Északi-középhegység
HEFOP 3.3.1.
Az Északi-középhegység
HEFOP 3.3.1.
Az Északi-középhegység I.
• A Dunántúli-középhegység csapásirányának (DNY – ÉK) folytatása. • Döntően harmadidőszaki vulkánosság révén keletkezett kőzetek építik fel (andezit, andezittufa, riolit, riolittufa). • Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll (mészkő). • A hegyvidéket északról harmad-negyedkori üledéken kialakult dombságok és medencék határolják (Nógrádi-medence, Heves-Borsodidombság). HEFOP 3.3.1.
Az Északi-középhegység II.
Magyarország leghűvösebb éghajlatú nagytáj együttese: a januári középhőmérséklet: -3 - -5 oC, a júliusi: 18-20 oC. - A csapadék mennyiség 7-800 mm/év. - A legerdősültebb táj – barna erdőtalajok. - A déli lejtők kedvező mikroklimatikus adottságai – történelmi borvidékek (pl.: Eger, Tokaj). Változatos ásványkincs vagyon (barnakőszén, lignit, ércek, építőanyagok). HEFOP 3.3.1.
A napfénytartalom megoszlása
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
Csapadékviszonyok
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
Az évi középhőmérséklet
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
A januári középhőmérséklet alakulása
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
A júliusi középhőmérséklet alakulása
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
Az Északi-középhegység III.
• Kőzettani felépítés alapján az Északiközéphegység tagjai: - a Visegrádi-hegység > andezit - a Börzsöny > andezit - a Cserhát > andezit, mészkő - a Mátra > andezit, riolittufa - a Bükk > mészkő, andezit, riolittufa - a Cserehát > agyag - az Aggteleki-karszt > mészkő - a Zempléni-hegység > andezit, riolit, riolittufa HEFOP 3.3.1.
6. Északiközéphegyhegység
6.1. Visegrádi-hegység 6.2. Börzsöny 6.3. Cserhát 6.4. Mátra 6.5. Bükk 6.6. Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék 6.7. Tokaj–Zempléni-hegyvidék 6.8. Észak–Magyarországi-medencék
Az Északi-középhegység kőzetei
Az Északi-középhegység IV.
A Visegrádi-hegység • A Kárpátok vulkáni vonulatának tagja. • 18-20 millió évvel ezelőtti vulkánosság hozta létre. • A Duna bevágódása választotta el a Börzsönytől – Dunakanyar! • Legmagasabb pontja a Dobogókő (699 m). • Természeti értékekben gazdag terület – Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) - Esztergom HEFOP 3.3.1.
6.1. Visegrádi-hegység 6.1.11. Visegrádi-Dunakanyar 6.1.12. Visegrádi-hegység
Dunakanyar
Kilátás a Dobogókőről
Rámszakadék
Rám-szakadék
Vadálló kövek
Vadálló kövek
A Visegrádi-hegység és a Börzsöny vulkanizmusa
6.2. Börzsöny
6.2.11. Központi-Börzsöny 6.2.12. Börzsönyi-kismedencék 6.1.13. Börzsönyi-peremhegység
Az Északi-középhegység V.
A Börzsöny • Vulkáni eredetű hegység (andezit, tufa). • Kitöréses (explóziós) beszakadásos vulkáni formák, kráterek jellemzik - kaldera (vulkáni üst). • Közel 15 millió éves vulkánosság – több oldalkráter. • Legmagasabb csúcs: Csóványos (938 m). • Szurdokerdők, patakvölgyek, sziklaerdők, bükkösök.
Börzsöny domborzata
Börzsöny csúcsai
Börzsöny és Cserhát Domborzata
Cserhát • Különböző alapkőzetű és eredetű területek alkotják a mozaikos Cserhátvidéket. • A terület nagyobb része dombsági táj. • Vulkáni kistáj-egységek: Keleti-Cserhát, Északi-Cserhát, Karancsság • A Karancs (720 m) miocén andezit – legmagasabb pontja („Palóc Olimposz”). HEFOP 3.3.1.
