Toldi Ildikó 2009 7.
Értelmezze a veszteség pszichés vonatkozásait az alábbi eset alapján!
M. Péternek (46 éves) 2 éve agyvérzés miatt lebénult a bal oldala. Az agyvérzést megelőzően Péter nagyon aktív életet élt, sportolt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt felesége elvált tőle, 70 éves édesanyja vette magához, aki egy 1500 lelkes településen él. Péter bottal is csak nagyon nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Csípős megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább édesanyját bántja. Ellátásához a házi gondozó segítségét kérik, mert édesanyja belefáradt, hogy akármit csinál, Péternek semmi nem tetszik. Információtartalom vázlata – A veszteség fogalmának értelmezése – A veszteségek érzelmi hatása – A megváltozott testi funkciók pszichés értelmezése – Egzisztenciális veszteségek az eset kapcsán – Az agresszió fogalma – Az agresszió működése – A családi kapcsolatok megváltozásának okai – A hangulat fogalma – A segítő beszélgetés jellemzői – A segítő beszélgetés alkalmazásának lehetőségei Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint
A veszteségek és feldolgozási módszerei
Lelki jelenségek és folyamatok
A segítő beszélgetés jellemzői
Az információtartalom vázlata alapján A veszteség fogalmának értelmezése A veszteségek érzelmi hatása A megváltozott testi funkciók pszichés értelmezése Egzisztenciális veszteségek az eset kapcsán Az agresszió fogalma Az agresszió működése A családi kapcsolatok megváltozásának okai A hangulat fogalma A segítő beszélgetés jellemzői A segítő beszélgetés alkalmazásának lehetőségei
Pontszámok Max. 5 5 10 10 5 10 10 5 10 10
1
Toldi Ildikó 2009 M. Péter nagy lelki traumán megy keresztül hisz agyvérzése előtt nagyon aktív életet élt. Betegségével elvesztette feleségét, barátait, és aránylag kis településre költözött ahol szinte semmi elfoglaltságot nem talál magának. Nagy lelki megrázkódtatáson (krízis) megy keresztül, közlekedni nem tud, a kezét nem tudja használni, így nem tud írni, zenélni, sportolni. Elvesztette családját, barátait, munkahelyét. Nem tudja elfogadni, hogy a betegséggel e testi funkciók is megváltoznak, és nem tudja ugyanazt csinálni, amit a betegsége előtt. A tehetetlenség miatt nem tudja a belső feszültséget csak agresszió formájában levezetni. A feszültséget az édesanyján vezeti le, mivel csak ő áll mellette. Ebben az esetben működik az agresszió, mert szándékosan cselekszik így, hogy másnak (ebben az esetben az édesanyjának) nyílt vagy burkolt formában fájdalmat, sérelmet okozzon. Ezért a körülötte élőkkel sem tudja normálisan tartani a kapcsolatot. Ingerlékeny, mogorva, nem találja a hangot a környezetével, mert mogorvasága miatt a hangulata percenként változik. Ez a tartós érzelmi állapot befolyásolja az érzelmeit. Ezért kéri az édesanyja a házi gondozó segítségét. Nagy türelemmel, és tapasztalattal kell a bizalmát elnyerni. Tiszteletben kell tartani érzéseit és félelmét. És ha türelmesek vagyunk, talán idővel vissza lehet fordítani a betegséget, és megerősödve, ha a lelke megnyugszik talán a hangulata is megváltozik. A veszteség fogalmának értelmezése: Minden változás azzal jár, hogy valamit elveszítünk, majd az elvesztett helyére valami más kerül. Mindennapi veszteségeink között a legnagyobb, amikor szeretett személyt, rokont, barátot, családtagot veszítünk el. Ebben az esetben M. Péter elvesztette egészségét eddigi aktív életformáját A megváltozott testi funkciók pszichés értelmezése: A fogyatékosság módosult, csökkent képessége az ember bizonyos tevékenységeinek: közlekedésnek, evésnek, ivásnak, mosakodásnak, munkának, írásnak és így tovább. A fogyatékosság mérésekor is felhasználják ezt a tényt külföldön: egy skála különböző számértékeit rendelik a hiányzó, illetve meglévő képességekhez, az említetteken túl például akár a körömvágáshoz, lépcsőjáráshoz, bevásárláshoz, autóbusz eléréséhez. A legsúlyosabb a „hátrány”, amely károsodásból vagy fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány; korlátozza, esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi és kulturális tényezőktől függő normális, mindennapi szerepét. A hátrány ily módon tehát nem más, mint a károsodás, a fogyatékosság társadalmivá válása, mely igen súlyos kulturális (tanulás), társadalmi (önellátás), gazdasági (önellátás) és egyéb következményeket von maga után az egyén mindennapi életében. Az egészségkárosodás korlátozza a személy aktivitását, ez pedig a társadalomban történő részvételét.
