
* Zenei képességek és készségek fejlesztése A gyermekekhez legközelebb a népi énekes gyermekjátékok állnak, melyeknek egyszerű, sokszor ismétlődő dallam és ritmusképletei, az ismétlődő mozdulatok sorozatai az óvodában eltöltött három vagy négy év folyamán kialakítják a zenei alapképességeket. A népi énekes játékok minden nevelő értéket magukban hordoznak, fejlesztik az egész személyiséget. Fokozzák az alkotó- és alakító kedvet, fejlesztik a testi erőt, az ügyességet. A népi gyermekjátékokon keresztül a gyermekek közösségi érzésére, magatartására is hatunk. A játékok térformája segítséget nyújt a pontosabb tájékozódó képesség kialakításában, fokozza a gyermekek biztonságérzetét. A szép népi alkotás és a művészi megjelenítés esztétikai élményt is biztosít. a) Az éneklési készség fejlesztése Az éneklési készség ebben az életszakaszban a gyermekek utánzási vágyán alapul. A dalok tanítása, tanulása hallás útján történik. A tiszta énekléshez pontos hallásképzet és a hangszálak irányításának helyes mechanizmusa szükséges. Az éneklési készség fejlesztésének módja a sokszori ismétlés, gyakorlás. Arra törekszünk, hogy a gyermekek tisztán énekeljenek. Ennek érdekében a dalanyagot megfelelően kell összeállítanunk. Figyelmet kell fordítanunk a dalok hangterjedelmére. Kiscsoportban 10-14 játékdallal, 2-3 műdallal ismertetjük meg a gyermekeket. Ezek hangkészlet szerinti megoszlása a következő: sz - m: l – sz - m: m - r - d: sz - m - r - d: d - l -sz:
3-4 3-4 2-3 2 1
A hangterjedelem tekintetében törekednünk kell olyan dalok válogatására, amelyek nem lépik át a tiszta kvint távolságot.
56. oldal
Pedagógiai Program
Középső csoportban 12-15 játékdallal, 3-4 műdallal ismerkedünk. A dalok megoszlása hangkészletük szerint a következő: sz - m: m - r - d: l – sz - m: sz – m - d: sz - m - r - d: d - l - sz: m - r -d - l:
2-3 2-3 2 2-3 2-3 1-2 1
A választott dalok hangterjedelme a nagy hatod távolságon belül marad. Hangsúlytalan helyen, lefelé futó motívumokban előfordulhat félhang -fá és ti- a dalok hangkészletében. A nagycsoportos korosztály számára 16-20 gyermekjátékdalból, 5-6 műdalból álló anyagot állítunk össze. A dalok hangkészlet szerinti megoszlása a következő: sz-m: l – sz - m (fá): sz – m - d (lá): m – r - d: sz - m – r - d (fá): l - sz - f - m – r – d: m - r -d - l (ti): m – r – d - l - sz: r – d – l - sz:
2 2 1-2 1-2 2-4 6-8 2 2-3 2
Ebben a korcsoportban is hat hang távolság a dalok hangterjedelme. A tiszta éneklés elengedhetetlen feltétele a megfelelő hangmagasság. A gyermekek hangja a "d-h" közt kezd kibontakozni. Figyelnünk kell arra, hogy ne énekeljünk túlságosan mélyen, mert ez a gyermekeknek intonációs problémát okozhat. Ezt kiküszöbölhetjük a hangvilla, illetve különböző hangszerek segítségével. A gyermekek számára világosan, érthetően és röviden kell elmondani, mik az elvárásaink. Ezt követően várható el a gyermekektől a helyes megvalósítás. Az éneklési készség fejlesztésével szoros kapcsolatban áll a gyermekek hangjának ápolása, fejlesztése. Két fontos szempontot tartunk szem előtt: - közepes hangerővel, könnyedén, erőlködés nélkül, helyes artikulálással énekeljenek; - a helyes légzési mód váljék szokásukká. Ennek gyakorlására hangképzési gyakorlatokat is végzünk. Ismert dallamokat szöveg nélkül, lalázva adunk elő.
57. oldal
Pedagógiai Program
b) A ritmusérzék fejlesztése A ritmusérzék alapja a jó metrumérzék (zenei metrika = mérőlüktetés). Kiscsoportban az egész év folyamán az egyenletes lüktetést érzékeltetjük. A lüktetés folyamatosságát a játékos mozgás erősíti meg. Ebben az időszakban a személyes kontaktus jelentőssége kiemelt. Leginkább a lovagoltatók, höcögtetők, ölbevevők, stb. mondogatása, énekelgetése alkalmas az egyenletes lüktetés megéreztetésére, melyeket ismétlődő játékos mozdulatokkal teszünk változatossá. Középső csoportban hangsúlyos helyet foglal el feladataink között a ritmus érzékeltetése. Csak akkor kezdjük el megéreztetni a dalok ritmusát, ha az egyenletes lüktetést már teljes biztonsággal tudják. A ritmus kiemelése tapssal, egyszerű mozdulatokkal történik. Eleinte valamivel lassabban énekeljük a dalt, mint máskor, annak érdekében, hogy jobban megfigyelhessék, követhessék. A szüneteket eltérő mozdulattal jelöljük. Mindig dallal, mondókával hangoztatva, játékmozdulatokkal kísérve éreztetjük meg a gyermekekkel a zenében rejlő súlyokat. Az ütemkezdő hangsúlyokat kiemeljük úgy, hogy a másik egység is jelen legyen. Így érzékeltetjük a kettes lüktetést. Megismertetjük őket néhány ritmushangszer használatával. Szívesen szólaltatnak meg környezetükben található tárgyakat (fa, műanyag, fém). Közösen készítünk zenei eszközöket (pl.:cserépből harangot, sajtos dobozból dobot, fakanál nyeléből ritmusbotot). Ritmusérzéket fejlesztő játék a ritmusvisszhang, aminek összeállításánál figyelünk a motívumok változatosságára. Állandó tempótartásra szoktatjuk a gyermekeket az egyenletes lüktetés hangoztatásával. Ebben segítséget nyújt, ha az óvónők kopogós cipőt használnak. A dalok, mondókák tempójának változtatásával érzékeltetjük a gyors és a lassú közötti különbséget. Nagycsoportban az egyenletes lüktetést és a ritmust hasonlítjuk egymáshoz. Egymástól megkülönböztetve és összekapcsolva figyeljük meg ezeket. Nagyon jó képességű, fejlett ritmusérzékű csoporttal elérhető, hogy egyenletes járás közben a dal ritmusát tapsolják. Ezenkívül, ha már jól érzékelik a kettős lüktetést, akkor a motívumok kezdőhangját is kiemeltethetjük velük. A ritmusérzék fejlesztésére a ritmusvisszhangon kívül a dalok ritmusról történő felismertetését is alkalmazzuk. Fontos, hogy jellegzetes ritmusú dalt válasszunk. Jó ritmusérzékű csoportnál a gyermekek zenekarát is életre tudjuk hívni. A hangszerek használata nagymértékben segíti a ritmusérzék fejlődését. A feladatok megvalósításánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlődési ütemét. c) Hallásfejlesztés A képességek fejlesztésében a ritmuson kívül a dallam is meghatározó. A tiszta éneklés alapja a fejlett hallás. A hallásfejlesztés az aktív énekléssel veszi kezdetét. A feladatok mindig éneklésre, aktív zenei cselekvésre épülnek. A gyermekek zenei képességei főleg utánzásos alapon, gyakorlással fejlődnek. Az akusztikus hallás fejlesztéséhez a magas-mély, halk-hangos közötti különbség érzékeltetése és a hangszín felismerés tartozik. 58. oldal
Pedagógiai Program
A magas - mély hang érzékeltetésének első eszköze a beszéd. Ezután éneken, majd hangszeren mutatjuk be a magasabb és mélyebb hangokat. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan először nagyobb különbségeket figyeltetünk meg, később térünk át a kisebb hangtávolságokra. Kiscsoportban oktáv, középső csoportban kvint, nagycsoportban terc távolságot érzékeltetünk. A magas-mély hang különbségét térben is mutatjuk függőleges irányban. A hang- és térérzékelés összekapcsolása készíti elő a zenei írás-olvasást. A halk - hangos különbségét mindig egymáshoz viszonyítva hallható módon érzékeltetjük beszéddel, mondókával, énekléssel, hangszeren. A hangerő változásait is kifejezzük a térben, de azt vízszintes irányban. Figyelünk arra, hogy a hangerő változtatása ne vonja maga után a tempóváltást. Középső csoportban már egy dalon belül is énekelhetünk a hangerő változtatásával. Nagycsoport végére a gyermekek óvónői irányítással képesek a tempó és hangerő különböző változatainak összekapcsolására. A gyermekek a hangokon keresztül a külvilágról fontos ismereteket, értesüléseket szereznek. Ráirányítjuk figyelmüket a környezet hangjaira, hogy képesek legyenek maguk is figyelni és a sokféle hangból információkat szerezni. Érzékeltetjük a gyermekekkel a csendet is. Megéreztetjük velük, hogy a csendhez teljes nyugalom szükséges. A hangszín felismertetését a kicsiknél erősen eltérő zörejek megkülönböztetésével kezdjük: üveg, fa, fém tárgyak hangjának felismerésével. Megfigyeljük a környezet zörejeit, hangjait (szél, eső, autó, stb.). Középső csoportos gyermekek számára nehezebb feladat adható, finomabb különbségeket is felismertethetünk (pl: cserép – üveg - porcelán). Ez a korosztály már meg tudja különböztetni az ütőhangszerek hangszínét is (dob, cintányér, triangulum). Egymás hangját is pontosan megfigyelik, hangszín-felismerő játékokban kitalálják, ki szólt. Nagycsoportban ezeken kívül dallamjátszó hangszerek hangját is felismerik (furulya, hegedű, metallofon). Kedvelt játék a gyermekek körében a hangforrás irányának, távolságának megfigyelése. A gyermekek érzékenyen reagálnak az óvónő beszédhangjára. Érzik a beszéd hangszínéből fakadó érzelmi beállítottságot. Beszédünk hangszínének kifejező erejét tudatosan és ösztönösen is alkalmazzuk. d) Mozgáskultúra, gyermektánc A népi gyermekjátékdalok és zenei műalkotások mellett a nemzeti mozgáskincs alapjainak megismerése, elsajátítása is jelentős a személyiség sokoldalú fejlődésében. A 3-6-7-8 éves gyermekek mindennapi tápláléka az énekes játék, a táncos játék, melyek kitörölhetetlen élmények sokaságát nyújtják számukra. Még a gátlásos vagy morgós gyermekek is felszabadulnak, a játék lendületében motiválódnak. Azok a gyermekek is sikerhez jutnak, akik önállóan, élményszerűen még nem tudnak énekelni, mozogni. A népi gyermekjáték tartalmánál és formájánál fogva az óvodás gyermekekhez áll legközelebb, azok érzelmi- és képzeletvilágához, kifejezőkészségéhez.
59. oldal
Pedagógiai Program
A népi gyermekjáték egyszerű, természetes, játékos mozdulatai, táncos formái felelnek meg alkatuknak, értelmi képességeiknek. A mozgással kísért népi gyermekjátékdalaink olyan kis, de teljes egységek, amelyek őrzik néptáncaink alapelemeit. A szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet megalapozására jó lehetőséget biztosítanak. Az óvodában valamennyi gyermek mozgáskultúrájáról, anyanyelvi szintű mozgásra-, táncra neveléséről van szó. Életkori sajátosságaikat figyelembe véve játékosan, a népi gyermekjátékdalok segítségével nevelhetjük táncra őket. Ügyelünk a szép testtartásra, az arckifejezésre, a lépések esztétikumára, a mozdulatok és az egyenletes lüktetés összhangjára. A táncos gyermekjátékok mozgásanyagát olyan egyszerű alapmozgások és azok különböző variánsai képezik, mint például a páros forgás, guggolás, taps, kifordulás, játékhelyzettel megelevenített játék. Változatos térformákkal a gyermekek tér és formaérzékét fejlesztjük (kör, kettős kör, csiga-, kígyóvonal, sorgyarapodó, szűkülő-táguló kör, kapu és átbújó sor, stb.). A 3-6-7-8 éves kor mozgásanyagára a következő mozdulattípusok jellemzőek: -
gesztus (játékos mozdulatok) testsúly áthelyezése lépés, ugrás forgás, páros forgás, fordulás súlyt hordó láb mozgatása (guggolás, rugózás, páros sarokemelgetés)
A néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagának tiszteletben tartásával alakíthatunk új játékmozdulatokat magunk is. A kettő kölcsönhatásából továbbfejlődik a gyermekek mozgáskultúrája. e) Komplex zenei képességek fejlesztése Zenei képesség pedagógiai ráhatással minden gyermekben kifejleszthető. Az óvodában elsődleges feladatunk a képességek fejlesztése, kibontakoztatása. Komplex zenei képességek: zenei emlékező- és reprodukáló képesség, belső hallás, zenei formaérzék. A zenei emlékező- és reprodukáló képesség lehetővé teszi a hallgató számára az elmélyült zenehallgatást, a zenemű értő értékelését. Aki rendelkezik e képességekkel, az felismeri a már hallott témát, reprodukálja, elő tudja adni énekelve, vagy hangszeren. A gyermekek zenei emlékezete gyorsan fejlődik, igen sok élményt tárol, de az élmények mennyiségét, minőségét nehezen tudjuk ellenőrizni. Alkalmas módszer ennek kipróbálására a dallamfelismerés. Ez történhet képről, eszközről, rövid tartalomról, dúdolásról, hangszeren történő előadásról, stb. Fontos, hogy először olyan dallamokat ismertessünk fel, amelyeknek kezdőmotívuma sajátos. Nagycsoportban már belső vagy befejező motívumról is felismertethetjük a dalt. A zenei emlékezet fejlesztésének másik módja, olyan dalok összegyűjtése a gyermekek által, amelyek azonos módon kezdődnek. 60. oldal
Pedagógiai Program
A dallamvisszhang - játékban a gyermekeknek nem megtanult anyagra kell emlékezniük, hanem egyszer hallott kétütemnyi motívumot dallammal emlékezetből azonnal visszaénekelni. Először csoportosan, azután egyenként is játsszuk. Felhasználhatjuk ismeretlen dalok motívumait, vagy a megtanult anyagból kiragadott motívumokat. Dallamvisszhang-játékot középső és nagycsoportban játszunk. Fejlett nagycsoportban már a gyermekek is kitalálhatnak visszhangjátékra alkalmas mondatokat adott dallamhoz. A kérdés - felelet játék fejlettebb képességeket igényel. A kérdés és a válasz dallama és szövege eltér. A kérdésre úgy kell válaszolni a gyermekeknek, hogy a kérdés szavai benne legyenek a válaszban, de a felelet mégis más legyen. Fejlett nagycsoportban kipróbálhatjuk, hogy ismert mondókára egy dallammotívumot illesztünk rá. Az alkotó fantázia magasabb szintje, amikor a gyermek ismert mondókára improvizál dallamot. A komplex zenei képességek másik fontos részéhez, a belső halláshoz a képzelőerő fejlettsége szükséges, a dallamot megszólaltatás nélkül kell végigénekelni. Ennek megvalósításához nélkülözhetetlen a pontos ritmusérzék. A belső hallás fejlesztésének egyik módja a dallambújtatás. Lényegében egy jól ismert dalt kezdünk el hangosan énekelni, jelre magunkban folytatjuk, majd újabb jelre ismét hangosan énekelünk. Fontos, hogy az elbújtató jel hallható legyen és mindig a motívum végén szólaljon meg. A sikeres előadáshoz nélkülözhetetlen az egyenletes lüktetés folyamatos érzékeltetése mozgással vagy hallható jellel. A komplex zenei képességek harmadik összetevője a zenei formaérzék. A dallamot helyes hangsúlyozása és tagolása teszi kifejezővé. Fontos tehát, hogy a szabályos ritmikai egységeket ne rövidítsük le (pl.: szünetek betartása).
* A zenei anyag kiválasztása Az óvodában alkalmazható énekes játékok, dalok kiválasztásánál többféle szempontot kell figyelembe vennünk. Tudnunk kell elsősorban, hogy a 3-6-7-8 éves gyermekek hangképző szerve még fejlődőben van. A hangszálak kis mérete miatt először csak szűk hangterjedelemben tudnak énekelni. Olyan dalokat kell tehát keresnünk, amelyek dallamfordulat és hangterjedelem szempontjából megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak. A túl nagy hangterjedelmű dalokat nem sikerül nekik tisztán énekelni, és a várt sikerélmény, örömérzet így elmarad. A dalanyag kiválasztásának szempontjai közé tartozik a korcsoportnak megfelelő játékforma helyes megválasztása is. Gondolnunk kell a gyermekek fokozott mozgásigényére. Az ének és a mozgás lelhetőséget nyújt arra, hogy természetes mozgásigényüket kulturáltan kiélhessék. Azok a dalok kötik le a gyermekek figyelmét, amelyeket valamilyen mozgásforma, cselekvésforma kísér. Szorosan egybekapcsolódik ez a játékossággal.
61. oldal
Pedagógiai Program
Az óvoda zenei anyaga A népi mondókák zenei értéke ugyanolyan jelentős, mint a gyermekdaloké. A szöveg, ritmus és mozdulat szorosan összefonódik, többségük a beszéd és az ének határán mozog. A mondókák egy része kétszemélyes játék, a felnőtt játéka a gyermekkel, másik csoportja örömteli játék a hangokkal, szavakkal, legtöbbjük kiolvasó. A pontos hangzóejtés, valamint a folyamatos lüktetés elősegíti a beszéd fejlődését, a szép kiejtést és a jól hangsúlyozott folyamatos beszéd technikájának elsajátítását. A magyar gyermekdalok, énekes játékok alkotják az óvodai dalanyag legnagyobb részét, ám kortárs művészeti alkotásokból is válogatunk Ritmusuk egyszerű, az élőbeszédhez igazodik. Szövegük általában játékos, mondókaszerű. A szép hangzású szavak élvezetet nyújtanak a gyermekeknek még akkor is, ha esetleg nem ismerik az értelmüket. Az énekes játékokhoz szervesen hozzátartozik a cselekmény, a játék legjellegzetesebb mozdulatai, mozgásváltozatai. Az énekes játékokhoz kapcsolódó mozgásokban a felnőttek cselekvéseinek legjellemzőbb vonásai tükröződnek, melyeket a gyermekek játékosan utánoznak életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően. A mozdulatok szimbolikus, jelképes módon fejezik ki a játék tartalmát. Ezeken az énekes gyermekjátékokon keresztül szívják magukba a gyermekek nemzeti hagyományunkat. A zenehallgatás az óvodás gyermekek számára zenei élményt nyújt. Lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekekkel megszerettessük a zenét, felkeltsük a zene iránti érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket. Kiemelkedő jelentősége abban áll, hogy a gyermekeket a zene érdeklődő, türelmes, figyelmes hallgatására szoktatjuk. Fontos, hogy a gyermekek életkorának megfelelő művészi értékű alkotásokat válasszunk. Az óvodáskorú gyermek a legfogékonyabb ebben az életszakaszban. Mindent megjegyeznek, amit hallanak – nem csak a jót - ezért fontos, hogy mit adunk nekik. Óriási felelősség terhel minket, óvónőket, amikor összeállítjuk a zenehallgatás anyagát. Az óvodai zenehallgatás gerince: a magyar népdal, de más népek dalai közül is válogatunk. Óvodánkba idegen anyanyelvű gyermekek is járnak, ezért a zenehallgatásra szánt művek kiválasztásánál figyelmet fordítunk arra, hogy az ő zenei kultúrájukból is merítsünk. Kiváló segítséget nyújt nekünk Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában című gyűjteménye. Igyekszünk a hangszeres zenét élőben bemutatni, emellett zenészek segítségét is kérjük. A nagyokkal megismertetünk komoly zenei szemelvényeket is. A zenehallgatás nemcsak az ének-zene tevékenységre korlátozódik, hanem hangulatkeltésként, illetve lezárásként más foglalkozáshoz is kapcsoljuk. Átszőheti az egész napot, rajzolás, gyurmázás, játék közben is énekelhetünk, dúdolhatunk. Ilyenkor a zenével és egymással való kapcsolatunk bensőségesebb, mint a kezdeményezések utáni zenehallgatás esetén, hiszen a dal csak néhány gyermeknek szól. Az érzelmi hatás is mélyebb lehet. A zenehallgatás kitüntetett helye az elalvás előtti éneklés. Az altatódal elhangzását megelőző várakozás közben elcsitul a csoport, a gyermekek lelkükben ráhangolódnak a várva várt élményre, és ellazulva hallgatják a dalt. Az elalvás előtti zene hozzájárul a nyugodt légkör kialakulásához. Szinte védőburokba vonja a gyermekeket.
