Tisztelt Pedagógusok!

Tisztelt Pedagógusok! Örömmel tapasztaltuk, hogy új Magyar nyelv a középiskolák számára című tankönyvcsaládunk kilencedikes kötete hamar népszerűvé vált a pedagógusok körében. Ez nem véletlen, hiszen a könyv fiatalos, lendületes formavilága, nyelvezete és témái a mai i úság igényeihez igazodnak. Ugyanakkor a kötet a szakmai elvárásoknak is maradéktalanul megfelel, tartalmazza a legújabb tudományos kutatások eredményeit is. E kiadványban szeretnénk Önöknek tájékoztatást nyújtani a sorozat további köteteiről. A füzet tartalmazza a 10., 11. és 12. évfolyam tematikáját, valamint a 10.-es könyv Szövegtípusok című fejezetét. A sorozat további kötetei megőrzik a 9. osztályos tankönyv felépítését, stílusát, tananyagbeosztásuk a kere antervi és ére ségi követelményekhez igazodik. A tankönyvi leckék felépítése egységes, á ekinthető. Az érthetően megfogalmazo elméleti szöveg a hozzá kapcsolódó változatos feladatokkal, valamint fotókkal, rajzokkal, magyarázó ábrákkal és táblázatokkal hatékonyan segíti mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját. A 10. évfolyamos tankönyv 2011 tavaszán, a tankönyvcsalád befejező kötete pedig 2012 nyarán jelenik meg.

MAGYAR NYELV A KÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA 10., 11., 12. – TEMATIKA 10. évfolyam

Szövegtípusok A szövegtípusok osztályozása A stílusrétegekhez kapcsolódó szövegtípusok A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges gyakorlati szövegtípusok Összefoglalás

Nyelv és társadalom Anyanyelvünk rétegződése I. Anyanyelvünk rétegződése II. A magyar nyelv egynyelvű szótárai Összefoglalás

Az érv felépítése. Érvtípusok A retorika mint az ékesszólás művészete Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése A kulturált vitatkozás kritériumai, a vita értelmezése Összefoglalás

Helyesírás A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja

Retorika

Könyvtárismeret

A retorika fogalma, tárgya. A szónoki beszéd fajtái és társadalmi színterei MIT? A retorikai üzenet. A beszéd részei. A beszéd elkészítése az anyaggyűjtéstől az előadásig

A könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben. A forráshasználat etikai normái és formai kötö ségei

2

11. évfolyam

Jelentéstan A szóhasználati jelentés alapjai

A stílus fogalma és a stílusrétegek A stílus fogalma A stílus kifejező ereje A társalgási stílusréteg A tudományos stílusréteg A publicisztikai stílusréteg Közéleti stílusrétegek: a hivatalos és a szónoki stílus Összefoglalás

A nyelvi szintek stilisztikája A hétköznapi és a művészi kommunikáció A hétköznapi és művészi szöveg vizuális elrendezése Zeneiség a hétköznapi és művészi szövegekben A szó a hétköznapi és művészi szövegekben

A képszerűség eszközei a hétköznapi és művészi szövegekben Mondatformálás a hétköznapi és művészi szövegekben A hétköznapi és művészi szövegek elrendezése. Az alakzatok Összefoglalás

Stíluskorszakok, stílusirányzatok Stíluskorszakok, stílusirányzatok I. Stíluskorszakok, stílusirányzatok II. Szövegek párbeszéde: az intertextualitás Összefoglalás

Helyesírás A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben

12. évfolyam

Nyelv és gondolkodás

Nyelv és társadalom

A nyelv mint jelrendszer. A nyelv diakrón és szinkron változásai Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. Nyelv és beszéd funkciói. A beszéd mint cselekvés Összefoglalás

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége

A magyar nyelv története

Készüljünk az érettségire!

Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtato nyelvemlékek A magyar nyelv történetének fő szakaszai A nyelvújítás A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei Összefoglalás

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása Szövegértési feladatsorok

3

a szövegtípusok A szövegtípusok osztályozása

a) Csoportosítsátok az alábbi szövegtípusokat a megadott szempontok szerint! Van-e olyan típus, amely több helyre is besorolható? Vitassátok meg, miért!

1

A nyilvánosság számára készült szövegek

Magánjellegû szövegek

Szóban

Szóban

Írásban

Írásban

Párbeszédes szövegek (a kommunikáció kétirányú) Monologikus szövegek (a kommunikáció egyirányú)

1. interjú 2. novella 3. beszélgetés 4. emlékirat

5. glossza 6. parlamenti vita 7. vicc 8. magánlevél

09. hivatalos levél 10. internetes csevegés (chat) 11. elôadás 12. vitaindító

13. napló 14. ünnepi beszéd 15. SMS 16. népballada

b) Gyûjtsetek olyan szóbeli szituációkat, amelyekben – a mondanivalótokat rögtönöznötök kell; – megtervezhetitek elôre, mit fogtok mondani! c) Miben különbözik egy elôre megtervezett szöveg a rögtönzött szövegtôl! Beszéljétek meg!

2

4

bi helyalód az aláb iv n a d n o m a zölnéd gy írásban kö lasztásod! a) Szóban va g el az utolsó kold me a vá o d In ? n e hogy engedjen , kb ra ar zete d kö nö lyfô d kérni az osztá • Meg akaro napra i kell menned. zn ye t versen djen el három er ge m en l, ró gy rá ho ó t, t tó ké laigazga d kérni az isko • Meg akaro arátnôddel. síelni. a barátoddal/b sz ül ék kalmából. ib /k sz • Szakíta ületésnapja al sz a ról otthon sz ál ul at dnak gr sárolt kabátod vá n a nn o új • Egy rokono t az rsz tenni, mer • Panaszt aka yeirôl adt. ak sz i nap esemén a bélése p gy na g ho te lt, a rü l de ki k szeretné élô barátodna • Külföldön on akarod neked, és szám tt do zu ha mesélni. d to rá gy a legjobb ba • Rájöttél, ho a a hétlgot. ek el egy bulib en dj ge en gy kérni rajta a do eidet, ho beszélni a szül • Rá akarod írnál vagy végén. zd meg, mit a lm a g fo s é ációt, az egyik szitu b) Válaszd ki mondanál!

3

Soroljátok b e az alábbi szövegrészle az elbeszélés teket aszerin (E), a leírás (L t, hogy célju ) vagy a meg k gyôzés (M)! A bak jegyû em ber elmélyülte n gondolkodó de mindamelle , melankolikus tt becsvágyó és alkatú, állhatatos. Jegyezd meg e nagy igassá got, hogy soha egy Nemzet se a földnek goly m tehette addi obissán g magajévá a’ valameddig a’ bö ltsességet, mél tudományokat, ységet, a maga Anya Minden Nemze nyelvébe bé ne t a maga nyelvé m húzta. n lett tudós, de idegenen soha sem. (Bessenyei Gyö rgy: Magyarság A játék. / Az kü ) lönös. / Gömbö lyû és gyönyörû dajó, / nyithat , / csodaszép ó és csukható és cso, / gomb és gö / Bûvös kulcs mb és gyöngy, és gyertya láng gyürû. ja, / színes árny ék, ördöglámpa . (Kosztolányi D A gazda hatfele ezsô: A játék) indult korpára malacnak. Még darekeszben, kissé tugyméko csetvett, piszto mált, mint akin lt a lánét miáskol an ek nem sietôs. nyira? – vetette – M i a feaz asszony, zsô rhetnékje támad vá n. (Karinthy Frigye Hazánkban év s: M is ká ro ló) ente kb. 35 0 00 ember hal Karinthy Frigyes (1887-1938) keztében. A tü m eg a dohányzá dôrák 92–93% magyar író, költô, mûfordító s kö -á na ve tk kialakulását Rákkeltô hatása a dohányzás o a gyomor-, máj ko zza. -, hasnyálmirigy és veserák eset -, méhnyak-, hó ében is bizony ított. lyag(A természetrô l tizenévesekne k. Földrajz 8. ta nkönyv)

A szövegtípusok Meghatározo beszédhelyzetekben jellegzetes felépítésű és stílusú szövegeket használunk. Más módon fogalmazzuk meg gondolatainkat, ha nagy nyilvánosság elő beszélünk, mint amikor csak egy barátunkkal váltunk néhány szót. Szóhasználatunkra, mondatformálásunkra és szövegeink felépítésére hatással van az is, hogy szóban vagy írásban fejezzük ki gondolatainkat, valamint az, hogy van-e időnk megtervezni mondandónkat, vagy azonnal kell válaszolnunk.

A nyelvhasználók által jellegzetes helyzetekben használt, meghatározo célú, tipikus szerkezetű és stílusú szövegeket szövegtípusoknak* (szövegfajtáknak)* nevezzük.

A szövegtípusok sokféle szempont alapján csoportosíthatók, ezért egy-egy szövegtípus több csoportba is besorolható.

Szövegtípusok a kommunikáció célja szerint A kommunikációs funkciók alapján megkülönböztetünk tájékoztató, érzelemkifejező, felhívó, kapcsolatfenntartó funkciójú szövegeket, illetve hétköznapi és művészi szövegeket. Más szempontok szerint egy szöveg célja lehet egy esemény, történet elbeszélése; élőlények, dolgok, folyamatok leíró bemutatása; valamint a befogadó meggyőzése egy jelenség, probléma elemzése által. Ennek alapján sorolhatjuk csoportokba az elbeszélő, leíró és az elemző-meggyőző szövegtípusokat, melyek előfordulhatnak önállóan és egymással keveredve is.

5

B) A LEÍRÓ SZÖVEGTÍPUSOK

Milyen eszközökkel tudja a mesélô a szóbeli elôadást színesíteni? Beszéljétek meg!

A leíró szövegtípusok célja egy tárgy, személy, helyszín, jelenség vagy folyamat bemutatása, lá atása (pl. definíció, tájleírás, jellemzés). Hétköznapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben egyaránt használjuk őket. A leíró szövegekben a szövegösszefüggést megteremthetjük úgy, hogy a leírást egy általános, az egészre vonatkozó megállapítást tartalmazó monda al vagy bekezdéssel indítjuk, majd ezután térünk ki a részletekre. A részletek kifejtésekor is figyelni kell a logikus előrehaladásra (pl. helyszínek leírásakor haladhatunk a távolabbi tájelemektől a közelebbiek felé vagy fordítva; a jellemzésben a külső tulajdonságok után kitérhetünk a belső tulajdonságokra vagy fordítva).

A) AZ ELBESZÉLŐ SZÖVEGTÍPUSOK Az elbeszélő szövegtípusokban (pl. élménybeszámoló, tudósítás, hír, mese, novella, emlékirat) az elbeszélő (narrátor) egy eseménysort mond el. A szöveg előrehaladásának alapja az időrend, ezért jellemzően múlt idejű, mozgást, változást jelentő igéket (pl. elindult, megpillanto a, befejeződö ) és sok időre utaló szót, szókapcsolatot (pl. először, majd, ebéd után, legvégül) használunk benne. Az események elbeszélésekor figyelni kell a történetmondás tempójára. A jó elbeszélő tudja, mikor kell a lényeget kiemelve, szűkszavúan fogalmazni, és mikor kell a mondanivalót részletezni. A szöveg logikus előrehaladása és összefüggése érdekében bizonyos események kihagyhatók, ha lényegtelenek a történet szempontjából, vagy ha a sejtetés által érdekfeszítőbbé, többértelművé válhat az elbeszélés. Az elbeszélő szövegtípusok sokszor tartalmaznak párbeszédet, és szerepelhetnek bennük leíró részek is (pl. egy történet elmesélésekor leírhatjuk a helyszínt vagy jellemezhetjük az egyik szereplőt). A narrátor az eseménysorról tudósíthat kívülállóként, de elbeszélheti a történteket az események résztvevőjeként is. Ez alapján az elbeszélői nézőpont (narráció) lehet tudósító vagy jelenetszerű.

6

A jó leírás szemléletes és érzékletes, ezért törekedni kell a pontosságra, a jellemző részletek megragadására. A leíró szövegek állóképszerűek, a főnevek és a melléknevek nagyobb arányban fordulnak elő, mint a többi szövegtípusban, az igék pedig általában jelen idejűek. A leíró szövegekre a tárgyilagos (objektív) hangnem jellemző. Megjelenhet azonban bennük a minősítés is, vagyis a beszélőnek a leírtakkal kapcsolatos értékelése és érzelmei. Különösen a szépirodalmi leírásokban a hangulatok, benyomások, képek átadásával a beszélő mélyebb üzeneteket is közvetíthet.

B) A SPONTÁN KOMMUNIKÁCIÓ SZÖVEGTÍPUSAI C) AZ ELEMZŐ-MEGGYŐZŐ SZÖVEGTÍPUSOK Az elemző-meggyőző szövegtípusok segítségével a feladó a hallgatóságot akarja meggyőzni valamiről (pl. ilyen a magyarázat, az ajánlás, a tanács, az érvelő esszé, a szónoki beszéd, a tudományos vita, a reklám). A szöveg előrehaladásának alapja az okokozati összefüggések bemutatása, a szöveg fókuszmondatában kifejeze állítás bizonyítása érvekkel. Az érvek melle a szöveg alkotója gyakran használ példákat, összehasonlítást állításainak alátámasztására. Mivel az elemző-meggyőző szövegek célja a hallgató meggyőzése, a tárgyilagos hangnem melle az érzelemkifejezés, az együ gondolkodásra, cselekvésre szólítás is megjelenik benne. A beszélő gyakran használ a hatás fokozása érdekében retorikai eszközöket (pl. ismétlést, felkiáltást, kérdést), valamint más, főként ismert szerzőktől ve idézeteket.

