ESETTANULMÁNY/HEFOP/2004/2.3.1.-1. Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása
TRANZIT A DUNAMENTI REGIONÁLIS NÉPFŐISKOLA DUNAÚJVÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE ALTERNATÍV, PSZICHO-SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSÚ SZAKKÉPZŐ ÉS MUNKAERŐ-PIACI (RE)INTEGRÁCIÓS PROJEKTJE
HEFOP 2.3.1.-1. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. október 6.
Szerző:
Szabó Gabriella
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 2 Előszó ........................................................................................................................ 3 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ................................................................. 5 1.1
A főpályázó bemutatása............................................................................... 5
1.2
A pályázó partnereinek bemutatása ............................................................. 7
1.3
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 9
1.4
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása ........................................ 11
A projekt részletes bemutatása...................................................................... 12 2.1
Projekttéma ................................................................................................ 12
2.2
Projekttartalom ........................................................................................... 13
2.3
Ütemezés ................................................................................................... 16
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 18
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .............................. 18 3.1
A projektindítás körülményei ...................................................................... 19
3.2
A pályázatírás folyamata ............................................................................ 19
A projektmegvalósulás bemutatása .............................................................. 21 4.1
A szerződéskötés ....................................................................................... 21
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 21
4.3
Projektkommunikáció ................................................................................. 23
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés ............................................... 24 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 24
5.2
Ellenőrzés .................................................................................................. 25
Összegzés ............................................................................................................... 26 Képek jegyzéke....................................................................................................... 28 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 28
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása A projektben a főpályázó a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület. A támogatott tevékenységet egy három szervezetből álló konzorcium hajtja végre. A főpályázó partnerei Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata és az M8Dunahíd Közösségi Szolgáltató Kht. Ezen kívül projekt megvalósításában számos további intézmény és szervezet vett részt: a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Dunaújvárosi és Sárbogárdi Kirendeltsége, a Dunaújvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Dunaújvárosi Roma kisebbségi önkormányzat, a Dunaújvárosi Főiskola, illetve a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara.
1.1 A főpályázó bemutatása A főpályázó a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület (DRN) volt. A Dunamenti Regionális Népfőiskola 1992-ben alakult egyesületi formában működő civil szervezet. Az egyesület tagjai egyrészt jogi személyiségű szervezetek - Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, Dunaújvárosi Főiskola, - másrészt 35 magánszemély, a városban és kistérségében élő erős szociális elkötelezettséggel rendelkező gazdasági-műszaki, közgazdász szakember, pedagógus, pszichológus, szociálpolitikus és szociális munkás.
1. kép A Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület logója Forrás: http://www.nepfosuli.hu
Az Egyesület közcélú tevékenységet végez és non profit gazdálkodást folytat. A Fejér megyei Bíróság 2003. júniusában Dunamenti Regionális Népfőiskolát közhasznú egyesületnek minősítette. Az Egyesület elkötelezett a közösség támogatása iránt és 5
közösségi
szervezetek,
intézmények,
önkéntes
csoportok
közreműködésével
együttműködésre alapozott felnőttképzési, kulturális, fejlesztő programokat valósít meg, támogató szociális szolgáltatásokat kínál. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben (Khtv.26.§.c.) felsoroltak közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: -
szociális tevékenységek, családsegítés,
-
tudományos tevékenység, kutatás,
-
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
-
kulturális tevékenység,
-
gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
-
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
-
emberi és állampolgári jogok védelme,
-
munkaerő-piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.
Az Egyesület az alábbi szervezetek tagja: Magyar Népfőiskolai Társaság, KID Egyesület Országos Szervezete, Országos Tranzit Foglalkoztatási Egyesület, EU Háló. Az Egyesület tevékenységeit az alábbi forrásokból finanszírozza: -
pályázatok (önkormányzat, HEFOP, OFA),
-
tagdíjak,
-
civil szervezetek számára felajánlható személyi jövedelemadóból származó 1%ok.
A Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület tevékenységi körében számos pályázaton szerepelt sikerrel, több kisebb és jelentősebb költségvetésű projekteket bonyolított le. Az elmúlt néhány évben az Egyesület – többek között – a siketek és gyengén hallók részvételével informatikai tanfolyamot szervezett és önkormányzati támogatással hátrányos helyzetű fiatalokat táboroztatott. Az első hosszabb és nagyobb volumenű, a fiatalok munkaerő-piaci kirekesztődése ellen küzdő projektet az Országos Foglalkozatási Közalapítvány (OFA) KID 2001 programja támogatta.
6
1.2 A pályázó partnereinek bemutatása A projektben két partner segíti az Egyesület munkáját: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata és az M8-Dunahíd Közösségi Szolgáltató Kht.
