ERDÉSZETI LAPO K AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T
KÖ Z :L Ö
N V
E .
Kiadó : Szerkeszt
ő:
A z Országos Erdészeti Egyesület. Megjelenik
Bund Károly.
minden
Negyvenedik évf. V
hónap
. füzet .
15.-én. 1901. május hónap.
Előfizetési di j eg y évr e 1 6 kor. A z Országo s Erdészet i Egyesüle t ol y alapít ó tagjai, ki k legaláb b 300 kor . alapítvány t tettek , valamin t a rende s tago k i s a 16 kor. évi tagsági di j fejében , ingye n kapják. Azo k a z alap . tagok , kik 30 0 kor.-nál kevesebbet alapítottak , 6 kor . kedvezménye s árér t járathatják . •£ - Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, Attotmány-iitcza, 10. szám. II. emelet. - 5 — —
A lap irányával
nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért
közöltetnek.
A senilisatio. Irta: de Pottere
Gerard, m . kir . erdész .
Daczára annak , h o g y a gyakorlatba n használ t külön féle régib b telítés i eljárásokka l ma
i na p má
r ige n j ó
eredményeket érne k el , a t u d o m á n y m é g i s ujab b é s töké letesebb m ó d s z e r e k e t kere s a f a tartósságána k e m e l é s é r e . E törekvése k ujabba n a z u . n . vegyi
eljárásokra vezettek
,
a milye n pl . a z e lapo k hasábjai n má r többszö r ismer tetett Hasselmann-fél e telités i m ó d s z e r , é s i l y e n a
senili
satio is . A z 1900 . év i páris i n e m z e t k ö z i kiállításo n hallotta m először errő l a találmányró l é s pedi g a hangszere k kiál lításában. Egy franczi
a hangszerés
z ugyani
s ol
y hegedűke
t
állított ki , m e l y e k n e k n y e r s a n y a g a előzetese n a „ s e n i l i s a t i ó " EBDÉSZETI L A P O K . 2
7
nak (szószerin t f o r d í t v a : öregbítésnek ) vol t alávetve . E z az eljárás , min t a z Erdészet i L a p o k m . é . augusztu s hav i füzetében találhat ó r ö v i d ismertetésbő l i s kitűnik , a fát r ö v i d kezelésse l ol y állapotb a h o z z a
nyer s
, minth a m á r 1 5
v a g y 2 0 évi g a l e v e g ő n szárad t v o l n a . H o g y e z m e n n y i r e sikerült, az t a z említet t hegedű k bizonyították , a m e l y e k a kiállítá s egés z tartam a alat t előfordul t l e g k ü l ö n b ö z ő b b hőmérsékleti é s l é g n e d v e s s é g i i n g a d o z á s o k at a l e g c s e k é l y e bb hiba nélkü l kiállották , ső t m i n ő s é g ü k a
több i bemutatot t
h e g e d ü k h ö z képes t ol y kivál ó volt , h o g y a z illetéke s j u r y kiállitójukat a
z a r a n y é r e m m e l tüntett
e ki . A
senilisati ó
után t u d a k o z ó d v á n , megtudtam , h o g y e z a z u j találmán y e g y részvénytársasá g birtokába n v a n , m e l y „ S o c i é té a n o n y m e pour l a sénilisatio n rapid é de s boi s e t matiére s fibreuses " c z i m alat t alakul t é s a
Pari s mellett i A u b e r v i l l i e r s b e n
r e n d e z t e b e telepét . F e l k e r e s v é n ez t a telepet , a z egés z eljárásró l tüzete s tájékozást s z e r e z h e t t e m
, kötelességemne
k tarto
m tehát
,
h o g y a tapasztaltakat , t á m a s z k o d v a a társasá g szívességébő l r e n d e l k e z é s e m r e bocsátot t adatokra , v a l a m i n t a L'Electricien c z i m ü szakla p 1900 . é v i é v f o l y a m á b a n k ö z ö l t ismertetésre , a haza i s z a k k ö z ö n s é g g e l k ö z ö l j e m . 1895-ben N o d o n é s Bretonnea u a
S o r b o n n e termé -
szettani laboratóriumába n kísérleteke t tette k a v é g b ő l , h o g y a z él ő fábó l a fanedvet , m e l y b e n a f a r o m l é k o n y s á g á n a k okát látták , e g y s z e r ű áztatá s v a g y különfél e fürdő k álta l kihajtsák é
sa
faanyago
t ekkén
t kedvez
ő értelembe
n
módositsák. So k kísérle t utá n ké t egymásutá n alkalmazot t szappan- é s timsó s fürdő t alkalmaztak ; a z elsőne k czélj a a faned v kiűzés e volt , a v e g y i alkatrészei t kellet
másodikna k p e d i g a z els ő fürd ő t oldhatla n szappa
n alakjába
na
farosthoz kötni . A z eljárá s ugya n bevált , d e csa k v é k o n y
fánál. M é
g töb b hav
i áztatá
s i s csa k a
f
a felületé
t
nyomássa
l
telitette. Miután a z össze s ismer t eljárásokat , a v a l ó telítést , a
g ő z ö l é s t , a z áztatás t törekvéseike t k i n e m
elégitő sikerre l alkalmazták , N o d o n arr a a gondolatr a jött , h o g y a v i l l a m o s s á g h o z fordul , m e l y a z ujab b ko mányainál má
r ol
H o g y a v i l l a m o s áramo t a tüneményeit a
r talál -
y so k m e g l e p ő e r e d m é n y r e vezetett
.
fáb a kényszeríts e é s a z osmose
faned v é s a fürd ő folyadék a közöt t lehet -
ségessé t e g y e , a z 1 . ábrá n láthat ó b e r e n d e z é s t gondolt a ki .
1. ábra . Senilisál ó kád .
A készülék leírása. E g y vízhatla n é s a getelt faka d B, tartalmazz a a
talajtó l elszi -
szüksége s sóoldatot , m e l y b e
a k e z e l e n d ő f a ug y helyezteti k el , h o g y a legfels ő darabo k kissé kiérne k b e l ő l e
;a
f a R ó l o m l e m e z e k e n nyugszik ,
m e l y e k a z elektródá t alkotva , a E z ismé t a
G r á c s o z a t o n feküsznek .
B ká d fenek e fölöt t b i z o n y o s magasságba
van, u g y , h o g y a rác s é s a találhat helyet , m e l y a
n
fené k k ö z ö t t S k í g y ó z ó ' cs ő
R fürdőne k g ő z z e
l v a l ó melegité -
tésére szolgál . A k e z e l e n d ő fár a felü l D fakerete k kerülnek , m e l y e k nek t fenek e likacso s anyagbó l v a l ó ( v á s z o n , n e m e z stb.) . 27*
Ezek a
fakerete k v í z n e k
elektródának
C, é s a
mási k ó l o m b ó
l val
ó
0 befogadásár a szolgálnak . A G rácsoza t az .
A vastartóko n nyugszik . Az
eljárás
leírása. A
f a egyszer ű senilisálásár a r e n
-
desen 20 °A>-os magneziumsulfatoldato t ( k e s e r ü s ó ) használ nak, m e l y n e k h ő m é r s é k e állandóa n 20 ° C; a v i l l a m o s ára m H O V o l t n y i feszültségge l bi r é s i r á n y a a
k e z e l é s tartamá -
nak közepetájá n megfordittatik . A v i l l a m o s ellentállá s a f a t e r m é s z e t e , vastagság a és n e d v e s s é g i fok a szerin t k ü l ö n b ö z ő ; a
k e z e l é s teljes , h a
az áramfogyasztá s k ö b m é t e r e n k i n t ha t v i l l a m o s l ó e r ő ó r a , a z a z körülbelü l 4 5 0 0 wattóra . A leginkáb b használ t f a n e meknél a
k e z e l é s tartam a 3 — 4 ór a é s a z á r a m m e n n y i s é g
körülbelül 1 0 — 1 5 A m p e r e . A k e z e l e n d ő f a a kádaka t 4 0 — 8 0 cm. m a g a s s á g b a n tölti k i ; a z e r e d m é n y u g y a n a z , h a a
f a rönkőbe n vag y
tetszés szerint i vastagság ú deszk a alakjába n kerü l a kádba. . A senilisati ó mellett i
fakód
s lehetséges , d
nélkül é e csa
s közönsége s hőmérsé k
k rönkökbe
n lév
ő fánál
.
A senilisati ó e b b e n a z alakba n a z e r d ő b e n i s a l k a l m a z h a t ó . A k e z e l e n d ő r ö n k ö t ekko r v í z s z i n t e s e n h e l y e z i k e l é s egyik bütüjéhez , az
t teljese n b e f ö d v e , vasta
g vízmente s
v á s z o n z s á k o t szorítanak , m e l y a z egyi k elektródá t k é p e z ő ó l o m l e m e z t é s a fürd ő folyadéká t t a r t a l m a z z a ; e z a z a c s k ó helyettesíti a fakáda t é s a z als ó elektródát . A mási k bütür e hasonló zsá k tétetik , m e l y csa k ó l o m l e m e z t é s vize t tar talmaz. Ezután a
v i l l a m o s ára m 4 5 0
0 wat t munkateljesit
-
m é n y n y e l a z e l ő b b leir t m ó d o n m ű k ö d é s b e lép . A z i g y kezel t fá t mindjár t felvágjá k é s szárítják . Az . e r e d m é n y u g y a n a z , minth a faka
d alkalmaztatot
de a k e z e l é s sokka l hosszadalmasabb , mer
ta
t volna, , használ
t
oldat hide
gé
sa
z által
a érintet
t felülete
k kicsinyek
M i n d a z o n á l t a l a k é s z ü l é k e k k ö n n y ű szállíthatósága s z e r ű s é g e , o l c s ó s á g a é s az , h o g y a elmarad, min különösen a
d ol
, egy
fürdő k m e l e g í t é s
y körülmény , mel
y so
k esetben
. -
ei s ,d
e
v á g á s o k k ö z e l é b e n e z eljárá s mellet t s z ó l .
Lássuk e z e k u t á
n a
z 1.200,00
0 fran
létesült aubers-villiers i m i n t a t e l e p e t , m e l tekintélyes faraktára k k ö z e p é
k alaptökéve
l
y Parisho z közel ,
n é s a saint-denis- i c s a t o r n a
partján fekszik , ö s s z e k ö t t e t é s b e n ál l a z észak i vasútta l é s a Magasin s g é n é r a u x fürészéne k k ö z v e t l e n szomszédságá b a n v a n . E z a fürés z P a r i s k ö r n y é k é n a A tele p e z i d ő s z e r i n
legtökéletesebb .
t 4 2 0 0 m -t fogla
l e l é s kezelés i
2
é p ü l e t e k b ő l , raktárakból , l a b o r a t ó r i u m b ó l , k a z á n
- é s gép -
h á z b ó l , telit ő c s a r n o k b ó l é s s z á r i t ó k a m r á k b ó l áll . A laboratóriumban t ö r t é n n e sére irányul
k a z eljárá s t ö k é l e t e s í t é
ó kísérletek , m e l y e k a z ipar i felhasználás
t
m e g e l ő z i k , v a g y i s it t t a n u l m á n y o z z á k a N o d o n - B r e t o n n e a u féle eljárást . U g y a n i t t e g y m i n t a g y ü j t e m é n y i s v a n . A
és gépházban h á r o
kasán-
m kazán
, melyeke
t
4 5 m. m é l y ku t táplál , e g y r é s z t a fürdő k é s szárító-kamrá k fűtésére, m á s r é s z t a tására szolgál
.A
szüksége s áramfejleszt g é p fárad t g ő z
elhelyezett tartányb a v e z e t v e , a séget 8 0
u
C-r a h e v í t i ; e z a
e8
ő g é p e k ellá -
m. m a g a s s á g b a
n
z ebbe n lév ő vízmennyi -
vi z nyomá s segélyéve
la
telep b á r m e l y r é s z é r e v e z e t h e t ő . A7
0 lóerej ü fekv
3 5 — 3 5 lóerej
ő gőzgé
p ké
ü dynamogépe t hajt ; eg
t folytono
s áram
ú
y harmadi k R e c h -
niewski-féle 1 5 l ó e r e j ü d y n a m o , m e l y W i l l a n s - f é l e g é p p e l hozatik m ű k ö d é s b e , előállítj
a a z éjjel i v i l á g í t á s h o z é s a
száritókamrák szellőztetéséhe z szüksége s villamo s áramot . A v i l l a m o s á r a m ké egyik a
t eloszt
ó táblá n h a l a
d át
:a
z
fakádakna k szól , m e l y e k b e n a senilisati ó történi k
és azza l a z e g y e s v a g y a z össze s káda k tetszé s szerin
t
együtt v a g y külön-külö n ki - é s bekapcsolhatók , a mási k a laboratórium, a
világítá s é s a v i l l a m o s szellőztető k c z é l -
jaira szolgál . Egy, a
szüksége s szerszámokka l felszerel t m ű h e l y a
sürgős javításoka t tesz i lehetségessé . A fakadok
csarnokát a
2 . ábr a mutatja . 3 0 m. hosszú ,
15 m. széle s é s a v i l l a m o s k e z e l é s h e z szükséghe z faká dakat t a r t a l m a z z a
;a
hosszirányba
n elhelyezet
t káda
k
k ü l ö n b ö z ő m é r e t e k k e l b i r n a k : hosszúságu k 5 , 6 é s 1 2 m., szélességük l 5 0 — 3 * 0 0 m.; csa k a magasságu k változatlan , -
azaz m i n d e g y i k ü k n é l 1'6 0 m. A z ó l o m m a l kibélel t fakáda k a fen t leir t b e r e n d e z é s s e l birnak . A fakáda k között i folyosó k alat t l é v ő csatornákba n a gőz-, v i z - és v i l l a m o s v e z e t é k v an l e t é v e ; a z o n k í v ü l ugyanot t vassínek i
s vannak , m e l y e k e
na
k e z e l é s h e z szüksége
s
daruk gördülnek . A nyer v é g é r e ; it t a bevont
s fá t iparpályá
ka
csarno
kiván t magassági g felrakjá
R mozg
ó fenékre
daruk ezutá n felemeli k ez fölé viszi
n hozzá . 700 ta
k é s lebocsátjá k a
azáltal s z a b á l y o z h a t ó
0
ka
k egyi
z ólomma l
kg. h o r d e r ő v e l b i r
m o z g ó feneket , a fürdőbe . A
k ó
faka d
kiván t m é l y s é g
, h o g y a folyadé k felszin e v i l l a m o s
szivattyú s e g é l y é v e l magasabbr a v a g y m é l y e b b r e állitható . Af
a felszinére , m e l y a
m é t e r n y i r e kiér , a
fürdőbő
likacso s fenek ű r á m
az abba n l e v ő elektród a a
l néhán
y centi
-
a elhelyeztetvén ,
d y n a m o g é p egyi k pólusához
,
a mási k pólu s pedi g a m o z g ó fenékhe z kapcsoltatik . A z áram az eloszt ó készülék, v a g y v á l t o z ó ellenálláso k közbeigtatás a által s z a b á l y o z h a t ó . A f a felvágv a vag y egészbe n helyezhet ő a
fürdőbe ,
igen fonto s a z o n b a n , h o g y előzetese n párhuzamosa n m e g -
bütüztessék. 5— 6 ór a múlva , aza z a befejeztével a
villamo s kezelé s
müvele t megfordítot t értelembe n ismétlődik ,
azaz a daru k kiemeli k a m o z g ó fenéke t terhéve l együt t és kiviszi k a
csarnokból ; inne
félszerek al á viszik , a
n azutá n a fá t a száritó -
ho l akkén t rakásoltatik , hog
ya
l e v e g ő n e k mindenünne n szaba d átjárás a l e g y e n . Midőn a f a megszikkadt , aza z nedvességéne k minteg y felerésze elpárolgott
,a
száritókamrákb
a kerül
,a
ho
l
éjjel-nappal 2 5 — 3 5 ° C melegség ü álland ó légáramlatna
k
v a n kitéve . A f a természet e é s vastagság a szerin t átla
g
3 — 6 héti g terjed ő il y kezelé s utá n teljese n m e g s z á r a d é s rögtön feldolgozható . M e g j e g y z e n d ő , hog y szélne k kitet t helyeken é
s szára z időbe n a
száritókamr a feleslegess é
válhatik, d e ilyenko r a telje s megszáradásho z 3— 4 hónapr a v a n szükség . A fürdő k a
végtelenségi g használhatók , feltéve , h o g y
mindig u g y a n a z o n töménység i foko n tartatnak . H a pl . magneziumsulfá t használtatik , zacskóba n fel olvasztják e
s
ó kristályai
ts
a z oldatho
z mé
g eg
y
kevés magnesiumo t adnak . Utóbbina k a z a czélja , h o g y a fürd ő eredetiségé t a z álta l állits a helyre , h o g y a villamo s áram álta l felszabadítot t kénsava t megkösse . Minden hónapba n a fürdő t egyizbe
n 1 5 perczi g fel -
forralják, h o g y a kihajtot t fanedvbe n l e v ő anyago k kivál j a n a k ; eze k azutá n ha b alakjába n a h o n n a n eltávolíthatók megbarnul, a
.A
felszínr e szállanak ,
kezelé s ismétléséve l a
m i azonba n a
fürd
ő
fár a n é z v e nincse n semmi -
féle hatással . A z Aubervilliersbe n j e l e n l e g létez ő kilenc z fakádba
n
egyszerre 4 5 m f a senilisálható . s
A száritókamrákról a 3 . szám ú ábr a a d felvilágosítást . Mindegyik 1 5 m. hosszú . 6*5 0 m. széle s é s 3'5 0 m. m a g a s ;
3. ábra . Felül a íakáda k csarnokának , alu l a szárít ó kamarákna k alaprajza .
a hide g é s n e d v e s s é g elle n alu l b e t o n á g y g y a l , oldal t vasta g falakkal é s kettő s ajtókkal
, felü
l pedi g fedé l alat t l é v ő
kettős m e n n y e z e t t e l v a n n a k m e g v é d v e . A föl d felet t faládákba n bordá s g ő z c s ö v e k k í g y ó z n a k . Ezek a
faládá
k elől-hátu
l nyitvák
. Elüls ő v é g ü k ö
na
szabad l e v e g ő tódu l b e , háts ó v é g ü k a faltó l 5 0 cm.-nyir e eláll. A
száritókamr a n a g
y ajtajána k mindké
t szárnyá
n
v i l l a m o s ventiláto r m ű k ö d i k , m e l y perczenkin t 100 0 for dulatot tesz
.E
za
ké t szellőztet ő perczenkin t 4 0 0 m
3
l e v e g ő t szi v a száritókamrákból . Ezekután k ö n n y ű a száritókamrá k ü z e m é t e l g o n d o l n i . Miután a f a a félszere k alat t megszikkadt , a száritó k a m r á k b a n e g y m á s r a keresztbe n megfelel sával akkén t rakásoltati
k fel
, hog y a
ő k ö z ö k hagyá háts ó fa l mellet t
1 m.-ny i k ö z m a r a d j o n ; err e a z ajtó t szorgosa n becsukják , a gőz t a
c s ö v e k b e bocsátjá k é
sa
szellőztető k i s m e g -
indulnak. A szárítókamrába n l é v ő l é g n y o m á s e n n e k k ö v e t k e z tében csökke n s ezér t a szaba d l e v e g ő a z e g y e d ü l i n y i l a s o n , mely a
b o r d á s c s ö v e k e t tartalmaz ó ládá
v a n , behatol . A
bordá s c s ö v e k k e
k küls
ő felé
n
l érintkezve , a
leveg
ő
felmelegszik, m e g s z á r a d é s a kamr a háts ó felé n a
ládák -
ból kiáramlik . A szellőztető k álta l folyto n v o n z v a , a l e v e g ő keresztülhatol a z össze s f a t ö m e g e n , felvesz i anna k n e d vességét, a m i g a szellőztető k k i n e m lökik . A gőzára m a bordá s csövekbe n olyképpe n szabályoz ható, h o g y a k a m r á b a n l é v ő k ö z é p h ő m é r s é k 30 ° C l e g y e n ; a k a m r a m i n d e g y i k v é g é n alkalmazot t ü v e g e z e t t n é z ő k e s e g é l y é v e l , m e l y egyútta l h ő m é r ő t é s h y g r o m e t e r t i s tar talmaz, a
bels ő l e v e g ő állapot a m i n d i g ellenőrizhet ő a
nélkül, h o g y b e k e l l e n e m e n n i . A k a m r á b a n v a l ó eltartá s idej e a f a vastagságátó l é s
a fanemtő l függ ; a
mi g a lág y faneme k v é k o n y deszká i
8 na p alat t teljese n kiszáradnak , addi g pl . a tölgypadlóka t két hónapi g i s ol t kel l tartani . Ha a senilisatióna k alávetet t f a egészséges , nyer s é s ha közvetlenü l a kezelé s előt t v a g y mindjár t után a fel fürészeltetett, ali g lehe t repedéseke t észrevenni , h a azon ban má r előzőle g repedése k voltak , akko r azo k s z e m b e tűnőbbé válnak , mer t a f a l é n y e g e s e n összehúzódik , a
z
összehúzódás a z eredet i fatömege t 10%-ka l csökkentheti
.
A száritókamrábó
l kivév
e azonban
,a
f a több é n e
m
változik é s rendeltetéséne k mindjár t átadható . A senilisatió
költsége a viszonyo k szerin t ige n v á l t o z ó .
A z aubervilliers i telepe n a fakádba n é s száritókaiurá ban kezel t f a köbméterenkin t 1
2 francsb a k e r ü l
;e
za
magas á r k ö n n y e n kimagyarázhat ó a kéz i n a p s z á m é s a kőszén drágaságából ; meghatározásáná l a az adó k é s biztositáso k figyelmen ben ol y fürésztelepen , a
terüle t bérlete ,
kivü l hagyattak . Ellen -
melye n a
f a rönk ő alakjába n
kezeltetik é s szaba d l e v e g ő n száritható , a
kezelé s a nap -
számbér beleértéséve l 4* 5 frcs-ná l több e n e m kerülhet . Á m d e akármilye n l e g y e n e z a z ár , e l e n y é s z ő a z am a gazdasági eredményekke l s z e m b e n , melye k a senilisati ó által elérhetők . Ilye n a z o n hol t tőkéne k szabadd á tétele , mely a z éveke n á t raktározot t fába n nyugszik , a területek apasztása
,a
raktár -
tüzbiztositáso k csökkentése
,a
z
apadékok alábbszállitás a é s a sul y csökkentése , melylye l e g y b e n a szállítá s költség e i s alábbszáll . A senilisati ó álta l a fában
előidézett változások a
kö -
vetkezők : 1. A fürdőbe n l e v ő sókna k e g y rész e elektro-capillari s uton a fána k fanedvtő l többé-kevésbb é mente s sejtjeib hatol.
e
2. Osmotiku s cser
ea
fanedvbe n lév ő só k é s a z
alkalmazott olda t só i között , mel y cser e a
villamo s ára m
hatása alat t a f a egés z testébe n m e g y véghez . 3. A z elektrolysi s t ü n e m é n y e a
fanedvbe n l é v ő orga -
nikus sóknál , a f a szilár d vázá t k é p e z ő anyagokná l é s a fürdőhöz használ
t sóknál
. A z elektrolysi s hatás a alat t a
fában u j álland ó ásvány i alkatrésze k létesülnek , m e l y e k a korhadásnak i s ellentállanak . 4. A farostr a gyakorol t közvetle n elektrolitiku s hatás , mely szívósságá t emeli . 5. A villamo s áramna k é s a hatása a
korhadá s csiráira
fürd ő sóina k felbont ó
, melyeke t a
f a esetle g tar -
talmaz. 6. Fertőtlenít ő anyagokna k a
fába n v a l ó képzése ,
melyek a korhadá s csiráina k utólago s képződését , úgymin t a rovaro k által i megtámadás t akadályozzák . K i e m e l e n d ő , h o g y a villamo s ára m hatás a a senili satiónál rendkívü l fontos . T é n y l e g a f a álta l absorbeál
t
sók m e n n y i s é g e , m e l y önkén t érhetőle g a f a természet e szerint különböző , ol y csekély , hog y egymagába n soh a sem voln a elegend ő ol y hatáso k é s változáso k elérésére , a milyene k a senilisál t fába n mutatkoznak Magnesiumsulfáttal kezel
.
t nyárfarönk ő elemzéséné
l
pl. a k ö v e t k e z ő középértéke k mutatkoztak : A f a szerve s részeive l összekötöt t magnesiu m O 6 . o. 0
A f a kénsaváho z kötöt t magnesiu m 0 ' 1 5 % . K é n s a v a f a magnesiumáho z kötv e 0"3°/o
t
Felszabadult kénsav , m e l y nagyobbrész t a faszövette l lépett összeköttetésbe , m e l y n e k ki s rész e azonba n a fürdőb e is áramlott , 0"5% . A k e m é n y fáknál , min t pl . a tölgynél , eze k a számo k körülbelül eg y harmadda l kisebbek .
Ezekből a z elemzésekbő l kitűni k a z is , h o g y miér t szükséges a fürdőkhö z időről-időr e b i z o n y o s m a g n e s i u m mennyiséget adni , h o g y a z olda t k ö z ö m b ö s m a r a d j o n ; e z igen fontos , mer t sava s v a g y alja s fürd ő a fá t kártékonyá n befolyásolhatná. Időről-időr e a fürdőhö z eg y kis m a g n e s i u m sulfát i s adandó , hog y a z eredet i olda t változatlanu l m e g maradjon. A fába n előidézet
t é s elősorol t változáso k a k ö v e t -
k e z ő gyakorlat i eredményeke t i n v o l v á l j á k : 1. A száradás gyorsítása. E g y dara b nyer s állapotba n senilisált tölgyfa
, mel
y3
héti g vol
t szárítókamrában
,
súlyából 30°/o-o t veszített ; e g y mási k dara b ugyanabbó l a fából , m e l
y ugyanol
száritókamrába, a
y k ö r ü l m é n y e k közöt t kerül t a
nélkü l azonban , h o g y előzetese n seni -
lisáltatott volna , súlyábó l csa k 7%-o t veszítet t é s a későb b m é g folytatot t szárítá s daczára , változatla n maradt . Fel
-
tűnő tehá t a ké t fadara b k ü l ö n b ö z ő szárazság i foka . 2.
A
farost
szívósabbá
tétele. Daczár a a
fokozot
t
keménységnek, m e l y főle g a szijácsba n v e h e t ő észre , a senilisált f a k ö n n y e b b e n megmunkálhat ó é s a munkáso k állítása szerin mint a
ta
szerszá m alat t sokka l egyenletesebb ,
n e m kezel t fa . A
k e m é n y s é g nemcsa k a
átalakulása k ö v e t k e z t é b e n fokozódik , h a n e m azálta
faros t l is ,
hogy a faszöve t sűrűsödik . T é n y l e g 10 0 köbméte r nyersf a senilisatió utá n csa k 9 0 — 9 5 m
3
szára z fá t ad . A
sűrűsödése különbe n górcsőve l i s látható , a
sejte k
miko r a z i s
feltűnik, hog y a szijác s o l y a n o l y szövet ű lett , min t a geszt . 3. A fa jó csengése, miálta l a hangszergyártásr a ige n alkalmas. Senilisál t fábó l előállitot t hegedűk , min t fenneb b emiitettem, kivál ó e r e d m é n y e k e t adtak . 4. Az apadék
Jcevesbedik, m e l y a
f a szárítás a alkal
-
m á v a l repedé s é s v e t e m e d é s következtébe n el ö szokot t
állani. A z apadé k anná l kisebb , miné l nyerseb b a f a a kezeléskor. 5. A nedvesség és a hömérsék változásai elleni ellenálló-képesség. E az asztalos
nagyobb
z a tulajdonsá g különö s becscse l bi r
-é sa
hangszergyárt
ó iparra
, melyekne
k
tökéletesen szára z é s má r n e m változ ó fár a v a n szük ségük. 6. Ellenállás
a
korhadással
szemben, m e l y a
támadtatással
és a rovarok
általi
meg-
senilisál t fá t utczaburkolat ,
vasúti talpfák , távir ó é s telefonoszlopokr a é s bányafár
a
teszi alkalmassá . 7. Csekélyebb
gyúlékonyság.
A z o n k i v ü l a fürd ő é s a kezelé s megváltoztatásáva l a z elősorolt előnyö k a f a rendeltetéséhe z képes t m é g n a g y o b bíthatok. Igy a
Nodon-Bretonneau-fél e telité s nemcsa k a
f a
szárítására, h a n e m külünböz ő tulajdonságaina k megváltoz tatására i s használható . A
fa
keménységének
asztalos-, kocsigyártó-
fokozása. N é m e l
y iparná l (a z
, hajóépítő - é s hangszer-iparnál
)
előnyös, h a a f a lehetőle g k e m é n y , a nélkül , hog y ruga nyosságát e l v e s z í t e n é ; ez t e l lehe t érni , h a a telitett phosphorsava s sod
senilisati ó
a é s bórsava s sod a fürdőbe n
történik. A k e z e l é s tartam a é s a szüksége s árammennyisé g körülbelül ugyanakkora , min kezelés mellet
t ugyanolya
t rendesen . A
n keménysége
szijác s il y
t nyer
, min
t
a geszt . A silicato k i s j e l e n t é k e n y e n fokozzá k a
keménységet ,
alkalmazásuk azonba n n e m gyakorlatias , mer t a villamo s áram hatás a alat t a kovaföl d a
fürdőbe n lecsapódik .
Ezen eljárá s segélyéve l a lág y fá k a tölgyhö z hasonl ó keménységet érhetne k e l e z utóbb i pedi g ol y kemén y
lesz, min t n é m e l y délszak i f a n e m ; a
f a szin e e mellet t
n e m változik . A fának
tűzállóvá
tétele. H
aa
villamo s kezelésné l
80° C hőfok ú telitet t phosphorsava s ammoniáko t alkalmaz nak, 1 2 ór a múlv a a f a súlyána k körülbelü l 15—20%-ái absorbeálta a
g
fürdőbe n l e v ő sókat , m e l y e k egés z testé t
áthatják; száradá s utá n e z e n só k m i n d e n faros t körü l valóságos toko t alkotnak . H
a ilye n f a a tü z hatásána k
tétetik ki , a tüzmentesit ő anya g m e g o l v a d é s a farostoka t védőburokkal vesz i körül , m e l y a ros t é s a f a kötőanya g á b ó l kiáraml ó gázo k meggyulásá t m e g a k a d á l y o z z a . A füst é s lán g nélkü l lassa n m e g s z e n e s e d i k ; a
f a
megszene -
sedés kizáróla g a z o n részekr e szorítkozik , m e l y e k a lán goknak közvetlenü l vanna k k i t é v e
; a z égé s tehá t n e m
terjed tovább . A megszenesedet t rész t hosszab b idei
g ki -
téve a lángo k hatásának , v é g ü l h a m u v á válik . Tökéletes e r e d m é n y elérés sót kel l a l k a l m a z n i ; a
e véget t n a g y m e n n y i s é g ű
sike r csa k a durv a rost u fanemek -
nél telje s (fenyőfélék , bükk
, lág y lombfák) , h a e g é s z e n
nyersek é s h a m e l e g , telitet t oldato k alkalmaztatnak . Ezek nek a feltételekne k betartás a mellet t egés z testébe n tűzáll ó fa nyerhető , m e l y e mellet t m é g ige n k e m é n y é s m e l y n e k szine, ruganyosság a é
s szivósság
a változatla
n maradt
.
K i kel l emelni , h o g y a z alkalmazot t só k v i z b e n oldhatók ; tanácsos tehá t abba n a z esetben , h
a a f a nedvességne k
tétetik ki , felületé t vízáll ó folyadékka l b e m á z o l n i , h o g y tüzmentessége kár t n e szenvedjen . F r a n c z i a o r s z á g b a n má
r töb
b helye
n alkalmazna
k
senilisatió utjá n tűzállóv á tet t fát , ig y pl . a mul t é v tavaszá n leégett C o m é d i e francais e újraépítéséné
l kizáróla
g il y fa -
anyagot használtak . A senilisál t f a tüzmentességérő l különbe
n maga m i s
m e g g y ő z ő d t e m , mer t m i d ő n a
társula t i g a z g a t ó s á g i i r o d á -
j á b a n a z eljárás t t a n u l m á n y o z t a m , k í s é r ő
m v é k o n y seni -
lisált f e n y ő s z i l á n k o t p e r c z e k i g tartot t g á z l á n g b a a
nélkül ,
h o g y tüze t fogot t v o l n a . A lángna k k ö z v e t l e n ü l kitet t r é s z i z z ó v á é s k é s ő b b s z é n n é vált , d e azér t a tü z t o v á b b n e m terjedt. A z eljárá s m e g b í z h a t ó s á g á t hivatalo s v i z s g á l a t o k i s megállapították. A v i l l a m o s telíté s a f a festésére i s e l ő n n y e l h a s z n á l ható. Feltéte l a z o n b a n , h o g rostu é s n y e r s l e g y e n . A fontos, m e r t a
ya
választot t f a a n y a g durva .
festékfürd ő m e g v á l a s z t á s
a ige n
festőanyagokna k nagyrész e s ig y különöse n
az anilin-festékek , a z á r a m b a n f e l b o m l a n a k . H a a lassú é s csa k c s e k é l y feszültség ű ára v i l l a m o s eljárássa l n é h á n y hé
kezelé s
m alkalmaztatik
,a
t alat t m é g vasta g r ö n k ö k
is e g y e n l e t e s e n m e g f e s t h e t ő k . I g másután k ö v e t k e z ő fürdőve l é
y a körtef a p l . ké t e g y s pedi
g campéche-e l é
s
faeczetsavas vassa l feketér e festhető . EL nem korhadó
fa. M á
r tudjuk , h o g
ya
rendese
n
senilisált f a n e h e z e n b o m l i k fel , m e l y e r e d m é n y tulajdo nítandó : 1. a fertőtlenít ő só k j e l e n l é t é n e k , m i n t a m i l y e n e k a . magnesiumsók i s ; 2. a
fanedvbe n é
sa
kötőanyagba
n lév
ő légeny
-
tartalmu a n y a g o k m e g s e m m i s í t é s é n e k , illetőle g m e g k ö t é sének; é s 3. e g y elektrolytiku s hatásnak , m e l y a faros t ellenálló képességét a
felbont ó e l e m e k k e l é s a n e d v e s s é g g e l s z e m -
ben emeli . A fána k k ö z ö n s é g e s c z é l o k r
a v a l ó felhasználásáná
l
az il y m é r t é k ű fertőtleníté s tökéletese n e l e g e n d ő , d e vanna k esetek, m i d ő n a
f a tartósság a a
főkövetelmény ; enne k
teljesen megfelelhetünk , h a a magnesiumsulfat-fürdő t nagy mértékben fertőtlenít ő sóolda t álta l helyettesitjük , min t a milyen pl . a
higany- , réz - v a g y zinksó-oldat ; néhán
y
ezredrész elegend ő a sike r biztosítására . Már háro m é v előt t m e g g y ő z ő kísérlete k végeztette k burkolatnak szán t bükkfapadlókkal , melye
k má r erőse n
redvesek v o l t a k ; kezelé s nélkü l e z a f a megpuhult , min t a paraf a é s r ö v i d id ő alat t teljese n porr á v á l t ; zinksulfátta l senilisálva, figyelemremélt ó k e m é n y s é g e t nyer t é s azót a a bomlasztó hatásokna k ellentállott . Má s kísérlete k n e d v e s földbe vag y p ö c z e g ö d r ö k b e helyezet t senilisál t fáva l tétette k és szinté n a
mellet t bizonyítottak , h o g y a villamo s kezelé s
előnynyel helyettesít i a rézgáliczcza l v a g y kreosotta l val jelenleg alkalmazot t telítés i eljárásokat ; a
ó
rézgálic z csa k
a f a felületéb e hato l é s a nedvessé g álta l lassa n feloldódik ; ép ig y a kreoso t i s csa k a akadályozhatja a
szijácso t telít i é s m e g n e
m
f a belsejéne k felbomlását , m e l y a k i n e m
kerülhető repedése k következtébe n a korhadásna k mindi g ki va n t é v e ; a
kreoso t azonkívü l drága , ige n g y ú l é k o n y
és erő s szagú . A z össze s rég i eljárásokná l a
f a maga
s
hőfoknak tétetvé n ki , ellenállóképességéből e miat t i s vészit.* ) Paris váro s 1899 . é v szeptembe r havába n senilisál bükkfakoczkát használ t a
t
„Grand s Boulevards"-oko n é s
ez azót a változás t n e m szenvedett . Másrész t a „ C o m p a g n i e des Forge s e t Chantier s d e l a Méditerrannée " v é g e z kísér leteket senilisál t fáva l H a v r e b a n l é v ő hajóépít ő telepein . * ) Különö s figyelmet érdeme l a z a körülmény , hog y a senilisati ó állítóla g a má r bomlásíélbe n lev ő fába n i s megakasztj a a bomlás i folyama t tovább fejlődését. Bükkerdein k túlkorosság a é s a használa t é s kiszállítá s körülményes sége mellet t a megtámadottsá g (fülledé s stb. ) bizonyo s kezd ő állapotába n vannak a z abbó l kikerül ő terménye k (talpfá k stb.) . Nag y jelentőségge l birna , ha eze k a terménye k a senilisati ó utjá n aggodalo m nélkü l használhatókk á volnának tehetők . Szerk. ERDBSZKTI L A P O K . 2
8
A Pari s v á r o s álta l használ t senilisál t bükkf a burkolat i k o c z k a irán t é r d e k l ő d v é n , felkereste m a
v á r o s házila g
kezelt telit ő telepét , ho l a faburkolato t felülete s kreosotá lásnak veti k alá . A z ottan i m é r n ö k i hivataltó l a senilisál t bükkfakoczkákról m é r v a d ó bírálato t kívánta m hallani . A v é l e t l e n ug y akarta , h o g y odajövetele m alkalmáva l o l y senilisál t próbakoczkák , m e l y e k má r hosszab b idei
g
voltak használatban , é p p e n vizsgála t al á vétettek . Paris váro s 1899 . szeptembe r h ó v é g é n helyeztetet
t
el egyrész t senilisál t é s másrész t csa k felületese n kreosottal , illetőleg kátrányolajja l leöntött , végü l pedi g n e m impregnál t bükkfakoczkákat é s pedi g a Pte-St.-Marti n mellett i társas kocsi-állomáson, aza z ol y h e l y e n , a
ho l a
forgalo m a
legélénkebb. Ezekbő l vette k k i néhán y próbá t ottlétemkor , 1900. év i d e c z e m b e r h ó 13.-án , a koczká k tehá t m a j d n e m 15 h ó n a p i g volta k használatba n é s pedi g ol y időben , a m i d ő n határozotta n állitható , h o g y a forgalo m a kiállítá s folytán legaláb b kétsze r akkor a volt
, min t különben . A
vizsgálat arr a a feltűn ő e r e d m é n y r e vezetett , h o g y a csa k felületesen kreosotta l kezel t koczká k a z utczá k ö n t ö z ő é s tisztító v i z é v e l , valamin t a lova k vizeletéve l teljese n á t vannak hatva
;e
z természetese n a
impregnált koczkákná l m é k o c z k á k o n ellenbe gyenge, a
na
z egyáltalába n n e
g feltűnőb b volt
dominál
szappanlugho z hasonló
.A
ó tiszt a fasza , vegy
m
senilisál t g mellett
,
i szago t lehetet t
észlelni, m e l y a z anyago t i m p r e g n á l ó v e g y i szertő l szár mazott. E
z mindenesetr e ol
m ó d o n bizonyítja , h o g y a elemeket ne
y eredmény , mel
y feltűn
ő
senilisál t faanya g a felbont ó
m i s szívj a m a g á b a é
s ezálta l feltétlenü
l
n a g y o b b tartósságo t ígér , min t a z e g y é b k é p p e n kezel t anyag . Paris városána k egyi k f ő m é r n ö k e , k i e n g e m e z alka l o m m a l kalauzol t é s m i n d e n felvilágosítás t a l e g n a g y o b b
szívességgel megadott
,a
senilisatió
t ol
y találmányna
minősítette, melylye l k o m o l y a n kel l foglalkozni ; a
k
váro s
a senilisál t bükkfakoczkákka l val ó kísérletei t folytatn i fogja . Hasonlóan nyilatkozot t a franczi a földmivelésügy i minis teriumnak eg y erdőmestere , k i e g y b e n az t i s közölt e v e l e m , hogy legújabba n a z ango l telepe n eg y a z eljárás t tökéle tesbitő találmányr a akadtak , m e l y azonba n a
gyakorlatb a
m é g ne m men t át . A fanedvben
lévő anyagok nyerése. A
senilisatióná l n e m
mindig lehetsége s b i z o n y o s só t jelentéken y mennyiségbe n valamely fáb a beszorítani , hane m igenis nyers, a fanedve t a
,h aa
f a elé g
benn e feloldot t sókka l mindi g k i lehe t
vonni. H a tehá t pl . eg y tölgytönkö t sodafürdőbe n alávetjü
k
a villamo s kezelésnek , a fába n lév ő tanni n a pozifi v pólus nál kiválik , egyesü l a
sodáva l é
s csatlakozi
k a fürd ő
oldatához, m e l y b ő l azutá n k ö n n y e n kicsapható . Másrész
t
a tölgyf a épségbe n mara d é s továbbr a használható . A N o d o n álta l err e vonatkozóla g végzet t kísérlete k m é g n e m elé g előrehaladotta k arr
a n é z v e , h o g y szám -
adatokkal szolgálhatnék , mindazonálta l a oldalának fontosság
a kiviláglik
festőanyagok kivonásáná
,h
l (campéch
aa
senilisati ó e z e n tanningyártásnál
,
e stb.) , gyantá k é
s
gyógyszerek (chinin ) nyeréséné l várhat
ó alkalmazásár
a
gondolunk. A senilisati ó czélszerüségé t különbe n legjobba n illusztrálja az , h o g y 1899-be n kihasználásár a L o n d o n b a n az „Electri c Timbe r Seasonin g an d Preservatio n C o m p a n y " 3.750,000 franc s alaptőkéve l alakul t é s má s fióktelepe k Németországban, Svéd - é s N o r v é g o r s z á g b a n , Dánországban , Belgiumban, a z Egyesült-Államokba n és Canadába n alakuló félben vannak . Megtudtam továbbá , h o g y a z ehmü t nyá r folyamá n R o m á n i a má r részlete s felvilágosításoka t szerzet t a z eljá 2S*
rásról é s a kiküldöt t k o r m á n y k ö z e g ug y nyilatkozot t volna , miszerint szomszédain k hajlandó k a
találmán y kihaszná -
lási j o g á t megszerezni . A z eddig i kísérlete k határozotta n a senilisati ó mellet nagyban val
t szólna
ó üzésné
k é s e l kel l ismerni , hog
y
l a z erdősége k kihasználására , a
fakereskedelemre é s a faiparr a nag y befolyás t gyakorolhat . A közöl t költségadatokbó l kitetszik , hog y a ké t főtényez ő a napszámbé r é s a villamossá g miként i előállitása ; ezek nek költsége i pedi g pl . a m i hegyvidékünkö n ige n lénye gesen leszállanának , mer t a z ottan i napszámbé r a cziának csa
k fele
, vag
szükséges villamosára
fran -
y talá n harníad a é s azonfelü l a
m előállításár
a hatalma
állanak ol y területeke n rendelkezésre , a
s vizierő
k
ho l a tele k úgy -
szólván értéktelen . Francziaországban eg y talpf a telítés e átla g 1 koronáb a kerül; a
mosta n nálun k dív ó eljáráso k szerin t a
átlagköltsége körülbelü l 4 5 — 5 0 fillér , a sokkalta olcsóbb
, d e h a számításb
telíté s
m i mindenesetr e
a vétetne
ka
fent
i
körülmények, a senilisati ó költség e lényegese n redukálódi k és a z i s figyelembeveendő , hog y a talpf a nagyob b tartós ságánál fogv
a kétszer , ső t talá n háromszo r anny i idei g
lehetne használatban . Különösen bükkerdöségein k kihasználásáná l játszhat nék a senilisati ó kivál ó szerepe t é s megbecsülhetle n kár t okozna fakivitelünknek , h a pl . Ausztri a é s Románia , min t két ol y szomszédo s állam , mel y szinté n nag
y bükkfa
-
felesleggel bir , a senilisati ó felkarolásáva l a bükkfá t érté kesithetővé téve , a
külföld i fapiaczoka t előttün
k elfog
-
lalná. Valószínű, hog y eze n elmé s találmánynya l a
villa -
mosság újbó l nagyba n hozzájárul t a z emberisé g gazdaság i viszonyainak javításáho z é s h a a gyakorla t továbbr a i s a z
eljárás czélszerüség e mellet t tanúskodik , akko r a
magya r
állam kiterjed t bükkerdősége i is , melyekné l szaktudásun k eddigelé hiáb a kerest e a módját, a
kihasználá s é s értékesíté s helye s
gazdaságila g nagyhaszn u területe k k ö z é lépne k
és ma i csekély , ső t ného l n e m l e g e s értékü k helyet t nag y nemzeti v a g y o n n á lesznek .
