Toldi Ildikó 2009 3.
Értelmezze a konfliktus pszichológiáját az alábbi eset alapján!
Hajléktalanok nappali melegedőjében összetűzésbe kerül két ellátott. K. János 45 éves, nagyhangú, kötözködő, nem riad vissza a tettlegességtől sem. Napi rendszerességgel veszi igénybe a szolgáltatást. V. László 25 éves, roma származású fiatalember. Éjjeliőrként dolgozik egy építkezésen. Egy hete tulajdonosváltás miatt felmondták az albérletét, és újat nem sikerült találnia. Jánosnak eltűnt a cigarettája, és Lászlót gyanúsítja, mert szerinte csak egy cigány lophatta el. Információtartalom vázlata – A hajléktalanság, mint társadalmi probléma – A hajléktalanoknál jelentkező pszichés jelenségek – Az agresszió megjelenési formái – Az agresszív viselkedés hatása az emberi kapcsolatokra – Konfliktus fogalma – Konfliktus típusai – Konfliktus megoldási módjai – Az előítéletek keletkezésének okai – A roma származással kapcsolatos előítéletek – Segítségnyújtás a fenti konfliktus megoldásához C
B
B
B
A problémának definiált társadalmi jelenségek és ellátások Lelki jelenségek és folyamatok
Az előítéletek kialakulásának és működésének jellemzői
A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei
A hajléktalanság, mint társadalmi probléma A hajléktalanoknál jelentkező pszichés jelenségek Az agresszió megjelenési formái Az agresszív viselkedés hatása az emberi kapcsolatokra Az előítéletek keletkezésének okai A roma származással kapcsolatos előítéletek Konfliktus fogalma Konfliktus típusai Konfliktus megoldási módjai Segítségnyújtás a fenti konfliktus megoldásához
10 10 5 5 10 10 5 5 10 10
1
Toldi Ildikó 2009 A kirekesztettség egyik legszélsőségesebb formája a hajléktalanság. Magyarországon jelenleg 1.5 – 2 millió főre tehető a hajléktalanok száma. Ebbe beletartoznak a „Fedél nélküliek”, akik utcán élnek, az „Effektív hajléktalanok”, akik hajléktalanszállókon húzzák meg magukat és azok a „Lakástalanok” is, akik lakás hiányában különböző intézményekben, kollégiumokban vagy barátoknál, ismerősöknél élik mindennapjaikat. Hajléktalanok: Olyan emberek, akiknek nincs hol aludniuk, ezért vagy ingyenes menedékhelyen maradnak, vagy nem lakóhelynek szánt köztereken alszanak. Nappali melegedő: A hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Feladata az utcai szociális munka keretében az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek a figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátása. A hajléktalanság kialakulásának okai Napjainkban a hajléktalanságot újratermelő társadalmi jelenségek, (az elszegényedés, a munkanélküliség, a lakhatási nehézségek, a lakásvesztés az alkohol és a drogfogyasztás miatt megjelenő viselkedészavarok) felerősödtek. Ezek a családi konfliktusok közvetlen kiváltó okaiként jelentkezve gyakran hajléktalansághoz vezetnek. A hajléktalan emberek között igen nagy számban vannak, az állami gondozásból kikerült, a rövidebb-hosszabb börtönbüntetésből szabadult, elvált, alkoholbeteggé lett emberek. Ők nem egy esetben a megfelelő segítség hiánya, a szociális intézményrendszer diszfunkcionális működése miatt váltak hajléktalanná. Nagy számban tett hajléktalanná embereket számos munkásszálló megszűnése. Több szerző utal arra, hogy a hajléktalanság soktényezős folyamatok eredőjeként beálló állapot. A makro-társadalmi, gazdasági folyamatok bár jelentős szerepet töltenek be egyes marginális helyzetű csoportok hajléktalanná válásában, nem egyedüli okozói a hajléktalanságnak, a jelenség magyarázata legalább annyira személyiségfejlődésben is keresendő. A hajléktalansággal az emberi kapcsolatok szempontjából foglalkozó elméleteket és kutatások -elsősorban az angolszász irodalmakra támaszkodva- megfogalmazták, hogy a