10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 36

„Gyermekeink mosolyáért”

Helyi Pedagógiai Program

1



TARTALOMJEGYZÉK 1. A PROGRAMOT KÉSZÍTETTÉK, ÁTDOLGOZTÁK .................................................. 3 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ................................................................................................ 3 3. TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS ...................................................................................... 5 4. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK ................................................................................... 6 5. BEVEZETŐ .......................................................................................................................... 7 6. MÉRFÖLDKÖVEK AZ INTÉZMÉNY ÉLETÉBEN ...................................................... 9 7. HELYZETKÉP AZ INTÉZMÉNYRŐL ......................................................................... 10 8. AZ INTÉZMÉNY ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI ........................ 14 9. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ........................................................................... 18 9.1 Az egészséges életmód alakítása ....................................................................................... 18 9.2 Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés ....................................................................... 24 9. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása – tanulás........................... 28

10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI .......................................................................................................................... 36 10.1 Játék .............................................................................................................................. 36 10. 2. Verselés - mesélés – bábozás- drámajáték alkalmazása ................................................ 46 10.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................................... 49 10. 4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ........................................................................... 54 10. 5 Mozgás .......................................................................................................................... 62 10. 6 A külső világ tevékeny megismerése .............................................................................. 66 10. 7 Matematika ................................................................................................................... 70 10. 8 Munka........................................................................................................................... 72

11. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE .......................................................... 75 12. AZ INTÉZMÉNY SAJÁTOS FELADATAI ................................................................. 78 12.1 Gyermekvédelmi feladatok ............................................................................................ 78 12. 2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését szolgáló intézkedések ............................................................................................................. 80 12. 3 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése .................................................... 83 12. 3. 1 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése ........................................................... 83 12. 4 Kiemelten tehetséges gyermekek fejlesztése.................................................................. 89

13. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK MÉRÉSE .......................................................... 90 14. AZ ÓVODAI FELVÉTEL ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI .................... 92 14.1 Óvodai felvétel ............................................................................................................... 92 2



1. A PROGRAMOT KÉSZÍTETTÉK, ÁTDOLGOZTÁK A Szivárvány Óvoda nevelőtestülete- Bertáné Varga Edina Gömöri Judit Juhászné Kiss Edit Simonné Már Andrea Verebné Gyetvai Valéria

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI A költségvetési szerv megnevezése Boconádi Egységes Óvoda – Bölcsőde, Művelődési Ház és Könyvtár Többcélú Intézmény Székhelye 3368 Boconád, Szabadság tér 14. Intézményvezető Juhászné Kiss Edit Tel.: 06-36/484-037 E-mail: [email protected] Tagintézménye Boconádi Többcélú Intézmény Szivárvány Óvoda OM201921 3368 Boconád, Szabadság tér 14. A költségvetési szerv közfeladata  Óvodai nevelés, egységes óvoda-bölcsődei feladatok ellátása, a községi közművelődési tevékenység, a községi könyvtári szolgáltatás ellátása. 

A költségvetési szerv alaptevékenysége Szakfeladat megnevezése Száma

Neve

851000

Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Enyhébb pszichés fejlődési zavar (figyelem-és viselkedészavar, megismerő funkciók és viselkedés fejlődésének rendellenessége) Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermek nevelése, ellátása 3


Helyi Pedagógiai Program Beszédfogyatékos gyermek nevelése, ellátása Mozgásában akadályozott gyermek nevelése, ellátása Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek nevelése, ellátása A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelése, ellátása Kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelése, ellátása Kiemelten tehetséges gyermek nevelése, ellátása

889101

Bölcsődei ellátás

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

910123

Könyvtári szolgáltatások

910501

Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

910502

Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

Vállalkozói tevékenységet az intézmény nem folytat. Illetékessége, működési köre  Boconád Községi Önkormányzat közigazgatási területe.  Az intézményvezető jogosult a Boconád Községi Önkormányzat képviselő-testülete által engedélyezett csoportlétszám alapján és a jogszabályokban meghatározott létszámnormát figyelembe véve a működési körön kívül lakó gyermekek felvételére az óvoda és az egységes óvoda-bölcsődére vonatkozóan. A költségvetési szerv alapító és irányító szervének neve, székhelye  Boconád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3368 Boconád, Szabadság tér 1. A költségvetési szerv fenntartójának neve, székhelye  Boconád Községi Önkormányzat 3368 Boconád, Szabadság tér 1.

4

„Gyermekeink mosolyáért” 


A költségvetési szerv jogállása Önálló jogi személy

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása  Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait a Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Boconádi Kirendeltsége látja el. (3368 Boconád, Szabadság tér 1.) Az alapító okirat száma, kelte 

39/2013. (IV.29.)

3. TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait és Boconád község közoktatási koncepció irányelveit. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be:  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)  229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról  2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/20012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve  1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól  1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF  185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja  137/1996. VIII. 26-án kiadott kormányrendelet mellékleteként megjelent „Óvodai nevelés alapprogramjá”-nak előírásai alapján, 1999. szeptember 1-től a fenti irányelvek szerint elkészített „Helyi nevelési program” alapján végezzük nevelőmunkánkat.

5



4. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK A Boconádi Szivárvány Óvoda nevelőtestülete egy 1400-as lélekszámú településen vállalja fel a 3-6-7 éves korosztály óvodai nevelését. Az épület helységei tágasak, világosak. A nagy parkosított udvarunk lehetőséget nyújt az óvodai tevékenységek szabadban történő szervezésére. Munkánk során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal közösen végezzük, a partnerközpontú működési szemléletet követve. Befogadó és elfogadó szellemben neveljük a ránk bízott gyermekeket, hogy a mindennapjaikat kiegyensúlyozottan, vidáman, otthonosan töltsék az óvodánkban. A kölcsönös szeretet, az egymás tiszteletben tartása, és elfogadása a közösségi szokások és szabályok betartása biztosítja az óvoda nyugodt légkörét. Minden gyermek egyenrangú tagja óvodánknak, építünk az együttnevelés kölcsönhatására. A gyermekeket a játékon – mint a gyermek alapvető tevékenységén – keresztül, differenciáltan neveljük az egyéni képességeket maximálisan figyelembe véve. Az integrált óvodai nevelést valamennyi pedagógus felvállalja, külső szakemberekkel való együttműködéssel. Célunk, hogy gyermekeink legyenek derűsek, forduljanak bizalommal és szeretettel a felnőttek és társaik felé, s őrizzék meg őszinte mosolyukat. Törekszünk a gyermekek egészséges fejlődéséhez egyre jobb feltételeket teremteni. Mozgásuk fejlesztésére az épületben rendelkezésre áll a jól felszerelt tornaszoba. Az esélyegyenlőségben a prevenció, a segíteni és tenni akarás, a támogatás jellemzi munkánkat. Együttműködünk más nevelési-oktatási, kulturális és más intézményekkel, minden gyermeket önálló individuumként nevelünk, a gyermeki jogokat maximálisan tiszteletben tartjuk.

6



5. BEVEZETŐ A Boconádi Szivárvány Óvoda nevelőtestülete egy 1400-as lélekszámú településen vállalja fel a 3-6-7 éves korosztály óvodai nevelését. A község központjában található Szeleczky kastély szárnyépületéből 1975-ben alakították ki az óvodát, 2 gyermekcsoport befogadására. Az épület helyiségei tágasak, világosak. A nagy parkosított udvarunk lehetőséget nyújt az óvodai tevékenységek szabadban történő szervezésére. A gyereklétszám növekedésével szükségessé vált a 3. gyermekcsoport kialakítása, majd a későbbiekben a fenntartó döntése alapján 1 gyermekcsoport megszűnt. Az épületben 2 részben osztott gyermekcsoport működik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az egyes gyermek saját érési ütemének megfelelően fejlődhet ebben a közösségben. A nevelőtestületet nyitott, érdeklődő, jól képzett, sokéves gyakorlati tapasztalattal rendelkező 4 óvodapedagógus, valamint –az egységes óvoda-bölcsőde kialakításával-2012.09.01-től 1 kisgyermeknevelő-gondozó alkotja. A 2 szakképesítéssel rendelkező dajka, a gyermekekkel közvetlen kapcsolatot kialakítva segítik munkánkat. Óvodásainkat szeretetteljes légkörben gondozzuk, neveljük, hangsúlyt helyezünk a gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlesztésére. Munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, differenciáltan fejlesztjük őket. Törekszünk a gyermekek egészséges fejlődéséhez egyre jobb feltételeket teremteni. Mozgásuk fejlesztésére az épületben rendelkezésre áll a jól felszerelt tornaszoba. A gyermekekkel részt veszünk a mesemondó versenyeken, a meghirdetett rajzversenyeken munkáikkal gyakran pályázunk. A gyerekek jó eredményeket érnek el. Az ünnepeink kiemelkedő eseményt jelentenek óvodásaink számára, melyek előkészületeibe bevonjuk őket. A családok életkörülményei a hazai átlagot tükrözik. A környéken nehéz munkalehetőséget találni, különösen a kisgyermekes édesanyáknak. Az óvodás gyermekek szülei együttműködők, aktív partnerként támogatják nevelőmunkánkat. Az új gyermekek beszoktatásakor /előzetes tájékoztatás után/ az „anyás beszoktatásra” lehetőséget adunk. Kapcsolattartásunk a fenntartónkkal folyamatos, együttműködő. Tárgyi feltételeinket, játék és eszközkészletünket anyagi lehetőségeinktől függően igyekszünk gazdagítani. Költségvetésünkön kívül pályázatok útján is bővítjük anyagi forrásainkat. Figyelembe vesszük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek.

7



SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS Munkánkat az „Óvodai nevelési program” alapján végeztük az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” megjelenéséig. Mindig munkálkodott bennünk az új iránti megismerési szándék, munkánk hatékonyságának javítása érdekében. Ezért már a beindított alternatív óvodapedagógiai tapasztalatokról szervezett tanfolyamokon tájékozódtunk, a szakanyagokat beszereztük. Mindennapi munkánk során kiegészítésül 1-1 számunkra hasznosnak talált ötletet kipróbáltunk. /Freinet, Waldorf jellegű, Játékkal-mesével program, Kudarc nélkül az iskolában/. Tapasztaltuk, hogy feltételrendszerünk egy alternatív program kivitelezéséhez sem optimális. Úgy döntöttünk, a helyi gyakorlati tapasztalatainkra építve írjuk meg nevelési programunkat. Általunk a gyakorlatba bevitt legtöbb elemet, melyet már 1989-től kiemelten kezelünk: Porkolábné Dr. Balogh Katalin szakmai könyvei, tapasztalatai tartalmazzák. Számunkra elfogadott, hogy a játékot, a mozgásfejlesztést és a környezet megismerésére nevelést fő elemként emeli ki. A nevelőtestületből 2 fő elvégezte a fent kiemelt program alkalmazásához a felkészítő tanfolyamot, majd házi továbbképzés keretében a testület minden tagjával megosztottuk a hallottakat. A mozgásfejlesztéshez a tárgyi feltételrendszerünket folyamatosan javítjuk /tornaszoba kialakítása, 2 db Tini-kondi, 6 elemes tornafal, mini trambulin, kézi szerek stb. beszerzése./ Fő feladatként kezeljük az óvodai udvarunk mozgásfejlesztő eszközökkel történő további felszerelését, sportpálya, levegőztető terasz, stb. kialakítását. Az óvodai közösségünk viszonylag kicsi, a szülőkkel a kapcsolatunk közvetlen és alkotó jellegű. A belső kapcsolatok érzelmileg szeretetteljesek, mind a dolgozók, mind a gyerekek között. Ezt az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkört szeretnénk megőrizni, ezért választottuk programunk címadójának: „GYERMEKEINK MOSOLYÁÉRT” A gyermekek felszabadult, vidám kacaja visszajelzés munkánkról: hogy igényeik maximálisan ki vannak elégítve, egészségesen, harmonikusan fejlődik személyiségük. Úgy vezessük el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy az új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, környezetében „nyitott szemmel járjon”, s eközben boldog gyermekkorát megőrizhesse!

8



6. MÉRFÖLDKÖVEK AZ INTÉZMÉNY ÉLETÉBEN  1972. A községben óvoda alapítása 2 fenntartóval. 

Helyi termelőszövetkezet, Községi Tanács. Épület: a volt „Harangozó ház”, a templom mellett. 1 gyermekcsoport működött.



1975. A Szeleczky kastély északi szárnyépületében 2 gyermekcsoport, 50 férőhelyes óvoda kialakítása, melyet a Községi Tanács működtet. Munkáltatói jogok: az általános iskola igazgatójánál. Egyedi fűtés, bekerítetlen óvoda udvar. Óvodai konyha működtetése az épületben.



1986. A 3. gyermekcsoport kialakítása a kastély főépületében. Itt 1 gyermekcsoport működik. (6 óvónő, 3 dajka, 1 mosónő)



1988. Az épület bővítése, 1 gyermekcsoport, óvónői szoba, előtér, raktár építése. Az óvoda 75 férőhelyes.



1989. Az óvodai konyha bővítése, az iskolások étkeztetését is biztosította.



1990. Fűtéskorszerűsítés, telefon beszerelése.



1995-96. Az óvoda és az iskola összevonása. Új intézményvezetés. A konyha az iskolához kerül, iskolásokat is ellátja.



1996. febr.01. Az önkormányzat a 3. gyermekcsoportot megszünteti, 3 dolgozót elküldenek. Két évig nincs óvodavezető, a vezetői feladatokat az általános iskola igazgatója gyakorolja.



1999. 09.01.HOP bevezetése: „Gyermekeink mosolyáért” óvodai program. A 3. csoportszobából tornaszoba kialakítása. Telefon beszerelése.



2001. ÁMK létrehozása a településen, a BGR bevezetése.



2005. 30 éves jubileum, „Szivárvány Óvoda” név felvétele. Az óvodai udvarra: mászó rendszer, filagória, padok, asztalok beszerzése. Termekbe új textíliák, szőnyegek vásárlása. Térkövezés „társadalmi” munkában. Egyen pólók, LOGO



2007. Intézménytársulás Tarnaörs községgel. Többcélú intézmény létrehozása. (tagintézmény-egység)



2009. Nyílászárók cseréje az udvari rész felől. Gyermekcsoportokban álmennyezet felszerelése.



2012.09.01. Egységes óvoda-bölcsőde kialakítása. Kisgyermek nevelő-gondozó alkalmazása.



2013.01.01. Települési önkormányzat a fenntartó, önálló intézménykényt működünk. Óvodavezető: magasabb vezetői megbízás.

9



7. HELYZETKÉP AZ INTÉZMÉNYRŐL Ellátási terület (alapító okirat szerint) Boconád Községi Önkormányzat közigazgatási területe. Az intézményvezető jogosult a Boconád Községi Önkormányzat képviselő-testülete által engedélyezett csoportlétszám alapján és a jogszabályokban meghatározott létszámnormát figyelembe véve a működési körön kívül lakó gyermekek felvételére az óvoda és az egységes óvoda-bölcsődére vonatkozóan. Társadalmi – természeti körülmények Mint nevelési intézmény egyik sajátos feladatunknak tartjuk, hogy aktív, érdeklődő viszonyt alakítsunk ki – a gyermekek nevelése folyamán – a közvetlen és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezettel. Ezért programunk készítése során is, a nevelési feladatokat, valamint a tevékenységek tartalmát a helyi természeti és társadalmi környezet alapos ismerete mellett, az abból adódó lehetőségeket hasznosítva határoztuk meg. Természeti – társadalmi környezetünk Boconád község a keleti országrészben, Heves megyében fekvő, 1400 fős lélekszámú község. Földrajzi fekvése nagyon jó, mert a Mátra hegység és a Tisza –tó is közel azonos távolságra érhető el tőlünk (30 km.) A nyári időszakban az idegenforgalom miatt tranzit településsé váltunk. Az átmenő forgalom számát növelte, hogy az M3-as autópálya lehajtó szakasza csak néhány km-re épült meg. Ennek előnyeit viszont élvezhetjük is, mivel a fővárost egy órás utazás után elérhetjük. A községünkhöz legközelebb fekvő városok: Heves és Gyöngyös. Helyi adottságaink nagyon jók a mezőgazdasági kultúrák termesztéséhez. Jellemző a vidékre a sóderbányászat. Munkavállalási lehetőség minimális a környezetünkben, ezért a lakosság egy része ingázik Gyöngyösre, Hevesre, a Visontai Hőerőműhöz, Budapestre munkába. A családok a létfenntartás biztosításához sok energiát, plusz munkát fordítanak. Sajnos a tendencia az elszegényedés felé tart. A községben sok idős ember él, a fiatalok zöme munkalehetőség híján elköltözik a nagyobb városokba. A településen nemzeti és etnikai kisebbség nem él. Két települést kivéve, a környezetünkben levő falvakban a roma lakosság aránya magas, egyre növekszik. Jellemző, hogy a megüresedett házakat „beköltöző” családok vásárolják meg, akik gyakran nagycsaládosok. Nekik is köszönhetően, a gyerekek létszáma a községben stagnál. Településünk infrastruktúrája jó.(gázvezeték, telefonhálózat, vezetékes ivóvíz, kábel TV, internet elérhetőség, szelektív hulladékgyűjtés, kommunális hulladékszállítás). Jelenleg a szennyvízhálózat kiépítése szerepel a tervek között. A település jellegzetessége a műemlék jellegű Szeleczky kastély, amelyet a községi önkormányzat tart fenn, egyre szűkülő anyagi forrás mellett. Óvodánkban régi hagyomány, hogy a nagycsoportos gyermekekkel kerékpártúrára megyünk évente két alkalommal, ősszel és tavasszal a pusztafogacsi kápolnához. Sajnos nem minden nagycsoportos gyermek rendelkezik kerékpárral és így erről a nagy élményről lemarad, vagy azért, mert másik településről jár minden nap autóbusszal. Ezt a problémát- több-kevesebb sikerrel- igyekszünk mindig megoldani. A kerékpárútra viszünk magunkkal nagyítót, 10



távcsövet. Ismerkedünk a természet szépségeivel, növény-és állatvilágával. Megnézzük, milyen munkák folynak a határban. Gyűjtögetünk növényeket, terméseket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a környezet megismerése során a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten szerezzenek minél több tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Így alakulnak ki a gyermekekben a kulturált, biztonságos életvitel szabályai, szokásai, az elfogadott viselkedési formák, érzelmi és erkölcsi viszonyok. Ahhoz, hogy gyermekeink megszeressék környezetüket, hozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, egyénisége és felkészültsége is. Személyi feltételek Óvodapedagógus

Kisgyermek nevelőgondozónő 1 középiskola, felsőfokú kisgyermek nevelőgondozó

száma végzettsége

4 főiskola

szakvizsgázott szakvizsga megnevezése

2 Minőségfejlesztési szakértő; Egyéni bánásmód

Dajka 2 OKJ-s dajkaképző

Egyéb tanfolyamok, továbbképzések teljesítése               

Ének-zenei nevelés az óvodában Helyi sajátosságok az óvodák nevelési programjában Alternatív óvodapedagógiák Prefer vizsgálatok Helyi programírás Játék az óvodában Differenciált egyéni bánásmód Minőségfejlesztés az óvodában Számítógép kezelői Belső Gondozói Rendszer/ BGR./ Jeles napok, gyermektánc Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Analízis, értékelés az óvodai nevelésben Vezetőképző tanfolyam Konfliktus megelőzés és kezelés

Tárgyi feltételek A csoportszobák berendezése, bútorzata - az óvodapedagógusi ötletességnek, leleményességnek köszönhetően - esztétikus, jól szolgálja a gyermeki tevékenységeket. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete által előírt kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről tekintetében a neveléshez szükséges eszközökkel rendelkezünk. A hiánypótlás és megújítás folyamatosan történik.

11



Hiányosságaink pótlására törekszünk, azon túlmenően pedig mindent megteszünk, hogy az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit megfelelő külső és belső környezetben fogadjuk. Az épület helyiségei:  2 foglalkoztató terem  1 gyermekmosdó  1 fektető tároló  1 óvónői szoba  1 tornaszoba  1 raktár  1 iroda  1 folyosó  Az épületben lévő mellékhelyiségek /felnőtt/ a konyhai résznél találhatóak. Audiovizuális eszközök:  1db színes televízió  1db videomagnó  2db rádiósmagnó  2db vetítőgép Mozgásfejlesztő eszközök:  1db mini trambulin  2db Tini-kondi  1db Greiswald I. és Greiswald II. tornakészlet  1db 6 elemes tornafal  3db tornaszőnyeg  2db zsámoly  1db ugrószekrény  2db kosárpalánk  2db Bady-Roll henger garnitúra  1db egyensúlyozó garnitúra  3db tornapad  Kéziszerek: szalagok, labdák, babzsákok, kendők, füleslabdák, gimnasztik labda, egyensúlyozó béka stb. Udvaron:  2db mászó rendszer  2db libikóka  1db láncos egyensúlyozó  1db mini foci kapupár  Gyermek járművek: rollerek, kerékpárok. Oktatást segítő eszközök:  1 garnitúra KRESZ –játék  1 garnitúra MINIMAT- játék  1 garnitúra matematikai síkidomok 12

„Gyermekeink mosolyáért”              


2db bábkészlet Állatok, Növények, Emberek, Közlekedés Világa Képek az anyanyelvi neveléshez Diafilmek Diapozitívok Magnó és videokazetták Gyermek- és felnőtt hangszerek Könyvek Kirakók Építők Szerepjátékokhoz eszközök Társasjátékok Kártyák Vizuális fejlesztő eszközök

13



8. AZ INTÉZMÉNY ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI  A társadalmi elvárásoknak megfelelően alapelvünk, hogy olyan viselkedési jellemzőket és ismereteket alapozzunk gyermekeinkben, amelyek – a demokratikus jogállamban – biztosítják a későbbi stabil, egészséges életvezetést, a mindenkori társadalmi elvárásokhoz történő alkalmazkodás képességét, az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítását. 

Fontosnak tarjuk azon kompetenciák (ismeretek, attitűdök, képességek- és készségek) alapozását, amely az információs társadalom által megkívánt személyiségjegyek kialakítását segítik, többek között a kommunikációs készség fejlesztését, a gyors problémafelismerő és döntési képesség alapozását, a konfliktusok kezelésének képességét.



Nevelő munkánk meghatározó tevékenysége a játék, mint elemi pszichikus szükséglet.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek  A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszerét elsősorban a gondozás, a mozgás, a testgyakorlatok által kívánjuk megvalósítani. Hangsúlyozott a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása, képességfejlesztés) és a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet segítése). 

Folyamatos odafigyeléssel biztosítjuk a gyermek komfortérzetét / igény felkeltés, jó szokások kialakítása/.



A fejlesztő hatású mozgáshoz nyugodt, biztonságos környezet, megfelelő tárgyi feltétel biztosítása.



A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása.



Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése.



Az egészségvédő, egészségfejlesztő nevelés kapcsolatosan egyedi jellegűnek tekintjük.



Pedagógiai munkánk során kiemelt az ökológiai szemléletmód alakítása, a vidék élővilágának és épített környezeti értékeinek felfedeztetése, megismertetése és annak megóvására nevelés, mely lehetővé teszi, hogy környezetükben jól tájékozódó, azt védő, a szépre fogékony, lakhelyükhöz kötődő gyermekeket neveljünk.



A természet- és a környezetvédelem fontosságának megismertetése komplex cselekvés útján, felfedező jellegű játékos programok által valósul meg a napi gyakorlatban.

funkcióját

minden

gyermekkel

14



Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg 

Tiszteletben tartjuk a gyermeki személyiséget és a családi nevelést, s együttes hatásként, sokoldalú képességfejlesztés segítségével, megalapozzuk az iskolakészültségi szint elérését.



Óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását segítjük az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, változatos tevékenységek tervezésével, szervezésével, sokrétű tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával.



Az egészséges életmódra szoktatás eredményeként óvodásaink legyenek edzettek, mozgásuk összerendezett és harmonikus.



Természet- és környezetvédelem, környezettudatos magatartás kialakítása.



A különbözőség tolerálása, elfogadtatása - inkluzív pedagógiai szemlélet erősítése.



A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködési képességének fejlesztése, integrált nevelése.



Az óvoda-iskola közötti átmenet könnyítése.