Ausztria, Németország, Francziaország és Svájci fakereskedelmi és faipari viszonyai. Irta: Schmidt Károly, m
. kir . erdőmester.* )
(Folytatás.)
Francziaország fakercskedelme. Francziaországban a fakereskedele m elé g jelentéken y rész e a közforgalomnak , azonba n bá r kivitel e ezidőszerin t mé g mindi g nagyobb, a behozata l kiseb b voltáná l fogv a külkereskedelm i részé ben se m ol y nagyterjedelmü , se m ol y nag y arányokba n ne m nö vekszik, min t Németországé . Terjedelmére nézv e régebbe n nagyob b volt, d e Németorszá g a behozata l gyor s emelkedés e folytá n a z utolsó évtizede k alat t tetemese n túlszárnyalta . Francziaországban i s ugyanazo n jelenségge l találkozunk, min Németországban, hog y a z orszá g erdősége i a szükségle t fede zésére elégtelene k é s e z okbó l fába n a behozata l a kivitelnél , fa árukban pedi g a kifejlet t ipar i tevékenysé g folyományaként , a kivitel a behozatalná l nagyobb . A kereskedele m ug y a behoza talnál, min t a kivitelnél , a franczi a áruforgalm i statistikában** három főcsoportra : 1 . közönsége s fá k (boi s communs) , 2 . külön
t ) -
* ) A jele n füzetbe n közöl t rész t a szerz ő a z Orsz . Erd . Egyesüle t 1901 . márczius h ó 2-á n tartot t ülése n kivonatosa n ismertette . * * ) «Tablea u généra l d u commerc e e t d e l a navigation » czim ü é s a franczia vámigazgatósá g álta l kiadot t m ü egye s évfolyamai . A külkereskedele m ugy min t a németnél , a franczi a áruforgalm i statistikába n i s a má r mondot t különbségekkel, min t általáno s é s különlege s kereskedele m va n kimutatva . A z itt tárgyalta k alapjá t a különlege s kereskedele m képezi .
leges idege n fá k (boi s exotiques ) é s 3 . fabútoro k é s faáru k (meubles e t ouvrage s e n bois ) csoportjár a vonatkozik.* ) Ezen csoporto k összességé t véve , Francziaorszá g külkereske delmi forgalm a f a é s faárukba n a statistikaila g tárgyal t utols ó 5 é v (1894—1898. ) alatt a következ ő volt : Behozatal. 1894. évbe n 16.498,86 4 mmázs a 1895. . 15.299,16 4 1896. „ 16.634,01 9 1897. , 17.419,25 4 1898. „ lü.587,50 4
164.157,968 fran k 145.182,075 „ 167.083,046 „ 173.655,931 168.071,427 ,
Kivitel. 11.259,777 mmázs a 9.689,082 10.670,241 11.011,432 9.253,247
79.516,077 fran k 78.045,246 „ 84.520,600 . , 85.828,800 „ 71.823,382 ,
1894. évben 1895. 1896. 1897. 1
Az előb b emiitet t 3 főcsopor t szerin t részletezv e a fa - é s fa áruforgalom eze n ö t é v alat t a következőle g alakult : Behozatal. évben 1894. 1895. 1896. 1897. 1898.
Közönséges fá k érték mennyiség mniázsákban fr.-okban 16.145,196 14.963,698 16.511,239 16.946,850 16.071,690
148.937,553 131.393,352 150.485,041 155.422,655 148.197,483
Fabútorok ó s faáru k Különleges idegen fá k mennyiség érté k mennyiség érték mniázsákban fr.-okba n mmázsákban fr.-ba n 318,519 202,212 297,152 366,308
7.120,538 5.267,658 7.556,798
9.281,981 398,764 10.450,587
135,549 8.099,84 7 125,254 8.521,065 123,680 9.041,207 106,096 8.951,295 117,050 9.423,357
* ) A teljessé g kedvéér t külö n árucsoportokbó l kivév e a cserkére g é s a fűzfavessző forgalmáva l a fen t jelöl t árucsoportoka t kiegészítettem . A z u . n . linóm faáru k é s a kosáráru k má s árukka l lévé n egybefoglalva , k i ne m mutathatók, a mi t anná l inkáb b lehe t sajnálni , miutá n a franczi a ipa r eze n árukban tudvalev ő kitűn ő dolgoka t produkál . A mennyiségek , a franczi a árustatistikában a z egye s tételekné l sulyegységkén t szerepl ő 100 0 kg. é s 1 kg. helyett , azoka t a több i országo k áruforgalmáva l egysége s alapr a helyezendő, mindenüt t mmázsánkén t vétettek ; a z értéke k azonba n a kilo grammok szerint i összegge l szerepelnek .
Kivitel. Közönséges fá k Különlege évben mennyisé g érté k mennyisé mmázsákban fr.-okba n mmázsákba J894. 10.092,82 5 55.307,05 1895. 9.037,81 8 51.147,16 1896. 9.889,037 54.323,38 1897. 10.242,53 2 55.475,76 1898. 8.377,72 5 40.261,43
0 44,22 8 54,62 0 65,50 8 57,17 9 55,42
s idegen fá k Fabútoro k é s faáru k g erte k mennyisé g érté k n fr.-okba n mmázsákba n fr.-okba n 6 944,45 4 1,378,48 0 1.655,08 3 1.422,60 3 1.399,39
3 522.72 2 569,64 2 715,70 6 711,62 4 860,12
6 23.264,57 0 25.519,58 4 28.452,13 7 28.930,42 6 30.162,54
4 6 8 6 9
A min t eze n adatokbó l láthatjuk , a forgalo m határozot t irányzatot ne m muta t ugyan , azonba n általánosságba n emelkedő . Visszaesés általába n vév e a z 1895 . ó s 1898 . évekbe n mutatkozik ; különvéve a forgalma t azonba n árucsoporto k szerint , a közöl t számadatokból az t veszszü k ki , hog y a különlege s idege n fá k be hozatala é s a fabútoro k é s faáru k kivitel e emelkedőbe n van , a m i a franczi a faipa r é s különösebbe n a bútoripa r életképesség e mellett bizonyít. Feltűnhetne k egye s aránytalanságok , mennyisége k é s értékek között , e z azonba n a z időközbe n emelked ő kereskedelm i értékekben lel i magyarázatát . Az 1898 . év i visszaesé s okai t illetőle g megjegyzendő , hog y az előz ő évive l szembe n a puh a fürészáruforgalo m csökkent , szintúgy csökken t a fenyőtalpfa - é s tölgydongaforgalo m is , valamin t bányafa é s különlege s idege n f a i s keveseb b vitetet t ki . A tölgyfa és fürészár u behozatal t illetőle g megjegyzendő , hog y a z emel kedő volt . A külkereskedele m a z egye s áruneme k é s választékok szerin t részletezve a z 1898 . évre vonatkoz ó é s a 421—423 . oldalo n foglal t táblázatból tűni k ki . A fontosab b behozatal i é s kivitel i árukna k statistikaila g tár gyalt utols ó 5 é v (1894—1898. ) alatt i forgalm a a 424 . oldalo n lévő táblázatokbó l tűni k ki : Mielőtt a z it t közöl t adato k kiegészítésébe n a franczi a fa kereskedelmi viszonyo k ismertetésér e é s a kereskedele m részlete zésére térné k át , szükségesne k tartom , hog y a z e rész t mondandó k jobb megvilágítás a véget t a z orszá g faszükségleténe k é s részbe n a kivitelnek fedezésér e szolgál ó belföld i erdőkrő l é s a főb b faneme k elterjedési arányáró l néhán y szóva l megemlékezzem. Francziaország 52.857,31 0 ha. összterületébő l a z erdőkr e
9.185,310 ha., vagyi s a z összterüle t 17 3% esik . Eze n erdőterület nek — a z álla m álta l kezel t állam i é s község i erdőkbe n előfor duló arány t vév e — -
29'0%-át a kocsányo s é s kocsánytala n tölg y 19-0 J? a bük k 12-0 a gyertyá n a jegenyefenyő 7-0 » az erde i feny ő 4-5 az örökzöl d tölg y 4-0 a tenger i feny ő 3-1 » a luczfeny ő 2-9 a vörösfeny ő 2-0 az aleppó i feny ő 0-5 n 16-0 Ti a több i fane m foglalj a el . Ezen adatokbó l láthatju k azt , hog y a tölgyr e a legnagyob b % esik , ennélfogv a a z épület - é s müfáná l mutatkoz ó belföld i szükséglet abbó l részbe n fedezhető , miutá n azonba n Franczia országban a 18 . századbel i mértéktele n erdöpusztitáso k következ tében öre g erdő k é s nagyméret ű fá k ali g találhatók , Franczia ország a nagyméret ű tölgy - é s egyé b müfába n behozatalr a szorul , viszont azonba n azo n helyzetbe n van , hog y kisebbméret ü fából , a mely vasút i talpfára , bányafár a feldolgozható , készletfeleslegekke l rendelkezik é s azokbó l külföldr e i s szállít ^ A franczi a tölgy , különösebbe n pedi g a z örökzöl d tölg y é s a pyrenaei tölg y i s (Quercu s lle x é s Qu . Tozae ) kitűn ő cserzőkérge t ad, a melyne k eg y rész e szinté n e x portál tátik. Anná l feltűnőb b azonban, hog y a tűlevelűekr e mil y arányla g csekély , együttvév e csak 19 % esik . E z magyarázz a me g azt , hog y feny ő épület - é s müfában Francziaorszá g a legfőb b mértékbe n behozatalr a va n utalva é s eze n fá t túlnyom ó részbe n onna n veszi , a honna n a z nagymennyiségben é s a z olcs ó tenger i u t segélyéve l legelőnyösebben szállítható , t . i . Svéd - é s Oroszországból , azonkívü l mé g Norvégiából. Eze n országokbó l kikerül ő fenyőf a a „bois du Norá" (északvidéki fa ) elnevezé s alat t szerepe l a franczi a piaczokon . Az áruforgalo m kimutatásába n a „másfél e fa " elnevezé s alat t elsősorban i s fenyőfa , azutá n bük k s más épület i é s müfár a alkalma s fa, a z „egyé b közönsége s fa " alat t pedi g asztalos czélokr a alkalma s
Francziaország fa-külkereskedelme választékok szerint
Á r u n e ra
I. Közönséges
mmlzsa
Kivitel frank
[ Keresk . érték frank
Keresk. érték frank
Behozatal
1898-ban.
mmázsa
frank
fák.
Szerkesztésifa(ép. és műfa) : Gömbölyű nyersf a tölg y . . . Faragott vag y fürészel t f a : vasúti talpfa , tölgy.. . . . . Faragott vag y fürészel t f a : 80 mm. sazonf . vast. tölgy Fürészelt f a : 35—8 0 mm. vastag tölg y . . . . . . Fürészelt f a: 3 5 mm. s azo n alul vastag , tölg y . . . . . . Gömbölyű nyersfa , di ó ._ . Farag, vag y für . f a : 80 mm. s azo n felü l vastag , di ó Fürészelt f a : 3ö—8 0 mm. vastag di ó . . . . . . _ . . . . Fürészelt f a : 3 5 mm. s azon alu l vastag , di ó . .. Gömbölyű nyersfa , másfél e Farag, vag y fürészel t f a : vasúti talpfa , másfél e . . . Farag. v . fürész. f a : 80 mm. s azo n felül vast. , másfél e Fürészelt f a : 35—8 0 mm. vastag, másféle.. . . . . . . . Fürészelt f a : 35 mm. s azon alul, vastag , másfél e . . . Fakoczka, burkolathoz , da rabokban szállítv a . . . . . . Donga, tölg y . . . . . Donga, ne m tölgy.. . . . . Vékony hasítot t metszet t vagy fürészel t f a ... . Abronesfa é s készkaró k . .. Bányafa, rud. é s nyerskaró k Parafa, nyers , törmelékben vagy táblákban.. . . . . . . .
8.50
23,550
200,175
7.50
73,020
547,650
8.—
5,780
46,240
7.50
150,690
1.130,175
IL-
80,650
887,150
10.50
22,500
236,250
IT;.—
162,920
2.443,650
14.50
27,710
401,795
17.50 18.—
267,230 4.676,525 7,940 142,920
18.— 10.—
20,720 16,830
372,960 168,300
18.—
12,480
224,640
10.—
890
8,900
9.—
880
7,920
10.—
4,760
47,600
9.— 6.— 6.—
—
10.— 6.50
8,720 87,200 397,170 2.581,605
6.50
140,140
910,910
7.80
1.228,890 9.585,342
8.20
57,110
468,302
8.80
6.377,760 56.124,288
9.30
55,640
517,452
9.80
3.819,910 37.435,118
10.30
224,160
2.308,848
6.— 18.— 11.—
144 864 1.152,345 20.742,263 15,599 171,589
6.— 19.— 11 . —
1,744 38,153 10,388
10,467 724,917 114,272
25. — 25.— 3.—
5.— 1.80 Tíizita, ró'zse , galyla, nyalábolt l a Dorongfa gyantá s fanemek ből (fenyődorongfa).. . . . . 1.90 Faszén . . . _ . . . . . . . . . . . . | 8.75 Faszalma vag y fagyapot.. . 15.— Egyéb köz . asztalosf a 15.— Fűzfavessző, hántv a vag y hántatlan . . . . . . . .. . 60.— Cserzökéreg, őrölv e vag y őröletlen. . . . . . . . . . . ... . 9.50 Összesen . . .
3,400 30,600 583,310 3.499,860
—
29,711 19,059 724,464
742,764 476,488 2.173,394
76,271 300,640
3 813,53 3 541,152
5.— 1.60
51,991 495,200
1.316,630 2.501,597 55,270 483,613 16,539 248,090 5,458 81,876
1.50 7.80 15.— 15.—
50,940 616 4,643
397,332 9,240 69,646
9,807
588,406
490,446
5.149,680
2,172 82,688 16.071,690
25.— 25.— 3.—
130,300 60.— 785,532
10.50
148.197,483: —
10,332 258,300 83,597 2.089,919 5.889,808 17.669,423
—
2.599,570 792,320
—
8.337,725 40.261,439
K i v i t e l
B e h o z a t a l Ár u n c m
S-S*
mmázsa
mmázsa
frank
frank
11. Különleges idegen fák.*) Müasztalosfa. Puszpáng, rönkökben , hasábokba n vag y fürészelve 2 dcm . szélessége n felü l .. . Mahagóni, rönkökben , hasábokba n vag y fürészelv e 2 dc m szélessége n felü l . . . — Másféle f a rönkökben , hasábokba n vag y fürészelve 2 dcm . szélessége n felü l Müasztalosfa, fürészelv e 2 dcm , é s azo n aló l széles Összesen .. . III.
17.—
25,261
429,441
17.—
6,242
106,112
25.—
99,512
2.487,798
25.-
10,621
265,526
28.— 25.—
227,862 46,129
6.380,134 1.153,214
28. — 25.—
21,246 17,314
594,903 432,854
—
398,764 10.450,58
7
i
—
55,423 1.399,39
Bútorok és faáruk.
200.— 200.— 200.— 50.Fakorotok, sim a é s faragot t (gypszelt ) lécze k 15.— Hordók üresek, késze n v . széjjelszedve faabroncscsa l 20.— „ „ ii vasabroncscsa l 60.— Seprők köles - é s kamelin-szalmábó l . . . . . . . . . . . . 10.— Seprők, közönségesek , nyírfábó l é s másfélék. . 15.Kikészített ács - é s kerékgyárt ó f a . . . . . . 330,—
Hajlított fabútoro k é s buloralkatrósze k
9,094 5,771 14,416 3,018 6,672 19,339 758 4,517 2,457
1.818,858 200.— 1.154,290 190 — 2.883,208 203.— 70.— 150,919 15.— 100,075 20.— 386,781 70.— 45,511 15.— 45,476 15. 36,853 350. —
4,071 7,099 44,745 2,125 68,287 607,734 2,522 2,004 26,521 9
4
814,314 1.349,383 9.061,789 148,782 1.024,314 12.154,680 1 76,569 30,062 397,821 3,259
Faczipők közönségesek , festve , fényezve , vag y 00.— díszítéssel . . . . . . . . . ._ _ . . . . _ . . .— Padlódeszka é s parket t gyalulva , hornyolá s é s 25.— vésette! . . . .. . .. . .. . -- Ajtók, ablakok , falburkolato k é s egyé b asztalos 20.— áru —— . -— — ——— — — 40.— Fadobozok, kefefá k é s szerszámnyele k Szövöcsévék — . . . — . . . — — -- - — - — — 250.— 60.— Kis csévék , czérnának , festés , mázolá s nélkü l 60.— Egyéb hasonl ó áru k ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . — — Esztergályos áruk , fényezv e vag y fényezet lenül . — ... .. . - .. . - - . . . -- - 175.— Kikésztteti f a szövővelélőkhöz , szövővetél ö (hajó ) 400.— 45.Gazdasági szerszámnyelek , kőrisfábó l . . . 45.— Egyéb közönsége s áru k ._ . .. . Összesen — Fa é s faáru k egészbe n .
__
.._-
—
—
27
1,605
00.—
2,162
129,7)9
13,308
332,571
20.—
12,028
312,732
2,924 655 1,068 4,7 18 10,962
20.58,482 26,185 100.— 266,935 2 5 0 . 283,096 60.— 1 006,261 0 0 . -
3,708 1.270 789 43 20,673
74,164 1 27,035 197.248 2,558 1.240,411
2,098 345 7,214 7,664
367,231 250.— 138,024 400.— 324,622 45.344,878 : 45. —
2,286 11 1,314 50,725
571,558 4,396 59,116 2.282,609
—
117,050
9.423,357
860,12'i
30.162,549
—
16.587,501
168.071,427
9.253,247
71.823,382
*) A franczi a árustatistik a a z exotiku s fákho z számítj a a szagos-fáka t (boi s odorants ) é s a festöfáka (bois d e teinture ) is . Miutá n eze n fá k közü l a szagosfá k olyképen , a min t az t a statistik a számb a veszi , faáru készitési czélokr a ali g találna k alkalmazás t é s lulnyom ó részben , a festőfá k pedi g kizáróla g különlege s gyógy szerészeti é s festés i czélokr a használtatnak , eze k min t jelentése m tárgyá t ne m kepezők , it t ne m tárgyaltatnak csupán tájékozáské p említem , hog y 1898-ba n behozatott: kivitetett :
szagosfa festőfa szagosfa festőfa
1,224 mmázs a 707,403 „ 35,487
122,440 fr . értékbe n 9.198,102 , 5,451 „ 479,071 „
t ,
Francziaország fakiilkereskedelme a fontosabb árunemek szerint
1894—1898-ban.
Behozatal. 1KÍI4. Ar u n e ni
Tölgyfa fürészel t . . . Fenyősmásfele gömb . „, , für . v . far . „. , fűrészel t Donga, tölg y ._ . . .. Mahagóni . . . . . . . . . Másféle különlege s fa Székek s egyéb bútorok Hordók vasabroncscsa l Padlódeszka s parket t
1895.
1890.
1897.
1898.
1894.
évi mennyisé g métermázsákba n
1895.
1896.
1897.
1898.
évi érté k frankokba n
402,030 430,150 7.001,775 427,420 440,330 358,200 595,700 583,310 2.505,855 371,ISO 405,010 482,120 1.170,850 1.080,330 1.170,010 1.188,870 1.228,80(1 8.223,950 0.502,280 9.385,490 10.410,200 10.808,520 10.107,070 80.511,580 1.815,872 1.147,797 1.348,138 1.221,339 1.152,345 30.317,403 00,512 1.800,575 90,470 112,915 27,371 49,099 190,829 227.862 3.959,809 158,393 174,824 105,377 20,187 2.447,200 12,23(1 18,407 17,500 15,330 331,194 8,978 10,555 19,339 19,053 10,814 17,000 13,303 1.045,812 41,820 23,521 30,705
6.403,915 2.041,400 7.502,310 78.869,740 22,955,936 602,166 2.950,562 3.065,934 336.289 769,128
5.833,345 6.542,480 7.120,175 2.708,030 3.571,740 3.400..80O 8.090,(134 0.237,186 9.585.342 92.502,700 99.671,680 03.550,400 26.962,700 21.084,004 20.742,263 1.178,388 2.710.083 2.487,798 4.720,250 5.152,393 0.380,138 3.500,106 3.693,614 4.037,498 179,506 303,003 386,781 588,037 426,603 332,571
Kivitel. 1804. Ár u n e ni
Fenyő s másféle fa flir . Hásyata, ruda k s njenkirok. . Cserzokéreg . . . Székek . . . . . . . . . . . . Egyéb bútoro k . . . . . . Hordók vasubroncscsa l Közönséges faáruk.. .
1895.
1896.
1897.
1898.
1894.
évi mennyisé g métermázsákba n
416,030 429,230 356,690 411,810 279,800 3.873,695 5,131,423 4.903.438 4.855,585 7.597,418 5.889,808 15.394,270 460,850 457,395 437,235 457,405 490,446 0 083,22 5 6,044 5,725 5,995 6,582 7,099 l.C 00,05 8 30,925 • 38,580 35,068 41,30(1 44,745 0.018,180 365,658 410,208 527,402 607,734 7.313,152 541,004 45,400 41,752 41,372 41,025 50,725 1.878,825
1895.
1896.
1897.
1808.
évi érie k frankokba n
3.999,965 14.710,314 6.037,619 1.114,800 0.493,446 8.205,361 2.047,460
3.504,680 14.566,756 4.809,584 1.334,525 9.631,147 10.518,048 1.861,727
4.528,233 30.389,672 4.802,757 1.178,254 10 841,588 10.833,272 1.873,127
2.820,300 17,009,423 5.149,680 1.349,383 0.001,780 12.154,080 2.282,009
fa (kőris , juha r stb. ) értendő . Elörebocsátóla g me g kel l jegyeznem, még az t is , hog y a fourni r a franczi a áruforgalm i kimutatásb a külön ninc s felvéve , hane m a 3 5 mm. s azo n alul i (tölgy , dió) , illetve a különlege s idege n fákná l a 2 dcm. s azo n alul i széles ségű fába n benfoglaltatik . Áttérve enne k előrebocsátásáva l a z áruforgalomban , illetv e elsősorban a behozatalban szerepl ő egye s árunemekre , látjuk , hogy sorrendbe n eze k elsejé t a tölgyfa képezi . Francziaorszá g tölgyfaszükségletének főrészé t é s pedig kereke n ,s-ét Magyarorszá g fedezi, a több i rés z pedi g Ausztriából , Boszniából , Németország ból, Oroszországbó l és a z Egyesült-Államokbó l viteti k be . Az oroszországi tölg y túlnyom ó részbe n Dél-Oroszországbó l kerü l k i é s Odesszából a Fekete-tengeren á t szállíttatik . A diófát leginkább Olasz-, Orosz- é s Törökorszá g szállítja . A másfél e f a alat t min t említv e volt, főleg fenyő értendő . Ilynem ű anya g 1898-ba n kereke n 12.000,00 0 métermázsa szállíttatot t be , a mely szállításból Svédországr a magár a 5.000,000 mmázsa , Oroszországr a pedi g 3.470,00 0 mmázs a esett , utána sorrendbe n Norvégia , Ausztria-Magyarország , a z észak amerikai Egyesült-Államok , Kanada* ) é s Németorszá g következnek. 3
Burkolathoz val ó fakoczk a ujab b időbe n leginkáb b Ausztráliá ból, ső t Argentínábó l i s kerü l be . A tölgydongában i s a szállítá s főrészét Magyarorszá g teljesiti , után a Bosznia , az Egyesült-Államok, Dél-Oroszország é s Románi a következik . A nem-tölgydonga alat t elsősorban i s bükkdong a értendő , eze n áruczik k legnagyob b mennyiségben szinté n Boszniábó l é s a horvá t tengerpartró l szál líttatik. A vékony hasított fa, abroncsfa, a bányafa, továbbá a karók és rudak szállításába n elsősorba n i s a szomszédo s országok : Németország, Olaszország , Belgium , Németalföld , Svájc z részesek . Parafát elsősorba n Algir , azutá n Spanyol - é s Olaszorszá g szállít , mig a nyalábolt fának, tűzifának, faszénnek é s egyé b közönséges * ) A z amerika i é s kanada i fáró l a franczi a fakereskedelm i jelentése k gyakran a „boi s d e spruce " elnevezésse l emlékezne k m e g ; a „spruce " amerika i elnevezése a szurko s fenyőne k (whit e spr . doubl e spr . hemloc h spruce , a pice a alba, abie s nigra , abie s canadensi s botanika i elnevezé s alat t ismeretesek. ) A pitc h pin e a boi s d e spruce-hö z ne m számíttatik . Eze n utóbb i fane m főle g Carolina-, Georgia- , Virginia- , Florida , Louisiana - é s Alabama-államokbó l ju t a mexicoi öbölbe n lev ő kikötőkb e é s ug y Francziaországb a é s a több i Európába . (Főkikötö eze n fár a Pensacola. )
szállításába n Németországo n kívü l Olaszország , Svájcz , Belgium é s Spanyolorszá g részesek . Dorongfa gyantás fanemekből (fenyődorongfa ) alat t cellulose gyártás czéljair a szolgál ó f a értendő , a melybő l legtöb b Orosz - é s Németországból hozati k be . Eze n behozata l azonba n elenyész ő ahoz képest , a mel y aká r mechanikai , aká r vegy i uto n má r pépp é feldolgozott celluloseanyagba n (pát e d e cellulose ) eszközölteti k a végből, hog y azutá n finomítsá k vag y különböz ő czikkekr e feldol gozzák. Mechanika i uto n előállítot t cellulosepép behozatot t 1898-ba n 925,493 mmázsa , főkén t Norvégia , Svéd - é s Oroszországból , vegy i uton előállítot t pedi g 401,56 8 mmázs a főkén t Németországból , Norvégiából é s Ausztriából . fnimk
Faszaimat vagy fagyapoiot főle g Belgiumbó l hoznak , a cserzö kéreg legnagyob b rész e pedi g Algírbó l hozati k be . Fűzfavessző t leginkább Belgiu m é s Olaszorszá g szállít . A különleges idegeit fák behozataláról szólva , megemlitendö nek tartom , hog y a világhír ű franczi a müasztalossá g (ébenisterie ) régi iparág a e z országnak . A franczi a fakereskedele m é p ezér t már régót a összeköttetéseke t létesítet t a vilá g minde n részével , hogy eze n fáka t behozza , ső t m i több , eze n fáka t mé g má s or szágok részér e i s közvetít i é s sajá t gyarmataibó l is* ) szállí t ilyeneket. Bá r Németorszá g hatalma s versenytárs a e részbe n ső t gyarmatainak kihasználásába n é p ugy , min t a z angolok , szeren csésebb kez ű a francziáknál , manapsá g Francziaországo t a z exotikus fákka l val ó kereskedelembe n mé g mindi g a z els ő hel y illeti me g é s e rész t rendkívül i mozgékonysá g jellemzi . E keres kedelem régib b kelet ű i s min t Németországé . Az t hiszem , leghe lyesebb képe t nyerün k erről , h a a legutols ó (1898 ) évbe n esz * ) Francziaorszá g má r régib b id ő ót a bi r gyarmatoka t é s fenbatóság a á l l ó tartományokat
, a z inne n kikerül ő fá t a
franczi a fakereskedele m a
alatt
«boi s
d e s ile s e t de s colonies » ( a szigetekrő l é s a gyarmatokró l származ ó fa ) névve l i l l e t i : mago k a gyarmato k é s fenbatóság a alat t lev ő tartományo k a zők : A f r i k á b a n : Algir
, Tunis , a
nyugatafrika i birtokok
,a
követke -
Senega l é s Nige r
vidékén : Dahom e é s Kongó , Fogpart , tovább á Madagascar , Mayotte , N'oss i Bé , St.-Marié d e Madagasca r é s a
Réunio n sziget : Ázsiába n : Franczi a India ,
Cochinchina, Tonkin g (Indo-Chine) : A m e r i k á b a n
: Martinique
Guyana (Cayenne) , St.-Pierr e é s Miquelo n szigetek
, végü l Ausztráliába n : L'j -
Kaledonia, a Marqucsa s s töb b má s szigetek .
, Quideloupe ,
közölt behozatal t é s kivitelt származási , illetve rendeltetés i országo k és forgalm i mennyisége k szerin t veszszük : E szerin t vol t a behozatal puszpáng-rönkökben, gömböly ű vagy fürészel t darabokba n 2 dcm . szélessége n felü l Oroszországból (Fekete-tengere n át ) . . . . . . 446 Angliából 309 Venezuelából . . . . . . . . . . . . . . . — — — 12,11 Hollandia amerika i birtokairó l . . . . . . . . . 401
9 mmázs a 7 6„ 0„
Más országokbó l . .
9
. . . . — — 156
Összesen 25,26 1 mmázsa . Mahagóni (Acajou ) rönkökbe n stb . Nyugatafrikából 358 Anglia nyugatafrika i birtokairó l . . . . . . . . . 480 Eszakamerikai Egyes.-Allamokból.. . . . . . . . 141 Mexikóból 31,39 Columbiából... . . . . . . . . .— 17,58 Hollandia amerika i birtokairó l . . . . . . . . . 202 Haitiről 693 Más országokbó l 269 Nyugatafrikai franczi a birtokokró l . . . . . . 29,05 A több i kolóniá k é s védterületekrö l . . . . . . 1 Összesen 99,51
5 mmázs a 8, , 0, , 9 7„ 8„ 0 0 9, , 6, , 2 mmázsa .
Másféle (Ében , palissander , czédrus , rózsafa , ibolyafa , feket e dió, stb. ) f a rönkökbe n stb . Oroszországból (Fekete-tengere n át ) 355 4 mmázs a Angliából . . . . . . . . . .. . -- - — — — 138 6, , Törökországból . . . . . . — — — — 386 8 , , Egyéb afrika i országokból.. . . . . 172 7„ Britt-Indiából 53,68 3„ Hollandus-Indiából .. . 25,81 2 Siamból 48.76 1 Eszakamerikai Egyesült-Államokbó l . . . . . . 35,76 6 , , Columbiából 166 4„ Venezuelából . . . . . . - - . . . - - -- - 346 8 „ Braziliából 18,90 7 Hollandia amerika i birtokairó l . . . 210 2 „
Más országokbó l . . 5820 mmázsa Franczia nyugatafrika i birtokokró l . . . . . . 11,20 6 1. Madagascárról _ . . . 3578 •J Franczia Indo-Chinábó l 4728 ?. A több i kolóniákbó l 1932 ji Összesen 227,86 2 mmázsa. Ugyanezen fanemek fürészelv e 2 dcm . szélessége n alu l Angliából . . . _ . . . . . _ 1988 mmázsa Spanyolországból . . . . 1676 Olaszországból . . . . . . 28,737 Britt-Indiából . . . . . . 654 6 1556 Siamból . . . . . . . . . . i. Északamerikai Egyesült-Államokbó l . . . 342 2 9? Más országokbó l . . . . . 1353 11 Indó-Chinából _ . 831 1> A több i kolóniákbó l 19 Összesen 46,12 8 mmázsa. Kivitetett: Puszpáng 2 dcm . é s azonfelül i vastagság ú darabokba n Angliába _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3934 mmázsa Olaszországba _ __ . ._ 754 n Németországba . _ ... . . _ . 89 2 Belgiumba . .. . .. . . . 353 Más országokba . . . . 309 Összesen 624 2 mmázsa. Mahagóni ugyanúg y 3541 mmázsa Angliába... _ _ _ _ _ Németországba _ _ _ _ _ _ 1732 • Olaszországba _ _ . . . . . 391 Németalföldre . . . . . . . 658 Belgiumba . . . . . . . __ . 871 » . 124 0 Portugálba . . . . . V 1521 Spanyolországba . . . . Sváiczba... __ _ _ . . . . .. .. „ 57 2 . 4 2 Más országokba.. . . . . . 42 Algirba é s Tunisba . . » 11 Guadeloupba . . Összesen 10,62 1 mmázsa.
Másféle fa ugyanúg y Angliába 294 Németországba . . . . . . . . . . . . . . . . . . — Spanyolországba . . . . . . . . . . . . . . . — Olaszországba . . . . . . . . . — — — — Svájczba... , . . 55 Németalföldre 201 Belgiumba . . . .. . .. . .. . — — — Északamerikai Egyesült-Államokb a — Más országokba.. . . . . ... ... Algírba é s a kolóniákb a . . . . . . — . . .
. . . 236 — 83 — 88 . . . 11
1 mmázs a 9 6 9 4„ 9 5„ 1 9„ 4„
Összesen 21,24
7 mmázsa .
. . . 593 — 386 — 172
Asztalosmüfa a z emiitet t fanemekből , d e 2 dcm. vastagságo n aluli darabokba n Angliába 175 Németországba . . . . . . . . . Németalföldre 46 Belgiumba . . . . . . . . . — — - — Svájczba... — — — — Spanyolországba __ _ . .. . . . — — Olaszországba ._ . — . . . . . . — — Ausztria-Magyarországba 62 Más országokba.. . 126 Algirba é s a kolóniákb a —
5 mmázs a — — 328 2 „ 5 212 2 „ 81 4„ — — 85 5„ — — 486 4 8„ 7 — . . . 126 2 „
Összesen 17,31
4 mmázsa .
A latorok és faáruk közöt t elsősorba n említendő k a hajlí tott fabútorok, a melyekbő l Ausztria-Magyarorszá g é s után a követ kezőleg Németorszá g szállí t legtöbbet . Székekből Olaszország , Anglia é s Svájczbó l va n a főbehozatal , mi g a többi bútorokban Anglia, Németország , Belgiu m a z Egyesült-Államo k é s Japá n a főszállitók. Képkerete k é s léczek , úgyszinté n a hordók legtöbbj e Németországból hozati k be . Tekintélyeseb b mennyiség ű hordó t szállítanak azonkívü l a z Egyesült-Államo k é s Belgiu m is . A seprő*behozatal főkén t Belgiumbó l van . Kikészíteti ács- és kerékgyártófát ERDÉSZETI L A P O K . •
2
9
Anglia, Németorszá g é s Belgium , gombformákat főleg Spanyolország , faczipöket Belgium , parkett- és padlódeszkát pedi g Németország , Ausztria-Magyarország é s a z Egyesült-Államo k szállítanak . Ajtók, ablakok és egyéb asztalosáruk főkén t Belgiu m s Németországból, dobozok, kefefa, kisebb szerszámnyelek és egyéb tárgyak főként Németországból , esévék Angliából, Oroszországból , esztergá lyos áruk Anglia , Németország - é s a z Egyesült-Államokból , szer számnyelek kőrisfából főle g a z Egyesült-Államokból , egyéb közön séges faáruk pedi g leginkáb b Németország - é s Belgiumbó l hozat nak be . A kivitelben a tölgyfa ug y nyers , min t faragot t é s fürészel t állapotban legkiterjedteb b mértékbe n Belgiumba n talá l piaezot , a hová a maga s fejlettség ű asztalosipa r czéljair a szállíttatik , azonkívü l Németország, Spanyolország , Svájc z é s Algi r a jelentékenyeb b fogyasztók. Tölgy vasúti talpfa elsősorba n i s Svájczba , azutá n Spanyolországba, Belgium - é s Algírb a viteti k ki . Diófában Német ország, Angli a é s Svájc z a főfogyasztók . Fenyőfaanyagban Spanyol ország, Belgium , Algi r é s a több i kolóniá k a legelsősorba n em lítendők, fenyötalpf a pedi g főle g Spanyolországb a viteti k ki . Burkolathoz való fakoczkában a kivite l egészbe n vév e ne m nagy, arányla g mé g legtöb b viteti k k i Algírba . A dcmí/a-kivite l legnagyobb Algírb a é s a több i kolóniákba , azutá n mé g Angliáb a é s Spanyolországba, vékony hasított fa főké p Spanyolországba n é s Algírban, abroncsfa és készkarók pedig Angliába n é s Belgiumba n találnak piaezot . Feltűn ő azo n nag y kivitel , a mel y főképen bánya fában Angliába , d e azutá n mé g Belgiumb a irányul . A vámtarif a és a vámstatistik a eze n árunemb e besorozz a ugya n a bányafá n kivül a rudfá t é s nyer s czölöp - é s karófát , valamin t mindazo n fá t is, a mel y l ' l wz.-né l ne m hosszab b é s 6 0 cm.-né l ne m nagyob b kerületű darabokból áll ; a főrészé t eze n árucsoportna k azonba n a bányafatartók (perche s 6—1 0 m. hossz , 8—3 0 cm. kerüle t a f a végén, 16—7 2 cm . kerület kéregge l számítv a a mellmagasságban ) és támfá k (étancon s T20—3"0 0 m. hossz , 12—4 5 cm. kerület ) képezik, a melyeke t elsősorba n i s a z említet t ké t orszá g ige n ki terjedt szénbányászat a ves z igénybe . 1898-ba n magáb a Angliáb a 15 milli ó fran k érték ű ilye n f a men t ki . Hasáb- és nyaláboltfa alat t leginkáb b tüzelésr e szolgál ó f a
értendő, a melybő l Svájc z fogyasz t legtöbbét . A faszénből legtöb b megy Olaszországb a é s Svájczba . Fagyapot é s egyé b faanya g ki vitele egészbe n jelentéktelen , előbbibő l a kolóniákba , utóbbibó l pedig Belgiumb a meg y k i a legnagyob b mennyiség . Cserzökéregből Francziaorszá g egészbe n vév e jelentéken y mennyiséget vis z k i é s pedi g főle g Németországba , Belgiumb a é s Svájczba. Cellulose-fából és abból készült anyagból a kivite l nagyon jelentéktelen. Fűzfavesszőből a kivite l Anglia , Németország , Svájcz, Belgium é s Spanyolorszá g fel é iránytű . A különlege s idege n fá k kivitelérő l má r említés t tettem , át térhetek tehá t a bútoro k é s faáru k kivitelére . Hajlított bútorokból a kivite l egészbe n vév e ne m nag y é s leginkáb b a szomszé d orszá gokra, valamin t a kolóniákr a szól . Anná l jelentékenyeb b azonba n a kivite l egyéb bútorokból és székekből, a melyekbő l a z 1898 . év i kivitel i s köze l 52,00 0 mmázsá t é s 1 0 milli ó franko n felül i értéke t képviselt. A franczi a bútorokna k Angli a a főfogyasztója , tovább á tekintélyes mennyisége k mennek mé g Németország- , Svájcz - é s Belgiumba, azonkivü l mé g Algí r é s a több i gyarmatokba , szintúg y pedig a z északamerika i Egyesült-Államokba , valamin t Brazília , Argentína é s Chiléb e is . A képkereteket és léczekef illetőle g első sorban Algir , Tuni s é s a több i kolóniák , tovább á Anglia , Német ország é s Svájc z említendő . Hordókból ige n tekintélye s kivitel e van Francziaországna k é s pedi g elsősorba n Algírba , azutá n Spanyolországba, Angliába , Németországba , Belgiumb a é s Portu gáliába. Seprők főkén t Algírba , ács- és kerékgyártófa pedi g Algi r és a több i kolóniákb a vitetne k ki . Ilynem ű fá t egyébkén t Belgiu m és Angli a i s nagyob b mennyiségbe n igényel . Gombformákból és faezipökböl a legtöb b Belgiumba , parkett- és padlódeszkából pedi g Algir é s a több i kolóniákba , Német - é s Spanyolországb a meg y ki. Ajtók, ablakok és falburkolatok Algi r é s a többi kolóniákba , tovább á Belgiumba vitetne k k i nagyob b mennyiségben . Fadobozok, esz tergályos áruk, esévék, vetélök s egyéb kisebb közönséges faáruk ki vitelének főiránya : Anglia , Németország , Belgium , azonkivü l Algi r és a több i gyarmatok . Algi r é s a gyarmatokb a mé g szerszámnyelek is nagyob b mennyiségbe n vitetne k ki . Az egyes , Francziaországga l jelentékenyeb b fakereskedelm i összeköttetésben lev ő államokkal , tovább á a gyarmato k közöt t a
nagyobb áruforgalm i összeköttetésbe n lévőkkel , a fa - é s faárufor galom 1898-ba n a következ ő volt : Behozatal. Svédországból .. _ . . . Oroszországból . . . . . . Északamerikai Egyes . Államokból . . . . . . Magyarországból.... ___ Ausztriából . . . . . . . . . Norvégiából . . . . . . . . . Németországból . . . . . . Svájczból _ _ . _ . .. Belgiumból . . . . . . . . . Olaszországból . . . . . . Spanyolországból Németalföldről . . . ... . Romániából . . . . . . ___
mmázsa
fr. értékbe n
5.075,022 4.919,524
45.825,249 37.225,873
1.457,627 1.055,313 509,589 797,250 629,924 298,660 261,977 147,558 62,081 47,020 33,774
17.000,758 17.005,853 8.251,506 6.150,701 4.983,122 1.976,258 2.349,289 3.313,910 1.273,298 191,304 379,417
Kivitel. Angliába . . . . . . . . . . . Belgiumba __ _ . . . . . . Algírba . . . __ _ ... . Németországba . . . . . . Spanyolországba... . . . Svájczba . . . .. . Olaszországba . . . . . . Oroszországba . . . . . . Németalföldre . . . . . . Ausztriába . . . . . . ___ Magyarországba . . . . . . Tunisba ... . Argentínába ._ _ . . . . . . Norvégiába . . . . . . ._ _ Északamerikai Egyes. Államokba . . . .. . Braziliába . . . . . . . . .
mmázsa
fr. értékbe n
5.134,498 1.667,076 647,294 529,438 485,269 469,236 60,816 12,516 9,365 7,531 680 6,469 5,676 4,057
21.730,445 10.238,231 12.929,990 7.598,955 7.183,247 3.823,288 649,501 378,740 416,898 551,583 50,974 349,833 463,805 125,990
2,696 1,559
427,366 327,266
Ezen forgalo m a z egye s államokkal , illetv e gyarmatokka l & nagyobb mennyiség ű é s érték ű vag y pedi g különlegeseb b válasz tékok é s áru k szerin t a következ ő volt : Behozatal. Svédországból : Fenyőfa gömbölyű.. . 11.51 „ faragot t s fürészelt 80 mm s azonfelü l 257,74 35—80 mm. • 2.928,76 35 mm. aló l 1.802,12 Bányafa, rudak , karó k s rövi d fá k . . . — — 31,71
0 mmázs a 0„ 0 0 0 ,,
Oroszországból: Tölgyfa, gömböly ű . . . . . . . . . . . . , . . . 1,43 „ far . é s fürészel t 8 0 mm. s azonfelü l 15.15 „ fürészel t 35—8 0 mm. 21,48 „„ 3 5 mm. s azo n aló l . . . 12,61 Fenyő s másfél e f a gömböly ű . . . . . . 229,90 ,, far . é s fürészel t 8 0 mm. s azo n felü l 125,66 „ fürészel t 35—8 0 mm. 1.994,33 35 mm. 1.122,69 Tölgydonga 109,41 Bányafa, rudak , karók , rövi d fák.. . . . . . . . . . . 488,34 Dorongfa gyantá s fanemekbő l . . . . . . . . . . . . 769,03 Puszpáng . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . — . . . — 4,46 Másféle f a 3,55 Kis csévé k czérnána k . . . . . . . . . . . . . . . — — 2,26
0 mmázs a 0, , 0, , 0, , 0, , 0„ 0 0 8 5. , 0, , 9, , 4 9, ,
Ausztria-Magyarországból.*) Tölgyfa gömböly ű . 6,78 „ far . é s fürészel t 80mwi . s azo n felü l 39,48 fürészelt 35—8 0 mm. . 101,66 35 mm 194,08
0 mmázs a 0„ 0 0
*) A Magyarországga l val ó forgalo m külö n kimutatv a következi k ( a 442—445. oldalon ) a magya r áruforgalm i statistik a szerint . A tölgyfát illetőle g ki mutatott mennyisége k egyébkén t túlnyomóan Magyarországból , a fenyőfá t illetőleg kimutatottak ellenbe n túlnyom ó részbe n Ausztriábó l származnak .
