Szója fajtaajánlat 2017
Tisztelt Partnerünk! A 2015-ös esztendő fontos állomás, mérföldkő volt a hazai szójatermelés történetében. A statisztikai adatok bizonysága szerint vetésterülete – az előző évek nagyjából 40.000 hektáros területét messze túlszárnyalva – megközelítette a 80.000 hektárt. Soha ekkora területen nem takarítottak be szóját Magyarországon! A magyar mezőgazdaság szereplői évtizedek óta azzal a ténnyel kénytelenek szembesülni, hogy az ágazaton belül az állattenyésztés folyamatosan háttérbe szorul. Ez pedig nemkívánatos következménnyel jár. Egyre nagyobb arányban exportálunk feldolgozatlan nyers-, és alapanyagokat (elsődlegesen gabonaféléket), ugyanakkor importálunk drága állati takarmányokat – túlnyomórészt fehérjehordozókat, szójababot, szójadarát. A kormány ezen a helyzeten kívánt változtatni a takarmánygazdálkodás támogatásával, a „fehérjeprobléma” kezelésével. A fehérjenövények termelésének ösztönzésére bevezetett extra támogatás igen élénk gazdálkodói érdeklődést keltett. 2016-ban a termőterület mintegy 20%-al csökkent, ám a kimagasló terméseredmények ismeretében az idei évben újabb terület felfutás, ezzel összefüggésben a vetőmagpiaci kereslet élénkülése várható.
Kiadványunkban a korábbi nemesítésűek mellett ajánljuk új fajtáinkat, amelyek a közelmúltban kerültek a Nemzeti Fajtalistára és az Európai Unió fajtakatalógusára.
Részvénytársaságunk évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be a hazai szójatermesztésben. Több mint négy évtizedes nemesítői munkánk eredményei azok a bólyi fajták, amelyek az elmúlt évtizedekben a szójatermesztés biológiai alapját biztosították. E fajták egy része ismert az ország határain túl is. Termesztésre ajánlunk 8 fajtát, amelyek közül 4 a legutóbbi években került a Nemzeti Fajtalistára és az Európai Unió fajtakatalógusába. Magas termőképességük és kiváló beltartalmi értékeik szilárd termésstabilitással, hosszú évek alatt bizonyított alkalmazkodóképességgel párosulnak. Fajtáinkat konvencionális nemesítési eljárásokkal állítottuk elő és GMO mentesek. Végül, gondolván a szójatermesztéssel most, vagy a közeljövőben ismerkedni szándékozókra, ajánlom gondolatébresztő összeállításunkat: Szójatermesztés pontról pontra… Bóly, 2017. 01. 31. Gyenei Ferenc növénytermesztési ágazatigazgató
I g e N ko r a I-ko r a I fa j Tá k
Boróka Az igen korai éréscsoportban is az elsők között érő, (000) rövid tenyészideje ellenére igen jó termőképességű, fajtánk. Átalában augusztus harmadik dekádjától már aratható. Őszi kalászos biztonsággal vethető utána. Fővetésben, április közepétől június közepéig vethető. Korán lekerülő gabona után – kelesztő öntözési lehetőség mellett – másodvetésre is ajánljuk. Ez az indeterminált növekedési típusú, kevésbé elágazó, kiváló szilárdságú fajta, az ország bármely szójatermesztő területén termeszthető.
– – – –
tenyészideje 105-115 nap kevésbé elágazó, szárszilárd fajta ezermagtömege 160-180 g javasolt tőszám 480-500 ezer csíra/ha júniusi vetésnél 500-520 ezer csíra/ha másodvetésnél 520-560 ezer csíra/ha – javasolt sortávolság 24-50 cm
NÉBIH 2016
TermÉS t/Ha
IREGSzEMcSE KE TKI
4,00
Bóly zRT.
4,67
SzOMBAThEly
3,13
ÜzemI eredmÉNyek 2016 Bóly zRT.
