Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

2010/4-5

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az elmúlt két hónap a jogalkotás területén sok újdonságot nem hozott, Országgyűlés által megalkotott jogszabályok a szolgáltatási területünket érintően nem születtek, csupán néhány kormány- illetve miniszteri rendelet került kiadásra. Ellenben több kérdés, értelmezési probléma merült fel korábbi Hírleveleinkben ismertetett jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, ezekre ismételten visszatérünk. Többször foglalkoztunk az április elsejétől bevezetett egyszerűsített foglalkoztatás kérdéseivel. Visszatérünk az alkalmi munka legfontosabb szabályaira, a korábbiakhoz képest bevezetett szigorításokra. A korengedményes nyugdíj módosított jogosultsági és folyósítási kérdéseiről az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a honlapján közleményt adott ki. A legfontosabb tudnivaló, hogy a meghatározott feltételek teljesülése esetén a korengedményes nyugdíjazásra 2010. december 31-ét követő időponttól is sor kerülhet. ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

Írtunk már korábban a gyermekgondozási díj módosult szabályairól. Időközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatót adott ki, melyet változtatás nélkül honlapunkon teszünk közé. Hírlevelünkben tehát az alábbi témakörökkel foglalkozunk: - Még egyszer az egyszerűsített foglalkoztatásról - Korengedményes nyugdíj 2010. december 31. után - Változások a társadalombiztosítás területén - Egyebek - Ismét változott a jegybanki alapkamat - Kollektív szerződés bejelentése, nyilvántartása - Változnak a FEOR számok - Saját gépkocsival munkába járás költségtérítés május 1-től - Önkéntes pénztári befizetések adózása - Jogszabálykalauz 2010/április-május - HR naptár 2010/május-június 1

I. Még egyszer az egyszerűsített foglalkoztatásról -

az alkalmi munka szigorítása -

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 2010. április 01-jén lépett hatályba, több kategóriát is értelmez, így a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által történő foglalkoztatásra, c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy d) alkalmi munkára létesíthető egyszerűsített módon munkaviszony. Miután a vállalkozásoknál az a)-c) pontban foglalt munkavégzés egyáltalán nem jellemző, megállapítható, hogy a vállalkozások zöménél csak az alkalmi munka értelmezhető, mint egyszerűsített foglalkoztatási forma. Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Mintaszerződés az ALFA HÍRLEVÉL 2010/3. számában található.

ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés Az alkalmi munka keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja.tv., illetve a Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a magánszemély biztosítottá válik, és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni, vagyis a foglalkoztatót 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék, a biztosítottat pedig 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék (tagdíj) valamint 7,5 százalék mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség terheli. Például az az alkalmi munkavállaló, aki az Eftv. hatályba lépését megelőzően nem minősült biztosítottnak, 2010. április 1-jétől egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazás esetében már biztosítottá válik. Az új rendelkezés valamennyi, az Eftv. alapján foglalkoztatott alkalmi munkavállalóra vonatkozik. Igazolások kiadása Amennyiben az alkalmi munka keretében alkalmazott személy a Tbj. szerint biztosított személynek minősül, a foglalkoztatónak a biztosított személy adatait nyilvántartásba kell venni és erről a magánszemélynek igazolást kell kiadni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art.23 szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli. A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

2

A foglalkoztató köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. A foglalkoztató továbbá a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. Bejelentési szabályok Alkalmi munka esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a) a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, b) a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát, c) az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, d) a munkavégzés helyét.

Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a 10T1041E számú elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. Fenti adatlap kizárólag az APEH honlapjáról – http://www.apeh.hu – tölthető le, ingyenesen. Annak érdekében, hogy a munkáltató elektronikus úton bejelentést tehessen, ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie. Ezzel kapcsolatosan a www.magyarorszag.hu, illetve a www.ekk.gov.hu honlapokon információk szerezhetők be. Bevallási szabályok Főszabályként a munkáltató az alkalmi munkával összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti, vagyis a 1008-as bevallást elektronikus úton havonta kell benyújtani, a tárgyhót követő hó 12. napjáig. Az alkalmi munkával összefüggésben a bevallásban kell feltüntetni az adott hónapban történt alkalmi munka napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét és a foglalkoztatás napját (napjait). Ellátásra való jogosultság Az az alkalmi munkavállaló, aki után a járulék és a személyi jövedelemadó megfizetése az általános szabályok szerint történik, a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosulttá válik.

