Tizenhatodik évfolyam.
1. s z á m .
O r o s h á z a , 1898. j a n u á r 6.
PANG. EGYHÁZ ÉS ISK91A. E l ő f i z e t é s dija : Egész évre . . O frt Fél évr« . . . 3 „ Negyed évre 1 f r t £ » 0 kr. Egy szám ára 1 3 kr.
MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. F e l e l ő s s z e r k e s z t ő és k i a d ó :
V E R E S
A csillagok. El-elnézem sokszor a csillagos eget, Az ég titkairól tanultam eleget, Nagy tudósok könyve magyarázta szépen: Mi is az a csillag a sötétkék égen. A mit mi képzelünk, hogy az nem is égbolt Oda ran már a hit, a mi olyan szép volt 1 A csillag sem az már, a minek ott látszik, Nem az ő fénye az, a mi rajta játszik. Sokra tanitottak, de hasznát nem vettem, A sok tanulással bölcsebbé nem lettem, Hiába oktattak, itt mélyen szivembűi Önkéntelen sajgó tiltakozás zendűl. Hát ti azt tudnátok, mi az ég csillaga? Közületek ugyan ki hatott el oda? S kinek lelke elszállt, vissza tud-e hatni? Vissza tért-e csak egy tinektek hirt adni? Oh ti nagy tudósok, nagy a tudománytok, De az ég titKait ne magyarázzátok, Hiába néz abba a fürkésző elme, Az a nagy Istennek örök szép szerelme. Nézek ón tovább is a csillagos égre, Lelkem áliitatát bocsátom fel érte, Titkait bölcs soha meg nem magyarázza, Megmarad h i t n e k a csillag ragyogása. CSENGEY
GUSZTÁV.
Felhívás az egyetemes nyugdíjintézet érdekében. A magyarországi á. h. evangelikus egyház 1891—1894. évi orazágos zsinata méltóképen te-
JÓZSEF.
Hirdetés d i j a : Egész oldal . . S frt Fél oldal. . . . <4 „ Negyed oldal . . S , Ennél kisebb . . 1 Bélyeg külön 3 0 kr.
tőzte be művét, midőn utolsó ülésszakában, sorrend szerint is utolsóul, az egyetemes nyugdíjintézetről szóló törvényt alkotta meg. Mintegy azt czélozta ezzel, hogy a kik a létesitett űj alkotmányba lelket önteni s azt a gyakorlati életben az egyháznak erős, egészséges s minden ellenállásra képes testszervezetévé tenni hivatottak : a lelkészek ezt a hivatásszerű feladatukat, a saját és családjuk bizonytalan jövője miatt a munkakedvet lankasztó aggódás nélkül, lelkük egész buzgalmával s teljes odaadással teljesitsék. E zsinati törvénynek, a kellő előmunkálatok elkészültével, a legutóbbi egyetemes közgyűlés adott testet: megállapítván az e végből elfogadott szabályrendelettel a nyugdijintézet szervezetét s annak életbelépését az 1898. évi január 1-jére tűzvén ki. Igaz, nem minden remény nyer megvalósulást; nem minden várakozás és óhajtás teljesedik be e nyugdíjintézettel ; mégis oly áldásos és kimagasló alkotás az, hogy a kik ismerve egyházunk anyagi szűkölködését, nem kívántak l e h e t e t l e n s é g e t : mindazok bizonnyal E b e n - H a é z e r t emelve szivükben igy sóhajtanak fel hálásan: „ M i n d e d d i g m e g s e g í t e t t minket a z U r " (I. Sám. 7. v. 12). iVii is, az egyetemes nyugdíjintézet bizottsága, midőn a legutóbbi egyetemes Közgyűlés által ránk ruházott tisztünk szerint, a nyugdíj intézeti S z a b á l y r e n d e l e t s az annak végrehajtásaképen megállapított nyugdijintézeti Ü g y r e n d közzétételével az egyetemes nyugdíjintézetet az életbe ime bevezetjük s annak gondozását megkezdjük: mi is mindenekelőtt az Úrhoz emeljük szemeinket, hogy az ő gondviselését közvetíteni hivatott ez egyházi közintézménynek helyes és sikeres igazgatásában ő vezessen és segéljen minket ! De másrészről feladatunk kezdetén, mivel-
2 hogy a nyugdíjintézet gondozása nem kizárólag a mi teendőnk, hanem az egyházi közigazgatás minden fokozatán álló tényezővel közös munkánk; ennélfogva bizalommal fordulunk e munkatársainkhoz és kérjük: ne tekintse egyik se az Ü g y r e n d b e n megjelölt feladatát ránehezült vagy Ián épen rákényszeritett kötelességnek, hanem oly nélkülözhetlen segédkéz-nyújtásnak, melyet a közös czél érdeke kiván. Jer azért mindenik érdekelt, épitsük az egyetemes nyugdíjintézetet vállvetve biztos m e n e d é k-v á r r á, melyie megnyugvással gondoljanak és tekinthessenek a tagok ! Jer mindenik érdekelt, tegyük az egyetemes nyugdíjintézetet az ugyanegy hivatással biró hit-testvérek f r i g y l á d á j á v á , mely körül ne legyen se pártfogolt, se mellőzött, hanem szerencsétlenségében mindenik egyenlő szeretettel és egyenlő joggal felkarolt! Jer mindenik érdekelt, ápoljuk az Isten nevében beültetett csemetét közös erővel, hogy szerencsésen növekedjék ; igyekezzünk feléhajlitani s részére megnyerni áldást harmatozó jó sziveket, hogy terebélyesedő ágai ne csak a kenyárkeresőjüket sirató özvegyeknek és árváknak nyújtsanak enyhületet, hanem annak idejében hathatósan kiterjeszthessék nyugtató árnyékukat azokra is, kik az Úr szolgálatában megfáradtak és megterheltettek !
munkásságukkal a puritán protestáns isteni tisztelet történetében állítottak maguknak áldott emléket. Méltó dolog is, hogy hálával, kegyelettel emlékezzünk meg ama régi jó atyáinkról, kik nehéz, borús időkben az Isten dicsőítésére öszszesereglett gyülekezetben a közös áhítatnak igaz hangját eltalálták s egyéni tehetségükkel a közös épülésnek századokon át oly kiváló szolgálatot tettek.
S z i l á d y Aron egyháztörténetünket is sok kiváló részlettel gazdagította, midőn a régi magyar költők tárában a XVI. század egyházi énekeseinek életét és műveit alapos, mély tudományával ismertette. T ó t h Ferencz, K é v é s z Imre és K á l m á n Farkas kutatásai által is jelentékenyen gyarapodott az ismert ref. énekirók száma. Ag. hitv. evang. egyházunknak is megvannak a maga külön magyar énekszerzői, a kik megérdemlik, hogy nevök az ismeretlenség homályából kibontakozván, hálás kegyelet virrasszon emlékezetük felett. Annyival inkább elvárható ez, minthogy régi énekszerzoink rendszerint egyébként is kiváló szerepet játszottak koruknak egyházi életében. A XVII. század második feléből mutatók be egy ilyen kiváló magyar lutheránus énekszerzőt, a ki a mit énekelt, azt át is élte. És épen mivel az igazi, őszinte vallásos érzelem hangján szólott^ „ V e l ü n k p e d i g a mi U r u n k I s t e - azért hatott hangja a szivekbe s énekei hosszú n ü n k , h o g y m e g s e g é 1 j e n m i n k e t " (II. életet nyervén, ma két egész század leforgása után is megvannak énekes könyveinkben. FennKrón. 32. v. 8.) Kelt Budapesten, 1897. évi deczember 16-án, tartotta, megőrizte őket az erős, mély vallásos a magyarországi á, h. evangelikus egyház egye- érzés, mely a megfelelő szép kifejezést a kétszáz év előtti magyar nyelv formáiban is jól eltalálta. temes nyugdíj intézeti bizottságának üléséből. BÁRÓ
PRÓNAI
DEZSŐ,
DR.
egyetemes felügyelő, v. elnök. GLAUF
BALTIK
FRIGYES,
püspök, e. elnök. PÁL,
ügyvivő.
Öreg Aáchs Mihály. (1646—1708.) Adalék egyházi ének irodalmunk történetéhez.
Hazai evang. egyházunk múltjának sok részlete lappang még homályban. így magyar evang. énekszerzőinkről is, különösen a régiekről, csak igen keveset tudunk. Református testvéreink újabb időben nagy gonddal és buzgalommal kutatják ama jeleseik nevét ós életét, kik vallásos költői
A á c h s Mihály, az öregebbik, volt emez egyházi lantosunk. I. S z á r m a z á s i h e l y e é s i d e j e . T a n u l ó é v e i . T a n i t ó i h i v a t a l a Gr y ő r ö 11 s i n n e n v a l ó e l ü z e t é s e 1671. F a r á d i p a p p á v a l ó f e l a v a t á s a 1673. s ú j a b b s z á m ű z e t é s e 1674. Öreg A á c h s Mihály életének gyéren található adataiból a következők ismeretesek. KemenesSzent-Mártonban született Vasmegyében 1646ban.*) Egy vizsgálati kihallgatás alkalmával 1671ben maga vallotta magát 25 évesnek.**) Tévesnek kell tehát nyilvánítanom a Theologiai Ismeretek Tárának azon adatát, hogy A á c h s 1631. *) H r a b o v s z k y György Presbyterologiája szerint. **) Győri tört ós rég füzetek 1865. évf.