62. oldal
Pedagógiai Program
Óvodánkra jellemző sajátos zenei élmények Óvodánk különlegessége a "nyitott csoportok", melynek lényege, hogy a gyermekek a felkínált lehetőségek közül szabadon, hangulatuk, érzelmi beállítottságuk, kedvük szerint önállóan döntik el, hogy melyik programajánlatot választják. Három csoportban készülnek az óvónők programmal, melyek azonos időpontban kezdődnek és fejeződnek be. Ezek közül az egyik mindig a zenével, a tánccal kapcsolatos (pl. néptánc, ismerkedés a hangszerekkel, hangszerek, zenei eszközök készítése). A „nyitott csoportok” létrehozásán kívül már hagyomány óvodánk életében a táncház. Ehhez a Kolompos együttest, illetve Tálas Ágit hívjuk meg. Rendkívül jó hangulatban telnek ezek a délelőttök. A gyermekek az óvó nénikkel együtt táncolhatnak az együttes egyik tagja, illetve Ági néni szakszerű irányításával. Ezen kívül ismereteket szerezhetnek a különböző népszokásokról (pl.:betlehemezés, Luca széke, kotyolás, stb.). A táncházak alkalmával megismerkednek népi hangszerekkel is szórakoztató, játékos formában. Már bevált szokás óvodánkban, hogy a zenész, illetve zenélni tudó szülőket felkérjük házi muzsikálásra. A gyermekek érdeklődéssel figyelik a hangszerek bemutatását, majd az azt követő előadást. Ezek az alkalmak is lehetőséget adnak arra, hogy erősítsük a gyermekek és a zene kapcsolatát, bővítsük ismereteiket. A karácsonyvárás hangulatát emeli a szülők alkalmi zenekarának műsora. Az óvónők is meglepik a gyermekeket azokon az ünnepélyeken, amelyeket a csoportok együtt ünnepelnek meg. Ilyenkor az ünnepek hangulatához illő dalokat adunk elő, kánont énekelünk, hangszeren játszunk. A szülői értekezletek egyhangúságán több éve igyekszünk változtatni. Gyermekek által készített apró meglepetésekkel lepjük meg a szülőket (rajz, hajtogatás, kókuszgolyó). A zenei nevelés fontosságának kiemelésére, az ezzel kapcsolatos feladatok ismertetésére egy teljes szülői értekezletet szentelünk. Rövid elméleti ismertetés után a szülőkkel közösen kánont énekelünk, dalos játékot tanulunk, ritmust tapsolunk, stb. A szülők véleménye nagyon bíztató, szívesebben vesznek részt ezeken az összejöveteleken, mintha csak passzív hallgatói lennének egy előadásnak. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Örömmel és önállóan kezdeményeznek éneklést. Játszanak énekes játékokat. Szép szövegkiejtéssel, tisztán énekelnek. Tudnak tempót tartani. Érzik az egyenletes lüktetést. Kiemelik a ritmust, az ütemhangsúlyt érzékelik. Helyesen alkalmazzák a zenei fogalompárokat. Felismerik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon, hangszeren. A természet és környezetük hangjait képesek megkülönböztetni. Tudják használni a megismert hangszereket. Térformákat tudnak esztétikusan, arányosan kialakítani. Játékos mozgásuk ritmikus. A táncos mozgásokat egyöntetűen, esztétikusan végzik. Hosszabb énekelt vagy hangszeresen előadott dalt figyelmesen hallgatnak. 63. oldal
Pedagógiai Program
Az óvodai nevelés során célunk, hogy a zenében rejlő nevelő, emberformáló, közösségalakító erőt a jövőben is a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzuk. A zenei nevelés területén elért eredményeket tükrözi az óvodánkból ének-zene tagozatos általános iskolába jelentkező gyermekek száma és eredményei. Szorosan együttműködünk a közelünkben lévő Liszt Ferenc Ének-zene Tagozatos Általános Iskolával. Sok éve tartó jó kapcsolatunk gyümölcsöző. A zenetagozatra jelentkező gyermekeink jól teljesítenek a felvételi meghallgatáson. Néhányan már óvodás éveik alatt kedvet kapnak a hangszertanuláshoz. Gyermekeink zene iránti érdeklődése, zeneszeretete, képességeik fejlődése igazolja a zenével kapcsolatos hitvallásunkat. „Az óvóban történik az első alapvetés, az első, elhatározó zenei élmények gyűjtése. Amit itt tanul a gyermek, sohasem tudja elfelejteni: vérévé válik. De nemcsak egyéni tulajdona lesz… Az egész ország közízlésére kihat.” /Kodály Zoltán/
64. oldal
Pedagógiai Program
RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Célunk:
A vizuális nyelv elsajátíttatása: képességének fejlesztése.
a
gyermekek
vizuális
önkifejező
Feladatok:
A gyermekek látáskultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségek és élmények biztosítása. Az alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az eszközök és anyagok tulajdonságainak megismertetése, és a velük való bánásmód, a különböző technikák elsajátíttatása. A gyermekek képi-plasztikai kifejező nyelvének differenciált fejlesztése egyéni érettségi szintjükhöz igazodva. A gyermekek képi kifejezésének alakítása: tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása. Vizuális képességek fejlesztése: képi gondolkodás, konstruáló-, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakítása. Kreatív magatartás érvényre jutásának segítése, a gyermeki élmény- és fantáziavilág gazdagítása. Esztétikus környezet biztosításával az esztétikum iránti vonzódás megalapozása. A gyermekek igényének kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai élmények befogadására. A szülők szemléletének formálása (becsüljék meg gyermekeik alkotását).
A fejlesztés tartalma 3 - 4 éves korban A fejlesztés tartalmának alapja az anyagokkal, eszközökkel, valamint a technikai kivitelezés lehetőségeivel történő ismerkedés. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés tevékenységformái köré rendeződnek. Különös hangsúlyt kap a gyermekek önkéntessége, az élményeikhez kapcsolódó egyénileg választott témák kifejezhetősége. A képalakítás megindítása a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésének próbálgatásával kezdődik. Többféle technikai eljárást próbálnak ki. Lényeges, hogy az eszközök és anyagok használatát bemutassuk. A vizuális és a tapintási tapasztalatok gazdagítását teszi lehetővé az apróbb tárgyak gyűjtögetése, válogatása. Az érzékelési és észlelési tapasztalatokat verbálisan próbálják megfogalmazni. 4-5 éves korban A fejlesztés tartalmának alapja a gyermekek személyes élményeire, elképzeléseire és tapasztalataira épülő képi-plasztikai kifejezés. 65. oldal
Pedagógiai Program
Ahogy fejlődnek a gyermekek vizuális képességei, úgy bővülnek az alkotó-alakító tevékenység lehetőségei. Játékeszközök, bábok és kellékek, alkalmi ajándéktárgyak, stb. készítése és díszítése is lehetővé válik ebben az életkorban - a fokozatosság érvényesítésével. Megjelennek a képalakítás gazdag változatai, a forma fejlődés, a színhasználatban bekövetkezett gazdagodás, a kompozíciós képesség fejlődésének megindulása is ebben az irányban hat. A plasztikai munkák készítése során ez a korosztály a formák tagolása, az alapvető formai jellemző kifejezése felé halad. Az alapvető formanyelv ismeretének birtokában, az alaptechnikák és munkafogásainak alkalmazásával képesek emberi alakok, állat- és játékfigurák mintázására. Különféle anyagokból, tárgyakból építéssel, összerakással, térbeli rendezéssel kisebb-nagyobb formacsoportokat, építményeket alakítanak. Fontos: -
a tapasztalatokon és élményeken alapuló egyéni kifejezés lehetőségének érvényre jutása, színválasztás szabadsága, újabb eszközök és anyagok megismertetése, mikrocsoportos alkotómunka bevezetése.
5-6-7 -8 éves korban A fejlesztés tartalma a kifejezés témáinak képi-plasztikai megjelenésére utal, majd a környezetalakításban történő aktív - tárgykészítéssel is bővíthető - gyermeki közreműködést helyezzük a figyelem középpontjába. A képalakításban megjelennek a közös kompozíciók. Ismét felszínre kerülnek újabb technikai megoldások. A plasztikai munkák körében a többalakos térbeli kompozíciók, a változatos anyagok és eszközök, illetve szerszámok használata jelenik meg. Az építésbeli tapasztalatok gazdagodása nyomán makettek, modellek és változatos építmények alkotása várható a nagycsoportban. E korcsoportban nagyobb lehetőség nyílik az önálló alkotó tevékenységekre, mint pl.: szövés, fonás, körmöcskézés, stb. Ebben az életszakaszban jelenik meg a műalkotások nézegetése, múzeumlátogatás, bár korábban is mutathatunk értékes képzőművészeti alkotásokat. Fontos: -
maga a tevékenység – s ennek öröme – , gyermeki önállóság, saját kifejezési mód, egy távolabbi cél érdekében történő tevékenykedés, nagyobb témakör hosszabb ideig történő feldolgozása.
Az óvodapedagógus személyiségével szemben támasztott követelmények: -
A vizuális nevelés szempontjából hangsúlyos személyes példa (gondozott, ápolt külső, kulturált beszéd, széphez való bensőséges viszony és jó ízlés). 66. oldal
Pedagógiai Program
-
Alkotó fantázia. Empátiás készség. Megfelelő tájékozottság a képző-, ipar- és népművészeti alkotások, technikák és kifejezésmódok világában. A gyermeki ötletekre nyitott, kreatív, érzékeny és türelmes reagálás. A gyermek önmegvalósító törekvéseinek, vágyainak, elképzeléseinek tiszteletben tartása. Nagyfokú tudatosság. Hiteles érzelmi megnyilvánulás. Körültekintő, reális és tárgyilagos értékelő munka, amelyben az előremutató, pozitív értékítéletek dominálnak. Esztétikus környezet iránti igény és esztétikus környezet kialakításának képessége.
Szervezeti formák A gyermekek az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységbe kötetlenül kapcsolódhatnak be érdeklődésük, élmény általi motiváltságuk alapján. A kezdeményezés módja igen változatos lehet, sokféle hatás igénybevételével történhet. Fontos, hogy ez nagy körültekintéssel, az elmélyülten játszó vagy egyéb tevékenységben elmerült gyermekek zavarása nélkül valósuljon meg. Tudatosságunk a megfelelő hely, a legoptimálisabb időpont és a legcélravezetőbb kezdeményezési mód megválasztásában nyilvánul meg. A kötetlenség pedig a gyermekek önkéntes részvételében mutatkozik meg, és abban is, hogy bármikor bekapcsolódhatnak a tevékenység folyamatába, illetve bármikor kiléphetnek abból. Így lehetőségünk nyílik változó létszámú és összetételű kisebb-nagyobb gyermekcsoporttal foglalkozni a differenciált egyéni fejlesztést megvalósítva, az alkotás és felfedezés örömélményét a gyermekekkel megosztani. Kedvező légkörben a gyermekek önmaguk is aktív kezdeményezői lesznek az alkotó-alakító tevékenységeknek. Természetesen ehhez is biztosítanunk kell a megfelelő feltételeket. A szervezési feladatok maradéktalan megvalósítása gördülékennyé teszi a foglalkozást, ezért kell minden tárgyi feltételről gondoskodnunk. A gyermekek elhelyezésénél is figyelnünk kell a kellő fényre, a kényelmes és helyes testtartásra. Az irányítás legfőbb funkciója: - a gyermekek alkotókedvének felélesztése és kibontakoztatása, - önbizalmuk erősítése, - formateremtő szándékuk felismerése és megerősítése (felnőtt sémákat ne adjunk), - az eszközhasználat bemutatása (meg kell mutatnunk, hogy egyes anyagok, eszközök hogyan és mi mindenre használhatók). A bonyolultabb tevékenységek, vagy valami különleges produktum létrehozása olykor indokolttá teszi a mikrocsoportokban szervezett tevékenységformát.
67. oldal
Pedagógiai Program
Ennek változatai: - ugyanannak a munkafolyamatnak a gyakorlása (varrás, agyagozás, stb.) a csoportok cserélődésével, - más-más részfeladatokat végeznek a csoportok - ez átvezethet a kollektív munkák világába. A vizuális nevelés szerves részét képezi a műalkotások világával történő ismerkedés. Ennek leghatékonyabb szervezeti formája a múzeum- vagy tárlatlátogatás. Ez részünkről körültekintő, alapos felkészülést, előkészítést igényel. Egyes különleges helyzetek arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a múzeumba vagy tárlatra látogató gyermekek is készíthetnek alkotásokat. Ez a mikroklíma, a műalkotások közvetlenül sugárzó aurája különös erővel keltheti fel a gyermekek érzelmi fogékonyságát és alkotói fantáziáját. A sétáknak és a kirándulásoknak a látásnevelés fejlesztése terén nagy szerepe van. Számtalan vizuális benyomás, élmény forrása lehet egy-egy ilyen alkalom akár az óvoda közvetlen, akár tágabb környezetéből. Gazdag tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek a formák, a színek, az arányok és egyéb vizuális jellemzők világáról. A gondosan előkészített és érzelemgazdagon megvalósult élmény válik a gyermeki önkifejező tevékenység hatékony motivációs bázisává. Játékidőben, szabad időben a maguk kedvtelésére szívesen választják a gyermekek a vizuális kifejező eszközökkel való tevékenységet. Rajzolnak papírra, táblára, aszfaltra, lesimított föld felületre; színeznek; mintáznak agyagot, lisztgyurmát; textilből készítenek babaruhát, takarót, szőnyeget; papírt hajtogatnak; termésekből és egyéb növényi anyagokból játékeszközöket, bábokat. A népművészet elemeivel való ismerkedés megjelenik pl. díszítő, illetve kézi munkájukban. Ezért legfőbb feladatunk a minél gazdagabb feltételrendszer biztosítása, így olyan helyen tároljuk az eszközöket, anyagokat, ahol a gyermekek könnyen elérik, és ahonnan bármikor elővehetik azokat. A teljes önállósággal elkezdett tevékenységet hagyhatjuk szabadon kibontakozni, ha viszont segítséget igényelnek, azt természetesen megkapják.
Az alkotó-alakító tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek: -
testméretüknek megfelelő asztalok, székek lehetőleg természetes fény biztosítása falitábla szőnyeg, építőkockák, dobozok textildarabok, hullámpapír és egyéb kellék homok (fontos a rendszeres gondozása) óvoda udvar aszfaltozott része - krétarajz
Sokféle változatos anyagot és eszközt biztosítunk a gyermekeknek, hogy ötleteiket szabadon megvalósíthassák. Fontos, hogy ezek kiváló minőségűek legyenek, és motiváló erővel rendelkezzenek. Leggyakrabban használt eszközök és anyagok: - ceruza, zsírkréta, filc, - táblakréta, törlőszivacs, 68. oldal
Pedagógiai Program
-
festék, ecset, ecsettál, -törlő, papírféleségek, olló, ragasztó, textil, agyag, só-liszt gyurma, plasztilin, mintázólap, fapálcika, tű, fonal, szövőkeret, körmöcske, szarvacska, nyomódúc (pl. burgonya), természetes anyagok: termések, magvak, levelek, stb.
A gyermeki alkotásokkal kapcsolatos tennivalók Az alkotó-alakító tevékenység eredményeként létrejött gyermekmunkákat gondosan kezeljük, elhelyezésükben körültekintően járunk el. A gyermekek ebből produktumaik megbecsülését érzik, követhető példát látnak a munkák gondos, igényes elhelyezésére, kezelésére. A plasztikai munkákból kiállítást rendezünk. Az építés során létrejött alkotásokat addig meghagyjuk, amíg az adott játékszituáció azt megkívánja. A képalakítással készült munkákat a folyosón helyezzük el, így a szülők is megtekinthetik azokat. Névvel és jellel ellátott dossziékban tároljuk az év folyamán megszületett alkotásaikat. A munkák készítésének időpontját mindegyiken feltüntetjük. A nevelési év végén a dossziékat átadjuk a szülőknek.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Az anyagokat és eszközöket készség szinten kezelik. Képkialakításban megjelenítik élményeiket, elképzeléseiket, képzeleteiket. Színhasználatuk gazdag. Formaábrázolásuk változatos. Képesek hangsúlyozni a megkülönböztető jegyeket. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, egyszerűbb mozgások. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik és megfigyeléseik alapján. Önállóan és csoportmunkában is készítenek a szerepjátékhoz egyszerű kellékeket, játékokat. Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat. Az építésben, a téralakításban tevékenyen részt vesznek. Saját műveikről és a műalkotásokról szóbeli véleményt nyilvánítanak.
69. oldal
Pedagógiai Program
MOZGÁS Célunk: A gyermekek harmonikus mozgásának, testi képességeinek, fizikai erőnlétének sokoldalú fejlesztése. A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése és a mozgásigény kielégítése. Feladatok: A szabadban, csoport-, és tornaszobában egyaránt – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – a gyermekek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett mozgás fejlesztése. A nagy- és finommozgások, a szem-, kéz-, lábkoordináció, egyensúlyérzék fejlesztése. A testséma fejlesztése, a testrészek megismerése. Téri tájékozódás fejlesztése. Motoros képességek (kondicionális, koordinációs) fejlesztése. A mozgás a gyermekek számára létszükséglet, fontos szerepet tölt be fejlődésükben. Az általános testi képességek fejlődése mellett jelentősen hat az értelmi és szociális képességek kialakulására, így egész személyiségükre. A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekekkel, mert állandó belső késztetést éreznek, örömmel és természetes módon gyakorolják azt. Feladatunk, hogy megőrizzük, ha kell, felkeltsük ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá. A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoport összetételét, az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni szükségleteit, képességeit, fejlettségi szintjét. A mozgást, mint életkori sajátosságot a nap folyamán bármikor és bárhol kihasználjuk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésükhöz elengedhetetlenek. Ezek kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét. A gyermekek mozgásigénye különböző, ezért nagyon fontos, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tiszteletben tartani egymást. Ehhez elengedhetetlen az egymással való kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás, bizonyos alapvető szabályok megtanulása, betartása. A jól megszervezett mozgásos tevékenységben a gyermekek örömmel vesznek részt, ez pozitív élményt nyújt számukra, és újabb cselekvésre ösztönzi őket. Ennek hatására a mozgás természetesen beépül a gyermekek spontán tevékenységébe, szokásukká, igényükké válik. A mozgás sokoldalú tevékenység, jelen van a szervezett foglalkozásokon, a mindennapos mozgásokon túl a játékban és a különböző nevelési területeken. Az óvodai testnevelés célját és feladatait a foglalkozások összességének együttesen kell biztosítania, illetve megoldania. Ezért a szervezett foglalkozásoknak és a játékidőben történő mozgásfejlesztésnek összhangban kell lennie.