Szövegtípusok az elôkészület szerint Bizonyos szövegek esetében előre megtervezhetjük mondanivalónk tartalmát és elrendezését, másoknál az ado beszédhelyzetben kell rögtönöznünk. Ennek alapján különböztetjük meg a terveze és a spontán szövegeket. A) A TERVEZETT KOMMUNIKÁCIÓ SZÖVEGTÍPUSAI Előre megterveze szövegeket (pl. tanulmány, önéletrajz, vitairat, iskolai fogalmazás, szónoki beszéd, blogbejegyzés) általában közvete és egyirányú kommunikációs helyzetekben használunk. E szövegtípusoknál különösen fontos a nyelvhasználati szabályok tudatos alkalmazása. A szöveg megfogalmazását a mondanivaló elrendezésének megtervezése, esetleg anyaggyűjtés előzi meg. A megfogalmazást az ellenőrzés és hibajavítás követi. Ennek következtében a terveze szöveg szóhasználata választékosabb, a mondatok teljesek és bonyolultabb szerkezetűek. A szövegformálásra az egységes téma, az előrehaladás és a lezártság jellemző.

A rögtönzö , azaz spontán szövegekben (pl. telefonbeszélgetés, vita, chat) nincs rögzíte szerkezet és nincsenek előre meghatározo témák, a szövegformálás lazább, és gyakori a témaváltás. A spontán szövegben a szóhasználat és a mondatszerkesztés kevésbé igényes, gyakori a töltelékszavak, divatszavak, indulatszavak használata. A mondatok egyszerűbbek és sokszor hiányosak, a mondathatárok pedig összemosódnak. A spontán szövegekben mindegyik kommunikációs funkcióval találkozhatunk, ezért az öszszes mondatfajta megjelenik bennük.

Szövegtípusok a résztvevôk száma szerint Aszerint, hogy a kommunikáció egyirányú vagy kétirányú, azaz történik -e szerepcsere a beszélő és a hallgató közö , megkülönböztethetünk monologikus és dialogikus szövegeket. A) A MONOLOGIKUS SZÖVEGTÍPUSOK A monologikus szövegekben (pl. előadás, iskolai fogalmazás, beszámoló, történetmesélés) a kommunikáció egyirányú: egy beszélő fejti ki mondandóját. A monologikus szövegeket általában előre megtervezhetjük (kivétel pl. a spontán monológ vagy a történetmesélés), ezért terjedelmük hosszabb, jobban megszerkeszte ek, és a mondanivaló részletesebben kifejte bennük, mint a spontán szövegekben. Csányi Vilmos etológus elôadást tart a Mindentudás Egyetemén. Milyen eszközökkel tudja a hallgatók figyelmét fenntartani a jó elôadó? Beszéljétek meg!

7

A nem verbális kommunikáció eszközei közül melyekre tudsz példát hozni a kép alapján?

B) A DIALOGIKUS SZÖVEGTÍPUSOK A dialogikus szövegtípusokban (pl. chat, vita, interjú, telefonbeszélgetés) a kommunikáció kétirányú. A szövegek a beszélő és a hallgató állandó szerepcseréje következtében rövidebb fordulókból (egy ado beszélő által elmondo szövegrészekből) állnak. A szöveget általában nem lehet előre megtervezni, hiszen a konkrét beszédhelyze ől függ, és a beszédpartner válaszaihoz kell igazodnia. Sikeres párbeszéd akkor valósul meg, ha a beszélő felek betartják a személyközi kommunikáció együ működési alapelveit. (Emlékeztetőül: Csak annyit mondj, amennyit a szituáció megkíván! Légy őszinte, és legyen jó okod azt állítani, amit állítasz! Maradj a tárgynál! Érthetően és világosan fejezd ki magad!). A dialogikus szövegek rögtönzö ségükből fakadóan általában egyszerűbbek, természetesebbek, kevésbé megszerkeszte ek, mint a terveze szövegek.

Szövegtípusok a hatókör szerint A szövegtípusokat megkülönböztethetjük aszerint is, hogy milyen kommunikációs színtereken alkalmazzuk őket. Bizonyos szövegek a nyilvánosság számára készülnek, míg más szövegeket a családdal, a barátokkal, az ismerősökkel való érintkezés során alkotunk. A) A NYILVÁNOS SZÖVEGTÍPUSOK Nyilvános kommunikációnak nevezzük a hivatalos szervek, intézmények közö i, valamint az intézmények és az állampolgárok közö i érintkezést. Az ide tartozó szövegek gyakran hagyományos szerkezetűek: pontosan szabályozo a szöveg elrendezése, felépítése és tartalma (ilyen pl. a törvénycikk, a rendelet,

8

a parlamenti vita, a kérvény, a felszólítás, a közlemény, a hozzászólás, a felszólalás vagy az ünnepi beszéd). A nyilvános célra szánt szövegek szóhasználata pontos, igényes, választékos, és gyakran szerepelnek bennük sajátos jogi szakszavak, fordulatok. A mondatok bonyolultabbak, sokszor többszörösen összete ek, és a kijelentő mondatok aránya jóval nagyobb, mint például a magánéleti kommunikáció során. B) A MAGÁN SZÖVEGTÍPUSOK A magán szövegtípusok a mindennapi társas érintkezésben használt szövegek (pl. magánlevél, napló, beszélgetés, munkamegbeszélés, pletyka). E szövegek szerkesztése kötetlenebb, mondanivalójuk nem előre megterveze . Gyakori a színes, érzelmi töltésű szavak használata; a mondatok egyszerűbb szerkezetűek és többféle modalitásúak, mint a nyilvános kommunikáció során használt szövegtípusokban.

Szövegtípusok a közvetítô közeg szerint Az írás megjelenéséig az emberi társadalom a tudását csak szájhagyomány útján adta át, ezért mondhatjuk, hogy a beszéd az elsődleges nyelvhasználati mód. Az írás kialakulása azonban lehetővé te e az információ tartós rögzítését, így a szóbeliség és az írásbeliség a kommunikáció két alapformájává vált. Mindke őnek megvannak a saját szövegtípusai. A) A SZÓBELI SZÖVEGTÍPUSOK A szóbeli szöveg (így pl. a beszélgetés, a köszöntés, a viccmesélés, a parlamenti vita, a törvényszéki beszéd, a felelés, a tudományos beszámoló vagy referátum, a rádiós és televíziós hírolvasás) hangok sorozatából áll, tehát akusztikai benyomást kelt.

A beszélő felhasználja a nem verbális kommunikáció eszközeit is (pl. a vokális jelzéseket, a szövegfonetikai eszközöket, a testbeszédet és a külső megjelenést), amelyek szintén üzenetet közvetítenek. A szóbeli szövegekre, néhány kivételtől eltekintve (pl. telefonbeszélgetés), a közvetlen kommunikáció jellemző. Mind a közvete , mind pedig a közvetlen kommunikáció esetén a befogadónak általában lehetősége van azonnali visszajelzésre nyelvi és nem nyelvi úton is (pl. bólogatással, hümmögéssel). A szóbeli szövegek általában időben mulandók és helyhez kötö ek, de manapság már lehetőség van a rögzítésükre (pl. diktafon, kamera használatával). A szóbeli szövegek lehetnek spontán és terveze szövegek egyaránt. Élőszóban gyakran fogalmazunk mindenféle előkészület nélkül, rögtönözve, azaz spontán módon például beszélgetésben, hozzászóláskor. Ilyenkor párhuzamosan gondolkodunk és beszélünk, ezért nincs elég időnk a mondanivalónk megtervezésére és a kimondo ak javítására. Így a spontán szóbeli szövegek esetében a mondat- és szövegformálás kötetlenebb, sok az ismétlés, és a mondanivaló kevésbé kifejte , a mondatok változatos modalitásúak. A terveze szóbeli szövegeknél a szövegszerkesztést felkészülés előzi meg (pl. anyaggyűjtés, jegyzetelés, vázlatírás, a szöveg vázának a fölépítése). Terveze szóbeli szöveg például az ünnepi beszéd, a kiselőadás. Szóbeli kommunikáció esetén a befogadónak is gyorsabban kell gondolkodnia, hiszen azonnal meg kell értenie, amit hall. Kétirányú kommunikációs helyzetekben ilyenkor vissza is kérdezhet, ugyanakkor egy szónoki beszéd vagy egy rádiós interjú hallgatásakor erre nincs lehetőség. A különböző kommunikációs helyzetek befolyásolják a szóbeli szövegek hosszát és bonyolultságát, az igényesség mértékét is. B) AZ ÍRÁSBELI SZÖVEGTÍPUSOK Az írásbeli szöveg írásjelek sorozata (pl. levél, rendelet, vitairat, értekezés, esszé, vezércikk, regény, óda, hirdetés, kérvény). Vizuális benyomást kelt: a nyelvi jelek melle a vizuális kom-

munikáció eszközeit (pl. a szöveg elrendezését, képeket, ábrákat) is felhasználhatjuk az üzenet közvetítésére. A szóbeli szövegekben fontos szerepet játszó szövegfonetikai eszközöket és a testbeszédet a megfogalmazás módjával és a központozással pótoljuk. Mivel az írásbeli szövegek általában közvete kommunikációs helyzetben születnek, a hallgató többnyire csak késleltetve vagy egyáltalán nem jelezhet vissza, ha nem ért valamit, vagy ha nem ért egyet velünk. Ezért az írásbeli szövegek alkotásakor különösen törekednünk kell a világos és egyértelmű megfogalmazásra.

Az írásbeli szövegek általában tervezettek, időtől és tértől függetlenek, így amikor megalkotjuk vagy befogadjuk őket, van időnk a gondolkodásra. Az írásbeli szövegformálás ezért igényesebb, tudatosabb, kifejte ebb, és inkább alkalmas bonyolultabb tartalmak megfogalmazására, mint a szóbeli szöveg. Van lehetőség az ellenőrzésre és javításra, az olvasó pedig visszatérhet a szöveg korábbi részeire, és újraolvashatja, végiggondolhatja az első olvasásra nehezebben befogadható részleteket. A megterveze ség következtében a mondatok bonyolultabb szerkesztésűek, több a többszörösen összete alárendelő mondat. A szóhasználat igényes, hiszen van idő a témának, szövegtípusnak, műfajnak legmegfelelőbb szavak kiválasztására. C) ÍRÁSBELISÉG ÉS SZÓBELISÉG AZ INTERNET KORÁBAN A technikai újítások új szövegtípusokat hoztak létre, amelyeket nem lehet egyértelműen a fenti csoportokba besorolni. Az internetes csevegés, az SMS és a kommentek például annak ellenére, hogy írásbeli szövegek, inkább a spontán beszédhez hasonlítanak, és így egyfajta átmenetnek tekinthetők az írásbeliség és a szóbeliség közö .

9

Bár chateléskor a beszélgető felek nincsenek egy térben, a dialógus valós párbeszédhez hasonlít. A beszélgetőknek így kevés idejük van mondanivalójuk megtervezésére és igényes megformálására, a hibák kijavítására. Az internetes beszélgetés szövegformálása egyszerű, kötetlen, gyakori benne a témaváltás. Mondatformálása és szóhasználata is a szóbeli társalgáséra hasonlít. Jellemző rá a hiányos, befejezetlen, változatos modalitású mondatok alkalmazása. Ezekben a szövegekben sok az angol eredetű szó, a szlengből ve elem, az érzelmi töltésű kifejezés, az egyéni stílusú rövidítés. A csevegés változatos írásjelekkel és a tipográfia felhasználásával (pl. nagybetűk) helyet-

tesíti a szóbeli kommunikációra jellemző szövegfonetikai eszközöket. Az emotikonokkal, melyek feladata a gesztusok és a mimika pótlása, összete ebb érzelmeket is ki lehet fejezni. Ugyanakkor az interneten vagy az SMS-ben folytato beszélgetés „nem repül el” úgy, mint egy szóbeli – el lehet menteni, és később újra lehet olvasni. A komment annyiban tér el a chates szövegtől, hogy ez egyirányú üzenet, mivel a kommentelő egy feladó írására válaszol. A komment célja nem elsősorban párbeszéd kialakítása, hanem az érinte téma kapcsán a vélemény megfogalmazása („vendégkönyv” üzenet).

Regék és raggák Az írásbeliség megjelenése elôtt a közösség irodalmi kincsének megôrzése és továbbadása szájhagyomány útján történt. Az énekmondók, regösök és bárdok a ritmus, a rím, a visszatérô kifejezések segítségével könnyítették meg a szövegek memorizálását. Ezek az elemek azután a lejegyzett mûvek esetében is megôrzôdtek: jó példái ennek az eposzok szereplôinek állandó jelzôi (gyorslábú Akhilleusz, fellegtorlaszoló Zeusz stb.). Arany János híres alkotásában, a Rege a csodaszarvasról címû költeményben is találunk utalást arra, hogy a történet, amit feldolgoz, eredetileg szóban terjedt („Száll a madár, ágrul ágra, / Száll az ének, szájrul szájra […].”).