hajléktalanság nemcsak a fedél, a hajlék hiányát jelenti, hanem a kapcsolati háló eltűnését is, annak a a kapcsolati hálónak az eltűnését, amely biztonságot nyújt, hozzájárul az egészség, a jólét megőrzéséhez, erőforrást jelent, átsegít a válsághelyzeten. A fenti megközelítések felhívják a figyelmet arra, hogy a hajléktalanügynek nemcsak a társadalmi struktúra működéséből, az intézményi diszfunkciókból származó problémák kezelésével kell foglalkoznia. A társadalmi integráció, a kirekesztődés enyhítése érdekében a személyiségfejlődés, a szocializációs zavarok és az emberi kapcsolatok újraépítésével is foglalkoznia kell. A hajléktalanság ismételt megjelenésének társadalmi háttere: A rendszerváltás körüli időszak sajátos szociálpolitikai gondjaként, de csak részben annak következményeként kapott ismét nyilvánosságot a hajléktalanság. A tudatosulás kényszerítői azok a tömegdemonstrációk voltak, amelyek a budapesti tereken és pályaudvarokon folytak 1989 telén. A hajléktalan emberek ezen jelenlét-
2
Toldi Ildikó 2009 tüntetései voltak az első szociálpolitikai reagálások kiváltói. 1989 telén a Blaha Lujza téren demonstráló hajléktalan emberek számára egy csepeli tornateremben megnyílt az első kvázi menhely. 1990. januárjában Budaörsön egy volt katonai objektumban jött létre első jelentős hajléktalanszálló. A hajléktalanság mint társadalmi probléma: -eü. Kockázat -nem fizet adót -társadalmi kockázat -bűnözés - járványveszély A hajléktalanoknál jelentkező pszichés jelenségek: A szociális izoláció A hajléktalanok jelentős részének ijesztő mértékben hiányzik az életéből mindenféle emberi kapcsolat, különös tekintettel a nem hajléktalanokkal való érintkezésre. Ez általában egy folyamat eredménye, de a volt állami gondozottak esetében, akiknek ma talán a legnagyobb az esélyük a hajléktalanná válásra, ez még sokkal mélyebb gyökerű jelenség. A munka funkciói: - pénzkereset - önmegvalósítás eszköze, egyfajta aktivitási szintet biztosít - segít a célok, tervek megvalósításában - fejleszti a szociális készségeket - időkeretet ad a mindennapoknak - a foglalkozás által kijelölt szerep része - személyes identitásunknak Munkanélküliség hatásai: Élettani következmények: gyakori alvászavar, nő a vérnyomás és a testtömegindex, gyakoribbá válnak a pszichoszomatikus tünetek, nő az adrenalin és a koleszterin szint Testi egészség szintjén: gyakori mozgásszervi elváltozások, balesetek szívinfarktus, emelt kockázat a korai halálozás, krónikus betegségek, rokkantság viszonylatában Pszichés következmények szintjén: depresszió, megnő az öngyilkossági késztetés veszélye, dohányzás, alkoholfogyasztás, nyugtatók, altatók szedése a feleslegesség érzése aláássa az önbecsülést, visszahúzódást, szociális izolációt eredményez A hajléktalanok betegségei 3 csoportba oszthatók: 1. Mentális zavarok/pszichés problémák: 30-40%-ban fordulnak elő mentális zavarok, 70-80% a klinikailag értelmezhető depresszió kb. 40% körükben az öngyilkossági veszélyeztetettség, a patológiás mértékű szorongás 40% előfordul pánikbetegség, insomnia, tremor, zsibbadás 2. Addikciók: alkoholfogyasztás /szorongás oldásának eszköze/ dohányzás 3
Toldi Ildikó 2009 drog /inkább a fiatal korosztályban/ 3. Testi betegségek: felső légúti tünetek és fertőzések, asthma, krónikus köhögés, légszomj magasvérnyomás, szívinfarktus, szívritmus zavarok, perifériás érbetegségek, érelzáródás dentális problémák, fogfájás epilepszia mozgásszervi betegségek gyomorfekély, gyomorégés, krónikus hasmenés traumák, sérülések: égések, fejsérülés, végtagtörés bőrbetegségek laboratóriumi eltérések: magas vérsüllyedés, pozitív májfunkciós próbák TBC, húgyúti fertőzések Az agresszív viselkedés hatása az emberi kapcsolatokra: Konfliktus fogalma: Konfliktus: ellentétes irányú erők, vágyak, késztetések, érdekek ütközése. Intrapszichés konfliktus: az egyénen belüli feszültséget okozó konfliktus, amely tipikusan egy vágy (szükséglet) és egy tiltás (reális felmérés) közti ütközés. Interperszonális konfliktus: két személy között jön létre. Intergroup konfliktus: csoportok, intézmények eltérő érdekeinek ütközése. Boulding szerint az emberek vagy emberek csoportjai közötti versengés egy formája. Akkor lép fel, ha két vagy több személy verseng olyan célokért vagy korlátozott javakért, amelyek – ténylegesen, vagy az ő észlelésük szerint – nem érthetőek el mindannyiuk számára. Az ok tehát az elosztandó javak (pénz, munkahely, elismerés, valakinek a szeretete) tényleges hiánya, vagy csak a konfliktus szereplői észlelik ezt így. Nagy szerepe van tehát az észlelésnek, az információknak, az információk értelmezésének. A konfliktusok ölthetnek destruktív és konstruktív formát egyaránt. Destruktív konfliktusok: érzelmileg telített helyzetet, védekező, blokkoló magatartást eredményeznek. Konstruktív konfliktusok: bátorítják a kreativitást, leválasztják a problémát az egyénről, enyhítik a feszültséget, érdemi problémamegoldást tesznek lehetővé. Konfliktus típusai, megoldási módjai: A versengés: a versengő maximálisan önérvényesítő, domináns. A másik szempontjait nem veszi figyelembe, semmiképpen sem akar veszíteni. Sokféle taktikát lehet használni: hatalom, fenyegetés, érvelés, mások meggyőzése. Csak az egyik oldal érdeke érvényesül, az egyik fél el akarja fogadtatni az ő igazságát. Lesz győztes és vesztes. A vesztes helyzetnek negatív önértékelési hatása lehet. Önmegvalósításban saját akaratát juttatja érvényre. Az alkalmazkodás: az alkalmazkodó feladja célkitűzéseit és hagyja, hogy a másik szempontja érvényesüljön. Rendszerint igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat, és félnek olyan dolgok megtételétől, amely az embereket
4
Toldi Ildikó 2009 eltávolíthatja egymástól. A konfliktusokat rossznak tartják. Nagylelkűséget, emberiességet vagy engedelmességet tükröz. Az egyik fél megváltoztatja vagy föladja az álláspontját. Értékeinek feladásával teljesen és egyoldalúan alkalmazkodik. Én védő mechanizmusa megpróbálja elfogadni önmaga alávetését. Önbecsülésének fenntartása félelemből, aszimmetrikus viszonyból vagy tapintatból, esetleg a másik iránti viselkedéskultúrából adódik. Lehet helyes, káros vagy romboló hatású. Alacsony önmegvalósítás és magas együttműködés jellemzi A kompromisszum: a kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. A cél elérése szempontjából ez félút. Lényege, hogy mindkét fél számára nem a kívánt, de még elfogadható megoldás születik. A kompromisszumok segítségével fenntarthatók a kapcsolatok. Ez nagyon gyakori módja a konfliktusok kezelésének. Főleg piaci környezetben. Az igényeit egyezteti a másik féllel. Mérlegeli a másik fél álláspontját. Nincs vesztes vagy győztes, a felek között korrekt megegyezés születik. Közepes együttműködés, közepes alkalmazkodás jellemzi. Az elkerülés módszere: többnyire időnyerés a célja, egyik fél se megy bele nyílt konfrontációba, kitérnek a probléma felvállalása alól is. Rendszerint nagyon felkavarja őket érzelmileg az a feszültség, ami a konfliktusból ered. Az elkerülő szerint a konfliktus egy rossz dolog. Konfliktuskerülő, nem vállalja nyíltan önmagát. Kilép, nem oldja meg a konfliktust, amely vagy megszűnik, vagy többszereplőssé alakul, de nélküle zajlik le. Egy darabig hasznos ez a magatartás, de lesz olyan pont, amikor már nem tudja elviselni a helyzetét. A „mindig meg kell felelnem” magatartás kisebbértékűség-érzést gerjeszt. Alacsony önmegvalósítás, alacsony együttműködés