A bejelentést a munkáltató választása szerint a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni, b) mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (2010. július 01-től).

ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

3

II. Korengedményes nyugdíj 2010. december 31. után Korábbi Hírleveleinkben többször foglalkoztunk a korengedményes nyugdíj ezévi szabályairól, a módosított feltételekről. A jogalkotói szándékot nem ismerve arra a felismerésre juthatunk, hogy a korábbi évek szabályaitól eltérően ebben az évben a munkáltatók nagyobb mozgástérrel rendelkeznek. Mire alapozzuk ezt? 2009. december 31-ig jogszabályi előírás volt, hogy a munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodást a nyugdíjazás időpontját megelőző egy éven belül köthette meg. Ezt a korlátozást 2010. január 1-től törölték. Azaz,

ha

teljesül

három

feltétel:

a) a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkort (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183.nap, az 1953ban születetteknél az 57. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett - 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti - öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor) és szolgálati időt (legalább 37 év) 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek, e három feltétel megléte esetén a korengedményes nyugdíjazásra 2010. december 31-ét követő időponttól is sor kerülhet.

ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

Miután a jogszabályból 2010. január elsején kikerült az a feltétel, hogy a megállapodást legkorábban a nyugdíj folyósítását megelőző egy éven belül lehet megkötni, a korengedményes nyugdíj igénylésére 2010. december 31. után az előrehozott nyugdíjjogosultság időpontjáig bármikor sor kerülhet. A munkavállalóval kötött megállapodásban szerepeltetni kell, hogy a munkavállaló a korengedményes nyugdíjat mikor fogja igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy az előzőekben taglalt három feltétel megléte esetén a korengedményes nyugdíj igénybevételének időpontja az adott munkavállaló előrehozott nyugdíjra jogosultságának időpontját megelőzően bármilyen időpont lehet. Ezt az álláspontunkat megerősítette az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság KP-18623/2010 számú leírata.

III. Változások a társadalombiztosítás területén 2010. május 1-től változtak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában. Az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók célországonként a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amelyhez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A vállalkozásoknak célszerű felülvizsgálni a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos eljárási szabályzataikat. A közösségi rendelet hatálya kiterjed a tagállamok állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, vagy tartoztak-, valamint ezek családtagjaira.

4

A főbb változások:  Jelenleg a több tagállamban munkát végző munkavállaló, aki a munkáját részben abban az országban végzi, amelyben a lakóhelye van, a lakóhelye szerinti ország járulékszabályainak hatálya alá tartozik. Az új rendelkezések szerint azonban a kiküldött csak abban az esetben maradhat a lakóhelye szerinti állam járulékszabályainak hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét (legalább negyedét) ebben az államban folytatja munkaideje/díjazása alapján.  A kettős járulékfizetés elkerülése céljából 2010. május 1-től a járulékfizetés abban az országban történik, amelyikben a magánszemély munkavállalóként végez tevékenységet.  Két évet meghaladó kiküldetési időtartam esetén a járulékfizetés továbbra is a kiküldő országban történik. A kivételes szabály alkalmazása az érintett országok illetékes hatóságainak megállapodása alapján lehetséges. Az egészségbiztosítási jogszabályok változása következtében 2010. május 1-től módosultak a gyermekgondozási díjra jogosultság feltételei, a folyósítás ideje és az ellátás alapjául szolgáló napári napi átlagkereset kiszámítása. Átmeneti szabályok: A 2010.05.01-jei időpontban folyamatban lévő gyermekgondozási díj igény elbírálása, folyósítása esetében a 2010.04.30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni. A 2010.05.01-jét megelőzően megállapított gyermekgondozási díj ellátást a törvénymódosítás nem érinti. A 2010.05.01-je előtt született gyermekekre tekintettel igényelt ellátásra akkor is a 2010. 04.30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az igénylés ezt az időpontot követően történik.

ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

Az átmeneti szabályokra figyelemmel, a 2010.04.30-át követő szülés esetében a gyermekgondozási díjra való jogosultságot, valamint a folyósítás feltételeit a terhességi gyermekágyi segély lejártát követően kell vizsgálni. Az átmeneti szabályt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az „új” (2010.05.01-jén hatályos) szabályok szerint gyermekgondozási díjra jogosultságot megelőző két éven belül (akár egy napot is) az igénylő részesült már gyermekgondozási díjban és a korábbi („régi”) gyermekgondozási díjra jogosultsága 2010. 04.30-án hatályos jogszabályok alapján került elbírálásra. Az OEP Tájékoztató web oldalunkról www.alfahuman.hu/hu/hirek letölthető. IV. Egyebek

Ismét változott a jegybanki alapkamat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 9/2010. (IV.26) MNB rendelete tovább csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. 2010. április 27-től a jegybanki alapkamat mértéke 5,25 %.

Kollektív

szerződés nyilvántartása

bejelentése,

A 9/2010. (IV. 13.) SZMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendeletet módosítja. A módosított rendelet szerint a kollektív szerződést kötő felek bejelentési kötelezettségüket a minisztérium honlapján (www.szmm.gov.hu) erre a célra rendszeresített Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer keretében található kollektív szerződés nyilvántartási menüpont alatt közzétett, a rendelet melléklete szerinti adattartalmú adatlapnak a kitöltésével és

5

a.) a minisztériumba postai úton történő megküldésével, vagy b.) elektronikus kitöltésével és bejelentésével (a továbbiakban: elektronikus bejelentés) teljesítik.

A FEOR-93 főcsoportjainak megnevezése: 1 2 3

A Rendelet 1. sz. melléklete meghatározza a kollektív szerződéskötés (módosítás, megszűnés) bejelentésére szolgáló adatlap konkrét tartalmát is.

Változnak a FEOR számok - 2011. január 01-jétől új FEOR-08 lép életbe A KSH elnökének 7/2010. (IV. 23.) közleménye szerint a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR08) 2011. január 01. napján lép hatályba. A nomenklatúra hatályba lépés előtti nyilvánosságra hozásával az a cél, hogy mindenki megismerje a FEOR-08 négyszámjegyes rendszerét, módszertani segédleteit, és fel tudjon készülni annak 2011. január 01-jei bevezetésére. A FEOR-08 nomenklatúrát csakis 2011. január 01. után kell használni, 2010-ben még a FEOR-93 nomenklatúra hatályos. A FEOR-93 nomenklatúra 1993. január 01-i hatállyal lépett életbe, a régi FEOR merev, kötött rendszerét váltotta, főbb ismérvei az alábbiak: - négyszámjegyes decimális rendszer (az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti); - tekintetbe veszi, hogy a piacgazdaságban a felhasználók köre a korábbinál sokkal bővebb, differenciáltabb, ezért lényegében a vállalható minimumot, a "közös nevezőt" alkotja; - a rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik stb. számhelyen a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

4 5 6 7 8 9 0

Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Szolgáltatási jellegű foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Fegyveres szervek foglalkozásai

A FEOR-08 főcsoportjainak megnevezésében csak az 1. és 5. főcsoport megnevezésében van minimális változtatás, egyébként teljesen fedik a korábbi FEOR-93 főcsoportokat. A FEOR-08 NÉGYSZÁMJEGYES RENDSZERES JEGYZÉKE 1

