ESETTANULMÁNY/HEFOP 2.2 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével
KONFLIKTUSKEZELÉSI KÉPZÉS ÉS KOOPERATÍV TERVEZÉS A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSBAN DOLGOZÓ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE
HEFOP 2.2. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. november 19.
Szerző:
Lux Ágnes
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A pályázó partnereinek bemutatása ............................................................. 8
1.3
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása ........................................ 11
2. A projekt részletes bemutatása ............................................................................ 13 2.1
A pályázat témája....................................................................................... 13
2.2 A projekt tartalom bemutatása ........................................................................ 14 2.3.
A partnerek részvétele a projekt megvalósításában................................... 17
2.4. A projekt ütemezése ...................................................................................... 18 2.5. A projekt legfontosabb eredményei, hatásai ................................................. 19 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása...................................... 21
4.
5.
3.1
A projekt elindításának körülményei........................................................... 21
3.2
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés ................................................ 21
A projektmegvalósulás bemutatása................................................................... 24 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 24
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 25
4.3
A projekt kommunikációja .......................................................................... 25
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 27 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 27
5.2
Ellenőrzés .................................................................................................. 27
Összegzés................................................................................................................ 29 Források ................................................................................................................... 30 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 31 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 31
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása
1.1 A pályázó szervezet bemutatása A „Konfliktuskezelési képzés és kooperatív tervezés a szociális igazgatásban dolgozó szakemberek részére” című pályázatot a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete nyújtotta be. Az Alapítvány országos kiterjedésű szervezetét 1996-ban hozták létre Nógrád és Heves megyei tagszervezetekkel, amelybe 2001-ben lépett be a Budapesti Szervezet, a debreceni Szervezet illetve az egri székhelyű Ifjúsági Segítő Szervezet. Jelenlegi formájában, immár az öt önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetből álló alapítvány 2001 óta működik. A Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetének alapvető célkitűzése a különböző szervezetekben, intézményekben, illetve helyi közösségekben megjelenő érdekkülönbségek, érdekellentétek feloldása, az ehhez szükséges konfliktuskezelési, stratégiai tervezési és változásmenedzsment technikák, eljárások alkalmazása és széles körű elterjesztése. Célja a diszkriminációmentes, esélyegyenlőségen alapuló társadalom megteremtésében való részvétel.
1. kép A Konszenzus Alapítvány szervezetének felépítése Forrás: www.konszenzus.org
5
A Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete az alábbi főbb területeken fejti ki tevékenységét: -
szervezetfejlesztés,
-
stratégiai tervezés,
-
csapatépítés,
-
konfliktuskezelés,
-
facilitáció, mediáció,
-
készségfejlesztő tréningek,
-
főiskolai, egyetemi kurzusok.
Az Alapítvány törekvése, hogy a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint helyi közösségek számára tegye elérhetővé a hatékony és demokratikus problémakezelési módszereket. Az Alapítvány szolgáltatásainak célcsoportjai a következők: -
kisebbségi szervezetek, önkormányzatok,
-
rendvédelmi, belügyi szervek,
-
vállalatok és gazdálkodó szervezetek,
-
kormányzati szervek és intézmények,
-
települési önkormányzatok,
-
civil szervezetek, szociális intézmények,
-
érdekképviseleti szervezetek,
-
főiskolák, egyetemek.
Az Alapítvány többféle, működési területéhez kapcsolódó tanfolyamot szervez így, konfliktus-kezelési tréningeket, amelyeknek célja a szervezeti konfliktusok okainak felismerése, a konfliktus-megoldási stílusok tudatosítása és az új konfliktusmegoldási stratégiák kialakítása. Az Alapítvány szervez anti-diszkriminációs tréningeket is, amelyek arra irányulnak, hogy a különböző társadalmi csoportokból kikerülő résztvevők megismerkedjenek a diszkrimináció, az előítélet és a részrehajlás főbb jellemzőivel. A tréningek során az egyéni és a társadalmi toleranciaküszöb növelésére fektetnek különös hangsúlyt. A stratégiai tervezés tanfolyama során a hosszú távú, hatékony működés megtervezése, üzleti tervek készítésének módjainak megismertetése a cél.
6
A kommunikációs és prezentációs tréning célja a hatékony kommunikációs és előadási módszerek tudatosabb használatának elsajátítása. A tárgyalástechnikai tréning célja a sikeres, kooperatív tárgyalási stratégiák megismertetése a résztvevőkkel két-, többoldalú tárgyalások esetén. Mediációs tréningen a közvetítés technikáját sajátítják el a résztvevők az üzleti, közösségi, etnikai vagy egyéb viták során. Az elmúlt öt évben a pályázó több olyan pályázatban vett részt sikeresen, amelynek során konfliktuskezelési témájú projektek indultak el:
-
Mediátor képzés roma közösségi házak és információs központok munkatársai számára 2003. december 1. és 2004. szeptember 30. között:
A program keretében az országszerte működő roma közösségi házak által jelölt 38 mediátor (közösségfejlesztő) képzése történt 300 órában. A képzés egy elméleti részből (szociális intézmény hálózat, konfliktuskezelés, érdekképviselet, kommunikáció, számítástechnikai ismeretek, közösségépítés, pályázatírás) és terepmunkából állt.
-
Romológiai, cigány nyelvi és konfliktuskezelési képzés a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság munkatársai számára 2003. augusztus 1. és 2004 szeptember 30. között (PHARE Program 0101-01 2.2 )
A program során cigány nyelvi és konfliktuskezelési képzést tartottak mintegy 240 rendőr számára, amelynek célja a romák és a rendőrök közti konfliktusok csökkentése, és a romákkal szembeni előítéletes viselkedés visszaszorítása volt. A képzés három részből állt: cigány nyelvoktatásból, roma népismereti előadásokból, és konfliktuskezelési készségfejlesztő tréningekből, előadás formájában és workshopok keretében is.