70. oldal
Pedagógiai Program
A mozgásfejlesztés területei - testnevelés - mindennapos szervezett mozgás - játékidőben történő mozgásfejlesztés
* Testnevelés A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Óvodás korban a rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését és fontos szerepet játszik az egészség megóvásában. A kötelezőség nem jelent kényszert a gyermekek számára. Lehetőséget biztosítunk, hogy egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének megfelelőbb mozgásos feladatot. A feladatok végrehajtásánál nem a gyakorlatok tökéletes kivitelezése az elsődleges, hanem elsősorban olyan készségeket, képességeket alakítunk ki, amelyek a mozgás egyre tökéletesebb elvégzését segítik elő. Megmutatjuk a helyes mintát, a pozitívumokat kiemelve ösztönözzük, biztatjuk a gyermekeket az esztétikus mozgásra. A gyakorlatokat, játékokat egy időben mondjuk, mutatjuk, együtt mozgunk a gyermekekkel, így egy időben látják, hallják, tapasztalják a végzett mozgást. A testnevelés anyaga az atlétika, torna, játék jellegű főgyakorlatokból tevődik össze. Fontos szempont a szervezésnél, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak, a foglalkozásvezetés pergő, az utasítások rövidek, érthetőek legyenek. Az anyag összeállítását meghatározza óvodánk felszereltsége. Az atlétikai gyakorlatokat (futás, dobás, ugrás) lehetőség szerint a szabadban is végezzük. Mindkét óvodában kihasználjuk a tornaszoba adta lehetőségeket. A tervezésénél mindig figyelembe vesszük a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Gyakran használunk kézi szereket, mivel a gyermekek örömmel, szívesen végeznek mozgásokat eszközökkel. Így a megadott feladatot szívesebben, eredményesebben hajtják végre. Megteremtjük a legkedvezőbb egészségügyi feltételeket. Gondoskodunk a szabadtéri gyakorlóhely portalanításáról. A tornaszoba padlóját foglalkozás előtt feltöröljük. Mindig nyitott ablaknál tornázunk. A foglalkozáson használt szereket, tárgyakat állandóan ellenőrizzük, gondoskodunk tisztántartásukról. A gyermekek a foglalkozásra minden korcsoportban átöltöznek tornaruhába, illetve váltóruhába, tornacipőbe. Foglalkozás után derékig lemosakodnak. A motoros képességek fejlesztése már óvodáskorban - figyelembe véve természetesen az életkori sajátosságosságokat - elengedhetetlen feltétele az alapmozgásokkal kapcsolatos jártasságok és készségek kialakításának. Az életkornak megfelelő tervszerű és tudatos alapozó képességfejlesztés és mozgáskészség kialakítás teszi lehetővé majd a későbbi korban is az egyes testgyakorlati ágak anyagának elsajátítását. Ezért az óvodai testnevelés keretében is fontos feladata az óvónőnek a motoros képességek fejlesztése és a mozgáskészség kialakítása, mert ezeknek az óvodában történő elmulasztása a későbbi évek során nehezen pótolható. 71. oldal
Pedagógiai Program
A 3 - 4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes nagymozgásokat tartalmazza. Az egészséges fejlődéshez hozzátartozik, hogy a gyermekeknek egyre pontosabb információi legyenek önmagáról. Legtermészetesebb módon ismerkedhetnek testrészeikkel és azok funkcióival. Fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Fontos, hogy begyakorolják a járást, futást és a menetirány betartását. Ezután jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, tárgyak járás, futás közben történő ki és megkerülése, fel és lelépése. Különösen a törzsizomzatot erősítő (csúszással, kúszással, mászással összefüggő) gyakorlatokra fektetünk nagy hangsúlyt. Megismertetjük őket az egyszerű ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákkal: szökdelések, fel- és lelépések, támaszugrások talajon. A torna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással próbálkozhatnak. Az első év játékanyaga jórészt a futójátékok, egyszerű fogójátékok begyakorlásából áll, míg megszokják a mozgásteret, egymás kikerülését és a társakkal való mozgást. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerülnek az egyensúlyérzék fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. A testséma fejlesztésében kiemelt jelentősége van az oldaliság tanításának, melyet kezességtől függetlenül a csuklón szalaggal jelölünk. Az irányított tevékenységek során a járás, futás közben alkalmazott (tempóba való igazodás, az oldalt és hátrafelé járás, párokban járás) különböző nehézségű játékos gyakorlatok nagyobb feladatot jelentenek a gyermeknek. Az irányváltásokat már képesek korrigálni, a menetirányban történő járások, futások közben gyakorolják a testfordulatokat. Különösen figyelünk arra, hogy az ugrásokat ruganyosan végezzék. A le- és felugrásokat, támaszugrásokat a mélyugrással és a távolugrással gazdagítjuk. A dobásoknál kiemelt szerepet kapnak a célra irányított dobások. A talajtorna elemei a gurulóátfordulással egészülnek ki. Az egyensúlyérzék fejlesztését a különböző testhelyzetváltozásokkal, fordulásokkal gazdagított mozgások végzése szolgálja. Olyan gyakorlatokat is bevezetünk, amelyekkel speciális izomcsoportokat fejlesztünk. Az 5-6-7-8 éves gyermekek mozgása egyre összetettebbé válik. Járásuk, futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmusosabb lesz, egyensúlyukat megtalálják. Ebben a korban az észlelés, alaklátás, formaállandóság fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Új feladatként jelentkezik a finommozgás fejlesztése. Ez nagyon lényeges, mivel a finommozgás összerendezettsége az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Ezt a foglalkozásokon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejlesztjük. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző kézi szerek (labda, bot, szalag, stb.). A futás feladataiban megjelenik a tempóváltás, gyors-, lassú futás, a belegyorsuló futás. A futó-, fogójátékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor- és váltóversenyekkel egészülnek ki. Sorozatugrásokkal ismerkednek meg különböző magasságú, távolságú akadályokon át, gyakorolják a magas- és távolugrást. 72. oldal
Pedagógiai Program
A labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó és felső célzott irányú dobásokkal bővülnek. A talajtorna elemei kiegészülnek a kézállás előkészítő gyakorlataival és a hátrafelé történő gurulóátfordulással. A gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolhatják. Az irányított mozgásos tevékenységet mindhárom korosztálynak heti 1-2 alkalommal szervezzük meg, különböző időkeretekkel állandó napokon. A nagycsoportosok részére a szülők igényeihez igazodva térítéses formában vízhez szoktatást szervezünk.
* Mindennapos szervezett mozgás A mindennapi testnevelés a rendszeresen ismétlődő hatások együttesével eredményesen szolgálja a testnevelés foglalkozásokat, segíti az alapmozgásokkal kapcsolatos mozgáskészségek kialakítását. Időjárástól függően a tornaszobában, illetve az udvaron végezzük. A játékot, játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk. A mozgás anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészítve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal, valamint figyelembe vesszük a testnevelés foglalkozások főgyakorlatait, játékanyagát, ezzel is segítve a mozgástanulás eredményességét. Az anyagát úgy állítjuk össze, hogy a felfrissülést, edzést és igazi örömöt jelentsen a gyermekek számára. Időtartama napi 15-20 perc. A lábboltozatot erősítő játékos gyakorlatokat is folyamatosan beépítjük. Az érdeklődés, a figyelem felkeltése, a képzetek felelevenítése, továbbá a megfelelő érzelmi kötődés megteremtése által a gyermek ösztönzést kap, végre akarja hajtani a gyakorlatot és ezek kivitelezését játszva oldja meg.
* Játékidőben történő mozgásfejlesztés A különböző életkorokban más-más terület fejlesztése jelent kiemelt feladatot számunkra. A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások, 4-5 éves korban a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék, 5-6-7-8 éves korban a finommozgás fejlesztésére fektetünk hangsúlyt. A játék során a csoportszobában és az udvaron egyaránt biztosítjuk a megfelelő helyet, időt és eszközt a mozgástevékenységekre. Fontos egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása. Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a különböző mozgásformák gyakorlására, ezáltal a gyermekek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A fából készült fejlesztő játékszereken önállóan gyakorolhatják a mozgásokat, mint pl: csúszás, mászás, függés, egyensúlyozás, stb. Ezek elsősorban a nagymozgások fejlesztését szolgálják. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a hintázó-ringató, pörgő mozgások közben történik. Erre a célra jól használhatók az egyensúlyozó tölcsér, rugós hinta. A szereken korlátozás nélkül, állandó felügyelet mellett, bátorságuk szerint hagyjuk kísérletezni a gyermekeket.
73. oldal
Pedagógiai Program
A kondicionál mozgás tartalmát az igény szerint napi futást, kocogást, nyáron vizes edzésekkel, télen havas játékokkal (szánkózás, csúszkálás) egészítjük ki. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be. A szervezett tevékenységekben használt eszközöket a gyerekek az udvaron is használhatják (labda, ugrókötél). A csoportszobában is lehetőséget adunk a szabad, természetes mozgásra. A csoportszobai játékok során elsősorban a finommotorika, a szem-kéz koordináció fejlesztésére van lehetőség, a rajzolás, festés, gyurmázás, puzzle, gyöngyfűzés, hajtogatás által. Ezek gyakorlására az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. Az óvodai mozgásfejlesztést maradéktalanul csak akkor tudjuk megoldani, ha minden alkalommal elősegítjük az eredményes mozgástanulást, vagyis a mozgáskészségek kialakulását, a motoros képességek fejlesztését és ezáltal az egészséges test fejlődését.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
A gyerekek szeretnek mozogni, igénylik a mozgást. Kitartóak a mozgásos játékokban. Kialakult testsémájuk, oldaliságuk. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, összerendezett mozgása fejlett. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Kialakult egészséges versenyszellemük. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat végezni. A kudarcot megfelelően kezelik. Mozgásukat, viselkedésüket képesek szándékosan irányítani. A keresztcsatornák fejlettek. A gyermekek testileg-lelkileg kiegyensúlyozottá, megfelelően edzetté, teherbíróvá válnak. Jó állóképességgel rendelkeznek.
74. oldal
Pedagógiai Program
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célunk: A környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, tisztaságának, épségének megóvására, környezettudatos magatartásra nevelés. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, formai, téri, nagyságbeli szemléletének alakítása. Feladatok: Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. Közvetlen tapasztalatok nyújtása a gyermekeket körülvevő környezetből. Alapvető matematikai összefüggések, azonosságok, különbségek felfedeztetése. A spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzés tárgyi feltételeinek megteremtése. Az ember maga is a természet része, ezért nem mindegy, hogy milyen a kapcsolata a természettel. Lehet alkotó, megőrző és megújító, de betölthet közömbös vagy a természetet kizsákmányoló szerepet is. A környezettel kapcsolatos látásmód, viselkedéskultúra és értékrendszer kialakulása szempontjából az óvodáskor ideális és fontos szakasz az ember életében. Munkánk alapvető jelentőséggel bír a gyermekek pozitív természetképének kialakításában. Nyitottnak és fogékonyaknak kell lennünk az új ismeretekre, másrészt ismernünk kell az embert körülvevő természetet. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel befolyásolni tudjuk a gyermekek megismerő tevékenységét. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, amit szűkebb és tágabb környezetünk igényel, lehetővé tesz. Beavatjuk őket a természet titkaiba, irányítjuk felfedező akcióikat, mind a természet változásait, mind az ember és a természet kölcsönhatását illetően. Segítjük a természetben lejátszódó folyamatok feltárását, a köztük lévő összefüggések minél mélyebb és sokoldalúbb megértését. A természettel a társadalomban való harmonikus együttélés a személyiség kibontakoztatásának egyik hatékony eszköze. Befolyásolja a kommunikációt, a viselkedéskultúrát, s ezáltal a kapcsolatteremtő képességet, a társas érintkezést is. Hatására a gyermekek érzelemvilágában a pozitív vonások erősödhetnek meg, fizikai és szellemi fejlődésük előrehaladást érhet el. A gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva választjuk meg az ismeretátadási formákat. Fontos, hogy amit láttatni lehet, azt láttassuk a gyermekekkel, amit érezni lehet, éreztessük, amit pedig megtehetnek, meg tudják tenni. Csak így érhetjük el, hogy a gyermekek: - lássák, élvezzék környezetük formáit, - élvezzék nap- és évszakonként változó színeit, - élményszerűen ismerjék meg környezetük növény- és állatvilágát, - esztétikai élményben részesüljenek, - eljussanak a rendetlenség, a rongálás elítéléséhez, - tiszteljék, szeressék és ápolják a körülöttük lévő növény- és állatvilágot, - felelősséggel viseltessenek környezetükért, - aktív tevékenységformáikban örömüket leljék, örömet szerezzenek másoknak, - felnőve se váljanak közömbössé természetünk problémai iránt. 75. oldal
Pedagógiai Program
A környezeti nevelés több, mint a környezet megismerése. Fontos, hogy szelleme, tevékenysége és eszközei is áthassák az óvoda mindennapjait. A témakörök egymással szoros kölcsönhatásban, átfedésekben vannak, az évszakváltozásoknak alárendeltek és a helyi lehetőségekben konkretizálódnak. Az óvoda környékén található növény- és állatvilág megfigyelésével, illetőleg gondozásával voltaképpen a természetismeret alapjait sajátítják el a gyermekek. Feladatunk, hogy ezeket a megfigyeléseket irányítsuk, rámutassunk a növények és állatok sajátosságaira, és ezzel az együttes tevékenységgel élményt nyújtsunk a gyermekeknek. Az így szerzett élmények megerősítésének aztán számos módja lehetséges. A csoportszobákban lehetőség szerint helyet biztosítunk növények hajtatására, rügyeztetésére a séták során gyűjtött termések tárolására. A tevékenységekben megvalósuló tanulás során rögzítjük, rendszerezzük ismereteiket. A 3-6-7-8 éves korú gyermekek dominánsan közvetlen tapasztalat útján szerzik ismereteiket. Ezért fontos feladatunk, hogy a növényekkel, állatokkal való találkozásaik során a lehető legtöbb felfedezési lehetőséghez juttassuk őket minden érzékszervüket bevonva. Mindez oldottan, játékos cselekvés közben, önként és érdeklődésből valósul meg úgy, hogy az ismeretek beépülnek a gyermekek tudatába, mintegy további ismeretek megszerzésére, elsajátítására és hasznosítására ösztönözve őket. A megszerzett tapasztalatok segítik a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodást, tájékozódást. Különféle élőlényekkel legélményszerűbben kiránduláson találkozhatnak a gyermekek. Ha az óvodában már megtanulták a növényeket és az állatokat tisztelni és szeretni is, akkor a kirándulásokon ezt kell bennük továbbfejlesztenünk, a tágabb környezetre kiterjesztenünk. Kihasználjuk a Városliget, Margitsziget közelségét a folyamatos természeti megfigyelésekre. Például kiválasztunk egy lombhullató és egy örökzöld fát, és azok változásait időről-időre megfigyeljük. Mindig nyitott szemmel járunk, hogy meglássuk a természet különböző színű és formájú kincseit (kavicsokat, faleveleket, faágakat, fakérgeket, terméseket, madártollat, stb.). Minden évben intézményi belépőt váltunk az Állatkertbe. Élünk a kedvező lehetőséggel és gyakran ellátogatunk ide is. Megfigyeljük az állatokat, viselkedésüket, mozgásukat, stb. Szervezünk piacra, pályaudvarra, hajóállomásra is kirándulásokat. Megismerkedünk óvodánk közvetlen környezetével, ellátogatunk a környéken lévő intézményekbe. A séták során a közlekedési szabályokat is gyakorolják a gyermekek, és elsajátítják a különböző szituációkhoz kapcsolódó viselkedésmódokat. A balesetek és a tűzesetek megelőzéséről is beszélgetünk velük. Kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket. Felvesszük a kapcsolatot a kerületi Tűzoltó Parancsnoksággal. Lehetőség szerint ellátogatunk hozzájuk, és ismerkedünk a tűzoltók munkájával. A természetben való viselkedésünk minta a gyermekek számára. Mértéktartó magatartásunkkal kulturált viselkedésre bírjuk a gyermekeket, másrészt lehetővé tesszük, hogy önfeledten csodálhassák a természet szépségét, majd ráébredhessenek értékeire, védelmének szükségességére. A tapasztaltakat valamilyen formában rögzítenünk kell (pl. közösen gyűjtött anyagból alkotások létrehozása, élmények lerajzolása, stb.). 76. oldal
Pedagógiai Program
A 3-4-5 évesek a közvetlen környezetükkel ismerkednek, a családjukkal, a testükkel, néhány állattal, növénnyel, a természet változásaival, a színekkel, a közlekedés alapvető szabályaival. Az 5-6-7-8 évesek már a tágabb világba tekintenek. Összefüggéseket fedeznek fel, figyelnek meg, a témákat mélyebben dolgozzák fel. Ismereteiket különböző kísérletek során is bővítik, gazdagítják. Ismerkednek a szülőföld, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások értékeivel. A következő témákkal ismerkedünk: - Nagycsoportosok vagyunk - Család - Testünk - Évszakok - Növények - Állatok - Színek - Napszakok - Közlekedés - Az óvoda környéke - Felnőttek és gyermekek munkája az óvodában - Iskolások leszünk - Baleset- és tűzvédelem A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai, mennyiségi, nagyságbeli, térbeli jellemzőiről. Ez egy folyamat, melynek általában csak formailag zárt egysége egy-egy probléma. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika. A matematikai megismerő és problémamegoldó tevékenység élményt jelent a gyermekek számára. Alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Igyekszünk elegendőalkalmat, kedvező helyzeteket teremteni a tapasztalatszerzésben, az élmények gyűjtésében. Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló problémamegoldás iránti igényére. Az önálló problémamegoldás természetes módja az óvodás korban a játékban, cselekvésben való megoldás. Feladatunk a fejlődés, a tanulás optimális feltételeinek biztosítása: - Olyan érdekes, izgalmas, természetes játékhelyzetek teremtése, ahol megtapasztalhatják a matematikai problémákat, és amelyek aktivitásra késztetnek. - A felfedezés, a problémameglátás lehetőségének biztosítása. - Önálló véleményalkotásra való ösztönzés, döntési képességek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. - Eszközök megválasztása a matematikai tartalom és a gyermekek érdeklődési körétől függően. - A gyermekek egyéni különbségeinek figyelembevételével differenciált fejlesztés.