2

3

4

5 6

7 8 9 0

GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEKKÉPVISELETI VEZETÕK, TÖRVÉNYHOZÓK FELSÕFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLÕ FOGLALKOZÁSOK EGYÉB FELSÕFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLÕ FOGLALKOZÁSOK IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁSOK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK MEZÕGAZDASÁGI ÉS ERDÕGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK IPARI ÉS ÉPÍTÕIPARI FOGLALKOZÁSOK GÉPKEZELÕK, ÖSSZESZERELÕK, JÁRMÛVEZETÕK SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLÕ (EGYSZERÛ) FOGLALKOZÁSOK FEGYVERES SZERVEK FOGLALKOZÁSAI 6

Ugyanakkor a főcsoportok bontásában változások vannak, ebből adódóan az egyes FEOR számokban változás tapasztalható (pl. targoncavezető az eddigi 8343 helyett 8425 lesz 2011. január 01-től.) Az, hogy a FEOR számok változásából adódóan milyen gyakorlati teendői lesznek 2011. január 01-től a munkáltatóknak, még nem ismeretes. Amint erre vonatkozóan hivatalos közlemény jelenik meg, úgy azt Hírlevelünkben közöljük.

Saját gépkocsival munkába járás költségtérítés május 1-től Az előző hírleveleinkben tájékoztatást adtunk a közigazgatási határon kívül munkába járók költségtérítésének új szabályairól. Mint beszámoltunk róla, az új kormányrendelet a munkábajárás esetén kötelezően fizetendő költségtérítés eseteit sorolja fel. Az új jogszabály arról rendelkezik, hogy a meghatározott feltételek megvalósulása esetén milyen formában és mértékben köteles a munkáltató hozzájárulni a munkavállaló munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásaihoz. Nem korlátozza vagy tiltja meg az utazási költségek más formában vagy mértékben történő térítését. Az ezen jogcímen juttatott bevétel adókötelezettségéről rendelkezik az Szja.tv. 25.§ (2) bekezdése, melynek tartalma a legutóbbi törvénymódosítás értelmében nem változott, csak pontosította annak megfogalmazását. Eszerint: „(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért odavissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.” Ennek megfelelően a 9 Ft/km költségtérítés a korábbiakhoz hasonlóan minden olyan esetben adható, amikor a munkavállaló naponta a közigazgatási határon kívülről jár be a munkahelyére, vagy hétvégén hazautazik, illetve azokban az esetekben is amikor a közigazgatási határon belül lévő munkavégzési hely sem helyi sem helyközi közlekedéssel nem érhető el. A munkáltatónak nem is kell vizsgálnia, hogy a munkavállaló ténylegesen milyen közlekedési eszközt vesz igénybe. A kormányrendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles az Szja.tv. szerinti 9 Ft/km-es költségtérítés fizetésére. A rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő- esetben is alkalmazza az Szja.tv. 25.§ (2) bekezdése b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. A munkába járás fogalma kiterjed az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazásra is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet juttatása adójogi megítélésére az Szja.tv. 25.§ (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet is adóteher nélkül biztosítható, nem minősül az Szja.tv. 70.§ -a szerinti kedvezményes adózású természetbeni juttatásnak.

7

Önkéntes pénztári befizetések adózása Az előző évi utolsó számunkban ismertettük többek között a kedvezményesen adózó juttatások körét, feltételeit. Mint írtuk: „Bevételnek minősül továbbá a) a magánszemély javára munkáltatói/foglalkozatói hozzájárulásból

átutalt

önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba a minimálbér 50 %-át, - önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba együttvéve a minimálbér 30 %-át, - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 %-át meg nem haladó rész -

akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy munkáltatói önkéntes pénztári hozzájárulás jogcímen bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. /70. §./” Ez a szabályozás már előre vetítette, hogy problémás lesz a gyakorlati alkalmazása, hiszen a szó szerinti értelmezés alapján a munkáltató nem adhat kedvezményes adó megfizetése mellett önkéntes pénztári hozzájárulást akkor, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy az adóévben más kifizetőtől származott önkéntes pénztári hozzájárulás

ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

címén bevétele. A jogalkotó célja vélhetően az volt, hogy egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetén csak az egyikben legyen jogosult a magánszemély 25 % szja megfizetése mellett önkéntes pénztári hozzájárulásra. Mint korábban már többször előfordult, amikor a jogszabály módosítása helyett a szakminisztérium és/vagy adóhatóság hivatalos közleményben értelmezte az elrontott szabályozást, ebben az esetben is a PM-APEH közös tájékoztatót adott ki 2010. április 22-én (olvasható az APEH honlapján). A tájékoztató lényege, hogy, ha a munkavállalónak egyidejűleg több munkáltatója van, a nyilatkozatot nem teheti meg, ha valamely munkáltatója a nyilatkozattétel időpontjától számított hónapokra előre utalással továbbra is részesíti –pl. előreutalással- e juttatásban. Egymást követő munkaviszonyok esetén a magánszemély a nyilatkozatot akkor nem teheti meg, ha korábbi munkáltatója a nyilatkozattétel időpontjától számított hónapokra előre utalással már részesítette az adóévben e juttatásban, és azt nem fizettette vissza. Egymást követő munkaviszonyok esetén a magánszemély a nyilatkozatot akkor sem teheti meg, ha a nyilatkozatot kérő munkáltató élni kívánna a nyilatkozattétel időpontjától visszafelé számított három hónapra történő visszamenőleges utalás lehetőségével, de a korábbi munkáltató ezekre a hónapokra már részesítette e juttatásban. A nyilatkozat hiánya nem zárja ki a juttatás lehetőségét, azonban ilyen esetben a hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül!

8

V. Jogszabálykalauz 2010/április-május Magyar Közlöny: 2010. évi 47. szám: 8/2010. (III. 31.) SZMM rendelet

az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény hatálybalépésével kapcsolatos egyes átmeneti intézkedésekről

Hatályos: 2010. 04. 01.

Magyar Közlöny: 2010. évi 51. szám: 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

Hatályos: 2010. 05. 01.

Magyar Közlöny: 2010. évi 52. szám: 9/2010. (IV. 13.) SZMM rendelet

a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

Hatályos: 2010. 04. 16.

Magyar Közlöny: 2010. évi 54. szám: 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet

a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának Hatályos: 2010. 04. részletes szabályairól 23.

Magyar Közlöny: 2010. évi 61. szám: 9/2010. (IV. 26.) MNB rendelet

a jegybanki alapkamat mértékéről

Hatályos: 2010. 04. 27.

Magyar Közlöny: 2010. évi 63. szám: 140/2010. (IV. 28.) Korm. rendelet

egyes szociális módosításáról

tárgyú

kormányrendeletek Hatályos: 2010. 05. 01., 2011. 01. 01.

Hivatalos Értesítő: 2010. évi 28. szám: 7/2010. (IV.23.) KSH Közlemény

A Foglalkozások Rendszeréről

ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

Egységes

Osztályozási Hatályos: 2011. 01. 01.