3,47
I g e N ko r a I-ko r a I fa j Tá k
BokrÉTa Kiemelkedő termésre képes új korai (00), intenzív fajtánk. Féldeterminált növekedési tipusú, kevésbé elágazó, szárálló. A fajta 2014-ben részesült állami elismerésben. Az országos NÉBIh kísérletekben 2013-ban termése 15,4 %-al volt több a standardokénál. Fehérjetartalma az átlaghoz képest magasabb, 40-42%. Termesztését 2014-ben kezdtük meg, hozama minden évben üzemi szinten is elérte vagy meghaladta a hektáronkénti 4 tonnát. A Bokréta fajtával az igen korai-korai érésűek választékát kívánjuk bővíteni, amelyek termésben elérik, vagy felülmúlhatják a hosszabb tenyészidejűek teljesítményét. A Bokréta után őszi kalászosok biztonságosan, időben vethetők. Koraisága miatt az ország bármely szójatermesztő területére alkalmas. Intenzív-félintenzív termesztési körülményekhez ajánljuk. NÉBIH 2016
– – – –
tenyészideje 110-125 nap szárszilárdsága igen jó ezermagtömege 150-170 g javasolt tőszám 480-500 ezer csíra/ha öntözéses termesztésnél 450-470 ezer csíra/ha – javasolt sortávolság 24-50cm
TermÉS t/Ha
IREGSzEMcSE KE TKI
4,55
Bóly zRT.
5,14
SzOMBAThEly
4,30
ÜzemI eredmÉNyek 2016 Bóly zRT.
4,20
MARGITTASzIGET (Magyar Szója kísérlet)
4,04
lAJTAMAG (Magyar Szója kísérlet)
3,81
I g e N ko r a I-ko r a I fa j Tá k
Boglár A szárazságot jól tűrő, aszályos évjáratokban is kiemelkedő termést adó igen korai (00) érésű, új generációs fajtánk. Növekedési típusa féldeterminált, szárszilárdsága kiváló. Kiváló genetikai értékét mutatja, hogy 2012ben a NÉBIh fajtakísérletekben az összes fajta és fajtajelölt közül terméshozama alapján abszolút első volt. 2013-ban éréscsoportja legjobbjaként teljesítménye 20%-kal múlta fölül a standardok hozamát. A termelők körében is egyre népszerűbb fajta üzemi körülmények között is bizonyít, úgy a terméshozamát, mint szárállóságát illetően. Az ország bármely szójatermesztő körzetében eredményesen termeszthető. A harmonikus tápanyagellátottságú intenzív termesztést a késői fajtákat is meghaladó magas hozammal hálálja meg.
– – – – – –
tenyészideje 115-125 nap féldeterminált, kevésbé elágazó tipusú szárállósága kitűnő ezermagtömege 160-190 g javasolt tőszám 480-500 ezer csíra/ha javasolt sortávolság 24-50cm
NÉBIH 2016 IREGSzEMcSE KE TKI
TermÉS t/Ha 4,77
Bóly zRT.
5,50
SzOMBAThEly
4,28
ÜzemI eredmÉNyek 2016 Bóly zRT.
4,14
MARGITTASzIGET (Magyar Szója kísérlet)
4,44
lAJTAMAG (Magyar Szója kísérlet)
3,81
I g e N ko r a I-ko r a I fa j Tá k
BoroSTyáN Nagy termőképességgel és termésbiztonsággal bíró, kiváló alkalmazkodó képességéről ismert, bevált fajta. Korai, 00-ás érésű, termése a hoszszabb tenyészidejű fajtákét is meghaladhatja. Féldeterminált növekedési tipusú, kevésbé elágazó, szárszilárdsága kiváló. Az ország bármely szójatermő körzetében jól jövedelmezően termeszthető. Biztonságos, ideális előveteménye az őszi gabonáknak. Magja gömbölyded, magköldök a héjjal azonos színű. Beltartalmi és küllemi tulajdonságai alapján élelmiszeripari felhasználásra is keresett.
