HEFOP 2.2.1 nyertes pályázatok - pályázati adatlapok elemzése Aktuálisan a megvalósítás fázisában lévı projektek és a már megvalósított projektek különbségei
Dokumentumelemzés
Készült a Revita Alapítvány kutatómőhelyében Prókai Orsolya – Brezina Anett Farkas Krisztián – Nagy Gábor
Debrecen, 2008. december 19.
TARTALOM
I.
BEVEZETİ ................................................................................................................... 3
II.
HEFOP 2.2.1 NYERTES PROJEKTEK ALAPVETİ ADATAI ...................................... 4
III.
MEGVALÓSÍTÓK SZERVEZETI SZINTŐ ADATAI ................................................... 6
III.1
KONZORCIUM .......................................................................................................... 6
III.2
MEGVALÓSULÁS ÉS A MEGVALÓSÍTÓK FÖLDRAJZI JELLEMZİI ...................................... 9
III.3
TOVÁBBI SZERVEZETI ADATOK .................................................................................10
III.3.1 IV.
Kapcsolódó referencia projektek ...................................................................11
A PROJEKTEK SZAKMAI, TARTALMI JELLEMZİI ..............................................13
IV.1
KAPCSOLÓDÁS MÁS PROJEKTEKHEZ ........................................................................13
IV.2
PROJEKT INDOKOLTSÁGA ........................................................................................15
IV.3
CÉLOK ...................................................................................................................16
IV.4
CÉLCSOPORT .........................................................................................................16
IV.4.1
Közvetlen célcsoport .....................................................................................16
IV.4.2
Közvetett célcsoport ......................................................................................18
IV.5
PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK ......................................................................................20
IV.6
KÉPZÉS..................................................................................................................21
IV.7
A PROJEKTEK KIMENETE..........................................................................................25
ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................27
I. Bevezetı A Revita Alapítvány által a Szociális és Munkaügyi Intézet megbízásából végzett eredményvizsgálat tárgya a HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” címő pályázat 2004-es és 2006-os kiírásain, valamint az abszorpciós szakaszban nyertes pályázatok közül megvalósított, illetve részben jelenleg is megvalósítás alatt álló 287 db projekt. A különbözı kutatási egységek közül jelen tanulmány kizárólag a projektekhez tartozó pályázati adatlapok dokumentumelemzésének eredményeit összegzi, a tényleges projektmegvalósításra vonatkozóan megállapítások rögzítése nem feladata. A pályázati adatlapok dokumentumelemzése során 280 db projekt feldolgozására került sor, 7 db adatlap hozzáférhetısége nem volt idıben megoldható. A pályázatok kutatási célokra történı felhasználásának elıkészítését és a dokumentumok átadását több tényezı is jelentısen megnehezítette. Rendkívül idı- és munkaigényes feladat volt a pályázatok olvashatóvá és továbbíthatóvá tétele, mert a pályázatok tárolási formátumukban kizárólag a hozzájuk tartozó speciális program segítségével olvashatóak, így végül a pályázati anyagok szkennelésére került sor. Emellett az adatvédelmi szabályok betartása minden egyes dokumentum külön átalakítását, egyes adatok törlését tette szükségessé. Az idıigényes munkálatok elhúzódása miatt az adatbázis létrehozásával és az adatelemzés megkezdésével nem tudtuk megvárni néhány hibásan szkennelt pályázati anyag újbóli elérhetıvé tételét, így az adatbázis 280 db projekt információit tartalmazza; a csekély mennyiségő hiányzó adat a programszintő leírást és a tendenciák bemutatását nem befolyásolja. Az adatbázis elemzése során két feladatot igyekszünk ellátni. Egyrészt célunk a HEFOP 2.2.1 kiírás nyertes projektjeirıl átfogó, leíró adatok bemutatása, amelyek a projektek és pályázóik általános jellemzıit, valamint a tervezett programok megfigyelhetı tendenciáit mutatják be. Másrészt összehasonlítjuk a már lebonyolított és a még megvalósítás alatt álló abszorpciós projekteket, és megpróbáljuk megkeresni azokat a területeket, jellemzıket, ahol ez a két csoport érdemben eltér egymástól. Ez utóbbi vállalást úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a projektek leíró bemutatása mellett minden egyes elemzési szempont esetén vizsgáljuk a csoportok közötti eltéréseket, majd összefoglaljuk a feltárt különbségeket. A csoportok közötti eltéréseket hármas felosztásban is áttekintjük, így amennyiben a lebonyolított és abszorpciós pályázatok közötti különbségek mellett éves bontásban is érdemi eltéréseket tapasztalunk, azt a megfelelı elemzési egységben jelezzük és bemutatjuk.
3
II. HEFOP 2.2.1 nyertes projektek alapvetı adatai Az adatbázisban szereplı 280 db adatlap 35,3%-a (99 db) a 2004-es kiírás, 39,6%-a (111 db) a 2006-os kiírás nyertesei közé, illetve 25% (70 db) az abszorpciós csoporthoz tartozik. Ennek megfelelıen a projektek 75%-a (210 db) már lebonyolításra került, míg 25%-a (70 db) jelenleg is a megvalósítás fázisában van. A nyertes pályázatok leíró elemzése során az e csoportok közötti érdemi eltéréseket is vizsgáljuk, az eredményeket a különbözı szempontoknál rögzítjük.
Az egyes projektek megvalósulásának idıtartamára vonatkozóan kétféle adat áll rendelkezésre. Vizsgálhatjuk a pályázati adatlapban megjelölt, tervezett megvalósítási idıtartamot, illetve a bírálat és a támogatási szerzıdések aláírása után rögzített kezdési és befejezési idıpontok között eltelt idıt. Az eredeti elképzeléseket tekintve átlagosan 13 hónap alatt kívánták a pályázók lebonyolítani a projektjüket, ez esetben a legalacsonyabb tervezett idıtartam 5 hónap, a legmagasabb 28 hónap. A nyertes pályázók kiválasztása után rögzített adatok alapján számolt idıtartam esetén az átlagos érték 14 hónap, a szélsı értékek 5 és 24 hónap, a legnagyobb számban 9 hónapos projekteket (55 darab) és egyéves projekteket (54 darab) találunk, ezek tették ki a megvalósult projektek több mint egyharmadát. A szerzıdések aláírását követıen rögzített adatokat áttekintve erıteljes különbségek mutatkoznak a különbözı évek és az abszorpciós projektek között (1. táblázat).
1. táblázat Projektek száma a megvalósítás idıtartama szerint (db) Projektmegvalósítás idıtartama (hónap) 5
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
2004
0
0
0
0
0
3
12
1
3
7
4
4
11
8
5
3
3
1
34
2006
0
1
2
15
5
7
30
9
9
19
6
1
7
0
0
0
0
0
0
Abszorpciós
1
1
6
40
1
1
12
3
1
4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
A 2004-es kiíráson nyertes pályázatok voltak átlagosan a leghosszabbak, a 99 nyertes pályázat közül 34 db 24 hónap alatt valósult meg, míg a 2006-os kiíráson nyertes pályázatok leginkább 9-15 hónaposak voltak; a legrövidebb idı alatt megvalósult projektek az abszorpciósak – ezek esetében fordult elı egyetlen esetben, hogy 5 hónapos volt a projekt. Mindennek oka, hogy a támogató a hatékonyabb és biztosabb forrásfelhasználás érdekében rövidebb idıtartamot szabott meg a megvalósításra.
A projektet megvalósító menedzsment tervezett létszáma a 280 db projektben 1 és 9 fı között mozog, az esetek 38,6%-ában (108 db) 3 fıs volt a menedzsment, 26,8%-ában (75 db) 2 fıs, 15%-ában (42 db) pedig 4 fıs. Mindez reális és logikus megközelítés a pályázók részérıl, hiszen egyfelıl a pályázat eredményes megvalósításához rendszerint 2-4 szakember szükséges és elégséges, másfelıl a menedzsmentre fordítható költségek legfeljebb
4
12%-os mértéke megközelítıleg ennyi munkavállaló arányosított bér- és járulékköltségének elszámolását teszi lehetıvé. A menedzsment létszáma tekintetében az abszorpciós és a már megvalósított projektek között szignifikáns eltérés (szig: 0,03) van, az abszorpciós pályázatok több mint felében (54,3%) 3 fıs a menedzsment, míg a másik csoportban ez 33,3% – és ezzel párhuzamosan a további menedzsmentlétszámok az abszorpciósok között kevésbé jellemzıek.
A projektek tervezett összköltségvetése 1 018 900 Ft és 40 050 000 Ft között változott, az átlagos érték 19 747 232 Ft, amely ebben az esetben nem torzít, hiszen a projektek 56,4%ának (158 db) összköltségvetése 15 millió Ft és 20 millió Ft közötti. A szélsıséges összegek felé haladva egyre kevesebb projektet találunk, 10% (28 db) esik a 10-15 millió Ft kategóriába, 7,5% (21 db) a 20-25 millió Ft kategóriába és 18,6% (52 db) összköltségvetése van 25 és 30 millió Ft között. A különbözı pályázati csoportok között erıs szignifikáns különbség (szig: 0,000) van a csoportokban sorolt tervezett összköltségvetést áttekintve (2. Táblázat); az eltérés több szinten megmutatkozik. A 2004-es projektek között vannak a nagyobb (20 millió Ft feletti) összköltségvetéső projektek, a másik két csoportban ez teljesen hiányzik, ráadásul a 2004-es projektek több mint felének 25 millió forint és 30 millió forint közé esik az összköltségvetése. A 2006-os és az abszorpciós pályázatok döntı többsége (85,6% és 78,6%) a 15 millió Ft és 20 millió forint közötti összegeket csoportosító kategóriában van, közöttük a különbség az ettıl alacsonyabb összköltségvetéső projektek eloszlásában van. A 2006-os kiíráson nyertes pályázók mindegyikének tervezett összköltségvetése 5 millió forint felett van, az abszorpciósok között néhányat találunk ez alatt is. Az eltéréseket alátámasztja az egyes csoportokban látható átlagérték: a 2004-es kiírás nyertesei esetében 23 375 207 Ft, a 2006-os kiírás nyertesei esetében 18 045 654 Ft, míg az abszorpciósok esetében 17 279 196 Ft az átlagos összköltségvetés. A különbségek hátterében ebben az esetben is az eltérı pályázati feltételek állnak.
