Toldi Ildikó 2009 13. Értelmezze ellátottja viselkedését az alábbi eset alapján! Az Idősek Otthonában egy hónapja hunyt el a 69 éves Z-né Éva, gyomortumora volt. A vele egyidős K-né, Terike a haláleset óta folyamatosan gyomorfájdalmakra panaszkodik. Mindenkinek mondja, hogy biztosan neki is gyomorrákja van, és majd meglátják, ő is meg fog halni. Több kivizsgáláson van túl, minden eredménye negatív, de szerinte eltitkolják előle, hogy beteg. Folyamatosan lehangolt, rosszul alszik, és sokat sírdogál. Semmi másra nem tud gondolni, csak arra, hogy hamarosan meghal. Információtartalom vázlata – A pszichés válságok tünetei – Hangulatváltozás megfigyelése – Félelem és a szorongás okai, megjelenési formái – A saját múlandóságunk megélésének kérdései – Veszteségek feldolgozásának lehetőségei – A test és a lélek egymásra hatása – Az önmagát beteljesítő jóslatok a szociálpszichológiában – A leggyakoribb pszichoszomatikus megbetegedések – Nondirektív beszélgetés jelentősége a segítő munkában – A gondozó feladatai a félelem és a szorongás oldásában
B B
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Válságok az életciklus során Pszichológiai megfigyelés módszere
B
Lelki jelenségek és folyamatok
B
A személyiség pszichológia alapjai
B
A veszteségek és feldolgozási módszerei
B
A lelki fejlődés meghatározói
Típus
B
Kórokok holisztikus értelmezése
A
Nondirektív beszélgetés
A
A kompetencia határok
Az információtartalom vázlata alapján A pszichés válságok tünetei Hangulatváltozás megfigyelése Félelem és a szorongás okai, megjelenési formái A saját múlandóságunk megélésének kérdései Veszteségek feldolgozásának lehetőségei A test és a lélek egymásra hatása Az önmagát beteljesítő jóslatok a szociálpszichológiában A leggyakoribb pszichoszomatikus megbetegedések Nondirektív beszélgetés jelentősége a segítő munkában A gondozó feladatai a félelem és a szorongás oldásában
Pontszámok Max.
Elért
10 5 10 10 10 5 5 5 10 10
1
Toldi Ildikó 2009 A pszichés válságok tünetei: Az érzelmi funkciózavarok, a szorongás, a depresszió individuális eltérésben gazdag folyamatok, melyeket rendkívül nyomasztó levertség jellemez. A betegségre utaló jelek a személyes élettörténetre vonatkozóan lépnek fel. Tünetek: - szociális visszahúzódás - bizonytalanság - döntésképtelenség - reménytelenség - testi panaszokkal való foglalkozás - hasmenés-székrekedés - mozgásnyugtalanság - éjszakai ágybavizelés, beszékelés (gyermekkorban) - táplálkozási zavarok - tic: szemizomrángás - gyomorfekély - szív- és érrendszeri megbetegedések Amikor valakit valami nagyon bánt, akkor „emészti” magát -lefogy-, ha elviselhetetlen számára, „elemészti magát”- belehal. A pszichés-elsősorban az érzelmi-jelenségek mindig együtt járnak testi reakciókkal is. Egyénenként különbözőek az érzelmi feszültség azonban abban a szervrendszerben hoz létre kóros elváltozást, amely területén érzelmi szálon megjelenik. Például kimutatták, hogy a migrénben szenvedőknél érzelmi feszültség hatására a tartóizmok tónusa az átlaghoz képest nagymértékben nő. Hangulatváltozás megfigyelése: Lásd felismerésnél Félelem és a szorongás okai, megjelenési formái: Szorongás: A félelemmel rokon fogalom. A szorongás leginkább abban különbözik a félelemtől, hogy azt közvetlen ok váltja ki, míg a szorongás oka közvetett és távoli. A félelem egyszeri érzés, amely a kiváltó helyzet megszűnésével elmúlik. A szorongás generalizált, rögzült tárgytalan félelmi állapot, kellemetlen bizonytalan érzése valamilyen nyugtalanságnak. A szorongás központi szerepet játszik a lelki működésben, mint tünet pedig minden neurózis kísérője. Mindennapjainkban kisebb-nagyobb szorongással találkozunk, és csak az válik traumatikussá és okoz neurózist, amely nem oldható fel. A többi szorongás olyan hajtóerő, melyek cselekvésre késztetik az egyént. Sok élethelyzet van, mely bizonytalanságaival, félelmi jellegénél fogva, ha tartós, szorongásos neurózist okoz. Ilyenek, például a háztartási konfliktusok, az egzisztenciális problémák, a gyermeknevelési hibák. A szorongást kiváltó oka a stressz: 1. külső:- tárgyvesztés (haláleset vagy személy elvesztése) -sok munka 2. belső:-konfliktusok 2
Toldi Ildikó 2009 A stressztényezőket kivédeni nem mindig sikerül, többnyire csak erős „én”-nel lehet. Ha nem képes kezelni az egyén stressz okozta traumákat, szorongani kezd, kimerül, meg is betegedhet.