Feladatok  Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése a gyermek alapvető joga, melyre programunkban messzemenően törekszünk. Ezen belül: o A harmonikus személyiségfejlesztés o Az egészséges életmód alakítása, testi nevelés o Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása o Az intellektuális, értelmi képességek fejlesztése. A harmonikus személyiség fejlesztés  Az interperszonális /személyek közötti/ kapcsolatok új formáinak alakítása. A kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése. 

Az énkép – önismeret - önértékelés fejlesztése, a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítések által.



Új attitűdök, értékek, normák kialakítása. A gyerekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait.



Az erkölcsi értékek alakítása, a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül.

15



Az egészséges életmód alakítása, testi nevelés  A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszerét elsősorban a gondozás, a mozgás, a testgyakorlatok által kívánjuk megvalósítani. 

Folyamatos odafigyeléssel biztosítjuk a gyermek komfortérzetét / igény felkeltés, jó szokások kialakítása/.



A fejlesztő hatású mozgáshoz nyugodt, biztonságos környezet, megfelelő tárgyi feltétel biztosítása.



A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása.



Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése.

Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása  Az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt légkör megteremtése. 

Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, közös örömök pozitív erkölcsi tulajdonságokat erősítenek.



A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív, együttműködő, társas kapcsolatok kialakítását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést.



Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.



A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását, a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését.

Az intellektuális, értelmi képességek fejlesztése  Az intellektuális érzelmek megjelenése segíti az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. 

A gyermek kíváncsisága, utánzási kedve fejleszti az értelmi képességeket, - az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra.



A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejleszti az egyszerűgondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítik a gyermek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét.



16



Gyermekképünk Intézményünk gyermekképe olyan gyermekek nevelése, akik  érzelmileg gazdagok, boldogok,  saját egészségüket értéknek tekintők,  a környezetükben jól tájékozódók- és azt óvók,  szépre fogékonyak,  önállóak,  megfelelő önismerettel és önértékelő képességgel rendelkezők,  nyitottak, érdeklődők,  együttműködők,  másokat elfogadók,  kreatívak,  képesek a liberalizmus és az értelmes fegyelem egyensúlyának normái között élni. Óvodaképünk     

Intézményünk a családi nevelés kiegészítője, a család véleményét figyelembevevő, együttnevelő. Óvodánk légköre szeretetteljes, gondoskodó, érzelmi biztonságot nyújtó, óvó-védő, feltétel nélkül elfogadó, hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő- és teremtő. Intézményünk a helyes életritmus kialakításával megteremti a feltételt a nyugodt, harmonikus személyiségfejlődésre a helyes én-kép-, önértékelés-, életvitel kialakítására. Az óvodai nevelésünk célja, hogy elősegítse a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Megteremtjük a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet.

Pedagógusképünk Az olyan óvodapedagógus,  aki gyermekszerető,  aki együttműködő és segítőkész,  akire jellemző az öröm és sikerorientált készség- és képességfejlesztés, értékközvetítés;  aki tiszteletben tartja a gyermek egyéni és életkori sajátosságait;  aki tiszteli, megérti, elfogadja a szülők különbözőségét,  aki befogadó szellemiségű az inkluzív nevelés kialakítása érdekében.

17



9. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 9.1 Az egészséges életmód alakítása Cél  A gyermekek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi fejlődésük elősegítése.  Egészséges táplálkozási szokások és a kulturált étkezési magatartás kialakítása.  Egészséges, edzett gyermekek nevelése.  Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.  A környezet higiénéjének védelmére nevelés, a természetes és mesterséges környezet óvására való készség kialakítása.  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás alapozása. Feladat  A gyermekek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával.  A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásinak alakítása.  A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, komfortérzetük kielégítése.  A mozgásigény kielégítése a szervezet edzése játékkal, szabad mozgással, szervezett testneveléssel, egyéb sokmozgásos tevékenységekkel.  Biztonságos, egészséges környezet kialakítása.  Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A nevelés tartalma  A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.  A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége.  A gyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához.  A gyermekek növekedését, mennyiségi gyarapodását kéthavonta mérjük, s a folyosón elhelyezett „IGY NÖVEKEDÜNK” táblán tájékoztatjuk erről a szülőket is.  Az új gyermekek beszoktatása folyamatosan történik óvodánkban.  A családból /bölcsőde nincs a településen/ érkező gyermekek számára nemcsak az új környezet, hanem az életritmus is szokatlan.  Az új gyermeket felkeressük otthonában, ismerkedünk vele és családjával, már az óvodába érkezés előtt. A közvetlen kapcsolat kialakításának elősegítése érdekében, apró ajándékot viszünk a kicsiknek, pl: a gyermek jelét.  A szülőt szívesen tájékoztatjuk óvodai szokásainkról, az elvárásokról.  Tájékoztatást kérünk a gyermek egyéni szokásairól, fejlettségéről/pihenés, önállóság, étkezés/  Felhívjuk a figyelmet arra is, ha a gyermek bekerül az új környezetbe, közösségbe, eleinte gyakrabban beteg, fáradékonyabb, étvágytalan, esetleg idegenkedik a pihenéstől is. 18



Szülői értekezleten ismertetjük céljainkat, elvárásainkat, s ennek megvalósulása érdekében miben kérjük a szülők segítségét. Tájékozódunk a szülői elvárásokról.

Beszoktatás  az óvoda dolgozói igyekeznek a gyerekkel bensőséges, meghitt, bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani.  A gyermek, amennyiben igényli, behozhatja személyes tárgyait, kedvenc játékát. Az ezzel kapcsolatos szabályról a szülőket a házirendben is tájékoztatjuk./ 1db, nem lehet agresszióra inspiráló, fegyver, balesetveszélyes, felelősséget nem vállalunk érte, stb./  Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele a gyermek és az óvónő közötti jó kapcsolat kialakítása.  A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé.  Az önkiszolgálás kezdetben komoly feladatot jelent számukra, amely magában foglalja a gyermek mindennapi szükségleteinek kielégítését.  Óvodába lépéskor a gyermekek önkiszolgálás terén is különböző fejlettségi fokon vannak, e téren is eltérő ütemben fejlődnek.  A tevékenységek gyakorlás során válnak szokássá.  Cél, hogy eljussunk egy optimális szintre, s ebben az óvónő támogassa, bátorítsa a gyermeket, teremtse meg önállóságuk feltételeit. Az eredmény érdekében fontos az együttműködés a családdal. Fontos, hogy a család partner legyen! /érzelmi feloldódás, beilleszkedés/  A napi életritmus, a rendszeres és megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és lelki- fejlődésnek a feltételei.  Az óvónő a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan tervezi.  A gyermekek az oldott, kellemes légkörben végzett tevékenységeket nem érzik fárasztónak.  A különböző tevékenységek váltakozása pihentető. Táplálkozás  A táplálkozás a növekedés egyik legfontosabb feltétele.  Gyermekkorban a tápanyagok nemcsak a játék, a mozgás során elhasznált energiát pótolják, hanem a növekedéssel és fejlődéssel járó testépítést is.  Óvodánkban a gyermekek napi háromszori étkezéssel kapják meg tápanyagszükségletüket.  Megfelelő mennyiségben és arányosan: fehérjét, szénhidrátot, rostos anyagot, vitaminokat és ásványi sókat.  Óvodánk önálló konyhával nem rendelkezik. Az étkezés változatos.  A heti étrendet figyelemmel kísérhetik a szülők a folyosón elhelyezett étlapon, melyet a háziorvos ellenőriz, és aláírásával igazol.  Az étkezés megszervezése és lebonyolítása fontos feladat.  Az ízlésesen terített asztal fokozza az étvágyat, kulturált viselkedésre késztet. A gyerekek méretének megfelelő edényeket használunk. Folyadék /víz/ egész nap a gyerekek rendelkezésére áll a gyermekmosdóban. A műanyag ivópoharak jellel vannak jelölve minden gyereknek, általuk jól elérhető tároló polcon.  Az étkezésekre azonos időben kerül sor, mert így alakul ki és erősödik meg a táplálkozás feltételes reflexe.  A napirend kialakításánál célunk volt a folyamatos tevékenységek szervezése, a várakozási idő minimálisra csökkentése. A gyerekek akkor ülnek asztalhoz, amikor az 19





étel már a csoportszobában van a zsúrkocsin. A gyermek csak annyi ételt kap, illetve szed, a tálból, amennyit el is tud fogyasztani. Az óvónő ösztönöz: az új ízek kóstolására, az étel elfogyasztására. Az étvágytalan gyerekeket nem erőltetjük, hanem ki kell deríteni a jelenség okát. A kövér gyerekek étkezési szokásait is igyekszünk megismerni, és táplálkozási tanácsot adni a szülőnek.

Testápolás  A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásuk és tisztaság igényük kialakulását szolgálja.  A testápolási műveletek elősegítik az óvónő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolat kialakulását. A gondozási műveletek közben az óvónő beszélget a gyermekkel.  Törekszünk a családi és óvoda gondozási szokásainak összehangolására.  Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb szüksége van a felnőtt segítségére.  A gyermek vegye szívesen a neki nyújtott segítséget, az óvónővel együttműködve alakul ki igénye az önálló testápolásra. Elsajátítja a műveletek technikáját. /fésüli haját, szappanozza, mossa a kezét, keféli a körmét, stb./  A gyermekek az óvodában szappannal és folyóvízben mosnak kezet étkesések előtt, WC. használat után és minden olyan esetben, amikor szükséges.  A jelükkel ellátott törölközőbe törlik a kezüket, mely a mosdókagyló fölé egyénenként van elhelyezve.  A hajukat szükség szerint naponta többször is fésülik a jelükkel ellátott, fésűtartóban elhelyezett fésűjükkel, a tükör előtt./ hosszú hajúaknak segítés/  A körmük ápolásához ismerkedés a körömkefével, használatával.  Tisztántartásához használják a körömkefét.            

Étkezés után /ebéd/ elengedhetetlen az alapos fogmosás. Minden gyermek a jellel ellátott fogmosó felszerelését használja. A fogkefét elhasználódás során a szülő cseréli A helyes orrfúvás és zsebkendő használatát az óvónő is segíti. A csoportszobákban tárolókban van elhelyezve papírzsebkendő, a gyermekek számára könnyen elérhető magasságban. A gyermek szükség esetén bármikor használhatja a WC-t, a kicsik dajkai kísérettel mennek a mosdóba. Az egészséges életmódra nevelés egyik feladata a gyermek rendszeres székletürítésre, ill. vizeletürítésre szoktatása odahaza is. Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen. Fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. Kérjük a szülőket, hogy a gyermekeket rétegesen, az időjárásnak megfelelően öltöztessék. Naponta cseréljék gyermekük fehérneműjét, harisnyáját. A gyermekek óvodában cipőt váltanak. A váltócipő legyen kényelmes, szellős, tartsa a gyermek lábát, lehetőleg szandál. A gyerekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a foglalkozások, a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek szolgálják. Mozgáskoordináció fejlesztése: néhány perces szervezett mozgás, teremben és a szabadban is. A nagyoknak bonyolultabb, önálló kezdeményezésre késztető játékot szervez az óvónő, figyelve arra, hogy ne zavarja más gyermekek játékát. 20

„Gyermekeink mosolyáért”   


A séta, a kirándulás mozgásigényük kielégítésén túl közös élményt, tapasztalatok szerzését is biztosítja a gyermekeknek. A megtett út hossza, a séta igazodjék a gyermekek életkorához. A kirándulás hagyomány óvodánkban. Minden évben egy alkalommal elmegyünk egész napos kirándulásra a gyermekekkel, óvodai dolgozókkal.

Pihenés, alvás  A gyermekek alvásigényének kielégítése részben az óvodában történik.  Pihenés előtt a csoportszobát kiszellőztetjük, alvás időben kisebb- nagyobb ablakréssel biztosítjuk a friss levegőt. /időjárástól függően/  A gyerekek a fektetőkön, saját ágyneműjükben pihennek. A fekvéshez aki szeretne, pizsamába öltözhet át. /pizsamát otthonról hoznak, az ágyneműt, a pizsamát a szülő 2 hetente mossa /  Elalvás előtt mesét hallgatnak, majd magukhoz vehetik személyes tárgyaikat, játékukat és alszanak. Az óvó néni betakarja, megsimogatja őket.  Az ébredés alvásigénytől függően, folyamatosan történik. Felöltöznek, beágyaznak, és az asztalnál könyvet nézegetnek, kirakóznak, amíg minden gyerek el nem készül. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása  Óvodánkban biztosított minden gyermek számára a saját jelével ellátott tisztálkodási felszerelés, a jelölt tárolóknál.  A szülők biztosítják a váltóruhát, tároló zsákban, ami a gyermeköltözőben van elhelyezve.  Kérjük a szülőket, hogy a réteges öltözéket biztosítsák gyermeküknek. Így az időjárás változásának megfelelően tudnak a gyerekek öltözni, illetve vetkőzni.  Törekszünk minél több időt a szabadban tölteni a nap folyamán.  A levegőztető terasz hiányát esős idő estén nagyon érezzük. Ilyenkor a gyermekcsoportok váltva használják a tornaszobát.  A nap folyamán a játékidőben is gyakran szervezünk mozgásos játékokat.  A mindennapi testnevelés elemei közé beépítünk láb-és tartásjavító gyakorlatokat.  A testnevelés foglalkozásokat ősszel és tavasszal a szabadban szervezzük.  A gyermekeket a testnevelés foglalkozáshoz átöltöztetjük tornaruhába.  A légfürdőzés időtartamát fokozatosan növeljük a napirend keretein belül, időjárástól függően.  A víz edző hatását is kihasználjuk. Jó idő esetén /nyáron/ a műanyag medencékben biztosított a pancsolás, fürdés.  Nyáron a szomszédos településre több alkalommal elutazunk strandolni.  Az óvodásaink edzését, mozgáskoordinációjának fejlesztését szolgálja a kerékpározás, rollerezés, szánkózás, csúszkálás a jégen, labdázás, mászókázás. Biztonságos, egészséges környezet kialakítása  Az óvoda udvara az egészséges életmód kialakításának egyik színtere.  Kialakítása, felszerelése az óvodások sokrétű tevékenységeit szolgálja minden évszakban.  Felületét különböző burkolat fedi. Udvarunkon található homokos, gyepes, betonozott terület, valamint virágágyások. Biztosított a napos és árnyékos terület, valamint a hátsó bejáratunknál a lejtős terep.  Az udvarunkon található 1 vízcsap.  A mosdó és a WC. az udvarról is könnyen megközelíthető. 21





A gyermekek szabad mozgását, edzését változatos tevékenységeiket természetes alapanyagú, minőségi felszerelési tárgyak szolgálják. Az óvodai udvar építményei, felszerelései: homokozók, babaszobák, udvari raktár, mászó rendszerek, kerti ülőgarnitúrák, filagória, fa autó, gyermekjárművek, sportszerek A felnőtt dolgozók feladata, hogy igényes legyen megjelenésük, viselkedésük, igyekezzenek követésre méltó modellt nyújtani, jó benyomást kelteni mind a gyermekekben, mind a szülőkben. Ez ugyanis nemcsak az esztétikai nevelést, de a szülők bizalmát is alapvetően befolyásolja. Az ünnepek előtt a külső megjelenítésre kiemelt figyelmet fordítunk. Az ünnepi érzelmek és az ünnepi hangulat erősítését az egész óvodában megjelenő dekorációval is fokozzuk.

Tárgyi feltételek Az óvoda helyiségei  A bejárathoz vezető út portalanított. A bejárati ajtóhoz elhelyezett lábtörlővel az épület tisztaságát védjük.  A gyermekek öltözőszekrényei a folyosón kerültek elhelyezésre.  A gyermekek ruháinak jelükkel ellátott fogas, tároló kosár biztosított.  Az öltözőszekrénnyel szemben elhelyezett pad a kényelmes átöltözést szolgálja.  A folyosón lehetőség van a gyermekek munkáinak kifüggesztésére. A szülők tájékoztatására külön faliújság áll rendelkezésre.  A helyiségek falai világosak, a mennyezet fehér.  A természetes megvilágítás érdekében az ablakokat átlátszó nylon függöny, világos sötétítő védi. A mesterséges megvilágítás az előírt fényerősséget biztosítja.  Télen központi fűtéssel biztosítjuk a meleget. A radiátorokra védőrács és párologtató felszerelése szükséges. A hőmérséklet ellenőrzésére a helységekben, a falra felszerelt szobahőmérők szolgálnak.  A csoportszobák bútorzata a gyerekek méretének megfelelő. Az eszközök a gyerekek magasságában, jól elérhető helyen vannak elhelyezve. A termekben játszósarkok vannak kialakítva.  A két csoportszoba között van kialakítva a fektető tároló helység, ahol a gyermekfektetők és ágyneműk kerülnek elhelyezésre.  A mosdó helyiség felszerelése is a gyermekméretnek megfelelő. A gyermekek személyes tisztálkodási eszközei a jelüknél fogason, tároló polcon van elhelyezve.  Rendszeres tisztántartásukról a dajkák gondoskodnak.  A WC kagylók válaszfallal, függönnyel elszeparáltak. A WC papír a kézmagasságban elhelyezett, zsebes fali tárolókban, feldarabolva, biztosított.  A tornaszoba a folyosó végén került kialakításra, a megszüntetett csoportszobánkból.  Felszereltségére nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen a téli időszakban itt tudjuk legjobban kielégíteni a gyermekek mozgásigényét.  A raktár a foglalkozáshoz szükséges eszközök, textíliák elhelyezésére szolgál.  Az iroda, óvónői szoba, értekezletek, megbeszélések, foglalkozásokhoz szükséges eszközök készítésére került kialakításra. Az óvodai élet megszervezése  A gyermekek óvodai életét céltudatosan alakítjuk ki.

22

„Gyermekeink mosolyáért”                    


A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését, azzal, hogy megfelelő időkeretet jelöl meg minden tevékenységhez. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A maga folyamatos, ám rugalmas változásaival, lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, megfelelő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezzék, pontosan elvégezzék. Az elmélyült, belső motivációra épülő tevékenységhez kiegyensúlyozott légkör, nyugalom, értelmes fegyelem szükséges. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. Óvodánk feltételrendszere a „részben folyamatos” napirend megszervezéséhez biztosított. A két óvodai csoport egy mosdóhelyiséget használ, így a napirendben az ütközésmentes tisztálkodási feltételeket is figyelembe kell venni. A testi szükségletek civilizált kielégítése elsődleges, ebben a gyermeket korlátozni nem szabad. Szabadon mozogni, WC-re menni, szükség szerint tisztálkodni, vizet inni a nap bármely szakában lehet. Kérésünk, hogy a gyermek ezt jelezze a csoportból történő távozása előtt az óvodapedagógusnak. E tevékenységben a gyermekeknek fejlettségüknek megfelelő segítséget nyújtanak az óvodapedagógusok, dajkák. Tervezésnél figyelembe vesszük a feltételrendszerünk mellett a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordított időszükségletet. A gyermekek délutáni pihenése élettani szükséglet. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobb gyerekeknek 1,5 óra. A napirendben külön időpontot jelölünk meg a gyermekek rendszeres edzésére, szervezett mozgásos tevékenységeire. Törekszünk a játékidő lehetőség szerinti maximális hosszabbítására, ami legalább 5-6 óra. A gyerekek életkori sajátosságaira építve az óvónők egymással egyeztetve alakítják ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. A napirend kialakítását az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítjuk. (Pl: nyáron az udvaron fogadjuk reggel a gyermekeket.) A téli hideg napokon a szabad levegőzés idejét csökkentjük. A gyermekek életritmusához igazodó napirenddel, a tevékenységek folyamatosságának biztosításával, zsúfoltság és feszültségmentes körülményeket igyekszünk teremteni, érzelmi támaszt, biztonságot nyújtani. Napirendünk az évszakokhoz és a nevelési év rendjéhez igazodik. /Szeptember 01-Május 31-ig, illetve: Június 01-Augusztus 31-ig/. A csoportok napirendjét a csoportok óvodapedagógusai egyeztetve alakítják ki.

Napirend  Óvodánk reggel 7:00 órától 17:00 óráig fogadja a gyermekeket, óvodapedagógusaink rugalmas munkakezdéssel dolgoznak.  A gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk, így az óvodai napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek, melyek segítik őket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeiket, ritmust adnak napjaiknak. Mindezek kihatnak életfolyamataikra, 23


 


érzelmi biztonságukra is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a gyermekek igényeit, csupán felkínálunk tevékenységeikhez egy olyan rugalmas időkeretet, amelyhez életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően fokozatosan meg tanulnak majd alkalmazkodni. A napirend biztosítja a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek megvalósítását, mely növekvő időtartamú (5 -35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg. Az évszakokhoz igazodva a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, fokozott mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét.

Általánosan megjelenő napirend 7:00 –

10:30-ig

10:30 – 12:00-ig 12:00 – 14:30-ig 14:30 – 17:00-ig

Játék a csoportszobában, egyéni és csoportos tevékenységek, részképességek fejlesztése, kötött és kötetlen tevékenységek szervezése, testápolás, tízórai. Játék az udvaron, – élményszerző séta. Ebéd, pihenés, rugalmas ébredés, egyéni fejlesztés, egyéb speciális tevékenységek. Uzsonna, játék a csoportban, illetve a szabadban.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  A gyermek képes a személyi higiénés feladatok ellátására: önálló testápolásra, WC használatra, zsebkendő használatára, öltözködésre, vigyáz a tisztálkodási eszközökre, helyére teszi azokat.  Szokásává válik a kulturált étkezési magatartás, az egészséges táplálkozás, önállóan dönti el, hogy mennyi ételt fogyaszt, önállóan szed a tálból, illetve önt a kancsóból.  Készségszinten használja a kanalat, villát, kést.  Esztétikusan terít meg, higiénikusan-, kulturáltan étkezik.  Étkezés közben halkan beszélget.  A környezetében igyekszik mindenütt rendet tartani.  Ügyel saját külsőjére, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.  Életkortól, és fejlettségi szinttől függően megfelelő mozgáskultúrával, és edzettségi szinttel rendelkezik.  Mozgása összerendezett, az esetleges rendellenességek korrigálásra kerültek.  Kialakul a természetes és mesterséges környezet felfedezésének és védelmének igénye. 9.2 Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés Cél

    

Pozitív viselkedési normák, szokások és szabályrendszerek kialakítása. Az udvariassághoz tartozó szokások alapozása. Alkalmazkodó képesség alakítása, az egymás közti bizalom kiépítése. A különbözőségek elfogadásának, tiszteletének elősegítése. Nyitott, a közösségben otthonosan mozgó gyermekek nevelése.

24

„Gyermekeink mosolyáért”     


A gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. A gyermekekhez és felnőttekhez való érzelmi kötődés kialakítása, mely olyan alaphangulatot teremt, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek biztonságérzetének megalapozása, az önbizalom- és a szocializáció elősegítése. A szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet iránti kötődés elősegítése. Szociális érettség alakítása az iskolába lépéshez.

Feladat  A közösségi élet keretének, a napirendnek a megszervezése.  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében, erkölcsi érzelmek alakítása.  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, engedjen teret én érvényesítő törekvéseinek.  Közös élményekkel, komplex tevékenységekkel a környezetben való biztonságos eligazodást segítő szokásokkal, normákkal a gyermekek erkölcsi- és akarati tulajdonságainak erősítése; az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a gondoskodás, felelősségvállalás, óvás, védés, az önállóság, az önfegyelem, a kitartás, a feladattudat, a szabálytudat igényének megalapozása.  A természeti – társadalmi környezet szépségeinek, esztétikájának, értékeinek felismertetésével a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszony erősítése, önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.  A szűkebb és tágabb környezetfelfedeztetése, a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapjainak lerakása.  Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. A nevelés tartalma  Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.  A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy az óvodába lépéstől folyamatosan érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül.  A szocializáció folyamán a gyermek spontán veszi át a környezet áltan nem tudatosan nyújtott érzelmi, indulati hatásokat. Ez metakommunikáció útján valósul meg.  Az érzelmi nevelés és a szocializáció alakításának legfontosabb tényezője a társas kölcsönhatások pozitív töltése.  A környezetből felé irányuló reakciókból a gyermek megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan.  A gyermek énképe, önértékelése és az önszabályozása reális lesz, ha megfelelő plusz a gyermek kapcsolatrendszere.  A gyermek „én központúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni.  Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást.