Napjaink egyik közismert könnyûzenei mûfaja, a rap szintén a szóbeliségre épül, ebben is fontos szerepet játszanak az ismétlôdô fordulatok és a ritmus. A rapperek gyakran rögtönöznek (freestyle), ha pedig leírják a szöveget, azt is gyakran hangszeres zenei alapot hallgatva teszik. De ekkor is elsôsorban elôadásra alkalmas szöveget próbálnak létrehozni. Egy hazai elôadó is „megénekli” a csodaszarvas történetét. Kirôl és melyik számáról van szó?

gyakorló feladatok

1

a) Alkossatok párokat! Olvassátok el az alábbi szövegeket! Döntsétek el, írásbeli vagy szóbeli, spontán vagy elôre megtervezett szövegek-e! Válaszotokat indokoljátok! m! m volt az neke po na es dv ke api nap! Olly teljesitették meg. Valahára telt el az a’ tenn k en tta es ga m to lle lá ke – [...] Milly ok . Olly tést csináltak. t Kovács-lyány September 13 pe ké le a’ eg – m i je es bb dv ke Bencze! A) Barátnéim legkedvese egy igen-igen egyik bátyjok – al És kk ] so .. [. tá k. ga zi to ke nekem lá szeretve emlé igéreteiket, ’s llok mindenki ro ô k! yo án ly szerencsések e’ ô! – milly ideális

10

B)

ól az ôsz mmiféle gyászr se itt s nc si ó Sz ssal ténykedik: teljes iparkodá zdôket i brancsot a ke szervezi a kert eti dókat emlékezt kitanítja a hala adagolja s fokozatosan hideget olykor a kopárságot kever: öpp játékot is cs e sb lé ö rc gü a szanó yálat úsztat szus például ökörn avart az rgeti végig kaszt sündisznóval zö piros bogyót fa n vö tö girá yv s a gyöng dolgozik nyire mégiscsak De persze több kell lennie: en aminek meg gy le eg m gy ho gzet sszatartott léle az ál-halál a vi relem tü k a hasznos a tág-üres tere talmasan resszíven és ha mikor majd ag l megérkezik. a zúzos talpú té

C) Ünneplő honfitársaim! Barátaim! Magyarország polgárai! I az ideje, hogy végre elmosolyodjunk, abban a biztos tudatban, hogy ez i Magyarország, mi i i hon vagyunk, és amikor az ország jövőjéről beszélünk, arról beszélünk, ami a miénk. [...] Ki akarjuk nyilvánítani, hogy a televízió a nemzet tulajdona, nem a kormányé, és azt is, hogy e tulajdonjogot a jövőben érvényesíteni kívánjuk. Szabad sajtót, szabad rádiót, szabad televíziót! [...] És most induljunk tovább. [...] Vigyük magunkkal az emelkede méltóságot. Szabad március 15-ét, 16-át, 17-ét ... és így tovább, az öröknaptár utolsó napjáig.

Sziasztok figye ljetek van egy D) kis problémám monta vírusírtó nem tom mit cs de pont nem ináljak megtám is az egy oldal akarom hogy adott egy vírus t rak be kezdô kiírtsam és ne azt lapnak hogy fiz m tok mit csin veszi de csak es ál sek ha haszná ni vele az én enyi és teljese lni ví ru n sö ki vok, mert ne lô progim nem bénít mindent m tom mit csin bír vele észre segítsetek hogy ál jak vele nem elkapjam és le tok netezni meg írtsam a neve malware wipe elôre is kösziii Dé

b) Töltsétek ki a táblázatot a hiányzó jellemzôkkel! Ki lehet a szöveg feladója és befogadója? Milyen a köztük lévô viszony?

Milyen kommunikációs funkciók jelennek meg a szövegben?

Milyen szövegtípushoz tartozik a szöveg?

A) szöveg

B) szöveg

C) szöveg

D) szöveg

11

2

Halász Judit magyar színésznô, énekesnô

Szerkeszd meg újságíróként az alábbi szó szerint lejegyzett, a televízióban elhangzott interjút úgy, hogy egy folyóiratban megjelenhessen! Röviden fogalmazd meg, milyen szempontok alapján dolgoztál! – Én rengeteget tanultam a gyerekektôl... hülyén hangzik, hogy engem tanítottak a gyerekek, de iszonyú sok mindenre megtanítottak. … Én ezt a szakmát, nem a színészet szakmáját, hanem azt, amit én csinálok, a saját szakmámat azt a gyerekektôl tanultam. – Állj! „Nem a színészet, hanem a saját szakmám, amit én csinálok.” Az mi? – Ilyen Halász Judit-féle... Egy ilyen... – Halász Judit-izmus, vagy mi? – Az elôadómûvészetnek egy olyan... egy olyan ágazata, amit nem sokan csinálnak rajtam kívül. – De mi az? – Hát ez egy... egy... (ööö)... nem tudom... sose próbáltam megfogalmazni... de tényleg..., mert egy kicsit (ööö)... én szeretnék nagyon sok értéket, amikrôl én tudom, hogy értékek, és azt tudom, hogy a gyerekekkel nem ismertetik meg, vagy nem fordítanak rá elég figyelmet, hogy az értékeknek ezt a részét, ezt odaadják a gyerekeknek, és megpróbáljuk ôket mindannyian megôrizni, mert ezek aztán felnônek, és aztán a kezükbe kerül egy-egy olyan könyv, amire ki lesz írva annak a költônek a neve, ami az én versem neve mellett is szere..., az én dalom mellett is szerepel, és esetleg azt mondja, hogy „Jééé, azt kisiskolás koromban vagy gyerekkoromban olvastam, és ki lehet ez”... és talán kinyitja... Ugye ez a mai kor nem éppen a költészetnek kedvezô kor, amiben mi élünk. De nemcsak ez, hogy a verset megkeressék, hanem azokat a... azokat a gondolatokat, amelyeket ezek a versek esetleg tartalmaznak. (Halász Judittal beszélgetett Alföldy Róbert)

3

4

kkel nyelvi eszközö n e ily M t! e g lbeszélô szöve á az alábbi e b b sa to la u g n bbé, ha gek voltak. Tedd érdekese szûkek és hide bb hatást? i se la te fa e kl só é o ly rz é fo A az talaj eltûnt tudod elérni ngokat hallott. n azonban a ha le te sa ir H rc . Fu lé fe n. ra ent a folyosó ért elindult ar fényt látott, ez Johanna végigm l ô ir sz es M lt. és fé rbe. Johanna fázott leesett egy gödö be és l, ó al ba lá a

a) Alkossatok csoportokat! Örökítsétek meg iskolátok egy nevezetes pontját legalább két változatban az alábbiak közül! • leíró szövegben • filmfelvétellel (mobiltelefonnal is dolgozhattok) • fotókon (mobiltelefonnal is dolgozhattok) • rajzos variációban b) Beszéljétek meg, hogy mi a különbség a rögzítés változatai között! Vitassátok meg, mitôl lesz „élô” egy leírás, illetve „halott” egy fénykép!

12

5

Alkossatok p árokat! Játssz átok el ugyan zetekhez igazo azt a témát a dó szövegtípu z alábbi hely sban! A téma: Három egyest kaptam a héten! • Mondd ez t el otthon, va lamelyik szülô len tanulmányi dnek, aki már eredményeidde régóta eléged l! et• Beszéld m eg ezt azzal a ba rátoddal, aki javításra! rá akar venni a mielôbbi • Gyôzd meg az iskolád igaz gatóját arról, ho engedjen el a gy a rossz jegy hamarosan in ek ellenére duló sítáborba!

6

Írd meg a boldog élet „receptjét”! Fogalmazásodban két lehetôség közül választhatsz: – követed a receptek szokásos stílusát, szóhasználatát, szövegformálását; – vagy egy folyamatábrát készítesz el!

7

a) Válassz ki egy általad nemrég olvasott könyvet, és az egyik szereplô nevében írj képeslapot a könyv másik szereplôjének! (Azt is megtervezheted, mit ábrázol a képeslap.) b) A két szereplô üzenetváltását SMS-ben is örökítsd meg!

8

Írj humoros használati utasítást a barátaidnak vagy szüleidnek saját magadhoz!

9

Osztálytársad felkér arra, hogy mondj kétperces köszöntôbeszédet közös barátotok születésnapja alkalmából! a) Milyen tevékenységek elôzik meg a beszéd elmondását – ha a felkérés egy héttel az ünnepség elôtt történik; – ha abban a pillanatban derül ki, hogy beszélned kell? b) Írd meg a köszöntôt!

10

Válassz ki egyet a következô képek közül! Alkoss egy párbeszédet vagy egy monológot az egyik szereplô szemszögébôl!

Edgar Degas:

Ferenczy Károly: Kôdobálók

Az Opera bale

tt-terme

13

11

Válassz a következô címek közül, majd készíts 10–15 mondatból álló leírást! Készíthetsz párhuzamos leírást is ugyanarról a helyszínrôl két különbözô évszakban vagy napszakban! • Gyermekkori kedvenc helyem • Egy erdei tisztás októberi fényben • Egy esôáztatta utca • Vásári forgatag • Az iskolai ebédlô

• Egy orvosi rendelô váróterme • Egy régiségbolt belseje • Régi várrom • Egy vihar, amelyet átéltem

Érdemes betartani az alábbi szempontokat a feladat megoldásakor! • Döntsd el, milyen hangulatot akarsz az olvasóban ébreszteni a leírásoddal! • Egy általános benyomást megfogalmazó gondolattal kezdd és zárd a fogalmazást! • A szöveg elôrehaladásában törekedj a logikára (a részletek felôl az egészhez vagy fordítva; a közelitôl a távoli felé vagy fordítva; kívülrôl befelé vagy belülrôl kifelé)! • A leírás részletezésénél pontosan nevezd meg, amit látsz (pl. virág helyett nárcisz), mert az olvasónak így könnyebb elképzelnie! • Ne csak a látványt írd le, hanem a hangokat, szagokat, ízeket és a tapintással kapcsolatos élményeket is (pl. hômérséklet, szélmozgás, felületek érintése)! • Használj megszemélyesítést, hasonlatot, metaforát, sok jelzôt és hangutánzó, hangulatfestô szavakat!

12

Nézd meg a régi fényképeket, és válassz egyet közülük! Olvasd el az alábbi feladatokat, és az egyiket dolgozd ki kb. 15 mondat terjedelemben! Munka elôtt gondolkozz el azon, hogy a képen látható személy – milyen korban élt; – milyen lehetett a gyermek- és a felnôttkora; – milyen meghatározó élmények érték, amelyek a jellemét alakították! – Mi volt élete legnagyobb csalódása és legnagyobb sikere? – Ki volt az a személy, aki a legnagyobb befolyással volt rá? a) Készíts belsô jellemzést a kiválasztott személyrôl! b) Beszéld el a kiválasztott személy életének egy fontos eseményét! c) Írj belsô monológot a jellemzett személy nevében, amelyet az élete egy általad kiválasztott fontos eseménye elôtt, alatt vagy után mondott! d) Párbeszédes formában írj jelenetet, melyben a kiválasztott személy élete legfontosabb döntését hozza!

D)

B)

A)

C)

14

13

14

tet úgy, két filmrészle g e m k te e zz szleNé az egyik filmré dolgozzatok! ki n k a to b rt zá o ss p la so á k! V a) C t kikapcsoljáto ogy hogy a hango kronját úgy, h in sz a l e k te sé ít tet, majd kész ebb legyen, – minél vicces ! losabb legyen n beszél– minél hivata Ezután közöse t! já ká n u m a be a oport mutass gek hatása! b) Egy-egy cs ggött a szöve fü l ô it m y g o jétek meg, h

a) Beszéljétek meg, mi a véleményetek az alábbi kérdésekrôl! • Az SMS-nyelvnek és az internetes csevegésnek lazább, kötetlenebb a szóhasználata, egyszerûbb a mondat- és szövegformálása. Helyesírásuk káros hatással van-e a nyelvre? • Van-e a chatelésnek illemtana? Ha igen, miben különbözik a hagyományos beszélgetés szabályaitól? b) Készítsetek jegyzetet az elhangzottakról!

15

a) Alkossatok három népes csoportot! Minden csoport válasszon magának egy vezérszónokot! Rövid megbeszélés után az elsô csoport szónoka szólaljon fel a rögtönzött osztályparlament elôtt az iskolai öltözködés témakörében úgy, hogy a véleménye határozottan engedékeny legyen. A második csoport (ellenzék) kizárólag a tiltás mellett érveljen! A harmadik csoport próbálja a megegyezést képviselni! b) Beszéljétek meg a vita után, hogyan keveredtek a nyilvános és a magánéleti szövegek szerkesztési elvei ebben a különleges szituációban (amelyben mindenki ismer mindenkit, de a téma és a forma mégis komoly)!

15

a szövegtípusok A stílusrétegekhez kapcsolódó szövegtípusok

1

Gyûjtsetek szövegtípusokat a megadott szempontokhoz! Milyen jellemzôk alapján tudjátok besorolni az egyes típusokat? Szóbeli szövegek

Írásbeli szövegek

Társalgási (magánéleti) szövegek Tudományos és ismeretterjesztô szövegek Publicisztikai szövegek (médiaszövegek) Hivatalos nyelvezettel fogalmazott szövegek Szónoki szövegek Szépirodalmi szövegek

2

Gyûjtsetek össze minél több üdvözlô és elköszönô formulát! Melyiket milyen szituációban használnátok?

