HEFOP 1.3.1 05 VÉDŐHÁLÓ projekt
Baranya megyei vállalkozónők kapcsolati hálózatainak személyessége Kutatási részjelentés
Készítette: Dr. Jakab Julianna
Pécs, 2008.
1. A kutatás célja Baranya megyében a rendszerváltást követően az ország más részeihez hasonló folyamatok zajlottak le a nők munkaerő-piaci helyzetében, melynek során pozíciójuk romlott. Ezt a folyamatot tovább súlyosbítja, hogy a megye, sőt a Dél-Dunántúl gazdasága leszakadóban van az országos átlagtól. Kedvező folyamatoknak, kilábalásnak nincs jele. A munkanélküliség tavaly ugyan stagnált, de a nők esetében romlott a helyzet. Elhelyezkedési esélyeik rosszabbak a férfiakénál. A tartós munkanélküliség, az inaktívak aránya magasabb az országos átlagnál, ráadásul a nőket mindez jobban sújtja. A női vállalkozásoknak is ebben a kedvezőtlen közegben kell teljesíteniük. A dél-dunántúli régióban a nők által irányított és/vagy tulajdonolt vállalkozások – az országos átlaghoz hasonlóan – gyengébbek, méretükben kisebbek, mint a döntő részben férfiak által tulajdonolt és vezetett vállalkozások (Szerb, 2007). Arányuk a férfiakénak fele az összes vállalkozáson belül. Növekedésük, fejlődésük is visszafogottabb. A női vállalkozók menedzseri képességei sem megfelelőek valószínűleg minden esetben a nagyobb méretű szervezetek irányításához. A női vállalkozókkal, sőt egyáltalán a nőkkel, esélyegyenlőségük növelésével még a civil szervezetek közül is kevesen foglalkoznak. A hivatalos statisztikai és egyéb nyilvántartásokból korlátozottan – nem, vagy nem eléggé részletezetten - érhetőek el adatok, információk a vállalkozni szándékozó, vállalkozó nőkre, igényeikre vonatkozóan. A munkaügyi és kamarai hivatalok nincsenek felkészülve a női vállalkozások speciális problémáinak, szükségleteinek kezelésére.
Az Európai Unió által támogatott, és a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt HEFOP 1.3.1. 05 számú, VÉDŐHÁLÓ elnevezésű projekt keretében, amely a baranyai női vállalkozók kapcsolatépítését segítő program, alapvető célként tűztük ki, hogy modern – hiánypótló – eszközökkel támogassuk a nők által tulajdonolt és irányított vállalkozások életlehetőségeinek, piaci helyzetének javulását. Ezt az általános célt a hasonló, többségében zárt képzéseket megvalósító projektek sorában egyedi módon megvalósítva, speciális eszközökkel igyekszünk elérni. Egyrészt a résztvevők kapcsolati hálózatának kiterjesztésén, másrészt a vállalkozás fejlesztéséhez szükséges önbizalom és kockázatvállalási készség megerősítésén keresztül.
Annak érdekében, hogy a kapcsolati hálózatok változását, valamint a programba bevont vállalkozások életlehetőségeit követni tudjuk, a projekt szerves részeként két kutatást indítunk. Az egyik a vállalkozások növekedésének lehetőségeihez mikroökonómiai és vállalat-gazdaságtani szempontból közelít, a másik a vállalkozók kapcsolati hálózatának feltérképezésével és a bennük a projekt hatására bekövetkező változások nyomonkövetésével foglalkozik.
A két kutatás két önálló tudományterület, a közgazdaságtudomány illetve a szociálpszichológia elméleti keretében és sajátos eszköztárának segítségével igyekszik megismerni a projekt által érintett populációt. Jelen tanulmányban azokat az eredményeket mutatjuk be, amelyeket a kapcsolati hálózatok előzetes mérése során kaptunk. A kapcsolati hálózat méretének és minőségi jellemzőinek alakulását a projekt végeztével is feltérképezzük, hogy láthatóvá váljon, milyen hatással voltak a klubülések a résztvevőkre.
2. Elméleti keretek Kutatásunkat tehát a fentiek értelmében az emberi oldal szemszögéből végeztük. Azt vizsgálva, vajon hogyan látják maguk a vállalkozók saját kapcsolati hálózatuk és vállalkozásuk eredményei közti összefüggéseket. Ez a szubjektív megközelítés annyiban is megalapozott, amennyiben ma már az akadémikus tudomány számára is elfogadott tény, hogy a kognitív struktúrák, az objektív világ belső reprezentációi a megértésen túl belső hajtóerőként alakítani képesek a személy viselkedését. Esetünkben kijelentjük, hogy alapfeltevésünk: egy vállalkozás jelenlegi helyzetére és jövőbeli sorsára befolyással van a tulajdonos és a menedzsment tagjainak az önmagukhoz és a környezethez való viszonyulása.
Szocális reprezentációelmélet A vállalkozónők önmagukról és kapcsolataikról kialakított képe vizsgálatának elméleti keretét a szociálpszichológia egyik, a hatvanas évektől terjedőben lévő irányzata, a szociális
reprezentációelmélet
képezi.
Kérdésfeltevése
a
társadalomtudomány
úgynevezett interpretatív paradigmájához közelít, bár alapvetően a funkcionális irányzat szülötte. (László, 1998). Az objektív, külső valóságot létezőnek tekinti. Emellett a párhuzamosan létező társas tudások világát vallja, amelyek konstruáltak, és egymással összefüggésben állnak. Megközelítése szoros kapcsolatban áll a szervezetelméletek kognitív,
kommunikációelméleti,
a
szimbolikus
interakcionizmus,
a
társas
szabályrendszerek és a narratív vonulatával. (Kieser, 1995) A jellegzetesen európai ihletettségű megközelítés szerint a világ észlelése, minden percepciónk válasz egy fizikai vagy kvázi fizikai ingerre, ami abból a környezetből ér bennünket, amelyben élünk. (Moscovici, 1968., 2002.) Ezeket az ingerforrásokat el tudjuk különíteni vágyainktól és szükségleteinktől. Percepciós folyamatainkban lehetnek torzulások, kognitív eltérések, de ezzel együtt egy létező külvilágot feltételezhetünk.
A szociális reprezentációk olyan konstruktumok, amelyek a világ eseményeit és dolgait kategóriákba helyezik el. Ezeknek létezik egy rendszere, amely a világ egy modelljét írja le, és amelyet a minket körülvevő csoport tagjaival közösen osztunk. Egy másik fontos jellemzője
Moscovici
szerint
a
reprezentációknak,
hogy
preskriptívek,
azaz
ellenállhatatlan erővel írnak elő számunkra dolgokat. A nem tudatos kényszer fogalma
kapcsolódhat ide, a struktúra és a tradíció kombinációja, amely meghatározza, mit ajánlatos gondolnunk.
A reprezentációk a humán interakciókban jönnek létre, két ember vagy két csoport között, amikor információt adnak és kapnak egymástól. Az interakcióban jelentésadás zajlik, a résztvevők számára ezeknek a dolgoknak nincs más jelentése, mint amit közösen adnak neki. A kommunikációban áramló információk jelentése elfogadást nyerhet, elutasíthatják, egyesíthetik, ilyen módon létrejöhetnek újabb reprezentációk, és a régiek kihalhatnak. Ez a társadalmi valóság attól különös, hogy a csoportban mindenki által osztott, más csoportokétól eltérő tartalmú, és hagyományok tartják fenn. A fizikai és a szociális világ alapvető formái e reprezentációkban rögzülnek, és az egyének a csoportba bekerülve ezekkel, mint a szocializáció tartalmával lépnek kapcsolatba.
Moscovici szerint e reprezentációknak a legalapvetőbb funkciója, hogy az ismeretlent ismerőssé tegye, a külsőt belsővé alakítsa, megszüntetve ezáltal a szorongást. A szociális reprezentációk birtoklása a csoporthoz való tartozás és az identitás élményén keresztül adja az ismerősség benyomását.
Jellegzetesen interszubjektív jelenség, az egyének által alakítható és befolyásolható, eltérően Durkheim (1980) kollektív reprezentációitól, amelyek a külvilágban objektíve létező társadalmi konstruktumok. Egy másik lehetséges differentia specificaja a szociális reprezentációknak, hogy nem kizárólag az egyénekhez kötődnek. Minden létező reprezentáció közös, a csoport tagjai által osztott tudás. A kollektív tudatosságot őrzik, megmagyarázzák az eseményeket és jelenségeket, hogy elfogadhatóvá váljanak.
A szociális reprezentációk megszületésében kiemelkedő fontosságú az a folyamatlépcső, amikor megnevezzük a dolgokat. Ezzel a már meglévő kategóriák és képzetek kontextusába illesztjük őket, ismerőssé tesszük, és megadjuk helyét más dolgok és események reprezentációinak rendszerében. Ez az osztályozás eseménye, amikor vagy generalizáció történik, azaz a prototípussal való összevetés alapján vonásokkal ruházzuk fel az eseményeket, dolgokat. A másik folyamat a partikularizáció, amikor a különbségeket megkeresve és definiálva növeljük a távolságot a reprezentálandó dolog/esemény és a prototípus között. Mindez együtt a lehorgonyzás eseménye,
amelynek eredményeképpen nemcsak egy osztályozás és megnevezés történik, hanem mindez oda vezet, hogy általa értelmezhetővé válik a személyiség, a viselkedés hátterében álló motivációk és a véleményformálás folyamata.
A tárgyiasítás az a lépés, amikor az ismeretlen, absztrakt fogalmakat ismerős, konkrét tapasztalatokká alakítja az egyén. Ez úgy történik, hogy a fogalomhoz valamilyen homályos képzet vagy egy tárgy ikonikus szimbóluma társul, és a fogalom átalakul képpé.(például: piacgazdaság = emberek a vásárban). Majd ezt követően a képekké, szimbólumokká átfordított fogalmak egy figuratív magba integrálódnak, vagyis a képeknek olyan komplexusába, ami a gondolatok valamely kontextusát szimbolizálja. Ezáltal könnyebb róla beszélni, jelentését könnyebb megértetni másokkal.
A szociális reprezentációk további fontos jellemzője, hogy leképezik annak a csoportnak történeti, kulturális és makroszociális rendszerét, amelyben a jelenségek előfordulnak. Kollektív jelenség, ami nap mint nap újrakonstruálódik a tevékenységekben és feladatokban, a kommunikáció során a személyek között.