3 júl. 9-én Győr-Szent-Mártonban minthogy tévesen van ugyanott ideje is. Nevét úgy leveleiben, tott műveiben ezen „ A á c h s "
született közölve miként alakban
volna, a halálának kinyomairja.
Szüleiről és középiskolai tanulmányairól eddig semmiféle bizonyos adatot nem ismerünk. A XVII. század derekán a győri, kőszegi és soproni jeles iskolák közül akármelyik is igen alkalmas volt arra, hogy megfelelő kiképeztetésben részesüljön. Es igen valószínű, hogy ezen közeli dunántúli iskolák valamelyikét látogatta. De megfordult külföldön is Wittenbergben és Tübingenben. Ez utóbbi helyen 1669-ben egy theologiai értekezést is tartott R á j t h l e r Boldizsár tübingeni tanár elnöklete alatt, erős hangon polemizálva a kálvinisták ellen ezen ezimen : „Fontes Calvinismi obstructi, sive principale falsum reJígionis calvinisticae." Jó atyáink még a XVII. század derekán túl is, mikor a régi ellenség már fejökre gyújtotta a házat, nem tudtak okosabbat, mint a testvér protestáns felekezettel vitázni, a helyett, hogy egyesülten nagyobb erővel fordultak volna a közös ellenség ellen. A á c h s n a k ezen latin értekezése (első ismert műve) a hires muzsaji W i t t n y é d y Istvánnak ajánlva nyomtatásban is megjelent (Tübingen 1669.) Ezen ajánlatból következtethetjük, hogy miként ezen években annyi más magyar ifjú, A á c h s Mihály is W i t t n y é d y költségén járta a külföldi iskolákat. Ezen nagy befolyású, gazdag soproni ügyvéd és nagy lutheránus hazafi annyira szivén hordta evang. ifjaink iskoláztatásának gondját, hogy évenként 5—6 tanulót is a maga költségén küldött ki német egyetemekre. Sőt feljegyezni való dolog, hogy W i t t n y é d y a r. kath. Z r í n y i Miklóstól, a nagy költőtől is, kinek ő bizalmas barátja és ügyvivője volt, eszközölt ki külföldön tanuló protestáns ifjak számára költséget. Z r i n y i váratlan halála alkalmából a Tübingenben tanult dömötöri D ö m ö t ö r y György vasmegyei nemes ifjú (később eperjesi tanár) szép magyar versekkel nem csak a törökverő nagy hazafit, de egyszersmind a maga bőkezű patronusát is gyászolja a költőben. Valószínűleg még az 1669. év őszén hívták meg A á c h s ö t Győrre rectornak az itteni jóhirnevű iskolához, melyben a mai középiskolai oktatásnak megfelelő tantárgyakat is tanították. Alig két évet töltött itt az ifjú tanár, de ezen rövid
idő alatt is megnyerte a győriek szeretetét, ki utóbb is nagy hálával emlékezik győri patronusairól. S ha őt magát politikai okok miatt lelkészül soha meg nem hívhatták is, de a strassburgi egyetemről haza jött hasonló nevű fia, ifjabb A á c h s Mihály a győrieknél kezdte meg mint rector és diaconus tanítói és segédlelkészi pályáját. A á c h s o t Győrről a protestáns papoknak és tanítóknak a W e s s e l é n y i - f é l e összeesküvés ürügye alatt folytatott üldöztetése zavarta el. 1671ben a dunántúli városokban: Kőszegen, Győrött, Pápán, Komáromban, Veszprémben királyi biztosok tanú kihallgatásokat tartottak, hogy a felfedezett összeesküvés minden osztályrészesét kipuhatolják. Győrött február 21-én volt e vizsgálat. B o g n á r György győri á. h. evang. lelkész, ki ekkor 52 évesnek mondá magát, csak annyit vallott, hogy közhírből hallotta, miszerint Z r i n y i , N á d a s d y és a többi befogott urak bújtogatták fel a törököket ő felsége ellen. A á c h s Mihályunk, az ekkor 25 éves győri oskolamester még ovatosabb volt. Egész vallomása csak az volt, hogy ő semmit sem tud.*) Tagadhatlan, hogy W i t t n y é d y n e k része volt az összeesküvésben és az evang. papoknak vele való összeköttetése gyanúsakká tette ezeket. Még 1671-ben elvették Győrött a két protestáns egyház épületeit s a lelkészeknek és tanítóknak menekülniök kellett. A á c h s is felvette a vándorbotot és az „exul" nevet. így nevezték e korban az ilyen szerencsétlen, hely és kenyér nélkül maradt egyházi szolgákat. Két évig ette a szám kivetésnek keserű kenyerét. Próbált ú j állomásra jutni itt is, ott is, de hiában. Ezekben a gyászos években melyik eklézsia is mert volna arra gondolni, hogy új tanítót hívjon. Örült, lia a régit valamiképen még megtarthatta. A számkivetett egyházi férfiak száma egyre szaporodott. 1672-ben A r m p r u s z t e r János tekintélyes pozsonyi polgár igyekszik A á c h s n a k helyet szerezni, a ki száműzetése alatt, úgy látszik, Pozsonyban is megfordult. Ez évi márcz. 26-án irja A á c h s n a k eme patrónusa, S z e n c z i F e k e t e István püspöknek Kőszegre, hogy ha S á r o s y , a kőszegi iskola vezetője Pozsonyba jut, ennek he•) Győri tört. és rég. fűzetek 1865. évL
4 István, a ki alig egy év múlva a nápolyi gályákra kerül.*) Végre tehát A á c h s u n k is legalább ideigDe ennek a kisérletnek sem lett óhajtott óráig újra révpartra talált volna a farádi paplaeredménye. A á c h s Mihály még az ez évi május kon. Ideje is volt, hogy felavatását sürgesse, mert 15-én Meszlen vasmegyei faluban tartott kerületi ha őszig vár, nem talált volna püspököt itthon, a gyűlésen is (akkori nyelven generális synodus) a ki őt felavassa. jegyzőkönyv szerint mint „rector antea JaurinenA á c h s ós S o l n a y voltak ugyanis az utolsis tiinc vero exul" szerepel. sók azon papjelöltek között, kiket a szomorú emA pap ij el ölteket a XVII. században ilyen gyű- lékezetű S z e n c z i F e k e t e István avatott feL lések alkalmával vizsgálták meg és avatták fel s Ez évi szept. 25-én a pozsonyi rendkívüli törelőzetesen egy tudományos vitatkozásban (actus vényszék K a 1 i n k a , T a r n ó c z y és F e k e t e disputatorius) is kellett készültségöket bemutat- püspököket, ez utóbbit a nélkül, bogy ezen első niok. Ennek a meszleni gyűlésen tartott vitatko- alkalommal megidéztetett és megjelent volna, elzásnak elnöke A á c h s Mihály az állás nélküli ta- itélte. Ennek következtében kénytelen volt F enár volt, jóllehet ekkor még ő maga sem volt a k e t e is Némethonba kimenekülni. lelkészi hivatalra felavatva. Az ilyen elnökléssel a Némely törtenetiró azt is mondja ugyan, hogy püspök bizta meg rendszerint valamelyik jelesebb F e k e t e visszatérése (1679.) után az O s t f f y tanárt. A gyűlésen, mint a kerületi papság kiváházban tartózkodása alatt is avatott fel újra lellóbb képviselői, F e k e t e István püspökön kivül készeket. De nem hihető, hogy a soproni országjelen voltak a következő esperesek : L a n g Mágyűlés (1681.) előtt ilyenekre csak szüksége is tyás soproni, Z v e n a r i e s Sámuel mihályi, S z e n t lett volna az egyháznak. Ezek nélkül is elég s o t m i k l ó s i János sokoró-kajári, F á b r i Gergely volt a hivatalát veszített bujdosó pap. büki, P e r e n y e i Bálint széesényi és E a k i c s á (Folyt, köv.) n y i István légrádi lelkészek és még E n s e l János meszleni lelkész, mint kerületi jegyző. lyébe alkalmaztassa A á c h s o t „ki ez tőle nagy fohászkodással, könnyes szemekkel kérte."*)
Ilyen illustris társaság előtt vezette A á c h s a vitatkozást. A vita tárgyául a püspök az Augustana Confessio III. fejezetéből (De Filio Dei) tűzött ki 11 tételt. Kandidatus ezen a gyűlésen csak egyetlen egy volt, G r á b o r Mátyás, a ki Koronczára szenteltetett fel, hogy két óv múlva mint gérczei pap kerüljön a pozsonyi törvényszék elé. Ugy látszik nagyon jól érezték ekkor is ifjaink az idők szelét ós nem kivánkoztak a papi pályára. A következő évben 1673. jűnius 6-án Szilvágyon (Vasm.) tartott gyűlésen azután maga A á c h s is pappá avattatott, a farádi gyülekezetbe nyervén meghivást. E gyűlésen a száműzött győri pap, B o g n á r György, A á c h s sorsának osztályrészese tartott egyházi beszédet Ap. Csel. 4, 12. felett. A á c h s o n kivül még egy másik kandidatus is volt, a Nagy-Vázsonyba meghívott S o l n a y *) Eredeti kézirat az egyetemes egyház levéltárában. Megjegyzem itt mellékesen, hogy a XVII. századbeli magyar levelekben az evang. püspök rendszerint püspöknek czimeztetik. A superintendens nevezet a magyarban a K á r ó l y-féle rendelet után, az elnyomatás idejében szorította ki a püspök ozimet.