2
Toldi Ildikó 2009
2. ábra: A „fogyatékosság” értelmezése az FNO alapján EGÉSZSÉGI
ÁLLAPOT
(betegség, rendellenesség) Testi funkciók és struktúra
Tevékenység
Környezeti tényezők
Részvétel
Személyes tényezők
Az agresszió fogalma: Az agresszió, mint érzelmi állapot. Az agresszió fogalma: szándékos testi vagy lelki károkozás másoknak vagy magunknak. Minden olyan szándékos cselekvés, melynek célja, nyílt vagy szimbolikus formában testi, lelki, anyagi kár, sérelem okozása. Annál súlyosabb, minél helyrehozhatatlanabb Az agresszió működése: A természetes agresszivitás összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll, ugyanakkor a hormonok is beleszólnak kialakulásába. Egy ilyen bonyolult szabályozó rendszer több ponton is "elromolhat". A tehetetlenség miatt nem tudja a belső feszültséget csak agressziv módon levezetni. A feszültséget az édesanyján vezeti le, mivel csak ő áll mellette. Ebben az esetben működik az agresszió, mert szándékosan cselekszik így, hogy másnak (ebben az esetben az édesanyjának) nyílt vagy burkolt formában fájdalmat, sérelmet okozzon. Magatartásformái szempontjából az agresszió lehet támadó vagy védekező. (aktív vagy passzív). A kutatások azt láttatnak igazolni, hogy az emberi agresszió nem ösztönös, hanem a múltbeli tapasztalatoknak és szociális tanulásnak van rendkívül fontos szerepe keletkezésében. Ha a gyermek azt látja, hogy a különböző konfliktushelyzetekben a szülő megoldása mindig agresszív, akkor ez a magatartás egyedül követhető modellé válik a gyerek számára. Azonos helyzetekben ő is megpróbál agresszív, támadó lenni.
3
Toldi Ildikó 2009 A másik kritikus helyzet, amely agresszív viselkedést válthat ki a gyerekből, az elhanyagoló bánásmód. Ha a gyerek úgy érzi, hogy nem törődnek vele eleget, könnyen indíthatja arra, hogy ún.„rossz gyerekké” váljon és agresszivitásával, a felnőttek bosszantásával kényszerítse ki a vele való foglalkozást. Az agresszív viselkedést kiváltó tényezők Izoláltság Relatív depriváció: a jobb alternatíva igényszintje jelenti a frusztrációt. Bezártság (börtönhelyzet, disco). Modellek Média. Az agresszivitás az emberi kapcsolatokban okozhat félelmet, mely lehet motoros, (elfut, vagy támad) és lehet vegetatív, (szorongás) de hozhat gyűlöletet is, amely agresszióval válaszol az agresszivitásra. Ebből már nagy baj lehet. Akár bűncselekmény is. A természetes agresszivitás összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll, ugyanakkor a hormonok is beleszólnak kialakulásába. Egy ilyen bonyolult szabályozó rendszer több ponton is "elromolhat". A családi kapcsolatok megváltozásának okai: Felesége megtudta, hogy lebénult, otthagyta, elvált tőle. Csak az édesanyja vállalta gondozását, de már ő is megunta, megromlott a kapcsolat Péter viselkedése miatt. Csak az édesanyja vállalta gondozását, de ő nem tudja megfelelően kezelni fia megváltozott viselkedését, ezért kapcsolatuk kezd megromlani. Pétert valószínűleg nemcsak állapota keserítette meg, hanem az, hogy társa ebben a helyzetében magára hagyta, így a már időskorú édesanyjára szorul, akit ha nem lesz beteg, neki kellett volna gondozni. Ez a helyzet valószínűleg nagyon zavarja. A hangulat fogalma: Az ember érzelmi állapotára utal, és az által kifejezi érzéseit. Lehet pozitív vagy negatív megnyilvánulása. Segítő beszélgetés: A segítő kapcsolatok általában két személyes helyzetre vonatkoznak, ahol az egyik fél a segítő (konzultáló), a másik fél pedig a segítséget kérő, bajba jutott ember (kliens). E kapcsolati forma elmélyült, személyes viszony, a szó gyógyító ereje és az érzelmi szintű önmegértésre alapoz. A segítő beszélgetésben a segítés a segítő beszélgetésen át is megvalósulhat. Abban tér el a segítő beszélgetés a hétköznapi beszélgetés helyzetektől (pl.: baráti, munkatársi), hogy sajátos pszichológiai törvényszerűségeken alapul. Carl Rogers szerint akkor érett a segítő kapcsolat, ha a segítő szakember elégedetten, kiegyensúlyozottan vesz részt a konfliktusok, kritikus élethelyzetek megbeszélésében. A beszélgetés légkörét elsősorban a segítő attitűdjei (értékelő viszonyulásai), viselkedése szabja meg, s a türelem, a hitelessé, őszinteség, bizalom jellemzi. E kapcsolatba az egyik félnek, a segítőnek szándéka, hogy segítsen a másiknak személyiségének kifejezésében, érdeklődésében, hogy képes legyen jobban
