AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI Dr. Timár András egyetemi tanár

Budapest, 2007 Timár, 2007

1

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI Tartalom Ajánlott irodalom és Internet források….…………………………….3-4 Az Európai Unió jelképei és 27 tagállama..…………………………..5-7 1. Az Európai Gazdasági Közösség kialakulása (1945-1956)...…….8-23 2. Az Európai Gazdasági Közösség fejlődése (1956-2004)………..24-43 3. Az Európai Unió intézményrendszere, működése……………….44-94 4. Közös közlekedéspolitika, a Transz-Európai Hálózat………….95-143 5. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz……………..144-206 6. A közbeszerzés szabályai az Európai Unióban………………..207-227 7. Versenytárgyalás az Európai Unióban………………………….228-257 8. Úthasználati díjpolitika az Európai Unióban…………………...258-328 9. A közösségi közlekedési joganyag (transport acquis)……....329-355 10. Köz- és magánszektor társulása (PPP) az EU-ban.………….356-405 11. Kutatás és fejlesztés az Európai Unióban…………………….406-447 Timár, 2007

2

AJÁNLOTT IRODALOM ÉS INTERNET FORRÁSOK 1.

2. 3. 4.

5.

1

Timár András: A közlekedési infrastruktúra. MEH Közlekedési Füzetek 20. Bp. 2003. http://www.stratek.hu/images/pdf/EUF20_Kozlekedes.pdf Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGOrac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 2005 (6. kiadás). Timár András: A magyarországi közlekedési infrastruktúra ma és holnap. Közúti és Mélyépítési Szemle 54. évf. 8.sz. 2004 (pp. 14-22) Dr. Ehrlich Éva: A magyar infrastruktúra jelenlegi helyzete és az EU követelmények. Bp. 2003. (letölthető a Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.nfh.hu honlapjáról „Helyzetelemzések > IFM tanulmányok” alcímről) EGK Bizottság: Fehér Könyv - Európai közlekedéspolitika 2010ig: itt az idő dönteni. Brüsszel, 2001. COM(2001)370. (letölthető:http://www.trafipax.hu/index.php?akt_menu=130)

Timár, 2007

3

AJÁNLOTT IRODALOM ÉS INTERNET FORRÁSOK

2

EU kapu: http://europa.eu.int EU kapu magyarul: http://europa.eu.int/index_hu.htm Közlekedés: http://europa.eu.int/pol/trans/index_hu.htm Tájékozódáshoz: www.euvonal.hu és www.euractiv.hu www.euractiv.com és www.bruxinfo.hu www.euobserver.com és www.eubusiness.com www.trafipax.hu és www.nfh.hu Timár, 2007

4

AZ EU JELKÉPEI

1

Az európai zászló Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is jelképezi. A 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe, a bővítésektől függetlenül a zászló nem változik. Timár, 2007

5

AZ EU JELKÉPEI

2

Az Európai Unió jelmondata

Az Európai Unió himnusza Beethoven IX. Szimfóniájának IV. tételéből az Öröm-óda dallama (szöveg nélkül)

Robert Schuman francia külügyminiszter először 1950. május 9-én fejtette ki az Európai Unió eszméjét. Ezért május 9-én ünnepeljük az Európa-napot. Timár, 2007

6

AZ EU 27 TAGÁLLAMA 2007

Területe: 4 325 675 km2 Lakossága: 496 200 000 fő GDP(2006): 13,3 Md USD (kb. 10,3 Md EUR) GDP/fő (PPP): 28 100 USD (kb. 21 800 EUR)

Timár, 2007

7

1. ELŐADÁS

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG KIALAKULÁSA 1945-1956

Timár, 2007

8

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Integráció lat: 1. egységesülés, egyes részek egyesülése egy egésszé 2. összegeződés; beolvasztás, hozzácsatolás 3. egységesítés, összevonás 4. közg. a gazdaság egyes ágazatainak, egységeinek együttműködése (Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 2000) Timár, 2007

9

EURÓPA A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Európai államok egységének eszméje (Dante, Comenius, Erasmus, Kant) R.C. Calergi és a Páneurópai Mozgalom az 1920-as években A Népszövetség kudarca, tanulságok 1945 és az ENSz létrejötte után nem az európai integráció szükségessége, hanem megvalósítási lehetősége, módja az alapvető kérdés Timár, 2007

10

LEHETŐSÉGEK 1945-49 Kormányközi együttműködés és nemzetállami politizálás, vagy nemzetek feletti intézményrendszer a szuverenitás bizonyos mértékű korlátozásával Német-francia viszony tartós rendezése a közös Európa alapja Kelet- és Nyugat-Európa politikai megosztottsága fokozódik - hidegháború Gazdasági megosztottság intézményesül a Marshall tervvel (USA segély, 1947) Timár, 2007

11

EURÓPA TANÁCS (ET) 10 ország alapítja Londonban, 1949.05.05. (2000: 41 tag), székhelye: Strasbourg (F) Regionális kormányközi szervezet, célja a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának elősegítése Tevékenysége: egyezmények (kb. 170) Szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság, Emberi Jogok Európai Bírósága Timár, 2007

12

OECD A Marshall terv lebonyolítója: az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC, 1948) átalakul: OECD (1960-61), Célja nem integráció; a fejlett piacgazdaságú tagországok gazdasági együttműködésén keresztül a gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint, pénzügyi stabilitás, a világkereskedelem elősegítése Székhelye Párizs; 200 szakbizottság és munkacsoport Magyarország 1996-ban csatlakozott Timár, 2007

13

ECMT Brüsszel, 1953: Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (ECMT) Székhelye: Párizs (OECD-vel együtt) Célja egységes, gazdaságilag és műszakilag hatékony, biztonságos, környezetbarát európai szárazföldi közlekedési rendszer kialakítása Közlekedéspolitikai, közlekedés-gazdaságtani kutatások (szakmai rendezvények, statisztikai és más kiadványok, ajánlások) Tanácsát ma 44 tagállam, 7 társult, 1 megfigyelő állam közlekedési minisztere alkotja Timár, 2007

14

ECMT TAGÁLLAMOK 2007 Alapító tagállamok (1953)

Később csatlakozott tagállamok (zárójelben a csatlakozás éve)

Ausztria

Belgium

Dánia

Franciaország

Ném etország

Görögország

Olaszország

Luxem burg

Hollandia

Norvégia

Portugália

Spanyolország

Svédország

Svájc

Trökország

Egyesült Királyság

A lbán ia (1 9 9 8 )

Ö rm én y o. (2 0 0 3 )

A zerbajdzsán (1 9 9 8 )

B eloru sszia (1 9 9 6 )

B oszn ia-H ercegov in a (1 9 9 3 )

B u lgária (1 9 9 2 )

H orv átország (1 9 9 2 )

C seh K özt. (1 9 9 3 )

É sztország (1 9 9 2 )

Fin n ország (1 9 7 5 )

M acedon ia (1 9 9 6 )

G rú zia (1 9 9 7 )

M agy arország (1 9 9 1 )

Izlan d (1 9 9 8 )

Írország (1 9 6 3 )

Lettország (1 9 9 2 )

Lich ten stein (2 0 0 0 )

Litv án ia (1 9 9 2 )

M álta (2 0 0 2 )

M oldov a (1 9 9 4 )

M on ten egró (2 0 0 6 )

Len gy elország (1 9 9 1 )

R om án ia (1 9 9 2 )

O roszország (1 9 9 7 )

S zerbia (2 0 0 1 )

S zlov ák ia (1 9 9 3 )

S zlov én ia (1 9 9 2 )

U k rajn a (1 9 9 6 )

Timár, 2007

15

NATO Észak-Atlanti Szerződés: USA, Kanada + 10 európai ország; Washington, 1949 Kormányközi politikai-katonai védelmi szervezet (a Szovjetunió ellenében) Franciaország 1966-ban kilép, Spanyolország 1996-ban belép a katonai szervezetbe Feladata 1991 (Varsói Szerződés megszűnése) óta: válságkezelés, békefenntartás Magyarország csatlakozása: 1999 Timár, 2007

16

EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG A gazdasági együttműködés vezet Európa politikai integrációjához, nem fordítva Robert Schuman és Jean Monnet terve (1950): német szén és francia vasérc közös piacának létrehozása, ellenőrzése 1951: ESZAK-Montánunió (ECSC) szerződés (aláírók: F, I, D, B, NL, L) Főhatóság (közös érdekek képviselete), Tanács (szakminiszterek), Közgyűlés (konzultatív), Bíróság (viták rendezése) Timár, 2007

17

A RÓMAI SZERZŐDÉS

1

A francia javaslatra létrehozni kívánt Európai Védelmi Közösséget (EDC) maguk a franciák buktatják meg 1954-ben Lazább szerveződés a Nyugat-Európai Unió (WEU) védelmi szervezet, 1954 Varsói Szerződés létrehozása: 1955 Montánunió konferenciája (Messina,1955), majd a Spaak bizottság jelentése (1956): a vámunióra épülő közös piac létrehozásának terve Timár, 2007

18

GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ

1

Szabadkereskedelmi terület: ezen belüli államok külkereskedelme liberalizált, kívülállókkal szemben nemzeti vámpolitika Vámunió: ezen belüli államok külkereskedelme liberalizált, kereskedelempolitikájuk közös, kívülállókkal szemben közös vámok Közös piac: az áruk és szolgáltatások mellett a termelési tényezők (tőke és munkaerő) szabad mozgását is biztosítják Timár, 2007

19

GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ

2

Gazdasági unió: a gazdaságpolitikák integrációja (nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása, majd közösségi szintű egyesítése), közös valuta bevezetése Politikai unió: kormányzat és törvényhozás fokozatosan közösségi szintre való átvitele, közös külpolitika, belügy és igazságügy közösségi szabályozása

Timár, 2007

20


2

Az általános politikai kérdések nemzeti (tagállami) hatáskörben maradnak A közös piac működtetésére hatósági és közösségi felelősséggel felruházott új szervezetet hoznak létre Róma, 1957.03.25: Európai Gazdasági Közösség (EEC) és Európai Atomenergia Közösség (EAEC-Euratom) szerződések aláírása (alapító államok: F, D, I, B, NL, L) UK nem csatlakozik, létrejön az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Timár, 2007

21


3

EGK általános célja: „közös piac létesítése… a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével… a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés… az életszínvonal gyors emelkedése és az államok kapcsolatainak egyre szorosabbra fűzése”

EGK konkrét céljai: vámok, mennyiségi korlátozások

és ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika a kívülálló országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac); közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása; jogharmonizáció Timár, 2007

22


4

EGK és Euratom intézményi modellje az Európai Szén- és Acél-Közösség volt Miniszterek Tanácsa a fő döntéshozó szerv Bizottság döntéskezdeményező és -előkészítő, bizonyos döntési jogosítványokkal A (közös) Közgyűlés tanácsadói, konzultációs, korlátozott ellenőrzési jogkört kapott A (közös) Bíróság feladata a jogszabályok érvényesítésének biztosítása, ellenőrzése Timár, 2007

23

2. ELŐADÁS

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG FEJLŐDÉSE, EURÓPAI UNIÓVÁ ALAKULÁSA 1957-2007

Timár, 2007

24

EGK FEJLŐDÉSE 1957-73

1

Vámok lebontását már 1968-ra befejezik 1962-ben közös mezőgazdasági politika, jelentősége: országok közötti jövedelemátcsoportosítás Tagállamok összes kereskedelme évi 8%kal, egymás közötti kereskedelme évi 12%kal bővül (ez 1973-ban már előbbi 50%-a), Gazdasági szerkezet mélyreható korszerűsítése, gyors műszaki fejlesztés, fogyasztás dinamikus bővülése Timár, 2007

25


2

GDP átlagos évi növekedése 5% Vámuniót igen, ám a tőke és munkaerő szabad mozgását nem sikerült elérni Közösségi (pl. közlekedési, szociális) politikák kialakítása akadozik Sikeren felbuzdult UK csatlakozási szándékát De Gaulle meghiusítja (1961, 1967) „Nemzetek Európája” vagy „Nemzetek feletti Európa”; Luxemburgi kompromisszum 1967: egyhangú döntéshozatal - vétójog Timár, 2007

26


3

Egyesülési Szerződés (MT) 1965: ESZAK, EGK, Euratom intézményeinek egyesítése Európai Közösségek (EK) elnevezés eredete, bár külön jogalanyiságát mindhárom szervezet megőrizte 1973.01.01: Dánia, Írország, Egyesült Királyság csatlakozása (Norvégia népszavazáson elutasította a csatlakozást) EK világgazdasági súlya jelentősen megnövekedett, USA versenytársává vált Timár, 2007

27


1

Az olajválságok hátráltatják az integrációt, euroszkepticizmus alakul ki (kétkedés a kapcsolatok egyre szorosabbra fűzésének értelmében) A protekcionista intézkedések, a brit kompenzációs törekvések ellenére érvényesül a közös kereskedelempolitika 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMR) megteremti a pénzügyi stabilitás alapjait Bővítések: Görögország 1981; Portugália, Spanyolország 1986; új impulzusok Timár, 2007

28


2

Közös politika súlypontjába a gazdasági és szociális kohézió kérdése kerül Az európai versenyképesség erősítésének fő eszköze a piaci liberalizáció, decentralizáció és dereguláció lett J. Delors és az 1985-ös Fehér Könyv az egységes belső piac kialakulását akadályozó fizikai (határellenőrzés), pénzügyi (költségvetés, adózás) és műszaki (szabványok, engedélyek) korlátok felszámolását javasolta (300 jogalkotási feladatot szabott meg) Timár, 2007

29


3

1986: Egységes Európai Okmány (SEA) aláírása Luxemburgban Nő a minősített többségi szavazás jelentősége, bővül a Bizottság és az Európai Parlament (1962-ig Közgyűlés) hatásköre A közös piac megteremtését 1992-re irányozták elő, tagállami jogszabályok összehangolásával, közösségi irányelvek alapján Rohamosan bővül a közösségi vívmányok joganyaga („acquis communautaire”) Timár, 2007

30


4

A gazdasági és politikai unióra áttérés lehetőségeinek vizsgálatára kormányközi konferenciákat (IGC) tartanak 1989-91: Kelet-Közép-európai rendszerváltoz(tat)ások, Németország újraegyesítése 1992 - Maastrichti Szerződés az Európai Unió létrehozásáról: „a tagállamok elhatározták, gazdasági és monetáris unióra

lépnek, legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be, közös kül- és biztonságpolitikát alakítanak ki, közös célokat követnek a bel- és igazságügyben” Timár, 2007

31

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007

1

A Maastrichti Szerződés bevezette az Európai Unió (EU) elnevezést, de az nem lett önálló jogalany (a három korábbi Közösség viszont az maradt) Az együttműködés három „pillére”: 1.

2.

3.

Timár, 2007

az addig működő három Közösségben (Európai Közösségek) és a monetáris unió létrehozásával kapcsolatos feladatok megoldásában a kormányközi alapokon szerveződő kül- és biztonságpolitikában a kormányközi alapokon szerveződő bel- és igazságügyi politikában 32

Timár, 2007

33


2

A Maastrichti Szerződés - tovább növelte az Európai Parlament hatáskörét, bővítette a minősített többségi szavazás alkalmazási körét, - beiktatta a szubszidiaritás elvét a döntéshozatalba: „akkor kell közösségi szinten dönteni, ha a

kitűzött cél nemzeti szinten (az intézkedések méretei, hatásai miatt) kielégítő eredménnyel nem, közösségi szinten viszont várhatóan jobb hatásfokkal érhető el.”

Timár, 2007

34


3

Maastrichti Szerződés: csak a „konvergencia kritériumokat” teljesítő államok csatlakozhatnak az Euróövezethez 1.

2.

3.

4.

Timár, 2007

Árstabilitás: infláció a vizsgált évben a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát nem haladja meg Kamatkonvergencia: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben legfeljebb 2%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagértékét Árfolyamstabilitás: az EMR-be bevezetett nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelték le Pénzügyi stabilitás: a vizsgált évben a költségvetési hiány a GDP 3%-át, az államadósság (halmozott hiány) a GDP 60%-át nem haladja meg 35


4

A kilencvenes évek elején a gazdasági recesszió hátráltatta az integrációt Négy EFTA tagállam (A, N, SF, S) és a Közép- Kelet-európai államok társulási szerződéseket kötnek, megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások (Magyarország: 1998) Tagállamok száma 1995. január 1-jén Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával 15-re nőtt (Norvégiában népszavazáson ismét elutasították a csatlakozást) Timár, 2007

36


5

1999 január 1-jén 11 tagállam (12. Görögország 2001-ben, 13. Szlovénia 2007-ben) bevezette a közös pénzt, az Eurót, ami 2002. január 1-jén a készpénzforgalomban is megjelent A 2004-2007-es bővítés miatt is indokolttá vált az intézményrendszer korszerűsítése 1997: Amszterdami Szerződésben – ugyan elhalasztották a lényeges döntéseket, de - uniós szintre emelték a bevándorlási és menekültügyet, a foglalkoztatáspolitikát; - alapjog lett az információkhoz való hozzáférés joga Timár, 2007

37

AZ EURÓ: €

Timár, 2007

38

AZ EUROZÓNA 2007-BEN

? ? Az Eurozóna országai ? ? 2008.01.01-én csatlakozni szándékozó EU tagállamok ? ? 2009.01.01-én csatlakozni szándékozó EU tagállamok

Timár, 2007

? ? A Maastricht-i szerződés szerint későbbi csatlakozásra kötelezettséget vállalt EU tagállamok ? ? A csatlakozásra vonatkozó átmeneti mentességet kapott EU tagállamok

39


6

Nizzai Szerződés (2000) az intézményrendszer és döntéshozatal átalakításával rendezte az „amszterdami maradékokat”: (i)

(ii)

(iii)

Timár, 2007

a Tanácsban minősített többséggel hozott döntések körének kiterjesztése az egyhangú döntések és a nemzeti vétójog szűk körre korlátozása; a szavazatok újrasúlyozása a népesség figyelembe vételével; a Bizottság méretének és összetételének meghatározása a bővítés figyelembe vételével 40


7

A Nizzai Szerződéshez csatolt Nyilatkozat: 2004-ben kormányközi konferencia az EU intézményrendszer korszerűsítéséről Alapvető Jogok Chartáját kihirdették, de nem emelkedett jogerőre Laekeni csúcstalálkozón (2001) meghatározták a reform során elérendő célokat: 1. 2. 3.

4.

Timár, 2007

A hatáskörök jobb meghatározása és megosztása Az Unió eszközrendszerének egyszerűsítése Átláthatóság, hatékonyság fokozása, demokrácia érvényesítése Európai polgárok alkotmányának megalkotása 41


8

2004 május 1-jén 10 új tagállam: Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 január 1-jén 2 új tagállam: Bulgária, Románia csatlakozásával befejeződött az ötödik bővítés Csatlakozási tárgyalások folynak Horvátországgal és Törökországgal Timár, 2007

42

Integrációs szint Vámunió Közös piac Egységes piac

Gazdasági és monetáris unió

Politikai unió

Timár, 2007

Jogi alap RÓMAI SZERZŐDÉS (aláírás: 1957.03.25. hatályba lépés: 1958.01.01.) RÓMAI SZERZŐDÉS (aláírás: 1957.03.25. hatályba lépés: 1958.01.01.) EGYSÉGES OKMÁNY (aláírás: 1986.02.18. hatályba lépés: 1987.01.01.)

Cél

Megvalósítás

Vámunió: 1970-ig

1968

Közös piac: konkrét időpont nélkül

Megvalósítás folyamatosan

Egységes piac: 1993.01.01-re

1993. 01.01. (konkrét program végrehajtása) teljes megvalósítása folyamatosan

MAASTRICHTI SZERZŐDÉS (aláírás: 1992.02.07. hatályba lépés: 1993.11.01.

Monetáris unió: legkésőbb 1999.01.01. Gazdasági unió: konkrét végső határidő nélkül AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS Foglalkoztatáspolitikai (aláírás. 1997.10.02. harmonizáció: konkrét hatályba lépés: 1999.05.01.) végső határidő nélkül - Uniós állampolgárság MAASTRICHTI SZERZŐDÉS - Közös kül- és biztonság(aláírás: 1992.02.07. politika hatályba lépés: 1993.11.01.) - Bel- és igazságügyi együttműködés AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS - Kül- és biztonságpolitika (aláírás. 1997.10.02. erősítése hatályba lépés: 1999.05.01.) - bel- és igazságügy nagy részének közösségivé tétele 5 év alatt NIZZAI SZERZŐDÉS - A döntési eljárás reformja (aláírás: 2000.02.26. hatályba lépett 2003. 01.01.) - A megerősített együttműködés egyszerűsítése ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS - A jogalanyiság megteremtése („2. Római Szerződés”, Szervezet, működés aláírás: 2004.10.29) egyszerűsítése

Az európai integráció fejlődése

1999.01.01 Megvalósítás folyamatosan

Megvalósítás folyamatosan 1993.11.01. Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folymatosan 1999.05.01-től 5 év alatt (2004.05.01-ig) Megvalósítás szakaszosann Megvalósítás folyamatosan A ratifikációs eljárás lelassítva

43

3. ELŐADÁS

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE, MŰKÖDÉSE

Timár, 2007

44

KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK 1 Közösségi intézmények az EU szerv(ezet)ei, amelyek létrehozásáról és működ(tet)éséről EK Szerződés rendelkezik Működésükben kormányközi és nemzetek feletti együttműködés jegyei keverednek A 2004/2007-es bővítés és az Alkotmányos Szerződés lényegi változásokat hoz(hat) Timár, 2007

45

KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK 2 Az Európai Parlament Az Európai Bizottság Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) A Bíróság és az Elsőfokú Bíróság A Számvevőszék Az Európai Ombudsman Az Európai Adatvédelmi Biztos Az Európai Központi Bank Az Európai Beruházási Bank Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság A Régiók Bizottsága Timár, 2007

46

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

Timár, 2007

47

KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS

Timár, 2007

48

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS

Timár, 2007

49

EURÓPAI PARLAMENT (EP) 1 EU egyetlen intézménye, amelynek tagjait az EU állampolgárok 5 évre közvetlenül választják 1979 óta (legutóbb 2004-ben) Nem nemzeti, hanem pártfrakciók szerint szerveződik, tagozódik (ülésrend is) Meghatalmazása, jogkörei: 1.

2.

3.

Timár, 2007

Törvényhozás (Miniszterek Tanácsával megosztva gyakorolja): konzultációs, együttműködési, együttdöntési és hozzájárulási eljárás Költségvetés (bizonyos határok között módosíthatja a „nem kötelező” kiadások összegét és elosztását) Európai intézmények politikai ellenőrzése, demokratikus felügyelet (pl. a Bizottság felett)

50

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, BRÜSSZEL

1

Timár, 2007

51


2

Timár, 2007

52


Timár, 2007

3

53

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG

Timár, 2007

1

54


Timár, 2007

2

55


Timár, 2007

3

56


Timár, 2007

4

57

EURÓPAI PARLAMENT (EP) 2 Havonta egy hetes ülést tart, a köztük eltelő időben két hétig szakbizottságok, egy hétig politikai csoportok üléseznek 12 ülésszakot székhelyén: Strasbourgban, kiegészítő ülésszakot Brüsszelben tart, főtitkársága Luxemburgban működik Két és fél évre választott elnökből és 14 alelnökből álló Parlamenti Iroda irányítja A plenáris üléseket 20 állandó szakbizottság készíti elő (tisztújítás két és fél évenként) Timár, 2007

58

EP SZAKBIZOTTSÁGAI

1

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Külügyi Fejlesztési Nemzetközi kereskedelmi Költségvetési Költségvetési-ellenőrzési Gazdasági és pénzügyi Foglalkoztatási és szociális Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági 9. Ipari, kutatási és energiaügyi 10. Belső piaci és fogyasztóvédelmi Timár, 2007

59

EP SZAKBIZOTTSÁGAI 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

2

Közlekedési és idegenforgalmi Regionális fejlesztési Mezőgazdasági Halászati Kulturális és oktatási (ide tartozik a média is) Jogi Polgári szabadságjogok, bel- és igazságügyek Alkotmányügyi Nők jogaival és esélyegyenlőséggel foglalkozó Petíciós

Timár, 2007

60

T AGÁLLAM Németország Egyesült Királyság Franciaország Olaszország Spanyolország Lengyelország Románia Hollandia Belgium Görögország Portugália Magyarország Cseh Köztársaság Svédország Ausztria Bulgária Finnország Dánia Szlovákia Litvánia Írország Lettország Szlovénia Észtország Luxemburg Ciprus Málta ÖSSZESEN

Timár, 2007

V ÁLASZTOTT KÉPVISELŐK SZÁMA (2004-IG ) (2004-TŐL ) (2007-TŐL ) 99 99 99 87 78 78 87 78 78 87 78 78 64 54 54 54 54 35 31 27 27 25 24 24 25 24 24 25 24 24 24 24 24 24 22 19 19 21 18 18 18 16 14 14 16 14 14 14 14 13 13 15 13 13 9 9 7 7 6 6 6 6 6 6 6 5 5 626 732 785

A mandátumok számának megoszlása az Európai Parlamentben

61

AZ EP FRAKCIÓI (2006) Képviselőcsoport

Rövidítés

Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Szocialisták

EPP-ED

267

PES

201

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

ALDE

89

Zöldek/Európai Szabad Szövetség

Greens/EFA

42

Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal

GUE/NGL

41

Függetlenség/Demokrácia

IND/DEM

36

A Nemzetek Európájáért Unió

UEN

27

Párton kívüliek

NI

29

Képviselők száma

ÖSSZESEN

732

Timár, 2007

62

EP ELNÖKÖK • • • • • • • • • • • •

Simone Veil (francia, Liberális és Demokrata csoport - 1979-82) Pieter Dankert (holland, Szocialista Csoport - 1982-84) Pierre Pfimlin (francia, Európai Néppárt Csoport - 1984-87) Lord Plumb (brit, Európai Demokrata Csoport - 1987-89) Enrique Baron Crespo (spanyol, Szocialista Csop.-1989-1992) Egon Klepsch (német, Európai Néppárt Csoport - 1992-94) Klaus Hansch (német, Európai Szocialista Párt - 1994-1997) José Maria Gil-Robles (spanyol, Európai Néppárt - 1997-1999) Nicole Fontaine (francia, Európai Néppárt - 1999-2002) Pat Cox (ír, Európai Liberális, Demokrata és Reformista Csoport - 2002-2004) Josep Borell (spanyol, Európai Szocialista Párt - 2004-2007) Hans-Gert Pöttering (német, Európai Néppárt – 2007-2009)