-
Romák társadalmi integrációját segítő PHARE program Baranya, Borsod-AbaújZemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben:
A program célja a három kistérségi intézményrendszerének, infrastruktúrájának fejlesztésével elősegíteni, növelni a többségi és kisebbségi társadalom tagjai közötti párbeszédet. -
Helyi konfliktus-kezelés (változó helyszíneken): 7
Például Bagon, Szedresen, Kalocsán, Fóton, Kunszentmártonban, Hajdúhadházán, Jászladányban a helyi intézmények, közösségek közötti konfliktusok kezelésében az Alapítvány munkatársai intenzíven részt vettek.
1.2 A pályázó partnereinek bemutatása A Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete a projekt megvalósítás érdekében partnerként együttműködött a SZIGE Szociális Igazgatási Egyesülettel, és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvánnyal, amelynek formalizálására a pályázat beadása előtt konzorciumot hoztak létre. A konzorcium létrehozásáról szóló megállapodást a pályázati anyaghoz csatolták. A debreceni székhelyű SZIGE Egyesületet 2001-ben alapították. Fő tevékenységei: -
szakmai támogatás és tanácsadás nyújtása helyi önkormányzatok részére;
-
szociális, gyermekvédelmi, foglalkoztatási területen dolgozó szakemberek részére képzések, tanácskozások, egyeztetések, szakmai rendezvények szervezése;
-
tudományos tevékenység, kutatás ösztönzése, közreműködés tanulmányok elkészítésében, megjelentetésében;
-
oktatási feladatok, szakképzések, továbbképzések, szakmai tréningek szervezése;
-
a helyi önkormányzatok szociális igazgatásban dolgozó munkatársai részére szakmai programok szervezése, segítségnyújtás az igazgatás korszerűsítésében, fórumok biztosítása jogalkalmazási kérdések megvitatásához.
Az Egyesület a Szociális Igazgatási Mintahely hálózattal együttműködve nyújt segítséget a települési önkormányzatoknak, a szociális igazgatás korszerűsítéséhez, az informatikai eszközök alkalmazásához, fejlesztéshez, a szociális szakemberek képzéséhez, továbbképzéséhez. Az Egyesület az elmúlt években több olyan projektet valósított meg, amelyek a fent említett célkitűzések eléréséhez járultak hozzá: -
„Módszertani ajánlás a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak megszervezéséhez” című anyag elkészítéséhez megszervezése, lebonyolítása (2002. december). Támogató: az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM). 8
-
Szociális Igazgatás III. Országos Konferenciájának szervezése Hajdúszoboszló Polgármesteri Hivatalával együttműködésben (2003. április).
-
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális igazgatás korszerűsítési programja keretében Szociális Igazgatási Központ 19 Szociális igazgatási mintahely működtetése (2003. március). Támogató: ESZCSM.
-
Szociális Igazgatás Szociális igazgatási mintahely projektmenedzseri feladatainak ellátása (2004. június).
-
Szociális igazgatásban dolgozók informatikai képzése (2003. november). A Konszenzus Alapítvány másik együttműködő partnere a projekt megvalósításában az 1999-ben létrehozott, budapesti székhelyű Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. A Közalapítvány célja a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának elősegítése, valamint az esélyegyenlőség biztosítá-
sa. Ennek érdekében folytatott tevékenységek a következők: -
a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó regionális és helyi szervezetekkel való együttműködés, a fogyatékkal élők képzésének, átképzésének anyagi és módszertani támogatása,
-
ellátás és rehabilitáció fejlesztés, a rehabilitációt elősegítő kiadványok és folyóiratok készítése,
-
a fogyatékkal élők meglévő, illetve fejleszthető képességeinek javítását célzó programok kidolgozása,
-
az ellátásfejlesztés irányának kidolgozása,
-
a rehabilitációs folyamat során összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmaimódszertani javaslatok kidolgozása,
-
a segítő szolgálatok kidolgozása és fejlesztése tekintettel az Európai Unió irányelveire,
-
új, innovatív módszerek támogatása pályázatokon keresztül,
-
a különféle szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel és az ő rehabilitációs tevékenységükkel kapcsolatban a fogyatékkal élők és családtagjaik tájékoztatása,
-
pályázati programok lebonyolítása, különös tekintettel a környezeti és kommunikációs akadálymentesítésre, eszközbeszerzésre, kölcsönzésre a rehabilitációs tevékenység fejlesztése érdekében,
9
-
kísérleti, multiplikálható projektek lebonyolítása (például autista-farm, támogató szolgálat, taxi szolgálat, modellkísérleti programok),
-
egyéb, főleg kulturális-művészeti rendezvények, szakmai programok támogatása.
A pályázati tevékenység mellett a Közalapítvány a szolgáltatásfejlesztést jelölte ki stratégiai célként elsődlegesen két területen: a komplex rehabilitáció modelljeinek kidolgozása a különféle fogyatékkal élők számára, valamint a rehabilitációban résztvevő szakemberek képzése. 1999-től kezdődően a Közalapítvány az akkori Szociális és Családügyi Minisztériumtól (SZCSM) fejezeti támogatást kap, továbbá a Munkaerő-piaci Alapjától (MPA) is 2000-től. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 2003-ban támogatta az Autista Farm létrehozását. A Közalapítvány partnerként részt vesz a HEFOP 2.2 intézkedés keretében a Hilschler Rezső Szociálpolitikai Egyesület által benyújtott „A szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek humánerőforrás-fejlesztése Csepelen, a munkanélküli fiatalok munkába állásának segítése, és a munkanélküliség megelőzése céljából” című projektben. Továbbá szintén partnerként, a HEFOP 3.2.1 intézkedés keretében a FÉNY (fogyatékkal élők egységes nyilvántartása) projekt megvalósításában a pályázó iTársadalom Egyesülettel együttműködve.