77. oldal
Pedagógiai Program
A következő témákkal ismerkedünk: - Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása; - Számfogalom alapozása; - Mennyiségek összehasonlítása, összemérése; - Halmazok összemérése, darabszám, sorszám; - Mérések egységgel; - Tapasztalatok a geometria körében, tevékenységek a tükörrel; - Térbeli tájékozódás.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Képesek tárgyakat, személyeket, halmazokat összehasonlítani, szétválogatni, sorba rendezni. Kialakult számfogalmuk, biztosan számolnak 10-ig. Ismerik és használják a tő- és sorszámneveket. Mennyiségeket, összehasonlítanak, összemérnek. Sík- és térbeli tapasztalatokkal rendelkeznek a geometria köréből. Képesek szimmetrikus alakzatokat felismerni, létrehozni. Tudják azonosítani, megkülönböztetni, megnevezni a térbeli irányokat. Tudják lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását. Betartják az elemi közlekedési szabályokat. Megadott szempont szerint csoportosítják a közlekedési eszközöket. Ismerik a színeket, használnak színárnyalatokat. A testrészeket részletesen ismerik. A napszakokat helyesen nevezik meg, tudnak az időben tájékozódni. Ismerik az évszakokat, és azok főbb jellegzetességeit. Ismerik az évszakok jellemző növényeit.(zöldség, gyümölcs, virágok) Tulajdonságaik alapján csoportosítják az állatokat.
78. oldal
Pedagógiai Program
MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A nevelés folyamatában a gyermekek munkája olyan tevékenység, amelynek fejlesztése hozzájárul személyiségük alakításához. A jól szervezett és irányított munka közben a gyermekek hatást gyakorolnak a környezetükre. A munka összekovácsolja a gyermekeket és elősegíti egymás kölcsönös segítésére való nevelésüket. Saját és mások elismerésére nevel. Olyan értékes erkölcsi tulajdonságokra neveljük őket, mint a kitartás, fegyelmezettség, önállóság, a nehézségek leküzdésének képessége. Alakul a gyermekek munkához való viszonya, a munkaszeretet, a munkavégzés öröme, a munkának és eredményének megbecsülése. Mivel elvégzése bizonyos felelősséggel jár, alapvető ismereteket és készségeket igényel. Munka közben alakulnak ki a tevékenység elvégzéséhez szükséges készségek, és a gyakorlás során ezek egyre pontosabbá válnak. Célunk: A munka jellegű tevékenységek gyakorlásán keresztül a gyermeki munka megszerettetése. Olyan készségek és akarati tulajdonságok fejlesztése, melyek segítségével a gyermekek képesek részt venni környezetük alakításában, saját szükségleteik előteremtésében. Mások munkájának megbecsülése. Váljék igényükké az esztétikus tiszta környezet. Feladatok: A feltételek megteremtése. Az egyes munkafajták megtervezése, megszervezése. a) Önkiszolgálás b) Naposi munka c) Alkalomszerű munkák d) Növény- és állatgondozás Kezdetben a tevékenységi vágy, s a kielégítésével járó öröm készteti munkára a gyermekeket. Nem a munka eredménye, hanem a tevékenység a cél, amihez gyakran társul a felnőttekhez való ragaszkodás. Később ez módosul. Nem csak a tevékenység lesz az örömforrás, hanem a tevékenység lévén elért eredmény, az azzal járó sikerélmény is. A kisgyermekek cselekvésében az egyik legfontosabb motívum a szokás. A gyermekek életkori sajátosságait és egyéni tulajdonságait figyelembe véve tervezzük és szervezzük az egyes munkatevékenységeket. A gyermekek számára a felnőtt munkája jelenti a modellt, s azt utánozva tudja elsajátítani az egyes mozzanatokat, majd az egész folyamatot. Munka közben világosan kitűnik a gyermekek kezdeményező képessége, türelme, kitartása. Igyekszünk minden gyermek számára olyan munkát találni, amely sikerélményt nyújt. Így tudjuk elérni, hogy a munkához pozitív érzelmek fűződjenek. Konkrétan, reálisan, önmagukhoz mérten, fejlesztően értékelünk.
* A feltételek megteremtése Biztosítjuk a gyermekek számára az életkorukhoz, munkalehetőségeket önmaguk, illetve a csoport érdekében.
erejükhöz
mért
79. oldal
Pedagógiai Program
Igyekszünk gazdag, változatos feladatokat adni. Megismertetjük és elsajátíttatjuk velük a műveletek sorrendjét. A munka megszervezésénél ügyelünk arra, hogy a gyermekek ne várakozzanak. Ehhez biztosítjuk a tárgyi feltételeket, a legalkalmasabb eszközöket, melyek rendben tartását megkívánjuk. A gyermekek által használt eszközök kiválasztásánál ügyelünk a megfelelő méretre, minőségre, esztétikumra, mennyiségre, biztonságosságra. A nyugodt, kiegyensúlyozott munkához megfelelő légkört kell teremtenünk, amelyben a gyermekek érzik, hogy munkájukat igényeljük, számon tartjuk. Szükséges, hogy a napirendben elegendő időt biztosítsunk a munkára, és a gyermekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék. A munkavégzésben „csak” annyit segítünk, amennyi szükséges ahhoz, hogy a gyermekek eredményt érjenek el. Az önálló munkavégzés során a szükséges készségeket elsajátítják, gyakorolják, látják munkájuk célját, hasznosságát. Tiszteletben tartjuk, komolyan vesszük a gyermekek munkáját, megbízatásait. Felhívjuk a szülők figyelmét a türelem, az érdeklődés, a segítés és a munka értékelésének fontosságára.
* Az egyes munkafajták megtervezése, megszervezése Mindegyik munkafajtának megvan a maga helye és feladata az óvodai nevelés folyamatában. A gyermeki munka egyik fajtája sem kerülhet háttérbe. a) Önkiszolgálás Az első munkafajta az óvodában, amely a gyermekek saját személyéhez kapcsolódik. A gyermekek az önkiszolgálással kapcsolatos első tevékenységeiket a közelükben lévő eszközökkel, tárgyakkal végzik. Nem a tevékenység eredménye, hanem a művelet érdekli őket. Az önkiszolgálással kapcsolatos feladatok sokrétűek (testápolással, öltözködéssel, étkezéssel kapcsolatos teendők, környezet rendben tartása). Minél kisebb a gyermek, annál több időt fordítunk a feladatok gyakorlására. Mindig figyelembe vesszük az egyes gyermekek eltérő fejlődési ütemét, mivel nem azonos képességekkel jönnek az óvodába. Segítünk, de ez nem jelenti azt, hogy helyettük végezzük el a feladatot. Segítségadás közben mindig hagyunk lehetőséget a gyakorlásra. b) Naposi munka Az önkiszolgálás során szerzett készségek, kialakult szokások adják az alapját a középső csoportban bevezetett naposi munkának. A naposság közösségi megbízatás. A gyermekek olyan, erejükhöz mért munkát végeznek, amely a közösség számára hasznos, és amely nélkülözhetetlen a csoport, a közösség életrendjének biztosításához. A feladatokat - melyeket pontosan meghatározunk -, már a társak, a csoport érdekében kell elvégezni, s a teendők ellátása bizonyos munkamegosztáson alapul. Kezdetben még erőteljesebben hat a szereplési vágy, a naposságot jelképező tárgyak, eszközök és jelek birtoklásának vágya. Tudják azonban, hogy ezekért tenniük is kell valamit. 80. oldal
Pedagógiai Program
Később előtérbe kerül az eredményre törekvés igénye, kezdik észrevenni tevékenységük társaikra gyakorolt hatását. Kitartó nevelőmunkával érhetjük el, hogy a közösség érdekében végzett munka tudata motiváló erőként hasson. A naposi munka tartalma: - étkezéssel kapcsolatos teendők; - csoportszoba rendjének megtartása; - foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatok; 4-5 éves korban a gyermekek étkezés előtt megterítenek, és esztétikusan elhelyezik az asztalon az étkezéshez szükséges edényeket, eszközöket. Étkezés után leszedik és letörlik az asztalt, összehajtják a terítőt. A különböző tevékenységek előtt és után szükség szerint segítenek a terem átrendezésében, az eszközök kiosztásában, illetve összeszedésében. A naposi teendőket az első időben kis segítséggel, később önállóan oldják meg a gyermekek. Önkéntes alapon történik a naposok kiválasztása. Akik nem akarják vállalni a feladatokat, még mentesülhetnek a munkavégzés alól. Megpróbáljuk kideríteni az elutasítás okát, és ennek ismeretében felkelteni munkakedvüket. Nagycsoportban a munkatartalom ugyanaz, maga a folyamat kissé bővül, megszilárdul. Már nagyobb önállósággal és felelősséggel látják el feladatukat. Növekszik a naposi munka megbecsülése, elismerése. Megtanulják a feladatok nehezebb kivitelezését, az aprólékosabb munkavégzést. Ebben a tevékenységben élhetik át a legközvetlenebbül, a koruknak legmegfelelőbb módon a közösségért végzett munka örömét. Nagycsoportban ülésrend szerint, meghatározott sorrendben történik a naposok kiválasztása. c) Alkalomszerű munkák Az óvoda, a csoport életében vannak olyan munkafeladatok, amelyeket a gyermekek erejükhöz mérten alkalomszerűen végeznek. Egy részük időről-időre szabályosan ismétlődik, másik részük esetleges. Mindezeket a feladatokat a csoport egy időben végzi, vagy megbízatásként egyes gyermekek teljesítik. Az alkalomszerű munkák tartalma: - környezet rendjének biztosítása - segítés az óvónőnek, egymásnak és a kisebbeknek - játékjavítás, -tisztítás - megbízatások teljesítése - ajándékkészítés Az ismétlődő munkákat kezdetben velünk együtt végzik a gyermekek, az alkalmi munkákba önkéntes jelentkezés alapján kapcsolódnak be. Ha a megbízatásokat megtiszteltetésnek veszik, akkor azokat büszkén és boldogan végzik. Az ünnepekre való felkészülésnél segítséggel olyan apró tárgyakat készítenek, melyeket ajándékba adnak, vagy teremdíszítésre használnak. 81. oldal
Pedagógiai Program
A kicsik legszívesebben jelenlétünkben munkálkodnak. Elmagyarázzuk, megmutatjuk mit, hogyan végezzenek el. A nagyobbak munkája több tevékenységgel bővül, melyeket magasabb fokon végeznek. Önállóan is eleget tesznek vállalt kötelességüknek. Gondot fordítunk a közösen végezhető munkára, a gyermekek közötti munkamegosztás és együttműködés megszervezésére. Bevonjuk a gyermekeket az óvodával, a csoporttal kapcsolatos tervezgetésbe, kikérjük véleményüket. Ügyelünk arra, hogy az egyes megbízatásokat ne mindig a legfejlettebb, legbuzgóbb gyermekeknek adjuk. A passzívabb gyermekeket is igyekszünk bevonni, mert az eredményes munka sikerhez juttatja őket. d) Növénygondozás A növények gondozásával a gyermekek hozzájárulnak azok életfeltételeinek megteremtéséhez, közben átélik és megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Megismertetjük őket az egyszerűbb munkafolyamatokkal. Elmagyarázzuk, megmutatjuk, hogy mit, miért és hogyan csinálunk. Évszakoknak megfelelően végezzük: - csíráztatás, rügyeztetés - falevelek összegyűjtése - palántázás Tél végén, a tavaszt várva együtt rügyeztetünk, csíráztatunk. Figyelemmel kísérjük a bekövetkező változásokat. Mindezek a megfigyelések hozzásegítik a gyermekeket a természet törvényszerűségeinek megértéséhez. Ősszel segítenek a gyermekek a falevelek összegyűjtésében. A szebb levelekkel feldíszítjük a csoportszobát, valamint képeket alkotunk belőlük. Udvarunk gondozását (locsolás, fűnyírás, metszés) a kertészünk végzi el. Föld napján a gyermekek által hozott virágpalántákat a kertbe, illetve virágládákba ültetjük, melyek gondozásáért a gyermekek a felelősek. Az esztétikai élmény fokozottabb munkára ösztönzi őket. Testméretüknek megfelelő kerti szerszámokat használnak. Fontosnak tartjuk, hogy a növénygondozás mindhárom korcsoportban egész évben folyamatos legyen. Igyekszünk minél nagyobb önállóságot biztosítani feladataik elvégzéséhez. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Saját szükségletüket készség szintjén kiszolgálják. Örömmel végzik a feladatokat. Igénylik maguk körül a rendet, tisztaságot. Megértik a munka fontosságát. Környezetüket tisztán tartják. Ismerik a másokért tett munka fontosságát. Mások munkáját megbecsülik. Gondozzák a rájuk bízott állatokat, növényeket.
82. oldal
Pedagógiai Program
A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGJELENŐ TANULÁS
„A kisgyermek amit hall, elfelejti, amit lát, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik az emlékezetébe.” /Kodály Zoltán/
Célunk: A gyermekek érdeklődésének kielégítése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, a teljes személyiségük fejlesztése a tanulás közben végzett sokféle tevékenységgel. A gyermek képességeinek fejlesztése. A gondolkodás örömének, az alkotásnak, az emberi és a tárgyi környezet szépségének felfedeztetése. Feladatok: A gyermekek világnézetének alakítása. A megszerzett tapasztalatok rendszerezése. A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése (figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, fantázia, beszéd, gondolkodás). Intézményünk kiemelten fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztéshez és az ismeretszerzéshez szükséges alapvető képességek fejlesztését. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív tanulási technikákat. A tanulás lehetséges típusai: spontán szervezett A tanulás minden olyan tevékenységet magába foglal, amely a képességek fejlődését és a személyiség gazdagodását eredményezi. A tanulás feltétele a gyermekek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Ezért fontos, hogy amit láttatni lehet, azt láttassuk a gyermekekkel, amit érezni lehet, éreztessük, amit pedig megtehetnek, meg tudják tenni. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. Mindkét típust jellemzi a játékosság, a gyakorlati tevékenységbe való ágyazottság. A kisebbeknél ennek különösen nagy a jelentősége. A gyermekek játéktevékenysége adja a legtöbb lehetőséget a spontán tanulási helyzetekhez. Itt van leginkább mód az utánzásos tevékenységekre, hiszen ebben a korban a mintakövető utánzás a tanulás legfőbb formája.
83. oldal
Pedagógiai Program
A játékos tanulás magában foglalja: -
a tapasztalatok gyűjtését, és az ebből származó ismeretek alkalmazását, a pszichomotorikus készségek gyakorlását, a tanulás elemi szintű technikájának megismerését, a gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát, az elemi szokások, szociális viszonyulások, magatartásformák megismertetését.
A szervezett tanulási helyzetekben is a cselekvésbe ágyazott gondolkodást fejlesztjük. A tapasztalatokat, ismereteket a megfelelő nevelési helyzetekben folyamatosan gyakorolhatják a gyerekek. Felismerik a problémákat, ezekre különböző megoldásokat keresnek. A szituatív tanulás alatt azokat a kötetlen tevékenységi formákat értjük, amelyeket az óvodapedagógus kezdeményez és vezet tudatosan. Mivel a gyermekek fejlődése eltérést mutat, így fontos, hogy minden esetben egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatokat adjunk, ezáltal sokoldalú tevékenységekre legyenek késztetve. A tanulás a gyermekek érdeklődése, a tartalmi sajátosságok alapján különböző szervezeti formákban az egész nap folyamán adódó spontán és direkt helyzetekben, természetes környezetben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formában és időkeretben valósítható meg. A tanulás sajátos szervezeti formája óvodánkban a „nyitott csoportok”. Három csoportban kapnak a gyermekek programajánlatot: ezek általában irodalmi, zenei és kézműves programok. Mindhárom program azonos időben kezdődik és fejeződik be. A gyermekek érdeklődésük, hangulatuk, érzelmi beállítottságuk alapján szabadon választhatnak az ajánlatok közül. A „nyitott csoportok” fontosságát abban látjuk, hogy egyrészt szándékunk szerint az eddigieknél többet adhatunk a gyermekeknek, gazdagíthatjuk tapasztalataikat, ismereteiket a csoportban történő tanulás keretén kívül is. Erősítjük a közösségi szellemet, az egy óvodához tartozás érzését. Másik jelentősége abban rejlik, hogy olyan óvónők előadásán, programjain vehetnek részt a gyermekek, akik az adott területen képzettebbek. Ezáltal bővebb és szakszerűbb lehet az ismeretnyújtás. A tevékenységek során változatos, játékos eljárásokat alkalmazunk. A játékosság kiindulópontja több minden lehet: az eszköz, az eljárás, illetve a módszer. A játékosság, mint fő alapelv az egész tanulás folyamatában érvényesül. Biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerző, készségfejlesztő és ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. A tanulási tevékenységek maximális időtartama korosztályonként: 3-4 évesek: év elején: év végén:
5 - 6 perc 10 - 15 perc
4-5 évesek: év elején: év végén:
10 -15 perc 15 -20 perc
84. oldal
Pedagógiai Program
5-6-7-8 évesek: év elején: év végén:
20 -25 perc 25 -35 perc
A tevékenységek időtartamát az aktualitásoknak, a gyermekek érdeklődésének, figyelmének megfelelően rugalmasan kezeljük. A tanulási tevékenységek maximális gyakorisága hetenként
Kötetlen
3-4 évesek
4-5 évesek
2 1
2
5-6-7-8 évesek 2-3
1
1
2
Mindennapi testnevelés 1 1
Mindennapi testnevelés 2 2
2
3
Mese-vers Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka Külső világ tevékeny megismerése
Kötött
Kötött vagy kötetlen
Mozgás Ének, zene, énekes játék Külső világ tevékeny megismerése
1 Mindennapi testnevelés 1
Tanulási tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán: 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7-8 évesek
november 1-től - május 31-ig október 1-től - május 31-ig szeptember 15-től - május 31-ig
A tanulás munkaformái különbözőek lehetnek. Leginkább a mikrocsoportos tevékenységeket javasoljuk, de ugyanígy alkalmazható az egyéni, a páros, esetenként a frontális szervezési forma is. A tanuláshoz felhasznált eszközök kiválasztásánál törekszünk arra, hogy azok esztétikusak, jó minőségűek, korszerűek, az érdeklődést felkeltőek, aktivitásra serkentőek, tartósak, könnyen használhatóak legyenek. A készen vásárolt eszközök mellett továbbra is szükség van az általunk készített eszközök használatára, ami feltételezi a leleményességet, kreativitást, pedagógiai és esztétikai érzéket egyaránt.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Észlelésük, érzékelésük differenciált. Szándékos figyelemre képesek. Képesek az elemi önellenőrzésre. Kialakult a kapott feladatok sikeres megoldásának igénye. 85. oldal
Pedagógiai Program
Képesek megadott szempont szerint önálló megfigyelésekre. Megfigyeléseik alapján az összefüggéseket önállóan felismerik. Ismereteiket a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Tapasztalataikat, észrevételeiket, véleményüket szóban, rajzban kifejezik. Egymás megoldásait értékelik. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett megjelenik az elemifogalmi gondolkodás is. Megjelenik rövid, hosszú távú emlékezetük. Szívesen vesznek részt a tanulás különböző formáiban. Monotónia tűrése bizonyos ideig fennáll. Erkölcsi ítéletalkotásra képesek.
86. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Az ünnepek, ünnepélyek jelentős események óvodánk életében. Erősítik a közösséghez való tartozás érzését, megerősítik a hagyományokat. Fontos, hogy kiemelkedjenek az óvoda mindennapjaiból mind külsőségükben, mind belső tartalmukban. Az ünnepekre készülődést két-három héttel korábban megkezdjük, lehetőséget teremtve a közös tevékenykedésekre, az örömteli várakozásra. Az előkészületekbe bevonjuk a szülőket is (munkadélután). A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnepi együttlét. Hangulatát tovább emeli az óvónők és a szülők közös zenélése, éneke, bábozása. Almaszüret: A középső és nagycsoportosok részére szervezett program. Az itt szedett almát folyamatosan elfogyasztjuk, illetve feldolgozzuk (sütemény, kompót). Mikulás: Az óvoda dolgozói bábműsorral kedveskednek a gyermekeknek. Verssel, énekkel köszöntjük a Mikulást. Advent - Karácsonyvárás: Az advent időszaka a várakozás, a karácsonyi előkészületek jegyében telik el. Adventi koszorút készítünk, gyertyát gyújtunk, mézest sütünk, díszeket barkácsolunk, stb. A meghirdetett programokra a szülőket is szeretettel várjuk. Az előkészületek fénypontja a közös összejövetel, ahol a gyermekekkel közösen énekelünk, verset mondunk, zenélünk. Meghitt hangulatban együtt örülünk az ünnepnek. Néhány éve hagyomány, hogy az adventi előkészületek idején a gyermekekkel közösen karácsonyi díszeket, apróbb ajándéktárgyakat készítünk, illetve a szülők süteményeket sütnek. A karácsonyváró ünnepély hetében Karácsonyi vásárt rendezünk, ahol a szülők jelképes összegért megvásárolhatják a gyermekek által készített munkákat, illetve a süteményeket. A befolyt összeget a csoportok az SZMK-val egyeztetve a gyermekekre költik (játékeszközök, Állatkert-, múzeumlátogatás). Nyugdíjasok köszöntése: A nagycsoportosok ünnepi műsorral köszöntik a nyugdíjas pedagógusokat. Farsang: Otthon készített, egyszerű jelmezben mulatunk, tréfás játékokat játszunk, vetélkedünk. A Kolompos együttes élő muzsikájára táncolunk.
87. oldal
Pedagógiai Program
Nőnap: A kisfiúk meglepik a csoportjukban lévő kislányokat, és családjuk nő tagjainak apró ajándékkal kedveskednek. Március 15-e: A nagycsoportosok vendégségbe hívják a kisebbeket, ajándékkal lepik meg őket. Versekkel és dalokkal közösen megemlékezünk az ünnepről. Az ünnepet az óvó nénik és a dadus nénik közös éneklése és zenélése zárja. A nagyokkal ellátogatunk az ünnepi emlékhelyekre. Húsvét: Hangulati előkészítés az ünnepre változatos tevékenységekkel (tojásfestés, barkácsolás, locsoló vers tanulása). Föld napja: A gyerekek által hozott palántákat elültetjük az óvoda kiskertjébe és virágládákba, amiket folyamatosan gondozunk. Anyák napja - Apák napja: A csoportok műsorral, saját készítésű ajándékkal - bensőséges ünnep keretében - köszöntik az édesanyákat, nagymamákat. Az édesapákat és a nagypapákat műsorral köszöntik vagy sportnap kertében teszik emlékezetessé számukra ezt a délutánt. Kihívás napja: A középsősökkel és a nagycsoportosokkal sportnapot szervezünk. Ügyességi játékokon mérik össze erejüket, ügyességüket. A kiscsoportosok az udvaron vagy a Ligetben tornáznak. Gyermeknap: Egész napos kirándulásra megyünk Mogyoróhegyre. Ezen kívül minden gyermek valamilyen meglepetést kap. Nagycsoportosok búcsúztatása: A kisebbek verssel, ajándékkal köszönnek el a nagyoktól. Az iskolába menők rövid műsorral búcsúznak az óvodától. A program gyermekzsúrral zárul. Sportversenyek: A nagycsoportosok versenyjátékokban mérik össze erejüket a kerület többi nagycsoportosaival. Herminka nap: A gyermeknaphoz kapcsolódva, június első hetében rendezzük meg. A gyermekek játékos vetélkedőkön vesznek részt csapatverseny formájában. Az érdeklődő gyermekek számára lehetőség nyílik arcfestésre illetve arcdíszítésre, amit az ügyes kezű óvó nénik készítenek. A vidám délelőttöt közös buborékfújással zárjuk. 88. oldal
Pedagógiai Program
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLÁSA A felnőtt társadalom csak akkor válik elfogadóvá, ha a szociális tanulás már gyermekkorban elkezdődik. Ezen a ponton kapcsolódik a fogyatékkal élők társadalmi integrációja az oktatáshoz. Az esélyegyenlőség felé megtett első, legfontosabb lépés az együttnevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi megbecsülésének kérdése gyermekkorban kell, hogy kezdődjék, az egészséges kisgyermekek az óvodába bekerülve szerzik első benyomásaikat fogyatékos társaikról. Ha velük együtt, egymást megbecsülve, egymást nem zavarva nevelkedhetnek, akkor a felnőttkori egytársadalomban élés számos problémája már eleve megoldható, megelőzhető. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 47.§ (1) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. § 25. pontja szerint sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői alapján a) mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzd b) vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Óvodánk szakfeladata: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 25. pontja szerint integrált nevelés keretében:
nagyothalló és gyengénlátó gyermekek integrált nevelése, fejlesztése. egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermekek nevelése
89. oldal
Pedagógiai Program
FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Integráción pedagógiai értelemben együttnevelést értünk, melyben a sajátos nevelési igényű gyermekek együttes oktatása, nevelése folyik hasonló korú, de ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy szakember segítségével teremtsük meg számukra a sikeres előrehaladáshoz szükséges feltételeket. A gyengénlátás a látásélesség csökkenését jelenti. Gyengénlátó az a gyermek, akinek a szemészetileg korrigált jobbik szemén távoli vízusa 0,3-0,1, vagy az, akinek 0,40,5 vízusérték mellett nagymértékű látótérszűkülete, vagy romló közellátósága van. Ugyancsak gyengénlátó az a gyermek, akinek távoli vízusa 0,1 alatti, de közeli látásélessége ennél jobb, és szemészeti állapota változatlan. Látáshibára utaló jelek óvodáskorban: Az esetleges látásproblémák felderítésében mi, pedagógusok is jelentős segítséget nyújthatunk, hiszen igen sok időt töltünk a gyermekekkel, s a látáshibáknak markáns jelei mutatkozhatnak. Például: -
megkésett mozgásfejlődés, mozgásügyetlenség, a gyermek kerüli a magas mászókákat, csúszdákat, azokra még bíztatásra, segítséggel sem hajlandó felmászni, a lépcsőn utánlépéssel jön le, kivonja magát a mozgásos játékokból, szem-kéz koordinációja rossz, másolásban pontatlan, olykor szokatlan fejtartás jellemzi.
Pedagógiai szempontból nagyothallónak azt a gyermeket tekintjük, aki hallókészüléke segítségével meghallja, többé-kevésbé meg is érti a hangos beszédet, és ha nem is tökéletesen, de saját magát is hallja. Illetve az olyan mértékű halláscsökkenés tekinthető nagyothallásnak, ami a beszéd tagolt észlelését és a hallás útján történő elsajátítását valamilyen szinten még lehetővé teszi. Hallássérülés gyanújára utaló jelek óvodás korban: -
figyelmetlenek, nem hallják meg, ha szólnak hozzájuk, gyakran visszakérdeznek, túl hangosan beszélnek, a hátulról érkező hangokat gyakran nem hallják, logopédiai problémák sokasága (beszédhibák), kiejtésük, beszédérthetőségük rossz, szókincsük gyenge, nehézséget jelent a gyermek számára a nyelv grammatikai elsajátítása (az igék ragozásánál, a szóvégi ragok, jelek, képzők használatánál bizonytalanság mutatkozik).
90. oldal
Pedagógiai Program
Hosszabb ideig rejtve maradhatnak a környezet előtt az egyoldali hallássérültek, kellő odafigyeléssel azonban észrevehető a károsodás. Ilyenkor az egyik fül jól működik, csak bizonyos helyzetekben mutatkoznak meg a hátrányos jelek. Ezek a következők: -
hátulról érkező hangok forrásának megállapítása nem pontos, bizonyos esetekben nem jól érti a gyermek a beszédet, ha a rosszabbul halló füle esik a beszélő felé.
Ebben az esetben is audiológiai kivizsgálás szükséges. A gyermek nem kap hallókészüléket, mert az ép fül ellátja a szükséges funkciókat, csupán a környezetnek kell tekintettel lennie a gyermek számára ideális elhelyezkedésre (pl.: ültessük úgy, hogy a jobbik füle essen a pedagógus felé). Egyéb pszichés fejlődés zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavar) A tanulási zavar elsősorban iskolai helyzetekben előforduló probléma, amely többnyire a beiskolázáskor jelentkezik, de már az óvodás korban is megjelenhet a gyanú a gyermek várható tanulási nehézségeire. Tanulási zavar veszélyeztetettségre utaló jelek lehetnek az óvodában: Anyanyelvi fejlettség: - megkésett beszédfejlődés, - beszédészlelés és-megértés elmaradása, - elhúzódó pöszeség, - szótorzítás, szótagcsere, - kihagy, lehagy, betold szótagokat, - motyogó beszéd, - tagolatlan artikuláció, - szűkös szókincs, - a gyermek tőmondatokban beszél, - lényeg-kiemelési képesség hiánya, - ok-okozati összefüggés nem jelenik meg a beszédében, - az összetett instrukciók követését nem tudja, - verstanulás, utánmondás nehézséget jelent (mást mond, átkölti a verset). Nagy- és finommozgás: - görcsös testtartás, - mozgása nem koordinált, - egyensúly érzékelés zavara, - lépcsőn járás utánlépéssel, - egyenletes járás hiánya, - egyenes vonal melletti haladás, - kisebb akadály átugrása, - biciklizést, a hinta hajtását nehezen tanulja meg, - térben, időben rosszul tájékozódik, 91. oldal
Pedagógiai Program
-
irányzavar, ritmusérzék fejletlensége, szem-kéz koordináció hiánya, nem tud egy pontra fixálni, rossz ceruzafogás, ollóhasználat, önálló öltözködés hiánya, kacsalábas cipőhúzás, cipőkötést nehezen tanulja meg.
Egyéb terület: - emlékezet fejletlensége, - tartós figyelem zavara, - dominancia zavar, - rossz analizáló-szintetizáló képesség, - vizuális megfigyelő és elemző készség zavara (nem veszik észre a különbséget), - formaemlékezet fejletlensége, - alak-háttér felismerés nem megfelelő, - forma-nagyság-szín differenciálás hiánya, - sorrendiség gyakori tévesztése, - számfogalmuk elmarad az életkoruktól elvárható szinttől, - nem használják a matematikai fogalmakat.
Általában az óvodapedagógus figyel fel a gyermekek fejlődésbeli elmaradására, zavarára. Ebben az esetben a pedagógus vagy a szülő a szakszolgálat tankerületi tagintézményéhez fordulhat az adott gyermek vizsgálatát kérve. Enyhébb esetben a szakszolgálat az óvodapedagógus számára ad szempontokat a gyermek fejlesztéséhez, és/vagy saját hatáskörén belül is megkezdi a gyermek fejlesztését. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a probléma súlyosabb, a gyermeket a megyei/fővárosi szakértői bizottsághoz küldjük vizsgálatra. Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél SNI valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és eredményeit elküldi a megyei/fővárosi szakértői bizottságnak. A gyermekek egyéni fejlesztésében segítséget nyújtanak óvodánkban a logopédusok is. Amennyiben az óraszámuk lehetővé teszi, dyslexia prevenciót végeznek, illetve tanácsod adnak az óvodapedagógusnak. . A súlyos magatartászavarral küzdő gyermekek fejlesztése megtalálható a Pedagógiai Program egyes fejezeteinél. Az aktivitás és figyelemzavart az idegrendszer egyfajta működésbeli rendellenességének tekinthetjük. A gyermekek fejlődése a különböző területeken és különböző életkorokban nem egyenletes, s nem is halad mindig párhuzamosan. Igaz ez az értelmi, érzelmi és viselkedési szintekre is.
92. oldal
Pedagógiai Program
Az aktivitás és figyelemzavar megállapításának legfontosabb kritériumai: -
Egynél több helyzetben legyen jelen. Ez azt jelenti, hogy otthon, az óvodában, idegen helyeken, kötetlen játék során egyaránt nagyon izgő-mozgó. Persze ezek mértékében különbségek lehetnek. Mint ahogy abban is, hogy sokszor kétszemélyes helyzetben egyáltalán nincs ilyen probléma, hiszen ott csak rá irányul a figyelem, s neki is könnyebb koncentrálnia. Ugyanez a helyzet új, érdekes feladatok esetén – ezek tehát nem zárják ki a lehetőségét.
-
Több tünetegyüttes fennállása szükséges.
-
Életkorához képest túlzott mértékűek ezek a tünetek. Fontos ismernünk a gyermekek fejlődésének különböző korszakait, s, hogy milyen viselkedés jellemző ezekre az időszakokra. Pl. mikor a gyerekek megtanultak járni, az a dolguk, hogy felfedezzék a világot. Ilyenkor fontos, hogy érdeklődőek, mozgékonyak legyenek. Ráadásul akaratosak is, most próbálgatják a szülőktől való eltávolodást, önállósodást. De ha ehhez hasonló viselkedés 6-7 éves korban jelentkezik, azt már problémásnak kell tekintenünk.
-
Adaptációs nehézséget okoznak a tünetek, vagyis zavarják a beilleszkedésben, másokhoz való alkalmazkodásban, kapcsolatteremtésben, illetve a kötelezettségei teljesítésében.
-
Általában a tünetek, jelek már az első 5 éven belül jelentkeznek.
Az aktivitás és figyelemzavarra utaló jelek, tünetek a következők lehetnek: A figyelmetlenség tünetei: - Nehezére esik a figyelmét megtartani, tartósan koncentrálni, - Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét, - Ha beszélnek hozzá, mintha nem figyelne, elkalandozik, elbambul, - Nem figyel a részletekre, gyakran hibázik, - Nem fejezi be a feladatait, - Nem követi az utasításokat, - Nehezen tudja megszervezni a tevékenységeit, - Gyakran feledékeny a mindennapi tevékenységekben, - Gyakran elveszti a holmikat, ruháit…, - Gyakran elkerüli a tartós erőfeszítést igénylő helyzeteket. A hiperaktivitás tünetei: - Állandóan mozgásban van, fészkelődik, babrál, - Nehezen tud egy helyben megülni, - Sokat rohangál, ugrál, állandóan izeg-mozog, - Nem képes önállóan, nyugodtan játszani, vagy a játékban részt venni, - Túl sokat beszél. Az impulzivitás tünetei: - Nem várja ki a kérdést, túl gyorsan válaszol, - Gyakran félbe szakít másokat, 93. oldal
Pedagógiai Program
-
Nehezére esik várakozni, nehéz a sorát kivárni, Nincs vagy csökkent a veszélyérzete: gyakran kerül fizikailag veszélyes helyzetekbe.
Az észlelés zavarai: - Vizuális: nem veszi észre az emberi reakciókat, pl. mimikát, visszajelzést, - Hallási: hanglejtést nem érzékeli (lehet megkésett beszédfejlődése, emiatt diszlexia, diszgráfia kialakulhat), - Tapintás, mozgás: rendetlen, dübörög, írás nyomatéka nagyobb, - Téri tájékozódás: számtani és mértani mennyiségi fogalomzavar (diszkalkulia), - Sorozat megjegyzési-emlékezeti gyengeség: betűk, számok, idő, utasítások… Koordinációs, finommotorikus nehézségek: - Diszharmonikus, merevebb mozgás, - Korábbi vagy későbbi mozgásfejlődés, - Rosszabb ritmusérzék, - Finommozgásokban gyengébb: rajz, cipőfűzés, betűk… Vegetatív tünetek: - Alvás problémák (Pici korától igen kevés alvást igényel, két- háromévesen már du. nem alszik), - Felléphetnek kontrollzavarok (későbbi szobatisztaság), - Időjárás érzékenység, - Fájdalomtűrés küszöbe alacsonyabb vagy magasabb. Pszichés problémák, éretlenség tünetei: - Szófogadatlanság, ellenállás: Nem tanul a hibáiból. Nem használ sem a jutalom, sem a büntetés. Általában jellemző rájuk a fokozott függetlenség, önállósági törekvések. Más gyerekekkel lehet zsarnokoskodó. Ő az igazság bajnoka: valóban nagyon hamar észleli, és érzékeny az igazságtalanságra. A látszat ellenére nagyon is igénylik a korlátokat, szabályokat. Csak sokkal nehezebb elérni, betartatni, mert hamarabb feladják. - Szociális éretlenség: Új helyzetekben: vagy nagyon „összekapja magát” (pl. vizsgálatnál ez megtévesztő), vagy nem tud alkalmazkodni, „szétesik”. Kicsit túl könnyen is barátkozik, de a kapcsolatait megtartani nemigen, vagy csak nehezen tudja. Sokszor inkább kisebbekkel játszik, akiket irányítani tud, „uralkodhat”. Ha felette próbálnak meg uralkodni, azt nehezen viseli. - Érzelmi, hangulati nehézség Érzelmi labilitás, ingadozó hangulat: A jó és rossz időszakok néha óráról órára (vagy percek alatt) váltakoznak, és az okát igen nehéz megérteni). - Alacsony kudarctűrés. - Ingerlékenység, dührohamok, „rövidzárlatok” (érzelmileg beszűkült, hozzáférhetetlen állapot). - Szinte kielégíthetetlen vágy a vele való foglalkozásra, szeretetre. - Döntési képtelenségek. 94. oldal
Pedagógiai Program
HELYZETKÉP A sajátos nevelési igényű gyermekek olyan óvodába járhatnak, amelyek rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyre a gyermekek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához szükségesek. Ezek a következők:
Alapító okirat tartalmazza a fogyatékosság ellátását Pedagógiai program Tárgyi eszközök (segédanyagok, speciális fejlesztőeszközök, gyógyászati segédeszközök stb.) - 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet figyelembevételével Fogyatékosság típusának, súlyossági fokának megfelelő végzettségű gyógypedagógiai tanár/terapeuta
Intézményünkben teljes integráció valósul meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek a nevelés teljes időszakában az épek csoportjában tartózkodnak. Nevelési gyakorlatunk során már integráltunk gyengénlátó és nagyothalló gyermekeket. Számukra a szakértői véleményben meghatározott egyéni fejlesztés a szülő bevonásával valósult meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásra, többletszolgáltatásra jogosultak, megilleti őket a sérülésüktől függő speciális, egyéni fejlesztés, amelyet szakképzett gyógypedagógus végezhet. Az intézményünkbe integrált gyermekkel foglalkozó utazó gyógypedagógus figyelemmel kíséri a gyermek óvodai életét, biztosítja számára az őt megillető egyéni fejlesztést. A csoportban dolgozó óvónőknek javaslatot tesz az esetlegesen felmerülő problémák megoldására, és közösen elkészítik az egyéni fejlesztési tervet. Az SNI gyermekek képességei a normál pedagógia eszközeivel optimálisan nem fejleszthetőek, ezért speciális eszközök megléte vált szükségessé. Óvodánk rendelkezik ezen speciális eszközökkel. Az integráció megvalósításához az alábbi speciális eszközök szükségesek: nagyothallók számára: - gondozó szett hallókészülékhez - hangszerek - meséskönyvek - tematikus képek - képgyűjtemények gyengénlátók számára az alábbi játékeszközök szükségesek: - Állványos gyöngyfüző - Óriás dominó - Tapintás dominó - Logico képtörténet - Számkép-forma kirakó - Állványos gombmozaik - Tüskelabda 95. oldal
Pedagógiai Program
NEVELÉSI CÉLOK Programunk célja: a különbözőséget elfogadó környezet megteremtése, a sajátos nevelési igényű gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttműködésüknek fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek ne csak a sérülését lássuk, hanem azt a személyt, aki valójában ő maga, meglévő értékes tulajdonságaival együtt. A családdal közösen keressük a lehetőségét annak, hogy ezeket az értékes tulajdonságokat hogyan lehet minél jobban felszínre hozni, megerősíteni.
FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG TERÜLETE ÉS TARTALMAI „Elfogadni egy másik embert olyannak, amilyen, ez valójában a szeretet egyik megnyilvánulása, érezni, hogy elfogadnak bennünket, ez azt jelenti, érezzük, szeretnek minket” /Thomas Gordon/ Mi ezt a szeretetteljes, családias, a gyermekek számára biztonságot nyújtó, derűs légkört tartjuk fontosnak, ahol a képességeinek megfelelően tud fejlődni. Ebben a fejezetben csak azokra a területekre térünk ki, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek számára kiegészítéseket, változtatásokat kívánnak a nevelésben és egyéni fejlesztésben egyaránt.
Egészséges életmódra nevelés Az óvoda pozitív hatással van a gyengénlátó kisgyermek önállóságának, aktivitásának fejlődésére. Az öltözködés önálló elsajátításához szükséges, hogy kezdetben könnyen felvehető öltözéket kérünk az óvodába (póló, gumis derekú nadrág, szoknya tépőzáras cipő). Ezeket a gyermek fejlődésével változtatjuk.(gombos, cipzáras ruha, csatos szandál, kötős cipő). Egyszerre csak egyféle mozdulatot tanítunk oly módon, hogy a gyermeket az ölünkbe vesszük, vagy a háta mögé állunk. Kezét a miénkre helyezzük, hogy érezze a mozdulatainkat. Cselekvésünket beszéddel kísérjük, támpontot adunk a különböző ruhadarabok megkülönböztetésére. Az önálló étkezés elsajátításához a gyengénlátó gyermeknek elmondjuk, hogy milyen étel van a tányérján, és az a tányér melyik részén helyezkedik el. Megengedjük, hogy a gyermek ujjával megtapintsa az ételeket. Kancsóból pohárba öntésnél úgy tud meggyőződni a gyermek arról, hogy tele van a pohár, ha a mutatóujját a pohárba lógatja. Az evőeszközök használatát ugyanakkor tanítjuk, mint látó társaikkal, csak játéktevékenység közben készítjük azt elő (gyurmázás).
96. oldal
Pedagógiai Program
A gyengénlátó gyermekek személyi higiéniájának kialakításához megismertetjük a mosdó berendezési tárgyainak, saját törölközőjének, fogmosó poharának, fésűjének a helyét. A látás fokától függően ezeket tapintható formával jelöljük meg. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a gyengénlátó gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A nagyothalló gyermekhez minél közelebbről beszélünk, annál jobban hallja a mondottakat. A gyermek mellé ülünk vagy hajolunk, leguggolunk hozzá, amikor közvetlenül hozzá szólunk. Ilyenkor az az előny is fennáll, hogy jól látja az arcunkat, tehát szájról olvasással is kiegészítheti az információkat. A nagyothallók gyakran támaszkodnak erre a képességre, ezért az állandó gyakorlás miatt jobban kifejlődik, mint halló társaiknál. Egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermekek fejlesztésére is lehetőséget adnak a napi önkiszolgálási tevékenységek. Ebben az óvodapedagógus mellett jelentős szerepet vállal a dajka is. Az öltözködésnél fejlesztjük testsémáját az egyes testrészek megnevezésével, a szerialitást az egyes ruhadarabok felvételének sorrendjével. Tanítjuk a színeket, anyagokat a ruhadarabok megtapintásával, tulajdonságok megnevezésével. A naposi teendők elvégzésekor a terítés sorrendje, az evőeszközök tányér melletti elhelyezése szintén a szerialitás és a relációs szókincs szolgálatába állítható.
Érzelmi nevelés és szocializáció A sajátos nevelési igényű kisgyermekek óvodai közösségbe történő beszoktatásakor hasonló problémák jelentkezhetnek, mint ép társaiknál. Félelem az új környezettől, gyerekektől, felnőttektől. Ezért jelenthet számukra is kedvező megoldást az óvodánkban már gyakorlattá vált szülőkkel együtt történő beszoktatás. A SNI gyermekek szociális beilleszkedése egyrészt a gyermek személyiségétől, másrészt és nagymértékben a befogadó környezettől, a gyermektársaktól és a pedagógustól függ. Az ép gyermekek többsége természetesen kezeli társukat, nem akadnak fenn a másságán, s ezt a pedagógus a maga jó mintaadásával, ügyes irányításával csak erősítheti. A SNI gyermekek esetleges kezdeti félénksége könnyen oldódik a pozitív atmoszférában, s a kommunikációs nehézségek elfogadása, megszokása, illetve fokozatos elhalványulása is hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek ne sodródjon perem helyzetbe, találja meg szociálisan is a helyét. Figyelemmel kísérjük a gyermekek társas kapcsolatait, gondoskodunk arról, hogy legyen olyan pajtása, aki segít neki a felmerülő kritikusabb helyzetekben. Eleinte mindenképpen kicsivel több időt szánunk a gyermek fogadására, hogy lássa, örülünk érkezésének, gondoskodunk arról, hogy mindjárt elfoglalja magát. Amennyiben kiscsoportról van szó, nem árt, ha a gyermek 1-2 héttel később kapcsolódik be, mivel az óvodapedagógust addigra már nem foglalja le annyira a többi kisgyermek kezdeti beilleszkedési problémája. A gyengénlátó kisgyermekkel az óvónő megismerteti a csoportszoba berendezését, bútorait, a különböző játékok helyeit, a mosdót és az udvart. 97. oldal
Pedagógiai Program
Fontos, hogy mindig a szűkebb tértől haladunk a tágabb felé, és a tájékozódáshoz adunk a gyermek számára is érzékelhető nagyobb támpontokat, amelyet tapintásával érzékelhet. A tájékozódási képesség spontán történő fejlődésére jó hatással vannak azok a játékok, amelyeket a kisgyermek maga előtt tolhat.(babakocsi, talicska) Így az útjába kerülő akadályokat már pár lépéssel előbb érzékelheti és kikerülheti. A közösségi szerepek, a társakhoz fűződő kapcsolatok a közös játék során valósulhatnak meg. Sajnos a gyengénlátó gyermek ezen a területen hátrányt szenved az ép gyermekek közösségében. Nehezen tud bekapcsolódni mind a sok mozgással járó, mind a szerepjátékba. A közösségben betöltött szerepe alárendelt a többi gyerekéhez képest, de nem feltétlenül peremhelyzetű, hiszen gyakran kerül a figyelem középpontjába. Az állandó, kiszolgáltatott, alárendelt szerep azonban nem jó hatással van a személyiség fejlődésére, ezért az óvónőnek gyakran be kell avatkoznia és a játékot más irányba terelnie. Vannak olyan gyerekek, akik teljesen természetesen fogadják a nagyothalló társukat, még a hallókészülék sem vált ki különösebb érdeklődést belőlük. Ha mégis érdeklődnek, akkor mindenképpen leülünk a gyermekekkel és elmondjuk nekik, hogy mi célt szolgál. Körbe is adhatjuk egy kis dobozban, hogy megnézzék. Elmondjuk, hogy vigyázni kell rá, mert eltörhet, elromolhat.
Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése esetében is az a cél, hogy a csoporton belül a belső differenciálás kereteit kihasználva történjen a gyermek nevelésefejlesztése. A gyengénlátó gyermek számára a legfontosabb kommunikációs csatornákat a testkontaktus és a beszéd jelenti. A testkontaktus fontos az érzelmi biztonság kialakításában és a testséma megfelelő fejlődésében. Sokkal gyakrabban kerül testi kontaktusba az óvónővel és társaival is, mint a látó gyerekek, hiszen kézen fogva vezetik, bizonyos mozdulatokat testükkel érzékelnek stb. Azonban a visszajelző funkcióval bíró arcmimika és szemkontaktus nem pótolható testkontaktussal. Ezért fontos, hogy ha a gyengén látó kisgyermekkel valamit közölni szeretnénk, szólítsuk a nevén, esetleg simítsuk meg a karját ill. a fejét. Kérdéseire mindig válaszolunk, kijelentéseire reagálunk. Az óvodás korú gyengén látó kisgyermek szókincse nem marad el társaikétól, azonban egy-egy kifejezés mögött nincsenek pontos tapasztalatokon nyugvó fogalmak. Az óvónő feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy melyek ezek a szavak, és amennyiben lehetséges pótolja az elmaradt szemléltetést. Természetesen ezek csak bizonyos korlátokkal lehetségesek (pl. vadon élő állatok, természeti jelenségek). Figyelnünk kell arra, hogy a túl sok és terjengős beszéd, valamit a bonyolult magyarázat csökkentheti a gyermek önállóságát, kíváncsiságát. A gyengénlátó gyermek spontán nem szerez annyi tapasztalatot, amely elegendő lenne ahhoz, hogy értelme jól látó társaival azonos ütemben fejlődjön.
98. oldal
Pedagógiai Program
A tapasztalatok, ismeretek rendszerezésének, célirányos bővítésének valóságos alapokon kell nyugodnia, ezeken keresztül fejlődnek ugyanis megismerő képességei (észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldó, alkotó gondolkodás, fogalmi gondolkodás). Számukra a meglévő látásteljesítmény felhasználásán túl a hangok, a tapintási és bőrérzékelési, ízérzékelési, szaglási élmények komplexitása jelent információhordozót. Nagyothalló gyermekek esetében a szókincs a sérülés fokával általában fordított arányban áll. Nagyobb fokú halláskárosodásnál kisebb szókinccsel számolhatunk. Minél többet társalog a sérült gyermek, annál jobban gyarapszik szókincse, és a számára ismeretlen fogalmakat, jelentéseket olykor maga is ki tudja következtetni. A pedagógiai munka fontos feladata tehát a társalgáshoz, manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztés. A súlyosabb hallásveszteség többnyire érezteti a hatását a gyermek kiejtésén, beszédérthetőségén. Ennek oka, hogy saját magát rosszabbul hallja és nem tudja összevetni saját beszédét a környezet beszédmintájával. A nagyothallók beszéde az esetenként hibás ejtés ellenére is érthető, a környezet rövid idő alatt hozzászokik a sajátos „akcentushoz”. Fokozott figyelemre van szükség a kommunikáció fenntartása érdekében, mert ezek a gyerekek a többiekhez képest hamarabb elfáradnak, ha nem töri meg más tevékenység a kizárólagos verbális információáramlást. A nagyothalló gyermeket az óvodai élet semelyik területéről ne zárjuk ki, az első naptól kezdve vegyen részt minden tevékenységben. A nyelvi-kommunikációs szintjét és hallási reakcióit leszámítva minden más vonatkozásban elvárható tőle a korának megfelelő magatartás. Egyes gyermekeknél jelentkezhet kezdeti önállótlanság, de az óvodapedagógus megfelelő nevelése és a többi gyermek jó példája mellett ez hamarosan eltűnik. Egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermekeknek is sok dicséretre van szüksége. Minden egyes tevékenységükben meg kell keresni azt a pozitív elemet, ami megerősítést igényel, és amely a következő lépés alapjául szolgál. A dicséret mindig az adott cselekvésre vonatkozzon, és ne maradjon el a dicséret okának megfogalmazása sem. A dicséretben részesült gyermek kompetensnek érzi magát, szívesen végzi újra azt a tevékenységet, amiért dicséretet kapott, a sikerélmény következtében teljesítménye is javul. Mivel elsősorban a játékos tevékenységek képezik a gyermek napi szükségleteit, ezért ezeket a tevékenységeket kell a tanulás szolgálatába állítani. A SNI gyermekek hamar kifáradnak, ezért ezt a szervezésnél figyelembe kell vennünk.
Játék Az óvodai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a játék az elsődleges tevékenységi forma. Ezt a terepet kiválóan fel lehet használni a differenciált fejlesztéshez. Például a homokozóban fejleszthetjük a finommozgást, formaismeretet, az elvonatkoztatási képességet. 99. oldal
Pedagógiai Program
Autózás közben a járműveket csoportosítva fogalomfejlesztést, gondolkodási képességfejlesztést végezhetünk. Várépítés közben fejlődik a kreativitás, formaészlelés, formaismeret. Az orvosos játék a testséma fejlesztését segíti. Amíg a látó gyerekeknél a spontán játék a legmegfelelőbb a tanulásra, addig a gyengénlátó kisgyermek számára a játéktevékenység irányítást, a megfelelő eszközök biztosítását és az utánzási lehetőség megteremtését igényli. Ezeknek a gyermekek a spontán játékára jellemző, hogy az ún. gyakorló játék a későbbi életkorban is megmarad. Minden újonnan felfedezett tárggyal megpróbál hangot adni, így próbál fogalmat alkotni róla, a tárgy egy fontos jegyét próbálja megismerni. A konstruáló játékok megjelenése a látássérült gyermeknél mindenképpen valamilyen számára is érzékelhető minta alapján történik. Olyan építő játékok a hasznosak számukra, amelyek egy-egy félresikerült mozdulattól nem esnek szét. A gyengén látó kisgyermek ugyanúgy sikeres és sikertelen próbálkozások árán tanul, ezért a túlzott segítségadás csökkentheti kitartását, önbizalmát. A gyengénlátó gyermek szerepjátékában figyelhető meg a legtöbb különbség. Vizuális minta hiányában nem tudhatja, hogyan kell a babáját megetetni, hogyan kell vacsorát főző édesanya, vagy az autót vezető apa szerepébe bújni. A legtöbb irányítás tehát ezen a területen szükséges. Meg kell ismertetni a szerephez szükséges tárgyak helyét és használatát. Ügyelnünk kell arra, hogy a látó gyerekek egyenrangú félként kezeljék látássérült társukat a játék során, ne mindig vele játszassák el a tehetetlen, kiszolgálandó kisbabát. A szabályok betartását a „más” gyermekektől is el kell várni.
Ének, zene, énekes játékok A hallás általában önmagától is finomodik a gyengénlátó gyermekek esetében. A hangok pontos irányának megállapítása elengedhetetlen a biztonságos tájékozódásban és a térről alkotott képzetek kialakulásában. A hangok intenzitásának és irányának felhasználását játékos formában taníthatjuk a gyermekeknek. A hangok a gyengén látó gyermekek számára nemcsak információkat, hanem érzelmeket is közvetítenek, esztétikai élményt nyújtanak. Ezek segítik a gyermek érzelmi fejlődését, harmonikus személyiségének kialakulását. A nagyothalló gyermekeknél kiemelt fontosságú az akusztikai figyelemfelkeltése, és a hallás- és ritmusfejlesztés. Akusztikai figyelem felkeltésének lehetőségei: hangokra való felfigyelés, annak tudomásul vétele; a hang jelenlétének és eltűnésének visszajelzése, hangszerek hangjának elemi szintű megkülönböztetése, a környezet hangingereire való felfigyelés és azok differenciálása , a magas és mély hangok megismerése, megkülönböztetése. Hallás és ritmusfejlesztés lehetőségei: vers és mesehallgatással: a beszédre való figyelem gyakorlatokkal,
felkeltése,
játékos
differenciálási 100. oldal
Pedagógiai Program
a ritmus, a hangsúly és a hanglejtés játékos gyakorlatai, játékos hangszín differenciálási gyakorlatok az emberi, az állati, a természeti és a társadalmi környezet hangjainak mind gazdagabb befogadása, értelmezése. tánccal, zenehallgatással: mondókák, gyermekdalok, egyenletes lüktetésének, ritmusának átvétele, grafikus visszajelzése, a néptánc elemeivel való megismerkedés, ezek játékos keretben való gyakorlata, dalhangszerek, ütőhangszerek kezelésének játékos elsajátítása, együttes ütemű és ritmusos játékok öröme. A ritmikus mozgásfolyamatot az életünk során a külvilággal való aktív kapcsolatunk befolyásolja. Amennyiben ez a kapcsolat zavart, a mozgás harmóniája megbomlik. Feladatunk, hogy az egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartászavarral) küzdő gyermekekben a mozgás segítségével kialakítsuk az egyenletes lüktetés, a ritmizálás képességét, az egymásutániság, szerialitás, periodicitás felismerését.
Mozgás A testi nevelés már az óvodában is a gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítését, egészségének, testi épségének védelmét, edzését teszi lehetővé. A foglalkozásokon belül a nagymozgások fejlesztésére, a testséma gyakorlására, a szabálytudat kialakítására nyílik lehetőség. A gyengénlátó gyermek mozgásigénye nem különbözik látó társaiétól, azonban ennek jelei nem mindig egyértelműek. Gyakran úgy tűnik, szívesebben üldögél az asztal mellett, nem szaladgál, nem változtatja sűrűn a helyét. Ennek oka a gátoltság, félelem, amelyet a túl sok kudarcélmény válthat ki nála, valamint az utánozható mozgásminta hiánya. A látássérült kisgyermekeknek a különféle mozgásformák megtanulásához több időre, hosszabb ideig tartó gyakorlásra, folyamatos ellenőrzésre és értékelésre van szüksége. A társakkal végzett együttes mozgás számára is nagy élményt jelent, hozzájárul testi nevelésének, egészséges életmódra nevelésének sikerességéhez. A mozgás ösztönzése érdekében az óvodában ügyelni kell a bizonyos fokú állandóságra. Nem szerencsés állandóan változtatni a berendezések, játékok helyét. Ha erre mégis sor kerülne, meg kell tanítani a gyermeket az új elrendezésre. A nagymozgást elősegítő játékokba a gyengén látó gyermeket is be lehet vonni, azonban gondoskodni kell arról, hogy a játék szabályát ő is betartsa, és a mozgásformákat elsajátítsa. Ez azt jelenti, hogy az óvónő beszéddel, letapogató mozgásmintával (az általa bemutatott mozdulatot a gyermek kezével megtapinthatja) és a gyermek mozdulatainak beállításával nyújthat utánzási lehetőséget. 101. oldal
Pedagógiai Program
Futó játékoknál a gyengénlátó gyermek sokkal nagyobb biztonságban érzi magát, ha foghatja az óvónő, vagy egy másik kisgyermek kezét. A földön történő csúszkálás, mászás, gurulás igen hasznos a gyengénlátó kisgyermek számára, hiszen így egész testével érzékelhet. A gyermek szembetegségének ismeretében azonban bizonyos mozgásformák kerülendők,- például nem végezhet a gyermek megerőltető gyakorlatokat, vagy olyan mozgásokat, melyek fordított testhelyzetben, esetleg rázkódással végezhetők, ezekről a szemész szakorvostól lehet értesülni A nagyothalló gyermek számára a nyelvi akadályozottság miatt a mozgásos tevékenység különösen fontos megnyilvánulási forma, önérvényesítő lehetőség. Az óvodai nevelés minden területén átható mozgásfejlesztést valósítunk meg, a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését; a potenciális tanulási zavarok megelőzését is. Fontosnak tartjuk a mozgás megszerettetése mellett a gyermekek rendszeres mozgásával a testi képesség, a fizikai erőnlét kialakítását, valamint a testi ügyesség fejlesztését, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítését.