2. Táblázat A projektek tervezett összköltségvetése (%) *
nem derül ki
5M alatt
5M– 10 M
10 M – 15 M
15 M – 20 M
20 M – 25 M
25 M – 30 M
30 M – 35 M
35 M – 40 M
40 M fölött
2004
0
0
6,1
7,1
8,1
21,2
52,5
3
1
1
2006
0
0,9
5,4
8,1
85,6
0
0
0
0
0
abszorpciós
1,4
2,9
0
17,1
78,6
0
0
0
0
0
összesen
0,4
1,1
4,3
10
56,4
7,5
18,6
1,1
0,4
0,4
* A köztes összeget tartalmazó oszlopokban a kezdı összeg + 1 Ft-tól kezdıdı összegek kerültek besorolásra.
A projektek fajlagos költségét vizsgálhatjuk a képzésben résztvevık és a képzést elvégzettek létszámára tekintve egyaránt. Az egy képzésben résztvevıre jutó fajlagos költség 849 Ft és 1 994 756 Ft között mozog, átlaga 395 077 Ft. A különösen alacsony fajlagos költség oka lehet a képzésben résztvevık számának megjelölésekor – esetleg definíciós problémából adódóan – különösen magas szám rögzítése. Az érdemi információval bíró projektek
5
(275 db) 89,1%-ában 700 000 Ft alatt marad az egy képzésben résztvevıre jutó költség, és ebbıl csak 11,1% található 100 000 Ft alatt. Ha a képzést elvégzettek száma szerint számoljuk ki a projektek fajlagos költségét, akkor az értékek 12 736 Ft és 1 700 000 Ft között mozognak, átlaguk 450 383 Ft. Ebben az értékelhetı adatokkal rendelkezı esetek (259 db) 6,9%-a marad 100 000 Ft alatt, majdnem felében (49,4%) legfeljebb 400 000 Ft a képzést elvégzettekre jutó fajlagos költség, és összesen 89,6%-a esetében maximum 800 000 Ft. A 2004-es kiírás nyertesei között találunk néhány kiemelkedıen nagy fajlagos költséggel jellemezhetı projektet, ám az átlagos fajlagos költségek mégis ebben a csoportban a legalacsonyabbak: a képzésben résztvevık számára vonatkozóan a 2004-es csoportban 330 576 Ft, a 2006-os csoportban 439 285 Ft és az abszorpciós csoportban 414 341 Ft az átlagos fajlagos költség. A képzést elvégzettek száma szerint ez a mutató a következıképp alakul: a 2004-es kiírás nyertesei között 392 882 Ft az átlag, a 2006-os kiírás nyertesei esetében 491 705 Ft, míg az abszorpciósoknál 468 539 Ft.
III. Megvalósítók szervezeti szintő adatai III.1 Konzorcium Az adatlapokban bemutatásra kerülı konzorcium kapcsán megvizsgáljuk a bevont partnerek számát, a partnerekhez delegált feladatokat, illetve a projektbe való bevonásuk indokát. A legtöbb esetben (43,2%, 121 db) a fıpályázó szervezet csak egy partnert vont be a projekt megvalósításába, a több partnerrel való együttmőködést tervezı pályázók aránya ettıl jóval kevesebb, a bevont partnerek száma pedig jellemzıen 5 alatt marad. Találunk példát 5, 6, 7, 9, 12 és 21 partnert számláló konzorciumra is, de ezek száma összesen 18 db (a túl sok konzorciumi partner – elsısorban a nehézkes információáramlás miatt – gátolhatja a hatékony projektmegvalósítást). Az adatlapok 26,8%-ában (75 db) két konzorciumi partnert jelöltek meg, 11,4%-ában (32 db) hármat, 5 %-ában (14 db) négyet. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy 20 db pályázati adatlap esetén egyáltalán nem derült ki a konzorciumi partnerek száma, amely hiányosság részben az adatlapokkal kapcsolatos hozzáférhetıségi problémából adódhat, de ez a magyarázat semmiképp sem alkalmazható mind a 20 projekt esetében. A különbözı pályázati csoportok között ebben a kérdésben erıs szignifikáns különbség (szig: 0,000) van, de nem az abszorpciós projektek térnek el az átlagos értékektıl, hanem a 2004-es kiíráson nyertes pályázók konzorciumi partnereinek jellemzı száma. Míg a másik két csoportban a projektek több, mint felében (2006 – 58,6%, abszorpciós – 60,3%) egy konzorciumi partnert találunk, a két partnerrel rendelkezık aránya 20% fölötti, és minden más eset 10% alatt marad, addig a 2004-es projektek ettıl lényegesen eltérnek. Azok között ugyanis az egy konzorciumi partnerrel rendelkezık aránya pusztán 25,5%, két partnere 34,7%-uknak van, három pedig 21,4% esetében található.
6
A partnerekhez delegált szerepek sokfélesége között igyekeztünk megvizsgálni, hogy jellemzıen mely feladatokat látták el a konzorcium tagjai, illetve milyen arányban vállaltak akár érdemi szakmai munkát is a projekt végrehajtásában. A konzorciumi tagokat bemutató pályázati adatlapok (259 db) partnerek által vállalt feladatait áttekintve megállapíthatjuk, hogy 36 pályázó (13,9%) esetén egyetlen olyan partner sincs, amely érdemi szakmai munkát végezne a projekt megvalósítása során, ezekben az esetekben tehát minden ilyen jellegő munka – és a vele járó felelısség – a fıpályázóra hárul. Rendszerint azonban (118 db projekt, 45,6%) egy konzorciumi partner vállal ilyen jellegő részt a megvalósításban, 64 projekt (24,7%) esetében két, 23 projekt (8,8%) esetében három, 18 projekt (6,9%) esetében pedig ettıl is több azoknak a konzorciumi tagoknak a száma, akik szakmai feladatokat (is) ellátnak. Nem meglepı módon ebben a kérdésben a konzorciumi tagok számával párhuzamosan alakuló eltérést (szig: 0,005) találunk újra a csoportok között: a 2004-es projektek térnek el a másik két csoporttól. A konzorciumi partnerek közremőködésével ellátott feladatok közül a leggyakrabban említettek a képzéssel kapcsolatos szakmai tevékenység (168 db projekt esetében jelenik meg, 60%), a szervezés (160 db, 57,1%), a képzési programok kidolgozása (152 db, 54,3%), a toborzásban, kiválasztásban való részvétel (145 db, 51,8%), a szakmai egyeztetések (130 db, 46,4%) és a közös szakmai anyag (például tankönyv) összeállítása (91, 32,%). Gyakorlatilag bármely tevékenységet vizsgáljuk, a projektek különbözı csoportjai között szignifikáns eltérést (szig<0,05) találunk, amelyet a 1. ábra mutat be.
7
1. ábra A konzorciumi partnerek közremőködésével ellátott feladatok említése (%) 37,4 33,3
közös szakmai anyag elıállítása (pl. tankönyv)
24,3 46,5 47,7 44,3
szakmai egyeztetések 27,3
szakmai ellenırzés, felügyelet
12,7 28,6
toborzás, kiválasztás
45,5 48,6
képzési programok kidolgozása
49,5
56,6 58,6 66,7
képzéssel kapcsolatos szakmai tevékenység
57,7 54,3 15,2 16,2 20
hatásvizsgálat
13,1
adminisztráció
22,5 22,9 16,2 16,2 18,6
oktatók, elıadok felkészítése
56,6 53,2
szervezés
64,3
0 abszorpciós
65,7
10 2006
20
30
40
50
60
70
80
2004
Az ábra alapján látható, hogy míg a 2004-es és 2006-os projektek néhány kivételtıl eltekintve hasonló arányban vonják be a különbözı feladatok elvégzésébe partnereiket, addig az abszorpciós projektek a toborzásban és a szervezésben (tehát az inkább operatív jellegő feladatok kapcsán) jóval nagyobb arányban, a közös szakmai anyagok elıállításában és a képzéssel kapcsolatos szakmai tevékenységben valamivel alacsonyabb arányban veszik igénybe a konzorciumi partnereik kapacitásait.
A konzorciumi partnerek bevonására vonatkozó indoklásként a legtöbb esetben a szakmai tapasztalatokra (186, 66,4%), a széles kapcsolati hálóra (148 db, 52,9%), illetve a humán erıforrásra (124 db, 44,3%) való hivatkozás jelent meg. Ettıl jóval alacsonyabb számban említették a partner intézményi infrastruktúráját (51 db, 18,2%), illetve a megfelelı, szükséges eszközökkel való ellátottságát (44 db, 15,7%). Minden egyes indok esetében szignifikáns különbséget (szig<0,05) találunk a három pályázati csoport között (2. ábra).
8
2. ábra Konzorciumi partnerek bevonásának indoklása (%) 55,6
szakmai tapasztalat
74,8 68,6 44,4
kapcsolati háló
51,4 67,1 16,2 17,1 12,9
eszközök
43,4 44,1 45,7
humán erıforrás 15,2 17,1
intézményi infrastruktúra
24,3
0
10
20
30
abszorpciós
40
50
2006
60
70
80
2004
A szakmai tapasztalat a 2004-es kiírás nyerteseinek pályázataiban sokkal kevésbé jelenik meg a partnerek bevonásának indokai között, mint a 2006-os és az abszorpciós projektek esetében, a humán erıforrás minısége és különösen a kapcsolati háló az abszorpciós projektek kapcsán emelhetı ki, ahol jóval nagyobb szerepet játszott a partnerek bevonása kapcsán, mint a már megvalósított projekteknél.