– – – – –
tenyészideje 110-120 nap szárszilárdsága kiváló féldeterminált növekedési tipusú ezermagtömeg 140-160 g javasolt tőszám 480-500 ezer csíra/ha öntözéses termesztésnél 450-470 ezer csíra/ha – javasolt sortávolság 24-50 cm NÉBIH 2016
TermÉS t/Ha
IREGSzEMcSE KE TKI
4,58
Bóly zRT.
5,71
SzOMBAThEly
4,25
ÜzemI eredmÉNyek 2016 Bóly zRT.
4,37
ko r a I-köz É P É r É S ű fa j Tá k
BólyI 27 Megbízhatóan magas, 40% feletti fehérjetartalma emeli ki a többi jó termőképességű szója közül ezt a 2014-ben állami elismerést kapott, korai (0-I) érésű fajtánkat. Magas terméshozam és minél magasabb fehérjetartalom a gazdálkodók, illetve a felhasználók elvárása egy fajtával szemben. A Bólyi 27 megfelel ezeknek az igényeknek, kiváló beltartalmi tulajdonságai mellett termőképessége is nagyon jó. Üzemi szinten termése 2014-ben 4,35 t/ha, 2015ben 4,38 t/ha, 2016-ban 4,4 t/ha volt. Indeterminált növekedési tipusú, közepesen bokrosodó, gyors kezdeti fejlődésű és igen jó szárszilárdságú fajta. Félintenzív termesztésre javasoljuk.
– – – –
tenyészideje 120- 135 nap szárszilárdsága igen jó ezermagtömege 170-200g javasolt tőszám 400-430 ezer csíra/ha széles sortávolság és öntözéses termesztés esetén 370-400 ezer csíra/ha – javasolt sortávolság 36-76cm
NÉBIH 2016
TermÉS t/Ha
IREGSzEMcSE KE TKI
4,84
Bóly zRT.
5,22
SzOMBAThEly
4,14
ÜzemI eredmÉNyek 2016 Bóly zRT.
4,36
köz É P É r É S ű-k É S e I fa j Tá I N k
BólyI-56 Intenzív gazdálkodáshoz ajánljuk ezt a kiemelkedő termőképességű fajtánkat. Középérésű (I), ipari és humán felhasználásra egyaránt keresett, jól bevált fajta. Termőképessége rendkívül jó, évről évre kiegyenlített, megbízható. Gyors kezdeti fejlődésű, féldeterminált növekedési típusú, kevésbé elágazó, szárállósága kiváló. Északi- területek kivételével az ország egész területén termeszthető.
– – – – –
tenyészideje 125-140 nap szárállósága kiváló ezermagtömege 170-200 g javasolt tőszám 450-480 ezer csíra/ha széles sortávolság esetén 410-430 ezer csíra/ha – javasolt sortávolság 24-76 cm
ÜzemI eredmÉNyek 2016
TermÉS t/Ha
Bóly zRT.
4,55
DAlMAND zRT.
3,76
köz É P É r É S ű-k É S e I fa j Tá I N k
BóBITa Szárazságtűrő, különleges megjelenésű, középérésű fajtánk. Nagy értéke a kiegyenlített terméshozam, ami az aszályos évjáratokban is biztonságos, jövedelmező termést eredményez. Gyors kezdeti fejlődésű, keskenylevelű, jellegzetes csúcsi virágzatú, jól elágazó fajta. Magja közepes nagyságú, gömbölyű, sötétebb sárga színű, piacos küllemű, humán célú termesztésre is keresett. hosszabb tenyészideje miatt (I-II éréscsoport) főleg az ország középső és déli szójatermő területeire ajánljuk, de egyes északkeleti tájkörzetekben is sikerrel termeszthető. A különböző termesztési körülményekhez rendkívül jól alkalmazkodik. Kisebb adagú N műtrágyát igényel, az ajánlott tőszámot célszerű betartani.