25


                    


Az óvónő elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Ő szervezi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak Az óvónő érezteti a gyermekekkel, hogy számára minden gyermek egyformán fontos. A gyermekek egymás közötti kapcsolatában így válik természetessé, hogy minden gyermek más egyéni belső tulajdonságokkal rendelkezik, és így, másságával együtt elfogadható és szerethető. Társas együttműködés közben tanulják meg egymás segítését, az értelmes szeretetet. Gyermekeink megismerik azokat a szabályokat, elvárásokat, melyek egy csoport életébe való beilleszkedést teszik számukra lehetővé. A gyermek szocializációját befolyásolják tágabb társadalmi környezetének hatásai is. /Pld. rokoni kapcsolatok, óvoda és lakókörnyezet, média hatásai, kulturális hatások/. Az óvónőnek törekednie kell a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez ad a gyermekeknek biztonságérzetet. Ez a légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvónőjükhöz, ez ösztönzi társas kapcsolatok kialakítását. Az újonnan óvodába érkező gyermekek beszoktatása nem az első napon kezdődik, hanem már a beiratkozásnál és az azt követő családlátogatáskor. Legtöbb esetben úgy szervezzük a beszoktatást, hogy a szülő a gyermekkel együtt érkezik az óvodába, így az első élményük is közös az új környezetben. A gyermek játszhat a csoportszobában. A gyermek óvodába kerülését megelőző családlátogatás lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjünk a család szokásaiba, szociális hátterébe. Jelentősen megkönnyíti az új gyermekek beilleszkedését, ha magával hozhatja kedvenc játékát, párnáját stb. Nagy segítség számára, ha ismerős gyermekkel találkozik a csoportban. Arra törekszünk, hogy érezzék: itt nagyon várják és szeretik őket. A beszoktatás során az óvónő-gyermek között kialakuló szoros testi-érzelmi kapcsolat érzelmi biztonságot ébreszt, s az együttműködéshez szükséges ismereteket is megszerzi. Figyelünk arra, hogy a kisgyermek egyedül ne menjen a mosdóba. Mindig van vele felnőtt vagy szükség esetén nagyobb gyermek. A segítségnyújtás, felügyelet, és a tájékozódó képesség kialakítása érdekében tesszük ezt. Az egyéni örömök mellett egyre inkább szerepet kapnak a közösen álélt élmények. Közösen készülünk az ünnepekre: Mikulás, Karácsony, Húsvét, Anyák napja, Születésnapok. Az ismétlődő közös örömteli tevékenységek lassan a csoport, az óvoda hagyományrendszerébe épülnek, és növelik az összetartozás érzését. Ezek az események elsősorban érzelmi töltetűek, de segítik az időérzék alakulását is. Segítik az események a gyermekek verbális fejlesztését is. A gyerekekkel való együttjátszás, Pld: szánkózás, hócsata, hóvár,-hóember-építés, csúszkálás a jégen, különféle versenyek, kerékpártúra, élménye, öröme vonzóvá teszi számukra a szabadban való mozgást, játékot. A mindennapok során gyakorolt szokások a gyermek igényévé válnak. Szociális érettségük olyan szintre jut, hogy alkalmassá válnak az iskolai életre. A megkezdett munkát befejezik, kitartóak. Ismerik munkájuk közösségi hatását Érdeklődnek hiányzó társaik iránt. A hosszabb ideig betegeskedő gyermeknek képeslapot küldünk, mielőbbi gyógyulást kívánunk neki. A jelét minden csoporttárs rárajzolja, ezzel is hangsúlyozzuk az összetartozást. 26


                   


Nagy hangsúlyt fektetünk a felnőtt – gyermek társalgására. A gyermekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzik magukat a közösségben, ehhez biztosítjuk a délelőtti játékidőben a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját élmények megbeszélésére. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzéseik megfogalmazásával igyekszünk kialakítani a másik megbecsülésének, értékelésének, elfogadásának érzését. Mellőzzük a megbántást, a hibáztatást, a bírálgatást, kioktatást, kiabálást. Figyelmesek, észreveszik, ha valakinek segítségre van szüksége, készséggel segítenek. Érdeklődéssel hallgassák meg egymás közölni valóját. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, megbecsülik munkájukat. Feladatvégzés során figyelmesek, az óvónő útmutatásai alapján tevékenykednek. Kialakulnak a baráti kapcsolatok, az együttműködési készség. A gyerekek az óvodában tapasztalatokat szereznek, a felnőttek példáiból sok mintát átvesznek, viselkedéskultúrájuk fejlődik. Az óvodában kialakított családias légkör elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez élmény gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények óvodáskor végéig biztosítják az óvodában a gyermekek együttműködését, mely során formálódik viszonyulásuk környezetükhöz. A gyerekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha jól érzik magukat az óvodában, ragaszkodnak közösségünkhöz. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A gyerekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. Kevés szabályt alkotunk, de annak betartása minden gyerekre nézve kötelező. Az óvónő a többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat, következményeket. Ugyanakkor adja meg a lehetőséget a javításhoz. Az óvónő fejleszti a gyerekek érzelemvilágát, a kialakult összeütközések, konfliktus helyzetek megbeszélése során. Tilalom helyett a felnőttek választási lehetőséget adnak a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, mérlegelhessenek. A döntéseik helyes vagy helytelen voltát felismerjék, és változtatásra képessé váljanak. Az óvónő elismerését jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. / Pld: testi épség megőrzése, balesetforrások/. Az óvónő segíti a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Az óvónő nyomon követi a társas kapcsolatok alakulását, a gyerekek viselkedés normáinak fejlődését. Az egyéni jellemzők kimutatásához játékos eszközöket, jelöléseket használunk. /Születésnapi -, Megérkeztem -, Napos-tábla, stb./

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  

A gyermeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés normáinak és szabályainak betartása. Képes az udvariassághoz-, az illemhez tartozó szokások betartására, alkalmazására.

27

„Gyermekeink mosolyáért”                     


Megfelelő akarati tulajdonságokkal, feladattudattal rendelkezik (önálló, fegyelmezett, kitartó, megfelelő munkatempóban tevékenykedik). Ragaszkodik óvodájához, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra. Együtt érez társaival és képes a baráti kapcsolatokra. Megfelelő önbizalommal, önállósággal, önértékelő képességgel rendelkezik. Képes az önálló problémamegoldásra, a kudarcélmény elviselésére. A felnőtt kérése nélkül is segít társának, együtt érez a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaival egyezkedve oldja meg a problémákat. Érdeklődik társai, barátai iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadja. Igényévé válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezi. Rövid ideig képes nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket, a gyermekek közléseit. Szavak nélkül is érti környezete jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgozik, bízik önmagában képességeiben. Értékeli saját tetteit, és az eléje tárt magatartási példákat. Érvényesíti kezdeményezőkészségét, kinyilvánítja tartósabb érdeklődését. Legyőzi a felmerülő akadályokat. Erkölcsi érzelme fejlett, megtanulja az érzelmek kezelését. Erkölcsi értékrendszere (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) megalapozódik. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését, megfelelő önfegyelemmel rendelkezik. Az óvodáskor végére képes az iskolai élet elfogadására, szociálisan érett az iskolai életre.

9. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása – tanulás Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvi nevelésünkben kitűzött feladataink megvalósításában elsődleges szempontunk a játékosság, a kellemes időtöltés, az együttes élmény biztosítása. Cél      

Nyitott, magabiztos, jó kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek nevelése. Az anyanyelv ismertének, megbecsülésének, szeretetének alapozása. Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. A beszédkedv felkeltése és fenntartása, a biztonságos önkifejezés megalapozása. A tiszta, érthető beszéd, az aktív szókincs alakítása. A gyermek életkorának megfelelő tempóban a beszédkedv fenntartása, a beszédkultúra kialakítása. 28



A kreatív interakciós képesség kialakítása. Az általánosan érvényes illemszabályok elsajátíttatása, a kapcsolatteremtés elemi szabályainak megismertetése. Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése. A természeti – emberi – tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése. Az iskolai alkalmasság elősegítése, az iskolai kommunikációs kudarcok megelőzése.

Feladat               

Derűs, nyugodt légkör biztosításával a gyermekek beszédkedvének fokozása, a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése anyanyelvi játékokkal és a felhasznált irodalmi anyag igényes összeállításával. A kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A helyes és szép beszéddel a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, előkészítése irodalmi élmények befogadására. Jól artikuláló, választékosan beszélő környezet megteremtése, mely a gyermek fejlődését pozitívan befolyásolja. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófeji gazdagság megalapozása. Nyelvi készség (társalgási vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. A beszéd automatizmusainak, a beszédmozgásnak és beszédhallásnak a fejlesztése. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A gyermek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartásával a felhasználható ismeretek, használható tudásanyag biztosítása rendszerszerű látásmóddal. Tanulási zavarokat okozó részképességek hiányosságainak megszüntetése. Érzelmi indíttatású, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül, sokszínű élmény, tapasztalatszerzés biztosítása. Minta- és példaértékű óvodapedagógusi megnyilatkozások. A nyelvi kommunikációs fejlesztésünk elsődleges eszköze az óvodapedagógus helyes mintaadása. Ezért hangsúlyt fektetünk a nyelvtanilag hibátlan helyes ejtésre, artikulációra, érthető, színes, szemléletes nyelvi fordulatokban gazdag, példaadó beszédre.

Szervezeti forma 

 

Fontosnak tartjuk, hogy az óvodába kerülő gyermekek beszédállapotát megismerjükbeszédhallás, beszédértés, mondatszerkesztés, összefüggő beszéd-, ugyanis ezek ismeretében tudjuk a továbbiakban tudatosan csiszolni, formálni beszédkészségüket, gazdagítani aktív és passzív szókincsüket, korrigálni beszédhibájukat. A beszédképesség fejlesztését jó óvodai légkörben, beszédhelyzetek teremtésével, beszélőkedv fokozásával, anyanyelvi játékokkal valósítjuk meg. A gyermekek beszédét, kérdését, megfigyelését, véleményét, élményét érdeklődéssel fogadjuk, reagálunk rá.

29


 

  

 


Különböző beszédhelyzeteket teremtünk, melyek életkortól és nyelvi fejlettségtől, érdeklődéstől függőek (pl. bemutatkozás, megszólítás, köszönés, mese befejezése-, kitalálása, stb.). A gyermekek szókincsét, beszédkészségét életkoruknak megfelelő új szavakkal gazdagítjuk. A kötetlen beszélgetések során olyan légkört teremtünk, ahol a gyerekek szívesen megnyilvánulnak, ahol bátran és sokat kérdezhetnek. A gyerekek szókincsét, szókészletének bővítését tapasztalatainak élményeinek kihasználásával fejlesztjük. Mi is sokat kérdezünk, ezzel is ösztönözve őket a beszédre. A nyelvi kifejezőképességet különböző hangutánzásokkal, az érzelmi állapot változását hanglejtésekkel, hangszín és beszéd gyorsaság változtatásával fejlesztjük. A nyelvi kommunikációs fejlesztésünk elsődleges eszköze az óvodapedagógus helyes mintaadása. Ezért hangsúlyt fektetünk a nyelvtanilag hibátlan helyes ejtésre, artikulációra, érthető, színes, szemléletes nyelvi fordulatokban gazdag, példaadó beszédre. Elsajátíttatjuk a helyes testtartást, az orron át történő hangtalan, láthatatlan belégzést, a megfelelő kilégzést, a levegőjükkel való gazdálkodást. Az artikulációs gyakorlatokkal célunk a beszédszervek fejlesztése, finommotorikájának fejlesztése. Nyelvtornával kezdjük a gyakorlást, ami később kiegészül ajaktornával. A kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az illem. Az illemszabályok ismerete megkönnyíti a beilleszkedést, biztonságot és tartást ad fellépésüknek. Az illem, a jó modor elsajátítása magában foglalja az illemszabályok megismerését, szóbeli megfogalmazását, és ezek alkalmazását a természetes élethelyzetekben. Olyan szokások kialakítását alapozzuk meg, amelyek vonatkoznak az óvodai viselkedésre, a jó megjelenésre, a köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás, a kérés módjára, a konfliktushelyzetek megoldására. A szabályok megismerésére, gyakorlására lehetőség nyílik a napközben adódó spontán helyzetekben, szerep-, szituációs-, bábjátékok során, tevékenységek menetébe történő beillesztéssel.

A kommunikáció eszközrendszere 



A kommunikáció minden esetben két síkon zajlik, verbális, azaz nyelvi, illetve nem verbális szinten. A verbális és a nem verbális eszközök (mimika, gesztus, tekintet, térközszabályozás, kulturális emblémák, vokális kódok stb.) viszonyára jellemző, hogy nemcsak kiegészíthetik, megerősíthetik egymást, illetve a közvetített jelentést, hanem a nem verbális eszközök helyettesíthetik is a nyelvi kifejezéseket, sőt ellent is mondhatnak azoknak. A nem verbális eszközök közül az óvodai nevelésben különös figyelmet fordítunk a térközszabályozásra, hiszen a kisgyermekek fokozottan igénylik a testi közelséget. Egy simogatás, egy érintés, vagy egy közeledés-elhárítás gyakran minden szónál többet elárul a felé irányuló érzelmekről. Ezért az érzelemnek, annak megnyilvánulási formáinak domináns szerepet tulajdonítunk.

A figyelemfelkeltés, mint kapcsolatteremtés 

A nem verbális eszközök használatát már a bemutatkozáskor, kézfogáskor elkezdjük. Itt a tekintet iránya a fontos. A gyermekeket arra szoktatjuk, hogy mindig ránézzenek arra, akivel beszélnek. 30

„Gyermekeink mosolyáért”  


Nem verbális eszközeink, pl. érintés, mellé állás. A kapcsolattartásnál természetesen használtatjuk az udvariasság nyelvi formáit (kérem, köszönöm, légy szíves) és nem nyelvi megnyilvánulásait. Elutasítjuk a tettlegességet, a durvaságot.

Beszélgető-kör 

Napjainkban a gyermekek egyre erősebben igénylik az odafordulást, a rájuk figyelést, a kifejező beszélgetéseket. A „kibeszélés”, a „kimondás” ösztönzésével segítjük a nehezen nevelhetővé váló gyermek megismerését.  A beszélgető-kör a nap folyamán bármikor kialakítható, kezdeményezhető az óvodapedagógus által, mely lehet: o a tevékenységek kísérője, o célirányosan kezdeményezett módszer, a beszélgetés (beszélgettetés) eszközével, o a pedagógiai szituációk közös megoldását kereső technika, o a gyermeki gondolkodás, kreativitás kifejezője, o a gyermekek érdeklődésének, szükségleteinek, vágyainak, tapasztalatainak kifejező eszköze. Óvodapedagógusi kompetenciák az anyanyelvi fejlesztés során            

Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A kommunikációban használt metakommunikációs eszközök ismerete, használata (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, verses mese, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos, szabatos megfogalmazás, megszólalás választékos stílus. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Nyelvtanilag helyes írás, kiejtés, szövegalkotás. Változatos kérdéstípusok használata, gazdag szókincs, a vokális és metakommunikatív eszközök gazdag alkalmazása. 31



Az irodalom szeretetének elsajátítása. Az értelmi nevelés további feladatai A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Változatos tevékenységek biztosításán keresztül további élmények, tapasztalatok biztosítása a környező természeti és társadalmi világról. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, – alkotóképesség) és a kreativitás fejlesztése.

Az értelmi képességek fejlesztése érdekében:          

fejlesztjük a gyermek énképét, segítjük testséma kialakulását, olyan légkört biztosítunk, amely felfedezésre ösztönöz (fantázia, alkotó gondolkodás szárnyalása), maximálisan kihasználjuk, hogy a gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot, építünk a gyermekek spontán szerzett élményeire, tapasztalataira, bővítjük a természeti, társadalmi, tárgyi környezetéből szerzett benyomásaira, tudatosan szervezzük a közös alkotó tevékenységeket, mert az átélt intellektuális élmények fejlesztik a gyerek értelmi képességeit, mely során motivációs bázis alakul ki a gyermekben, olyan sikerélményeket biztosítunk, melyek hatására az emlékezeti bevésés erősebb, mert az érzelmi többlet fokozza az értelmi fogékonyságát, figyelem koncentrációt igénylő feladatokat biztosítunk, a közös tevékenységek, a beszélgetések során a gyermek ráérez az együttgondolkodás örömére, alakul kifejező- és problémamegoldó készsége, fejlődik gondolkodása, a képzelet sokoldalú fejlesztése különféle tevékenységek során (drámajáték, önkifejezés vizuálisan, szóban, tánccal, mozgással –zenére, mese-tudat elkülönítése), megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermek a művészeteken és az alkotómunkán keresztül szerezzen olyan élményeket, amelyek felkeltik és fenntartják a tanulás örömét

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére        

A gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában mondja el. Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát, minden szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. A kommunikatív jeleket értve és használva képes a folyamatos beszédre. Szókincse életkorának megfelelő. Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéde. Konfliktus megoldási módokat ismer, önállóan is alkalmazza, képes társaival egyezkedni. Figyelmesen meghallgatja és megérti mások beszédét, az alapvető metakommunikációs jelzéseket felfogja, alkalmazza.

32

„Gyermekeink mosolyáért”            


A közvetlen felidézés mellett képes a szándékos felidézésre, megnő a megőrzés időtartama. Képes a figyelemmegosztásra-, átvitelre, a szándékos figyelemre. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodása mellett az elemi fogalmi gondolkodása is kialakulóban van. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Képes a nonverbális jelek megértésére. Kialakul beszédfegyelme. Differenciált észlelése kifinomult. Érzékelése pontos. Felismeri és megfogalmazza az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket. Figyelemösszpontosításra képes. Reproduktív emlékezettel rendelkezik. Fogalmi gondolkodása kialakult.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás 

Óvodánkban a szervezett tanulás alatt a játékba integrált tanulást értjük, mely a nap egészét áthatja. A tevékenységek közben újabb és újabb tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, folyamatosan követve és segítve az egyes gyermekek tanulási képességeinek alakulását.

 

A gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva. A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára épülő készség-, képesség- és jártasság kialakítása. Valósághű észlelésre, figyelem összpontosítására, problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés.

Cél

  Feladat      

A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvodapedagógus megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. A gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak célirányos bővítése, a megismerési képességek fejlesztése. A környezet önálló megfigyeltetésére, felfedezésére, óvására nevelés. A tanulást támogató feltételek (cselekvő aktivitás, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének) biztosításával felismerések, próbálkozások támogatása, az érdeklődés ébrentartása. A felfedezés lehetőségeinek biztosításával a kreativitás erősítése. Kitartás, pontosság, feladattudat, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése, saját teljesítő képesség megismerése.

A tanulás formái 

az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés; 33



a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; gyakorlati problémamegoldás; kezdeményezett tevékenységi formák.

A tanulás tartalma                   

Óvodánkban a tanulást a játék motivációs bázisára építjük. A játékot tekintjük a legfőbb ismeretszerzési lehetőségnek, melyen keresztül megismerjük a gyermekek egyéni sajátosságait is. A játék folyamatában történik a műveltségtartalmak elsajátíttatása, amelyek egymásra épülve alkotják nevelésünk komplexitását. Nevelésünkben a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenységek központjába. A folyamatos és alkalmi megfigyelések kapcsán, sokoldalú érzékelés biztosításával, kívánjuk elérni a későbbi belső motiváltságon alapuló ismeretszerzést. A gyermekek aktivizálásának legtermészetesebb helyzeteit használjuk fel a tanulásra. Ahhoz, hogy ismereteik ténylegesen bevésődhessenek és rendszeressé válhassanak, sok -sok próbálkozásra, kísérletre, saját tapasztalatszerzésre adunk lehetőséget. Minden gyermek számára biztosítjuk a pozitív és negatív élmények feldolgozását, a külső ingerek belsővé válását, harmonikus személyiségfejlődést. A megismerést, a gondolkodásfejlesztés folyamatát a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére az óvodai és óvodán kívül szervezett tapasztalásra építjük. Az észlelést sok -sok cselekvéssel, mozgással, tevékenykedtetéssel biztosítjuk. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy fogja meg, tapogassa meg az eszközöket, manipuláljon a tárgyakkal. Mindezekhez olyan légkört alakítunk, amelyben a gyermekek szorongás nélkül, érdeklődéssel tevékenykedhetnek. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük, a feladatokat minden estben a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazítjuk. Sikerélményhez juttatjuk az egyes gyermeket, így növeljük önbizalmát, önállóságát. Nagy súlyt helyezünk a tanulási folyamatban gyermekeink élményeinek meghallgatására. Arra törekszünk, hogy gyermekeink nyitottak legyenek a külvilágra, kérdezzenek, legyenek érdeklődők. A mikrocsoportos fejlesztések alkalmával fontosnak tartjuk a kötöttséget, ebben tudatosan, tervezett módon történik a fejlesztés. A mikrocsoportos fejlesztésben nagyobb lehetőséget látunk az egyéni bánásmódra. Egy-egy tevékenységre többször is visszatérünk, hogy legalább egyszer minden gyermek részt vehessen az adott tevékenységben. Ha valamely gyermeknél egyes területen lemaradást tapasztalunk, visszatérünk rá és fokozatosan terhelve juttatjuk magasabb szintre. A kimagasló képességű gyermekek számára egyéni, differenciált fejlesztéssel próbálunk újabb ismereteket nyújtani. A tanulást a gyermekek részéről spontán folyamatként értelmezzük, az óvodapedagógus részéről tudatos, célszerű, egyénre szabott fejlesztésként.

34





A gyermekek fejlettségéről egyéni fejlettségmérő lapot vezetünk, ahol nyilvántartjuk fejlettségi szintjüket. Ennek alapján tervezzük meg a tevékenységformákat, a gyermekeink továbbfejlesztésére, illetve a lemaradók felzárkóztatására. Ezen tevékenységi formák segítségével érjük el, hogy fejlődjön, kialakuljon: o szándékos figyelmük, o kitartásuk, o önfegyelmük, o türelmük, feladattudatuk. Így jutunk el odáig, hogy az óvodai élet befejezésekor gyermekeink alkalmassá válnak az iskolai élet- és a tanító elfogadására.

A tanulás szervezeti keretei Frontális  

Mozgás Énekes játék

Kötött

Mikrocsoportos  

  Kötetlen

Mese

 



Egyéni

Ének – zene /képességfejleszté s/ Külső világ Részképesség tevékeny fejlesztés megismerése - természeti tárgyi környezet környezet mennyiségi formai összefüggései Rajzolás mintázás kézimunka Vers Külső világ tevékeny megismerése - természeti tárgyi környezet környezet mennyiségi formai összefüggései Rajzolás mintázás kézimunka

35



10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 10.1 Játék A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében. Ebben minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik. A játékot pedagógiai szempontból azért tartjuk fontosnak, mert általa a gyermek kiélheti, feldolgozhatja az életben előforduló szituációkat. Cél  

A pozitív érzelmek, a közlési vágy felerősítésével a helyes magatartás gyakorlása, elfogadható viselkedési szabályok kialakítása. Legyen örömük a játékban, bontakozzanak ki egyéni vágyaik és ötleteik, szabadon és kreatívan használják a rendelkezésre álló eszközöket.

Feladat     

A napi tevékenységek során a mozgásos játékok beiktatása az ehhez szükséges feltételek biztosítása / megfelelő légkör, hely, idő, eszköz /. A pozitív érzelmek, a közlési vágy felerősítésével a helyes magatartás gyakorlása, elfogadható viselkedési szabályok kialakítása. Változatos játéklehetőségek ismétlésével a gyermekek önállóságának, kitartásának, érzékszerveinek pontosabb működésének fejlesztése. A gyermekek mozgásigényének, aktivitásának kielégítése. Az óvodás korban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása.

