Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

2011/1

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Mint arról korábban beszámoltunk, elfogadásra került múlt év decemberében a magánnyugdíjrendszer átalakításával összefüggésben a 2010. évi CLIV. törvény, mely alapján a magánnyugdíjpénztár tagoknak 2011. január 31-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is magánnyugdíjpénztár tagok maradnak-e. Közel százezer fő döntött a magánnyugdíjrendszer mellett, a többiek 2011. március 2-től automatikusan visszaléptek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Az elszámolással összefüggő jogszabályi rendelkezésekről első fejezetünkben írunk. A társadalombiztosítási nyugdíj változásai közül egyértelműen a nők korhatár nélküli nyugdíjazásának bevezetése a legjelentősebb, azzal a kis „felhanggal”, hogy a korhatár nélküli nyugdíj jogosultságához nem a 40 év szolgálati idő, hanem a szűkebb, 40 év jogosultsági idő megléte szükséges. Így is nagyon sok nő élhet ezzel a nyugdíjazási lehetőséggel. Erről a lehetőségről a második fejezetben olvashat. ALFA HÍRLEVÉL 2011/1

A korengedményes nyugdíj megszüntetése évek óta a kormányzati intézkedések célkeresztjében van, a múlt év végén kiadott kormányrendelet egy évvel meghosszabbította a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét. Részletesen az harmadik fejezetben írunk a témában. A gyermekgondozási segély jogosultsági szabályainak változtatása, a GYES melletti munkavégzés korlátozásának szándéka már korábban felmerült, a múlt év decemberében elfogadott, az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény jelentős módosításokat hajtott végre a családtámogatási ellátások körében. Erről részletesen a negyedik fejezetben írunk. A személyi jövedelemadó törvény ezévi átalakítása során a legjelentősebb változtatás az egykulcsos adórendszer bevezetése mellett a kifizetőt terhelő adó 1

mellett adható béren kívüli és egyéb juttatások körében volt. Mint ismeretes, a béren kívüli juttatások közé egy vadonatúj elem, a Széchenyi Pihenő Kártya is bekerült. A kártya kiadását, működési rendjét, az igénybe vehető szolgáltatások körét az 55/2011. (IV.12) kormányrendelet szabályozza. Ezzel is részletesen foglalkozunk. Májustól csökken a táppénz maximális összege, a veszélyeztetett terhes kismamák a keresőképtelenség első napjától táppénzre lesznek jogosultak. A legfontosabb tudnivalókat erről az Egyebek fejezetben olvashatja. Mint ahogy itt írunk az ez évben érvényes minimálbérről, a nyugellátások emeléséről is. Közérdeklődésre tarthat számot, ezért a következő számunkban részletesen foglalkozunk a rehabilitációs hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás aktuális szabályaival.

Hírlevelünkben most az alábbi témakörökkel foglalkozunk: -

A magánnyugdíjrendszer átalakításának folyamata

-

A társadalombiztosítási nyugdíj változásai

-

Korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbítása

-

A gyermekgondozási ellátások változásai

Egyebek - Széchenyi Pihenő Kártya - Táppénz, betegszabadság - Osztalékból származó jövedelem adózása - Minimálbér, garantált bérminimum - Jegybanki alapkamat változása -

ALFA HÍRLEVÉL 2011/1

Jogszabálykalauz 2011/januárfebruár-március-április

2

I. A magánnyugdíjrendszer átalakításának folyamata

Ahogy a bevezetőben említettük, a jogszabályi előírásoknak megfelelően január hónapban megtörtént a magánnyugdíjpénztári tagok nyilatkoztatása a magánnyugdíjpénztárban maradásra vonatkozóan. A Magyar Közlöny 22. számában megjelent 2011. évi XIII. törvény több pontjában módosítja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, a szabad nyugdíjpénztár választás lebonyolításával összefüggő törvényeket. A legfontosabb változtatás, hogy a magánnyugdíjpénztárak a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok 2011. május 31-ére, mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket a visszalépő tagok portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni. A kormányzati ellenőrző szerv ellenőrzési hatásköre kiterjed a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás ellenőrzésére. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben Társadalombiztosítási egyéni számla kerül bevezetésre, vezetése a Kormány által kijelölt államigazgatási szerv feladata lesz. A számla természetes személyenként tartalmazza a NYENYI adatszolgáltatásból rendelkezésre álló, az adóhatóságtól, illetve a magán-nyugdíjpénztáraktól, a PSZÁF-től kapott adatokat is.