– – – –
tenyészideje 130-145 nap szárszilárdsága igen jó ezermagtömege 130-160 g javasolt tőszám 400-430 ezer csíra/ha széles sortávolság esetén 400 ezer csíra/ha – javasolt sortávolság 24-76 cm
NÉBIH 2016
TermÉS t/Ha
IREGSzEMcSE KE TKI
4,89
Bóly zRT.
5,13
TÁPlÁNSzENTKERESzT GKI
3,75
ÜzemI eredmÉNyek 2016 Bóly zRT.
4,70
MARGITTASzIGET (Magyar Szója kísérlet)
4,80
MEzŐhEGyES (Magyar Szója kísérlet)
3,44
köz É P É r É S ű-k É S e I fa j Tá I N k
BSf-1117/15 fj. Igen jó termőképességű, élelmiszeripari minőségű magot adó fajtajelöltünk. Bólyban már 3 éve kiváló eredménnyel vizsgázott ez a szárazabb évjáratokban is kiegyenlített termést adó karakteres fajta. Gyors kezdeti fejlődésű, indeterminált növekedési típusú, igen jó szárállóságú. Az első hüvelyeket 18-20 cm magasan hozza. Magja rendkívül tetszetős, gömbölyű, maghéja erős, magköldök sárga, a héjjal azonos színű. Fehérjetartalma 39-41%, olajtartalma 19-22%. Fajtakínálatunkban a BSF-1117/15 a leghosszabb tenyészidejű. A középkései I-II-es éréscsoportba tartozik, ezért az ország középső és déli szójatermesztő területeire ajánlható.
Intenzív termesztést igényel. Az elvárható nagy terméshozamhoz fokozottan figyelni kell a harmonikus tápanyagellátásra, és a javasolt állománysűrűség betartására. – – – –
tenyészideje 140-150 nap szárszilárdsága igen jó ezermagtömege 190-220 g javasolt tőszám 400-430 ezer csíra/ha öntözéses termesztésnél és széles sortávolságnál 370-400 ezer csíra/ha – javasolt sortávolság 36-76 cm
NÉBIH 2016
TermÉS t/Ha
IREGSzEMcSE KE TKI
5,10
Bóly zRT.
4,72
TÁPlÁNSzENTKERESzT
4,14
ÜzemI eredmÉNyek 2016 Bóly zRT.
4,20
MARGITTASzIGET (Magyar Szója kísérlet)
4,39
Boglár
BokrÉTa
BólyI 27
BSf-1117/15
igen korai-korai
igen korai-korai
korai
középérésű
115-125 nap
110-125 nap
120-135 nap
140-150 nap
EzERMAGTöMEG
160-190g
150-170g
170-200g
190-220g
FEhÉRJE-OlAJ TARTAlOM
37-39% ill. 21-24%
40-42%-ill. 20-22%
40-42% ill. 19-21%
39-41% ill. 19-22%
kiváló
igen jó
igen jó
igen jó
480-500 e/ha
480-500 e/ha
400-430 ill. 370-400 e/ha
400-430 ill. 370-400 e/ha
JAVASOlT SORTÁVOlSÁG
24-50 cm
24-50 cm
36-76 cm
36-76 cm
TERMESzTÉSI JAVASlAT
intenzív
félintenzív, intenzív
félintenzív
intenzív
Boróka
BoroSTyáN
BólyI 56
BóBITa
igen korai
igen korai-korai
közép érésű
közép érésű
105-115 nap
110-120 nap
125-140 nap
130-145 nap
160-180g
140-160g
170-200g
130-150g
38-40% ill. 21-23%
37-39% ill. 20-23%
36-38% ill. 19-21%
35-37% ill. 21-23%
igen jó
kiváló
kiváló
igen jó
480-500 e/ha fővetésben
480-500e ill. 450-470e/ha
450-480e ill. 410-430 e/ha
400-430 e/ha
JAVASOlT SORTÁVOlSÁG
24-50 cm
24-50 cm
24-76 cm
24-76 cm
TERMESzTÉSI JAVASlAT
intenzív
félintenzív, intenzív
intenzív
félintenziv-intenzív
Új fajTáINk ÉRÉScSOPORT
ÁllóKÉPESSÉG JAVASOlT TŐSzÁM
BeválT, kedvelT fajTáINk ÉRÉScSOPORT EzERMAGTöMEG FEhÉRJE-OlAJ TARTAlOM ÁllóKÉPESSÉG JAVASOlT TŐSzÁM