Jelentés. Confirmatiói tankönyvre 100 frt pályadijat tűztem ki, s a beérkezett 11 pályamű megbirálására Z á b r á k Dénes soproni lelkész, B a n c s á Antal soproni theologiai tanár, H e t v é n y i Lajos soproni főgymnasiumi vallástanár urakat kértem föl. Jelentésük szerint „a pályaművek közül a 3-dik és a 7-dik számú munkák tűnnek ki. de kiadásra jelen alakjában egyik sem alkalmas, tehát a pályázati feltételek értelmében a kitűzött dijat egyik sem kaphatja meg. Azonban a 3. és 7. számú munkákat elismerésre és dicséretre méltónak Ítéljük, minthogy mindegyiknek szerzője pályamunkájának megírásakor nagy szorgalmat^ buzgóságot és lelkiismeretességet fejtett ki, s minthogy átalakitva mindegyik mű használhatólehet." A 3. és 7. számú művek szerzőit tisztelettel kérem, szíveskedjenek nevüket nekem megírni, s egyszersmind nyilatkozni a felől, vájjon megengedik-e, hogy nevüket nyilvánosságra hozzam. A tisztelt biráló urak szíves fáradozását olvasóközönségünk nevében s az ügy érdekében melegen *) Ez adatok a S z e n c z i F e k e t e idejéből maradt jegyzökönyvekben. Nemz. Műz. kézirattára és H r a b o v s z k y másolatai között : Serihium Antiqu. Tomus XTIT.
köszönöm ; a részletesen megokolt, tanulságos, érdekes bírálatot egész terjedelmében közlöm. Sajnálom, hogy a pályázatnak nincs meg n kivánt sikere, de örülök, hogy sikerült az ü^y fontosságára a figyelmet fölkeltenem. VEKES
JÓZSEF.
Bíráló bizottsági jelentés az „Evang. Egyház és Iskola" szerkesztője által kitűzfitt konfirmációi tankönyv pályázatáról.
Alulírottak, mint a kiket az „Evang. Egyház és Iskola" nagy tiszteletű szerkesztője az általa hirdetett konfirmációi tankönyv pályázatra beérkezett pályamunkák megbirálásái a felkért, miután a munkákat külön-külön áttanulmányoztuk, folyó hó 21-én, 22-én és 28-án közös tanácskozásra jöttünk össze s az ezen alkalommal kifejezett teljesen egybehangzó véleményünket a következőkben bátorkodunk teljes tisztelettel előterjeszteni. Az első kérdés mindenesetre az, hogy van-e egyáltalában szükség új konfirmációi tankönyvre, miután úgy is forog több közkézen? Hogy e kérdést megoldjuk, másra nem is kell igen utalnunk, mint arra, hogy a hiány érzete e téren általános; továbbá jelen pályázat is mutatja, hogy a szerzők közül többen saját kézirataikat használták, a mi arra enged következtetni, hogy a közkézen forgó könyvekkel teljesen nincsenek megelégedve. Egyházi lapjaink is több izben kiemelték, hogy e bajon segiteni kell ; tehát az „Evang. Egyház és Iskola" szerkesztője a közóhajnak tett eleget és egyetemes egyházunk ügyét szolgálta, midőn a konfirmációi oktatáshoz alkalmas tankönyvre hirdetett pályázatot. De ezzel kapcsolatban második fontos kérdésképen felmerül az, vájjon a konfirmációi tankönyv tekinthető-e magán ügynek s megengedhető-e, hogy valaki a saját felelősségére adjon ki, vagy használjon egyáltalán vallástani- és különösen konfirmációi tankönyveket? Az elfogulatlan, teljesen tárgyilagos álláspont is tagadó feleletet ád erre, mert a mint az egyház van hivatva arra, hogy tagjait hitük tartalmáról teljesen felvilágosítsa, egyúttal az egyház kötelessége az is, hogy őrködjék a felett, vájjon a konfirmáció tárgyául megállapított anyagot mindenütt tanitják-e, kiterjessze figyelmét arra, vájjon egyetemes egyházunk minden gyülekezetében tisztán,' határozottan ismertetik-e ág. hitv. ev. egyházunknak a symbolikus könyvekben megállapított és a szentírás által igazolt tanítását. Ugyan ez az elvi álláspont teszi kötelességévé egyházunknak azt is, hogy a konfirmációi tankönyv tanalakját is megállapítsa, mert ez lényeges feltétele az elérendő sikernek.
Ezen elvi meggyőződésünkben megeiősit bennünket az a tapasztalat, melynek birtokába a beérkezett pályamunkák átolvasása útján jutottunk. Nem csak hogy a rendszer, a szerkezet tekintetében más minden munka — a mi még érthető s megbocsátható volna, — hanem a tárgy tekintetében sincs biztosság, abban t. i., hogy mi vétessék a konfirmációi oktatás tárgyául, p. o. a 7-ik munkában nincs történet, — a 4-ik munka csak történet. Hát még az egyes tanok felfogásában, a meghatározásokban mily önkényes tarkas á g ! A symbolikus tannal alig törődik egyikmásik munka, sőt a melyik látszólag tekintetbe veszi is — p. o. a 7-ik számú, a mennyiben az ágostai hitvallás megfelelő helyeit közli — önkényes okoskodásaival lerontja a symbolikus tan egyszerűségét, határozottságát. A lényegbe vágó meghatározások is annyira ellenkeznek egymással az egyes pályamúvekben, hogy az egyik munka alapján a másikat bátran eretnekesiteni lehetne lllustrálásul csak egynehány példát említünk fel. P. o. a mellett, hogy a vallás lényegét egyik munka sem határozza meg helyesen, már itt is feltűnő ellentéteket találtunk. Az 5-ik számú munka így definiálja a vallást: „A vallás t a n i t á s Istenről és annak akaratáról." A 4-ik munkában erre vonatkozólag ezt találju£ : „Az Isten ismeret, — ha lelkünkben van, — akkor Istentan, ha pedig szivünkben, mint meggyőződés él, — hitnek neveztetik. Ha e hit szavainkban, t e t t e i n k b e n n y i l v á n u l , — vallásnak mondatik." A 7-ik munka szerint pedig „a vallás az a b e n s ő v o n z a l o m , mely az embert Istenhez fűzi." Tehát az egyik a vallást mint ismeretet, a másik mint akaratot, a harmadik pedig mint érzelmet fogja fel, a helyett, hogy általános értelemben az ember összes lelki tehetségeit átható Istennel való viszonyként fognák fel s keresztyén szempontból pedig kiemelnék, hogy a vallás nem más, mint Istennel való életközösség. De ezt még nem lehet annyira zokon venni, minthogy a vallás meghatározására vonatkozólag symbolikus tanunk nincs és az inkább a plulosophia tárgya ; az azonban mélyen elszomorító s ág. hitv. ev. egyházunkra nézve magában nagy veszedelmet rejtő dolog, hogy olyan meghatározások is ellenkeznek egymással, a melyekre nézve egyházunknak természetesen a szentirással megegyező határozott symbolikus tana van. Minő zavart okozhat az egyházunkban, ha p. o. az egyik lelkész azt tanítja, hogy „a szentségek oly szent és ünnepélyes cselekvények, a melyeket Krisztus maga rendelt és Isten kegyelmének igéretét is hozzájuk csatolta" — mint azt a 3-dik számú munka szerzője helyesen — ámbár nem teljesen határozta meg. — a másik pedig azt tanítja, hogy „a szentség a Jézus Krisztus által rendelt szent cselekedet, melyben k ü l s ő j e -