mozgósítás adaptáció
stresszteli környezet
elhúzódó adaptáció
kimerültség betegség jelei
ÉRZELMEK támadó vagy menekülő viselkedés
átmeneti adaptáció
visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz
A szorongás megynyilvánulásának három szintjét különböztetjük meg:
neuroendokrin (hormonok hatása)
motoros (pl.: megmerevedik)
tudatos (pl.: ”meg sem tudtam szólalni”)
Felismerése: Fontos kérdések: Milyen szokott lenni a hangulata? Csökkent-e az érdeklődése vagy aktivitása a korábbihoz képest? Képes-e örömet érezni? Változott-e az étvágya? Változott-e jelentősen a testsúlya? Van-e alvászavara? Van-e napszaki vagy évszakhoz köthető ingadozás hangulatának a változásában? Vannak-e szorongásai? Sokat foglalkozik-e testi tüneteivel? Érez-e bűntudatot? Foglalkoztatja az elszegényedés gondolata? Időskori jellegzetességek depresszió és szorongás esetén: Gyakran állnak előtérben testi panaszok, vegetatív tünetek és koncentrációs zavarok, melyek elfedhetik a hangulatzavart, s melyek miatt ismétlődő kórházi kezelésben részesül. Gyakori, hogy a páciens tagadja – mások számára nyilvánvaló – depresszióját
Nem boldogul a feladataival, „feladja”. 3
Toldi Ildikó 2009
Csökkent az életereje. Gyakran túlzottan izgatott, felfokozott a viselkedése. Memóriazavarra panaszkodik objektíven kimutatható emlékezetzavar nélkül. A depresszió következtében „butábbnak” tűnik, gyakoriak a „nem tudom” válaszok. Túl sokat alszik. Spontán beszéde csökken. Gyakran kifejezetten elutasító a viselkedése. Kényszeres tépelődés, döntésképtelenség jelentkezhet. Gyakori az elhízás. Félelem: Az ember egyik legalapvetőbb érzése a félelem, amit mindig le akar küzdeni a tudomány, a vallás a mágia segítségével. A félelem minden kultúrában megtalálható és felismerhető, azonosítható. A félelem – bár átélése az egyén számára mindig kellemetlen – óriási jelentőségű és pozitív hatásai lehetnek. A veszély elkerülésére késztet, a szervezet energiatartalékait mozgósítja, védekezésre késztet, fokozza a koncentrációt. A félelem hatására a szervezet motoros, pszichés és vegetatív választ ad, de gyakran menekülés, a veszély elkerülése, elrejtőzködés, vagy ha ezek nem lehetségesek, passzivitás a reakció. Félelemnek több fajtája ismeretes: -konkrét félelmek fájdalomtól, állattól stb. -szeparációs félelem, félelem a elszigetelődéstől -szimbólumoktól való félelem, mesék hőseitől -büntetéstől való félelem Minden ember másként éli meg, miden ember másként reagál az őt ért félelem hatására személységtől, szocializációjától függően. Négy lapvető félelem van melyeket átélünk nap mint nap kapcsolataink, munkavégzésünk során:
félelem az odaadástól, a függő viszonytól
félelem az önmagammá válástól, a védtelenségtől, az elszigetelődéstől
félelem a változástól, a múlandóságtól félelem a végérvényességtől, a szabadság elvesztésétől, az állandóságtól
Ha a négy félelem közül egy-egy feltűnően hangsúlyos, szélsőséges személyiségtípust eredményez. A saját múlandóságunk megélésének kérdései: Régen a szexualitás volt, a mai modern társadalomban a halál az, „amiről nem beszélünk”. Egészséges öregedésről akkor beszélünk, amikor a testi folyamatok változásait az élet természetes folyamatának fogadjuk el, és ha ezek a folyamatok a sejtek, szervek, szervrendszerek szintjén harmonikusa zajlanak, a pszichés folyamatok pozitívak, a mentálhigiénés állapot egyensúlyban van. Öregedés függ az egyénre jellemző folyamatok minőségétől, az öregedéshez való alkalmazkodástól, tanulási képességtől, önellátásának mértéktől, aktivitásától, a világgal való kapcsolatától. Mindenki személyisége szerint járja életútját, nincs két