SzójaTermeSzTÉS PoNTról PoNTra… A szója növekedése, fejlődése, hozama attól függ, hogy a fajta örökletes tulajdonságai milyen mértékben vannak összhangban a növény környezettel szemben támasztott igényével. A növényt – azok összességét a növényállományt – fejlődése során biotikus (gyomok, kórokozók és kártevők) és abiotikus (talaj, klíma) hatások érik, amelyek befolyással vannak a termésalakulásra. Az ún. potenciális termőképesség kihasználásának mértéke attól függ, hogy a termelő által befolyásolható tényezőket milyen mértékben sikerül összehangolt rendszerben más szóval termesztési technológiában megvalósítanunk. Ennek valamennyi eleme külön-külön is hangsúlyos és fontos, ám lényegét pontosan az adja, hogy az egyes részeket a technológia fogja rendszerbe és kapcsolja össze a biológiai elemeket a technikával. Az egész hasonlítható egy nagyzenekar működéséhez: az egyes szekciók a maguk területén hangszereik mesterei, ám az összhangzat kulcsa a karmester. Esetünkben a gazda, aki képes rendszerben gondolkodni és azt megvalósítani. 1. Hő-, víz-, és talajigény Az éghajlati tényezők közül a hőmérséklet és a víz együttes hatása nagymértékben befolyásolja a szója növekedését, fejlődést, annak ütemét, a termés mennyiségét és minőségét. A nálunk termelt fajták tenyészidejük alatt 2.100-2.500 c° hőösszeget igényelnek. Általános szabályként elfogadható az, ahol szemeskukoricát termelnek, ott (a hőösszeget tekintve) a szója termesztése is eredményes. A szója vízigényes növény, tenyészideje során 300-350 mm csapadékot igényel. Vízigénye fejlődési stádiumonként eltérő. A legtöbb vizet a virágzás, - hüvelykötés, - magtelítődés időszakában igényli. ha ezen idő – amely általában június, július, illetve augusztus első dekádjára esik – alatt a csapadék mennyisége nem éri el a 160-180 mm-t, akkor, ha módunkban áll öntözzük a szóját. A hőösszeggel összefüggésben már utaltunk arra, hogy amely területen a kukorica jól díszlik, ott a szója is sikerrel termeszthető. leginkább az üde, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású és kiegyenlített hőháztartású mezőségi típusú talajokat kedveli. Nem való a szélsőségesen kavicsos, szikes terméketlen homoktalajokra, sem a sekély rétegű erodált és mélyfekvésű agyagos talajokra sem.
2. külön pontban emelem ki és hangsúlyozom (mert nem lehet elégszer!) a szójatermesztésre alkalmas tábla kiválasztásának fontosságát. A támogatási rendszerek sokaságának megkötései ellenére is mérlegeljük az alábbiakat: – évelő gyomoktól mentes táblát válasszunk, – ne kerülje el figyelmünket az elővetemény gyomirtására használt herbicidek szóját károsító le nem bomlott gyomirtószer maradványai, – az utónövény megválasztásánál számoljunk a szója által megkötött nitrogén talajban visszamaradó, felvehető mennyiségével. 3. Helye a növényi sorrendben A szója az elővetemény iránt nem kifejezetten igényes, ezért kalászosok és kapások után egyaránt jól díszlik. Általában a legtöbb termesztett növény után vethető és mindezeknek lehet előveteménye, azonban napraforgó és repce után semmiképpen se vessük! A napraforgó nagytömegű szármaradványa, gyomrezisztencia, de főképpen a napraforgót, repcét továbbá néhány igen elterjedt gyomnövényt is károsító fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) megbetegedését okozó gomba a szóját is károsítja. A gyakorlatban az őszi kalászos – szója – őszi kalászos illetve a kukorica – szója – kukorica váltás az elterjedt. 4. Tápanyagellátás – oltás – talajművelés A szója fajlagos tápanyagigénye jelentős. legnagyobb mértékű a magfejlődés idején. A szóját mégis a mérsékelten tápanyagigényes kultúrákhoz soroljuk, mert egyrészt képes saját N-szükségletének jelentős részét légköri nitrogénből fedezni, másrészt igen jól hasznosítja az elővetemény tápanyag maradványait.