6 l e k a l a t t isteni ígéretet nyerünk," mint azt a 6-ik munka szerzője teszi. Ez utóbbi az isteni kegyelem igéretét összefoglalja a külső jelekkel, holott a szentírásnak ama kitételeihez mérten, hogy a jelekhez igéret járul, tanítja az ágostai hitvallás, hogy a szentségnek két főtényezője van, t. i. az isteni kegyelem ígérete az igében ós a külső jel. Minő tévedésbe ejtheti az az evangeliumi egyházhoz tartozó hívőt, ha az egyik lelkész azt mondja néki, hogy Krisztus é r e t t ü n k (a mi érdekünkben) halt meg (6 munka), a másik pedig, hogy Krisztus h e l y e t t ü n k (p. 5 munka) szenvedett. Egy kis szócska teszi a különbséget, mégis oly lényegbe vágó ez, hogy mindegyik szócska más irányt ad hitünk egész rendszerének. Az előbbi szócska (az „érettünk") kifejezi s magában foglalja Istennek kegyelmességét, az utóbbi pedig („helyettünk") kizárja a kegyelmet, mert ha Krisztus helyettünk szenvedett, helyettünk lefizette a váltságdijat, akkor Istennek kötelessége minket kivétel nélkül — még a meg nem térő gonosztevőt is — az üdvösségre fogadni. Ez utóbbi felfogás ellenkezik a szentírás tanításával s csak az A n s e l m - f é l e theoria alapján csúszott be az orthodoxia korában egynehány dogmatikus munkájába, meghamisítva az igaz evangeliumi tant. Tehát elfogadjuk azt, hogy egyházunknak némileg dogmatikus tanává lön, de a symbolikus iratokban annak nyomát sem találjuk s ellenkezik a szentírás tanításával is s igv az nem is lehet egyházunknak elfogadott tana. Már pedig a közös hittudat keltése terén irányadóul egyes dogmatikus irányok nem szolgálhatnak, ott van a szentírás ós a smybolikus könyvek, ragaszkodjunk kizárólag csak ezekhez ; egyházunk positiv egyház csak így lehet. A ki p. o. az A n s e l m - f é l e theoriát konfirm. dolgozatába felvette, az bizonyára ilyen szellemben prédikál is s hogy ennek minő rontó hatása lehet a hivők hitéletére, az elképzelhető, mert ennek alapján felmentve érezheti magát attól, hogy buzgó hittel elsajátítsa a Krisztust, minthogy ő helyette úgy is lefizette a váltságdijat. Kinek higyjen továbbá a protestáns ember, annak-e, a ki a kegyelmi eszközök közé : az Isten igéjét ós a szentségeket sorozza (3 munka), vagy a ki ezekhez hozzácsatolja még az imádságot is (7, 9 munka), vagy annak, a ki az Isten igéjén és a szentségeken kivül a koníirinácziót, a gyónást, az imádságot, az istenitiszteletet és az egyházat is kegyelmi eszközöknek veszi (1 munka). Ezen pályamunkák megértetik most már velünk, hogy miért van prot. egyházunkban a hit dolgában olyan zűrzavar, ingadozás és miért nincs összetartás, úgy hogy sokan abban látják a protestantismust. hogy protestáljanak minden ellen, ha kell, még a jó Isten ellen is. A tárgy önkényes kezelésén, a fogalmi meghatározások eltérésein kivül a tárgyalási alak terén
sincs egység, a mennyiben az egyik a közlő, a másik pedig a kérdezgető tanalakot használja. Fontos dolog tehát, hogy végre ezt a kérdést is eldöntsük és legyen e téien is egység. A felsorolt elvi és tapasztalati okok alapján határozott meggyőződésünk, hogy egyetemes egyházunknak magának kell kezébe venni egyáltalán a vallástani kézikönyvek, de mindenekelőtt a.konfirm. tankönyv kérdését. Ez annál is fontosabb, minthogy egyházunk legtöbb híve a konfirmácziót megelőzőleg részesül utoljára vallástani oktatásban és ha ez ingadozó, akkor megtéveszti ez egész életére. A beérkezett pályamunkák is magyarázatául szolgálnak annak, hogy miért van egyházunkban dogmatikus téren is sok helyütt oly nagy ingadozás és zavar. Tehát magának egyetemes egyházunknak feladata az, hogy mindenekelőtt kijelölje a konfirm. oktatás tárgyát s az ahhoz való alkalmazkodást tegye minden lelkésznek kötelességévé. Mondja ki az egyetemes gyűlés, hogy a konfirmácziói oktatásnál saját kéziratát senki nem használhatja, mert ha száz lelkész között van egy, a ki saját összeállítását használva tévesen tanít, már ez egyedül beláthatlan veszedelmet rejt magában egyházunkra. (A beérkezett pályamunkák különben arról győznek meg, hogy száz között több is van olyan.) Mondja ki az egyetemes közgyűlés úgy az agendára, énekeskönyvre, valamint a konfirm. tankönyvre is azt, hogy ezek közül csak az használható, a melyet az egyház elfogad. Ha helyes és az ügy érdekében czélra vezető az, hogy a ministerium által nem engedélyezett tankönyveket az állami iskolákban használni nem szabad, úgy egyházunk érdekében nem volna-e kívánatos, hogy maga az egyház gondoljon azzal, miszerint a konfirm. oktatás megfelelő legyen? A konfirmácziói káté Ugyan, mint ilyen, nem symbolikus könyv, de mint káté az s az usus, mint konfirm. kátét is symbolikus könyvvé tette, a mennyiben az egyház a maga meggyőződésének kifejezését látja benne s igy a dolog lényege sem engedi meg, hogy a konfirm. oktatásnál olyan könyvet használjunk, a melyről az egyetemes egyház ki nem jelenti, hogy a konfirm. oktatáshoz jónak s alkalmasnak találja. E czélból nevezzen ki az egyetemes közgyűlés egy állandó bíráló bizottságot, a mely a kiadásra szánt konfirm. tankönyveket s népiskolai vallástani kézikönyveket s egy másikat, mely a középiskolai vallástani könyveket megbírálja ós véleményes jelentését az egyetemes közgyűlés elé terjeszti, a mely azután a saját hatáskörében hoz végérvényes határozatot. A protestáns szabadságot ez legkevésbbé sem sértené, mert több konfirm. káté is foroghatna közkézen, de csak annak venné az egyház elejét, hogy a konfirm. oktatásnál lényeges különbségek legyenek, Ez egyházunknak nemcsak joga, de határozottan kötelessége is.
7 Kissé hosszabbra terjedt emez általános rész, de az ügy oly komoly és sürgős, hogy egyházunknak minél előbb kell e tekintetben magának az egyháznak jól felfogott érdekében intézkedéseket tenni s azért bátorkodtunk itt nézetünket részletesebben kifejteni, hogy lelkésztársaink s az illetékes egyházi hatóság figyelmét a dologra ez úton is előre felhívjuk s a megindítandó mozgalom e téren annál sikeresebb legyen,
művelt közönség szélesebb sekké váljanak.