2. kép Dunaújváros megyei jogú város címere Forrás: Dunaújváros önkormányzatának honlapja: http://www.dunaujvaros.hu
Dunaújváros önkormányzata évek óta szorosan együttműködik a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesülettel. Az Egyesület elnöke Almási Zsolt, aki 2002 és 2006 között a város európai uniós integrációért felelős alpolgármesteri tisztségét töltötte be. Az együttműködés közvetlen és közvetett támogatással valósul meg. Egyrészt, az Egyesület székhelyéül szolgáló ingatlan (2400 Dunaújváros, Jókai Mór u. 19.) közhasznú célokra történő használata és karbantartása fejében az önkormányzat elengedi a bérleti díjat. Másrészt, az önkormányzat projektalapon anyagi támogatással segíti az Egyesület likviditását és hozzájárul működési költségeinek finanszírozásához. A projekttel kapcsolatban az önkormányzat oldaláról aláírásra jogosult személy: Dr. Kálmán András polgármester. Az M8-Dunahíd Közösségi Szolgáltató Kht 1999-ben alakult, hogy az M8-Kerekasztal lobbyszervezet operatív tevékenységeit végezze. A lobbitevékenység szervezése mellett a vállalkozás főként terület- és településfejlesztéssel foglalkozik Dunaújvárosban és vonzáskörzetében. A területfejlesztési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a cég 2004. január 1-jétõl közhasznú társaságként működik
3. kép M8-Dunahíd Közösségi Szolgáltató Kht logója Forrás: http://m8-dunahid.dunanet.hu/
7
A vállalkozás pályázatírási és projektmenedzsment tevékenységein túl, képzési programokat hirdet és kommunikációs (pl.: rendezvényszervezetés) szolgáltatásokat is nyújt. A projekttel kapcsolatban az M8-Dunahíd Kht oldaláról aláírásra jogosult személy: Rohonczi Sándor ügyvezető. Szót kell ejtenünk a projektben jogilag nem partnerként résztvevő, de munkájukkal jelentős segítséget nyújtó hatóságok és szervezetek szerepéről is. Ezek közül a legfontosabbak: -
Fejér Megyei Munkaügyi Központ Dunaújvárosi és Sárbogárdi Kirendeltsége
A Központ elsősorban adatokat szolgáltatott a dunaújvárosi kistérség munkaerőpiacáról, foglalkoztatási szerkezetéről és a hiányszakmákról. Az Egyesület ezek alapján határozta meg, hogy mely szakmák OKJ-s képzésére helyezi a hangsúlyt. -
A Dunaújvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
A Szolgálat az illetékességi körébe tartozó hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztettet családok, gyermekek, illetve fiatalok segítésével és figyelemmel kísérésével foglalkozik. A projekt kidolgozása szempontjából főként azok az adataik voltak fontosak, amelyeket a Szolgálat az iskolarendszerből kiesett, ám a legális munkaerő-piacra belépni képtelen, ún. kallódó fiatalokról szolgáltatott. -
A Dunaújvárosi Roma kisebbségi önkormányzat
A hátrányos helyzetű fiatalok jelentős arányban a roma származásúak. A kisebbségi önkormányzat tagjai a projekt szervezői számára nagy segítséget nyújtottak a roma kultúra és a cigányságot érintő speciális problémák feltérképezésében. A kisebbségi önkormányzat a híd szerepét töltötte be a roma célcsoport és az Egyesület munkatársai között.
8
1.3 A projekt környezetének bemutatása A projekt megvalósításának területe Dunaújváros és a városhoz kapcsolódó, Dunaújvárosi kistérség. A terület közigazgatásilag Fejér megyéhez tartozik, regionális besorolás szerint a Közép-Dunántúli Régió része.
4. kép A Dunaújvárosi kistérség elhelyezkedése és szomszédos kistérségek Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője
A térképen jól átható, hogy a kistérség gyakorlatilag három régió – a KözépMagyarországi, a Közép-Dunántúli és a Dél-Dunántúli régiók – találkozásnál fekszik. A dunaújvárosi területfejlesztési szakemberek véleménye szerint mindez olyan hatással jár, mintha a kistérség három nagyobb területi egység perifériáján helyezkedne el. A periférikus helyzetet valamelyest oldja a 2006. nyarán átadott M6-os autópályaszakasz, amely a fővárost köti össze Dunaújvárossal, illetve a 2007 tavaszán elkészülő, dunaújvárosi Duna-híd. A Duna-híd az M8-as gyorsforgalmi út első szakasza, amely a tervek szerint 2015-ig Veszprém és Kecskemét között teremt kapcsolatot. Dunaújváros neve összeforrt a hazai acélipar történetével és helyzetével, így a térség életét szinte minden vonatkozásban befolyásolja a DUNAFERR ZRt. társaság9
csoport gazdasági tevékenysége, eredményessége és foglalkoztatáspolitikája. A kistérség vállalkozási összetételét vizsgálva elmondható, hogy a Dunaújváros és vonzáskörzete vállalkozói körében jelentős számban találhatóak kisebb vállalkozások, melyek sok esetben a munka melletti másodállást, a kiegészítő jövedelem megszerzésének lehetőségét (sok esetben a főmunkaidős munkához erősen kötődve) biztosítják. Ezek a vállalkozások alapvetően a DUNAFERR gazdasági stabilitásától függenek. A Dunaújvárosi kistérség 2002-ben elkészült fejlesztési terve szerint a terület legfőbb erőssége az iparosítás és városiasodás jelentős mértéke és a hozzá kapcsoló gazdasági, műszaki, igazgatási, oktatási és szociális infrastruktúra, amely alapja lehet a fejlődés számos irányának. A kistérség legnagyobb lehetősége kivételes földrajzi elhelyezkedéséből adódik, mivel az ország közepén, a Duna – nemzeti, nemzetközi szállítási folyosó - mellett, a fővárostól alig 60 km-re fekszik. A kistérség gyengesége a közutak fejletlensége (ezen változtatnak az ütemes autópálya építések) és a kistérség erőteljes függése a DUNAFERR működésétől és jövőjétől. Ennek megfelelően a kistérséget fenyegető legnagyobb veszély egy olyan foglalkoztatási válság kialakulása, amely a DUNAFERR kapacitásának csökkenése és/vagy a cég alkalmazottjainak tömeges leépítése okozhat. A kistérség