Tavasszal általában elegendő 40-70 kg/ha N műtrágya kijuttatása. A P és K, továbbá a makro- és mikroelemek kijuttatását célszerű talajvizsgálati eredményekre alapozni. A szójamag oltására elsődlegesen ott van szükség, ahol még nem termeltek szóját és a talaj nem „tartalmaz” Rhizobium japonicum baktériumokat. (Megjegyzem, hogy a szóját hosszútávon termelőknek is hasznos, ha 2-3 évente újra oltott vetőmagot használnak.) A szója vetésterületének növekedésével újabb és újabb „oltóanyagok” és eljárások jelentek és jelennek meg a hazai piacon, nagyrészt megkímélve a termelőket a „házilagos” oltás kényes műveletétől. Ugyanakkor változatlanul szem előtt tartandók azok a szabályok, amelyeket ezen érzékeny baktériumok felhasználásánál nem mellőzhetünk! – Az oltóanyagot a gyártó falhasználási javaslata szerint alkalmazzuk, – ha magunk oltunk, csak annyi magot kezeljünk, amennyit aznap elvetünk, – az oltott vetőmagot védjük a közvetlen fénytől, az oltást árnyékos, zárt helyen végezzük. Az oltás hozzájárul a jó talajélet kialakulásához! 5. fajtaválasztás, -használat szempontjai Fajtát az adott termőhely adottságaihoz célszerű választani, ahogy a bevezetőben már megfogalmaztuk, hogy összhang legyen a termőhely és a választott fajta között. A termelők egyik leggyakoribb kérdése az: melyik fajtát válasszam? Erre a látszólag egyszerű kérdésre, nem is könnyű hasonló választ adni, ugyanis nem létezik az a bizonyos „legjobb fajta”, ellenben van sok kitűnő (Magyarországon jelenleg közel hetven(!) ) fajta, amely közül a gazdának kell kiválasztani a körülményeinek és adottságainak leginkább megfelelő fajtát, illetve fajtákat. Az alábbiakban a fajtaválasztás néhány lehetséges szempontját mutatjuk be: – talajadottságok: talajtípus, ph, tápanyagellátás, kultúrállapot (lsd. gyomirtás!), – növényi sorrend (elő- és utónövény), – technikai feltételek (szerepük lehet a sortávolság, sorközművelés megválasztásában), – a fajta ökológiai, agrotechnikai követelményei, – termesztési cél (takarmány, humán felhasználás, vetőmag, egyéb), – termőképesség, beltartalmi értékek, tenyészidő, betegség ellenállóság, klímaérzékenység, stb.
Már ez az előzőekben felsorolt néhány megközelítés is azt kell, hogy sugallja a gazdának, hogy döntéséhez célszerű segítséget hívni. Támaszkodjanak – a fajtatulajdonosok ajánlásai mellett – környezetük termesztési tapasztalataira, tájkísérletek, továbbá a NÉBIh hivatalos kísérleti eredményeire. 6. vetés A gondosan előkészített talajban történő, kifogástalanul kivitelezett vetés alapozza meg a jó termést. A szója csírázásához viszonylag sok vizet igényel, (vízmegőrző talajművelés!) akkor kezd csírázni, ha a mag nedvességtartalma eléri tömegének 50 %-át. A talajnedvesség mellett a csírázáshoz megfelelő hőmérséklet kell. A talajhőmérséklet és a kelési idő közötti összefüggést jól szemlélteti az alábbi adatsor: Sok évtizedes gyakorlati tapasztalatok igazolják, miszerint érdemes a megfelelő talajhőmérsékletet megvárni, mint a „naptár alapján” vetni.