3

16

illeszthetôk! en szövegbe ily m k to a d n tásod! mo meg a válasz gy az alábbi o ld h ko l, o e d d In ts ! n ö re D hely t a megfelelô Írd a számuka veg: Hétköznapi szö szöveg: meretterjesztô Tudományos-is öveg: lák segítségéSzépirodalmi sz klorofillmoleku k ye el m k, tá szénhidrátsoksejtû eukarió talmú, tartalék ek ar ny zt ló vé llu nö ce A ) uk (1 , milyen jtfal egondoltál már ni képesek, se el ál B tiz ) te (2 in . sz ak to sú fo dá vel zni tudivaros szaporo ki, hogy lélege és , ak tô yí an át én cs m bo ke Csak gént juk a a levelek. (4) A növények oxi n ? ö et ük él er az ny te zô ö lenyûg nk nyújtanak er- és gyógyden fényt felé riát. (5) A fûsz gó te ka er m junk. (3) Min is m nek a növézta egyedül, ne nélkülözhetetle , ba rá ltú ku a növény a tis kezéshez. gyes tartoznak a ve kecsegtetô véde le el be rr ke ek si ny ni vé le nö kednek: ôk el atoznak, növe ez és a kártev ill , kh ek ve le ln el ya ld ág zö tr tem nyi ke, ulásunkon szed t a kedves ôzi nd in rá m ki ri k, o na tk ul úl m (6) Bám . (7) A s magvakat és ta, gyíkfû, tôzike S nézd a bolyho ) (8 ! ak cs kapotnyak, men zd (9) A többi lepréseltem, né zöld tenyerét. tt do ó uk cs ze ss is kapotnyakot, vekedésû ok ö ttanó, erôs nö t, s nézd a mur a ke cs ki ve l fü ô r kt hé ve fe d a ne vezetésû ellentétben e laza és jó vízel l ye ag nn zd vé ga nö en er fûsz n kellô álom! es, tápanyagba , mert az ízét ut be m se ve növény a nedv le a (10) De ne tedd talajt kedveli.

4

Olvasd el a következô szövegeket, majd válaszolj a kérdésekre! • Milyen szövegtípusba tartozik a szöveg? Mi jellemzô a kommunikációs helyzetre, amelyben készült? A): B): • Milyen kommunikációs funkciók érvényesülnek benne?

A): B): • Mi jellemzô a szókincsére, szóhasználatára?

A): B): • Mi jellemzô a mondatok hosszára, megszerkesztettségére, a mondatfajtákra?

A): B):

A)

99!!!! y fogom irni: 18 úg ár m ba ap ln ikulás Jövő ho fog történni... M k so ig dd A . én em sok Január 1 bizonyitvány. N – ! fő i m a és rzasztóhoz Karácsony á. Ahhoz a bo zz ho n va m et kedvereménye szte em az él ve el t, én rt tö ogy mér? a mi ma ilkos leszek. H gy ön m ne ha ! – Hát met, alig etre elmondani gz le lé y eg t l kihivtak Nehéz az gem földrajzbó en a m gy ho ltem. Kérugy volt szülve, nem fé ké am lt vo lö E ádokra oszfelelni. ilyen nyelv csal m gy ho ... a! dezi az an kezdtem: népek? Én bátr ai si áz az l fe k az arabok tatnak d, ide tartozna lá sa vc el ny i rám, én „A szém er szuróan néz kk vi (S – .” ák it de elakaés izrael tudom tovább m ne , ok od ar n feloszösszezav llási tekintetbe Va – .) ni el ss elvcsalád? rom vi llás a többi ny va i m ze „S ... émi... most tatnak A szémi... a sz .” an or m ko ő t re leszek – Szól k semmit, hely do tu m ne ch d mondani i a pe znak. Most mer dá un ek sz be , ördöghöz küldve ülönben ki az (K ! ch pe m ne hát meg se hogy ez gyilkos leszek ön or ik m én ek encsetlen beszél más nem. Szer ch pe k sa C ) k! Ázsiából nőhete a ki akar egész et zh de ér ik K . vagyok Oh Istenem dnék felelni! tu eg m e nr minde ak mind egy ok a fene ázsiai az ár m k ne né .. Számtani beszél uk 4 esem van. ia m t os m n megakad nyelve nk, majd megin tu ál in cs is lit irásbe gel vagyok... i hisz én pechvo fl ei R . en m yi az en plók) Gyermekkori na s: ye ig Fr y th in (Kar

B) Ha megváltoz tatjuk az inga a kocsi tovább lengésszámát, ra is – az elõz õekben leírtakn megfelelõ – ha ak rmonikus rezg õmozgást vége más amplitúdóv z, de al és más fázisk éséssel. A gerjesztõ ha tás rezgésszám változtatva m át fokozatosan egrajzolható az „amplitúdó-ké szerfrekvencia ny” görbe. Azt tapasztaljuk, ho elõször nõ, maj gy d csökken a ké nyszerrezgés am litúdója. Ez az pamplitúdó akko r a legnagyobb a gerjesztõ hatá , ha s rezgésszáma megegyezik a ké szerrezgést vé nygzõ rendszer sa ját rezgésszám fk = f0. Ez az es áv al: et a rezonanci a jelensége. A rezonancia annál „élesebb és erõteljesebb minél kisebbek ”, a rezgést csilla pító hatások. Il kor a kényszer yenrezgés amplitúd ója olyan nagy növekedhet, ho ra gy a rezgõ re ndszer tönkrem (rezonanciakat eg y asztrófa). (A természetrô

l tizenévesekne

k. Fizika 11. ta

nkönyv)

Gyûjtsetek példákat arra, milyen különbségek és hasonlóságok vannak a mostani és a 100 évvel ezelôtti oktatás között!

17

A stílusrétegek A mindennapi kommunikáció során különböző helyzetekben kell szövegeket alkotnunk, és törekednünk kell arra, hogy a megfelelő stílusban fogalmazzunk. Egy magánlevél nyelvhasználata és felépítése eltér egy hivatalnak szóló levélétől, ahogyan egy tudományos értekezés stílusa is különbözik egy vezércikkétől. A meghatározo kommunikációs helyzetekben használt szövegtípusoknak vannak olyan közös vonásaik, amelyek alapján csoportokba sorolhatjuk őket.

A társadalmi érintkezés különböző helyszínein jellegzetesen használt szövegek stílusrétegekbe sorolhatók. Ezek a következők: • a társalgási (magánéleti)*, • a tudományos és ismere erjesztő*, • a publicisztikai*, • a hivatalos*, • a szónoki*, • valamint a szépirodalmi1 stílusréteg.

A társalgási (magánéleti) stílusréteghez tartozó szövegtípusok Kedves Antalka! Már nagyon hiányzol. Egész nap semmi hadarást se hallok, mindenki olyan lassan beszél, hogy megesz az unalom. Jaj, bárcsak i volnál. Már annyira hiányzik a gyors beszéded, hogy elkezdtem tanulni hadarva írni. Hgy va, éds ksfim. Remlm nm rsszkodsz. Vgyázz mrt btrtm a d. Ha megtdm, ho veszkdtél Angval, nm kpsz tbbé soh fagylot. Érs, így mlyen gyrsn leht levelt írn. Soksz cskol szrtő pu= Apu (Örkény István: Meselevelek)

ben a nem nyelvi kommunikáció eszközeinek használata fokozo an érvényesül. A társalgási stílusrétegekhez tartozó szövegekben egyszerre van jelen a kötö ség és a szabadság. A társalgást egyrészről nyelvi udvariassági előírások szabályozzák, hiszen például köszönéskor, búcsúzáskor vagy bocsánatkéréskor jellegzetes nyelvi fordulatokat használunk. Másrészről a beszélő nagy szabadságot is élvez az önkifejezés, a témaválasztás és a szövegformálás szempontjából. Ezzel a szabadsággal azonban megfelelően kell élnünk, mivel beszédstílusunk kifejezi egyéniségünket és megmutatja társainkhoz fűződő viszonyunkat is. Nem szabad tehát megfeledkeznünk az igényességről a társalgási szövegekben sem. A) SZÓHASZNÁLAT A társalgási szövegek szókészlete gazdag, változatos, és jellemző a beszélő egyéniségére, vagyis tükrözi értékrendjét, műveltségét és a nyelvi normához, a kulturális környezethez való viszonyát. A témától, a beszédhelyze ől, a beszélgetőtársaktól és az üzenet céljától függően egyaránt használunk benne választékos, bizalmas, tréfás vagy gúnyos szavakat, szlenget, illetve saját nyelvi találmányokat (pl. mizújs, édi). A társalgási nyelv szóhasználatában azonban kerülni kell a divatszók, közhelyek túlzo használatát (pl. gáz, überel, imidzs), valamint a durva szavakat.

Stílusunk a hétköznapi érintkezésben spontán, közvetlen, természetes, mivel mondanivalónkat általában nem tervezzük meg előre. A társalgási szövegekben (pl. beszélgetés, pletyka, viccmesélés, magánlevél, napló, SMS, e-mail) a tájékoztató kommunikációs funkció melle az érzelemkifejező, a felhívó és a kapcsolattartó funkció is jelen van. A szóbeli szövegek1A

szépirodalomba tartozó szövegtípusok mûfajairól és jellegzetességeirôl irodalomórán és a magyar nyelv 11. évfolyamán fogtok tanulni.

18

B) MONDATFORMÁLÁS A társalgási szövegek mondatszerkesztése szabadabb, mint a többi stílusrétegbe tartozó szövegeké. A rögtönzö szóbeli szövegekre jellemző a rövid, hiányos és tagolatlan mondatok, közbevetések, befejezetlen mondatok használata és a modalitás változatossága. Kevés bennük az összete mondat, azok is főleg mellérendelők. A megterveze szóbeli szövegek és az írásbeli szövegek mondatai általában átgondoltabbak, és az ellenőrzés lehetősége mia általában bonyolultabb szerkezetűek. C) SZÖVEGFORMÁLÁS A szövegek felépítése szóban és írásban egyaránt kötetlenebb. A szövegösszetartó erő a nyelvtan és a jelentés szintjén is lazább, gyakori a témaváltás és az ismétlés. A beszélő és hallgató közös előismereteiből fakadóan sok benne a kihagyás.

A tudományos és ismeretterjesztô stílusréteghez kapcsolódó szövegtípusok

A tudományos stílusréteghez tartozó szövegek célja a tudományos kutatások, felfedezések eredményeinek rendszereze összefoglalása és közzététele. Ezzel a szaktudományokon belüli információcserét és az új eredmények gyakorlati alkalmazását segítik elő. A tudományos kutatás és a szélesebb nagyközönségnek szóló ismere erjesztés egyaránt tárgyilagosságra, világosságra, egyértelműségre törekszik. A tudományos stílusréteghez tartozó szövegtípusokhoz írásbeli és szóbeli szövegek is tartoznak. Az írásbeli szövegekhez tartozó értekezés* olyan érvelő típusú szöveg, mely vagy összefoglal, á ekint egy tudományos problémát, vagy annak egy részletkérdését taglalja. Az irodalomórán gyakran felbukkanó műelemzés* és az értelmezés* szintén értekezés. Az elemzés leírja egy műalkotás belső rendszerét, tartalmi és formai elemeinek összefüggéseit, egymásra hatását. Az értelmezésben a mű által közvetíte üzeneteket (jelentésrétegeket) keressük. Értékezés továbbá a rövidebb terjedelmű tanulmány*, a kisértekezés*, valamint a hoszszabb terjedelmű monográfia is. Az érvelő esszében* a szöveg írója egy művészi vagy tudományos problémáról fejti ki véleményét bizonyítással, illetve cáfolással. Álláspontját gyakran nemcsak saját érvekkel, hanem mások véleményére való hivatkozással és példákkal is bizonyítja.

Az állatok közö a fennmaradásért nemcsak különböző fajok közö folyik a versengés, hanem a fajon belül az egyes egyedek is megküzdenek egymással a környezet nyújto a megélhetési lehetőségekért. A konkurencia (a faj egyedei közti versengés) során alakulnak ki az állatokban a létfenntartási viselkedési formák. Ilyenek a tájékozódási, a táplálkozási, és ez utóbbi részeként a támadó és védekező magatartás. (A természetről tizenéveseknek. Biológia 10. tankönyv)

Milyen ismeretterjesztô folyóiratokat vagy ismeretterjesztô mûsorokat ismersz?

19

Az írásbeli szövegekhez tartozik még a fentieken kívül a szakvélemény, a kritika, a recenzió és az iskolai tankönyv is. Szóbeli szöveg a tudományos előadás*, mely egy tudományos kérdés vagy eredmény szóbeli bemutatása. A szakmai vita* során a szakemberek tudományos problémákat járnak körül. A tudományos szóbeli szövegek sorába az iskolai felelet is beletartozik. A referátum* írásbeli vagy szóbeli beszámoló, mely egy kérdéskörről készül, összefoglalva annak eredményeit a szakirodalom segítségével.

használ a szerző. A megértés érdekében sokszor alkalmaz vizuális eszközöket (pl. vastag betűs kiemelések, ábrák, táblázatok) és a tudományágtól függően egyéb jelrendszereket (pl. szimbólumok, képletek, egyenletek).