munkanélküliségi mutatói 2006. augusztusában az országos átlagnak megfelelően alakultak, a regisztrált álláskeresők aránya a munkaképes korúak 7,4 százaléka volt (Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat). Nehéz azonban pontos képet kapni a munkaerő-piacon valódi hátrányokkal induló népességről, hiszen egyre nagyobb azoknak a száma, akik kiestek mindenféle oktatási és szociális regisztrált ellátórendszerből, feketemunkából tartják el önmagukat és családjukat. Ezen belül karakteres csoportot képviselnek az úgynevezett kallódó fiatalok, akik befejezett iskolai végzettség vagy képesítés nélkül hagyták el az oktatási szférát és így a munkaerő-piac legális és valamiféle állandóságot biztosító formáiban nem képesek megjelenni. A Dunaújvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület adatai szerint a kistérségben körülbelül 5-600 ilyen kallódó, 16 és 29 év közötti fiatal van. Ez a szám, a képesítés nélküli munkaerő iránti igények csökkenése, valamint egyéb szociális (pl. előítélet) és pszichológiai (pl. deviáns viselkedés) gondok miatt tovább emelkedhet. Erre, az egyébként országosan jelen lévő problémára reflektál a „Tranzit” című projekt alapkoncepciója. 10
Dunaújvárosi kistérség alapadatai Területe
372 km2
Lakónépesség (2004)
74810 fő
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett (64/2004 Nem Korm. Rendelet alapján) Települések száma
9
Jogállás szerint
város
1
község
8
Munkanélküliségi ráta (2006)
7%
Foglalkoztatási ráta (Fejér Megyei adat, 2006)
53%
Oktatási és szociális ellátórendszerből kiesett, szakképzett- 350-400 fő ség nélküli, munkanélküli fiatalok száma (becsült adat) 1. táblázat Kistérségi alapadatok Forrás: ÁFSZ, DRN, KSH, VÁTI
1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága – HEFOP IH – 2002 nyarán a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szervezeti kereti között jött létre. 2006. július elsejétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében az Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. Az Irányító Hatóság feladata az EU által társfinanszírozott Humán erőforrásfejlesztés Operatív Program – HEFOP – és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés szabályos és hatékony megvalósítása. Ennek keretében az IH közreműködik az Operatív
Program
(OP)
véglegesítésében,
irányítja
az
Operatív
Program
Programkiegészítő Dokumentum (PD) kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a HEFOP pénzügyi és költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek bevonásával irányítja a HEFOP keretében meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. A projekt lebonyolításában Közreműködő Szervezet az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht (ESZA Kht.). 2004 elejétől az ESZA Kht. a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretén belül Közreműködő Szervezetként az alábbi intézkedések megvalósításában vesz részt:
11
-
1.3 intézkedés: A nők munkaerő-piaci részvételének támogatása valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása.
-
2.3 intézkedés: A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása.
-
3.4 intézkedés: A munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések.
-
3.5 intézkedés: A felnőttképzés rendszerének fejlesztése.
2. A projekt részletes bemutatása A HEFOP IH és az ESZA Kht. – mint Közreműködő Szervezet – pályázatot hirdetett hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása (HEFOP-2004-2.3.1). A támogatás célja a hátrányos helyzetű emberek különböző csoportjainak adottságaihoz, szükségleteihez igazodó és igazolható eredményeket felmutatni képes integrált megközelítésű alternatív képzési projekt létrejöttének elősegítése (1), alacsony iskolai végzettségű emberek számára lehetőséget biztosítani az állam által elismert szakképesítés megszerzésére (2), munkanélküliek segítését szolgáló helyi erőforrások növelése az alternatív képzést vállaló non-profit szervezetek és más szervezetek, önkormányzatok, intézmények, vállalkozások együttműködése révén (3), illetve az integrált megközelítésű, alternatív képzési modell intézményesülésének elősegítése (4). Pályázatot jogi személyiségű non-profit szervezetek nyújthattak be, például alapítványok, egyesületek, szakszervezetek, illetve egyházak.
2.1 Projekttéma A projekt olyan, Dunaújváros és térsége 16 településén élő, 18-35 év közötti hátrányos helyzetű, munkanélküli fiatalokra – köztük a romákra – összpontosított, akik különböző szociális, környezeti és egyéni akadályok, hiánytényezők miatt: -
középfokú, szakmai végzettség nélkül lemorzsolódtak az iskolarendszerű képzésből
-
nem piacképes szakmával rendelkező, pályakorrekcióra szoruló fiatal.
A projekt 36 fiatal felnőtt szakmához juttatását és tartós munkába helyezését valósította meg a képzés, képességfejlesztés és tranzit foglalkoztatás szerves egységére alapozva. A projekt lépésről-lépésre megvalósuló formában felzárkóztatással, pszi12
cho-szociális szolgáltatásokkal készítette fel a fiatalokat az elhelyezkedésre. A munkaerő-piaci készségek és képességek javításával párhuzamosan, a fiatalok négy szakmában OKJ-s és számítógépes tanfolyamon is részt vettek. A szakmai és pszichológiai felkészítés segített a fiatalok számára lebontani azokat az akadályokat, amelyek foglalkoztatásuk előtt állnak. A programban résztvevő fiatalok számára az Egyesület a projektköltség terhére a minimálbér 80 százalékának megfelelő összeget folyósított az OKJ-s képzés ideje alatt. Mindez bejelentett munkavállalói jogviszonyt, rendezett járulék és adófizetést eredményezett, amely fontos állomás a fiatalok munkaerő-piaci (re)integrációjában.