III.2 Megvalósulás és a megvalósítók földrajzi jellemzıi A projektek megvalósulásának helyszíneit és a fıpályázó székhelyét vizsgáltuk településtípusonként, régiónként és megyék szerint, illetve összegeztük a megvalósulási helyszínek számát is. Arányait tekintve a legtöbb pályázat a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban (89 db, 31,8%), illetve Budapesten (81 db, 28,9%) valósult meg, míg a községekben találunk a legkevesebb (36 db, 12,9%) HEFOP 2.2.1 kiíráson nyertes projektet, ami az egyéb városokban 74 db (26,4%). A fıpályázó székhelyét vizsgálva nem meglepı ismét a megyeszékhelyek (93 db, 33,2%) és Budapest túlsúlya (84 db projekt, 30%). A fıpályázóknak 24,3%-a (68 db) van egyéb városokban, és csupán 12,5%-a (35 db) van községekben bejegyezve. A regionális megoszlást tekintve megállapíthatjuk, hogy – a településtípus áttekintése után nem meglepı módon – a Közép-magyarországi régió túlsúlya jelentısnek tekinthetı (90 db nyertes pályázat, 32,1%). A legkevesebb pályázat a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli, illetve a Dél-alföldi régióban valósult meg (7,5%, 8,2%, illetve 9,3%), e három régióba tartozik a nyertes pályázatok 25%-a, ami még így összegezve is kevesebb, mint a Középmagyarországi régió részesedése. A további régiók alakulása: a nyertes pályázók 13,6%-a a Dél-dunántúli régióban valósította meg a projektjét, 11,1%-a az Észak-magyarországi régióban és 18,2%-a az Észak-alföldi régióban. Ha megyei szinten vizsgáljuk a megvalósult projektek eloszlását, akkor is értelemszerően megmutatkozik a fıváros túlsúlya: a Budapesten megvalósuló projektek aránya 28,9% (81
9
db), míg az összes megye arányszáma 10% alatt marad. 7 és 10% közötti a következı megyék megjelenése a megvalósítás helyszínét illetıen: Baranya (21 db, 7,5%), Hajdú-Bihar (25 db, 8,9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (21 db, 7,5%). 3 és 6% között mozognak az alábbi megyék: Bács-Kiskun (11 db, 3,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (16 db, 5,7%), Csongrád (10 db, 3,6%), Pest (9 db, 3,2%), Zala (13 db, 4,6%). Rendkívül kis arányban (3% alatt) valósult meg HEFOP 2.2.1 projekt a következı megyékben: Békés és Veszprém (6 db, 2,1%), Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna (8 db, 2,9%), Fejér, Gyır-Moson-Sopron, KomáromEsztergom és Nógrád (7 db, 2,5%), Heves (4 db, 1,4%), Vas (5 db, 1,8%). Semmiképp sem okoz meglepetést a fıpályázó székhelyének vizsgálata a régiók és a megyék kapcsán, ugyanazok a tendenciák érvényesülnek apró, néhány százalékot vagy csak néhány tized százalékot jelentı különbségekkel. A pályázati csoportok között nem található érdemi különbség sem a megvalósítás helyének, sem a fıpályázó székhelyének földrajzi eloszlása vagy településtípusa szempontjából. A megvalósulási helyszínek száma 1 és 39 db között változik, átlagosan 2,03 db, amely szám azonban önmagában meglehetısen félrevezetı: a projektek 66,4%-ában (186 db) kizárólag egy megvalósulási helyszín került rögzítésre, az átlagot a néhány kiemelkedıen magas szám emeli meg. Két megvalósulási helyszíne a projektek 16,1%-ának (45 db) volt, három 7,9%-ának (22 db), négy 5,4%-ának (15 db), az ettıl több megvalósulási helyszínnel rendelkezı projektek összességében sem tesznek ki 5%-ot. A pályázati csoportok között a megvalósítási helyszínek számát illetıen határozott különbségek mutatkoznak. A 2004-es kiírás nyertes pályázói körében az átlagos száma a megvalósítási helyszíneknek 2,67 db, az értékek 1 és 39 között változnak – jóllehet a nagyobb számú megvalósítási helyszínek ebben a csoportban fordulnak elı, de 84,8%-uk esetében itt is maximum 3 helyszín van. A 2006-os projektek megvalósítási helyszíne átlagosan 1,71 db, valamint 1 és 10 db között változik, de 61,3%-a egy helyszínen, 24,3%-a két helyszínen dolgozik a projekttel. Az abszorpciós projektek között egy 29 megvalósítási helyszínnel bíró projekt van, amely az átlagot 1,63-ra emeli, holott a pályázók 87,1%-a csak egy helyszínt jelölt meg. Ha a megvalósítás helyszínében a földrajzi szempontok alapján nem is találtunk érdemi eltérést a projektcsoportok között, ebben a kérdésben azonban erıteljes különbségek (szig: 0,13) vannak. Az abszorpciós projektek 87,1%-ának megvalósítása kizárólag egyetlen helyszínt érint, míg a már megvalósított 2004-es és 2006-os kiíráson nyertes projektek esetében ez az arány 59,5%, a két megvalósítási helyszínnel rendelkezı projekteké pedig 20%, három helyszínre pedig 9,5%-uknál látunk példát.
III.3 További szervezeti adatok A fıpályázó jogi formáját áttekintve láthatóan a non-profit szervezetek voltak azok, akik a legsikeresebben pályáztak a HEFOP 2.2.1.-es kiírásokon. Az egyesületek és az alapítványok alkotják a nyertesek több mint a felét (54,6 %), emellett még jelentıs számban látunk példát a nyertesek között az önkormányzatokra vagy azok intézményeire (22,5 %), illetve közhasznú társaságokra (8,9 %) is.
10
A partnerek jogi formáját vizsgálva ugyanaz a tendencia mutatkozik meg, mint amit a fıpályázó esetében már láthattunk: legnagyobb arányban az egyesületek és alapítványok jelennek meg, összességében a 44,5%-át teszi ki ez a két kategória a felsorolt partnereknek. Ezenkívül jelentıs számban fordulnak elı helyi önkormányzatok és azok intézményei, ezek a szervezet típusok a 32,4%-át fedik le az összes partnernek. A 2004-es, 2006-os és abszorpciós pályázatok között nem mutatható ki szignifikáns különbség sem a fıpályázó, sem a partnerek jogi formáját illetıen. A fıpályázók alapítási évét áttekintve látható, hogy a nyertes pályázók 10,1%-a rendszerváltás elıtti, azt követıen haladva elıre az idıben pedig majdnem egyenletes, lassan csökkenı az alapítási évek eloszlása. A különbözı pályázati csoportok között érdemi eltérés nem látható. (Meg kell jegyeznünk, hogy található egy olyan nyertes pályázó a rendszerben, akinek az alapítási évéhez 2009 került rögzítésre – ez nem adatbázis hiba, hanem a pályázati adatlap által tartalmazott adat.) A fıpályázó létszámadatait vizsgálva kiderül, hogy a fıállásban foglalkoztatottak átlagos létszáma 85 fı, ám ez az adat nagyban torzít. Ha részletesebben megvizsgáljuk az adatsort, akkor kiderül, hogy az esetek 18,5 %-ában egyáltalán nincs fıállású munkatárs, illetve a tíz fıt vagy annál kevesebb – de minimum egy – fıállású munkavállalót foglalkoztató szervezetek aránya 33,9%, azaz a legtöbb szervezet kis létszámmal mőködik (52,4%). Ami mégis torzítja az átlagos értéket, azok a nagy szervezetek, mint például az egyik felsıoktatási intézmény, amelynek az állandó létszámadata 6635 fı. A fıpályázó tevékenységének profiljára több információból is következtethetünk: a megjelölt szakágazati kódjából, illetve bemutatott referenciáiból. A fıpályázó szervezetek adatlapon megjelölt szakágazati kódja alapján legtöbben (35%, 98 db) a „máshová nem sorolt, egyéb közösségi, társadalmi tevékenységet” végzı szervezetek közé tartoznak, amely megnevezés semmiképp sem visz közelebb a pályázó tevékenységének megismeréséhez. Jelentısebb számban voltak még a „szociális ellátás, elhelyezés nélkül” (13,9%, 39 db), illetve a „szociális ellátás elhelyezéssel” (9,6%, 27 db) kategóriába besorolt szervezetek, valamint az „általános közigazgatást” végzı pályázók (10,7%, 30 db) – általában önkormányzatok vagy kistérségi társulások. Az esetek 69,2%-át ez a négy tevékenységi forma tette ki, emellett azonban számos más szakágazati kód is megjelent, esetei jelleggel; a pályázók 13 esetben mulasztották el megadni a tevékenységi körüket jelölı TEAOR számukat. A fıpályázó szakmai tevékenységére utaló referencia projektek jellemzıit az alábbiakban részletesen áttekintjük.
III.3.1 Kapcsolódó referencia projektek A pályázók lehetıséget kaptak arra, hogy bemutathassák az elmúlt öt évben végrehajtott hasonló projektjeik közül a legfontosabbnak vélt ötöt. A hasonlóság pontos definiálására nem került sor, az iránymutatás alapján munkaerı-piaci integrációs programok, munkahelyteremtés, szociális és gyermekvédelmi célú fejlesztési programok, a társadalmi kirekesztıdést megelızni kívánó programok megjelenítését várja a kiíró, de lényegében szabad kezet kaptak ebben is a pályázók.