körében is ismerete-
Jótékonyság. A filloxeravész által alapjában megrendített sz.-antalfai ág. h. ev. egyházközség kérő szózatára a következő kegyes adományok folytak be: Rupprecht Kálmán Sajtos-Kál 5 fit, Hrabovszky István F.-Eőr 1 frt, Lajosfalvai ev. egyház 4 frt 50 kr., Dr. Ováry Ferencz Veszprém 5 frt, Balatonmelléki Takarékpénztár Tapolczán 10 frt, (Folyt, köv.) Barcza Géza Téth 1 frt, Báró Feilithsch Berthold N.-Becskerek 2 frt, Dr. Schreiner Károly Sopron 5 frt, Vas-Simonyii ev. egyház 1 frt, Nyíregyházai takarékpénztár 1 frt. Adriai biztosító társulat Budapest 10 frt, Ráczfürdő igazgatósága BudaBELFÖLD. pest 2 frt, Sz. Lukács-fürdő igazgatósága Budapest 5 frt, Batizfalvi ev. egyház 1 frt. Magyar A M. Protestáns Irodalmi Társaság Leszámítoló és Pénzváltó Bank Budapest 5 frt, Battyándi ev. gyülekezet 8 frt 81 kr., Mezőbelegutóbbi választmányi ülése a Társaság monogra fia-sorozatára vonatkozólag fontos hatáiozatot ho- rény község 1 frt, Eperjes városi és vidéki ev. zott. Megállapította a kiadvány-sorozatnak 1898. egyház 2 frt, Mócsy Antal Budapest 5 frt. Kagyévi könyvilletnifnyét és előkészítette az 1899. és Gyimóti ev. leányegyház 2 frt 60 kr., Misérdi az 1900-dik évre s?ánt kiadványok tej vezetet is. evang. egyház 1 frt 00 kr., Szergényi ev. leányE határozatában az az indok vezette, hogy az egyház 1 frt 90 kr., Pozsonyi ev. egyház 10 frt, íróknak kellő idejök legyen műveik gondos elké- Nagy-váradi ev. egyház 1 frt, Ns. szalóki ev. leszítésére. Kiadásra keiül 1898-ban egy csoport ányegyház 1 frt 70 kr., Békés-csabai ev. algymmonografia, melyben egyházunk belső történeté- nasiumi ifjúság 2 frt 80 kr., Vidi ev. fiókegyliáz nek némely érdekesebb részletei dolgoztatnak fel. 1 frt, Kiss Lajos N.-Alásony 50 kr., Szarvas Készen van pl. P a y r Sándortól Magyar pietis- nagyközség 5 frt, Fidesz Frigyes Orsova 2 frt, ták a XVIII. században, s előkészítés alatt áll Lőcsei ev. női gyámintézet 5 frt, Békés-Csaba néhány más jelentős részlete a magyar prctescan- községi elöljárósága 3 frt 25 kr., Nyíregyházai tismus viszontagságos múltjának. Ezeken kivül ág. h. ev. egyház 10 frt, Kőszegi ev. gyám intézet ebbe a keretbe illő 2-—3 ives eyyház- és tan- 5 frt, Bobai ev. egyház 95 kr., Tót-keresztúri ev. ügytörténeti dolgozatokat ezután is szívesen vesz egyház 1 írt, Soproni ev. főiskolai ifjúsági gyáma szerkesztőség, mely e végből a titkár által intézet 10 frt, Kis-körös község 1 frt 15 kr., felkérendő szakértőkből szerveztetik. Az 1899-ik Győri ev. egyház 10 frt, Szerb-Nagy-Szent-Miklós évre „Egyházi jeleseink" czim alatt a jelen szá- község 5 frt, Franzfeldi ev. gyámintézet 6 írt, zad legkiválóbb egyházi férfiaink életrajzát kívánja Varsányi ev. nőegylet 2 frt, Vadosfai ev. egyház megíratni a Társaság, s megbízta a titkárt, hogy 2 frt, Verbó mezőváros 6 frt 25 kr., N.-geresdi az egyháztörténeti szakférfiak közreműködésével ev. egyház 2 frt, Budapesti ev. egyházmegyei állapítsa meg a tervezetet, kérjen fel írókat stb. gyámintézet 10 frt, Uj-Verbászi gymnásiumi ifjúOly férfiak biographiájának elkészíttetéséről van ság 5 frt 70 kr., Budapest székes főváros 30 frt, itt szó, mint pl. a két R é v é s z , T ö r ö k Pál, B al- Rimaszombati főgymnásiumi ifjúsági gyámintézet la g i Mór, K o v á c s Ödön, C z é k u s István stb. 1 frt, Dobsinai ev. egyház 5 frt, Dobsinai ev. Az 1899. évi kiadványok során dr. S z l á v i k nőegylet 5 frt, Soproni ev. gyámintézet 10 frt, Mátyás választmányi és S t r o m p László rendes Bonyhádi ev. algymnásiumi ifjúság 3 frt, Modori tag indítványára szó volt arról is, hogy Schleier- ev. német egyház 4 frt, Körmend és szarvaskendi macher hires beszédeinek 100-dik évfordulójára ev. egyházak 3 frt 08 kr., Pozsonyi ev. lyceuini (1899. év) a „Beszédek" fordíttassanak le és ifjúsági gyámintézet 10 frt. Eperjesi ev. I. egyház adassanak ki ; a Beszédek lefordítását kívánatos- 5 frt 56 kr., Beledi ev. gyámintézet 2 frt 47 kr., nak is tartja a választmány, de a monografia Vadosfai ev. gyámintézet 2 frt, Agfalvai ev. egyház sorozatot lehetőleg egyháztörténeti műveknek kí- 5 frt, Felsó-Eóri ev. egyház 5 frt, Ns. dömölki vánja íentartani. Végre az 1900-ik évre Z s i - ev. gyámintézet 5 frt 42 kr., Vasi felső egyházl i n s z k y Mihály kéretett föl, hogy a magyar megyei gyámintézet 15 frt, Felső-Lövői ev. gyámországgyűlések vallásügyi tárgyalásai czimű mun- intézet 12 frt, Pinkafői ev. gyámintézet 5 frt, kájának V. kötetét készítse el. A monográfiák e Alsó-káldi Káldy Gyuláné Alsó-Káld 5 frt, Brezszép munkaprogramja alkalmat nyújt arra, hogy nóbánya sz. kir. város (Teszák Emil 5 frt. Sziegyháztörténelmünk legérdekesebb szakaszai ré- novics János 1 frt, Takarékpénztár 1 frt, Dr. szint biográfiák, részint monográfiák keretében a Bramkó Andor 1 fii;, város 3 frt, gyűjtés 4 frt)
8 összesen: 15 frt, Lévai ev. gyámintézet 2 frt, Rév-komáromi ev. egyház 10 frt, Orosházai ev. egyház 5 frt, Eperjesi ev. kollégium ifjúsági gyámintézet 5 frt, P.-Sz.-Györgyi ev. egyház 2 frt, Herrmarm Gusztáv Lőcse 2> frt, Miháli község 7 frt 95 kr., Felső-szakonyi ág. hitv. ev. egyház 2 frt, Uj-Malom soi ti ev. egyház 5 frt, SzathmárNémethi sz. kir. város 10 frt, Pozsonyi ev. gyámintézet 9 frt 95 kr., Özv. Kerkapolyi Károlyné Kereki 1 frt, Nógrádi ev. egyházmegyei gyámintézet 5 frt, Pápai ev. egvház (gyülekezet 5 frt, nőegylet 3 frt, Gyurátz Ferencz püspök 3 frt, Madár Re/ső s. lelkész 1 frt. Payr Sándor püspöki titkár 1 frt, Paál István 1 frt, gyűjtés 10 frt) őszesen: 24 frt, Takácsi ev. leányegyház 2 frt 90 kr., N.-Acsádi ev. leányegyház 1 frt 67 kr., Szakolcza város 2 frt, Tóthi ev. egyház 2 frt, Répczelaki ev. gyámintézet 2 frt, Körmöczbányai ev. gyámintézet 2 frt, L. Komáromi ev. gyámintézet 6 frt 70 kr., Tiszai ev. egyházkerületi gyámintézet 5 fit, Farádi ev. egyház 4 frt, Jobbaházai ev. leány egy ház 2 frt 27 kr., K.-Somlyói ev. egyház 2 frt, Kolozsvári ev. egyház 2 frt, Pálmay Lajos Réti 1 frt, Nagy-Szombati ev. gyámintézet 3 frt, Veszprémi ev. gyámintézet 2 frt. Összesen : 493 frt 68 kr. Fogadják a nemes jóltevők hálás köszönetünket. N a g y L a j o s ev. h. lelkész.
Ösztöndíj pályázat. A B é s á n J ó z s e f féle alapítványból a k ö z é p i s k o l a i t a n u l ó k számára rendszeresített ösztöndijak közül az 1897—98. tanév kezdetétől számítva 2 300 frtos, 9 250 frtos, 2 200 frtos, 2 150 frtos és 5 100 frtos állomás töltendő be. Ezen ösztöndijakra bármily középiskolába járó s bármely vallásfelekezethez tartozó jeles elómenetelü s jó magaviseletű tanuló bír igénynyel azzal a megszorítással, hogy a 300, 250, 200 és 150 frtos állomásokat c s a k Bésán-féle ösztöndijat élvező tanulók nyerhetik el előléptetésként. (L. Hivatalos közlöny 1898. 1. szám.) A pozsonyyiüéki lelkészi értekezlet Pozsonyban tartotta őszi gyűlését. T r s z t y é n s z k y elnök imádsága s megnyitója után M a r c z i István szerdahelyi lelkész olvasott fel talpra esett elmélkedést e vers felett, „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes." Dr. M a s z n y i k Endre folytatta s befejezte R i t s c h 1 theologiájáról irt nagyszabású tanulmányát. A két felolvasás után hosszabb s tartalmas vita indult meg, a melyben az idézett bibliai hely és R i t s c h l theologiája különböző oldalról teljesen megvilágittatott, Dr. M a s z n y i k E. tanulmánya rövid idő alatt nyomtatásban is meg fog jelenni. Méltó is nagyobb körnek teljes érdeklődésére és figyelmére. K r a h u l e c z Aladár grinádi lelkész ismertette a németországi P f a r r e r ve r e i n intézményét. Végül ugyancsak K r a h u l e c z indítványára elhatározta az értekezlet, hogy minden tagját föl-
szóllitja a vezetése alatt levő gyülekezet történetének megirásására s a fontos eredeti okiratoknak lemásolására s a theol. akad. könyvtárba való beküldésére. Az ülés reggel 9 órától fél kettőig tartott. A jövő évi tavaszi értekezlet idejéül május hava tüzetett ki.