10
1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben részt vevő Irányító Hatóság az Foglalkoztatáspolitikai
és
Munkaügyi
Minisztérium
Humánerőforrás-
fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága – HEFOP IH – 2002 nyarán a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szervezeti kereti között jött létre. Az Irányító Hatóság feladata az Európai Unió által társfinanszírozott Humán erőforrás-fejlesztés Operatív Program és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés szabályos és hatékony megvalósítása. Ennek keretében az IH közreműködik az Operatív Program (OP) véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum (PD) kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a HEFOP pénzügyi és költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek bevonásával irányítja a HEFOP keretében meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Az Irányító Hatóság az 1260/1999 EK Tanács rendelet (34. cikk) szerint felelős az EU által társfinanszírozott programok szabályos és hatékony megvalósításáért, különösen azáltal, hogy megköveteli a nyertes pályázótól, hogy a szerződéskötés, ellenőrzés, kifizetés munkafolyamatai során az előírt megfelelő dokumentációt nyújtsa be a határidők betartásával. A HEFOP IH vezetője ellenőrzi, hogy az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezetek betartják-e az eljárási határidőket és késedelem, vagy késedelem veszélye esetén intézkedik a munkafolyamatok felgyorsítása érdekében. Kidolgozza a programokban együttműködő szervezetek közötti együttműködési eljárásokat és ellenőrzi azok betartását; kidolgozza a végrehajtásban közreműködő szervezetek által készített anyagok tartalmi követelményeit és ellenőrzi azok betartását; kialakítja az IH belső struktúráját és működési szabályait, belső szervezeti egységeinek munkáját irányítja, koordinálja; felelős a HEFOP adatszolgáltatásáért. A Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből 2006 nyarán Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alakult, amely élén kormánybiztossal látja el a hosszú-és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátá11
sát, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok kidolgozását és a meglévő programok koordinálását – így a HEFOP-ot is - a 130/2006 (VI.15.) Korm.rendelet alapján. A projekt Közreműködő Szervezete az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Strukturális Alap Programirodája (STRAPI). A Strukturális Alapok Programirodát az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 2003-ban hozta létre. A Programiroda feladata 2003-ban a szervezetfejlesztés, valamint felkészülés volt a Strukturális Alapok fogadására, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban a tárcát érintő egészségügyi és szociális intézkedések végrehajtására. A Strukturális Alapok Programiroda a HEFOP Irányító Hatóságával kialakuló munkamegosztásban látja
el
a
rá
háruló
feladatokat.
A
szervezetfejlesztés
2003-ban
sikeres
akkreditációval zárult. A STRAPI 2003 második felétől munkájával folyamatosan támogatta az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentumának elkészítését, részt vett az Európa Projekt Előkészítő Alap (PEA) felhasználásának ügyvitelében, továbbá a tárca saját forrásaiból meghirdetett hasonló pályázat előkészítésében és lebonyolításában. A STRAPI feladata a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program egészségügyi és szociális intézkedésének menedzselése az Irányító Hatóság és az Egészségügyi Minisztérium által megszabott munkamegosztásban. Ezek az intézkedések a következők: -
A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével (2.2)
-
A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (4.2.)
-
Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban (4.3.)
-
Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban (4.4)
A STRAPI végzi az intézkedések kapcsán a pályázati kiírások előkészítését és megjelentetését, a pályázatok fogadásának és értékelésének szervezését, a nyertes pályázókkal kötendő szerződések előkészítését és a végrehajtás szakmai ellenőrzését,
12
valamint biztosítja a tájékoztatást és a nyilvánosságot. Az Operatív Program megvalósításának általános felelősségét az Irányító Hatóság viseli.
2. A projekt részletes bemutatása 2.1
A pályázat témája
„ A konfliktuskezelési képzés és kooperatív tervezés a szociális igazgatásban dolgozó szakemberek részére” című projekt a HEFOP 2.2 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” intézkedés keretében valósul meg. Az intézkedés célja a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását segítő szolgáltatások támogatása a szociális területen és a bűnmegelőzésben tevékenykedő szakemberek képzésével, a család és a munkahely összeegyeztetését támogató szolgáltatások bővítésével, valamint a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások közötti együttműködés megerősítésével. Az intézkedés megvalósításhoz rendelkezésre álló támogatási keret: 4, 24 milliárd forint. A pályázat keretében támogatható tevékenység a szociális és gyermekvédelmi területen, a napközbeni gyermekfelügyeletet ellátó szolgáltatásokban és a bűnmegelőzésben tevékenykedő szakemberek és önkéntesek képzése, felkészítése. A pályázat közvetlen célcsoportja a különböző szociális intézményekben dolgozó szakemberek köre. A közvetett célcsoportba sorolhatók köre igen széles: hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, veszélyeztetett fiatalok, hátrányos helyzetű családok, gyermeküket egyedül nevelő nők, tartósan munkanélküliek, szegények, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok, pártfogás alatt álló bűnelkövetők, hátrányos helyzetű térségek, települések lakói. Az elnyerhető támogatás összege 2,55 és 25,5 millió forint közötti összeg lehetett. A pályázati kiírás szerint a projektek végrehajtásához saját forrás nem volt szükséges.
