Arany János élete (1817-1882): Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál). Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-től (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára.
A bűn és bűnhődés motívuma a Toldi és a Toldi estéje c. művekben 1. Toldi keletkezése és cselekménye: Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett. 1846-ban megnyerte Arany a pályázatot,megemelték a pályadíjat. Ekkor kezdődött Petőfivel a barátsága. Forrás:Ilosvai Selymes Péter krónikája:Toldi és Legenda a Toldiakról(szájhagyomány). A Toldi nyelve ugyanolyan népies,mint a János vitézé. A köznyelvet emeli irodalmi szintre. Felhasznált nagyon sok népi motívumot és természeti képet. Verselése magyaros,hangsúlyos verselés. 12 énekből áll. Minden ének elején Ilosvaitól idézi a témához kapcsolódó pár sort. Cselekménye: Első ének. A tikkasztó nyári hőségben a szénahordásra kirendelt béresek úgy elheverésznek, hogy még a jószágra sincs gondjuk, a szomjazó ökrök itatásáról is megfeledkeznek. Csak egy legény van talpon, súlyos rúdat tart a vállán. A nádor, Laczfi Endre hada közeledik. A legény szeretne közéjük állni. Laczfi lepar.asztozza, úgy tudakolja tőle az utat. A legény a hatalmas utat a végénél fél kézre kapva mutatja az irányt. A sértést nagyon is a szívére veszi, hiszen ő Toldi Miklós, a vidék ura, ha nem is olyan üresen él, mint bátyja, György. Második ének. A Toldi-házban nagy a sürgés-forgás, mivel György érkezett látogatóba. Miklós is hazaér. Öleléssel üdvözölné bátyját, de ő eltaszítja és gúnyolni kezdi. Miklós haragjában jussát követeli. György arcul csapja, Miklós nekimenne, de közéjük fut az édesanyjuk és testével takarja Györgyöt, úgy védi. Valójában azonban Miklóst félti. Miklós az udvar egyik távolabbi zugába vonul félre és ott szomorkodott magában. Harmadik ének. Nagy evészet-ivászat után Toldi György szolgái rudakat dobáltak. György biztatására Miklóst kezdik körülhajigálni. Vállon találják, s haragjában egy malomkövet dob Toldi György szolgái közé. .Egy vitézt el is talál, aki rögtön meghal. György megparancsolja, hogy fogják el Miklóst.
1
Negyedik ének. Miklós a nádasba vette be magát. Csak hajnalban tudott elaludni nehéz gondjai miatt. Három napba telt, hogy Bence, a család hű szolgája rátalált. Élelmet hozott neki. Falatozás közben Miklós apjának vitézségét emlegeti, és azzal bíztatja a fiút, hogy egy idő múlva, mintha mi sem történt volna, hazatérhet. Miklós azonban bujdosni készül, s megüzeni anyjának, hogy valamikor még csodálatos dolgokat fog hallani felőle. Ötödik ének. Az éjszaka beálltával Miklós útra készülődik. Előbb azonban még haza akar nézni, hogy elbúcsúzzon édesanyjától. Óvatlanul, farkasok fészkébe tapos, és élethalálharcot kell vívnia a kölykeiket féltő farkasokkal. Végül győzedelmeskedik. Azon tűnődik, hogy a farkas csak a maga fészkét és fiait oltalmazza, nem támad maga fajtájára. De az ő testvére az életére tőr, mert ki akarja túrni a birtokáról. Hatodik ének. Miklós vissz.ariad a gyilkos szándéktól. Hogy bátyját mégis figyelmeztesse, belopódzik György alvóhelyére és