11
A referencia projektek elemzése kapcsán három szempont szerint került sor a pályázók értékelésére: az elmúlt öt évben végrehajtott képzési, európai uniós forrásból megvalósított, illetve szociális szakemberekkel dolgozó projektek említését vizsgáltuk meg. (10% alatt marad azoknak a pályázóknak az aránya, akik esetében a referenciaprojektekrıl rögzített adatok – jellemzıen például kizárólag fantáziacím – alapján nem derül ki, hogy az adott projekt milyen típusú, így nem besorolható.) 50 darab (17,9%) olyan pályázót rögzítettünk, aki egyetlen, a három típus valamelyikébe tartozó projektet sem sorolt fel az elmúlt 5 éves referenciái között, a pályázati csoportbesorolás szerint nincs ebben a kérdésben szignifikáns különbség, de mégis meg kell említeni, hogy a 2004-es projekteknek csak 14%-ában, míg az abszorpciós projektek 22,9%-ában fordul ez elı. A nyertes pályázók majdnem 2/3-a (67,9%) valósított meg képzési programot a vizsgált idıszakban, többségük (47,5%) nem is egyet. Ebben a kérdésben az egyes pályázati évek szerint nincs szignifikáns eltérés, ám a már megvalósított és a még megvalósítás alatt álló abszorpciós projektek között igen (szig: 0,033): ez utóbbi körben jóval alacsonyabb, 55,7% a képzési projektet az elmúlt 5 évben felmutatni tudó pályázók aránya. Uniós forrásból támogatott programról a pályázók valamivel több mint fele (51,4%) nyilatkozott, mely eseteknek megközelítıleg felében egy, másik felében több ilyen típusú program is megjelenik. Szociális szakemberekkel, mint célcsoporttal a nyertes pályázók közel fele (49,6%) dolgozott már közös projektben az elmúlt 5 év során, nagyobb részük (32,9%) – a képzési programokhoz hasonlóan – több ízben is. Az abszorpciós projektek között valamivel magasabb ugyan mind az uniós, mind a szociális szakemberekkel kapcsolatos pályázati tapasztalatokkal rendelkezık aránya, mint az átlagos értékek, de az eltérés nem szignifikáns, így érdemi különbségrıl nem beszélhetünk. A 2004-es kiíráson nyertes projektek esetében releváns kérdés – mivel abban a pályázati adatlapban szerepelt – a projekt elıkészítéséhez kapott támogatások kérdése. Az ide tartozó projektek több mint fele (54,5%) kapott erre a célra segítséget, ám ennek csak kisebb része (21 projekt) esetében beszélhetünk a Pályázat-elıkészítı Alapról, a többi projekt egyéb más finanszírozási formára hivatkozik.
12
IV. A projektek szakmai, tartalmi jellemzıi IV.1 Kapcsolódás más projektekhez A pályázati adatlapon – a referenciákhoz hasonlóan – 5 darab olyan projektet lehetett megnevezni és bemutatni, amely valamilyen módon kapcsolódik a jelen pályázathoz. A nyertes pályázók 22,1%-a (62 db) egyáltalán nem jelöl meg sem beadott, sem tervezett programot, ami kapcsolatban lenne pályázatával, 77,1%-a (216 db) azonban legalább az egyikre említett példát. 173 db (61,8%) nyertes pályázó kizárólag jelenleg is futó vagy már beadott projektet tüntet fel ebben a részben, 20 esetben (7,1%) kizárólag tervek bemutatására kerül sor, 23 (8,2%) pályázó pedig mindkét típusra vonatkozóan említ kapcsolódó programot. A kapcsolódási pontok említésére vonatkozóan erıteljes (szig: 0,005) különbség mutatkozik a különbözı pályázati beadási csoportok között. Mind a 2004-es, mind a 2006-os kiíráson nyertes pályázók körében 80% fölött van azoknak a pályázatoknak az aránya, ahol legalább egy kapcsolódási pont megjelölésre került, míg az abszorpciós pályázatoknál ez az érték 62,9%. A megjelölt kapcsolódási pontok típusain belül minden év sajátos képet mutat (szig: 0,000). Az abszorpciós projektek esetében 50% az aránya a kizárólag futó vagy beadott projekteket említıknek (2006-ban 75,7%, 2004-ben 54,5%), a csak a tervezett programjaival kapcsolódó pályázók aránya 7,1% (2006-ban ez 2,7%, 2004-ben ez 12,1%), a mindkettıt említıké 5,7% (2006-ban 1,8%, 2004-ben 17,2%). A pályázati adatlapban számos különbözı kiíráshoz, kiíróhoz kapcsolódó projekt megjelenik, a leggyakrabban említetteket a 3. ábra mutatja be, az adott projektre vonatkozó említést tartalmazó pályázati adatlap száma szerint. Nem meglepı a HEFOP 4.2 (57 db projekt), a HEFOP 2.3 (48 db projekt) és a HEFOP 1.3.1 (27 db projekt) kiírások – legalábbis egyéb programokhoz képest – gyakori megjelenése, amely az Operatív Programok leírásában is rögzített tervezıi szándékoknak megfelelı kapcsolódásokat rajzolja ki.
3. ábra Kapcsolódás más projektekhez (db)
HEFOP 4.2
57
HEFOP 2.3
48
HEFOP 2.2.1
41
egyéb hazai kiíró
40
ROP
33
HEFOP 1.3.1
27
PHARE
25 0
10
20
30
13
40
50
60
A HEFOP 4.2 kiírásain nyertes szervezetek számára kötelezettségként adódott a HEFOP 2.2.1 projekt megpályázása, így az említések magas száma nem meglepı. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások létesítését vagy átalakítását szolgáló infrastruktúrafejlesztéshez a 280 db nyertes szervezet 20,4%-a sikeresen tudott HEFOP 2.2.1 programot pályázni, ezáltal a bıvülı vagy létrehozott szolgáltatásokat ellátó szociális szakemberek képzését lehetıvé tenni. A HEFOP 4.2 program kapcsolódási pontként való megjelenítése szignifikánsan különbözı (szig: 0,000) a pályázati évek különbözı csoportjaiban. Míg a 2004-es kiírás projektjeinek 42,5%-a jelöli meg az elmúlt 5 évre vonatkozó kapcsolódási pontként, addig a 2006-os projekteknek 10,8%-a, az abszorpciósoknak pedig elhanyagolható, 4,3%-a. A HEFOP 2.3 intézkedés, amely 48 db (17,1%) pályázati adatlapban került említésre, olyan komplex programokat takar, amely a hátrányos helyzető lakosság munkaerı-piaci felkészítését célozza meg, az ehhez kapcsolódó humánerıforrás-fejlesztéshez a HEFOP 2.2.1 intézkedés nyújthatott megfelelı lehetıséget. A HEFOP 2.3 kiírásaira beadott vagy beadni tervezett projektet említı nyertes pályázók között a HEFOP 2.3.2 pályázata 29 esetben, a HEFOP 2.3.4 pályázata 22 esetben, a HEFOP 2.3.1 pályázata 9 esetben jelenik meg. A HEFOP 2.3 kiírásait kapcsolódási pontként megjelölı pályázók aránya hármas csoportbontásban nem mutat számottevı különbséget, ám a már megvalósított (2004-es és 2006-os kiírás nyertes pályázói együtt) és az abszorpciós projektek között már érdemi (szig: 0,045) az eltérés. A még megvalósítás fázisában lévı projekteknek csak 10%-ában találkozunk a HEFOP 2.3 kiírás hivatkozásával, a megvalósított projektek estében ez 19,5%. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy 41 db nyertes pályázat hivatkozik kapcsolódási pontként másik HEFOP 2.2.1 kiírásra beadott pályázatot, ami mutatja, hogy a kiírásban lehetıvé tett fıpályázóként és konzorciumi partnerként való pályázási lehetıséggel számos szervezet élt is. Ebben az esetben a különbözı pályázati csoportok között szignifikáns eltérés nem található. Nagyszámú olyan egyéb (kivéve: OFA, NCA) más hazai forrásosztó szervezetet jelöltek meg a nyertes pályázók adatlapjaikban, amelyek említésére mindegyik esetében csak 1-5 pályázat kapcsán került sor, ám összeadódva ezek jelentıs számot (40 db pályázat) képviselnek. E forrásosztók rendszerint nagyobb hazai alapítványok és közalapítványok, jellemzıen célcsoport-specifikus profillal és tevékenységgel. Kapcsolódási pontként 33 db pályázati adatlapban került megjelölésre a ROP valamely kiírása, és 25 esetben rögzíthettük a PHARE programot, mint az elmúlt 5 évben megvalósított, jelen projekttel összefüggésben álló pályázatot. A korábbiakhoz hasonlóan tervezıi szinten is rögzített szándék a HEFOP 1.3.1 kiíráshoz való kapcsolódás, amely 27 db nyertes projekt esetében található meg, és a nık munkaerıpiaci részvételének támogatását, a család és a munkahely összeegyeztetésének elısegítését szolgálja. Az ábrán az alacsonyabb gyakoriság miatt nem került bemutatásra, de 10-nél több pályázat esetében jelenik meg kapcsolódási pontként az OFA és az EQUAL pályázata, illetve 10 vagy ennél kevesebb nyertes pályázó jelöl meg önkormányzat által támogatott, NCA, Norvég Alap, HEFOP 1.1, HEFOP 2.1.2, HEFOP 2.1.4 kiírásokhoz tartozó projektet. Nem konkrét kérdésre adott válaszként, hanem a különbözı kapcsolódási pontok megjelelıse, illetve a tevékenységek leírása alapján rögzítésre került, hogy mely pályázati adatlapban
14
jelzi a pályázatíró, hogy megvalósítani kívánt programja komplex, dokumentált fejlesztési stratégiához illeszkedik, esetleg annak keretében valósul meg. Összesen 48 db adatlapban konkrétan megnevezésre kerül ez a fejlesztési stratégia, további 48 db adatlap viszont csak említésszerően hivatkozza azt további részletek rögzítése nélkül. A megjelöltek között csekély arányt képviselnek a települési szintő stratégiák (12 db), a régiós szintő szociális és foglalkoztatási fejlesztési stratégia azonban 27 db adatlapban jelenik meg, a további hivatkozások pedig – mondhatni „nagyvonalúan” – a Nemzeti Fejlesztési Tervet vagy az Új Magyarország Fejlesztési Tervet említik. A dokumentált fejlesztési stratégiához kapcsolódó projektek megjelenése kizárólag a regionális szintő stratégiák kapcsán mutat szignifikáns eltérést (szig: 0,015) a már megvalósított és a jelenleg is megvalósítás alatt álló projektek között: az abszorpciós projektek esetében ennek említése 17,2%, míg a 2004-2006-os projektek öszszességében 7,2%.