II. A társadalombiztosítási nyugdíj változásai A társadalombiztosítási nyugdíj ezévi változtatásai leginkább a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a magánnyugdíjpénztár választásának szabadságáról szóló törvény rendelkezéseihez kapcsolódtak, de a legjelentősebb mégis az a változtatás, amely lehetővé tette a nők számára, hogy 40 évi jogosultság idő megléte esetén nyugdíjba mehetnek. A nők korhatártól független nyugdíjazása A 2011. január 1-jétől hatályba léptetett változások közül a legnagyobb várakozás a negyvenévi jogosultsági idő alapján igényelhető nyugdíjazás bevezetését előzte meg. Az öregségi nyugellátások eddig alkalmazott típusaitól teljes mértékben eltérő, új nyugdíjazási lehetőség lépett életbe ezzel a nők számára. A kiemelt érdeklődést magyarázza, hogy ez a lehetőség elsőként az 1950-es évek első felében született, legnagyobb létszámú korosztályokat érinti, melyeknek öregségi nyugdíjkorhatárát az előző évben – a hatvankettedik életévet meghaladóan – felemelték. A most bevezetett, kedvezményes nyugdíj fő jellemzője, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, teljes összegű öregségi nyugdíjat vehet igénybe az a nő, aki rendelkezik legalább negyven év jogosultsági idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően a nyugdíjat megállapítják, az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontjaiban meghatározott, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll. A kedvezményes nyugdíjazás szempontjából figyelembe vehető jogosultsági idő azonban nem teljesen azonos a társadalombiztosítási nyugellátás mértéke szempontjából figyelembe vehető szolgálati idővel. Az ellátásra jogosító negyven év szempontjából jogosultsági időnek minősül elsősorban a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy

3

azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő. A kormányrendeletben található tételes felsorolásban nem szereplő jogviszonyok, ha egyébként társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek minősülnek is, a negyvenévi jogosultsági időhöz nem számíthatók hozzá. Így nem vehető figyelembe, például a szakképző iskolai tanulói, szakmunkástanulói jogviszonyban töltött idő, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1997. december 31. előtt folytatott tanulmányok tartama, a munkanélküli ellátással szerzett szolgálati idő és a megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenységre irányuló jogviszonyokon kívül a gyermekneveléssel töltött tevékenységgel szerzett szolgálati idő is figyelembe vehető a szükséges negyven évhez.

Az ilyen nyugellátást tehát, függetlenül attól, hogy a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet igénybe venni, csökkentés nélküli összegben állapítják meg.

Gyermeknevelés címén figyelembe vehető idő a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Gyermekneveléssel töltött időszakok beszámítása esetében azonban a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő nem lehet kevesebb harminckét évnél. Olyan nő esetében pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek a harminc évet legalább el kell érnie a negyvenévi jogosultsági időn belül. További kedvezmény azon nők számára, akik öt vagy több gyermeket neveltek fel, hogy a keresőtevékenységhez kapcsolódó harminckét, illetőleg harminc év – saját háztartásban felnevelt öt gyermek esetén – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

– a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. csoportban 28 600 forint,

A negyvenévi jogosultsági idővel rendelkező nők számára az öregségi nyugdíj mértékét a társadalombiztosítási jogszabályok szerint megszerzett összes szolgálati idő figyelembevételével kell kiszámítani. ALFA HÍRLEVÉL 2011/1

Nyugdíjminimumok 2011. évben 2012. január 1-jét megelőző időponttól történő nyugdíj megállapítás esetén: – a húsz év szolgálati idő alapján, az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor megállapítható öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb, mint havi 28 500 forint, – a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. csoportban 28 500 forint,

– az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

III. Korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbítása A korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás megkötésére a 2010. évben érvényes 283/2009. (XII.11.) Kormány rendelet alapján 2010. december 31-ig volt lehetőség. A Kormány 354/2010. (XII.30.) rendelete lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltatók még 2011. évben megállapodást kössenek munkavállalóikkal, az alábbi feltételekkel: 

Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb korhatárt betölti, illetve megszerzi az előrehozott (csökkentett előrehozott) nyugdíj igénybevételéhez előírt, a nyugdíjbiztosító által igazolt szolgálati időt 2011. december 31-ig.