Protestáns esték. Az egyetemes egyház theologia-akademiájának tanári kara a böjtben ezen czim alatt megkezdett ismeretterjesztő és épitő czélzatú felolvasások első sorozatához a legközelebb múlt ádventi időszak szombat estéin a második, négy felolvasást felölelő sorozatot csatolta. Az általános és folyton fokozódó érdeklődés, melyet a protestáns s jó részben más felekezetű műv e l t közönség e felolvasásokkal szemben tanúsított, bizonyítja egyrészt ezeknek szükséges voltát, másrészt pedig, hogy mennyire helyes úton fáradozik a tanári kar ennek kielégítésén. Hogy a vallásos és egyházi élet fejlesztésében-az ilynemű felolvasások mily fontos helyet foglalnak el, vitán felül álló s hogy mennyire szükséges mai nap épen a művelt közönségben is a vallásos kedély ápolása, azt egyházi viszonyaink eléggé megokolják. De az is tapasztalati tény, hogy a művelt közönség érdeklődését felébreszteni s ébren is tartani s igy a kitűzött czélt elérni csak úgy lehet, ha a szellemi életnek nemcsak egyik vagy másik oldalát vesszük figyelembe, hanem az ismeretnek s vallásnak mezejének különböző köreiből véve a tárgyalandó kérdéseket, ezek egymást mintegy kiegészítve már igy is s még alkalmas előadásod ének ós zene hozzácsatolása bizonyos változatosságot nyújtanak. S « tekintetben a tanári kar nagy tapintattal állította össze a felolvasások sorrendjét és menetét. A négy est felolvasásai a következők voitak: 1. Petőfi vallásos világnézete, H ö r k J. theol. akad. tanár; 2. A monotheismus a görögöknél és izraelitáknál, P u k á n s z k y Béla; 3. A fejedelemasszony udvara. K o v á c s Sándor; 4. A protestáns elv történeti, művelődési, politikai és társadalmi jelentősége hazánkban, P 1 a c h y ß. kir. tanfelügyelő. — A felolvasók mindegyike egyformán nyerte meg a közönség általános elismerését : átlátszó világosság s az ily felolvasás szűk kerete által megszabott rövidség daczára kimerítő tárgyalásukkal sikerrel fáradtak, ama magasztos czél megvalósításán. — Az egyes felolvasások sikeréhez J e s z e n s z k i Ktelka k. a. úgyszinte H a j d ú Lajos, H o l l y József s L e li o c z k i Géza theologusok szavalatokkal, M á r t o n Jenő lyc. tanár harmonium előadásával s a theologusok énekkarának szép bevezető és befejező szép éneke ( F r ü h w i r t h Samu ónektanitó vezetése mellett) nem kis mértékben járult hozzá. A sorozatot magát E b n e r Gusztáv lelkész megnyitó beszéde vezette be, befejezte pedig Dr. M a s z n y i k E. igazgató berekesztő beszéde. A felolvasások folytatása a böjti időszakban lesz.
9
Minekelőtte az „Evang. egyház és iskola" múlt évi 50-ik számában H o l l e s Dániel dobrocsi lelkész úr, reám vonatkozó közleménye megjelent volna, én már azelőtt a sziráki takarékpénztári megbízatásomról lemondtam, s igy H o l l e s úr közleménye feleslegessé vált. Ezen megbízatást csakis addig Ígértem folytatni, mig az intézet gondoskodni fog utódomról. Külömben kérem ezen intézet rövid ismertetését közölni, hogy tudva legyen ama indító ok, melynek folytán azt hajlandó voltam elvállalni. Ezelőtt tizenöt évvel, akkori felügyelőm B o z ó Pál, és a mostani Gróf D e g e n f e l d Lajos urakkal tanácskoztunk a felett, miként lehetne vidékünket kiragadni az uzsorások kezéből; tanácskozásunk eredménye lett azon határozat : nem lévén egész vidékünkön pénzintézet, hogy felállítunk egy takarékpénztári intézetet. Tervünk kivitelére megnyertük a balassagyarmati takarékpénztár igazgatóságát, s ezen intézet beállított ide egy takarékpénztári fiókot. Ennek én több éven keresztül ingyen szállást adtam, s egy ideig ingyen végeztem a takarékpénztári teendőket, úgy hogy a lelkészi teendőkkel itt érvényesült felebaráti szeretet nagyon összefért, s a hivek érdekében tett tevékenységemért, irántam most is hálás az egész vidék. Azután huzamosabb ideig igen mérsékelt tiszteletdíj mellett működtem, mely fokozatosan emelkedett, de a 600 frtot csak ez évben érte el. Ezen intezet körébe bevontuk a vidék lelkészeit is, kik útmutatóiul lettek, s azok mai napig is, hol segítsünk, kik érdemesek arra. Xyolcz ág. ev. anyaegyház s tiz leány egyház híveit szerencsések voltunk a/, uzsorások kezeiből kiragadni és sok más vallású községet. E/eket tekintetbe véve úgy vagyok meggyőződve, hogy ezen működésem állal a vidék s közelebb a mi híveink javát mozdítottam elő, s megfeszített, erővel ugyan, de azt hiszem, hogy e mellett papi hivatásomnak is eleget tettem, feleljenek erre azok, a kik papi működésemet ismerik, külömben a legjobb felelet erre a nógrádi esperesség nyilatkozata, mely abban nyilvánult, hogy ezelőtt két évvel alesperessé, most pedig főesperessé megválasztott. És az esperesség ezen megtisztelő nyilatkozata, megérlete bennem azon elhatározásomat, hogy a takarékpénztári működésemről lemondjak, mii beiktatásom után azonnal meg is tettem, tudván azt is, hogy a legjobb iutentióból származó ezen működésem szálka lenne egynémelyek előtt, mit H o l l e s Dániel lelkész úr közleménye is tanusit, de ezen gondolatoknál eszembe jutott nagy mesterünk hasonlata „a szálka és gerendáról." W l a d á r Miksa nógrádi esperes.
Csánigi lakos özv. Bőjtös Györgyné (Gaál Juliánná) eddigi alapítványát neveié 35 frt 59 kr.ral a répczelak-csánigi, 69 frt 18 krral a csánigi
gyülekezet javára, a csánigi iskola számára beszerzendő harmoniumra adott 40 frtot; összes adománya tehát 174 frt 37 kr. — Midőn azon alkalomból, hogy ő felsége a király a nemzetet 10 szoborral megajándékozta, a csánigi ev. iskolában megtartatott az örömünnepély ; a gyülekezet presbyteriuma is gyűlést tartott és az ünnepély emlékezetét jegyzőkönyvbe iktatta ; egyúttal azzal is emlékezetesebbé tette az ünnepnapot, hogy az iskola javára harmoniumnak beszerzését határozta el, melynek 80 frt vételára önkénytes adományok által azonnal fedezve lőn.
Abelova decz. hó 12-én örömünnepet ült, ekkor lett ugyanis az egyház új lelkésze S z l a n c s i k Bogyoszló. hivatalába beiktatva. Az ünnepély már decz. hó 8-án kezdődött, a mikor is a hivek hosszú kocsisorban, nemzeti színű csokrocskákkal feldíszített bandériummal élén „éljen S z l a n c s i k Bogyoszló szivünkből megválasztott lelkipásztorunk," „áldott legyen a ki jön az Úrnak nevében" felírású zászlók alatt, a közeli Polichnóra indultak, hogy haza hozzák lelkészöket, a ki várva lelkes híveit, ekkor már édes apjánál, a polichnói gyülekezet lelkészénél tartózkodott. Mikor a bandérium s a hosszú kocsisor a polichnói paplak előtt megállapodott, előlépett K e r k e l y Gryörgy s egyszerű földmives létére, oly szép szavakban üdvözölte a megválasztottat, hogy a meghatottságtól nem egynek a jelenlévők közül könynyek ragyogtak szemeiben. Miután a megválasztott az üdvözlést szívből jövő szavakkal megköszönte s helyét a számára fentartott kocsiban elfoglalta, a menet elindult Abelova felé. A falu szélén, hol a legények ünnepi diszben, a leányok pedig fehérbe öltözötten koszorúkkal fejeiken várakoztak a menetre, az ifjúság üdvözlését fogadta az érkező (a megválasztott), hogy azután a hivek éljenzése között a parochiára vonuljon, a melynek a hivőkkel zsúfolásig megtelt udvarában, az egyház kántor-tanítója C s i p k a y Lajos megható szavakban üdvözölte, kifejezést adva ama reményeknek, melyekkel éltetve fogadják őt, lelkipásztorukat, vezetőjüket, védőjüket, a ki is az egek mindenható urától segedelmet kérve megígérte, hogy egyházának, híveinek szenteli életét s igyekezni fog érdemessé tenni magát arra a bizalomra s szeretetre, a melylyel fogadják. — Maga az iktatás decz. hó 12-én. ádvent 3-ik vasárnapján ment végbe, mely alkalommal F r e n y ó Gyula szt.-péteri lelkész esp. pénztárnok, a rendes epistolai textus alapján gyönyörű, úgy alakilag, mint tartalmilag remek szószéki beszédet mondott, B a r t h o l o m a e i d e s z Gryula kálnói lelkész, kiérdernült esperes, esperességünk kiváló szónoka, magát az iktatást végezte, melynek végeztével a beiktatott, a szokásos ima eléneklése után, hiveit megáldotta. Az egek jóságos Istene pedig, adjon erőt fiatal testvérünknek, hogy ott, a hova őt a mennyei
10 Atya gondoskodó szeretete helyezte, hű sáfárnak bizonyuljon. Kiss Áron tiszántúli ref. püspök körlevélben nyilatkozik a socialismusról. Feltüntetvén a soeialismus veszedelmes tanait s felmutatván romboló mivoltát a hitben, erkölcsben, egyházban, társadalomban, államban, arra inti a lelkészeket, hogy ne csak a szószéken világosítsák fel híveiket, hanem még inkább egyesekkel való beszélgetés és érintkezés családiasabb útján hassanak a szivekre, íehát a belmissió által ; ugyanezen belmissiói munkásságra hivja fel a néppel még közelebbről és gyakrabban érintkező néptanitókat is. — Fájdalom, igen ritkán fordul elő az eset, hogy prot. püspökeink körieveiben adnának tájékoztatást a napirenden levő, egyházunkat is érintő fontos kérdések felől ; felügyelőink szintén hallgatnak ; még a gyűlési megnyitó beszédek is, melyek alkalmul szolgálhatnának a nagy kérdések komoly, alapos, tájékoztató fejtegetésére : irodai jelentésekké, száraz, semmit mondó üdvözlő beszédekké zsugorodnak össze. Kiveszőben a meggyőződés bátorsága, üres alakisággá fajulnak gyűléseink, egyházi életünk. Legjobban mutatta ezt a zsinat: sem a választáskor nem vallottak szint, sem a befejezés után nem tartottak beszámolót a zsinati atyák; elvről, elvek melletti csoportosulásról, harczról ugyan kevés helyen volt szó Nagyon itt az ideje, hogy ne csak igazgassák az egyházat, hanem épitsék is, a kikre bizva van.