Fenyő s másfél e fa , gömböly ű 11,69 „ 8 0 mm. s azo n felü l . . . . . . 136,86 35—80 mm 31,34 „3 5 mm. s azo n alu l . . . . . . 270,65 Tölgydonga 774,41 Donga, ne m tölg y . . . . . . . — — 14,40 Hajlított bútoro k ',25 Parkettek 2.37 M
0 mmázs a 0„ 0 0„ 2 2„ 6„ 9
Norvégiából: Fenyő far . é s fürészel t 8 0 mm. s azo n felü l 22,56 „ fürészel t 35—8 0 mm 551,63 ,, 3 5 mm. s azo n aló l . . . . . . 80,17 Vékony hasítot t f a 2,24 Bányafa, rudak , karók , rövi d fák.. . . . . . . . . . . 6,45 Dorongfa gyantá s fanemekbő l . . . . . . . . . . . . 132,56
0 mmázs a 0 0, , 1 0, , 0„
Északamerika i Egyesült-Államokból: Tölgyfa, fürészel t 35—8 0 mm. 19,98 , „ 3 5 mm. s azo n alu l . . . . . . 25,66 Fenyő é s másfél e fa , far . vag y für . 8 0 mm. s azon felü l 531,45 Fenyő, fürészel t 35—8 0 mm 219,43 „„ 3 5 mm. s azo n alól.. . . . . . . . 305,90 Tölgydonga 240,38 Mahagóni . . . . . . — — 1,41 Másféle f a . . . 35,66 Müasztalosfa 2 dcm . szélessége n aló l . . . . . . 3,42 Bútorok 1,98 Hordók 8,71 Gazdasági szerszámnyele k . . . . . . . . . . . . . . . 7,17 Egyéb faáru k . . . . . . . . . . . . . 1,15
0 mmázs a 0„ 0„ 0 „* 0„ 4 0 6 2„ 3 6 7„ 4„
)
' ) Megemlitcnd ő e hely t az , hog y Kanadábó l 1898-ba n ilye n méret ü fürészáru 587,76 0 mmázs a hozatot t be , másnem ű behozata l onna n ne m volt .
Németországból : Tölgy 8 0 mm. s azo n felü l 15,92 35—80 mm. 17,88 „3 5 mm. s azo n aló l . . . . . . . . . . . . — Fenyő- s másfél e fa , gömböly ű 57,88 ,8 0 mm. s azo n felül._ _ . . . — Tölgydonga Bányafa, rudak , karók , rövi d fák__ _ . . . 52,86 Tűzifa, nyalábf a 116,74 Dorongfa gyantá s fanemekbő l . . . . . . . . . — Faszén . . . . . . . . . . . . . . . — — — — — — Bútorok é s széke k . .. . . . . . . — — — Keretek, lécze k 2,39 Hordók Parkett, padlódeszk a . . . . . . . . . . . . . . . — — Faáruk 6
2
0 mmázs a 0 29,03 0„ 0 78 ,900 , , 9 7 0 315,25 0 2,29 0„ 3,09 4„ 0 ,363 6,80 5„ 1,81 6 7 5
Belgiumból: Fenyő s másfél e f a gömböly ű 25,68 Tölgydonga . . . . . . — . . . . . . — — — — — 2.35 Vékony hasítot t f a . . . . . . . . . — . . . — — — 4,83 Abroncsfa é s kés z karó k . . . . . . . . . . . . . . . — 2,49 Bányafa, rudak , karók , rövi d fák.. . . . . . . . . . . 87,69 Tűzifa 70,41 Faszén 15,72 Faszalma vag y fagyapo t . . . . . . . . . . . . 15,96 Cserzokéreg._. . . . — . . . . . . — — — — — - 4,75 Fűzfavessző... — . . . . . . . . . — — — — — 1,61 Bútorok, széke k 2,47 Hordók 2 Közönséges nyirfaseprő k . . . . . . . . . — . . . — 4,36 Faáruk 1 Ajtók, ablako k 1,06
0 mmázs a 1„ 2 2 7„ 0 0 5 5, , 8. , 4 ,287 5„ ,339 2
Svájczból: Fenyőfa, gömböly ű 169,43 „ fürészel t 3 5 mm. aló l . . . . . . . . . . . . 23,72 Vékony hasitot t f a .. . - . 8.59 Bányafa, rudak , karók , rövi d fá k . . . . . . 4,15 Tűzifa 42,49 Hordók 1,00 Faáruk 4
9
0 mmázs a 0„ 4 4 0 5 5
Olaszországhói: Tölgydonga í 14,41 7 mmázs a Abroncsfa, kés z karó k . . . . . . — — 14.36 3„ Bányafa, rudak , karók , rövi d fá k 6,76 8 Parafa 6 ,622 Tűzifa > Faszén . . . . . . . . . . . . — — — 18,17 0„ Közönséges asztalosfa.. . . . . . . . . . . . . . — 4,93 1„ Müasztalosfa 2 dcm . vastagságo n aló l 28,73 7„ Székek é s bútoro k . . .— .. . — — . 3 ,964 , , Seprők kölesbő l é s kamelinszalmábó l . . . . . . 72 9, , 6
6 7 0
Romániából: Fenyő, fürészel t 3 5 mm. s azo n aló l 26,61 Tölgydonga 2,00
0 mmázs a 1
Németalföldről: Rudak, botok , bányaf a 42,64
7 mmázs a
Spanyolországból: Fenyő é s egyé b fa , gömböly ű 15,89 Parafa — 17,46 Faszén 13,71 Cserzökéreg . . . . . . — — — -- - — — 15,01
0 mmázs a 6 0 5
Kivitel. Angliába: Diófa fiirészel t 35—8 0 mm. 3,62 Fenyő s másfél e fa , gömböly ű . . . . . . 32 Donga, ne m tölg y . . . — . . . . . . — — — — 3,43 Bányafa, rudak , karók , rövi d fá k 4.969,08 Fűzfavessző... . . . . . . . . . — — — : ~ — — 2.46 Parafa . . . 5,71 Puszpáng . . . . . . . . . . . . — . . . — — — 3,93 Mahagóni — — — 3,54 Másféle különlege s f a 2 Müasztalosfa 2 dcm . vastagságo n aló l . . . — 1,75 Székek — 1,14 Bútorok 14,62 Hordók 27,13 Ács- é s kerékgyártóf a . . . — . . . . - — — — 1,74 Esztergályosáruk . . . . . . — — — — 1,23 Faáruk 14,01
0 mmázs a ,280 „ 0„ 5 9, . 4• „ 4. , 1• „ .940 5„ 9 7 7„ ' • 3„ 5, . 8
Belgiumba: Tölgyfa, gömböly ű 42.96 0 mmázs a Tölgy vasút i talpf a . . .13,54 0„ Tölgy, far . vag y fürészel t 8 0 mm. s azonfelü l 11 ,290 „ fürészelt 35—8 0 mm 20,40 0 Fenyő é s másfél e fa , gömböly ű . . . . . . . . . . . . 298,28 0„ „ fürészel t 35—8 0 mm . 9,11 0„ Tölgydonga 4,55 6„ Abroncsfa é s készkaró k . . . — . . . . . . — — 9,93 8, , Bányafa, rudak , karók , rövi d f a . . . . : . . . . — 879,08 4„ Parafa . . . . . . . . . . . . . . . — — — — — — 83 8„ Tűzifa ' 210 ,380 Egyéb f a 2,50 6 Cserzokéreg... . . . . . . . . . . . . — — — - - — 101,19 2, . Fűzfavessző... . . . . . . . . . . . . — — — — - — 1,44 6, , Müasztalosfa 2 dcm . vastagságo n felü l . . . . . . 2,36 5 ,. . Müasztalosfa 2 dcm . vastagság ú s azo n alól i 2,12 2„ Bútorok é s székek.. . . . . . . . — . . . . . . — — 1,76 7
Hordók . . . . . . . . . 13,59 Ács- é s kerékgyártóf'a.. . . . . . . . . . . . . . . . . — 1,47 Közönséges faczipö k . . . . . . . . . „ . . . . . . . — 1,10 Ajtók, ablako k s egyé b áru k . . . . . 1,19 Egyéb faáru k 8,20
0 mmázs a 6„ 3„ 4„ 2
Spanyolországi/K : Tölgy, far . vag y fűrészel t 8 0 mm s azo n felü l 2,85 0 mmázs a Talpfa fenyőfábó l . 58,48 0 Fenyő s másfél e fa , far . vag y für . 8 0 mm. s azo n felü l 10,19 0 Fenyő, fürészel t 35—8 0 mm 4,64 0 „„ 3 5 mm. s azo n aló l . . . . . . 162,69 0„ Tölgydonga ._ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . — — — 5,44 3, , Donga másfél e fábó l . . . . . . . . . — . . . ... . — 1,20 8. , Vékony f a 6,96 6 Abroncsfa é s kés z karó k . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1,38 6„ Bányafa, rudak , karók , rövi d f a . . . . . . 1.49 4, . Fűzfavessző... . . . — — . . . . . . — — — — 1.36 2, , Parafa . . . . . . . . . — — — -- - — — 2, 4 .'8 „ Müasztalosfa . . . . . . . . . . . . — — — — — 3,86 6„ Hordók 198,73 5 Parkett s padlódeszka.. . . . . . . . . . . 73 4„ Faáruk 61 3 Németországba : Tölgyfa, gömböly ű 22,77 Tölgy, fürészel t 3 5 mm-en aló l . . . . . . Dió, gömböly ű . . . . . . . . . . . . ' - — Dió 3 5 wim.-e n aló l — Fenyő s másfél e fa . gömböly ű . . Abroncsfa é s kés z karó k . . . . . . . . . . . . Bányafa,' rudak , karók , rövi d f a . . . . . . Parafa 11,32 Tűzifa Cserzökéreg 291,75 Fűzfavessző... .
0 mmázs a . . . . . . 3,82 0, , . .. — 12,29 0„ . . . . . . 1,00 0, , . - >,39 0 „ . . . . . . 1,08 6. , . . . . . . 32,59 7„ 2 73,14 0 0
Puszpáng 89 Másféle müasztalosf a . . . . . . . . . . . . . . . — — 5,94 Ugyanaz 2 dcm . vastagságo n aló l ._ _ . . . . . . 3,28 Székek 71 Bútorok 2,60 Hordók 10,39 Dobozok é s egyé b áru k . . . . . . . . . . . . — . . . 1.00 Faáruk — 4,84
2 mmázs a 0„ 2, , 4 7 0 4„ 2
Svájczba: Tölgy vasút i talpf a 52,10 Dió, gömböly ű . . . . . . . . . . . . . . . — — . . . — 2,15 Dió 3 5 mm. s azo n aló l . . . ._ . — — . . . . . . 2;73 Fenyő s másfél e fa , gömböly ű — . . . 16,59 „ 8 0 mm. s azo n felü l . . . . . . . . . — — 3,98 ,, 3 5 mm. s azo n aló l . . . . . . — — — 8,50 Tölgydonga . . . . . . . . . . . . . . . — . . . — — — 56 Donga, ne m tölg y . . . — — — — — -- - — 1,51 Abroncsfa é s készkaró k — — — 68 Bányafa, rudak , karók , rövi d f a . . . . . . . . . . . . 1,78 Parafa . . . . ' 67 Tűzifa 155,48 Faszén 22,22 Cserzokéreg... . . . — . . . - - — — - - 62,96 Fűzfavessző... . . . — . . . . . . — — — — -- - 2,51 Müasztalosfa 2 dcm . vastagságo n aló l • 81 Székek — 65 Bútorok . . . . . . . . . — — — — — — — 1,11 Faáruk — 2,70
0 mmázs a 0„ 0„ 0„ 0, , 0„ 1 0„ 5, , 7, , 0„ 0 0 8„ 4, , 4„ 4 3, , 5
Algírba: Tölgy, gömböly ű 1,32 „ vasút i talpfa.. . . . . . . . . . . — — — - - 58,37 Talpfa fenyőfábó l 52,32 Fenyő, far . vag y fürészel t 8 0 mm. s azon felül 14,66 Fenyőfa, fürészel t 35—8 0 mm. 17.70 Fenyőfa 3 5 mm. s azo n a l ó l . . . — . . . — — 14,56
0 mmázs a 0„ 0 0„ 0 0
Fakoczka burkola t 88 Tölgydonga 24.31 Donga, ne m tölg y „ . . . . . . . , . . — - - — — 2,10 Vékony lemezf a . . . . . . . . . ... . , . - — — — 1,39 Abroncsfa é s kés z karó k 4,42 Bányafa, rudak , karók , rövi d f a 5,29 Székek 1 Egyéb bútoro k . . . . . . . . . . . . — — — 9,28 Keretek, léczek.. . . . . . . . . . . . . . . . . — — — 53 Hordók 338,78 Seprők, köles - vag y kamelinszalmábó l 1,66 Ács- é s kerékgyártóf a . . . — . . . — . . . . . . — 13,60 Parkett é s egyé b deszk a . . . . . . . . . . . . . . . - - 3,26 Dobozok é s egyé b ár u . . . . . . . . . — -- - — 9,40 Faáruk 10,62
0 mmázs a 2„ 5 9, , 4 9„ ,594 9„ 7„ 2 6, . 5, , 3„ 2, . 6
Olaszországba: Fenyőfa, far . vag y fürészel t 8 0 mm. s azon felü l 10,78 Fenyő, fürészel t 35—8 0 mm. . . . . . . . . . 3,85 Parafa . . . . . . . . . . . . . . . . . . - — — — 34 Faszén . . . ' 13,17 Cserzökéreg 20,29 Puszpáng ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . — — — 75 Mahagóni 39 Müasztalosfa, 2 dcm . vastagságo n aló l 4,86
0 mmázs a 0„ 3„ 0 9 4„ 1„ 4
Az ezenkívü l felsorolt államokb a val ó kivitel t illetőle g meg jegyzendő, hog y a z ol y kevé s árunemr e vonatkozik , hog y enne k részletezése felesleges é s igy csak általánosságban említe m meg, hogy Ausztria-Magyarországba kevé s tölgyfürészár u (e z csa k Ausztriáb a vitetett be) , ne m európa i műfa , cserzőanyagok , fournir , bútorok , parafa é s faáru k vitetnek . A z 1897 . év i kivite l a rendesné l vala mivel nagyob b volt , különbe n a z utols ó 5 év alatt 1 2 ezer mmázsán alól maradt . Oroszországba abroncsf a é s kés z karó , exotiku s fák , bútorok é s faáruk , az'északamerikai Egyesült-Államokba bútoro k és faáruk, Argentínába, Braziliába bútorok , Ttmisba, Németalföldre bútorok é s faáruk , végü l Norvégiába abroncsf a é s kész karók vitetnek ki .
Áttérve eze k utá n Magyarországnak Francziaországgal val ó fa- é s faáruforgalmára , eze n forgalom , a magya r 1898 . év i áru forgalmi statistik a szerin t a 442—445 . oldalako n látható . A min t eze n adatokbó l láthatjuk , kivitelün k Francziaországb a igen jelentékeny , mig a behozatalról épe n az ellenkezője mondható.* ) A legfontosab b kivitel i áruinka t a tölgydong a é s a kemén y és puha fürészáru képezik . Ezek mennyiségé t a magya r árustatistik a szerint a z utols ó 5 (1894—1898.) é v alat t a 446 . oldalo n lév ő ki mutatás tüntet i fel . A min t ebbő l látjuk, dongakivitelünk valamennyi árunem között a legnagyobb , vonatkozi k e z Szlavóniából , Boszniábó l (Fiúmé n át menő**) é s csekély részbe n Magyarországból , valamint anna k erdélyi részeiből kiszállítot t dongára , a mel y tengere n kerü l a délfranezia országi kikötőkbe . Ezen kivitel t illetőle g a közöl t számadato k határozot t csök kenést mutatna k ugyan , azonba n n e tekintsü k ezt , a min t hog y dongakercskedőink hangoztatn i szeretik , tisztá n kivitel i hanyatlás nak vag y a z amerika i versen y eredményének , hane m vezessü k ez t azon természete s okr a i s vissza , a mel y ilye n természet ű kivitel nél mindi g a legnagyobb befolyású tényező, t. i . arra, hogy Francziaországban, a vilá g legels ő bortermel ő országába n •— • milyen bor termő év volt ? Az 1897 . é s 1898 . é v ross z borterm ő é v vala , ebbe n lel i okát a kivitel i csökkené s ; a mul t 1899 . évben , a min t errő l al kalmam vol t meggyőződni , a terméskilátáso k Bordeau x é s a Bour gogne (Burgund ) vidéke n kedvező k volta k é s b e i s válta k é s ime , a min t a z a z időközbe n má r összeállítot t magyar statistikai adatok ból kitűnik , dongakivitelün k a z előz ő év i 539,42 0 mmázsáró l 809,567 mmázsár a emelkedett . Természetes, kivitelünkr e a má s országbel i versen y se m * ) A z 1898 . év i behozata l miutá n ne m európa i műf a ne m i s hozatot t be, a z 1897 . éviné l i s jelentékteleneb b volt . **) E hely t emlite m meg , hog y Boszniábó l é s Szlavóniábó l kikerül ő áru t a franczi a fakereskedele m „merrain s d e Bosznie " (bosznia i donga ) elnevezésse l illeti, a mel y elé g helytele n elnevezé s a hirtele n fellendül t boszni a expor t folytán keletkezett . A balt i tengerrő l Oroszország - é s Németországbó l hozot t dongának pedi g „merrain s d e Dantzig " a neve .
Keresk. érték la. b. c.
Tűzifa, kilúgozot t fakóreg, rőzse, fahulladék, tüzelésr e . . . — Eczetforgács é s má s ipar i cé lokra szolgál ó forgác s Fürészpor —
— — — — —
d. 2a.
Kemény épület i s műfa , di ó s tölgy stb . elsőrend ű fanemek ből— .. . —
b. Kemény épületi smüfa cseresznye , juhar, körteI.-rendüfanemekbő l c.
d.
Kemény épületi s műfa bükk , kő ris, szi l stb . másodrend ű fa Kemény bányaf a . .
. .. . .. . —
e.
Nem európa
f-
Parafa nyer s állapotba n
3a.
i műfa. .
Puha épület - s műf a
1-5 12-G
érték
B e h o z a t a l Francziaországba mennyiség
Fa K.
1898-ban. Ker. érté k
Magyarország faforgalma Francziaországgal
K.
összesen
—
—
—
o-o
—
—
•
—
—•
10' —
— —
•
—
—
—
•—
— —
—
8--
10,005
9,081
—
1-
—
84,840
5- —
1,155
4' —
07,195
3-6
5.—
231
5--
13,439
13,439
3--
— —
—
1-8
— —
8- —
160- — 3-G
ebből korona tengeren
korona
—
9' —
érték
ebből tengeren
7- —
—
mennyiség
összesen
— —
_•
K i v i t e l Francziaországból
—
104
— — 101
160- — 374
2-3
—
— —
—
— —
—
— —
—
— —
—
6.
.
2'7
.— —
10-8
Rudak fenyőfábó l .
2-7
c. 4.
Donga keményfábó l . .
3-8
5. 6a.
Fürészelt é s faragot t faár u a la. 6 alatti elsőrend ű fából (deszka, gerenda, parkettaf a stb. ) . . .
12-5
2•
— 539,420 —
— 521,458
—
—
—
1-4
—
5.825,736
8-6
—
—
2-9
—
7'2 5- —
345,657
316,106
4.320,713
8,076
8,076
64,608
—
—
— —
— —
—
—
—
—
—
—
•—
—
—
—
Fürészelt é s faragot t faár u I I . rendű (2c. ) fából...
8' —
Fürészelt é s faragot t faár u ne m európai fábó l — — —
J0-—
Fürészelt é s faragott faár u puha fából . _
6-9
b.
Zsindely . .
8- —
—
—
—
5-5
— —
—
c.
Szőlőkaró . . . . . .
3-4
—
—
—
2-7
—
—
—
8.
Fűzfavessző . . . . .
30- —
—
—
—
24' —
9.
Faszén .
3-6
—
—
2'6
—
— —
—
— —
—
5-0
520
1.053,6 M
1.002,533
b. cla.
10.
.. . . .. . .. . . . .
__
.
Cserzőhéjak — . . . . . . — összesen...
9' —
—
•— 136,069
134,209
938,876
11.303,497
7-8 4-6
520
—
— '
0
2912
520
2912
- 52
K.
la.
Közönséges faáru k .
b.
Nyirfaseprők . .
c.
Fakanalak . .
d.
Szitakéreg . .
2a.
.
Jégszekrények _
c.
Finom fabútoro részek . .
32' —
összesen
ebből korona tengeren
23
736
—
—
—
80--
—
—
—
—
—
—
40- —
—
—
—
.
33' —
—
—
—
30- —
—
—
—
5G- —
—
—
—
56- —
—
—
—
60-—
—
—
—
60- —
—
—
—
s butor . 260' —
—
—
—
240- —
—
12,480
s bu-
8
b.
Hajlított fabútorok.. . . . . . . . . . .
90-—
1534
c.
Bambuszbutorok
b.
5280
K.
érték
40- —
_
Hajlított fabutorrésze k . .
Párnázott fabútoro k . .
64
korona
mennyiség
G4- —
G0- —
4a.
ebből tengeren
165
. .. .
3a.
érték
K i v i t e l Francziaországból
. .. . .. _ _
ké
összesen
32 —
. .. . _ .
Közönséges fabútoro k é torrészek
b.
mennyiség
Keresk. érték
Keresk. érték
F a á r u k
B e h o z a t a l Francziaországba
.
480
60- —
—
—
—
138,060
94' —
—
—
—
—
180- —
—
—
— 130
200' —
—
—
4:0- —
—
—
—
460- —
—
—
—
400.—
Betegszállító kézikocsik , mii asztalok . . . . . . . .. . 400'-
52
33
—
7
—
— 15,180
_
c.
Tekeasztal é s része i
130- —
5.
Finom faáru k
400' —
—
8,800
Kosárkötő áruk . . . . . . . .
120- —
—
—
—
160.—
—
—
—
Gyermekkocsik, fonot t bölcső k
80- —
—
—
—
80.—
—
—
Koczkaparketták ...
42.*-
—
—
—
30.—
—
—
20--
—
—
6a. b. 7a. b. 8. 9a.
. .. . . .
1
130.—
—
400
Gyalult amerika i parkett a desz kácskák . _ . .. .
24- —
Fournirok . .
30- —
—
—
300- —
—
— —
. . . . . . .. .
Parafaáruk . . . . . . . . . .
90
—
—
22
—
—
60- —
3
—
300- —
20
—
120- —
—•
—•
—
180 6
.
140'-
12a
Uj hordó k keményfábó l . . . . . .
34- —
-
—
32- —
—
Ócska üre s petroleumos hordó k
10- —
—
—
—
b.
—
10- —
—
c.
Hordók puhafábó
8*-
—
—
—
8" —
—
— —
b.
Parafahulladék . . . . . . _
4
400.—
910
7
l
Gyermekjátékszerek fábó l
Fa é s faáru k összese n . .
—
240 • —
Összesen . . .
.
—
—
.—.
1712
194
144,310
—
160
1.055,313
1.002,727
11.447,813
—
680
6,000 —
— — — — 13
533
44.286
47,198
Francziaország behozatala Magyarországból dongában és f ü r é s z á r u b a n a z 1 8 9 4 — 9 8 . években. 1895.
1894. Árunem
1898.
1897.
1896.
1894.
1895.
1897.
1896.
1898.
évi érté k eze r koronákba n
évi mennyisé g métermázsákba n
. __ . . ..
1.087,636
684,399
826,803
613,031
539,420
14,526
10,950
8,598
6,376
5,828
Fürészelt ár a kemén j fából
331,399
355,234
332,627
367,745
353,733
4,122
4,236
3,968
4,564
4,386
38,450
144,616
149,541
148,769
136,069
280
1,012
1,016
1,026
938
Donga . .
Firíszelt ár u puhafából —
F r a n c z i a o r s z á g dongabeho a t a l a a z 1 8 9 4 — 9 8 . években. 1894. 1895 Behozatal dongában
,
. 1896
. 1897
. 1898
.
1894. 1895
.|
1896
.|
1897
. 1898
.
évi érté k frankokba n
évi mennyisé g métermázsákba n f-
Magyarországból*) Ausztria- é s Boszniából... Együtt . . . Eizakamerilai Egj.-ÍIIamokból Oroszországból . . . Romániából... . . .
1.087,636 197,729
684,399 89,149
826,803 195,602
013,031 105,210
1.285,365
773,548
1.022,405
778,241
539,420 21.752,720 13.687,980 10.536,060 11.034.558 9.709,500 234,992 3.954,580 1.782,980 3.912,040 2.973,780 4.229,856 774,412 25 707,300 15.47O.90U 20.448,100 14.008,338 13.939,410
253,660 195,277 51,440
193,477 130,010 8,611
178,188 98,212 34,711
254,792 132,380 39,980
240,384 109,418 2,00!
5.073,200 3.869,540 3.563,760 4.580,256 4.326,912 3.905,540 2.600,200 1.964,240 2.382,840 1.969,424 36,018 719,640 172,220 694,220 1.028,800
*) E hely t i s me g kel l jegyeznem , hog y Magyarországbó l kivitt ár u alat t ug y szlavóniai , min t boszniai , azonba n Fiúmén á t kivit t ár u értendő , elkülöníté s e rész t ne m lehetséges . A magyarország i kivite l mennyisé g szerin t a magyar , a monarchiabel i összkivite l pedi g a franczi a áruforgalm i statistikábó l vétetett .
maradhatott befolyá s nélkül . Bosznia , a z északamerika i Egyesült Államok, Oroszország , ső t ném i csekél y részbe n Bománi a i s versenytársaink. Hog y eze n országo k Magyarországga l a donga kivitelben miképe n participiálnak , kitűni k a franczi a áruforgalm i statistika adata i szerin t összeállítot t a z utols ó 5 (1894—1898. ) •évre vonatkoz ó s a 446 . oldalo n láthat ó összeállításból . A min t eze n számadatokbó l láthatjuk , a z amerika i versen y oly nag y arányban , min t németország i dongaexportunknál , ne m érvényesül é s folyto n emelked ő sorozato t ne m mutat . Az azonba n hizonyos, hog y a fabehozata l általában , különösebbe n pedi g a z épületfa- é s fürészeltfa-behozata l a z Egyesült-Államokbó l nemcsak Németországba, d e Francziaországb a i s évről-évr e emelkedő ben van . A dongakivitelr e csökkent ő befolyással . van mé g a hordókiJcölcsönzés intézmény e is . A kölcsönhordókban (barrique s d e vidange ) olcsóbbfajta boro k szállíttatna k belföldr e é s legfeljeb b mé g a szomszéd országokba , 3 —4 transpor t utá n a hordó k min t má r e «zélra ne m alkalmasa k azutá n kivonatna k a forgalomból . Kemény és puha fürészárunkból a kivitel , a min t látjuk , elé g tekintélyes é s csökkené s jelé t ne m mutatja . Ug y tölgyfa , min t fenyőfa fürészel t anyagun k j ó minőség e é s szé p fürészelés e álta l tűnik ki , a tölgyfürészáruná l megjegyzend ő lévé n mé g a z is , hogy a. m i anyagun k rovásár a valamel y különö s előszerete t a z amerika i -áru, min t butorf a iránt , sohase m mutatkozott , ső t ujab b időbe n ugy Francziaországban, min t Belgiumba n is , számo s bútorkészít ő van , -a k i a z amerika i tölgyfá t bútorokra , megvörösöd ő színéné l fogva , alkalmatlannak mondja é s ne m i s használja . A főké p épület i anyagnak használ t amerikai tölgyf a kedveltség e itt is ugy, mint Németországban, bá r annyir a tér t ne m foglal , olcsób b voltába n rejlik . Egyébként minde n lehető t elkövetnek , hog y anna k a z eddiginé l nagyobb kelendősége t biztosítsanak . A mindinkáb b emelked ő szükségletet, m i fedezn i ne m tudván , a z amerika i árubehozatalna k létjogosultsága it t i s megvan . Áttérve eze k utá n a fakereskedelemne k é s enne k keretébe n a miénkne k miként i alakulásár a é s irányítására , mindenekelőt t a belföldi kereskedelemr e val ó tekintette l a z erdőkne k miként i meg oszlásáról helyénval ó les z néhán y szóva l megemlékezni.
Francziaországban, daczár a annak , hog y a z erdőterüle t az összterületnek csa k 17%-á t teszi , a z az egés z országr a eléggé eloszlik, ali g va n 1— 2 departement , mel y fába n szegény . Min d a mellett a hegysége k é s azo k nyúlványa i az erdősége k kiindul ó pontjai, a honna n azo k a síkságr a terjedne k e l é s pedi g aképen, . hogy a z erdősültsé g arány a a sikságon. domb - é s hegyvidéke n meglehetős egyforma . A klimatiku s viszonyo k azonba n határoka t szab nak, a melye k a z egye s uralg ó faneme k álta l jutna k kifejezésre . Igy a Földköz i tenger fel é hajl ó mele g régiókba n az örökzöld tölgy és a tenger i feny ő a z uralgó , a mérsékel t s a mellet t a z orszá g legnagyobb részé t magába n foglal ó régiókban pedi g a kocsányo s és kocsánytala n tölgy , a bükk , gyertyá n é s erde i feny ő tenyész . Ez a régi ó magába n foglalj a a Pyrenaee k eg y részét , az . ország dél i részétő l észa k é s kele t fel é terjedőle g a Sevenneket , az Auvergne- , Charrollais - és Cöte s d'Or-i hegylánczolatot , kelete n a Vogese k és a Jur a eg y részét , északnyugato n a Bretagne normandiai hegyvidéket , északkelete n a Belg a hatá r mentén pedi g az Ardenne k hegységét . A hide g régiókban végül a luez- és jegenyefenyő, a vörös - é s fekete- , valamin t a czirbolyafeny ő honos, főle g azon a vidéken , a melyi k a z orszá g kelet i é s délkelet i részé n a franczia alpok , a Vogese k é s Jura-hegysé g zömé t alkotja . Igy, a min t látjuk , a szükségle t bizonyo s fanemekbe n a bel földi kereskedele m segitségéve l egye s vidékeke n más helyről hozott anyag álta l val ó kiegészítés t igényel , a mine k megkönnyítésér e é s az ige n belterje s kihasználá s lehetőv é tétel e véget t a z 1898-ik i állapot szerint : 42,986 km. hossz ú vasúthálózat ; 740 8 km. viziu t é s folyó és 485 1 km. csatorn a ál l rendelkezésre . A viziuta k közöt t a fakereskedele m czéljair a i s a Rhone , a . Garonne, a Loir e é s a Szajn a szolgálnak , közvetit ö szerepe azonba n egyes csatornákna k i s van , ig y pl . a Cana l d u Mid i é s a Cana l du Centre-nak . A franczi a fakereskedele m főeszközé t azonba n a tengeri hajózás, illetve a tenger i u t képezi . Francziaorszá g e részt a lehet ő legkedvezőbb fekvésse l bir , 3 oldalró l tenge r vesz i körül , minél fogva számo s kitűn ő elhelyezés ű kikötőj e van , a melyek közü l
néhány, min t pl . Bordeaux , Roue n ne m fekszi k ugya n közvetlenü l a tenge r mellett , azonba n előbb i mellet t a Garonne , utóbb i mellet t a Szajn a • — közelében a tengerne k • — már ol y széle s é s mély , hogy tenger i hajó k álta l i s járható . Fakereskedele m tekintetébe n Dunkerque, Boulogne , L e Hávre , Rouen , Bordeaux , min t észak- , északnyugati é s nyugati , Cetté , Marseille , Nizz a é s Port-Vendre s pedig min t délfrancziaország i kikötő k a fontosabbak . Eze n kikötő k ugy a bel- , min t a külkereskedele m czéljai t szolgálják . A kül kereskedelemnél a Francziaországb a exportál ó országo k földrajz i fekvése, d e Francziaorszá g egye s vidéke k szerint i szükséglet e i s megszabják azo n uta t é s kikötőt , a melye t igényb e vesznek . Ig y nagyjában vév e pl . Svédorszá g é s Oroszorszá g fenyöfaanyagáva l az észak i é s északnyugat i kikötőket , Oroszország , Ausztria , Magyarország, Románi a tölgyépületfa - é s dongaanyagáva l a Fekete illetve a z adria i tengere n á t a dél i é s délnyugat i kikötőke t keres i fel, ol y anyago k pedig , a melye k közvetlenü l Pari s részér e hajó n vitetnek, L e Hávr e é s Roue n fel é vanna k irányítva , a mel y helyek az amerika i é s má s világrészbe n árura , abb a beleértv e a müasz talosfát is , szinté n főirányna k tekintendők . Roueni g mehetne k — mint említv e — a nag y hajók , a ho l azutá n a z ár u vag y vasúto n vagy pedi g kiseb b hajókr a átrakva , a Szajná n fe l egés z Parisi g vitetik. Az egye s országo k közöt t Oroszorszá g — min t említv e — két irányba n szállít . A z egyi k irányba n főké p Riga—Szt.-Pétervá r és Archangelskbó l a fenyőfa túlnyom ó részbe n a Kelet i vag y Balti tengeren , a mási k irányba n pedi g a tölgyf a 'Odessz a é s Chersonból a Feket e é s Földköz i tengere n á t jö n Franczia országba. Jön azutá n oroszország i f a é s ig y tölgyf a i s mé g Memel , Königsberg, Danzi g é s Stetti n poroszország i kikötőkö n á t Orosz Lengyelország é s Volhyniábó l a Niemen , Visztul a é s Ode r völgyei ből, Porosz-Lengyelországbó l is. A z orosz-lengyelországi fa részbe n a Dniepere n l e a Feket e tengere n i s szállittatik . A finlandi é s archangelski (arkangeli ) fána k a rigainá l sürüb b évgyürüszerkezet e van é s e miat t keresettebb . A svédország i f a főkén t a bothnia i öböl kikötőibő l é s pedi g a legkeresetteb b a Hernosand i kerületek ből Gefl e é s Sundsval l vidékérő l származik .
Magyarország fájá t úgyszólvá n egészbe n tengere n é s pedi g dongáját Fiúmé n á t szállítja , onrta n meg y Francziaországb a a boszniai ár u eg y rész e is , mí g a fürészár u útiránya , azo n ki s rész kivételével , a mel y vasúto n szállíttatik , részbe n Marseill e é s ez uto n Lyo n felé , részbe n a gibraltár i szoroso n át Spanyolorszá g megkerülésével Bordeau x vag y Le Hávre, Rouen és ugy Parisb a visz . A dongakivitel t illetőle g Bordeaux , Cett é é s Marseill e a fő kikötők é s ném i csekél y részbe n St.-Loui s d u Rhon e is . Eze k között a legnagyob b piacz a a dongakereskedelemne k Bordeaux , azután következi k Cett é é s ug y Marseille , a m i legjobba n kitűni k azon arányból , a melybe n az Osztrák-Magya r monarchiából a donga kivitetik. Ig y 1899-be n kivitetet t Francziaországb a dong a egészben ; 46.028,081 db , ebbő l ment : 28.914,TÓI d b Bordeauxba , 13,380,525 d b Cette-be , 4.333.454 d b Marseille-be . Mindegyik piaczna k me g va n a sajá t fogyasztóvidéke , igy Bordeauxnak a sajá t borvidéke , azutá n a Charent e é s Cognac , Cettenek a sajá t vidék e é s a z ot t készítet t é s a spanyolokého z hasonló nehé z boro k részére , valamin t spanyol - é s olaszboro k ré szére, mi g Marseillebö l so k dong a viteti k Lyo n felé , hog y onna n azután továb b a Bourgogne - é s Champagne-ba n piaczo t találjon . Paris részér e dong a L e Hávr e é s Roueno n á t vitetik . Már a közlőitekbő l i s kivehető , hog y Francziaország főbb fapiaczait dongába n Bordeaux , Cetté , Marseille , Lyo n é s Paris , szelvényáruban pedi g L e Havre , Rouen , Paris , Lyo n é s Marseill e képezik. A belföld i kereskedele m szempontjábó l Por t d e Clamecy , Villers-Cotterets, Pontarlier , Arbois , Salins , Raon-L'étape , Saint Dié, Pari s é s Bordeau x említendők . Oly értelemben , a min t az t Németországná l említettem , fa börzék Francziaországba n i s vannak , eze k azonba n tulajdonké p legalább a dongapiaczoko n másoknak , min t a nag y .dongakeres kedők ringjeinek , ne m tekinthetők , a végből , hog y ug y a behozata l árainak, min t a helyiára k alakulásá t i s befolyásolják . A testület i é s a kölcsönö s érdeke k védéséne k rendszer e Francziaországban a fakereskedőkné l általába n nagyo n k i va n fejlődve, a mi t bizonyí t a meglev ő so k „syndicate " (syndikatus )
elnevezésű testület , a mel y annyiféle , hog y pl . a tűzifa , faszén , épület stb . fáva l kereskedő k részér e külö n syndicatuso k vannak . Ezenkívül me g va n a kereskedelm i kamará k intézmény e is . Az egye s faválasziéhoh méreteiről és árairól szólva , it t i s meg kell jegyeznem , hog y a z árakr a nézv e csaki s általáno s tájékozá s adható. A tűzif a vag y űrmérté k ( 1 ürm = stére , 1 0 ürm = decastér e vagy kötegekben , nyalábokba n (pl . 1'5 0 m. hossz ú é s 8 0 cm. kerü letű) a faszé n pedi g egye s vag y kettő s hl.-be n vag y ürm szerin t adatik e l ; léczek , karó k 1000-enként , a z északvidék i épületf a m és standardonkén t * ) kisebbméret ü gerendák , padl ó és egyéb deszkák folyó vag y 100 0 m.-ként , parket t m -ként. A dong a pedi g külön böző darabszá m szerint i mértékegységbe n (l e millier) . Ig y példáu l Bordeauxba a normá l dong a (34—3 6 páris i hüvely k hosszú, 4—6" széles, 14'"—20' " vastag ) millierj e 161 6 db . Por t d e Clamecyba n (kisebbfajta belföldi ) 260 0 db , a z amerika i dong a (new-orleánsi ) 1200 darab . A tüzifaárak volta k a mul t é v őszén : tölgy , bük k 7"5—1 3 fr, fenyő 5—10 , nyi r 7—1 0 fr . i'<"rM. -ként. Faszén: bükk , tölg y 3—5 , feny ő 1 "25 fr . /...-kén t 9—1 0 fr . wrm -ként. Szőlőkarók : 25—4 0 fr . ezre . Komlókarók: 50—7 0 fr . szaza . Épület- és műfa: Épületfa é s pedi g ácsolt , élezet t bel földi fenyőf a 38—6 0 fr. , északvidék i feny ő 60—9 0 fr. , tölgy , bel földi 60—6 5 fr . m -ként. Műfa: fürészel t rönkök , fák , fürészáru : 1. fenyőfa : fürészel t fák , vékonyab b méretű gerendá k (Poutre ) 23 X 2 3 cm. Poutrelle s 1 0 X 2 2 cm. 50—6 5 frank , vastagab b 75—90 fr . Hajópadl ó (Bastins ) 5 — 8 V 2 cm. vast . 15—1 8 cm. szé les 140—17 2 fran k standardonként . Vékon y deszk a (Planchettes ) 105—180 fr . standardonként . Hajópadl ó (Bastins ) 0"54—0'6 2 fr . folyó m.-ként . Deszk a (Planches , Planchette s 2"5— 3 cm. vastag , 10—15 cm. széle s lambri s 0"90—2*4 0 fr . foly ó wi.-ként . Padl ó 3
3
3
3
2
3
3
3
= 165
* ) Különböz ő standardo k vannak , ig y a legszokásosab b a
szt.-pétervár i
, a riga i =
ango l köbláb .