Folyamatos diskurzusban definiálódik tehát a szubjektum és a tárgy viszonya. Ez a közös formálás a társas cselekvéseket is összehangolja a csoport szintjén. Miközben a kommunikációban zajlik a lehorgonyzás és a tárgyiasítás, a csoport új identitást dolgoz ki.
A csoportok nem elszigetelten élnek, de elkülönülten. A szociális reprezentációk alkalmasak arra, hogy a megértésnek és a dolgokról való tudásnak egy specifikus körét, a „helyi világ”-ot hordozzák, ami a cselekvés számára egy sajátos alapot teremt. (Wagner et al., 1988).
Minden olyan esemény, ami érinti a csoport életét, feldolgozásra szorul. Meg kell küzdeni vele mind materiális, mind szimbolikus értelemben. A szociális reprezentáció képes ezt a megküzdési folyamatot megérteni mélységében, időbeli kiterjedésében és tartalmában is.
A fentiekben vázlatosan ismertetett szociális reprezentáció elméleti megközelítés a társas tudást kettős jellegűnek ismeri: egyrészt a szociális reprezentáció struktúra, amelynek belső szerkezete, logikája, más tudásokkal való viszonyában harmonikus rendszere létezik, másrészt folyamat, ami a csoport tagjai között zajló kommunikációban alakul.
Moscovici definíciója szerint a szociális reprezentáció értékek, elképzelések és tevékenységek rendszere annak érdekében, hogy a szubjektum, az individuum képes legyen megküzdeni és tájékozódni mind a materiális, mind a szociális térben, hogy képes legyen kommunikálni, azon keresztül, hogy nevet ad a szociális változásoknak, kódolja őket, csoportosítja, és egyértelműen osztályozza a világának különböző aspektusait, akár egyéni, akár csoportos történéseit.
Szociometria és szerepek A morenoi szociometria és a szerepelmélet (Moreno, 1969) jelentősége abban áll számunkra, hogy operacionálisan megragadhatóvá teszi a vállalkozói tevékenység, mint közösségi cselekvésben résztvevők fejében a helyzetről
kialakult
tudást, és
megismerhetővé benne az önmaguk és a másik számára kijelölt helyet. A szerepekre vonatkozó elvárások formájában sűrítve közölhetővé válik, hogy a vizsgálatban résztvevők hogyan gondolkodnak a munkában létező szociális atomjukról. Ezek egymáshoz való viszonya alakítja mindig a konkrét találkozások történéseit, az egyes emberek viselkedését. A szociometria egyszerre képes kezelni a személyes és társas szintet, összekötve ezzel a pszichológiai és a szociológiai megközelítést. Használatával számszerűsíthetővé válnak a kapcsolati dimenziók.
Hálózatelmélet Ezeknek a mennyiségi jellemzőknek a feltárásához Barabási-Albert Lászlónak a XXI. század elején megjelent hálózatelmélet ismereteit (Barabási, 2003) és az ennek gyakorlati mérésére használatos kapcsolatháló elemzési eszközeit is alkalmazhatjuk. Kapcsolata a szociometriával a forrás és a továbbfejlesztés mentén alakult, minden hálóelemző mű hivatkozik a Moreno-i gyökerekre. A tudományos közéletben való megjelenését követően nagy sebességgel vált a szociológusok, településfejlesztők, pszichológusok, biológusok, fizikusok és más tudományterületeken dolgozók körében méltán elismert és
valószínűleg paradigmatikus értékű gondolati rendszerévé. Vizsgálódásunk tárgyához azért is kiválóan alkalmas eszköz, mert fogalmi rendszere kifejezetten a kapcsolati rendszerek belső sajátosságainak kvantitatív és kvalitatív elemzésére alkalmas. A szereplők kapcsolatainak sűrűsége, intenzitása, a megkeresés iránya, az ebből kifejezhető státusz és befolyás, valamint a kapcsolódási felületek vizuálisan is megjeleníthető tere szervesen illeszkedik kutatási céljainkhoz és az elméleti keretként alkalmazott irányzatokhoz egyaránt.
A nem egységes, és egyetlen intézményes szervezeti keretek között nem létező embercsoport működésének feltárását, a női vállalkozók egymással és a vállalkozói szféra intézményrendszerével való kapcsolatának megértését a hálózatelmélet segíti. A Barabási Albert-László által először az ezredfordulón megfogalmazott ismeretanyag a matematika egyik határterületéhez tartozik. Erdős Pál és Rényi Alfréd már a XX. század elején megfogalmazták a gráfokban bejárható távolságok mérésének lehetőségét, illetve Milgram
50-es
évekbeli
szociálpszichológiai
kutatásinak
eredményeként
megfogalmazódott a „6 lépés távolság” paradigma. Ennek jelentése: a világ bármely két személye között teremthető ismeretségi kapcsolatok útján egy olyan gráf, – kapcsolati lánc –, amely legfeljebb 6 lépés segítségével összeköti e tetszőlegesen kiválasztott 2 személyt. A kapcsolatok és a hálózat csomópontjai matematikailag meghatározható szabályszerűségek mentén jönnek létre. Ezek értelmezése a hálózat fejlődésére további új felismerésekhez vezethet. Ez a megközelítés, amely azóta széles körben elterjedt a világon úgy szociológiai, mint kommunikációs, szervezetpszichológiai vagy éppen fiziológiai ihletésű vizsgálatok és kísérletek alapvető módszereként, ma a hálózatelmélet nevet viseli, és alkalmazhatóságának széles köre miatt joggal tett szert a paradigma erejű elméleti keret szerepére. Számunkra a kutatás során lehetővé teszi a női vállalkozók és környezetük közti kapcsolati hálózat alakulásának feltárását, objektív mérését, valamint sajátosságainak és a véletlennek látszó eseményeknek a megismerését, előrejelzését.
Gender studies A vállalkozókat gender szempontok alapján vizsgáló kutatások és vizsgálatok beszámolói Magyarországon a 90-es évtized közepe óta jelennek meg. A rendszerváltást megelőzően a magántulajdon tilalma miatt a téma kevéssé volt szalonképes, amellett, hogy a női vállalkozók száma elenyésző volt. Mára feldolgozhatóvá vált a téma külföldi
szakirodalma, és kialakultak azok a szakmai és kutató-műhelyek, amelyekben a nők, mint vállalkozók képezik a tudományos megismerés tárgyát. Frey Mária (1997), Gere Ilona (1996), Koncz Katalin (1995), Nagy Beáta (1997–2007), Tóth Olga (1995) időről időre viszonylagos rendszerességgel jelentkeznek a témában közleményekkel. Ezeknek az írásoknak közös vonulata a gender szemlélet. Emellett azonban elsősorban makrogazdasági, munkaerő-piaci, szociológiai megközelítésben tekintenek a vizsgált sokaságra,
valamint
gyakorlatiasabb
szempontokat
követő
életút-vizsgálatokat
tartalmaznak. Bár rendszerint utalás történik a közlésre került opusokban arra, hogy a gender szempontú vizsgálatokból kihagyhatatlan a szubjektív oldal, az elemzések ritkán vagy nem vállalkoznak ennek lélektani feltárására. Érthető, hiszen szakmai elkötelezettségük más terület elmélyült ismeretét teszi lehetővé.
A vizsgált témákat leggyakrabban a nőkre és a vállalkozásokra vonatkozó statisztikai adatok feldolgozásával és értelmezésével mutatják be. Ezeknek a statisztikai jelenségeknek az értelmezése sok fontos összefüggésre világít rá a társadalmi csoportok és rétegek szintjén. A tulajdonosi/vezetői döntések azonban, amelyek egy adott üzleti vállalkozás további sorsát meghatározzák, a társadalmi-gazdasági környezet mellett személyes
diszpozíciókon
is
múlnak.
Ezért
lehet
relevanciája
azoknak
a
kérdésfeltevéseknek, különösen a női vállalkozók viszonylag kis és nem túl régen létező sokaságára vonatkozóan, amelyek megmutatják azokat a személyes és környezeti, tehát az interszubjektív térben kommunikáció által keletkező tudásokat, viszonyulásokat és döntéseket, amelyek egy-egy cég eredményességét befolyásolhatják.
Az interszubjektivitás plauzibilisebben képes megragadni és leírni az üzleti szervezetekben dolgozó nők döntéseire ható tényezők összetettségét, és a szociális reprezentációelméleti megközelítés itt szorosan kapcsolódik a gender nézőpontú, a gazdasági szervezetek női szereplőire vonatkozó Fagenson-féle megközelítéssel (1990). Ezen elmélet szerint a nők társadalmi-gazdasági szerepvállalását, a vezető és/vagy hatalmi pozíciókba mind a külső, környezeti hatások, a szervezet kontextusa és a nagyobb társadalom intézményrendszere ugyanúgy befolyásolja, mint a nők magatartása. Fagenson megjeleníti a szociális reprezentációelmélet egyik fontos jellemzőjét is: mindez folyamatában, az interakciók során történik, ahol a szereplők kölcsönösen vesznek részt
ebben és aktivitásukkal vagy éppen passzivitásukkal egyformán befolyásolják a kialakuló helyzetet, generálnak változásokat.
Személyesség az üzleti kapcsolatokban – definíció és megközelítés A személyesség kutatásunkban a vállalkozónők kapcsolati hálózatának egyik alapvető minősége. Célszerű hát definiálnunk, és meghatároznunk szerepét az üzleti jellegű kapcsolatokban, különös tekintettel arra, hogy a nők számára releváns minőségként tételezzük.
Amikor munkánk erre a pontra jutott, meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a kifejezés nem szerepel a Magyar Értelmező Szótárban. További búvárkodások eredményeként információ- és irodalom-elméleti, valamint pszichológiai jelentések csokrát gyűjtöttük össze, amelyekből kiválasztottuk és sorba rendeztük a céljainkhoz szorosan kapcsolódó kategóriákat.