Timár, 2007

63

EURÓPAI BIZOTTSÁG

1

Az Európai Bizottság az EU Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre, az Európai Tanács által elfogadott irányelveket követve Döntéselőkészítő, javaslattevő szerv, ellenőrző, képviseleti és bizonyos esetekben döntéshozó és végrehajtó feladatai az EU jogkörének bővülésével gyarapodnak Nem közvetlenül a tagállamok, hanem az uniós (közösségi) érdekek érvényesítője Timár, 2007

64

EURÓPAI BIZOTTSÁG

2

2004. nov. 22-e óta 25 biztos (köztük elnök és öt alelnök) alkotta testület, kormányokhoz hasonló működését 22.000 fős hivatalnoki kar segíti Brüsszelben Elnökét (José Manuel Durao Barroso, portugál) és a biztosokat (magyar: Kovács László adó- és vámügyek) a Parlament hozzájárulásával, együttesen jelölik ki, 5 évre Függetlenek, a Közösség érdekeit szolgálják, szervezeti egységeket (36) irányítanak (a közlekedést a francia J.Barrot alelnök) Timár, 2007

65

EURÓPAI BIZOTTSÁG

3

A szerződések őre, felügyeli a közösségi jogszabályok (tagállamok általi) alkalmazását, betartatja a közösségi jogszabályokat (bírságot szabhat ki, bírósághoz fordulhat) Tevékenységét a Parlament, a Számvevőszék ellenőrzi (beszámolási kötelezettség) Felelős a költségvetés menedzseléséért, az Európai Közösségek külső képviseletéért (egyes nemzetközi szervezetekben pl.) Timár, 2007

66

EU KÖLTSÉGVETÉS

1

Forrásai: Tradicionális saját források (vámok, illetékek) – Traditional Own Resources (TOR) Általános Forgalmi Adó – Value Added Tax (VAT) alapú saját forrás (0,5%) Bruttó Nemzeti Jövedelem – Gross National Income (GNI) bizonyos százaléka (1,0-1,10%) tagállamonként Timár, 2007

67

EU KÖLTSÉGVETÉS

2

Pénzügyi év január 1- december 31, a pénzügyi kereteket legalább 5, jelenleg 7 évre határozzák meg, éves költségvetésekre bontva Jelenlegi költségvetési időszak: 2007-2013 A kiadások hat fő fejezete: Parlament, Tanács, Bizottság, Bíróság, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális + Regionális Bizottság Előirányzatok bontása: • • • • •

Timár, 2007

versenyképesség, foglalkoztatás Kohéziós és Strukturális alapok Természeti erőforrások védelme Szabadság, biztonság, igazságügy EU mint globális partner 68

2007-2013-AS EU KÖLTSÉGVETÉS

1

A 2007-2013 közötti költségvetés összege 862,36 milliárd EUR (2004-es áron), ennek közel fele felzárkóztatási támogatás Ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,045%-a Magyarország 22,4 milliárd EUR felzárkóztatási támogatást vehet igénybe A tervezetet az Európai Tanács 2005 decemberében, az EP 2006 -ban fogadta el Timár, 2007

69

2007-2013-AS EU KÖLTSÉGVETÉS Előirányzat

(Milliárd EUR 2004-es áron)

Versenyképesség, foglalkoztatás Kohéziós és Strukturális alapok Természeti erőforrások védelme Szabadság, biztonság, igazságügy EU mint globális partner ÖSSZESEN

Timár, 2007

2

2007-2013 74,1 308,0 371,3 10,8 49,5 864.3

%-ban 8,6 35,6 43,0 1,2 5,7 100,0

%-os vált 2000-2006hoz képest +69 +20 -8 +71 +30 -

70

EU PÉNZÜGYI PERSPEKTÍVA MAGYARORSZÁG (2007-2013) UNIÓS TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE, kötelezettségvállalások (milliárd EUR, 2004-es áron)

1a. Versenyképesség (TEN, K+F, Egész életen át tartó tanulás, stb.)

*1,0

1b. Kohéziós politika

22,4

2. Természeti erőforrások - közvetlen és agrárpiaci támogatás - vidékfejlesztés - egyéb (halászat, környezetvédelem)

9,2 6,1 3,0 *0,1

3. Szabadság, bizt. és igazs. térsége (Media, Kultúra, Migráció, stb.) 4. EU a világban (3. országoknak járó támogatások) 5. Igazgatás 6. Visszatérítés (csak RO, és BU-nak jár) Összesen:

Timár, 2007

*0,1

0,0 *0,1

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉT MEGILLETŐ TÉTELEK (milliárd EUR, 2004-es áron) Tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)

*1,9

Hozzájárulások (áfa-, GNI-alapú) - Áfa-alapú hozzzájárulás - GNI-alapú hozzájárulás

5,8 0,9 4,9

A brit korrekció finanszírozása

0,6

Összesen:

8,3

0,0 32,8

*Becslés, ill. előrejelzés

71

EU TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGNAK Forrás

ISPA

Kohéziós Alap 2004-2006

Kohéziós Alap 2007-20013

44 millió €/év

143 millió €/év

500-600 millió €/év

Minimális projektméret

5 millió €

10 millió €

Elfogadó hatóság

Európai Bizottság

Európai Bizottság

Timár, 2007

>25 millió € nagyprojekt <25 millió € kisprojekt

nagyprojekt : EB kisprojekt: tagállam

72

AZ EURÓPAI TANÁCS Az EU állam- és kormányfőinek testülete, az EU csúcsszerve 1974 óta, székhelye Brüsszel A Maastrichti Szerződés rendelkezett működéséről, évente legalább kétszer tartott ülésén részt vesz a Bizottság elnöke is Nagy horderejű stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli az általános politikai irányvonalat, de jogszabályt nem alkot (kivétel: közös stratégiák) Timár, 2007

73

SOROS ELNÖKSÉG Soros elnökség intézménye: a Tanács elnöki tisztségét félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam: 2007: Németország / Portugália 2008: Szlovénia / Franciaország Magyarország első elnöksége: 2011 január-június

Képviselője elnököl a Tanácshoz kötődő testületekben; befolyása van a döntéshozatalra (napirend, szavazás előkészítése, stb.) Az elnöki periódusok az Európai Tanácsnak az elnöklő tagállamban tartott üléseihez (június és december) kapcsolódnak Timár, 2007

74

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 1 Az EU elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon, változó összetételben működő döntéshozó szerve A tagállamok érdekképviseleti intézménye: döntései a nemzeti érdekek eredőjeként értelmezhetők Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői, a tárgyalt témában illetékes miniszterek (9 összetétel/konfiguráció) Timár, 2007

75

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 2 Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa Gazdasági és pénzügyek tanácsa (ECOFIN) Bel- és igazságügyek tanácsa (JHA) Mezőgazdasági és halászati tanács Közlekedési, távközlési és energiaügyi tanács Foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács Versenyképességi tanács Környezetvédelmi tanács Oktatási, ifjúsági és kulturális tanács Timár, 2007

76

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 3 Felelősségi köre és tevékenysége: Európai jogszabályok elfogadása – számos politikai területen az EP-vel együtt A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása Nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi szervezetek között Timár, 2007

77

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 4 Felelősségi köre és tevékenysége (folyt): Az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása az Európai Tanács által meghatározott irányvonalak alapján A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben Timár, 2007

78

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 5 Fontosabbak havonta, mások (pl. Közlekedési Miniszterek Tanácsa) évente 2-6 alkalommal 1-2 napig üléseznek Székhelye Brüsszel, a 2500 fős Főtitkárság feladata az ülések megszervezése, anyagainak előkészítése, lebonyolítása Munkáját az EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetekből álló, hetente ülésező Állandó Képviselők Bizottsága segíti (COREPER): szakértői szintű egyeztetés Timár, 2007

79

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 6 Állandó képviselők feladata a tagállami álláspontok szakértői szintű közelítése, a Tanácsi döntések előkészítése, ők tartják a kapcsolatot az Unió szervei és a nemzeti intézmények között is További 250, témák szerint elhatárolt tanácsi munkacsoport (évente 2500 ülés) A Miniszterek Tanácsa a már egyeztetett javaslatok politikai vetületeivel foglalkozik, így folyamatos a tanácsi döntéshozatal Timár, 2007

80

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 7 Évente kb. 100 ülésén rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat, vagy véleményeket fogad el Döntéseit egyszerű többséggel, minősített többséggel, vagy egyhangúlag (konszenzussal) hozza A hatályos Szerződés rendelkezik az alkalmazandó szavazási eljárásról Timár, 2007

81

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 8 Egyszerű többség: eljárásjogi kérdések Minősített többség: határozat elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, az EU népességének legalább 62%-át képviselő, legalább 255 szavazat kell (lásd szavazati súlyok listája) Egyhangú döntések köre szűkül, de stratégiai kérdésekben (külpolitika, adózás, szociálpolitika, kultúra, stb.) a tagállami vétójog fennmarad Timár, 2007

82

SZAVAZATI SÚLYOK A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN Németország Franciaország Olaszország Egyesült Királyság Spanyolország Lengyelország Hollandia Görögország Belgium Cseh Köztársaság Magyarország Portugália ÖSSZESEN: 321 Románia Bulgária ÖSSZESEN: 345

Timár, 2007

29 29 29 29 27 27 13 12 12 12 12 12

Ausztria 10 Svédország 10 Írország 7 Litvánia 7 Dánia 7 Szlovákia 7 Finnország 7 Észtország 4 Ciprus 4 Lettország 4 Luxemburg 4 Szlovénia 4 Málta 3 MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 232 BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 90 14 (2007-től) 10 (2007-től) MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 255 BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 91 (2007-től) 83

EURÓPAI BÍRÓSÁG

1

Az 1952-es Párizsi Szerződés alapján jött létre 1957-ben, székhelye Luxemburg Ügyel a tagállamokban közvetlenül alkalmazható közösségi jog betartására, ez elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben Tagjait a tagállamok közös megegyezéssel nevezik ki: tagállamonként egy bíróból áll, 6 éves megbízásuk megújítható, a bírák felét 3 évente cserélik 8 főtanácsnok készíti elő az ügyeket Timár, 2007

84

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉPÜLETE (LUXEMBURG)

Timár, 2007

85

EURÓPAI BÍRÓSÁG

2

A bírák maguk közül választott elnökének megbízatása 3 évre szól (megújítható), ő irányítja a Bíróság munkáját, vezeti a tárgyalásokat és tanácskozásokat 1989 óta Elsőfokú Bíróság segíti, tagjait a tagállamok nevezik ki 6 évre (megújítható) A panaszokat írásban kell benyújtani, az ítéleteket nyilvánosan hirdetik ki 1951 óta 10000 ügyet tártak a Bíróság elé, ez közel 5000 ítéletet hozott Timár, 2007

86

EURÓPAI BÍRÓSÁG

3

Eljárások: 1. Kötelezettség teljesítésének elmulasztása (tagállamok) 2. Semmissé nyilvánítás (közösségi intézmények rendelkezéseire vonatkozóan) 3. Intézkedés elmulasztása (közösségi intézmények) 4. Előzetes döntéshozatal (nemzeti bíróságok kérelmére) 5. Kártérítés (EU intézményei és alkalmazottai okozta kár) 6. Fellebvitel (fellebbezés Elsőfokú Bíróság ítéletei ellen) 7. Véleménykérés (Tanács, Bizottság, tagállamok nemzetközi egyezményeivel kapcsolatosan, előzetesen) Timár, 2007

87

EGYÉB EU INTÉZMÉNYEK Európai Számvevőszék (1977), székhelye Luxemburg, ellenőrzi, hogy az EU a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költi-e el az adófizetők pénzét Tanácsadó bizottságok: Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank (EIB, Luxemburg) feladata EU beruházások hitelfinanszírozása Európai Központi Bank (Frankfurt), Központi Bankok Európai Rendszerének irányítója Timár, 2007

88

AZ EKB ÉPÜLETE FRANKFURTBAN

Timár, 2007

89

ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS Előzmények: 2001. dec: Laekeni Nyilatkozat 2002. febr: Európai Konvent 2003. júl: Konszenzusos tervezet 2004. okt. 29: Ünnepélyes aláírás, Róma

1. rész: EU céljai, hatáskörei, döntéshozatali módok, intézmények 2. rész: Alapvető Jogok Európai Chartája (2000) 3. rész: A Szerződések rendelkezéseit is magukba foglaló politikák és az Unió működése 4. rész: Általános és záró rendelkezések, az alkotmány módosításának lehetséges módja Timár, 2007

90

MI VÁLTOZHAT?

1

Az Európai Tanács az Unió intézményévé válik, elnökét 2,5 évre választják EU önálló jogi személyiséggé válik Külügyminiszteri poszt jön létre; alelnöke a Bizottságnak, elnöke a Külügyi Tanácsnak Soros elnökséget három tagállam látja majd el (felváltva egy elnök, két segítő), 3x6 hónapig 2009-től a parlamenti helyek minimuma 6, maximuma 96, maximum 750 képviselő lehet Parlament együttdöntési jogköre bővül (európai törvények 95%-a) Timár, 2007

91

MI VÁLTOZHAT?

2

Egy ország – egy biztos elv 2014-ig Minősített többséghez a tagállamok legalább 55%-ának (legalább 15 tagállam) egyetértése szükséges, amelyek a népesség legalább 65%-át képviselik Blokkoló kisebbséget legalább 4 tagállam alkothat Egyhangú szavazás fennmarad az adópolitikai, kül- és biztonságpolitikai, védelmi kérdésekben és az Alkotmányos Szerződés módosításához Timár, 2007

92

MI VÁLTOZHAT?

3

Újdonságok: „korai figyelmeztetés” (nemzeti kormányok tanulmányozzák a jogszabály-tervezeteket) 1 millió EU állampolgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság nyújtson be törvényjavaslatot energia, sport, turizmus, űrkutatás, közigazgatás területén együttműködés új jogi alapokon Eurozónában lehetőség közös adópolitikára Európai Ügyészség jogi alapjainak megteremtése Szolidaritási klauzula a terrorizmus ellen Timár, 2007

93

ELFOGADÁSTÓL A HATÁLYBA LÉPÉSIG (?) 2004

2007

PARLAMENTI JÓVÁHAGYÁSSAL: - Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, EP

Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország, Románia, Szlovénia ratifikálta

választás Németország, Szlovákia ratifikálta, de a döntés nem jogerős Lengyelország, Svédország elhalasztotta a döntést

Államközi Konferencia

ALKOTMÁNYOS

2002-2004

SZERZŐDÉS

Aláírás. 2004.10.29 Róma (EU 25)

Államfők, vagy

Ratifikálás

kormányfők

a

aláírása

Tagállamokban

HATÁLYBA LÉPÉS ?

NÉPSZAVAZÁSSAL: - Spanyolország elfogadta Új Bizottság 2004.nov.

- Franciaország, Hollandia 2005-ben elutasította - Egyesült Királyság, Dánia, Csehország, Írország, Portugália elhalasztotta

4. ELŐADÁS

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA, A TRANSZ-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT (TEN-T)

Timár, 2007

95

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

1

Már a Római Szerződés (1957) 3. cikke a közlekedéspolitikát közös politikaként határozta meg Más közös politikákkal (kereskedelem-, verseny-, agrár- és halászati politika) szemben e téren gyengébb a Közösség és intézményeinek szerepe (jogi és politikai keretek meghatározására szorítkozik) Irányítás és végrehajtás a tagállamok hatáskörében marad Timár, 2007

96


2

Eredeti célok (1957): nemzetközi (átmenő) forgalom közös szabályozása, szolgáltató közlekedési vállalatok más tagállamokban való működésének engedélyezése A Bizottság terve a fizikai, adminisztratív korlátok lebontására (1963) a tagállamok protekcionizmusa miatt nem valósult meg 1985: Európai Bíróság elmarasztalta a Bizottságot a közös közlekedéspolitika kidolgozásának elmulasztása miatt Timár, 2007

97


3

Az egységes piac létrejöttének feltétele a közlekedési piac liberalizációja, a közlekedési szolgáltatások szabad mozgásának, a szolgáltatók versenyének biztosítása is A jogharmonizáció felgyorsításával ez a közlekedés minden ágában (közúti, vasúti, tengeri, belvízi, légi) 1998-ra valósult meg Főbb lépések: Fehér Könyv 1992, TranszEurópai Hálózatok (Maastricht 1993), Fehér Könyv 2001 Timár, 2007

98


4

Fehér Könyv 1992: fő cél a jogharmonizáció felgyorsítása, a közlekedés területén a versenypiaci viszonyok létrehozása Kulcsfogalmak: hatékonyság és biztonság növelése a gazdasági növekedéssel összhangban fenntartható mobilitás tagállamok gazdasági együttműködését elősegítő infrastruktúra-fejlesztés környezetvédelem szociális (foglalkoztatási) szempontok Timár, 2007

99


5

Közös EU közlekedéspolitika 2010-ig: „Itt az idő dönteni” Fehér Könyv (2001 szept.) „Félidős felülvizsgálat” 2006-ban: szerény eredmények Az egyéni utazási teljesítményt, amely napi 17 km-ről 35 km-re növekedett (19701998) szerzett személyi jognak tekintik A különböző közlekedési módok egyenlőtlen növekedése gazdasági veszteségeket és társadalmi feszültségeket okoz Timár, 2007

100

EU25 GDP ÉS SZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNY ALAKULÁSA Áruszállítás (tkm) GDP (Md EUR) Személyszállítás (ukm)

Timár, 2007

101

Többi közl. mód léptéke

Szgk lépték

EU25 SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYE 1995-2004 (Md ukm)

Személygépkocsi Autóbusz Repülő Vonat Motorkerékpár Villamos és metró

Timár, 2007

Hajó

102

EU25 ÁRUSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYE 1995-2005 (Md tkm)

közút tengerhajózás vasút

Timár, 2007

belvízi hajózás csővezeték repülés

103

GDP ÉS A KÖZLEKEDÉSI TELJESÍTMÉNY KORRELÁCIÓJA GDP átlagos évi növekedése 1995-ös változatlan áron Személyszállítás (utaskilométer) Áruszállítás (tonnakilométer)

Timár, 2007

104


6

Célok: a szállítási teljesítmények és a GDP növekedési üteme közötti szoros kapcsolat fokozatos lazítása (decoupling, szétkapcsolás) a közlekedési munkamegosztás kiegyensúlyozásával, a minőség és a közlekedésbiztonság javításával Több, mint 60 intézkedést irányoztak elő a kitűzött célok elérésére Timár, 2007

105


7

A vasúti piac szabályozott piacának megnyitása: 2003-2007 áruszállítás és 2010 személyszállítás Közúti közlekedésbiztonság és munkajogi szabályozás javítása és betartatása TEN Útmutató (2004): elsőbbség a vasúti szűk keresztmetszetek felszámolásának Galileo (2008-2010) Marco Polo intermodális fejlesztési program (2003) Európai Nyitott Égbolt (2003) Infrastruktúra-használat igazságos díjszabása és adózás összehangolása Közlekedésbiztonsági intézkedések Timár, 2007

106


8

Eredményességet mérő mutatók: GDP és szállítási teljesítmény-növekedés szétkapcsolása: járműkm 1998-as közlekedési munkamegosztás (teljesítmény-arányok) helyreállítása Az új tagállamokban a vasúti áruszállítás 35%os teljesítményarányának fenntartása Közúti balesetek halálos áldozatai számának 50%-os csökkentése (2010-ben, 2000-hez viszonyítva) Timár, 2007

107

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI CÉLOK cél cél

Timár, 2007

108


8

Cél: a munkamegosztás befolyásolása, közúti áruszállítás növekedési ütemének fékezése Utakkal kapcsolatos intézkedések: A közúti áruszállítás minőségének javítása (fuvarvállalási és munkavégzési feltételek összehangolása) A közlekedésbiztonság fokozása (a kőzúti balesetek halálos áldozatai számának felére csökkentése 2010-re 2000-hez képest) Az úthasználók közötti hatékony tehermegosztást biztosító adó- és útdíjpolitika kidolgozása és megvalósítása A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) építése

Timár, 2007

109

SZEMÉLYFORGALOM ÉS MUNKAMEGOSZTÁS ELŐREJELZÉSE Személyszállítás EU25 repülő szgk villamos+metró vonat autóbusz

repülő Milliárd ukm

vonat köz.közl szgk

Évek Timár, 2007

110

ÁRUFORGALOM ÉS MUNKAMEGOSZTÁS ELŐREJELZÉSE Áruszállítás EU25 tengerhajózás közút csővezeték belvízi hajózás vasút

parti hajózás csővezeték Milliárd tkm

belvízi hajózás vasút közút

Évek Timár, 2007

111

A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE ÁRUSZÁLLÍTÁS (ÁRUTONNA-KILOMÉTER)

100% 20

90%

27 39

80% 10

51 70%

50

5

61 70

64

5 6

50%

3 14 66

11

2

57 43

30% 20%

59

72

60%

40%

44

28

9

0%

30

9

8

15

13

6

6

4

EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000 csővezeték

Timár, 2007

3 26

20

20

10% 8

35

H 1970 vasút

11 H 1980

13

15

H 1990 H 1992

belvízi hajózás

13

13

13

H 2000

H 2005

H 2015

közút

112

A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS (UTASKILOMÉTER)

100%

2

4

6

1

7

1

2

2

3

58

59

60

3

3

90% 28 80% 48 70% 60%

76

69 78

79

50%

77 82

39

40% 33 30%

27

20% 12 10% 10 0%

11 8

26 18

32 9 7

12 18

6

13

12

5

EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000

vasút

Timár, 2007

27

H 1970 H 1980 H 1990

autóbusz

sz.gépkocsi

11

10

8

H 1992 H 2000 H 2005 H 2015

repülőgép

113

AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FŐ MOZGÁSIRÁNYAI EURÓPÁBAN 15

20

HELSINKI

OSLO

TEN-T folyosók PENK folyosók I-

IX

RIGA

BREMEN

DUBLIN LONDON

ZÜRICH

GRAZ

LJUBLJANA

Timár, 2007

BARCELONA

IX

ROMA SZICILIÁBA

55

II

X IV

ZAGREB

VIII

DURRES

50

CH ODESSA ISIN AU

IV

X

RIJEKA

KIEV IX IX

BRATISLAVA BUDAPEST V

SARAJEVO

MARSEILLE

ID DR A M

IX

III V

V

BE OG RA

PORTUGÁLIÁBA

O AN MIL

WIEN

TR IE ST E

LION

KRAKOW

45

CONSTANTA

BUCURESTI

D

MÜNCHEN

PLOCE

PARIS

60

WARSZAWA IX

VI

PRAHA

LE HAVRE

40

IX

III

BRUXELLES FRANKFURT LUXEMBOURG

BORDEAUX

35 SZT. PÉTERVÁR

BERLIN

AMSTERDAM

BIRMINGHAM SWANSEA

IX

GDANSK

HAMBURG

I

I

KOBENHAVEN

30

TALINN

STOCKHOLM

Árumozgási irány EDINBOROUGH

25

MOSZKVA

10

MINSK

5

VILNIUS

0

LVOV

-5

SOFIA

VARNA

IV

ISTANBUL

GÖRÖGORSZÁGBA

40

114

TRANSZ-EURÓPAI HÁLÓZATOK Maastrichti Szerződés (1992): a TranszEurópai Hálózatok (TEN) kijelölése (közlekedés: TEN-T; távközlés, energia) Cél: a nemzeti hálózatok összekapcsolása, átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítása TEN-T: határidő 2010, becsült összköltség 400 Md € (finanszírozás: tagállamok költségvetése és magántőke, EU költségvetési támogatás) Timár, 2007

115

TERVEZETT EU TEN-T HÁLÓZAT 2010-BEN 75200 km út, 85%-ban autópálya 78000 km vasútvonal 330 repülőtér 270 nemzetközi tengeri kikötő 210 belvízi hajóúti kikötő Forgalomszervező, forgalomirányító és utastájékoztató rendszerek Timár, 2007

116

A TRANSZEURÓPAI KÖZÚTHÁLÓZAT

Timár, 2007

117

A TRANSZEURÓPAI VASÚTHÁLÓZAT

Timár, 2007

118

A TRANSZEURÓPAI KOMBINÁLT KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT Timár, 2007

119

TEN-T HÁLÓZAT FINANSZÍROZÁSA

1

Becsült kiadás 20-25 Md €/év Költségek: a prioritásoknak megfelelően 60% vasúti, 25% közúti, 15% légi- és víziközlekedési beruházásra Maastrichti Szerződés: Kohéziós Alap (CF) az EU vásárlóerő-paritáson számított átlagos GDP/fő értékének 90%-át el nem érő tagállamok (2004-ig: Görögország, Írország, Spanyolország és Portugália) környezetvédelmi és közlekedési (TEN-T) beruházásainak támogatására Timár, 2007

120

TEN-T HÁLÓZAT FINANSZÍROZÁSA

2

Kohéziós Alap 1993-1999: 15,0 Md € 2000-2006: 18,0 Md € 2007-2013: 69,7 Md €

TEN-T közösségi finanszírozás : 2000-2006 költségvetési előirányzat 4,2 Md € 2007-2013 költségvetési előirányzat 8,0 Md €

Magántőke bevonására (Public-Private Partnership, PPP) tett erőfeszítések csak mérsékelten sikeresek voltak Timár, 2007

121

AZ EU TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA (TEN-T), A PÁN-EURÓPAI NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS AZ EURÓPAI FEJLŐDÉSI ZÓNÁK 15

20

OSLO

TEN-T folyosók PENK folyosók -I

IX

BREMEN

DUBLIN

LONDON BRUXELLES FRANKFURT EU autópályák LUXEMBOURG

PRAHA

ZÜRICH

WIEN

GRAZ

LJUBLJANA

Timár, 2007

ZAGREB

SZICILIÁBA

IV

X

RIJEKA

SARAJEVO

ROMA

50

IX IX

X IV

BE O

BARCELONA

KIEV

III V

BRATISLAVA BUDAPEST V

MARSEILLE

ID DR A M

55

II

V

PLOCE

PORTUGÁLIÁBA

O AN MIL

TR IE ST E

LION

KRAKOW

CH ODESSA ISIN AU

BUCURESTI SOFIA

VARNA

VIII

DURRES

45

CONSTANTA

D

MÜNCHEN

60

WARSZAWA IX

VI

GR A

PARIS

40

IX

III

LE HAVRE 2003-ban: ∼60 000km

BORDEAUX

IX

BERLIN

AMSTERDAM

BIRMINGHAM SWANSEA

IX

GDANSK

HAMBURG

I

I

35 SZT. PÉTERVÁR

IX

RIGA KOBENHAVEN

30

TALINN

STOCKHOLM

Európai fejlődési zónák EDINBOROUGH

25

HELSINKI

MOSZKVA

10

MINSK

5

VILNIUS

0

LVOV

-5

IV

ISTANBUL

GÖRÖGORSZÁGBA 40

122

PÁN EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK 1992 Prága/1994 Kréta/1997 Helsinki PánEurópai Közlekedési Konferencián a kormányok javaslatára kijelölték a fejlesztésekhez iránymutató páneurópai nemzetközi közlekedési (PENK) folyosókat PENK utak, vasutak, víziutak, repülőterek: nem mindig nemzeti fejlesztési prioritások PENK folyosókon a gazdaságilag hatékony projektek másoknál nagyobb eséllyel (?) pályázhatnak nemzetközi (EU) támogatásra Timár, 2007

123

A PÁN-EURÓPAI NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS TÉRSÉGEK (HELSINKI, 1997)

PENK FOLYOSÓK

DUNA

Timár, 2007

124

TINA Közép Kelet-európai országokban a Közlekedési Beruházási Igények Értékelésére (Transport Investment Needs Assessment –TINA) 1999-ben lezárult EU vizsgálat Cél a TEN-T kiterjesztésének előkészítése A PENK folyosókra eső és oda kapcsolódó projekteket a kormányok javasolták 2015-ig kb. 110 Md € beruházási igény: közlekedés beruházási arányának jelentős (GDP 1,5%-ára) emelésével finanszírozható Timár, 2007

125

A MAGYARORSZÁGI TINA ÚTHÁLÓZAT

Timár, 2007

126

A magyarországi TINA közúti gerinchálózat: Folyosó

Hossz Költségbecslés km millió €

Vonalvezetés Rajka (Nickelsdorf) – Hegyeshalom - GyőrTatabánya – Budapest – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged - Nagylak Tornyiszentmiklós – Becsehely – Nagykanizsa – Balatonszentgyörgy – Zamárdi – Balatonaliga – Székesfehérvár – Budapest - Gyöngyös – Füzesabony – Nyékládháza – Polgár – Nyíregyháza – Záhony (Barabás)

IV.