melléje fekteti a megölt farkasok tetemét. Utána meglátogatja az édesanyját, és elmondja neki tervét, hogy Budára megy vitéznek, s valami olyan cselekedett hajt végre, ami a királynak tetszésre lehet. A kutyák vonítása felveri a házat, György és emberei felriadnak, s újra Miklós üldözésére kelnek. Hetedik ének. A nagy forróságot követő éjszakai zivatar rekeszti be az üldözést. Miklós háromnapi vándorlással Pest határába ér. Temető mellett halad el, s mintha édesanyját látná egy sír mellett. Egy özvegyasszony, aki a két fiát siratja. A cseh bajnokkal vívott viadalban estek el a Duna szigetén. Miklós azt forgatja a fejében, hogy megbosszulja a fiak halálát a magyar nemzetet gyalázó csehen. Nyolcadik ének. György arra akarja rávenni a királyt, hogy gyilkosságba esett öccsének, örökrészét neki juttassa. A király azonban rájön a turpisságra, és azt ajánlja Györgynek, vívjon meg a cseh bajnokkal, s ha győz, övé Miklós része. György ijedtében lemond a birtokrészről. Hazaérve a haját tépi, homlokát öklözi tehetetlen dühében. Kilencedik ének. Miklós éjszakai pesti bolyongása közben szembekerül egy vágóhídról elszabadult bikával. Senki sem mer eléje állni, de ő megfékezi. A mészárosok egy darab májat löknek neki. Éhes, de alamizsnát nem fogad el. Sehol sem fogadják be éjszakára, ezért újra kimegy a temetőbe. Reméli, ott találja a gyászoló özvegyasszonyt és elkérheti tőle fiai fegyverzetét, hogy megvívhasson a cseh lovaggal. Terve füstbe megy, mert nem találja ott az özvegyet, s nem is tudja, merre keresse. Tizedik ének. Kimerülten álomba zuhan, majd lódobogásra ébred. Bence jön éppen arra. Ételt, italt hoz, s többek között egy cipót, amelyről kiderül, hogy egy vasszelence van belesütve, s abban száz arany. Miklós egy aranyat arra szán, hogy jól kimulassák magukat egy városszéli csapszékben. Tizenegyedik ének. Toldi jókor hajnalban Budára evez át, hogy fegyvert s vitézi ruhát vásároljon magának. Fehér sisaktollát küldi a vérszíntollas sisakú cseh vitéznek, így hívja ki párviadalra. A Duna szigetére érve Miklós vissz.arúgja csónakját a vízbe. A csodálkozó csehnek annyit mond, hogy csak egyikük fog élni és annak elég egy csónak is. Kezet fognak. A cseh vitéz vaskesztyűs tenyerével össze akarja roppantani Toldi kezét, de Miklós szorítása úgy összelapítja a vaskesztyűt, hogy „kihasadozott a csehnek minden ujja’. Egymásnak esnek, s a legyőzött cseh hamarosan könyörgőre fogja. Miklós életben hagyná, de amint a csónak felé mennek, a cseh hátulról meg akarja támadni. Toldi a Duna tükrében látja és most már nincs kegyelem. Tizenkettedik ének. Lajos a lebocsátott sisakrostélyú, még ismeretlen győztesnek akarja adományozni Miklós birtokrészét, azt, amiért György nem vállalta a viadalt a cseh vitézzel. Miklós bevallja bűnösségét. A király átlát a szitán. Toldi György mindenáron ki akarta zárni Miklóst az örökségből, mert irigyelte az erejét. Miklósnak szánja bátyja birtokrészét is, de ő csak annyit kér, hogy vegye be a seregbe közembernek. A király kijelenti: „Királyi fejemhez választalak téged| S mán kezdve tizenkét lóra jár hópénzed.