A személyesség, mint információ-elméleti kategória az „azonosíthatóság” fogalmához áll legközelebb (Dénes, 2001). Azaz ha valakiről elegendő számú információegységet tudunk összegyűjteni, akkor ezek alapján személyes jelenléte nélkül is beazonosíthatjuk őt, meg tudjuk különböztetni másoktól. Az információk egy bizonyos halmaza tehát lehetővé teszi, hogy valaki, aki korában a „mások” vagy a „nem-én” kategóriába tartozott, amely általános, személytelen, tömeg jellegű létező, átkerülhessen a „valaki” dobozba, és úgy jelenjen meg számunkra, mint akinek személyként tulajdonságai vannak, elkülönülve a tömeg masszájától. Dénes megállapítása továbblép a szorosan vett információelméleti keretből a szociálpszichológiai jelentések világába és így ír: „Az így kialakított kétoldalú 'függőség' (Te tudod, hogy én ki vagyok, én tudom, hogy Te ki vagy), kölcsönös ellenőrizhetőséget és ezáltal kölcsönös biztonságérzetet teremtett.”
Farkas alapján (2002) – aki úgy fogalmazott, hogy a „személyesség: magával azonosnak lenni” – azt látjuk, hogy a személyesség ebben a formájában az identitás szociálpszichológiai kategóriájával rokon. Csak akkor tudhatjuk valakiről, hogy önmagával azonos, ha személyesen ismerjük. Az ismeretségünk azt jelenti, ha találkoztunk vele, már nem csak egy számunkra sok más ember közül, nemcsak „valaki”, hanem egyedi, megismételhetetlen és az életének része lettünk, kapcsolatunk van vele.
Van közös történetünk, hogyha az identitás narratív felfogását alkalmazzuk. (László, 2005) Ezért lepődünk meg akkor, ha személyes ismeretséggel a hátunk mögött valaki nem köszön nekünk.
Mindeddig a személyességről a gender, a társadalmi nemek megközelítés dimenziójának figyelembevétele nélkül írtunk. A most következő definíció azonban közelebb visz ahhoz bennünket, hogy a személyesség és a nőiség kapcsolatba kerüljenek egymással. Ez a kapcsolat annál inkább fontos, hiszen a személyességre való igényt, mint a nők üzleti jellegű kapcsolatainak megkülönböztető jegyét azonosítjuk hipotézisünkben.
A klasszikus analitikus irodalomban korán, már a XIX. század végén megjelenik a személyesség fogalma. Ahogy Bókay (2002) ír erről:
„A pszichoanalízis nem egyszerűen egy tudományos iskola, pszichológiai vagy pszichiátriai irányzat, hanem Michel Foucault szavával egy új diszkurzív mód, egy olyan új beszédmód, amely addig fogalmakkal elmondhatatlan emberi létterületre terjesztette ki gondolkodási és cselekvési lehetőségeinket. Ez az új terület, szempont a személyesség, amely persze valamilyen értelemben mindig velünk volt, de a létet centrálisan meghatározó szerepe, az, hogy minden ebből a személyességből bomlik ki, csak a romantikában vált meghatározó élménnyé, hozott létre új filozófiákat, a modern líra jelenségét, nyitott meg óriási lehetőségeket, és okozott beláthatatlan, sokszor kezelhetetlen zavart. Pontosabban fogalmazva: a személyesség alatt egy önismereti, önteremtő személyességet kell érteni, egy olyan dinamikus centrumot, amely felülír minden korábbi meghatározó szubjektív hangsúlyt, a nemzeti közösséget éppúgy, mint a vallási transzcendenciát. A pszichoanalízis a modern filozófiához és költészethez képest abban új és más, hogy ennek az önismereti személyességnek nemcsak retorikai, poétikai kifejezését, nemcsak absztrakt, fogalmi rendszerét írja le, hanem a személyesség gyakorlatán, gyakorlásán keresztül operatív személyesség-elméletet teremt. Freud az egyén, a személyesség relativitás-elméletének a kidolgozója.”
Az idézet csak látszólag áll távol témánktól. Nem tudom elkerülni, hogy a különösebb pszichológiai kultúrával nem rendelkező, átlagos férfiak „női logikával” való találkozásának zűrzavarát, a látszólagos érthetetlenséget, a sajátos változékonyság
rejtelmességét és a vele járó szorongást ne hozzam összefüggésbe ezzel a Bókay által ismertetett hatással.
A romantika, a líra rokonságában álló, a személyességből kibomló teljes világ, amely beláthatatlan és kezelhetetlen zavart okozott a XX. század fordulójának bécsi és távolabbi polgári miliőjében, és amely felülírt nemzeti közösséget és vallási transzcendenciát nem más, mint a tudattalan vagy épp csak tudat-közeli belső világgal való találkozás, az emberi személyiség teljességének élménye. Olyan kapcsolódási mód az emberhez, amelybe a természettudományok racionális logikája mellé odakerül az érzelmek, az emlékek, a szubjektíven konstruálható világ minden „nőies” zűrzavara.
Tudva azt, hogy a természettudományok és ennek nyomán a technikai, gazdasági és társadalmi fejlődés a XIX–XX. században a racionalitás és a formális logika egyeduralmára alapozódott, könnyen elképzelhető, hogy az érzelmek belső logikáját követő pszichoanalízis, amely a belső, érzelmekkel, fantáziákkal működő lelki világgal való tudatosságra kényszerít, hogyan okozhatott szinte kezelhetetlen zűrzavart a „férfias”, de legalábbis férfiuralom mentén (Bourdieu, 1994) működő akkori világ számára. Az átlagos, vallásos hitben és nemzeti elkötelezettségben nevelkedett ember szubjektív belső világa, érzelmi struktúrája a helyes-helytelen kontinuum mentén jött létre akkoriban. A szocializáció az aktuális társadalmi értékrendnek megfelelő érzelmek megélésére és a nem elfogadottak elfojtására ösztönzött, s ez a folyamat mindkét nemet egyaránt érintette.
Van azonban egy időszak, a gyermekkor, amikor még nem alakulnak ki azok a képességek, amelyek lehetővé tennék az érzelmek tudatos befolyásolását. Éppen ezért a XVII. századtól legalább erre az időszakra elfogadottnak minősültek a „helytelen” érzelmek és cselekedetek is (Aries, 1987). A nők, akik ebben az időszakban intenzív kapcsolatban álltak/állnak a gyermekekkel, értik és ismerik a „helytelen” érzelmeknek ezt a zűrzavarát. Amikor Freud megteremtette a személyesség operatív megközelítését, valójában – bár még mind a mai napig nehezen, de – a racionális férfivilág számára elfogadhatóvá, közbeszéd tárgyává tette mindazt, ami bennünk emberekben tudatos kontrollunk nélkül zajlik. Ennek a kellemetlen hatásnak, az emberiség harmadik nárcisztikus traumájaként emlegetett szembesülésnek a lényege, hogy Kopernikusz és
Darvin után ismét el kell ismernünk, hogy nem tarthatjuk uralmunk alatt mindazt, amit szeretnénk. Nem vagyunk a világegyetem közepe, nem vagyunk különleges teremtményei a Földnek, csak egy vagyunk a sok másik létező közt. Még önmagunkat sem vagyunk képesek teljes kontroll alatt tartani.
Talán nem állunk messze a valóságtól, ha ugyanakkor azt is feltételezzük, hogy a pszichoanalízis ezen új megközelítése kevésbé okozhatott sokkot a nőknek, akiknek akkoriban mindennapos tapasztalata volt, hogy mások által meghatározott módon éljenek, a gyermekekkel egy sorban-rangban tartva. Nemcsak azért, mert a hatalomtól való megválás nem lehet traumatikus annak a számára, akinek nincs hatalma. Azért is, mert a hagyományos anya szerepben minden nő éveken keresztül a tudatos verbalitás, (másképpen fogalmazva: a ráció) segítsége nélkül és mégis hatékonyan képes kommunikálni egy fejlődőfélben lévő gyermekkel. Egy gyermekkel, akiről meg tudják mondani, mit érez, mit gondol olyankor, amikor az még ennek egyáltalán nincs tudatában. Intuitíve ráéreznek a szükségleteire, szándékaira. Kimondják helyette érzéseit, strukturálják számára a belső és külső világot. Ma már az akadémikus fejlődéslélektan alaptétele, hogy a korai anya-gyermek kapcsolat minősége, a ráhangolódás, az érzelmek és belső folyamatok megértése, megnevezése, tükrözése és elismerése alapvető fontosságú tevékenysége az anyák működésének (Winnicott, 2005). Egy jó anya nagyjából úgy működik, mint egy jó analitikus: megismeri, megérti, elfogadja és megfogalmazza mindazt, ami gyermekében tudattalanul zajlik, és segít, hogy mindezt a valósággal összehangolva képes legyen saját maga tudatosan is elviselni, és viselkedését céljainak megfelelően irányítani.
Azok a népszerű ismeretterjesztő kiadványok, amelyek a nők – kevés számú – kiemelkedően hasznosítható képességét sorolják fel, amelyeket az üzleti életben önmaguk javára fordíthatnak, sosem felejtik el megemlíteni, hogy a nők kommunikációs képességei jobbak. Általában kifinomultabbak a non-verbális jelek megértésében, empátiájuk segítségével hamarabb és pontosabban azonosítják a partner érzelmi állapotát, és agyuk aktivitása erőteljesebb a beszéd során. Mondhatjuk úgy is, hogy a nők tudatosabb és gazdagabb érzelmi jellegű jelenléttel, személyesebben vannak jelen üzleti kapcsolataikban is, és hogy ezen keresztül bizonyos előnyökre tehetnek szert férfitársaikkal szemben, amennyiben a versengés a kapcsolat célja. Ugyanez a sajátosság
azonban üzleti tárgyalásnál hátrány is lehet, hiszen éppen a másikra való ráhangolódás és az érzelmek tudatossága teszi nehézzé vagy akár lehetetlenné azt, hogy a partner érdekeit figyelmen kívül hagyva hozzuk meg döntéseinket. Ez a belső dinamika okozza, hogy a nők kevésbé versengők, kooperatívabbak tárgyalópartnerként.
Az üzleti kapcsolat során személyesség alatt tehát azt a sajátos kommunikációs módot értjük, amikor az emberek egyéb ügyeik mellett érzelmi kapcsolatban állnak egymással, ráhangolódva a másik teljes, egyedi és emberi személyiségére, igényeire, szándékaira, aktuális belső állapotára, és ezt verbálisan vagy non-verbálisan ki is fejezik. Amennyiben ez megtörténik, a nők komfortosabban kezdik érezni magukat, hiszen mindez számukra közel áll ahhoz a szerepben való létmódhoz, amelyet evolúciósan régóta van lehetőségük gyakorolni.