5. kép Dunamenti Regionális Népfőiskola főbejárata Forrás: http://www.nepfosuli.hu
A projekt megvalósulásának helyszíne Dunaújváros volt. Az egyéni és csoportos foglalkozások főként az Egyesület székhelyén zajlottak, amely eredetileg egy alsó tagozatos általános iskola épülete volt, így különösen alkalmas volt a lebonyolításra.
2.2 Projekttartalom A projekt keretében három jól elkülöníthető, azonban egymással szorosan összefüggő tevékenység valósult meg: 13
1) Alternatív képzési program A fiatalok speciális szükségleteinek és akár egyéni felkészültségeinek megfelelő alternatív képzési program valósult meg, amelynek keretei között szakmunkás végzettséget szerethettek. Az Egyesület a szakmákat a Fejér Megyei Munkaügyi Központ javaslatára választotta ki, amely szerint a kistérség és a megye munkaerő-piacán hiány mutatkozik szakács (OKJ szám: 33 7826 02), gyorsétkeztetési eladó (OKJ szám: 31 7822 02, ács-állványozó (OKJ száma: 33 5216 01) és kőműves (OKJ szám: 31 5216 14) képzettséggel rendelkező munkavállalókból. A képzések szakmai és elméleti követelményeit az Országos Képzési Jegyzékben foglaltaknak megfelelően alakították ki, így a program sikeres elvégzése egyben az állam által elismert szakmai végzettség megszerzését is jelenti. A kistérségben, illetve a megyében fellendülő építőipari és szolgáltatási szektor lehetőséget teremt az immár szakképzett fiatalok legális munkavállalására.
6. kép Tranzit projekt keretei között folytatott képzés I. Forrás: http://www.nepfosuli.hu
A szakképzés mellett a szervezők nagy hangsúlyt fektettek a számítástechnikai ismeretek elsajátítására is. Az alapfokú digitális írástudás nélkülözhetetlen a munkakeresés, munkavállalás és folyamatos önképzés terén, mindemellett hozzájárul a családi és egyéni körülményekből fakadó tudás- és képességhátrányok leküzdésére.
14
2) Tranzit foglalkoztatás A szakképzés ideje alatt egyfajta tranzit foglalkoztatás valósult meg, amely kiegészíti az elméleti ismereteket, továbbá a valós munkakörülményekhez hasonlító környezetet és feltételeket biztosít a résztvevők számára.
7. kép Tranzit projekt keretei között folytatott képzés II. Forrás: http://www.nepfosuli.hu
8. kép Tranzit projekt keretei között folytatott képzés III. Forrás: http://www.nepfosuli.hu
Elsősorban az M8-Dunahíd Kht vállalkozói klubján keresztül működő hálózat segített a programban résztvevő fiatalok előbb szakmai gyakorlatához (tranzit foglalkoztatás), később pedig az elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezkedésükhöz. A szakképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt a résztvevők bérjellegű juttatásban részesültek. A projekt költségei fedezték a fiatalok heti 30 órás munkavégzése arányában számított minimálbérre történő bejelentését, étkezési támogatását és utazási költségtérítését. 3) Pszicho-szociális készségek javítását célzó támogatási rendszer A képzést kiegészítette a résztvevő fiatalok szociális és mentális problémáinak feloldását célzó mentori rendszer. Az Egyesület munkatársai által vezetett mentori tevékenység egyrészt egyéni, másrészt csoportos foglalkozásokat jelentett. Szociális munkások egyénileg követték a fiatalok sorsát, előrehaladását és az esetlegesen felmerülő problémákra megpróbáltak közösen megoldást találni. A rendszeres beszélgetések során a résztvevők bármilyen, a képzést nem is feltétlenül érintő problémával fordulhattak mentorukhoz.
15
9. kép Tranzit projekt keretei között folytatott foglalkozások Forrás: http://www.nepfosuli.hu
Csoportos foglalkozások során a drámapedagógia módszerével modellezték a munka világának és a közösségi élet egyéb formális viszonyainak alaphelyzeteit. Továbbá, a csapatépítő és önismereti tréningek segítségével erősítették az egyéni motivációt és az együttműködési készséget. Az Egyesület munkatársainak figyelembe kellett vennie, hogy a résztvevő fiatalok életéből sajnálatosan kimaradtak bizonyos szocializációs élmények, amelyeket a mentoroknak és tréningvezetőknek pótolniuk kellett (pl.: kulturált szabadidő-eltöltés, iskolai élmények: ballagás, kirándulások). A szervezők igyekeztek rugalmasan viszonyulni és toleránsan kezelni a hátrányos élethelyzetből fakadó nehézségeket. A teljesen antiszociális és visszafordíthatatlanul deviáns magatartású jelentkezőket azonban el kellett utasítaniuk.
2.3 Ütemezés A projekt 22 hónap alatt valósul meg a 2005.02.15.-től 2006.12.15.-ig tartó időszakban. A projekt végrehajtásában elkülöníthettünk nagyobb, a szakmai előrehaladás szempontjából meghatározott egységeket és kisebb, a pénzügyi elszámolás és a Közreműködő Szervezet irányába történő beszámolási kötelezettséget jelentő szakaszokat. A projekt szakmai szakaszolása az alábbiakban alakult: 1. szakasz: 2005.02.15. – 2005.03.15. -
Projektszervezet felállítása: az OKJ-s képzésekhez kapcsolódó szakoktatói gárda kiválasztása, a mentorálassal foglalkozó szociális munkások kiválasztása, pro16
jektmenedzsment kialakítása, szerződéskötések, feladat- és hatáskörök tisztázása. -
Toborzási és kiválasztási tevékenység: résztvevő fiatalok megkeresése, jelentkezők alkalmasságának megvizsgálása, résztvevők kiválasztása.