A) SZÓHASZNÁLAT A tudományos szövegek szóhasználatában a világosságra, egyértelműségre törekvés a szakszavak, a szakkifejezések és az idegen szavak használatában nyilvánulnak meg (pl. metafora, geotermikus energia). A tudományos stílus tárgyilagos, távolságtartó, ezért a semleges érzelmi árnyalatú szavak jellemzők rá. A pontosság érdekében gyakori a szóismétlés. B) MONDATFORMÁLÁS Tudományos szövegben leggyakrabban többszörösen összete , de á ekinthető, világos szerkesztésű mondatokkal találkozunk. E szövegtípus a mondatfajták közül elsősorban kijelentő mondatokat és esetenként figyelemfelkeltő kérdéseket használ. C) SZÖVEGFORMÁLÁS A tudományos szövegek megformálása kötö . A gondolatmenet ok-okozati összefüggéseken vagy összehasonlításon (párhuzamon, ellentéten) alapul. A mondanivaló alátámasztására gyakran idézetet, hivatkozást, lábjegyzetet an élt századb ogy szükség . II V X Már a ára. rték, h felisme yelv kialakítás k o s ó d n tu címû s magyar ar tudományo lopédia doik c n e r y ag gya ettu van a m sere János Ma , hogy termész yarul a C r ag r i a a m t Apácz kísérlete latinul, hanem szönhett te n e ö mûvéb filozófiáról ne t neki k sság, l, szakszó s o y zono n á mányró ltétel, a sztás, tudom fe k , s o á S z . táro ivála írjon megha ingés, k tünk (pl. , nevezô, ker számláló pulzus).

20

A publicisztikai stílusréteghez kapcsolódó szövegtípusok A HONFOGLALÁS TELEKVÁSÁRLÁSI BOTRÁNY PUSZTASZEREN !!!SZOROS, NEM SZOROS!!! MIT MOND SZVATOPLUK?

Nagy telekvásárlási botrány ügye tartja izgalomban Pusztaszer intelligenciáját. Amit az esetről a helyi lapok megírtak, csak homályos világot derít az ügyre, de munkatársunknak oly adatokat sikerült megtudni, melyek európai botránnyá dagaszthatják a pusztaszeri szenzációt. Sikerült meginterjúvolni N. Szvatoplukot, az eset egyik főszereplőjét, a pusztaszeri földbirtokost és B. Árpádot, a telekvásárlási história aktív előidézőjét. B. Árpád apját is meg akarta interjúvolni munkatársunk, aki azonban munkatársunk bemutatkozására röviden ennyit felelt: „Álmos vagyok” – s így nem tarto uk illőnek alkalmatlankodni.[...] (Karinthy Frigyes: Történelem) A tömegkommunikációban használt szövegtípusok többsége a publicisztikai stílusrétegbe tartozik. E szövegtípusok íro és szóbeli változatban egyaránt léteznek (pl. hír, tudósítás, közlemény, interjú, riport, kommentár, jegyzet, glossza, kritika). A publicisztikai szövegek igen változatosak: egyrészt törekedniük kell a pontos fogalmazásra, a közérthetőségre; másrészt – mivel céljuk a véleményformálás, meggyőzés – az érzelmi hatáskeltés eszközeit is gyakran használják. A publicisztikai stílus jellegzetessége, hogy gyakran felhasználja a többi stílusréteg és nyelvváltozat elemeit is.

A) SZÓHASZNÁLAT A publicisztikai szövegekre gazdag, változatos szóhasználat jellemző. A témától és a műfajtól függően megjelenhetnek bennük semleges érzelmi töltésű és hatásosságra törekvő szavak; irodalmi, köznyelvi, nyelvjárási szavak; szakszavak, sőt a szleng is. A média nyelvének egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a figyelemfelkeltő nyelvi újítások, szójátékok (pl. falat rengető falat – ételreklám), szemléltető szóképek, hasonlatok (pl. bérplafon, egyablakos ügyintézés) használata. Gyakran elkövete szerzői hiba a divatszavak (pl. celeb, jópofizik, szingli), a közhelyek, a sablonos kifejezések (pl. helyzetbe hoz, az én olvasatom szerint, ez csak hab a tortán), a szleng kifejezések (pl. nyüzsi, pedálozik, penge, randomban) és a terjengős kifejezések (pl. hatályon kívül helyez, ellenőrzést gyakorol, nagy népszerűségnek örvend, megrendezésre kerül) túlzo alkalmazása. B) MONDATFORMÁLÁS A szövegeket összete , de jól á ekinthető, világos szerkezetű mondatok, változatos mondatfajták jellemzik. Kedveli a meggyőzést és figyelemfelkeltést szolgáló retorikai eszközöket (pl. ismétlés, halmozás, fokozás, párhuzamos vagy ellentétes mondatszerkesztés). C) SZÖVEGFORMÁLÁS A média írásbeli szövegtípusaira az arányos, logikus szerkesztés jellemző. Gyakori az előreés visszautalás, a logikai kötőelemek használata. A szöveg vizuális elrendezése (tipográfia), a képek, illusztrációk, ábrák kiemelt szerepet kapnak. A szóban elhangzó szövegtípusokban a szövegfonetikai eszközök használata is üzenetet hordoz.

A hivatalos stílusrétegbe tartozó szövegtípusok 4. A tanuló kötelességei A tanuló kötelességeit a 1993. évi LXXIX. törvény 12. §-a tartalmazza. A törvényben előírt kötelességeket teljes terjedelmében a Házirend 2. sz. melléklete tartalmazza. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választo foglalkozásokon;

Válassz ki egy bemondót, aki kedvenc rádiócsatornádon vagy tévémûsorodban szerepel, és jellemezd a stílusát!

b) rendszeres munkával és fegyelmeze magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi köteleze ségének eleget tegyen; c) életkorához és fejle ségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása melle közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazo eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait [...]. (Részlet egy iskolai házirendből) A hivatalos ügyintézés során használt szövegtípusokra a pontosság, a tömörség, a személytelenség és a tárgyilagos hangnem jellemző. A hivatalos szövegek többsége írásbeli szövegtípus (pl. törvény, rendelet, utasítás, határozat, végzés, jelentés, szabályzat, kérvény, elismervény, hivatali vagy üzleti levelezés, jegyzőkönyv), de vannak köztük szóbeli szövegek is (pl. tárgyalás, felszólalás, hozzászólás). A hivatalos szövegek szóhasználatában, mondatalkotásában, szövegformálásában sok a latin és a német nyelvre jellemző nyelvi szerkezet. Ennek történelmi okai vannak, hiszen a magyar csak 1844-ben le államnyelv, azt megelőzően előbb a latin, majd a német volt a hivatalos közélet nyelve.

21

A) SZÓHASZNÁLAT A hivatalos nyelv könnyen felismerhető sajátos (csak erre a stílusrétegre jellemző) szavairól, kifejezéseiről, fordulatairól. Mivel a feladó fogalmi pontosságra és egyértelműségre törekszik, sok jogi szakszót, szakkifejezést használ (pl. alulíro , jogosult, hatályát veszti).

is adhatna a haza, s mindenekfele ez a mi hazánk, ha nem a puszta kinyilatkoztatását azon szeretetnek, azon bizodalomnak, melyet az ére e küzdő hazafi a maga hűsége által érdemle ? Azonban tagadhatatlan, hogy e puszta kinyilatkoztatás a jutalmoknak legszebbike; s azt senki magától, hálátlanság vétke nélkül vissza nem taszíthatja. (Kölcsey Ferenc: A Heves megyei ügyben)

B) MONDATFORMÁLÁS A mondatok szerkezete általában világos, á ekinthető, és gyakoriak a többszörösen összete alárendelések. A tömörség és a pontosság érdekében sok a felsorolás és a pontosító közbevetés. Ugyanakkor mindezek mia a mondatok gyakran túlbonyolíto akká, a mondanivaló pedig homályossá, nehezen értelmezhetővé válik, ezért nem tudja betölteni a kívánt kommunikációs funkciót (pl. az ügyfelek tájékoztatását, felszólítását). C) SZÖVEGFORMÁLÁS Az egyes műfajokra meghatározo szövegformálási szabályok vonatkoznak. E szabályok meghatározzák, hogyan kell elkezdeni és lezárni egy hivatalos szöveget, és hogy milyen sorrendben kell elővezetni a mondanivalót. Az írásbeli szövegekben az írás elrendezésének módja is szabályozo . A hivatalos szövegekben gyakori a más szövegekre (pl. törvényekre, rendeletekre) való hivatkozás, utalás.

A szónoki stílusrétegbe tartozó szövegtípusok Ki magát a hazának szentelte, annak köszönetet kívánni nem szabad. Mert ha életét s mindenét, ami elő e legkedvesebb, odaadta is, mégis sokkal kevesebbet tőn, mint amivel tartozik. De mi jutalmat

A szónoki stílusrétegbe tartozó szövegtípusok olyan nyilvánosság elő elhangzó szövegek, melyeknek célja a hallgatóság meggyőzése. Többnyire szóbeli szövegtípusok (pl. tárgyalás, felszólalás, hozzászólás, vitaindító, egyházi prédikáció, felhívás, alkalmi beszéd), de vannak köztük írásbeli szövegek is. A) SZÓHASZNÁLAT A hatáskeltés érdekében a szónoki szövegeket a választékos, érzelmileg telíte , sokszor túlzó szavak használata jellemzi (pl. legméltóbb jog, fenyítő szó). Szemléletességre, érzékletességre törekszik, ezért sok szóképet, hasonlatot és állandósult szókapcsolatot találunk benne (pl. az országot bekapcsoljuk Európa vérkeringésébe, véleménye a szél változása szerint ingadozik). Gyakori hiba a közhelyek, bevált, de elcsépelt szófordulatok használata (pl. mindenkinek megvan a maga keresztje, az élet nem fenékig tejfel). B) MONDATFORMÁLÁS A jó szónok változatos mondatfajtákat, sok kérdő, felkiáltó mondatot használ, hogy hallgatósága érzelmeire hasson, és hogy együ gondolkodásra késztesse őket. A könnyebb megértés érdekében a szónoki szövegeket összete , de jól á ekinthető, világos szerkezetű mondatok jellemzik. C) SZÖVEGFORMÁLÁS A szövegek megszerkesztése is gondos, tudatos és logikus. Különösen a szóbeli szövegekben gyakori az ismétlés, az elmondo ak szakaszos összefoglalása, hogy a befogadó első hallásra megértse a mondanivalót. Gyakran használ retorikai eszközöket a mondat- és szövegépítésben (pl. ismétlés, halmozás, fokozás, késleltetés, ellentét, párhuzam).

A képen II. János Pál pápa beszél híveihez. Keressetek kiváló szónokokat a magyar és világtörténelembôl!

22

gyakorló feladatok

1

a) Gondoljátok végig, hogy milyen jellegzetes kommunikációs funkciók uralkodnak az egyes stílusrétegekhez tartozó szövegtípusokban! Tegyetek a táblázat megfelelô helyére pipát! tájékoztató

érzelemkifejezô

felhívó

kapcsolatfenntartó

értelmezô

poétikai

társalgási tudományos publicisztikai hivatalos szónoki szépirodalmi

b) Beszéljétek meg, hogy hová és miért nem került jelzés!

2

3

a) Alkossatok csoportokat! Keressetek sa példákat talá jtótermékekb ltok a követk ôl olyan mo ezôkre! ndatokat, am • terjengôs ki fejezések elyekben • divatszava k • közhelyek b) Alakítsátok át a mondato kat, kiküszöb ölve a nyelvh elyességi hib ákat!

Párban dolgozzatok! Válasszatok ki egy képet, és írjatok hozzá rövid szöveget az alábbi szempontok szerint! • a választott stílus megfelelô • a választott stílus nem megfelelô

B)

C) A)

23

szövegek! k a következô a zn o rt ta e b éteg melyik stílusr Döntsétek el, t! sz nehézségei 4 meg a vála jelen pillanat a gy Indokoljátok ho , im ráta y mélyen om nektek, ba álom ez, amel nd an o ly m O t . az m o a m i gyerA) M y ál om: négy kics m ellenére van eg ál i y sa eg dá n ó al Va ] cs és ban. [... a bôrük színe, amerikai álom élni, ahol nem g fo an gyökerezik az gb zá rs álmom. pon olyan o ôket. Van egy i ln íté eg m mekem egy na ák ük alapján fogj , illetve korehanem a jellem nciális elemek re fe re ko t et ez ev t ismeretes, sôként az úgyn funkcióit. Min tô em er -t és gg B) Vizsgáljuk el fü /kifejezék szövegössze nyelvi elemeket a t ka o az ferenciareláció ük özôek, vezz elemeknek ne tekintve különb at lis iá uk áj nc re rm fe fo re si ko né ugyanrbális megjele a szövegvilág ve t k in ye er el sz am se t, dé seke eggyôzô nterpretátor m de az olvasó/i ntényére utalnak. ha a fenti idôpo azon tárgyára/t gy ho t, rô ké t meghallgatás 52. évi III. tv. ti a bíróság a ll szüntetni (19 ke eg m st C) Figyelmezte rá 15 napon k meg, az eljá aptól számított rn tá ha tt o zt ban nem jeleni as bb jutott mul kezdése). Az el ztás csak késô as ul m a ha 280. § /3/ be lye, 52. évi akkor sincs he szûnt meg (19 ak bb sn sô lá ké o az ak ig cs l tú adály ára, vagy az ak a fél tudomás . / bekezdése) III. tv. 288. § /2 ap. – Csöpög a cs ár, hogy m. ! Ne mondd m llo !! !! ha pp m sö ne -c Én pp – egye -csö valamit, a fene ld csak! Csöpp le ye ve fig , ár m en lj ig e ná –D Csi hadtul idegesít! nem hallod! Ro áljak? meg! i a francot csin m d te in er Sz vj ide valakit! – De mit? át tudod, ld meg, vagy hí ná si C ! csináld azt! H én m eg m t ez Mit tudo ld – Csiná Martin Luther King dig csak én! – Háááá! Min (1929-1968) magad! a és minta, mit? Csináld te amerikai baptista lelkész, dek szín, form ér m te a az ló mezôkön ire va polgárjogi harcos ami a virágzó ál már azon, m , dt o ég lk es o él nd kf o so G nak? E) Az a madarak mutat zetben látsz? és és k rm ro te va a ro it k, am milliót hala g körülbelül 4 it a pillangók, di am ed l l, zü ru tá kö k k elén állatfajo ldául az óceélô növény- és l több faj él pé va jó l né [...] A Földön en gy fajok száma de bizonyos, ho tatók szerint a ku s ye eg fedeztünk fel, n; e, mintáesôerdôk mélyé sajátos színezet k ne ik gy de in ánokban és az mm illió. És csakne talán 30–40 m ? zata van. Miért

5

a) A következô rövid szöveget írd át három szabadon választott stílusrétegbe! Kisfiam, légy szíves, gyere ide, segíts elmosogatni! És aztán a szemetet is vidd ki, jó? És van még egy kérésem: kiteregetnéd a kimosott farmereidet? b) Írj át egy ismert mesét (pl. a Hófehérke és a hét törpét) a hivatalos, a tudományos és a szónoki stílusrétegnek megfelelôen!