V. V (Rijeka felé) V (Ploce felé) X (Belgrád felé)

410

942,00

588

2.130,00

7

30,00

Udvar (Illocska) – Mohács – Szekszárd – Dunaújváros - Budapest

189

790,00

Budapest – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged - Röszke

171

380,00

Letenye – Becsehely

Kiegészítő úthálózati összetevők Vonalvezetés

Hossz km

Polgár – Debrecen – Ártánd Sahy – Vác – Budapest Tornyosnémeti – Miskolc – Nyékládháza

116 67 84

Timár, 2007

Költségbecslés millió € 300,00 160,00 340,00 127

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK

1

Európai Tanács 1994 (Essen): elsőbbséget élvező kiemelt projektek kijelölése: 1. Nagysebességű É/D vasútvonal/kombinált szállítás (Verona-Berlin) 2. PBKAL (Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London) nagysebességű vasút 3. Déli nagysebességű vasútvonal (Madrid-Montpellier/Dax) 4. Keleti nagysebességű vasútvonal (Párizs-Strasbourg/Mannheim) 5. Betuwe - hagyományos vasútvonal/kombinált szállítás (Rotterdam-NL/D határ) 6. Francia-olasz nagysebességű vasútvonal/kombinált szállítás (Lyon-Trieszt) 7. Pathe és Via Egnatia autópályák Görögországban 8. Portugália-Spanyolország-Közép-Európa multimodális összeköttetés 9. Corn-Dublin-Belfast-Larne-Stranraer hagyományos vasútvonal (kész) 10. Malpensa repülőtér, Milánó (kész) 11. Ǿresund vasúti/közúti híd Dánia és Svédország között (kész) 12. Északi háromszög vasútak/közutak korszerűsítése (Svédország, Finnország) 13. Írország-Egyesült Királyság-Benelux államok közúti összeköttetése 14. Nyugati parti vasúti fővonal (UK) Timár, 2007

128

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK (ESSEN)

2

Timár, 2007

129


3

A Bizottság 2001-ben 6 új projekt kijelölését és 2 korábbi kiegészítését javasolta: Új projektek: 1. Világméretű műholdas navigációs/helymeghatározó rendszer (GALILEO) 2. Nagy kapacitású vasúti összeköttetés a Pireneusokon át 3. Kelet-Európai kombinált szállítás/nagysebességű vasút 4. Dunai hajóút javítása Vilshofen és Straubing között 5. Nagysebességű vasúti átjárhatóság biztosítása az Ibériai félszigeten 6. Fehrman Belt: Németország és Dánia állandó összeköttetése

Kiegészítések: 1. Nagysebességű É/D vasút meghosszabbítása (Verona-Nápoly, Bologna-Milánó) 2. Déli nagysebességű vasút meghosszabbítása (Montpellier-Nimes) Timár, 2007

130


Timár, 2007

4

131


5

A célokat lehetetlennek bizonyult a javasolt módon elérni (pl. közigazgatásimagánvállalkozási társulásokkal – PPP) 2003-as felülvizsgálat (Van Miert jelentés): elsőbbségi projekt-lista bővült (22 új projekt), határidő 2020, 4 lista: 0. Lista: Befejezett, illetve 2010-ig befejeződő Esseni projektek 1. Lista: Európai jelentőségű, 2010-ig elkezdődő, 2020-ra elkészülő projektek 2. Lista: Európai szempontból jelentős, hosszú távon figyelmet érdemlő projektek 3. Lista: A gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő fontos projektek Timár, 2007

132


6

0 Lista 3 befejezett projekt (Cork-Dublin-Belfast-Stranraer vasútvonal, Malpensa reptér, Öresund híd) 2010-ig befejezendő 5 projekt (Betuwe vasútvonal, Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London TGV, görög autópályák, UK/IRL/Benelux közúti összeköttetés, UK Ny. Parti vasúti fővonal) 6 projekt 2010 előtt elkészülő fő részei (BerlinVerona, Déli TGV, Keleti TGV, Lyon-TorinoTrieszt, Portugália/Spanyolország/Európa többi része közötti multimodális összeköttetés, Északi Háromszög) Timár, 2007

133


7

1. Lista 1. Galileo 2. Rajna-Majna-Duna akadálymentesítése 3. Tengeri autópályák 4. Lyon-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest vegyes forgalmú vasútvonal 5. Berlin-Verona-Nápoly/Milánó-Bologna vegyes forgalmú vasútvonal 6. Görög/bolgár határ-Szófia-Budapest-Wien- Praha-Nürnberg vegyes forgalmú vasútvonal 7. Dél-Nyugat TGV vonalak 8. Gdansk-Varsó-Brno/Zsolna vegyes forgalmú vasútvonal 9. Lyon/Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vegyes forgalmú vasútvonal 10. Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Wien-Pozsony vegyes forgalmú vasútvonal 11. Ibériai félsziget nagysebességű vasúti hálózatának interoperabilitása 12. Írország/UK/Kontinentális Európa multimodális összeköttetések 13. Közúti/vasúti híd a Messina-i szorosban 14. Állandó vasúti/közúti összeköttetés a Fehrmann Szorosban 15. Az Északi Háromszög 16. Portugália/Spanyolország multimodális összeköttetése Európa többi részével 17. Görög/bolgár határ –Szófia–Nagylak(Budapest)/(Constanta) autópálya 18. Gdansk–Katowice–Brno / Zsolna –Wien autópálya Timár, 2007

134

EURÓPAI JELENTŐSÉGŰ, KIEMELT TEN-T PROJEKTEK

Timár, 2007

135

MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 1. Lista:

1

4. Vegyesforgalmú vasútvonal: LyonTrieszt/Koper-Ljubljana-Budapest 6. Vegyesforgalmú vasútvonal: görög/bolgár határ-Szófia-Budapest-Wien-PrágaNürnberg 17. Autópálya: görög/bolgár határ - Szófia – - Nagylak (Budapest) / (Constanza)

2. Lista: Határon átnyúló összeköttetések Autópálya: (Ljubljana)-Maribor-PinceTornyiszentmiklós-Letenye-Zamárdi(Budapest)

3. Lista:

Timár, 2007

Autópálya: Gdansk-Torun-Zsolna-ParassapusztaBudapest-Pécs-Ilocska-Szarajevo-Ploce 136

MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ KIEMELT TEN-T PROJEKTEK

Timár, 2007

2

137


Timár, 2007

3

138


Timár, 2007

4

139

ISPA "Instrument for Structural Policies for PreAccession" (ISPA, 1999) a csatlakozó országok környezetvédelmi és közlekedési beruházásainak támogatására létesült Előcsatlakozási Alap a 2000-2006-os költségvetésben Átmenet PHARE és Kohéziós Alap között A Csatlakozási Szerződésben elfogadott burkolat-megerősítési program (l. később) társ-finanszírozására vesszük igénybe Timár, 2007

140

MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

1

Közlekedéspolitikai koncepciót (2003-2015) az Országgyűlés 2004 tavaszi ülésszakán tárgyalta meg és határozatként fogadta el A fő célok illeszkednek az EU közlekedéspolitikájához, bár a rangsorolás eltérő: a hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése, lehetővé téve a nemzetközi összeköttetést (TEN-T, PENK folyosók), a sugaras hálózati szerkezet átalakítása az EU jogharmonizáció folytatása, vasúti reform, közszolgáltatások finanszírozásának korszerűsítése, piaci verseny ösztönzése) közlekedési munkamegosztás módosítása, a környezet védelme, közúti balesetek áldozatai számának csökkentése Timár, 2007

141

MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2

2044/2003 (III.14) Kormányhatározat a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről Ütemezés nem gazdaságossági vizsgálatok eredményén alapul, nem biztosítja a finanszírozást (v.ö. 2004. évi költségvetés) 2003. évi CXXVIII. Törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről (2004. jan. 1. óta hatályos) Timár, 2007

142

PRAHA 16

20

18

felé

OLOMOUC ZILINA TRENCIN

BRNO

I L.M

Va

IV

BRATISLAVA

SALZBURG felé

X V

VENEZIA felé

IE TR

MARIBOR

IV

Xa

Vc

DEBRECEN

SZOLNOK

ORADEA

Xa TIMISORA

CLUJ-NAPOCA

ARAD

IV

46 SIBIU

BRASOV

NOVI-SAD

TEN-T folyosó TINA folyosó javasolt TINA folyosó díjas autópálya szabad autópálya

BUDAPEST

SZEGED

48

NYÍREGYHÁZA

KECSKEMÉT BÉKÉSCSABA

NAGYKANIZSA PÉCS

KA E I R Vb KARLOVAC X

V

MISKOLC

V

LJUBLJANA ZAGREB

E ST

Va

V

VESZPRÉM

BROD

GRAZ

50

MUNKACEVO

ZVOLEN

SOPRON SZOMBATHELY

felé

26

V

PRESOV

GYŐR

IV

KIEV

24 LVOV

S LA U K

KOSICE

WIEN LINZ felé

22

CSÍKSZEREDA

14

PITESTI

SARAJEVO, PLOCE felé

BEOGRAD X

NIS felé

CHISINAU felé IX

IV SOFIA BUCURESTI felé felé

A TEN-T, PENK ÉS TINA FOLYOSÓK MAGYARORSZÁG KÖRZETÉBEN AZ EZREDFODULÓN

44

IV

5. ELŐADÁS

MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Timár, 2007

144

1993 2004

I AZ canEU seeELŐTT a growing importance for FÉNYES JÖVŐ ÁLL…. the EU!

NoAKKOR doubt - Brussels SEMMI KÉTSÉG, is a place for AZ UNIÓBAN Ato be.. INTERTANKO HELYÜNK!

Timár, 2007

145

BŐVÍTÉSI FOLYAMAT

1

Korábbi bővítéseknél nem szabtak feltételeket Európai Tanács követelményrendszere a Kelet Közép-európai társult tagállamok számára (Koppenhága 1993): 1. demokrácia megszilárdulása, jogállamiság, az emberi és a kisebbségi jogokat garantáló intézményrendszer létrehozása 2. működő piacgazdaság, EU piacán megfelelő versenyképesség kialakulása 3. alkalmasság a bővülő acquis communautaire befogadására 4. képesség a tagsággal járó további kötelezettségek vállalására, különös tekintettel a politikai, gazdasági és monetáris unióra 5. az Unió legyen képes fenntartani az integráció fejlődésének ütemét az új tagállamokkal együtt Timár, 2007

146


2

Európai Tanács, Cannes 1995: Fehér Könyv megküldése a tagjelölteknek (átveendő joganyag és egységes piac szabályainak tételes ismertetése) Csatlakozó államok: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia (2004); Bulgária, Románia (2007) Timár, 2007

147


3

EU-Magyarország Társulási Szerződés aláírása (1991.12.16, hatályos: 1994.02.01.) Magyarország csatlakozási kérelmének benyújtása (elsőként az u.n. volt szocialista országok közül): 1994.03.31. Országjelentések elkészítése, „Agenda 2000” programcsomag elfogadása: 1997 A csatlakozási tárgyalások megkezdése (1998.03.31.) Timár, 2007

148


4

Csatlakozás döntő eleme a jogharmonizáció: EU joganyag („acquis communautaire - közösségi vívmányok”) beépítése a nemzeti jogrendszerbe Csatlakozási tárgyalások fejezetei: 1. 2. 3. 4. 5. Timár, 2007

Az áruk szabad áramlása A személyek szabad mozgása A szolgáltatásnyújtás szabadsága A tőke szabad áramlása Vállalati jog 149


5

Csatlakozási tárgyalások fejezetei (folyt.): 6. Versenypolitika 7. Mezőgazdaság 8. Halászat 9. Közlekedéspolitika 10. Adózás 11. Gazdasági és Monetáris Unió 12. Statisztika 13. Szociálpolitika, foglalkoztatás 14. Energia 15. Iparpolitika 16. Kis- és középvállalkozások 17. Tudomány és kutatás 18. Oktatás és képzés 19. Távközlés, információs technológiák 20. Kultúra, audiovizuális politika 21. Regionális politika 22. Környezetvédelem 23. Fogyasztóvédelem 24. Bel-, igazságügyi együttm. 25. Vámunió 26. Külgazdasági kapcsolatok 27. Közös kül- és biztonságpolitika 28. Pénzügyi ellenőrzés 29. Pénzügyek, költségvetés 30. Intézmények 31. Egyéb kérdések Timár, 2007

150


6

A közlekedési EU joganyag közel 300 jogszabályból áll Közlekedési fejezet lezárása: 2002.12.22. Átmeneti mentességek („derogációk”); a kért 7-ből 4-et elfogadtak: 1. Közúti árufuvarozás: A csatlakozás után három évig

tilos a közúti árufuvarozási kabotázs (külföldi fuvarozó által végzett belföldi szállítás). Bármelyik tagország – saját viszonylatában – két évvel meghosszabbíthatja az átmenetet. Az átmeneti mentességet nemcsak Magyarország, hanem az EU jelenlegi tagállamai is kérték: saját fuvarozóikat kívánták megvédeni, arra hivatkozva, hogy a tagjelöltek szállítói sokkal alacsonyabb költségekkel működnek.

Timár, 2007

151


7

2.Túlsúlyos tehergépjárművek: A túlsúlyos tehergépjárműveknél 2008 végéig fenntarthatjuk a díj- és útvonalengedély-rendszert. Az átmenet nem vonatkozik a gyorsforgalmi úthálózatra és azokra a felújított útszakaszokra, amelyek megfelelnek az EU 11,5 tonnás tengelyterhelési követelményének

3.Vasúti áruszállítás: Az uniós liberalizáció értelmében 2003. március 15-től szabad a nemzetközi fuvarozás a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózaton (TERFN). A 2006 végéig tartó átmenet alatt a magyar TERFN-hálózatra csak a pályakapacitás húsz százalékáig engedjük be az EU vasúttársaságait.

4.Légi közlekedés: Az unió 2004 végéig elfogadta a zajos gépekre kért magyar átmenetet azzal a korlátozással, hogy ennek előnyét csak a következő országokból érkező repülőgépek élvezhetik: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldávia, Oroszország, Türkmenisztán, Ukrajna. Timár, 2007

152


8

A csatlakozás óta Magyarország az EU költségvetéséből a közös agrárpolitika, a strukturális politika és a belső politikák keretében részesül uniós támogatásokban Tagállamként ugyanakkor mi is hozzájárulunk az EU költségvetéséhez

Timár, 2007

153


9

Timár, 2007

154


10

Magyarország 2004 és 2006 között részbeni visszatérítést (költségvetési kompenzációt) kapott Új tagállamok 2004-ben évi kötelezettségeik arányos részét (kétharmadát) fizették Hazánk EU-val szembeni nettó költségvetési egyenlege 2004–2006-ra összesen +1,389 Md € (kb. 384 Md Ft) volt Timár, 2007

155


11

Közlekedési TEN-T projekteknél EU támogatás 10-20% (költségvetés) + Kohéziós Alap + EIB hitelek Saját erő: legalább 15-20%

Timár, 2007

156

A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSBEN A TEN-T HÁLÓZAT RÉSZEKÉNT ELISMERT VASÚTHÁLÓZATI ELEMEK MAGYARORSZÁGON

Timár, 2007

157

A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSBEN A TEN-T HÁLÓZAT RÉSZEKÉNT ELISMERT ÚTHÁLÓZATI ELEMEK MAGYARORSZÁGON

Timár, 2007

158

A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSBEN A TEN-T HÁLÓZAT RÉSZEKÉNT ELISMERT VIZIÚTHÁLÓZATI ELEMEK MAGYARORSZÁGON

Timár, 2007

159

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összes

2007

2008

78

126

270

270

270

1014

51

65

69

185

Burkolatmegerősítés (74, 87, 86. út)

100

100

200

385

Főúthálózat

Burkolatmegerősítés (2, 3, 4, 6, 8, 33, 35, 42, 44, 47, 56, 61. út) Burkolatmegerősítés (41, 49, 51, 58. út)

Összes (20072008)

Összes (20012008)

1014

Burkolatmegerősítés (egyéb utak)

30

50

70

70

70

70

360

Burkolatmegerősítés (egyéb utak)

70

70

140

500

Új utak építése (főleg elkerülő szakaszok)

29

49

45

27

35

61

246

Új utak építése (főleg elkerülő szakaszok)

60

60

120

366

Főutak összesen

59

177

241

418

440

470

1805

230

230

460

2265

65

24

20

237

85

431

177

165

342

773

242

265

438

677

555

2236

407

395

802

3038

Autópálya és autóút hálózat Új utak építése (M0, M3, M5, M7, M30, M35, M43, M70)

Összesen

Timár, 2007

59

Új utak építése (M6-56, M7, M8, M0)

A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSBEN SZEREPLŐ ÚTFELÚJÍTÁSI PROGRAM (KM)

160

KOHÉZIÓS ALAP

1

Létrehozása a Maastrichti Szerződéssel: „…a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén„

Azon tagállamok számára elérhető, melyek vásárlóerő-paritáson számított GNP/fő értéke nem éri el az EU átlag 90%-át (minden 2004/2007-ben csatlakozott ország) 2000-2006 leköthető összes forrás 18 Md € Timár, 2007

161

KOHÉZIÓS ALAP

2

Kohéziós Alapból+Strukturális Alapokból nyújtott évi támogatás összege nem haladhatja meg az ország GDP-je 4%-át Támogatásra pályázatot kell benyújtani Projektértékelés alapvető szempontjai: 1. 2. 3. 4.

5. 6.

Timár, 2007

Gazdasági és Szociális hasznok Hatékony menedzsment Hozzájárulás a Közösség környezetpolitikájának alkalmazásához Hozzájárulás a Transz-európai Hálózatokhoz és közösségi közlekedéspolitikához A környezetvédelem és közlekedés közötti egyensúly Alternatív finanszírozási források figyelembevétele 162

KOHÉZIÓS ALAP

3

Támogatás mértéke az állami, illetve hasonló kiadások 80-85%-a; projekt minimális költsége 10 millió € (ISPA 5 millió €), Egy projekt csak egy Alap támogatásából részesülhet egy időpontban Szerződés csak az EU szabályoknak megfelelő közbeszerzési versenytárgyalást nyert ajánlattevővel köthető Előleg a támogatás 20%-a a közösségi támogatás engedélyezéséről szóló határozat elfogadásakor, ill. közbeszerzési szerződések aláírása után Timár, 2007

163

KOHÉZIÓS ALAP TÁMOGATÁSOK

2007-2013 Környezetvédelem Közlekedés Versenyképesség, KKV-k K+F, innováció, IT Humán erőforrások (foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, szociális háló)

Regionális/területi/helyi programok

Műszaki támogatás Egyéb

Timár, 2007

164

A KOHÉZIÓS ALAPBÓL KAPOTT TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYRENDSZERE MAGYARORSZÁGON 2004-2006

Timár, 2007

165

KOHÉZIÓS ALAP

4

Kohéziós Alapból támogatott közlekedési beruházások Magyarországon (2004-2006): 1. sz. projekt: Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza vasútvonal (az ISPA projekt folytatása) 2. sz. projekt: M0 autópálya keleti szakaszának (a 4-es főút és M3- as autópálya között, gödöllői átkötéssel) megépítése (460 millió €) 3. sz. projekt: Légiforgalmi ellenőrzési infrastruktúra fejlesztése (30 millió €) 4. sz. projekt: M43 autóút Szeged-Makó szakasz építése (35 km, 330 millió €) Timár, 2007

166

KOHÉZIÓS ALAP TÁMOGATÁS MEGOSZLÁSA MAGYARORSZÁG 2007-2013 Műszaki támogatás

Útépítés Vasút/viziút-építés

Környezetvédelem Városi közlekedésfejlesztés Energia

Timár, 2007

167

STRUKTURÁLIS ALAPOK

1

A Strukturális Alapok, az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei Strukturális Alapok: Európai Regionális Alap (ERDF), Európai Szociális Alap (ESF) és Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Része (EAGGF GF), Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) együttesen Strukturális Alapok teljes költségvetése 213 milliárd € (2000-2006) Timár, 2007

168

STRUKTURÁLIS ALAPOK

2

Régiók: területi egységek melyeket az adminisztráció megkönnyítése érdekében hoztak létre Nevük NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics), 5 kategóriában léteznek Strukturális Alapokból általában NUTS 2, NUTS 3 régiók programjaihoz nyújtanak támogatást a GDP/fő < 0,75 . EU átlagú régióknak

Timár, 2007

T ip o ló g ia

R é g ió k s z á m a

Lakosság

N U TS 0

O rszá g o k

15

0 .4 - 8 0 m illió

N U TS 1

S u p r a - r é g ió k

77

0 .4 - 1 7 m illió

N U TS 2

R e g io n á lis

206

0 .0 8 - 1 0 m illió

N U TS 3

S u b - r e g io n á lis

1031

0 .0 2 - 7 m illió

N U TS 4

H e ly i

1074

N U TS 5

H e ly i

98433

169

NUTS-2 ADMINISZTRATÍV RÉGIÓK MAGYARORSZÁGON A NÉPESSÉG ELOSZLÁSA A RÉGIÓKBAN 1999-BEN

NY UG AT -D UN ÁN TÚ L

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

ÉSZAK-ALFÖLD KÖZÉP-DUNÁNTÚL

KÖZÉPMAGYARORSZÁG

444

DÉL-ALFÖLD DÉL-DUNÁNTÚL

JELMAGYARÁZAT: népsűrűség 1999 évben 2 (fő/km )

90-99 80-89

Timár, 2007

69-79

170

SZERKESZTETTE: ROADTECH KFT.