jellemzi. A problémamegoldás módszere vagy együttműködés: a rivalizálást a feladatorientáltság váltja fel. Kifejezésre juttatják szükségleteiket és céljaikat, komoly és alapos munka különböző megoldások, alternatívák feltárására. Elkezdik tisztelni a másik nézőpontjait. Megerősítheti a kapcsolatot, és kölcsönös tiszteletet válthat ki. Megtörténik a két álláspont egyeztetése, a megegyezés közösen alakul ki. Mindkét fél mérlegeli a másik szempontjait, enged a szándékából, és egy harmadik megoldás érvényesül. Nincs vesztes. Magas önmegvalósítás, magas együttműködés jellemzi. A konfliktuskezelés öt lépése 1. Keretek, cél, személyek kompetenciájának, személyes felelősségvállalásának meghatározása. 2. Az igazi konfliktus feltárása 3. A konfliktus megbeszélése a, Hallgassuk meg a másikat, jelezzük felé, hogy elfogadjuk, mint vitapartner. b, Aktív hallgatás alkalmazása (partner tudomására hozzuk, hogy értjük a problémáját, visszaismételjük a hallottakat). c, Harcoljunk ki figyelmet magunknak. d, Saját álláspontunk kifejtése. e, Hozzunk létre kölcsönösen megfelelő alternatívát.
5
Toldi Ildikó 2009 4. A választott megoldási mód részletes kidolgozása, konkretizálása (személyek, idő, hely, szankciók meghatározása). 5.
Kivitelezés után utánkövetés, ellenőrzés.
Az előítéletek keletezésének okai: A rasszizmus és agresszív nacionalizmus témakörének vizsgálatában sokan használják az előítélet, a sztereotípia és a diszkrimináció fogalmát. Előítéletnek szokás nevezni a valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulást, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Egyes szociológusok pozitív előítéleteket is látnak. A sztereotípia torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. A diszkrimináció pedig egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. Például a többségi csoport piszkosnak, erkölcstelennek, megbízhatatlannak tarthatja valamely kisebbség tagjait (sztereotípia), ezért nem kíván velük érintkezni (előítélet), ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként az irányítása alatt álló munkahelyeken (diszkrimináció). A roma származással kapcsolatos előítéletek: A mai magyar társadalom legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoportja a cigányság vagy a romák. Igen nehéz a cigány etnikumhoz tartozókhoz adatokat gyűjteni, mert a magyar társadalomban közvetlen rákérdezés útján aligha lehet megállapítani, hogy ki cigány és ki nem. Ténylegesen a cigány etnikumhoz tartozók jelentős része magyar anyanyelvű. A cigány etnikumhoz tartozók az átlagnépességnél jóval hátrányosabb helyzetben vannak. A hátrányok növekedésének egyik fő oka az, hogy a romák közül sokkal kevesebben rendelkeznek kereső foglalkozással, sokkal többen vesztették el a munkahelyüket. A rendszeres munkával nem rendelkezők egy része munkanélküli, másik része munkahelye elvesztése után visszahúzódott a munkaerőpiacról, vagy korábban sem rendelkezett munkahellyel. Mivel a cigány etnikumhoz tartozó háztartásokban így az átlagosnál jóval kevesebb a rendszeres munkahelyi keresettel rendelkezők aránya és mivel a gyermekszám magasabb a roma családokban, az egy főre jutó jövedelem átlaga szükségképpen messze elmarad az országos átlagtól. Mind a munkanélküliség, mind a szegénység az átlagosnál jóval tartósabb a cigány etnikumhoz tartozók között. A romák súlyos hátrányos helyzete már ma is a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája, és a jövőben a probléma súlyossága tovább növekedhet. Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy jelképes formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. Agresszívnak nevezzük azt az embert, aki saját akaratát másokkal szemben erőszakos módon érvényesíti.