24

6

a) Nézzétek meg figyelmesen a rajzon szereplô kommunikációs helyzeteket! Milyen szövegtípusok kapcsolódhatnak hozzájuk? Soroljátok fel ôket! Csoportosítsátok a szövegeket aszerint, hogy mely stílusréteghez tartoznak! b) Válasszatok ki egyet a szituációk közül, és írjátok le a szövegét úgy, hogy magán hordozza a stílusréteg jellemzôit, amelybe tartozik!

7

Az alábbi szépirodalmi mûvek egy-egy stílusréteg jellegzetes vonásait használják fel mondanivalójuk megfogalmazására. Alkossatok csoportokat, majd minden csoport válasszon egy szöveget! a) Állapítsátok meg és bizonyítsátok, melyik szöveg melyik stílusréteg jellemzôit mutatja! b) Vitassátok meg, miért épp ezt a stílusréteget választotta az író/költô, és milyen hatást ér el vele! c) Munkátok eredményét osszátok meg a többiekkel is!

A)

Lackfi János: Véletlen csomizom a ru ciba koviubi pörivel a habtestem a kedvencem tinibugyi gumija le ki pali csokival bemélyedten jaj vétkeztem kukisali parival fusizik a fatim az étrendem is a mûhelyben szoli moci teki la vegyigyümi üv az én trendem iben a sparhelten

depizik a szan iban a mutterchen dobi cigi dugi ba a farzsebben könyi szivi neha ri ha tévedtem lityi-lötyi pasiva l azt végleg nem

vidikazi zacsib an a víkendem csörizi a telimet a véletlen

25

B)

vágjuk, hát nk, és a falhoz nü ke be el zz s iri sa st cs kozik. Nagy Lajos: A latokkal táplál hogy ha egy sa ál i, ô nt él le je bb t se az ki i madár, am ebb a meetlenül, a sas A sas ragadozó ymástól, legkis ól teljesen függ eg át ág ek ns zn o ö jd nb la lö tu múltán, la a kü elyik csak évek re és nagyságr odaragad. Ettô ín am sz , k is s ye el sa i ál am sz e fajtája van, bár van kis kô A sasnak sokfél a kôszáli sas, bb yo ag gn le lálukat nya, i képtelenek, ha zei sas vagy ká i sassá. zn ál ke sz de kô vé gy k na ye tt, lesz latokat, amel ha már megnô ak nevezik. l gyengébb ál ná lá ná a , adarak királyán ár m ad a m magais r rt to ié bá am ben, és mind zi meg, gô A sas igen es ve és le , a ki i le gz ír t vé röke is a sast ággal földig, amiért ép szabályos kö a megvetô bátors sz s m sa ne a ak t cs in ssel zuhan le idôben látni, am tán siklórepülé az Száraz, napos k, di ke el em a val. sírjbn.) asabbra ben lesbe áll . (Linné mgfrd lé uk ze zz sabbra és mag kö ro so ke z sz ho fé ék családjá énik, hogy a a golyó talált, a repülôgépfél k, ami úgy tört , s a sas, ha zá le ss be dá zt va l es te er et t i módszer lyó ôszeret zzá, és európa kezd, akkor go ho i A sast nagy el ln y eg pü m re s da o sa sz a, míg a Akkor a vadá dász, megvárj leereszkedni. n le te ny ké tt motorhiba mia nüti. ejti, azaz agyo szerint foglyul

C)

26

Szabó T. Anna: Kocka-rap Leülök melléd a netcaféban, tőled le ez igazán hotspot, bedumálom magam a programodba, hogy remegjen a térdeden a laptop. Micsoda billentyűk, micsoda tapipad, és a LCD-d sem akármi, hogy milyen lehet a kerneled, azt ki sem merném találni. Ez már a közös ülés, ez a bőrkanapé, közös a szerverünk, tiszta szerelem, módosítom a forráskódod – kompatibilis vagy? Gyere velem! Hagyd o végre a fájlcserélőt, felejtsd el végleg a VPN-ed, én vagyok csak, aki komolyan veszi, nemcsak a hardvered, de a szo vered. Vered a gépet, tudom, jogod van, hogy megírj engem a blogodban: „I egy szabadszájú lgpl!” Csak nehogy valamit elgépeljél… Én leszek a szerelmi professzorod, optimalizálom a processzorod, Őrizem a szemedet, és azt akarom, hogy implementáld a protokollom! Őrizem a szemedet, és azt akarom, hogy implementáld a protokollom! Csatlakozom az USB-dhez, bootstrepelem az oprendszered, a hardveremben a rendszermagom vár, hogy tesztelhesse a drájvered, de ha nem figyelsz ide, ha nem vagy i , beküldöm a backdooron a trójait! Rágerjedtem a szerelmedre. Rádugom a rootert az eternetre, a gyorsítókártyát installálom – pörög a flash videónk, már 5.3, és mert tudom, hogy egy jó vas mit szeret: élsímítom a pixeled! Ez nem játékprogram, ez egy replikáns kód, és én vagyok hozzá az interpreter, beizzítalak, felpörgetlek, az enyém leszel, igen, az enyém leszel! Ha az órajeled a csúcsra juto , mikor elérted már a százhúsz fokot, ha a tápegységed már hűteni kéne – akkor mondom ki végleg, hogy vége!

D)

Örkény István: Hírek és álhírek Megette saját lábát Mendelényi Géza, a Tej és Tejtermék Fölvásárló Központ elôadója, kispesti háza kertjében csontig leette a húst saját bal lábáról. Tettének oka: hivatali bosszúságok. Újfajta dinnyebetegség Reme Béláné, a kiskorpási Szabadság Termelôszövetkezet tagja, mára virradó éjjel halk jajgatásra ébredt. A lelkiismeretes növényápoló, a hang után sietve, a szövetkezet veteményesében egy nyöszörgô görögdinnyét talált, melyet a mentôk még az éjszaka folyamán beszállítottak a járási kórházba. Bodrogi fôorvos, a sebészeti osztály vezetôje lemondta tervezett jugoszláviai IBUSZ-utazását, amikor értesült róla, hogy a dinnye a téesz tulajdona. Valószínû, hogy mûtétre kerül sor. A kórház telefonja állandóan szól, mert a környékbeli szövetkezetek érdeklôdnek a beteg hogyléte felôl.

E)

Karinthy Frigy

es. Magyar do

I. háromnegyede

s dolgozat

lgozat

Petőfi lírai költ észete Petőfi Sándor, a világhírű nag y magyar költő mézzel folyó K mint lírikus is ánaánban, mel kiváló helyet fo ye t oly gyönyörű Petőfi lírai költ glal el ebben a en jellemze leíró észetében legfon tejjelkölteményeiben tosabb a szubjek tást látjuk túls . tivitás, azonba úlyra vergődni. n Arany János nál inkább az ob Míg Petőfinél olyan szépen do jektivimborodik ki a n há érbe szorul, ai v, népies hang, ad és helyét a nye dig Arany János lvszépség foglal ben is föllelhető nál a népies ha ja el, amely kü . [...] ng lönben Petőfi gy Petőfi mindig ön yö rű költeménye a szubjektivitá isra törekede , ményei utat ta és célját a legn lálnak a legegy agyobb mértékb szerűbb nép sz úszó csarnokai en el is érte, m ívébe éppenúgy ba is!... ert költe, valamint a pa lo ták ragyogó és Költeményeiben fényben az aranykalászo s, gyönyörű nag kívül senki oly y magyar Alföl szépen jellemez det látjuk megén ni nem volt képe mely így kezdőd ekelve, melyet s, mint ahogy m ik nála aga is írja gyön „Szép vagy Alf yörű költemén yében, öld, legalább n ekem szép...” [. to a az egysze ..] Egy másik rűséget, midőn költeményében a juhász oly sz a juhász lába a még inkább kido amáron megy, földig ér. Egysz mborímelynek alacso er csak hallja, hogy még életbe nysága követk hogy haldoklik n találja, de az ez tében a juhász babája onban csak ha tehát botjával n , s hazasiet az lo at talál. Elk agyot üt a szam on nal, es er ed ár ésében mi telh fejére. Mily csod lyel a juhász a ete a juhásztó szamár fejére ü as zé pe n lá tj u l, k t elkeseredésébe i ugyebár az eg Ez Petőfi lírai n!! [...] yszerűséget, m költészete, mel el y az egész vilá aranykalászos g költői közö nemzetnek dics n ag y őségére!!... szerepet játszik ennek a gyönyö rű Skurek Ferenc VI. b. o. t

27

a szövegtípusok A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges gyakorlati szövegtípusok

1

a) Milyen helyzetekben kaphatunk egy intézménytôl hivatalos levelet? Mikor kell nekünk hivatalos stílusban írnunk? Gyûjtsétek össze a lehetôségeket! b) Hasonlítsátok össze a magánlevelet és a hivatalos levelet a megadott szempontok alapján! Magánlevél

Hivatalos levél

Kinek szól? Milyen kapcsolat lehet a feladó és a befogadó között? Mi a szöveg célja? Mi jellemzô a hangvételére, stílusára? Milyen formai kötöttségek jelennek meg benne?

2

28

t, majd bbi szövegeke lá a z a l e k lvassáto lkotói! oportokat! O a szövegek a k e tt te vé Alkossatok cs t á ib eg, milyen h állapítsátok m holnap elennnikát tessék Pa Kérvény: cs vá o K hogy néni! Kérem, sra! Kovácsné Kedves Tanár nk! Viszontlátá yü eg m z ho ki o gd entúl ne kellgedni, mert fo gy fiamnak ez ho , ze ez ly dé enge tó Úr! Kérem, Istvánné Tisztelt Igazga sztelettel: Kiss Ti ! ia rn já ra rá só jen testnevelé agot, ami s: tvegye a csom á y g Meghatalmazá ho t, si Janc m haveromat, Meghatalmazo di nekem jön. Ban zevisztek egyet. Öss ér m ne en Hozzászólás: kb sebb mérté s a probléma lóval a legtelje de fogalma sinc á, zz ho ne Az elôttem szó te a ér l sem tiszteli y csinál, minth , aki még azza az t he le r be sza beszél, úg em en?! önben is milyen akkendôt vegy ny gy lényegérôl. Kül ho it, ô ev szélés résztv meg a megbe tt volt. lt. Mindenki o vo és ûl gy Jegyzôkönyv: i at yz ztunk. diákönkormán sok döntést ho ap és gn , te nk n tü él ba sz lá Az isko ügyekrôl be gyûlést. A pénz Én vezettem a titkár Gál Ede DÖK-

3

Beszéljétek m eg, hogy a h ivatalos levele dizálja a mû k mely sajáto szerzôje! sságait paroÖrkény István : A nem kíván t rész törlend ô VALÓSÁG Társadalomtudo mányi folyóira t Szerkesztôség: 1970. febr. 10. VII. Lenin krt. 5 . Kedves Örkén elvtárs! y elvtársnô! Értesítjük, hogy cikkének nyom dai levonata el Kérjük szíves vá készült. laszát, hogy a korrektúrát szerkesztôségü nkben személye sen lakására kiküld ve kívánja-e elvégezni. Tová bbá, hogy cikkének honoráriumát postai átut alással szerkesztôségü átvenni. A kifiz nk pénztárábaóhajtja-e etési napról te n lefonon értesítjü k. Elvtársi üdvözl ettel titkárság

***

A VALÓSÁG SZ

ERKESZTÔSÉG

ÉNEK Kedves Sükösd elvtárs elvtársnô! 1970. febr. 12. A levonatot megkaptam nem kaptam m eg. A benne ta ki lált nyomdai ja ví tottam hibákat nem javítottam Forduló postáv ki. al, mellékelve, visszaküldöm. A honoráriumot jótékony célra lakáscímemre kérem átutalni A szerkesztôsé le se . sz arom g tagjait szívbôl üdvözlöm .

Örkény István (1912-1979) magyar író

Örkény István elvtárs elvtársnô

A mindennapi kommunikáció gyakori szövegtípusai A hétköznapok során leggyakrabban spontán módon, beszélgetéssel érintkezünk egymással, hiszen ez a kommunikáció legjellemzőbb formája. Kerülhetünk azonban olyan helyzetbe is, amikor megterveze szövegeket kell alkotnunk, például ha írásban kell valakivel felvennünk a kapcsolatot magánúton vagy hivatalosan, vagy ha több ember elő kell megnyilatkoznunk. Hiszen a hétköznapokban nemcsak magánemberként, hanem állampolgárként és mun-

kavállalóként is kommunikálnunk kell. Ahhoz, hogy elérjük célunkat, ismernünk kell e szövegtípusok jellegzetességeit, formai követelményeit.