A MAGYAR AUTÓPÁLYA HÁLÓZAT SŰRŰSÉGE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN ÚTKATEGÓRIA

2

km/1000 km

Autópálya

18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Timár, 2007

Tulajdonos/Üzemeltető

Hossz 2003 (km) 443

Állam/Állami Autópálya Kezelő Rt Állam/Alföld Koncessziós Autópálya Rt

Autóút/félautópálya

Állam/Állami Autópálya Kezelő Rt

Országos közúthálózat

Állam/Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságok (19)

Burkolt (%) 100

97

Helyi utak Önkormányzatok/Önkormányzatok Mezőgazdasági utak Magánszféra/magánvállalkozások Erdészeti utak Magánszféra/magánvállalkozások

57

100

29460

99

105233 23000 4919

34 28 52

15,4

5,5

5,9

Magyarország Magyarország 1998 2000

6,6

5,4

Magyarország EU átlaga 1998 EU kandidátus 2002 országok átlaga 171 1998

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 1970-BEN UA

Tornyosné Tornyosnémet i

Tisza

Miskolc

SK

Nyí Nyíregyhá regyháza

Emő Emőd

A

Eger

Duna

Vác

M1

Győ Győr

Polgá Polgár

Füzesabony Debrecen

BUDAPEST

Tatabá Tatabánya Szé Székesfehé kesfehérvá rvár

M7

Szolnok

Veszpré Veszprém

RO Dunaú Dunaújvá jváros Kecskemé Kecskemét Békéscsaba

SLO

Szekszá Szekszárd

Kaposvá Kaposvár

Szeged

Pécs

HR

YU

állami autó autópálya koncesszió koncessziós autó autópálya állami autóú t, félautó autóút, lautópálya épülő autó autópálya épülő autóú autóútt koncesszió koncesszióba adott autó autópálya építési jog

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 1990-BEN UA

Tornyosné Tornyosnémeti

Tisza

Miskolc

SK


Emő Emőd

A Duna

Vác

Füzesabony

M1

Győ Győr

Eger

M3

Polgá Polgár

Szé Székesfehé kesfehérvá rvár Veszpré Veszprém

Debrecen

BUDAPEST

Tatabá Tatabánya

M0

Szolnok

M5

RO

Dunaú Dunaújvá jváros

M7

Kecskemé Kecskemét Békéscsaba

SLO Szekszá Szekszárd

Kaposvá Kaposvár

HR

Szeged

Pécs

YU

állami autó autópálya koncesszió koncessziós autó autópálya állami autóú autóútt , félautó lautópálya épülő autó autópálya épülő autóú autóútt koncesszió koncesszióba adott autó autópálya építési jog

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 1998-BAN UA Tornyosné Tornyosnémeti

A

POZSON Y, PRÁ PRÁGA IV BÉCS felé felé M15 felé felé

Tisza

Miskolc

SK


Emő Emőd

M2

Duna

Eger

Polgá Polgár

M3

Vác

Füzesabony

Győ Győr

M1


Debrecen

BUDAPEST

Tatabá Tatabánya

M0

V Dunaú Dunaújvá jváros

Szolnok

RO

M5 Kecskemé Kecskemét

M7

Békéscsaba

IV SLO Szekszá Szekszárd

Kaposvá Kaposvár

HR

Szeged

V

Pécs

YU

Helsinki folyosó folyosók állami autó autópálya koncesszió koncessziós autó autópálya állami autóú autóútt épülő autó autópálya épülő autóú autóútt koncesszió koncesszióba adott autó autópálya építési jog

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 2003-BAN UA


A

POZSON Y, IV PRÁ PR BÉCS ÁGA felé M15 felé felé felé

SK

M30 M2

Duna

Eger

M3

Vác

M0

Szolnok

Veszpré Veszprém

RO

M5

Dunaú Dunaújvá jváros

Kecskemé Kecskemét

M7 V

Békéscsaba

IV M9 Szekszá Szekszárd

M9

Szeged

V

Pécs

HR

V

Debrecen

Szé Székesfehé kesfehérvá rvár

Kaposvá Kaposvár

Polgá Polgár

Füzesabony BUDAPEST

Tatabá Tatabánya

SLO


Emő Emőd

M1

Győ Győr

Tisza

Miskolc

YU

Helsinki folyosó folyosók állami autó autópálya koncesszió koncessziós autó autópálya állami autóú autóútt , félautó lautópálya épülő autó autópálya épülő autóú autóútt koncesszió koncesszióba adott autó autópálya építési jog

A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 2003-2006 KÖZÖTT MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT FEJLESZTÉSE [2044/2003 (III.14.) KORM.HAT.] KOSICE

V


UA

LVOV, KIIV

Tisza BRATISLAVA, IV PRAHA WIEN

A

Miskolc

SK Parassapuszta

M15

Tatabá Tatabánya

GRAZ

BUDAPEST

LJUBLJANA, TRIESTE

Polgá Polgár

M35 Debrecen

M4

M0


Szolnok

M4

IV

RO

M8

Dunaú Dunaújvá jváros Rábafü bafüzes

Eger

M3 Nyí Nyíregyhá regyháza

Füzesabony

Szombathely

M8

M30

M25 Emő Emőd

M3

M1

Sopron

ARAD, KOLOZSVÁR/CLUJ R/CLUJ

Zalaegerszeg Kecskemé Kecskemét

M7 0

Bszgyö Bszgyörgy Nagykanizsa Tornyiszmikló Tornyiszmikló s

SLO

V

Vác

M9

V

M2

Duna

Győ Győr

Salgó Salgótarjá tarján

ZAGREBLetenye

M6

Lelle

M7

M44

Békéscsaba

Kiskunfé Kiskunfélegyhá legyhá za

M5

M9

ARAD

Szeged Szekszá Szekszárd

Kaposvá Kaposvár

V/A

Nagylak M43

Baja

Mohá Mohács Pécs

Röszke

BEOGRAD

HR Ilocska

M56

SARAJEVO

V/C

YU X/A

TEMESVÁ TEMESVÁR, IV BUCHAREST

V Helsinki folyosó folyosók gyorsforgalmi há hálózat 20022002-ben Hálózatbő zatbővülés 20032003-2006: autó autópálya autóú autóútt épülő autó autópálya épülő autóú autóútt autó előkészí szítés alatt autópálya elő autóú autóútt elő előkészí szítés alatt

A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT HOSSZÚTÁVÚ (2030) FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A KAPCSOLÓDÓ FŐ- ÉS MELLÉKÚTI FEJLESZTÉSEKKEL Salgótarján M2

Szombathely

Nyiregyháza

Eger M2

Győr Sopron

Miskolc

Tatabánya

Debrecen

BUDAPEST

Veszprém Szf.vár Dunaújváros

Szolnok Kecskemét

Zalaegerszeg Békéscsaba 444

JELMAGYARÁZAT: forrás: UVATERV Rt.

Kaposvár

Szekszárd

Szeged

autópálya (2*3 sáv) autópálya (2*2 sáv)

Pécs

autóút (2*2 sáv) autóút (2*1 sáv) főút fejleszések elkerülések, bővítések hálózati jel. mellékút fejl. TINA folyosók EU koridor SZERKESZTETTE: ROADTECH KFT.

Timár, 2007

177

A 2044/2003 (III.14.) KORMÁNYHATÁROZATBAN 2015-RE JAVASOLT 2) GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT (HÁLÓZATSŰRŰSÉG: 27-28 KM/KM KASSA felé

V

Tornyosnémet i

POZSONY, PRÁGA felé BÉCS felé

A

Tisza Miskolc

SK

IV M15

M25 Parassapuszta

Duna

M3

Vác

M1

M86

M8

Veszprém

Eger

Lelle

V/A felé

Békéscsaba

ARAD felé

M5

Szeged Szekszárd

Kaposvár

ARAD, KOLOZSVÁR felé

M44

Kiskunfélegyhá za

M6 M9

ZÁGRÁB

RO

M8 Kecskemét

Zalaegerszeg

Letenye

M4

Szolnok

IV

Rábafüzes

SLO

M4

Székesfehérvár

M70

M35 Debrecen

M0

Dunaújváros

LJUBLJANA, Bszgyörgy TRIESZT Tornyiszentmiklós Nagykanizsa M7 felé

Nyíregyháza Polgár

BUDAPEST

M81

Szombathely

GRÁC felé

Tatabánya

Pécs Ilocska

M56 M56

SZARAJEVÓ felé

V/C

Röszke

BELGRÁD felé YU

HR

M43 IV

Baja

Mohács

LVOV, KIJEV felé

M3

Emőd

Füzesabony Sopron

V

V

M2

Győr

M9

M30

UA

X/A

Nagylak TEMESVÁR,

BUKAREST felé

V

határátkelő Helsinki folyosók autópálya autóút épülő autóút

EURÓPA TERV

1

Az infrastruktúra fejlesztését szolgáló autópálya program 2003-2006: M0 M3 M4 M30 M35 M5 M6 M7 M70 M8 Timár, 2007

- tovább épül - 2004-ig Görbeházáig megépül - 2006-ig Nyíregyházáig megépül - Vecsés-Üllő elkerülő szakasz - 2004-ig Miskolcig megépül - 2006-ig Debrecenig megépül - 2006-ig Szegedig megépül - megépül Dunaújváros - Budapest között. - 2006 végéig 58 km-rel bővül, - Letenye-Tornyiszentmiklós országhatár - M6- M51 között a dunaújvárosi Duna-híddal 179

EURÓPA TERV

2

Az úthálózat-fejlesztés stratégiai céljai: Középtávon (2015) a gyorsforgalmi utakkal való ellátottság (km/km2) érje el az EU15 akkori ellátottsági átlaga 60%-át Hosszú távon (2030) a gyorsforgalmi utakkal való ellátottság (km/km2) érje el az EU15 akkori ellátottsági átlagértékét A hálózat sugaras szerkezete fokozatosan változzon sugarasgyűrűs rácsszerkezetté, az elmaradott területek felzárkóztatása, a fővárosi agglomeráció tehermentesítése érdekében Javuljon a közlekedési ágak közötti munkamegosztás Megfelelő áteresztőképességű határátkelők alakuljanak ki, álljanak helyre a hagyományos mellékúti kapcsolatok A természeti és emberi környezet, a termőföld védelme Timár, 2007

180

A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT JAVULÓ REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA AZ EURÓPA TERV EREDMÉNYEKÉNT Regionális hálózatsűrűség (autóutak hossza km/1000 km2)

2000 2006 Közép-Magyaro.

27,0

35,1

Észak-Dunántúl

12,0

16,4

Nyugat-Dunántúl

8,1

10,7

Dél-Dunántúl

1,0

7,4

Észak-Magyaro.

5,0

11,7

Észak-Alföld

0,0

6,4

Dél-Alföld

3,0

6,7

Országos egész

5,9

11,2

Timár, 2007

181

ELSŐRENDŰ HATÁRÁTKELŐHELYEK ELÉRHETŐSÉGE BUDAPESTRŐL A MEGVALÓSULÓ GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT HATÁSÁRA (2008)

2000-es utazás i idő 2008-as utazás i idő 2000-ben elfogadható normaidő

M2-2 M1

4

óra

5

M3-M30-3

3 2 1

M7-8

4

0

M5-5

M7-7

63

Timár, 2007

M6-6

182

1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT)

1

Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá vált az EU támogatásainak igénybevételére a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból, ennek előfeltétele és kerete a 2003-ban benyújtott első NFT 1. Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a Közösségi Támogatási Keret 2004-2006 között mintegy 1350 Md Ft értékű fejlesztés megvalósítását tette lehetővé (ez az összes tervezett hazai közösségi fejlesztés 50%-a) A 2. NFT (2007-2013) 2006 végére készült el, még jóváhagyásra vár

Timár, 2007

183

1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT)

2

A célokat, amelyek elérésére pályázat útján támogatás kérhető, a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjai (OP) határozzák meg: Agrár és vidékfejlesztés Gazdasági versenyképesség Humán erőforrások fejlesztése Környezetvédelem és infrastruktúra (KIOP) Regionális fejlesztés (ROP)

Az 5 OP keretében 2004-től több mint 60 témában lehetett pályázni (utak: elsősorban KIOP és ROP) Pályázatok elkészítéséhez segítséget nyújtanak a Regionális Fejlesztési Ügynökségek Timár, 2007

184

1. NFT KÖRNYEZETVÉDELEM & INFRASTRUKTÚRA OP 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának emelése (közúthálózat-fejlesztésért felelős költ-

ségvetési szervek & intézményeik; 53,1 MdFt/3 év) Út-rehabilitációs program a burkolatok teherbírásának 11,5 t tengelyterhelést lehetővé tevő növelésére Elkerülő és tehermentesítő utak építése A főúthálózat kapacitásának növelése a régiók között

2.2. Útépítés a javuló környezetért (költségvetési szervek & intézményeik; 11,1 MdFt/3 év) Elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése

Timár, 2007

185

1. NFT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OP 2.0 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása (helyi önkor-

mányzatok & intézményeik & társulásaik, központi költségvetési szervek/intézményeik, nonprofit közhasznú társaságok; 25,52 Md Ft/3 év; minimális saját forrás 10%)

Négy- és ötszámjegyű utak, ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötő és összekötő utak építése, burkolatának és alépítményének felújítása, szélesítése és megerősítése Út alatt és mellett található infrastrukturális elemek korszerűsítése Közlekedésbiztonság növelését és a környezet védelmét szolgáló beruházások Timár, 2007

186

EU TÁMOGATÁS BEFOGADÓKÉPESSÉGE

Timár, 2007

187

ÚMFT ÉS A 2. NFT Kormány 2006. október 25-én fogadta el a 2007-2013 időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) Ez lényegében azonos a 2. Nemzeti Fejlesztési Tervvel (2. NFT) A 15 Operatív Programot 2006. december 6-án hagyta jóvá a kormány, december közepén hivatalosan is benyújtották az Európai Bizottságnak Timár, 2007

188

A 2. NFT OPERATÍV PROGRAMJAI Elnevezés Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Nyugat-dunántúli OP Dél-alföldi OP Észak-alföldi OP Közép-magyarországi OP Észak-magyarországi OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Végehajtás OP Timár, 2007

Rövidítés GOP KÖZOP TÁMOP TIOP KEOP ÁROP EKOP NYOP DAOP ÉAOP KMOP ÉMOP KDOP DDOP VOP 189

EU FELZÁRKÓZTATÁSI TÁMOGATÁS Hazánk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint Ebből az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre Timár, 2007

190

A 2. NFT-KÖZOP KIDOLGOZÁSA Helyzetértékelés: 2005. november Célok és prioritások meghatározása: 2006 január-április Szakmai konferenciák: 2006. március Civil és szakmai szervezetekkel való véleményeztetés: 2006. június Egyeztetés társadalmi partnerekkel és nyilvános vita (Internet): 2006. október 16november 8. Timár, 2007

191

A 2. NFT-KÖZOP STRATÉGIAI CÉLJAI Az ország jobb bekapcsolása az európai vérkeringésbe és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának, közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Timár, 2007

192

A 2. NFT-KÖZOP PRIORITÁSAI Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása A térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Timár, 2007

193

A 2. NFT-KÖZOP CÉL- ÉS PRIORITÁS SZERINTI FELÉPÍTÉSE

Timár, 2007

194

A 2. NFT-KÖZOP KÖLTSÉGELŐIRÁNYZATA

Timár, 2007

195

EU TÁMOGATÁSOK KIFIZETÉSE

Timár, 2007

196

KÖZÚTI ÁTMENŐ FORGALOM

Timár, 2007

197

KÜLFÖLDI TGK FORGALOM (ÁNF jmű/nap) 2004

Timár, 2007

198

VASÚTI ÁTMENŐ FORGALOM

Timár, 2007

199

1. PRIORITÁS: AZ ORSZÁG ÉS A RÉGIÓKÖZPONTOK NEMZETKÖZI ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA (VASÚT ÉS BELVÍZI HAJÓZÁS))

Timár, 2007

200

1. PRIORITÁS: AZ ORSZÁG ÉS A RÉGIÓKÖZPONTOK NEMZETKÖZI ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA (KÖZÚT)

Timár, 2007

201

2. PRIORITÁS: TÉRSÉGI ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA (KÖZÚT)

Timár, 2007

202

4. PRIORITÁS: VÁROSI ÉS ELŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE

Timár, 2007

203

PPP ÉS EIB FORRÁSOK BEVONÁSÁVAL TERVEZETT FEJLESZTÉSEK

Timár, 2007

204

KÖZÚTI FEJLESZTÉS ÉS REKONSTRUKCIÓK 2007-2013

Timár, 2007

205

VASÚTI FEJLESZTÉS ÉS REKONSTRUKCIÓK 2007-2013

Timár, 2007

206

6. ELŐADÁS

A KÖZBESZERZÉS SZABÁLYAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Timár, 2007

207

A POLITIKAI HÁTTÉR Az egységes piac csak akkor működhet, ha a közpénzekből finanszírozott árukért, munkákért és szolgáltatásokért minden vállalkozás egyenlő eséllyel versenyezhet Római Szerződés alapelvei: nemzeti alapú megkülönböztetés, a beszerzendő áruk, szolgáltatások körének korlátozása tilos Értékükkel arányos árú és minőségű termékek, szolgáltatások csak átlátható és valós verseny esetén vásárolhatók Timár, 2007

208

KÖZBESZERZÉS A közbeszerzés a különféle szolgáltatások és fogyasztási cikkek költségvetési szervek által történő megvásárlása Közös: a finanszírozás közpénzekből, a megrendelések gyakran nagy értékűek A közlekedési infrastruktúra (utak, hidak, vasútvonalak, repülőterek, kikötők, stb.) tervezése, építése, műszaki ellenőrzése (építőmérnöki tevékenység) döntően a közbeszerzés körébe tartozik Timár, 2007

209

KÖZÖSSÉGI KÖZBESZERZÉSI ALAPELVEK Más tagállamokbéli szállítókkal szembeni diszkrimináció tilalma (nem lehet nemzeti

szabványokkal, vagy meghatározott műszaki eljárásokkal kizárni más tagállamok potenciális ajánlattevőit)

Az áruk szabad mozgása elvének érvényesülése (nem lehet a külföldi ajánlattevőktől különleges pénz-

ügyi biztosítékokat kérni, a viszonosság elvének érvényesítését feltételül szabni, az áru minőségére, összetételére, minőségi bizonylatolására külföldiek által nem teljesíthető előírásokat megszabni)

Letelepedés szabadsága és szolgáltatások szabad nyújtása elvének érvényesülése (nem lehet a külföldi tulajdonú vállalkozások bejegyzését és szolgáltatásaikat korlátozni) Timár, 2007

210

KÖZBESZERZÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE EU15 közbeszerzés összértéke évente 1000 Md €, a GDP 12%-a, Magyarországon kb. 607 Md Ft, GDP 5%-a (2001) Csak a pályázatok 15%-át nyerik más tagállamokból pályázók Hivatalos Lapban (OJ) közölt versenytárgyalási felhívások száma >120000/év A különleges, vagy viszonylag alacsony értékű beszerzéseket nem célszerű közösségi szinten szabályozni Timár, 2007

211

EU SZABÁLYOZÁS

1

A Szerződés csak tiltja a tisztességtelen eljárást; közbeszerzés Közösségi pozitív szabályozása szükségessé vált Az érdekelt vállalatok igénylik: a lehető legpontosabb tájékoztatást, hogy a közbeszerző jogos igényeit mindenben kielégítő ajánlatot tehessenek a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, hogy a döntéseket méltányos módon hozzák a beszerzési eljárás szabályozásának a változó körülményekhez való igazítását Timár, 2007

212

NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS General Agreement on Procurement (GPA) GATT egyezmény a kormányzati árubeszerzések szabályozásáról (1979) A második - módosított - közbeszerzési egyezmény (1996) a kormányzati áruvásárlások mellett kiterjed a szolgáltatásokra, a beruházási beszerzésekre, valamint az önkormányzatok és a közszolgáltatást végzők beszerzéseire is A GPA és a Közösségi közbeszerzés összhangját a 97/52/EK irányelv teremti meg

Timár, 2007

213

EU SZABÁLYOZÁS

2

Munkák és termékek beszerzésére vonatkozó Irányelveket többször módosították 93/36/EGK Irányelv a termékek, 93/37/EGK Irányelv a munkák közbeszerzési szerződéses eljárását szabályozza (közlekedés, vízgazdálkodás, energia, telekommunikáció esetében 93/38/EGK) 89/665/EGK Irányelv a termékekre, munkákra, szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzések jogorvoslati eljárásait hangolja össze Timár, 2007

214

JOGORVOSLATI ELJÁRÁS Tagállamoknak biztosítaniuk kell az ellenőrizhetőség, a panaszok orvoslása, a jogellenes lépések semmissé nyilvánítása, az esetleges kártérítések stb. objektív és hatékony megvalósítását Az eljárás panaszbeadvánnyal indul, az eljáró hatóság döntése ellen bírósághoz lehet fordulni Közösségi szintű jogorvoslatot a Bizottságtól lehet kérni, ha a szerződést még nem ítélték oda és a jogsértés egyértelmű Tagállamok hatóságai közbeszerzési gyakorlatát külső szakértők vizsgálják és hitelesítik 1993 óta Timár, 2007

215

EU SZABÁLYOZÁS

3

Cél: nem a közbeszerzéssel kapcsolatos nemzeti jogszabályok összehangolása, hanem biz. értékhatáron felüli szerződéskötéskor kötelező közös szabályozás A közös szabályok megszabják: 1. az irányelvek hatálya alá eső közbeszerzők típusait (állam, önkormányzatok, stb.) és a szerződések tartalmát 2. a szokásosan követendő eljárás típusát (nyílt, zárt, tárgyalásos) Timár, 2007

216

EU SZABÁLYOZÁS

4

A közös szabályok megszabják (folyt.): 3. A műszaki követelmény-kiírás tartalmát, előnyben részesítve a Közösségi szabványokat és előírásokat, kizárva a hátrányos megkülönböztetést 4. A versenytárgyalási felhívás közzétételi módját: előírt mintákhoz igazodva, határidőket betartva, EU Hivatalos Lapban

Timár, 2007

217

EU SZABÁLYOZÁS

5

A közös szabályok megszabják (folyt.): 5.

6.

Timár, 2007

A részvétel feltételeit, ideértve a minősítő válogatás és a szerződés odaítélésének objektív szempontjait (a legalacsonyabb ár, vagy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat - a beszerző hatóság választásától függően) A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget, lehetővé téve a Bizottságnak, hogy ismereteket szerezzen a szabályok gyakorlati érvényesüléséről 218

EU SZABÁLYOZÁS

6

A Bizottság 1996-ban Zöld Könyvet tett közzé, majd 1998-ban javasolta a közbeszerzési szabályozás változtatását a következő szempontok szerint: a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, nagyobb rugalmasság a szabályozásban a szabályok betartatása a potenciális pályázók ösztönzésével, a Bizottság vonatkozó jogosítványainak érvényesítésével, valamint a hitelesítési eljárás fejlesztésével a kis- és középvállalatok részvételének erősítése az információs társadalom igényeihez való alkalmazkodás a szabályozás és a gyakorlat szintjén egyaránt Timár, 2007

219

EU SZABÁLYOZÁS

7

A Bizottság 2000-ben javaslatot nyújtott be a közbeszerzést szabályozó két alapvető irányelv módosítására 2003 decemberében az Egyeztető Bizottság (15 Parlamenti képviselő + a Tanács 15 képviselője) jóváhagyta a módosított irányelvet Új szabályozás a Parlament és a Tanács jóváhagyását követően lép hatályba Timár, 2007

220

EU SZABÁLYOZÁS

8

Központilag meghirdetett EU közbeszerzési pályázatok értékhatárai 2004. 01.01-től (ÁFA nélkül): - áru és szolgáltatás esetében központi szervek, önkormányzatok, regionális szervezetek beszerzéseire 150.000 SDR (236.945 €) - központi kormányzati szervek: 130.000 SDR (154.014 €) - közmű, energia, telekommunikációs szolgáltatók esetében 400.000-600.000 SDR (473.890-710.835 €) a beruházási, építési beszerzések esetében egységesen 5.000.000 SDR (5.923.624 €)

SDR (Special Drawing Rights) különleges lehívási jogok, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) elszámolási egysége Timár, 2007

221

KÖZBESZERZÉSI IRÁNYELVEK HATÁLYA A Közösségnek a közbeszerzési piacot szabályozó irányelvei vonatkoznak: - a építési beruházásokra (tervezés, építés) - az árubeszerzésekre (lízing- és bérleti szerződésekre is) - a szolgáltatások vásárlására (összeszerelés, javítás, biztosítás, könyvelés, reklámozás, adatfeldolgozás, szervezés, szemétszállítás, pénzszállítás, stb.) - a közüzemi beszerzésekre (pl. vasúti, autóbusz és villamoshálózatok) Timár, 2007

222

KÖZBESZERZÉSI IRÁNYELVEK TARTALMA Szerződő hatóság meghatározása: állam, állami szerv és minden, a közérdek megvalósítását szolgáló területi, vagy helyi hatóság, amelynek nincs ipari és kereskedelmi érdekeltsége, tevékenységét az állam, vagy önkormányzat finanszírozza, vagy ezek felügyelete alatt működik

Érintett szerződések körének kijelölése A versenyeztetés módjának kijelölése (nyílt, zárt, vagy tárgyalásos eljárás) Részvétel és a megfelelés feltételei A döntési kritériumok, odaítélés feltételei Timár, 2007

223

PÁLYÁZATI RÉSZVÉTEL Common Procurement Vocabulary (CPV) az egyes közbeszerzéseknél leggyakrabban alkalmazott kifejezések többnyelvű értelmezését adja, tevékenységjegyzékkel TED - Tenders Electronic Daily adatbank (ted.eur-op.eu.int) 15 EU-tagállam, Japán, USA, Svájc + 70 társult ország összes közbeszerzési kiírását tartalmazza ENSz Biztonsági Tanács határozatai kizárhatnak egyes országokat és cégeiket Korrupció, csalárd gyakorlat kizáró ok

Timár, 2007

224

CSALÁS ÉS KORRUPCIÓ

1

Korrupt gyakorlat: köztisztviselő tevékenységének befolyásolása céljából bármilyen érték felajánlása, átadása, átvétele, vagy erre felhívás, illetve a személyek, a tulajdon, vagy a jó hírnév veszélyeztetése a beszerzési eljárás vagy a szerződés végrehajtása kapcsán, az üzlet megszerzése, vagy megtartása, esetleg más tisztátalan előnyszerzés érdekében a nemzetközi üzleti életben Timár, 2007

225

TRANSPARENCY INTERNATIONAL

Helyezés 102 értékelt között

KORRUPCIÓVAL FERTŐZÖTT ORSZÁGOK Azerbajdzsán 95 Moldova 93 Ukrajna 85 Grúzia 85 Albánia 81 Rom ánia 77 Oroszország 71 Szlovákia 52 Lettország 52 Cshország 52 Horvátország 51 Lengyelország 45 Bulgária 45 Litvánia 36 Fehéroroszorszá Magyarország 33 Észtország 29 Szlovénia 27

0 Timár, 2007

200

400

Érzékelt korrupció 2002-ben, 1000=legkevésbé korrupt

600 226

CSALÁS ÉS KORRUPCIÓ

2

Csalárd gyakorlat: tények hamis beállítása egy beszerzési eljárás, vagy szerződés végrehajtásának befolyásolása céljából, a megrendelő kárára, ideértve az ajánlattevők (az ajánlat beadása előtti, vagy utáni) megegyezését, amelynek célja mesterséges, nem versenyképes szintű ajánlati árak kialakítása, illetve a megrendelőnek a szabad és nyílt verseny előnyeitől való megfosztása Timár, 2007

227

7. ELŐADÁS

VERSENYTÁRGYALÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Timár, 2007

228

VERSENYTÁRGYALÁS Áruk, munkák, szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szerződés megkötését célzó, a vásárló szempontjából legkedvezőbb szerződő fél kiválasztására irányuló eljárás Az értékhatár kijátszása a beszerzés részekre bontásával tilos! Műszaki és gazdasági, pénzügyi tanácsadói, ellenőrzési szolgáltatásokra külön szabályozás érvényes Timár, 2007

229

Versenytárgyalás = tender Timár, 2007

(…és miről énekel Elvis Presley?)