80 , a drontheim i = 198 , a christiania i =
Használtatik mé g a loa d =
5 0 angol , é s a las t =
103V8
8 0 rég i franczi a köblá b is .
(Madriers) 7—1 0 cm. vast. , 19—3 0 cm . széles , 0'94—145 fr . foly ó m-ként. Parket t 1-50—1*6 0 fr . m -ként. 2. tölgyfa: fürészel t rönkö k é s fák , belföld i 8 0 — 120 frank , oroszországi, 120—15 0 fr. , ausztria-magyarország i 120—15 0 fr. , amerikai 12 0 — 130 fr . ra -ként. 2
s
A tölgyfürészáruról me g kel l jegyeznem , hog y má r Német ország részér e is , d e általába n a nyugat i piaczok , főkén t pedi g Francziaország részér e kétfél e metszé s van , a z egyi k a magas metszés (Hochschnitt , sciag e su r dos ) párhuzamos metszés i lapokka l boules-ok, padlók- , deszkák - é s fournirokuál, a mási k a tükör metszet (Spiegelschnitt , sciag e su r quartier ) a bélsugá r irányába n való megkezdésse l egymásr a merőlege s metszés i lapokkal, padlók- , deszkák- é s fourniroknál . A legközönségeseb b szelvényár u a „boules " elnevezé s alat t ismert felfűrészel t rönkök , illetv e deszkák . Belföldi közönsége s tölgyfürészár u 90—13 Oroszországi „ „ 140—17 Ausztria-magyarorsz. „ , , 140—17 Amerikai „ „ 130—16
0 fran k 0 ,, 0 ,, 0„
Szlavóniai fürészáru a franczi a piaczo k részér e megállapítot t méretekkel a következ ő : Keretfa (Riegel , Chevrons ) h, / 6 , / s cm . széles , illetv e vastag, 2— 7 m. hosszú 17 0 — 190 fr . Tükörpadló (Spiegelpfosten , Plateau x su r quartier ) 60 , 70 , 80, 90, 100 , 11 0 mm. vastag , 1 7 cwj.-tő l fölfel é széles , 2— 7 m . hossz ú 210—270 fr . Magasvágásu deszk a (Brette r Hochschnitt , Planche s su r dos ) 25, 27 , 34 , 41 , 5 4 mm vastagság, szélessé g é s hoss z min t előb b 182—224 fr . Tükördeszka (Brette r Spiegelschnitt , Planche s su r quartier ) 24, 27 , 34 , 38 , 41 , 48 , 5 4 mm. vastagságú , szélessé g é s hoss z mint előb b 195—23 8 fr . Magasvágásu fourni r (Hochschnittfournir , Feuillet s su r dos ) 7, 9 A, 12 /2, 18 , 20V 4 mm. vastagságú , 1 5 cm. szélességtő l fe l 2—7 m. hoss z 185—24 6 fr . Tükör-fournir (Spiegelfournir , Feuillet s d e quartie r 7 , 9V4, 1
l
1
R
8
l l / . , 1 3 V 2 , 15 /4, 18 , 20V . mm. vastagságú , szélessé g é 1
3
s hoss z
mint előb b 195—30 0 fr. , minde z ro -ként. Parquet 2 4 mm., tölgy , belföld i 4— 5 fr . wi -ként. Vasúti talpfa tölg y . . . . . . . . . 4— 5 fr . drbonkén t bükk 3—3-5 0„ fenyő 3— 4„ 3
2
Különböző fák fürészelv e : Bükk 60—6 5 fr . m -ként Oroszországi kőri s . . . . . . 100—11 0 „ „ Pitch-pine . . . ... . 65—7 0, . „ . 3
Tölgydonga átlagár a a z ausztriai-magyarország i áruná l alton ként 4 60—540 frankig , a z amerika i áruná l 4—4 50 franki g számitható. -
Megjegyzendő egyébként , hog y a dongaára k nagyo n változók •és hog y a dongakereskedő k sokka l olcsóbba n veszi k a z árut, min t a hog y az t a hely i fogyasztásr a eladják . A millierj e a dongána k 450—1500 fr.-i g terjed . Igy különösebbe n mul t é v őszé n vol t a bordeaux i piaczo n ausztria-magyarországi (szlavónia i é s boszniai ) áru , normá l dong a 34—36" hosszú , 4—6 " széle s millierj e 161 6 db . 12—14'" vasta g 1100—115 14—16'" „ 1250—130 18—20"' „ ._ _ 1400—145
0 fr . 0„ 0„
Végül mé g a franczia favámokról kíváno k említés t tenni . Francziaország 1892-be n a z é v februá r 1-tő l kezdőd ő hatálylyal u j vámtörvény t léptetet t életbe , a melyne k alapjá n a z addi g vámmentes f a a vámkötele s áru k soráb a felvétetett . Ausztria Magyarországnak Francziaországga l külö n vám - é s kereskedelm i szerződése nincs , hane m előz ő egyezmény , illetőle g sajá t részérő l nyújtott vámkedvezménye k recompensatiójaké p a minimali s tarif a kedvezményében részesül . A tarif a azonba n ig y i s magas , jóva l magasabb, min t a német , é s azo n országo k kereskedelmére , a melyek f a tekintetébe n exportr a utalvák , min t példáu l mi , bénitó lag hat . Francziaország a mag a vámjait , min t pénzügy i vámokat , a z
állami jövedele m emelésér e szolgál ó tényezőkén t tekint i é s azok ból maga s voltu k folytán , tényle g jelentéken y bevétel t nyer . A franczi a favámo k maga s volt a kitűni k abbó l is , hog y daczára annak , hog y Németországb a majdne m háromszo r anny i fa vitetik , min t Francziaországba , favámo k utá n Németországba n 1898-ban csa k 1 5 milli ó márk a foly t be , mi g Francziaországba n ugyanakkor 18' 1 milli ó frank . Mi, a min t az t má r Németországná l i s emiitettem , a fára , fa szénre é s cserzökéregr e általános , tehá t Francziaországr a i s ér vényes várrynentessége t adunk , a faárukr a kivetet t vámo k pedi g a Németországnak 1— 2 szerződésile g biztositot t kedvezménye s tételtől eltekintve , azonosa k a Németországga l szembe n i s érvénye s vámtételekkel; a m i vámjainkró l it t megemlékezn i tehát má r szük ségtelen. A franczi a favámoka t illetőle g azo n előzete s megjegyzé s ál l fenn, hog y a z impraegnál t vag y másfél e vegy i uto n praeparál t f a vámtétele 20"/o-a l emelkedik . A tarif a mag a a 455—456 . oldalo n látható .
Francziaország faipara. Francziaországnak elismer t hirnev ü ipar a mellet t faipar a i s számottevő tényező . Hog y elé g nagyarány ú faipar a van , az t má r a kivitelné l i s láttuk . E részbe n ké t körülmén y veend ő számításba . Az els ő az , hog y Francziaorszá g földrajz i fekvéséné l é s birtokai nál fogv a természete s közvetítőj e Anglia , Belgiu m é s Spanyol országnak, valamin t gyarmatainak , a másodi k pedi g az , hog y a z izlés é s kézügyessé g árúina k messz e földr e szól ó elterjedés t biztosit. A franczi a faiparná l ol y gyorsmeoetü emelkedést , min t Németországban, ne m tapasztalunk , eze n ipa r má r régót a gyakorol t é s ép azér t megállapodottab b is , min t Németországé . Az erdő k ige n belterje s kihasználás a i s magáva l hozz a azt , hogy ug y a z erdő s vidékeken , min t a z ipar i góczpontoko n i s a faiparnak jelentéken y rés z jut . Sajnos , Francziaországna k ipar i statistikája — a mennyibe n mé g csa k egye s departement-okra va n összeállítva — • még csa k mos t va n készülőbe n é s ig y nem vagyo k azon helyzetben , hog y a faiparr a é s anna k terjedelmér e nézv e
V á m t é t e l K ö z ö n s é g e s f á
az általános
Elvámolási egység
k
A mini mális
tarifa szerin t frank
_
o- 65
F ü r é s z e l t v a g y f a r a g o t t 8 0 mm. s a z o n felü l v a s t a g
1- 50
1- —
F ü r é s z e l t f a 35—8 0 mm. v a s t a g . . . . . . . . . . . . .
1 - 75
1- 25
2 50
1- 75
100 kg.
G ö m b ö l v ü fa , n y e r s b á r d o l a t l a n . . .
F ü r é s z e l t f a 3 5 mm. s a z o n aló l v a s t a g . . . . . . Fakoczka b u r k o l a t h o z . . . . . . . . . . .
. . . . .
Donga ..
„
.
2 50
1 75
.
1 25
o- 75
2 —
1- 50
»
V é k o n y h a s í t o t t s t b . fa, k é r e g f a Abroncsfa é s kés z karó k . . . . . . . . . . . .
.
Rudak, botok , karók , rövidfá k . .
. . ..
. . . . .
•
Parafa nyers , lemezekbe n vag y hulladé k . . . .. . Tűzifa, r ő z s e é s g a l y f a . . . . . . . .
..
.
_
Különleges
1000 kg . 100 kg.
...
. . .
—
o tíŰ K.
n
Faszalma vag y fagyapo t . Egyéb közönsége s f a .
1 75 0 30 vámment. 2
—
vá mmen te s
Ugyanaz közvetle n a z erdőbő l hozv a . . . .. . — Faszén ..
2 50 0 45 3 1000 kg .
Fenyő dorongfa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1
.
0 30
0 20
15 —
10 —
0 75
0 50
vá mme n te s
idegen fa.
A mennyibe n 2 dm. v a g y a z o n felül i v a s t a g ságú, bárminem ű 2 dm. v a g y a z o n alól i v a s t a g s á g ú s z a g o s fá k . . . . . .
vám me n te s 100 kg. 1 1
50
1
—
vá m me n te s
. .. . .. . .. . .. . Bútorok.
Hajlított bútoro
k
{Sj^U^"
Z Z Z Z
100%. »
28 — 16
18 — 12 9
—
S z é k e k b e r a k á s , f a r a g á s s t b . n é l k ü l. . . . .
„
11 • —
S z é k e k m ü a s z t a l o s fábó l _
„
20 • —
14 —,
•
30
20 —
19 • —
15
35 • —
30
.. . .. . _ . ...
Székek b e r a k v a , fényezve , faragássa l s t b . . . . . . . Bútorok faragá s stb . n é l k ü l . . . . . . . . . _ . B ú t o r o k f a r a g á s stb.-ve l . .
.
— —
Vámtétel
K ö z ö n s é g e s f á
a mini az Elvámális molási általános egység tarifa szerint
k
frank Bútorok közönsége s fábó l —
100 kg.
. .. —
Bútorok müasztalo s fábó l faragá s nélkü l
„
Bútorok müasztalo s fábó l faragá s stb.-vei — . . .
6- —
5.—
13- —
10- —
30' —
10- — 15% több .
.
•
20%
— .—
„
15- —
lov-
Keretek, léczek , simák , fényezve , aranyozv a ._ .
„
45- —
aló-—
65- —
50- —
Bármilyen búto r párnázv a vag y bevonatta l . . Keretek, lécze k nyerse n .
Keretek, léczek , faragá s é s diszitéssel.. . . . . . . .
•
laáruk. 2-50
Hordók . -
;
Seprők, czirok-vag y kamelinszalmábóll^^Jjfjí j Seprők nyirfábó l { ^ J g ; "
=
»
~
21- — 18- —
~
=
r
215- — 13- —
4.— 5— á m me n te s
n
3-50 3- —
2-50 2- —
.
n
15- —
13- —
. . . . . . . .
n
15-— 30- —
12- — 25- —
é
6- — 5- —
5- — 3-50
25' — 15- —
20' — 12-50
Faáruk, dobozo k st b —
40' —
20- —
Esztergályos áru k ^]tlT Z
j)
25- — 30- —
15- — 20' — 7-50-10
100 kg.
Kikészített ács - é s kerékgyártóf a { p ^ a í a ^ Gombalakok .
..
._
ü „ » • k i (közönségese k . . Faczipók | % f
e
s
t
e
t
t
e
k
t
b
Parquet é s egyé b ki s deszk a { p ^ ™ a f a ^ Ajtó, abla k é s egyé b asztalosár u | p
-
Szövő csévék , nagysá g szerin t . . Szövövetélőkhöz f a . .
. .'
. . . .
.
a
m U
^f^
- ..
a
»
.
. .
Szövővetélők
„
10—15
>»
30- —
20- —
II
100- —
60- —
15—16
12- —12- 5
J*
Gazdasági szerszámokho z val ó nyé l kőrisfábó l
V
ám me n te s
statistikai adatoka t közölhessek , min t a hog y az t Németországná l tettem volt . É p ezér t csaki s olyképe n kíváno m eze n orszá g fa iparát vázolni , a min t a z különlege s jelenségeive l nyilvánul . Francziaországnak legels ő é s a termel t áru k érték e é s for galomképessége folytá n legfontosab b faiparág a a z asztalosipar é s a szorosab b értelembe n vet t miiasztalosság össze s vállfajaival , a mely ipar i tevékenysé g elsősorba n a butorMszitésben nye r kifeje zést. Eze n ipar i á g közgazdaság i fontosságá t bizonyitj a az is , hogy a franczi a álla m a z által a szükségel t faanyagokna k (közönsége s fák: juhar , körte , cseresznye , gesztenye , szi l stb. , különlege s fák : mahagóni-, palisander- , puszpáng- , ében- , czédrus- , rózsaf a stb. ) a behozatalba n vámmentessége t biztosit . E rész t a legtöbbe t é s a legjobba t mindenesetr e Pari s pro dukálja, a ho l a Ru e d u Faubour g St.-Antoin e é s Ru e d e Lyo n nevezetű utczá k é s azo k környék e — asztalosüzle t egyi k a mási k mellett lévé n — bízvás t a z asztaloso k negyedéne k nevezhető , bá r természetesen eze n ipa r Parisba n töb b min t 500 0 üzemme l anna k minden részébe n képviselv e van . A kis - é s középüzeme k sokaságábó l egye s nag y üzeme k vál nak ki ; bútorgyára k kárpitoz ó műhelyekke l egybekötve . Ezen nagy üzemek a legtökéleteseb b fűrészekke l é s munkagépekkel felszerelve , a jókivitel ü munká t tömegese n é s arányla g keveseb b kerüköltség gel eszközölhetik , a ki s üzemeke t nyomjá k é s a z asztalo s iparná l a proletariátust , sajnos , előmozdítják . Ol y jelensé g e z egyébként , a mel y a berlin i asztalosiparná l i s mindinkáb b érezhetőv é válik . Parison kivü l mé g min t jele s asztalosiparra l b i r o k Lyo n é s Marseille i s emlitendők . A franczi a é s különösebbe n a páris i bútoripar , eltekintv e a z igen becse s é s sokszo r a fána k különö s szé p erezet e é s rajz a által kitűn ő anyagtól , a melyne k főrészé t a mahagón i (acajou ) é s diófa képezi , gyártmányaina k szépség e é s kivál ó müizlés e álta l tűnik k i é s é p ezér t világhírű . E z ug y a rende s bútoroknál , min t a különlegesekné l a z u . n . „meuble s d e phantaisie , petite s meubles , meubles sculptés , meuble s d e style"-né l i s nyilvánu l é s árába n i s kifejezést nyer . A különö s szé p berakásna k (marqueterie ) másfajt a fa, elefántcsont , gyöngyház , fém stb.-ve l bámulatramélt ó példányai t láthatjuk eze n bútoroknál , a minthog y azonkivü l a kárpitozás , a
rendkívül finom fonot t munk a (vannerie ) bőrdiszité s stb . szinté n érvényre emelkedik . Szintúg y ige n jele s készítménye k vanna k kosár- vag y fonottbutorokból , valamin t bambuszbutorokbó l is . Az asztalossá g azo n különlege s ágaitól , a melye k csaki s valamely meghatározot t czél u tárgyakat , pl . konyhaberendezési , irodai, kert i stb . bútorokat , állványlépcsöke t gyártanak , eltekintve , megemlitendök mé g azo n specziáli s üzeme k is , a melye k a mű szerek-, telefonok- , légsulymérökhöz szükséges szekrényeke t gyártják , szintúgy pedi g a kocsi - é s waggongyártá s czéljair a szüksége s boritólemezeket é s egyé b faalkatrészeke t készitik . Mondanom se m kell , hog y eze n ipará g a legtökéleteseb b szerkezetű é s a legújab b találmányoka t képez ő fürészeke t é s fa megmunkáló gépeke t használja . Ezze l szoro s okozat i összefüggés ben va n azután , hog y Parisba n a fűrésze k é s famegmunkáló gépek gyártása i s rendkívü l magasfejlettség ü é s egye s czégek , min t pl . a F. Arbey- , Perin , Panhar d e t Co- , é s Garnier-czé g már különlege s sajáttalálmányu gépeikné l fogv a i s világhírne k örvendenek . Az asztalosipa r czéljaina k elősegítésér e számo s fürészmü parkettgyár é s fournirvágó-berendezé s i s van . Utóbbia k exportr a is dolgozna k é s Angliába , Németországb a é s Ausztria-Magyar országba i s szállítanak . Elég tekintélye s a közönséges faáruk, házi - és konyhaeszközök , faszerszámok stb . gyártás a is , a melyekbő l Angliába , Belgiumba , Németországba, Svájczb a é s a franczi a gyarmatokb a jelentéken y kivitel van . Egyik különlege s jelenség e a franczi a faiparna k a z illatos szappanok , illatszerek , divatczikke k stb . tartásár a szolgál ó dobozok és ládácskák készítés e is . Eze k tulnyomóla g nyárfafourni rokból készíttetnek , a z u . n . Emballeur-ö k által . A forróvizbe n felmelegített fourni r formákr a hajlittati k é s il y módo n kapj a me g a szüksége s alakot . Egyik e a legnagyob b e fajt a gyárakna k a J. Moncarré-fél e Parisban . Ilyfajt a fournirokr a a bük k i s alkalma zást talál . Említést érdeme l tovább á a szeme s terménye k mérésér e szol gáló száraz űrmértékek gyártás a is . A z eg y darabot képez ő tölgyfa hasitványt szinté n felmelegítv e hajtjá k r á hengeralak u formára , a fafené k beleillesztotik , azutá n pedi g vasabroncscsa l erősi tik meg .
L. Fillieu x gyár a Parisban , ug y a belföld , min t a külföl d részére val ó szállítással , legnagyob b ilye n gyá r a mag a nemében . A franczi a ige n kifejlet t szövőipa r magáva l hozz a tovább á a szövöcsévék, vetélők s má s e czélr a szüksége s eszközö k nagyban i készítését, amel y czikkekbő l Francziaországna k jelentéken y kivitele is van . Említés t érdeme l végü l a részbe n háziiparjelleg ü esztergá lyos-ipar St.-Claudeban (Departemen t Jura ) a mel y puszpángfábó l különböző czikkeket , ig y többe k közöt t mérővesszőket , vonalzóka t produkál. A franczi a árustatistik a beosztásáná l fogva , a mennyibe n ezen áru k má s anyagbó l val ó készítményekke l együt t vanna k fel véve é s azoktó l e l ne m különíthetők , számadatokka l ne m illustrál hatom s csa k általánosságba n utalhato k reá , hog y a durv a é s finom kosáráru k é s a fino m faáru k készítéséne k é s kiviteléne k Francziaország faiparába n szinté n előkel ő hel y jut . Idetartozi k számos fémmel , kővel , csontta l vag y má s anyagga l összeköttetés ben készítet t fényűzés i tárg y is , min t pl . ki s szekrények , dobozok, állványok é s tartók stb) , azonkívü l a sak k é s egyé b játszótáblá k készítése is . (Tabletterie.) Kép- és tükörkeretek készítése, tovább á a z esztergályosáru k gyártása szinté n elterjed t iparág , a mel y kivitelr e i s dolgozik . Mint különlege s iparága t emiithetem , bá r tulajdonképe n a faiparhoz ne m számíttatik , a bruyére fából (eric a arborea), valamint általában a fából készülő pipák gyártását. Előbbie k főkén t Parisbó l kerülnek ki , azonba n észak i é s nyugot i Francziaországba n szinté n gyártatnak, a puszpángfábó l faragot t pipá k pedi g a Provenc e é s Languedoc vidéké n készíttetnek . Hihetetlennek látszik , d e a franczi a árustatistikábó l vet t adatként emiithetem , hog y fapipákbó l 1898-ba n kivitetet t 630 4 mmázsa , 8.194,797 fr . értékbe n é s pedi g túlnyom ó részbe n Angliába , azonkívül mé g nagymennyiségben a z északamerika i Egyesült-Államokba , Braziliába é s Belgiumb a is . A bruyér e fapipakészité s különbe n a franczia uralo m maradványakén t Strassburgba n i s hono s é s onna n is tekintélye s kivite l van . Francziaországnak ug y mennyiség , min t értékr e nézv e leg kiterjedtebb faiparágá t képez i a hordókészités és a kádáripar. Amint a kivitelné l láthattuk , 1898-ba n üre s hord ó vas - vag y faabroncs -
csal 607,73 4 mmázs a 12.154,68 0 fr . értékbe n vitetet t k i é s pedi g főleg Spanyolországb a é s Angliába . Mos t vegyü k számb a mé g azt , hogy Francziaország a vilá g legels ő borterm ő országa , a melyi k csa k hordókban • — pedig ne m vol t borterm ő é v — 1898-ba n 1.294,37 3 hl. bor t vit t ki , vegyü k számb a mé g a belföld i fogyasztás t é s a cognac , rum , cseresnyeszes z czéljair a igényel t hordószükség letet, akko r fogalma t alkothatun k magunkna k arról , hog y eze n iparág, főle g a borterm ő vidékeken , a ki s üzemektő l a nag y hordó gyárakig, a milye n pl . Bordeauxba n i s va n (év i 20,00 0 dr b hordó készités) mil y nag y kiterjedés ű é s nagyarányú . A faabroncso s hordókból i s so k szükségeltetik , a mennyibe n Francziaországna k igen nagyterjedelm ü tenger i halászat a va n hering , tőkeha l é s más féle halakban , a melye k füstölve , besózv a vag y egyébkén t elké szítve, hordókba n szállíttatnak . A celluloseanyag-készités , faköszörülé s a jegenye - é s lucz fenyő otthonába n a z Alpokban , a Jurába n és a Vogesekbe n honos, a ho l számo s kiseb b üze m foglalkozi k a faköszörüléssel , azonkivü l külföldről behozot t faanya g i s kerü l feldolgozásra , azonba n leg jelentékenyebb rés z esi k — a min t az t má r a fakereskedelm i vi szonyoknál i s emiitettem , a behozot t cellulosepé p feldolgozására . Több ilye n nag y papírgyá r (papeterie ) va n a z országban , köztü k egyike a legjelentékenyebbekne k a Darbla y testvérekne k a Pari s melletti Corbeil-Essonnesbe n lév ő gyára . Nem hagyhato m említé s nélkü l a fána k egyi k különlege s alkalmazását, é s pedig a fakoczkaburkolatot (pavage) , a mely Londont kivéve, ol y nagymérv ű alkalmazás t min t Parisban , seho l a világo n nem talál . Parisba n a fakoczkaburkolatna k a z asphaltta l szembe n előnyt adna k é s a 7 0 es , különösebbe n azonba n a 80-a s évek óta , a miót a a betonna l val ó alapozást , min t legczélszerübbne k bizonyuló rendszert alkalmazzák , a nagyforgalm u boulevardokon , utczáko n és tereke n i s mindinkáb b terjed ő mértékbe n használják , oly annyira, hog y má r 1895-be n Parisba n fakoczkáva l vol t burkolv a 845,212 m terület , a midő n ugyana z időben : 2
asphalttal vol t burkolv a 349,00 kikövezve 1.427,00 kőkoczkával burkolv a 6.240,00
0 m terüle t 0„ 0„ „ 2
Azóta a fakoczkaburkola t használat a mé g inkább emelkedett .
ugy, hog y manapsá g a z avva l ellátot t terüle t kereke n 1.500,00 0 m -re tehető . A munkálatoka t eleint e vállala t utjá n végezték , ujabban azonban , miutá n e z előnyösebbne k bizonyult , a váro s azoka t mindinkább sajá t kezelésbe n teljesítteti . A fakoczkaburkolatho z elsősorba n i s belföld i anya g é s pedi g túlnyomó részbe n a tenger i feny ő (Pinu s maritima , Pi n des Landes ) használtatik, azutá n alkalmaztatásu k mérv e szerint i sorrendbe n a pitchpin, a z északvidék i erde i fenyő , a Vogesekbel i é s juravidék i jegenyefenyő, lúczfenyő , tovább á 1893 . é v ót a használtatna k a z eucalyptusok családjáho z tartoz ó különböz ő fá k Ausztráliából , íg y a karr i (eucalyptu s diversicolor) , a jarra h (eucalyptu s marginata) , továbbá a z Anambó l kikerül ő be m (erytrophloeum-faj) , Birmábó l teakfa (tectoni a grandis ) és a borneo i vasf a (eusideroxylo n Zwagerii ) a mel y fá k nag y keménységük , fajsúlyu k é s kivál ó ellentállóképességük álta l tűnne k ki . 2
Az emiitet t 1.500,00 0 m területbő l a z egye s fáka t illetőle g manapság kereke n 1.400,00 0 m a má r emiitet t belföld i fenyő fajokkal, 40,00 0 m északvidék i erde i fenyőve l é s 60,00 0 m a felsorolt idege n világrészbel i fafajokka l burkol t rész t képvisel . 2
2
2
2
Használtattak kisérletképe n másfajt a fák , é s pedi g ug y ten gerentúli, min t európa i fá k is . A z előbbiekné l azonban , ig y külö nösebben a franczi a kolóniákró l származ ó é s egyébkén t nagyo n használható anyagná l is , h a a má r felsorol t karri , jarra h stb . fákkal egyenrangúak volta k is , a nehé z kihozatal i viszonyo k é s ebből származóla g drág a voltuk , utóbbiakná l pedi g csekélyeb b tar tósságuk vag y arányla g nagyob b áruk alkalmazhatóságukr a gátlóla g hatottak. Ig y pl . bükk - é s tölgyfakoczkáka t utczaburkolatho z — részben bizonyo s előítéle t i s va n a dologba n — ali g alkalmaznak , pedig azo n kedvez ő eredmények , a melye k impregnál t bükkfa koczkákkal Londonba n elérettek , eze n fá t kopá s iránt i nag y ellent állási képességéné l fogv a figyelemr e érdemesitik . A jarrah , karri, lie m stb . fá k egyrész t a z impregnál ó folya dékot ali g veszi k be , másrész t pedi g má r amúg y i s ol y kivál ó tartósságuak, hog y impregnálásukto l eltekintenek , a z alkalmazot t gyantás stb . fanemekbő l készül t koczkáka t azonba n impregnálják , bár ol y kivál ó eredményeket , min t a vasút i talpfáknál , a fakoczka burkolatnál impregnálá s folytá n ne m tapasztaltak. Oka ennek abba n ERDÉSZETI L A P O K . 3
1
keresendő, hog y a fakoczkaburkola t má s viszonyo k közöt t alkal maztatik é s a sár . utcza i piszo k stb . ol y behatássa l vanna k reá , a melyel v a romlás t elősegíti k é s a z impregnálá s álta l kellőké p ellen ne m snlyoztatnak . A mennyibe n pedi g a z impregnálá s a z útburkolat tartósságá t különö s mérvbe n me g ne m hosszabbítja , a z alkalmazott eljáráso k közöt t a kreozotálá s inkáb b egészségügy i szempontból érdeme l figyelmet . Az impregnálás i eljáráso k közöt t leginkáb b a kreozottal , illetőleg karbó l tartalmú kátrányolajja l val ó kezelé s alkalmaztatik , a mel y vag y a koczkákna k a z impregnál ó folyadékb a val ó be áztatásából, illetv e bemártásábó l ál l é s 5—2 0 perczi g tarl ó müveletet képe z vag y pedi g telitökazánokba n a z impregnál ó folya dék besajtoltatik . Altalánosságba n a bemártá s van , min t a használati czélna k megfelelő , inkáb b használatban . lmpregnálásra használtati k mé g a zinkklóri d é s a rézgálic z is. Ujabba n alkalmaztá k Parisba n a dr . Pén i eres-féle eljárás t is , a melynél a telitöfolyadé k literenkén t tartalma z 4 gr . vasgáliczot , 2 gr . rézgáliczo t é s 2 gr . zinkgáliczot . A teiitökazánba n előszö r 8—10 cm. higanyállásna k megfelel ő légritkítot t té r állíttati k elő , azután 6 atmospheranyomássa l a telitöfolyadé k a koczkákr a fel fűrészelendő fáb a besajtoltatik . Eze n eljárás utá n a fá k egy hónapig a levegő n száradnak , hog y azutá n ugyaneze n módo n literenkén t 6—12 gr . ferrocyán t tartalmaz ó oldatta l te l ittessenek. A z enne k folytán végbemen ő vegy i elegyülé s nagyo n j ó konservál ó hatású nak mondatik , a z eljárá s azonba n sokka l ujabb , semhog y ról a ítéletet mondan i lehetne . A kopá s é s a z épenmaradá s szempontjábó l lefelémenöle g következő osztályozá s állha t fen : 1 . Liem ; 2 . Teák ; 3 . Karri ; 4. Jarrah ; 5 . Pitchpin ; 6 . Pi n de s Lande s gyantakifolyá s után ; 7. Pi n de s Lande s telje s gyantatartalommal , vagyi s meghajkolá s nélkül, északvidék i erdeifenyő ; 8 . Jegenyefeny ő a Vogesekbő l ; 9. Jegenyefeny ő a Jur a é s a Cevennekből ; 10 . Luczfenyő , A tartósságr a nézve , a min t má r emiitettem , a betona| p bizonyult legjobbnak . Il y alapozá s mellet t a fakoczkaburkola t páris i tapasztalatok szerint , erő s forgalomná l i s 7—1 1 évi g eltart . A z ausztráliai é s a több i exotiku s fákr a nézve , alkalmaztatásuk sokka l a
ujabb lévén , mé g kell ő tapasztalat i adato k ne m állnak rendelke zésre, anny i tény . hog y kopásu k ige n csekély . A m i a költségeke t illeti , azo k a fakoczká k nagyság a é s fa nem szerin t a betonozá s 621—6 41 fr . költségé n kivü l m -ként a következők: a fakoczká k ár a szállítássa l együt t 7 10—20 80 fr.* ) a rég i burkola t felszakítás a é s u j fakoczká k rakás a 1'30—T4 5 fr . -
2
-
-
A háziipar. Francziaországnak ol y határozotta n kifejezésr e jut ó vag y pedig különlegese n valamel y vidékr e szorítkoz ó háziipara , min t Németországnak, nincs . Esztergályosság, közönsége s faáruk , gazdaság i szerszámnyele k készítése, hordókészités , kosárköt ö munká k készítés e házila g i s űzetik, e z azonba n maj d mindenüt t található . Háziipar i tekintet ben a Vogese k érdemelne k általánosságba n említést . Va n azonba n Francziaországnak eg y elé g nag y kiterjedés ű iparága , a mel y házilag é s gyárila g i s űzetik , e z a faczipök {sabots) készítése, a mely főleg a Normandiába n (Orn e departcmentban , a Bretagneban) , továbbá a z orszá g belsejébe n (Fougér e Cantalba n a Pu y d e Döme departementban), valamin t a Vogesekbe n (Darne y é s Senonches ) is található , inne n azutá n áthúzódi k Belgiumba , ső t a z alsó Rajn a vidékén Aache n é s Köl n tájéká n eze n ipará g szinté n honos . A .,sabots " egye s vidékeke n a paraszto k kizárólago s lábbelije, más vidékeken pedi g a gyár i munkások , különösebbe n a z olvasztó üzemeknél, kohók , vas - é s gépgyárakban , üveghutákba n dolgozó k használják. A faczipö k di ó , nyár- , éger - é s bükkfábó l készülne k és különböz ő kiállitásuak , bélelésse l vag y anélkül , szíjazassál , czifrázatokkal. A kivitel , ebből a czikkbö l Belgiu m fel é ige n je jelentékeny.
A bükkfának ipari és háziipari feldolgozása. A min t má r emiitettem , a bükkf a Francziaorszá g faneme i között a z előfordulás i arán y 19%-á t képezi , tehá t ne m ol y arányt, hogy kihasználás a különö s nehézségb e ütköznék . *) A f a » t - j e kerü l tarisba n : Pi n de s Lande s 58 00, Pi n d u Nor d 65*50 , B
-
Pitchpin 82-50 , Jarra h é s Karr i 142-50 , Lie m 130-0 0 fr. , ebbe n a vámilleté k i s benjfoglaltatik.
A bükkf a ipar i feldolgozásána k különböz ő módja i közöt t emiithetem a hajlított; bútorgyártást. Eze n iparág Francziaországba n nem nag y terjedelmű , miér t i s főle g Ausztriábó l val ó behozatalr a szorul. Hajlítot t bútorgyára k vanna k Verdimben , Sommedieuban , St.-Loups/. Sémouseba n é s Vexinban . A bécs i „Thone t testvérek " czégnek raktára van Parisban é s Lyonban. A hajlított bútoro k haszná lata kávéházakban é s éttermekben elé g kiterjedt, mindenüt t találhatók . Továbbá használtati k a bükkf a parkettekre is , ámbár különö s előszeretet iránt a é s pedi g anná l i s inkáb b nincs , miutá n a tölgyfa parkett szeb b kinézés ű é s tölgyf a elegend ő van . Alkalmazást talá l azonkivü l a bükkf a a hordókéssitéswél i s é s pedig főkén t a besózot t hala k számár a (l a salaison). Francziaország elég tekintélye s halmennyisége t vis z ki , é s viszon t elege t ka p a z Egyesült-Államokból,' Canadábó l é s a tulajdoná t képez ő St.-Pierr e és Miquelon-szigetekröl ), a melyekne k lakó i halászatta l foglalkoz nak é s Francziaországna k évenkin t 10—-1 4 milli ó fran k ár a hala t szállítanak (a z u . n . grand é peche , nag y halászat) . Err e a czélr a a belföldi bükkfadonga természetese n ne m elegend ő és az főleg a horvát, tengerpartról é s Boszniábó l szállíttatik . A bordeaux- i é s marseille- i nagy dongakereskedökné l a tölgydong a mellet t a jelzet t czélr a bükkdonga i s kapható . 1
A b ü k k f á n a k vasúti talpfára való felhasználása. A min t általába n a talpf a impregnatió , ug y az impregnált btikk talpfa felhasználás a i s Francziaországba n sokka l fejlettebi ) állapot ban va n é s sokka l nagyob b mérvbe n űzetik , mint Németországban. Oka enne k abba n rejlik , hog y a franczi a vasúttársaságok a hely telenül alkalmazot t takarékossá g elvéve l felhagyva , má r évtizede k óta többé-kevésb é mellőzi k a z olcsób b anyagokka l — rézgálicz , zinkklóriddal — val ó telítés t é s a sokka l job b eredmény t biztosító „kreozotálásra" (créosotage ) tértek át . A helytelenü l alkalmazot t 2
*) New-Foundlan d közelében , utols ó maradványa i a z északamerika i franczia birtoklásnak . ) A „kreozottal " val ó telíté s a kőszénbő l készül t telitöfolyadékná l is általánosan , azonba n tévese n alkalmazot t elnevezés , a mennyibe n a kőszénből készül t é s általánosa n használ t karbolsavtartalm u kátrányolajba n kreoso t nem i s fordu l elő . A z elnevezé s mé g Bethel-tő l a z eljárá s feltalálójátó l szár mazik é s meghonosult . A kreozot , tudvalévőleg , a fakátránybó l nyeretik . 2
takarékosság elvé t kel l mondanom , mer t a min t a j ó telitőszerre l való telíté s má r magába n vév e töb b költség e daczár a magá t min -dig kifizet ő befektetésne k tekintendő , a tapasztala t álta l igazol t tényt képe z az , hog y a kátrányolajja l val ó telíté s a bükhtalpfánál az ugyanil y módo n telitet t tölgyéné l nagyob b tartósságo t eredmé nyez é s ol y hossz ú idej ű használhatóságo t biztosit , a mel y a több befektetés daczára , valójába n megtakarítás t képvisel . Ebben a tekintetbe n a franczi a gondolkozásmó d előnyöse n különbözik a némettől , a midő n kijelenti: ,.igaz , kreosottal telitünk , tehát drágáb b eljárás t alkalmazunk , azonba n kedvez ő eredménye ket érün k e l vel e é s semm i okun k nincs , hog y abbahagyjuk! " A franczi a vasuta k közöt t a z államvasutak* ) a németország i talpfatelitésnél emiitet t zinkklóri d é s kátrányolajja l val ó telítés t használják, ujab b időbe n pedi g a z u . n . thermo-carbolisatió t i s alkalmazták. Eze n eljárá s szerin t a talpfá k előszö r is 6 kg. nyomással kreozoto s vízgőzze l érintkeznek , hog y azutá n ugyanazon nyomá s alatt a z eljárásná l lecsapód ó oldatta l vag y pedi g tisztán kreozotta l telitessenek. Kísérlete k történte k a z államvasutnál , valamin t a z orleansi vasútná l is , a fakoczkaburkola t impregnálásáná l má r is mertetett Péniéres-fél e eljárássa l is , ennek használhatóságár a nézv e azonban tapasztalat i eredménye k mé g nincsenek . A több i (a z északi , nyugati , a z orleansi , a déli , a Páris Lyon-földközi vasutak ) ujabba n a rézgáíic z helyet t min d a kátrány olajjal val ó telítésr e térte k át , mi g a kelet i vasuta k az t má r 186 5 óta alkalmazzák . A fanemeke t illetőle g i s me g kel l jegyezni , hog y téve s voln a azt hinni , hog y a bük k a legnagyob b alkalmazás t találja . E tekin tetben figyelemb e kel l venn i els ő sorba n is , hog y mikén t má r a kereskedelmi viszonyokná l i s emiitettem , a tölg y 29°/o-a l a leg elterjedtebb fanem . Után a 19 /o-al a bükk következik , mi g a talpfa készítésre szinté n felhasznál t erde i fenyőr e 4'5°/d , a tengerpart i fenyőre 3'l°/o, a vörösfenyőr e pedig 2'0°/o esik. Másodszo r irányad ó körülmény a z is , hog y a z illet ő vasúttársasá g hálózatához , mel y ü
* A z államvasuta k alat t n e gondoljun k a mienkéhe z hasonl ó nag y in tézményt. Francziaországba n a z államna k hálózat a majdne m a legkiseb b vala mennyi vasút i vállala t hálózat a között .
nagybani kihasználásr a alkalma s é s ig y arányla g legolcsóbba n beszerezhető faneme k esne k legközelebb . Legelterjedtebb ugya n a tölgytalpf a használata , a melyne k egy rész e mé g Oroszországbó l is behozatik , kisebb-nagyobb mérték ben azonba n a vasúttársaságo k bükktalpfá t i s maj d min d használ nak. Valamenny i közöt t azonba n a franczia keleti vasutak azok , a melyek a telitet t bükktalpfá t a legkiterjedteb b mértékbe n é s telje s megelégedésükre alkalmazzák , a mine k igazolásáu l szolgál az, hogy a nevezet t vasuta k a z 189 1 —1896. évekbe n egészbe n 1.019,48 7 darab tölgytalpfá t é s 571,83 7 d b bükktalpfá t telitettek . A telíté s részbe n vállalatilag , részbe n házila g eszközöltetik , igy többe k közöt t a nyugat i vasútna k va n telitőtelep e Trouville ban, a dél i vasútna k Lacourtensourtban , a kelet i vasútna k pedi g Port d'Atelierbe n é s Amagneban . A déli , a z orleáns i é s a Paris Lyon-Méditerranée vasútna k azonkivü l mé g ké t bordeaux- i vállal kozó i s telit . A z egyi k (Filol-féle ) telitötelepe n érdeke s ujitás t i s találtam; e z a mé g telítetle n pi n de s Landes-bő l készült talpfákb a becsavart furlyukbeté t gyertyánfából . Eze n szívó s fábó l készül t betét azér t alkalmaztatik , hog y a sínne k a talpfákho z csavarokka l annál jobba n odaerösithetö k legyenek . (Megjegyzendő , hog y a szögekkel val ó megerősíté s Francziaországban , ső t Németországban is már egyáltalába n ne m használtatik. ) A reá m bízot t feladatna k megfelelőe n igyekezte m a bükk talpfa telítés i eljárá s irán t lehetősé g szerin t tájékoztatn i magam . E rész t a kelet i vasuta k szívesség e folytá n rendelkezésemre bocsátott adato k alapjá n a következőke t közölhetem. A bükktalpf a kisebb-nagyob b eladó k é s termelö k álta l szál líttatik, főle g a Vogesekbő l a Haute-Saöne , Haute-Marn e s má s departementokból. Sajnos , a termelést , kikezelés t ne m vol t alkal mam, idő m rövidség e is gátolvá n ebben , tanulmánytárgyáv á tenni , annyit azonba n e rész t közölhetek , hog y a termelőkke l kötöt t szerződések, illetv e a szokáso s feltétele k értelmébe n csaki s ol y bükkfából készül t talpf a fogadtati k el , a mel y a z októbe r 1-tő l márczius l-i g számítot t tél i idősza k alat t vágatot t é s júniu s előt t be ne m szállíttatik . E l ne m fogadtatna k a z ol y talpfák , a melye k vörös- vag y szürkebelüek , ággöcsösek , fagyrepedésesek , repedte k vagy bárminem ű má s hibáva l birnak , szintúg y k i vanna k zárv a a
fülledt talpfá k is . A szállítá s legkeveseb b 20 0 drbonkén t történi k a megjelöl t szállítás i helyre ; a talpfá k felrakás a a szállító k költségén é s a megállapítot t szabályo k szerin t történik . A talpfá k a rakhelyeke n — a melye k a kell ő szárazsá g el érhetése véget t köszénsalakka l töltetne k fe l — 3"5 m. magas, 2 7 m. széles é s 2'7—2 0 m., ső t hosszab b sarangokb a rakatnak , e z a hosszúság azonba n ug y értendő , hog y a sarango k mindi g 30—30 cm. térközbe n egymástó l elkülönítet t rakásokbó l állanak . Alól a talajnedvességtő l véd ő ké t ászokf a van , err e jö n keresztb e a legals ó é s azutá n a következ ő azt , illetv e egymás t keresztez ő talpfarétegek, a midő n i s egy-eg y rétegbe n a 2"60—2'7 0 m. talpfa hosszuságra egyenl ő távolságba n 5 talpf a esik . A legfelső ké t réteg már ne m keresztez i egymást , hane m eg y irányba n é s a talpfá k sürü egymásmellettségéve l van rakva , azonkívü l a z egyi k széle n egy-egy talpf a alárakás a folytá n nyuga t fel é es ő tető t képez , a végből, hog y a z esövi z lefolyjék . Az egye s sarango k egymásközt i távolság a 1'5 0 m., hossz irányukban északró l délfel é rakatnak , ugy , hog y minde n egye s sarangot háro m oldalró l é s ig y a hosszoldalaka t feltétlenü l érhess e a nap , mer t a fő, hogy a sarangok szellöselc és nap által érhetők legyenek, hog y ig y a talpfá k a levegő n száradv a a telítéshe z elő készíttessenek. Ez a levegő n val ó szárítá s a tölgytalpfáná l 15—20 , a bükk talpfáknál pedi g rendese n 6 hónapi g tart , a mel y id ö alat t a talpfák folyto n felügyeltetnek , vizsgáltatna k é s repedések , vetemedése k ellen a bütüb e beütöt t co vasakka l esetle g csavarra l é s lemezze l való leszorításo k alkalmaztatnak . Eze n id ö utá n a talpfá k els ő sorban átfuratnak , ékeltetne k s hornyoltaina k (kapacsoltatnak) , a szerint, a min t ütköz ő vag y közbees ő talpfáka t képeznek . Ennek megtörtént e utá n a talpfá k a mele g leveg ő álta l val ó szárítás processusána k vettetne k al á a z e czélr a szolgál ó é s kő szénnel, valamin t fahulladékokka l fűtöt t száritókban , a ho l azutá n fokozatosan 35-tö l 70 ° C-i g felmelegítet t levegőben vanna k 60—8 0 óra hosszat . A melegítés i eljárá s szabályoztati k a fába n lev ő é s habalakjában kivál ó nedvessé g fejlődés e szerint . Eze n eljárá s lényeges befolyássa l va n arra , hog y a talpfá k azutá n a telitöfolya dékot egyenletese n felvegyék .
