Toldi Ildikó 2009 19.
Értelmezze a kiégés jelenségét az alábbi eset alapján!
P. Lajosné 48 éves gondozónő. 25 éve dolgozik az idősellátásban. Segédgondozónőként kezdett egy kisvárosi Idősek Otthonában, majd munka mellett szakképesítést szerzett. Jelenlegi munkahelyén 16 éve házi gondozói munkakört tölt be. Az utóbbi időben gyakran fáradt, kimerült, kedvetlenül indul dolgozni. Panaszkodik, hogy a gondozónők munkáját senki nem becsüli és az idősek is egyre elviselhetetlenebbek. A kötelező adminisztrációnak nem látja értelmét, szerinte csak fölösleges időpocsékolás. Információtartalom vázlata – Az önmegvalósítás igénye – A munka szerepe az önmegvalósításban – A segítő személyisége, mint munkaeszköz – A szociális munkát végzők pszichés megterhelése – A kiégés tünetei – A kiégés okai, hatása a segítő munkára – Az önvédelmi technikák lehetőségei – A szupervízió definíciója – A szupervízió módszerei – A szupervízió szerepe a szociális munkában
Típus
B
B
B
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint A személyiség pszichológiai alapjai
A segítés pszichológiai összefüggései
Énvédőtechnikák
Az információtartalom vázlata alapján Az önmegvalósítás igénye A munka szerepe az önmegvalósításban A segítő személyisége, mint munkaeszköz A szociális munkát végzők pszichés megterhelése A kiégés tünetei A kiégés okai, hatása a segítő munkára Az önvédelmi technikák lehetőségei A szupervízió definíciója A szupervízió módszerei A szupervízió szerepe a szociális munkában
Pontszámok Max.
Elért
5 10 5 10 5 10 10 5 10 10
1
Toldi Ildikó 2009 Az önmegvalósítás igénye: Hasznosság érzet, önkifejezési képesség, alkotói hozzájárulás. Az, hogy az embernek mindig kell, hogy kitűzött célja legyen. Az önmegvalósítás csak úgy képes kiteljesedni, ha mindig van egy még el nem ért lépcsőfok, amire fel szeretne jutni. P Lajosné gondozónő igénye az önmegvalósításban az elismerés lenne. Sok éves munkája során kiégett. Nem érzi a megbecsülést. Az emberi szenvedéssel való mindennapi találkozás, ugyan az a harc éveken át, izolálja a gondozót. Egy idő után már nem lehet feldolgozni a sok bánatot, az egyforma napok nem hoznak új érzéseket, csak közömbösséget. A munka szerepe az önmegvalósításban: Az önálló munkavégzés, a felelősség érzete mind hozzájárul az önmegvalósulási szükséglet kielégítéséhez. P. Lajosné önmegvalósításának célja a munkája volt, hiszen segédgondozóként dolgozott majd szakképesítést szerzett azért, hogy továbbra is segíthessen a rászoruló idős embereken. A munka szerepe, a biztonság szükségletének második lépcsőfoka, melyben szükségszerű a fizikai, és pszichikai ártalmaktól való mentesség. Ide tartozik, ha békében élünk, ha folyamatosnak érezhetjük életminőségünk fenntartását. P Lajosné nem volt sem a fizikai nehézségektől, sem a pszichikai ártalmaktól mentes. A segítő személyisége, mint munkaeszköz: A szociális gondozó ápoló a munkája során a személyiségével dolgozik. Munkaeszköz: 1. Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével, a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek a nyomán tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. A megértés és megérzés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségében felidéződnek a másik érzelmi és különféle feszültségei. Empátiával beleélés akkor lesz, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk és a másik emberből megértett összefüggéseket önmagunknak megnevezzük és értelezzük. 2. Konguencia: Hitelesség, egybevágás, összeillés a verbális, a nem verbális, valamint a személyisége belső tényezői között. A lelki egészség feltétele a hitelesség alkalmazása. Minél nagyobb legyen a személyiségen belüli folyamatok tudatos észlelése, és ennek megfelelő legye a viselkedés. 3. Feltétel nélküli elfogadás: Szintjei: - Türelem: érzelmileg érint a dolog, de el akarom fogadni - Elfogadás: Önmagunk elfogadásával szoros kapcsolatban van. Nem érint már érzelmileg a dolog, elfogadom olyannak, amilyen, így képessé válik a változásra. - Megértés: a másik ember megnyilvánulásait nem értékeljük, ne minősítjük. Hagyjuk beszélni, a témát ő hozza. A megértés alkalmazása mellett fenntarthatjuk természetes egyet nem értésünk jogát.