4
Toldi Ildikó 2009 funkcionálni, az élet nehézségeivel megbirkózni. A segítő kapcsolatot gyakran tanácsadásnak is szokták nevezni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a segítőnek dolga tanácsokat adni. Az egyénnek önállóan kell megoldani a nehézségeket. Ha ez nem megy, akkor a segítőnek feladata, hogy a segítettet reális önismerethez és önértékeléshez vezesse. A közös munka középpontjában a segített érzelmeinek megértése, a szorongást, félelmet keltő érzéseket a személységbe való integrációja áll. E kapcsolat elsősorban a jelenre és a jövőre koncentrál. A segítő beszélgetést meghatározott térben és időbeni kerete között kell végezni. A segítő a segítő beszélgetésben, mint egy zárt lélektani térben, meghallgat, engedi beszélni a klienst, együttérzését juttatja kifejezésre, figyelő nyugodt, türelmes, a segítés szándékát is jelzi, megértést és biztonságot sugároz. A segítő beszélgetéstől idegen a sürgetés, a befolyásolás, a kérdésekkel való ostromlás, a moralizálás, mert ezek az eltávolodáshoz vezetnek. A segítőbeszélgetés egyik fontos eleme a meghallgatás, s mellette a hallgatás, az együttérzés egyik kifejezése. A beszéd bizonyos helyzetekben kevesebbet jelez, mint nonverbális (nem szóbeli) csatorna üzenete. Számolni kell a segítőnek a pszichológiai működésekre (indulatáttétel, ellenállás, közelség-távolság stb.). A hatékony segítő beszélgetés vezetésének feltételei: Megfelelő önismeret. Empátiás készség. A ”pozitív elfogadás” vagy feltételek nélküli elfogadás, ami a másik ember személyiségének, érzelmeinek és gondolatainak a tiszteletben tartását jelenti. Hitelesség Segítő attitűd (beállítódás). Elméleti és szakmódszertani tudás. Ez az érett személyközpontú segítő beszélgetés. Lényege a non- direktivitás, melyben arra utal, hogy értelmezés nélkül, a kliensnek a szavakban kifejezett és az e mögött rejlő érzéseit próbálja visszatükrözni, hogy ez által segítse érzelmeinek, nehézségeinek jobb megértését, megfogalmazást. A visszatükrözés újrafogalmazást jelent, nem a kliens szavait ismételjük meg más szavakkal, hanem átéljük érzéseit, amit szavakban is kifejezett és ezt tükrözzük vissza. Ezt csak empátiával tehetjük, ami bizonyos fokú távolságtartást igényel. Tanácsadás: Direktív módszer: segítheti az egyén fejlődését, fejleszti a problémamegoldó képességét. A tanácsadás kulcseleme az empátia. A segítő beszélgetés alkalmazásának lehetőségei: Tanácsadás: Direktív módszer: segítheti az egyén fejlődését, fejleszti a problémamegoldó képességét. A tanácsadás kulcseleme az empátia. Konzultáció: A konzultáció direkt módszer, személy vagy eset centrikus segítési mód, amelyben a segítséget kérő egyén, csoport, közösség saját problémamegoldó viselkedését és más tevékenységét beszéli meg a segítővel. Formái: - telefonkonzultáció - személyes konzultáció - célcsoport konzultáció
5
Toldi Ildikó 2009 M. Péternek egy személyes konzultációt javasolnék, majd ha már oldottabbá és nyitottabbá válik egy csoportos konzultációt, melyben hasonló problémákkal küzdő emberek vesznek részt. Szerintem rehabilitációra is szükség lehet. A rehabilitáció főbb területei: az egészségügyi, a szociális, a foglalkozási, a pszichológiai, a és a gyógypedagógiai rehabilitáció. A rehabilitáció a fogyatékossággal élő és/vagy megváltozott munkaképességű személyeket a mindennapi életbe, a munkába visszavezető, belátható perspektívát átfogó, kétirányú szakmai tevékenység. Egyik iránya a kliensközpontú irány, amely egyik alanya, a kliens helyzetének megváltoztatását jelenti.
6