TalajHőmÉrSÉkleT C°
kelÉS NaPokBaN
4
–
8
22
12
16
A sortávolságra vonatozóan sincs általános, 14 10 egyedül üdvözítő szabály, ám a nálunk ter16 8 mesztett szójafajták biológiai igényének és a sorközművelés lehetőségének fenntartá20 6 sára legcélszerűbb a 45-50 cm-es sortávolságú vetés. Ezt támasztják alá a Bólyban végzett kísérletek is, ahol is a 24 – 45 – 70 cm sortávolságú vetések terméseredményeit összehasonlítva (14 fajta esetében) a 45 cm-es sortávolság eredménye konzekvensen meghaladta a másik kettőét. A vetőmagnorma, vetendő magmennyiség megállapításánál célszerű figyelembe venni a nemesítői ajánlásokat. Az elágazásra kevésbé hajlamos, igen korai, korai fajtákat magasabb (500 – 580.000 csíra/ha) a robosztusabb, több oldalhajtást nevelő közép- és középkései fajtákat mérsékeltebb (350-420000 csíra/ha) tőszámmal vessük. A zárójelben szereplő számok csupán tájékoztató jellegűek! A vetésre a gyakorlatban pontosan beállítható pneumatikus vetőgépeket, illetve dupla vagy tripla gabona sortávolság esetén gabona sorvetőgépeket használnak.
A vetésre mindazon vetőgépek megfelelnek, amelyek: – az egyenletes magelosztást, – az azonos vetésmélységet, – az elvetett mag egyenletes takarását képesek biztosítani. 7. a szója növényvédelmét tekintve a legnagyobb kihívást a gyomirtás, a növényállomány tisztán, gyommentesen tartása jelenti. Ennek megtervezése és kivitelezése professzionális hozzáértést kíván, éppen ezért kísérletezés és próbálkozás helyett kérjük egy hozzáértő növényvédő szakember tanácsát és segítségét! 8. Sorközművelés A sorközművelés a gyomok szabályozása mellett a talajra – ezáltal a növényállományra – egyéb „jótékony” hatást is gyakorol. A kultivátorkés megtöri a talajkérget, ezzel csökkenti a nedvességvesztést, elősegíti a talaj levegőzését, hideg tömörödött talajokon gyorsítja annak felmelegedését. A jól szellőző légjárható talaj igen kívánatos, és jó hatással van a Rhizobiumok és egyéb talajlakó mikroorganizmusok aktivitására, amelyek a szerves anyagok lebontásában nélkülözhetetlenek. Általában két alkalommal célszerű a sorközművelést végezni. Az elsőt akkor, amikor a szója összetett levele megjelenik, a másodikat addig, amíg a sorok záródnak. 9. öntözés Az előzőekben már említettük, hogy a csapadékot illetően azokat az évjáratokat tekintjük megfelelőnek, amikor a vízigény szempontjából kritikus időszak – nagyjából jú-
nius, július, augusztus hónap első dekádja – összcsapadék mennyisége 160-180 mm. Ez az állapot Magyarországon – főleg az utolsó 10-15 évben ritkán fordult elő. Amennyiben az öntözővíz korlátozottan áll rendelkezésre, célszerű ezekben a fenofázisokban (hüvelykötés – magtelítődés szakasza) öntözni. Az öntözés jelentős termesztési költséget jelent, éppen ezért az elért terméstöbbletnek nemcsak fedezni kell azt, hanem további jövedelmet is kell biztosítani. Augusztus első dekádját követően semmilyen körülmények között ne öntözzünk, ugyanis az késlelteti és egyenetlenné teszi az érést, az öntözővíztől átnedvesedett talajon később kezdődhet a betakarítás. 