2
Toldi Ildikó 2009 -
Intuíció: megváltozott tudatállapotban közelebb kerülünk egymás transzcendens tudattalanjához. Alkalmazásának feltétele a segítő személyiségének integráltsága. A beszélgetés során különböző élmények, érzelmek kerülnek felszínre, amelyek megérinthetik, fenyegethetik a segítő személyiségének összerendezettségét. A kapcsolat során ezért nagyon fontos, hogy képes legyen megőrizni az empátia és a távolságtartás közti optimális egyensúlyt. Ha nem eléggé integrált a személyisége, akkor előfordulhat, hogy tudattalanul azonosul a kliens érzelmeivel vagy túlságosan, eltávolodik tőle hogy a megjelent szorongását, agresszióját stb. távolságtartással csökkentse. P Lajosné, éveken át volt a gondozottjai segítője, ápolója, mellettük állt, képességeik feltárásában, felerősítésében, a kibontakozással szemben álló akadályok elhárításában. Személyiségét félre téve vette át gondozottjai személyiségét, hogy empátiával lássa azok szenvedését, tükre volt a problémákkal teli embereknek, hogy vissza tudja vetíteni nekik, mi az, amit helytelenül tettek, mit kellene másképpen tenniük, hogy boldogan, kiegyensúlyozottan élhessenek. A szociális munkát végzők pszichés megterhelése: A gondozómunka során a legfontosabb szempont a segítségre szoruló ember szükségleteinek megfelelő segítségnyújtás. A segítés során azonban a gondozó is sérülhet. Igen nagy lelki megterhelést okoz a súlyos beteg vagy nagymértékben fogyatékos ember gondozása, a gondozott halála, hiszen a gondozó érzelmeivel is kötődik a gondozottjához, megszokta őt, megismerte. Az életút feltárása során súlyos emberi tragédiákkal, megrendítő élményekkel találkozhat. A folyamatosan az „élet árnyékos oldalán”, illetve az „élet végső szakaszában” való közreműködés saját életében is zavarokhoz, lelki problémák kialakulásához vezethet. A segítő nehézségei lehetnek a segítés folyamatában: intimitási szükséglet és az intimitástól való félelem paradoxona túlzott empátia, azonosulás, elfogadás tolerancia az indulatok és saját agresszió kezelése személyes szükségletek megjelenése személyes félelmek kompetencia határok helye és megtartása szerepkonfliktusok befolyásolhatóság szerepidentitás Segítői áldozattá válás: Önpusztító játszmák, beszűkülés a segítő kapcsolatra, időhiány, a magán és a munkaszféra összemosódása, pszichés energiaszint csökkenés, segítő magányossága, valamint a testi megbetegedése. Kiégés burn-out: lényege, egy hosszan tartó emocionális megterhelések, stresszek nyomán kialakuló fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota. A reménytelenség, az inkompetencia érzése, célok, ideálok elvesztése, saját személyiségére, másokra vonatkozó negatív attitűdök megjelenése. Kialakulásának okai: Minden foglalkozásban előfordul, hogy a gyakori nagy kezdeti lelkesedés, aspiráció mellett alacsony fizetés, hiányoznak a teljesítménymérés, a minőség mérés kritériumai, hosszú a munkaidő, nagy az igénybevétel, nagy a
3
Toldi Ildikó 2009 felelősség, nem elég az intézményi, munkatársi támogatás, nagy az adminisztrációs teher, a karrier nem biztosított. Kialakulásának folyamata: Bizonyítási kényszer Fokozott erőfeszítés Személyes igények elhanyagolása Hárítás Értékrend megváltozása A fellépő probléma tagadása: csak a feladat legyen kész Visszahúzódás Magatartás, viselkedésváltozás, minden kritikaként hat De-prezonalizció: külvilággal való kapcsolatot teljesen elveszíti Belső üresség: csapongó szexuális kapcsolatok Depresszió Teljes kiégettség A kialakulás szakaszai: Lelkesedés: nem reális elvárások a szakmával, munkahellyel kapcsolatban. A kliensekkel túlazonosul. Realitás: folyamatosan konfrontálódik a valósággal. Illúziói kezdenek szertefoszlani. Stagnálás: gondolkodik a lehetőségein és a pályaelhagyáson. Frusztráció, apátia:megkérdőjeleződik a hivatásának hatékonysága, értéke. A folyamatos fusztrációk, akadályok, kudarcok ellen úgy védekezik, hogy elkerüli azokat. Depresszív fázis: nyomott a hangulata, rosszkedvű. Nem talál örömöt a munkájában. A pozitívumokban is a negatívumokat látja. Előfordulhat: étvágytalanság, fejfájás, alvászavar, gyomorfájdalom, betegségek. Terápia: Objektivizálni a segítő-kliens kapcsolatot: egyensúlyra törekvés, realitások szintjén maradni, határok tartása, indulatkezelés. A stressz-teli szituációt intellektuálisan közelíti meg. A személyzeten belüli