3.
A kutatás hipotézisei: 1.
A nők és a férfiak által tulajdonolt baranyai vállalkozások között a kapcsolati hálózatok tekintetében szignifikáns eltérés létezik
2.
A női vállalkozók kapcsolati hálózata kevésbé centralizálódik az üzleti jellegű kapcsolatok mentén, elsősorban inkább magán jellegű és családi hálózat
3.
A női vállalkozók kapcsolati hálózata az előző állítás mentén a személyesség egy mélyebb szintjén működik
4.
Az üzleti jellegű és személyes kapcsolatok támogatják a nők vállalkozó kedvét,
segítik,
hogy
a
mérsékelt
kockázati
zónában
kiterjesszék
tevékenységüket, és ezzel növeljék a térség gazdasági potenciálját 5.
A személyesség alapvető funkciója az, hogy a nők számára komfortos, elfogadó légkört, kontrollálható kölcsönös függőségen alapuló kapcsolatot és ezáltal biztonságot nyújtson.
Hipotéziseink közül jelen kutatásban az első négy állítást ellenőrizzük, az ötödik állítás verifikálására a zárótanulmányban teszünk majd kísérletet.
4. A kutatás módszerei Kutatásmódszertani szempontok Mint minden elemző és feltáró jellegű kutatásnak, munkánknak is többféle megközelítési módja kínálkozott. Választásainkat a célrendszer mellett természetesen a rendelkezésre álló kompetenciák és kutatási tapasztalatok irányították. Lehetőségeinket maximálisan kihasználni igyekezvén, az elméleti keretek rendszerbe foglalása mellett az eszközök olyan köréből merítettünk, ami kutatásmódszertani bázisunkat erősíti, és a tudományos közélet modern vonulatát képviseli. Az, hogy a gazdaságtudomány, a szociálpszichológia és a mindkettővel szoros kapcsolatban álló alaptudomány, a hálózatelmélet alkotja munkánk teoretikus bázisát, egy olyan metodikai kísérletre is csábított bennünket, ami a fenti megközelítéssel egy újfajta integráns módszer alkalmazását jelenti társadalmi jelenségek leírására.
Elsősorban kvantitatív vizsgálati módszer alkalmazására törekedtünk, hiszen a munkánk eredményeképpen létrejövő adatbázist elemzésre alkalmassá szerettük volna formálni. Mivel azonban nem természettudományos, hanem szociálpszichológiai kutatásra vállalkoztunk, mindazt, amit még nem ismertünk, annak „letapogatásához” igyekeztünk a vizsgálati szempontrendszer elemeinek bőségesebb intervallumát megtartani. Így került sor arra, hogy – különösen a kapcsolati hálózatok magyarázatakor és a jövőbeli összehasonlításban – kvalitatív eljárásokat alkalmazzunk.
E tanulmányban megismerkedhetünk azokkal a mérőszámokkal, amelyek megmutatják, mennyire érzékelik személyesnek az üzleti jellegű kapcsolataikat a vállalkozók, és azt is, hogyan változik a kapcsolatok személyessége a vállalkozás alapításától a jelenig. Majd feltérképezzük a megkérdezettek vállalkozásukra vonatkozó kapcsolati egohálóját, annak nagyságát,
irányait
és
személyességét,
hogy
a
megismerés
birtokában
összehasonlításokat tudjunk tenni a célcsoport és a vele összehasonlításra kerülő másik csoport, a férfi vállalkozók között.
A célcsoport, mintavétel, adatgyűjtés Vizsgálatunk célcsoportja a baranyai vállalkozók. A minta-elemszám összesen 218 fő, ebből 100 nő és 115 férfi. A mintavétel során random eljárást követtünk, azzal a megszorítással, hogy a projekt résztvevőinek teljes körét felmértük.
A vállalkozó szerep valójában egy munkaerő-piaci kategória, foglalkoztatási státusz. A vállalkozók társadalmi csoportjának megkereséséhez az őket támogató és a projektet menedzselő
civil
szervezet,
a
Pécs-Baranyai
Kereskedelmi
és
Iparkamara
munkatársainak segítségét kértük. A hozzáférhető nyilvántartások közül a Kamara adatbázisa a legteljesebb a baranyai vállalkozókról, és a mindennapi kapcsolattartás is ezen a fórumon keresztül a legaktívabb.
A kérdezőbiztosok felkészítésük során megismerték a projekt történetét, céljait és tervezett menetét, tájékoztatást kaptak a kutatással megszerezni kívánt ismeretekről, és egy rövid pilot lekérdezés során maguk is kipróbálhatták a kérdőívet. A Kamara munkatársainak személyes segítsége mellett levelezőlistájukra is felkerült a mellékletben található kérdőív, de az érvényesen kitöltött kérdőívek 100%-a személyes lekérdezéssel került a mintába.
Mérőeszköz A vizsgálati populációról kérdőíves eljárással szereztük meg a szükséges információkat (Kérdőívet lásd a mellékletben). Az eljárás kiválasztását a viszonylag nagy minta elemszám mellett az is indokolta, hogy a megismerni kívánt jelenség jól formalizálható, és a jelenleg hozzáférhető eszközökkel standardizálható.
A kérdőív a vállalkozásra, a tulajdonos-vállalkozóra valamint annak kapcsolataira vonatkozó kérdéscsoportokat tartalmaz.
A vállalkozásokra vonatkozó független változók közé választottuk a vállalkozás székhelyét, profilját a TEÁOR szám alapján, méretét, korát, a foglalkoztatottak számát, az árbevételt, illetve a vállalkozás indításának motivációját. A kérdés valójában a második, a vállalkozóra vonatkozó csoportba tartozik, de a kitöltés kognitív folyamata
szempontjából ide soroltuk. Érdeklődésünket indokolják a szakirodalmi adatok, amelyekből kiderül, hogy a nők által indított vállalkozások többsége valójában kényszervállalkozás, nem személyes fejlődésről, karriercélok megvalósításáról szók, hanem a családi jövedelmek megszerzésének gyakran egyetlen lehetséges útját jelenti (Frey, 1995; Szerb, 2007). A kapcsolati hálózatok mintázata és a kényszer mint motiváció összefüggéseit keressük.
A vállalkozókra vonatkozó kérdéscsoport elemei: kor, nem, iskolai végzettség, munkaerő-piaci státusz. Ez utóbbi szintén a női vállalkozások egyik sajátossága: a nők gyakran mellékállásban vállalkozók, kevésbé hajlamosak feladni a biztos, de alacsonyabb szintű megélhetést jelentő alkalmazotti státuszt (Nagy, 1995). Kíváncsiak voltunk arra, vajon milyen arányban vesznek részt a nők és a férfiak kifejezetten a vállalkozás menedzselését segítő képzéseken, ezért a kérdőív tartalmaz erre vonatkozó kérdést is. Emellett – tudva, hogy a nők szervezettsége kifejezetten alacsony – rákérdeztünk, tagjai-e valamilyen civil szervezetnek.
A kérdőív további részei már a függő változókat tartalmazzák. A támogató kapcsolatokról szóló fejezetben azt próbáljuk felmérni, hogy vajon kitől és milyen mértékben kapnak támogatást a nők vállalkozói szerepük megvalósításakor. Tekintettel arra, hogy a külföldi tapasztalatok szerint a nők által tulajdonolt vállalkozások sikere összefügg az intézményes támogatás mértékével, szeretnénk látni, ezen a területen milyen a helyzet jelenleg Baranyában (Doyle–Mallett, 1999). A múlt és a jelen összehasonlításával részben a remények és a tények közötti különbségre is kaphatunk választ.
A kérdőív utolsó fejezete a szorosan vett kapcsolati háló mérésére szolgál. Csoportos és egyéni egohálókat tudunk belőle szerkeszteni a PAJEK és a UCINET alkalmazások segítségével. A csoportos hálókat férfi és női dimenziókra bontva vizsgáljuk majd. Az egoháló fogalma szerint egy gráf, amely az egyén vagy jogi személy környezetéből az illető által kiválasztásra került kapcsolatokat tartalmazza. Jelen esetben a kapcsolatok, amelyek a vizsgálati szempontunkkal releváns összefüggésben vannak, a vállalkozáshoz kötődnek. Mint a gráfok esetén általában, a pontokat (egyének) összekötő élek (kapcsolatok) irányultsága informatív lehet. Esetünkben a kérdés arra vonatkozott, hogy
kinek áll érdekében fenntartani az adott kapcsolatot. A kölcsönösség a mindkét fél részéről fennálló érdekeltséget jelenti. Az egoháló íveinek közös irányultságát egyetlen értékben kifejezve jutunk statisztikai mérőszámokhoz. Ez a kvantitatív elemzés a vizuális megjelenítésen túl számszerűsíti is a hálózatok sajátosságait. Sokféle jellemző kvantifikálható. Esetünkben az adatgyűjtés módja behatárolja az értelmezhető mutatók körét. A különböző vállalkozók eltérő számú üzleti jellegű kapcsolatot jelöltek meg, és eltérő szakmai összetétel jellemzi ezeket a csoportokat, ezért az összehasonlíthatóság korlátozott. Ugyanakkor vannak minden területen megjelenő olyan általános jellemzők, amelyek statisztikailag szignifikánsak, ezeket szeretnénk bemutatni.
A reciprocitás az irányított kapcsolati hálózatnak az a mutatója, amely a szimmetrikus kapcsolatok arányát fejezi ki a teljes hálóban. A jelentősége abban áll, hogy megmutatja a hálóban azoknak a kapcsolatoknak az arányát, amelyekben a szereplők viszonzásra várhatnak, befektetéseik kölcsönösek és ennek tudatában is vannak. Az üzleti élet területén a tudatosan vállalt kölcsönösség kifejezett gazdasági előnyökkel jár, tehát ezeknek a kapcsolatoknak a sűrűsége a vállalkozások és a helyi gazdaság „egészség”mutatója lehet, hiszen ahol nő a kölcsönösség aránya, nő a valahova tartozás érzése is. Ahogyan azt Tajfel (1998) megfogalmazta, az identitás egyik fő formáló ereje a csoporthoz való tartozás élménye, aminek kiindulópontja lehet egyszerűen egy besorolás, a kategorizáció, és ilyenkor vonatkoztatási csoportról beszélünk. Esetünkben a nők vállalkozói szerepének erősödését tűzve ki célul nem elégedhetünk meg a vonatkoztatási csoporthoz tartozás létével, keressük azt, hogy vajon milyen mértékben élik meg a gazdasági életbe való beágyazódást kölcsönös elköteleződésként a szereplők, különösen a nők.