2. A főszereplő,a helyszín,az időszak: Toldi legfontosabb jellemzői:Együtt dolgozik a parasztokkal. Paraszti sorban él,de nemesi származású,testvére pedig lovag. Nagy ereje van,bátor, édesanyját nagyon szereti,barátságos. Nagyon indulatos,hirtelen haragú, büszke és önérzetes. Jószívű. Lovagi tulajdonságok:Hazáját és királyát szereti,megvédi a haza becsületét. Lovagias. Nemesi és népi erények. Nyáron játszódik a 2
történet,Toldi fiatalember. A kívánsága végül teljesül. Arany személyes álma,hogy elérje azt a szintet,hogy a nemzet költője lehessen. Arany célkitűzése találkozik Petőfiével,a nép nemzetté válásának folyamata. A nép politikai joggal nem rendelkezett. A nemzet egyenlő a nemességgel (nép nem tartozik bele). Arany ezt akarta megváltoztatni. Nép nemzetté válásának folyamata. Toldi felemelkedik a paraszti sorból,a királyi udvarba. Jellemrajz, bűnösség A történet szintjén a Toldi a főhős önmagára találásának, a kiteljesedés útjának a műve. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé, de életmódja, a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetővé, hogy a vitézek közé kerüljön. A lelki tusakodást erősítik Laczfi nádor hadának megjelenése, a második énekben pedig György szavai. Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést, a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. A főhős bujdosása kettős természetű: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot, másrészt a bűnhődés folyamatának a színtere, a lelkifurdalás kivetítése. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása, a jótettért járó büntetés analógiája. Miklós megvédi a viharban az állatkölyköket, mire rátámadnak a farkasok. A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelője, egyben az érzelem levezetése. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a főhőst, ezt jelzi magányos budai bolyongása, a bika megfékezése és az érte kapott jutalom, a temetőben talált szállás. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet, oda kerül, ahová vágyott, a vitézek közé. A gyilkosságot, a bűnt a haza becsületének megmentése, mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi.
3. Toldi estéjének keletkezése és cselekménye: A szabadságharc bukása után keletkezett. A történet főhőse ugyancsak Toldi,de már megöregedett. Büszkesége,önérzete,hazaszeretete,király iránti rajongása,lovagi becsülete változatlan. Hirtelen haragú marad. Újra gyilkossá válik. Nincs meg benne már az életkedv. Kiábrándult,elkeseredett. Ősszel játszódik és tél elején ér véget. Toldi halálával fejeződik be. A mű pesszimista. Toldi és a király párbeszéde,Toldi haldoklása,a király látogatást tesz. Nemzetté válás problémája. Megtartja tulajdonságait,nem kultúrálódik. Szereplők: Toldi Miklós Bence, a szolgája Pósafalvi János, hírnök Lajos, Magyarország királya Gyulafi Lóránt, vitéz Gyulafi Bertalan, vitéz az olasz vitéz a kapus Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka Történet: Első ének (41 versszak): Toldi már megunta életét. Három éve nem fordult meg Budán, mert csúnyán összeveszett a királlyal. Édesanyja is rég jobb létre szenderült már. Ezért úgy határoz, megássa saját sírját hű szolgája, a megboldogult "vén" Bence fiának, az "öreg" Bencének a segítségével. Mikor végeznek, hírnök érkezik, 3
Pósafalvi János, aki tudatja az idős bajnokkal, hogy Budán egy olasz vitéz bajvívásban elnyerte az országcímert, mindenkit legyőz, aki kiáll ellene, s most fennhangon szidja az ország becsületét. Toldiban újból fellángol a harci kedv, s elhatározza, hogy megvív az olasszal, de előbb még megvendégeli a hírnököt. Második ének (36 versszak): Budán már senki nem mer kiállni az olasz ellen, hiszen úgyis vereséget szenvedne. Végül mégis jelentkezik két bátor (iker-)testvér: Gyulafi Lóránt és Bertalan. Azonban az olasz csúnyán elbánik velük: a küzdelemben Bertalan meghal, s Lórántot is csak az idegen