A játék tartalma        

A játékban jelennek meg és fejlődnek az egyéni sajátosságok, melyek később a gyermek magatartására is jellemzőek lesznek. A játékban nyomon követhető, hogyan válnak a külső késztetések a gyermek sajátjává, belső indítékaivá, miközben érzelmi állapotát, vágyait, sérelmeit, indulatait is közvetíti. A játék valóságos kifejezőeszköz / nyelv / a gyerek számára. Segítségével szavak nélkül is elmondja, hogy milyen fejlettségi szinten van, mi az, ami foglalkoztatja, mire vágyik, mi bántja, stb. A gyermek játéka létforma, fejlődésének alapja, mely óvodáskor végéig legfőbb tevékenysége. A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segíti elő. A játék alkalmas a gyermek személyiségének megismerésre, annak tükrözője, és mint leggyakoribb tevékenysége, fejlesztésének legfőbb eszköze is. A gyerek játékát megfigyelve, képet kapunk ismereteiről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játéknak is megvannak a maga fejlődési szakaszai. Más jelegű játékot játszik a csecsemő, mint a kisgyermek. Eltérés mutatkozik az óvoda különböző korcsoportjaiban levő gyerekek játékai között, formában és tartalomban egyaránt. 36

„Gyermekeink mosolyáért”                

      


Ennek alapján a gyermek játéktevékenysége tájékoztat minket arról, hogy a gyermek fejlettsége megfelel-e életkorának. A játék azonban nemcsak a gyermek fejlettségi szintjét tükrözi, hanem azokat a sérelmeket, konfliktusokat is, amelyeket átélt. A játék fejleszti a gyermek mozgását, segíti új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, fejlődik kézügyességük. Ügyesebbé teszi őket a változatos mozgás, növeli önállóságukat, kitartásukat. A játék során ismerkednek a világgal, tárgyakkal, azok tulajdonságaival, így hatással vannak értelmi képességeik fejlődésére. A játékban minden lehetséges. A kreatív együttműködés fejlődését segíti elő. Nagyon fontosak a játékot kísérő pozitív érzelmek, közlésvágyat ébresztenek, fokozódik a gyerek beszédkedve. A játékban közelivé és elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok. A játékban gyakorolják az egymáshoz való alkalmazkodást, az együttműködést, a kooperációt és a kölcsönös kommunikációt. Kis jelekből és jelzésekből is megértik egymást. A gyerek játéka kétszeresen is társadalmi jelenség. Egyrészt, mert kialakulását, tartalmát, formáját, a gyermeket körülvevő emberi kapcsolatok döntően befolyásolják, másrészt, mert a játék folyamán társas kapcsolatai alakulnak, gazdagodnak. Amikor a játékot nevelési eszközként használjuk fel, világosan kell látnunk nevelési céljainkat. Derűs, nyugodt légkört kell biztosítani minden óvodás számára. Megteremtjük a szabad mozgás, a szabad tevékenykedés, az önállóság, a kezdeményezés, az együtt játszás és munkálkodás legjobb lehetőségeit. Kialakítjuk a szokásokat, hagyományokat, ritmikus életrendet. Segítjük a közösségbe való beilleszkedést, baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását. A gyermekek egyéni adottságainak maximális fejlesztésére törekszünk, az egyéni bánásmód alkalmazásával. A fejlődésben elmaradt gyermeket a kialakult fejlődési szintjéről indulva, a kiemelkedő képességű gyermeket a csoport átlagtól emeltebb szinttől. A játék elősegíti: testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére, összefüggések megértésére törekvő, érdeklődő, kezdeményező, kreatív, határozott jellemű, érzelem gazdag, segítőkész személyiség kialakítását. Nagyon fontos az óvónő személyisége, mint az óvodai játék legfontosabb szubjektív feltétele. Szakmai felkészültségünk alapvetően meghatározza, hogy a játék, mint nevelési eszköz, hatékony legyen. Ismernünk kell a különböző játékfajták sajátosságait, pedagógiai funkcióit. Tudnunk kell a játék nyelvén kommunikálni a gyerekkel, ha a játék által nevelni akarunk. Magatartásunk minden megnyilvánulása minta a kisgyermek számára./ pillantás, mosoly, simogatás/. Fontos, hogy mi magunk is szeressünk játszani. A játékszeretetet fejleszteni kell, mert a játék által nyílik lehetőség az öröklött készségek, képességek rendszeres gyakorlására, fejlesztésére. A játékok megismertetésén, elsajátításán, megszerettetésén keresztül a pozitív attitűdök létrejöttét segítjük elő. 37


             

  


Meg kell ismernünk a gyerekek otthoni játékfeltételeit is. A szülőkkel megbeszéljük, hogyan teremthetnek nyugodt, ösztönző körülményeket gyermekük játékához, hogyan segíthetik elgondolásaik megvalósításában. Nagyon fontos az együttjátszás, az együttlét a szülő-gyermek kapcsolatban. Azok az óvodások tudnak legjobbat játszani az óvodában, akik otthon is „jókat játszhatnak”. A csoportszobában minden játéknak megvan a maga helye, pl. az ábrázolási tevékenységekkel kapcsolatos eszközök egy adott helyen találhatók. A báboknak és a dramatizáláshoz szükséges kellékeknek is meghatározott helye van. A csoportszobában több játékteret alakítunk ki. Vannak állandó és variálható sarkok, elkülönített részek. A gyermekek kedvenc játszóhelye a csoportszobán kívül az óvoda udvara. A külső környezetben elsősorban nagymozgásos tevékenységekre ösztönözzük őket. Ide tartoznak a következők: fogócskák, futójátékok, labdajátékok, szembekötősdik, ugró - és szökdelő játékok, ügyességi - és versenyjátékok. A fogócskákkal, futójátékokkal, labdajátékokkal a gyermekek minden porcikáját megmozgatjuk, szívműködésüket serkentjük. Különösen fontos, hogy tiszta levegőjű területen játsszák. Az udvaron mindig biztosítjuk a különböző méretű labdákat. A szembekötősdivel az érzékszervek finomítását, fejlődését segítjük. Az ugró és szökdelő játékokkal bizonyos feladatokat kell elvégezniük a gyermekeknek. Az egészséges mozgáson túl, az a jó érzés tölti el a játszókat, hogy sikerült valamilyen nehézséget leküzdeniük. Az ügyességi játékkal a gyermek erejét próbálgatja, állandóan mozog, kísérletezik, tapasztalatokat gyűjt, pl. kötélhúzás, patakátugrás, kígyójáték. Az óvoda udvarán az időjárástól függően lehetőséget nyújtunk a gyakorló és szerepjáték folytatásához. Továbbfejlesztjük, bővítjük a csoportszobában elkezdett énekes - mozgásos játékokat. Nyugodt játéklehetőségeket biztosítunk a kreatív tevékenységek kibontakoztatására is, pl. ábrázolási tevékenységek, barkácsolás. A játék időtartamát a napirendben határozzuk meg. A délelőtti játék a következőképpen alakul: o A csoportszobába lépéstől folyamatos. Közben zajlanak le a kezdeményezések, fejlesztések. o A délelőtt következő részét az udvari játék tölti ki. Időtartalmát meghatározza az időjárás és a tervezett séta vagy megfigyelés. o A délutáni játék az alvó gyermekeknél az uzsonnától a szülők érkezéséig tart. A gyermekek gondolatban kitalálják, megalkotják a játékot, utána valamilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesítik. Figyelemmel kísérjük tevékenységüket, hogy a szükséges eszközöket, ötleteket megfelelő időben biztosítani tudjuk. Eszközeink esztétikusak, balesetmentesek, fejlesztőhatásúak. Eszközállományunkat folyamatosan bővítjük, egyrészt a szerepjátékokhoz és az esztétikai neveléshez szükséges kellékekkel, másrészt az értelmi képességeket fejlesztő játékokkal.

Az óvodapedagógus helye és feladata a játék során 

A játék során több feladatot oldunk meg. Egyrészt figyelemmel kísérjük, hogy a gyermekek hogyan közelednek egymáshoz, kik játszanak együtt, milyen irányban halad a játéktéma, hogyan oldják meg a konfliktusokat, tiszteletben tartják-e egymás játékát, udvariasan viselkednek-e a játék során? 38



Másrészt segítjük a gyermekeket ötleteinkkel. Kezdeményezők, partnerek és egyben játszótársak vagyunk. Segítjük a bátortalanokat és ötletszegényeket. A segítés azonban csak olyan szintű és mértékű, melyre az adott gyermeknek szüksége van. A gyermeki játék önállóságát mindig tiszteletben tartjuk. Csak akkor avatkozunk bele, ha a gyermekek durvák, veszélyeztetik egymás testi épségét. A játékelrakást, rendrakást rugalmasan kezeljük. A játékot annyira pakoltatjuk el, hogy a következő tevékenységet ne zavarja.

Megfelelő légkör        

A nyugodt légkör az egész óvodai élet elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. Elengedhetetlen az érzelem gazdag, ”anyapótló” óvónői magatartás. Alkotó kedvű légkört olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, mely estközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Feladatunk ehhez a feltételek megteremtése. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad alakulását. Kezdeményezésünkre a gyerekek szívesen vegyenek részt az énekes és mozgásos játékokban is. Törekszünk arra, hogy a képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Feladatunk megteremteni az eszközöket, szabályokat, helyet az együttjátszáshoz

A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása          

Az udvaron és a csoportszobában is nagyon fontos a megfelelő hely a játékhoz. A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. Szükség szerint a gyerekek közreműködésével alakítunk ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket. Helyet biztosítunk az asztali és építőjátékokhoz is. A csoportszobában szőnyeget biztosítunk az építéshez, konstruáláshoz. Asztalnál folynak az ábrázoló, barkácsoló tevékenységek. A szerepjátékokhoz kialakítottuk a kis játéksarkokat. Bent is teret adunk a nagyobb mozgást igénylő játékokhoz/ kuglizás, labdázás, dalos játékok, ugróiskola, stb./. A csoportok berendezésekor figyelembe vesszük a gyermekek életkorát. Ennek megfelelően biztosítjuk a játékfeltételeket. Állandó játszóhelyeket alakítunk ki, de lehetőség van a változtatásra. Amennyiben a játék megkívánja, a kisebb bútorokat, székeket, asztalokat áthelyezzük. A játék végén a bútorokat visszarendezzük. Az óvodánk udvara tágas, így játszóhelyek kialakítására alkalmas. Az együttjátszó csoportok számára külön hely biztosított, de a lehetőség adott, hogy a különböző fejlettségű gyerekek együtt is játszhassanak.

A játékhoz szükséges idő 

A játékra kell a legtöbb időt biztosítani, fontos, hogy elmélyülten játszhasson a gyerek. 39


    


A csoportok számára a napirendben a játékra biztosított idő a nap minden szakában, akár a teremben, akár a szabadban, lehetőleg összefüggő legyen. Indokolatlanul nem szakítjuk meg az alkotó játékot. Ügyelünk arra, hogy a gyermeknek legyen ideje elképzelései megvalósítására, hiszen minél többet játszik, annál nagyobb lehetőség van fejlődésének elősegítésére. A játék az óvoda nyitva tartásával elkezdődik. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül és egymás mellett./ kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét/. Az 5-6-7 éves gyerekek már összeszokott csoportokban játszanak. Számukra a játékszerek elkészítéséhez, fölhasználásához még hosszabb idő szükséges. Időt biztosítunk, hogy több napon keresztül is játszhassák ugyanazt, és kedvük szerint más tevékenységgel is foglalkozhassanak. Figyelemmel kísérjük játékukat, és arra törekszünk, csak akkor alakuljon ki más játék, ha játékuk bomlóban van, vagy eldurvul.

A kreativitást segítő játékeszközök       



 

Játékeszközök: tárgyai a cselekvésnek. A játékszer részben motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyerek elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását, részben tárgya magának a játéknak. A játékszerek legyenek tartósak, esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. Jó minőségű, különböző alapanyagokból készüljenek, sokféleképpen, egymással variálva illeszkedhessenek a játék témájához. Legyenek különböző méretűek, súlyúak. Funkcionalitásban feleljenek meg a gyerekek igényeinek. Keltsél fel érdeklődésüket, motiválják a játékot. A 3-4 éves gyermekek érzelmileg erősen kötődnek a játékszerhez, nehezen válnak meg tőlük. A kiscsoportos gyermekek játéka tárgyhoz, eszközhöz kötött, ezért ezt az igényt mennyiségileg is ki kell elégíteni. Több darab eszközre van szükség, elsősorban a gyakorló játékhoz, a hagyományos szerepjátékokhoz, valamint az esztétikai neveléshez./ ábrázoló tevékenységek/. Az 5-6-7 éves gyermekeknek bővítjük az eszközválasztékot, elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel. Egy-egy játékszert eredeti funkciójától eltérően, kreatívan alkalmazhatnak, játékigényüktől függően egyszerű eszközöket készíthetnek a biztosított alapanyagokból. A játékszerek a gyermekek számára könnyen elérhető helyen vannak, gyorsan elő lehet venni őket. A megrongált játékszereket, ha lehet, a gyermekek bevonásával javítjuk, ha erre nincs mód, kivonjuk a használatból.

A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe 



A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermekek valóságról szerzett benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ. Ezért az óvónőnek gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék környezetüket. Törekszünk arra, hogy a tapasztalat-és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék. A séták, kirándulások, látogatások gyakoriak a csoportok programjában. Az élmények a játék tartalmát gazdagítják, játékukban újra átélhetik azokat a gyermekek.

40



A gyermekeknek az udvaron, a szabadban is módjuk van minden évszakban a szerepjátékra. Számítunk rá, hogy az egész csoportnak nyújtott közös tapasztalatok hatása eltérő formában jelenhet meg az egyes gyermekek játékában. Az egyéni élményeknek is nagy szerepük van a játék alakulásában. Az óvónők igyekeznek megismerni a gyermekek óvodán kívüli tapasztalatait. Ez nem csupán a játék irányítása, de az egyéni bánásmód, a családdal való együttnevelés érdekében is jelentős. Számolnunk kell azzal is, hogy a játékban a gyermekek negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelennek. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről vall.

Játékfajták és fejlődésük, azok tartalmának, minőségének gazdagítása 

A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, mely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorlójáték.

Gyakorló játék  

Kiindulási pontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra cselekvésre késztetei a gyermeket. Lényege valamely cselekvés ismételgetése. A sokszori ismétléssel, gyakorlással a különböző funkciók fejlődnek. Feszültségcsökkentő hatása van, amely örömérzést vált ki. Az ismétlés később ritmikussá válik. Az „én fejlődés” fontos tényezője. Addig nyújt örömet, ameddig nehézséget rejt magában. Elsősorban kiscsoportra jellemző.

3-4 éves korban:  

Hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok és dallamok ismétlése. Mozgáshoz kötődően: homokszórás, gyúrás, papírtépés, vízöntögetés, kavics rakosgatás, stb.

5-6-7 éves korban:    

A gyakorló játék tartósan csak akkor van jelen, ha a gyerek fejlődésében lemaradt, vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége. Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-kéz koordinációt, a kezesség kialakulását. Feladatunk a mozgástér és az eszközök biztosítása.

Szerepjáték    

A szerepjáték a gyakorló játékból fejlődik ki. A világ megismerésének és a társadalmi életre való felkészítésnek legfontosabb eszköze. Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait, szubjektív módon. 41

„Gyermekeink mosolyáért”      


A szerepjátékban a gyermekek valóságos közösségi életüket élik, benne és általa alakul maga a gyermekközösség. A gyermek a játékában különösen a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza. Azonosul az óvónő, a szülő cselekvéseivel, szavaival, gesztusaival. Megjeleníti a felnőttek és a gyermekek közötti kapcsolatokat, közben új magatartásformákat sajátít el. Az óvónő magatartása hasson ösztönzőleg a játékötletek kibontakozására, a színvonalas társas együttműködésre. Törekedjék arra, hogy a gyerekek változatos szerepekben vegyenek részt a játékban, s minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhassék ki. Saját példájával is segítse elő, hogy a gyermekek érzékenyebbé váljanak társaik érzelmeinek fölfogásában, elgondolásaik megértésében, elfogadásában.

3-4 éves kor   

A 3-4 éves gyermekek képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére és eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Pld: papás-mamás, fodrászos, orvosos, postás játék. 4-5 éves korban a szerepjáték témájának megfelelően képesek az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, a szükséges játékszerek kiválasztására. Kisebb csoportokban játszanak.

5-6-7 éves kor      

5-6-7 éves korban megértik és elfogadják társaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Olyan játékhelyzeteket hoznak létre, amelyben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükség. Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyerekek maguk készítsék el a játékukhoz szükséges eszközöket, kellékeket. A játszócsoportok között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

Barkácsolás      

A játék igényéből indul ki, kötetlen formában. Az óvónőnek a barkácsoláshoz a feltételek biztosítása, a személyes példamutatás a feladata. Ismertesse meg a gyerekekkel a különböző anyagokat, a szerszámok használatát és az egyszerűbb technikai fogásokat. A barkácsolás folyamatát játékosan irányítsa. Annyi segítséget nyújtson, amennyit a gyerekek igényelnek, és amennyi feltétlenül szükséges. Gyűjtögessenek a gyerekek minden olyan anyagot, amelyet önállóan meg tudnak munkálni. Az eszközök készítése közben újabb és újabb ötletekkel próbálkozzanak. 42



3-4 éves korban 

A gyerekek megfigyelik és segédkeznek az óvónő játékjavításában, egyszerű kiegészítők elkészítésében. Pld: könyvek, játékok megragasztása, termésbábok készítése.

5-6-7 éves korban  

Elősegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás szerves része legyen. Az önálló ötletek alapján elkészített eszközt, játékkelléket felhasználjuk a játékban, dramatizálásban.

Dramatizálás, bábozás          

  

A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyerekek az irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon dramatizálják Ennek feltétele, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyerekeket, esztétikai élményt jelentsen számukra. A gyerekek a számukra vonzó cselekményt a saját elgondolásaik alapján játszhatják el. Az óvónő gondoskodik különféle eszközökről, jelmezekről, a különböző szerepeket jelző kellékekről. A jelmezek, eszközök a csoportban mindig megtalálhatóak, hogy a gyerekek azokat más témájú szerepjátékban is felhasználhassák Az esztétikai élmény éppen úgy forrása lehet a bábozásnak, mint bármely más tapasztalat, elképzelés. A gyerekek a bábozás során közvetlenül nyilvánulnak meg, az átélt cselekvés vagy történés általuk fölfogott tartalmát tükrözi A bábot a gyermek közelinek érzi magához, mert az még nála is kisebb, s cselekvéseit, sorsát ő irányíthatja. A bábjáték igazi kifejezőeszköze maga a mozgás, és ez vizuális élményt is jelent a gyermekeknek. A bábozás az óvónő előadásában jelenik meg először. Az óvónő színes, megragadó, érdeklődést felkeltő bábjátékkal ébresszen kedvet a gyermekekben a bábozáshoz. A bábjátékból adódó élmények általában három egymással szoros összefüggésben lévő forrásból fakadnak: o Az óvónő bábjátéka, amelyben a gyerekek, mint nézők vesznek részt. o A gyerekek bábjátéka, esetleg óvónői segítséggel. o A gyerekek bábkészítő tevékenysége és önálló játéka az így készült bábokkal. Az óvodai bábelőadások témájául fölhasználhatók népmesék, dalok, versek, rövid elbeszélések. A gyerekek által készített bábokkal az óvónő is bemutathat egy-egy rövid jelenetet. Ez még inkább utánzásra serkenti őket. Az év folyamán összegyűlt tapasztalatok alapján a gyermekek bemutatnak egy-egy bábjelenetet a szülőknek vagy a kisebbeknek. Így a gyermekek szereplési vágya alkotó tevékenységgel párosulhat.

3-4 éves korban 

Elsősorban a bábu mozgatása kelti fel a gyermekek érdeklődését, mivel számukra a cselekvés kifejezőbb, mint a szó.

43



Legyenek a csoportszobában olyan bábok, melyeket az óvónő gyakran használ, a gyermekek jól ismerjék őket. A csoportban biztosítunk ujj-és kesztyűbábokat, melyekkel a gyermekek bármikor bábozhatnak. Az óvónő bábjátéka a domináló.

5-6-7 éves korban  

A gyermekek kézméretéhez illő bábok, valamint a gyermekek magasságának megfelelő paraván is rendelkezésre áll. Az óvónő a gyermekekkel közösen készít egyszerű sík-és fakanálbábokat, melyet felhasználnak bábjátékukban.

Építő, konstruáló játék      

A gyermekek kockákból és más játékszerekből, különböző anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. A gyermekeket az alkotás öröme, a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem fölhasználása ösztönzi a konstruálásra. Az építő játék az eszközök, és az anyagok változatosságát igényli. Beszerzésüknél figyelembe vesszük a csoport összetételét, valamint, hogy a játékszerek különböző fajtái más-más fejlettségű gyerekeknek feleljenek meg. Igyekszünk elérni, hogy minden gyermek megtalálja a számára legmegfelelőbb építő és konstruáló elemeket, és képes legyen ezekkel elmélyülten játszani, térbeli alkotásokat létrehozni. Különös gonddal kell segítenünk a homokozóban kialakult építőjátékot.

3-4 éves korban  

A gyerekek véletlenszerűen, gyakran bonyolult építményeket alkotnak, amelyeket nem képesek megismételni. Biztosítjuk a nyugalmas helyet az összerakosgatáshoz és a szerkesztéshez. A kirakás, építés, összeállítás közben segítjük a gyerekeket az eredményes megoldásokhoz. Konstruálás közben egymásra, egymásba rakosgatnak elemeket.

5-6-7 éves korban     

A konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni a gyermekek. Az építés, konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. Próbálunk az elemekből a valóság tárgyaihoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez hasonlót készíteni. Céltudatos tevékenységgé válik. Az óvodáskor végén alkotásaik már önállóak, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre. Képesek különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is.

Szabályjáték  

Jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. Lényege a szabályok pontos betartása. 44

„Gyermekeink mosolyáért”           

   


A szabályjátékban a gyerekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában fejeződik ki. A szabályok nem merevek, a játék folyamatában is változhatnak. A gyermekek is hozhatnak létre szabályokat. A játék öröme a szabályok betartásából fakad. Vannak szabályjátékok, amelyek jellegéből adódik a kölcsönös segítség. A kölcsönös segítségadás helyes formáinak elsajátításával hozzászoknak a gyermekek, hogy ne egymás kudarcainak, hanem sikereinek örüljenek A szabályjáték személyiség formáló szerepe nagy. A gyermekek akár nyernek, akár vesztenek, a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit./ szerénység, mértéktartás, eredményekre törekvés /. Növeli az akaraterőt, önfegyelmet, csapatjátékban a társas kapcsolatok megerősítését. Ezzel megkönnyíti a szocializáció útját. Az óvónő feladata, hogy a csoport fejlettségi szintjének megfelelő játékot tanítson. A felállított szabály betartása teljesíthető legyen. A szabály betartása vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a játék résztvevőiből, s ez nagymértékben meghatározza a gyerekek magatartását, egymáshoz, csoporthoz való viszonyát. A nagyok csoportjátéka fejleszti a közösségi érzést és a felelősségtudatot. A szabályjátékok egyes fajtái a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Mozgásos szabályjátékok: a testnevelési játékok, a dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok. Értelmi képességet fejlesztő játékok: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyerekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat, a játék előzményeit. Tervszerűen felkészülünk a szabályjátékok megtanítására. Segítjük a gyerekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában.

3-4 éves korban  

Azokat a szabályjátékokat alkalmazzuk, amelyek a gyermekek mozgásszükségletét elégítik ki. Szabályai egyszerűek, tartalmuknál fogva közel állnak a gyermekekhez. Pl: körjátékok.

5-6-7 éves korban   

Olyan szabályjátékokat is választunk, amelyek megkívánják, hogy a győzelem érdekében kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok betartása felett. A játékok ügyességet, szellemi erőfeszítést is igényelnek. Képesek bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására. Az egészséges versengés jellemezze játékukat.