6
Toldi Ildikó 2009 Az agresszió megjelenési formái: Erkölcsi értékrend szerint: Antiszociális Proszociális Iránya szerint: Önpusztító Kifelé irányuló Megjelenési formája szerint: Fizikai Verbális Lelki Az agresszív viselkedést kiváltó tényezők Izoláltság Relatív depriváció: a jobb alternatíva igényszintje jelenti a frusztrációt. Bezártság (börtönhelyzet, disco). Modellek Média. A haraggal a támadás cselekvési tendenciája jár együtt. Aki enged a sürgetésnek, az fizikai vagy verbális agressziót követ el. Az érzelmekhez táruló számtalan cselekvési tendencia közül a pszichológia az agressziót – elsősorban társadalmi következményei miatt – kitüntetett figyelemmel kezeli. Össztársadalmi szinten akkor, amikor a nukleáris fegyverek szinte bárki számára hozzáférhetőek, már egyetlen szerencsétlen agresszív lépés is világméretű katasztrófát eredményezhet. Egyéni szinten pedig oly sok a körülöttünk lévő agresszív gondolat és szándék. És oly sokan nem tudnak mit kezdeni velük, hogy személyes jólétük és társas kapcsolataink alakulása is elsősorban attól függ, hogy megtanuljuk-e kezelni ezt az érzést. Az agresszió kitüntetett helyzetét tovább fokozza, hogy a társas viselkedés két legjelentősebb elmélete homlokegyenest ellenkező nézetet vall természetéről. Ne felejtsük el, hogy az agresszió jelen értelmezésünkben mások szándékos fizikai vagy verbális bántalmazása, tárgyak elpusztítása, és hogy a kulcsszó a szándékosság. Ha valaki egy tömött buszon véletlenül rálép a lábunkra, és gyorsan elnézést kér, akkor az nem tekinthető agressziónak, de ha szándékosan arrébb lök bennünket, majd jól rátapos a lábunkra, az már igen. Deviáns viselkedés: Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. A normaszegést nevezik devianciának, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. Azokat a viselkedéseket nevezzük így, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és lelki betegségek. Segítségnyújtás a fenti konfliktus megoldásához: Segítséget csak az érzelmi hőfok lecsökkenése után tudok nyújtani. Addig az agresszió agressziót szül, és a legnagyobb vihar közepébe nem avatkozom bele.
7
Toldi Ildikó 2009 Empatikus viselkedéssel, szép szóval békítéssel vezetem rá őket, hogy próbálják meg emberhez méltó módon megoldani a helyzetet. Ha durvává válik a viselkedésük, és már semmi mást nem tehetek, saját magam, és mások testi épségét veszélyeztetve érzem, akkor segítséget kérek a lehető leghamarabb. A konfliktus elmérgesedése vagy válsággá terebélyesedése esetében minél gyorsabban pártatlan külső szakember beavatkozását célszerű igénybe venni.
8