9

VI. HR naptár 2010. május és június A HR naptár funkciót azért indítottuk el, hogy hasznos segítséget nyújtson, gondolatébresztő legyen gyakorló HR szakemberek számára. A naptárban szakterületek szerint foglaljuk össze az általában az adott hónapra szóló fontosabb feladatokat. Ez a funkció természetesen nem tartalmaz cégspecifikus időpontokat, a fő feladatokra koncentrál. A HR teendők területén májusban és júniusban általában a teljesítményértékelésé a főszerep. Bérszámfejtés, adminisztráció, nyilvántartás A bérszámfejtésben a minden hónapban megszokott irányadó dátumok mellett a következőkre kell figyelni: munkabér fizetés legkésőbbi napja: május 10., június 10. havi adatszolgáltatás az Apeh felé: május 12., június 14. 2010. évben május 24-e pünkösd hétfő, folyamatos műszakot alkalmazó cégek esetén ez a nap fizetett ünnepi munkavégzésnek minősül. HR adminisztráció és nyilvántartás területén fontos feladat az egyéni személyi jövedelemadó bevallások elkészítése ott, ahol ezek elkészítésében a vállalkozás segítséget nyújt. Az éves adategyeztetést érdemes május hónapban megtenni és a módosításokat a nyilvántartó programokba felvezetni. HR Controlling A havi controlling elkészítésén túl részvénytársaságok esetében májusban várható az éves közgyűlés megtartása, amelyhez számos előző évi tájékoztató adat előállítása szükséges. Ezek általában a jutalmak és ösztönzők elemzése, egyes vállalati célok megvalósulásához kötött kifizetések és azok eredményességének elemzése, bérek és kapcsolódó kompenzációs elemek szervezeti egységenkénti eloszlásának elemzése stb. Júniusban a teljesítményértékelésekhez kötődő vállalati adatok és munkakörökhöz rendelt mutatók összegyűjtése és kiértékelése is a HR controlling feladata lehet. A Társaságok a jövő évi vállalati célkitűzéseiket és a tervezésük stratégiai szintű elveit általában már májusban, vagy júniusban egyeztetni kezdik. A HR vezetés a vezetéssel együtt, a kontrolling bevonásával ebben az időszakban kezdi a saját stratégiai tervének átgondolását, kialakítását. Munkaügyi kapcsolatok Munkaügyi kapcsolatok terén a nyár kezdetén általában lelassulnak a folyamatok. Ha a nyár nagy hőséggel köszönt ránk, általában a munkavédelmi aktivitás erősödik és az érdekvédelmi szervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a védőruha, védőital kérdéskörre. Májusban és júniusban – ha éppen aktuális – szokott lezajlani az Üzemi Tanács és/vagy a Munkavédelmi Képviselők megválasztása. Ebben a Munkáltatónak általában nincs különösebb dolga, de elő kell segítenie a folyamatot. Általában májusban szokott sor kerülni azokra a Munkavállalói Fórumokra, amelyeken a menedzsment tájékoztatást nyújt a munkatársaknak az éves eredményekről, a bérfejlesztés végrehajtásáról, teljesítmények alakulásáról, ami az elmúlt évet (időszakot) érinti. Kompenzáció Kompenzációs területen – amennyiben nem év elején történik - általában májusban, néha félévkor, júniusban van az éves béremelés, illetve néhány munkáltató félévente teszi meg a munkaköri változásokból adódó bérkorrekciókat. Az elosztás és adminisztráció májusra-júniusra ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