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban  

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések /mimika, gesztus/, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. 45



Az anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. Pl: hangutánzó játékok, légzés technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok, stb.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére            

A gyermekek játéka a gyakorló játék szintjéről a szerepjáték szintjére fejlődik. Elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a szabályokhoz. Képesek közösen játékot tervezni, szerepeket kiválasztani. A játszócsoportok között tartós és szoros kapcsolat alakuljon ki. Az élményhelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek. Óvodáskor végére ismernek 3-4 szabályjátékot, egyedül tudják azt levezetni, közösen őrködnek a szabályok betartása fölött. Ismernek 4-5 képességfejlesztő játékot, mely játékok során kialakul az egészséges versenyszellem. Önállóan választanak bábokat kedvelt meséikhez, történeteikhez. Felismernek legalább 3-4 mesét a bábok és szereplőik alapján. Saját élményeik eljátszásához elkészítik az egyszerű bábokat. Ismernek 1-2 olyan anyagot és fogást, amely a barkácsoláshoz nélkülözhetetlen. A szerepjátékban, dramatizálásban barkácsolt eszközt használják fel.

10. 2. Verselés - mesélés – bábozás- drámajáték alkalmazása Cél 

A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítésével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Feladat  

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok)

A fejlesztés tartalma      

A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki, érzelmi élményeket adnak. A mesélés nagyon fontos személyiségfejlesztő lehetőség, hiszen a mese mond először igazságot a gyermeknek.(a mesében a jó mellett megjelenik a rossz is) A mese „szóba áll” a gyermekkel: választ ad olyan kérdésekre, amelyeket még nem tud megfogalmazni, csak érzi azokat, amelyekről ennek következtében senki sem beszél velük. Gyermeki világának, igazságérzetének, megismerő, kutató vágyának megfelelően, mindenben eligazítja. 46



A család, mint az anyanyelv elsajátításának első színtere, döntően befolyásolja a gyerekek anyanyelvi kultúrájának kialakulását. Ebből következik, hogy a gyermekek különböző fejlettségi szinttel kerülnek az óvodába. Sajnos a romló gazdasági helyzet miatt, egyre több az ingerszegény környezetből érkező gyermek. A gyermekekkel az irodalmi élményeken át szerettetjük meg a verseket, meséket. Az anyanyelv közegén át, az emberi kapcsolatokra tanítunk, mélyítjük az önismeretet, segítjük a világ megismerését. A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezést segítjük, a korosztálynak megfelelő irodalmi élményeket nyújtunk.

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása 3-4 éves kor  Höcögtetők, ringatók, lovagoltatók, ujjasdik, tapsoltatók, simogatók.  Népi mondókákból, rigmusokból, zenei hatású játékos versekből áll össze. A mesék cselekménye egyszerű, érthető, rövid terjedelmű. (állatmesék, láncmesék) Magyar népmesék, Benedek Elek meséi, szomszédos népek meséi, kortárs írók meséi.  A 4-6 soros versikékben kis állatok, az időjárás változásai, gyermeki élet jelenségei jelennek meg.  Legalább 5 egyszerű csoportos drámajátékban részt vesz. Egyszerű technikákat végrehajt. (mozgásstop, mímes játék, helyszínépítés, eszközhasználat)  3-4 verset tud 4-5 éves kor    

Többfázisos állatmesék, népmesék. A gyermekekhez közel álló magyar klasszikusok és modern mesék. A vers anyagot népi mondókák, névcsúfolók, kiolvasók egészítik ki. 8-10 soros versek. Legalább 10 drámajátékot képes játszani csoportban vagy párban is. Szerepben kooperatív, dramatikus játékban együttműködő, kitartó. 5-6 verset tud.

5-6-7 éves kor     

Az állatmesétől kezdve, a népmesén át, beépülnek a klasszikus tündérmesék, tréfás történetek, valamint a műmesék, a gyerekek mesetárába. Helyet kapnak a napokon, heteken keresztül hallgatott folytatásos mesék, meseregények. A versanyag: népi mondókákkal, kiolvasókkal, közmondásokkal, találós kérdésekkel, dramatikus népszokásokkal lesz gazdagabb. Legalább 15 drámajátékot képes pontosan játszani. Több kiscsoportban, különböző drámaformákkal végigjátszanak egy-egy nevelési drámát. 8-10 verset tud.

Tehetséggondozás  

A mondókák mellett összetettebb nyelvtörőket mondogatnak. Saját meséket találnak ki és jelenítenek meg. 47



A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása     

      

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyerek igazi élménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapad, mert a felnőtt ölében, közelében, teljes biztonsággal hallgatja. A gyermekek beszoktatása során, testi közelséget, érzelmi biztonságot nyújtunk. Gyakran mondunk rövid verseket, mondókákat (höcögtetőket, altatókat, stb.) Életkori sajátosságaiknak megfelelő versanyaggal rendelkezünk, egy –egy életszerű alkalmat is kihasználva, kapcsoljuk a tevékenységhez.(pl: gesztenyeszedés, katicabogár megtalálása) A ritmikus mondókákat játékos, utánzó mozgással kötjük össze. Az éves terv elkészítésekor előre figyelembe vesszük az évszakok, az ünnepek alakulását, az aktualitást.(vers és mesegyűjtemények az óvónőknek) A betervezett anyagnál a gyermekeknek jóval több verset, mondókát elmondunk, szituatív helyzethez igazodva. Naponta verselünk, mesélünk az óvodánkban.(játék közben, pihenés előtt, stb.) A könyvek nézegetése során, azok megbecsülésére, megszerettetésére nevelünk, szoktatunk. A tanult versekhez, mesékhez kellékek: fejdíszek, jelmezek, különféle bábok, bábparaván, illusztrációk, emlékeztető képek, a gyerekek számára is elérhető helyen vannak tárolva. Kezdeményezésünk más tevékenységi területtel is összekapcsolódik (komplex foglalkozások) Az óvónők átélt mesemondással élményt nyújtanak, előadásmódunkkal vonzóvá tesszük, megszerettetjük a gyermekekkel az irodalmi alkotásokat. Megszervezzük a gyermekeknek, hogy közösen részt vehessenek báb, mese, és zenés előadásokon. A gyermekeknek különféle típusú bábokat, a dramatizáláshoz jelmezeket, jelképeket biztosítunk.

3-4 évesek 

ujj, fakanál és síkbáb

5-6 évesek 

kesztyűbábot is biztosítunk.

6-7 éves gyermekek  

már közösen készítünk egyszerűbb bábfigurákat (szalvéta, termés, sík, marionett bábokat) Az óvodába kerüléstől folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására.

3-4 éves korú gyermek 

10-12 mondókát, rövid verset, 10-14 új mesét ismer meg az év során.

4-5 éves korúak 

4-5 mondókát, 5-6 verset és 10-14 új mesét ismernek meg.

48



5-6-7 évesek     

gazdagodnak 5-6 új kiolvasóval. Az új versek kapcsolódnak a gyerekek élményeihez, az évszakokhoz, ünnepekhez (aktualitás). Ismételjük az előző évben tanult verseket is. A gyakorlás során ügyelünk a szavak pontos, tiszta kiejtésére, értelemszerű hangsúlyozására. Folytatásos mesét is hallgatnak a gyermekek.(Pl: Rémusz bácsi meséi) 15-20 mesét hallgatnak a nevelési év folyamán. A fenti éves anyag összeállításában az óvónők döntenek.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel     

A nyelvi képességek fejlesztésének legeredményesebb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül elsajátítják a gyermekek a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást, és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák gyakorlása során tisztítjuk a magán és- mássalhangzók helyes ejtését. A gyermekek szókincse, fogalomismerete folyamatosan bővül a mesék, versek megismerése során is. A bábjátékban önfeledten kibontakoztathatják egyéni elképzeléseiket, fejlesztjük önkifejező képességüket. Beszédértés és kifejezőkészség fejlesztése. Beszédkedv fejlesztése.

Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére      

  

Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében. Beszédkészségük, beszédkedvül szókincsük erősödik. Beszédfigyelmük kialakul. Képesek önállóan mesemondásra, megkezdett mese, történet folytatására. Dramatizáláshoz bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, a szerepeket maguk között felosztják. Kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat a napi élet részeként használják, forgatják. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Udvariassági kifejezéseket használ. Kialakult szókincse lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését.

10.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Cél   

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, amely fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A népi hagyományok, gyermektáncok megismerésével, ápolásával a nemzeti identitástudat kialakítása.

49



Feladat     

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal. A népdalok, népi énekes játékok és mondókák, a néptánc elemeinek megismertetésével hagyományápolás.

A fejlesztés tartalma A zenei anyag kiválasztása    

Óvodásaink a zenei nevelés során mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A népi gyermekjátékok, mondókák, zenei anyanyelvünk művészi értékei. Óvónőink meglévő, igényes forrásanyagaikat folyamatosan gyűjtik, bővítik, frissítik a megjelenő szakmai ajánlatokból. A csoportoknak „Emlékeztető gyűjtemény” van összeállítva az éves dal és mondóka anyagból, melyet a gyermekek kézbe vehetnek, nézegethetnek. Az óvónők az éves anyag összeállításakor figyelembe veszik a csoport összetételét, az ajánlott hangkészletet, a csoport fejlettségi szintjét, a gyermekek képességeit, a zenei készségfejlesztés lehetőségeit, a változatos tér és mozgásformák biztosítását, az aktualitást (évszakok, ünnepek).

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása 3-4 éves kor      

  

A gyermekek az óvodába már egy bizonyos zenei ismeretanyaggal érkeznek. Jó lehetőség nyílik ilyenkor a felnőtt-gyermek együttműködésére épülő játékokra: ölbeli játékok (arc, kéz, ujj játékok) höcögtetők, lovagoltató játékok. Ezt a bensőséges, szeretetteljes kapcsolatot fokozhatjuk zenei élménynyújtással. Ezek a dalok egyszerű dallamívűek (4-5 hang), kísérő mozdulataik játékos, utánzó jellegűek, álló helyzetben is eljátszhatók. Az ünnepek köszöntésére 2-3 komponált dalt is megtanulnak. A gyermekek élmény gazdag játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, és ismerik meg a zenei alapfogalmakat. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlenformában, mikrocsoportban végezzük. Halkabban, hangosabban beszélnek, mondókát mondanak és énekelnek, zörejeken alkalmazzák ezt. Megfigyelik környezetükben a csendet, a környezet hangjait, zörejeit, a dallamjátszó és ritmushangszerek hangját. Játékos utánzó mozdulatokkal érzékelik az egyenletes lüktetést, a gyors, lassú tempót. Ismerkednek egyszerű ritmusjátszó hangszerek kezelésével, stb. Az óvónő tevékenykedés közben énekelgeti a gyermekek nevét, énekelve köszön, közölnivalóit játékosan dalolja, játékhívogató dallal motiválja őket a tevékenységekre. Felkelti érdeklődésüket a zenehallgatás iránt, hogy képesek legyenek az áhítatos, befogadó zenehallgatásra. Törekszünk minél több zenei élményt nyújtani, elsősorban énekes előadással. 50



Lehetőséget biztosítunk klasszikus és népi eredetű (2-5 perc) zeneművek befogadására. (hangszeres zene, kórusmuzsika). Az óvónők felmenő rendszerben dolgoznak, így építeni tudnak előző éves tapasztalataikra. Az éves anyagok egymásra épülnek, hiszen a zenei nevelés is egy tudatosan előkészített ráhatás és folyamat. A dalos játékokat, mondókákat visszatérően egész év folyamán ismételjük, hogy a bevésést elősegítsük. 10-13 dalos játék, (sz-m: 3-4, l-sz-m: 4-5, m-r-d: 3-4) 5-6 mondóka, 5-6 ölbeli játék

Zenei képességfejlesztés Ritmusérzék  egyenletes lüktetés érzékeltetése játékos mozdulatokkal  egyszerű ritmushangszerek használata (ritmusbot, dob)  egyenletes járás mondókára Hallásfejlesztés  halk-hangos felismerése, alkalmazása mondókákkal, mozgással  magasabb-mélyebb hangok felismerése, térbeli érzékeltetése  gyors-lassú felismerése dalon, mondókán  zörejhangok megkülönböztetése (környezetünk hangjai)  3-4 ritmus –és dallamjátszó hangszer hangjának felismertetése Zenehallgatás  népdalok  tréfás alkalmi műdalok 4-5 éves gyermekek  12-15 új dalos játék  párválasztós  kérdés-felelet  sorgyarapítás  szerepcserés  kapus-játék  fogó játék  5-6 új mondóka, kiolvasó  3-4 alkalmi műdal  Ismételjük az előző évben megismert zenei anyagot is.  A tiszta éneklés érdekében a gyerekek gyakran énekelnek önállóan.  Kezelik a ritmuseszközöket, népi ritmuseszközöket barkácsolnak.  Óvónői modell alapján, ismert és kitalált szövegre dallamot kreálnak.  Az ünnepi és alkalomra szóló dalokat utánzó, vagy kitalált játékokkal kapcsoljuk.  A közös dalos játékokat kötött szervezeti formában gyakoroljuk .Jó idő esetén az udvaron, minél többször, míg a gyermekek nem unják meg.  Együttjátszás közben ügyelünk a viselkedési normák, esztétikus mozgás finomítására (tekintet, kéz és testtartás).  Az óvónő mintaadó szerepe, személyisége segíti a zenéhez kötődés kialakulását.  A gyerekekben erősítjük az együttműködő készséget, egymásra figyelést. 51



Zenei képességfejlesztés Ritmusérzék  Egyenletes lüktetés érzékeltetése járással, tapssal, kiszámolással.  Egyszerű tánclépések megismerése, gyakorlása ütemtartással. o páros sarokemelés o sarokkoppantás o ringás állva o forgás egyedül és párosával  

Egyszerűbb dalok, mondókák ritmusának érzékeltetése ritmushangszerekkel. Ritmusvisszhang (egy motívum)

Hallásfejlesztés  Halk-hangos felismerése, jelre történő hangerőváltás (halk-hangos)      

Magasabb-mélyebb megkülönböztetése, dallamvonal mutatása térben. Gyors-lassú felismerése, kifejezése mondókával, dallal, mozgással. Zörejhangok felismerése (ritmus-és dallamjátszó hangszerek, használati eszközök hangjai) Dalfelismerés dúdolásról, hangszeres előadásról. Hangszínérzék fejlesztése (hasonló hangszínek, egymás hangjának felismerése) Improvizáció fejlesztése (rövid mondókák éneklése kitalált dallammal)

Zenehallgatás  Magyar és más népek dalai.  Válogatott hangszeres gépi műzene.  Kánonok  Kétszólamú dalok 5-6-7 évesek  

 

A tanult mondókákhoz, dalokhoz szimbólumokat kapcsolunk, melyek motiválnak az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. 15-18 új dalos játék o párválasztós o kérdés-felelet o sorgyarapítás o szerepcserés o kapus-játék o fogó játék o kérőjáték o kifordulós o járás irányváltoztatással o változatos térformák kialakítása (járás hullámvonalban, csigavonalban) 6-7 új mondóka 5-6 alkalmi műdal

Zenei képességfejlesztés Ritmusérzék 52

„Gyermekeink mosolyáért”             


Mondóka, dal ritmusának hangsúlyozása tapssal. Ütemhangsúly kiemelése. Kettes lüktetés érzékeltetése dalon, mondókán játékos mozdulatokkal. Szünet érzékeltetése dalon, mondókán különböző mozdulatokkal. Egyenletes lüktetés és ritmus érzékeltetésének összekapcsolása. Ritmusvisszhang (két motívum) Ritmuszenekar alakítása. Tánclépések gyakorlása ütemtartással. Oldalzáró lépés egy irányba. Záró lépés előre-hátra. Oldalzáró lépés (kiscsárdás) Páros lábon szökdelés. forgatás

Hallásfejlesztés           

Halk-hangos hangerő jelre történő váltása. Halk-hangos és gyors-lassú összekapcsolása. Magasabb-mélyebb kezdőhang átvétele. Dallamvonal rajzolása térben. Dalok éneklése különböző hangképző szótagokkal. Belső hallás fejlesztése dallambújtatással. Dallamvisszhang játék (két motívum) Zörejhangok felismerése (háttérzajból való kiszűrés) Zörejhangok irányának, távolságának felismerése Érzelmek kifejezése hangszínnel. Improvizációs képesség fejlesztése (szöveg, dallam, mozgás kitalálása)

Zenehallgatás   

A zenehallgatáshoz saját összeállítást készít az óvónő. Ezeket maga adja elő, s felkelti az érdeklődést az értékes zene iránt. Ezek lehetnek: érzelmeket közvetítő dalok, népdalok, rokon és más népek dalai, komponált műzene, altatódalok, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres művek. A zenei élményszerzés mindennapos lehetőség legyen, hogy a gyermekek érdeklődő hallgatói lehessenek.

A tevékenység szervezeti formái     

A mindennapok során kötetlen keretben számtalan lehetőség nyílik az egyéni fejlesztésre. Alapozunk a gyermekek szereplési vágyára, kíváncsiságára. Zenei nevelésünket kötetlen, valamint kötött formában valósítjuk meg. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikrocsoportos formában szervezzük meg. Így az egyéni képességeket figyelembe véve eredményesen tudjuk fejleszteni a gyermekeket. Kötött jelleggel szervezzük az énekes játékokat. Ezt úgy igyekszünk biztosítani, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élmény teli játékot. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. 53

„Gyermekeink mosolyáért”       


A hangszerek (ritmus: triangulum, cintányér, dob, valamint barkácsolt eszközök, pl: sajtos dobozból készített dob, dióhéj pengettyű, stb. jó lehetőséget teremtenek, hogy a gyermekek kézbe vegyék, a mondókát, dalt kísérjék vele. A lakodalmas szerepjátékot gyakran kapcsoljuk az aktuális dalok felelevenítésével (Most viszik, stb.) Az élethelyzetek (pl: az udvaron katicabogarat találunk) eleve inspirál a róla szóló dal eléneklésre. Játékidőben is megnyugtató a halk, igényesen megválasztott zenei háttér. Az udvarunkon a rendelkezésre álló szabad terület a népi gyermekjátékok gyakorlására ad lehetőséget a játékidőben is. Lehetőség szerint, szívesen részt veszünk zenés gyermekműsorokon. A foglalkozásokon a kötött szervezeti formát is alkalmazzuk.

A fejlődés várható jellemzői           

Élvezik a dalos játékokat, néhányat irányítás nélkül is tud játszani. Gátlás nélkül, tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelnek. Élvezettel hallgatnak zenét, dalt. Megkülönböztetik a gyors, lassú fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Felismerik a halk, hangost, tudnak halkan, hangosan énekelni, beszélni. Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát, mozgással kiemelik. Tudnak társaikkal térformákat alakítani. Megbeszélés, vagy egyéni ötlet alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudják kísérni. Dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg vissza tudnak énekelni, tapsolni. Csoportosan és egyénileg, önállóan indítással, tisztán, helyes kezdőmagasságban és tempóban énekelnek.

10. 4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A gyermek a környezetéből érkező spontán vizuális ingerek hatására folyamatosan fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik. A tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázolótevékenysége során mindegyiket újraalkotja, rendezi, átszervezi. Ábrázolótevékenysége a világról kialakított vizuomotoros reprezentációja. Az alkotás öröme fejleszti a gyermeki személyiség értelmi képességeit. Cél    

A gyermeki fantázia és esztétikai érzék életkori sajátosságainak megfelelő kibontakoztatása. A természet szépségéből fakadóan a gyermekek tér -, forma -, szín képzetének gazdagítása, a szép iránti nyitottság, igényesség, esztétikai érzékenység alakítása. A vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás pontosabbá tétele. Igyekszünk elérni, hogy a szülők odahaza is biztosítsák a rajzolás, mintázás, építés feltételeit.

Feladat 

Az alkotótevékenység feltételeinek megteremtése, az önkifejezés lehetőségének biztosítása. 54



A 3-7 éves gyermekek számára, vizuális tevékenységek alkalmazásával képi-, plasztikai-, komponáló-, térbeli tájékozódó képesség alakítása, a kreatív magatartás kibontakoztatása. A tevékenységekhez pozitív érzelmi viszony kialakítása.

A fejlesztés tartalma Az alkotó tevékenységek feltételeinek a megteremtése             

Az alkotó tevékenységekhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Lényeges, hogy a praktikusság, a célszerűség jellemezze. Az óvoda által kért eszközöket nevelési év elején a szülők szerzik be gyermeküknek. Az alkotó tevékenységekhez viszonylag szeparált, védett munkaasztalokat biztosítunk, hogy a nyugalmas környezeti feltételek adottak legyenek. A gyerekek igényeihez rugalmasan alkalmazkodva 1-2 (6 személyes) gyermekasztalt jelölünk ki. Folyamatosan megszokják, hová szoktak leülni, rajzolni, festeni stb. Az eszközök nyitott tároló polcon, a „rajzasztalokhoz” közeli helyen a gyerekek számára a nap bármely szakában elérhető. Megfelelő időt biztosítunk az alkotókedv kibontakozásához. A változatos módszerek, sokféle technika megismeréséhez, alkalmazásához a feltételek biztosítottak a mindennapi szabad játékban is. A gyermekek napi rendszerességgel folyamatosan, szabadon választhatják a rajzolást, festés, mintázást, kézi munkát, barkácsolást, mint speciális játékformát. Tevékenységüket figyelemmel kísérjük, szükség szerint segítjük, irányítjuk. A csoportszobában helyet és lehetőséget biztosítunk arra, –„mini galéria” létrehozásával – hogy, elkészült munkáik mások számára is megtekinthetőek legyenek. Tavasszal, ősszel a szabadban is biztosítjuk az ábrázolási feltételeket az udvarunkon.

A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az ábrázolás anyagaival való ismerkedés, egyszerű technikák elsajátítása jellemzi tevékenységüket. Minél több fajta technikát alkalmazunk, eleinte a segítséggel, majd egyre önállóbban. Tevékenységek közben elsajátítják az alapvető szokásokat, magatartásformákat, az eszközök használatának módját.    

Az óvodai élet során a gyermekek vizuális nevelését, fejlesztését: a képalkotás, plasztikai munkák, építés, ismerkedés a műalkotásokkal foglalja magába. Az óvodába érkező személyt igyekszünk ízlésesen, harmonikusan dekorált óvodai helységekben fogadni. Törekszünk rá, hogy a gyermekek felfedezzék környezetükben a szépet. A kellemes, barátságos környezet megkönnyíti a „jó itt lenni, szívesen itt maradok” érzés kialakulását.

Vizuális képességfejlesztés   

Ábrázolóképesség fejlesztése Akarati tulajdonságok fejlesztése Alakító képesség fejlesztése 55

„Gyermekeink mosolyáért”          


Alaklátás, formaállandóság fejlesztése Alakzatok, színek, arányok, méretek észlelésének fejlesztése Alkotóképesség fejlesztése Díszítőérzék fejlesztése Emlékezet fejlesztése Fantázia fejlesztése Finommotorika fejlesztése Forma – és színelemzés képességének fejlesztése Helyes eszközfogás készségének kialakítása, fejlesztése Igényesség fejlesztése

A 3-4 évesek           

Az óvónő játékosan ismerteti meg az anyagokat, eszközöket, technikai kivitelezést. Megtervezi a képalakító és plasztikai tevékenységeket. (technika, eszköz). A pici gyermek gyakran a mozgás öröméért választja az ábrázoló tevékenységet. Tapasztalatokat szerez, alkot, élvezi, hogy a rajzeszközök nyomot hagynak a papíron, a gyurma, formát vált a kezei között Nagy felületeket biztosítunk a gyerekeknek: csomagolópapír, tábla, járda, homok stb. A gyerekeknek lehetőséget adunk élményüknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A véletlenszerű formák alkotása során apró részletek gazdagításával, a képelemek, részformák egymáshoz rendelésével segítjük a gyerekek képalakító készségének megindulását. Az óvónő is szívesen rajzolja az általuk kért formákat. A tanult, ismert versek, dalok, mondókák szereplőit, lehetőleg minél egyszerűbb formában ábrázoljuk. (pld: ”Nyuszi, nyuszi” mondóka, nyuszi rajz.) Tevékenység közben ismerik meg a színeket, formákat, alapvető kompozíciós szabályokat, tapasztalják a térirányokat. A plasztikai alakításban tetszés szerint részt vehetnek naponta. A technikákkal folyamatosan megismerkednek, tapasztalatokat szereznek az anyagok tulajdonságairól, alakíthatóságáról.