10. aratás A szójatermesztés egyik legkritikusabb munkája. A szója akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben a magvak teljesen kifejlődtek, a fajtára jellemző színűek, és a növény levelei már lehullattak. A szójamag ebben az állapotában 14-18 % körüli vizet tartalmaz. A betakarítási veszteségek mértékét – amelyet minimalizálni kívánunk – a talaj felszíne (ld. talajelőkészítés!), a tábla gyomossága, az aratás időpontjának megválasztása, az aratott fajta, és végül a kombájn helyes és szakszerű beállítása mind-mind befolyásolják. A gyomosság már a vegetációs időben is komoly terméskiesés forrása, ami a betakarításnál tovább emelkedik. ha a gyomosság kezelhetetlen, akkor – de csak akkor – szükség lehet deszikkálásra, mentve a még menthetőt. Az egyes fajták arathatósága eltérő. A mai korszerű fajták szárszilárdsága megfelelő, de előfordulhat, hogy az állomány megdől (túlzott N-adagolás, szélsőséges időjárás). Ez esetben az egyirányból történő vágással csökkenthetjük a veszteségeket. Talán a legfontosabb a kombájnok szakszerű beállítása és a haladási sebesség, amely ne haladja meg a 4-6 km/órát, mert sietni nem a szója betakarításakor kell! Kifejezetten a hüvelyesek és a szója betakarítására fejlesztették ki az ún. flexibilis vágószerkezetű vágóasztalokat, amelyek keresztirányban képesek követni a talajfelszín egyenetlenségeit, minimálisra csökkentve a betakarítási veszteségeket. Több – elsősorban nagy területen szóját betakarító – mezőgazdasági vállalkozás rendelkezik ezekkel a flexibilis adapterekkel.
összefoglalva megfogalmazhatjuk azt, hogy a szójatermesztés jól felkészült, gondos gazdát kíván, aki a gazdálkodás általános tudnivalói mellett bírja mindazon ismereteket – nevezhetjük ezeket a szójatermesztés fogásainak – amelyek sikeres termesztővé avatják. lényeges az adott ökológiai körülményekhez, adottságokhoz leginkább megfelelő fajta megválasztása. A növényi sorrend kialakításánál érdemes ügyelnünk a szója által viszszahagyott nitrogén hasznosulására. Semmiképpen sem vessük napraforgó, repce után. használjuk ki a szója gyökerével szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok légköri nitrogénmegkötő képességét, ezért oltott vetőmagot használjunk. Már a talajművelésnél gondoljunk a betakarításra azzal, hogy táblánkat a lehető legegyenletesebbre műveljük. Amennyiben módunkban áll, szemenkénti vetőgéppel 3-5 cm – egyenletes mélyre 14-16 c°-os talajba vessük. A két alkalommal végzett kultivátorozás jótékony a talajállapotra és talajéletre. ha lehetőségünk van és a körülmények indokolják, akkor öntözzük a szóját. Betakarítását pedig a növény sajátosságainak (alsó hüvelyei a talajszinthez közel helyezkednek el) messzemenő figyelembe vételével végezzük, akár gabonavágóasztallal, akár flexibilis adapterrel felszerelt kombájnnal történik. Balikó Sándor Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi zártkörűen Működő Részvénytársaság Felhasznált irodalom: Balikó S.: Szójatermesztés korszerűen, S-press 5 Kft., 2015. Fotók: Fülöpné Kuszák Katalin
veTőmag forgalmazáS:
Bóly zrt. – vetőmagüzem 7754 Bóly, Állomáspuszta Sztojnics zoltán +36 20 956 0177
[email protected] www.bonafarmcsoport.hu/boly
kITe zrt. 4181 Nádudvar, Bem József u. 1. +36 52 480 401
[email protected] www.kite.hu
agrova kft. 4488 Beszterec, 090/5 hrsz. +36 20 552 2124 www. phylazonit.hu