Státusz, befolyás és kölcsönösség a települési egohálókban. Közelítsünk most az objektívvel vizsgálatunk tárgyára, és vegyük szemügyre részleteiben is a képet: egy vállalkozó szakmai kapcsolatrendszerében kivel milyen minőségű kapcsolata alakult ki? A kapcsolatháló elemzés egyik fontos fogalma a „befok” (indegree), azaz azoknak a kapcsolatoknak a száma, amelyek a háló középpontja felé irányulnak. Ez az a helyzet, amikor másoknak van szüksége rá, mint például a vevők esetében. A befok növekedése megemeli az illető közösségben betöltött szerepének értékét, és ezáltal magas státuszt biztosít számára a társas környezetükben.
A kifelé irányuló kapcsolatok száma, a „kifok” (outdegree) a befolyást, a másokra való hatás erősségét mutatja, hiszen a kezdeményező tematizálja a kommunikációt, és reakcióra készteti azokat, akikhez fordul. Növekedése mutatja, hogy az illető képes aktívan alakítani környezete életét. A kölcsönös kapcsolatok számszerű értéke a kohézió másik mutatószáma, esetünkben a vizsgált populáció csoportjaira lebontva. A ki- és befok különbsége jelzi a presztízs értékét, azt, hogy az adott hálózatban az illető inkább keresett vagy inkább mások felé aktívan forduló személy.
5. Eredmények Leíró statisztika Összesen 115 férfi és 103 női vállalkozásról készül felmérés. Az adatfelvételt követően kódolás majd rögzítés következett, és ezután kétféle adatbázist hoztunk létre. A független változókat és a támogató kapcsolatok személyességére vonatkozó információhalmazt, valamint a kapcsolati hálózatra vonatkozó adatokat elkülönítettük. Az így létrejött adatbázison Excell táblázatkezelő program segítségével leíró majd elemző statisztikai vizsgálatokat végeztünk. A vizsgált sokaságból a férfiak által tulajdonolt és menedzselt vállalkozások kor szerinti megoszlása az alábbi táblázatban látható:
1. számú táblázat: A vállalkozás kora szerinti megoszlás
CÉG KORA (ÉV)
ALAPÍTÁS ÉVE
0-5
FÉRFIAK
NŐK
DB
%
DB
%
2007–2002
27
23,48
33
32,04
6-10
2001–1997
42
36,52
32
31,07
11-15
1996–1992
36
31,3
23
22,33
16-20
1991–1987
6
5,22
10
9,71
21-TŐL
1987 ELŐTT
4
3,48
5
4,85
A táblázatokból kiszámítható, hogy a férfi vállalkozások átlagéletkora 9,88 év, a nőké 8,83, tehát átlagosan egy évvel fiatalabbak.
2. számú táblázat: A vállalkozások árbevétel szerinti megoszlása
ÁRBEVÉTEL (MFT)
FÉRFIAK
NŐK
DB
%
DB
%
0–1
11
9,57
28
27,18
1–10
56
48,7
54
52,43
10–50
31
26,96
16
15,53
50–200
13
11,3
4
3,88
200–
4
3,48
1
0,97
A vállalkozások átlagos árbevétele férfiak esetében 40,74 MFt, nőknél ugyanez 16, 35 MFt, a férfiakénak mindössze 40%-a. Ez az adat megfelel az országos és nemzetközi statisztikáknak, a női vállalkozások mérete jóval alatta marad a férfiakénak.
3. számú táblázat: A vállalkozások állományi létszám szerinti megoszlása
FÉRFIAK
NŐK
FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA (FŐ)
DB
%
DB
%
0–1
46
40
63
61,18
2–4
42
36,52
25
24,27
5–50
23
20
15
14,56
51–100
2
1,74
0
0
100–
2
1,74
0
0
Az előző adatokhoz hasonlóan a férfivállalkozók átlagosan 12 főt foglalkoztatnak, a nők 5 főt, és ami ennél is szembetűnőbb, hogy egyetlen 50 fő feletti és nő által irányított vállalkozás sem került a mintába.
4. számú táblázat: A vállalkozás indításának célja szerinti megoszlás
FÉRFIAK
CÉL
NŐK
DB
%
DB
%
29
25,22
24
23,3
16
13,91
15
14,56
30
26,09
29
28,16
16
13,91
15
14,56
3
2,61
1
0,97
9
7,83
1
0,97
KIEGÉSZÍTŐ JÖVEDELEM SZERZÉSE
10
8,7
14
13,59
SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG
0
0
2
1,94
EGYÉB
2
1,74
2
1,94
MEGÉLHETÉS BIZTOSÍTÁSA MUNKAHELY ELVESZTÉSE MIATT
MÁS, JOBB LEHETŐSÉGE NEM VOLT FÜGGETLEN EGZISZTENCIA BIZTOSÍTÁSA
KÍNÁLKOZÓ ÜZLETI LEHETŐSÉG KIHASZNÁLÁSA
SZAKMAI KIHÍVÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS
ÁTALAKULÁS A RENDSZERVÁLTÁS IDŐSZAKÁBAN
A táblázatból az derül ki, hogy a vállalkozás indításának motivációja hasonlóan alakult a férfi és női vállalkozók körében mintánkban. Míg az országos felmérések szerint a nők döntő többségükben kényszervállalkozók, itt a nemek között nincs meg az országos mintára jellemző szignifikáns eltérés. Sőt, úgy tűnik, a munkanélküliség ebben a régióban jobban kényszeríthette a férfiakat, mint a nőket, ami magyarázható a régió munkapiaci helyzetével: a rendszerváltás óta az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség. A vállalkozás korával összefüggő különbségek itt is megjelennek: a férfiak közel 10%-a közvetlenül a rendszerváltáskor indított vállalkozást, míg ez a nőket kevésbé motiválta.
5. számú táblázat: A vállalkozók legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása
FÉRFIAK
VÉGZETTSÉG
NŐK
DB
%
DB
%
8 ÁLTALÁNOS
1
0,87
1
0,98
SZAKISKOLA
24
20,87
13
12,75
ÉRETTSÉGI
22
19,13
22
21,57
ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS
19
16,52
15
14,71
FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS
14
12,17
11
10,78
FŐISKOLA, EGYETEM
35
30,43
40
39,22
A férfiak átlagos iskolai végzettsége nem éri el az érettségi szintjét (11,4 év), a nők átlagos iskolai végzettsége (14, 84 év) viszont megközelíti a felsőfokot, ami megfelel az országos adatoknak: a nők magasabb iskolai végzettség birtokában vágnak neki a vállalkozói pályának. 6. számú táblázat: Vállalkozáshoz szükséges ismeretek tanulása
FÉRFI
RÉSZVÉTEL VÁLLALKOZÓI TANFOLYAMON
NŐ
DB
%
DB
%
IGEN
16
13,91
23
22,33
NEM
99
86,09
80
77,67
Az adatok szerint a nők nagyobb arányban vesznek részt célzott, speciálisan a vállalkozások menedzseléséről szóló tanfolyamokon. A jelenség oka mögött állhat a megfontoltság vagy a bátorság, önbizalom hiánya, a hagyományos szerepekre való szocializáció illetve a kockázatvállalás alacsonyabb szintje is.
7. számú táblázat: A civil életbe való bekapcsolódás aránya
FÉRFI
CIVIL SZERVEZET TAGJA
NŐ
DB
%
DB
%
IGEN
19
16,52
22
21,36
NEM
96
83,48
81
78,64
Úgy tűnik, a nők számára az informális intézményes tevékenység vonzóbb: aktívabbak civilként is mintánkban. Ez az adat ellentmond a magyarországi tapasztalatoknak, a nők szervezettsége általában alacsonyabb, mint a férfiaké.
A vállalkozás menedzselését támogató kapcsolatok Az alábbi táblázatban jelennek meg a segítő, támogató kapcsolatokra vonatkozó adatok. Ezek megmutatják a szubjektív, attitűd-jellegű értékelést, mind a nők, mind a férfiak vonatkozásában. Bár magának a segítségnek az objektív adatai nem mérhetők, a hozzáállás, mint szociálpszichológiai kategória megmutatja, hogyan vélekednek a vállalkozók a környezetről, és természetesen meghatározza, hogy milyen mértékben vannak bizalommal a környezet különböző szereplői iránt. Az alábbiakban a független változók szerint vizsgált kapcsolati támogatást részletezzük.
Informális-formális kapcsolatok változása nemek szerinti bontásban és összesítve Az informális-formális kapcsolatok múlt és jelen közti változásának méréséhez F-próbát alkalmaztunk, vizsgálva a kapcsolatok milyenségét nemek szerint illetve az informális és formális csoporthoz tartozó alcsoportok szerint, végül a két nem összesített eredménye került a végső táblázatba (lásd a 2. számú mellékletben). A fent említett adatok mellett szerepelnek a kéttényezős varianciaanalízissel mért szignifikancia-adatok, szintén nemek szerinti bontásban.
Megállapítható, hogy minden esetben – mind az összesített, mind a két nem szerinti külön bontásában – a formális kapcsolatok erőssége növekedett. Legnagyobb mértékben a vállalkozási profil szerinti csoportban 0,25 ponttal. Az informális kapcsolatok szintén
minden vizsgált szempont alapján gyengültek, legnagyobb mértékű negatív változás történt az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozások, valamint a nem kényszerből vállalkozó csoport esetében 0,3 ponttal. Eredményeink azt jelzik, hogy mind a nők, mind a
férfiak
vállalkozóként
a
formális
kapcsolatokra
inkább
támaszkodhatnak.