Építés    

Az építések során sokoldalú látási, tapintási tapasztalatokat szereznek a tárgyak térbeli kiterjedéseiről, hiszen a játék közben különböző formák közt egyszerű térbeli viszonyokat teremtenek. Térkialakítás bútorokkal, takarókkal, dobozokkal, hengerekkel. Építés kockákból, elemekből: egymás mellé, fölé rakosgatás. Térbeli alakzatok létrehozása után azok díszítése különböző formákkal.

Döntően festés, mintázás, ismerkedés a különböző technikákkal    

Őszi gyümölcsformák festése, színezése. Ujjfestés, levél lenyomat, gyümölcslenyomat, tenyérnyomat. Csomagoló papír használata a technikákkal való ismerkedéshez. A gyurma tulajdonságainak megtapasztalása.

56

„Gyermekeink mosolyáért”         


Formaképzés többféle technika alkalmazásával: lapítás, nyújtás és kiszúrás gyakorlása: Gyurmából, lisztgyurmából sütemény, kígyó, gömbölyítéssel, kicsípéssel. süni, csibe… Egyszerű természetes anyagok felhasználásának, alakításának próbálgatása. Őszi levelek, termések gyűjtése, válogatása. Termésekből nyaklánc fűzése, egyszerűbb bábok, figurák készítése. A különböző papír-megmunkálási technikák alapjaival való találkozás. Nagyobb méretű újságpapír gyűrése, papírgombócok készítése. Ismerkedés a tépéssel. Ismerkedés az ollóval, nyirkálás tetszés szerint. Egyszerű hajtogatások (szalvéta).

Rajzolás  

Firkálás, rajzolás aszfalton, táblán, vastag táblakrétával. Firkálás, rajzolás zsírkrétával, vastag színes ceruzával, vastag hegyű filctollal változó formájú és méretű papírokra.

Festés        

Ismerkedés a festékkel. Festés ujjal különböző felületű anyagokra (hullámpapír, fólia, textil, karton, szalvéta, zsírpapír…) Festés vastag ecsettel ― ecsetnyomok, ecsettel „firkálás”, felületfestés. Képalakítás nyomatokkal. Tenyérnyomat ― foltképzés festékkel nagyméretű papírra. Nyomhagyás aszfalton, homokban, hóban ― kéz- és lábnyomattal, eszközökkel. Festéknyomat képzés zöldségekkel, gyümölcsökkel, levelekkel. Nyomhagyás satírozással, átdörzsölés.

A 4-5 éves gyermekek 

alakító-alkotó tevékenységét bővítjük.(pld: vegyes technikák, kollektív munka). A gyerekek rajzos tevékenységeit előkészítjük olyan megfigyelésekkel, olyan helyzetek teremtésével, melyből élmények származhatnak, s melyeket a gyerekek rajzban is ki tudnak fejezni.

Építés 

  

Növekvő biztonsággal használják a nagyobb kiterjedésű teret. Környezetük tárgyainak térbeli helyét képesek saját testükhöz viszonyítani. A kiterjedések nagyságbeli fokozataiban már rendelkeznek tapasztalattal. Egyre jobban képesek lesznek a teret játékuk céljának megfelelően átalakítani. Építés homokból más anyagok kombinálásával is Egyenes és kanyargós sorok, utak kialakítása. Kisebb – nagyobb formacsoportok létrehozása különféle anyagokból, tárgyakból építéssel, rendezéssel (emeletes ház, kertes ház, vár…). Az elkészült alkotások részleteinek gazdagítása, díszítése.

57



Plasztika 

Egyre inkább kialakul a gyermekekben a tudatos alkotás igénye. Segítséggel képesek egyszerű bábokat, kiegészítő játékeszközöket létrehozni. Szívesen vesznek részt az alkotó játékban. Igénylik a díszítési lehetőségeket.

Mintázás                   

A figurális ábrázolásnál törekszünk arra, hogy tömbös formából induljunk ki. A továbbalakításhoz újabb, összetettebb munkafogásokat sajátítunk el: kicsípés, kihúzás, benyomás, tapasztás, hozzáadás, agyagragasztás. Változatos képlékeny anyagokból embert, állatot, játékfigurákat mintázunk, a főbb részek felismerhetőségének igényével. Az eddig alkalmazott plasztikai anyagok mellett a mézeskaláccsal, gipsszel is ismerkedünk. A gyermekek plasztikai tevékenysége természeti tárgyak gyűjtésében és felhasználásában is megmutatkozik (termés, virág, ág, kavics…). Tárgyformálás, játékkészítés természetes anyagokból. Fűzés, termésekből: gesztenye, csipkebogyó, makk, levél, tökmag…― levélkorona, virággyűrű, nyakláncok, teremdíszek… Egyre többször használunk színes anyagokat, textileket, fonalakat. Fonalvezetés: „pókfonás”, textilcsíkok bújtatásával szövés nagyobb méretű szövőkereten. Varrás díszítő jelleggel, le-felöltögetéssel. Gumilapokból egyszerű formák vágása, összeállítása. Gyöngyfűzés, egyre apróbb méretű gyöngyök fűzése vékony damil szálra egysorosan. Különböző fűzésvariációk. Papír megmunkálási technikák. Papírgyűrés, gyűrt papírelemekből forma kialakítása. Tépés technikájának gyakorlása. Egyenes és ferde vonalak vágása, albumok, képek vágása. Egyszerű formák hajtogatása. Formalyukasztók használata, formákkal díszítés, képek kiegészítése. Különböző minőségű papírokból egyszerű bábok, díszlete létrehozása (kúpbáb, ujjbáb, zacskóbáb…)

Képalakítás 

      

Ábrázolásukban megjelenik a térbeliség jelzésének szándéka. Tudnak egyszerű eseményeket, élményeket, természeti jelenségeket különböző technikai megoldásokkal ábrázolni. A gyermekek képalakító tevékenységéhez olyan témákat adunk, amelyek előhívják élményeiket, mozgásba hozzák fantáziájukat. Képesek elképzelt személyeket, eseményeket, mesejeleneteket megjeleníteni. Képesek ritmikus sorakoztatással vagy más rendezett megoldással tárgyakat díszíteni. Rajzolás Képalakítás olaj- és porpasztell krétával, vonalas-, foltos felületkezelés. Rajzolás vékony hegyű filctollal. Szétszórt képelemek rendezésére törekvés. Formaképzés rajzolással, jellemző jegyek kiemelésével. 58

„Gyermekeink mosolyáért”          


Képalakítás rajzolással, átélt események megjelenítése, ill. egyéni elképzelés alapján, megjelenik a mozgás ábrázolása. Metáltollal, metálceruzával, flitterekkel képalakítás. Festés Temperafestés száraz és nedves alapra. Felület festése, tagolása, díszítése ― vastagabb- vékonyabb ecsettel, közös munkában is. Díszletfestés mesedramatizáláshoz, játékeszközök bővítésére dobozok, hengerek festése. Különböző színű festékfoltok összenyomása, szimmetria. Festékfoltok alakítása szívószállal. Festés temperával, képalkotás: élmény, emlékezet, fantázia alapján. Képalakítás nyomatokkal Foltképzés tenyérrel és az ujjakkal nagy papírra. Egyszerű formák kialakítása, formák továbbfejlesztése.

Az 5-6-7 éves gyermekek Képesek alkotó együttműködésre az óvónő segítségével. Megjelennek a vegyes technikák, egyre változatosabb alapanyagot használnak fel: termések, fonál, színes papír ragasztása, a képek kiegészítése rajzzal, festéssel, stb. A közös alkotás, komponálás, alkalmazkodó, egyeztető, tervező (közösségi, esztétikai, érzelmi) magatartást kíván a gyerektől, és kitartást, mert ez a munka több napon át is folyhat. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelennek a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek stb. eseményábrázolásai is. Séták során a községben található műemlékeket megtekintjük: Szeleczky-kastély, templom, „Hármas kereszt” szoborcsoportja. A népművészeti alkotásokkal a „Hevesi Háziipar” kiállítótermében ismerkedünk. A nap folyamán a gyerekek albumokba gyűjtött: képző, ipar, népművészeti alkotásokkal ismerkedhetnek. A nekik legjobban tetsző alkotásokról benyomásaikat, érzelmeiket elmondják. Felfedezik környezetükben is a szépet. Társaik munkáit véleményezik, óvónői irányítással önértékelést gyakorolnak.

Építés 

    

Ötletesek az építésben, téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú terek építésében, elkerítésében, építményeik egyensúlyának megteremtésében. Képesek a tárgyak térbeli viszonyainak kifejezésére, főbb formai jellemzők megnevezésére. A homok formálhatóságának gyakorlása: építés homokból a nyár élményeinek felelevenítésével. Építés csutkából, kukoricaszárból. Építés hóból: hóember, hó-vár, hó-barlang, (részletek kidolgozása). Makett készítés kockából: épületek, járművek. Építés kockákból különböző kész és saját készítésű elemek felhasználásával. Térrészek berendezése kész és saját készítésű tárgyakkal, eszközökkel.

Plasztika 59

„Gyermekeink mosolyáért”    


Formaábrázolásuk változatos, tudják hangsúlyozni a fontos megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Elképzelés alapján készítenek egyszerű játékokat, modellt, apró használati tárgyakat megfigyeléseik felhasználásával. Egyedül és közösen is készítenek szobrocskákat, díszeket, domborműveket, egyszerű álarcokat, fejdíszeket, kézimunkákat. Képesek összedolgozásra egy közös cél érdekében

Mintázás            

Alkalmazzuk az eddig megismert plasztikai anyagok széles skáláját. Formaképzés homokból – homokvár építése (jelen vannak a részletek: várárok, várfal, híd, alagút…). Agyagdomborművek az eddig megismert változatos felületkialakítás finomításával. Mozaik készítése kavicsokból, termésekből. Apró szobrocskák, gipszdomborművek, papírmasé figurák készítése. Mintázásukban is megjelenik a mozgás, a karakterek kifejezése. Edénykészítés a mélyítés munkafogását alkalmazva. Teret kap a kasírozás - papírmasé szobrocskák saját elképzelés szerint. Természetes anyagok felhasználása Bábkészítés termésekből Fűzések, karácsonyfadíszek: mazsola, narancshéj, mogyoró, szárított alma és narancs... felfűzése. Gyermekhangszerek természetes anyagokból.

Színes anyagok, textilek, fonalak, bőrdarabok felhasználása            

„Pókfonás” csillagformára Hármas fonás vastag fonalakkal Fonalból pom-pom készítése, fonalbaba fonaltekeréssel, kötözéssel Csomózás, kötözés gyakorlása Varrás le-, felöltögetéssel Szövés kereten, egy színnel, több színnel Batikolás Dekorgumi lapokból térbeli formák, mobilok összeállítása Gyöngyfűzés, szín, forma, méret szerinti ritmus Szerkesztés, összerakás Különböző méretű dobozok, ill. kiegészítő formai elemek felhasználásával – közlekedési eszközök, robotok, épületek, bababútorok... készítése. Madáretető fából, fakéregből, ágakból.

Papír-megmunkálási technikák      

Újságpapírból gyűrve, kötözve, papírcsíkokkal kasírozva bábok, eszközök készítése. Tépés Természeti (szabad) formák: virágok, madarak, állatok, emberi alak, levél stb. tépése előrajzolás nélkül. Vágás Bonyolultabb, több részből álló formák vágása. Papírszövés 60



Szalvétatechnika Formalyukasztók, formaollók használata Formák felhasználásával háromdimenziós képek készítése

Képalakítás      

Élményeik kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit. Képesek elképzelés alapján meseszereplőket, meserészleteket, eseményeket jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással megjeleníteni. Emlékezet utáni témáikban részleteket is ábrázolnak. Emberábrázolásnál is megjelennek a részformák (ruha, cipő, nyaklánc, gombok…). Egyedül és közösen is készítenek képeket változatos nagyságban, technikák kombinációival elképzelés szerint. Egy-egy hangulati kép megalkotására is képesek. Az évszakok hangulatát érzelmekhez, élményekhez kötve ki tudják fejezni Önállóan díszítenek sorakoztatással és más elrendezéssel, vonalas és folthatású mintaelemekkel, változatos színekkel. A gyermekek már bátran keverik a színeket. Minden eddig ismert technikát önállóan alkalmazhatnak a szabályok és a rend megtartásával.

Rajzolás     

Jelen van a cselekmény, mozgás ábrázolása. Elképzelés alapján megjelenítik a meséket, verseket, dalokat. Hangsúlyt kapnak az egyéni emlékképek és képzelet. Előtérbe kerül a rajzolás kis felületen: formaalakítás golyós-, zselés tollal, filctollal (rajzbiztonság, formai határozottság ― írás –előkészítés). Könyv, leporelló készítése (ceruza, filctoll rajz) ― ismert v. kitalált mese cselekményének ábrázolása. Léggömbre emberi arcok rajzolása lakkfilccel. Érzelmek, külső tulajdonságok megörökítése, karakter ábrázolása.

Festés             

Festés tükörre, üveglapra, fóliára temperával, matricafestékkel. Színkeverés próbálgatása Festéses technikák változatos használata: fésűvel, festékes zsineggel, Kevert technikák alkalmazása Fröcskölt kép készítése Rajzolás gyertyával, majd a felület lefestése több színnel is (kevert technika). Képalkotás színes zsírkrétákkal ― folytatás, festéssel. Átélt élmények kifejezése, cselekmény-ábrázolás emlékezet után (mozdulatok kifejezése ― papírra, üvegre) Kollektív festés Képalakítás nyomatokkal Nyomatkészítés textilre, terítők ― a különböző évszakok jellegzetes formáival, színeivel (vizuális ritmus, forma, szín, elrendezés). Képalakítás változatos anyagú és felületű nyomóformák felhasználásával: papírdúc, textildúc, fonaldúc,

61



   

A dúccal készült képek továbbfejleszthetők: rajzzal, ragasztással, festéssel, nyomat kiegészítéssel. Térbeli munkák - Plasztikai feladatok: Konstruálás: Építő elemek és egyéb dobozok, kartonok felhasználásával bonyolultabb épületegyüttesek összeállítása, saját ötletek kivitelezése. Agyag, gyurma használata: Állat, ember, tárgy formálása kézzel és szerszámmal. Tömör vagy üreges megformálás. Díszítő eljárások karcolással, nyomással, rátéttel.



Textil munkák: batikolás, textilfestés, szövés, fonás, varrás.

 

Síkbeli feladatok     

Papírmetszet – képalkotás különböző vastagságú és felületű papírból – tépéssel, vágással, ragasztással – majd fotóhengerrel festékfelhordás, tiszta lapra tiszta hengerrel nyomat készítés. Kreatív alap illetve aláfestés felhordása ecsettel, szivacshengerrel, cseppentéssel, fúvással, mártással, stb. Forma alkotás - színes eszköz használat (állat, ember, növény, tárgy, motívum, díszítő elemek, ritmikus sorok). Kompozícióba rendezés – tájékozódás síkfelületen (mozgatható elemekkel, majd vonalakkal, színekkel, formákkal). Tengelyes szimmetria – játék ollóval, festékkel, tükörrel, (fél formák kiegészítése, egész formák felezése).

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén          

Ismer különböző technikákat, egyéni módon jeleníti meg élményeit, elképzeléseit. Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol. Alkotásaira jellemző a részletező forma és színgazdagság.(jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol) Örül alkotásainak és a közösen elkészített kompozícióknak. Alkotások közös létrehozása során együttműködő. Plasztikai, téralakító munkái egyéniek, ötletesek. Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, technikával megold. Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. (ollókezelés) A műalkotásokhoz pozitívan viszonyul, értékítéletét megfogalmazza, az alkotásokról beszélgetni tud. Rácsodálkozik a szép látványára, gyönyörködni tud benne Önállóan és csoportosan is készít játékot, ajándékot, kelléket.

10. 5 Mozgás Cél 

A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmarad a gyermek szabad mozgáskedve. 62



Feladata  

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyerekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében.

A fejlesztés tartalma 

   

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Nagyon fontos fejlődését figyelemmel kísérni a születéstől- kisgyermekkorig. Ebben az életszakaszban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. Ki kell elégítenünk (testi szükségletét) mozgásigényét, ebben korlátozni semmiképpen nem szabad. Hagyni kell a gyerekeket szabadon mozogni A mozgás óvodáskorban a fejlődés egyik elengedhetetlen feltétele, amelynek biztonságos feltételrendszerét megteremtjük. Sokféle szabad mozgással és célirányos fejlesztő mozgástevékenységgel elégítjük ki a gyermekek természetes mozgásigényét. A lehető legtöbb időt töltünk a szabadban az évszakok és időjárástól függően. A levegőhöz, napfényhez (a vízhez) szoktatás, edzés, természetes része a nevelőmunkánknak, mely egyben az egészséges életmód fontos eleme is. Az óvodáskorban a testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában.

Fejlesztési céljaink       

A testi és- mozgásfejlesztés, mely során fejlődik személyiségük is. (Kialakul a: bátorság, fegyelmezettség, kitartás) Természetes mozgásuk fejlesztése. (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, ugrás, dobás) A testi képességek fejlesztése. (ügyesség, testi erő, gyorsaság, ellenálló,- álló képesség) Kedvezően kell befolyásolni az egész szervezet növekedését, hozzájárulunk a légző-és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Az egészség megóvása. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítjük a tér és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést. A mozgásfejlesztés elősegíti az egész személyiség fejlődését, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását.

Értelmi képességek   

Fejlődik a gyermek vizuális memóriája. Bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, bővül szókincsük. Fejlődik fogalomalkotásuk.

Szociális képességek  

Az „én tudat” fejlődése. Társas kapcsolataik kiszélesednek, fejlődik önuralmuk, együttműködő és -tolerancia képességük. 63



A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Megtanulják ezek kezelését, elviselését.

Kiemelt mozgásfejlesztés három területen valósul meg    

 

A szabad játékban. (a gyerekek spontán, természetes mozgása közben) Szervezett testnevelési foglalkozásokon. (a részvétel kötelező jellegű) A szervezett mindennapi mozgás során.(frissítő torna, mozgásos játék napi 2 alkalommal) A mozgás megszerettetésében együttműködünk a családdal. A szülők az óvodán kívül is egyre több mozgási lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára. A gyermeküket elviszik játszótérre, strandra, uszodába, engedik őket kerékpározni, rollerezni, szánkózni, korcsolyázni. Egyre több mozgásfejlesztő eszközt biztosítanak gyermeküknek odahaza is. (füles labda, trambulin, hinta, csúszda, mászóka, stb.) Az óvodában is szervezünk a családdal együtt sportprogramot: az édesapák segítségével OVI-FOCI, kötélhúzó verseny, (elsősorban a fiúk számára, Május 1. gyermeknap) A gyermekek szabad mozgását az óvodában a délelőtti és délutáni udvari játék és séta során biztosítjuk.

Az óvónő feladata       

A gyermekek egészséges fejlődése érdekében teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Jó levegőjű, tiszta környezet, megfelelő öltözék biztosítása minden gyermek számára.(szülő!) A különböző mozgások elsajátításának folyamatát az óvónő a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építse. Tartsa szem előtt, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a játékok, mert nemcsak a mozgás kombinációira adnak alkalmat, hanem új meg új tapasztalatok szerzésére is. Az óvónő alkalmazkodjék a gyermekekhez. Adjon lehetőséget, hogy az adott gyakorlatot ki-ki saját képességei szintjén hajtsa végre. A 3-6-7 éves korosztályban tervezhető mozgásfejlesztő játékokat állítson össze. Különböző szervezeti formákat teremtsen meg a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében.

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztés tartalma, ajánlott módszerei    

A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvodánk udvarán, ahol megfelelő tér, és mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésünkre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenység és az ahhoz szükséges eszközök mindig a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, a csoportok összetételéhez alkalmazkodik. A téli hideg időben a testneveléshez megfelelő helyet és eszközrendszert biztosít számunkra a TORNASZOBA, amely az épület végében lett kialakítva.

64



3-4 éves korban        

A természetes mozgásokra, a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. (futás, ugrás,- dobás,- labda,- támasz-gyakorlatok, a talajtorna elemei is megjelennek) Nagyon fontosak ebben az életkorban az egyensúly gyakorlatok. Egyszerű kezelésű kézi szert használunk (babzsák, labda, kendő, henger, tornabot) Ügyelünk a gyermekek megfelelő terhelésére. A mozgásos játékok alkalmazkodnak a gyermekek életkorához. A kötött testnevelési foglalkozásokra a kicsiknél hetenként egyszer, októbertől kezdve kerül sor. Időtartamuk kezdetben 8-10 perc, s ez fokozatosan növekszik 15 percre. A foglalkozások középpontjában mindig egy főgyakorlat és a hozzá választott játék áll. Az esetleges hibákat a helyesen végzett gyakorlat kiemelésével javítjuk.

4-5 éves korban    

A gyermekek mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Lényeges, hogy az irányított mozgásos játékokban jelennek meg. Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, a szemlábkoordináció differenciálása. Tervezünk lábboltozatot erősítő, speciális járás és gimnasztikai feladatokat.

5-6-7 éves korban            

Mozgásuk már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt helyezünk ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság, mozgás közben történő fejlesztésére, a finommotorika alakítására, és a szabályjáték gyakorlati alkalmazására. Tervezünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. (láb és tartásjavító gyakorlatok) Különféle kézi szereket használunk: különböző méretű botokat, labdákat, szalagokat, kendőket, karikát, stb. Végzünk néhány lépéses nekifutással magas-és távolugrást. Játszunk dobásgyakorlatokat. Vezetjük a labdát különböző technikával. Páros gyakorlatokat végzünk. A támaszgyakorlatok közül gyakoroljuk: pók, -rákjárás, talicskázás, stb. Egyensúlyozunk padon. Szervezünk „zenés-mozgásos perceket”, ahol a gyerekek zenére mozoghatnak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát gimnasztikai elemekből építjük fel: kartartások, testhelyzetek, kar, törzs, térd és lábmozgások, különböző irányú járásgyakorlatok. A mindennapi mozgás állhat csak játékból is. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyerekek mozgásszükségleteinek kielégítését. A testnevelés foglalkozást csoportbontással szervezzük, heti 2 alkalommal gyermekcsoportonként. Mindennapi tornát 2x szervezünk, délelőtt és délután.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén  

Szeretnek mozogni, kitartó a mozgásos játékban. Mozgásuk harmonikus, összerendezett. Kialakult a nagymozgásuk. 65



   

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Tudnak néhány mozgásos játékot (futójátékot) irányítás nélkül játszani. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végeznek. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.

    

Tudnak helyesen labdát vezetni. Tudnak egykezes felsődobással célba dobni. Tudnak rollerozni, kerékpározni. Szabályokat betartják, és kitartóak a különböző versenyjátékokban. Tudnak természetes járással irányváltoztatással, csigavonalban, nyolcas vonalban járni. Ismerik a lábujjon, sarkon, külső lábélen járást. Képesek változó ütemben, gyors futással állórajtból irányváltoztatással futni. Tudnak helyben, illetve járás-futás közben irányváltoztatással futni.

 

10. 6 A külső világ tevékeny megismerése Cél  

A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti,- emberi,- tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér-és síkbeli szemléletének alakítása.

Feladata   

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek értelmi, kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.

A fejlesztés tartalma        

A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg. Nem elég a kapcsolat, hanem a viszony minősége is fontos tényező. A környezet az öröklés mellett a fejlődés egyik potenciális (lehetséges) forrása. Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas, és természeti környezetével való kapcsolatát. Az óvodai nevelés során a családi nevelésre támaszkodunk, és szoros együttműködésre törekszünk. Munkánk során a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva nyújtunk új ismereteket, a gyermeket körülvevő közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetből, illetve a meglévőket mélyítjük, rendezzük. Építünk a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi, megismerési vágyára. Feladatunk, hogy a gyermekek számára ehhez a tevékenységhez biztosítsuk a feltételeket. (spontán, vagy szervezett formában.) A gyermekek mindig az életkoruknak megfelelő szinten szerezzenek minél több tapasztalatot (mozgás és érzékszervi) tevékenységeken keresztül, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Így alakulnak ki a gyermekekben a kulturált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok.

66



A felnőtt minta modell értéke elengedhetetlen, tehát az óvónő is szeresse a környezetét, legyen érdeklődő, kíváncsi, nyitott, lelkes, és felkészült.