13
2.2 A projekt tartalom bemutatása A projekt célja a társadalmi befogadás elősegítése a fogyatékkal élők munkaerő-piaci esélyeinek növelésével és a többségi társadalom toleranciájának és elfogadásának növelésével. Alapvető célkitűzés a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek ismereteinek bővítése, készségeik, valamint együttműködési hálózataik fejlesztése. A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése szempontjából fontos, hogy a velük munkakapcsolatba kerülő szakemberek a szükségletek ellátásán túl segítsék őket a munkaerő-piaci beilleszkedésben is. A projekt konkrét célja a társadalmi befogadás, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (különösképpen a fogyatékkal élők) munka világába való visszaintegrálásának elősegítése speciális - a fogyatékkal élők ügyintézését támogató – ügyfélkommunikációt javító, a konfliktuskezelési képességeket fejlesztő, a társintézményekkel (például munkaügyi, munkaadói) való kooperációt hatékonyabbá tevő képzéssel az ország 19 Szociális Igazgatási Mintahelyeinek és azok vonzáskörzeteinek szociális szakemberei számára. A projekt célja továbbá a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szociális területen dolgozó szakemberek humánerő-forrás fejlesztése a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. A projekt megvalósulásának helyszíne Magyarország 19 megyéjének (+ Budapest) szociális igazgatási mintahelye. A Szociális és Családügyi Minisztérium által meghirdetett program keretében minden megyében működik ún. Szociális Igazgatási Mintahely. Az országosan összesen 20 mintahely a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak ellátásához nyújt támogatást. Feladatuk a módszertani tanácsadás mellett az is, hogy a különböző fejlesztési igényeket felmérjék, valamit hozzájáruljanak az emberi erőforrás mind hatékonyabb működtetéséhez.
14
2. kép A projekt megvalósulásának helyszínei Forrás: www.egyxegy.hu
A projekt közvetlen célcsoportja: -
Az ország 19 szociális igazgatási mintahelyének és azok vonzáskörzetében dolgozó szociális ügyintézők illetve az adott régióban működő munkaügyi központok szakemberei (összesen mintegy 300 fő)
A projekt közvetett célcsoportja: -
azok a hátrányos helyzetű, elsősorban fogyatékkal élő személyek, illetve romák, akik felkeresik az érintett önkormányzatokat és munkaügyi központokat.
A pályázatban résztvevő konzorcium széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a konfliktuskezelés, a szociális igazgatás és az ügyfél-kommunikáció terén. Ezeken a szakterületeken
már
korábban
kidolgozott
tréningtematikák
állnak
a
pályázó
rendelkezésére a projekt célkitűzéseihez illeszkedő „curriculum” elkészítéséhez. A projekt fő elemét jelentő 19 tréning három területet érintett: 1. Konfliktuskezelési és stratégiai tervező tréning, amelynek fő célkitűzése az ismeretek átadása, a készségek kialakítása a résztvevők aktív bevonásával, ún „saját élményű” tanulási folyamatban. A tréning során alkalmazott szituációs játékok során a valós helyzetekben követhető magatartást gyakorolható. A tréning fő témacsoportjai: -
kommunikációs alapismeretek,
-
a hatékony kommunikáció jellemzői,
-
a kommunikáció, mint konfliktusforrás,
-
a tartós együttműködés előnyei és feltételei, 15
-
a konfliktus természete és okai,
-
a tárgyalás, mint problémamegoldó, konfliktusmegelőző eljárás,
-
két-és többoldalú alkuhelyzetek, és tárgyalási szituációk,
-
magatartástípusok konfliktushelyzetekben, konfliktuskezelési eljárások,
-
stratégiai tervezés.
2. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és a strukturális alapok (SA) témakörében tartott tréning, amelynek célja olyan készségek, eljárások elsajátítása, amelyek segítik a résztvevőket a pályázatokban, illetve alapvető pályázati készségeket sajátíthatnak el. A tréning fő témacsoportjai: -
2004-től megnyílt források rendszere,
-
Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap alapvető jellemzőinek ismertetése,
-
a strukturális alapok elveinek elsajátítása: koncentráció, programozás, partnerség, addicionalitás,
-
az NFT horizontális alapelveinek elsajátítása: nők és férfiak esélyegyenlősége, romák esélyegyenlősége, fenntartható fejlődés,
-
Operatív programok ismertetése: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program, Humán Erőforrás Fejlesztése Operatív Program, Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Operatív
Program, Regionális Operatív Program. 3. Kooperatív tervező workshop tréning során a program résztvevői a tréningeken elsajátított ismeretek és készségek felhasználásával dolgoztak ki olyan helyi tevékenységi, együttműködési formákat, amelyek célja a helyi problémák megoldása, a kialakult konfliktusok kezelése. Kidolgoztak egy problémafeltáró és közösségi tervező „workshop” a tréning keretein belül, amelynek során a résztvevők feltárják a közvetett célcsoport munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítását célzó lehetőségeket A workshopok alapkérdései a következők: -
Melyek a legjellegzetesebb helyi problémák?
-
Mi a résztvevő pontos célja?