4

Ez azt jelenti, hogy 2011. évben továbbra is csak az 1953-ban született férfiak és nők lehetnek jogosultak korengedményes nyugdíjra, mert ennek a korosztálynak az öregségi nyugdíj korhatára egységesen a betöltött 63. életév, azaz 2011. évben betöltik az 58. életévet. Az 1954. évben születettek öregségi korhatára a 63. életév betöltését követő 183. nap, ők csak 2011. december 31-ét követően töltik be az 58. életévet, így korengedményes nyugdíjjogosultságot nem szerezhetnek.



A munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát az illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központjának bejelentette. Továbbra is feltétel, hogy a megállapodás megkötését megelőző 30 nappal jelezni kell a szándékot a munkaügyi központnak.



A munkáltató és a munkavállaló a megkötött megállapodást 2011. december 31-ig megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.



A korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e. Ez azt jelenti, hogy az idei megállapodások alapján a nyugdíjat ebben az évben igénybe is kell venni. A 2011. évi megállapodás alapján megállapításra kerülő korengedményes nyugdíjak az előrehozott nyugdíjhoz hasonlóan csökkentett mértékben állapítható meg. A csökkentés mértéke maximum az öregségi nyugdíj 8,4 százaléka lehet.

nyugdíjazás időpontja 2011. december 31-ét követő időpontra esik. IV. A gyermekgondozási ellátások változásai 2011. január 1-től megváltozott a gyermekgondozási segély (Gyes) és gyermeknevelési támogatás (Gyet) melletti munkavégzés feltétele, bevezetésre került az örökbefogadói Gyes és a gyermekek számától függően változott az ikergyermekek után járó ellátás százalékos mértéke is. A Családtámogatási törvény módosításának elsődleges célja a gyermekgondozási segély (GYES) szabályainak módosítása volt. A törvény ennek megfelelően 2011. január 1től visszaállította a GYES időtartamát két évről három évre. A GYES időtartamának 3 évre történő visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik 2010. április 30. után, azaz a GYES idejét két évben meghatározó törvény hatályba lépését követően születtek. GYES-re jogosult: A szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt   

gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Nagyszülői gyes: Figyelem! A 2011. január 1. előtt kötött, és az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek 2010. december 31-ig megküldött megállapodások alapján a korengedményes nyugdíj 40 év szolgálati idő megléte esetén csökkentés nélkül, a megállapodás szerinti időpontban vehető igénybe, akkor is, ha a megállapodás szerinti


Nagyszülő akkor jogosult gyesre, fennállnak a következő feltételek: 



ha

a gyermek elmúlt egy éves, és nem jár bölcsődébe, vagy más, nappali ellátást biztosító intézménybe, a szülők írásban lemondtak a gyesről, és egyetértenek azzal, hogy azt a nagyszülő igényelje, 5



ha ő is, és a szülő is megfelel a gyes jogosultságra való feltételeknek.

Örökbefogadói gyes Új támogatási forma az örökbefogadó szülő GYES-re való jogosultsága. A törvény bevezeti az örökbefogadói GYES intézményét, mely szerint a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét betöltötte, vagy ikergyermekek esetén, már tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. Amennyiben a gyermek a harmadik életévét, vagy már tanköteles, de a tízedik életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek fent említett életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. (Ha pl. a gyermek négy hónap múlva lesz tíz éves, a szülő, az örökbefogadó szülő abban az esetben is hat hónapig kaphat gyest.) Az örökbefogadó szülő a Gyes folyósítása alatt kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat. A GYES összege A GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíjminimummal, függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevel valaki. Ez 2011-ben (2009.01.01-től változatlanul) bruttó 28 500 Ft. A GYES összegéből 2011. január 1-től 10% nyugdíjjárulékot kell vonni. Ikergyermekek esetében azonban figyelembe veszi a jogalkotó 2011. január 1-től, hogy hányas ikrekről van szó.