Összehasonlítva mindezt az alacsony civil szervezettséggel és a nők támogatás igényére vonatkozó nemzetközi adatokkal (Doyle–Mallett, 1999), világossá válik: milyen nagy szükség van a nem formális közösségekre, ahonnan a nők személyes igényeiknek megfelelően tudnak erőforrásokhoz jutni.1
Civil szervezetekben való részvétel és a formális-informális kapcsolatok erőssége Ez a vizsgálat is a formális kapcsolatok erősödését, ugyanakkor az informális kapcsolatok jelentőségének gyengülését mutatja. A férfiak közül 19 fő, nők közül 22 fő tevékenysége kapcsolódik civil szervezetekhez. Mindkét csoportból leginkább a 3 korcsoporthoz tartoznak, végzettségüket tekintve szintén, ugyanakkor ca. részük vesz részt jelenleg valamilyen képzésben.
A 8. számú táblázat a fenti eredményeket tartalmazza nemek és idődimenzió szerinti bontásban. A változások a számok nagyságrendjéből követhetők. További jellegzetes adat, hogy a nők esetében a múlthoz képest a jelenre a házastársi kapcsolat támogatásértéke szignifikánsan, mintegy 20%-kal csökkent. A nők számára a sikeres vállalkozói léthez szükséges módon át kellene alakulnia a családi szereposztásnak, hiszen a munkára fordítandó idő és energia jelentősen megnövekszik. Az adatok azonban megfelelnek a magyarországi felméréseknek. Nem véletlenül a sikeresség egyik fokmérője a családi támogatás. Valószínűleg, amíg a nők ugyanannyi energiát fektetnek be a család
1
A szórás minden vizsgált esetben viszonylag magasnak bizonyult, az adatok itt jelentősen torzítanak,
hiszen amennyiben kiszűrjük a „0” válaszokat nem lehetett volna egységes táblázatot szerkeszteni, azonban így az egyes alcsoportok mérésének eredményeinek szignifikanciája meglehetősen alacsony, míg azokban az alcsoportokban, ahol a válaszadók 1-9 skálán jelölték meg válaszaikat az eredmények értékelhetőek (F.krit érték is magasabb a F próbafüggvény értékénél, p-érték 0,4 fölött).
menedzselésébe házimunka, gyereknevelés és egyébotthoni feladatok ellátásába, addig a vállalkozásra fordítható energiáik és a támogatottságukra vonatkozó szubjektív benyomásuk is alacsonyabb szinten maradnak.
8. számú táblázat: A támogató kapcsolatok megélése nemek és idődimenzió szerint
KAPCSOLAT TÍPUSA
NŐK
FÉRFIAK
MÚLT
JELEN
MÚLT
JELEN
HÁZASTÁRS
375
298
324
333
GYEREK
63
88
49
78
ROKON
163
134
159
135
BARÁT
186
153
214
191
ISMERŐS
130
87
143
112
ISMERŐS SZAKEMBER
335
358
370
446
FÜGGETLEN SZAKEMBER
93
127
192
201
SZAKMAI SZERVEZET
140
195
157
204
ÖNKORMÁNYZAT
88
71
76
73
EGYÉB INTÉZMÉNY
48
56
46
36
ÖSSZESEN
1621
1567
1730
1809
ÁTLAGOSAN
15,74
15,21
15,31
16,01
Érdemes megfigyelni, hogy az ismerős szakemberek támogatását milyen mértékben képesek hasznosítani a különböző nemekhez tartozó vállalkozók. A férfiak esetében a támogatás mértéke jelentősebben emelkedett, mintegy 20%-kal, míg a nők esetében nem éri el a 10%-ot.
1. diagram: A támogató kapcsolatok megélése idődimenzió szerint
A nők úgy tűnik – a nemzetközi összehasonlításoknak megfelelően – mintánkban is előnyösebben élik meg az informális szakmai segítséget: a független és az ismerős szakemberek támogatásának aránya az ismerősök javára 3,63-szoros a múltban és 2, 82szeres a jelenben, ami azt mutatja, hogy különösen az induláskor nagy jelentősége van az ismeretségnek.
2. diagram: A támogató kapcsolatok megélése idődimenzió szerint
A férfiaknál ez a különbség mindössze 1, 93-szoros a múltban, és 2,22-szeres a jelenben, ami a tendencia fordulását jelzi: számukra valamelyest fontosabbá válnak a személyes kapcsolatok az idő előrehaladtával.
Kapcsolati hálózatok A megkérdezett populáció a kérdőív utolsó kérdésének kitöltésekor a korábban zárt, választásos kérdések után megfogalmazhatta azoknak a kapcsolatoknak a körét, amelyek jelenleg befolyásolják a vállalkozás sorsát. A felsorolt kapcsolattípusok jellegzetesen különböznek egymástól nemek szerint: A férfiak összesen 21 kategóriába sorolták üzleti jellegű kapcsolataikat, és ezek között egyetlen konkrét, azaz megszemélyesített kontaktus sem volt. A nők 54-féle kapcsolatot soroltak fel, és ezeknek a viszonyoknak a 61%-a konkrét személy, intézmény vagy vállalkozás volt. Szemantikailag tekintve ez a különbség jól mutatja, hogy a nők számára az üzleti kapcsolatok terén is milyen jelentőségű a másik fél mint tulajdonságokkal rendelkező tételezése. Még egy jelentős különbség fedezhető fel a kétféle csoportos háló között: a nők megemlítik a házastársukat, mint olyan embert, aki a vállalkozásukban valamilyen módon partner. Ezt egyetlen férfi válaszoló sem tette meg. Ez a jelenség alátámasztja azt a vizsgálati eredményt, hogy a vállalkozás és a család a nők esetében nem, míg férfiaknál különválasztható.
A kapcsolati hálózat számszerű értékeit tekintve az derül ki, hogy a személyesség megélése a nők számára bizony nem nyújtja a komfort érzetét: a nemek szerinti csoportbontásra számított személyesség átlaga nők esetében 2,88, ami az 5-ös maximum értéknek 57,6%-a, míg a férfiaké ennél magasabb: 2,93, arányát tekintve a maximális érték 58,6%-a. Az értékek közt nincs szignifikáns eltérés, holott a szakirodalmi vizsgálatok szerint a nők igénye ebben a tekintetben magasabb, és a komfortzónájuk másutt van, mint a férfiaké. A kapott eredmény – elfogadva a szakirodalmi adatok érvényességét – jelzi a klubok iránti szükségletet.
Megvizsgáltuk a személyesség mellett a kontaktusok irányát is, ami nemenkénti bontásban nem mutat jelentős eltérést. A nők 66,8%-ban kölcsönösnek ítélik meg kapcsolataikat, és 29%-ban érzik úgy, hogy ők kezdeményezik üzleti jellegű kapcsolataikat, valamint 3,35 a fogadott kapcsolatok aránya, amelyben a státusz jelenik
meg. A férfiaknál ez az arányhasonlóképpen alakul: 62,7% a kölcsönös, 33,4% a kezdeményezett, és 3,9% a fogadott kapcsolatok száma. A társas helyzet szempontjából azt mondhatjuk, hogy a baranyai vállalkozók egyenrangúnak élik meg magukat az esetek kétharmadában, és közel egyharmad arányban pedig inkább szükségük van a környezetükre, mint annak rájuk. A státusz alacsony foka: 3,3 és a férfiaknál kicsit magasabb 3,9 % mellett a befolyásuk viszonylag magas: 29-33%.
Az egy vállalkozóra jutó átlagos üzleti kapcsolat 3,6 a férfiak, és 3,11 a nők esetében. Mondhatjuk, hogy a nők kapcsolati hálózata kevésbé kiterjedt. Ha azonban megvizsgáljuk a képet részleteiben, kiderül, hogy mindkét kapcsolati hálózat nagyjából azonos kategóriákba rendezi az üzleti jellegű kapcsolatokat: vevők, szállítók, szakmai szervezetek és hatóságok az intézményes, funkcionális partnerek az egyéni oldalon: könnyvelő, postás, jogász, stb, illetve a harmadik kategória a rokonok, barátok, ismerősök, akik a privát kapcsolat mellett üzleti szempontból is kötődnek a vállalkozást irányító személyhez.
1. ábra: A férfivállalkozók egohálója
A férfiak kapcsolati hálózata a vizsgált sokaságra vonatkozóan tehát 23 kategóriát tartalmaz. Ha megnézzük a következő oldalon a nők egohálóját, azonnal szembetűnik a különbség: a nyelvi megfogalmazások gazdagsága azt eredményezi, hogy a nők egohálója 235%-a a férfiakénak, miközben a kategóriákat tekintve egyetlen különbséget sem találunk köztük. Valójában, vizsgálatunk hipotézise, a nők kapcsolati hálózatának személyessége így nyilvánul meg. Várakozásainktól eltérően nem a személyesség mérőszámában, hanem a nyelvi szinten derült ki, hogy a nők számára az üzleti jellegű kapcsolatok is konkrét személyeket, intézményeket és nem kategóriákat jelentenek. A személyesség iránti vágy és a megélt személyesség különbözősége magyarázhatja azt a nem várt jelenséget, hogy a nők kevésbé élik meg személyesnek üzleti kapcsolataikat. A projekt zárásakor a felmérést megismételjük, és akkor többet tudunk mondani erről a jelenségről.
2. ábra: Vállalkozónők egohálója
Az alábbi ábrán eltérő színekkel jelezzük a nők férfiakétól eltérő kapcsolati elemeit egy összefoglaló hálón:
3. ábra: a Nők és a férfiak egohálójának eltérései
6.
Összefoglalás
Tekintsük át újra hipotéziseinket, és fogalmazzuk meg, milyen eredmények születtek a kutatásból:
„A nők és a férfiak által tulajdonolt baranyai vállalkozások között a kapcsolati hálózatok tekintetében szignifikáns eltérés létezik” – az első hipotézis verifikálása különböző értelmezési szintek definiálását igényli. A konkrét kapcsolatok szintjén a nők színesebb, sokfélébb kapcsolati hálózatot tartanak fent, ugyanakkor a kapcsolati háló típusai mindkét nem esetében azonosak. Az eltérés tehát nem a fizikai lét, hanem annak értelmezési szintjén létezik: ahogyan azt a vállalkozók megélik és nyelvileg kifejezik.
„A női vállalkozók kapcsolati hálózata a személyesség egy mélyebb szintjén működik” – a második állításunkat nem sikerült igazolni, a nők üzleti kapcsolatainak személyessége nem éri el a férfiakét. Ez az adat a különböző alcsoportokra is igaz, magyarázatára a kutatásból nem derült fény, ellenben a kutatás ismétlése kapcsán kiderülhet, hogy a változások milyen mértékűek és megfelelnek-e a nők elvárásainak, tehát hogy a személyesség hiányzó magasabb szintje a komfortzónát jelenti-e számukra, vagy a hazai társas normáknak való megfelelést.