virágágya. Fokozza kedvünket a fokozódó munkához f H. Y. Vallásos estély. A battyándi (Vasm.) ev. lelkészi hivatal deczember közepétől fogva megkezdte a rendszeres vallásos előadások, illetve estélyek tartását. Az első ily estély ünnepélyesen folyt le. Tárgyak voltak : egyházi ének, énekelte a közönség; 2. megnyitó beszéd, énekkel kapcsolatban, tartotta a helybeli lelkész ; 3. épitő beszéd -Luk. 14, 16—24. alapján, mondta a segédlelkész; 4. záró ének. Általában, a nélkül, hogy a kezdet nehézségeivel valami túlságos sokat kellett volna küzdeni, — mert csak jó tapintattal kell előkészíteni a kedélyeket — rendkívül megható az az eleven érdeklődés, a mely ily vallásosan épitő összejövetelek iránt a vend- magyar gyülekezet egyszerű, de jóravaló népénél mutatkozik. Ez összejövetelek vasárnap délutánonkint, templom után tartatnak: s a hívek az istentisztelet végeztével seregesen tódulnak be a helybeli népiskola nagytermébe és azt teljesen megtöltik. A látogatottság oly buzgóságos, hogy az út s az idő viszontagságai daczára is, még a messzebb eső filiákból is majinem minden egyes alkalomból szép számmal sereglenek be. De ha még oly kevesen jönnének is el : a belmissió ügyét ma napság abban hagyni, bűn lenne.
Selmeczfoánya. Advent negyedik vasárnapján felállította a helyi nőegylet, ügyes női kezek által diszitett s jólelkű emberbarátok adományaival megrakott gazdag karácsonyfáját, a leányiskola helyiségében. A szives meghívásnak engedve sokan sereglettek egybe, fiatalok és öregek egyiránt, hogy örvendjenak az örvendezőkkel. Az egylet 24 pártfogoltja, még pedig 11 fiú és 13 leány ragyogó szemekkel állta körül a fényeskedő karácsonyfát s szép dallamu egyházi ének s örömrepeső szivből fakadó hálaima után, a szerető, gondos és jó anyák modorában, osztották ki az egyleti tagok az ajándékokat. Mindannyian teljesen lettek felöltöztetve s szives megvendégelés után, a karácsonyfa egyéb Ízletes adományaival a bekövetkező ünnepekre is ellátva, tértek örömtől eltelve otthonukba. Az alkonyban is érvényesül a napsugár a magasságban. Adja Isten, hogy az örömsugár utórezgése^ érvényesüljön a pártfogottak kedélyvilágában ! Áldva legyenek az elfogadók s adományozók egyiránt ! Jó Istenünk meghallgatja nem csak a gyermekek, de a 30 özvegy és hajadon ebbeli kívánságát is, kik ugyanígy ruhaneművei és élelmi szerekkel lettek hosszabb időre ellátva. A gyermekbarát-egylet is felöltöztetett teljesen 14 szegény iskolás növendéket. Köszönet az emberbaráti sziv érzelmeinek ily ev. nyilvánulásaért. Ez belmissiói működésünk egyik kedves
A magyarországi ág. hitv. ev. egyház egyetemes nyugdijintézetének bizottsága 1897. decz. 16-án tartott ülésében megállapította az ügyrendet s azt az egyetemes nyugdíjintézetről szóló törvénynyel és szabályrendelettel együtt füzetben kiadta, szétküldötte egyszersmind felhívását is (lapunk elején olvasható) ; az iratokat a püspöki hivatalok küldik szét.
A tiszántúli ev. ref. tanáregyesület közgyűlést tartott Debreczenben. Vájjon a mi tanáraink mikor alakítanak egyesületet'?
„Tranoscius" névvel L.-Sz.-Miklóson könyvkiadó részvénytársaság alakul vallásos iratok és könyvek kiadására. Egy részvény ára 10 frt. Az egyetemes gyűlésen el nem fogadott Tranovszkyegylet feladatát igyekszik ez a társaság teljesíteni.
IRODALOM. Alkotmány. „Protestáns testvéreinket arra kérjük, hogy erejükkel ós befolyásukkal jogos ügyünk segítségére legyenek, visszaemlékezzenek a katholikusok azon erőkifejtésére, melyet az autonómiájuk létesítésekor érdekükben kifejtett; a zsidóságnak pedig ajánljuk, hogy ne ártsa magát oly ügybe, melyhez semmi köze." — Az igazi autonomia megszerzésében bizonyosan minden protes-
11 táns szívesen segítene a r. kath. „testvéreknek," ha módjában volna, nem azért, mintha viszonozni valója volna, hanem azért, mert az autónomiát drága kincsnek vallja s tudja, hogy mentül nagyobb és igazibb más egyházak autonomiája, annál biztosabb a saját magáé is — éppen a 1*. kath. „testvérek" támadásai ellenében. Viszonozni valója a protestánsoknak ugyan mi volna? hiszen a r. kath. „testvérek" fegyverrel, erőszakkal, ravaszsággal eleitől fogva ellene küzdöttek a protestánsok autonómiájának a bécsi békétől fogva a 68-i törvényig ; a római kath. főpapság pedig azt az autonoiniáját is feladta, a mije volt, a concoi datumban meg a vaticani zsinaton. A pátens elleni küzdelemben a mi jóakaratot mutatott a r. kath. klérus, csak politikából eredt. Ha a zsidónak semmi köze a r. k. autonomiához : akkor a protestánsnak sincs: mindkettőnek t. i. állami szempontból van köze!
Szalay Ferenc/ várpalotai lelkésztől megjelent: A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületi közgyűlc s alkalmával Papán 1897. évi aug. 25 én tartott gyámintézeti istenitiszteleten elmondott oltári ima és egyházi beszéd. Ara 2 kr. Kőszegen. F e i g l Gyulánál. Ünnepi beszéd,
a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületi gyámolda félszázados jubileuma alkalmából. Az egyházkerületi közgyűlésen Pápán 1897. aug. 25-én tartotta P o s z v é k Sándor. Sopron, L i t f a s s utódja.
„Az 1848—4í)-iki magyar szalbadságliarcz története" nagy illusztrált munkából most jelent meg a 94-ik füzet, a melyben G r a c z a György az emigráczió történetének leírását is befejezi. Ezzel a nagyszabású munka elbeszélő része véget ér. Ugyanebben a füzetben a nevezetesebb hadiesemények soroltatnak fel, majd az életrajzi lexikon kezdődik. Ez a lexikon mutatja legjobban, mennyi kutatást, fáradságot, szolgalmat szentelt a szerző műve megírásához, úgy annyira, hogy az „Az 1848 49-iki magyar szabadságharcz története" még lia illusztrácziok nélkül jelent volna meg, egyik legérdemesebb, s legbecsesebb kiadványa volna az utóbbi esztendők könyvpiaczainak. A munka meg a képek a következők : Kossuth sirja a kerepesi úti temetőben, a budapesti honvédmenedékház. Agg honvéd. Agg honvédek Kossuth sírjánál. A munka megrendelhető Lampel Róbert (Wodianer F. és liai) cs. és kir. udv. könyvkereskedésében. Budapest, Andrássy út 21. sz.