230

A BESZERZÉSI ELJÁRÁS

1

Ajánlati/részvételi felhívás: versenytárgyalás szándékáról, tárgyáról és feltételeiről Egyfordulós: ajánlattevők alkalmasságának minősítése, ajánlatok elbírálása együtt Kétfordulós: ajánlatot csak az alkalmasnak minősültek (rövid lista) tehetnek Versenytárgyalási dokumentáció kiadása Ajánlat kidolgozása, konzultációk (Q&A), beadása, értékelése, eredményhirdetés Szerződéskötés, a végrehajtás felügyelete Timár, 2007

231

Az ajánlati felhívás hatásos közzététele Timár, 2007

232

A BESZERZÉSI ELJÁRÁS

2

Szakaszos versenytárgyalás: nagy értékű, bonyolult, vagy gyorsan változó technológiájú áruk, létesítmények esetén tanulmányterv, vagy teljesítmény-követelmények alapján műszaki előajánlat kérhető, amelyet felhasználnak a tenderdokumentációhoz Az előminősítés nem külön szakasz, az ajánlattevők gyakorlati tapasztalatainak, pénzügyi helyzetének és személyzetük képességeinek felmérésére; ajánlatok komolyságát biztosítja a nyerési esélyek megadásával Timár, 2007

233

Az előminősítés objektív feltételrendszere Timár, 2007

234

NYÍLT VERSENYTÁRGYALÁS ALÓLI KIVÉTELEK 1 Zárt (meghívásos) versenytárgyalás: a beszerzendő áru, vagy szolgáltatás különleges és nagyon összetett az igényelt különleges árut, szolgáltatást csak nagyon kevesen állítják elő egyéb körülmények miatt a követelményeknek megfelelők száma korlátozott az áru, szolgáltatás sürgősen kell, hiánya nagy értékű projektet veszélyeztet Timár, 2007

235

NYÍLT VERSENYTÁRGYALÁS ALÓLI KIVÉTELEK 2 Tárgyalásos versenytárgyalás: korábban elnyert nyílt versenytárgyaláson elnyert megbízáshoz kapcsolódó, kiegészítő beszerzés versenytárgyalási felhívásra elégtelen számú válasz érkezett csak egyetlen egy cég állítja elő az árut, szolgáltatást meglévő berendezésekből eredő műszaki követelményeket csak egy cég képes kielégíteni rendkívül sürgős a beszerzés Timár, 2007

236

NYÍLT VERSENYTÁRGYALÁS ALÓLI KIVÉTELEK 3 Vásárlás: kis értékű szerződések esetén megengedett, (i) készen kapható, vagy (ii) szabványos termékek beszerzésére Legalább három árajánlatot kell bekérni ismert szállítóktól (lehetőleg külföldiek is) Helyi versenytárgyalás: kis értékű szerződés, térben és időben szétszórtan kis volumenű munkák, helyi árszint alacsonyabb a nemzetközinél, külföldi ajánlattevő nem valószínű Timár, 2007

237

A hazai vállalatok előnyben részesítése ? Timár, 2007

238

TENDERDOKUMENTÁCIÓ

1

Minden, az ajánlattételhez szükséges ismeretet, adatot tartalmaznia kell Részletezze: a kért munka, áru, vagy szolgáltatás mennyiségi és minőségi jellemzőit a megrendelő és a szállító/vállalkozó jogait és kötelességeit az ajánlat érvényességének feltételeit az ajánlatok értékelésének szempontjait, az értékelés menetét Timár, 2007

239

TENDERDOKUMENTÁCIÓ

2

Tartalma (legalább): versenytárgyalási meghívó (invitation) utasítások az ajánlattevőknek (instructions) formai követelmények, kizárási és felmondási jogok (összeférhetetlenség) előírt biztosítékok (tender security) szerződéses feltételek (minta) előlegfizetési garanciák és jó-teljesítési biztosítékok tervrajzok és műszaki leírások időbeli ütemezés Timár, 2007

240

ÉRTÉKELÉS

1

Szempontok: ár, szállítási ktsg, kifizetés ütemezése, határidők, üzemeltetési ktsg, termék hatékonysága és illeszthetősége, karbantartás és alkatrészellátás, kezesség időtartama, stb. Értékelési szempontok relatív súlyát (szorzók) előzetesen célszerű közölni Ajánlati ár: adók és illetékek, ill. helyi pénznemben felmerülő kiadások külön feltüntetésével, előírt pénznemben (hivatalos árfolyamokkal számítva), adott időpontban Timár, 2007

241

ÉRTÉKELÉS

2

PPP típusú versenytárgyalás: a műszaki, pénzügyi és jogi ajánlat-csomagot különkülön és együtt is értékelni kell A versenytárgyalás végső szakasza: üzleti tárgyalások (a két legjobb ajánlattevővel) Pénzügyi, jogi és műszaki tanácsadók nyílt versenytárgyalásos kiválasztása Jogorvoslati lehetőségek szabályozása (a döntés végleges, vagy megtámadható) Timár, 2007

242

IDŐSZÜKSÉGLET

1

Legalább 52, nagyobb munkák esetén 90150 nap az ajánlat kidolgozására (l. tábl.) Ajánlat érvényességének időtartama hosszabb kell legyen Sem a tartalom, sem az érvényességi időtartam utólag nem módosítható Ha az ajánlati ár fix, a szerződéskötésig várható infláció kockázatának kezeléséről külön rendelkezni kell Timár, 2007

243

IDŐSZÜKSÉGLET A részvételi szándéknyilatkozat beadásának időhatára Szokásos Sűrgös

Ajánlatok beadásának időhatára Szokásos Sürgős

Nyílt eljárás ____

____

legalább ____ 52 nap(1)

Zárt eljárás

legalább 37 nap

legalább 15 nap

legalább legalább 40 nap(2) 10 nap

Tárgyalásos legalább eljárás 37 nap

legalább 15 nap

____

(1) (2)

Timár, 2007

2

____

36 napra csökkenthető olyan közmunkák és szolgáltatások esetén, amelyekre vonatkozóan figyelemfelhívó értesítés jelent meg 26 napra csökkenthető olyan közmunkák és szolgáltatások esetén, amelyekre vonatkozóan figyelemfelhívó értesítés jelent meg

244

Versenytárgyalási szakasz

Hónapok 1-2

2-5

5-7

7-9

9-11 11-13 13-15

15-16

16-18 18-21

Versenytárgyalási felhívás megjelentetése (Official Journal of the European Communities) 1.: Előminősítés Előminősítési ajánlatok értékelése és a rövid lista összeállítása. Tenderdokumentáció kiadása a rövid listára vett ajánlattevőknek 2.: Ajánlat kidolgozása Ajánlatok értékelése és üzleti tárgyalások. A legjobb ajánlatok véglegesítése A kiválasztott ajánlattevők végső versenyeztetése Szerződések véglegesítése és aláírása

Egy autópálya koncessziós szerződés versenytárgyalási eljárásának hozzávetőleges időigénye

Timár, 2007

245

BONTÁS, ÉRTÉKELÉS

1

Beadási határidőt közvetlenül követően Nyilvánosan/zártan: meghívottak és/vagy közjegyző jelenlétében, jegyzőkönyvvel Értékelő bizottság hivatalos megalakulása (titoktartási, pártatlansági nyilatkozatok aláírása) után, bontóbizottság végzi Értékelés: biztonságos helyen, ajánlat nem másolható, ki nem vihető, csak az értékelő bizottság és szakértői férhetnek hozzá Csak a meghirdetett szempontok szerint! Timár, 2007

246

BONTÁS, ÉRTÉKELÉS

2

Ajánlatok átvétele, bontása Formai-tartalmi követelmények vizsgálata Irásos kiegészítések kérése (ha szükséges) Lényegileg nem megfelelő ajánlatok kizárása Lényegileg megfelelő ajánlatok összehasonlító értékelése Legjobbnak minősített ajánlat kiválasztása Legjobb ajánlat utó-minősítése Javaslat a versenytárgyalás győztesére Értékelő jelentés lezárása Eredményhirdetés, ajánlattevők értesítése Timár, 2007

247

JÓVÁHAGYÁS Nemzetközi szervezet (EU), pénzügyi intézmény (EIB, EBRD), reménybeli társfinanszírozása: a beszerzést felügyeli, az értékelést jóváhagyja PPP: hitelezők kulcsszerepe a szerződések szövegezésében (érdekellentétek) Szerződéskötés előtti munkák költségeinek kifizetése: csak rendkívüli esetben PPP: független mérnök mellett a hitelezők műszaki tanácsadót alkalmazhatnak Timár, 2007

248

SZERZŐDÉS Milyen mit, mikorra, hogyan, mennyiért?

(FIDIC: International Federation of Consulting Engineers) Teljesítményi garanciák és kezességvállalás Szavatosság és biztosítások Átadás-átvételi feltételek és eljárás Fizetési feltételek és eljárásrend Esetleges ármódosítás feltételei és módja Elismert veszteségek és jutalmak Tartalmi változások és követelések Force majeure, felmondás, vitás kérdések rendezése (döntőbíráskodás), érvényes jog Timár, 2007

249

TANÁCSADÁS – SZOLGÁLTATÁS

1

Megvalósíthatósági és egyéb hatástanulmányok, elemzések készítése Műszaki tervdokumentációk elkészítése Beszerzési eljárások, versenytárgyalások szervezése és lebonyolítása Kivitelezés-irányítás, menedzsment Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás Pénzügyi tervezés és ellenőrzés Szerződések szövegezése, előkészítése Timár, 2007

250


2

A nemzetközi szervezetnek (EU) pénzügyi intézménynek (IFI) nyújtott tanácsadói szolgáltatások beszerzési eljárása Felhívás az érdekeltség bejelentésére (expression of interest) Feladatleírás (Terms of Reference, TOR): - Háttér, körülmények ismertetése - Tanácsadás céljai - Feladatok köre és részletes leírása - Elkészítendő munkarészek Timár, 2007

251


3

Háttér (EU, IFI társ-finanszírozta projekt): Miért szükséges a tanácsadás? Kinek szükséges a tanácsadás? Hogyan illeszkedik egy programba, projekthez? Hol kerül rá sor? Milyen típusú tevékenységek szükségesek? Ki felügyeli a szolgáltatások nyújtását? Milyen időszerű feladatokat kell megoldani? Ki finanszírozza? Timár, 2007

252


4

Célok (EU, IFI társ-finanszírozta projekt): A projekt megvalósíthatóságának értékelése Beruházási ütemterv/program kidolgozása Problémák azonosítása, megoldási javaslatok Létesítmények, szerkezetek tervezése Új eljárások, rendszerek, megközelítési módok, vagy szolgáltatások kidolgozása A címzett alkalmassá tétele tevékenységeinek eredményesebb elvégzésére Szakmailag elvárható gondosság ellenőrzése Képzés és szakmai készségek átadása Timár, 2007

253


5

Feladatok köre és leírása: Mit kell tenni a kitűzött célok eléréséhez Feladatok részelemekre bontása és részletes ismertetése, ütemezése (mit, hogyan, mikor) Együttműködés és adatszolgáltatás, helyi tanácsadók szerződtetése Beszerzendő (hátrahagyható) berendezések, (mérőeszköz, iroda- és számítógép, szoftver) és beszerzési eljárás típusának meghatározása Ne kösd ki a felhasználandó eszközöket és módszereket – a tanácsadó legyen innovatív! Timár, 2007

254


6

Elkészítendő munkarészek: Egyértelmű „mérföldköveket” célszerű kijelölni: kifizetésekre csak egyes részfeladatok teljesítését követően kerülhet sor Tanfolyam, képzés szervezése, lebonyolítása A végrehajtási jelentések (progress reports) és a feladatmegoldó jelentések, tanulmányok A jelentések felépítése, nyelve, formája (összefoglaló, tartalomjegyzék, e-report) A jelentés-tervezetek benyújtása, megvitatása, véglegesítése és jóváhagyása Számlák benyújtása és kiegyenlítése Timár, 2007

255


7

Tanácsadói szolgáltatásokra kiírt versenytárgyalás értékelése: Két borítékos értékelés: műszaki és árajánlat külön, utóbbit akkor bontják, ha előbbi pontszáma eléri a határértéket Fontos: a személyes (tehát nem vállalati) tapasztalat (CV) és helyismeret Két legjobb ajánlattevő szakértőinek személyes meghallgatása döntő lehet Ajánlatok vonzó formája (képek, hivatkozások) sokat segíthet Timár, 2007

256

TERVEZÉS EU PÁ LY Á Z A T K É SZ ÍT É S

B Ü N T E T É S E : S ZÁ M Ű ZE T É S Timár, 2007

257

8. ELŐADÁS

ÚTHASZNÁLATI DÍJPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Timár, 2007

258

ÚTHASZNÁLATI DÍJSZEDÉS INDOKA 1 Költségvetési korlátok (Maastricht) akadályozzák az utakra fordítandó közkiadásoknak a gyorsan növekvő kereslettel egyenesen arányos növelését Környezetvédelem: út- és autópálya-hálózatok hossza nem növelhető végtelenül Kiegyensúlyozatlan munkamegosztás és közúti torlódások miatti társadalmi-gazdasági veszteségek néhány tagállamban már aggasztó méretűvé váltak (GDP 1-2%-a) Timár, 2007

259

”HASZNÁLÓ FIZET” ALAPELV EU Bizottság Fehér Könyve (2001): Európai közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni Egyensúlytalanság egyik oka: közlekedési módok nem fizetik az okozott költségeiket Nehéz tehergépjárművek okozta költségek: Burkolat teherbírás „fogyasztása” a tengelyteher 4. hatványával arányos (AASHO) Kapacitás „fogyasztása”, helyfoglalás a személygépkocsiénak 2-5-szöröse (egységjármű-átszámítás)

Társadalmi költségeknek az úthasználókkal való megfizettetéséhez reformok kellenek Timár, 2007

260

ÚTHASZNÁLATI DÍJSZEDÉS INDOKA 2 Alapszabadságok biztosítása, infrastruktúra fejlesztése, közúti közlekedés biztonságának fokozása: mind pénzbe kerül Pénzügyi terhek az adófizetőkre hárulnak, anélkül, hogy tudnák, mekkorák is azok A közlekedési hálózatok használóinak joguk van tudni, miért és mennyit fizetnek Használati díj-fizetés hozzájárulhat a tudatosság fokozásához, a versenyképesség növeléséhez Timár, 2007

261

MAI HELYZET EURÓPÁBAN Elszigetelt kezdeményezések a szabályozás sokféleségéhez, a közlekedési adók, illetékek és úthasználati díjak rendszerének szétaprózódásához vezettek Jármű-üzemeltetők nem egyenlő elbánásban részesítése az elkülönült hálózatokon a versenyfeltételek torzulását okozza A szabályozás és a terhek sokfélesége megriasztja a befektetőket és aláássa az üzemeltetők kereskedelmi stratégiáját Timár, 2007

262

ÁTLÁTHATÓSÁG & ELFOGADTATHATÓSÁG A használók akkor értik meg és fogadják el a díjszedést, ha az együtt jár az infrastruktúrát üzemeltetők nyújtotta szolgáltatások minőségének javulásával A díjszedés elfogadtathatósága attól függ, mire használják a bevételeket és a díjszedés során mennyire átláthatók, ellenőrizhetők a pénzmozgások Közútkezelő, üzemeltető szolgáltatóvá, úthasználó fogyasztóvá válik Timár, 2007

263

KÖZVETLEN ÚTDÍJSZEDÉS EURÓPÁBAN 2003 ASECAP

Timár, 2007

264

EU SZABÁLYOZÁS

1

1999/62/EK irányelv egyes infrastruktúrák használatának a nehéz tehergépjárművekkel való megfizettetéséről ("Euromatrica") Fogalom-meghatározások: „úthasználati díj” a meghatározott infrastruktúrán két pont közötti távolságot megtevő gépjármű által fizetett bizonyos összeg; nagyságának a megtett távolságon és a jármű típusán kell alapulnia „úthasználói díj” egy jármű által meghatározott infrastruktúrák adott időtartamon belüli használatára szóló jogosultság megszerzéséért fizetett bizonyos összeg egyazon útszakasz használatáért egyidejűleg úthasználati díjak és úthasználói díjak nem vethetők ki Timár, 2007

265

1999/62/EK (EUROMATRICA) IRÁNYELV 12 tonna feletti nehéz tehergépjárművekre vonatkozik megadja a kivethető adók minimumát meghatározza az útdíj tartalmát és a matricás rendszerben kivethető útdíjak maximumát meghatározza a díjköteles útvonalat (autópálya, vagy a legmagasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó közút) meghatározza a díjak változtathatóságának mértékét (differenciálás) Timár, 2007

266

EU SZABÁLYOZÁS

2

Az adminisztrációs költségeket is magukba foglaló úthasználói díjakat valamennyi gépjármű-kategóriára vonatkozóan az illetékes Tagállam határozza meg, adott határértékeknél nem magasabb szinten Úthasználói díjak: az infrastruktúra-használat időtartamával arányosak kell legyenek EUROMATRICÁ-t alkalmazó országok 2003-ban: D, DK, S, B, LG, NL, A 2005-ben és 2006-ban: DK, S, B, LG, NL Timár, 2007

267

EU SZABÁLYOZÁS

3

Az úthasználati díj súlyozott átlagértéke az illető infrastruktúra-hálózat építési, üzemeltetési és fejlesztési költségeinek függvénye, abból levezethető kell legyen A Tagállamok az úthasználati díjakat a következők függvényében változtathatják: (a) jármű-motor emissziós osztályok, de a díj legfeljebb 50%-kal lehet magasabb a legszigorúbb emissziós előírásokat is kielégítő járműre kirótt díjnál; (b) napszak, de a díj legfeljebb 100%-kal haladhatja meg a legalacsonyabb díjú (legkisebb forgalmú) napszakban érvényes díjat Timár, 2007

268

EUROMATRICA (II. MELLÉKLET) 12 tonnánál nagyobb össztömegű járművek adminisztrációs költségeket is tartalmazó legmagasabb úthasználati díjai (€/év): Éves díj* EURO 0 EURO I EURO II EURO III EURO IV ÉS JOBB

max. három tengely

1332 1158 1008 876 797

min. négy tengely

2233 1933 1681 1461 1329

Havi és heti díjaknak a használat időtartamával arányosaknak kell lenniük Napi díj valamennyi nehéz tehergépjárműkategóriában egységesen 11,0 € Timár, 2007

269

EU SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA Fehér Könyvvel összhangban az Euromatrica irányelvet módosították: 2006/38/EK érvényes 2006-tól Úthálózat egésze díjassá tehető a 3,5 t-nál nagyobb össztömegű járművek számára Lehetőség az úthasználati díjak differenciálására az időpont, helyszín, környezetszennyezés függvényében Tagállamok szabadon dönthetnek a bevétel felhasználásáról (közlekedés csak ajánlott) Timár, 2007

270

HÁLÓZATOK & ÉRINTETT ÚTHASZNÁLÓK Az infrastruktúra-használat díjszabásának közvetlenül az EU belső piaca által érintett hálózatokra és használókra kell vonatkoznia Tgk útdíjszedés kiterjesztendő 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművekre 2012-ig Tagállamok, városok szabadsága és felelőssége, hogy a járműkategóriákat saját eljárásukkal határozzák meg, továbbra is fennáll Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T):

65.000 km autópálya + jó szolgáltatási színvonalú főutak

Timár, 2007

271

EU TEN-T úthálózat 2004

Timár, 2007

272

TGK ÚTDÍJSZEDÉS EURÓPÁBAN Díjszedő kapus autópályák EUROMATRICA Nemzeti matrica/kártya Megtett távolság alapú elektronikus tgk útdíjszedés Megtett távolság alapú elektronikus tgk útdíjszedés (tervezett)

Timár, 2007

273

A BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA Az úthasználati és úthasználói díjakból keletkező bevételeket a díjas úthálózat fenntartására és (esetleg) az egész közlekedési rendszerre kell fordítani A bevételt a Tagállamok általános közkiadásaik fedezésére nem használhatják fel Az alapelv szigorú betartását a Tagállamok által kijelölendő, független infrastruktúra felügyelő hatóságnak kell biztosítania Timár, 2007

274

VÁRT ELŐNYÖK

1

Hatékonyabb piac és az üzemeltetők tisztességes feltételek közötti versenye Ésszerűbb használat: ösztönöz a kevésbé zsúfolt hálózatok, kevésbé környezetszennyező, biztonságosabb közlekedési módok igénybevételére

Timár, 2007

275

VÁRT ELŐNYÖK

2

Óriási megtakarítások (torlódási-, baleseti költségek, környezeti károk csökkenése) Forrás új infrastrukturális létesítmények finanszírozásához Az infrastruktúra-használati díjak megállapítása méltányos és átlátható, kevésbé diszkriminatív Timár, 2007

276

VÁRT HATÁSOK Nehéz tehergépjárművek útvonalainak módosulása (érzékeny területeken magasabb díj alkalmazható) Nehéz tehergépjármű-állomány összetételének változása (ösztönöz a nagyobb össztömegű járművek használatára, ezáltal a közúti áruszállítás optimálására) A járműtechnológia, a közúti árufuvarozók üzemvitele és vállalati vezetés-irányítása, áruszállítás logisztikai rendszere fejlődik Timár, 2007

277

DÍJSZEDÉSI RENDSZEREK Legtöbb rendszerben szükségszerű a járművek megállása/lassítása a díjszedő állomásokon, ami a járművezetőknek kényelmetlenséget és időveszteséget okoz (F,I,E,P,GR,SLO, HR) Új rendszerek: használják ki az új technológiákból (GPS, GSM-GPRS) eredő előnyöket, ne kelljen megállni/lassítani a díjszedéshez Veszély: eltérő technológiát alkalmazó elektronikus díjszedő rendszerek új, mesterséges akadályokat hoznak létre Európában Timár, 2007

278

DÍJSZEDÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAI FRANCIAORSZÁG 9 Koncessziós Társaság 7220 km díjas autópályát üzemeltet (2002) 521 útdíjszedő állomás 4089 sávval Művelet/év: 150 millió tgk, 982 millió szgk Télépéage-távdíjszedés: díjszedő állomás külön sávján lassítással való áthaladást és fedélzeti egységet (OBU) igényel (Franciaország: Télépass, Olaszország: Viacard) : Közvetlen (kapus) útdíjszedést alkalmazó tagállamokkal az átjárhatóság kérdéses Timár, 2007

279

DÍJSZEDÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAI FRANCIAORSZÁG

Timár, 2007

280

DÍJSZEDÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAI FRANCIAORSZÁG „Liber-t” a francia koncessziós társaságok 5,8 GHz-es adatátvitellel működő, egymás közötti elszámolást is lehetővé tevő elektronikus díjszedő rendszere személygépkocsikra (2000-től üzemel) A közös elszámolási rendszerben: 2300 sáv csak személygépkocsik részére, 750.000 előfizető Berendezések együttműködtethetők Timár, 2007

281

DÍJSZEDÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAI FRANCIAORSZÁG Távdíjszedő sáv szabványos felszereltsége (személygépkocsik)

Kijárati hurokdetektor

Adatátviteli zóna

Áthaladási fényjelző

Antenna Ellenőrző sorompó

Timár, 2007

Bejárat

Űrszelvény-korlátozó portálkapu

282

DÍJSZEDÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAI FRANCIAORSZÁG

Timár, 2007

283

DÍJSZEDÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAI AUSZTRIA A szövetségi utak finanszírozását szabályozó jogszabály: „Bundesstraßen-Finanzierungsgesetz“ 1996

szerint: az autópálya és autóút-használók úthasználati díjat kötelesek fizetni Első lépés: 3,5 t-nál nagyobb össztömegű jármű Második lépés: (minden gépjármű) - a parlament 1999ben eltörölte

Átmeneti megoldás (1997-től kezdve): 12 tonnánál kisebb össztömegű járművek: matrica 12 tonnánál nagyobb össztömegű járművek: Euromatrica Timár, 2007

284

ELŐKÉSZÍTÉS Előminősítési felhívás

Versenytárgyalási anyagok

AUSZTRIA

Megfelelő vállalatok kiválogatása Bírálat 2 hónap Ajánlat kidolgozása

Ajánlatok beadási határideje

Tárgyalás

Megnyitás 2004. 01.01.