„Az üzleti jellegű és személyes kapcsolatok támogatják a nők vállalkozó kedvét, segítik, hogy a mérsékelt kockázati zónában kiterjesszék tevékenységüket, és ezzel növeljék a térség gazdasági potenciálját” – a hipotézisek sorában a harmadik állítás teljes mértékben beigazolódott. A 8. számú táblázatban és a diagramon olvasható adatokból egyértelműen kiderül, hogy azok a kapcsolatok, amelyeknek a nők támogató erőt tulajdonítanak, a személyes szférához tartozó kapcsolatok: rokonok, barátok, családtagok és ismerős szakemberek.
Kutatásunk során igyekeztünk bepillantás nyerni abba a szociális hálózatba, amely a baranyai vállalkozók munkáját átszövi. A fentiek azt mutatják, hogy valóban megalapozott az a feltételezés, hogy a találkozást és a személyes kapcsolat kialakítását lehetővé tévő klubokban épülhetnek a nők vállalkozásának hatékonyabb működését segítő kapcsolatok.
7.
Irodalomjegyzék
Aries, Phillip (1987): Gyermek, család, halál. Gondolat Kiadó, Budapest
Barabási Albert-László (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest
Bókay Antal (2003): Bécs, Budapest, London a pszichoanalízis fordulata 1924-ben. http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre62/bokay.htm Letöltve 2008. április 10. 17.52
Bourdieu, P. (1994): Férfiuralom in: Hadas (szerk.) Férfiuralom- Írások nökröl, férfiakról, feminizmusról Replika Kör, Budapest
Croasdell, T. D. – Freeman, A. L. – Urbaczewski A.(2003): Concept maps for teaching and assessment. Communications of the Association for Information Systems. Volume 12. 2003. 396-405.p.
Czakó Ágnes (1997): Vállalkozások 1996. In: Lengyel György (szerk.) Megszűnt és működő vállalkozások, MVA Kutatási Füzetek 7. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Budapest
Czakó Ágnes–Kuczi Tibor–Lengyel György–Vajda Ágnes (1994): Vállalkozások és vállalkozók, 1993. KSH Budapest
Durkheim, E. (1980): Nevelés és szociológia. Gondolat Kiadó, Budapest.
Fagenson, Ellen A. (1990) The Earth of Women in Management Research: Theoretical and Methodological Approaches and Their Biases in: Journal of Business Ethics 9: 267-274. o
Farkas János László (1999): Logika, de Világosság, 40, (1999), 12, 65-87. o.
Frey Mária (1995): Munkanélküliből lett vállalkozók. Szociológiai Szemle 1. 87100. o.
Frey Mária (1996): A nők helyzete a munkahelyen és a háztartásban in: Munkácsy Ferencné (szerk.) Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények, Struktúra-Munkaügy Kiadó, Bp.
Frey Mária (2002): Nők a munkaerőpiacon.
http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/frey97.htm Letöltés: 04/05/2006 10: 45
Hadas Miklós szerk. (1994): Férfiuralom - Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról, Replika Kör, Budapest
Gere Ilona (1996): Vállalkozó nők a mai magyar társadalomban, Közgazdasági Szemle Vol 43. no 12 1115-1125. o.
Gordon, W.–Langmaid, R.(1997): Kvalitatív piackutatás – Gyakorlati kézikönyv. HVG Kiadói Rt.
Horváth Lajosné–Koncz Katalin–Szeben Éva (1987): Nők a munkaerőpiacon Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Jakab Julianna (2000): Miért vállalkoznak a nők? Szerepváltás és identitásalakulás a női vállalkozóvá válás folyamatában In: Tudásmenedzsment I. évf. 1. sz. Pécs, 2000. p. 72-79.
Jakab Julianna (2000): Szubjektív megközelítések a vállalkozóvá válás folyamatának értelmezésében In: Tudásmenedzsment I. évf. 2. sz. Pécs, 2000. p. 8189.
Jakab Julianna
(2000): A
nők vállalkozóvá válásának kérdéseiről In:
Humánpolitikai Szemle 2000./12. sz. 7-13.p.
Kieser, A. (1995.): Szervezetelméletek. Aula kiadó, Budapest. 359-384.p.
Koncz Katalin (1995): A bővülő foglalkoztatás ára: a pályák elnőiesedése Társadalmi Szemle 1995/3.
László János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás I.: A társas tudás reprezentációjának elmélete. In: Pszichológia, 2. 115-136.p.
László János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás II.: A társas tudás narratív szerveződése. In: Pszichológia 3. 239-260.p.
László János (2005): A történetek tudománya. Új Mandátum Kiadó, Budapest.
Moreno, J. L.–Moreno, Z. (1969): Szociometria és mikroszociológia. In: Pataki F. (1980): Csoportlélektan II. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 87-97. p.
Moscovici, S. (1968): The Phenomenon of Social Representation. In: Farr, R., Moscovici, S. (ed. 1984): Social Representation. Cambridge University Press, 370.p.
Moscovici, S. (2002): Társadalom-lélektan. Osiris Kiadó, Budapest. 210-290.p.
Nagy Beáta (1995): Nők a gazdaságban: a menedzserek, Kandidátusi értekezés
Nagy Beáta (1996): Siker kicsiben és nagyban – magyar női vállalkozók és menedzserek életútjai in: Laczkó Zsuzsa és Soltész Anikó szerk. A nők munkaerőpiaci helyzete Magyarországon -a vállalkozás mint alternatíva SEED, Budapest
Nagy Beáta (1997): Karrier női módra. In: Tóth 1. Gy. - Lévai K. (szerk.) Szerepváltozások. Jelentés a nők helyzetéről. TÁRKI. Munkaügyi Minisztérium, Budapest.
Nagy Beáta (2001): Női menedzserek. Aula Kiadó, Budapest
Nagy Beáta (szerk. 2007): Szervezet, menedzsment és nemek, Bp., Aula
Neményi Mária (1995): A biológia - sors? in: Info-Társadalomtudomány 32, szám "Nőtudomány" 1995
Palasik Mária–Sipos Balázs (2005): Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A nõi szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Tanulmányok Napvilág, Budapest
Szerb László (2007): Női vállalkozók és női tulajdonú vállalkozások jellemezői Baranya megyében 2001-2004. Kutatási részjelentés.
Tajfel, H.(1998): Csoportviselkedés, társas összehasonlítás, társadalmi változás. ERŐS F.(szerk): Megismerés, előítélet, identitás. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 132–141.
Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében In: Szociológiai Szemle 1995/1. 71-86. o.
Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében. In: Szociológiai Szemle 1995/1
Tóth Olga (1995): Hogyan egyeztethető össze a női munka a családi szerepekkel? In: Info-Társadalomtudomány 32. szám "Nőtudomány" 1995. május
Vajda Ágnes (1999): Munkahelyteremtés a mikro-vállalkozásokban, Közgazdasági Szemle 1999. június 530-547. o.
Wagner, W.–Duveen, R.– Farr, R.– Jovchelovitch, S.–Lorenzi-Chioldi, F.– Markova, I.–de Rosa, A. S. (1988): Theory ans Method of Social Reprezentation. In: Asian Journal of Social Psychology 6.
Winnicott, D. H. (2004): A kapcsolatban bontakozó lélek. Szerk.: Péley Bernadette. Új Mandátum Kiadó, Budapest.
Doyle Wendy– Mallett, Helen (1999): The Women’s Start up Process in Business kézirat, Mount Saint Vincent University Halifax, Nova Scotia
8.
Mellékletek
KÉRDŐÍV BARANYAI VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA Készült a PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA „VÉDŐHÁLÓ” (HEFOP 1.3.1. 05) programja keretében
Tisztelt Vállalkozó Társunk!
Az alábbi kérdőívet a Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által indított – női vállalkozókat segítő – projekt keretében készítettük azzal a céllal, hogy megismerjük, milyen módon alapítják és menedzselik cégeiket és egyéni vállalkozásaikat megyénkben az emberek. A kérdőív kitöltése körülbelül 15 percet vesz igénybe.
Köszönjük, hogy válaszaival Ön is segíti munkánkat!
1. A vállalkozásának alapítási éve vagy egyéni vállalkozói státuszba lépése:
Székhelyének vagy lakhelyének irányítószáma:
TEÁOR száma:
Hány főt foglalkoztat?
0-1
1
Kérjük, jelölje be a megfelelő választ!
2-4
2
5 - 50
3
51 -100
4
100 -
5
0-1
1
1 - 10
2
10 - 50
3
50 - 200
4
200 -
5
Becsült éves nettó árbevétele 2006-ban? (mFt)
Milyen céllal
megélhetés biztosítása munkahely elvesztése miatt
1
más jobb lehetősége nem volt
2
független egzisztencia biztosítása
3
indult a vállalkozás?
kínálkozó üzleti lehetőség kihasználása
4
szakmai kihívásnak való megfelelés - milyen
5
kihívás?……………………………
átalakulás a rendszerváltás időszakában
6
kiegészítő jövedelem szerzése
7
számlaadási kötelezettség a foglalkoztató/megrendelő
8
részéről
egyéb:
9
2. Az Ön születési éve:
férfi
1
nő
2
Az Ön neme:
Legmagasabb iskolai
8 általános
1
szakiskola
2
érettségi
3
érettségi utáni szakképzés
4
felsőfokú szakképzés
5
végzettsége:
főiskola, egyetem
Vállalkozását fő- vagy mellékfoglalkozásban űzi?
6
főfoglalkozás
1
mellékfoglalkozás
2
egyik sem
3
3. Vett-e részt kifejezetten
igen
1
nem
2
vállalkozói képességeket fejlesztő képzésben?
x Ha igen, milyen intézmény
x
szervezésében? x
Mikor?
Kérjük, jelezze a képzés kezdetének évszámát!
Hány órát tanult összesen erről a témáról?
4. Részt vesz-e bármilyen, a munkájához
igen
1
kapcsolódó civil szervezet életében?
nem
2
Ha igen, mióta?