Fejlesztési célok         

A külső világ tevékeny megismertetése. (természeti és társadalmi környezet) Olyan tapasztalatokat szerezzenek a gyermekek, melyek életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást, tájékozódást tesz lehetővé környezetükben. Megfigyelőképességük, képzeletük, gondolkodásuk, emlékezetük fejlesztése. A szülőföldhöz, szűkebb környezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. Nyelvi kifejezőképességük fejlesztése. A gyermekek a környezetükből szerzett ismereteiket játékukban is használják fel. Bármely téma feldolgozása során érvényesüljön a: mozgás, testséma,(saját testük ismerete), percepció, (érzékelés), verbális,(szóbeli) fejlesztés. Hangsúlyt kap a tevékenykedés és a megismerés. (megfigyelés, kísérlet, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás, mérés, stb.) A környezet megismerésére nevelés témakörei nem mereven behatároltak, így szinte kínálják a valóság megtapasztalását, a játékos cselekedtetésnek a lehetőségét.

A fejlesztés feladata     

A környezet megismertetése.(tapasztalatok, ismeretek gyarapítása) Közvetlen módon is találkozzon a gyermek a környezetvédelemmel. (csoportszobában –élősarok, udvaron-vegyen részt a munkában.) Kirándulások, séták szervezése. A tapasztalatszerzés több módját is alkalmazzuk.(alkalmi és folyamatos megfigyelés) Segítjük a szülőket abban, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát.(családi kirándulás, nyaralás)

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 éves korban       

Az óvoda elfogadása, megszerettetése során megismerkedik az óvodai környezettel. (udvar, óvoda helységei, játékszerek, felnőttek, stb.) Beszélgetünk a családról.(családtagok, fényképek, stb.) Ismerkedünk a testünkkel, (végtagok, érzékszervek funkciói) az orvos gyógyító munkája. Séták során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, megfigyeljük az utcán közlekedő járműveket. Megfigyeljük az évszakokat. (főbb jellemzőit, szépségét, színeit, jelenségeit, növényeit, az időjárást, az öltözködésünket). Gyűjtünk: terméseket, leveleket, kavicsokat, évszakra jellemző képeket, stb. A gyermekek tapasztalatot szereznek: 2-3 gyümölcsről, virágról, zöldségféléről, állatról. Környezetük színeit megnevezik (alapszínek), megismerjük az óvoda utcáját, az üzleteket, intézményeket.

67



4-5 éves korban               

A tapasztalat és élményszerző sétákat az óvoda közvetlen környezetében szervezzük meg. Törekszünk a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Gyönyörködünk az évszakok növényeiben, keressük az összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Gyűjtünk terméseket, azokat hasznosítjuk. Az élősarokban rügyeztetünk, csíráztatunk, hajtatunk növényeket. Készítünk albumot az évszakokról. Ellátogatunk a község intézményeibe. Séta közben megbeszéljük és gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerkedünk a teher és személyszállító járművekkel, a háziállatokkal, madarakkal, bogarakkal. Beszélgetünk a családról, már szerephelyzeteket is teremtünk. Tudatosítjuk testünk védelmének, ápolásának fontosságát. Az időjárás és öltözködés összefüggéseiről tapasztalatokat szereznek a gyerekek. Keresünk ok-okozati összefüggéseket. Egyre több élőlénnyel ismerkednek meg. Újabb színeket fedezünk fel környezetünkben.

5-6-7 éves korban               

Különböző szerephelyzeteket teremtve rögtönöznek játékokat a családról.(családtagok feladatai, gyermeknevelés, nagyszülők). Személyes adataik ismerete, szüleik foglalkozása, megjelenítése. Megfigyelik az óvoda dolgozóinak a munkáját is. Részletesebben megismerkednek az emberi testtel. Az óvoda környékén biztonsággal tájékozódnak és közlekednek. Figyeljük az évszakok szépségeit, a színek árnyalatát, a növények fejlődését. Az élősarok növényeinek fejlődését figyelemmel kísérik, gazdagítják gyűjteményeikkel, vágott virággal stb. Kísérletet végeznek pld: a hóval, a növények életfeltételeiről tapasztalatot szereznek. Megismerkednek 1-2 gyógyfűvel, mezei virággal, vadon termő ismertebb növényekkel. Télen közreműködnek a madárvédelemben. (magvat gyűjtenek, feltölti a madáretetőket) Megismerik az óvoda tágabb környezetét.(kerékpártúra ősszel és tavasszal.) Megismerik a szárazföldi, légi, vízi közlekedés eszközeit. Megismerünk néhány háziállatot közvetlen környezetében. Megfigyeljük tulajdonságait, táplálékát, hasznát, összehasonlítjuk életmódjukat. A vadállatokat és az egzotikus állatokat is egyre jobban megismerik Megfigyelik az évszakokat, napszakokat, az idő mértékegységeit. Figyelemmel kísérik az állatok, növények fejlődését. Tapasztalataikat, ismereteiket témakörhöz kapcsoltan rendszerezik. Iskolások leszünk! (készülnek az iskolai életre.)

68



A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása        

A gyermekek fejlesztése esetenként frontális, de gyakrabban mikrocsoportos formában történik, közvetlen tapasztalat -és élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Az ismereteket a témák lezárásakor rendszerezzük. Az óvónő hetente egy környezeti téma megfigyelését tervezi. A mikrocsoportos megfigyelések lehetőséget adnak a gyermek-óvónő személyes beszélgetéseire. Több időnk van az egyes gyerekre odafigyelni, alaposabban megismerni, kérdéseire válaszolni. Az élmények, megfigyelési tapasztalatok egyeztetésére, ismeretek rendszerezésére a gyűjtemények megnézegetésére, az évszak albumok összeállítására a teremben kerül sor. A nagyobbak félnapos élményszerző túrán vesznek részt. A közös óvodai kirándulást általában tavaszra szervezzük.(távolabb, autóbusszal utazunk)

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen ismeretszerzés során. 

  

A mikrocsoportos szervezeti forma kiválóan segíti a gyerekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését (kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés, stb.) Lehetőség nyílik a tapasztalataik közlésére, a látottak folyamatos elbeszélésére. A gyermekek kifejezik gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket, értelmes, összefüggő beszéddel. Az élmények egyeztetésére a beszélgető percekben a gyűjtemények rendezgetése közben nyílik lehetőség.

Képességfejlesztés            



A természethez való pozitív érzelmi viszony fejlesztése. Beszédkultúra fejlesztése Érzékszervi működés fejlesztése Figyelem fejlesztése Helyi néphagyományok, szokások megismerése, elsajátítása Koncentrált figyelem fejlesztése Közösségi érzés fejlesztése Szülőföld, emberek, hazai táj szeretetére nevelés Szókincsbővítés Tapintásos érzékelés fejlesztése Tárgyi kultúra értékeinek szeretete, védelme Verbális fejlesztés o formák felismerése o idő érzékeltetése o testrészek neve o színek Vizuális memória fejlesztése 69



Eszközök 

labda, jelek, időszalag, fényképek, lottó kártya, puzzle, „családjáték”kártya, babaruha, öltöztető baba, saját ruha, tükör, társasjáték, babaszoba játékai, érzékelő játékok munka és feladatlapok, társasjáték, puzzle, magnó, mátrix játék, könyvek, mérőedények, nagyító, mikroszkóp, rovargyűjtő doboz, határozó könyvek, szűrő, stb.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére        

A természetes környezethez való viszonyulását pozitív attitűd jellemzi. Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat. Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvásához szükséges magatartási formákkal és szokásokkal. Képes a természeti változások ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, annak verbális megfogalmazására. Ismeri az évszakokat, hónapokat, napokat, napszakokat. Képes a cselekvések időbeli sorba rendezésére. Tudja saját és családtagjai nevét, munkahelyét, lakcímét. Képes gyűjtőfogalmak meghatározására.

10. 7 Matematika Cél „Jót és jól játszani”    

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jussanak. Szűkebb és tágabb környezetükben, térben, síkban és időben jól tájékozódjanak. Legyenek képesek matematikai műveletek végzésére, ennek verbális megfogalmazására. Legyen igényük a próbálkozásra, kísérletező tapogatózásra.

Feladat   

Olyan szituációk létrehozása, amelyek lehetővé teszik az érdeklődésen, természetes tapasztalatszerzésen alapuló egyéni képességek fejlesztését. Cselekvéses tanulás keretén belül matematikai műveletek gyakorlása. A gyakorláshoz megfelelő minőségű és mennyiségű eszközök biztosítása.

Szervezeti forma   

A tapasztalatszerzés mikrocsoportban csoportbontással történik. Vannak azonban olyan alkalmak, amikor a csoport együtt megy el, pl. vonaton való utazás, kirándulás. Az élmények egyeztetése, rendszerezése a közös napi tevékenységekben történik. A matematikai ismeretek egy része kötetlen formában, illetve az 5-6-7 éves gyermekek számára mikrocsoportban kötelező jelleggel történik. A fejlesztés során munkalapokat, feladatlapokat egyénre szóló feladatokat is tervezünk.

70



A fejlesztés tartalma             

A környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseire épülő foglalkozások az óvodáskor közepe táján, 4 éves korban kezdődnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előtte nincsenek ilyen jellegű feladataink. Már az óvodába kerülés kezdetén is nyújtunk a gyermekeknek ilyen irányú ismereteket, hiszen matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, így szinte természetes módon ismerkednek meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később egy részük beépül a beszédükbe. A pedagógus feladata az, hogy figyelje a gyermekeket, megismerje érdeklődésüket, képességeiket. Tapasztalataira alapozva előkészíti és megtervezi a következő időszak egyénre és csoportra szabott fejlesztését. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, szervezett tanulás keretében, amely játékos cselekvést, tevékenykedést, tapasztalatszerzést jelent. A gyerekek cselekvő résztvevők, aktív partnerek. Gyakori az: egyéni, a páros, a mikrocsoportos foglalkoztatási forma. Igyekszünk minél több matematikai jellegű problémahelyzetet teremteni, hiszen így tudjuk legjobban aktivizálni a gyerekeket a logikus gondolkodásra. A gyerekek saját logikájuk szerint gondolkodnak, átélik a felfedezés örömét. A sikerélmény ébren tartja érdeklődésüket, s fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő, megoldó képességük és kitartásuk. Törekszünk a problémák egyértelmű, tömör megfogalmazására. Eszközként környezetünk tárgyait, a gyerekek által gyűjtött, pld: terméseket (gesztenye, stb.), gyakran alkalmazzuk. Az aktív mozgással járó, és az asztalhoz kötött tevékenységeket, feladatmegoldásokat, váltakozva alkalmazzuk, hogy a gyermekek pihenjenek. Célunk, hogy minden gyermek elsajátítsa az életkorának, fejlettségszintjének megfelelő ismereteket. Ezt kötetlen formában, játékosan, aktív cselekvőként tehetik.

4-5 éves korban       

Tárgyakat, személyeket összehasonlítunk tulajdonságaik szerint, osztályozzuk ezeket. Halmazokat hozunk létre megadott tulajdonság alapján. Számlálunk, megadott mennyiségeket hozunk létre. Szétválogatjuk a tárgyakat (színük, méretük, alakjuk szerint) megadott tulajdonság alapján. Egyszerű ritmikus sorokat alakítunk ki (2 elem) megadott szabály alapján sorba rendezünk. Összehasonlítunk halmazokat, mennyiségeket. Relációs fogalmakkal ismerkedünk. Megfigyeléseket végzünk a tükörrel. Méréseket alkalmazunk a méretek megállapításához. Egyszerű tér-és síkmértani formákat ismerünk meg.

5-6-7 éves korban   

Az eddigi tapasztalatokra építve, halmazokat hozunk létre, bontjuk, majd egyesítjük azokat. Ismerkedünk a sorszámlálással. Számlépcsőt alakítunk ki. Bonyolultabb sorbarendezéseket végzünk. 71

„Gyermekeink mosolyáért”         


Tájékozódunk a síkban és a térben, használjuk a névutókat. Tudatosítjuk a több-kevesebb, ugyanannyi fogalompárokat, gyakorlati tapasztalatokat szereznek ezekről. (kiegészítés, párosítás, bontás). Különféle méréseket végzünk: magasság, szélesség, hosszúság, térfogat, súly, stb. Matematikai tapasztalataikat verbálisan kifejezik a gyerekek.(rövidebb, hosszabb, stb.) További sík és -térmértani formát ismernek meg. Építenek alkotásokat szabadon és másolással, valamint megadott feltételek alapján. Megismernek különböző vonalakat: hullám, cikk-cakk, nyitott és zárt stb. Tevékenykednek a tükörrel. (szimmetria) Egyszerű formákat lemásolnak.

Tehetséggondozás       

Számképek ismerete Bontás – pótlás műveletének kiterjesztése nagyobb számkörben (10 vagy 10-es átlépéssel) Geometriai alakzatok felismerése megnevezése (speciális tulajdonságaik) Kombinatorikai feladatok Vizuomotoros, grafomotoros készségek fejlesztése Mátrixok Kettesével – hármasával való számolás

Eszközök 

Csoportszoba játékai, MINIMAT eszközök, LOGIKAI játék elemei, termések.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére            

A gyermek képes arra, hogy az óvodapedagógus kérdéseit megértse, utasításait kövesse. Matematikai jellegű problémákról gondolatait szabadon elmondja, egymás állításainak igazságát megítéli, esetenként javítja tévedését. Képes tulajdonságok szerinti válogatások folytatására, sorba rendezésére. Érti és helyesen használja az összehasonlítást kifejező szavakat. Össze tud mérni két halmazt párosítással az elemek színétől, méretétől elrendezésétől elvonatkoztatva is. Elő tud állítani különféle elemekből bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tud számlálni 10-20-as számkörben. A térben és síkban jól tud tájékozódni, kialakul oldalisága. Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, felismerni. Képes az időbeli relációk felismerésére. A tevékenységeknél érvényesíti problémamegoldó képességét.

10. 8 Munka Cél 

Az egyes munkafolyamatok megismertetése.

72



Olyan készségek, képességek és tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kötelességük teljesítését.

Feladat    

 





Különböző típusú munka jellegű tevékenységek szervezése, azok feltételeinek biztosítása. A munka jellegű, játékos tevékenységek során annak megtapasztaltatása, hogy az ember folyamatosan alakíthatja, kellemesebbé teheti környezetét. A gyermekek önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése Az önkiszolgálás során a gyermekeket folyamatosan szoktatjuk az önálló, öntevékeny, önkiszolgáló munkára, ahol egyéni fejlettségüknek megfelelő feladatokat bízunk rájuk. A felnőtt segítségével ismertetjük meg a testápolás, öltözködés, a kulturált étkezés szokásait, mely az egészséges életmódjuk kialakítását segíti elő. A csoportért végzett munka minden gyermekre kiterjedő alakító tevékenység, mely a hasznosságon túl esztétikai értékeket is képvisel. Az alkalomszerű munkák és megbízások az ünnepek előtti készülődést, a takarítást, teremrendezést, a csoportszoba együttes díszítését foglalja magába. Heti egy alkalommal zöldség, illetve gyümölcssalátát készítünk. A saját termésű és otthonról hozott gyümölcsöket befőzzük, savanyúságot készítünk. Alkalmanként /karácsony, anyák napja/ a gyermekekkel együtt készítjük el a vendégváró süteményeket. A környezetgondozás magába foglalja az élősarok, a szobanövények gondozását, illetve az állatvédelmet – télen a madáretető kihelyezését, folyamatos feltöltését. A munka jellegű tevékenységekhez megfelelő méretű eszközöket biztosítunk a gyermekeknek. Megteremtjük a biztonsági feltételeket /eszközök rendeltetésszerű használatával/ a balesetek, sérülések megelőzése érdekében. A napi segítők munkáját a gyermekek fejlettségétől függően vezetjük be, és fokozatosan bővítjük. Ide tartozik a terítés, a teremrendezés, az udvar rendbetartása, segítés társaknak és a felnőtteknek. A napi segítők kiválasztásánál lehetőség szerint minden gyermek, sorra kerülésére ügyelünk.

3-4 éves korban Önkiszolgálás 

Felnőtt segítségével ismerik meg a testápolás, öltözködés, a kulturált étkezés szokásait, mely az egészséges életmódjuk kialakítását segíti elő.

Közösségért végzett munka  

Apróbb megbízatásokat bíztatásra, segítséggel végeznek. Érdekeltté válnak apró feladatok, megbízások segítséggel történő végzésére.

4-5 éves korban Önkiszolgálás 

Kis segítséggel gyakorolja az öltözködést megfelelő sorrendben, a kulturált étkezés szokásait és a tisztálkodás műveleteit. 73



Közösségért végzett munka  

Önként, de segítséggel végeznek munka jellegű tevékenységeket. Egyéni fejlettségüknek megfelelő módon vállalnak megbízatásokat kontrolált helyzetben.

5-6-7 éves korban Önkiszolgálás 

Személyével kapcsolatos teendőket önállóan végzi, segít önmagán.

Közösségért végzett munka  Önként és megbízhatóan végeznek munkát. Igényesek környezetük rendjére, részt vesznek annak fenntartásában szebbé tételében.  Önként, örömmel végez minden olyan munkát, ahol erejéhez mérten tud segíteni.  Kialakul feladattudata, munkavégzése kitartó. A fejlődés várható eredménye  Igényesek környezetük rendjére, részt vesznek annak fenntartásában szebbé tételében.  Örömmel végez minden olyan munkát, ahol erejéhez mérten tud segíteni.  Személyével kapcsolatos teendőket önállóan végzi, segít, önmagán és a kisebbeken.  Kialakul feladattudata, munkavégzése kitartó.

74



11. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család 

               

Az óvoda és a család kapcsolatában legfontosabb kapocs a gyermek. Az ő érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A szülő, amikor ránk bízza gyermekét, bizalmat ad nekünk, s mi magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns kapcsolattartással törekszünk ennek megfelelni. Feladatunk: a családok megismerése, nevelési szokások elő-ítéletmentes feltárása. A beszoktatási idő hosszúságát és módját (anyával, apával, nagyszülővel) az egyéni szükségletekhez, igényekhez igazítjuk. A családot nevelőpartnerként kezeljük, s mint az óvodás korosztályt nevelő szakemberek, ismereteinek egy részét közérthető formában osztjuk meg a szülőkkel. A napi találkozások alkalmával a gyerekek, a neveléssel és aktuális feladatokkal kapcsolatos legfontosabb, halaszthatatlan információkat beszéljük meg a szülőkkel. Az egyes gyermekekkel kapcsolatos (testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére mutató) megbeszélésekre egyeztetett időpontban, bármelyik fél igénye alapján teremtünk alkalmat. (egyéni megbeszélések). Az óvodai évek alatt legalább egyszer ellátogatunk minden családhoz. (Célszerű óvodába lépés előtt.) A nevelési év során legalább háromszor tartunk szülői értekezletet, amikor az intézmény aktuális feladataival kapcsolatos nevelési témákat beszéljük meg. Tájékoztatjuk a szülőket az eltelt időszakról. A szülők igényeihez igazodva megszervezzük a „Szülők Iskolája” ismereterjesztő előadást. (pedagógiai, pszichés, egészségügyi problémák, témák) Igény szerint, külső előadó segítségét kérjük. A szülőknek a nevelési év során (előre egyeztetett időpontban, az óvodai nevelőmunka zavarása nélkül), lehetőséget biztosítunk arra, hogy gyermekük óvodai tevékenységét, magatartását megfigyelhessék.(Nyílt nap) Évente egy alkalommal szervezünk „Család-óvoda” kirándulást a csoportoknak. A szép természeti környezet megismerése mellett elmélyülhet a kapcsolat a szülőkkel. Óvodánkban a szülők közösségét a „Szülői Munkaközösség „tagjai képviselik.(Szülői választmány). Működésüket, jogaik érvényesítését a törvénynek megfelelően biztosítjuk. Az éves munkaterv alapján működünk együtt.

Az együttműködés tartalmi formái Gyermek – szülő – pedagógus közös programjai Kapcsolattartás formája Beiratkozás



Cél, tartalom



Munkaforma

  

anamnézis felvétel ismerkedés az óvodával az óvoda programjának



egyéni beszélgetés

75




Családlátogatás


 



Óvodakezdés

   



Nyílt napok

   



Családi sport rendezvények

  





megismertetése gyermek életkörülményeinek megismerése szülők szemléletmódjának megismerése

 

ismerkedés az óvoda szokásrendszerével szülő-gyermek kapcsolatának megismerése kölcsönös bizalomépítés „fájdalommentes” elválás biztosítása Közös óvoda udvarrendezés szülőgyermek- óvónő- dajka Közös Mikulás délután- együtt a szülővel Közös téltemetés, kiszebáb égetés Anyanap, anyák napja

 

közös játék közös tevékenykedés a szülővel, gyermekkel



Közösen átélt élményekkel felszabadult szülőgyermek viszony

életmódkultúra alakítása a közösségi szellem erősítése az egészséges szemléletének alakítása



- csoportokon belüli, óvodán belüli, intézményi szintű vetélkedések növények ültetése közös beszélgetés

ápolása, életmód

Egy gyermek, egy szülő, egy virág akció

 

közös természetszépítés közös munkálkodás



Ünnepek, rendezvények



az ünnepek és előkészületek közös megszervezésével, lebonyolításával az óvoda-család kapcsolatának mélyítése vidám hagyományápolás

 



egyéni beszélgetés játék a gyermekkel



szervezés közös ünneplés vidám vetélkedés közös tánc

Kapcsolattartásunk a fenntartóval folyamatos és együttműködő. Az óvoda és az iskola   

Az együttműködő kapcsolattartás alapot képez a gyerekek zavartalan iskolakezdéséhez, elősegíti azt. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. A kapcsolattartás formái: kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék, 76



tájékoztatások a gyerekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségek, értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, továbbképzések, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés.

Az óvoda és a Közművelődési Intézmény    

Településünkön könyvtár működik. A nagycsoportosoknak szervezett foglalkozás keretében lehetőség nyílik ismereteik bővítésére a könyvek révén. Kölcsönzünk könyveket, zenei és mese kazettákat. (olvasóvá nevelés). A Művelődési Ház biztosít helyet egyes rendezvényeinknek. Az általuk szervezett gyermekelőadásokon részt veszünk. Kapcsolatot tartunk fenn a környező települések (Tarnaméra, Heves) Művelődési Házaival. Lehetőségeink szerint részt veszünk rendezvényeiken.

Az óvoda egyéb kapcsolatai          

Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények (Heves Megyei Pedagógiai Intézet) Nevelési Tanácsadó (Heves) Gyógypedagógiai Szakszolgálat (Eger) Egészségügyi szakszolgálat (védőnő, orvos) Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat A „Boconád Ifjúságért” alapítvány kuratóriuma Egyéni vállalkozók A helyi ”Őszirózsa Nyugdíjas Klub” Látogatás: Sakk Múzeum, Rendőr Múzeum, Háziipari Szövetkezet, stb.

77



12. AZ INTÉZMÉNY SAJÁTOS FELADATAI 12.1 Gyermekvédelmi feladatok  A gyermekek joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék őket, óvodai életrendjüket életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítsák.  A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.  A családi ház feladata: a gyermekek egészséges fejlődéséhez a feltételek maximális biztosítása. Az óvodapedagógusnak tevékenysége során feladata, hogy a gyermekek fejlődését figyelemmel kísérje, segítse, közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg.  A gyermekvédelem célja: probléma megelőzés (prevenció), és problémakezelés. Az óvodapedagógus feladata   

A problémák megszüntetése, vagy azok súlyosbodásának, halmozódásának megakadályozása. A rászoruló gyermek (csoport) speciális szükségleteire való optimális reagálás. Például: fogyatékos, (érzékszervi vagy mozgássérült), nehezen szocializálható, (neurotikus, pszichotikus, antiszociális fejlődés), beteg, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett elhanyagolt, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, kiemelkedő képességű gyermekek.

A szükségletek lehetnek          

Nevelési-oktatási Mentálhigiénés Szociális (csonka család, stb.) Egészségügyi (cukorbeteg, stb.) A veszélyeztetettség olyan: magatartás, mulasztás, vagy körülmény, (lakás, életmód, anyagiak) következtében kialakult állapot, amely a gyermek: testi: táplálkozás, gondozás, orvosi ellátás, stb. értelmi: ingerszegény környezet, stb. érzelmi: elhanyagolás erkölcsi: bűnöző életmód, agresszió fejlődését gátolja, (akadályozza).