Realisation

Tender dokumentáció

kb. 7 hónap

kb. 11 hónap

kb. 18 hónap Nem mérethelyes

2003

2002

2001

Összesen: 36 hónap = 3 év Timár, 2007

285

ÜZEMELTETŐ

AUSZTRIA

EUROPPASS: Olasz Autostrade SpA leányvállalata Teljeskörű a felelőssége az útdíjszedési rendszer: tervezéséért kiépítéséért finanszírozásáért és üzemeltetéséért

A szerződés 10 évre szól, legfeljebb 5 évre meghosszabbítható Technológiát az üzemeltető határozza meg Timár, 2007

286

DÍJAS ÚTHÁLÓZAT KÉK PIROS

Timár, 2007

AUSZTRIA

alpesi díjas szakaszok új díjas utak

287

RENDSZERELEMEK Jármű fedélzeti egység

GO-Box

Timár, 2007

1

AUSZTRIA Útmenti berendezések

Díjszedő portálkapu

288

RENDSZERELEMEK

AUSZTRIA

1. Csomópont (pl. Wien Althof

420 db díjszedő portálkapu DSRC 5,8 GHz

2. Csomópont (pl. Pressbaum)

Díjkapu

Timár, 2007

2

GO Box ára 5,0 € kötelező

289

ÚTDÍJAK 2006

1

AUSZTRIA

Az infrastruktúra költségszámítás alapján a súlyozott átlagos útdíj: 0,22 €/km Díjszabást a közlekedési miniszter rendeletével állapították meg Az alábbi díjak nem tartalmazzák a 20% forgalmi adót

2. Járműosztály

3. Járműosztály

4. Járműosztály

Tengelyszám

2

3

4 + több

Útdíj € / km

0,130

0,182

0,273

Viszonyszám

1

1,4

2,1

Timár, 2007

290

ÚTDÍJAK 2005 Díjas szakasz

Timár, 2007

2

AUSZTRIA 2 tengely

3 tengely

4+tengely

€ összesen

€ összesen

€ összesen

291

FIZETÉS MÓDJA ELŐRE-FIZETÉS

AUSZTRIA

UTÓLAGOS-FIZETÉS

GO-Box feltöltése elektronikus úton A pénz felhasználása (előre fizetett mobil telefonhoz hasonlóan)

Számlázás használatot követően Fizető-, flotta-, vagy hitelkártyával

–Flottakártyák: DKV, Esso, Euroshell, GlobalStar, Multiservice, OMV, Plose, Ressa, Routex, UTA –Hitelkártyák: Diners, MasterCard, Visa –Fizetőkártyák: Maestro –Készpénz (csak előre fizetés) Timár, 2007

292

ELLENŐRZÉS 100 ellenőrző portálkapu

Timár, 2007

AUSZTRIA 30 jármű helyszíni ellenőrzéshez

293

ELŐNYÖK

AUSZTRIA

Fő cél: autópályák finanszírozása Bevétel 2004-ben 720 millió € (matricával 2003-ban kb. 320 millió € volt) Másodlagos hatások: • Az áruszállítás növekedésének üteme csökken • A közúti szállítás költségeinek jelentősége nő

Közlekedési ágazat válaszlépései: • Javuló logisztika, üres futás csökkenése • Teherbírás jobb kihasználása • Más közlekedési módok használata Timár, 2007

294

ÚTDÍJBEVÉTELEK személygép kocsik útdíja (matrica) >3,5t össztömegű tgk útdíja (2004: ETC) Összes útdíjbevétel egyéb bevételek

AUSZTRIA

2001

2002

2003

2004

2005

307 54,5%

310 54,2%

314 55,0%

295 26,2%

301 25,0%

256 45,6%

261 45,8%

257 45,0%

829 73,8%

901 75,0%

563

571

571

1124

1202

59

73

89

141

139

Millió EUR

Timár, 2007

295

TAPASZTALATOK

AUSZTRIA

2006 végére : • Több mint 1 100 000 Go-Box eladva • Még nehéz téli körülmények között is jó teljesítmény • Közel 2 millió díjbeszedő művelet naponta • 20% előre-fizetés • 80% utólagos fizetés (üzemanyag-, hitelkártya) • Naponta kevesebb, mint 1000 szabálysértő Timár, 2007

296

ÚTDÍJSZEDÉS 1

NÉMETORSZÁG

Nehéz tehergépjárművek autópályahasználati díjára vonatkozó törvényt (ABMG) a Bundestag 1999-ben fogadta el: 12 t és nagyobb engedélyezett össztömegű járműveknek úthasználati díjat kell fizetniük a díjszabás a megtett kilométerek pontos számán és az infrastruktúra költségein alapul A szövetségi autópályák használatáért kirótt díjak differenciáltak Lehetőség van a díjas hálózatnak a szövetségi utak bizonyos szakaszaira való kiterjesztésére is, közlekedésbiztonsági okokból Timár, 2007

297

ÚTDÍJSZEDÉS 2

Timár, 2007

NÉMETORSZÁG

298

ÚTDÍJSZEDÉS 3

NÉMETORSZÁG

Díjas utak (2006) Szövetségi autópályák, autóutak Hossz kb. 13 000 km Csomópont 2213 Kereszteződés 251 Díjfizető nehéz tgk 1,2-1,4 millió/év, (200 000/nap) köztük 0,4-0,5 millió külföldi Díjas futásteljesítmény kb. 22,7 milliárd jműkm/év ennek kb. 35%-át külföldi járművek teljesítik Timár, 2007

299

RENDSZERELEMEK

NÉMETORSZÁG

Automatikus Útdíjszedés: Műholdas helymeghatározó rendszer (GPS) és virtuális díjszedő pontok

Virtuális díjszedő pontok Globális Helymeghatározó Rendszer Globális Mobilkommunikációs Szabvány Timár, 2007 Be- és kilépési pont

300

RENDSZERELEMEK

Timár, 2007

NÉMETORSZÁG

301

RENDSZERELEMEK

Timár, 2007

NÉMETORSZÁG

302

RENDSZERELEMEK

Timár, 2007

NÉMETORSZÁG

303

FIZETÉSI MÓDOK

NÉMETORSZÁG KÖZPONTI SZÁMÍTÓGÉP

Külső Belső

Online

Útdíjfizetési automaták -

3500 db kamionparkolókban, töltőállomásokon és határátkelőknél jármű- és útvonal adatok, úthasználat időzítése helyi fizetőeszköz, hitel/üzemanyagkártya

- Nyilvántartott fogyasztók - Elővásárlás

Ügyfélszolgálati telefonközpont

Timár, 2007

304

ÚTDÍJAK

1

NÉMETORSZÁG

Szövetségi autópályák összes pályaköltsége: 7,51 milliárd € Nehéz tehergépjárművek pályaköltségei a szövetségi autópályákon: 3,4 milliárd € (az összes költség 45%-a) Szakértők szerint ebből 2003-ra átlagosan 0,15 €/km útdíj volt levezethető Útdíjakat a tengelyszám és a motor levegőszennyezésének mértéke alapján differenciálták Timár, 2007

305

ÚTDÍJAK

Timár, 2007

2

NÉMETORSZÁG

306

ÚTDÍJAK

3

NÉMETORSZÁG

Útdíj/km a jelenlegi díjszabás szerint (súlyozott átlag 0,124 €/km):

*Ikertengely két tengelynek számít Timár, 2007

307

ÚTDÍJAK

4

NÉMETORSZÁG

Az ingyenes fedélzeti egységet erre felhatalmazott műhelyek szerelik fel, (kb. 300 €) Európában általánosan használható lesz (?) Éves bevétel 2005-ben 2,86 Md €, 2006-ban 3,08 Md € (az Euromatrica bevétel kb. hatszorosa) Felhasználása 50% úthálózat, 50% vasút-és víziúthálózat fejlesztésére Timár, 2007

308

OBU A VEZETŐFÜLKÉBEN

1

Timár, 2007

309


2

Timár, 2007

310

OBU PROGRAMOZÁSA

Timár, 2007

311


3

Timár, 2007

312


4

Timár, 2007

313

KÉZI BEJELENTKEZÉS NÉMETORSZÁG

Timár, 2007

314

BEJELENTKEZÉS NÉMETORSZÁG INTERNETEN

Timár, 2007

315

ELLENŐRZÉS 1

NÉMETORSZÁG

Cél: a nem fizetők arányának 5% alatt tartásával optimális bevétel elérése 300 ellenőrző portálkapu Automatikus ellenőrzés videokamerákkal Helyi ellenőrzés az automatikust követően Mozgó ellenőrzés Ellenőrzések a fuvarozók telephelyein

Timár, 2007

316

ELLENŐRZÉS 2 NÉMETORSZÁG

Timár, 2007

317


Timár, 2007

318


Timár, 2007

319

ÜZEMELTETŐ

NÉMETORSZÁG

TollCollect Gmbh: DaimlerChrysler, Deutsche Telekom és Cofiroute (F) Szolgáltató Felszereli és üzemelteti a díjszedő rendszert Németországban Biztosítja a megfelelő díjszedést és nyilvántartást

Műszaki (szoftver) hibák miatt 2003. szept. 1. helyett csak 2005. jan. 1-je óta üzemel (1.0 verzió) A német kormány 2004 februárjában felbontotta, majd újra megkötötte a TollCollect szerződését, a veszteség (bevételkiesés, munkahelyek) óriási (Euromatricát már megszüntették), jelenleg kártérítési per folyik Timár, 2007

320

TAPASZTALATOK NÉMETORSZÁG 2006 végig 550 000 OBU-t szereltek fel (közülük kb. 5000 magyar rendszámú) 2006 végéig 120 000 fuvarozó 840 000 járművét regisztrálták, egyharmaduk volt külföldi A rendszer 68 millió bejelentkezést fogadott, a kézi bejelentkezések aránya 20%, fokozatosan csökken A TollCollect E-mailben/postán 2 000 000 számlát küldött ki, reklamációk aránya 0,003% Szabályszegők aránya kisebb, mint 2% Timár, 2007

321

DICSŐ MÚLT

MAGYARORSZÁG

Széchenyi Lánchídon az egyenlő közteherviselés elve érvényesült a hídpénzfizetéskor (1849), megtörve a nemesség előjogait Helyhatóságok kövezetvám-szedési joga 1918-ban (őszirózsás forradalom) megszűnt Első autópálya-díjfizetés 1996 januárban, amikor az M1-es 43 km-es szakasza (BécsBudapest „hiányzó láncszem”) megnyílt Győr és Hegyeshalom között Timár, 2007

322

DÍJAS AUTÓPÁLYÁK

MAGYARORSZÁG

A magánszektor tapasztalatait felhasználva, tőkéjét bevonva 1992-98 között felgyorsult az autópályák építése (PPP; koncessziók) Az üzemanyagfogyasztók (adófizetők) és autópálya-használók (útdíjfizetők) közötti tehermegosztást elismerték, ösztönözték Költségvetésből nem lehetett a szükségesnek ítélt építkezéseket finanszírozni 4 autópálya-projekt (M1;M3;M5;M7) koncessziós versenytárgyalása 1992-97 között Timár, 2007

323

ÚTDÍJSZEDÉS

MAGYARORSZÁG

A forgalom- és fizetőképesség-előrejelzés alapján a költségek fedezéséhez bevételmaximáló útdíjakat kellett alkalmazni Csekély költségvetési támogatás, nagy kockázati felár, infláció- és árfolyamváltozás követése rendkívül magas útdíjakhoz vezetett, ellenállást váltott ki (Magyar Autóklub) Autópályaépítés, útdíjszedés szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó politikai kérdéssé vált Timár, 2007

324

MATRICÁS RENDSZER 1

MAGYARORSZÁG

Járműkategóriák pályaköltségeinek számítását mellőzve matricás (átalánydíjas) útdíjszedést vezettek be 2001. január 1-jén M1-es, M3-as, díjkapuit 2001-ben, M5-ös díjkapuit 2004-ben lebontották Matricás útdíjszedő-rendszert kiterjesztették az M7 (2003) és M5 autópályára (2004) Díj magas, a rendszer nem hatékony, ellenőrzés laza (bevétel-kiesés kb. 20-30%) Bevételek (2005-ben kb. 20 Md Ft) csak a fenntartás-üzemeltetés 80%-át fedezik Timár, 2007 325

MATRICA ÁRAK (€) ORSZÁG

AUSZTRIA

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Összes/díjas autópályahossz 2005 január1.

2200/2200km

546/494 km

Érvényesség

10 nap

2 hó

1 év

15 nap

2 hó

SZLOVÁKIA

MAGYARORSZÁG

230/191 km

564/461 km

1 év

7 nap

1 hó

1 év

10 nap

1 hó

1 év

6 15

10 27

95 240

2003 szgk < 3,5t tgk 3,5-7,5t tgk 7,5-12t tgk > 12t

7,6

22

73

25 29

127 145

581 726

3,5

7

27

2,5

16

14

35

200

16

105

27

65

400

32

210

20

36

330

81 22

14 40

122 352

2004 szgk < 3,5t tgk 3,5-7,5t tgk 7,5-12t tgk > 12t

7,6 ----

20

70 ----

----

5,4

9

27

3,6

18

17

45

250

18

120

35

85

410

36

240

34

58

560

27

3,6

27

9,21 22 34 502

15,6 40 58 85

140 400 600 760

2005 szgk < 3,5t tgk 3,5-7,5t tgk 7,5-12t tgk > 12t Megjegyzések:

Timár, 2007

7,6

21,8

72,6

6

9

7,2

------- 19,5 52,5 210 19,24 48 180 ---- 393 105 420 33,65 72 360 1 – négynapos matrica ára 4,5 €, nyári szezonban 5,8 € 2 – egynapos matrica ára 8 € 3 – egynapos matrica ára 7,5 € 4 – egynapos matrica ára 4,8 € 5 – egynapos matrica ára 7,2 €

326

MATRICA ÁRAK (Ft, 2006/2007) Érvényes/ka tegória

1 napos

D1

—

D2

—

4 napos

10 napos

1 170/ 1 520* 1 170/ 1 530*

2 500/

—

6 500/

2 550

6 600 D3

—

—

10 000/ 10 200

D4

2 000/ 3 000

—

13 000 /

13 200

31 napos

4 200/ 4 200 12 500/ 12 600 18 000/ 18 000 22 500/ 22 500

éves

37 000/ 37 200 106 000/ 106 500 158 000/ 159 000 190 000/ 219 000

*A 4 napos matrica ára május 1. és szeptember 30. között

Timár, 2007

327

MATRICÁS RENDSZER

2

MAGYARORSZÁG

EU figyelmeztetést követően a matricás rendszer 2005. jan. 1-je óta EU konform (új D1 kategória, abban 1 napos matrica is) A matricás útdíjszedési rendszert korszerű elektronikus rendszerrel kell felváltani Dönteni az osztrák és német tapasztalatok elemzése alapján célszerű Fokozatosság: bevezetés előbb a tehergépjárművekre (2008?), azután a személygépkocsikra vonatkozóan javasolható Timár, 2007

328

9. ELŐADÁS

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI JOGANYAGA (TRANSPORT ACQUIS)

Timár, 2007

329

EU KÖZLEKEDÉSI JOGSZABÁLYOK

1

A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával a közösségi jogszabályok a magyar jogrend részévé válnak (jogharmonizáció) Guide to the transport acquis (1999); Közösségi közlekedési jogszabályok kézikönyve, GKM, Budapest, 2003: http://212.108.197.140/dokk/binary/26/49/28/Acquis_kezikonyv.pdf

A következőkben csak a közúti és a vasúti közlekedésre vonatkozó néhány fontos jogszabállyal foglalkozunk Timár, 2007

330

EU KÖZLEKEDÉSI JOGSZABÁLYOK

2

Fő fejezetek: Közlekedéspolitika (infrastruktúra, nemzetközi fuvarozás, statisztika) Szárazföldi közlekedés (közút, vasút, belvízi hajózás, kombinált szállítás, szociális szabályozás, pénzügyi harmonizáció, állami támogatás, nyári időszámítás, közszolgáltatás, versenyszabályok, veszélyes áruk szállítása) Légi közlekedés Tengerhajózás Timár, 2007

331

ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK Szerződések, ezek közül a fontosabbak: Párizsi Szerződés (1951, ESZAK) Római Szerződés (1957, EGK, EURATOM) Egységes Európai Okmány (1986, EK) Maastrichti Szerződés (1992, EU) Nizzai Szerződés (2001, bővítés) Költségvetési szerződések (1970, 1975) Csatlakozási szerződések (Athén, 2003) Timár, 2007

332

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK Rendelet (regulation) : közvetlenül alkalmazandó minden tagországban Irányelv (directive) : célokat fogalmaz meg, a nemzeti jogrendszerbe illesztendő Határozat (decision): meghatározott címzetthez szóló, kötelező érvényű Ajánlás és vélemény : elvárás és álláspont megfogalmazása, általában magasabb szintű jogszabály előkészítése során Számjelük az elfogadás évére is utal Timár, 2007

333

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

Európai Parlament

TANÁCS

Gazdasági és Szociális Bizottság

Régiók Bizottsága

Timár, 2007

Európai Bizottság

tagállamok kormányai

nemzeti parlamentek kezdeményezés vélemény döntés

334

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

1

1692/96/EK határozat a transz-európai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi irányelvekről Cél: transzeurópai közlekedési hálózat fokozatos létrehozása 2010-ig, a Közösséget átfogó szárazföldi, tengeri és légi közlekedési hálózatok integrálásával Tartalom: a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó célok, prioritások, teendő intézkedé-sek, a közös érdekű projektek listája (Essen) Ellenőrzés: a tagállamok képviselőiből álló Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) Bizottsága Timár, 2007

335


2

2236/95/EK rendelet a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatosan nyújtandó közösségi pénzügyi támogatás általános szabályairól Cél: A támogatás méltányos elosztása a transzeurópai hálózatok közös érdekű közlekedési infrastrukturális projektjei között Tartalma: A támogatás a közösségi célok (nemzeti hálózatok összekapcsolása és átjárhatóságának biztosítása, elérhetőség javítása, stb.) elérése elősegítésének mértékétől függ Társ-finanszírozás (különféle formákban) egy projekt beruházási költségének legfeljebb 10%-a, kivételesen 20%-a lehet Timár, 2007

336


3

96/48/EK irányelv a transzeurópai nagysebességű vasúti rendszer átjárhatóságáról Cél: az átjárhatóság megteremtése a nagy sebességű vasúti hálózat létrehozásakori Tartalom: az átjárhatóság műszaki megvalósításában szerepet játszó alrendszerekkel (infrastruktúra, energiaellátás, ellenőrzés-irányítás, jelzőrendszerek és gördülőállomány, karbantartás, stb) kapcsolatos követelmények leírása Vasutak és ipar képviselőiből álló testület (AEIF) feladata a műszaki feltétel-tervezetek (Technical Specification for Interoperability, TSI) kidolgozása Timár, 2007

337


4

2001/16/EK irányelv a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer átjárhatóságáról Cél: a hagyományos vasúthálózatok közötti átjárhatóság műszaki feltételeinek megteremtése Tartalom: vasúti rendszer létesítése, átalakítása és működtetése során csak olyan elemek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a TSI követelményeknek és kijelölt szervezetek által kiadott EK megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek Meghatározza az infrastruktúra és a gördülő állomány nyilvántartására vonatkozó szabályokat is Timár, 2007

338

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS

1

881/92/EGK rendelet a közúti áruszállítási piacra jutásról a Közösségben, egy tagállam területére vagy területéről történő szállításkor, illetve egy vagy több tagállam területén történő áthaladáskor Cél: a Közösség nemzetközi közúti áruszállítási piacaihoz való hozzáférés szabályozása a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a hátrányos megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő feltételek érvényesítésével, engedély-kontingentálás nélkül Tartalom: bér és fuvardíj ellenében, illetve saját számlára végzett nemzetközi közúti szállítások szabályozása (jogosultság, közösségi engedély) Timár, 2007

339


2

3118/93/EGK rendelet azoknak a feltételeknek a megállapításáról, amelyek alapján nem belföldi fuvarozók belföldi közúti fuvarozási szolgáltatásokat nyújthatnak egy tagállamon belül Cél: a belföldi közúti fuvarozási piacok fokozatos megnyitása, a nemzeti hovatartozás vagy a letelepedés helye alapján alkalmazott korlátozások megszüntetése Tartalom: olyan belföldi fuvarozás szabályozása, amelyet a fuvarozók más tagállamban nyilvántartásba vett járművel végeznek (kabotázs) Magyarország: átmeneti mentesség 3 évig Timár, 2007

340


3

3916/90/EGK rendelet a közúti árufuvarozási piac válságaival kapcsolatos intézkedésekről Cél: a válság elleni védelmet és a válságkezelő intézkedések megtételét biztosító döntéshozatali folyamat kialakítása és az ehhez szükséges adatok összegyűjtése Tartalom: válság (tartós túlkínálat; sok fuvarozó pénzügyi egyensúlyhiánya; középtávon sem várható a fuvarpiaci helyzet javulása) esetén a működő fuvarozó vállalkozások tevékenységének bővítését és piacra jutását korlátozó, 6 hónapig érvényes intézkedéseket lehet bevezetni Timár, 2007

341


4

684/92/EGK rendelet az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól Cél: a nemzetközi közúti személyszállítás közösségi szabályozása Tartalom: meghatározza a menetrendszerinti járatok, a különjáratok, az alkalmi járatok, a saját számlás szállítási tevékenység és a nemzetközi szállításokhoz szükséges közösségi engedély fogalmát, utóbbi kiadásának feltételeit Az engedély iránti kérelmet azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, ahol a kiindulási hely található Timár, 2007

342


5

12/98/EK rendelet a tagállam területén nem belföldi fuvarozók által nyújtott belföldi közúti személyszállítási szolgáltatások feltételeiről Cél: a személyszállítási kabotázs feltételeinek megállapítása Tartalom: meghatározza a menetrend szerinti járatok, különjáratok fogalmát és előírja, hogy kabotázs-szolgáltatás nyújtásakor be kell tartani a fogadó tagállam erre vonatkozó jogszabályait Piacvédelmi intézkedések átmeneti bevezetésére kerülhet sor, ha a kabotázs miatt válság alakul ki a belső fuvarozási piacon Timár, 2007

343


6

3820/85/EGK rendelet a közúti közlekedéssel összefüggő egyes szociális jogszabályok harmonizációjáról Cél: a versenytorzítás elkerülése, a közúti közlekedésbiztonság és a munkakörülmények javítása Tartalom: a vezetési idő naponta nem haladhatja meg a kilenc órát; négy és fél óra vezetés után, amennyiben nem kezdődik meg a napi vagy heti pihenőidő, legalább 45 perces szünetet kell tartani, ami megosztható; napi pihenőidő minden 24 órában legalább 11 egymást követő óra A vonattal, illetve komphajóval szállított gépjárművekre külön szabályok vonatkoznak Timár, 2007 344


7

88/599/EGK irányelv a közúti közlekedéssel összefüggő bizonyos szociális jogszabályok harmonizálásáról szóló 3820/85/EGK rendeletnek, valamint a közúti szállítási ellenőrző készülékeket előíró, 3821/85/EGK rendeletnek a végrehajtására vonatkozó egységes ellenőrzési eljárásról

Cél: a közúti ellenőrzések minimum követelményeinek kialakítása a szabálysértések számának csökkentése és megakadályozása érdekében Tartalom: Az ellenőrzéseknek évente a gépjárművezetők munkanapjainak legalább 1%-ára kell kiterjedniük; az ellenőrzéseknek legalább 15%-át az országúton, legalább 25%-át pedig a vállalkozások telephelyén kell elvégezni Timár, 2007

345


8

99/62/EK-06/38/EK irányelv a nehéz tehergépjárművekre bizonyos infrastruktúrák használatáért díj kivetéséről Cél: a versenyfeltételek torzulásainak kiküszöbölése érdekében az adórendszer összehangolása, a pályaköltségeknek az úthasználókra való méltányos ráterhelését lehetővé tevő eljárások bevezetése Tartalom: infrastruktúra használatáért díj szedhető, amit a használat időtartama alapján kell megállapítani és a gépjárművek által okozott pályaköltségek függvényében kell differenciálni A díj súlyozott átlagértéke az építés, üzemeltetés és fenntartás költségeinek függvénye, a jármű környezetszennyezése és az idő függvényében változhat346 Timár, 2007


9

96/53/EK irányelv a Közösség területén közlekedő bizonyos közúti járművek legnagyobb megengedett méreteiről a nemzeti és nemzetközi forgalomban és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb tömegéről Cél: a műszaki fejlődést tükröző rendeletek elfogadása és harmonizált belső piac biztosítása, a korábbi irányelvek és módosításaik, a műszaki előírások új jogszabályban való összefoglalása Tartalom: megengedett legnagyobb járműméretek (hossz, magasság, szélesség), tömegek és tengelyterhelések (pl. hajtott tengely 11,5 t) Timár, 2007

347

ÉS MÉG… 3821/85/EGK rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről 91/671/EGK irányelv a biztonsági övek 3,5 tonnánál kisebb össztömegű járművekben kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról 96/96/EK irányelv a gépkocsik és pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról 2411/98/EK rendelet a gépjárműveket és pótkocsijaikat bejegyző tagállam megkülönböztető jelének elismeréséről a Közösségen belüli forgalomban Timár, 2007

348

VASÚTI KÖZLEKEDÉS

1

91/440/EGK irányelv a Közösség vasútjainak fejlesztéséről Cél: A vasúti vállalkozások és a pálya-üzemeltetés szétválasztása, gazdálkodási és irányítási önállóságának és szilárd pénzügyi alapjainak megteremtése, a vasúti infrastruktúrához való hozzáférési és tranzitjogok biztosítása Tartalom: vasútvállalat a közösségi követelményeknek megfelelően engedélyezett magán-, vagy állami vállalat, amely vasúti személyszállítási, árufuvarozási, vagy vontatási szolgáltatást nyújt Független testület a vasúti szolgáltatók versenyének szabályozására, ellenőrzésére Timár, 2007

349


2

95/18/EGK irányelv a vasútvállalatok engedélyezéséről Cél: 91/440/EGK irányelv szerint vasúti szolgáltató vállalkozások tevékenységének engedélyezése, az engedélyek kölcsönös elismerése Tartalom: az engedélyezés elveit rögzíti, a részletek kidolgozását a tagállamokra hagyja; tevékenységük megkezdése előtt a vasúti vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy bármikor képesek teljesíteni a jó hírnévre, a szilárd pénzügyi helyzetre, a szakmai alkalmasságra, polgári jogi felelősségbiztosításra vonatkozó követelményeket Timár, 2007

350


3

2001/14/EK irányelv a vasúti infrastruktúra kapacitás elosztásáról, a vasúti infrastruktúra használatának díjairól és a biztonsági tanúsítványról Cél: a versenyképesség növelése a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználását és a vasúti vállalkozások esélyegyenlőségét biztosítva Tartalom: a vasúti pályahasználat díjszabásának alapelveit, módszereit rögzíti, a gyakorlati alkalmazást a tagállamokra bízva; a kapacitás elosztásából a követelményeknek megfelelő kérelmezőt nem lehet kizárni Magyarországon 2006.12.31-ig külföldi vasútvállalatok a TERFN kapacitás 20%-át igényelhetik 351 Timár, 2007

VERSENYSZABÁLYOZÁS

1

1107/70/EGK rendelet a vasúti, közúti és belvízi közlekedés támogatásáról Cél: a fuvarpiaci versenyt torzító különbségek megszüntetése, támogatásnyújtás szabályozása a vasutak támogatási módjának harmonizálása Tartalom: állami támogatás adható a közlekedés koordinálása érdekében: a közlekedési infrastruktúra finanszírozásához, ha a vállalkozás is felel az infrastruktúra költségeiért; a hatékonyabb és gazdaságosabb közlekedési módokkal kapcsolatos K+F-re; kivételes jelleggel kapacitásfelesleg megszüntetésére; a közszolgáltatási kötelezettségből eredő üzemi veszteség ellentételezésére

Timár, 2007

352


2

1191/69/EGK rendelet a tagállamoknak a vasúti, közúti és belvízi közlekedés közszolgáltatási jellegéből eredő kötelezettségeit illető intézkedésekről Cél: a versenyfeltételek torzulását okozó egyenlőtlenségek és bizonyos közszolgáltatási kötelezettségek megszüntetése, az üzemeltetésre, szállítás-ra és a díjszabásokra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek meghatározása Tartalom: közszolgáltatási kötelezettség az a tevékenység, amelyet a közlekedési vállalat saját üzleti érdekeit érvényesítve nem, illetve nem ilyen mértékben és feltételekkel vállalna Timár, 2007