A miko r a talpfá k má r kellőké p k i vanna k száritva , mé g melegen a telitöhengerekb e viszi k őket . A talpfákka l telerakot t hengereket azutá n légmentese n elzárják , 04 1 m. higanyállásna k megfelelő légritkítot t tér t létesítenek , a bevezető csapoka t kinyitják , hogy azutá n a má r előzetese n 80 ° C.-r a felhevítet t kátrányola j beszivattyuztassék. A miko r a henge r má r majdne m tel e van , akkor a nyomószivatty u működésb e jön , hog y a kátrányolaja t 5 légköri nyomá s segélyéve l a talpfákb a szorítsa . Eleint e 7 lég köri nyomás t alkalmaztak , későb b azonba n rájöttek , hog y e z valamely különö s előny t ne m biztosit , a f ő lévé n az , hog y a talpfák jói kiszáradotta k legyene k é s a kreozotého z köze l egyenl ő hőfok kal kerüljene k a száritókamarábó l a telitőhengerbe . A körülbelü l eg y órái g tart ó telítés i folyama t befejeztéve l azután a talpfá k kivétetne k é s késze n vanna k ahoz , hog y ném i kis száradá s utá n vag y a pályáho z kivittessenek , vag y a z err e kijelölt rakhelye n tovább i használati g felrakásoltassanak . A raká solás, a m i a sarango k méretei t illet i ugyanaz , min t a telítetle n talpfáknál, a keresztrakatokba n azonba n a talpfá k sürü n egymás mellé rakatnak , hog y a különböz ő suly u é s sajátság u kátrány olajok párolgása , száradás a lehetőle g csökkentessék . Főkén t tűz veszély ellen i óvszer t képez , hog y a sarango k tetej e azutá n könny ű földdel takartati k be , a minthog y a kreozotta l telitet t talpf a tűz veszély elle n gyulékonyságáná l fogv a általába n a legéberebbe n oltalmazandó. A telítetle n talpfarakodásná l emiitet t lejtő s tető szerkezet it t má r ne m alkalmaztatik . A franczi a kelet i vasuta k nagyobbi k berendezés ű telep e Amagne-ban va n 5 hektárny i területtel , a melybő l 4 hektá r 400,000 d b talpfá t befogad ó raktárterülete t képez . Azutá n va n egy nagy színszer ü épület , ebbe n va n 3 talpfafur ó é s kapacsol ó gép , 2 nyomó - é s szivószivattyu , 2 telitőhenger, mindegyi k 1 1 m. hosszú, 4 egyenkén t 4 0 d b talpf a felrakásár a alkalma s lowrie-kocsival , ugy hogy egyszerr e 4 0 X = 16 0 db talpf a telíthető , 6 kreozottartály, a telitőhengerektő l jobbr a is , balr a i s három , é s eg y hus z lóerej ü gőzgép. Azonkivül külö n épületeke t képezöle g van : 4 mele g légszárító , 1 5 m. széles , 1 4 m. hosszú , mindegyi k két tüzelővel , ké t kettő s karzattal , ug y hog y egészbe n 1 6 ilye n 4
karzat van . Mindegyi k karzato n vag y emelete n 5 , a 1 6 emelete n tehát 8 0 d b 4 0 d b talpfáva l megrakhat ó vaskocs i fé r el . A 4 szárító kamrába n tehát egyszerr e 8 0 X 4 0 = 320 0 dara b talpf a szá ritható; eg y ki s laboratóriu m a kreozo t analizálásához ; eg y munkásétkező ; eg y lakhá z a z őrö k részére ; végü l kreozotszállit ó é s talpfaszállitó kocsik , szerszámo k stb . A z egés z berendezés 375,20 0 frankba került . A talpf a kreozotfelvevés i képesség e általába n a szijácsosság tól, a f a szárazság i fokától , a fána k nemétő l é s egyé b sajátságai tól, fajsúlyától , a telítés i eljárá s módjátó l é s anna k egye s fázisai tól, tovább á a f a é s telítés i folyadé k hőmérsékletétő l függ ; átlag ban vév e azonba n eg y (franczia ) tölgytalpf a 2'6 5 X 0"23 5 X 044 5 méter méretekke l 6— 7 liter , eg y m (1 2 d b talpfa , telje s tömör , repedésnélküli fá t véve , a d körülbelü l eg y m faanyagot ) 71—8 2 liter kreozoto t ves z fel . Eg y bükktalpf a 2"6 5 X 0'24 5 X 045 0 méter méretekke l 2 5 — 28 liter, eg y m (1 0 d b talpfa , telje s tömör , repedésnélküli fá t véve , a d körülbelü l eg y m faanyagot ) minteg y 270—300 lite r kreozoto t ves z fel . A bükk ugya n enné l mé g nagyobb mennyiséget i s képe s voln a magáb a venni , e z azonban , a min t a tapasztalat i s igazolta , feleslege s é s csa k a z ola j kigyöngyözésé t és fele s elpárolgásá t vonj a mag a után . 3
3
3
3
A telités i költsége k a tölg y talpfánál kitesznek darabonkén t . . . .. . egy talpf a kerü l mintegy.. . . . . vagyis össze s költsé g
1-69 fr.-ot 4'75 frba 6-44 fr.
A bükktalpfáná l pedi g darabonkén t telitési költsége k _ _ . . . . . . _ . egy talpf a kerüköltség e . . .
3'21 fr. 3-25
vagyis össze s költsé g
6'46 fr.
Ehez mé g minteg y 0'5 0 fr. , a z erdőbő l a telit ö telepi . átlagos szállítás i költsé g számítandó, ug y hog y a telitet t talpf a aká r tölgy, aká r bükk , egészbe n é s kereke n 7 frb a kerü l darabonként . A talpfá k átlagtartam a tapasztala t szerint : telítetlen tölg y . . . . . . . . . 1 kreozottal telitet t tölgy.. . 2 „, , bükk.. . 3
5 év 5év 0év
1000 d b közü l kiveend ő vol t 2 5 é v alatt : telitetlen tölgybő l 66 kreozottal telitet t tölgybő l . . . 45 ,, „ bükkbő l . . . 17
6d b 9d b 7d b
Miután a bük k a forgalo m okozt a nyomá s é s rázkódá s alat t kevésbé szenve d min t a tölgy , a társasá g nagyforgalm u vonalai n a bükktalpfána k előny t ad . Nagyon j ó behatássa l va n a talpfá k tartósságár a egyébként , ha a sine k alá , ott , a ho l a , talpfákka l érintkeznek , kátrányozot t nemezből vag y kreozotál t nyárfábó l készül t lemeze k tétetnek . Azon körülmény , hog y Francziaországban , a min t má r em lítettem, idő s f a ali g va n é s ig y talpfár a i s fiatalabb f a dolgoz tatik fel , a dönté s téle n történik , a f a dönté s utá n nemsokár a le kérgeztetik, ug y a z erdőben , min t a rakhelye n i s szellőse n raká soltatik, valamin t a z is , hog y tömege s termelé s a z erdöbirtoko k tagozottsága é s a kihasználá s sokoldalúság a mellet t ali g fordu l elö; végül , hog y a termelés i é s szállítás i terminuso k a legponto sakban betartatnak , minde z eredményez i azt , hogy a fa illetve talpfafülledés alig fordul elö és il y irány ú panasz t a vasutigazga tóságok részérő l ne m i s hallottam . A bükkfakoczka-burkolat használatána k korlátozot t voltáró l már említés t tettem , ilye n burkola t azonba n a pályaudvarokná l több hely t alkalmazás t talál . A kelet i vasuta k ezeke t telepükbe n ép ug y telitik , min t a talpfákat . Szintúg y telittetne k otta n távir ó rudak, valamin t má s üzem i czélokr a szolgál ó fá k is . (Vége köv. )
Uj fa magasságmérő. Irta: Gruber Gyul a m . kir . erdőszámellenőr , oki . erdész .
Hazánkban a faértékesités i módo k közü l a tövön val ó eladá előzetes fatörnegbecslés ^ alapjá n é s áll ó fá k törzsenként i eladás gyakran előfordul , a midő n i s a f a köbtartalmána k ismeret e ok vetlenül szükségess é válik . E czélbó l a több i adatoko n kivü l a álló f a magasságár a i s szükségün k van , mel y ada t nyerésér e kü lönféle famagasságmérő k ismeretese k már , d e mindamellet t hasz
s a z -
nos szolgálato t véle k teljesíteni , h a a z alábbiakba n leir t é s álta lam szerkesztet t famagasságmérőt , mel y egyszerű , könny ű kezel hetősége é s a kereset t adatnak , t . i . a f a magasságána k közvet lenül val ó leolvashatás a álta l minde n lehet ő esetbe n előnynye l alkalmazható, a tisztel t szakközönségge l megismertetem . A ponto sabb magasságmérésr e va n szükségün k különöse n ige n értéke s erdőkben ívé n tölgyesekbe n stb.), h a törzsenként , vag y legaláb b i s gyakori próbá k utjá n kel l megállapítani , hog y mil y maga s a tör zseknek müfár a alkalma s része . Magasságmérőm előnye i a következőkbe n csoportosíthatók : 1. A megmérend ő fána k talppontj a é s a műsze r álláspontj a közötti távolsá g megmérés e ne m szükséges ; 2. a f a magasság a — minde n tovább i számítá s avag y méré s nélkül — közvetlenü l leolvasható; 3. előny e tovább á a z is , hog y a műsze r közönsége s egy vonaszu átlalóv á i s átalakitható , ig y tehá t egybe n tulajdonképe n két műszerre l rendelkezünk . Mint a legtöb b famagasságmérő , ug y e z i s háromszöge k hasonlóságán alapszik . A háromszöge k alakítás a ké t tolóka , a műszer ké t szára , eg y 2 , illetőle g 4 métere s léc z é s a f a magas sága segélyéve l történik . A magassá g leolvasás a eg y a műszere n alkalmazott léptéke n történik , melyne k beosztás a azono s Chris ten famagasságmér ö vonaszána k beosztásával , d e a mi g emeze n — miutá n szaba d kézbe n tartati k — a z iránysugara k ne m rög zíthetők, addi g a z általa m szerkesztet t famagasságmér ö szilár d állású é s azo n a z iránysugara k rögzíthetők . A mellékel t 4 . ábrá n a hasonl ó háromszöge k A 0 C és aO c , mely háromszögekbő l AC : AB=
ac : ab., ebbő l
AC=AB^.
Az egyenle t jobb oldalá n lev ő mennyiségekbő l a műszerhe z tartozó A B léc z álland ó mennyisé g (2 , illetőle g 4 méter) , úgy szintén a c, a műszere n lev ő lépté k hosszúság a (3 0 cm.). A z a b hossz a f a magasságáva l változ ó mennyiség , mel y azonba n eg y bizonyos adot t esetbe n szinté n álland ó é s eg y tolók a álta l rögzít hető hosszúság . A lépté k szerkesztésér e nézv e álljana k it t a következők : h a mint fennteb b megjegyezte m AB = 4m é s « c = 3 0 cm., akko r
a b — 4 X 0-3 0
és h a mos t - 4 C helyéb e különböz ő famagassá A (j goknak értékei t (esetembe n 5—4 0 méterig ) helyettesitjük , akkor it 6-nek eze n különböz ő magasságokr a vonatkoz ó értékei t kapjuk , mely értéke k a z a c lépték egye s beosztásaina k nagyságá t adják . Igy 24 cm. ha A C=5 m., akko r ab = 5
4 X Q'30 ha . 4 C = 6 m., akko r a b = 6 4X0-30 ha AG~7 m., akko r ab =
20 cm . 17 ow .
4. ábra .
4X0*30 8 4 X 0-30 ha A C=9 m., akko r a b • 9 4 X 0 30 ha AC=lOm., akko r ab= — ha A C = 8 ni., akko r a b ••
10 4X0'30 ha AC =20 m., akko r ab = 30 4 X Q'30 ha A C = 3 0 m., akko r a b — 30 4 X 030 ha A C= 4 0 7n., akkor ab == 40 :
15 cm. 13 cm . 12 cm. 6 cm . 4 cm . 3 cm. stb.
A leir t mennyiségtan i feltételeke t a mellékel t 5 . ábrá n lát ható famagasságmér ő a következ ő módo n valósítj a me g : a műsze r áll eg y háromlábr a vag y esetle g eg y szöges botra állithat ó vonasz ból (d ) é s enne k fels ő végéhe z forgathatóla g erősítet t f>? ) karból . A (d) vonas z hossz a 1 m., a z (e ) karé pedi g 2 m. 1
5. ábra .
Ugy a vonaszban , min t a karba n horonyba n mozgathat ó f illetőleg g tolók a va n elhelyezve . A d vonas z fels ő részé n (é s pe dig a horon y szélén ) találju k a z a c léptéket , melyne k kezdő pontja összeesi k a z e ka r forg ó pontjával . A lépté k osztásvonala i a vonaszb a b e vanna k égetve .
Az f é s g tolóká k a vonasz . illetőle g a ka r horonyába n ki s rugók álta l bármel y állásba n rögzíthető k é s a ponto s irányításho z szükséges fel - é s lecsaphat ó peczekke l vanna k ellátva . A d vonasz , a mni t a z 5 . ábrából látható , eg y háromlábú áll ványra erősítet t dobozb a állitható , a dobo z pedi g a szivcsava r inegeresztése álta l körbe n mozgatható . Emiitettem, hog y e z a famagasságmér ö eg y egyszer ű egy vonaszu átlalóv á alakithat ó át , a mennyibe n a magasságmér ő d vonaszának a horonynya l ellentéte s oldal a czentimetere s beosztás sal va n ellátv a s e z képez i a z átlal ó vonaszát , egyi k (bal ) szárá t a magasságmér ő e karja , a másika t pedi g a z állván y egyi k lábá hoz ké t szíjja l (5 . ábra l é s m) hozzákapcsol t léc z képezi , mel y a fövonaszr a ráhúzhat ó hüvelyhe z (??) két csavarra l hozzáerősíthető . Az n hüvel y a magasságmérőné l szinté n szerepe l é s pedi g az állván y dobozáb a tolati k b e ugy , hog y a magasságmér ő d vonasza tulajdonképe n a dobozb a tol t hüvelybe n áll . E z által , továbbá a dobo z bels ő oldalá n levő , keresztmetszetbe n fecskefar k alakú léczecsk e által , mel y léczecsk e d vonas z horonyáb a illik , a vonasz bármel y irány ú mozgá s elle n biztosítv a van . A magasságméré s a következőképe n történik : mindenekelőt t a megmérend ő fátó l a f a magasságána k megfelel ő távolságban , vagy eze n belü l alkalma s helye t választunk , a honna n a f a csú csát é s tövé t jó l láthatjuk . Eze n a ponto n felállítju k a műszer t ugy, hog y anna k sikj a a választot t álláspon t é s a megmérend ő fa álta l képezet t síkb a essé k é s a műsze r merőlegese n álljon . A merőleges állá s megbirálásár a segítségünkr e leen d a z c kar, melye t ha csavarjá t kellőle g megeresztjük , függél y gyanán t használhatunk . Ezután a z / ' tolóká t feltolju k a mércz e fels ő (kezdő ) pontjára , vagyis a tolók a mutat ó vonalá t a mércz e kezd ő pontjával , illető leg vonaláva l összevágatjuk s ennek , valamin t a g tolókána k irányz ó peczkein á t a z e ka r emelés e vag y sülyesztés e álta l megirányozv a a f a csúcsát , a z e kar t csavarj a segélyéve l rögzítjük , a miálta l a háromszög egyi k oldalá t illetőle g a z egyi k iránysugara t i s rög zítettük. Most a z f tolóka t lefel é csúsztatju k é s pedi g addig , a mi g mutató vonal a össz e ne m vá g a mércz e als ó (végső ) osztá s vona lával, a g tolóká t pedi g má r a rögzítet t e karo n addi g csúsztatju k
ide-oda, a mi g a peczkeke n á t vetet t irány-sugá r a f a tövér e esik . Igy a g tolók a peczk e fogj a képezn i a háromszö g csúcspontjá t és eg y rug ó álta l szinté n rögzítv e van . Hogy mos t a f a magasságá t leolvashassuk , a cl karon mozg ó /' tolóká t addi g csúsztatju k felfelé , a mi g a ké t tolók a peczk e é s a f a mell é állítot t léc z fels ő vég e eg y irányb a esik . Eze k utá n megállapítjuk, hog y a z / ' tolók a mutat ó vonal a a mércz e mel y osztásvonalával esi k össze , illetőle g melyikhe z esi k közeleb b s ezen osztásvona l mell é ir t szá m les z a f a magasság a méterekben . Ha a megmérend ő f a mell é 4 métere s léc z helyet t 2 mé terest állítunk , ug y a leolvasot t értéke t 2-ve l e l kel l osztani . Végül megjegyzem , hog y h a a magasságmér ő átlalóv á alakit tatik át , ug y a tolókák , min t feleslege s részek , a z állványo n lev ő doboz oldalá n helyezhető k el .
I R O D A L M I SZEMLE . A m a g y a r keskenyvágányu v a s u t a k országos h á i ó z a t a . Mélyre ható tanulmán y eredmény e a z a terv , melye t Göncz y Béla m . á . v . főmérnök fent i czimé n eg y nagyszabás ú értekezésbe n tes z közz é a „Magya r Mérnök - é s Épitész-Egylet " közlönyéne k f . é . márcziu s és áprili s hav i füzeteiben . Ne m kevesebbrő l va n szó , minthog y egységes központ i igazgatá s alat t teremtsü k me g hazánkba n a keskenyvágányu hely i érdek ű vasutakna k a z egés z orszá g terüle tére kiterjed ő összefüggő hálózatát . Abból indu l k i ugyani s Gönczy , hog y a fővasuta k s a z azo kat táplál ó rende s nyomtáv ú mellékvasuta k hazánkba n má r túl nyomó részbe n megépülte k s ig y mindinkáb b előtérb e lé p a z a kérdés, hog y ne m volna- e czélszerüb b a helyiérdek ű vasuta k létesítésében mos t má r a keskenyvágány u harmadrend ű vasuta k rendszerére térnün k á t é s ezze l kapcsolatba n a kisvasuta k szerve sen összefügg ő országo s hálózatá t megteremtenün k ? Lapunk f . é . januá r hav i füzetébe n vol t alkalma m kifejteni hogy hova-tovább , milye n fonto s hivatá s vá r a keskenynyomköz helyiérdekű vasutakr a a z erdőgazdasá g szolgálatában , hog y mil sikerrel karolj a fe l s mennyir e támogatj a a z álla m azo k fejlesz
, ü y -
tését a néme t birodalo m területé n s végül , hog y mil y fonto s nem zetgazdasági érdeke k sürgeti k azok létesítésé t éppe n hazán k erdő s vidékein. Kifejtette m ot t a z erdőgazdaságo t érint ő azo n közgaz dasági bajainkat , melye k szanálásár a egyedü l a szárazföld i köz lekedési eszközö k olya n fejlesztés e vezethet , mel y a feltáratla n erdős vidékeke t a közforgalo m eszközeive l szerv i kapcsolatb a hozza. Gönczynek a z emiitet t irányba n adot t mélyrehat ó fejtegetése i mind e z okokbó l közvetlenü l érinti k a magya r erdőgazdasá g érde keit. Értekezéséne k anyag a annyir a fonto s kérdéseke t hozot t föl , hogy anna k lapun k olvasóiva l val ó kivonato s ismertetésé t kívána tosnak láto m anná l i s inkább , mer t meggyőz ő bizonyítékoka t szolgáltat azo n érve i mellett , melye k köz- , d e erdőgazdaságun k nem eg y bajár a mutatna k s mer t örvendenün k kel l é s lehet , ha , más oldalró l olya n javaslatokka l állana k elő , melye k kivitel e vi tális érdekein k előmozdításár a szolgál . Gönczy tanulmányának bevezetésébe n re á muta t a kisvasuta k azon közgazdaság i előnyeire , melye k a meglév ő rende s nyomtáv ú vasutak táplálásában , egye s elszigetel t ipar i é s gazdaság i termé nyeknek belterjeseb b kihasználásába n s végü l egye s félreeső vidékeknek a közforgalomb a val ó bevonásába n lelne k kifejezésre . Reá mutat , hog y éppe n a kisvasutakb a fektetet t átla g félakkora , sőt bizonyo s körülménye k közöt t mé g azo n i s jóva l alu l lév ő épitököltség lehetőv é teszi , hog y ol y vidéke k i s részesülhessene k a vasút i szállítá s előnyeiben , melye k elhagyatottságu k é s szegénységük miat t a rende s nyomtáv ú vasútr a egyáltalába n ne m számit hatnának. A tők e tehát szerint e ug y általáno s közgazdasági , mint jövedel mezőségi szempontbó l hálá s feladato t végez , h a a fő - é s mellék vonalak megépítés e utá n mos t má r ol y befektetéseke t keres melyek a z emiitet t vonala k köz é szorult , vag y azo k részérő l ki hagyott vidéke k terményeive l szaporítjá k a nagyvasuta k forgalmát . r
A keskenyvágány u vasuta k előnyei t érdekese n é s tanulsá gosan ismerteti . Ezeke t „nemcsa k a pályatestbe n é s magába n a pályákban felhasználand ó anyago k kiseb b tömeg e é s méret e tesz i olcsóbbá a rende s nyomtáv ú vasutaknál , hane m jelentéken y technikai tényez ő eze k mellet t a z a körülmén y is , hog y a kis -
nyomtávú vasuta k éleseb b görbület i sugarakka l é s nagyob b emel kedésben építhető k meg. " A kisvasuta k létesítésé t a technika i tényező k mellet t jelenté kenyen olcsóbb á teszi k azo k csekél y üzem i berendezése . „Ezek csaki s a forgalo m lehető legegyszerűb b lebonyolításár a szolgálnak, melyr e e vasutako n törekedn i lehe t é s kell . Ezt részbe n a z i s megkönnyíti , hog y e kisvasuta k a nagy vasutakkal közvetle n öszeköttetésbe n ne m állana k s azoktó l tel jesen függetlenü l kezelhetők . Ebbő l folyóla g it t nagymérték ű ellenőrző é s bizottság i intézkedésekr e ninc s szüksé g s a z egés z forgalom úgyszólvá n házila g bonyolíthat ó le. " Azzal a soka t hangoztatot t ellenérvve l szemben , melye t a keskenyvágányu vasuta k nag y hátrányáu l felhozn i szoktak , hog y t. i . a nag y vasutakkal csatlakoz ó állomásoko n szüksége s átrakodá s a tranzitó forgalma t aránytalanu l megdrágítja , Göncz y K . Liptha y Sándornak a bosznia i é s herczegovina i vasutakró l ir t czikkér e *) hivatkozik, mel y kimutatja , hog y anna k a z átrakodásna k a költség e Bródban (é s a máramaros i vasutako n is ) tonnánkén t 1 0 krr a ru g s ig y eg y 1 0 tonná s kocsiszállitmán y átrakás a 1 frtb a kerül . D e még e z a költsé g i s nag y részbe n visszatérü l a z által , „hog y a kisvasuton ne m kel l megfizetn i a z illet ő tranzitó-ár u utá n a z idegen kocsi k szokáso s idő - é s futásbérét , mer t idege n kocs i ne m mehet a kisvasutr a é s viszont. " „Ez utóbb i költsé g kocsinkén t é s kilométerenkén t 1—1* 2 kr . között változik . A kocsi k visszajövetelé t i s számításb a véve , mihelyt a z idege n kocs i a keskenyvágány u pályá n 5 0 Tcm-i meg tenne, a kocsibé r a z átraká s költségé t má r tu l haladná. " A tárgygya l általánosságba n foglalkoz ó bevezet ő rés z utá n ismerteteti czikkir ó a forgalomba n lévő , .valamin t a tervezé s alat t levő keskenyvágány u vasutainkat . A részletezése k ideiktatásá t má r a té r szűk e se m enged i meg. Örömme l jegyezzü k fe l azonban , hog y közülü k ne m eg y erdős vidéke k feltárásá t tervez i s ig y a vidé k fatermés e forgal munk fonto s anyag a lesz . „E vasuta k azonba n magukba n vév e egye s elszigetel t irá * ) „Magya r Mérnök - é s Kpitész-Egyle t Közlönye " 1896 . V I . és VII . füzet . ERDÉSZETI LAPOK . 3
2
nyokat alkotnak , melyekne k feladata , illetőle g czélj a egyelőr e csakis kizáróla g a z illet ő vidé k legszorosabba n vet t hely i érde keinek kielégítése , vag y egye s termelés i ágak intensiveb b ki aknázása." • „A keskenyvágány u vasutakna k tervszerűe n megállapítand ó országos hálózatába n eze k a má r forgalomba n levő , részbe n pedig tanulmányozot t vonala k közü l a fontosab b irányo k alkalma sak ugya n arra , hog y a hálóza t egye s csoportjaina k magváu l szolgáljanak, d e elszigeteltségü k miat t e vonala k legnagyob b részben ug y tekinthetők , min t a hálóza t egye s főcsoportjaina k kiegé szítései." A keskenyvágány u vasutakna k hazánkba n tervszerűe n meg állapítandó hálózatáho z czikkir ó vélemény e szerin t azoka t a z irá nyokat i s elsősorba n figyelemb e kel l venni , melyeke n má r rendes nyomtávú helyiérdek ű vasutaka t terveztek , d e pénzbel i kérdése k akadályozták me g azo k létrejöttét . E vonala k létesítésé t többnyir e már a közszükségle t sürgeti , létjoguka t a reáju k vonatkoz ó köz gazdasági é s műszak i előtanulmányo k eredménye i igazolják , kiépítésükhöz pedi g szívese n járu l a z érdekel t vidé k erejéhe z mérten, habá r azo k megteremtésé t jórészbe n anyag i kérdése k i s akadályozták meg . E vonala k bizonyos , mé g javaslatba hozand ó irányokka l nag y mértékben alkalmasa k arra , hog y a kisvasutak egye s főcsoport jainak magváu l szolgáljana k s a hálózato k később i terjeszkedésé nek alapjá t megvessék . „Miután kesken y vágány építés e esetébe n a szükséges törzsrészvénytőke is körülbelül felényire redukálható, valóba n ne m is merhetünk czélszerüb b megoldás t e tervezé s alat t áll ó vasuta k régen vajúd ó megépítéséne k miné l gyorsab b megvalósítására , mint azt , hog y a má r eddi g összegyűjtöt t hozzájárulásoka t a' keskenynyomtáv u vasú t részvénytőkéjéne k fedezésér e fordít sák; il y módo n a z illet ő vidé k álta l rége n vár t vasuta t kis vasúiként mielőb b megépithessé k é s ezze l ot t eg y későb b kifej lődő é s tervszerűe n megvalósítand ó keskenyvágány u vasutcsoport nak megalkotásár a a z els ő alapvetés t megtegyék. " Ismerteti tehá t czikkir ó a tervezé s alat t levő , d e bárm i ok ból eddi g me g ne m valósítot t rende s nyomköz ü vasuta k műszak i
és közgazdaság i jelentőségét , hog y e z adatokhó i i s következtetése ket vonhasso n a kisvasuta k országo s hálózatána k részérő l indít ványozott tervéhez . Mindeme rende s nyomtávúna k tervezet t h . é . vasuta k „hossz ú időn á t eredménytelenü l vajúd ó s a financziális nehézsége k miat t részben végké p elejtet t ügye i egyenese n rámutatna k arr a a meg oldásra, hog y a z eddig i nag y fáradságga l gyűjtöt t hozzájáruláso k — melye k azonba n a rende s nyomtáv ú vasuta k törzsrészvény tökéit mé g mindi g ne m fedezi k — a közj ó érdekébe n czélszerübben alig volnának értékesíthetők, mint ugy, hogy azok segítségével e meg építésre váró vonalakat rendes nyomtáv helyett keskenyvágányu pályaként építsék meg." De „eze k mellet t a z egyes , magukba n vév e i s életreval ó vonalak mellet t önkénytelenü l i s szembetűnne k azo k a z irányo k is , a melye k bizonyo s kiegészítésekke l egysége s hálózattá , vag y leg alább i s egyelőr e nagyob b összefügg ő csoportokk á egyesithetők . Ezek a konczentrál t vonala k nemcsa k a z illet ő vidé k é s hely i érdekeltség közleked ő szükségleté t elégítené k k i és nemcsak az illető, eddig hozzáférhetetlen területek okszerű, közgazdasági kihaszná lását tennék teljessé, hane m a csoportosítá s egyútta l a z építend ő keskenyvágányu vasuta k üzem i költségei t is , a z összefüggő , egy séges hálóza t alapjá n tetemese n csökkentené. " „Kétségtelen ugyanis , hog y a hazánkba n eddi g épült keskeny vágányu vasutakna k egyi k legnagyob b baja , a keskenynyomtáv u vonalak elszigeteltsége, melynek következtébe n drágáb b épít ő é s üzleti berendezésse l épülne k meg , mint a mennyire eyy összefüggő keskenyvágányu hálózat esetében szükség volna." (Külö n fűtőházak , javítóműhelyek stb. ) Nem bocsátkozhatun k it t azo n nehézsége k ismertetésébe , melyek miat t a rende s nyomtáv ú fővasuta k s eze k közöt t a m . k . államvasutak i s a z il y magukba n áll ó kisvasuta k üzeméne k keze lésétől má r eleitő l fogv a idegenkednek , hane m re á mutatun k azon javaslatokra, melyeke t czikkir ó a hátrányo k leküzdésér e ajánl . Ilyenek: • 1. hog y a z építend ő keskenynyomtáv u vasú t önáll ó üzem kezelésben maradjo n s ig y a nagyvasuta k befolyásátó l mente n 32*
csak a lehet ő legszükségeseb b é s legegyszerűb b épit ő é s üzlet i berendezések megszabásár a szorítkozzék . 2. hog y e ki s önáll ó kezelés ű vasuta k közü l lehetőle g miné l több vonala t eg y közö s igazgatá s al á csoportosítsun k s egymás sal — amennyir e lehe t — összefüggésb e hozzunk . Ig y Jehetőv é válnék egyrész t a központ i vezeté s költségének , a személyzet i é s dologi kiadásokna k redukálása ; másrész t pedi g a z egye s vonala k üzleti berendezéseinek , d e főképpe n forgalm i eszközeine k főb b é s czélszerübb kihasználása . E javaslata i alapjá n hisz i azutá n Gönczy , hog y mihely t a z egyes főirányo k é s a z azoka t összekapcsoló , összeköt ő vonala k megépülnek, má r csa k id ö kérdés e les z a má r forgalomba n lév ő hasonló kisvasuta k fuzionálása . „E csoporto k azutá n egyelőr e külön-külö n vezeté s alatt , későbben pedi g a m . k . államvasuta k tulajdo n vonalaina k fényese n bevált példájára , egysége s központ i igazgatá s alat t megalkotnák hazánkban a keskenyvágányu h. é. vasutaknak az egész ország terü letére kiterjedő összefüggő hálózatát, mely hálózat egységes forgalompolitika és dijszabás mellett, mint a fövasutakat tápláló s a legfélreesöbb vidékek terményeit is felszívó hajszálerek hálózata, hivatva lesz hazánk közgazdasági állapotát eddig soha nem sejtett nívóra emelni s a világforgalomba idővel a legutolsó községet és legfélreesőbb vidéket is bevonni." Ami különbe n magátó l értetődik , a czikkir ó se m képzel i azt, hogy e nagyszabás ú ter v megvalósítása , e nag y hálóza t kiépítés e egyszerre történjék , amin t hog y félszázado s tevékenysége t kiván t meg a rende s nyomtáv ú vasuta k hálózatána k létesítés e is . A czél , melyet javaslatáva l elérn i kivan , csa k az , hog y a jövő vasút i háló zata: a keskenynyomtáv u vonala k gyüjtöerezet e „ne ötletszerűen, csupán egyes magánvállalkozók és magánérdekek kielégítésére szolgáló módon jöjjön létre, min t a mel y módszerrő l má r fővonalain k épí tésekor a múltba n ol y keserve s tapasztalatoka t szereztünk ; hane m egységes szabályozási terv módjára, a közérdek, illetőleg a vasúti forgalmai nélkülöző vidék egyetemes érdeke alapján és a jövőbe való bepillantással, az egyes vonalak szerves összefüggésével." E nagyszabás ú öntudato s munkának keresztülviteléhe z Gönczy elsősorban i s szükségé t látj a annak , hog y a keskenyvágány u
vasutak hálózatána k megépítés e a jövőbe n lehetőle g eg y kézbe n összpontosuljon. Szükségé t látj a annak , hog y nagyob b tőkéj ű bank vag y konzorcziu m alapittassé k „mel y esetle g szövetkezet i alapon a z álla m é s a z érdekelte k megfelel ő támogatásáva l a z összes keskenyvágány u vasuta k építésé t kezéb e venn é s e czélr a hazánkba a külföld i töké t i s bevonná. " Taglalja ezutá n czikkiró , hog y mibe n rejli k hazánkba n a h . é . vasutak kedvezőtle n helyzeténe k főoka s hog y miér t i s vetett e fel éppe n a szövetkeze t eszméjét , melyne k legfőb b előnye , hog y •az egyenlő teherviselés elvét a vasútépítés terén is érvényre juttatja, •s megszüntet i a különbsége t a törzsrészvénytők e é s elsőbbség i kötvény között . Mellőzzük it t azo n vezérelveket , melyeke t czikkir ó a vasuta k létesítésénél il y alapo n szemmeltartandókna k vél , é p ig y a for galom é s üzle t vezetéséne k egyszerűsítésér e tet t javaslatait , valamint a z üzem i költsége k apasztásár a s a forgalo m növelésér e irányuló külföld i eljáráso k ismertetését . K i kel l azonba n emelnün k az ezutá n következ ő behat ó ismertetést , mel y a keskenyvágány u vasutaknak részérő l kontemplál t s térképpe l illusztrál t országo s hálójára vonatkozik . 9527 km. am a keskenyvágány u vasutvonala k hálózata , melye ket a következ ő 1 9 csoportba n tervez : 1. 1. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Erdélvi dél i csoport ; hossz a . . . . . . . . . . . 353 km Erdélyi nyugot i csoport ; hossz a . . . . . . . . . 518 n Erdélyi kelet i „ „ .. . . . . . . . 393 »i Erdélyi észak i „ „ . . . . . . . . . 488 ÍJ Máramarosi „ „ . . . . . . . . . 437 » Alföldi északkelet i csoport ; hossz a . . . . . . 361 Magyarországi északkelet i csoport ; hossz a 586 Felső-magyarországi csoport ; hossza.. . . . . 466 n Nógrád-Hont-Borsod-i csoport ; hossz a . . . 559 Pest-Heves-Borsod-i transzverzáli s . . . ._ _ 433 Dunántúli nyugat i csoport ; hossz a . . . . . . 672 Somogy-Tolna-Baranyai csoport ; hossz a 583 Délmagyarországi . . ,, , 425 Í J Magyar délkelet i „ „ . . . 423 TI Arad-Csanád-Bihar-Békési csoport ; hossz a 606 •1
16. Alföld i transversali s csoport ; hossza.. . . . . 56 17. Horvá t „ , ,, , . . . . . . 59 18. Közép-horvátország i „ , , . . . . . . 46 19. Horvát-Dalmá t „ .. . . . . 60
3 km. 5, , 3„ 3„
Összesen . . . 952 7 km. Ezek volnána k a z elsősorba n ligyelemb e veend ő vonalak ; köztük számosa t jelö l me g a szerz ő olyannak , a mel y főle g a z erdei terménye k forgalmá t fogj a közvetíteni . A részletekr e nézv e bármily tanulságo s i s voln a azo k felkarolás a é s a z erdőgazdasá g szempontjából val ó mérlegelés e é s birálgatása , helyszűk e miat t a Mérnök-Egylet közlönyér e kel l utalnunk . A Göncz y részérő l meg jelölt irányoka t elsősorban kellene keskenyvágánynyal megépíteni, mert eze k hazán k keskenyvágány u vasúthálózatána k mé g teljeseb b mértékben val ó kifejlesztésér e a kell ő alapo t megadná k s egy úttal a befektetendő töke jövedelmezőségét is biztosítanák. „Kétségtelen, hog y elérkezi k a z a z idő , amidő n ali g les z község, ső t nagyob b tele p vag y tany a i s hazán k terméken y s ipar i terményekben i s ol y gazda g területén , a melyne k a mag a harmad vagy negyedrend ű vasút i összeköttetés e me g n e épüljön . A z emberiség művelődéséne k rohamo s haladás a mezőgazdaság , ipar , kereskedelem folytono s tökéletesbülés e feltétlenü l magáva l fogj a hozni azt , hog y ugy , min t eddi g a közlekedé s fővonalainak , maj d később a z ezeke t táplál ó mellékvonalakna k hálózat a megépült ; éppen eg y pá r évtize d leforgás a alat t •— • a tök e folytono s elhelyezést keres ő kutatása i közbe n — lassankén t elöállana k a harmad os negyedrangú , sokszo r má r ne m i s helyi , hane m egészen magán érdekekeket szolgáló vasúti vonalak is, hog y a hajszálere k módjár a összegyűjtsék a legfélreesöb b helye k értékesíthet ő termékei t i s é s azokat a fővonalakr a val ó terelésse l a világpiaczna k hozzáférhetőv é tegyék." Ezekben kívántu k megismertetn i Göncz y terjedelme s érteke zését, mel y életbevág ó s éppe n a magya r erdőgazdaságr a nag y fontosságú eszméive l kell , hog y érdeklődésünke t megnyerje . A fatermésne k értékéve l aránytala n térfogat i é s súlyviszonya i a belterjessé g fel é tör ő erdőgazdaságo t jele n közgazdaság i viszo nyaink mellet t ugyani s önkénytele n hívjá k fe l arra , hog y a z erde i
termékek szállít ó eszközei t tökéletesítve , s min t minde n gazdaság i ágnál ug y a z erdőgazdaságná l i s a mellőzhetetle n befektetése k révén tegy e jövedelmezőv é üzemét . Köztudomás ú azonban , hog y hazánk közlekedés i eszközeine k éppe n a hegyvidéke n fejletle n hálózata ne m eg y esetbe n békó t ve r a z erdőgazdasá g üzeméne k belterjesebb. fejlesztésére , bá r ne m eg y helyüt t vanna k má r m a i s olyan esetek , ho l egyedü l a z erdőtulajdonosoktó l függ , vájjo n bir tokát a meglév ő közforgalm i eszközökke l összeköttetésbe hozza- e ? Az a körülmény , mel y nálun k a mezőgazdaságná l i s mé g lépten-nyomon észlelhető , hog y a birtoko s egyedü l a z anyaföldtő l várja jövedelmé t s ne m számi t a megkíván t é s czélirányo s be fektetések annyir a jövedelmez ő előnyeivel , sokka l szembetűnőb b módon éreztethet i hatásá t a z erdőgazdaságoknál . Az erdő k terméséne k olcs ó értékesítés e hazánkba n mé g so k helyütt a közforgalm i eszközö k fejletlenségébe n találj a indít ó okát ; mint az t s a vel e jár ó közgazdaság i hátrányoka t lapun k f . év i I . füzetében kifejten i igyekeztem . Az olya n törekvés t tehát , mel y a közforgalm i eszközeinkne k javítására s min t esetünkbe n a keskenyvágány u vasuta k országo s hálózatának létesítésér e irányul , erdőgazdaság i szempontbó l i s örömmel kel l üdvözölnünk . Kifejezés t kel l azonba n adnun k abbel i reményünknek i s egyidejűleg , hog y a hely i érdek ű vasuta k ügyei ben kilátásb a helyezet t törvényjavasla t min d ennek , min d egyál talán a z erdőgazdaságoka t ol y közvetlenü l érdekl ő bármil y helyi érdekű é s magánvasuta k létesítéséne k útjá t csa k egyengetn i fogja . Gönczy értekezésében , min t fenneb b i s emiitettem , 3 9 olya n helyiérdekű normál nyomközü vasú t tervé t ismerteti , melyne k létesítése többnyire financziális kérdések miatt vajúdik. E 3 9 vasutter vezet közöt t 1 8 olyan t találtam , aho l a jövedelmezősé g számításá nál a közeli vidék erdőgazdaságának fatermése, mint feladási czikk, nagy szerepet játszik. É s éppe n Göncz y értekezés e igazolja , hog y mennyi az olyan erdős vidék, melyen bár nagyon is kívánatos, de méy egyáltalán nem is terveztek vasutvonalat. A kartársa k közül , akik pl . hazán k határszéli , többnyir e erdő s vidékeine k közlekedés i viszonyait ismerik , azo k bizonyár a csa k örvendene k minde n olya n eszmének, mel y azo k javításár a vonatkozik ; főle g h a a tervezet , mint Gönczyé , ol y kézzelfoghat ó előnyöke t igér . Kaán Károly.