Finommotorika A finommotorika fejlesztése az óvodáskorban központi szerepet kap, amely az iskoláskorban szükséges írástanulást alapozza meg. A fejlesztés célja a domináns kézhasználat erősítése, a helyes ceruzafogás tudatosítása. Eddzük a kézfej és az ujjak izmait, törekszünk az ujjmozgások koordinálására. A gyengénlátó kisgyermek számára igen fontos, hogy tapintási készsége, finommozgása megfelelően fejlődjön, hiszen ez a mód segít számára a tárgyi világ megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában. A látássérült gyermek tapintása kifinomultabb, mint látó társaiké, azonban számukra is biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy minél többféle anyaggal találkozzon az óvodai játék és tanulás során. Sokféle gondolkodási funkció fejleszthető a tapintás élményével. A papírtépés és gombócgyúrás, a különböző formájú és méretű gyöngyökből sorozatok készítése nemcsak a tapintási készséget fejleszti, hanem a gyermek mennyiség fogalmának kialakulását, formaészlelését is. A finommozgás, manipuláció gyurmázással, homokozással nagyon jól fejleszthető. Kiváló lehetőség a különböző termések magvak válogatása, csoportosítása, ezekből maradandó alkotás készítése. A hurkapálca, a spárga kartonra ragasztásával domború ábra készíthető, amely nemcsak a kézmozdulatok finomodását és az eszközhasználatot fejleszti, de igazi esztétikai élményhez juttatja a gyermeket.
Külső világ tevékeny megismerése (matematika) Míg a látó gyermek szerez tapasztalatot a mennyiségekről, méretekről, ezek különbségéről és azonosságáról, addig a gyengénlátó gyermek korlátozottan tud élni ezzel a lehetőséggel. 102. oldal
Pedagógiai Program
Ezért a mennyiségfogalom kialakulása lassabb, hiszen nem érzékeli egyszerre a másságot, a halmaz egyes elemeit csak egyenként tudja megtapintani, megszámlálni. Ebből adódik, hogy az óvoda feladata megnő e terület fejlesztése terén. Olyan eszközök alkalmazására van szükség, ahol a gyermek két kezével két halmaz elemeinek számosságát össze tudja hasonlítani.
A GYERMEKEK DOKUMENTÁCIÓK
FEJLŐDÉSÉRŐL,
FEJLESZTÉSÉRŐL
SZÓLÓ
Az óvónő tervező munkájának alapja a gyermek egyéni Fejlődési Naplója, amely formailag mobil, kiemelhető lapokból áll. Folyamatos vezetése az alábbi célokat szolgálja:
Az óvónők és a fejlesztésben részt vevő szakemberek, valamint a logopédus a gyermek fejlődésének fázisait követve és feljegyzéseire támaszkodva határozzák meg fejlesztési feladataikat.
A Fejlődési Napló szolgálhat alapul a szülő tájékoztatásának gyermeke fejlődésével kapcsolatban.
A fejlesztést végző óvodapedagógus és a fejlesztésben résztvevő szakemberek a szakértői bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési ütemtervet készítenek. A tervek 3-6 hónapos időszakra készülnek, melynek végén az eredmények értékelése után újabb terv készül. A jól és rendszeresen vezetett fejlődési napló visszajelzést ad az óvónőnek arról, hogy a választott pedagógiai módszerek eredményre vezettek-e, vagy változtatni kell azokon. Így a több éves nevelési folyamat során egységben látható a gyermek fejlődésének menete (esetleges pedagógus váltás esetén fontos segítség a fejlesztés tervezésében!). A Fejlődési Napló tartalma:
Anamnézis lap Családlátogatással kapcsolatos feljegyzések Beszoktatással kapcsolatos tapasztalatok Szakértői Bizottság véleménye Egyéni fejlesztési terv Értékelés A gyermek néhány rajza, munkái
Az óvodapedagógusok feladatait a nem SNI-s gyermekek fejlődésének nyomon követésével, ennek dokumentálásával, illetve a szülők tájékoztatásával kapcsolatosan az IMIP szabályozza.
103. oldal
Pedagógiai Program
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlettségének mutatói az óvodai élet végére:
gyermekenként változó, a sérülés mértékétől befolyásolt, és függ a fejlesztés sikerétől.
Sikerként könyvelhető el, ha a gyermek jól érzi magát a közösségben, amely befogadta őt. A pedagógusok, a társak és a szülők elfogadó, segítő magatartása biztonságot jelent számára, így alakul önbizalma és környezetéhez való viszonya.
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE
* Szakértői bizottságok, módszertani intézmények A sajátos nevelési igény diagnózisának felállítására az illetékes (megyei vagy országos) szakértői bizottság jogosult.
ORSZÁGOS BIZOTTSÁGOK: Hallássérülés:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye (1147 Budapest, Cinkotai út 125-137. Tel: 422-1493)
Látássérülés:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Tel: 363-1561)
FŐVÁROSI BIZOTTSÁG:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye (1149 Budapest, Fráter György út 5. Tel: 220-4842)
Ha a nevelési-oktatási intézmény szerint a gyermek szakértői vizsgálata szükséges, az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt. A szülő egyetértése esetén a nevelési-oktatási intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgálati kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön. Az intézménynek kötelessége tájékoztatni a szülőt a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről és a szülők jogairól. A vizsgálat a szülő kérelmére, illetve a szülő egyetértésével az intézmény kezdeményezésére indulhat. 104. oldal
Pedagógiai Program
Ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá, a vizsgálatot kezdeményező intézmény az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás megindítását kéri. A diagnózis felállítása több szakterület képviselőinek együttes munkáján alapul (orvosi, pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai), összetett team-munkára épül. A komplex szakértői vizsgálat során a tanulási, az értelmi képességek vizsgálata, az ezt kiegészítő képességvizsgálatok, személyiségvizsgálat, a tudásszint mérése, valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó orvosi vizsgálatok megállapításának eredményeire alapozottan történik a szakértői vélemény elkészítése. MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK
Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Intézménye és Kollégiuma (1147 Budapest, Miskolci út 77. Tel: 468-2790)
Módszertani
Dr Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és, Kollégium (1142 Budapest, Rákospatak út 101. Tel: 273-2220) EGYMI intézményegység vezető: Köntösné Lőrinc Eszter Tel: 273-2226
A módszertani intézmények munkatársainak a gyermek családi nevelésének segítésén túl az a célja, hogy óvodás- és iskoláskorban a sérülésből eredő hátrányokat csökkentsék, segítsenek a gyermek fejlesztésében, nevelésében. A befogadó intézmény dolgozóit, a gyermekek szüleit, a társakat felkészítik a fogadásra, mindennapi együttlétre. Folyamatosan tartják a kapcsolatot az integráló intézmény dolgozóival személyesen, telefonon keresztül, levélben, e-mailen. * Gyógypedagógus, terapeuta, utazó tanár A gyermek fogyatékosságának típusához gyógypedagógus az együttműködés során:
igazodó
szakképesítéssel
rendelkező
Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.
Javaslatot tesz a gyógypedagógiai módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerválasztásokra, valamint az egyéni igényekhez szükséges környezet kialakítására.
Segítséget nyújt a szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről.
Kapcsolatot tart a szülőkkel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
Terápiás fejlesztőtevékenységet végez a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásokon, ennek során támaszkodik a meglévő képességeikre, az ép funkciókra. 105. oldal
Pedagógiai Program
* Kapcsolat a sajátos nevelési igényű gyermek szüleivel Az integráció legfontosabb feltételének egyike a SNI gyermekek szüleivel fenntartott kapcsolat, a beszélgetések, melyek során mindenki beszámolhat arról, hogyan ítéli meg aktuálisan a gyermeket. Fontos, hogy a szülő kiemelheti a gyermeke erősségeit, otthoni szokásait, játékait, felteheti kérdéseit, meghallgatja az óvodapedagógus véleményét, megfigyeléseit. Természetesen az óvodapedagógusban is felmerülhet számos kérdés, amely segítségére lehet a nevelés, fejlesztés során. Sokat jelent a gyermekek beilleszkedése és fejlődése szempontjából, ha a szülők otthon felelevenítik az óvodában történt eseményeket. Ehhez segítséget nyújtunk abban, hogy tájékoztatjuk a szülőket az aktuális heti témákról, milyen verseket, dalokat tanulunk, milyen meséket olvasunk. A gyermek sokkal biztosabban kapcsolódik be az óvodai foglalkozásokba, ha otthon is megerősítik, átveszik ezeket. Amennyiben rendkívüli eseményre, kerül másnap sor, fontos, hogy a szülő a részletekről tájékozódjon és felkészítse a gyermeket, hogy másnap a megszokott napirendtől eltérő eseményekre kerül sor. Mindent nem tud az óvoda pótolni, nyújtani, ezért a családdal való szoros kapcsolat, konzultáció sok segítséget nyújthat. Javasoljuk a szülőknek, hogy végezzenek együtt olyan tevékenységeket, amelyekről csak konkrét tapasztalat alapján szerezhet tudomást (bevásárlás, főzéshez felhasznált alapanyagok jellemzői, növények ápolása, gyümölcsszedés, háziállatok tapintása).
* Az óvodai gyermektársak szüleinek tájékoztatása Az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az integráció hazai terjedéséről, mint olyan folyamatról, amely az utóbbi évtizedekben az egyéni differenciálással párhuzamosan világszerte egyre jobban tért hódít. Majd ez után rátérünk arra, hogy a csoportban lesz egy SNI –s gyermek is. Elmondjuk, hogy ez a gyermek valamennyi tevékenységből ugyanúgy kiveszi a részét, mint a többi kis társa. Arra is kitérünk, hogy a gyerekek miben tudnak neki segíteni, és, hogy ez mennyire természetes a gyermekek számára. Kiemeljük, hogy az integrálás miért előnyös a csoport számára. A szülők tájékoztatása erről a kérdésről azért fontos, hogy minden esetleges aggodalmat elkerüljünk, vagyis, hogy nem hátrányos a társaknak, ha egy sérült gyermek is tagja a közösségnek, nem jut kevesebb idő a többi gyermekre. Rajtunk, pedagógusokon múlik, hogy ezeket az aggodalmakat végleg eloszlassuk.
106. oldal
Pedagógiai Program
AZ INTEGRÁLT NEVELÉS VÁRHATÓ ELŐNYEI
A speciális nevelési igényű gyermekek számára az ép gyerekek „normális” magatartásmintákat közvetítenek, amelyek önfegyelemre, nagyobb önállóságra, gyorsabb munkatempóra szoktatja őket.
Az integrált nevelés nyomán reálisabb énkép, önértékelés alakul ki, a gyermek „természetes mezőnyben” győződhet meg erős és gyenge oldalairól. Ez egyben húzóerőt is jelenthet számára, s késztetést, hogy minél inkább törekedjen megfelelni a magasabb követelménynek.
További előnyként említhető, hogy az intézményes nevelés a lakóhelyén valósul meg, ezáltal elkerülhető, hogy a gyermek diákotthonban, a családtól távol töltse a hétköznapokat. Az integrált neveléssel a gyermekek nem szakadnak ki sem a családból, sem az ép gyermekek, a lakóhelyi kortársak kapcsolatrendszeréből, s ezek a baráti, ismerősi kapcsolatok végigkísérhetik egész életútján.
Az integrált körülmények között nevelkedő gyermek társadalmi beilleszkedési nehézségei minimálisra csökkenhetnek, illetve eltűnhetnek, mivel a gyermek e beilleszkedési folyamatot már a gyermekkor éveitől kezdve gyakorolta, átélte.
Megmarad az oly lényeges kapcsolat a pedagógusokkal. A szülő sokkal jobban vesz részt a gyermek nevelésében, pontosan követi haladását, a napi óvodai illetve iskolai eseményeket.
A szülő nap mint nap találkozik más szülőkkel, így kevésbé szigetelődnek el, gazdagabb szociális kapcsolatot építenek ki.
Az integráció tehát javára válik a teljes óvodai közösségnek. Az ép gyermekek megtanulják, hogyan kell alkalmazkodniuk fogyatékos társaikhoz, gyakorolják a természetes segítségnyújtást, megértik, hogy a „különbözőség, a másság” nem jelent feltétlenül „alacsonyabb értékűt”. Összegezve az integrációval kapcsolatos kérdéskört, leszögezhető, hogy az integrált és elkülönített nevelést nem két, egymással versengő, sokkal inkább egymás mellett működő, egymást kiegészítő, a gyermekek egyéni igényeihez igazodó szervezési lehetőségként kell felfogni.
107. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE ÓVODA - CSALÁD Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését, melyért mindkét környezet felelős. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Ezért fontos, hogy ismertetessük a szülőkkel a programunk célját, feladatait, nevelési felfogásunkat. Az óvodai nevelés lételeme az óvónő és a szülők között kialakított jó és tartalmas kapcsolat. A korrekt partneri kapcsolat elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A családdal történt nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg, figyelembe véve a család sajátosságait, szokásait. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, gyermekük fejlesztésében segítőtársak vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy tudják és érezzék, gyermekük nap mint nap biztonságban van, jól érzi magát, szeretjük és odafigyelünk rá. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. Óvodánk minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik minden családhoz. A családról megtudott adatokat bizalmasan kezeljük. A gyermekek fejlődéséről mindig reális és tapintatos tájékoztatást adunk. A családok anyagi helyzete, lehetősége, kulturáltsága, nevelési elképzelése különböző. Feltételezzük, hogy minden család közvetít valamilyen értéket a gyermekek felé, még akkor is, ha nem minden funkcióját teljesíti maradéktalanul. Az óvodapedagógus toleráns a szülők felé, próbálja átérezni helyzetüket és keresi a kapcsolatot a gyermekek érdekében. Feladatunk, hogy a sokféleséget, a különbözőséget elfogadtassuk a családokkal. A társadalmi folyamatok negatív hatásait nem minden család tudja kivédeni, előfordul, hogy meghaladja a problémák megoldása a szülők erejét és lehetőségeit. Ezek a családok egyre több segítő támogatást igényelnek gyermekük neveléséhez. Ezért szükséges megértéssel közelíteni a család felé. Jó szándékkal keressük a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez vezet az út, valamint a gyermeken keresztül pozitív hatást próbálunk gyakorolni a szülőre. Az óvoda és a család együttműködése egyenrangú nevelőtársi viszonyban kell, hogy működjön, amelynek alapja a kölcsönös bizalom és a családhoz igazított segítségnyújtás. A kapcsolattartás formái:
Bemutatkozó szülői értekezlet Az óvodavezető a leendő kiscsoportos óvónőkkel együtt bemutatja óvodánk sajátos arculatát, értékeinket, hagyományainkat.
Felvételi előjegyzés Az első alkalom, ahol találkozunk a gyermekekkel, illetve a szülőkkel. Itt érik az első benyomások a gyermekeket és a szülőket, amelyek alapvetően befolyásolják az óvodához fűződő későbbi kapcsolatukat.
108. oldal
Pedagógiai Program
Játszó délután a leendő kiscsoportosoknak A beszoktatás előtti napokban játszó délután keretében fogadjuk a leendő gyermekeinket és a szüleiket. Ez találkozás az óvodával, annak emberi, érzelmi és tárgyi környezetével, szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát.
Szülői értekezletek Ismertetjük a szülőkkel programunk célját, feladatait, nevelési felfogásunkat. Meghallgatjuk a szülők véleményét, figyelembe vesszük javaslataikat.
Családlátogatás Megismerjük a gyermekek közvetlen környezetét, felmérjük helyüket a családban. Tájékozódunk a család nevelési elveiről, szokásairól. A közös gyermeknevelés eredményességét a családlátogatások kötetlen beszélgetései is elősegítik. Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős is részt vesz ezeken a látogatásokon.
Munkadélután Egy-egy ünnephez kapcsolódva rendezzük. Ezen alkalmakkor a családokkal közösen a gyermekeknek ajándékot, illetve díszeket készítünk Megfelelő alkalom arra is, hogy a szülők jobban megismerhessék egymást.
Családos kirándulás Hagyomány óvodánkban, hogy ősszel, vagy tavasszal együtt kirándulunk a családokkal, mely gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt nagy élményt nyújt. Ezeket a kirándulásokat izgatottan várjuk.
Fogadóóra A kapcsolattartás legszemélyesebb formája, ahol négyszemközt megbeszélhetjük a komolyabb problémákat. Akkor tartjuk, ha a szülők, vagy az óvónők igénylik. Ezen kívül évente tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek egyéni fejlődéséről.
Egyéni beszélgetések Tájékoztatjuk egymást az óvodában és a családban történt fontos eseményekről, változásokról, fejlődésről.
Szülők közössége Hatékony szerepe van az óvoda és a családok kapcsolattartási rendszerében. Aktív segítői nevelő munkánknak. Figyelembe vesszük véleményüket, észrevételeiket.
Közös ünnepélyek Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapjaiból, úgy külsőségeikben, mint belső tartalmukban. A szülők az előkészületekben való részvételükkel, az ünnepélyeken közös zenéléssel, esetleg bábozással emelik az ünnep hangulatát. Utána együtt osztozunk az ünnep örömeiben.
Faliújságon közzétett hírek, információk 109. oldal
Pedagógiai Program
ÓVODA - BÖLCSŐDE Az óvodába lépés fordulópont a bölcsődés gyermek életében is. Fontos, hogy az átmenet ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermekek számára. Ennek feltétele mindkét intézmény gyermekközpontú szemléleten alapuló nevelési gyakorlata. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Meglátogatjuk leendő óvodásainkat a bölcsődei csoportban, tájékozódunk a bölcsőde életéről, szokás-, szabályrendszeréről, környezetéről. A kapcsolattartás formái:
A leendő kiscsoportos óvónők meglátogatják a gyermekeket a bölcsődében. A beszoktatási időszak végén meghívjuk a bölcsődéből érkezett gyermekek volt gondozónőit.
ÓVODA - ISKOLA Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje nevelési felfogásunkat, programunkat. Az iskola esetleges követelményeinek hatására sem térünk el nevelési programunk céljától, feladataitól. Egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük a gyermekeket, hogy környezetükben jól eligazodjanak, együttműködjenek, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, és örömmel, bizalommal, érdeklődéssel várják az iskolát. Segítjük a személyiségfejlődés szempontjából törésmentes óvoda-iskola közötti átmenet megvalósulását. A kapcsolattartás formái:
A nagycsoportos gyermekekkel ellátogatunk az első osztályba, ahol részt veszünk egy tanítási órán. Itt óvodásaink megismerkednek a tanító nénivel, az iskolai környezettel. A tanító néni igyekszik tevékenyen bevonni őket az óra menetébe.
A szülők számára hozzáférhetővé tesszük az iskolák által küldött tájékoztatókat.
Iskolai rendezvények, ünnepek alkalmával az iskolások műsorral kedveskednek az óvodásoknak. (Liszt Ferenc Általános Iskola – Mikulás műsor, Betlehemes játék, színházi előadások)
110. oldal
Pedagógiai Program
ÓVODA - KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK A közművelődési intézmények (színház, állatkert, cirkusz, könyvtár, múzeum, művelődési ház) rendezvényeit csoportosan látogatjuk óvodásainkkal. Felkeltjük a gyermekek és a szülők érdeklődését, megismertetjük velük az óvoda közelében lévő közművelődési intézményeket, az ott folyó különböző tevékenységeket. A programok közül - a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődését szem előtt tartva - úgy válogatunk, hogy azok elősegítsék a nevelési feladatok sokoldalú megoldását, az ismeretek feldolgozását. Előkészítjük őket az élmények, a művészetek befogadására. Esztétikai élményeikre építve formáljuk kulturált magatartásukat, fejlesztjük érdeklődésüket, kíváncsiságukat és tevékenységi vágyukat. Felelősségünk azért is nagy, mert sajnos sok gyermek csak velünk jut el ezekre a helyekre, programokra. A több éves jó kapcsolat eredményeképpen ezen intézmények rendszeresen tájékoztatót küldenek programjaikról. A kapcsolattartás formái:
Színház Évente néhány alkalommal szervezünk báb- és színi előadásokat, melyeket meghívott előadóművészek tartanak. Ezen kívül a nagycsoportosokkal a lehetőségeinkhez mérten évente egy-két alkalommal színházba is ellátogatunk.