353


3

1191/69/EGK rendelet (folytatás) A vállalkozások kérhetik a közszolgáltatási kötelezettségek megszüntetését, ha ebből gazdasági hátrányuk származik Ha az illetékes hatóság fenntartja a kötelezettséget, a szolgáltatók a gazdasági veszteségükkel arányos ellentételezésre jogosultak, a kötelező díjszabási kedvezmények alkalmazásából eredő veszteségeket is beleértve Az ellentételezés módjait a számított veszteségek alapján határozzák meg, lehetőleg közszolgáltatási szerződésekben Timár, 2007

354


3

1108/70/EGK rendelet a vasúti, közúti és belvízi közlekedési infrastruktúra kiadásaira vonatkozó számviteli rendszer bevezetéséről Cél: a vasúti, közúti és belvízi közlekedés infrastrukturális költségei szabványos elszámolási rendszerének bevezetése, az infrastruktúra-használat egységes díjszabásának megvalósításához Tartalom: a tagállamoknak minden évben meg kell küldeniük a Bizottságnak a közlekedési infrastruktúrára fordított (tőke-, folyó-, rendészeti és általános) költségek kimutatását; a Bizottság éves jelentéseket készít Timár, 2007

355

10. ELŐADÁS

A KÖZ- ÉS MAGÁNSZEKTOR TÁRSULÁSA: PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Timár, 2007

356

MI A PPP? Public-Private Partnership (PPP, vagy P3): köz- és magánszektor társulása egy, hagyományosan általános érdekűnek tekintett szolgáltatás nyújtására, a szükséges létesítmények tervezését, építését, üzemeltetését és finanszírozását is beleértve A közérdekű feladat ellátásával kapcsolatos törvényes jogainak és kötelezettségeinek egy részét, vagy teljes egészét a közhatalom (központi, vagy helyi kormányzat) meghatározott időre és feltételekkel versenytárgyaláson kiválasztott magánvállalkozásnak adja át, általában egy kereskedelmi (koncessziós) szerződés keretében Timár, 2007

357

PPP MODELL A „társulási modell” jellemzői: Legalább két különálló szervezet vesz benne részt, egyrészt a közigazgatás (közpénzből gazdálkodó szervezetek), másrészt a magánszektor, esetleg a közpénzből (is) gazdálkodó, vagy nem-profitérdekelt szervezetek köréből Meghatározott időre szóló, írásba foglalt, egyenlő felek közötti formális szerződésen alapul Egy bizonyos általános érdekű szolgáltatás nyújtását jelöli ki elérendő közös célként Az anyagi és nem anyagi felelősségek megosztása magába foglalja a kockázatok, a költségek és a hasznok méltányos megosztását egyaránt Timár, 2007

358

A PPP TÉRHÓDÍTÁSA A nemzeti költségvetési források korlátai miatt az utóbbi évtizedekben a magánszektor bevonása az infrastruktúra-fejlesztési tervek megvalósításába létfontosságúvá vált A Világbank „Közúti PPP-k eszköz-készlete” (Toolkit for PPP in Highways) címen részletes útmutatót jelentetett meg 2000-ben: http://rru.worldbank.org/Toolkits/highways/detailed_outline.htm

Az Európai Bizottság 2003-ban jelentette meg az „Útmutató a köz- és magánszektor sikeres társulásaihoz” (Guidelines for Successful Public-Private Partnerships) c. kiadványát: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/sources/docgener/guides/PPPguide.htm Timár, 2007 359

EU ZÖLD KÖNYV Az Európai Bizottság COM(2004)307 Zöld Könyve a PPP-ről (2004. 04.04) megkülönböztetni javasolja: A szerződéses típusú PPP-t, amikor a közigazgatás és a magánvállalkozás kapcsolatai kizárólag a hagyományos kapcsolatokon alapulnak, és Az intézményes típusú PPP-t, amikor a közigazgatás és a magánvállalkozás együttműködése egy önálló gazdálkodó egység keretei között valósul meg (koncesszió) Timár, 2007

360

EU PPP ÚTMUTATÓJA A Bizottság szerint a magánszektor négy alapvető szerepe a PPP-kben: Közpénzeket kiegészítő finanszírozási források rendelkezésre bocsátása; Vezetési-irányítási, kivitelezési szaktudás és tapasztalatok átadásával a projektek hatékony és gyors megvalósítása; A fogyasztók és a nagyközönség számára többletérték létrehozása (szolgáltatás költséghatékonyságának és minőségének javítása); Az igények pontosabb feltárása és az erőforrások optimális felhasználásának biztosítása. Timár, 2007

361

ÚTMUTATÓ HÁTTERE

1

Az Európai Bizottság célja a magánszektor minél nagyobb mértékű bevonása az infrastruktúra (pl. közlekedés) fejlesztésébe, illetve az általános gazdasági érdekű szolgáltatások minőségének javítása privatizáció útján is Az EU 3 megválaszolandó kérdése: Miként viselkedjen támogatás-nyújtóként? Hogyan járuljon hozzá a finanszírozási lehetőségek és források bővítéséhez? Hogyan segítse elő a PPP- k fejlődését és az „értéket a pénzért” (value for money) alapelv érvényesülését?

Timár, 2007

362

ÚTMUTATÓ KONCEPCIÓJA A Bizottság - PPP viszony befolyásolja a támogatásos-társfinanszírozás feltételeit

A PPP jelentős hasznot hozhat

Gyakorlati megoldás és a követendő út

Hatékony PPP létrehozásához szükség van a gyakorlati kötöttségek és lehetőségek vizsgálatára Timár, 2007

363

ÚTMUTATÓ HÁTTERE

2

Az útmutató a sikeres PPP létrehozásának általános kérdéseit érinti, különös tekintettel a támogatás szerepére a finanszírozásban Cél a PPP gyakorlati alkalmazására vonatkozó ismeretek érzékelt hiányának csökkentése a reménybeli támogató (EU) közreműködésével Köz- és magánszektor céljainak összeegyeztetéséhez, a projektek megvalósításához nyújt segítséget Ugyanakkor nem célja, hogy közös megvalósítási módszertannak, vagy kizárólagos érvényűnek tekintsék Timár, 2007

364

KULCSKÉRDÉSEK

1

Az irányelvet többször megvitatták, átdolgozták, hogy valamennyi érdekelt fél nézeteit és törekvéseit tükrözze Kidolgozásakor a következő fő kérdésekkel foglalkoztak: PPP és a magánszektor bevonása előnyös és hasznos, de kockázatos és költséges is A növekvő érdeklődés dacára nem a PPP az egyetlen célravezető megoldás A PPP egy fejlődőben lévő megoldás A Bizottság elismeri a PPP fontosságát és azt, hogy szükség van a Szerződés alapelveinek érvényesülését biztosító jogi szabályozásra Timár, 2007

365

KULCSKÉRDÉSEK

2

Közvetlen piacrajutás és verseny biztosítása: Piaci szabályozás érvényesülése Versenytárgyalás és a magánvállalkozó felek kiválasztása A támogatás felhasználása és hatása Szerződések érvényességének időtartama, meghosszabbítása

A közérdek védelme: EU szabványok, minőségi & teljesítmény-előírások elfogadása Hatékony felügyeleti és irányítási-vezetési rendszerek alkalmazása Őrszem-szerep és a lakosság részvételének biztosítása „Értéket a pénzért” alapelv érvényesítése

Az állami támogatás szabályaival való összeegyeztethetőség biztosítása: A támogatásokat a valós igényekhez rendeljék Kerüljék el a tisztességtelen támogatást

Timár, 2007

366

KULCSKÉRDÉSEK

3

Támogatás mértékének meghatározása Legmegfelelőbb PPP típus kiválasztása: Költségeket és hasznokat értékelni – „értéket a pénzért” alapelv érvényesülését igazolni – kell A közösség/társadalom hasznának növekednie kell Vizsgálandó a megfelelőség, költség, a megvalósíthatóság egyszerűsége és az irányítás-vezetés

Sikert befolyásoló, korlátozó tényezők elemzése Időbeli ütemezés optimálása Igazodás a Bizottság pénzügyi céljaihoz és a pénzügyi támogatás-felhasználás legmegfelelőbb módjának megválasztása Timár, 2007

367

ÚTMUTATÓ TARTALMA Fő részei: 1. Rész: Lehetséges PPP megoldások – különféle PPP szerkezetek, azok melletti és ellenérvek 2. Rész: Jogi és igazgatási szabályozás – PPP-k jogszabályi háttere, az EU, nemzeti, regionális és helyi önkormányzati szabályozás egymásrahatása 3. Rész: PPP-k pénzügyi és gazdasági hatásai – kockázat-kezelés, „értéket a pénzért”, igények és támogatás összehangolása 4. Rész: A PPP jellemzők és a támogatásos társfinanszírozás összehangolása – a támogatás előnyei és hátrányai, beillesztése a PPP keretei közé 5. Rész: PPP tervezése és megvalósítása – a PPP projekt-ciklus, nehézségek és megoldások Timár, 2007

368

KÜLÖNFÉLE PPP SZERKEZETEK

1

Miért alkalmazzuk és mire jó a PPP? Finanszírozási nehézségek (forráshiány) áthidalására Magánszektor gazdálkodási hatékonyságának kihasználására: Gyorsabb kivitelezés és csökkenő életciklus-költségek Jobb kockázat-megosztás, hatékonyabb ösztönzők Jobb minőségű szolgáltatás, kiegészítő jövedelemképződés Közigazgatás hatékonyságának fokozása

A Tagállamok által említett alkalmazási területek: Infrastruktúra fejlesztésének gyorsítására Erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelésére Köztulajdonú eszközök üzleti célra való felhasználására

Veszély: ha csodaszernek, v. könyvelési trükknek vélik

Timár, 2007

369

KÜLÖNFÉLE PPP SZERKEZETEK

2

PPP szerkezetek, felépítés Fejlődőben lévő koncepció és megoldás Nincs egyetlen, egyetemleges modellje Helyzethez és partnerekhez kell igazítani

Társak tevékeny együttműködését, mindegyikük céljainak és igényeinek azonosítását igényli A Bizottság értelmezése szerint nincs sajátos meghatározása, de a beszerzési eljárására és a szervezeti kialakítására különleges szabályok vonatkoznak; minden tipusának összhangban kell lennie a Szerződés szabályaival és szellemével Timár, 2007

370

TIPIKUS PPP SZERKEZETE Közigazgatás, hatóság

Tanácsadók

Bankok

Építő vállalat

Timár, 2007

Hitelek és garanciák

Projekt-társaság (maghatározott célú szervezet)

Kulcsrakész építési szerződés

Alaptőke

Befektetők

Üzemeltetési szerződés

Üzemeltető vállalat

371

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS JELLEGZE-

ALKALMA-

ELŐNYÖK TESSÉGEI ZÁSA • Tervezési • Tőkeigé• Szerződés és építési nyes, de magánvállalatkockázat viszonylag tal egy közszolátadása alacsony gáltató létesítüzemeltemény • Lehetőség tési költtervezésére & a kiviteségű megépítésére lezési projektek • Létesítményt program • Tőkeigéfelgyorsíközpénzből tására nyes finanszírozprojektek, zák, köztulajamelyek donban marad üzemelteté• Fő indoka a sének tervezési és felelősségét építési a közigazkockázat gatás fenn átruházása kívánja tartani Timár, 2007

HÁTRÁNYOK • A tervezési és környezetvédelmi elgondolások ellentétbe kerülhetnek • Növelheti az üzemeltetési kockázatot • Megbízási szakasz kritikus • Korlátozottan ösztönöz az életciklusköltségek figyelembevételére a tervezéskor • Nincs magántőkebevonás

372

B(uild) O(perate) T(ransfer) – Építsd Üzemeltesd Add vissza JELLEGZETESSÉGEI

ALKALMAZÁSA

• Magánvállalattal • Jelentős kötött szerződés üzemeltetési egy közszolgáltató feladatokat létesítmény tervetartalmazó zésére, építésére és projektekhez meghatározott illik időtartamú • Rendkívül jól üzemeltetésére, illik vízügyi és melynek végén azt hulladékkezelévisszaadják a si projektekhez közigazgatásnak • A létesítményt közpénzből finanszírozzák és a szerződés érvényességi idejére köztulajdonban marad • Fő indoka az a tervezési és építési kockázaton felül az üzemeltetési kockázat Timár, 2007 átruházása

ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

• Tervezési, építési és üzemeltetési kockázat átruházása • Lehetőség a kivitelezés felgyorsítására • Kockázatmegosztás ösztönöz az életciklusköltségek alkalmazására • Elősegíti a magánszektor innovációját és az “értéket a pénzért” elv érvényesülését • Javul a fenntartás és üzemeltetés minősége • Szerződések átfogó jellegűvé válhatnak • Kormányzat alapvető közfeladatainak megoldására összpontosíthat

• A tervezési és környezetvédelmi elképzelések ellentmondóak lehetnek • Szerződések bonyolultabbak, versenytárgyalás hosszabb • Szerződésmenedzsment és teljesítményfigyelő rendszerek szükségesek • Üzemvitel átvétele költséges, ha az üzemeltető alkalmatlannak bizonyul • Nincs magántőke bevonás, a közigazgatás hosszú távra finanszírozási 373 kötelezettséget vállal

D(esign) B(uild) F(inance) O(perate) –Tervezd Építsd Finanszírozd Üzemeltesd JELLEGZEALKALMATESSÉGEI ZÁSA • Magánvállalattal kö- • Jelentős üzemeltetési tött szerződés egy feladatokat közszolgáltató létetartalmazó sítmény finanszíroprojektekhez zására, tervezésére, illik építésére és meghatározott időtartamú • Rendkívül jól üzemeltetésére, illik közúti, melynek végén azt vízügyi és visszaadják a hulladékkeközigazgatásnak zelési • A létesítmény közprojektekhez tulajdonban van a szerződés időtartama alatt és költségeit a költségvetésből fedezik • Fő indok a magánfinanszírozás és a tervezési, építési & üzemeltetési kockázat átadása • Változatok az alapvető felelősségek Timár, 2007 megosztásának kombinációi

• • •

•

•

•

ELŐNYÖK Mint BOT esetében, ezen felül: Magántőke bevonással jár Hitelfinanszírozási szabályok betartására kényszerít Jobban tervezhető és egységes költségalakulást eredményez Nagyobb lehetőséget nyújt a kivitelezési program felgyorsítására Megnövekedett mértékű kockázatátadás a magánvállalkozó építőt jobban ösztönzi az életciklus költségeken alapuló tervezésre

•

•

•

•

• •

HÁTRÁNYOK A tervezési és környezetvédelmi elképzelések ellentmondóak lehetnek Szerződések bonyolultabbak, versenytárgyalás hosszabb, mint BOT esetén Szerződésmenedzsment és teljesítményfigyelő rendszerek szükségesek Üzemvitel átvétele költséges, ha az üzemeltető alkalmatlannak bizonyul Finanszírozási garanciákra lehet szükség Menedzsmentváltási rendszer374 szükséges

HASZNÁLATI DÍJAS „BOT” JELLEGZETESSÉGEI

ALKALMAZÁSA

ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

• Mint DBFO esetén, • Használati • Mint DBFO • Mint DBFO ezen felül: esetén, ezen díjszedésr esetén, de a felül: e magánvál• Politikailag lehetőség • Megkönnyíti lalat elfogadhatatlan et nyújtó költségeit lehet a “használó projektekhasználói fizet” alapelv • Alternatívák/ hez illik díjakból érvényesíHelyettesítő fedezi tését • Különösen megoldások pl. illik • Fő indok a alternatív közlekedési • Növeli a utakhoz, “használó útvonalak; alternatív keresleti vízügyi fizet” alap-elv hulladéklerakó helyek kockázat (nem érvényehatékony átadásának lakossági) sítése, a menedzselését igényli mértékét, és magánfinanösztönöz hulladékszírozás harmadik fél kezelési igénybevéjövedelprojektektele, a tervemeinek hez zési, építési képzésére és üzemeltetési kockáTimár,zat 2007 375 átadása

JOGI, KÖZIGAZGATÁSI, PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS PPP megvalósíthatósága az érvényes nemzeti jogszabályoktól függ Vizsgálandó kérdések: Mi akadályozza a magánszektor bevonását általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásába, közszolgáltató létesítmények finanszírozásába, építésébe és üzemeltetésébe? Mit kell változtatni a jogszabályokon, hogy a magánszektor érdekei is érvényesülhessenek (haszon) és a kockázatok átruházhatók legyenek? Mit kell a PPP szerződésekbe foglaltan szabályozni és hogyan védhető ki a szabályozási (jogi) kockázat? Timár, 2007

376

JOGSZABÁLYI HIERARCHIA EU jogszabályok (acquis)

Projekt szerződéses kérdések

PPP PROJEKT

Regionális & helyi önkormányzati szabályozás

Nemzeti jogszabályok beleértve (többek között): egészségügy, környezetvédelem, adózás, közbeszerzés, munkaügy, közlekedés, közfinanszírozás, stb.

Timár, 2007

377

SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK • A felek jogállása és az állam törvényes szolgáltatás-nyújtási kötelezettsége • A magánszektor, különösen külföldi vállalatok bevonását lehetővé tevő, tiltó, vagy korlátozó általános érvényű jogszabályok • Költségek megtérülését lehetővé tevő mechanizmusok megléte és jogalapja • Garancianyújtási képesség • Földdel és infrastrukturális létesítményekkel kapcsolatos tulajdonviszonyok • EIA követelmények • Terület megszerzése • Tervezői jogosultsággal kapcsolatos követelmények • Hatósági és egyéb engedélyek • Projekt-specifikus jogi követelmények iránti igény • EU irányelveknek való esetleges ellentmondás • Jogszabályok átláthatósága

Timár, 2007

• Közigazgatási együttműködés és irányítás • Vitás kérdések megoldására vonatkozó előírások • Lehetséges állami pénzügyi támogatás formái • Versenyszabályozás és monopólium elleni szabályok • A foglalkoztatási és társadalombiztosítás jogszabályok várható hatása • Fizetőeszköz és profit kiviteli szabályok • Kormányzat hitelfelvételének korlátai • Adózási és számviteli kötelezettségek • Versenytárgyalási és beszerzési szabályok megfelelősége • Szerződéses megállapodásokra vonatkozó jogszabályok és üzemeltetési kérdések • Tulajdonjog • Szellemi tulajdon jogvédelme • Know-how és technológia átadás-átvétel • Felügyeleti és megfigyelési előírások megfelelősége, a szolgáltatások szabályozására vonatkozó hatósági 378 jogkör

EU SZABÁLYOZÁS A fejlődő nemzeti szabályozás bizonytalanságot is szül: Jogi szabályozás hatása a nyilt és tisztességes versenyre – különösen a szolgáltatók kiválasztására A jogállás és a felek jogainak / kötelezettségeinek esetleges változása Az (álló)eszközök tulajdonviszonyai A hatóságok felügyeleti, megfigyelési és szabályozási hatásköre Timár, 2007

379

SZERZŐDÉSEK A Bizottság közvetlenül nem szerződő fél, de befolyásolja a szerződéseket, hogy azok: Ne sértsék a közérdeket A felek egyenlőségén alapulók és tisztességesek legyenek / a költségek és hasznok méltányos elosztásával Mozdítsák elő a hatékony szabályozást Rugalmasan alkalmazkodjanak a körülményekhez Segítsék elő a szabványok alkalmazását / a helyes gyakorlat elterjedését Timár, 2007

380

KONCESSZIÓS SZERZŐDÉS 1 Fejezetcím A megállapodás általános rendelkezései A koncessziós szervezeti felépítése Projekt helyszíne, hozzáférés és szolgalom Pénzügyi megállapodások

• • • • • • • • • • •

•

Timár, 2007

Részletek Jogi meggondolások Hatályos jog Projekt szerződés végeredménye Jogi forma Alaptőke, jegyzett tőke Alkalmazandó számviteli előírások Projekt eszközök tulajdonjoga Területszerzés a projekt céljára Szolgalmi és átjárási jogok szabályozása A koncesszor pénzügyi kötelezettségei Díjszabás és díj-ellenőrzés, beleértve o A koncesszor felhatalmazását használati díjak szedésére o A díj-ellenőrzési eljárást, azaz a megtérülési hányados módszert, a felső korlátos ár módszert o A díj-ellenőrzésre vonatkozó eljárási meggondolásokat A szerződő hatóság pénzügyi kötelezettségei, beleértve o a közvetlen kifizetéseket o szolgáltatás-vásárlási kötelezettségeket

381

KONCESSZIÓS SZERZŐDÉS 2 Fejezetcím Biztonsági érdekeltségek

A koncesszió megadása A fejlesztő vállalkozás ellenőrzésének átruházása Építési munkák

Infrastrukturális létesítmények üzemeltetése

Timár, 2007

Részletek • Fizikai eszközökre vonatkozó érdekeltségek • Nem forgalomképes eszközökre vonatkozó érdekeltségek • Kereskedelmi követelésekre vonatkozó érdekeltségek • Fejlesztő vállalkozással kapcsolatos érdekeltségek

• Kivitelezési tervek felülvizsgálata és jóváhagyása • A projekt feltételek változtatása • Szerződő hatóság felügyeleti jogosultságai • Garanciális időtartam • Teljesítmény-előírások • Szolgáltatások bővítése, kiterjesztése • Szolgáltatások folyamatossága • Fogyasztók, vagy használók egyenlő elbánásban részesítése • Infrastrukturális hálózatok összeköttetése, azokhoz hozzáférés biztosítása • Tájékoztatási követelmények • A koncesszornak a szabályok betartatására vonatkozó jogosultságai

382

AUTÓPÁLYA PPP SZERZŐDÉSES RENDSZERE HITELEZŐK

BEFEKTETŐK

jelentések

Hitelszerződések

Tőkebefektetés az alapító okirat szerint

KONCESSZIÓS

Biztosítási szerződések

SZERZŐDÉS

KONCESSZIÓS TÁRSASÁG

bevétel megosztás

KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Mérnöki tanácsadói szerződés jelentések

FÜGGETLEN

jelentések

Útdíj bevétel

Beszállítói szerződések

Építési és szavatossági szerződés

FŐVÁLLALKOZÓ, VAGY PROJEKT MENEDZSER

alvállalkozói szerződések

ÜZEMELTETŐ ÉS FENNTARTÓ VÁLLALAT

jelentések

MÉRNÖK

Fenntartási és üzemeltetési szerződés

Timár, 2007

BIZTOSÍTÓK

ALVÁLLALKOZÓK

beszállítói szerződések

BESZÁLLÍTÓK

383

BESZERZÉSI ELJÁRÁS

1

Gyakran ezen bukik el a PPP megvalósítása Cél = magántőke és know-how bevonása a tágan értelmezett közcélok elérésének elősegítésével egyidejűleg Ellentét a közbeszerzési szabályok és a magánszektor korai bevonása között Értékelés rendkívül nehéz és alkufolyamatba torkollik, ahol az üzleti tárgyalásokban jártas magánvállalkozók fölényben lehetnek (szakértők bevonása életbevágóan fontos) Timár, 2007

384


2

A versenytárgyalási eljárás célja a legjobb szolgáltatás/ár hányados elérése az elérendő eredmények (nem eszközök) előírásával A szerződés szövegezésekor és a koncesszor kötelességei megszabásakor alapvető a közszolgáltatás rendelkezésre állásának és minőségének biztosítása Építési munkák, vagy közszolgáltatások versenytárgyalásai: nyílt, vagy korlátozott körű eljárás a magánvállalkozó társ kiválasztására (EU) Timár, 2007

385


3

Kivételes esetben, bizonyos körülmények között a tárgyalásos eljárás is lehetséges (az elvégzendő munkák mennyiségével, jellegével kapcsolatos előzetes bizonytalanság mértékétől függően) A 2004/18/EK irányelv elfogadása óta a „versenyszerű párbeszéd”-nek nevezett eljárás is alkalmazható rendkívül összetett szerződések megkötését célzó versenytárgyalás során A tárgyalásokat az átláthatóság és az egyenlő elbánás követelményeinek szigorú betartásával kell lefolytatni Timár, 2007

386


4

Nem egyszerű már a kiinduláskor megállapítani, hogy szolgáltatási, vagy koncessziós szerződés-e a versenytárgyalási eljárás tárgya A versenytárgyalás megkezdésekor már koncessziós szerződésnek minősített esetben a kockázatok, költségek és hasznok megosztása megbeszélés tárgya az eljárás során Néhány országban kialakult gyakorlat szerint a magánszektor is kezdeményezhet PPP-ket; így igen korán mód nyílik a magánszektor bizonyos projektek finanszírozásában való részvételi hajlandóságának felmérésére Timár, 2007

387

INTÉZMÉNYI KERETEK Hatályos jogszabályi háttér rendkívül fontos a PPP sikeréhez, érvényesülése viszont a hatékony intézményektől függ A Tagállamok tapasztalatai szerint PPP támogató intézmény és szervezeti változások szükségesek, mind a központosított, mind pedig a decentralizált igazgatási modellekben Erős, tartós politikai támogatást igényel – politikusoknak tudniuk kell, mi érhető el PPP-vel Biztosítani kell a fizető közönség / fogyasztók bevonását, hogy a PPP felülről és alulról egyaránt befolyásolható legyen Timár, 2007

388

PPP PÉNZÜGYI & GAZDASÁGI VELEJÁRÓI 1 Kockázat pénzügyi kihatásai (felárak) A PPP alapelve – kockázatok megosztása úgy, hogy az egyes kockázatokat az vállalja, aki kezelésükre a leghatékonyabb módon képes A méltányos és igazságos kockázatmegosztás Csökkenti a projekt hosszú távú költségeit A kivitelezőt a műszaki és minőségi előírások, a határidők és költségelőirányzatok betartására ösztönzi A hatékonyabb üzemeltetés következtében javítja a szolgáltatások minőségét és növeli a bevételeket Tervezhetőbbé és áttekinthetőbbé teszi a kiadásokat Timár, 2007