Így a GYES összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Munkavégzés GYES mellett A jogszabály újra bevezeti a GYES melletti munkavégzés időbeli korlátozását, mivel – az indoklás szerint – azon szülők esetében, akik teljes munkaidőben dolgoznak, nincs kieső jövedelem, amit pótolni kellene. GYES mellett munkát végezni a gyermek egyéves kora után lehet. A törvény indoklása szerint a család és a munkavégzés összeegyeztetését szolgálja, hogy a GYES mellett legfeljebb heti 30 órás időtartamban, részmunkaidőben lehet munkát végezni. Ez alól kivételt jelent:  az otthon végzett munka,  a kiskorú szülő gyermekének GYESben részesülő gyámjára vonatkozó munkavégzés esete,  tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében is időkorlátozás nélkül dolgozhat továbbra is a szülő,  valamint ikergyermekek esetében is, azzal a megkötéssel, hogy csak egy gyermek után lesz jogosult a gyermekgondozási segélyre. Az átmeneti rendelkezések szerint, aki 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytat a GYES mellett, 2011. március 31-ig változatlan feltételekkel dolgozhatott, és ez alatt az időszak alatt eldönthette, hogy a továbbiakban GYES mellett részmunkaidőben, vagy a GYES-t visszamondva, teljes munkaidőben kíván dolgozni. Módosultak a nagyszülői gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezések is. A nagyszülő keresőtevékenységet továbbra is csak a gyermek harmadik életévének betöltését követően folytathat, azonban 6

időtartama a napi 4 óra helyett heti 30 órára emelkedett.

V. Egyebek

Felmondási védelem:

1.Széchenyi Pihenő Kártya

A felmondási védelem továbbra is a gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetében a tankötelessé válás évének végéig, míg a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek esetében a gyermek 10 éves koráig illeti meg azt a szülőt, akinek részére GYES-t folyósítanak. GYET-et érintő módosítások Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A GYES folyósítási idejének visszaállításával összhangban a gyermeknevelési támogatást (GYET) újra a legkisebb gyermek hároméves korától lehet igénybe venni, hiszen a GYES folyósítása ezzel az időponttal szűnik meg. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Mint ismeretes, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §. (1) bekezdés c. pontja alapján ezévtől béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak juttatott, az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön meghatározott célra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 300 000 forint támogatás. Ugyanezen jogszabályhely kimondja azt is, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az erre felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A Kormány 2011. április 12-én a Magyar Közlöny 38. számában közzétette az 55/2011. (IV. 12.) kormányrendeletet, mely szabályozza a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását és felhasználását. A jogszabály 2011. április 13-án lépett hatályba.

Anyasági támogatás

Működési rend:

A törvény az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésének megfelelően előírja, hogy az anyasági támogatást a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó, és a terhes gondozáson való részvétel feltételét teljesítő anyáknak állampolgárságra tekintet nélkül biztosítani kell.

A jogszabály szerint az elektronikus utalvány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártyát (a továbbiakban: kártya) műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya) formájában kell kibocsátani, amely:


7







kizárólag a támogatásban részesülő munkavállaló, a közeli hozzátartozója, és a munkáltatója, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál, elektronikus pénz tárolására, közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas, az elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül elektronikus információcserével az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összege ellenőrizhető, lehetővé teszi, hogy használatával a támogatás céljának megfelelő szolgáltatás az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásban részesült munkavállaló, valamint közeli hozzátartozója számára a munkáltató által biztosított és az elektronikus utalvány nyilvántartásban nyilvántartott elektronikus utalványok terhére igénybe vehető legyen, és használatakor a szolgáltató az elfogadott elektronikus utalványt az intézménynek elektronikusan továbbítja, ami alapján az intézmény, azaz a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására e rendelet szerint jogosultsággal rendelkező gazdasági társaság azt beváltja.

A Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott támogatást az elektronikus utalvány nyilvántartásban elkülönítetten kell nyilvántartani, az elektronikus utalvány nyilvántartás elkülönített részére kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott támogatás érkezhet. Az intézmény a munkáltató megrendelése alapján, munkavállalónként személyes elektronikus utalvány nyilvántartást nyit, amelyen naprakészen vezeti a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott munkáltatói támogatás egyenlegét. A támogatás juttatása során a munkáltató elektronikus utalványokat vásárol az intézménytől és azokat az intézménytől általa


megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára. Az utalvány vásárlás és az utalványok rendelkezésre bocsátása a munkavállaló számára egy időben több munkáltatótól is történhet. A munkáltató a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott éves támogatást a béren kívüli juttatásokról szóló jogszabály, megállapodás, utasítás vagy szabályzat, nyilatkozat szerint biztosítja. A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet kártyát (társkártyát) a munkáltatójánál. A jogszabály végrehajtása szempontjából közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a munkáltató felé. A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felett. A szolgáltató (azaz az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az e rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja) – a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére: a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.), b) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.),

8

c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-bõl belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése), d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.), e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.), f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.), g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.), h) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.), i) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.), j) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.), k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13), l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-bõl versenyés lovaglóistállók tevékenysége). A b)–l) pontokban meghatározott szolgáltatások csak az a) pont szerinti szolgáltatással (azaz a szálláshelyszolgáltatással) együttesen vehetők igénybe a kártyával, a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás szerint rendelkezésre álló elektronikus utalványok terhére. A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át. Az utalvány beváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalvány beváltási felületen keresztül történhet. Az intézmény úgy köteles kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy az mind a saját, mind pedig más gazdasági társaság


által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elérhető legyen. Más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető gazdasági társaság az intézmény felé díjat számolhat fel, amely az intézmény és a működtető gazdasági társaság megállapodásától függ, de ennek mértéke nem haladhatja meg a beváltott elektronikus utalványok összértékének 0,3%-át. Az intézmény köteles elérhetővé tenni a munkavállaló részére a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás forgalmának és egyenlegének internetes lekérdezését, egyedi tranzakció és forgalmi időszaki bontásban, valamint a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás egyenleg lekérdezhetőségét telefonon. Az intézmény köteles értesítést küldeni a munkavállaló részére minden alkalommal, amikor a munkáltatótól támogatás érkezik az elektronikus utalvány nyilvántartásra. Az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek nem kell sem visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállaló részére. Az intézmény a személyes elektronikus utalvány nyilvántartást megszüntetheti, és a kártyát visszavonhatja, ha a nyilvántartás 24 hónapon keresztül nem tartalmaz le nem járt utalványt. A nyilvántartás megszüntetéséről és a kártya visszavonásáról az intézmény előzetesen, a visszavonást és a megszüntetést megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet. A kártya lejárati ideje minimum 3 év. A 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított támogatás esetén az intézmény köteles lejáratkor új kártyát biztosítani.

9

A kártyához jutalékok:

kapcsolódó

díjak

és

A kártya kibocsátásával, használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás megszüntetésével összefüggésben – az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve – a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel. A kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint az intézmény, illetve a szolgáltató viseli. Minden munkavállaló számára 1 darab társkártya kibocsátása ingyenes. További társkártyák előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot. Az ingyenesen kibocsátott társkártya használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban – az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve – a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel. Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén az intézmény a kártya-előállítás és kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot. A kártyakibocsátás feltételei: A kártya kibocsátására olyan, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató


az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez - ide nem értve az egészségpénztári szolgáltatót. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatározott pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, amely a pénztár részére tagszervezést végez, illetve amely az egészségpénztárak részére szolgáltatás-szervezési tevékenységet lát el. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez – ide nem értve a természetes személyt – jogosult, amelyet határozatlan időre vagy a kártyakibocsátás megkezdésétől számított még legalább 5 év határozott időtartamra alapítottak, és amely a vele a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti ugyanazon elismert vagy tényleges vállalatcsoportként működő gazdasági társasággal együttesen megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:  ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen,  az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezik,  legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.