A világ m ű f a t e r m e l é s é n e k e l é g t e l e n s é g é r ő l . Mélárd , páris i erdőfelügyelönek il y czime n a mul t év i nemzetköz i kongresszuso n tartott s lapun k mul t év i IX . füzetébe n kivonatosa n ismertetet t előadásával részletese n foglalkozi k a Forstwissenschaftliche s Cent ralblatt m . é . 12 . füzetébe n dr . Endres münchen i egyetem i tanár . Nézetét, a melyne k kifejtésér e a z emiitet t la p szerkesztőség e kért e fel, rövide n közöljü k a z alábbiakban : „Ismeretes , rég i nót a a fahiány a z erdésze t történetében ; a középko r végétő l a z u j időki g minden erdőrendészet i intézkedé s é s rendele t mögöt t ot t kisér t réme, d e legijesztőbbe n a 18 - száza d közep e táján . Má r Luthe r i s megjósolta, hog y a z utols ó na p előt t háro m dologba n les z nagy szükség: a j ó barátságban , a j ó pénzbe n s a z istenadt a fában . Oettelt plébános , a k i a mainz i erdőrendtartás t fogalmazta , ig y panaszkodik 1765-ben : „ A családap a mos t csekélyeb b költségge l látja e l magá t a z év i kenyérrel , min t fával. " későb b ross z évek , háborúk a mezőgazdaság i terménye k árá t magasr a felcsigázták , a nemzetgazdák a mezőgazdaságo t jelentetté k ki egyedül boldogitónak s ekko r a fahián y elfelejtődött , ső t egyszerr e so k i s let t a z erd ő ; követelték a z irtást , államerdö k eladását , a közbirto k felosztásá t Ez a z irányza t 1790-tő l 1830-i g vol t uralkodó . Még későb b Közép-Európ a gazdaságilag rendezetteb b államai ban a z erdőgazdasá g i s fellendül t s ne m a fatömege k előállítása , hanem a nyeresége s értékesíté s vol t a z erdőgazd a főgondja . A 40-e s években , daczár a hog y kezdeté t vett e a vasutkor szak, a nyugtala n politika i állapotok , a kamatlábemelkedé s meg bénították a z építkezés i tevékenységet s a z iparfejlesztést . A vasutak akkor a f a szállítás a körü l ne m jöhette k figyelembe , mer t a terje delmes tömegár u díjszabás a mé g ige n maga s volt , ső t határozotta n kedvezőtlen verseny t okozta k a fána k a va s é s ásvány i tüzelő anyagok szállításával . Mé g a 60-a s évekbe n i s ug y látszott , hog y a f a valamennyir e nélkülözhet ő lesz , d e ím e mos t megin t csa k felmerült a z a kérdés , honna n fedezz e a vilá g faszükségletét . Méiard fejtegetéséne k gyöngéj e abba n rejlik , hog y ő csaki az egye s államokna k rohamosa n növeked ő haszonfaszükségletét illetve be - é s kivitelé t vesz i szemügyr e anélkül , hog y elegendőe méltatná a mé g mindé g fennáll ó nag y fakészleteke t s a z erdőkne növekvését. A használato k fokozás a a z utols ó évtizedekbe n csak
s , n k -
ugyan erőszakol t volt , d e eze k a használato k Svéd- , Finn-, Orosz ország, Amerik a s részbe n Ausztria-Magyarorszá g erdeibe n i s ol y fakészleteket támadta k meg , melye k eladdi g értékesíthető k ne m voltak s a melyekne k növedék e azelőt t évről-évr e veszendőbe ment , elkorhadt. A z ily , óriás i kiterjedés ű öre g erdő k ne m egykönnye n merülhetnek ki , má r azér t sem , mive l a félrees ő helyeke n a szál lítási nehézsége k miat t a használato k csa k lassan haladhatnak előre. Nem kevésbb é feltűn ő Mélardna k e z a tétele : „ a fafogyasztá s túllépi a megközelíthet ő erdő k rende s fatermésé t s a különböze t időnként egés z erdő k lepusztitásáva l fedeztetik. " Igaz , hog y első sorban a hozzáférhet ő erdő k kerülne k használa t alá , d e é p a „hozzáférhető" fogalm a ige n tág . Minde n erd ő megnyíli k a forga lomnak, h a a faára k megfelel ő magasak . Ha a fakivitelr e termel ő államoka t vizsgáljuk , ug y találjuk , hogy azokba n nemcsak , hog y nincsen tulhasználat, de a használat mögötte is marad a termésnek, értv e természetese n a kivitel i álla mokat egyetemlegesen . Hog y Oroszországban , Svédországba n é s egyebütt i s jönne k el ő ol y kedvez ő fekvésű erdőterületek , melyeke t válósággal tulvágnak , bizonyos . Ámd e gyakra n megesi k azután , hogy il y szórványo s esetekbő l a z egés z országr a vonna k követ keztetést. Lássuk a kivitel i államoka t egyenkint : Oroszország Európ a legnagyob b fatermel ö állama ; termelés i viszonyait Mélar d nagyo n i s értéké n alu l becsüli ; egés z biztosa n állithatni, hog y it t fahiányról , beláthat ó időben , sz ó sincs . Va n 188'6 milli ó ha erdeje, amibő l 63 % állami . Az erdő eloszlás a fölött e egyenlőtlen. A z észak i é s északkelet i részeke n 10 0 lakosr a 230 0 ha esik, délen , a sivatagvidéke n 4 — 8 ha. Az államerdőke t illetőle g a hivatalo s adato k az t tanúsítják , hogy a fatermésnek csak csekély része, , s-e használható ki kereslet hiányéiban. Eladatott 1898-ba n 4 2 milli ó rube l érték ű fa , a z e l ne m adott f a érték e 4 6 milli ó rubelr e becsültetik . Nagyobb a kihasználá s a több i erdőkben , melye k a z egés z területnek kereke n 3-á t foglaljá k el . A európa i Oroszorszá g év i ténylege s fahasználatát, 16 5 millió ha használhat ó területe t s /ia-kén t 1* 2 m . hozamo t véve , 19 6 millió 3
1
2
m -re tehetjük , ebbő l legfenneb b 1 2 milli ó m megy ki az országból, a több i belföldö n használtati k fe l s ju t eg y lakosr a 1*7 7 m . A lehetséges év i használa t azonba n sokka l nagyobb : 36 3 milli ó m , melyből haszonfár a 18 1 milli ó m esik . Hogy ebből mennyit fogyaszt a belföld , ne m tudju k ; feltesszük , hog y a távo l jövőben , melyr e nézve számításain k szólnak , egészsége s piacz i viszonyo k mellet t egyenlő les z a németország i müfafogyasztással , aza z fejenkén t 0-48 m . Eszerint Oroszországnak , 10 4 milli ó lakos a mellet t 5 0 milli ó m -re voln a szükség e s kivitelr e maradn a 13 1 milli ó m nyer s műfa. Ső t h a a fejenként i belfogyasztás t 0*7 0 m -el i s vesszü k fel, úgyis mara d mé g rendelkezésr e 10 8 milli ó m . Becslésem szerin t a z össze s európa i államo k gömbf a beviteli többlete jelenle g legfenneb b 3 6 milli ó m . Európa i Oroszorszá g tehát egymag a fedezhet i eze n szükségletne k 3-szorosá t is . Hasonlithatlanul kiterjedtebbe k a z ázsia i Oroszorszá g erdő ségei. A z 1894 . ót a folyamatb a tet t felméré s szerin t e z óriás i területen (töb b min t háromszort a nagyob b a z európai birodalomnál) máris 30 5 milli ó ha. koronaerd ő va n felvéve , a z össze s erdősége t pedig bátra n 50 0 milli ó ha-ra tehetjük ; tehát fejenkén t 217 0 ha-ra. 3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
A páris i kiállítá s alkalmáva l megjelen t oros z hivatalo s m ü (Les forét s d e l a Russie . Pari s 1900. ) eze n erdő k jelentőségérő l igy ir : „ a kereskedele m kifejlődés e utá n egyedü l Szibéri a erde i a világ legtávolabb i piaczaina k majdnem kimerd hetetlen fatartalékját fogják képezni . . . Töb b vállalkoz ó szelle m é s elegend ő tők e Szibéria fakereskedelméne k óriás i lendülete t adna. " A fakereskedésbe n tehá t a jöv ő Oroszországé . Finnország kivitel e szinté n fokozható . 2 0 milli ó ha. erdejéből egy lakosr a 8*1 5 ha. esik . A z év i belszükségle t 2 3 milli ó m -re tétetik, tehát fejenkén t köze l 9 m , ebbő l tűzifár a 6 m esik . A rendkívüli fogyasztá s mé g észak i égal j alat t i s pazarlássa l határo s s á faára k emelkedéséve l bizonyár a mérséklődn i fog . 3
3
3
Az év i fatermés t 18 0 é v átlago s vágásfordulóva l ha-íént 1\5 m -re veszik , tehát összese n 3 0 milli ó m -re, d e e z egésze n ki nem használtatik ; a z észak i részeke n fekv ő nag y kiterjedés ű állam i erdőségek mé g nincsene k feltárva . Finnorszá g a mostan i bei fogyasztás mellet t i s képe s lenn e jövőr e i s legaláb b 2 millióva l 3
3
több haszoní'á t vinn i ki , d e 40°/ o müfá t s fejenkén t 0' 7 m rende s fogyasztást vév e fel , kivitelr e 1 0 milli ó m marad , aza z 6 millió m -el több, mint ezidüszerint. 3
3
3
Svédország jelenleg Európ a legjelentékenyeb b kivitel i állama . A kivite l értékér e nézv e els ő helye n áll , tömegér e Oroszországga l legalább i s eg y fokon , bá r erde i a z oroszokého z képes t csa k eg y kilenczed rés z területe t foglalna k el . Év i fatermését, 2 0 millió ha-on 1 35 w -el, 2 7 milli ó m -re teszi k hivatalosan , megjegyezve , hog y a fatermé s észako n 40%-al , déle n 5%-a l haladj a felü l a ténylege s használatot, mive l a félrefekv ő erdőségek mé g érintetlenek . Feltéve , hogy jövőr e eze n termé s i s ( 8 milli ó m .) kihasználá s al á kerül het, a z össze s év i fatermé s 3 5 milli ó m -re tehet ő (/ia-kén t 1-76 m .) Az 1898 . év i műfakivite l 1 0 milli ó m ., óvato s számítá s mel lett i s emelhetjü k tehá t e számo t mé g 2 millióval. Máskép ál l a dolo g Norvégiával. Beláthat ó időbe n legaláb b jelenlegi kiviteléne k emelkedésé t ne m várhatjuk , 1*4 5 m . termésse l szemben 1'5 2 m a ténylege s használat , tehát tökepusztitó . A keleti parto k kényelme s megközelítés e a mélye n benyomul ó fjor dokon : e z okozt a a kimerülést . Becslé s szerin t a z utols ó másfél század alat t évenkén t 600 0 ha. magánerdö t tarolta k le . 8
3
8
3
3
3
3
3
Hogy Ausztria-Magyarország erde i se m kimeríthetetlenek , jó l mondja Mélard , d e távo l vagyun k mé g azo n időtől , miko r bei fogyasztása egés z termelésé t igényb e veendi . Magyarország kivitele kevésbbé jelentékeny , mive l a lombf a 79%-á t foglalj a e l a terü letnek s mag a a bük k 36%>-át . Magyarországr a jelenleg a Monarchi a kivitelének 25%- a jut . Hane m Galicziába n é s Bukovinába n mé g nagy fatartaléko k vannak , melyek okos használat mellet t még hosszú időn á t elláthatjá k fáva l Kelet-Európát . Hivatalo s osztrá k adato k szerint Kelet-Galicziába n é s Bukovinában , jóllehe t erde i a közép és előhegységeke t borítják , közlekedés i uta k hiányában , a nag y távolságok miat t s kevéss é kifejlet t faipa r mellet t a z év i termé s csak részbe n használhat ó ki . Faszukéró l tehá t mé g sokái g ne m lehet szó . Bosznia és Herczegovina viszonyla g teteme s fakészlete i i s említést érdemelnek , valamin t Runuinia is , melynek 1 mill ó 85 eze r /ifl-nyi állam i erdejébő l 32 3 eze r ha. egyelőr e hozzáférhetetlen .
Amerika erdeine k szolgáltatás i képesség e felö l szétágazó k a vélemények. A z Egyesült-Államo k fakivitel e erdőterületéhe z viszo nyítva (20 2 milli ó ha.) ne m ol y jelentékeny , min t közönségese n hiszik; utóbb i időbe n érték e 140—15 0 milli ó márk a között mozog , mig Svédho n 2 0 milli ó /ía.-járó l 16 4 milli ó márkát , Ausztria Magyarország 1 9 milli ó /-a-ró l 19 3 milli ó márká t ér ő fá t vit t ki . Az Egyesült-Államok , Kanad a é s Brasili a erdőterület e együt t 1000 milli ó ha., 9 4 milli ó lakossal , tehá t eg y fejr e ju t 10' 6 ha. Az erdő k tulnyomóla g forr ó égö v alattiak , ho l a tömegnövekvé s tudvalevőleg szertele n magas . Részemrő l tehát mer ő képtelenség nek tartom , hog y eg y ily óriási, Európ a erdőségei t töb b min t három szorosan meghalad ó terüle t fakészlete , il y kedvez ő növekvés i viszonyok közöt t arányla g gyé r népessé g mellet t beláthat ó időbe n kimerüljön. A z Egyesült-Államokba n emellet t minde n módo n igye keznek a z érdeklődés t a z erdőgazdaságr a terelni . 1891-tö l 1898-i g nyugaton 1 9 milli ó ha. erdőtartalé k (államerdö ) hasittatot t ki . 1899-ben 1 8 szakegyesüle t é s 3 9 szakiskol a állot t fenn . Általánosságban megjegyze m mé g a következőket : 1. A jelenle g müfabevitelr e szorul t államo k műfatermelés e fokozható, h a ne m i s ol y mértékben , hog y a telje s fogyasztá s fedezhető volna . Magába n Németországba n i s vanna k mé g helyek, melyek ne m annyir a feltártak , min t az t a ma i faára k mellet t várn i lehetne. A maga s hegységbe n elegend ő uta k hijjá n a fána k majd nem fel e ot t vesz . Hasonl ó okbó l egye s má s vidéke k kisebb érték ű műfaja se m értékesíthető , holot t 7 milli ó m -en felü l hozun k b e évente. 3
Minő fapazarlá s folyi k mé g manapsá g i s a félrefekv ő erdők ben, kivál t ott , a ho l mé g erde i szolgalma k állana k fenn ! Ezen kívül 1 milli ó ha. erdőhö z juthatun k kopárok é s ross z legelö k fel erdősitésével. Jövőbe n sokka l töb b müfá t hozhatnán k piaczra : gyenge középerdőknek , medd ő bükkösökne k fenyőr e átalakításával , a magánerdő k job b ápolásával , a z államerdőkne k alaposab b keze lésével s h a e rendszabályo k életb e lépnek , mihe z a z emelked ő faárak fogjá k megadn i a lökést, maj d évtizede k multán Németország 5 milli ó m -el töb b müfá t termelhet , min t most . B
Sokkal nagyob b mértékben emelhet i Francziaország termelését . Maga Mélar d adj a me g a csekél y müfatermelé s okát , t . i . a z erdő-
gazdaság - 3 részbe n tűzif a é s szé n termelésr e va n alapítv a századok óta . A kilenc z é s fé l milli ó /-a-ny i erd ő legaláb b 9 milli ó m . müfát termelhetn e a z eddig i 6 milli ó helyet t s ig y a behozata l egészen elmaradna , azonkívü l beerdősithet ő kopára i mé g számo sabbak, min t Németországé . A dél i államo k kormánya i i s mindenképe n azo n vannak, , hogy a népné l a z erd ő iránt i szeretete t felébresszé k s hog y a z eddigi rablógazdaságo t rendszere s használa t s kell ő ápolá s válts a fel. Egyébirán t eze n államo k szükséglet e ige n csekély . Spanyol ország, Portugália , Olasz - é s Görögorszá g együttvév e nem viszne k be 2 milli ó m gömbölyüfát . Min t főbevitel i államo k csa k Nagy Brittania (1 6 millió) , Németorszá g (1 0 millió ) é s Francziaorszá g (3 milli ó m ) jöne k számításba . 3
3
3
2. A kivitel i államo k jövőbel i szolgáltatás i képességü k meg ítélésénél ne m hagyhat ó figyelme n kívül , hog y legaláb b a z utóbb i időben kezdeté t vett e a czéltala n erdőpusztitá s megakadályozása . Oroszországnak va n má r erdőtörvény e 1888-ból , Finnországna k 1886-ból, Norvégiá é 1893-ból , Svédország é foganatban . A z osztrá k erdőtörvény 1852-bő l ige n kitűnő , h a a végrehajtá s ne m hiányzik.*) Végül a z i s számbaveendő , hog y észak i Európ a é s Amerik a majdnem össze s erdej e szű z talajo n áll , aho l a mestersége s fel újítás nag y nehézségekke l ne m jár , h a egyébkén t a z uralkod ó fokozatos felújít ó gazdasá g mellet t a felújítás ember i közreműködé s nélkül i s b e ne m áll . 3. Az t a tényt , hog y Európ a népességéne k 57°/o- a má s or szágok bevitelér e va n utalva , ne m kel l ol y gyászosa n felfogni , mint Mélard . Má s fonto s nyersterménye k é s iparczikke k megszer zése tekintetébe n i s egymásr a szorulna k a z államo k s eze n rá szorulás a z ipa r fejlődéséve l arányos . Angli a — a vilá g els ő ipar állama — szené n é s érczei n kivü l semm i má s nyersanyago t ne m termel s élelmiszerei t legnagyob b részbe n tengerentúlró l kénytele n beszerezni. Ugyana z a helyzete Németországnak is ; húst és kenyeret külföldről kel l vennie . Á m a népe k egymástó l val ó gazdaság i füg gése talá n inkáb b előnyös , min t káros , béké t terem t közöttük . " ) A magya r erdőtörvényrő l — mel y má r 2 2 é v e term i áldás t h o z ó gyümölcseit — a tudó s taná r urná k ug y látszi k ninc s tudomása . Szerző.
Németország különbe n ujonghat , mer t e földrés z legdúsab b szén kincseit rejt i magában , mike t 800—100 0 évr e valókna k tartanak . A fába n dú s óriás i Oroszbirodalo m szénbe n szegén y s a vilá g termelési adata i a hetedi k helyr e sorozzák . Szén - é s vizszük e akadályozni i s fogjá k abban , hog y földmivel ő állambó l ol y gyorsa n iparállammá változzé k át , min t Mélar d hiszi . Hogy tehát ö Orosz országot a jövő kiviteli államainak sorából kihagyja, mivel jelenlegi fafeleslegét a népesség szaporodása s az ipar fejlődése folytán maga fogja felhasználni, ez oly lényege s botlás a okoskodásának , mel y egész jövendőlésé t halomr a dönti . 4. Mélar d előadásáró l val ó véleményeme t összefoglalv a azon kívánságomnak ado k kifejezést , hog y az erdő k takaréko s é s gondo s kezelése iránt i mele g szózat a megszivlelelle n n e hangozzé k el . Tétele igazságár a azonba n anyag i bizonyítéko t ne m hozot t fel. " (K-s.) Felhivás. A faeladás
i szerződésekr
egyike, • a m e l y n e k jeligéj e nyoknak
megfelelő*, a
e vonatkoz «Legyen
a
ó pályamüve
k
szerződés a viszo
birál ó bizottsá g egyi k tagjáná l saj
-
nálatos véletle n következtébe n eltévedt . Teljese n k i v a n ugyan zárva , h o g y a kézira t ross z kezekb e kerül t s
meg -
semmisülhetett volna , mindeddi g azonba n a legszorgosab b kutatások daczár a se m vol t feltalálható . E sajno s k ö r ü l m é n
y folytá n a z Országo s Erdészet i
Egyesület igazgató-választmányána
k határozat
a alapjá
n
tisztelettel felkérjü k a z emiitet t pályam ű ismeretle n szerző jét, h o g y kéziratát az egyesület költségén újból az uj másolatot mielőbb beküldeni
letisztáztatván,
szíveskedjék.
Budapest, 1901 . máju s h ó 6-án . Az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatala.
KÜLÖNFÉLÉK. A május hó 4-én tartott fölolvasó ülés mindkét pontja teljesen lekötött e a hallgatósá g figyelmét. Előszö r Havas Ágoston urad. erdőmeste r olvasot t fe l a kopárok beerdősitésénél alkalmazott ültetési módokról, összehasonlitás tárgyáv á tév e többfél e eljárást , utána pedi g Kaán Károly m . kir . erdés z olvasot t fe l a hegyvidéki erdőgazdaság szerepéről a nemzet háztartásában, a mive l a napi renden lév ő kérdés t penditet t meg . A rendkivü l érdeke s felolvasá sok egyiké t lapun k júniusi , a másika t július i füzetébe n fogju k közölni.
A
földmivelésügyi
tárcza
ügyköréhez
tartozó
ágazatok kiállítása. A budapest i városlige t iparcsarnokába n április h ó 30-á n nyitott a me g dr . Darány i Ignác z földmivelésügy i minister a mul t év i páris i nemzetköz i kiállításo n bemutatot t erdő gazdasági, mezőgazdasági , vizépitészeti , kertészet i stb . tárgya k kiállítását. A megnyitá s a kormány , a diplomáczi a é s a törvény hozás számo s tagjának , valamin t nagyszám ú előkel ő közönsé g jelenlétében men t véghez . A bejárattó l jobbr a a mezőgazdasá g é s a vizépitésze t ki állítása talált helyet . E tanulságo s é s szépe n rendezet t részbe n erdőgazdasági jelentőségge l bi r a rovartan i állomá s kiállítása , a mel y néhán y erdőpusztit ó rovarr a i s kiterjeszkedett . A bejárattó l balr a els ő sorba n Hermá n Ott ó gyűjtemény e talált helye t a z ősfoglalkozáso k köréből : vadászat , halásza t é s pásztorélet nagybecs ű etnográfia i tárgyakba n é s képekbe n va n bemutatva. Ez t követ i a z erdészet i kiállítás , melyne k tárgyai t lapun k m. é . VIII . füzetébe n irtu k l e részletesen , ső t képbe n i s bemutat tuk azo k eg y részét . A kiállítá s legértékeseb b tárgy a minde n bizonynyal Magyarorszá g domborműv ű térképe , mel y erdőségein k fanemszerinti eloszlásá t tüntet i fel . Az elrendezé s a hel y ügye s kihasználás a mellet t rendkivü l tetszetős, am i Földi János erdőtanácso s fáradozásaina k köszönhető , kinek Clement Károly erdészjelöl t segédkezett . Az erdészet i kiállítá s mögöt t a z a felett e sikerül t é s nag y gonddal é s tudássa l összeállitot t vadászat i panorám a zárj a b e a kiállítás területét , a melyrő l olvasóin k részletese n má r mul t év i
IX. füzetünkbe n nyerte k tudomást . Parisba n ez t a z erdészet i ki állítástól széle s u t választott a el . Olyanoktó l hallottuk , a ki k Parisban i s láttá k e kiállítást , hog y a z itten i elrendezé s mellett , a midőn a z előcsarnokba n balr a tekintv e a z erdészet i kiállításo n keresztül pihe n me g szemün k dr . Lénái Adolf reme k alkotásán , még hatásosab b e kép , min t Parisban . Az erdészet i kiállítá s kell ő közepé n eg y törö k mogyoróna k 70—80 cm. átmérőve l bir ó törzsrészlet e köt i l e figyelmünket , a mely a z orsova i m . kir . erdőhivata l kerületébő l származik . E z a kiállítások árnyoldala , hog y a természetne k il y remekmüveitő l fosztja me g a z erdőt . Most , a midő n földmivelésügy i kormányun k a ritk a fáka t oltalmáb a vette , talá n e z a törö k mogyor ó i s kegyel met nyerne . Sajnos, hog y e sorainka t ne m zárhatju k a nélkül , hog y eg y kellemetlenül érintő körülményrő l n e emlékeznén k meg . A kiállítá s erdészeti részébe n eg y ki s füzete t lehe t kapni , a melynek a czime : „Vezető a mezőgazdasági láállitás erdészet i é s vadászati részében' . Gyakran találkozun k avva l a fogalomzavarral , mel y a mezőgazda ságot min t szélesebbkör ü gyűjtőfogalma t tüntet i fel , melye n belü l az erdőgazdasá g i s helye t talál , holot t magána k a földmüvelésügyi ministeriumnak elnevezésébe n megkapju k az t a helyes megjelölést, a mel y egybefoglalhatj a e ké t gazdaság i ágazatot , melye k küls ő nyilvánulásaikban, d e részbe n bels ő lényegükr e nézv e i s ol y sok ban eltérők . A mezőgazdasá g ug y eze n a kiállításon , min t egyáltalában , teljes jogga l „vezet" , hisze n a z orszá g területéne k köze l /4-ed részét képviseli , d e e z épenségge l ne m lehe t o k arra , hog y neki e tágabb értelme t tulajdonítsun k kelleténél . A földművelés vagy gazda ság nev e alat t tehá t nézetün k szerin t megfé r a kiállításo n egybe gyűjtött valamenny i ágazat , a z említet t téve s megjelölé s azonba n a nagyközönsé g előtt , d e kevésb é beavatot t hivatalo s körö k előt t is, egymagába n bá r jelentéktelenne k látszó , halmozód ó megismét lésben azonba n sajnálato s é s káros tévfogalma k meggyökeresedéséhez vezethet . 1
3
Adat a kocsános és kocsántalan tölgy előfordulási kérdéséhez. A kocsáno s é s kocsántala n tölg y előfordulás i helyének preczizirozás a okábó l a mos t szőnyege n forg ó tölgykérdéshe z
legyen szaba d a z itten i östölgyeselc köz t észlelhet ő következ ő tényt egész rövide n regisztrálnom . A görgény i „Mocsár " nev ü erd ő nag y részét , ahov a a z erdcőr i szakiskolának tanulmány i erdej e i s tartozik , terebélye s vé n tölgy fák alkotjá k s többszá z éve s koru k daczár a csúcs a vesztet t ágbo gos koronáju k minde n évbe n pompása n kizöldül , ső t makktermé sük i s mé g mindi g számottev ő tényezőj e a kezelé s pénzügy i mérlegének. A föl d szin e váltakozv a si k terület , maj d észak-északnyugat nak lejt ő hegyoldal , maj d megin t si k s ismé t lejtő s emelkedés . Ezeket a területeke t a kocsáno s é s koesántala n tölg y ké t törzs faja ol y jellegzete s elkülönülésse l foglalj a el , hog y eddi g is ismer t igényük a talajalakza t irán t it t egés z határozotta n é s tisztá n ér vényesül. A sik-lapo s részeke n látju k a kocsáno s tölgyet ; a hog y pedig az oldalb a hágun k fel , elén k állana k a z é p ol y vé n koesántala n tölgyek minteg y megczáfolhatatla n bizonyitásár a annak, hog y e helyhez val ó jussuka t ő k i s má r százado k előt t szerezték . A minek védelmére tehá t Vada s Jen ő főerdőtanácso s lelke s előadásába n oly meggyőzőe n száll t sikra , t . i . hog y a koesántala n tölg y k i n e szorittassék a nek i val ó termőhelyéről : eze k köz t a z évszázado s tölgyek köz t i s viszhangr a talál ; nekün k pedi g a természe t száza dos hagyomány a tisztá n tanulságu l szolgá l s a mag a valóságá ban világosa n megszabj a az t a módot , a melye t a ké t tölgyfajja l való erdősítésné l a hel y é s fane m megválasztásá t illetőle g követ nünk kell . . . . y.
A későtölgyön észlelt fagykárokról. Újvidé k sz . kir . város makkveté s utjá n létesítet t kocsányo s tölgy fiatalosaiba n szét szórtan 0 02—0"03-ra tehet ő elegyarányba n előfordu l a késő kocsányos) tölg y is . Ezekne k a későtölgyekne k eredet e a Szlavó niából é s dél i Bácskábó l hozot t makkr a vezethet ő vissza . Az a körülmény , hog y a fiataloso k mestersége s uto n létesít tettek, igazolja , hog y a késő n fakadá s sajátság a átöröklődik . Jóllehet a z erd ő 1899 . é v nyar a ót a tartozi k kerületemhez , a későtölg y jelenlétérő l — ne m látvá n a fiatalosokat előb b fakadás közben — csa k a mul t é v tavaszá n szerezte m tudomást . Zöld vol t má r minden , a miko r eze k a példányo k fakadásna k -
indultak, 20—2 5 nappa l hátramaradv a a rügyfeslésbe n közönsége s kocsányostölgy szomszédjaiknál . E z a lassúsá g azonba n e z esetbe n veszedelmükké vált . A háro m fagyo s szen t — Pongrácz , Szervácz , Bonifác z — ugyanis eltér t kegyetle n szokásátó l é s ne m háborgatt a hide g meg jelenésével a zseng e növényvilágot , idő t é s alkalma t nyújtv a ezze l a közönsége s kocsányostölg y hajtásaina k é s leveleine k zavartala n megerősödésére. Nem ig y azonba n Orbá n ! Június els ő napja i egyiké n — miko r uta m a tölgyfiatalosokb a vitt — szerezte m tudomás t Orbá n kellemetle n látogatásáról . Csaknem minde n tölg y feketéllet t a z akkorr a má r össze zsugorodott é s megszáradt , lefagyot t hajtásvégektől , levélszélektől , hajtásoktól é s zseng e levelektől . A fag y közönsége s é s kora i tölgye t egyarán t ért , d e a kü lönbség a ké t tölgyfajváltozato n okozot t kárositá s közöt t szembe szökően nag y volt . Mer t mi g a má r jó l kifejlődött é s megerősödöt t levélzetü közönsége s kocsányostölgyne k legfeljeb b csa k hajtásvége i és levélszéle i fagyta k e l s rajtu k a szárad t növényrésze k okozt a fekete szi n csekél y mértékbe n vol t észlelhető , addi g a későtölgyeke n nem marad t semm i se m zöld , pernyése k volta k tövi g mé g a z ol y helyeken is , a ho l a fag y gyengébbe n lépet t fe l s a közönsége s tölgynek ali g ártott . Kíváncsian váro m esetle g a z idé n i s bekövetkez ő tavasz i fagyoknak a ké t tölgyfa j változatra gyakorland ó hatásá t s h a észlele k valamit, újbó l számo t ado k róla . Kressák Pál.
N a g y áradás Máramarosban. A z áprili s 10-én egy napig tartott mele g esőzé s felolvasztott a a havaso k métermagasság u havát, mel y vizz é válva , roppan t víztömegge l dagasztott a me g a máramarosi vizeket , különöse n a Tiszát , mel y ti z é v ót a ne m emelkedett il y magasra . A Sopurka-patak , mel y a nagybocskó i Klotild szóda - é s vegygyá r faszükségleté t hozz a l e a z erdők ből, annyir a megáradt , hog y a patako n szállításr a kés z töméntele n fát, töb b min t 100,00 0 koron a értékben , elsodorta . A Tisz a a kincstár farakományába n mé g nagyob b kár t okozott . A vízá r egészen váratlanu l lept e me g a folyópart i rakodókat , ug y hog y senki se m sejtett e a katasztrófát , mel y mindenfel é bekövetkezett .
Egész Ugocsái g fahalászatta l foglalkozi k a né p é s a z elsodor t rönkök közü l bizon y ali g kerü l so k vissz a a kincstá r birtokába . A Tisz a különöse n Fejérpatakná l okozot t so k eze r koronár a men ő kárt a kincstárnak .
A z 1901. évi tavaszi erdészeti államvizsgák. ( Z ) A f. év i tavasz i erdészet i államvizsgá k megtartatta k áprili s 22-étő l április 26-áig . Vizsgáló-biztoso k volta k a z országo s főerdőmeste r Sóltz Gyul a minister i tanácso s elnöklet e alat t Illés Nándo r ny . m. kir . főerdötanácsos , Gsibi Lőrincz m. kir. erdötanácsos , selmecz i erdészeti akadémia i taná r é s T'ór'ök Gábo r Debrecze n váro s erdő mestere. Utóbb i egyútta l min t a vizsgáló-bizottsá g jegyzője , a jegyzőkönyvet vezette . A vizsg a letevésér e csa k 8-a n kapta k engedély t s eze k közül egynek kivételével , k i ne m kapot t oklevelet , valamenny i képesített nek nyilváníttatott . A feladot t írásbel i kérdése k a következő k voltak . I. Valamel y járási erdőgondnokságna k a kezelés e alat t áll ó községi erdő k területé n évenkin t 3 5 kat . holda t eg y éve s ákácz csemetékkel, 2 5 kat . holda t ké t éve s kocsányostölgy-csemetékkel , a kerületébe n lev ő kopárterületekbö l pedi g évenkin t 1 0 kat. holda t két éve s feketefenyő-csemetékke l kel l beültetnie . A felsorol t fafajokbó l évenkin t menny i csemetér e les z szük sége ? É s ha a z évenkin t szüksége s csemetekészlete t álland ó jellegű központi csemetekertbe n akarj a nevelni , mil y nagyság ú csemete kertet kel l telepítenie ? II. Sorolj a fe l azoka t a z eseteke t é s körülményeket , melye k mellett a z erdőbirtoko s a termel t fána k raktározásár a utalv a van . Miben ál l a faraktára k köz - é s magángazdaság i jelentősége ? Ismertesse a raktározá s nemeit , a farakodó k berendezésé t és kellékei t a tengelye n é s vizé n val ó szállításnál . Tárgyalja a különfél e választéko k é s félgyártmányo k rakáso lási módjai t s adj a elő , hog y miképpe n történi k a raktárb a szállított anyago k számozása , mérése , könyvelés e s mekkor a lehe t a raktáron val ó tartá s megengedhet ő időtartama . III. A z erdő t fenyeget ő szervetlen é s szerve s ellenségek , neve zetesen a szél , fagy , rovaro k é s növény i parazitá k ellenébe n mil y általános természet ű óvrendszabályoka t alkalmazha t a z erdőgazda ? 33*
A karstról. A tulajdonképpen i horvá t kars t a tenge r mentében húzód ó Velebi t hegysé g tengerr e hajl ó kopá r sziklá s területe, mel y a mag a meztelenségébe n Noviná l kezdődi k és a dalmát határi g húzódik körülbelü l 12 0 kilométe r hosszba n é s 1 0 kilométer átlago s szélességgel . A z uralkod ó kőze t neheze n szét máló krétaközet , a melye t csa k itt-ot t fe d eg y ki s föld . Sziklás, köve s terület , néhán y apró , a bór a elle n kőkerítésse l védett szántófölddel, kerttel és réttel mintegy bevetve, melyek rendese n vagy a z it t előfordul ó jellegzete s katlanszer ü mélyedésekben , vagy a völgyekbe n található k — e z a ma i karst ! A kir . karst felerdősitő felügyelősé g álta l létesitet t fiatalosok, bá r m a má r 13,93 8 katastralis holdny i területe t foglalna k el , a fennemlitet t 12 0 kilo méter hosszúságo n elszórv a csa k itt-ot t tarkítjá k e kőtengert, mel y teljes hiányáva l va n a forrásvíznek ; forráso k csa k a Zenggr e nyiló völgybe n vannak . Hajda n a z egés z területe t a tengerparti g erdő fedte . A Nov i é s Zeng g között i országú t mellet t eg y helye n most i s látn i valam i 1 5 dara b eltörpül t diófát ; itt , a hagyomán y szerint mé g a mul t száza d elejé n diófaerd ő állott . Most má r csa k e z a néhán y dióf a hirdet i a z egykor i erdő t s pá r é v múlv a eze k i s társai k nyomá t követik . Zengg mellett a XVIII . századba n eg y erődöt (Nehaj a neve).épi tettek; a job b kilátá s é s védekezé s czéljábó l kivágtá k a körülött e levő erdőt , s a visszamarad t tuskókka l mé g a mul t száza d elejé n tüzeltek é s kereskedte k a zenggiek . Karlóbag o mellet t eg y jelenle g teljesen kopá r sziklá s területet , mé g mos t i s „templom i erdőnek " hivnak; a z erdőne k hír e igen , d e nyom a nincs már . Pedi g valamiko r hatalmas törzsek nőhette k ott , mert a karlobagoi kapuczinus kolosto r összes épület i fáj a onna n való . Ma a z egés z horvá t tengerparto n erd ő nincs,"pedi g a tizen nyolczadik száza d vég e fel é mé g összefügg ő erdő k létezhette k itt; . mert mé g 1765-be n a „Trieszte r Commercie n Intendanz" kérelmér e több milli ó törzse t számlálta k me g a z itten i erdőségekben . Kutassuk má r mos t a z okokat , a mi k ez t a pusztaságo t előidézték. Általános a z a nézet , hog y a rómaiak , velenczeie k é s a törökök oka i a karstnak , mer t ő k használtá k k i állítóla g a z itten i erdőket.