4
Toldi Ildikó 2009 egyforma ember, nincs két egyforma öregedés és nincs két egyforma életérzés az öregedés megéléséről. Fontos az élettörténet feldolgozása és mérlegre tétele. Önmaga élete értékes és egyedi, egyszeri megismételhetetlen vagy egy kihagyott lehetőségekből, fájdalomból, értelmetlenségből gyúrt élet volt. Ő is megfog, halni? Azt gondolom, hogy minden jelenség, amelyet a társadalom nem tud kezelni, szorongásokat, pszichológiai problémákat okoz. Nem tudunk semmit sem kezdeni vele. Nem vagyunk rá felkészítve. Nincs olyan intézmény, olyan személy, aki meg tanítaná az embereknek, hogy az elmúlás pillanata, meg kezdődik a születésünk első percében. Pedig kialakult a tanatológia tudománya, mely a halál kérdésével foglalkozik. E terület pszichológiai ágának tárgyát, az úgynevezett tanatopszichológiát Wittowski így határozza meg: „Érzelmi élmény-, és magatartásmód, melyet a halál tudata és a vele való közvetlen találkozás vált ki. Az életutunkat végig kell járnunk, és tudnunk kellene elfogadni a tényt, hogy az útnak egyszer a végére érünk. A mai magyar társadalomban nincsen olyan tudományág, ami lehetővé tenné az ember számára, hogy megértse, hogy el tudja fogadni a halált. Félünk a haláltól. És félünk a haldoklástól; gyors és könnyű halált kívánunk magunknak. A haldoklástól való félelmet erősíti bennünk, hogy az életfenntartó kezelések, életmentő beavatkozások drámai fejlődése korlátlannak tűnő lehetőséget ad az orvosok kezébe, hogy kínlódásteli haldoklásunkat meghosszabbítsák. Félelemmel tekintünk a haldoklóra, mert valamiféle misztikus rejtély előttünk a haldoklás folyamata. Egészséges félelem, amit még mi magunk nem éltünk át. Meg kellene tanulnunk a halál, és a haldoklás törvényszerű létét, és tudatosult elfogadását. Régen a falun élők számára természetes volt, hogy a születés, és halál az élet természetes folyamatai. A gyerekek úgy nőttek fel, hogy családtagjaik otthon haldokoltak, nem különféle egészségügyi, vagy szociális intézményben. Az elhunytat otthon ravatalozták fel, szokásban volt a virrasztás, a halotti tor. Ma már erre nincs lehetőség, csak egyes népcsoportok (cigányság) körében maradt még meg a három napig tartó virrasztás szokása.
Veszteségek feldolgozásának lehetőségei: A képességek szinten tartása, a kapcsolatrendszer kialakítása, új kapcsolatok teremtése. Megkérdezzük, milyen hobbija van, mit szeretne csinálni a szabadidejében. Egésznap eltöltésére lehetőséget kell biztosítani. A napköziben lévő szabadidő eltöltése jelenjen meg. Gondozási terv készítése! A gyászoló támogatása során a gondozó, segítő, pszichológus próbálja megérteni gyászolóval, hogy mit is jelent számára a veszteség. A veszteségre adott reakciókat meg kell figyelni a segítségnyújtás során. A segítő meghallgat, együttérzését kifejezi, figyelő, nyugodt, türelmes, segítő szándékát is jelzi. Nem sürget, befolyásol, nem ostromol kérdésekkel. Esetünkben a segítés ne a gyász ellen irányuljon, hagyni kell megnyilvánulni, segíteni a kifejezést! Amennyiben a gyászoló úgy gondolja, hogy nem osztja meg érzéseit, gondolatait, a segítő gondoskodjon arról, hogy a későbbiekben, ha szükség lenne rá, hol lehet őt elérni. A gyász feldolgozásának ideje változó, áltatában 6-12 hónap. Ha 14 hónapnál hosszabb az idő, szakembertől kell segítséget kérni.