vitéz lovagiassága menti meg a haláltól. Harmadik ének (46 versszak): Ekkor érkezik Toldi. Szőrcsuháját és ósdi fegyvereit látva, inkább tűnik barátnak, mint Magyarország legnagyobb hősének. A nép nem ismeri fel, ki is nevetik, s kis híja, hogy fegyverhordozóját, Bencét meg nem lincselik. A küzdelemben Toldi megöli az olasz vitézt, azonban még mielőtt bárki is szólhatna bármit, elviharzik a helyszínről. A király tudakolja, ki volt ez az ismeretlen bajnok, végül Pósalaki világosítja fel a királyt, aki ennek nagyon megörül. Negyedik ének (30 versszak): Toldit és Bencét Rákosmezőn éri utol a nép és a király követei, ti. a király megbánta, hogy elüldözte hű vitézét, s kész visszafogadni őt. A nép örömujjongása közepette vonulnak be a fővárosba, ahol azonban Toldi megkéri kísérőit, előbb hadd látogassa meg rég' nem látott budai házát, melyben már három éve nem járt senki. Ötödik ének (20 versszak, benne egy 17, illetve egy 7 versszak hosszúságú egy-egy udvaronc által előadott ének): Toldi felveszi ünneplő ruháját, s elindul a királyi udvarba. Ott az udvaroncok már javában mulatnak, egyikük Laczfi Endre Szent László király isteni segítségével a tatárok ellen megvívott sikeres moldovai hadjáratáról énekel, míg másikuk egy Toldit ócsárló dalba kezd. Ekkor lép be Toldi, akit az előző éneken (is) felbuzdulva az apródok kigúnyolnak. Toldi annyira feldühödik, hogy hármójukat azonnal agyoncsapja, s ingerülten távozik a király színe elől. Hatodik ének (38 versszak): Eközben Bence otthon tisztítgatja ura rozsdás szerszámait, miután kikötötte és ételt adott a lovaknak. Toldi érkezik vérbenforgó szemekkel, akit szemmel láthatóan nagyon megviselt az előző eset. Bence az ágyra segíti az immár haldokló hőst. Allaghi Simon érkezik a király parancsával: Toldit börtönbe kell vetni. Azonban Toldit meglátva s meghallgatva megenyhül. Lajos, a történtekről értesülve, azonmód, minden pompa nélkül elindul, felkeresi régi barátját, s mindent megbocsát neki. A hős pedig a király kezét fogva szépen, csendben meghal. Lajos vaskoporsóba fekteti Toldit, s még aznap este elindul a halotti menet Nagyfalu felé, hogy Magyarország hősét az önkezével megásott sírba temethessék...
A mű problematikáját Toldi és Lajos vitája fejezi ki. (A király,mint barát tesz látogatást a haldokló Toldinál). A párbeszéd kettőjük között a legfontosabbról,a magyar nép sorsáról folytatódik. A haldokló Toldi utolsó szavaival arra kéri Lajost,hogy ne akarjon változtatni a magyarság tulajdonságain. Lajos azzal érvel, hogy számára is nagyon fontos a magyarság ’’ birodalmát három tengerig vezette”,’’simítni kezdtem a nemzet erkölcsét”. Lajos törekvése,hogy a magyarságot kora kultúrájának részesévé tegye. Arany tehát azt a problémakört veti fel,hogy mi legyen a nemzetté válás útja (a magyarság eredeti jellegének megtartása 4
vagy igazodás Európához). Arany azon az állásponton van,úgy kell Európaivá válni,hogy magyarságunkat megőrizzük. Arany szerint,amire többször találunk példát költészetében,a magyar nemzet egyik legjellegzetesebb tulajdonsága az úgynevezett eljátszás motívuma(azt jelenti,hogy a kezében lévő győzelmet elmulasztja). A magyarság legnagyobb hibája az indulatosság. Toldira mondja”úr az egész földön,ha egy hibáján”. Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bűn, a hős nem kap egyértelmű feloldozást.
4. Különbségek és hasonlóságok a két műben: Ugyanazt a témát dolgozza föl. Főszereplője Toldi Miklós. Elbeszélő költemény. Nyelve: Népies(népi szólásokat,közmondásokat épít a szövegbe). Verselése hangsúlyos,magyaros verselés. A nép nemzetté válásával foglalkozik mindkettő. Toldi Toldi estéje optimista-Toldi eléri célját pesszimista-Toldi meghal nyár ősz-tél fiatal Toldi öreg Toldi – utal a cím is céltudatos, ambíciózus megkeseredett,megtört Nép nemzetté válásának A nemzetté válás útjának megvalósulását tükrözi problémái Toldi eléri célját
5