389

KÖZLEKEDÉSI PPP PROJEKT KOCKÁZAT-ELOSZLÁSA PROJEKT KOCKÁZAT

Üzembe helyezés előtt

Üzembe helyezés után

pénzügyi kockázat

építési kockázat határidők

Üzemeltetési és fenntartási kockázat

tervezés

szolgáltatás minősége költség túllépés

talajviszonyok

forgalomnagyság közvetlen díjszedés

IDŐ Koncesszióba adás

Koncessziós időszak vége pl. 30 év elteltével

Politikai, jogi és/vagy adminisztratív szabályozás-változás, vis maior

Timár, 2007

390

KOCKÁZAT MEGOSZTÁSA A koncessziót adományozó fél – közigazgatási partner 1 – Politikai kockázat • A vállalat eszközeinek kisajátítása • A jog- és adórendszer általános módosítása • A jog- és adórendszer egyedi módosítása • Politikailag kedvezőtlen események • Szerződés felmondása a kormányzat által • Fizetőeszköz átválthatóságának és átutalásának ellenőrzése, korlátozása • Anyagilag kedvezőtlen állami intézkedés 2 – Építési kockázatok • Terület megszerzése és átadása • Tervdokumentáció minősége • Költségtúllépések (kivéve a projekt megváltoztatásából eredőket) • Költségtúllépések (a projekt megváltoztatásából erdők) • A munkálatok ütemterve és minősége • Késedelmet okozó igazgatási eljárások (pl. hatósági engedélyezés) • Munkálatokkal okozott károk • Régészeti feltárások, leletek • Veszélyes hulladékok lerakóhelyei

Timár, 2007

1

A koncessziós magánvállalkozó partner

x x x x x x x x x

x x

x

x

x x x

x x

391

KOCKÁZAT MEGOSZTÁSA

2

A koncessziót A koncessziós adományozó magánvállalkozó fél – partner közigazgatási partner

3 – Üzemeltetési kockázatok • Környezetkárosítás • Force majeure • Technológiai jellegű kockázat, beleértve a közlekedésbiztonságot • Költségtúllépések • Üzemeltetési követelmények és előírások megváltoztatása 4 – Kereskedelmi kockázatok • Forgalmi és/vagy útdíj-bevételi hiány (a viszonyítási esethez képest) • Ár- és díjszabásellenőrzés (tarifák) • Egyéb bevételek hiánya • Versengő létesítmények kínálatának javulása Timár, 2007

x

x x x x

x x

x

x x x

392

KOCKÁZAT MEGOSZTÁSA

3

A koncessziót A koncessziós adományozó magánvállalkozó partner fél – közigazgatási partner

5 – Pénzügyi kockázatok • Infláció és kamatlábak változása • Árfolyamváltozás • Pénzügyi költségek növekedése • A meghatározott célú magánvállalat csődje • A meghatározott célú köztulajdonú vállalat csődje 6 – Jogi kockázatok • Jogviták • A zavartalan tevékenységhez szükséges engedélyek

Timár, 2007

x

x x x x

x

x x

x

393

PPP PÉNZÜGYI & GAZDASÁGI VELEJÁRÓI 2 A közlekedési ágazatban az olyan PPP projektek, amelyek kizárólag a használati díjakból eredő bevételekre támaszkodva pénzügyileg hatékonyak, azaz bankképesek, ritkák Egy társadalmilag-gazdaságilag hatékony PPP projekt bankképessé tétele érdekében nemzetközi, központi, vagy helyi költségvetési támogatásokat szükséges nyújtani (elérhetik a projekt összköltség 50-60%-át is!) és ezeket igénybe venni képes, önálló vállalkozást célszerű létrehozni Timár, 2007

394

PPP PÉNZÜGYI & GAZDASÁGI VELEJÁRÓI 3 Az értéket a pénzért alapelv érvényesülésének vizsgálata Gyakran költséges elemzés, szubjektív eredményekkel Többféle módszer: Árnyék-ajánlat kidolgozása Közfinanszírozású viszonyítási változattal (public sector comparator) való összevetés Pénzügyi / nem pénzügyi összehasonlítások

Támogatás-társfinanszírozás optimálása Kedvező és kedvezőtlen hatások mérlegelése Igazodás a valós igényekhez és célokhoz A megvalósítási igény – magánszektor haszonkulcsa – társadalmi haszon egyensúlyban tartása Timár, 2007

395

KÖZKIADÁSOK ELOSZLÁSA HAGYOMÁNYOS KÖZBESZERZÉS

PPP BESZERZÉS

Nincs kifizetés, amíg a szolgáltatás meg nem kezdődik

Használatarányos kifizetések Üzemeltetési költségtúllépés

Rendelkezésre állási díj kifizetések

Becsült üzemeltetési költségek

ÉVEK

Építés Becsült tőkeköltség

Timár, 2007

Üzemeltetés Költség túllépések

ÉVEK

Építés

Üzemeltetés

Határidő csúszások

396

PPP KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁSAI

1

Maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése, (államadósság csökkentése) érdekében egyes Tagállamok a DBFO típust, azaz a halasztott közfinanszírozást támogatták A PPP-k pénzügyi terheinek számviteli nyílvántartása, könyvelése és a mérlegekben való szerepeltetése körül bizonytalanság alakult ki EUROSTAT 2004-ben határozott a kormányzati és a nem-kormányzati szervezetek közötti társulási szerződéseknek a nemzeti számlákban való könyvelésére vonatkozóan Timár, 2007

397


2

Eurostat határozat: a PPP-ben érintett eszközöket a nem-kormányzati eszközök közé sorolják be, így a kormányzati mérlegen kívül vegyék nyilvántartásba, ha mindkét következő feltételt kielégítik: a magánvállalkozó társ viseli az építési kockázatot, és a magánvállalkozó társ viseli a rendelkezésre állási, vagy a keresleti (forgalmi, kereskedelmi) kockázat közül legalább az egyiket Timár, 2007

398


3

Az „építési kockázat” körébe - többek között - a határidők, a műszaki előírások, szabványok be nem tartása, a költségtúllépés, a műszaki hiányosságok és a kedvezőtlen külső körülmények tartoznak, A „rendelkezésre állási kockázat” körébe olyan események tartoznak, amikor a vállalkozó társ nem képes (i) a szerződésben meghatározott mennyiségű és minőségű szolgáltatások nyújtására (ii) megfelelni a biztonsági követelményeknek, illetve (iii) megszerezni a végfelhasználóknak nyújtandó szolgáltatásokkal kapcsolatos hatósági tanúsítványokat

A „keresleti kockázat” körébe a kereslet ingadozása tartozik (erősebb, vagy gyengébb, mint a szerződés aláírásakor várt), ha ez nem vezethető vissza a magánvállalkozó társ viselkedésére (gazdálkodására) Timár, 2007

399

PPP PROJEKT AZONOSÍTÁS Indokoltság a magánszektor szempontjából: Elegendő kereslet Jövedelemképző és fejlesztési potenciál Egyértelmű megvalósíthatóság Erős politikai elkötelezettség Hazai fejlesztési szempontoknak való megfelelőség

PPP indokoltsága a közhatalom szempontjából Kisebb életciklus költségek Kockázatok jobb elosztása Gyorsabb megvalósítás Jobb minőségű szolgáltatások Kiegészítő jövedelem képződése Timár, 2007

400

PPP MÉRLEGELÉS ALKALMAZHATÓ A PPP?

MIT KELL NYÚJTANI?

• •

•

•

Mik a célok Milyen képesség, kapacitás szükséges Érdekeltté tehető-e a magánszektor

KÉSZÜLJ FEL, MIELŐTT BELEKEZDESZ

Timár, 2007

• • •

Mely szolgáltatás szükséges Mik a kockázatok ki vállalja azokat Mik a költségek és hasznok Melyik PPP illik hozzá

EGYSZERŰ MEGOLDÁSOKKAL A VALÓS IGÉNYEKHEZ IGAZODJ

A PPP A PÉNZÉRT ÉRTÉKET AD ÉS A LEGJOBB ERŐFORRÁS ELOSZTÁST BIZTOSÍTJA?

CSAK AKKOR HASZNÁLJ PPP-T HA ELŐNYEI IGAZOLHATÓK ÉS ELÉRHETŐK

401

PPP ÉS EU TÁMOGATÁS ÖSSZEHANGOLÁSA Cél – a támogatás-társfinanszírozás és a PPP szerkezeti felépítésének összeegyeztetése A támogatás-finanszírozás előnyei és hátrányai A támogatás módja attól függ, minek a finanszírozására szolgál (lehet tőke, kamatkedvezmény, garancia, biztosítás, stb.) A Bizottsággal megfelelő kapcsolatokat kell kialakítani az EU támogatást igénylő PPP projekt előkészítéséhez A Bizottság feltételeinek meg kell felelni A koncesszió időtartama jelentősen befolyásolja a nyílt és tisztességes versenyt Timár, 2007

402

EU BIZOTTSÁG ÉS PPP KÖLCSÖNHATÁSAI VERSENYPIAC & KÖZBESZERZÉS

KÖZÉRDEK VÉDELME

EU BIZOTTSÁG – PPP KÖLCSÖNHATÁSA

ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK TISZTELETBEN TARTÁSA

HATÉKONY TÁMOGATÁS ELOSZTÁS

Timár, 2007

403

PPP MEGVALÓSÍTÁSA Időtengely Előkészítő szakasz

Projekt azonosítás

Projekt értékelés Project Appraisal

Szakaszok

•

Nemzeti és helyi jogi és igazgatási szabályozási keretek előkészítése

Tervezés & Megállapodás

ÉRTÉKELÉS

• •

Alkalmazhatóság Értékelés

• •

PPP típus kiválasztása PPP szerkezet kialakítása

Beszerzés

Megvalósítás

FELÜGYELET

• • •

PPP tervezése Beszerzési eljárás kiválasztása és tervezése Nemzeti hatóságok és a finanszírozók megállapodása

• • • •

Versenytárgyalás Értékelés Tárgyalás Szerződéskötés

• • • •

Nyílt és átlátható eljárás Részletes nyilvántartás

•

•

Építés Üzemeltetés Felügyelet Szerződés menedzsment Értékelés

Követelmények • •

Jogi háttér Intézményes kapacitások

• •

•

Nemzeti politika

•

•

Projekt illesztése az EU harmonizációs és prioritásokat finanszírozó politikájához

• •

Várt előnyök Akadályok és kötöttségek Magánszektor érdekei Szolgáltatások valós költségei PPP költségei és hasznai

• • • • •

Igények felmérése Kockázat elosztás PPP összetevők Költségvetés Egy PPP-vel kapcsolatos elvárások

• •

• •

•

Timár, 2007

PPP beillesztése a tervezésbe Beszerzési eljárás kiválasztása és tervezése Finanszírozók követelményei Pénzügyi és társadalmigazdasági értékelés Szerződés kidolgozása

• •

•

Hatékony megvalósítási megoldások Hatékony munkaközi kapcsolatrendszer

404

EU ÉS MAGYAR GYAKORLAT Közlekedés területén kevés az igazán sikeres PPP, mert nehezen becsülhető a keresleti (forgalmi) kockázat Csalagút (UK-F), 2. Severn híd, Dartford híd (UK), Vasco da Gama híd (P), Øresund híd (DK-S), díjas autópályák (F, I, P, E, GR), árnyék-útdíjas (DBFO) utak (UK, SF, P, E) Magyarország: vegyes tapasztalatok (M1/M15, M3 és M5 autópálya, Ferihegyi 2A terminál) Új kisérlet 2004: M6 autópálya koncesszióba adása – (D)BFO rendelkezésre állási díjjal, M5 autópálya koncesszió átalakítása ugyanígy

Timár, 2007

405

11. ELŐADÁS

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Timár, 2007

406

KUTATÁS & FEJLESZTÉS A kutatás és fejlesztés (K+F) a gazdasági siker (fejlődés, növekedés) lényeges és elengedhetetlen előfeltétele Kutatás: a teljesebb(körű) tudás/ismeretek megszerzését, vagy a vizsgált tárgy(kör) megértését célzó rendszeres tanulmányok folytatása Timár, 2007

407

ALAPKUTATÁS Általában egyetemeken végzik, ezért alap-, elméleti-, vagy akadémiai kutatásnak nevezik Ösztönzője a kíváncsiság, új ismeretekhez vezet anélkül, hogy azok közvetlen, vagy azonnali alkalmazását tartanánk szem előtt Csupán ezért végzik, hogy bárminek a vizsgálatával, tanulmányozásával ki-, illetve feltaláljanak valamit Nem egy sajátos probléma megoldása érdekében, hanem azért végzik, hogy kiderüljön, hová is vezet(het) a kutatás Timár, 2007

408

ALKALMAZOTT, IPARI KUTATÁS Szokásosan egy bizonyos eljárás új alkalmazására, vagy termék előállítására vonatkozó közvetlen, vagy azonnali szükséglet kielégítése érdekében végzik A megoldandó feladatok jól meghatározottak és a célokat egyértelműen kijelölték Timár, 2007

409

FEJLESZTÉS Fejlesztés: a kutatásból nyert tudás, vagy ismeret rendszerezett felhasználása Hasznos anyagok, készülékek, rendszerek, vagy módszerek előállítását célozza, beleértve a tervezést, a prototípusok és gyártási eljárások kidolgozását is Timár, 2007

410

K+F kiadások a GDP %-ában 2000-2001-ben ORSZÁG

Timár, 2007

ÜZLETI SZEKTOR %

KORMÁNYZAT

%

FELSŐOKTATÁS

%

ÖSSZESEN %

411

K+F KIADÁS ÖSSZESEN vállalatok % ÉÁNÜ

Timár, 2007

ÉÁNÜ – Évi átlagos növekedési ütem, %

ÉÁNÜ

412

K+F FOGLALKOZTATÁS összes foglalkoztatott %-a ÉÁNÜ%

Timár, 2007

Forrás: EUROSTAT

teljes munkaidő egyenérték ÉÁNÜ%

vállalatok % ÉÁNÜ%

ÉÁNÜ – Évi Átlagos Növekedési Ütem, %

413

Üzleti szektor által finanszírozott K+F aránya a cégméret függvényében 2001 50 alkalmazottnál kevesebb

50 < alkalmazottak száma < 249

Timár, 2007

414

Közpénzből finanszírozott K+F aránya a cégméret függvényében 2001 50 alkalmazottnál kevesebb 50 < alkalmazottak száma < 249

Timár, 2007

415

K+F KIADÁSOK MEGOSZLÁSA Százalékos arány a nemzeti összes K+F kiadáson belül Gazdasági vállalkozások

Timár, 2007

Kormányzat

Magán non-profit

Felsőoktatás

416

K+F kiadások bruttó összegének évi átlagos növekedése 1993-2001

Timár, 2007

417

K+F AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN 2003-ban kb. a GDP 0,8%-ával egyenlő K+F kiadás az új tagállamokban Szlovénia (1,55%), Csehország (1,35%), Magyarország (0,97%) átlag fölött és az arány is növekedett 1998-2003 között K+F közpénzből finanszírozott hányada 65%, magasabb, mint az EU15 átlaga (44%) Vállalati finanszírozású K+F azonban évente átlagosan 2,1%-kal csökkent 19982003 között (ok: Lengyelország, Szlovákia) Timár, 2007

418

EU K+F

1 EU ÁLTAL MEGHIRDETETT

KEZDEMÉNYEZÉSEK

Kutatás támogatása EURÓPA FEJLETT ORSZÁGOK

Timár, 2007

Műszaki fejlesztés támogatása FEJLŐDŐ ORSZÁGOK

419

EU K+F

2

Kutatási keretprogramok fokozatos kialakulása

4. 4.KP KP 1994-1998 1994-1998

5. 5.KP KP 1998-2002 1998-2002

6. 6.KP KP 2002-2006 2002-2006 7. 7.KP KP 2007-2013 2007-2013

Egyéb K+F programok Timár, 2007

420

EU K+F

3

Európai Tanács lisszaboni ülésén (2000) kitűzött, barcelonai ülésén (2002) megerősített célok 2010-re: Európai Kutatási Térség kialakítása K+F kiadásoknak az EU GDP 3%-ára növelése K+F kiadások kétharmadát a magántőke, egyharmadát közpénz fedezze 1000 munkavállalóra jutó kutatók számának 6-ról 8ra növelése Nagy technológiai kutatási projektek indítása az egyetemek és gazdasági vállalkozások európai szintű együttműködésével Timár, 2007

421

EU K+F

4

A 6. Keretprogramban 2004 végéig 28 000 kutatási javaslatot nyújtottak be, 150 000 intézmény közreműködésével, 50 országból, de csak ezek 50%-a volt jó minőségű, 20%-át sikerült finanszírozni 200 nagy nemzetközi kutatási projektet indítottak 55 hálózati kutatási programot indítottak Timár, 2007

422

6 FŐ CÉL

COM(2004)353/16.06.2004

Kutatóhelyek együttműködésével kiemelkedő szinvonalú európai központok létrehozása Európai együttműködést igénylő technológiai kutatások kezdeményezése Kutatócsoportok versenyeztetése európai szinten, az alapkutatásokban az alkotókészség ösztönzése érdekében Európa vonzóbbá tétele a legjobb kutatóknak Európai érdekű kutatási infrastruktúra fejlesztése Nemzeti kutatási programok jobb összehangolása Timár, 2007

423

6. KUTATÁSI KERETPROGRAM Hét kiemelt téma: 1. élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában; 2. az információs társadalmi technológiák; 3. nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új termelési folyamatok és eszközök; 4. repülés és űrkutatás; 5. élelmiszer-minőség és -biztonság; 6. fenntartható fejlődés, globális változás és ökológiai rendszerek; 7. polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban. Timár, 2007 424

6. TÉMA: FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS

1

1. Környezetbarát, biztonságos és versenyképes földfelszíni közlekedési rendszerek, valamint utas- és teherszállító eszközök fejlesztése, tiszta városi közlekedés a gépkocsik ésszerű városi használata mellett; i.

ii.

Timár, 2007

új technológiák és elképzelések a felszíni szállításra vonatkozóan, ideértve az újszerű meghajtórendszereket és az üzemanyagcellák közlekedési célú alkalmazását; jobb minőséget, biztonságot, újrafelhasználhatóságot, kényelmet és költséghatékonyságot eredményező fejlett tervezési és gyártástechnológiák; 425

6. TÉMA: FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS 2.

2

A vasúti és tengeri szállítás hatékonyabbá és versenyképesebbé tétele, a közlekedési módok interoperabilitásának biztosításával, intelligens és biztonságos személy- és teherszállítási rendszerek alkalmazásával: i.

ii.

Timár, 2007

a különböző közlekedési módok teljesítményarányainak egyensúlyba hozatala és integrálása, elsősorban városi és regionális szinten, ideértve a vasúti és tengeri közlekedést hatékonyabbá tevő új kereslet-befolyásoló és logisztikai rendszereket (pl. az intermodalitás és interoperabilitás elősegítésével); a biztonság növelése és a forgalmi torlódások elkerülése (különösen a városi területeken) az innovatív elektronikai és szoftvermegoldások, a műholdas navigációs rendszerek és a telematika alkalmazásával 426

POLITIKA-ORIENTÁLT K+F Cél az EU gazdasági potenciáljának növelése és kohéziójának elősegítése i.

ii.

Timár, 2007

a fenntartható közlekedési és energiarendszerek teljesítményének (gazdasági, környezeti és szociális szempontú) értékelésére szolgáló eszközök, mutatók és működési jellemzők fejlesztése; a közlekedésre vonatkozó átfogó biztonságelemző és -érvényesítő rendszerek, valamint a közlekedési rendszerek baleseti kockázatára és biztonságára vonatkozó kutatások 427

EU K+F KÖLTSÉGVETÉS 6. Keretprogram: 16 270 millió € (ebből közlekedés kb. 610 millió €) 7. Keretprogram: 54 582 millió € EU támogatás módja, mértéke 20-100%-ig terjedhet, részletesen szabályozva van Eredményeket független szakértői testületek ellenőrzik

Timár, 2007

428

HOZZÁFÉRÉS

(1)

EXTR@Web projekt – Közlekedési Kutatási Eredmények Felhasználása a Világhálóról (Exploitation of Transport Research Results via the Web) – megkísérli összegyűjteni, rendszerezni, elemezni és terjeszteni az Európai Kutatási Térségben az EU által támogatott és a csak nemzeti forrásokból finanszírozott kutatások és válogatott K+F programok eredményeit Timár, 2007

429

HOZZÁFÉRÉS

(2)

A közlekedési kutatási projektekre vonatkozó ismereteket a Közlekedési Kutatási Tudás Központ (Transport Research Knowledge Centre -TRKC) honlapján teszik közzé: europa.eu.int/comm/transport/extra

A 'Projektek & Elemzés' részből a közzététel időpontjára, szerzőjére, a dokumentum típusára, a közlekedési módra, alágazatra, az érintett földrajzi térségre, politikai célra, eszközre, ill. ezek kombinációjára vonatkozó ismeretek nyerhetők Timár, 2007

430

HOZZÁFÉRÉS

(3)

TRKC 2004-től kezdődően évente Tematikus Kutatási Összefoglalókat jelentet meg, összesen 30 témakörben Példa: a D2.C-5.4 jelű „Infrastruktúrával való ellátás (beleértve Transz-Európai Hálózatok)” összefoglaló a TRKC által figyelt, jelenleg 4500 közlekedési kutatás közül 24 db (ehhez a témakörhöz is kapcsolódó) kutatásra vonatkozó ismereteket tartalmaz Timár, 2007

431

EU KÖZLEKEDÉSI KUTATÁSOK (4. + 5. KP)

PÉLDA

Területfejlesztés és makrogazdasági hatások: ARTIST, ASTRA, ECONOMETRIST, ECOPAC, POSSUM, SCENARIOS, SESAME, STREAMS, TRANSLAND

Regionális kapcsolatok:

CODE-TEN, EUDET, EUNET, EUROSIL, SCANDINET, TENASSESS

Közös Piac kiteljesítése: EUFRANET, ISOTOPE, LIBERAIL, MAICA, MINIMISE, SORT-IT

EU versenyképesség, foglalkoztatás és innováció: ASDSS, EUROPE-TRIP, FANTASIE, MASSOP, PRORATA, RECONNECT, REDEFINE, SOFTICE

Külkereskedelem: ARCDEV, ICE ROUTES Díjszabás, finanszírozás és külsődleges költségek: AFFORD, CAPRI, EUROTOLL, FATIMA,

FISCUS, OPTIMA, PETS, QUITS, START, TRACE, TRENEN

Timár, 2007

432

EU KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI KUTATÁSOK (5.KP) PÉLDA CUPID A városi közlekedési árképzéssel és a legjobb gyakorlattal kapcsolatos, a PRoGREss bemutatókon alapuló időszerű információk elterjesztését célzó tematikus kutatóhálózat

Az igazságos és méltányos közlekedési árképzés előmozdítását célzó tematikus kutatóhálózat.

Timár, 2007

A városi útdíjasítással kapcsolatos bemutató és kutatási projekt.

A közlekedés árképzési politikájának reformját vizsgáló kutatás.

A vitát és a politikai szintű támogatást, illetve a vitában a városi/regionális kérdésekre összpontosítást előmozdító projekt.

Európában a városközi útdíjasítás lehetőségeit valós esettanulmányok kidolgozása alapján értékelő kutatási projekt.

433

EU K+F EREDMÉNYEK IASON

PÉLDA

Integrated Appraisal of Spatial ecOnomic and Network effects of transport investments and policies – IASON: a közlekedéspolitika és a közlekedési beruházások térbeli gadasági és hálózati hatásainak összefoglaló értékelése Honlap: http://www.inro.tno.nl/iason Résztvevők: NL, UK, H, F, SF, D Időtartam: 2000-2004 (zárójelentés: 2004 március) Timár, 2007

434

TÍZ VÁLOGATOTT, HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖZÚTI PROJEKT BECSÜLT EURÓPAI HOZZÁADOTT ÉRTÉKE (Forrás: IASON D4, 2003)

Timár, 2007

435

A GDP/fő változása 2020/2000 (%), az A62 (A3+Maximum) szcenárió esetén Kelet-Európában (IASON D10, 2004)

Timár, 2007

436

A vasúti/közúti elérhetőség (millió utazás) várható alakulása az EU új tagállamaiban (IASON D10, 2004)

Timár, 2007

437

EU 7. K+F KERETPROGRAM EP és Tanács határozata 2005 június – [COM(2005)119végleges] Futamideje 2007-2013, azaz 7 év A 6. K+F Keretprogram eredményeire épül Négy egyedi programba szerveződik (+ nukleáris kutatás): Együttműködés Ötletek Emberi erőforrás Kutatási kapacitás-fejlesztés Timár, 2007

438

7. KP KÖLTSÉGVETÉSE (54,58 Md €)

Timár, 2007

439

EGYÜTTMŰKÖDÉS Az együttműködésen alapuló projektektől és hálózatoktól a kutatási programok koordinálásáig terjed

Timár, 2007

440

ÖTLETEK Önálló Európai Kutatási Tanácsot hoznak létre a kutatók által javasolt és európai szinten egymással versenyben álló, önálló kutatócsoportok által végzett feltáró jellegű kutatás támogatására a tudomány és a technológia minden területén, beleértve a mérnöki tudományokat, társadalom-gazdaságtant és a humán tudományokat is Timár, 2007

441

HUMÁN ERŐFORRÁS A kutatók képzését és előmenetelük elősegítését támogató tevékenységeket ösztönzik Nagy hangsúlyt fektetnek a képesség- és életpálya-fejlesztésre és a nemzeti képzési rendszerekkel való szorosabb együttműködésre Timár, 2007

442

KUTATÁSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS Az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeit támogatják: a kutatási infrastruktúrák fejlesztését a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatásokat a kutatásorientált regionális csoportosulásokat az EU „konvergencia-régióiban” a teljes kutatási potenciál felszabadítását a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témákat a nemzetközi együttműködés „horizontális” tevékenységeit Timár, 2007

443

EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐIRÁNYZAT (32 Md €)

Timár, 2007

444

KÖZLEKEDÉS Cél: a technológiai fejlődésre alapozva integrált, környezetbarátabb és „intelligensebb” páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése a polgárok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erőforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezető szerep biztosítása és tovább javítása Timár, 2007

445

REPÜLÉSTECHNIKA & LÉGI KÖZLEKEDÉS A légi közlekedés környezetbarátabbá tétele Az időkihasználás javítása A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása A költséghatékonyság javítása A repülőgép és az utasok védelme A légi közlekedés élenjáró technológiáinak fejlesztése Timár, 2007

446

FELSZÍNI KÖZLEKEDÉS A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése A fenntartható városi mobilitás biztosítása A biztonság fokozása, a közlekedők védelme A versenyképesség megerősítése Az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo) támogatása Timár, 2007

447

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI

Recommend Documents