-
A projekt céljainak és terveinek disszeminációja.
2. szakasz: 2005.03.15. – 2005.05.15. -
Felzárkóztatás: a résztvevők alkalmassá tétele a szakképzési program befogadására (olvasási és matematikai készségek erősítése, számítástechnikai tanfolyamok).
-
Önismereti, motivációs és csapatépítő tréningek, mentori konzultációk tartása.
-
A projekt céljaink és megvalósulásának disszeminációja.
3. szakasz: 2005.05.17. – 2006. 06.15. -
Munkaszerződések megkötése a résztvevő fiatalok és az Egyesület között.
-
OKJ-s szakképzési program: párhuzamos elméleti és gyakorlati képzés. A motiváció elősegítése érdekében a résztvevők gyakorlati foglalkozásokkal kezdtek, először a Vigadó étterem, illetve a Faktor Tanműhelyek Kft.-ben, később mindennapi munkakörülmények között.
-
Szakvizsgák 2006. júniusban.
-
Önismereti, motivációs és csapatépítő tréningek, mentori konzultációk tartása.
-
A projekt céljaink és megvalósulásának disszeminációja.
4. szakasz: 2006.06.15. – 2006.12.15. -
Utánkövetés: résztvevő fiatalok elhelyezkedése az elsődleges munkaerő-piacon az Egyesület segítségével.
-
A projekt ellenőrzése.
-
A projekt lezárása.
-
A projekt céljaink, megvalósulásának és eredményeinek disszeminációja.
A projekt végrehajtásában számottevő csúszás nem történt. Az legalkalmasabb és motivált jelöltek kiválasztása némileg hosszabbra nyúlt, mint ahogyan azt a szervezők eredetileg tervezték, így az első szakasz toborzási része és a második szakasz
17
felzárkóztató része valamelyest összecsúszott. Mindez azonban egyáltalán nem veszélyeztette a projekt előrehaladását.
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt vállalt eredménymutatói: 31 fő OKJ vizsgát tett és legalább 26-an elhelyezkednek az elsődleges munkaerő-piacon. A projekt utánkövetési szakaszában a kedvezményezett
ezt
a
vállalását
sikeresen
teljesíteni
tudta,
34
fő
szerzett
szakképesítést és jelenleg 27 fő rendelkezik érvényes munkaszerződéssel. Emellett nem kevésbé fontos, hogy a résztvevő fiatalok munkaerő-piaci ismerete növekedett, immár jobban birtokában vannak a legális foglalkoztatás követelményeinek és körülményeinek. Továbbá a program hozzájárult, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok önbizalma, önbecsülése, motiváltsága erősödjön. A munkával és tanulással kapcsolatos egyéni, illetve közösségi sikerélmények biztosíthatják, hogy a résztvevők a jövőben is sikerrel állják meg a helyüket a munkaerő-piacon.
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A „Tranzit” projekt közvetlen előzményének tekinthető, a szintén az Népfőiskola által bonyolított „Tud6sz” program, amelyet a HEFOP 2.3.2 intézkedés 2. komponense a „Fejlesztésközpontú foglalkoztatási szolgáltatás" pályázat 68 000 000 Ft értékben támogatott. A „Tud6sz” program általános célja a társadalmilag marginalizálódott 1625 év közötti fiatalok szociális, illetve a munkaerő-piacon kialakult hátránytényezőinek felszámolása, és ennek szándékolt hatásaként a társadalmi vagy munkaerő-piaci re/integrációjuk elősegítése. A projekt elsősorban a kallódó fiatalok mentális és szociális potenciáljának megerősítésével (pl.: csapatépítő tréningek, pályaorientációs foglalkozások) kívánt segíteni a célcsoport foglalkoztatási helyzetén. A „Tud6sz” azon túl, hogy a „Tranzit” program közvetlen előzményének tekinthető, számos tanulsággal szolgált az Egyesület munkatársai számára: -
A kallódó fiatalok 25 évnél idősebb csoportjában is jelentős az igény a speciális (re)integrációs foglalkozásokra, így érdemes kiszélesíteni a célcsoport életkori határait.
18
-
A célcsoport jelentős része nem rendelkezik szakképesítéssel járó végzettséggel, ezért a foglalkoztatási helyzetük javításához nélkülözhetetlen valamely piacképes szakmai képesítés megszerzése.
-
A hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci (re)integrációjában nagy szükség lenne egy átmeneti, tranzit jellegű foglalkoztatás biztosítására. Amennyiben helytállnak a valamelyest védettséget jelentő munkahelyen, nagyobb eséllyel találják meg a helyük az elsődleges munkaerő-piacon is.
E három tanulságra épült a „Tranzit” című projekt szakmai előkészítése, amelynek sikerét az Egyesület és partnerei által felhalmozott szakmai és menedzsmentjellegű tapasztalatai biztosították.
3.1 A projektindítás körülményei Az Egyesület vezetői számára világos volt, hogy a kallódó fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megerősítése piacképes szakképzettség és egy átmeneti, inkubátor jellegű, azaz a valós munkakörülményekhez hasonlító, ám valamelyest védettebb foglalkoztatási lehetőség biztosításán alapszik. A projektötlet körvonalai – a probléma azonosítása, a célcsoport meghatározása, a megoldási javaslat – tehát meglehetősen pontosak voltak és egybevágtak a HEFOP 2.3.1. intézkedés prioritásaival és céljaival. A pályázaton történő sikeres szereplést nagyban segítette, hogy az Egyesület jelentős tapasztalattal, kiterjedt ismeretekkel és kapcsolatrendszerrel rendelkezik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációja terén. Jól ismerték az európai uniós irányvonalakat, a kormányzati szándékokat és a forrásszerzési lehetőségeket. Szisztematikus pályázatfigyelési és forrásfeltérképezési gyakorlatot dolgoztak ki, amelyben segítségükre voltak a modern információs és kommunikációs technikák (levelező listák, honlapok, például a www.pafi.hu figyelése).