10

általában már rendelkezésre áll, ezek rendszerbeli ellenőrzése, jóváhagyása szokott feladatot jelenteni. Ha ebben az időszakban változtatunk a béreken, érdemes azokat ismételten összevetni a benchmark adatokkal és a teljes vállalati körrel, valamint elemezni az így kialakult képet. Néhány munkáltató június hónapban fizet jutalmat a féléves eredmények függvényében, vagy kereset-kiegészítést szabadság-juttatásként. Ezek elosztási elveit általában Kollektív Szerződés tartalmazza, itt általában az időzítésre kell figyelni, ha ez az összeg változó, akkor az időközben bekövetkezett munkaköri változásokra. Amennyiben vállalatunk pályázat útján elnyerhető díjakat, jutalmakat (pl. innovációs díj) rendszerét működteti, ilyenkor már kiírtuk a pályázatokat és az első anyagok már talán be is érkeztek. Munkakörök, munkaköri rendszerek, munkakörértékelés Itt az ideje a II. féléves munkakörértékelési felülvizsgálatnak, ha ez gyakorlata a cégünknek. Májusra-júniusra már rendelkezésre áll a vezetők javaslata, talán megtörténtek az egyeztető megbeszélések, munkakörértékelési bizottsági ülések (az érdekképviseletek bevonásával). Ha változások történtek a rendszerben, annak megfelelően módosítani kell az alapbérmátrixot és adminisztrálni kell a munkaköri rendszerben, illetve a személyügyi rendszerekben meg kell tenni az egyes egyéni módosításokat. Ha cégünknél egyedi jóváhagyási folyamat működik, az esetleges módosításokat – amely egyéni munkaszerződéseket is érint – először jóvá kell hagyatni, majd a munkaszerződéseket annak megfelelően el kell készíteni, és alá kell iratni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ha az egyes munkakörmódosításoknak további kompenzációs vonzatai is vannak (személygépkocsi juttatás, cafeteria emelés), azokat is engedélyeztetni és rendezni kell. Teljesítmény menedzsment Teljesítmény menedzsment területén itt a féléves értékelések, vagy tájékozódó megbeszélések ideje! Ha a féléves értékeléseket tartunk májusban érdemes értesíteni a vezetőket a megbeszélések lefolytatásáról és az időhatárokról, júniusban pedig értékelni kell. Személyügyi rendszereket használóknak fontos, hogy az eredmények rögzítésére is legyen megfelelő idő. HR osztályként figyelni kell arra, hogy a teljesítmény értékelésből adódó esetleges munkaügyi helyzetekre fel legyen készülve, és elegendő idő és erőforrás álljon rendelkezésre ezek kezelésére, ha a vezetőket segítenie kell. Ha a teljesítmény értékelés az éves bérfejlesztés alapja, érdemes elemezni a féléves eredmények alakulását, mert a bértervezés augusztus hónapban általában már aktuális. Kompetenciamenedzsment – Oktatás Májusban és júniusban van a tréningek legnagyobb szezonja. Az érintett munkatársak általában hiányoznak ilyenkor a munkahelyekről, és az oktatásszervezés feladata a minél gördülékenyebb lebonyolítás, valamint a költséghatékony működtetés. Kompetenciamenedzsment területén érdemes a munkaköri rendszer változásait itt is lekövetni, illetve felülvizsgálni, hogy szükséges-e valamit változtatni, módosítani. (Ha munkaköri alkalmassági teszteket használ a cég, akkor a kompetenciarendszerben történő változásokat azokban is után kell követni!) Ha nyári gyakorlatra érkeznek hozzánk diákok, azok alkalmazását (munkaruha, védőruha, munkahely, szerződés) gondosan elő kell készíteni és a képzőintézménnyel egyeztetni szükséges a pontos szerződéskötésről (Együttműködési Szerződés a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján), valamint a követelményekről. ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

11

A május-júniusi hónapok fontosabb teendőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Témakör – április Bérszámfejtés, adminisztráció

HR controlling

Munkaügyi kapcsolatok Kompenzáció Munkakörök, munkaköri rendszerek Teljesítménymenedzsment Kompetenciamenedzsment - oktatás

ALFA HÍRLEVÉL 2010/4-5

Feladat irányadó időpontok: munkabér fizetés legkésőbbi napja: május 10., június 10. havi adatszolgáltatás az APEH felé: május 12., június 14., SZJA bevallások beküldése 2010. május 20. Havi zárási feladatok, Éves rendes közgyűléshez adatszolgáltatás, jövő évi stratégiai terv összeállítása, teljesítményértékeléshez kötődő vállalati és munkaköri adatok, információk összegyűjtése, elemzése. Munkavállalói Fórumok megszervezés, Üzemi Tanács és munkavédelmi képviselő választás (amennyiben esedékes), védőital juttatás (lehetséges hőségriadó). Esetleges éves béremelés félévkor, bérkorrekciók a munkakörértékelésből adódóan, féléves jutalmak kifizetése, pályázatok kiírása Munkaköri rendszer féléves felülvizsgálata és a módosítások bevezetése (jóváhagyásos rendszerekről nem feledkezzünk meg!) Féléves teljesítményértékelések, vagy tájékozódó megbeszélések Oktatás és tréningszervezés, lebonyolítás, kompetencia rendszer felülvizsgálata a munkakörértékelési rendszer változására tekintettel, nyári gyakorlatosok fogadása

12