Hogy használták , a z tény , d e töb b min t valószínű , hogy e z a kihasználás szálalv a történt . Ámde , h a tényle g tarra i s vágtá k voln a a tengerpart i erdőségeket , e z mé g mindi g ne m idézhette voln a el ő a kars t ma i állapotát , hisze n a lomblevel ű fák , mer t legnagyob b részt ilyenekbő l állotta k a z erdők , sarjadz ó képesség e id ő multáva l megint erdő t varázsol t voln a a letarol t helyen. Ha idej e let t volna ! A tengerpar t menté n fekv ő szigeteke n a kars t sokka l hamarabb keletkezett, ot t fár a vol t é s va n szükség ; ho l vetté k voln a min t itt , hisz e z vol t a legkényelmeseb b é s legolcsóbb , s miutá n a törz s kifogyott, j ó vol t a tusk ó é s gyöké r i s tűzifának . A m i tuskó t ki ne m áshattak , anna k hajtásai t leett e a kecske . A fapusztítá s s a nyomába n jár ó határtala n legelteté s össz működése hozt a létr e a ma i karstot . A né p régmúl t időbe n csa k legeltetésse l é s rablássa l fog lalkozott, mindkett ő a legkönnyeb b megélhetés i mód . A törökö k gyakori betörése i miat t akkortáj t érthet ő vol t e z a z életmód . Később a megszoká s hatalm a folytá n i s megmaradta k e z élet módnál. A legelteté s megmarad t a mag a ős i formájában , a rablá s átváltozott lopássá , s mer t má s ne m volt , fá t lopta k é s lopna k most is . Hogy a z itten i né p birtokába n a kecsk e játszott a a főszerepet , az magátó l értődik , mer t legjobba n felel t me g a szokásna k ; lévé n a kecsk e az , a mel y legkeveseb b gondo t é s fáradságo t igényel . A folytono s határtala n legelteté s kárá t má r ré g észrevették . Erre val l az , hog y má r a XVIII . száza d végéve l megparancsoltá k a kecské k megsemmisitését , d e a határőrvidék i parasz t kifogot t a „Hofskriegsrath" parancsán . Néhán y é v múlv a a kecské k é p ol y nagy mennyiségbe n legeltek , min t anna k előtte . Jelenleg má r csa k Jablanac , Prizna , Karlóbagó , Smilja n é s Lukovo Sugarj e községekbe n tartanak kecskéket , d e hál a Istenne k ezeknek i s köze l já r a végórájuk . Késő n ugyan , d e job b késő n mint soha . Nyitray Ottó Makkrakó gereblye. A garamrév i m . k. erdögondnokság ban a mak k eltartásár a vasta g fenyőpadlókbó l összerót t 4 m hosszú, P 5 m széle s ládáka t használunk , melyeke t a gyeptő l
meghántott szára z talajr a rakun k le . A rekes z fenekér e 5 cm. vastag szára z homokrétege t teritünk , err e azutá n 3 cm. vastagság ban makkot , err e újóla g 3 cm. szára z homoko t é s végr e a lád a tetejéig szára z lombo t teszünk . A ládá t egyszer ű léczekbö l összerót t rács , vag y széldeszkák ból összerót t féleresz ü fedé l zárj a el . Egy ilye n rekeszb e rendese n 1'5 0 hl. tölgymak k fé r el . A mul t é v tavaszá n megesett , hog y a tölgymakko t a nag y esőzések miat t idejébe n kivenn i ne m lehetett , azutá n pedi g hir telen mele g lett ; a mak k e miat t csírázásna k indult , ug y hog y a z
6. ábra .
egyes szeme k 8 — 10 cm. hossz ú csiráva l birtak . A z ilye n makko t ásóval húzot t horonyb a vetn i é s betakarn i ne m lehetett , mer t a . hosszú csiráva l bir ó mak k össze-vissz a kuszálódott . Ez t a módo t tehát e l kellet t hagynom , anná l i s inkább , mer t a tartó s mele g idő következtébe n a csemeteker t kötöt t talaj a ol y kemén y lett, , hogy abb a a z ásóva l ali g lehetet t behatolni . A makko t tehá t gyomláló-vassal készítet t lyukakb a vetettem . Miután e z a z eljárá s hosszadalma s é s ige n költsége s volt, , megszerkesztettem a 6 . ábrá n láthat ó egyszer ű szerszámot . Szer kezete é s mérete i a képbő l megítélhetők . Egy ilye n gerebly e 9 koron a 1 4 fillérbe kerül . Súly a lO'4Jcg. Vele eg y embe r hornyo t é s 2 4 lyuka t egyszerr e készíthet .
Utána eg y gyerme k a makko t a lyukakb a helyezi , eg y munkásnő a támadt lyukaka t korhanyföldde l behint i é s má s ké t napszámos a földe t lelapitja . Ilyenko r a törzsecské k megsérülne k és sokszo r elszáradna k ugyan , d e azutá n anná l szebbe n hajtana k ki . Hogy a z e mó d mellett i veté s a czélna k teljese n megfelelt , az bizonyítja , hog y a z elvetet t mak k 90°/o- a megfogamzot t é s ig y az eredmén y kedvezőne k mondható . Divald Béla.
A
vadászerdői erdőőri szakiskola részér
e a föld -
mivelésügyi ministe r u j iskolaépülete t é s igazgató i lakot építtet .
A közönséges pele károsításai Krajnában , a
ho l e z a
rágcsáló ige n elterjedt , ige n jelentékenyek . A pel e a 10—1 5 éve s luc - é s jegenyefenyők kérgét foltokba n lerágja ; rendese n a haj tások aijá n sebz i me g a fá t (1 . az ábrát) . Ezenfelül nagyo n so k koronahajtáso n a z ottlevő zseng e tü k csúcsai t rágj a le , a nedve t kiszopja é s a hátramarad t rágcsáléko t min t kis gömböcské t a földr e hullatja . Nehé z ellene valami t tenni , mer t csa k éjje l vonu l ki kártékon y útjára . Ige n apr ó é s szapora . Legfeljebb a z állabo k megritkitása , a pele fészkek pusztítás a é s a törzsecské k enyvezés e kecsegtet ném i sikerrel . A z enyvezés t kor a tavaszszal kel l eszközölni , mielőt t mé g a pele tél i álmábó l ébredne.* ) VaitziJc
Emil.
Erdőőri szakiskola Dunántúl. A földmivelésügy i minist e r elhatározta, hog y a Dunántú l egyi k megfelel ő helyé n erdőőr i szak iskolát álli t fel . H a enne k a szakiskolána k szükségességé t a z eddi g fennálló szakiskolá k térbel i eloszlás a szempontjábó l ítéljü k meg , nem lehe t tagadni , hog y indokol t a Dunántú l eg y ujabb altiszt i szakiskola létesítése ; h a ellenbe n a z altiszt i személyzetszükség * ) Nag y Károl y erdőtanácso s u r szive s közlés e szerin t a pel e Máramaro s vármegyében i s nag y károka t oko z a fenyőfiatalosokban ; a csúcshajtáso k lehántása álta l h a ne m i s létük , d e j ö v e n d ő müfaértékü k v a n v e s z é l y e z t e t v e . Szerk.
letet tekintjük , akko r ne m hagyhat ó figyelmen kivül , hogy a mostan i erdőöri szakiskolákbó l kikerül ő altiszteke t so k esetbe n ige n nehé z elhelyezni, soka n maradna k állá s nélkü l vag y tanulmányaik daczár a pályát változtatnak . Azt hiszszük , hog y e ténye k figyelembevételéve l a z u j szak iskola felállításáva l kapcsolatban , a több i szakiskolá k növendékei nek számá t a szükségletne k megfelelőe n apasztan i kellene . E r d é s z e t i és m e z ő g a z d a s á g i oktatás a b e l g a h a d s e r e g b e n . A belg a hadügyminiszte r a földmivelésügy i miniszter rel egyetértőle g elrendelte , hog y a gazdaság i ismeretekr e kiterjesz kedő tanfolyamoka t rendszeresít , melye k minde n é v októbe r havá ban veszi k kezdetüke t é s a bouillon- i ezrediskolába n franczia , a diest-i iskolába n pedi g vlá m nyelve n tartatnak . Azoka t a katoná kat, a ki k szolgálatu k leteltéve l a z erdésze t vag y mezőgazdasá g körében keresne k foglalkozást , a tanfolyamo k idejér e a z említet t helyeken állomásoz ó ezredekhe z helyezi k át . A f á k bemeszelésének h a t á s a a k é r e g r e . Többe n a gyümölcsfák törzsének bemeszelésé t ártalmasnak tartván, 1896 . évben a geisenheim i tanintézete n nyole z egyidő s é s egysorba n áll ó szil vafával tette k err e nézv e olyképe n kísérletet , hog y kettő t közülü k ezen é s a következ ő téle n egészen , — ké t mási k törzse t csa k a z alsó, — kettő t pedi g csa k a fels ő felé n meszelte k be , kettő t pedi g ellenőrzésül tisztá n hagytak . A meszelé s e z ideig nem mutatkozot t semmi tekintetbe n se m hátrányosnak , ső t ellenkezőle g a bemeszel t törzsek é s törzsrésze k sim a kérge t kaptak , mig a tisztán hagyotta k kissé felrepedeztek . Ezen kísérlete k eredményébő l kitűnik , hog y a gyümölcsfá k bemeszelése ne m ártalmas , ső t h a tekintetb e vesszük , hog y a sima kére g életképeseb b min t a repedezett , mondhatjnk, hog y az a fákra nézv e csa k előnyös . (De r Praktisch e Landwirt. ) Balogh Ernő. A z e r d ó m u n k á s o k r ó l szóló 1900. évi X X V I I I . t.-cz. f. é . máju s h ó 1-éve l lépet t életbe . A z életbeléptet ő minister i rendeleteket lapun k legközelebb i számába n közöljük : e számba n a velü k kapcsolato s 1898 . év i 2000 . eln . szám ú földmiv . minister i rendelet terjedelme s volt a miat t ne m találhatta k helyet .
Értesítés és kérelem a hazai erdőhatóságokhoz és t. erdész urakhoz. A Magyar Orniihologiai Központ a foly ó é v kezdetével a vallás - é s közoktatásügy i minister i tárcz a ügykörébő l a földmivelésügy i minister i tárcz a ügyköréb e helyeztetet t á t s ebből folyóla g foly ó év i máju s h ó elejé n a Nemzet i Múzeu m épületéből u j helyiségb e — a VIII. Icer. József-hörut 65. száma épület I. emeletébe — költözi k át . Midőn errő l a t . erdőhatóságoka t é s erdés z uraka t értesi tenők, tisztelette l kérjük , hog y mindazo n jelentéseiket , melyeke t a füstifecske é s góly a s illetőle g má s madara k tavasz i é s ősz i vonulására vonatkozólag , ismételv e kiadot t minister i rendelete k értelmé ben, intézetünkhö z bekülden i szoktak , valamin t bárminem ű más , idevágó írásbel i adatoka t vag y csomagoka t (nyer s húsban lev ő vag y kikészített madarakkal , csontvázakkal , gyomor - és begytartalmakkal , fészekaljakkal stb. ) szíveskedjene k a z u j helyiségb e irányítani . Egyben legye n szaba d figyelmeztetnün k arr a is , hog y a munka egyszerűsítés e é s időkímélés e tekintetéből , a jelentéseke t kívánatos ug y kiállítani , hog y a hivatalo s szá m é s bélyegzé s után, a szövegezés , minde n bevezet ő é s egyé b fráziso k nélkül , csupá n az adato k felsorolásábó l álljon , körülbelü l ilyenformán : Jelentés. Füstifecske X . közsé g határába n érkezet t 1901 . ápr . 2 . 3 darab . Fehér gólya „ „ „ átvonul t„ „ 7 . tömegben „„ „ , ,, , érkezet t„ „ 8-án5dara b Búbos bank a „ „ „ „ „ „ 9-én , stb . Dátum é s olvashat ó névaláírás . A mennyibe n a megfigyelé s a községtő l valamel y távol i ponton történt , kívánato s voln a eze n pontna k földrajz i fekvésé t is odajegyezni . Kisebb jelentése k egyszer ű hivatalo s levelező-lapokon , a nagyobbak 1 vag y töb b negyedrés z íve n terjesztendő k be . Minden küldemén y ig y czimzendö: Ngs. Hermán Ottó urnák, a Magya r Ornithologia i Közpon t főnökének .
VIII. ker . József-köru t 65 . sz . buctapest I. em . Csomagoknál a tartalo m i s megnevezendő . u
T
r
,
.
.
M. 0. K.
A z Erdészeti Növénytan I . része teljese n elfogyott . A „Vadászati Ismeretek Tára" czim ü 4 kötete s mü , melynek 1 . rész e (fegyvertan ) Belházy Jenő, II . rész e ( a haza i vadak természetrajza ) Szécsi Zsigmond, III . rész e ( a vadásza t gyakorlása) pedi g Illés Nándor szakavatot t tollábó l kerül t ki , tetemesen leszállítot t áro n kapható . A m ü eredet i ár a fűzv e 4 0 K., kötve 4 8 korona , mos t Grill Károly cs . é s kir . udvar i könyv kereskedő (Budapest , Dorottya-utcza ) utjá n 1 2 illetv e 1 6 koronáér t kapható. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai az egyesület hivatala utján 9, illetve 13 koronáért szerezhetik be.
titkári
E r d é l y i K a l a u z . P r a k t i k u s a n ö s s z e á l l í t o t t ú t m u t a t ó j e l e n t m e g ezze l a czimme l Kolozsvár t a z „Erdély i Kárpát-Egyesület " kiadásában . A
48 8 oldalra
terjedő é s piro s v á s z o n b a kötöt t k ö n y v elveze t minke t Erdél y össze s termé szeti szépségeihez , megismertet i velün k a
történelm i mult u országrés z minde n
nevezetesebb helyé t é s útmutatás t a d mindenr e nézve , a mir e utazá s közbe szükségünk van „Erdélyi Kalauz
n
. N e m a Baedekere k szára z formájába n v a n össszeállitv a a z " mer
nemzeti hősö k irán
t enne
k minde
t val ó lelkesedé
n lapjáró
la
hazafia s érzé s melegét , a
s tüzé t érezzük . Különöse n érdekess é é s
b e c s e s s é tesz i a k ö n y v e t az , h o g y igaz i h é v v e l é s r a j o n g á s s a l b u z d i földjének m e g i s m e r é s é r e é
s k i t e r j e s z t i figyelmét
töb
b hely
ta
ta
haz
sokaktól kétségb e von t ősiségér e is . A köny v á r a a z E . K . E . tagjaina k 4 nem tagokna k 6
a
magyarságna k K. ,
k o r o n a . Megrendelhet ő : B u d a p e s t e n a z Eggenberger-fél e czég -
nél vag y Kolozsvár t a z Erdély i Kárpát-Egyesüle t titkár i hivatalában . Villamos keskenyvágányu vasutakról Boesseman n é s Kühneman n Koppéi Arthur-fél e v a s u t a k czé g Ízlése s é s kimerít ő katalógus t adot t ki , mel y a villamo s v a s u t a
k lényegé t könnye
fényképfelvételeket tartalma z a
n áttekinthet
ő formába
n tárj a elén k é s
felsővezeté k anyagairól , villamo
s mozdonyok
-
ról, valamin t különböz ő iparágakná l ü z e m b e n lev ő telje s villamosvasut-beren
-
dezésekről.
Halálozás. Gyaloka i Kutrovich István , Gyöngyö s váro s fő erdésze, a z 0 . E . E . alapít ó tagja é s .Ziegelhofer Mihál y ker . számadó erdés z (Himód) , a z 0 . E . E . rende s tagj a meghalt . Bék e hamvaikra!
Változások és kitüntetések az erd. szolgálat körében. A m . kir . földmivelésügy i ministe r Mjazovszky Károl y kolozs vári m . kir . erdőmester t é s Frits Bél a paulis i m . kir . föerdész t 1901. év i áprili s h ó végéve l álland ó nyugalomb a helyezte , s a kolozsvári erdőigazgatósá g központ i szolgálatáná l megüresedet t erdőmesteri állomásr a Bodor Jenő m . kir . erdőmestert , a kolozsvár i erdőrendezőség vezetőjé t osztott a be . Továbbá áthelyezte , illetőle g megbízt a Muzsnay Géz a m. kir. föerdészt, a zsarnócza i erdőrendezősé g vezetőjét , a kolozsvár i erdőrendezőség vezetésével ; Kovács Gábo r m . kir . föerdészt , a bustyaházi erdőrendezösé g vezetőjét , a zsarnócza i erdörendezősé g vezetésével; Orosz Anta l m . kir . föerdész t a bustyaház i erdöhiva tal kerületébő l a kolozsvár i erdőigazgatósá g központ i szolgálatáná l üresedésben lév ő ellenőrködő i állomásr a sajá t kérelm e folytá n át helyezte ; megbízt a Schlaclda Lászl ó m . kir . erdész t a bustyaház i erdőhivatal központ i szolgálatáná l megüresed ő els ő ellenőrködő i állás ellátásával . Végül áthelyezt e a szolgála t érdekébe n Füzy Zoltá n szinevérpolyánai m . kir . erdész t a bustyaháza i erdöhivata l központ i szol gálatához ; áthelyezt e illetőle g megbízt a Oréger Géz a visk i m . k . erdészt a szinevér-polyána i erdögondnoksá g vezetésével , Günther József fehérpatak i m . kir . erdész t a rahó i erdőgondnoksá g veze tésével ; Székely Józse f laposnya i m . kir . föerdész t a kolozsvár i erdőigazgatóság kerületébő l a mármarossziget i erdőigazgatósá g kerületébe, a fehérpatak i erdőgondnoksá g vezetésével ; Szabó Ignácz m. kir . erdész t a lippa i főerdöhivata l kerületébő l a kolozsvár i erdőigazgatóság kerületébe, a laposnyai erdőgondnoksá g vezetésével; áthelyezte Martian Liviu s m . kir . erdész t a soóvár i erdőhivata l kerületéből a kolozsvár i erdőigazgatósá g központ i szolgálatáho z és Bohunitzky Endr e poroskó i m . kir . erdész t a z ungvár i főerdöhivata l kerületéből a soóvár i erdöhivata l központ i szolgálatához . *
A m . kir . földmivelésügy i ministe r Mezey Rezs ő Iugos i m . kir. erdész t a gödöllő i erdőhivata l kerületébe , a budakesz i erdő gondnokság vezetéséhez , Székely Istvá n szudriás i m . kir . erdész t a lugos i erdőgondnoksá g vezetéséhe z helyezt e át .
A m . kir . földmivelésügy i miniszte r Czillingér Jáno s végzet t erdészeti akadémia i hallgató t a soóvár i erdőhivatalhoz ; Skultéty Győző magánuradalm i erdészsegéde t a zágráb i erdőigazgatósághoz , ideiglenes minőségben , erdőgyakornokokk á nevezt e ki . Közigazgatási biróság i döntvénye k é s elv i jelentő ségű határozatok , i.
A községi képviselőtestület a községi vadászterület bérbeadása iránt megtartott árverésen tett legmagasabb Ígéret elfogadására feltétlenül kötelezve nincsen s a legnagyobb Ígérettel szemben a fenforgő körül ményekhez képest esetleg a kisebb Ígéretet tevő ajánlatot — mint a községre végeredményben elönyöscbbet — is elfogadhatja. (254/1899. K . sz.) II. Községeknek a községi vadászterületek bérbeadása iránti összes meg állapodásai és intézkedései, — kivévén a nyilvános árverés mellőzésé vel eszközölni kivánt szabadkézből való bérbeadást, - melyben az engedély megadása a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik, az alispánnak és nem a törvényhatósági bizottságnak fokozatos elbírá lása alá tartoznak. (2276/1899 . K . sz. ) III. Ha községi vadászterület bérbeadásánál a képviselőtestület által meg állapított árverési feltételekben utóajánlat elfogadásáról nincsen szó, az a körülmény, hogy kedvezőbb utóajánlat adatott be, ujabb árverés elrendelésére okot nem képez. (2168/1899. K . sz.) IV. A községi vadóiszterület bérbeadása ügyében jogérvényesen megkötött szerződés megsemmisítése iránt támasztott igényitek az elbírálása nem a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási bíróság, hanem a rendes polgári bíróság hatáskörébe tartozik. (3079/1899 . K . sz.) V. Ha a községi vadászterületi bérlő elhalálozása folytán az örökösök és a község kölcsönös megállapodással a bérleti szerződés felbontását el határozták, a vármegye törvényhatósági bizottsága ehhez hozzájárult,
s nincsen igazolva az, hogy a szerződés felbontása s az ujabb bérbe adás a községre nézve hátrányos lenne: a szerződés érvényben tar tására irányuló közigazgatási bírósági panasznak hely nem adható. (3125/1899. K . sz.) VI. 1. Egyes erdöőröknek mezörendöri teendőkkel is való megbízására a járási főszolgabíró adja meg az engedélyt. 2. Az 1879. évi XXXI. törvényczikk 17. §-a értelmében rendszeres üzemterv szerint kezelt erdők megőrzése erdöörökre levén bizva, az ilyen erdőtestek után a községi mezőőri költségekhez hozzájárulás ki nem szabható. 1383/1900 K . szám . ü Felség e a királ y nevébe n a magya r király i köz igazgatási bírósá g a m.- i kir . kincstár i ügyészsé g álta l képvisel t s a b.- i m . kir . erdőhivatal kezelés e al á tartoz ó kincstár i uradalomna k H . nagyközsé g kép viselő testület e által , a z 1898 . évr e megállapítot t mezőőr i költségekhe z val ó hozzájárulás kérdésében , M . vármegye alispánj a álta l 1900 . évi január h ó 19-é n 20030/899. szá m alat t hozot t határoza t ellen i panaszát , 1900 . év i júniu s h ó 20-ik napjá n tartot t nyilváno s ülésébe n a z 1896 . év i X X V I . törvényczik k 70 . §-a alapjá n tárgyalá s al á vévén , következőle g itélt: A m . ki r közigaz gatási bírósá g panaszo s azo n kérelmének , hog y a H . község i mezőő r javadal mazásához val ó hozzájárulá s kötelezettség e aló l egészbe n felmentessók , hely t nem ad , a vármegy e alispánjána k panaszsza l megtámadot t azo n rendelkezésé t azonban, melylye l panaszo s kincstár i uradalma t a község i mezőő r javadalma zásához 32 6 fr t é s 4 kr . állam i ad ó alapjá n 5 8 fr t é s 6 8 kr . össze g fizetésér e kötelezi, hatályo n kivü l helyez i é s kimondja , hog y panaszos t a mezőő r java dalmazásához val ó hozzájárulá s a közsé g határáho z tartoz ó mezőgazdasági birtokára kivetet t 10 9 fr t é s 7 1 kr . állam i ad ó arányába n terheli . Indokok: M . vármegye alispánja , panaszo s kincstár i uradalma t min t H . község i birtokos t a községben 1898 . é v folyamán alkalmazot t mezőő r javadalmazásáho z val ó hozzájárulás czimé n erdőgazdaság i é s azza l kapcsolatosa n kezel t mezőgazdaság i birtokának 32 6 frt . é s 4 kr . állam i adój a alapjá n 5 8 fr t é s 6 8 kr . ösze g megfizetésére kötelezte . Panaszo s anna k beismerés e mellett , hog y H . község i birtokán felesketet t külö n mezőőr t ne m tart , a z alispán i határoza t elle n érvé nyesített panasziratába n az t vitatja , hog y külö n mezőőr t alkalmazn i ne m i s volt szükséges , mer t mezőgazdaságáva l kapcsolato s erdőgazdaságába n a mező őröknél sokka l nagyob b minősitésse l bir ó felesketet t erdőőröke t tart , a ki k a mezőőri teendőke t i s ellátjá k s ig y mezőgazdaság i határána k megőrzésér e al kalmas közegekke l rendelkezvén , a közsé g álta l alkalmazot t mezőőrökne k hasznát ne m veszi , azo k javadalmazásáho z tehá t hozzájáruln i ne m köteles , a fenforgó esetbe n pedi g anná l kevésbb é köteles , mer t min t 10 0 kat . hol d mező gazdasági területe t meghalad ó község i birtokos , a közsé g elöljárósá g által , a z 1894. évi XII. törvényczik k é s anna k végrehajtás a tárgyába n kibocsájtot t föld -
mivelósügyi minister i rendele t értelmébe n a község i mezőőrr e vonatkoz ó költ ségvetés megállapításá t megelőzőle g me g se m let t kérdezve , hogy vájjo n kíván- e külön megesketet t mezőőr t tartan i s ezálta l a község i mezőő r javadalmazásá hoz val ó hozzájárulá s aló l mentesüln i ? e z pedi g me g ne m történt . Iga z ugyan , hogy a z erdőgazdaságba n alkalmazot t erdőőrö k a z idézet t 1894 . év i X I I . törvényezikk értelmébe n mezőőr i teendőkke l felruházhato k s e z esetbe n a z erdő gazdaság tulajdonos a a község i mezőő r javadalmazásáho z hozzájáruln i ne m köteles, eze n mentességr e azonba n a hivatkozot t törvén y é s végrehajtás i ren delet 74 . é s 75 . §-a i értelmébe n csa k azo n esetr e tartha t igényt , ha arr a nézve , hogy felesketet t erdöőrei t mezőrendőr i teendőkr e i s alkalmazn i kívánja , a járás főszolgabírój a álta l a z ,'engedély t megkapja . Minthog y pedi g panaszo s maga i s beismeri , hog y erdőőreine k mezőőr i teendő k ellátásár a val ó alkalma zását ne m kérte , mezőgazdaság i birtoká n törvényszer ű mezőőrre l ne m rendel kezett következésképe n a községi mezőőr javadalmazásához hozzájáruln i köteles . Ezen kötelezettség e aló l a z a körülmén y se m ment i fe l panaszost , hog y a község elöljáróság a álta l me g ne m let t kérdezve , vájjo n szándékozi k e sajá t birtokán külö n mezőőr t tartani , mer t törvényese n felesketet t mezőőr t 1898 . évben tényle g ne m tartot t s a minister i végrehajtás i rendele t 75 . §-ána k 5-i k bekezdése az t rendeli , hog y h a külö n mezőő r tartásár a jogosítot t birtokoso k évenkint legaláb b áprili s h ó végéi g mezőőr t fö l ne m fogadnána k é s fe l ne m esketnének, birtoku k a község i mezőőrö k felügyelet e al á osztandó , a mezőőrök felügyelete al á osztot t területe k birtokosa i pedi g a mezőő r javadalmazásáho z hozzájárulni kötelesek . Panaszo s azo n kérelméne k tehát , hog y a község i mezőőr javadalmazásához val ó hozzájárulá s kötelezettség e aló l felmentessék , a z it t előadott indokokná l fogv a hely t adn i ne m lehetett . Tekintette l azonba n arra , hogy panaszo s a z 1879 . év i X X X I . törvényezik k 17-i k § a értelmébe n rend szeres üzemter v szerin t kezel t erdejébe n megfelel ő erdőőrőke t alkalmazn i köteles, s tényle g ilyene k alkalmazv a i s vannak , s ennélfogv a panaszo s erde i birtoka utá n a község i mezőőr i költségekhe z val ó hozzájárulásra , minthog y ezen erdő k őrzés e ne m a község i mezőőrnek , hane m a z erde i erdőörökne k képezi feladatát , egyáltalá n ne m kötelezhető , hog y panaszosna k a z id e felter jesztett jelenté s é s hivatalo s kimutatá s szerin t H . közsé g határába n fekv ő mezőgazdasági birtok a utá n fizetend ő egyene s állam i adój a összese n 10 9 frt . és 7 1 krt . tes z ki , s minthog y a külö n mezőőr t ne m tart ó község i birtokoso k a község i mezőő r javadalmazásáho z mezőgazdaság i birtoku k utá n kivetet t egyenes államadóju k arányába n kötelezhető k csa k a hozzájárulás i kötelezettsé g teljesítésére, M . vármegy e alispána k azo n intézkedése , melylye l a mezőőr i költség fedezésér e szüksége s község i kiadá s fedezéséne k jogalapjáu l panaszo s erdei birtok a utá n fizetett állam i adót , illetv e anna k felé t vette , hatályo n kivü l helyezni s a község i pótad ó jogala p tekintetébe n a z Ítéle t rendelkez ő rész e értelmében kellet t határozni .
VII. A fausztatást vagy tutajozást gyakorlók az erdőtörvény alapján csupán a meglevő s a fausztatás vagy tutajozás által veszélyeztetett
viz- és utépitményeket, stb. tartoznak saját költségükön védmüvekkel biztositani, ellenben ez a kötelezettségük uj utépitmények (pl. uj hidak) létesítésére, vagy azok költségeihez való hozzájárulásra nem terjed ki. 1134/900. K . szám . 0 Felség e a királ y nevébe n a magya r király i köz igazgatási bírósá g K . Ambrus , b.- i ügyvé d álta l képvisel t P . Mihál y n.- i görög szertartásu katholiku s megyé s püspöknek , püspök i javadalmá t képez ő erdőter ményeknek, D . pata k S . é s mellékvizei n val ó usztatás a é s tutajozásána k en gedélyezése tárgyában , a földmüvelésügy i m . kir . ministe r álta l 1899 . é v i ok . tóber h ó 29-é n 7738 2 sz . a . hozot t rendele t ellen i fellebezésne k czimzst t pa naszát, 1900 . év i júniu s h ó 20 , napjá n tartot t nyilváno s ülésébe n a z 1896 . é v i X X V I . törvényczik k 74 . §.- a alapjá n tárgyalá s al á vévén , következőle g ítélt: A m. kir . közigazgatás i bírósá g a panaszt , amennyibe n a z a panaszlot t rendele t azon intézkedés e elle n irányul , melylye l a panaszo s részér e megadot t fauszta tási é s tutajozás i engedél y időtartamána k meghosszabbítását , tovább á a z é v i szállítási id ö tartamána k é s beosztásána k a megváltoztatásá t s végr e a z éven ként szállíthat ó faanya g mennyiségéne k a felemelésé t megtagadja , érdem i tárgyalás nélkül , hivatalbó l visszautasítja ; a mennyibe n a z a T . közsé g határ bcli malombirtoko s G . Jáno s tulajdoná t képez ő D patak i malo m csatornájának , továbbá a cs.- i hidna k elterel ő é s véd ő müvekke l val ó ellátásá t elrendel ő intézkedése elle n irányul , ebbe n a részbe n elutasítja ; ellenbe n azo n részének » mely a ministe r i rendele t azo n intézkedésé t támadj a meg , mel y intézkedésse l panaszost V . és T . községben létesítend ő egy-eg y hi d építésér e é s fentartására , illetve a z építéshe z é s fentartásho z val ó hozzájárulásr a kötelezi , hely t ad , a z ez érdembe n rendelkez ő minister i határozato t hatályo n kivü l helyez i s panaszo s püspökséget a ké t hi d létesítéséne k é s fentartásának , illetv e a z azo k építéséhe z való hozzájárulásna k kötelezettség e aló l felmenti . Indokok : A panas z abba n a részében , a ho l a megtámadot t minister i rendelet azo n intézkedés e elle n irányul , a mel y intézkedé s a z usztatás i é s tutajozási engedél y időtartam a meghosszabbításának , tovább á a z év i szállítás i időtartamnak valamin t a leszállíthat ó faanyago k mennyiségéne k kérdéséve l foglalkozik, azér t vol t érdem i tárgyalá s mellőzéséve l visszautasítandó , mer t a z ez irány ú minister i rendelkezése k ellen i panaszok , se m a z 1896 . é v i X X V I . törvényezikknek eze n bírósá g hatásköré t megállapít ó rendelkezéseivel , se m más törvénye s rendelkezésekke l a m . kir . közigazgatás i bírósá g hatásköréb e utalva nincsenek . Eze n bírósá g pedi g csaki s olya n közigazgatás i vitá s kérdések ben bi r jogosultságga l határozni , melyeke t a z idézet t törvény , vag y má s tör vényes rendelkezé s uta l hatáskörébe . A T . közsé g határbel i malomtulajdono s G. Jáno s tulajdoná t képez ő D . patak i malo m csatornájának , tovább á a cs.- i hidnak elterel ő é s védmüvekke l val ó ellátásá t elrendel ő minister i intézkedé s elleni panas z azér t vol t elutasítandó , mer t a z 1879 . é v i X X X I . törvényczik k 199-ik§-a értelmébe n a fausztatás t vagy,tutajozás t gyakorlók , azon partrészeket , épületeket, viz - é s utépitményeket , melye k a tutajozá s vag y fausztatá s álta l veszélyeztetnek, sajá t költségükö n védmüvekke l biztositani kötelesek , má r pedi g
az 1894 . év i szeptembe r h ó 4-iké n é s következ ő napjai n megejtet szemle é s anna k alapjá n adot t szakvélemén y szerint , a
mellékvizein ujabba n kiterjesztet t fausztatás i é s tutajozás i engedél ugy a G . János-fél e vízimalom , valamin t a cs.- i hi d a
t helyszín i
D . patako n S . é s y folytán ,
nagyob b tömegekbe n
czélba vet t usztatá s é s tutajozá s álta l veszélyeztetettne k bizonyult . A földmivelés ügyi m . kir . ministe r ennélfogv a törvényszerűe n intézkedett , amidő n a z it t emiitett ké t műtárgyna k biztosításár a szükségesne k mutatkoz ó óvintézkedése k végrehajtását elrendelte . Eze n óvintézkedésekne k a z elrendelés e anná l kevésbb é tekinthető sérelmesne k panaszosr a n é z v e , mer t a z 187 9 : X X X I. törvényczik k 201. §- a értelmébe n a z usztatásr a v a g y tutajozásr a jogosított , a z usztatá s vag y tutajozás álta l okozot t károkért , a
parto k vag
y műtárgya k tulajdonosaina
k
teljes kártérítésse l tartozik , midő n tehá t olya n óvintézkedésekne k a végrehajtás a rendeltetett el , a melyne k czélj a a z okozhat ó károkna k a
megelőzés e vag y
legalább megnehezítése , eze n intézkedé s nemcsa k a műtárg y tulajdonosának
,
hanem a z usztatásr a é s tutajozásr a jogosítottna k a z érdekei t i s szolgálja,eze n intézkedés elle n tehát , helyese n indokol t kifogá s ne m emelhető . Hely t kellet t adni azonba n a panas z azo n részének , a
mel y a
minister i rendele t azo
n
intézkedését támadj a meg , melylye l panaszos t V . é s T . községbe n létesítend ő e
g y g y hi _ e
d építésér
e é s fentartására , illetv e a z építéshe z é s fentartásho
z
való hozzájárulásr a kötelezi . A minister i megokolá s szerin t ugyani s eze n ké t hidnak a megépítés e azér t mutatkozi k szükségesnek , mer t V . é s T . községe k határában a z usztatá s alkalmáva l a közlekedé s akadályozv a van , eze n ké t hi d tehát a községek , illetv e a közlekedé s érdekébe n voln a létesítendő . Minthog y azonban a z erdőtörvényne k a tutajozásr a é s fausztatásr a vonatkoz ó intézkedései , nevezetesen a 199-i k § , megállapítj a azoka t a
kötelezettségeket , melye k a z
usztatásra jogosítottaka t a partvédele m szempontjábó l terhelik , s eze n kötele zettség csaki s a meglev ő é s a tutajozá s vag y fausztatá s álta l veszélyeztetettekne k bizonyult utépitményékne k védmüvekke l val ó biztosításár a terje d ki , u j utépit mények létesítésér e nézv e ellenbe n kötelez ő rendelkezéseke t me g ne m állapit , a földmivelésügy i m . kir . ministe r sérelmese n intézkedett , amidő n panaszos
t
az emiitet t ké t hi d felépítésér e illetv e a felépítéshe z val ó hozzájárulásr a kötelezt e miért i s e z iránybá n tet t rendelkezésé t hatályo n kivü rendelkező rész e értelmébe n kellet t határozni .
l helyezn i s
a z Ítéle t
Egyesületi hirdetések . F i g y e l m e z t e t é s . A z egyesület i könyvkiadmányokbó l a z egyesület i tago k c s a k e g y p é l d á n y t szerezhetvé n me g a megállapítot t k e d v e z m é n y e s példány megrendelés e esetébe n a több i példán y utá n a
á r o n , töb b
ne m tago k számár a
megállapított á r küldend ő be . Az Országos Erdészeti Egyesületnél (Budapest utcza 10 . sz. ) a következő müveié rendelhetők meg:
, V . , Alkotmány -
„ A z erdó'ör" vag y „ A z e r d é s z e t a l a p v o n a l a i k é r d é s e k b e n é s f e l e l e t e k b e n " Irta: Bed ő Albert . VII . kiadás , 1896 . Erdészet i műszak i segédszolgálatr a készülő egyének részére . Ár a 6 K . ; 55 fill . postaköltsé g beküldés e eseté n bérmentv e é s ajánlva küldetik . „ A z e r d ő r e n d e z é s t a n k é z i k ö n y v e . " I r t a : bölcsháza i Belház y Emil . I . rész . Ára tagokna k 6 K. , nem . tagokna k 1 0 K . . E r d é s z e t i n ö v é n y t a n . " I r t a : Feket e Lajo s é s Mágócsi-Diet z Sándor . I . kötet Általáno s növénytan . Ár a tagokna k 5 K . 6 0 fill., ne m tagokna k 8 K . ; teljesen elfogyott . — I I . k ö t e t: Növényrendszertan . Bészletes növénytan. Növény földrajz. Ár a tagokna k 1 2 K. , nem-tagokna k 1 8 K . „ E r d e i f a c s e m e t é k n e v e l é s e . " Irt a : Tomcsány i Gusztáv. Ár a tagoknak 3 K., nem tagokna k 4 K . ; 4 5 fill. postaköltsé g beküldés e eseté n bérmentv e küldetik . „ E r d é s z e t i É p i t é s t a n . " Irt a : Sob ó Jenő . I . rés z 1 . é s 2 . kötet : Középités tan. Egy-eg y köte t ár a tagokna k 1 1 K . 2 0 fii. , ne m tagokna k 1 6 K . — I I. r é s z : Ut-, Vasút - é s hidépitéstan . Ár a tagokna k 1 2 K. , ne m tagokna k 1 6 K „ M a g y a r E r d é s z e t i O k l e v é l t á r . " Szerkesztett e é s történet i bevezetésse l ellátta : Tagánvi Károly . 3 kötet . 1896 . Ár a tagokna k 2 0 K. , ne m tagokna k 4 0 K . „ E r d é s z e t i R e n d e l e t e k T á r a - " 1880—1884 , ( I — I V . ) é s a z 1885—8 9 ( V — I X . ) évfolyam teljese n elfogyott . (Eze n évfolyamoka t a z egyesület mérsékel t áro n visszaváltja.) Az 1890 . ( X . ) évfolyam teljese n elfogyott . Az 1891 . ( X I . ) évfolya m ár a tagokna k 6 0 fill., ne m tagokna k 1 K. 2 0 fill. Az 189 2 (XII. ) évfolya m teljese n elfogyott . Az 1893—94 , (XIII . é s XIV. ) évfolya m ár a tagokna k 1 K . 2 0 fill. ne m tagoknak 2 K . 4 0 fill. Az 1895 . (XV. ) évfolya m ár a tagokna k 6 0 fill., ne m tagokna k 1 K . 20 fill. Az 1896 . (XVI. ) évfolya m ár a tagokna k 5 0 fill., ne m tagokna k 1 K . Az 1897 . (XVII. ) évfolya m ár a tagokna k 6 0 fill.. ne m tagokna k 1 K., 20 fill. Az 1898 . (XVIII. ) évfolya m ár a tagokna k 7 0 fill. , ne m tagokna k 1 K. 4 0 fill . Az 189 9 ( X I X . ) évfolya m ár a tagokna k 3 K. , ne m tagokna k 5 K . Az Erdészet i Bendelete k Tár a egye s füzete i 4 5 fill. postaköltsé g beküldés e esetén bérmentv e küldetnek . T a n g e n s - T á b l á z a t o k . Összeállított a Poh l János . Ár a tagoknak 1 K . ne m tagoknak 2 K . (Kaphat ó a szerzőné l i s Oraviczán. ) „ A l e g e l ö e r d ö k . " I r t a : Földe s János . (Külö n kiadás a a z Erdészet i Lapo k 1895. é v i I—V . füzetébe n közöl t munkának. ) Ár a tagokna k 1 K . 6 0 fill., ne m tagoknak 2 K 40 fill,; 5 5 fill . postaköltsé g beküldés e eseté n bérmentv e küldhető . „ A s e l m e c z b á n y a i m . k. e r d ő a k a d é m i a t ö r t é n e t e é s i s m e r t e t ő j e . " Irt a : Vadas Jenő, Ár a 4 K . (erdőgyakornokoknak 3 K., akadémia i hallgatóknak 2 K . ) Kaphat ó a szerzőné l (Selmeczbányán ) is . A z Orsz . Erd. Egyesüle t a megrendelésne k csa k akkor tehe t eleget , h a a t . megrendelő k a köny v áráva l egyidejűle g 5 5 fill. postaköltséget i s beküldenek , a miko r a köny v bérmentve , ajánlv a adati k postára. Az E r d é s z e t i Z s e b n a p t á r 1901. é v i ( X X ) é v f o l y a m a megjelent . Ara egyesületi tagoknak 2 K. , máso k számár a 3 . K . „Ö f e l s é g e n a g y f e n y n y o m a t u a r c z k é p e . " Ár a tagokna k 7 K. , nem tagokna k 8 K . Bérmentv e küldetik . -
„ E r d é s z e t i i n d u l ó é s „ N e m e s s z i v - k e r i n g ö " zongorára . Irt a Szmi k Gábor . Ára a z indulóna k 1 K . , a keringene k 2 K . A z eladásbó l befoly ó össze g a z Erzsébet királyné-alapitván y gyarapításár a fordittatik . Az Országo s Erdészet i Egyesületné l tovább á megrendelhető k a következ ő népszerű nyelve n ir t müvek , melyek , h a a t . megrendelő k áruko n kívü l egyen kint 4 5 fill. postaköltsége t beküldőnek , bérmentv e küldhető k : „Az erdei vetésről és ültetésről." „A v á g á s r a érett erdő kihasználása." „Az erdők felújítása, kapcsolatosan azok rendszeres k i h a s z n á l á s á v a l . " ,.Az e r d ő k b e r e n d e z é s e . " Valamennyit Feket e Lajo s irta . Egy-eg y füze t ár a 2 K . N é p s z e r ű e r d é s z e t i n ö v é n y t a n . I . füzet. Spórá s növények . Irt a Feket e Lajos . Ára 4 . K . ,,A v a d á s z a t i i s m e r e t e k k é z i k ö n y v e . " írták : Belház y J „ Szées i Zs . é s Illés N . ; nég y köte t ár a a z 0 . Erd . E . tagjaina k fűzv e 9 K. , kötv e 1 3 K . .4 szerzőknél rendelhető meg: „ E r d ö m i v e l é s t a n . " Irt a : Vada s Jen ő (Selmeczbánya) . Á r a tagokna k 7 K. . nem tagokna k 1 0 K . „ A t ö l g y é s t e n y é s z t é s e " Irta : Feket e Lajo s (Selmeczbánya) . Ár a tagok nak 4 K „ ne m tagokna k 6 K . „ E r d ö é r t é k s z á m i t á s t a n . " II . kiad. Irt a Feket e Lajo s (Selmeczbánya ) Ára 6 K. „ E r d é s z e t i n y e r e s é g s z á m i t á s t a n . " Irt a Feket e Lajo s (Selmeczbánya) . Ár a 4 korona . „A s z á l a i é e r d ő k b e r e n d e z é s e " Irt a Feket e Lajo s (Selmeczbánva) . Ár a 1 K .2 0f . „ E r d ö b e c s l é s t a n . " II . kiad . Irta : Sólt z Gyul a é s Feket e Lajos . (Kaphat ó Fekete Lajo s m . k . főerdőtanácsosná l Selmeczbányán. ) Á r a 8 K . „A í e g e l ő e r d ö k b e r e n d e z é s e , k e z e l é s e és h a s z n o s í t á s a . " Irt a : Márton Sándor . Ára tagokna k 4 K . 8 0 fill., ne m tagokna k 6 K . Egyebütt megrendelhető magyar erdészeti müvek : 1,
„ A m a g y a r á l l a m e r d ő s é g e i n e k g a z d a s á g i é s k e r e s k e d e l m i l e í r á s a . " Szer kesztette : dr . Bed ő Albert . 4 kötet , eg y térképpel . Kiadt a a földmivelésügy i m. kir . ministerium . 1896 . „ A z e r d ö h a s z n á l a t t a n k é z i k ö n y v e . " I r t a : Szécs i Zsigmond . II . kiadás . Ár a tagoknak 1 2 K. , ne m tagokna k 1 6 K . (Kaphat ó Joerge s A . özv . é s fiáná l Selmeczbánya.i „ Á l t a l á n o s f ö l d m é r é s t a n . " Irt a : Csét i Ottó . II . kiadás . (Kaphat ó Joerge s A . özv . é s fiánál Selmeczbánján. ) Ár a 9 K . „ E r d ő v é d e l e m t a n . " I r t a : Téglá s Károly . (Kaphat ó ugyanott. ) Ár a 5 K . 40 f . „ E r d é s z e t i t a l a j t a n . " I r t a : Feket e Lajos . I I . kiadás . 1891 . (Kaphat ó ugyanott.) Ár a 5 K . ,.A mezőség k o p á r a i n a k b e f á s t á s a . " I r t a : Feket e Lajos . (Steí n Jáno s könyvkeresk. K o l o z s v á r t ) Ár a 2 K . „ B e s z é l g e t é s e k a z uj e r d ő t ö r v é n y r ő l . " Irta : Feket e Lajos . (Kaphat ó ugyanott.) Ár a 4 0 fill. ,.Az e r d ő t ö r v é n y m a g y a r á z a t a . " Irt a : dr . Klekne r Alajos . Franklin-társulat . Ára 4 K . „ A z e r d ő t ö r v é n y m a g y a r á z a t a . " Irt a : ifj . Sárossy-Kapelle r Ferenez . Buda pest, Weissman n testvérek . Ár a 4 K . „ E r d é s z e t i s e g é d t á b l á k . " Megrendelhet ő a földmivelésügy i min . erdő számvevőségénél Budapesten . Ár a 8 K . „ T e r m é s i t á b l á k . ' * 1886 . Kiadt a Fülö p Szász-Cobur g bereze g erdőrende zősége. (Jolsva , Gömörm. ) Ár a 2 K . „ M a g y a r o r s z á g f a i p a r a é s f a k e r e s k e d e l m e . " I r t a : Enge l Sándor . 1882 . Grill K . könyvkeresk . Budapest .