5. Kérjük, a múlt
Házastárs
1
1 2 3 4 5 6 7
2
1 2 3 4 5 6 7
Rokon
3
1 2 3 4 5 6 7
Barát
4
1 2 3 4 5 6 7
5
1 2 3 4 5 6 7
Ismerős szakember
6
1 2 3 4 5 6 7
Független szakember
7
1 2 3 4 5 6 7
Szakmai szervezet
8
1 2 3 4 5 6 7
Önkormányzat
9
1 2 3 4 5 6 7
Egyéb más intézmény
10
1 2 3 4 5 6 7
felidézésével gondolja át és jelölje meg az Ön Gyerek számára legfontosabb személyeket (magánszemélyeket vagy intézményi szakembereket) akiktől a vállalkozása indításakor bármilyen Ismerős segítséget kért és/vagy kapott.
1-7-ig terjedő skálán jelölje a fenti kapcsolat-típusok melletti üres oszlopban, milyen mértékben járultak hozzá/voltak fontosak ezek a személyek, intézmények a vállalkozás indítása szempontjából? 1 = nagyon kevéssé, 7 = nagyon fontos segítő
6. Ha mostanában
Házastárs
1
1 2 3 4 5 6 7
2
1 2 3 4 5 6 7
vállalkozásával kapcsolatban kérdése, Gyerek problémája van, kihez
tud fordulni?
Rokon
3
1 2 3 4 5 6 7
Barát
4
1 2 3 4 5 6 7
Ismerős
5
1 2 3 4 5 6 7
Ismerős szakember
6
1 2 3 4 5 6 7
Független szakember
7
1 2 3 4 5 6 7
Szakmai szervezet
8
1 2 3 4 5 6 7
Önkormányzat
9
1 2 3 4 5 6 7
Egyéb más intézmény
10
1 2 3 4 5 6 7
1-7-ig terjedő skálán jelölje a fenti kapcsolat-típusok melletti üres oszlopban, milyen mértékben járultak hozzá ezek a személyek, intézmények a vállalkozás indítása szempontjából? 1 = nagyon kevéssé, 7 = nagyon fontos segítő
7. Kérjük, sorolja fel, kikkel (személyek és intézmények) áll kapcsolatban munkája során!
Ez a kérdés egy nyitott kérdés, amelyre az Ön munkáját jellemző kategóriákkal, tetszőlegesen szabadon válaszolhat.
Mennyire ítéli Becsülje meg, Ki kezdeményezi személyesnek
milyen
a kapcsolatot,
az adott
gyakran
kinek áll
kapcsolatot?
kerül velük
érdekében a
kapcsolatba!
fenntartása?
napi = 1
Önnek
→
1 = kizárólag heti = 2
Partnerének ←
5 = baráti
havi = 3
jellegű
évi = 4
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
Kettőjüknek
↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
1 2 3 4 5
1 2 3 4
→ ← ↔
Amennyiben Ön nő és vállalkozóként dolgozik, vagy szándékában áll vállalkozást indítani, valamint érdeklődik kapcsolatépítő projektünk iránt, kérjük, olvassa el alábbi tájékoztatónkat és töltse ki a jelentkezési lapot is!
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és az EQUAL Program Irányító Hatóság támogatásával A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
VÉDŐHÁLÓ címmel programot indít
A nők vállalkozóvá válásának és a női vállalkozók támogatásának érdekében. (HEFOP/1.3.1- 05/1)
SZERETETTEL VÁRJUK MINDAZOKAT A NŐKET, AKIK MEGERŐSÍTENI SZÁNDÉKOZNAK VÁLLALKOZÁSUKAT
A program célja: A
Pécs-Baranyai
Kereskedelmi
és
Iparkamara
irányításával
és
a
program
finanszírozásával helyi és internetes közösségek létrehozása, ahol a vállalkozó vagy vállalkozni készülő nők támogató, személyes légkörben tanulhatnak és informálódhatnak a vállalkozásukat segítő különböző, számukra fontos lehetőségekről. Fejleszthetik mindazokat a kapcsolataikat, amelyek hozzájárulnak, hogy vállalkozásuk és vállalkozói személyiségük megerősödjék.
A program keretei: Több helyszínen: Pécsett, Komlón, Mohácson, Sellyén, Szigetváron és Siklóson kapcsolatépítő és informatikai képzést is tartalmazó üzletasszony klubokat szervezünk, amelyekben a résztvevők vállalkozásukat segítő szakértőkkel és tanácsadókkal találkozhatnak és konzultálhatnak, megismerhetik a kistérségükben élő és dolgozó társaikat, intézményeket, és kialakíthatják velük a számukra megfelelő, üzleti hasznot hozó kapcsolatot. A program 2007. júliusában indul, ettől kezdve 10 hónapon át minden hónapban lesznek képzések és klubfoglalkozások. A részvétel feltétele, hogy a jelentkezők minden foglalkozáson megjelenjenek., és aktívan tevékenykedjenek saját kapcsolati hálózatuk építésén. A program anyagi feltételeit az EQUAL Program és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara teremti meg, ez a résztvevők számára ingyenességet jelent. Jelentkezni lehet: az Önhöz legközelebb eső kamarai irodában, telefonon, interneten, az alábbi elérhetőségeken:
Dr. Jakab Julianna : Projekt szakmai vezetője 30/9794-239,
[email protected] Dr. Misákné Schmidt Enikő: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 20/361-2844;
[email protected]
JELENTKEZÉSI LAP
Név:
Cím:
Telefon/Faxszám:
Mobilszám:
E-mail cím:
Kérjük, jelölje meg azokat a napokat, amikor megfelelő lenne Önnek az időpont a 10 alkalomból álló, alkalmanként 3-4 órás képzés- és klubfoglalkozás - sorozaton való részvételre!
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Kérjük, rangsorolja a képzés és a klubfoglalkozások alábbi lehetséges témáit 1-7-ig aszerint, melyek érdeklik Önt a legjobban, illetve egészítse ki a listát saját igényeivel, érdeklődési területeivel!
1 = egyáltalán nem érdekel
7 = nagyon érdekel
E-vállalkozási ismeretek, e-business
1
2
3
4
5
6
7
Jogi, pénzügyi, adózási ismeretek
1
2
3
4
5
6
7
Marketing, piackutatás
1 2 3 4 5 6 7
Közösségi vállalkozások
1
2
3
4
5
6
7
Nemek egyenlősége
1
2
3
4
5
6
7
Stílustanácsadás
1
2
3
4
5
6
7
Szakmai önismeret
1
2
3
4
5
6
7
Számítógép- és internethasználat
1
2
3
4
5
6
7
Személyiségfejlesztés
1
2
3
4
5
6
7
Pályázatírás
1
2
3
4
5
6
7
PR
1 2 3 4 5 6 7
Üzleti terv készítése
1
2
3
4
5
6
7
Vállalkozások az EU-ban
1
2
3
4
5
6
7
1
2
3
4
5
6
7
1
2
3
4
5
6
7
1
2
3
4
5
6
7
1
2
3
4
5
6
7
9. Mellékletek 2. A vállalkozás menedzselését támogató kapcsolatok
NŐ MÚLT
KOR
NŐ JELEN
FÉRFI MÚLT
FÉRFI JELEN
ÖSSZES MÚLT
ÖSSZES JELEN
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
1
9,1919192
6,6767677
7,691713
7,6938776
7,8035714
7,4107143
7,3839286
8,4017857
1,691219
1,4131519
1,5057175
1,6138138
2
9,2178218
6,9207921
7,6633663
7,8712871
7,7304348
7,3130435
7,3826087
8,3478261
1,66271
1,4037979
1,4807651
1,5997271
NŐ MÚLT
TEAOR
NŐ JELEN
FÉRFI MÚLT
FÉRFI JELEN
ÖSSZES MÚLT
ÖSSZES JELEN
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
1
1,67
1,415
1,325
1,72
1,5465116
1,572093
1,5348837
1,7744186
1,6045512
1,4982593
1,4362384
1,7488419
2
9,2282609
6,8369565
7,7712276
7,4823529
7,7304348
7,3130435
7,3826087
8,3478261
1,6868826
1,4178565
1,5130519
1,5882107
3
9,18
6,78
7,64
7,78
7,7964602
7,3451327
7,4424779
8,3274336
1,6893448
1,4159041
1,5070627
1,614028
4
9,2254902
6,8529412
7,5882353
7,8235294
7,8962264
7,6037736
7,6226415
8,5377358
1,7041961
1,4501765
1,5212941
1,6404118
NŐ MÚLT
FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA
NŐ JELEN
FÉRFI MÚLT
FÉRFI JELEN
ÖSSZES MÚLT
ÖSSZES JELEN
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
1
9,2254902
6,8529412
7,5882353
7,8235294
7,7304348
7,3130435
7,3826087
8,3478261
1,6866222
1,4193591
1,4958506
1,6202813
2
9,3369565
6,7608696
7,8804348
7,6521739
7,91
7,68
7,67
8,62
1,7161339
1,4496017
1,5537809
1,6330243
3
9,127907
6,5930233
7,7325581
7,3953488
7,8090909
7,4454545
7,4727273
8,4909091
1,6857869
1,4089624
1,5189696
1,5951992
NŐ MÚLT
MOTIVÁCIÓ
NŐ JELEN
FÉRFI MÚLT
FÉRFI JELEN
ÖSSZES MÚLT
ÖSSZES JELEN
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
1
9,2604167
6,5729167
7,7636218
7,3186813
7,8878505
7,5327103
7,682243
8,4579439
1,7065913
1,4163215
1,5440982
1,5844981
2
9,2254902
6,8529412
7,5882353
7,8235294
7,7304348
7,3130435
7,3826087
8,3478261
1,6866222
1,4193591
1,4958506
1,6202813
NŐ MÚLT
NŐ JELEN
FÉRFI MÚLT
FÉRFI JELEN
ÖSSZES MÚLT
ÖSSZES JELEN
SZÉKHELY INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
1
9,21
6,63
7,7147475
7,6767677
7,8108108
7,4774775
7,4504505
8,4324324
1,6936859
1,4158326
1,514934
1,615454
2
9
6,7083333
7,5104167
7,5729167
7,7304348
7,3130435
7,3826087
8,3478261
1,6654261
1,4057659
1,4885357
1,5967237
1. ábra: Férfivállalkozók egohálója
2. ábra: Női vállalkozók egohálója
3. ábra: Vállalkozók egohálójának különbségei