A továbbtanulásban és a munka világában a leggyakrabban előforduló szövegtípusok: a levél, az önéletrajz, a pályázat, a jegyzőkönyv, a meghatalmazás, az elismervény, a vitaindító, a hozzászólás.

29

HIVATALOS LEVÉL

Levél A levél írásos üzenet, mely valamilyen közvetítő eszköz (pl. posta, számítógép) által jut el a címze hez. Több fajtája van: a magánlevél, a nyilvánosságnak szóló nyílt levél (pl. a sajtóban megjelenő olvasói levél) és a hivatalos levél*. Minden levéltípus esetében a szöveg megszólítással, majd a levélírás okának és céljának megfogalmazásával kezdődik. Ezután – a magánlevélben személyes jellegű gondolatok következnek; – a nyílt levél a levél megírására késztető közérdekű probléma leírásával folytatódik; – a hivatalos levélben pedig részletesen kifejtjük a témát (pl. kérést vagy panaszt), amellyel kapcsolatban egy hivatalos szervhez vagy üzleti partnerhez fordulunk. A magánlevélben a társalgási (magánéleti) stílusréteg, a nyílt levélben általában a publicisztikai stílus, míg a hivatalos levélben a hivatalos stílus elemeit kell használnunk. Feladó: Békési Sándor Galkó Mángorló u. 41.

a feladó neve, elérhetôsége

A hivatalos levél cégek, intézmények, hatóságok, állami, társadalmi szervek és a velük kapcsolatba kerülő személyek közö helye esíti a közvetlen kapcsolatot. A hivatalos levél több fajtája is elkülöníthető aszerint, hogy mi az üzenet célja: pl. kérvény, fellebbezés, panaszlevél, értesítés, felszólítás, határozat, engedély. Fontos jellemzőjük a tárgyilagos, személytelen hangnem, a pontos megfogalmazás. A hivatalos levél szóhasználatának, megszerkesztésének – ahogyan a hivatalos stílusú szövegfajtáknak általában – szabályai vannak. • A levelet fejléccel kezdjük, mely a feladó

nevét és elérhetőségét, valamint a címze nevét és elérhetőségét tartalmazza. I szerepelhet annak az ügyintézőnek a neve is, aki már foglalkozo az ügyünkkel. • A megszólításban a címze neve szerepel a rangjával együ vagy anélkül. Ha nem tudjuk a nevét, ez lehet egyszerűen egy Uram/ Asszonyom megszólítás vagy az a hivatalos rang, amelyet az ismeretlen személy betölt (pl. Tisztelt Üzletvezető Úr!), illetve az intézmény neve. a tárgy megjelölése

a címzett neve, elérhetôsége

Galkó Község Polgármesteri Hivatala Községüzemeltetési és Beruházási Osztály Gozsdu Elekné osztályvezető

Tárgy: a Mángorló utcai járda állapota

a levél szövege bekezdésekre bontva, jól áttekinthetôen elrendezve

megszólítás

Tisztelt Osztályvezető Asszony!

Ezen levelemmel ismételten fel kívánom hívni a Hivatal figyelmét a Mángorló utcai járda állapotára. A járda 25 éve készült el, azóta nem javíto ák, és állapota egyre romlik. A beton hepehupás, töredeze , sötétedés után és téli időben balesetveszélyes. Különösen az idős emberek és a babakocsit toló édesanyák közlekedését nehezíti meg. Most, hogy közeledik a tél, egyre aktuálisabb lenne, hogy a hibákat felmérjék és a sérült, hibás részeket, lyukakat megjavítsák. Kérem az ügy mielőbbi kivizsgálását! Galkó, 2010. szeptember 10. Tisztele el:

Békési Sándor

Melléklet: fényképek esetleges mellékletek

30

elköszönô formula és aláírás

keltezés (a település megjelölése, majd év, hónap, nap)

• Ezután felvezetjük mondanivalónkat, leírjuk

érveinket. Esztétikus és á ekinthető elrendezésre törekszünk, margót használunk. A jobb á ekinthetőség kedvéért a bekezdések közö kihagyunk egy-egy sort. • A levelet záróformulával, keltezéssel és a nyomtato változat ala i személyes, kézzel írt aláírással zárjuk. A/4-es formátumú fehér papírt használunk, és csak az egyik oldalra írunk kézzel vagy számítógéppel. Hivatalos levelet azonban nemcsak postán, faxon küldhetünk, hanem e-mailben is. Többnyire az elektronikus úton küldö hivatalos levélre is vonatkoznak a szabályok, bár ebben az esetben nincs lehetőség kézzel írt aláírásra. 1. Kérvény* A kérvény a hivatalos levelek egyik típusa, melyben a kérvényező valamilyen igénnyel, kéréssel fordul egy intézményhez, hatósághoz. Stílusa tárgyilagos és udvarias, megfogalmazása pontos, tömör. A kérvény felépítése: – az ügy előadása, a kérés megfogalmazása; – indoklás, az érvek felsorolása; – befejezésként a kérés megismétlése. Mondandónkat tipikus záróformulával fejezzük be (pl. Kérem beadványom kedvező elbírálását! Megértését köszönöm.). Egyes szervek, intézmények nyomtato űrlapokat készítenek a főbb jellemzőikben megegyező kérelmek beadásához. Az űrlapok alkalmazása megkönnyíti a kérvény megírását és elbírálását. Hátránya, hogy gátolja az egyéni nyelvhasználatot.

2. Panaszlevél A panaszlevelet panaszunk tényszerű, pontos ismertetésével kezdjük. Ezután indokoljuk panaszunk jogosságát. Végül megkérjük a címze et, hogy ügyünkben intézkedjék.

Mit gondoltok, milyen tényezôk fontosak az állásinterjú során az önéletrajzban szereplô adatok mellett?

Azonban mind a kérvényben, mind a panaszlevélben kerülendő a magánéleti problémák terjengős részletezése, illetve a könyörgő, túlzóan érzelmes megfogalmazás.

Önéletrajz* Önéletrajzot általában iskolai intézménybe vagy munkahelyre történő jelentkezéskor, illetve pályázatok beadásakor kérhetnek tőlünk. Többféle önéletrajztípust különböztetünk meg. Az ún. amerikai típusú önéletrajzban fontos követelmény, hogy a szakmai szempontok kerüljenek előtérbe. Tömör, vázlatszerű, tagolt, ezáltal könnyen á ekinthető, tárgyilagos hangvételű. Fő célja az adatok tényszerű, rövid közlése az önéletrajzíró életének, szakmai tevékenységének legfontosabb állomásairól. Fel kell tüntetni a megszerze ismereteket, képességeket (kompetenciákat), melyek elősegítik a pályázat vagy a kérelem kedvező elbírálását. Az önéletrajzot gyakran motivációs levél kíséri, amelyben a pályázó röviden megfogalmazza céljait, elért eredményeit és jellemzi saját személyiségét. Az önéletrajz írásakor hangsúlyozni kell a megpályázandó munka vagy feladat szempontjából előnyös tulajdonságainkat. Azonban tilos és nem is érdemes adatainkat, eredményeinket meghamisítani vagy lényeges információkat elhallgatni. A hagyományos önéletrajz nem vázlatszerű, hanem a fenti adatokat mondatok formájában, szövegszerűen tartalmazza. Hátránya, hogy sokkal kevésbé á ekinthető.

31

ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név:

Vándor Vanda

Cím:

9876 Gacsa, Vasút u. 25.

Telefonszám(ok):

06-10-1111-111

E-mail cím:

[email protected]

Állampolgárság:

Magyar

Születési hely, idő:

Győr, 1982. február 7.

Szakmai tapasztalat 2008–

Market-Ing Rt. 9024 Győr, Arany F. u. 20.

Beosztás:

Területi értékesítési vezető

Főbb tevékenységek és felelősségek:

Értékesítési hálózat kiépítése, irányítása; továbbképzésszervezés

Tanulmányok 2001–2007

1996–2000 Végze ség szintje

Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Szakközgazdász Marketing szakirány, Marketingkommunikáció mellékszakirány Révai Miklós Gimnázium, Győr Egyetemi diploma

Egyéni képességek és kompetenciák Anyanyelv:

Magyar

Egyéb nyelvismeret:

Angol: tárgyalóképes; Francia: tárgyalóképes; Német: alapfokú

Számítógépes ismeretek:

Microso Word®, Excel®, Power Point®

Vezetői engedély:

B kategóriás jogosítvány

Szociális és szervezési kompetenciák:

Jó csapatmunka, alkalmazkodási képesség, kreativitás; jó kommunikációs készség, szervezési készség, projekt- és csoportirányítás

Érdeklődési kör:

Tájékozódási futás, vitorlázás

Győr, 2010. október 17.

32

Pályázat* A pályázatírás célja valamilyen ösztöndíj, tanulmányút, esetleg állás elnyerése. A pályázati levél tartalma: – hivatkozás a pályázati felhívásra; – bizonyítékok a pályázat feltételeinek teljesítésére; – a pályázó célkitűzései; – mellékletek a pályázathoz kért egyéb iratokkal (pl. kitöltö űrlapok, adatlapok, önéletrajz, bizonyítványok, ajánlások, költségvetés). A pályázatírás formai követelményei megegyeznek a hivatalos levélével.

Jegyzôkönyv* A jegyzőkönyv hivatalos okirat, amely írásban rögzít egy eseményt (pl. egy gyűlést) és az o elhangzó felszólalásokat. A jegyzőkönyvi kivonat csak a lényeget összegzi, a szó szerinti jegyzőkönyv pedig a megszólalások pontos szövegét tartalmazza. A jó jegyzőkönyv részletes, pontos és á ekinthető. Az eseményeket rögzítő jegyzőkönyv elemei meghatározo sorrendben következnek: 1. a gyűlés formája és célja, helye, ideje és a jelenlévők névsora; 2. a gyűlés napirendje; 3. a felszólalások és határozatok; 4. a záradék, melyben a dátum, valamint az írásba foglaltak hitelességét tanúsító személyek és a jegyzőkönyvvezető aláírása szerepel.

– a tanúk adatai (ez kisebb meghatalmazásokhoz nem szükséges); – dátum és aláírások.

Elismervény* Az elismervényt valaminek – pl. pénznek, postán kapo csomagnak – az átvételekor állítjuk ki. Az elismervény szövegének tartalmaznia kell, hogy mikor, kitől és mit ve ünk át vagy kaptunk, valamint az átve tárgy vagy összeg értékét is. Ugyanúgy, mint minden más hivatalos iratot, az elismervényt is dátummal és aláírással hitelesítjük.

Vitaindító A vitaindító egy vitato probléma ismertetésére szolgáló, a szónoki stílusrétegbe tartozó szöveg. Azokat a kérdéseket fogalmazza meg, melyekre a vita során választ szeretnénk kapni. • Az első néhány mondatban vázoljuk a prob-

lémát. • Ezután kérdéseket teszünk fel, lehetséges

érveket hozunk mind a két (esetleg több) álláspont támogatására. Feladatunk nem az, hogy kiálljunk valamelyik oldal melle , vagy az, hogy megoldjuk a problémát, hanem az, hogy felvetéseinkkel elindítsuk a gondolkodást. • A vitaindító befejező részében a hallgatókat véleményformálásra buzdítjuk.

Idézzétek fel, melyek a kulturált vita szabályai!

Meghatalmazás* A meghatalmazás valamilyen jog átruházása más személyre egy vagy több alkalommal. Meghatalmazhatunk például valakit arra, hogy a számunkra postán érkező levél- vagy pénzküldeményt, csomagot átvegye, vagy hogy nevünkben valamilyen hivatalos ügyben eljárjon. A szöveg tartalma: – a meghatalmazó személyi adatai; – a meghatalmazo személyi adatai; – a meghatalmazás célja, időtartama;

33

Hozzászólás A hozzászólás egy ado témával kapcsolatban egy korábban már elhangzo szövegre válaszol. Lehet szóbeli és írásbeli szöveg is. Felépítésében, stílusában általában a szónoki beszéd szabályait követi, de a témától függően tudományos stílusú is lehet.

– az első szöveg azon gondolatainak felidézése, amelyekre a hozzászóló reagálni akar; – az állítás megfogalmazása és érvek elővezetése az állítás alátámasztására; az esetleges ellenérvek cáfolata; – a mondanivaló összefoglalása, végül formális befejezés (pl. Köszönöm a lehetőséget/figyelmet!)