IV.2 Projekt indokoltsága A pályázati adatlapok feldolgozása során három nagy témakört tudtunk azonosítani, ami a projekt szükségességét indokolja. A pályázat elkészítésének és a projekt lebonyolításának indokaként az adatlapok 86,8%-ában (243 db) megjelennek a szociális problémák (munkanélküliség, devianciák stb.), 70,7%-ában (198 db) a szociális szakemberek képzési hiányosságai, 68,2%-ában (191 db) a térség elmaradottsága, hátrányos helyzető települések. Szignifikáns különbség figyelhetı meg a pályázati csoportok között a térség elmaradottsága, hátrányos helyzető települések és a szociális problémák említése kapcsán. A 2004-es nyertes pályázatok közül 79,8% (79 db) említi a szociális problémákat (2006-ban és az abszorpciósokban ez 90% vagy magasabb arány), illetve 53,5% (53 db) a térség elmaradottságát, hátrányos helyzető települést, ami a másik két csoport esetében 74%-ot meghaladó. A pályázati adatlapok 25%-ában (70 db) az indoklás bemutatásánál egyáltalán nem derül ki, hogy a pályázó készített-e igényfelmérést, szükségletfeltárást a projekt tervezése során, a pályázat beadása elıtt. 172 adatlapban (61,4%) valamilyen módon hivatkozásra kerül az indoklásnál felsorolt tényezık forrása, de ez gyakran kimerül a szervezet munkája során szerzett tapasztalatokra (51,1%, 143 db) vagy a szakirodalmak, szakmai anyagok áttekintésére (46,6%, 130 db) vonatkozó utalással. Kérdıíves felmérésrıl 67 db pályázó (23,9%) nyilatkozik érdemileg, illetve további 24 db adatlapban (8,6%) konkrétumok nélküli utalást találunk erre. A pályázók összesen 29,3%-a említi meg a munkaügyi központok jelentéseit, mint információforrást, interjú készítésérıl pedig csupán 20 db pályázatban esik szó. Az igényfelmérés készítése kapcsán szignifikáns különbséget (szig: 0,03) láthatunk a már megvalósított és az abszorpciós projektek között, ez utóbbiak esetében 20%-nál nem derül ki semmilyen információ ezzel kapcsolatban, viszont valamivel alacsonyabb a korábban felsorolt forrástípusok bármelyikének említése is. Az egyes forrástípusokban az alacsonyabb arányban elıfordulók között van érdemi különbség: a munkaügyi központ jelentéseinek hivatkozása és az interjúkészítés említése az abszorpciós projektek esetén magasabb a már megvalósított pályázatok adatlapjaiban való elıfordulásánál.
15
IV.3 Célok A pályázati adatlapban kifejtett célokat áttekintve összegyőjtöttük a kilenc leggyakrabban említett megvalósítói törekvéseket. Nem meglepı módon a legtöbbször említett célok a munkanélküliség csökkenése, foglalkoztatottság növelése (85,4%, 239 db), a szolgáltatás színvonalának emelkedésének elérése (70%, 196 db), illetve a szociális szakemberek tudásának bıvülése, aktualizálása (73,2%, 205 db). A hátrányos helyzető csoportok munkaerıpiaci és társadalmi beilleszkedésének elısegítése, a társadalmi kohézió megteremtése 153 db (54,6%) pályázatban került rögzítésre célként, valamint 102 esetben (36,4%) jelenik meg a helyi közösség életszínvonalának emelése. A pályázóknak kevesebb, mint 8%-a (22 db) tőzte ki célul a képzés helyszínéül szolgáló épület, helyiség felújítását (pl. akadálymentesítés, tetıszerkezet felújítása). További infrastrukturális jellegő beruházást 27 pályázat (9,6%) említett, és csak 6 esetben (2,1%) fordult elı, hogy a szociális szakemberek szakmai vizsgára való felkészítése célként jelent meg. A leggyakrabban említett célok közé tartozó szolgáltatás színvonalnövelés és a szakemberek naprakész tudásának biztosítása, mint célok különbözı arányban jelennek meg a megvalósított és az abszorpciós projektek eseten: az abszorpciós projektekhez tartozó pályázati adatlapokban mindkettı 10%-nál is nagyobb arányban fordul elı, mint a 2004-es és 2006-os pályázatok szövegében.
IV.4 Célcsoport A projektek közvetlen és közvetett célcsoportját is több szempont alapján vizsgáltuk: számszerő indikátorok segítségével, a különbözı csoportok megjelenésének gyakoriságával, illetve a közvetlen célcsoport esetén a bevontak érkezési helyének különbségei alapján.
IV.4.1 Közvetlen célcsoport A közvetlen célcsoport tagjairól számszerősíthetı adatot két forrásban találunk: a célcsoport leírásánál a projektek többsége ilyen jellegő információt is megad, illetve az indikátortáblázatban több szempont szerint csoportosítva jelenik meg a közvetlen célcsoport számosságára vonatkozó adat. A közvetlen célcsoport leírásánál 227 db pályázó jelzi annak számát, ennek átlaga 109 fı, ami 15 fı és 2 103 fı között változik. A magas szám oka, hogy sok pályázó a projekt által bármilyen módon érintett (pl. egyszerően a konferencián résztvevı) célcsoport tagokat is beleszámolta ebbe az értékbe, így sokkal informatívabb a képzésre vonatkozó indikátortábla elemzése. (Meg kell jegyeznünk, hogy az indikátortábla alkalmaz nemek szerinti bontást, ám mivel minden érték esetén jelentıs a nık többsége, ez elemzési szempontból nem nyújt új, értékes információt, így eltekintünk attól, hogy minden szempont esetében megismételjük e tényt.) A képzésben résztvevık száma nem sokkal alacsonyabb a közvetlen célcsoporthoz képest: átlagosan 107 fı, a legkevesebb rögzített érték 10 fı, a legmagasabb 1 280 fı. Amenynyiben tízes csoportokba rendezzük az adatokat, látható, hogy a projektek 42,6%-ában (119 db) 21 és 50 fı közötti a képzésben résztvevık száma, 100 fı fölötti képzésben résztvevıvel
16
dolgozik a projektek 24,3%-a. A három projektcsoportot elemezve látható, hogy – a költségvetési magasabb összegekkel párhuzamosan – a 2004-es kiírás nyertesei vállalták a nagyobb létszámú képzésben résztvevıt (átlag: 169 fı), a 100 fı feletti képzésben résztvevıi számot tartalmazó projektek aránya 43,5%. A 2006-os (átlag: 69 fı) és az abszorpciós pályázatok (átlag: 82 fı) között csak elvétve fordul elı 100 fınél nagyobb szám, esetükben a 21-30 fıs képzésben résztvevıi szám a legjellemzıbb (22,5% és 25,7%). A képzést elvégzettek száma már szerényebb: átlagosan 78 fı, amely érték 10 ás 1 000 fı között változik. Csoportosítva a megadott értékeket látható, hogy rendszerint (36,4%) 21 és 40 fı között változik a képzést elvégzettek számára vonatkozó vállalás, 14% jelöl 20 fınél kevesebbet, 6,8% 41-50 fıt, 9,3% 51-60 fıt, és csak 19,7% a 100 fı feletti vállalás. A három csoport közötti különbség az elızıekben elmondottakkal párhuzamos: a 2004-es projektek esetében jellemzı a magasabb képzést elvégzett szám megjelölése (átlagértékek: 2004 – 120 fı, 2006 – 56 fı, abszorpciós – 53 fı). A számszerő adatok mellett a közvetlen célcsoport munkaköre, foglalkoztató intézménye szerinti áttekintésére is sor került. A pályázatokban megjelölt különbözı célcsoportok említésének gyakoriságát a 4. ábra mutatja be. A nyertes pályázatok majdnem felében megjelennek az önkéntesek (46,1%,129 db), majd ezt követik az önkormányzati munkatársak, ügyintézık (45,4%,127 db), a családsegítı szolgálatban dolgozók (43,6%,122 db), civil szervezetek munkatársai (40%,112 db), gyermekjóléti ellátásban dolgozók (38,6%, 108 db), illetve a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók (36,4%,102 db). Nincs szignifikáns különbség ezekben a célcsoportoknál a különbözı pályázati csoportok között. További, a pályázatok több mint 10%-ában említett célcsoport a fogyatékos ellátásban dolgozók (24,3%, 68 db), a munkaügyi központok dolgozói (44 db,15,7%), a hajléktalan ellátásban dolgozók (12,9%, 36 db), a pártfogó felügyelık (13,9%, 39 db) és a gyermekvédelmi felelıs pedagógusok (16,1%, 45 db). A pályázatokba bevont közvetlen célcsoport 63,6%-a (178 db) több intézménybıl, és többféle klienskörrel rendelkezı helyrıl érkezik, ami egyrészrıl elıny lehet, hiszen a különbözı helyrıl érkezık egymással meg tudják osztani a tapasztalataikat, kapcsolatrendszer tud kiépülni, másrészrıl hátrány, hiszen eltérı szükségletekkel, igénnyel, problémákkal rendelkeznek, és ezért eltérı képzési modulokat igényelnek. 72 db (25,7%) pályázat esetén többféle, ugyanolyan klienskörrel rendelkezı intézménybıl érkezik a célcsoport, 6 db (2,1%) pályázat esetén csak egy intézmény, ami nem a pályázó saját intézménye, és 13 db pályázat esetében (4,6%) kizárólag a saját intézmény munkatársai jelentik a célcsoportot. A pályázati csoportok közötti különbség (szig: 0,029) mutatja, hogy az abszorpciós projektek 65,7%-ának célcsoportja érkezik heterogén körbıl (különbözı klienskörrel foglalkozó többféle intézmény), illetve szintén több, de egyféle célcsoporttal foglalkozó intézménybıl csak 17,1%-a. A célcsoport földrajzi szempontból rendszerint egy megyébıl (26,1%, 73 db) érkezik, a projektek 17,5%-ában (49 db) egy településrıl, 16,4%-ában (46 db) egy kistérséghez tartozó településekrıl, illetve 15%-ában (42 db) több régióból áll össze a projektben résztvevı célcsoport. Az erre vonatkozó információ 36 db (12,9%) projekt esetében nem derül ki, és a pályázati csoportok között nincs kimutatható eltérés ebbıl a szempontból.