-
Hogyan fogja ezt a célt a résztvevő megvalósítani? 16
A program végén egynapos tapasztalatátadó konferenciára került sor, ahol a program résztvevői ismertették a program tapasztalatait a meghívott szociális, munkaügyi szakemberekkel. A projekt tapasztalatait szakmai beszámolóban foglalták össze. A tervezés során egy 30 órás képzési programot dolgoztak ki, amely felhasználható nemcsak a szociális igazgatásban, hanem más a társadalmi integrációban, foglalkoztatási rehabilitációban érintett intézmények és szervezetek számára. A képzést az Alapítvány akkreditáltatta. A Szociális Igazgatás 19 Szociális Igazgatási Mintahelyén a képzéseken közel 300 fő vett részt, akik évente kb. 20 000 fogyatékkal élő vagy más hátrányos helyzetű személlyel kerülnek kapcsolatba. Indikátor
2004 2005
Képzésen /tanácsadáson/ felkészítésen résztvevők száma (fő) 15 Képzettséget szerzett személyek száma (fő) 15 A munkához vagy más pozitív eredményhez jutott személyek száma (fő) 44 1. táblázat A projekt eredményeinek számszerűsíthető mutatói Forrás: Pályázati adatlap
285 285 540
2.3. A partnerek részvétele a projekt megvalósításában A SZIGE Egyesület a projekt megvalósítása során a tréningek megszervezésének koordinálásában vesz részt. A 19 Szociális Igazgatási Mintahely az elmúlt évek során aktív együttműködést, partneri kapcsolatokat épített ki az önkormányzatokkal, a települések szociális és gyermekvédelmi feladatait ellátó ügyintézőivel. A projektben trénerként vett részt Bárányné Zsámba Márta a SZIGE Egyesület főállású munkatársa, elnökségének tagja, aki kilenc évet dolgozott előbb ügyintézőként, később középvezetőként az önkormányzati szociális igazgatási területen, és négy éve koordinálja a Szociális Igazgatási Mintahelyek tevékenységét, továbbá részt vesz a képzések, tréningek szervezésében, lebonyolításában. Trénerként már korábban is együttműködött a Konszenzus Alapítvánnyal. A SZIGE biztosítja a 19 Szociális Igazgatási Szociális igazgatási mintahelyeken a tréninget szervezők személyét. A projekt megvalósításában a Közalapítvány a tréning fő irányát, belső dokumentációit készítette el. A képzések során a fogyatékosüggyel, az egyes fogyatékossági csoportokkal, a foglalkoztatási intézményrendszerének, és az intézményközi együttműködés lehetőségeinek bemutatását végezte. A Közalapítvány tapasztalataival és 17
széleskörű szakmai kapcsolatrendszerével segítette a projekt végrehajtását. A projektben Kun Zsuzsa szociológus vesz részt, akinek a feladata a szervezetek és szakemberek szükséglet-és igényfelmérésének tervezése, az elégedettség-mérés tervezése, a program monitoringjának tervezése és irányítása, valamint részt vesz a zárótanulmány elkészítésében is.
2.4. A projekt ütemezése A projekt egy éves időtartamban valósult meg, amely a kedvező pályázati elbírálást követően előkészítő szakasszal indult 2004. november elsején, és a végső szakmai és pénzügyi jelentés elkészítésével zárult 2005. november 15-én. A program során a következő fő tevékenységeket valósították meg: 1. előkészítő szakasz: projekt-team felállítása, munkatervének meghatározása 2. megvalósítási szakasz: tréningek 3. megvalósítási szakasz: zárókonferencia, tudás-transzfer 4. záró szakasz: értékelése, zárótanulmány elkészítése. Mérföldkövek
Időpontjai
1. Előkészítés 2. Tréning curriculum kidolgozása, akkreditáció elindítása 3. Az első három tréning megvalósítása 4. Az első tréning tapasztalatainak értékelése 5. Az első szakmai és pénzügyi jelentés elkészítése 6. A 4-12 tréning megvalósítása 7. A második szakmai és pénzügyi jelentés elkészítése 8. A 13-17 tréning megvalósítása 9. A harmadik szakmai és pénzügyi jelentés elkészítése 10. A 18-19 tréning megvalósítása 11. Zárókonferencia lebonyolítása 12. A projekt értékelése, szakmai összefoglaló elkészítése 13. A végső szakmai és pénzügyi jelentés elkészítése és benyújtása 2. táblázat A projekt tervezett mérföldkövei Forrás: Pályázati adatlap
2004. november 30. 2004. november 30. 2005. január 31. 2004. december 20. 2005. február 10. 2005. április 30. 2005. május 10. 2005. július 31. 2005. augusztus 10. 2005. szeptember 30. 2005. október 15. 2005. október 31. 2005. november 15.
A harmadik tréning megvalósítása részben a késői szerződéskötés, illetve ennek következtében a vártnál későbbi előlegfizetés miatt, részben pedig a nyári szabadságolások miatt június helyett augusztus hónapban történt meg. A fenti okok miatt az őszi időszakra került át a 4-9. tréning megvalósítása. Az ütemterven a késedelmek miatt két módosításra került sor, amelynek következtében a tervezett 2005. október 31. projekt zárás kitolódott 2006. március 31-ra. 18
A projekt tervezése során a pályázó felmérte a megvalósítás esetleges akadályait, és az azt megelőző lépéseket, amelyet a pályázathoz csatoltak is. Kockázatok
Megelőző lépések
Önkormányzatok érdektelensége
Részletes, mindenre kiterjedő Szükségletfelmérés Helyi szervezetek kooperációs hajSzükségletfelmérés, landóságának hiánya A projektről tájékoztató anyagok készítése, Minél szélesebb nyilvánosság biztosítása, Motiválás, Személyes kapcsolatok erősítése Megfelelő számú jelentkező hiánya Szükségletfelmérés, Érdekeltségi, motivációs rendszer Kidolgozása Az önkormányzatok az ügyintézők Szükségletfelmérés, leterheltsége miatt nem tudják biztoÉrdekeltségi-motivációs rendszer sítani a 3 napos távollétet a résztvekidolgozása, vő számára Helyi szakemberek bevonása a szervezésbe Előítélet a tréninggel kapcsolatban Szükségletfelmérés, Pontos tájékoztatás a projekt céljairól, és várható eredményeiről, Személyes kapcsolatok erősítése 3. táblázat Kockázatok és a megelőzés Forrás: Pályázati adatlap
A projekt egyértelműen nem valósult volna meg a strukturális alapok támogatás nélkül.
2.5. A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A hátrányos helyzetű emberek csak akkor kapnak megfelelő szolgáltatást, ha a velük foglalkozó munkatársak megfelelő szakmai felkészültséggel és emberi hozzáállással látják el feladatukat. A szociális igazgatásban dolgozók számára tervezett projektek tényleges haszonélvezői azok az emberek, akik ellátásért, támogatásért a helyi szervezetekhez, hivatalokhoz fordulnak. A projekt során átadott ismeretek, illetve megszerzett készségek által jelentősen növekszik az ügyfelek problémái iránti érzékenység, ezzel nagymértékben javulhat a tolerancia, ami az ügyfelek elégedettségének növelését is eredményezi. A képzésen résztvevő ügyintézőkkel találkozó ügyfelek a problémáikra hatékonyabb megoldást kapnak, csökken a konfliktushelyzetek száma, illetve a kialakult konfliktushelyzetek szakszerűen és hatékonyan kezelhetőkké válnak.