Cserhát • Alacsony középhegységi terület a Keleti (Központi) Cserhát – egykor a Mátra vulkánosságának a tagja. • Az Északi-Cserhát erősen tagolt harmadidőszaki dombsági táj. • A területbe beékelődnek bazaltvulkánosság nyomai is (Medves, Salgó). • Mészkőrögök (pl.: Naszály – 652 m) Vác (DCM).
A Cserhát látképe Hollókőnél
6.3. Cserhátvidék 6.3.1. Nyugat-Cserhát 6.3.11. Kosdi-dombság 6.3.12. Nézsa–Csővári-dombság
6.3.2. Keleti-Cserhát 6.3.21. Központi-Cserhát 6.3.22. Galga-völgy 6.3.23. Ecskendi-dombság 6.3.24. Cserhátalja
6.3.3. Északi-Cserhát 6.3.31. Tétényi-dombság 6.3.32. Szécsényi-dombság
6.3.4. Karancsság 6.3.41. Karancs 6.3.42. Litke–Etesi-dombság
6.3.5. Gödöllő–Monoridombság 6.3.51. Gödöllői-dombság 6.3.52. Monori–Irsai-dombság
A Mátra • A Zagyva- (Ny) és Tarna- völgye (K) határolja. • 14-16 millió éves vulkanizmus hozta létre a Mátra tömegét. Az egykori ősvulkán kürtőjének beszakadása – óriás kaldera. • Az ország legmagasabb pontja (Kékes 1014 m). • Fő tömege andezit és riolittufa. Hidrotermális oldatok – fémércek (ezüst, arany, réz). • Északon a hegység dombsági területtel határos (Mátralába). • Délen az Alföldet elérő lealacsonyodó felszín (Mátraalja) – történelmi borvidék! HEFOP 3.3.1.
6.4. Mátra-vidék 6.4.1. KözpontiMátra 6.4.11. Magas-Mátra 6.4.12. Nyugati-Mátra 6.4.13. Déli-Mátra
6.4.2. Mátraalja 6.4.21. KeletiMátraalja 6.4.22. NyugatiMátraalja 6.4.23. Mátra lába 6.4.24. Parád–Recskimedence
HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1.
A BÜKK • Tipikus középidei (triász) mészkő alapkőzetű tönkösödött (lepusztult) röghegység. • Hazánk átlagban legmagasabb hegysége. • Tipikus karsztformák.! • A Bükk-fennsík 7-800 m. átlagmagasságú, ebből emelkednek ki a „kövek” (mészkőcsúcsok) – Istállós-kő (959 m), Bálvány (956 m), Tar-kő (950 m), Őr-kő, Peskő, Vörös-kő. HEFOP 3.3.1.
Bükk • Számos barlang is kialakult (ősember kultúrák) pl. Szeleta-barlang, Suba-lyuk • Magas- (600 m felett) Közép- (400-600 m), és Alacsony-Bükk (400 m alatt). Vasérc-, kő-, palabányászat – vaskohók, építőipar. • A D-i oldala (Bükkalja) dombság, kisebb vulkáni takarók! • Bükki Nemzeti Park (1976) Eger
Bükk-hegység földtani szerkezete
Bükk-hegység földtani térképe
6.5. Bükk-vidék
6.5.1. Központi-Bükk 6.5.11. Bükk-fennsík 6.5.12. Északi-Bükk 6.5.13. Déli-Bükk
6.5.2. Bükkalja 6.5.21. Tárkányi-medence 6.5.22. Egri-Bükkalja 6.5.23. Miskolci-Bükkalja
6.5.3. Bükk lába 6.5.31. Tardonai-dombság 6.5.32. Upponyi-hegység
Fátyol-vízesés HEFOP 3.3.1.