17
4. ábra A pályázati adatlapokban megjelenı célcsoportok (%) önkormányzati munkatársak, ügyintézık
45,4
falu- és tanyagondnok
4,6
bölcsıdei dolgozók
7,5
gyermekjóléti szolgálatban dolgozók
38,6
gyermekvédelmi szakszolgálatban dolgozók
36,4
nevelıszülık
6,4
utógondozók
5,7
családsegítı szolgálatban dolgozók
43,6
szenvedélybetegek ellátásában dolgozók
5,0
idısellátásban dolgozók
2,1
hajléktalan ellátásban dolgozók
12,9
pszichiátriai betegek ellátásában dolgozók
5,0
bőnmegelızsében dolgozók
9,6
pártfogó felügyelık
13,9
fogyatékosok ellátásában dolgozók
24,3
munkaügyi központ alkalmazottai
15,7
civil szervezetek munkatársai
40,0
önkéntesek
46,1
védınık
6,4
egészségügyi dolgozók
6,1
prostituáltak érdekvédelmében dolgozók
1,1
gyermekvédelmi felelıs pedagógusok
16,1 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
A célcsoport elérésére vonatkozó toborzási technikáját a pályázatok több mint fele egyáltalán nem említette, 24%-a e célból kapcsolatba lépett más szervezetekkel, 9%-a hirdetést adott fel, és 9%-a személyesen kereste fel a célcsoportot. (E kérdésben nincs szignifikáns különbség a pályázati csoportok projektjei között.) A konkrét résztvevık kiválasztásának módja a pályázatok 92%-ból nem derül ki, 2 pályázatban említik a pszichológiai teszt alkalmazását, 20 pályázatnál a személyes elbeszélgetést, 3 pályázatnál pedig mindkettıt.
IV.4.2 Közvetett célcsoport A közvetett célcsoport 21 pályázatban (7,5%) egyáltalán nem jelenik meg, és további 119 adatlapban (42,5%) konkrétumok nélkül, sablonok használatával említik meg ezt a kört. A leggyakrabban megjelenı közvetett célcsoportra való hivatkozásokat az 5. ábra mutatja be, jelezve az érdemi és a sablonos említések eloszlásait is. A közvetett célcsoport számossá-
18
gára vonatkozóan néhány esetben találunk adatokat, ám ezek a „közvetett célcsoport” oly mértékben különbözı meghatározását rejtik maguk mögött, hogy az adatok kutatási célra semmiképp nem használhatók.
5. ábra Közvetett célcsoportok említése (%)
35,4
tartósan munkanélküliek
25,0
22,1
romák
27,1
19,3
jövedelem szempontjából hátrányos helyzetőek
18,2
25,4
hátrányos helyzető térségek, települések lakói
17,9
20,0
fogyatékos személyek szenvedélybetegek
8,6
8,2
hajléktalanok
7,5
12,1
23,9
egészségügyi problémával küzdık 5,0 7,1 gyermeküket egyedül nevelı szülık
7,5
15,0 22,5
veszélyeztetett fiatalok 0 érdemi leírás
10
19,3 20
30
40
50
60
70
sablonos leírás
A pályázatokban hivatkozott közvetett célcsoportok között leggyakrabban a tartósan munkanélküliek fordulnak elı (60,4%, 169 db), bár ebbıl csak 35,4% jelent érdemi leírást. A következı leggyakrabban megjelenı közvetett célcsoport a romák (49,3%, 138 db), a hátrányos helyzető térségek, települések lakói (121 db, 43,2%), a fogyatékos személyek (113 db, 43,9%), illetve a veszélyeztetett fiatalok (117 db, 41,8%). A jövedelem szempontjából hátrányos helyzetőek az összes pályázat közül 106 db-ban (37,5%) jelennek meg. A pályázatok több mint 10%-ában a közvetett célcsoportban említik a szenvedélybetegeket (47 db, 16,8%), a hajléktalanokat (55 db, 19,6%), az egészségügyi problémával küzdıket (34 db, 12,1%) és a gyermeküket egyedül nevelı szülıket (22,5%, 63 db). Mindemellett elıfordul még a pszichiátriai betegek (26 db, 9,3%), a büntetéseljárásban terheltnek minısülı személyek (27 db, 9,6%) és a prostituáltak (10 db, 3,6%) említése. A különbözı pályázati csoportok között csak néhány, fıként a gyakran megjelenı közvetett célcsoportok említésében van szignifikáns különbség. A tartósan munkanélküliek közvetett célcsoportként való megjelenése az alábbi különbségeket (szig: 0,04) mutatja: a 2004-es csoport 48,5%-ában jelenik meg, míg a 2006-os csoport 71,2%-ában és az abszorpciós 60%-ában. Ehhez arányaiban hasonlóan a romák, mint közvetett célcsoport említése is jelentısen különbözik (szig: 0,06): a 2004-es kiírás nyerteseinek 36,5%-a esetében szerepelnek a közvetett célcsoport között a romák, míg a 2006-os nyertesek 55,9%-ában és az abszorpciósok 57,1%-ában. Ugyanez a jelenség figyelhetı meg a jövedelem szempontjából
19
hátrányos helyzetőek és a hátrányos helyzető térségek, települések lakói kapcsán: mindkét csoport figyelemre méltóan alacsonyabb arányban jelenik meg a 2004-es projektekben, mint a 2006-os és az abszorpciós pályázatok esetében.
IV.5 Projekttevékenységek A projektekben megvalósított tevékenységek átlagos száma 4 db; a legtöbb projekt esetében 3 különbözı tevékenységrıl olvashatunk, a megjelenı legtöbb tevékenység 14 db volt. A projektek pontosan negyede tüntetett fel 1 vagy 2 tevékenységet, több mint kétharmaduk (68,9%) 4 vagy ennél kevesebbet. Az adatlapok elenyészı százalékában (4,6%) található 9 vagy ennél nagyobb számú tevékenység. (A különbözı projektcsoportok között nincs érdemi különbség ebben a jellemzıben.) Képzésrıl értelemszerően minden szervezet tett valamilyen formában említést. A 280 db projekt 81,8%-ában (229 db) érdemi leírással szerepel a képzés, 18,2%-ában (51 db) viszont konkrétumok, részletes információk nélkül, ami igen meglepı annak fényében, hogy alapvetıen képzési céllal készült, nyertes pályázatokról van szó. A szervezetek 42,5%-a (119 db) egyáltalán nem tesz említést hálózatépítésrıl; érdemben több mint a harmaduk (32,1%) nyilatkozik, míg sablonos említést 25,4%-uknál találunk, így hálózatszervezést összesen 161 projekt (57,5%) vállalt. Más szervezetekkel való tapasztalatcsere, mint tevékenység a pályázók negyedénél található érdemi megfogalmazással (24,6%); e mellett részletek nélkül ugyan, de említ más szervezetekkel való ilyen irányú együttmőködést a szervezetek 13,9%-a. Érdemi különbség (szig: 0,016) van a már megvalósított és az abszorpciós projektek között e tevékenység vállalását illetıen: az abszorpciósok csak 27,1%-a említi, míg a 2004-es és 2006-os nyerteseknek 42,4%-a ír errıl (ezen belül is elsısorban a 2006-os nyertesek.) Az adatlapok tizedében (11,4%) csupán utalást találhatunk más szervezetekkel való munkacsoportok, szakmai mőhelyek létrehozására, és csak ötödében (18,9%) van érdemi kifejtés. A szervezetek döntı többsége (69,6%, 195 db) egyáltalán nem szerepelteti ezt projekttevékenységei között. Ebben a tevékenységben a 2006-os nyertes projektek emelkednek ki (szig: 0,032), 38,7%-uk vállalkozott erre, míg a másik két csoportnál e tevékenység megjelenése 22,2% (2004) és 28,6% (abszorpciós). A munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségeivel történı együttmőködés aránya hasonló megoszlást mutat az elızıekben tapasztaltakkal, ugyanis a szervezetek 70%-a egyáltalán nem említ ilyen jellegő tevékenységet pályázati anyagában (196 db). Valamilyen módon említést tesz munkaügyi központtal történı együttmőködésrıl 84 db pályázó, ebbıl 34 db (12,1%) csupán sablonszerően, 50 db (17,9%) viszont érdemben, részletes kifejtéssel alátámasztva. A különbségek áttekintése során ebben az esetben a 2004-es projekteket lehet kiemelni: 16,2%-uk rögzítette adatlapjában ezt a feladatot, míg a 2006-osok 40,5%-a és az abszorpciósok 32,9%-a. Közös adatbázis létrehozását 211 db (75,4%) szervezet egyáltalán nem tüntette fel a pályázatában. Konkrét tartalom nélkül ugyan, de említette 31 pályázó (11,1%), érdemben pedig 38 db (13,6%) írt a pályázatában ilyen jellegő tevékenységrıl.
20
A felsoroltak mellett számos további tevékenységtípus megjelent a pályázatokban, de minden esetben csupán néhány projektben (pl. munkaerı-közvetítés, gyermekfelügyelet biztosítása a képzések ideje alatt).