kapcsolatokat szorosabbra fűzi. Felelősség megosztása. A kiégée folyamatában beindul a gyászdinamika, hiszen veszteségek érik a segítőt. A megküzdés a realitásban történjen: irracionális sémák leküzdése, megoldás keresése. Meghatározó a felelősségek pontos tisztázása, a realisztikus elvárások kialakítása. „Minden születés, minden újrakezdés, és ennek elfogadása fájdalommal jár. A kreatív megküzdés azonban egyben pszichés tapasztalat is, a növekedés lehetőségét is magában hordja.” Az önvédelmi technikák lehetőségei: Fontos, hogy mielőbb felismerjük azokat a jeleket, amelyek erre hívják fel a figyelmet. A gondozó – amikor úgy érzi, hogy munkája során megoldhatatlan vagy számára nehezen megoldható problémával találkozik – feltétlenül kérjen segítséget
4
Toldi Ildikó 2009 munkahelyi vezetőjétől vagy külső szakembertől. Az ápolók pihenési idejükben (szabadság) fontos, hogy le tudják tenni a szakmai gondokat. A szakmai és a magánélet elkülönítése lelki egyensúlyt jelent. Szükség van eset megbeszélésre, szupervízióra, segítő tréningekre. Akár aktív, akár passzív pihenéssel, de oldani kell a mindennapi feszült helyzetet. Az aktív pihenés egyik legcélravezetőbb módja a tovább képzés. Új élményekkel, megújult tudással gazdagítja a gondozót, esélyt nem adva a kiégésnek A szupervízió definíciója és szerepe: A szupervízió tanulást, fejlődést, továbblépést, új alternatívákat jelent a humán segítő szakmában dolgozók számára. Folyamatos szupervízió mellett sokkal kevesebb lenne a szociális segítő szakmában a pályaelhagyó. A szakma eredményes tanulása is tanulása is elképzelhetetlen nélküle. A szupervízió szakmai interakció (kölcsönös viszony), kommunikációs és együttműködési problémákra vonatkozó szabályozott tanácsadói folyamat. Feladatkörében az „Én és a munkám” reláció áll, nem pedig a magánélet, nem a személyiség. Ezen belül foglalkozik: - én és a kliensek - én és munkatársak, munkatársaim - én és a főnököm - én és a munkahelyi struktúrák, teamek kapcsolata A szupervízió folyamatos tanulást jelent, s abban van nagy jelentősége, hogy hozzásegíti a szupervízió résztvevőjét, a szupervizionáltat, ahhoz, hogy saját múltbéli tapasztalatait használja munkájában, tanuljon belőle. A szupervízió módszerei: 1. Egyéni szupervízió: diádikus kapcsolt, szupervízor és a segítő kapcsolata 2. Csoport szupervízió: több munkahelyről érező szakemberek csoportja 3. Team szupervízió: egy munkahelyen dolgozó segítők csoportja Mindhárom formára jellemző: - Szerződéskötés: a szupervizor és a szupervíziót igénylő között. - Rögzíti az intervallumot, amely folyamat jellege miatt általában 1 év. - Tartalmaznia kell a találkozások időpontjait, helyét, ülés kezdetének időpontját. - Időtartalma egyéni esetben 1 óra, csoport esetében 1.5 óra. - Általános érvényű normákban meg kell állapodni. A szupervízió nem értékel, nem minősít, nem ad abszolút megoldásokat a problémákra. Tisztázni kell a titoktartási kötelezettséget!!! Relaxáció: ellazulást jelent, az izmok ellazításán van a hangsúly. Relaxáció egyik hatóeleme, hogy amit elképzelünk, azt a testünk megvalósítja. Szorongáskor az ember elképzeli azt, amitől szorong és ezáltal az meg is valósul. Relaxációban a terapeuta segítségével elsajátítjuk azt a képességet, hogy elképzelt belső kép, magában kimondott szavak segítségével képesek legyünk izmainkat ellazítani. Meditáció: a gondolati tárgynélküliség lelki állapotának előidézése. Célja, hogy behatolhassunk a psziché olyan tartományaiba, melyek közvetlenül nem megragadhatóak a racionális tudat számára. Gondolatilag üres edénnyé válunk, hogy élményvilágunk nem tudatos szférájából közvetlen tapasztalatokat szerezhessünk. Feltételek: környezet, testi feltételek, attitűd, pszichés állapot, meditáció bevezető gyakorlatai, testhelyzet, gondolati masszázs, pszichés ellazulás.
5
Toldi Ildikó 2009 Autogén tréning: a saját aktivitást felhasználva, rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlatok, amelyek belső koncentrációval, önmagunkra irányuló passzív figyelemmel történnek, létrehozzák a pszichés és szomatikus ellazultságot. Ebben a nyugalmi állapotban képesek vagyunk a pszichés és szomatikus folyamatok önszabályzására. Gyakorlatai: elnehezedés-nehézségérzet, átmelegedésmelegségérzet, szícgyakorlat, légzés gyakorlat, napfonat gyakorlata, homlok hűvösségének gyakorlata.
6