19
A képzést követően a szociális igazgatási szakemberek magatartásának, hozzáállásának megváltozásával, képesség- és készségfejlesztésével feloldható a hátrányos helyzetű emberek és a „hatalmi” pozícióban lévő ügyintézők közötti egyenlőtlen kommunikációs helyzet. Mivel a projekt országos kiterjedésű, ezért a lakóhelytől függetlenné válhat, illetve mérséklődhetnek a meglévő különbségek az ügyfelekkel való bánásmód tekintetében. A képzésben résztvevők munkahelyi környezetében a projekt pozitív hatása várhatóan legalább még további 5-600 főre gyakorolhat pozitív hatást. A fogyatékkal élőket érintő ügyek intézésének ideje legalább 20 százalékkal csökken, miközben a szolgáltatásokat igénybe vevő személyek elégedettsége 30 százalékkal nő a pályázó előzetes felmérésekre alapozott várakozásai szerint. A programzáró konferencián workshop-on kb. 100 fő vett részt, különböző szakmai szervezetek képviseletében. Ennek eredményeképpen az érintett szervezetek közötti együttműködés is fejlődik, a feladatokat hatékonyabban, rövidebb idő alatt végzik el, az intézményközi együttműködés 30 százalékkal javul. Az érintett településeken élő fogyatékos személyek foglalkoztatottsága 10 százalékkal nő.
20
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása
3.1
A projekt elindításának körülményei
A pályázatfigyelést a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete elsődlegesen interneten végzi, a minisztériumok és a Pályázat Figyelő (PAFI) honlapjain keresztül. Mivel az Alapítvány 12 éve folyamatosan pályázik, az Alapítvány profiljához és tevékenységi köréhez kapcsolódó pályázati lehetőségekről a kollégák, munkatársak is informálják egymást. A HEFOP 2.2 intézkedés keretében kiírt pályázatra az Alapítvány nem kész projektötlettel indult, hanem a kiírásnak megfelelően dolgozták ki a projektet. Mivel elsődlegesen képzési programokat szerveznek, nem ütközött nehézségbe a pályázati kiírásnak megfelelő projekt összeállítása. Hasonló képzési programot pedig már korábban bonyolított a pályázó, piaci megrendelésre, önkormányzatok számára.
3.2
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés
A pályázatot 2004. június 30-án adta be a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezet, mint főpályázó és partnerei a SZIGE Egyesület és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. A projekt előkészítése nem merült ki a pályázatkészítésben, hanem két vonatkozásban szakmai előkészítést is végeztek. Egyrészt, a partnerek szükségletfelmérést készítettek, amelyhez a szükséges kérdőívet és kutatást a SZIGE Egyesület állította össze és folytatta le. A felmérés során több mint 100 szociális igazgatási területen dolgozó személyt kérdeztek meg országszerte:
Tiszafüreden,
Vásárosnaményben,
Hatvanban,
Dágon,
Kiskunfélegyházán,
Kaposvárott,
Budapesten,
Tapolcán, Keszthelyen,
Rábacsécsényben, Komlón, Ózdon, Leveleken, Szekszárdon, Szentgotthárdon, Erdőbényén, Szegeden, Sarkadon és Hajdúszoboszlón. A szükséglet felmérés kérdései kiterjedtek arra, hogy a megkérdezett mióta dolgozik a szociális igazgatásban, az ügyfélszámra, az esetleges konfliktushelyzetekre és azok részletes okaira, és egy konfliktuskezelési tréning iránti igény felmérésére. 21
Szeretné-e, ha a konfliktushelyzetek megoldásához egy képzés keretében segítséget kapna? (említések száma településenként) 120 100 80 60 Igen Nem
40
Hajdúszoboszló
Sarkad
Szeged
Erdőbénye
Szentgotthárd
Levelek
Szekszárd
Ózd
Komló
Keszthely
Rábacsécsény
Budapest
Vásárosnamény
Kiskunfélegyháza
Tapolca
Dág
Kaposvár
Tiszafüred
0
Hatvan
20
1. ábra A konfliktuskezelési tréning iránti igény felmérése Forrás: Szükségletfelmérés
Másrészt, a részletes szükségletfelmérésen kívül a pályázó tervező munkába kezdett a két konzorciumi partnerrel. Az előkészítés a fogyatékkal élőkkel való kapcsolattartásra és kommunikációra fókuszált elsősorban. E fázisban a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány kiemelt szerepet kapott: összeállította a tréning blokkjait, egységeit.