IV.6 Képzés A HEFOP 2.2.1 projektek legfontosabb tevékenysége – értelemszerően – a képzési egység. Ennek ellenére a projekteknek valamivel több, mint harmadában találunk csak a képzésre vonatkozó egyértelmő, átlátható és részletes információkat. Hasonló arányban találunk olyan pályázati adatlapokat, ahol van a képzésre vonatkozóan részletes információ, de nem egyértelmő, olykor zavaros. Valamivel kevesebb, mint negyede a pályázati anyagoknak kifejezetten hiányos, rossz minıségő leírást ad a képzési tervekrıl, és van 6 db olyan adatlap, amelyben egyáltalán semmilyen konkrét információt (pl. óraszám, modulok) nem találtunk a képzésre vonatkozóan annak projekttevékenységként való tényszerő rögzítésén kívül. A három pályázati csoport közül a 2004-es kiírás nyertesei emelhetıek ki: 43,9%-uk adatlapjában van ugyan részletes információ a képzésrıl, de nem kellı átláthatósággal, és több (28,6%) a kifejezett rossz minıségő, hiányos anyagok aránya is. A képzés megvalósításának helyszínét illetıen elmondható, hogy a projekttervek szerint a képzések 60,4%-a egy településen zajlott le, 22,5%-a több településen, de minden településen ugyanaz a képzés, további 12,9%-a esetén a képzés bizonyos részei különbözı településeken zajlottak, de ugyanazon képzés keretében. Az abszorpciós projektek némileg különböznek (szig: 0,041) a már megvalósított projektektıl: mindkét csoport esetében 60% felett marad az egy településen bonyolított képzések aránya, de az abszorpciósok körében 26,5% volt a kihelyezett képzés, amikor a különbözı településeken ugyanazon képzés zajlott, és csak 4,4% azoknak az aránya, akik egy képzésen belül több településre is elvitték hallgatóikat. A csoportbontásra vonatkozóan 30 projekt esetében (11,1%) nincs információ az adatlap alapján. 26,4%-uk esetében egy csoport volt, 45,7%-uk csoportbontásban dolgozott, de a csoportok párhuzamosan jártak a képzésre, és 16,8%-uk a több csoportot alkotott, de csak az egyik lezárása után kezdıdött a másik csoport számára a képzés. Azokban a projektekben, ahol több csoportban zajlott a képzés, nem minden esetben világos, hogy ugyanazt oktatták-e a különbözı csoportokban, de a jelentıs információhiány mellett a többcsoportos képzések megközelítıleg felében rögzíthetı, hogy ugyanaz volt a képzés tananyaga. A csoportbontás kérdésében a három projektegység között találunk érdemi eltérést (szig: 0,04), amely elsısorban ismét a 2004-es pályázatok másik két csoporttól való eltérését mutatja. A projektek 36,%-ában egycsoportos a képzés (másik két csoportban ez 26,5% és 26,2%), és csak az esetek 36%-ában volt többcsoportos, párhuzamos képzési rendszer (2006 – 62,7%, abszorpciós – 54,1%), 27,9% pedig a több csoportot egymás után szervezte meg (2006 – 10,8%, abszorpciós – 19,7%). A képzés idıbeosztására vonatkozóan a pályázati adatlapok többségében (171 db, 61,1%) egyáltalán nem található információ. Ami a fennmaradó részbıl kiderül: a pályázók 21,4%ának (60 db) tervei szerint a képzések rendszeres idıközönként (elsısorban hetente) lesznek megtartva, 13,6%-uk kizárólag tömbösített blokkokat akart tartani, és 3,9%-uk esetében a dokumentum alapján mindkét képzési beosztás megjelenik legalább egy-egy modul eseté-
21
ben. A rendszeres idıközönként tartott képzések kapcsán kevés (31 db) pályázat tér ki arra, hogy ezek a rendszeres képzések munkaidıben, munkaidın kívül (hétköznapon vagy hétvégén) fognak-e zajlani, így a meglévı adatok nem segítenek érdemi adatok kinyerésében. A képzés idıbeosztására vonatkozóan a három pályázati csoport között nincs szignifikáns eltérés. A projekt során megvalósított képzés hosszát kétféle szempontból elemezhetjük. Egyrészt fontos érték a képzés során megtartott összes képzés összesített óraszáma, más szempontból azonban ugyancsak lényeges az egy fı számára tartott képzési óraszám. Az összes, projektben megtartott képzési óraszám összegzését 106 projekt esetében nem lehetett megtenni, amelybıl 13 projekt esetében volt ugyan óraszám a képzés kapcsán, de valamilyen egyéb hiányzó információ miatt (csoportok száma, hiányzó modul-óraszámok) nem lehetett az összegzést megtenni, 91 esetben azonban egyáltalán nem derül ki ez az adat. Az értékelhetı adattal rendelkezı 174 db projekt esetében átlagosan 385 óra az öszszes megtartott képzés óraszáma, amely érték 14 és 3 000 óra között változik. Az átlag azonban ismét csalóka: a projektek 15%-ában 101-200 óra, 13,2%-ában 201-300 óra között változik az összóraszám, és további 23,9% marad 301 és 700 óra között. Az egyes pályázati csoportok közötti különbség (szig: 0,046) leginkább az adathiány kapcsán jelentkezik: a 2004-es kiírás nyertesei között ez 47,5%, míg a 2006-osokban csak 26,4%, az abszorpciósokban 21,7%. (Átlagos összes óraszámok az egyes csoportokban: 2004 - 461, 2006 - 353, abszorpciós - 365) A képzések során egy fı által hallgatott óraszám meghatározhatósága tekintetében meg kell jegyeznünk, hogy 125 db projekt (44,6%) kapcsán még becsülni sem lehet ezt az értéket, 7,5%-ában pedig csak közelítı becsléseket tehetünk. Ennek oka a legtöbb esetben (28,9%) az egyes modulok óraszám-megjelölésének hiánya, 30 db pályázatnál pedig a modulok választhatósága az oka. A 2004-es projektek itt is erıteljesen különböznek (szig: 0,000) a másik két csoporttól: 69,7%-ukban egyáltalán nem lehet megbecsülni az óraszámot (2006 – 30%, abszorpciós – 33,3%), és csak 26,3%-ában lehet egyértelmően meghatározni azt (2006 – 60%, abszorpciós – 58%). Az egy képzésben résztvevı által hallgatott óraszámot 151 esetben lehet az adatok alapján meghatározni: az átlagos érték 172 óra. Csoportokat alkotva látható, hogy 33 db projektnél 51-100 óra egy hallgató számára a képzés, 31 esetben 101-150 óra között alakul, 32 esetben 151-200 óra között. 200 óra feletti képzési óraterhelést a projektek kevesebb mint 10%-a jelent a képzésben résztvevıknek, azonban három projekt is van, amely az 500 órát is meghaladja. (A képzési összóraszámnál talált 2004-es nyertes pályázatokra jellemzı tendenciák ebben az esetben is érvényesülnek. Átlagos óraszámok csoportonként: 2004 – 161, 2006 – 179, abszorpciós – 166.) A képzések akkreditációjával kapcsolatban nem derül ki információ a projektek 62,1%-ában (174 db). 15 projekt esetében az egész képzés akkreditált, 19 képzésnek egy eleme, 23 képzésnek több eleme akkreditált, 23 pályázó tervezi az akkreditációt a lebonyolítás alatt ,és további 26 egyértelmően kijelenti, hogy nem akkreditált a képzés egyetlen eleme sem, és annak tervezése sem kerül szóba. Összesen tehát a projektek 20,4%-ában (57 db) van legalább egy akkreditált elem. Az akkreditációval kapcsolatban erıs szignifikáns eltérés figyelhetı meg az abszorpciós és a már megvalósított projektek között, de az eltérés leginkább az egyértelmő nem és az információhiányos projektek arányában látható. Az abszorpciós pro-
22
jektben zajló képzések pusztán 14,3%-ában van legalább egy akkreditált elem, míg a már megvalósított képzések között ez 22,4%. A képzések rendszerint több modulból épülnek fel, mielıtt a modulok számára és fajtáira kitérünk, megvizsgáljuk, hogy a képzésben résztvevıknek milyen kötelezettségei vannak a modulok teljesítésével kapcsolatban (219 projektek esetében (78,2%) áll rendelkezésre ilyen információ). A képzések 57,5%-ában (161 db) minden résztvevı számára az összes modul kötelezıen teljesítendı volt. 30 db képzés esetén (10,7%) éppen ellenkezıleg: minden modul választás kérdése volt a résztvevık szándéka szerint. E mellett elıfordul, hogy a modulok egy része kötelezı, más része valamilyen meghatározott szempont szerint kötelezıen választható (13 db, 4,6%), illetve 15 db (5,4%) esetében a kötelezı modulok mellett teljesen szabadon választható vagy elhagyható volt néhány modul. A képzési modulok száma 33 projektben (11,8%) nem derül ki, a többi 247 db (88,2%) esetében 1 és 18 db között változik, átlagos értéke 6 db. Jellemzı azonban, hogy egy képzésen belül a modulok száma 2 és 7 db között mozog, e kategóriába tartozik a projektek 64,6%-a (181 db). 10-nél több modul a projektek kevesebb, mint 10%-ában található, és egyetlen modulos képzés is csak 7 db van. (A képzési modulok választhatóságának kérdésében és a modulok számára vonatkozó adatokban a pályázati csoportok között érdemi különbség nincs.) A különbözı képzési modulok elıfordulási arányát a 6. ábra mutatja be: a leggyakrabban, a pályázatok 78,9%-ában megjelenı képzési modul a munkaerı-piaci ismeretek, ám mivel a képzés alapvetıen arra irányult, hogy a szociális szakemberek hatékonyabban tudják kezelni klienseik munkaerı-piaci problémáit, így ez a magas arány túlzottnak tekinthetı. A projektek legalább harmadában megjelenik a képzési modulok között a számítástechnika, amely majdnem a projektek felében (48,6%) szerepel, a konfliktuskezelı tréning (40%), az esetmegbeszélés (39,6%), az EU-s ismeretek (38,9%) és a kommunikációs tréning (36,8%). A leggyakoribb képzési modulok esetén a pályázati csoportok közötti eltéréseket a 3. táblázat mutatja be.
23
6. ábra Képzési modulok elıfordulási aránya (%)
munkaerı-piaci ismeretek
78,9
EU-s ismeretek
38,9
mentálhigiéné
24,6
konfliktuskezelı tréning
40,0
mediációs képzés
21,8
esetmegbeszélés
39,6
számítástechnika
48,6
szociális munka
26,8
motivációs tréning
8,9
készségfejlesztés
23,2
romológia
12,5
jogi ismeretek
21,4
elıítélet kezelı tréning
11,1
pályázatírás
15,7
mentor képzés
5,7
kiégés elleni tréning
25,7
csapatépítı tréning
16,8
személyiségfejlesztı tréning
23,2 36,8
kommunikációs tréning 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
3. táblázat A leggyakoribb képzési modulok megjelenése pályázati csoportok szerint (%)
2004
2006
abszorpciós
munkaerı-piaci ismeretek*
56,6
92,8
88,6
számítástechnika
40,4
52,3
54,3
konfliktuskezelı tréning
35,4
41,4
44,3
esetmegbeszélés
38,4
45
32,9
európai uniós ismeretek*
25,3
45,9
47,1
kommunikációs tréning
42,3
36,9
30
* szignifikáns különbség van az egyes csoportok között (szig < 0,05)
24
A kiemelhetı modulok óraszáma rendkívül széles skálán mozog. A munkaerı-piaci ismeretek átlagos óraszáma 41,3 óra (szélsı értékek: 4 és 180 óra), viszont jeleznünk kell, hogy a modulok 84,8%-a legfeljebb 60 órás. A számítástechnika modul óraszáma 4 és 300 óra között változik, átlagosan 66,2 óra. A konfliktuskezelı tréningre 4 és 912 (!) óra között szánnak a projektek, átlagosan 54,2 órát, de az esetek 75,7%-ában maximum 30 óra ez az idıtartam. Az esetmegbeszélés 3 és 192 óra között mozog, átlaga 41,2 óra, ebben a modulban 64,9%nál beszélhetünk 30 vagy alacsonyabb óraszámról. Az európai uniós ismeretek modul 4 és 150 óra között jelenik meg, átlaga 30,7 óra, de 97,9% esetében maximum 60 órás ez a képzési rész. A kommunikációs tréning 8 és 80 óra közötti, átlagosan 26,9 órával jelenik meg, az esetek 91,2%-ában maximum 40 órás.