Cirkusz Kihasználjuk, hogy a Fővárosi Nagycirkusz óvodánk közelében található.
Állatkert Óvodánk az Állatkert nyújtotta kedvezményeket kihasználva évente több alkalommal látogatja meg a kertet. Ezekkel a látogatásokkal színesítjük a környezeti témakörök feldolgozását.
Múzeum Különböző műveltségtartalmakhoz, aktualitásokhoz kapcsolódva tervezzük látogatásainkat. Ezek a tapasztalatok színesebbé, örömtelibbé és gazdagabbá teszik óvodásaink életét. Alkalmanként igénybe vesszük múzeumpedagógus segítségét. Nagyon jó a kapcsolatunk a Mezőgazdasági Múzeummal, rendszeresen tájékoztatót küldenek programjaikról, és színvonalas foglalkozásokat tartanak. Gyakran ellátogatunk a Közlekedési Múzeumba, a Petőfi Csarnokba. Lehetőség szerint - ünnepekhez kapcsolódóan - felkeressük a Nemzeti Múzeumot, Néprajzi Múzeumot, valamint megtekintünk időszakos kiállításokat is.
111. oldal
Pedagógiai Program
Könyvtár A látogatással az irodalmi nevelést kiegészítve felkeltjük a gyermekek érdeklődését a könyvek és a könyvtár iránt. Év közben egy-egy alkalommal a nagycsoportosokkal rendhagyó foglalkozás keretében megismerkedünk a közeli könyvtárral, a kölcsönzés módjával.
Művelődési ház A szomszédságunkban lévő Lipták Villától rendszeresen programtájékoztatókat kapunk. A nekünk tetsző programokra elmegyünk, illetve tájékoztatjuk a szülőket.
ÓVODA - EGÉSZSÉGÜGY Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el, a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján. Az óvoda orvosa és védőnője szükség szerint látogatja az óvodát. Az elsősegélynyújtó szekrényünket útmutatásaik alapján töltjük fel a szükséges gyógyszerekkel. A székhelyóvodában a 2009-ben történő bővítése óta már rendelkezünk orvosi és elkülönítő szobával, telephelyóvodában pedig elkülönítő szobával, így szükség esetén lehetőség van elkülöníteni a beteg gyermekeket. A fogorvos évente felméri a gyermekek fogainak állapotát. Kezelésre a szülők viszik őket, ha szükséges, több alkalommal is. A Prevenciós Bizottság munkatársai szemléltető eszközökkel bemutatót tartanak a fogápolás helyes technikájáról, és annak fontosságáról beszélgetnek a gyermekekkel.
ÓVODA - PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEK Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. A kapcsolattartás formái:
XIV. kerületi Pedagógiai Kabinet Nevelőmunkánk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. Bizalommal fordulhatunk bármikor a szaktanácsadókhoz, mentorokhoz.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézménye, BTM és SNI státusz megállapítására vagy kizárására küldjük el a gyermekeket, azért hogy a problémáik okát feltárják a szakemberek. Szükség esetén rehabilitációs foglalkozáson fejlesszék a gyermekeket a szülők és az óvónők bevonásával. 112. oldal
Pedagógiai Program
A jogszabályban előírt esetekben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezünk a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítására. Szükség szerint kérjük a gyermekek egyéni fejlesztését nevelési tanácsadás keretében. Az ingyenes logopédiai és gyógytestnevelés szolgáltatást - nevelési évenként változó óraszámban, rászorultságtól függően - a szakszolgálat logopédusa, illetve gyógytestnevelője látja el az óvodában.
Fővárosi, Országos illetékességű szakértői bizottságok (a fogyatékosság típusának megfelelő), módszertani intézmények A SZB. a sajátos nevelési igény diagnózisának felállítására jogosult.
ÓVODA - GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNYEK Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A kapcsolattartás formái:
Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Segítik óvodánk gyermekvédelmi feladatának ellátását. Figyelemmel kísérik a gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, valamint hozzájárulnak a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Segítségükben bízva, komoly probléma esetén a szülőket hozzájuk irányítjuk.
Gyámhivatal Azonnali intézkedést igénylő esetekben értesítjük a Gyámhivatalt.
113. oldal
Pedagógiai Program
A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Gyermekeink szociokulturális háttere kiegyensúlyozott és jó képet mutat. Óvodásaink többsége átlagos családi háttérrel rendelkezik. A szülőknek van munkahelye, a lakáshelyzetek általában megfelelőek. A szülők partnerek a nevelésben. Sajnos néhány esetben ezeknek az ellenkezője is előfordul. Fontos feladatunk ezen gyermekek segítése a családjukban lévő problémák orvoslásával. Célunk: A ránk bízott gyermekek felügyeletének ellátása. A felügyelet keretében gondoskodnunk kell a gyermekek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről. Óvodánk minden dolgozójának meg kell óvnia a gyermekeket a testi és lelki erőszakkal szemben. Feladataink:
Napköziotthonos ellátás minden gyermek számára. A nemzetközi szerződésekben vállalt gyermeki jogok biztosítása. Gyermekvédelem érvényesítése, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. Családdal való kapcsolattartás. A törvények által előírt kedvezmények biztosítása. Gyengénlátó, nagyothalló gyermekek integrált nevelése Szociális hátrányok csökkentése Az esélyegyenlőség biztosítása, fellépés a megbélyegzés, kirekesztés ellen.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Felel: -
a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
Óvodánk gyermekvédelmi felelőseivel (székhelyen, illetve a telephelyen 1-1 fő, akik gyermekvédelmi tanfolyamot végeztek) együtt látják el, szervezik meg a speciális gyermekvédelmi feladatokat. A gyermekvédelmi felelősök évente felmérik az óvodás gyermekek családi helyzetét (óvodások száma, ebből veszélyeztetettek, hátrányos helyzetű gyermekek, halmozottan hátrányos helyzetűek, 3 vagy többgyermekes családok, SNI gyermekek, csonka családban nevelkedők). 114. oldal
Pedagógiai Program
A gyermekvédelem hatáskörébe tartozó gyermekekről nyilvántartást vezetnek. Vizsgálják a gyermekek veszélyeztetettségének okait, mely okok lehetnek:
környezeti - negatív életforma: erkölcstelen családi környezet, italozó, drogozó szülők, bűnözés, - rossz lakásviszonyok, - megromlott családi kapcsolat, - elhanyagolás: érzelmi, fizikai, szexuális, - gyermekbántalmazás: érzelmi, fizikai, nevelési, egészségügyi, anyagi, magatartási: agresszivitás, csavargás, szorongás, gátlásosság.
Indokolt esetben értesítik a megfelelő szerveket (Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Pedagógiai Szakszolgálat, Gyámhivatal, orvos, védőnő, Rendőrség, civil szervezetek, Vöröskereszt), és velük közösen próbálják orvosolni a gondokat. Az óvodavezetővel, az érintett gyermek óvodapedagógusával részt vesznek esetmegbeszéléseken. A hatóság kérésére környezettanulmányt készítenek a gyermekkel foglalkozó óvónőkkel együtt. Családlátogatásra indokolt esetben elkísérik az óvónőket. A gyermekvédelmi továbbképzéseken hallottakról tájékoztatják a kollégákat. Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való együttműködésre késztető kapcsolattartás. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai:
A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje A család lakhelye és környezete A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota A családtagok száma
A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladatkörébe beletartozik. -
Olyan légkört, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása vagy bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.
115. oldal
Pedagógiai Program
-
Minden gyermek részére biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket, melyek során a gyermekek kibontakoztathatják készségeiket, képességeiket, tehetségüket.
-
Munkánk tervezésénél figyelembe vesszük az elfoglalt, időhiánnyal küzdő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelőszülők által nevelt családokét.
-
Segítünk abban, hogy leküzdhessék azokat a hátrányokat, amelyek születésnél, családi, vagyoni helyzetüknél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
-
A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartással.
-
A gyermekvédelmi felelős szükség szerint fogadóórát tart.
-
Fel kell figyelnünk a családban jelentkező gondokra, problémákra, melyeknek oka lehet akár a családi élet megbomlása, akár a szülők gazdasági helyzetének romlása vagy más egyéb. Tőlünk telhetően megpróbálunk segíteni.
Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében:
Az anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatása A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása Praktikus ismeretek elsajátíttatása A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása Családi életre és egészséges életmódra nevelés
Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére:
Differenciált fejlesztés. Egészségnevelés A sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése Tehetséges gyermekek felkészítése Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak Igény szerint ügyelet biztosítása szülői értekezletek időtartama alatt A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása Mozgáslehetőség biztosítása Kulturális rendezvények csoportos látogatása.
116. oldal
Pedagógiai Program
Szülőknek felajánlott segítség:
Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül
Az óvónők, a gyermekvédelmi felelősök tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják az óvodavezetőt. Az óvónőnek és a gyermekvédelmi felelősnek együttműködési kötelezettsége van. Köteles mindenki betartani a gyermekvédelmi törvényt. Az óvodapedagógusnak minden olyan esetben, amikor problémára utaló jelet észlel, a gyermekvédelmi felelőst tájékoztatnia kell. A gyermekvédelmi felelős köteles az óvodapedagógus segítségével ezeket a jelzéseket figyelemmel kísérni és dokumentálni. A gyermekekről és családjukról szerzett információk szigorú titoktartási kötelezettség alá tartoznak. A gyermekvédelmi teendők ellátása állandó kiemelt feladatunk, melyet az éves munkatervünk is tükröz.
117. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODA SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI A szülők kérésére olyan szolgáltatásokat is szervezünk, amelyek nem tartoznak az alapfeladataink közé. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások: Az Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott időkeret terhére végzett a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok, a teljes óvodai életet magában foglaló foglakozások, BTM gyermekek fejlesztése, az SNI gyermekek habilitációs, rehabilitációs foglakoztatása a fogyatékosság típusának megfelelő szakember vezetésével. Egészségügyi felügyelettel összefüggő ellátás. Logopédiai ellátás. A nagycsoportos gyermekek részére szűrés alapján prevenciós jellegű gyógytestnevelés. Nevelési időben szervezett térítéses szolgáltatások a szülők igényének megfelelően: -
Úszásoktatás nagyobb gyermekek részére. Színházi előadások. Népi zenekar, néptánc oktató meghívása. Madarász ovi a Madártani Egyesület szakembereinek vezetésével. Dzsúdó és gyermektorna délután a tornaszobában. Táboroztatás Soltvadkerten.
Fentiek szervezési feladatai: A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó önköltséges tanfolyamok szervezésére délutáni időpontban biztosítunk lehetőséget.
Az úszásoktatásra az óvónők és a dajka viszik a gyermekeket autóbusszal, melyet az uszoda üzemeltet. Az óvónő és a dajka ezért külön díjazásban nem részesül. A tandíjat az óvónők szedik be, és adják át az uszoda vezetőjének. A vízben az edző felel a gyermekekért.
Színházi előadásokra az óvónők szedik be a térítési díjat, és elszámolnak vele. A pedagógusok végig bent tartózkodnak az előadáson.
A néptánc tanítás szervezése annyiban tér el, hogy gyermeklétszámtól függően alkalmanként egy, illetve két foglalkozást tart az oktató. 118. oldal
Pedagógiai Program
A Madártani Intézet által szervezett „Madarász ovi” program keretében havonta egyszer, módszertanilag jól felépített, szakmailag jól felkészült pedagógusok foglalkozásain (beltéri, és helyszíni) vesznek részt a gyermekek. A térítési díjat az óvónők szedik be, és elszámolnak vele. A Pedagógus végig jelen van a foglalkozáson.
A dzsúdó és gyermektorna tanfolyam tandíját minden hónapban határidőig a tanfolyamvezetőnél rendezik a szülők. Az önköltséges szolgáltatások ideje alatt a szülők gyermekük felügyeletét a szolgáltatást végző személyre bízzák. A gyermekek épségéről a szolgáltatást adó köteles gondoskodni. A tanfolyamvezető az órák megkezdése előtt a tanfolyamon résztvevő átöltöztetett gyermekeket az óvodapedagógusoktól átveszi, az óra befejezésekor a gyermekeket a csoportjában az óvodapedagógusnak, illetve a szülőnek átadja.
A soltvadkerti táboroztatás az óvodapedagógus önkéntes vállalásán alapul, melyet az óvodavezető és az óvodapedagógusok szerveznek a 6-7-8 éves gyermekek részére. A szülő belegyezése alapján a táboroztatást vállaló óvodapedagógus dönt a táborba elvitt gyermekek személyéről. A táborba jelentkezők szülői értekezletét május 31-ig megtartjuk. E napig a szülők a táboroztatás költségeit befizetik az óvodavezetőnek, aki átutalja a tábor számlájára. Az utazás oda-vissza autóbusszal történik, melyet a Polgármesteri Hivatal biztosít. A táborozás időpontja minden év júniusának közepén 5 nap. A gyermekekért az óvodapedagógusok vállalnak felelősséget.
119. oldal
Pedagógiai Program
AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozáshoz kérjük gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Kérjük még bemutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a TAJ kártyáját is. Sajátos nevelési igényű gyermekek felvételéhez a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szükséges (intézményünket jelöli ki a fejlesztésre az alapító okirat szerint). Külföldi állampolgár esetében igazolnia kell az itt tartózkodás jogcímét: tartózkodási engedély, letelepedési engedély, EGT állampolgár, követségi dolgozó. Az óvodába lépéskor a gyermekek érettségének jellemzői: - megfelelő testi fejlettség, - szobatisztaság, - a gyermek képes legyen kommunikálni, beszélni környezetével. Az óvodai felvételeket az óvodavezető bírálja el. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban, a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel. A döntés ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül egyéni érdeksérelemre hivatkozással, illetve jogszabálysértésre hivatkozással kérelem nyújtható be. A kérelmet az óvodavezetőnél kell benyújtani, amelyet az intézmény fenntartója, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata jogosult elbírálni. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Segítjük a személyiségfejlődés szempontjából törésmentes óvoda-iskola közötti átmenet megvalósulását. Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges. Mindhárom terület fontos szerepet játszik, egyik sem hanyagolható el, a sikeres iskolai munkához mindegyik egyformán szükséges. A kritériumokat részletesebben lásd: "A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére" című részeknél. Szülői értekezleten részletes tájékoztatást adunk a szülőknek az iskolába lépés feltételeiről és a beiskolázással kapcsolatos tudnivalókról. 120. oldal
Pedagógiai Program
ZÁRADÉK Személyi hatály:
az intézmény dolgozói
Területi hatály:
Herminka Óvoda 1143 Bp. Ida utca 6.-1145 Bp. Erzsébet királyné útja 17.
Időbeli hatály:
A óvodavezető jóváhagyásától válik érvényessé.
A Pedagógiai Programot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény Pedagógiai Program tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A fenntartó ellenőrzi a Pedagógiai Programot. A Pedagógiai Program módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás áll be, vagy a partneri igényfelmérés, illetve a programbeválás eredményei indokolttá teszik, valamint a nevelőtestület 70%-a erre javaslatot tesz. Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2016. augusztus 31-ig. A Pedagógiai Programot nyilvánosságra kell hozni. A Pedagógiai Program legalább egy példányát úgy kell elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. A Pedagógiai Programban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A Pedagógiai Programról tájékoztatás kérhető az óvodapedagógusoktól, illetve a székhelyen az óvodavezetőtől, a telephelyóvodában a telephelyóvoda vezető-helyettesétől. Tájékoztatás adható szülői értekezleteken is. Az óvoda fenti, módosításokkal egybeszerkesztett Pedagógiai Programját a Herminka Óvoda nevelőtestülete határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100%-os igenlő szavazattal elfogadta. Hatályba lépés: 2013. szeptember 01. Budapest, 2013. augusztus 31. ....................................... óvodavezető 121. oldal
Pedagógiai Program
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (II. 13.) Kormányrendelet nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
149/1997 (IX. 10.) Kormányrendelet a Gyámhatóságok valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
122. oldal
Pedagógiai Program
FELHASZNÁLT IRODALOM
Az óvodai nevelés programja - Tankkönyvkiadó, Budapest, 1970. Az óvodai nevelés programja - OPI, Budapest, 1989. Bauer Gabriella: Az óvodai irodalmi nevelés módszertana - Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Becsy Bertalan Sarolta-Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása - Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Dr. Füle Sándor: A pedagógiai program készítése - OKI, Budapest, 1997. Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában - FER-Co. Kft. 1994. „Együtt könnyebb” útmutató a fejlődésben elmaradt vagy halmozottan sérült gyermekek szülei és nevelői számára – Lévai Nyomda Kft. Budapest, 2004. Forrai Katalin: Ének az óvodában - Editio Musica, Budapest, 1974. Gyógypedagógia Comenius Bt, Pécs, 1994. „Kéz a kézben” útmutató a családban élő, valamint bölcsödébe, óvodába integrált látássérült kisgyermekek szülei és nevelői számára – PRINTSELF Kft. Budapest, 2004. Kisgyermekek nagy problémák (4-9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve) Cserelapos kézikönyv Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. 2005. Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Mérey Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan - Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. Nagy Béláné: Táncosjátékok az óvodában - Óvónők Modern Kiskönyvtára, 1989. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel - JNSzM Pedagógiai Intézet, Szolnok, 1997. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? - OKI, Budapest, 1996. Négyszínvirág - Vésztői Napköziotthonos Óvoda, 1998. Néphagyományőrző óvodai program - Gödöllő, 1998. Óvodai Élet 1997. V. évfolyam 3. és 4. száma Óvodai nevelés 1998/2. és 1998/4. száma Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában - Alex-typó Budapest, 1992. Szöveggyűjtemény Az egyéni bánásmód óvodai alkalmazásához FPI. 1997. Vekerdy Tamás: Személyes hangon - Óvoda az ezredfordulón, MKM, Budapest, 1998
IDÉZETEK JEGYZÉKE 1. Magyar Bálint - Blikk, 1998. május 2. Hernádi Sándor: A kifejezés és a stílus - Nyelvtan és nyelvművelés - Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. - 316. oldal 2. bekezdés
123. oldal
Pedagógiai Program
A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
Eszköz, felszerelés
Elegendő mennyiségben rendelkezésre áll
Fogyóeszköz, folyamatos pótlást igényel
Különféle játékformák eszközei
X
Mozgáskultúrát, mozgásfejlesztést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - termi
X
Mozgáskultúrát, mozgásfejlesztést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - udvari
X
Ének, zene, énekes játék eszközei
X
Anyanyelv és a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei
X
Értelmi képességet és kreativitást fejlesztő eszközök
X
Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök
X
A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok
X
Munka jellegű tevékenység eszközei
X
SNI-s gyermekek nevelésének eszközei - lásd 95. oldal
Nem áll rendelkezésre
X
124. oldal