5
Toldi Ildikó 2009 A test és a lélek egymásra hatása: A pszichés –elsősorban érzelmi – jelenségek mindig együtt járnak testi reakciókkal. Egyénenként különbözőek az érzelmi feszültség hatása alatt kialakuló testi reakciók. A tartós, nagyfokú érzelmi feszültség azonban a szervrendszerben hoz lére kóros elváltozást, amely területén érzelmi szálon jelenik meg. Az önmagát beteljesítő jóslatok a szociálpszichológiában: •
Merton (szociológus) 1957-ben fogalmazta meg az önbeteljesítő jóslat fogalmát, mely szerint az elvárásoknak megfelelően fog alakulni a viselkedés.
•
Annak ellenére is, ha az elvárásnak nincs valóságos alapja.
•
Ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, ez oda vezet, hogy úgy fogunk viselkedni, hogy ez be is igazolódjon.
•
Elvárások kialakítása másokról ennek megfelelően viselkedünk vele ezt érzékeli, főleg a nemverbális jelzésekből ennek megfelelően reagál, viselkedik beigazolódik az elvárásunk
Az a folyamat, amelynek során egy ember másokkal kapcsolatos elvárásai előidézik azt a viselkedést, amely megerősíti az elvárásokat. "Ha az emberek valóságosnak határoznak meg helyzeteket, akkor azok következményüket tekintve valóságosak is." a másik ember sokféle tényező által torzított megismerése alapján elvárások fogalmazódnak meg, amelyek a sugallt információknak megfelelően ténylegesen bekövetkező eseményekké, cselekvésekké válnak a partner viselkedésében A leggyakoribb pszichoszomatikus megbetegedések:
gyomorfekély
immunrendszeri problémák
álmatlanság
szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás
inkontinencia
hasmenés, székrekedés
daganatos megbetegedések
Nondirektív beszélgetés jelentősége a segítő munkában: Az egyén szubjektív élményire összpontosít, arra, ahogy a világot látják az emberek. Középpontjában az áll, hogy az ember miképpen érzékeli és értelmezi élete történeteit, más szóval az egyén fenomológiája. Embert önmagában kezeli, nem érték fügetlen. Tiszteletben tartja a szolgáltatást igénybe vevő értékeit, autonómiáját, identitását, érdekeit szem előtt tartva oldja meg az etikai dilemmákat. Minden embernek van „ÉN” képe (valós és észlelt, minél kisebb a távolság a kettő között, annál egészségesebben működik a személyiség. értelmezi az emberi szükséglet-kielégítés hiányát (Maslow) hatékony kérdezés
6
Toldi Ildikó 2009 konfliktuskezelési készség empátia tolerancia segítőkészség információgyűjtés problémaelemzés, feltárás Carl Rogers humaniszikus pszichológus nevéhez fűződik. Rogers kezdetbe a segítő nondirektív magatartását hansúlyozta. Tükrözött, önmagában nem értékelt (tükröt tart a kliens elé, saját érzés nélkül. Segítő legfontosabb tulajdonságai: - empatikus magatartás - konguencia: hitelesség - feltétel nélküli elfogadás Fontos a kihasználhatóság megakadályozza, nem kell mindenkivel jót tenni. Munkamódszere a nem direkt segítés (a kliensben rejlő lehetőségeket figyelembe véve önmaga oldja meg a problémákat). A gondozó feladatai a félelem és a szorongás oldásában: Az alkati szorongás a személyiség jellemző vonása. A szorongást egyértelműen két tényező határozza meg: a biztonságérzet és kommunikáció. Minél alacsonyabb a beteg biztonságérzete, annál magasabb a szorongása, és megfordítva. Minél rosszabb (“alacsonyabb”) a beteg ápolószemélyzettel kapcsolatos kommunikációja, annál magasabb a beteg szorongásérzete, és megfordítva. A szorongás oldásában az ápolók szerepe jelentős lehet. Fontos, hogy felismerjék a szorongás jeleit, majd irányított beszélgetéssel, a beteg biztonságérzetének fokozásával csökkenthetik a szorongását.
7