3.2 A pályázatírás folyamata A pályázat előkészítésében és a pályázatírásban külső tanácsadócég nem vett részt. Ellenben a Népfőiskola a kezdetektől bevonta a leendő partnereket – Dunaújvárosi önkormányzat és az M8 Dunahíd Kht. – a munkafolyamatba. Rendszeres és gyakori 19
találkozókon, ahol általában 10-12 fő vett részt, megvitatták a javasolt projekt részleteit, a pályázat tartalmát és a partnerek szerepvállalását. A partnerek mellett, a pályázat beadása előtt az Egyesület konzultált a Fejér Megyei Munkaügyi Központ vezetőjével és a térséget jól ismerő szociális szféra szakembereivel. Tehát egy széleskörű konzultáció kísérte a projekt kialakítását. A pályázat megírását, mint főpályázó és leendő gesztorszervezet a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület koordinálta. Az egyesület munkatársai a pályázat elkészítésekor támaszkodtak saját pályázatírói gyakorlatukra és képzettségükre, amelyet különböző pályázatírói tanfolyamot mélyítettek el. A pályázat a Projekt Ciklus Menedzsment elméletének megfelelően tartalmazott: célfát, logikai kerettáblát és SWOT analízist, amelyek segítették a projekt megalapozottságának alátámasztását. A pályázat előkészítése és megírása körülbelül egy hónapot vett igénybe. A pályázat előkészítésének költségeit az Egyesület belső erőforrásból igyekezett megoldani. A pályázat előkészítésén és megírásán dolgozó munkatársak nem részesültek külön juttatásban. A ráfordításokat némileg csökkentették a szervezet közhasznúságából fakadó előnyök, például az illetékmentesség, amely az aláírási címpéldányok elkészítésének költségét minimalizálták. A projekt pénzügyi tervének elkészítését az Egyesület könyvelője és a projekthez rendelt gazdasági ügyekért felelős munkatárs végezte. A pályázat beadásáról az Egyesület vezetősége döntött, a főpályázó képviselője az Egyesület elnöke, Almási Zsolt lett. A pályázatot végül 2004. júliusában adták le. Az előkészítés és a pályázatírás során az Egyesület munkatársai számára gondot jelentett a pályázati rendszer által a pályázókra kényszerített adminisztrációs teher: például a csatolandó dokumentumok több példányban és többször történő leadása. További kellemetlenséget jelentett a pályázati útmutató néhol nem egyértelmű sorainak értelmezése, és az Egyesület munkatársai által nem mindenesetben kielégítőnek ítélt tájékoztatás.
20
4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 A szerződéskötés A pályázat leadása után körülbelül fél év telt el a pozitív elbírálásról szóló döntés nyilvánosságra hozataláig. Az Egyesület 2004. decemberében értesült arról, hogy pályázata sikeres volt és a projektet a HEFOP támogatni kívánja. A szerződéskötésre 2005. március 31-én történt meg, a tervezettnél később. Ennek ellenére az Egyesület munkatársai 2005. február 15-én elindították a projektet, azzal a céllal, hogy megakadályozzák az ütemezés összecsúszását. A szerződéskötést megelőzte a költségvetés átformálása, amely ugyan nem érintette a támogatás végösszegét, de a tevékenységekre beállított költségek között jelentős átcsoportosítás történt. A szerződéskötéshez alábbi dokumentumokat kellett beadni: -
Banki igazolások
-
Aláírási címpéldányok
-
Nyilatkozatok
A szerződéskötés késedelmes volta a projekt költségeinek 20 százalékos előlegének kifizetését is két hónappal elcsúsztatta, amely időszakra a Népfőiskola tartalékaiból kellett forrást biztosítani. A tartalékok azonban csak a halasztást nem tűrhető kifizetések (pl.: bérek) fedezésére voltak elegendőek, így bizonyos infrastrukturális beruházásokat el kellett halasztani. A projekt menetében kétszer kellett szerződést módosítani. Az első szerződésmódosítás csupán technikai jellegű volt, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról szóló 54/2005. (III. 26. ) Korm. rendelet civil szervezetekre vonatkozó módosítása tett szükségessé. A második szerződésmódosítást az Egyesület kezdeményezte 2005. novemberében. A korrekció szakmai jellegű és a képzés pszicho-szociális részét kívánta megerősíteni egy új tréningsorozat megtartásával. A módosítást informálisan a Közreműködő Szervezet elfogadta, de a szerződés formális módosítására még nem került sor.