IV.7 A projektek kimenete A pályázók külön lehetıséget kaptak arra, hogy bemutassák a projektjük lebonyolítása esetén elképzeléseik szerint megvalósuló eredményeket és bekövetkezı hatásokat; a pályázóknak azonban több mint fele (53,9%) konkrétumok nélkül, általános, sablonos megállapításokat ír errıl a témáról, és csak 45,7%-a foglalkozik érdemi módon ezzel a kérdéssel. (A különbözı pályázati csoportok között e tekintetben érdemi eltérés nincs.) Az adatlapok áttekintése után néhány tipikus eredményt, illetve hatást kiemelve mutatjuk be a pályázók terveit: •
A közvetlen célcsoport foglalkoztatottsági, munkaerı-piaci esélyének növekedésére számít 220 db (78,6%) pályázó.
•
Modellértékő elem, elsısorban módszertani anyag kifejlesztése 124 pályázati adatlap esetében (44,3%) kerül említésre, amelybıl 59 esetében (21,1%) csak pár szavas megjegyzéssel találkozunk bıvebb kifejtés nélkül, 65 db-ban (23,2%) pedig érdemi leírás is található.
•
A várt hatásokat illetıen a tudatosabb, szakszerőbb, hatékonyabb munkavégzést nevezték meg a legtöbben, szám szerint 240 db (85,7%) szervezet. Ám míg az abszorpciós projektek majdnem mindegyike (97,1%) említi ezt, addig a már megvalósított projektek adatlapjainak 81,9%-ában fordul elı.
•
Az szakemberek kiégésével kapcsolatos lehetséges hatás (annak kezelése) is megjelenik az adatlapokban: 48 db szervezet (17,1%) sorolja ezt fel a projektje lebonyolításának következményeként.
A pályázati adatlapban ki kellett térni a projektlebonyolítás lehetséges akadályaira, kockázati tényezıire. •
A képzésben résztvevık lemorzsolódásától tartanak a legtöbben, pontosan 148 pályázati adatlapban tüntették fel, mint kockázati tényezıt, ez több mint a szervezetek felét jelenti (52,9%). A 2006. évben nyertesek közül azonosították legtöbben ezt a lehetséges akadályozó tényezıt, pontosan 64%-uk, míg a 2004. évben nyertesek közül 43,4%, az abszorpciós pályázati anyagoknál pedig 48,6% az arány.
25
•
Pénzügyi problémával 115 szervezet (41,1%) számol. Az abszorpciós nyertesek közül tartanak a legtöbben financiális nehézségektıl (51,4%), a 2006-osok közül 47,7%, a 2004-es közül pedig a legkevesebben (26,3%).
•
Az esetleges akadályozó tényezık közül a kevés számú jelentkezı kockázata 112 pályázati adatlapnál (40%) lelhetı fel. Kiderül az is, hogy az abszorpciós pályázatok több mint felénél (52,9%) tüntetik fel ezt a típusú hátráltató tényezıt, viszont a 2004es és a 2006-os nyerteseknél mindkét esetben 40% alatt van ez az arány. (Amíg az utóbbinál 39,4%, addig elıbbinél 32,4% az imént említett mutató.)
•
A munkahely nem kellı támogatásáról 65 szervezet (23,2%) számol be, mint lehetséges akadály, míg a konzorciumi partnerek megbízhatatlanságától csupán a pályázók negyede tart (67 db, 23,9%).
A projektjükkel kapcsolatos nyilvánosság kapcsán 127 db (45,4%) pályázó nyilatkozott úgy, hogy mind a szakmai, mind az általános nyilvánosság biztosított, 39 db (13,9%) esetében csak a szakmai, 19 darabnál (6,8%) pedig csak az általános nyilvánosság biztosított, illetve a szervezetek harmadánál (33,6%) nem derül ki erre vonatkozóan érdemi információ. A pályázati csoportok között hatalmas a különbség ebben a kérdésben: amíg a 2004-ben nyertes pályázatok 72,7%-nál biztosított a szakmai és az általános nyilvánosság is, addig a 2006ban nyert szervezeteknél 26,4%, az abszorpciós pályázóknál 37,1% az arány.
26
Összefoglalás A HEFOP 2.2.1 nyertes pályázatai közül 280 db-ot megvizsgálva bemutattuk a projektek – pályázati adatlapban rögzített – terveit a program lebonyolításával kapcsolatban. A dokumentumelemzés kapcsán feltárt tendenciák, sajátosságok a kutatás zárótanulmányának elkészítése során összevetésre kerültek a tényleges megvalósítás legfontosabb tapasztalataival, ezáltal jó néhány lényeges kérdésben értékelhetıvé válik a pályázók szándékainak megvalósulása. A dokumentumelemzés feladata volt a különbözı pályázati csoportok projektjeinek összehasonlítása, amely során annak ellenére, hogy az elsıdleges cél a már lebonyolított (2004-es és 2006-os kiíráson nyertes) és a megvalósítás fázisában lévı abszorpciós projektek összevetése volt, gyakran a 2004-es pályázati csoportok különbségeire hívta fel a figyelmet. Az összefoglalás e két pályázati csoport legfontosabb sajátosságait hivatott bemutatni.
A 2004-es kiíráson nyertes projektek másik két csoporttól való eltérése elsısorban a majd minden szempontból nagyobb projektméret kapcsán tőnik fel. A 2004-es csoport projektjei jóval nagyobb idıtartamúak, magasabb a projektek tervezett összköltségvetése, gyakrabban fordul elı tágabb konzorciumi kör, mint a másik két pályázati csoportban. Magasabb a képzésben résztvevık és a képzést elvégzettek tervezett száma, mégpedig olyannyira, hogy a projektek e két indikátorra vetített fajlagos költsége a 2004-es projektcsoport esetében a legalacsonyabb. Míg a referenciaprojektek kapcsán nincs kiemelkedı sajátossága a 2004-es csoport pályázatainak, addig a kapcsolódó projektek esetében fontos felhívni a figyelmet arra, hogy majdnem a fele (42,5%) kapcsolódik HEFOP 4.2 intézkedésre beadott pályázati programhoz, míg a másik két csoport esetében ez az arány jóval alacsonyabb (10,8% és 4,3%). A projektötlet megszületésének és a pályázat beadásának indoklásában a 2004-es kiírás nyertesei kevésbé „aktívak”, mint a másik két csoportban, ahogyan a közvetett célcsoport említése és bemutatása esetén is, ám a nyilvánosság biztosítására ık sokkal inkább odafigyeltek a többi pályázóhoz képest. A képzéssel, mint legfontosabb projekttevékenységgel összefüggésben is megjelenik néhány kiemelhetı sajátossága e csoportnak. A csoportbontás szempontjából heterogénebb, mint a másik két csoport, megközelítıleg egyharmados arányban jelennek meg az egy csoporttal, a több párhuzamos és a több egymást követı csoporttal tartott képzések. A képzési összóraszám is a nagyobb projektmérethez alakul és átlagértéke e csoportban a legnagyobb, de mivel a képzésben résztvevık száma arányaiban még nagyobb vállalásokat fed, ezért a rájuk jutó átlagos óraszám mégis e csoportban a legalacsonyabb. A képzés során megvalósított modulok között szembetőnik, hogy munkaerı-piaci képzés csak a projektek valamivel több, mint felében van tervezve, ahogyan az európai uniós képzés is ritkábban jelenik meg, mint a másik két csoportban.
27
Az abszorpciós pályázati csoport projektjei a projektméret jó pár mutatója szerint kisebbek a másik két csoport projektjeinél, hiszen ezek lebonyolításának idıtartama a legrövidebb, az összköltségvetés egy projektre jutó átlaga itt a legkisebb, és domináns a kizárólag egy megvalósítási helyszínt érintı tevékenység. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy mivel a képzésben résztvevık száma nem alacsonyabb a költségvetéssel arányosan, így a fajlagos költség magasabb, mint várható lett volna. Kiemelhetı sajátosságot találunk az abszorpciós pályáztok kapcsán a konzorciumi partnerekre bízott tevékenységeket illetıen, azok inkább operatív jellegő feladatok, szakmai munka a másik két csoport projektjeinél jóval kevesebb esetben kerül partneri hatáskörbe. A fıpályázó szervezetek tapasztalatai ebben a csoportban bizonyos szempontból elmaradnak a másik két csoport megvalósítóihoz képest, képzési programokban szerzett tapasztalata jóval alacsonyabb arányban jelenik meg. Jelen projekthez köthetı kapcsolódási pontot is kevesebben tudnak felmutatni, ezen belül is rendkívül kevés a HEFOP 4.2 vagy a HEFOP 2.3 kiírásaira beadott pályázat, bár valamivel többen említik meg a regionális fejlesztési stratégiákat. A képzésben résztvevık köre esetében jóval nagyobb heterogenitást vállal fel az abszorpciós projektek köre, mint a 2004-és 2006-os kiírás nyertesei, képzettjei gyakrabban érkeznek különbözı klienskörrel foglalkozó többféle intézménybıl, vagy több, de egyféle célcsoporttal foglalkozó intézménybıl. A képzés moduljában, óraszámában és egyéb szakmai programot érintı sajátosságokban az abszorpciós projektek nem rendelkeznek kiemelhetı sajátosságokkal, így összefoglalóan elmondható, hogy leginkább az abszorpciós projektek kiválasztásának és a projektek indításának sajátos körülményeibıl eredeztethetı különbségek érezhetıek csak a csoport projektjein, más lényegi eltérések nem – ezek sokkal inkább a 2004-es kiírás nyerteseit különítik el a többi projekttıl.
28