Veszélyeztetett gyermek: akinek a személyiségét nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás, amely lehet:     

az „én fejlődésben”, szocializációban, magatartásban, erkölcsi magatartásban értékorientációkban (családi értékek) igényszintben megjelenő.

78



Az aktivitás vonatkozásában, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok    

csökkent teljesítő képesség, kriminális és neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, a gyermek személyiségét negatívan befolyásoló jelenség. A „fenyegetettség” állapota a károsodás lehetőségére utal.

Feladatunk                        

Felismerjük a problémát, Keressük az okokat, nyújtsunk segítséget, ill. Jelezzük a problémát szakembernek. A kedvezőtlen szociális, gazdasági hatások miatt egyre több családban érzékelhetőek problémák. Növekszik a feszültségi szint és csökken a feszültségtűrő képesség. A fentiek káros hatása megjelenik az óvodában, a gyermekek teljesítmény, viselkedés és kapcsolatzavarainak formájában. Az óvoda a gyermekvédelem jelzőrendszere, hiszen a gyermekek problémáiról (éhség, agresszió, szorongás, stb.), naponta jelzést kapunk. Óvodánkban feladatunk felderíteni a gyermekek fejlődését veszélyeztető tényezőket és pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. A felmerülő tünetek alapján a megsegítésre szoruló gyermekek, családok kiszűrhetőek. A sajátos nevelési igény biztosítása fontos feladatunk, a speciális szakemberekkel együttműködve. A rászoruló gyermekek gondozásához, neveléséhez és szociális beilleszkedéséhez komplex, differenciált ellátást kell biztosítani. A gyermekek életkörülményeit, a családok helyzetének jellemzőit évenként áttekintjük. A gyermekvédelmi felelős kimutatást készít a megsegítésre szoruló családokról. Az éves munkatervében lefekteti aktuális feladatait. A családokat meglátogatjuk otthonukban, együttműködő kapcsolat épült ki közöttünk. A családlátogatáson tapasztaltakról az óvodapedagógusok feljegyzést készítenek a gyermek személyiség lapján. Szükség esetén környezettanulmányt írunk. Figyelemmel kísérjük a családok életét, segítjük a felmerülő problémák megoldását. A gyermekek visszajelzéseit családjukról nyomon követjük. Negatív tapasztalat esetén (A szülő nem gondozza megfelelően, felügyelet nélkül hagyja rendszeresen, bántalmazza, szeretet és megértés nélkül bánik vele, fejlődéséhez a feltételeket nem biztosítja stb.) a szülővel a kapcsolatot felvesszük, jelzünk felé. Szükség esetén meglátogatjuk újra a családot. Hivatkozunk szülői feladataira. Igyekszünk felébreszteni felelősségtudatát. A változásokat, javulást illetve romlást figyelemmel kísérjük A nevelőtestület tapasztalatait évenként egyeztetjük, illetve aktualitás alapján. A szülőkkel szülői értekezleten ismertetjük: „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. Törvény” rájuk vonatkozó jogszabály paragrafusait.(II. fejezet) Alapvető jogok és kötelességek.

79





Amennyiben a gyermek fejlődésére negatívan ható körülményt tapasztalunk, jelezzük a gyermekvédelmi felelősnek, aki megteszi a szükséges jelzéseket.(gyermekjóléti szolgálat, jegyző, védőnő, orvos, Nevelési Tanácsadó, Gyámhivatal). A hátrányos helyzet jellegétől függően, igénybe vesszük a Gyógypedagógiai Szakszolgálat segítségét is. A szakmai kapcsolatot az óvodavezető tartja fenn.

A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok        

Nevelési hiányosságok Erkölcstelen családi környezet Italozó szülők Bűnöző családi helyzet Kedvezőtlen lakásviszonyok Egészségügyi okok Anyagi okok Megromlott családi kapcsolat stb.

Hátrányos helyzet lehet:   

Magatartásbeli problémák Testi fogyatékosság Elhanyagoló, következetlen nevelés, stb.

12. 2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését szolgáló intézkedések Cél    

Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek részére. Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése. A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.


A HH/HHH gyermekek teljes körű beóvodázásával biztosítani az esélyegyenlőséget. A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a szegregációmentességet. Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve. Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel. 80



Személyi feltételek    

óvodapedagógusok gyermekvédelmi felelős gyógypedagógus dajka.

Tárgyi feltételek    

A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik. egyéni fejlesztéshez képességfejlesztő játékok, vizuális eszközök, mozgásfejlesztést segítő eszközök, finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok.

Pedagógiai munkánk kiemelt területei                    

Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés készítése (részletes anamnézis) lehetőleg családlátogatás alkalmával. Egészséges életmódra nevelés. Egészségtudat kialakítása, táplálkozási szokások alakítása, mozgásra nevelés. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés. Az intézményes nevelésbe való illeszkedés elősegítése, bizalom-, elfogadás-, együttműködés érvényesítése. Kommunikációs nevelés, szókincs-, nyelvi kifejezőkészség-, beszédértés-, beszédészlelés fejlesztése Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása. Környezettudatos magatartás alakítása pozitív minta alapján, differenciálás, kooperatív tanulási technikák egyéni fejlesztés, szülőkkel való megújuló partneri kapcsolatok.

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 

Feladat



Felelős



Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek testi fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szakorvosi vizsgálatok – fogászat, szemészet,



intézményvezető

81


 




ortopédia -) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel közös programok – pl. egészségnap – szervezése Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulásokon való részvétel és rendezvények látogatásának biztosítása) Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttműködés (a rászorulók segítése a természetbeni és pénzbeli juttatásokhoz)



Csoportos óvodapedagógusok



Gyermekvédelmi felelős



Gyermekvédelmi felelős

Együttműködés a szülőkkel             

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek egyénre szabott beilleszkedésének biztosítása Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, gyermekmunkák bemutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a napi tevékenységek során Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása Szülői közösségek kialakítása Rendezvények szervezése pl. őszi programok, adventi előkészületek, farsang, évzáró, anyák napja, stb. A partneri igény- elégedettségmérés eredményei alapján a szülői igények kiszolgálása a törvényi és a pénzügyi lehetőségek függvényében.

Együttműködés az óvodán kívüli szervezetekkel 

Szervezet



Együttműködési lehetőségek



Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat Védőnői hálózat



Szülők támogatása, erőforrásaik feltárása



A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás

Szakmai szolgáltatók Nevelési Tanácsadó



Konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások megtervezése, biztosítása





–

82



Elvárt eredmény     

Megtörténik az intézmény körzetéhez tartozó HH/HHH gyermekek teljes körű beóvodázása Csökken az igazolatlan hiányzások száma Csökken a HHH gyermekek körében az SNI minősítés A HH/HHH gyermekek egyéni eredményei – a mérések alapján – 10%-nál nagyobb mértékben nem maradnak el a csoport átlagtól. A HHH gyermekek megfelelő időben, normál tantervű iskolában kezdhetik meg tanulmányaikat

12. 3 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése 12. 3. 1 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza meg az óvoda feladatát e területen.



A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését segítjük a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés során.



A sérült és az ép gyermekek kölcsönös tapasztalatai egymásról, közös tevékenységeik, együttes élményeik azt valószínűsítik, hogy később is elfogadóak, igény szerint segítőkészek lesznek egymás iránt.



A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, együttműködésének érzelmi életének fejlesztése, integrált óvodai csoportok keretén belül. A gyermekben rejlő tanulási potenciálok kihasználásával a problémamegoldó képességre nevelés. A sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztése, a gyermekek életminőségének javítása. A sérült funkciók pozitív irányba történő fejlesztése, a sikeres, kudarctól mentes iskolai pályafutás kezdése érdekében.

Cél

  

Feladat 

 

A sajátos nevelési igényből eredő speciális fejlesztő tevékenységek megszervezése (mozgásterápia, vizuális-, akusztikus-, taktilis észlelés, értelmi képességek fejlesztése, beszéd- és nyelvi képesség fejlesztése, megismerő folyamatok kialakítása, önállóság, szokások elsajátításának gyakoroltatása. A napi életritmusba a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sérültek felzárkóztatását segítik elő. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztése, illetve a képességeket- és készségeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése, szakemberek segítségével. 83



Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással képességfejlesztés, a hiányosan működő képességek kialakítása, fejlesztése, esetleg korrekciója valamennyi területen. Interperszonális kapcsolatok alakítása. Olyan modell nyújtása, amely pozitív irányba befolyásolja a sérült gyermekek fejlődését. Mindezekkel a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése.

Az integrált nevelés feltételei            



Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény, alapító okiratában. A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel. (Értelmi elmaradás, részképesség zavar, beszéd fogyatékosság esetében – Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság – Eger) (Mozgásfogyatékosság esetében – Mozgásvizsgáló Országos Rehabilitációs és Szakértő Bizottság – Budapest) Az ép és sérült gyermekek szüleinek bevonása történjen meg. Csoporton belül a sérült gyermekek más-más fogyatékossági csoportba kell, hogy tartozzanak Tanügy igazgatási dokumentumok Egyéni fejlődési lap/ Tü.356 / Fejlesztési terv A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás-szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe.

Kiemelt feladat        

A mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az életkornak megfelelő tapasztalatszerzés biztosítása, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés, biztosítani a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. fejlesztése. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövik.

84



A fejlesztés, nevelés során az óvodai nevelés valamennyi területét figyelembe vesszük.

Mozgásfejlesztés                 

Az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. Hangsúlyt kap a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használatának kialakítása. Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. A sérülés függvényében az egészségüggyel való kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában. Játéktevékenység Szükség esetén a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. Nyelvi fejlesztés A gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség esetén sajátos fejlesztési célok kitűzése, esetleg a logopédussal való együttműködés. Éneklés, zenei nevelés Artikulációs problémák, légzésproblémák kezelése, eszközhasználat segítése. Az ének – zene pozitív hatásának kihasználása (pl. a test ellazulásának segítése). Rajzolás, kézügyesség fejlesztése A kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése A finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskorlátozottságon kívül még más – érzékszervi, beszéd- vagy értelmi sérülés – is nehezíti a fejlesztés lehetőségét.

Enyhén értelmi fogyatékos gyermek 

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek nevelése, ellátása intézményünkben a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés során valósul meg.



A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a kiemelt gyógypedagógiai megsegítésről.



85



A fejlesztés célja 

A tankötelezettségi-kor elérésére a megfelelő iskolakészültség biztosítása, amellyel a tanulmányokat normál általános iskolában, a tanulásban akadályozottak tanterve szerint kezdheti meg a gyermek.

Feladat   

a gyermek szükségletei szerint kiemelt gyógypedagógiai megsegítésről történő gondoskodás, a fejlesztés során a gyermek aktuális igényének megfelelő ismeretek, tevékenységformák, módszerek, szervezeti keretek biztosítása, a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlesztése.

Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodáskorban               

Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A nyelvfejlődési és beszédzavarok megnyilvánulásai az anyanyelvi fejlettség alacsony szintje, a beszédértés és észlelés nehézsége, kifejezőkészség nehézsége (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), a beszédszerveződés nehézsége (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengesége, a beszédhangok tiszta ejtésének hiánya, az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavar (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), a verbális tanulás lassú fejlődése. A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképességzavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség, magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését.

A fejlesztés célja  

A beszédfogyatékos gyermekek sokoldalú, prevenciós fejlesztése. A kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.

Feladat 

tudatos és tervszerű fejlesztés, a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés megvalósítása, 86



módszerek célszerű alkalmazása az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételével, a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítő fejlesztése, a gyermek motiválása beszédhibájának leküzdésére, anyanyelvi nevelés a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, speciális terápiák alkalmazása, szakemberek segítségével.

Kiemelt feladat 

Az ismeretszerzés biztosítása sokoldalú tapasztalatszerzéssel, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel.

Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat      

az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk.

Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek 

Az autizmus a szociális, kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének minőségi zavara, amely a személyiségfejlődésnek egészét átható, úgynevezett pervazív zavar.

 

A szocializációs készségek fejlesztése. A kommunikációs készségek fejlesztése.

Cél


Tárgyi, személyi állandóság biztosítása. Megfelelő idő biztosítása a tevékenységek végzésre. Viselkedési szabályok, helyes viselkedési minták, énkép, önismeret, érzelmek kifejezése, önkontroll tanítása. A kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápiája.

A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek 

tanulási,

figyelem-

vagy

A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek 87


  


fejlődését nehezítő – részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

A fejlesztés célja   

Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése Alapvető kognitív készségek, képességek alakítása

Feladat        

A szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A szülővel együttműködve a „különbözőség” korai felismerése, diagnosztizáltatása (amennyiben a probléma az óvodában realizálódik). A teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulásának megelőzése. Megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Egyénre szabott, egyéni ütemben történő fejlesztés kidolgozás, komplex kezelés biztosítása a gyermek fejlődése érdekében. A gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. A gyermekek egyenetlen fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált tevékenységek esetenként felzárkóztatás és tehetséggondozás együttes alkalmazása. A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése.

Személyi feltételek 

Intézményünkben a fejlesztéseket –helyi szakemberek hiányában-utazó gyógypedagógusok és logopédus végzi. Egy óvónő rendelkezik egyéni bánásmód szakvizsgával.

Tárgyi feltételek     

A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik: nagyméretű tükör, egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör, mozgásfejlesztést segítő eszközök, finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok.

88



Az integrált nevelés során elvárt eredmény  

Az integrált nevelés eredményeként a sérült gyermekek váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre, iskolába lépésre. Olyan szemléletformálás, mely a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt biztosítja a „másság” elfogadását, tolerálását.

12. 4 Kiemelten tehetséges gyermekek fejlesztése Cél 

Tehetséges gyermekek gondozása


Támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a tehetség-ígéretek minél korábban felfedezhetők, és kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosított. A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása.

Tartalma   

Integráló tehetséggondozás, mely a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul. Műhelyfoglalkozások vezetése, mely a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére, épít speciális többlet nyújtásával a gyermekek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően. A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése.

89



13. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK MÉRÉSE A csoport előrehaladásának értékelése Cél  

A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendjének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés. A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának – „hozzáadott értékének” meghatározása

Méréseink:     

szociális helyzet mérése (a törvényi előírásoknak megfelelően), készség- és képességszint mérés csoport- és egyéni szinten, tanköteles korú gyermekek szűrése MSSST módszerrel minden év októberében, az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől évenként az iskolába lépésig tart. Difer mérések

Csoport neveltségi szint mérése, értékelése  







A csoport és a gyermekek harmonikus egyensúlyban történő fejlődése, a nevelés hatékonysága párhuzamosan kerül mérésre, értékelésre, figyelembe véve az esetlegesen felmerülő hangsúlybeli eltolódás hátrányos hatását. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan. Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési – fejlesztési tervezése. Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja, amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvodapedagógus munkájának megfigyelésére épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire. A gyermekek értékelése

Intézményi tervezés-, mérés-, értékelés 

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. 90


 


Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesül. Minden óvodapedagógus tudja, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomonkövetése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A rögzített adatokról mindenkor – egyéni fogadóóra keretében – a szülőket tájékoztatjuk, akik aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek a tájékoztatáson, illetve nyilatkoznak egyetértésükről a rögzítettekkel kapcsolatosan.

Az egyéni fejlődést tartalmazó intézményi szintű dokumentumai  

egyéni fejlettségmérő lapok, csoportnapló heti terve.

Egyéni fejlettségmérő lapok            

A konkrét mérés elvégzéséhez hat mérési terület kijelölésére került sor, melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Egészségi állapot Családlátogatáson tapasztalt megfigyelések, beszélgetések a szülővel I. Motoros képességek II. Szociális képességek III. Érzelmi, erkölcsi, akarati képességek IV. Értelmi képességek V. Nyelvi- kommunikációs képességek Speciális segítségnyújtás Minden területhez egyéni fejlesztési terv tartozik Fejlettségi jellemzők óvodáskor végén (értékelés 1-5-ig) Írásbeli értékelés

91



14. AZ ÓVODAI FELVÉTEL ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 14.1 Óvodai felvétel Intézményükbe a gyermekek felvételét a mindenkor érvényes tanügy igazgatási feladatnak megfelelően végezzük. Elsődleges szempontunk, hogy a gyermek betöltse harmadik életévét, ezen túlmenően pedig az alábbi fejlődési mutatókat vesszük figyelembe:  szobatisztaság,  kialakult beszédkészség (legalább beszédértés),  önálló mozgáskészség.  Az óvoda 3 éves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény.  Óvodánkba az új gyermekek beíratása az aktuális nevelési év kezdete előtt, általában április hónapban történik..  Az érintett szülők hirdetőplakáton értesülhetnek a beíratás időpontjáról és az ehhez szükséges okmányok köréről.  Beíratáskor felmérjük a szülő óvodai ellátás iránti igényét.  A szülőt értesítjük gyermeke felvételéről, majd általában június hónapban előzetes tájékoztatót tartunk számukra. (az óvoda elvárásai, házirendünk, csoportok kialakításának elve, óvodai beszoktatás, családlátogatás, a gyermekek fogadásának időpontja)  Figyelemmel kísérjük, hogy minden 5. életévét betöltő gyermek az adott nevelési év szeptember. 1-től tankötelezettségének eleget tegyen.  Az óvodába járási kötelezettség 2014. január 1-jétől a 3. életévüket betöltött gyermekekre is vonatkozik.  A szülő gyermeke felvételét a nevelési évben bármikor kérheti. (a gyermekcsoportok feltöltöttsége mérvadó)  Az új gyermekek fogadása (3 éves) az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. 14.2 Iskolai készültség         

Az adott nevelési évre történő felkészülés során felmérjük a tanköteles gyermekek létszámát. Szeptember elején tájékozódunk alapkészségeik fejlettségéről. Kiszűrjük a beszédhibás gyermekeket. A szülőt tájékoztatjuk az esetleges hiányosságokról. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó szakembereinek közreműködését kérjük. Velük folyamatosan tartjuk a munkakapcsolatot. Tapasztalataikat a csoport óvodapedagógusai egyeztetik, s a feltárt fejlődési lemaradást az év során egyéni, differenciált fejlesztéssel igyekeznek pótolni. Az iskolába lépéshez szükséges biológiai alkalmasság megállapításához a védőnő és az óvoda orvos szakvizsgálatát kérjük. Január hónapban áttekintjük az iskolába készülő gyermekek fejlettségét. 92

„Gyermekeink mosolyáért”        


Egyénileg megbeszéljük a szülővel gyermeke iskolakezdésével kapcsolatos tapasztalatainkat. Felmérjük a szülői igényt. Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a tankötelezettség teljesítésének jogi lehetőségeiről. A szülővel történő előzetes egyeztetés után kérjük a Nevelési Tanácsadó, esetleg a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatát, szakvéleményét. Az általános iskolai beíratás időpontjától függően (általában március hónap) a szülő kézhez kapja az óvoda javaslatát tartalmazó „Óvodai szakvéleményt”. A szülővel egyetértésben történő iskolakezdési idő sikeres kiválasztása fontos feltétele a beilleszkedési kudarcok elkerülésének. A nevelési év során (tavasszal) a gyermekcsoportot meglátogatja a leendő tanító néni. Látogatást szervezünk az első osztályba, az iskolába készülő gyermekeknek.(májusban)

Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva. Mindezt figyelembe véve tárjuk fel, mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan, pszichikusan – a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók összességét, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőjeként jelennek meg pedagógiai munkánk eredményeként. Testi fejlődés alakulása     

Az egészségesen fejlődő hatéves korú gyermek eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró lesz. Mozgása összerendezett, mozgás – koordinációja és finommotoros készsége fejletté válik. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan tudja irányítani. Ismeri az irányokat, jól tájékozódik a térben.

Egészséges életmód szokásainak alakulása     

Kialakul az igénye az egészséges életmódra, az egészségmegőrzés szokásai iránt. Igényli a tisztaságot, ápoltságot, a rendet. Tisztálkodási, öltözködési teendőit önállóan, szükség esetén segítséggel végzi. Étkezési szokásaira a kulturáltság jellemző. Az önkiszolgálás természetes igényévé válik.

Érzelmi-, akarati élet, szocializáció alakulása     

Megfelelő önállósággal, önbizalommal és önértékelő képességgel rendelkezik. Képes önálló problémamegoldásra, az esetleges kudarcélmény elviselésére. Képes kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatban egyaránt. Igénye a helyes viselkedési szabályok betartása. A helyes „Én” kép kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzéke, képes a különbözőség iránti toleranciára. 93



Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők. Társadalmi szerepkésztetése sokrétű. Az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere büszkeséggel tölti el az egyént. Alkalmassá válik az iskolai élet elfogadására.

Az egyes tevékenységi területek fejlődési mutatóinak alakulása Játék    

A játék segítségével pontossá válik érzékelése, észlelése, kialakul szándékos figyelme. Képes konstrukciókat előre megtervezni, majd játék végén produktumot felmutatni. Megérti és alkalmazza a játék szabályait, képes egyszerűbb szabályok alkotására. Igényli a társakkal való együttjátszást, képes szerepet vállalni.

Mozgás        

Mozgásigénye, mozgáskedve életvitelének részévé válik. Kialakul testsémája. Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani. Ismeri a téri irányokat. Finommotoros fejlettsége révén felkészül az írás tanulására. Akarata, bátorsága, önuralma, figyelme és egyéb jellembeli tényezői megerősödnek. Betartja a szabályokat, kialakul egészséges versenyszelleme. Mozgásos játékokat önállóan kezdeményez, esetleg szervez is.

Anyanyelv, kommunikáció, vers, mese, bábjáték, drámajáték           

A vers, mese igényéhez kapcsolódik a bábozás, dramatizálás, improvizálás, stb. ezeket önállóan kezdeményezi, szervezi. Műalkotásokra érzékeny, befogadó, beleélő, érzelmeket-, képzeletet működtető. Képes szorongásait feloldani, belső élményeit kiadni. Önmagát képes jól kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezik, szituatív. Anyanyelvi fejlettsége révén képes gondolatait, érzelmeit kifejezni. A kommunikatív jeleket értve és használva képes a folyamatos beszédre. „Beszédes” mozgáskultúrával rendelkezik. Művészeti értékekre érzékenyen reagál. Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát. Minden szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Végig hallgatja és megérti mások beszédét.

Rajzolás, mintázás, kézi munka    

Képessé válik mondanivalóját képi megjelenítésben kifejezni. Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik. Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására. Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ. 94



Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról.

Ének – zene, énekes játékok      

Felfedezi a hangok szépségét, képes másokkal együtt énekelni, dalos játékokat játszani. Kifejlődik zenei képzelete, alkotókedve alapozódik. Felismeri a ritmusváltozásokat, megkülönbözteti a hangszínek árnyalatait, felismeri és megnevezi a környezet hangjait, zörejeit. Esztétikusan, egy ütemben képes együttmozogni, változatos térformában „táncolni”. Önállóan használja a ritmushangszereket. Szívesen hallgat zenét és fakad dalra.

Külső világ tevékeny megismerése       

Pontos ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a családjával kapcsolatos alapvető adatokról. Képes esztétikusan hatni környezetére. A természetes környezethez való viszonyulását pozitív attitűd jellemzi. Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat. Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvósához szükséges magatartási formákkal és szokások ismeretével. Képes felismerni elemi matematikai ok-okozati összefüggéseket (mennyiség, nagyság, tér, forma, szín, számfogalom tekintetében). Megkülönbözteti az irányokat, érti és helyesen használja a névutókat (alá, fölé, közé, stb.

Munka    

Örömmel végez munkát minden olyan területen, ahol arra szükség van. Munkavégzése igényessége tükre. Kialakul feladattudata, munkavégzésében kitartó. Segít önmagán, észreveszi, ha valamit el kell végezni.

Pszichikus fejlődés alakulása      

Érzékelése, észlelése differenciálódik. A közvetlen felidézés mellett kialakul a szándékos bevésés és felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem és emlékezés. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodása. Kreatív, önálló, tisztában van saját érékeivel, képes a konfliktusok kezelésére. Nyitott, érdeklődő, problémamegoldó, tanulásra fogékony, alkalmas az iskolába lépésre

95

10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 36

Recommend Documents