10

Az intézmény a kártyakibocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg. 2. Táppénz, betegszabadság A parlament módosította a táppénz szabályait. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról rendelkező 2011. évi XXXI. törvény értelmében a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a kórházi ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra jutó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. A változás következtében a május elejétől kezdődött betegségek az eddigihez képest a felére csökken a táppénz maximálisan adható összege, napi 10.400 Ft helyett napi 5.200 Ft jár. A biztosítás megszűnését követően fennálló keresőképtelenség esetén az un.”passzív” táppénz naponkénti felső határa továbbra is a minimálbér 150 százalékának harmincad része. Módosul a Munka Törvénykönyve a betegszabadság tekintetében. A 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenségek esetében a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.


Ez azt jelenti, hogy a keresőképtelenséget igazoló okmányon a kezelőorvosnak jelölni kell majd, hogy az állományba vétel veszélyeztetett terhesség miatt történt, nem elegendő a „8”-as kódot beírni. Erre vonatkozóan eljárási szabály még nem jelent meg. Információnk szerint új kód kerül bevezetésre a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség elkülönítése céljából. Veszélyeztetett terhesség esetén a hatályba lépést követően az első naptól táppénz jár. 3.Osztalékból származó jövedelem adózása 2011. évben nemcsak a személyi jövedelemadó kulcsa módosul 16 százalékra, de a többi – összevont adóalapba tartozó és a külön adózó jövedelmeké is. Az osztalék is az egységes kulcs hatálya alá kerül, amely eddig két külön (10, illetve 25 százalékos) kulccsal adózott. Az osztalék után fizetendő adó mértéke 16 százalék, és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a 14 százalékos EHO-t amennyiben az osztalék EGT (uniós) tőzsdéről származik. 4. Minimálbér, garantált bérminimum 2011. évben A 337/2010.(XII.27.) kormányrendelet szabályozza a 2011. január 1-től érvényes kötelező legkisebb munkabért (minimálbért), és a garantált bérminimumot. A minimálbér esetén

összege

teljes

munkaidő

- havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, - hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, - napibér alkalmazása esetén 3 590 forint, - órabér alkalmazása esetén 449 forint. 11

A legalább középfokú végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén - havibér alkalmazása esetén 94 000 forint, - hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint,

- napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, - órabér alkalmazása esetén 541 forint. 5.Jegybanki alapkamat változása A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2011.(I.24.) MNB rendelete alapján 2011. január 25-től a jegybanki alapkamat mértéke: 6,00 %


12

V. Jogszabálykalauz 2011/január-február-március-április Magyar Közlöny 2011. évi 4. szám: 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet

az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, valamint a nyilvántartásból való törlésről

Hatályos: 2011. 01. 15.

Magyar Közlöny 2011. évi 7. szám: 3/2011. (I. 24.) MNB rendelet

a jegybanki alapkamat mértékéről

Hatályos: 2011. 01.25.

Magyar Közlöny 2011. évi 12. szám: 7/2011. (II. 11.) Korm. rendelet

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 22. szám:

Hatályos: 2011. 02. 12.

2011. évi XIII. törvény

a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 30. szám:

Hatályos: 2011. 03. 12.

40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

Hatályos: 2011. 03. 25.

37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

az európai uniós versenyjogi értelemben vett Hatályos: 2011. 03. 23., állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a 2012. 01. 01. regionális támogatási térképről

Magyar Közlöny 2011. évi 32. szám: 2011. évi XXXI. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Hatályos: 2011. 04. 02., törvény törvény módosításáról 2011. 05. 01. Magyar Közlöny 2011. évi 37. szám: 29/2011.(IV.7.) AB köztisztviselők indokolás nélküli felmentése határozat Magyar Közlöny 2011. évi 38. szám: 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet

a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és Hatályos: 2011. 04. 13. felhasználásának szabályairól

Magyar Közlöny 2011. évi 41. szám: 17/2011. (IV. 19.) NGM rendelet


a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulásával Hatályos: 2011. 04. 20., összefüggő egyes rendeletek módosításáról 2011. 05. 01.

13

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Recommend Documents