Konfliktushelyzetek kialalakulásának oka (említések száma ) 580
600
498 330
379
400 300
530 469
500 291
200 100 0
97
92
42
1 nehezen értelmezhető és végrehajtható jogszabályok szociális problémákat nem megfelelően kezelő jogszabályok szociális juttatásokra rendelkezésre álló pénz szűkössége ügyfél nem ismeri az ügyintézés menetét nem sikerül partneri kommunikációs viszonyt kialakítani az ügyféllel az ügyfél „követelőző” türelmetlen ügyfél rosszak az ügyintézés tárgyi feltételei nincs az ügyfél számára megnyugtató megoldást adó válasz Egyéb
2. ábra A konfliktushelyzetek kialakulásának oka Forrás: Konszenzus Alapítvány
22
Az előkészítő megbeszélések a pályázati partnerekkel folytak elsősorban a főpályázó Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetének székhelyén három-négy alkalommal. A partnerek hosszú munkakapcsolatra tekintenek vissza, ezen felül jó személyes kapcsolatban állnak, ezért nem volt szüksége formális eljárás, fórum kialakítására. A beadott projekten kívül a pályázati partner SZIGE Egyesületnek volt más projektötlete, amely számítástechnikai ismeretek képzését valósított volna meg. Önállóan be is nyújtott egy ilyen témájú pályázatot, sikertelenül. A pályázatot a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetének belső munkatársai készítették. Elsősorban Geskó Sándor, a Szervezet vezetője, és a projekt menedzsere készítette el. A pályázatkészítés finanszírozása ezért saját forrásból történt. Mivel az Alapítvány akkreditált pályázatkészítési tréningeket is szervez 1994 óta, a pályázatkészítés nem ütközött nehézségbe. A pályázat beadásáról a főpályázó és a pályázati partnerek határoztak. A partnerek anyagi eszközökkel nem, azonban a tartalmi kérdések tekintetében szakértelemmel, munkatársaik bevonásával vettek részt: SZIGE Egyesület a projekt előkészítése során, és a tréningek szervezésével, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány a fogyatékkal élő célcsoport bevonásával és a képzés módszereinek, blokkjainak összeállításával működött közre. A projekt pénzügyi tervét a projektmenedzser készítette, amelynek során együttműködött az Alapítvány munkatársaival és a konzorciumi partnerekkel is. A pályázó a pénzügyi tervezés során nem találkozott problémával, azonban pénzügyi kérdések kapcsán a projekt megvalósításakor szembesültek bizonyos nehézségekkel a tréneri díjak számlázásakor, mert a költségvetésben a személyi kifizetéseknél tüntették fel, míg máshol kellett volna függően attól, hogy szerződéssel foglalkoztatták a trénert vagy számlaképes volt-e.
23
4.
A projektmegvalósulás bemutatása
4.1 Szerződéskötés A szerződéskötésre a főpályázó Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete, és pályázati partnerei a SZIGE Egyesület és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány valamint a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium képviseletében a Humánerőforrás–fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság között a pályázat beadását követően háromnegyed évvel később, 2005. június 16-án került sor. A késedelem oka a hatósági eljárásban keresendő. A pályázó a projekt mielőbbi megvalósulásának érdekében hatósági engedélyt kapott a projekt megvalósításának megkezdésére a szerződéskötés előtt, 2004 áprilisában. A szerződéskötés fázisban az előírt dokumentumokat kellett a pályázónak benyújtani, így: -
a projekt költségvetési tervét,
-
logframe táblázatot,
-
a projekt megvalósításában résztvevők életrajzait,
-
APEH igazolást,
-
felelősségi nyilatkozatot,
-
működési engedélyt,
-
aláírási címpéldányt,
-
éves mérleget.
A projekt ütemtervén módosítani kellett a szerződéskötés késedelme miatt, amelynek okán két módosított cselekvési ütemtervet dolgoztak ki, mivel a tréningek tervezett időpontjait meg kellett változtatni. A kezdeti késedelmet követően azonban a pályázó a projektmegvalósulás eredeti záródátumát tartani tudta, a tervezett indikátorok száz százalékos teljesítésével. Szerződésmódosításra két esetben került sor, először a támogatás összegéből történő kifizetések átcsoportosítása miatt, másodszor pedig az ütemtervben a projekt megvalósulásának kezdeti (2005. április 1.) és záró időpontjait (2006. április 30.) rögzítették. Egyéb probléma a szerződéskötés fázisában nem merült fel.
24
4.2
A projektszervezet bemutatása
A projektmenedzser a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetének igazgatója, Geskó Sándor. A projektszervezet tagja továbbá a projekt pénzügyi menedzsere, és egy projekt asszisztens, akik az Alapítvány felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársai. A projekt előrehaladási jelentéseket a projekt asszisztens készítette, amelyet a projektmenendzser és a pályázati partnerek is ellenőriztek. A jelentésekhez szükséges adatokat a pályázati partnerek nehézség nélkül továbbították a projekt asszisztens számára. A projekt egyszemélyi felelőse a projektmenedzser. A pályázati partnerek a projekt megvalósítása során a projekt előkészítésében, a trénerek kiválasztásában, a tréning blokkjainak meghatározásában működnek közre. A projekt megbeszéléseket a projektmenedzser hívta össze, amelyek nem igényeltek formális szabályozást a hosszú munkakapcsolatnak és személyes jó viszonynak köszönhetően, a projekt előkészítésétől kezdődően lényegében a partnerek folyamatos kapcsolatban álltak egymással. A Közreműködő Szervezettel a projektasszisztens és a projektmenedzser tartotta a kapcsolatot, amely nehézségek nélkül működött.
4.3
A projekt kommunikációja
A pályázó számára kiemelten fontos szempont volt, hogy a projektben résztvevők – mind a megvalósítók, mind a képzésben résztvevők – pontos információval rendelkezzenek a projekt célját, prioritásait, forrásait, és a támogató intézményi szervezeteket tekintve. Ezért a program indulásakor a megvalósítók számára a pályázó rövid leírást készített a forrásokról, és a prioritásokról. A projekt célcsoportja számára tájékoztató levélben küldte el a pályázó a leírást. A képzések helyszínén A/3-as méretű plakátokon hozzák nyilvánosságra a projekt célját, lényegét.
25
A projekt közvetett célcsoportjának, a fogyatékkal élőknek a pályázó konzorciumon keresztül eljuttatja el a szükséges információkat, valamint a 19 szociális igazgatási mintahelyen és a vonzáskörzetükben lévő intézményeken keresztül. A projektnek önálló honlapja nincsen, azonban a Konszenzus Alapítvány honlapján (www.konszenzus.org) valamennyi információ megtalálható a projektről. A projektben partnerként szereplő Fogyatékosok Esélye Közalapítvány honlapjára is felkerült a projekt bemutatása (www.foka.hu). A Népszabadság EU körkép mellékletében közölt cikket a projektről 2006. szeptember 9-én.