4.2 A projektszervezet bemutatása A pályázott tevékenység alapvetően meghatározta a projektszervezet összeállítását, amelyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze 21
Résztvevő
Feladat
Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület Dr. Kántor Károlyné, projektvezető
Projektvezetés, kapcsolattartás a KSZ-el, partnerekkel
képzésvezető termelésvezető
képzési tevékenység
szakoktatók szociális vezető
mentorálás
mentorok pénzügyes munkatárs
menedzsment tevékenységek
projektasszissztes
menedzsment tevékenységek Partnerek
M8-Dunahíd Kht. munkatársai
kommunikáció, marketing
Dunaújvárosi önkormányzat munkatársai
belső ellenőrzés
2. táblázat A projektben dolgozó munkatársak és feladatok összefoglalása
A programban résztvevő munkatársak határozott idejű megbízási szerződéssel dolgoznak az Egyesületnél. A béreket és járulékokat a projekt terhére számolták el. Ennek annyi kockázata van, hogy a munkatársak előre nem látható betegségével kapcsolatos költségeit és a munkából kieső személy pótlásának ellentételezését is az Egyesületnek kell fedeznie. A partnerek koncentrált részterületekkel foglalkoznak. A Dunaújvárosi önkormányzat feladatai a „Tranzit” projektben: belső ellenőrzés és monitoring elvégzése, illetve a projekt önrészének és likviditásának biztosítása. Míg az M8-Dunahíd Kht feladatai: szakértők mozgósítása, vállalkozások figyelmének felhívása a programban résztvevő fiatalok elhelyezésére, illetve a marketing és kommunikációs tevékenységek elvégzése. A képzéssel kapcsolatos áttekintés a heti rendszerességgel zajló munkaértekezleteken keresztül valósult meg, amelyek egyrészt a pedagógiai feladatok megbeszélésére, másrészt az egyénileg felmerült problémák kezelésére volt hivatott. A menedzsment, jellemzően stratégiai kérdésekkel foglalkozott. A főkedvezményezett és partnereinek képviselői általában havi rendszerességgel találkoztak.
22
4.3 Projektkommunikáció A projekt kiemelkedően fontos célja, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok iránti elfogadó és támogató közvélemény kialakításához hozzájáruljon. A projekt céljainak és tevékenységének ismertté tételére erőteljes kampány indult. A kampány egyik iránya a célcsoport, vagyis a kistérségben lakó hátrányos helyzetű, piacképes szakmával nem rendelkező fiatalok elérése volt. A célcsoport figyelmét sajtóhirdetésekkel, tájékoztató szóróanyagokkal, a partnerintézményekben (középiskolák, munkaügyi központ, Lakásotthon Hálózat, Családsegítő Szolgálat stb.) tartott előadásokkal hívták fel. A toborzásban és a fiatalok megszólításában nagyon fontos volt az Egyesület által már korábban kiépített személyes ismeretségekre alapuló hálózat, amelyben az egyesülettel már valamely módon kapcsolatba került fiatal ajánlotta testvéreinek, rokonainak, barátainak a programban való részvételt. A szélesebb közvélemény tájékoztatása egyrészt a helyi médián keresztül zajlik, számos riport, interjú és beszámoló született (Dunaújvárosi Televízió, Szuperinfo). A szociális szakma és a helyi munkaadók tájékoztatása pedig különböző rendezvényeken és konferenciákon tartott előadásokkal valósult meg (pl.: „Itt a helyünk” és „Második esély” című konferenciák). Mindezek mellett két honlapon is elérhetők a program alapadatai: a Népfőiskola weboldalán
a
http://www.nepfosuli.hu/-n
és
a
projekt
honlapján
dunahid.dunanet.hu/drn/id18.htm -n.
10. kép A „Tranzit” projekt honlapja Forrás: http://m8-dunahid.dunanet.hu/drn/index.htm
23
a
http://m8-
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés 5.1 Projektpénzügyek A projekt költségvetését a szerződéskötés előtt alaposan átdolgozták a Közreműködő Szervezet, az ESZA Kht kérésére. A HEFOP támogatás az elszámolható költségek 96,9%-a volt. Mindez jelzi, hogy a projekt közösségi támogatás nélkül semmiképpen sem valósulhatott volna meg.
A projekt elszámolható költsége
2005
2006
Összesen
59 967 311 Ft
50 357 689 Ft
110 325 000 Ft
HEFOP támogatásának értéke
107 000 000 Ft
Saját hozzájárulás
3 325 000 Ft
3. táblázat A projekt költségvetésének sarokpontjai
A projekt likviditásának biztosítása a projekt lebonyolítása során többször okozott gondot. A HEFOP rendszerének utófinanszírozó jellege sok esetben hozta nehéz helyzetbe az Egyesületet. Mindez azonban egy általánosabb problémára, vagyis a hazai civil szervezetek forráshiányos működésére vezethető vissza. Mint sok nonprofit szervezet, a Népfőiskola Egyesület is zömmel pályázaton elnyert, kötött felhasználású projektpénzekből gazdálkodik, saját, szabadon felhasználható anyagi forrásból nagyon kevés áll rendelkezésre. A civil szervezetek korlátozottan hitelképesek, hiszen a bankok konstrukcióikat főként a piaci alapon működő vállalkozásokra alakították ki. A projekt lebonyolításának pénzügyi zavartalanságát bizonyos esetekben tagi kölcsönökkel, tehát az Egyesület vezetőinek magánvagyonából származó forrásokkal kellett biztosítani. Az Egyesület számára fontos tanulság, hogy elengedhetetlen valamiféle szabadon felhasználható tartalék megléte, amely az alelnök asszony vélemény szerint ideálisan a projekt összköltségének 20-25%-a. A pénzügyek kapcsán szintén gondot jelentett, hogy a Közreműködő Szervezet többször megváltoztatta az elszámolások rendszerét, így az Egyesület munkatársainak újra és újra el kellett sajátítaniuk az új rendszer logikáját. A projektben elszámolható költségek voltak például az alábbi tételek: bérek és járulékok (1), célcsoport képzésével és foglalkoztatásával kapcsolatos költségek (2), kép24
zésben résztvevők útiköltsége (3), képzéshez nélkülözhetetlen eszközök beszerzése (4). A projektben el nem számolható költségek: projekt előkészítés és pályázatírás költsége (1) és a banki kezelési költség (2).