Magyar méliészkönyv.
Irta dr. F a r k a s Mihály. Ez a nagy népszerűségre jutott könyv most már ö t ö d i k kiadásban jelent meg. Az ötödik kiadás a méhészet mai fejlődéséhez képest, az újabb tapasztalatok felhasználásával teljesen át van dolgozva és számos magyarázó képpel megvilágosítva. A könyv tiszta, világos, jó magyarsággal yan megírva, minden felesleges részletezés elke-
rülésével, csupán a gyakorlatiasságot tartva szeui előtt, miért is a gyakorlati méhészettel foglalkozóknak, elsősorban a kezdőknek, különösen ajánlható. A munka a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg (Budapest, Egyetem-utcza 4.) Ara 50 kr.
Válasz. A 34. számban fölvetett kérdésre véleményem ez: a kir. tanfelügyelőnek nincs joga a tankönyvek jegyzékét, a tananyag beosztását és az órarendet felülvizsgálás végett egyházi hatóságunk mellőzésével közvetlenül az iskolaszékektől bekövetelni ; s a melv iskolaszék mégis beszolgáltatná: közreműködik autonom jogaink eljátszásában s egyházi vétséget követ el (Alk. 324. §. b.)
RENDELETEK. „ A törvényes második házasság megkötésétől számított hat hónap eltelte után és az ezt megelőző előbbeni törvényes házasság megszűnésétől tiz hónapon belül született gyermek törvényes atyjául, az ellenkező bebizonyításáig — az anya utóbbi férje helyesen jegyeztetett az anyakönyvbe, s ezen bejegyzés kiigazítása nem közigazgatási útra, hanem mint a leszármazás jogkérdésében indítandó per, bírói útra tartozik." (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1897. évi 39.209. sz. a. kelt Vendelete.)
F. é. május 8-án 1071. sz. a. az iránt méltóztatott hozzám felterjesztést tenni, hogy Gr . . . S . . . és (x . . . B . . . házasságának tartama alatt hetedik (7) hónapra, illetve Gr . . . B . . . előbbeni férje Gr . . . J . . . elhalálozása után nyolczadik (8) hónapra született s pedig állítólag ezen első házasságból, tehát Gr . . . J . . . -tói származó, de a második férj atyasága alatt anyakönyvezett P . . . nevű fiúgyermek születési anyakönyvében az atya neve kiigazittassék. A bemutatott iratokat további szives intézkedés végett azzal van szerencsém Méltóságodnak megküldeni, hogy a szóban forgó anyakönyvi bejegyzésnek közigazgatási uton leendő kiigazítását elrendelhetőnek nem találtam. Mert az anyakönyvek vezetésére vonatkozó általános szabályok értelmében, a születési anyakönyvbe a törvényes házasság tartama alatt született gyermek atyjául az anya férjét kell bejegyezni. Igaz ugyan, hogy a házasság megszűnésétől számított tiz hónapon belül- született gyermek törvényes atyjául az anya volt férje jegyzendő be, az e részben fennálló törvényes vélelem alapján, azonban ezen szabály a jelen eset-
ben már csak azért sem alkalmazható, mert a gyermek a második házasság megkötésétől számított hat hónap eltelte után született és igy az emiitett szabály alapjául szolgáló vélelemmel szemben, ama másik, szintén törvényes vélelem áll. a mely szerint a házasság megkötésétől számított hat hónap eltelte után született gyermek az ellenkező bebizonyításáig ezen házasságban nemzetinek tekintendő. A jelen esetben tehát a tekeházai ev. ref. anyakönyvvezető az anyakönyvvezetésre irányadó szabályok szerint minden esetre helyesen jegyezte be a születési anyakönyvbe Gr . . . P . . . atyjául Gr . . . S . . . t, ki az anyának a gyermek születésekor férje volt. Ennélfogva szóban forgó anyakönyvi bejegyzés közigazgatási uton kiigazítható nem volt. de a felek annak megállapítását, hogy Gr . . . P . . . atyja nem Cl . . . S . . . hanem Gr . . . J . . . volt, a gyermek leszármazása iránt az illetékes kir. törvényszéknél indítandó perben kérhetik és a hozandó iiélet rendelkezésének lényege, ha az a gyermek leszármazását az anyakönyvi bejegyzéstől eltérően állapítaná meg, jogerőre emelke dés után a tekeházi ev. ref. születési anyakönyvbe utólagos bejegyzés alakjában bevezethető lesz. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miaisternek 1897. évi 70.680. sz. a. keit rendelete a karácsonyi és húsvéti szünidő megállapítása iránt. V a l a m e n n y i kir. tanfelügyelőségnek.
Oly végből, hogy egyrészt a tanuló ifjúság a karácsonyi és húsvéti pihenő alatt újabb erőt meríthessen a szellemi munka folytatására, másrészt, hogy az iskola helyiségeinek alapos tisztogatására elegendő idő jusson, az állami iskolai gondnokságok, valamint a községi iskolaszékek számára a népoktatási törvények végrehajtása tárgyában kiadott „Utasítás" 39. illetve 49. §-ának második bekezdése alatt a karácsonyi és húsvéti szünidőre vonatkozó rendelkezést egybehangzóan a székesfőváros összes iskoláiban, a felső kereskedelmi iskolákban, a tanitóképzőkben és az állami középiskolákban fennálló intézkedéssel oda módosítom, hogy az állami és községi elemi felső nép- és polgári iskolákban a folyó tanévvel kezdődőleg a karácsonyi szünidő minden óv deczember havának 24-étől a következő év január hava 2-áig, a húsvéti szünidő pedig virágvasárnaptól húsvét utáni keddig tartson bezárólag.
Kérelem. Tisztelettel kérem a lap olvasóit, kegyeskedjenek az előfizetést megújítani s a lapot, mely
egyházunk érdekeit minden irányban függetlenül szolgálja: pártfogásukkal támogatni; különösen felügyelőink hathatós támogatása volna szükséges, hogy a lap előfizetési diját leszállíthassam. Evang. közvélemény, mely eredményt vív ki érdekeink megóvásában, csak úgy képződhetik, ha van közlönye, mely minden lelkészt, felügyelőt, tanárt tájékoztat egyházunk ügyeiről, érdekeiről.-Mindnyájunk közös tevékenységére és pártolására van szüksége a lapnak, mely mindnyájunk ügyét szolgálja ! Ajánlatul szolgáljon a mult évfolyam tartalomjegyzéke I VERES
JÓZSEF
szerkesztő és kiadó.
ÜZENETEK. M . NI. Egyházi beszéd szükséges volna, söt — szinte szégyenlem megvallani, mert lelkészi tevékenységünkre rosz fénvt ezt — alig kaptam még 15—20 beszédet mindössze, ü g y látszik, nem lehet a gyűjteményt kiadni, ha csak jobban nem pártolják jobb beszédiróink a t e r v e t ! — S . J. Örömmel fogja közönségünk olvasni a bosnyák egyházi állapotokról a tudósítást! — Cs- G. Ezt köszönöm, a másikat örömmel várom. — G. N. Köszönöm. —G. P . Köszönöm; a nyugdíjintézet ügyében rendelkezésére áll a lap. — M . N. Olvasóink lelkészek, tehát tudják : mi és hogyan illik egy olyan lappal szemben, melyet maga koczkázatára tart fenn szintén egy lelkész, a kitől méltányosan senki sem kívánhatja, hogy a felelősséget is, a dolgot is vállalja, s ázonfelül még rá is fizessen a lapra, melyet az egyház ós lelkészek érdekében ad ki, nem a maga érdekében. A lelkósztársakról táplált jó véleményemben eddig e tekintetben általában nem is csalódtam. Kevés kivétellel pontosan küldik az előfizetés diját, pedig nem sürgetem külön felhívásokkal, csak negyedév alkalmával említem meg egy rövid figyelmeztetésben. Nagyon örülök, hogy elég az ilyen rövid emlékeztetés is! Más tekintetben azonban még volna kívánni való, az erkölcsi támogatás még uem kielégítő: dolgozatok, tudósítások, hirek beküldésében nagyobb gyorsaságot, pontosságot, készséget reméltem éppen a közügy s a lap teljessége érdekében. Ebben nagy a közöny ! Pedig, mint olvasó, mindegyik szereti, ha mentül több eseményről értesül, miut tudósító azonban : nem igen segit teljessé tenni a tájékoztatást. Kevés fáradsággal hozzá járulhatna minden olvasónk lapunk érdekessé tételéhez.
Orosházán, nyomatott Veres Lajos gyorssajtóján.