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál teljesitett befizetések. 1901. A
évi április r ö v i d í t é s e k
hóban.
m a g y a r á z a t a
a k . = alapítványi k a m a t ; att. = alapítványi tőketörlesztés ; k. a. — készpénz a l a p í t v á n y W K a . = W a g n e r Károly a l a p í t v á n y ; T L a . = grf. T i s z a L a j o s a l a p í t v á n y ; B A a . - Bedö Albert a l a p í t v á n y ; E . a. = E r z s é b e t királyné a l a p í t v á n y ; t. n y . a. = titkári n y u g d i j a l a p ; td. = tag sági d i j : hd. = hirdetési dij ; l d . = lapdij ; k i d . = k e d v e z m é n y e s l a p d i j ; p k . = postaköltség ; Ert. = Erdészeti Rendeletek Tára; áb. = átfutó bevétel; rb. = rendkívüli bevétel; EL. = Erdészeti L a p o k egyes füzetei; N p t . = Erdészeti Z s e b n a p t á r ; nvt I . = Erdészeti Növénytan I. r é s z ; n v t I I . = Erdészeti N ö v é n y t a n I I . r ó s z ; ÖFa. = 0 Felsége fénynyomatu arczképe; Ecs = E r d e i facsemeték nevelése; E v ü . = Fekete L a j o s . A z erdei vetésről és ültetésről; E á h - = A z erdők ápolásáról és h a s z n á l a t á r ó l ; E b . - A z erdők b e r e n d e z é s e ; E k . = A v á g á s r a érett erdők k i h a s z n á l á s a ; Ef. = A z erdők f e l ú j í t á s a ; E h t . Erdőhasználattan ; ik. = takarékpénztári időközi k a m a t o k ; E k . = É r t é k p a p í r o k k a m a t a i ; N . N v t . = N é p s z e r ű n ö v é n y t a n ; R z . = E r d ő r e n d e z é s t a n ; F L . — F ö l d e s J. „ L e g e l ő - e r d ő k " ; M . L . : M á r t o n S á n d o r : A l e g e l ő erdők berendezése s t b . : E O T . M a g y a r Erdészeti O k l e v é l t á r ; E é p . I . 1. = E r d é s z e t i épitéstan I . rész (középitéstan) I. kötet; E é p . I . 2. = Erdészeti épitéstan 1 . rész 2. k ö t e t ; Eép. I I . = Erdészeti épitéstan I I . rész ( U t , vasút- és hidépitéstan.)
Befizetések K . Ajtay Jen ő td.._ _ . . . — — — 10. — Aradi m . ki r adóhiv . az ottan i jószágigazgatóság helyett hd. 22.3 6 Arz Károl y t d . . . . . . . . . 16. — Alniásy Ando r E . 0 . T . 20. — Bund Károl y t . ny . a . — — 42. — Brannich Gyul a td . . . . 4. — Baranya vármegye alispánja hd . 30.7 5
Befizetések K . Áttétel 516.9 0 Berindán Jáno s npt . Boboth Ed e td . . . . — 16.
3.12 —
Csipkay Jáno s at t . . . 20. — Csórak Ivá n td . 4 . — Czeiszberger Ern ő td . 16. —, pk. —.5 2 16.5 2 Dáljai órs . urad . intézöség e ld. 16. —
Benczkó Józse f td. — ... ... 10. — Beyer Jen ő t d _ . .. . . . „ . 16. — Bessenyői főszolgabíró i hivata l
Derzsi Gábo r ak . — 12. Draskovich Józse f t d 10.
— —
Dióssy Dezs ő td . . . . . _ 4 .
—
hd 23.6 Bodnár Bikhár d ak . — 16. Bogsch Árpá d td . . . . . . . 8. Borbáth Ger ő ak . . . . ... 16. Bradofka Károl y td . 8. Balogh Dezs ő td . ._ . 16.
7 — — — — —
Egri Ferenc z td . . . . — — . . . 6. Engel Ármi n td . . . . . . . . . . ._ . 16. Eránosz Anta l Jáno s t d . . . . 16. Esztegár Bálin t t d 16.
— — — — 2
Backer Ignác z t d — 8. ld. Belház y Gyul a t d 16. Bánk Györg y ak . ._ _ . . . 12. Barrois Ando r Nvt . I 5.7
— — — 2
Erösdi Bálin t np t 2.1 Egyesült magyarhon i üveggyá r részvénytárs. hd . — 4.1
Bencsik Sándo r att . 200.
—
Beszterczebányai erdőigazgató ság npt . pótlá s . . . —.4 0 Brezovszky Józse f td . . . . ... . . . . 16. Átvitel 516.9 0
Ercsényi Bél a t d 16.
6 —
Frieb Jáno s t d —
16. —
Fábián Bél a t d 4 .
—
Ferenczy Bél a td . . . . — Fogassy Gyul a Ert . . . . — Fogassy Gyul a npt .
4.
— 5.60 3.12
Átvitel 733.5 4 34*
Befizetések K . Áttétel 1795.9 2 Földmivelésügyi ministeriu
m 652.8 0
Földmiv. ministeriu m hd . — 44.1 Fóthi Nándo r ak . 10.— , ld . 6.— - 16. Farkas Bezs ö td . — 16. Fülöp Zsigmon d Nvt . I . . . . ._ . 5.6 Fekete Bél a td . 8. Fábián Bél a td . -• .— 4.
— — 0 — —
Gaal Károl y Ö . F . a 7.
—
Gruber Károl y td.._ . ._ . . . . . . . 4 . Garda Jáno s td . . . . — — 16. Glózer Lászl ó td . . . . . . . — . . . 16. Greiner Lajo s td . 40. Gründl Gyul a a k 16. Györké Istvá n ak.__ _ . . . . . . . . . 4. Grill Károl y npt . 12. Grün Lajo s ld... . 4 .
— — — — — — — —
Halmi Lászl ó R z . é s p k 6.6 H a v a s Lászl ó td . . . . — . - —
0 —
Haring Vilmo s t d 16. Hibbján Jáno s a k Hors Jáno s td.._ _ . .
.8.
16. . 10.
6
— — —
Intzédy Géz a td . . . . ._ . . .
— — — — 2 — — — 2 —
Kozma Jáno s t d _
—
_ . . . 16.
Krizmanits Jáno s ld . . . . 2.0 4 Kehrberg P . td . K i . — Kovács Imr e td . . . . . - . — . . . 16. — Kugler Pist a Er t 3 .82 László Istvá n td . — Liftner Istvá n td . ._
4. _ — 16.
3.07 19.0 Ludmann Miks a td . ._ . . . . — 1 0 . Lutsch Györg y td... . . - . — . . . 4 . Latinak Vilmo s t d 16. Lipcsey Lászl ó td... . . . . . . . — . 8.
7 = — — —
Mányay Imr e td . . . . __ . . . . S.
—
Merreiter Istvá n npt . . . . — . — 6.1 2 Muzsnay Géz a áb.._ . . . . 24 .80 Mariányi Jáno s td . 3 2•— Mazanecz Jáno s td . . ; . — — 4 . —
. 16.
—
Jahnke Károl y Goldschmid t é s Reich helyet t hd . — 9.9 Janovitzky Zsigmon d t d — 16.
5 —
Mentler Sándo r ak . . . Mezey Arthu r td . . . .
Incze Man ó td.._ _ . . . . . . . . . . . . 16.
—
Ivancsó Bertala n td . -
—
Müller Róber t td . . _ 16. Mitták Vilmo s td . 20.
16.
Korzenszky Anta l td . ._ _ 4.
—
Kugler Lajo s ._ _ — — . . . - - 16. Karapancsai fhg . erdögondnok -
—
. . . . - - 15. — 16.— — —
Mosse Rudol f h d 16.8
0
Nádas Bél a ak . . . . 16. Nagy Lászl ó ak . — . . . . . . . . . 10. Nozdroviczky Mikló s td . . . . . . . 16.
ság npt . . . . . . . — — 2. — Kendi Károl y npt.._ _ ... . — . . . 3.1 2 | Nagyajta i főszolgabír ó hd . — Kirnbauer J . hd . _9Ab Nagy-Sin k közsé g h d 13
— — —
13.1
1
Átvitel 1795.9 2
— —
Lochián Vikto r ld . 16.— , E . a .
— — —
Hermel Á g o s t td . — — 8. Hinfner Györg y td . — J ~ -- - 16. Herrmann Jáno s td . . . . . . . — 8.
Koschatzky Rezs ő td . . . . . . . 16. Körmendy Károl y t d . . . . — — 8. Kozma Istvá n td . ._ _ 16. Kelecsényi Ferene z td . ._ _ . . . 16. Király Déne s npt. ... 3.1 Klausmann Józse f t d 4 . Krauze Károl y t d 16. Krauze Tivada r td . . . . . . . . . . 16. Klemm Pá l npt . 3.1 Konok Tamá s td . . . . ._ _ . . . 16.
Átvitel 2274.7
5 . 5
Neuhöfer s fi a hd . 10.5
0
Orlovszki Gyul a td . 16.
—
Pártos Vilmo s npt . 2.— , td . 9 . — 11. Plander Bél a np t 2.1 Porubszky Károl y ak.._ . . . . . . . 18. Pozsony sz . kir . váro s . . . . . . 16.5 Paulyk Bél a ld . 4 . Plenczner Rezs ő td . ._ _ — . . . 8. Pécsi Ott ó Eép . 1 /2 11.3
— 2 — 0 — — 2
Rappensbcrger Ando r td . . . . 16. Rózsahegy váro s np t — 6.6 Ritter Károl y td . 16. Rónai Károl y td . 4 . Rausburg Gusztá v Nvt . 1. , II . 26. Reithofer Ferenc z t d ._ _ . . . 16. Ronehetti Gáspá r t d .. _ . . . 8. Rochlitz Dezs ő td. — — — — 16. Radó Pá l ak . 16.Rácz Imr e td . — — — 4.'
— 0 — — — — — — ^ —
Schermann U . npt . . . . . . . — 3 .
—
Schmidt Károl y ak . 5. Simon Györg y ld . — 16. Sobó Jen ő td . . _ 16. Szeleczky Jáno s td . . . . 16. Szuszla Jáno s ab . — — — . . . 4 . Szabó Józse f ak 16. Salix Gyul a td . 16. Schauschek Gábo r td — 16. Sifft Ágosto n td . 16. Solti Arnol d ak . — 12. Sóska Gyul a td . 16. Sümegh Ignác z t d 16. Steller Ed e t d 4 . Szalagyi Emi l td . — — 16. Szantner Gyul a td . — — . . . 16.
— — — — — — — — — — — — — — —
Szántó Zén ó td . 16.
—
Szepesházi Kálmá n td . __ . . . . 1 *>Átvitel 2734.7 9
Szepessy Ele k ld . ._ . . . . . . . . . . 4 . Szilit Gyul a t d 16. Szmik Gábo r td . . . . __ _ . . . . . . 8.— Szvetelszky Géz a td . ._ _ __ _ — 8. Szüts Kálmá n np t . . . . . . 2.1 Statisztikai hivatal.. . . . . . . . . . . 1. Székelye Józse f Bz . . . . . . . . . . 6.4 Selmeczbánya váro s h d . . . . . . . 12.3 Soóvári erdöhivata l hd . . . . . . . 17.8
— — • — 2 — 5 5 5
Szabó Ignác z td . . . . — ._ . . . . 16.
—
Tomassek Mikló s td . . . . . . . . . . 4 .
—
Térfi Bél a td . 10. Takáts Ferenc z áb... . — Trauer Gusztá v ak . . . . . . . . . Tamás Jáno s npt . ... . . . . . . Tóthi Szab ó Sándo r td . 16.— npt. 2.1 2 18.1 Takáts Ferenc z pótlá s ld . . . Tar Józse f td . . . . . . . . . . . . . . .
— — — 2
• 3. . 16. . 3.1 , . 1. . 16.
2 — —
Uitz Mátyá s td... . . . . . . . ... . . . . 4 . — Ulreich Gyul a td . . . . . . . . . . . . . 8. — Ujfalussy Mihál y td . . . . 16. — Urbánszky Istvá n t d . . . . . . . . . . 16. — Ugrón Györg y npt . ._ . 2.1 2 Vadászerdei m . kir . erdőör i szakiskola npt . — ... . 26.1
2
Weinert Tivada r . . . . . . . . . . . . 16. Wenk Gyul a td . 8. Wiegandt Henri k td . . . . . . . . . . 4 . Wilhelmb Gyul a t d 8. Winter Gusztá v t d 16. Warjyek Arnol d t d . . . 8. Winkler Ferenc z hd . 9.9 Wercss Sándo r ak . . . . 12.
— — — — — — 5 —
Zachár Ádá m td . . . . . .
. 16.
—
Zsarnóczai erdöhivata l hd . ._ . 2'7
5
ápril hóba n befoly t 3070-7 4 — m á r c z . hav i bevéte l 31968.7 7 Ji
i
a n
Összesen — 35039.5 1
«
HMetö-melllet az „Erdészeti Lapot" 1901. évi Y. füzetéhez. Az „Erdészeti Lapok" mellett mérsékelt közlési díjért a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak. Díjszabályzat. A z első negyve n (40 ) sorért soronkin t nyolczva n (80) fillér, a z err e következ ő hus z (20 ) sorért , illetőle g a 4 1 egész 604 k sorig , soronkin t hatva n (60 ) fillér, mi g a 60 -ik soro n felül következ ő minde n sorér t egyenkin t negyve n (40 ) fillér számíttatik. Táblázatck nyomda i szabály szerint kétszeres árral számittatnak . Külön mellékletek 2 5 gramm súlyi g 7 0 koronáért, azontú l 25 grammonkin t 2 5 koronával magasab b árér t mellékeltetnek .
Egyetemes busszóla-műszereke t és erde i bnsszóláka t •Voptikai
távolságrnéréssel.TW
Ar G 5 írttó l felfelé.
Mérö-attztalokat nlzg^avonalzókkal, mlróNzala&okat, faatlaltfkat, rajzeszközöket, teriil e t m é r ő k - e l ( p l a n i m e t e r ) , v a l a m i n t m i n d e n n e m ű földmé rési műszerekéi készít a l e g p o n t o s a b b kivitel biztosításával
NEUHÖFER és FIA c sász .
és kir. udvari látszerész- és m ű s z e r g y á r o s
Béct,
(I., Kohlmarkt
Az 1900. évi párisi világkiállításon kitüntetve.
8.) aranyéremmel
Kimerítő illusztrált árjegyzék ingyen és b é r m e n t v e . Javításokat l e g g y o r s a b b a n és l e g p o n t o s a b b a n teljesít. M i n d e n féle m ű s z e r b ő l készletet tart. (1.)
Valamennyi mér ő műszerein k C a l d e r o n i é s T s a budapesti czégtöl is beszerezhetők. Minden m ű s z e r czégünkkel v a n ellátva.
Állabbecsléseknél elkerülhetetlenül szükséges egyetlen praktikus m ű s z e r a budapest i m . kir. szabadalmi hivata l mul t év i 20,424. sz . alatt szabadalmazott , s Pu k Imr e Zágrábmegye i kir . erdőfelügyel ö által feltalál t érintő áltató vagyis a tachydendrométer, melyne k segélyével áll ó fá k hossza é s átmérő i 1 0 méte r magassági g tetszé s szerint, közvetlenü l centiméterny i pontosságga l é s ol y gyorsan
lemérhetók, hog y idézet t méretekbő l perczenkén t keltő , ső t háro m könnyen megállapítható . A műsze r kezelés e azonfelü l olya n egy szerű, hog y azza l minde n írn i é s olvasn i tud ó munká s könnye n bánhatik. A műsze r gyakorlat i használhatóságá t leginkáb b igazolja az a körülmény , bog y belől e rövi d ké t hóna p alat t csa k Horvát Szlavonországban fakereskedök , magánerdöhivatalo k é s erdőható ságok részér e töb b min t 4 0 dara b rendeltetet t meg . A műsze r alólirottnál rendelhet ő meg , é s vételár a csa k 6 0 K . Zágrábban , 1901. márcziu s havában . Puk Imre, kir . megye i erdőfelügyelő . 1.6. III. 2.)
Amerikai dió eladó Kiss Lajos fhgi intézőnél Alcsuthon. (3. V . 3. ) Az egykerekű kézikapáló és töltögető eke. Minde n faiskolába n nélkülözhetetlen az egykerekű kézikapáló és töltögető eke. Súlya 8 kiló , sortávolsá g tetszé s szerin t állitható , — súlypon t kerékre esi k — ige n nag y munkateteményéve l teteme s kéz i erő t takaríthatunk meg . Könny ű é s bizto s kezelé s tekintetébe n minde n más hasonl ó eszköz t felülmúl , jó , gyor s é s szé p munká t végez ,
maga utá n barázdá t ne m hagy, csemetesorokat földde l nem borítja, a nagyobb gyomokat az ekevas elvágja, azok az eke előt t nem torlódna k össze, csemetesorokba n károsítá s úgyszólvá n el ő ne m fordulhat , kézzel gyomlálá s csa k a csemetesorokba n szükséges . Eze n ké szülék olcsóságáná l fogv a i s feltűnő , ár a 16 korona (csavarkulcs csal) töltögetőfejje l 20 korona Stáde l Károl y örököse i gépgyá r vasöntödében Győrött. (4 . VI.—3. )
Spáth L . faiskoláj a Baumschiilenweg, Berlin mellett.
— K i t e r j e d é s e : 35 0 k a t . h o l d . —
Nagy készle t gyümölcsfákban , mindenfél e alakba n (maga s és félmaga s törzsek , redélyfák . gulanövésüek , sövénye k stb.), rózsák, sorfák, díszfák és cserjék, bogyós gyümölcsök, gyümölcsfa-alanyok, erilei csemeték, szamócza- és spárgapalánták, virághagymák. Árjegyzék
ingyen
és bérmentve. (2. X I I . 10. )
Bükkfadong-a hasitolt, 1 méter hosszúságiban, mennyiségben, folytonos
nagyobb
évi s z á l l í t á s r a k e r e s t e t i k . FROST ERICH, n a g y b a n i íabehozaiala 5. III . 3 .
P á l y á z a t erdészi á l l á s r a . A karlócza i gör. kel. érseksé g dálja i uradalmánál Dálj a (Veröczemegye j székhelyivel , egy uradalmi erdész i állásra pályáza t hirdettetik . Ezen állás t elnyern i óhajtó k a z 1879 . év i XXXI . t.-cz . 36 . §-ának megfelelőe n okmányol t folyamodványuka t lehetőle g mielőbb az uradalo m jószágigazgatóságár a czimezve , Nagys . Maximovit s Milán'jószágigazgató urná i Eszéken , személyese n nyújtsá k be , ho l is a fizetés i é s egyé b feltétele k személyese n fogna k megállapittatni .
A szer b vag y horvá t nyelve t beszélő k előnybe n részesülnek . Az állá s esetle g azonna l elfoglalható . A z erdöbirto k részin t Bács-Bodrog-, részin t Verőcze- , részin t pedi g Szerémmegyékbe n terül el . Esetleges felvilágosításokat nyújt, válaszbélye g ellenében Urbán Gyula m . kir . erdészjelöl t Beszterczebányán. Dálján, 1901 . márczius hó 29-én . Az arad. intézöséy. (7 . III . 2.)
T ö l g y f a e l a d á s i h i r d e t m é n y . 38 1 901 . sz . — Nagyküküll ő vár megye nagysink i járásába n fekv ő Morgond a községne k eladásr a engedélyezett fatömege k zárt , Írásbel i ajánlatokka l kapcsolato s nyilvános ujabb i árverésér e a határna p 1901 . év i júniu s h ó 3-i k napjára tűzeti k ki ; megjegyezvén , hog y a z árveré s Morgond a község irodájába n reggel i 9 órako r fo g megkezdetni . Eladásra kerü l a 104,371—900 . szám ú maga s rendele t alap ján engedélyezet t 99 9 kat . holdo n talál t 227 5 dr b tölgyfa , meg becsült 492 4 m m ü é s 981 3 m tüzifaválasztékka l 7062 6 K . 10 f . kikiáltási árral . A kérdése s erdőterüle t 10—1 5 lem. távolságban vasúti állomásoktó l fekszik . 8
8
Árverezni szándékolo k kötelese k a z árveré s megkezdés e előtt bánatpénz fejébe n a kikiáltás i á r 1 0 százaléká t a z árverez ő bizottság elnökéne k kezeihe z készpénzbe n vag y óvadékképe s értékpapí rokban letenni . Zár t é s kell ő bánatpénzze l ellátot t írásbel i aján latok, melyekbe n árverező k kijelenten i tartoznak , hog y a z árverés i feltételeket ismeri k s azokna k maguka t alávetik , a szóbel i árveré s megkezdéséig elfogadtatnak . Megjegyzendő, hog y kikiáltás i áro n alu l i s eladá s történhetik . Az árverés i feltétele k s részlete s becslés i adato k Morgond a község elöljáróságáná l s a nagysink i magy . kir . járás i erdőgond nokság irodájába n bármiko r megtekinthetők . Morgondán , 1901. évi április h ó 18-án . A biró. (8 ) „ P a g o n y e r d é s z " , a k i eg y nagyob b uradalomba n má r 1 8 év e mint ilye n szolgál , kere s job b állást , 3 8 éves , erős , erőteljes , beszél é s i r magyarul , németül , tótu l é s ruthénul . Kitűnő'bizo nyítványai vannak . Czi m a kiadóhivatalban . (9 . II . 1. )
Faeladási hirdetmény. A klopotiva i neme s közbirtokosságnak , a klopotiva i határo n (Hunyadmegyében ) Bránu é s Tornász a nev ü havasi jelleg ű erdejébe n 115,87 8 dr b 2 5 cm. mellmagasság i átmé rőnél vastagab b lue z é s jegenyefenyőtörz s 1901 . év i júniu s h ó 10-én d . e . 1 0 órako r Hátszege n a szolgabíró i hivatalná l 75,66 1 korona kikiáltás i á r mellet t a nagyméltóság ú földmivelésügy i m . kir. miniszte r u r 1899 . év i 44,158 . sz . maga s rendelet e következ tében zárt , írásbel i ajánlatokka l kapcsolato s másodszor i árverése n el fo g adatni . A zár t írásbel i ajánlato k a z árveré s napjá n a szóbel i árveré s megkezdéséig a z árverés t vezet ő elnö k kezéhe z adandók be . Az árverezn i szándékozó k kötelese k a z árveré s megkezdés e előtt a kikiáltás i á r 10%-á t óvadékképe s értékpapírban, vag y kész pénzben a z árverés t vezet ő elnö k kezéhe z letenni , vag y zár t írás beli ajánlatukho z hozzácsatolni . A zár t írásbel i ajánlatokba n a z i s kiteendő , hog y ajánlattev ő az árverés i feltételeke t ismer i é s anna k magá t aláveti. . Utóajánlatok a z árveré s utá n e l ne m fogadtatnak . Az árverés i feltétele k a klopotiva i körjegyző i irodá n é s a dévai m kir . állam i erdőhivatalná l megtekinthetők . A kérdése s erdőrésze k a „Ri u mare " nev ü állandóa n bő vizű pata k ké t oldalá n feküsznek , mel y pata k a kérdése s erdő részektől egésze n a petroseny i vasút i vona l Hátszeg—Várallja i állomásig usztatásr a má r b e va n rendezve . Klopotiva , 1901 . év i április 20 . Baternay Ákos, birtokosság i elnök . (10 )
Szarvasaggancsok koponyáva l é s hullatottak , ő z é s dámva d aggancsok é s hullatotta k nagyob b mennyiségbe n megvételr e keres tetnek. Úgyszinté n szarvasfoga k é s vadkanagyarak . Átvéte l esetle g a helyszínén . Ajánlato k a z á r megnevezéséve l „D . H. 485. " alat t Rudolf Moss e Dresde n kéretnek . (11 . VI. 1.)
Faeladási h i r d e t m é n y . 16 0 901. sz . — A naszódvidék i köz ponti ösztöndij-alapna k Csicsó-Keresztu r közsé g határába n fekv ő erdejében kihasználand ó 105'3 7 holda s vágásna k minteg y 956 8
köbméter tölg y s ige n kevé s bük k tüzivasta g dorongfa-törzsbő l álló fakészlet e eladásár a zár t írásbel i ajánlato k utjá n tartand ó versenytárgyalás hirdettetik . Ezen 10,00 0 koronár a becsül t fakészle t elsősorba n tűzifa , másodsorban pedi g tölgykéregtermelésr e használhat ó faanya gokból áll . A zár t írásbel i ajánlatok , melye k a megajánland ó vételárna k 10%-ával, min t bánatpénzze l ellátandó k s melyekbe n a megaján lott vételá r számjegyekke l é s betűkke l i s kiírand ó 1901 . évi június hó 5-é n délelőtt i 1 0 órái g Naszódo n alólirot t igazgató-választ mánynál nyújtandó k b e ; eze n ajánlatokba n határozotta n kijelen tendő a z is , hog y ajánlattev ő a z árverés i é s szerződés i feltételeke t ismeri, azoka t elfogadj a é s azokna k magá t aláveti . A részlete s árverés i é s szerződés i feltétele k a naszódvidék i központi iskol a é s ösztöndijalapo k irodájába n Naszódo n megtekinthetők vag y sajá t költségé n másolatb a vehetők . A naszódvidék i központ i iskol a é s ösztöndij-alapo k igazgatóválasztmányának. Naszódon , 1901 . márcziu s h ó 18-á n tartot t üléséből. Dr . Joan Popu s . k. , elnök . Dr . Nestor Simon s . k. , titkár. (12 )
T ö l g y f a e l a d á s i hirdetmény. 67.2.901 . sz . — Nagyküküll ö varmegye nagysink i járásba n fekv ő Nagy-Sin k községne k eladásr a engedélyezett fatöme g zár t Írásbel i ajánlatokka l kapcsolato s nyil vános árverezésér e a határnapo t 1901 . év i júniu s h ó 4-ére , reg geli 9 órár a a z illet ő közsé g irodájába n tűzö m ki . Eladásra kerü l a z 52.335,899 . sz . maga s rendele t alapjá n engedélyezett s törzsönkén t felvet t 357 3 dr b tölgyfa , megbecsül t 2605 m m ü é s 255 0 m tűzif a választékkal , megjegyzendő , hog y a 2852 8 koron a kikiáltási , illetv e becsáro n aló l i s eladatn i fog . 3
B
A kérdése s erdőterüle t j ó megye i u t közvetle n szomszédságában, Alsó-Szombatfalv a vasútállomástó l minteg y 12—1 4 lem. távol ságban fekszik . Árverezni szándékozó k kötelese k a z árveré s megkezdés e előtt bánatpénz fejébe n a kikiáltás i á r 10%-á t a z árvezet ő bizottság i elnök kezeihez készpénzben, vag y óvadékképes értékpapírban letenni .
Zárt é s kell ő bánatpénzze l ellátot t Írásbel i ajánlatok, melyek ben a z árverező k kijelenten i tartoznak , hog y a z árverés i feltétele ket ismeri k s maguka t azokna k alávetik , a szóbel i árveré s meg kezdéséig elfogadtatnak . Az árverés i feltétele k s részlete s becslés i adato k a z illet ő község elöljáróságáná l s a nagysink i m . kir . járás i erdőgondnok ság irodájába n bármiko r megtekinthetők . Nagy-Sink , 1901 . áprili s hó 20-án . Ziegler István, föbiró . (13 ) Tölgyfaeladási hirdetmény. 1040/1901 . sz . — A huszti m . kir. erdőgondnokság szenes-soófalv i 16"6 6 kat . holda s 1901 . év i vágásterületén találhat ó minteg y 157 0 tm mü- , 50 5 m hasáb-, 19 5 m dorong é s 9 7 m galyfá t kitev ő fatöme g 1901 . év i máju s h ó 23-i k napján délelőt t 1 0 órako r a bustyaháza i m . kir . erdőhivatalná l írásbeli versenytárgyaláso n tövö n fo g eladatni . Kikiáltási ár i 20,43 6 korona . Versenyezni óhajtó k felhivatnak , hog y a 204 3 koron a bánat pénzzel ellátot t szabályszer ű ajánlataika t a z árveré s megtartásár a kitűzött idői g a bustyaháza i erdőhivatalho z benyújtsák . Az árverés i é s szerződés i feltétele k a bustyaháza i m . kir . erdőhivatalnál é s a huszt i m . kir . erdögondnokságná l megtekint hetők. M. kir. földmivelésügyi minister. (14 ) 3
3
3
3
Pályázat erdészsegédi á l l á s r a . A székelyhíd i uradalomban eg y erdészsegédi állá s üresedésbe n lévén , arr a pályáza t nyittatik . Ezen állá s javadalmazás a a következ ő : Egy évr e készpén z 41 0 K. , gyertyapénz 1 2 koron a é s 2 ö l tűzifa. Külön szoba . Étkezé s a z erdészné l (mosá s nélkül) . Lőjutalék a bértábl a szerint . Ágynem ű sajátja . Ezen állás t elnyern i óhajtó k felhivatnak , hog y a z erdőör i szakvizsgáról, é p é s erő s testalkatukró l é s illetőségükrő l szól ó bizonyítványaikkal felszerel t kérvényeike t azonna l nyújtsá k be . Az állá s f . év i júliu s h ó 1-é n töltend ő be . (15 ) Árverési hirdetmény. 101 2 901 . sz . — Csikszentgyörg y é s Bánkfalva községe k közbirtokosságának tulajdoná t képez ő „Beneze "
és „Saj " patakr a hajl ó erdőterületen, aza z összese n 6548 5 kat . holdon találhat ó 60,76 0 tömö r köbméte r gömböly ű luczfeny ő haszonfa, valamin t 32 7 tömö r köbméte r "gömböly ű jegenyefenyő haszonfának a 11,124 . 1,2/900 . szám ú földmivelésügy i m . kir . miniszteri maga s rendelette l zár t írásbel i ajánlatta l egybekötöt t nyilvános szóbel i árverése n egyszerr e val ó eladás a engedélyez tetett. Kikiáltási á r 115,00 0 korona , aza z egyszáztizenöteze r korona. A versenytárgyalá s 190.1 . év i máju s h ó 28-án Csikszeutgyörgy és Bánkfalv a közö s házáná l tartati k meg . Árverezni szándékozó k felhivatnak , hog y a kikiáltás i á r 10 " o át bánatpénz gyanán t a z árverez ő bizottsá g kezéhe z letegyék . Írásbeli zárt ajánlatokho z pedig , melye k 1901 . máju s h ó 27-é n délutá n 6 óráig a csikszentgyörgy i körjegyzőséghe z beadandók , szinté n fent i összegű bánatpénz , vag y megfelel ő érték ű óvadékképé s értékpapí r melléklendő. Az ajánlatba n a vételá r számokka l é s betűkke l tisztá n é s olvashatóan kiírandó , tovább á határozotta n kijelentendő , hog y ajánlattevő a z árverés i é s szerződés i feltételeke t ismer i s magá t azoknak feltétlenü l aláveti . Az árverés i é s szerződés i feltételektő l eltér ő kikötéseke t tar talmazó bánatpénzzel , avag y óvadékképe s értékpapírra l e l ne m látott, valamin t utóajánlato k tekintetb e ne m vétetnek . Az árverés i é s szerződés i feltétele k a csikszentgyörgy i kör jegyzői irodába n é s a csíkszereda i m . kir . járás i erdőgondnokság nál a hivatalo s órá k alat t megtekinthetők . Kel t Csikszentgyörgyön, 1901. máju s h ó 2-án . Basa Dénes, község i biró . (16 ) Pályázat. 2341/1901 . Alulírot t m . kir . erdöigazgatósá g kerü letében 1 2 harmadosztály ú erdőör i é s (1 ) eg y másodosztályú , elő léptetés eseté n megfelel ő szám ú erdölegény i állomás megüresedés e ezen állásokr a ezenne l pályáza t nyittatik . Az erdőőr i állásokka l 60 0 koron a év i bér , természetben i lakás , ennek ne m létébe n törvényszer ű lakbé r é s má s szabályszer ű mellékilletmények, a z erdölegény i állásokka l 40 0 koron a év i bé r és má s szabályszer ű mellékilletménye k vanna k összekötve .
Az erdőőr i állásokr a pályázók ' felhívatnak, hog y a z 1879 . évi XXXI. törvényczik k 37 . §-ába n követel t szakképzettségüket, a z államerdészet szolgálatáb a újonna n belépn i kívánók , eze n felü l ép é s erő s testalkatukat , különöse n j ó látó- , beszélő - é s halló képességüket kincstár i erdészet i orvos , megye i főorvo s vag y hon védtörzsorvos álta l kiállítot t bizonyitványnyal , tovább á életkoru k és illetőségükrő l tanúskod ó anyakönyv i kivonattal , végü l a hiva talos magya r nyelvne k szóba n é s írásba n val ó bírásá t igazol ó okmányokkal felszerel t kérvényüke t elöljár ó hatóságaik , esetle g az illető járá s politika ' hatóság a utjá n f . év i máju s 24-i g alulírot t erdöigazgatóságnál nyújtsá k be . Lúgoson , 1901 . év i május h ó 5-én . M. Icir. erdöigazgatóság. (17 ) 1
Árverési hirdetmény. 4496/1901 . sz . — Alantir t község i elöl járóság részérő l a képviselőtestületne k ide i 2 . é s 3 . jegyzőkönyv i szám alat t hozot t határozata i alapjá n közhírr é tétetik , hog y a község kezelés e alat t lév ő „Nyerges " nev ü Vág-területe n erdészet i szakértőileg felvet t é s megbecsül t aláb b megjelöl t famennyisé g a z 1901. év i máju s h ó 21-é n d . u . 2 órakor , a Gy.-Szt.-Mikló s község hivatalos házáná l megtartand ó verseny - é s szóbel i árverése n a legtöbbet Ígérőne k eladatn i fog , u . m. : a) Ép fa. 28—40 cm. átméret ü 195 42—60 „ „ 198 62—80 „ „ 56 82—100 „ 9
5 dr 7„ 1„ 3„
b 197 456 249 59
6 m 3„ 4„ 9. ,
3
Összesen 459 6 dr b 963 2 m fatömeg kére g nélkü l 24,08 0 koron a becsértékben .
3
b) Hibás fa. 28—40 cm. átméret ü 10 42—60 „ „ 14 62—80 „ „ 6 82 - 8 4 „ 4
4 dr b 10 3 „ 33 5 „ 29 „ 2
3 m 8„ 9„ 5„
3
Összesen 31 6 dr b 76 5 m
3
fatömeggel kére g nélkü l 61 2 koron a becsértékben .
c) Száraz fa. 28—40 cm. átmérető 3 42—60 ; ; „ 4 62—80 „ „ 1 82 0
0 dr b 2 8 m 9 . , 11 9 „ 9, ,9 3„ 2 , .1 3
3
Összesen 10 0 dr b 25 3 m
s
fatömeggel kére g nélkü l 15 2 koron a becsértékben . Mindhárom minőség ű 510 2 dr b 10,65 0 m fatömege t képez ő fa 24,84 4 koron a becsértékben . A verseny - é s szóbel i árverése n résztvenn i óhajtó k kötelese k a szabályszerűe n szerkesztett , a kikiáltás i á r 10%-ána k meg felelő bánatpén z vag y óvadékképe s értékpapírra l ellátot t zár t ajánlatot a verseny - é s szóbel i árveré s megkezdés e előt t a községi biró kezéhe z beadni . Megjegyeztetik, hog y a z árveré s al á bocsátot t fatömegne k sem mennyiségeért , se m minőségéér t a közsé g felelőssége t nem vállal . Egyéb feltétele k a község i elöljáróságná l a hivatalo s órá k alaít betekinthetők . Gy.-Szt.-Miklóson , 1901 . máju s 4-én . Ferenczi Albert, mjző . (18 ) 3
Á r v e r é s i hirdetmény. 5 1901 . sz . — A z Ara d vármegy e ternovai járásáb a tartoz ó Járko s közsé g határába n fekv ő é s a járkosi vol t úrbérese k tulajdoná t képez ő erdőből , a helyszíné n kijelölt 4T5 2 kat . holdo n találhat ó é s szakért ő becslé s szerin t 1471 dr b tölgy - é s 66 7 dr b cser - é s bük k a törzsből , 61 5 tömö r köbméterben megállapítot t tölgyhaszonfa , tovább á 398 6 ürméterbe n megállapított tölgy- , cser - é s bük k hasáb - é s dorongf a é s 80 7 kétfogatú szekérbe n megállapítot t vegye s rözsefa, melyne k egyszerr e leendő kihasználhatása , a nagyméltóság ú földmivelésügy i m . kir . minister urná k mul t év i 51949/1 . 14. 1900. sz . maga s rendeletéve l engedélyeztetett, 1901 . év i júniu s h ó 4-é n d . e . 1 1 órako r Járko s községében, a község i bir ó házánál , írásbel i zár t ajánlatta l egybe kötött nyilváno s szóbel i árverése n e l fo g adatni . Kikiáltási á r 10,12 0 K . 40 f. , aza z Tizezeregyszázhus z koron a és 4 0 fillér. Árverezn i szándékozó k kötelese k a z árveré s megkez -
XT dése előt t a kikiáltás i á r 10°/o-á t bánatpén z gyanán t a z árverez ő biztos kezéhe z letenni . írásbeli zár t ajánlatokhoz , melye k a szóbel i árveré s meg kezdése előt t nyújtandó k be , a z alólir t urbéres i közbirtokossá g elnökénél, szinté n a fent i összeg ű bánatpén z vag y óvadékképe s értékpapír melléklendő . A z ajánlatba n a z ígér t ár , betűkke l is , világosan kiírand ó é s a z i s kifejezendő , hog y ajánlattev ő a z árverési é s szerződés i fe l téleleke t ismer i s azoka t magár a nézv e kötelezőknek tekinti . Utóajánlatok vag y olyanok , a melye k a kikötöt t fellételeknek meg ne m felelnek , ne m fogna k figyclembevéletni. Az árverés i é s szerződés i feltétele k a járkos i vol t urb . köz birtokosság elnökéné l (lakik Silingyián , Aradmegye) , tovább á a Járkos közsé g házáná l é s bírójánál , valamin t a z arad i m . kir . járási erdőgondnokságná l (Aradon , Sima-utcz a 4. J megtekinthetők . Az érdeklődőkne k pedi g a faeladás i é s szerződés i feltétele k ugy a járás i erdőgondnokság , min t a z úrbér i elnö k álta l megküi detnek. Kel t Járkoso n (Aradmegye , u . p . Silingyia ) 1901 . évi máju s hó 9-én . Mladin György, a járkos i vol t úrbérese k elnöke . (19 ) P á l y á z a t i hirdetmény. 81 4 1901 . eln. sz. — Debrecze n sz . kir . város erdöinestor i hivataláná l megüresedet t é s év i 120 0 koron a fizetés é s természetben i laká s javadalmazássa l ellátot t erdész gyakornoki állásr a pályázato t hirdetek . Felhívom pályázn i kívánókat , hog y a z 1883 . év i I . t.-cz . 12. §-a , illetv e a z 1879 . év i XXXI. t.-cz . alapjá n kellőe n felszerel t pályázati kérvényüke t hozzá m a f . év i júniu s h ó 15 . napjái g annyival i s inkáb b benyújtsák , mive l a későbbe n érkez ő kérvénye k figyelembevétetni ne m fognak . Debreczen , 1901 . május 3 . Simonffg Imre, kir . tanácsos , polgármester . (20 ) Tölgyfaeladási hirdetmény. 467/1901 . sz . — Alulírot t elöl járóság ezenne l közhírr é teszi , hog y Nagy-Küküll ö vármegy e nagysinki járásba n fekv ő Morgond a községben a foly ó é v június havána k 3-ára kihirdetet t tölgyfaárverés , felsőb b hatóság i rendelete k szerin t megtartatni ne m fog . Kel t Morgondán , 1901 . év i máju s h ó 5-én . Zimmer János, h . biró . Geiger János, h . jegyző . (21 )