5.2 Ellenőrzés A projekt előrehaladásának sikerét szakmai és pénzügyi szempontból is ellenőrzésnek vetik alá. A belső ellenőrzést szakmai és pénzügyi szempontból a Dunaújvárosi Önkormányzat munkatársai látják el. A Támogatási szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a kedvezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek adminisztratív és helyszíni ellenőrzések. A projektben a Közreműködő Szervezet az alábbi formákban kísérte figyelemmel a megvalósítást és az eredményeket: -
Projekt előrehaladási jelentések (PEJ)
Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az ún. előrehaladási jelentések. A Támogatási szerződés előírja a háromhavonkénti előrehaladási jelentések elkészítését és beadását. Ezen projekt keretében született előrehaladási jelentéseket, amelyeket a pályázó beadott és a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta. Az előrehaladási jelentések alapján a kifizetések mindig rendben megtörténtek. -
Monitoring adatlapok
Az adminisztratív ellenőrzés másik típusa az ún. monitoring adatlapok. Az adatlapok elsősorban a projekt eredményeire koncentrálnak (lásd 2.4 fejezet). -
Helyszíni ellenőrzések
A Közreműködő Szervezet, az ESZA Kht. helyszíni ellenőrein keresztül a projekt megvalósulását közvetlenül is figyelemmel kíséri. A bejárásokról jegyzőkönyv készül, az ellenőrzés eredménye meghatározza a kifizetések ütemét. Az Egyesületnek a projekt során mind adminisztratív, mind helyszíni ellenőrzésben volt része. Az ellenőrök egyetlen esetben sem éltek kifogással, mindent a lehető legnagyobb rendben találtak.
25
Összegzés Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok -
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
-
-
-
Projektelőkészítés, Pályázatkészítés
-
-
Projektvégrehajtás Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
-
-
A főpályázó: Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület (civil szervezet). Partnerek: Dunaújváros önkormányzata és M8-Dunahíd Kht. A projekt helyszínei: Dunaújváros. A projekt az HEFOP 2.3.1.-1. Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása című intézkedés keretei között valósult meg. A projekt célja hogy a hátrányos helyzetű iskolarendszerű képzésekből lemorzsolódott 18-35 éves munkanélküli fiatalokat piacképes szakmához jutassa. A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg. A megalapozott előkészítés és a pályázó szervezet többéves tapasztalata jelentősen hozzájárult a projekt sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez. A pályázó tapasztalatait növelte, hogy az OFA és HEFOP rendszerben már sikeresen valósított meg projektet. A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. A végrehajtás összes szakaszában pontos információkkal kell rendelkezni a projekt állásáról. A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a projekttel kapcsolatos információkat és változásokat. A projekt lebonyolításában fel kell készülni a célcsoport speciális igényeire és körülményeire. A pályázónak pontosan ismernie kell a KSZ irányában fennálló jogait és kötelezettségeit. A projekt hátterét társfinanszírozás jelentette, a Közösségi forrás a program 96,9%-t fedezte. Fel kell készüli az utófinanszírozás és az el nem számolható költségek okozta átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalására. A projekt likviditásának biztosítása gyakran nehéz terhet ró a civil szervezetekre. Szerencsés, ha rendelkezünk egyéb forrásokkal (pl.: támogatás, tagi kölcsön).
26
Források KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu Dunaújváros önkormányzatának honlapja: http://www.dunaujvaros.hu Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület honlapja: http://www.nepfosuli.hu M8-Dunahíd Kht honlapja: http://m8-dunahid.dunanet.hu/ Faktor Tanműhelyek Kft honlapja http://www.faktortan.hu/ Támogatási szerződés „A Dunamenti Regionális Népfőiskola Dunaújváros és vonzáskörzete alternatív, pszicho-szociális támogatású szakképző és munkaerő-piaci (re)integrációs projektje” című projektre vonatkozóan Projekt előrehaladási jelentések a „A Dunamenti Regionális Népfőiskola Dunaújváros és vonzáskörzete alternatív, pszicho-szociális támogatású szakképző és munkaerőpiaci (re)integrációs projektje” című projektre vonatkozóan Interjú Dr. Kántor Károlynéval, a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület alelnökével, a projekt vezetőjével Dátum: 2006. szeptember 20.
27
Képek jegyzéke 1. kép A Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület logója................. 5 2. kép Dunaújváros megyei jogú város címere........................................................... 7 3. kép M8-Dunahíd Közösségi Szolgáltató Kht logója ................................................ 7 4. kép A Dunaújvárosi kistérség elhelyezkedése és szomszédos kistérségek ........... 9 5. kép Dunamenti Regionális Népfőiskola főbejárata ............................................... 13 6. kép Tranzit projekt keretei között folytatott képzés I. ............................................ 14 7. kép Tranzit projekt keretei között folytatott képzés II. ........................................... 15 8. kép Tranzit projekt keretei között folytatott képzés III. .......................................... 15 9. kép Tranzit projekt keretei között folytatott foglalkozások..................................... 16 10. kép A „Tranzit” projekt honlapja.......................................................................... 23
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Kistérségi alapadatok.............................................................................. 11 2. táblázat A projektben dolgozó munkatársak és feladatok összefoglalása ............ 22 3. táblázat A projekt költségvetésének sarokpontjai ................................................. 24
28