3. kép A Konszenzus Alapítvány honlapja Forrás: www.konszenzus.org
26
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés 5.1
Projektpénzügyek
A projekt megvalósításához a pályázati kiírásnak megfelelően önrész biztosítására nem volt szükség, a teljes költségvetés elszámolható volt. A projekt költségvetése Elszámolható költségek tételei (forint)
2004
2005
Összesen
Emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek
1 640 000
12 370000
14 010 000
Célcsoportok számára biztosított támogatás
450 000
8 400 000
8 850 000
Beszerzések (eszköz, szolgáltatás)
0
1 950 000
1 950 000
Egyéb (kis értékű) beszerzések
47 500
195 000
242 500
Összesen
2 137 500
22 915000
25 052 500
4. táblázat: A projekt költségvetése Forrás: Pályázati adatlap
A támogatás kifizetése késedelemmel történt meg, a fellépő likviditási nehézségeket a pályázó bizonyos ideig saját forrás tartalékából fedezte, később három millió forint erejéig banki hitelt vett fel. A támogatás felhasználásával kapcsolatos gazdasági eseményeket, és dokumentációt a pályázó elkülönítve tartja nyilván ügyirat-kezelési, és pénzügyi-számviteli rendszerében. A projekt megvalósítása során nem került sor közbeszerzésre.
5.2
Ellenőrzés
A projekt dokumentációját a pályázó és partnerei elkülönülten kezelik és tartják nyilván, naprakészen. A projekt előrehaladásáról valamennyi partner és résztvevő szakember havonta írásbeli jelentést készített, amelynek alapján a projektmenedzser a Közreműködő Szervezet Irányító Hatóság felé háromhavonta esedékes jelentéstételi kötelezettségét teljesíteni tudta.
27
A jelentések benyújtását követő 10 napon belül a projektmenedzser stábértekezletet hívott össze, amelyen a jelentéseket a munkatársak szóban is kiegészíthették. A projekt során minden képzés és workshop után elégedettségi kérdőívvel mérte a pályázó a részt vevők elégedettségét, és ezek alapján, amennyiben szükség volt rá, dolgozták ki a változtatásokat. A tananyag elsajátításának hatékonyságát a trénerek külön mérték, amelyek eredményét havi jelentéseikben összegezték. A pályázó belső monitoringja során összegezte a lebonyolított tréningek számát, a még lefolytatandó tréningek számát és az ehhez szükséges időt, amely a projekt késedelmes indulása miatt volt kiemelten fontos. A Közreműködő Szervezet két helyszíni ellenőrzést folytatott le, egyet a projekt megvalósítása közben, egyet pedig a végén. Az ellenőrzések nem igényeltek különösebb felkészülést a pályázótól, mert a projekt részlétes, pontos dokumentációját külön projektdossziéban tartotta. Amikor szükséges volt, a konzorciumi partnerek is pontosan benyújtották a számláik másolatát az ellenőrzéshez.
28
Összegzés
Fejezetek
Adatok és tanulságok -
A pályázó szervezet és a projekt bemutatása
-
Projektelőkészítés,
-
pályázatkészítés Projektmegvalósulás
Projekt pénzügyek
-
-
A pályázó a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete, partnerei a SZIGE Szociális Igazgatási Egyesület és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány „ A konfliktuskezelési képzés és kooperatív tervezés a szociális igazgatásban dolgozó szakemberek részére” című projekt a HEFOP 2.2 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” intézkedés keretében valósul meg. A projekt helyszínei: Magyarország 19 megyéjének (és Budapest) szociális igazgatási mintahelye A projekt célja a társadalmi befogadás elősegítése a fogyatékkal élők munkaerő-piaci esélyeinek növelésével és a többségi társadalom toleranciájának és elfogadásának növelésével. A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg. A hátrányos helyzetű személyek problémáira megoldást kínáló projekt hosszú távú építkezés mérföldköve, további pályázatok alapja lehet. A pályázatot a szakmai tapasztalattal és pályázatkészítési képzést is bonyolító főpályázó munkatársa készítette. A projektelőkészítés során részletes szükségletfelmérést végeztek. A projekt előkészítése során előirányzott 285 szociális igazgatásban dolgozó személy vett részt a három egységre bontott képzésben. A projekt összköltsége: 25 052 500 millió forint. A projekthez nem volt szükség saját forrásra. A támogatás kifizetése késedelmes volt, amelynek következtében a pályázó banki hitelt vett fel a likviditás biztosítására.
29
Források Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda: www.strapi.hu Konszenzus Alapítvány: www.konszenzus.org Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: www.nfu.hu Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program: www.hefop.hu Fogyatékosok Esélye Közalapítvány: www.foka.hu Szociális és Munkaügyi Minisztérium: www.szmm.gov.hu Térkép: www.egyxegy.hu Támogatási Szerződés Pályázati Adatlap Interjú Geskó Sándorral, a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetének igazgatójával, 2006. november 21.
30
Ábrák jegyzéke 1. ábra A konfliktuskezelési tréning iránti igény felmérése ....................................... 22 2. ábra A konfliktushelyzetek kialakulásának oka..................................................... 22
Képek jegyzéke 1. kép A Konszenzus Alapítvány szervezetének felépítése........................................ 5 2. kép A projekt megvalósulásának helyszínei ......................................................... 15 3. kép A Konszenzus Alapítvány honlapja................................................................ 26
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A projekt eredményeinek számszerűsíthető mutatói............................... 17 2. táblázat A projekt tervezett mérföldkövei .............................................................. 18 3. táblázat Kockázatok és a megelőzés ................................................................... 19 4. táblázat: A projekt költségvetése .......................................................................... 27
31