Bükk-fennsík
Bükki mészkőszikla
Karsztbokorerdő
Bél-kő
Istállós-kői barlang
Kaptárkövek
Szarvaskő bazalt párnalávák
Gabbróbánya Tardos
Agyagpala gyűrődései a Bükkben
Karrmező
Az Aggteleki-karszt (Gömör-Tornai-karszt)
• Alapkőzete triász mészkő. • Tipikus karsztformák. • Legmagasabb pontja: Fertős-tető (604 m). • Kiterjedt barlangrendszerek (Baradla 22 km). • A legmélyebb töbrök és víznyelők. HEFOP 3.3.1.
Aggteleki-karszt • A vonulatok folytatódnak szlovák területen. • A környező középhegységek (Szalonnai-, Rudabányai-hegység (vasércbányászat 1985-ig) és dombsági tájak (pl.: Galyaság) határolják. • Számos természeti ritkaság – Aggteleki Nemzeti Park (Jósvafő, 1985).
6.6. Aggtelek–Rudabánya-hegyvidék
6.6.1. Aggteleki-karszt
6.6.11. Aggteleki-hegység 6.6.12. Alsó-hegy 6.6.2. Rudabánya–Szalonnai-hegység
6.6.21. Rudabányai-hegység 6.6.22. Szalonnai-hegység 6.6.23. Bódva-völgy 6.6.24. Tornai-dombság
Aggteleki-hegység domborzata
HEFOP 3.3.1.
Baradla-barlang bejárata
Vörös-tó
Medve-szikla a Vörös-tó partján
Az A Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji hegyvidék)
• Tipikus vulkáni hegyvidék, szabályos kúp alakú hegyekkel (Sátor-hegység). • Fő tömege andezit, utóvulkánosság: riolit, riolittufa, kaolin, perlit, kvarcit, számos ásvány (kalcedon, achát, jáspis, opálok). • Utolsó aranybánya: Telkibánya (érctelérek). • A leginkább kárpáti jellegű terület. • Legmagasabb pontja: Nagy-Milic (894 m). • A leghíresebb történelmi borvidék – Tokaj (az aszú „hungaricum”).
HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1.
6.7. Tokaj–Zempléni-hegyvidék
6.7.1. Zempléni-hegység 6.7.11. Központi-Zemplén 6.7.12. Abaúji-Hegyalja
6.7.2. Tokaj-Hegyalja 6.7.21. Tokaji-hegy 6.7.22. Szerencsi-dombság 6.7.23. Hegyalja
6.7.3. Hegyköz 6.7.31. Hegyközi-dombság 6.7.32. Vitányi-rögök
Füzéri Vár-hegy
Sátor-hegyek
6.8. Észak–Magyarországi-medencék 6.8.1. Ipoly-völgy és Nógrádi-medence 6.8.11. Alsó-Ipoly-völgy 6.8.12. Középső-Ipoly-völgy 6.8.13. Nógrádi-medence
6.8.2. Felső–Zagyva–Tarna közi dombság
6.8.21. Zagyva-völgy 6.8.22. Medvesvidék 6.8.23. Felső-Tarnaidombság 6.8.24. Tarna-völgy
6.8.3. Gömöri–Hevesidombság
6.8.31. Ózd-Egercsehi-medence 6.8.32. Pétervásári-dombság
6.8.4. Borsodi-dombság 6.8.41. Sajó-völgy 6.8.42. Putnoki-dombság
6.8.5. Cserehát • Tipikus dombsági vidék a Bódva és a Hernád-völgye valamint az Aggteleki- karszt között. • Az Északi-középhegység legfiatalabb tagja, pannon üledékkel fedett terület. A felszínen kisebb mészkőkibúvások – „rakacai márvány”. • Jelentősek a suvadásokkal felszabdalt felszínek „hepe tavak”. • Számos ritka növényegyüttes menedéke (pl.: zergeboglár, kockás liliom, magyar nőszirom). • Előkészületben a Csereháti Tájvédelmi Körzet. HEFOP 3.3.1.
6.8.5. Cserehát 6.8.51. Szendrői-rögök 6.8.52. Rakacaivölgymedence 6.8.53. Keleti-Cserehát 6.8.54. Nyugati-Cserehát
6.8.6. Hernád-völgymedence
6.8.61. Hernád-völgy 6.8.62. Szerencsköz