Felépítésére általában jellemző: – a hallgatóság megszólítása;

Igazságügyi nyelvészet Bár a hivatalnak írt leveleket mindig dátummal és aláírással kell hitelesíteni, a névtelen leveleknek, be- és feljelentéseknek bizony nagy hagyománya van. Az igazságügyi vagy kriminalisztikai nyelvészet egyik feladata, hogy azonosítsa a névtelen – pl. rágalmazó – levelek íróit. Az igazságügyi nyelvész a kérdéses szöveg egyéni stílusát: szóhasználatát, jellegzetes mondatszerkesztését, mondatfûzési módszereit elemezve sok mindent meg tud állapítani (pl. a levélíró nemét, korát, iskolázottságát). Ha van gyanúsított, akkor a tôle származó szövegminták segítségével nagy valószínûséggel bizonyítani is tudja az azonosságot. A beszélôk személyének azonosításával (pl. hangfelvételen) az alkalmazott fonetika foglalkozik. Ilyenkor a hangminták hangsúlyviszonyait, hanglejtésformáit, a magánhangzók és mássalhangzók kiejtésének módját és idôtartamát, a szünetek számát, hosszát hasonlítják össze. Találkoztatok-e már filmekben az igazságügyi nyelvészekkel? Milyen módszert használtak? Hihetôek voltak-e a megállapításaik?

gyakorló feladatok

1

meg egy szagalmazzatok fo s é l, zü kö ók tek gondoyet a szituáci jd egyeztessé g a e m k t, to tá za a ss zl la vá párokat! Vá tek el a levél a) Alkossatok ôször készítsé El t! le ve le s lo zul sikerült bályos hivata a pihenés ross dolgozzatok! és n já n, p be la a sé k zé e ve n st! er en és kérj kárpótlá i ügynökség sz lataitokat, és t, ás le az ve ut le y sz eg na al pa Írj tt meg. ltál a családodd ási iroda ígért. ie, mégsem jö az zn ut ke az ér it a • Nyaralni vo ln am t vo lyan volt, min te meg kellett – semmi sem o és már két he , -t D V D y eg l nek! rendelté t az üzletvezetô le • Interneten ve le sz na k! pa ne j Ír céljából. reskedô ni nyelvtanulás selkedett veled. vi az l ut Írj levelet a ke nu re tla ld ria lfö va kü t üleid és alat en az eladó ud dhez csatold sz a tanítási idô le ve ég le m • Egy üzletb A de l! ô n, tr iskolaév végé el az utolsó hé • Szeretnél az hogy engedjen k, na tó ga az ig abályokat Írj kérvényt az ze, milyen sz ényét is! ss m ö le k vé to d ljá kö la nö g osztályfô Röviden fo sekor! a többieknek! t ke te ve û kor, elrendezé m sa e b zá a k to lm á a g ss b) Muta veg megfo anotok a szö kellett betart

34

2

Képzeld el, hogy egy magazin újságírója vagy! Válassz egyet az alábbi olvasói levelek közül, és válaszolj rá!

Ha

l i hó!

Ti k é rd e zt é te k .. .

n nagyon z osztályomba Mit tegyek? A szélgetek gyok, alig be va o at gy ha el n vantaim sem nagyo rá ba és l, ve ki ból, vala jni a csigaházam bú ki k lo bá ró P nak. yekszem n egyszerű. Ig de ez nem olya tkozni, de szélgetni, bará a többiekkel be hagynak. tán magamra pár szóváltás u keltsem enőbb? Mivel m ek gy le y og H ? sak érdeklődését R. fel az osztálytár

óta szinte iskolás korom Már általános t, kávét, gyasztok kólá fo ap n n de in m ükért. bolondulok az íz eg M . lt ta ai gi ener mégis egy alkalommal Észreve em, ha tudok em r egyáltalán n zem kimarad, akko ér l vagyok, rosszu figyelni, álmos rt já am, g sportorvosnál ré em N . am ag m azonnal a az orvos, hogy dt on m t az ol ah délyt, t a káros szenve ez ba ab m ja hagy e én nem zi a szívemet. D mert tönkretes an ebből bahagyni ezt. V vagyok képes ab kiút? –G–

kszor Már nagyon so t. al it t, el ét dig kér tőlem indig én fizerátom, aki min dozni, és ezt m ba ár li y bi eg i, n zn va só n oc cs egtudtam, Az iskolába dig elmegyünk dja, és azt is m in ga m ta n tá ak u cs la , ko ze ár nem pén adtam neki. Is t megtudtam, m hogy van neki ez , n am tá iu o ll M ha t. eg zé m pén hogyan tem. Egyszer ni, ahol költi a ál. Mit tegyek, oz n ak sz ór ha sz ki r já ak el cs t n éreztem, hogy hogy hétvégenké kaját, mert úgy l ve ív mt sz jó i ek ? adtam n arát-e vagy sem kb de ér gy ho , derítsem ki

3

a) Párokban dolgozzatok! Írjatok hozzászólást az iskolaújság számára a következô szöveghez! A nagy lélekszámú fôváros napi 13-14 ezer, évi kb. 5 millió köbméter szilárd hulladékot „termel”. Mit csinálnak a hulladékkal? Kb. 65%-át elégetik. [...] Az égetéskor keletkezô hôvel gôzt, illetve elektromos áramot termelnek. [...] Az el nem égetett hulladékot lerakják. [...] Folyamatosan földdel borítják be, és növényzetet telepítenek rá. A hulladék 30-35%-a újra felhasználható lehetne. Ehhez azonban a termékcsoportokat szétválogatva (szelektálva) kellene gyûjteni. Jelenleg a lakossági hulladék 5%-át érinti a válogatás. [...] Sajnos egyre kevesebb a forgalomba hozott betétdíjas termék, az „eldobható” mûanyag ezeket is kiszorította. Fogyasztói szokásainknál nem kiemelt szempont, hogy ne az eldobható csomagolású termékeket vásároljuk, hogy csökkentsük a környezetünket terhelô hulladékot. Ráadásul túl sok csomagolóanyagot használunk. [...] A technika fejlôdése új típusú hulladékot is termel. Pl. veszélyes hulladéknak minôsül a mobiltelefonok akkumulátora, a számítógépekhez használt nyomtatók festékkazettája, illetve azok patronja is. (A természetrôl tizenéveseknek. Földrajz 8. tankönyv)

b) Cseréljétek ki a füzeteteket más párokkal, majd véleményezzétek egymás megoldásait!

35

4

Írj önéletrajzot, melyre egy nyári diákmunkához (pl. gyerekek felügyelete egy nyári táborban) van szükséged!

5

a) Alkossatok csoportokat! Válasszatok egyet az alábbi képek közül, és írjatok vitaindító szöveget az ábrázolt jelenségrôl! b) A csoportot osszátok két részre! Folytassátok le röviden a vitát úgy, hogy a csoport két fele más-más álláspontot képviseljen!

B)

A)

6

C)

Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és írd meg a hivatalos szövegmûvet! a) Írd meg a saját (amerikai típusú), 25 évvel késôbbi önéletrajzod! b) Írj kérvényt az egyik osztálytársadhoz valamilyen aktuális üggyel kapcsolatban (pl. szeretnéd kölcsönkérni az egyik füzetét)! c) Írj panaszlevelet az idôjárásnak, mert éppen a hétvégén volt rossz idô! e) Alakíts át jegyzôkönyvvé vagy hivatalos levéllé egy gyerekverset vagy mondókát (pl. Móricz Zsigmond: A török és a tehenek)! f) Írj vitaindítót arról, miért kellene eltörölni az osztályzatokat a középiskolában! g) Írj meghatalmazást vagy elismervényt egy meseszereplô nevében!

7

36

ibákat helyességi h lv ye n a ki vítsátok oportokat! Ja Alkossatok cs ondatokban! a következô m várt javaslat. e ez a régóta tv sz rje te sz le elô kerül. Holnap végre lül tárgyalásra be n po knek. na 0 3 az osztályfônö A kérdés va yeztetés. at ut m tt le lás be éntjérôl való eg ik m k na sá tá sí Az orvosi igazo nato ingatlant. zkedések foga ban megjelölt té nt in po az . 1 tt jlo az k za Le roljá vevôk megvásá megoldott. Eladók eladják, felé. éma még nem bl o pr a re né építésvezetôk le az el k et se ég íté ss sz lô fe le Az erô veti fel a fe tôsége joggal rtént. A vállalat veze bb bûnözés tö tö ál in bb rá ko na resletet. Az utóbbi idôbe folyásolni a ke a gj fo be s dé Az áremelke

8

Olvasd el a hivatalos levelet! Pest Megyei Illetékhivatal 1426 Budapest, Pillangó u 10. Beadvány esetén az ügyszámra szíveskedjen hivatkozni!

Ügyintézô: Lepke Lenke Ügyszám: 123456-12-7890

Gál Jánosné Mácsonya, Tobzoska u. 8.

Fizetési meghagyás visszterhes vagyonszerzés utáni illetékfizetési kötelezettségrôl A 2010. 07. 01-jén Borbolya Gábor és Ön között létrejött adásvételi szerzôdés után összesen 234 567 Ft illetékelôleg megfizetésére kötelezem. A megállapított illetékelôleg a fizetési meghagyás kézbesítésétôl számított 15. napon válik esedékessé, és az ezt követô 15 napon belül kell megfizetni a hivatal 10000001-0001000000111 sz. illetékbeszedési számlájára. A fenti határidô elmulasztása esetén a fennálló tartozásra az esedékesség napjától késedelmi pótlék kerül felszámításra, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idôpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A jogerôsen megállapított illeték és az illetékelôleg közötti különbözetet a megszerzett vagyon ingatlannyilvántartási bejegyzését követôen kiadott fizetési felhívás alapján kell megfizetni. A fizetési meghagyás ellen a kézhezvételt követô 15 napon belül a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz címzett, de az Illetékhivatalhoz benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 200 Ft, de legalább 3000 Ft, legfeljebb 300 000 Ft összegû illetéket kell leróni. Budapest, 2010. 12. 23. ügyintézô

a) Keress olyan szavakat, kifejezéseket a szövegben, – melyek helyett a hétköznapi kommunikációban más szót, kifejezést használunk; – melyeknek a jelentése számodra nehezen vagy egyáltalán nem érthetô! b) Igazak-e vagy hamisak a következô megállapítások? – Gál Jánosné eladta a házát. – Az adásvételi szerzôdés után Gál Jánosnénak 234 567 Ft illetéket kell fizetnie összesen. – Az összeget Gál Jánosnénak január 22-éig kell befizetnie. – Az összeget csekken vagy átutalással lehet befizetni. – Ha Gál Jánosné fellebbezni akar, 3000 Ft illetéket kell fizetnie. c) Számold ki, mennyi késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a jegybanki alapkamat 5,25%, és Gál Jánosné a levél kézhezvétele után 78 nappal fizet!

37

a szövegtípusok Összefoglalás A szövegtípus A nyelvhasználók által jellemző helyzetekben használt, meghatározo célú, tipikus szerkezetű és stílusú szöveg.

A szövegtípusok csoportosítása A özlemény funkciója szerint: • elbeszélő (pl. elbeszélés, jegyzőkönyv, hír, tudósítás, használati utasítás); • leíró (pl. leírás, meghatározás, jellemzés, definíció); • elemző-meggyőző (pl. érvelés, kritika, vita, következtetés, tanács). Az el készület szerint: • spontán (pl. történetmesélés); • terveze (pl. tanulmány, önéletrajz, vitairat, előterjesztés). A közlemény köze e szerint: • szóbeli (pl. köszönés, felköszöntés, viccmesélés, szópárbaj, szónoki beszéd); • írásbeli (pl. értekezés, feljegyzés, emlékeztető, hirdetés, esszé, önéletrajz). A szö eg hatóköre szerint: • magán (pl. napló, magánlevél); • nyilvános (pl. előadás, jegyzőkönyv, felhívás). A nyel használat színterei szerint (stílusrétegek): • társalgási (magánéleti) (pl. beszélgetés, chat, vita, feljegyzés, üzenet, lista, közmondás, anekdota, reklámszöveg, falfirka); • publicisztikai (pl. interjú, riport, kommentár, hír, vezércikk, hirdetés); • tudományos és ismere erjesztő (pl. lexikon, szótári szócikk, előadás, tanulmány, tudományos monográfia, tankönyv, dolgozat); • szónoki (pl. felszólalás, beszámoló, iskolai felelet); • hivatalos (pl. kérvény, elismervény, jegyzőkönyv, házirend, törvény); • szépirodalmi (pl. ünnepi beszéd, novella, szone , óda). A részt ev k száma szerint: • monologikus (pl. határozat, beszámoló, definíció, összefoglalás); • dialogikus (pl. interjú, vita, chat).

?

1. Mi alapján különíthetjük el egymástól a szövegtípusokat? 2. Miért mondhatjuk, hogy az internetes csevegés „írott beszélt nyelv”? 3. Keress további példákat az összefoglalásban szereplô szövegtípusokra! 4. Írj ugyanarról a témáról hivatalos, magánéleti és tudományos szöveget! 5. Elevenítsétek fel a kommunikáció funkcióit! Beszéljétek meg, hogy ezek közül melyek fordulnak elô leginkább a publicisztikai stílus szövegtípusaiban! 6. Írj humoros használati utasítást a lift használatáról! 7. A szomszédod lopott struccokat tart a ti ablakotok alatt, és emiatt nem tudtok megfelelôen szellôztetni. Írd meg problémádat a barátodnak, és értesítsd hivatalos levélben a rendôrséget is!

38

39

Fiatalos, lendületes formavilág, megbízható szakmai színvonal jellemzi a sorozat további köteteit is. A könyvek maradéktalanul tartalmazzák a középés emelt szintű ére ségi követelményeit. A mai diákokhoz közelálló témák, képek és a sok, kreatív feladat hatékony segítséget nyújtanak a tanári munkához. A korszerű belső formához alkalmazkodva új, dinamikusabb borítót kaptak a kötetek. Természetesen a 9. évfolyamos könyv tartalma változatlan maradt. A sorozat utolsó tagja 2012 nyarán jelenik meg.

Várható megjelenés: 2011. II. negyedév

Várható megjelenés: 2011. IV. negyedév

Várható megjelenés: 2012. III. negyedév