Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Hogyan változik a cafeteria 2017-től?

Cafeteria 2017.

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Hogyan változik a cafeteria 2017-től?

A Magyar Közlöny 2016. évi 87. számában, 2016. június 15-én jelent meg a 2016. évi LXVI. törvény Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról. A törvény tartalmazza többek között a 2017. évre érvényes, cafeteria területre vonatkozó szabályokat. Mint az a híradásokból és az előzetes törvényjavaslatból is várható volt, a cafeteriát érintő uniós döntés után újra kell tanulnia a cégeknek a VBK-t. Tény, hogy alaposan átszabta a törvényalkotási bizottság az adótörvénycsomag zárószavazása előtt pár nappal a parlament elé terjesztett összegző módosító javaslatában 2017-re a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózási feltételrendszerét, melyet végül az Országgyűlés 2016. június 07-én elfogadott. Nézzük a változó szabályokat részleteiben...

Mi minősül 2017. évben béren kívüli juttatásnak?

Továbbá Béren kívüli juttatásnak minősül

2017. évtől a béren kívüli juttatások köre jelentősen átalakul, az alábbi juttatásokat lehet kedvező adózás a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozómellett biztosítani a munkavállalóknak: jának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátarto- évi 100 ezer forintig pénzösszeget, zójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a - az eddig is használt SZÉP kártya elemeket összesen minimálbér összegét meg nem haladó rész ; 450 ezer forint összeghatárig. A SZÉP kártya alszámlák tekintetében változás nincs, azaz szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás alszámlára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint támogatás utalható. Jogszabályi hely: SZJA törvény 71.§. (1) bekezdés Hatályos:

2017. január 01-től

b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott– egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Jogszabályi hely: SZJA törvény 71.§. (2) bekezdés Hatályos:

2017. január 01-től

Éves rekreációs keretösszeg és a szorzószámok alakulása Jelentős változás, hogy a törvény más szabályokat állapít meg a versenyszféra, illetve a közszféra munkavállalóira. A magánszektorban 450 ezer forint a kedvezményes éves cafeteria-keret, amiből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne SZÉP -kártyára.

A közszférában a keretösszeg kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg. Ezen keretösszegek abban az esetben érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, úgy fenti összegeket arányosítani szükséges. Kivétel: ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Partnercégeink körében az ún. rekreációs keretösszeg tehát továbbra is 450 ezer forint, mely fenti juttatásokra együttesen értendő, azaz a készpénz összeget, illetve SZÉP kártyára utalt összegeket maximum éves 450 ezer forintig lehet majd 1,3451-es szorzószám mellett biztosítani, az efelett nyújtott összegek már egyéb meghatározott juttatásnak minősülnek és 1,4998-as szorzószám mellett adhatóak. Jogszabályi hely: SZJA törvény 70. § (4)-(4a) bekezdés Hatályos:

2017. január 01-től

Mi kerül ki 2017. évben a béren kívüli juttatások köréből?

Egyes meghatározott juttatások köre és mértéke 2017. évben

Kikerül a béren kívüli juttatások közül:

 

    



a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, helyi utazásra szolgáló bérlet, iskolarendszerű képzés költsége, önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói havi hozzájárulás.

Szintén kikerül a béren kívüli juttatások köréből az Erzsébet utalvány, tekintettel az Európai Bíróság döntésére. Helyére kissé megemelt összegben a készpénzjuttatás lehetősége kerül. Jogszabályi hely: SZJA törvény 89. § (6) bekezdés Hatályos:

2017. január 01-től

  



Ajándékutalvány (felső összeghatár nélkül) Munkahelyi étkezés (felső összeghatár nélkül) Erzsébet-utalvány (felső összeghatár nélkül) Helyi bérlet (felső összeghatár nélkül) Iskolakezdési utalvány (felső összeghatár nélkül) Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 50 %-áig) Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 30 %-áig)

Fentiek értelmében ezen elemek az eddigi 1,3451es szorszószám helyett 2017. január 01-től már egyéb meghatározott juttatásnak minősülnek és 1,4998-as szorzószám mellett adhatóak a munkavállalók részére.

2

Adómentes juttatások köre 2017 Minimálisan bővül az adómentes juttatások köre, az eddig is érvényben lévő adómentes elemek mellett új lehetőségekben is gondolkodhat 2017. évtől a munkáltató:  kulturális belépő (kultúra utalvány) kifi-

 

      

zetőnként évente legfeljebb 50.000,-Ftig, sportrendezvény belépő (felső összeghatár nélkül), lakáshitel támogatás (5 év alatt legfeljebb 5 millió Ft a jogosultsági feltételek teljesülése esetén), kockázati biztosítás havonta a minimálbér 30 %-áig mobilitási célú munkáltatói támogatás = albérlet munkáltatói támogatása ÚJ! bölcsődei szolgáltatás bölcsődei ellátás ÚJ! óvodai szolgáltatás ÚJ! óvodai ellátás ÚJ! egészségügyi ellátások biztosítása ÚJ!

Nézzük az új elemeket részleteiben: Mobilitási célú munkáltatói támogatás: Mértéke: A támogatás alapjául a munkavállaló, vagy a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt bérleti díja, vagy a munkáltató által tulajdonolt lakás szokásos piaci értéke szolgál, mely értéket csökkenti a munkavállaló által fizetett, vagy vele megtéríttetett rész. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes: az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is. Folyt. a köv. oldalon...

Ajánló ismerje meg az ALFA-HUMAN KFT. szolgáltatásait

Cafeteria outsourcing Vállaljuk egyedi béren kívüli juttatási rendszerek egészének vagy részeinek kialakítását, bevezetését, működtetését, belső szabályzatok kidolgozását. Biztosítjuk a folyamatos jogszabálykövetést, szaktanácsadást és adminisztrációt. Bővebb felvilágosításért keresse üzletfejlesztésért felelős munkatársunkat: Varga-Sásváry Mónika humán erőforrás vezető tanácsadó :+36 20 964 4084 Látogasson el honlapunkra: www.alfahuman.hu

3

Folytatás az előző oldalról.

Munkáltatói kötelezettség:

Támogatás alanya:

A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja, aki esetében az alábbi feltételek fenn- A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a állnak: következő k) és l) ponttal egészül ki:

 határozatlan időtartamra szóló és Az adózás előtti eredményt csökkenti: legalább heti 36 óra munkaidejű „k) a személyi jövedelemadóról szóló munkaviszony, törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott  a munkavállalónak az állandó összege, de legfeljebb az adózás előtlakóhelye és a munkavégzés heti nyereség összege, lye legalább 60 km-re van egymástól, vagy l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kiala a munkavégzés helye és az állan- kítására, fenntartására, üzemeltetédó lakóhelye közötti, naponta, sére tekintettel az adóévben elszátömegközlekedési eszközzel tör- molt költség, ráfordítás, de legfelténő oda- és visszautazás ideje a jebb az adózás előtti nyereség össze3 órát meghaladja, ge.  munkaviszonya létrejöttét megelőző 12 hónapban, valamint jelenleg sincs a fentieknek megfelelő lakásban tulajdon vagy haszonélvezeti joga.

változtatás, hogy igazodva a kor igényeihez, kibővítésre kerül a munkásszállás fogalma. Eszerint már olyan, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlanban is adómentesen elszállásolhatja a kifizető munkavállalóit, mely lakóhelyiségenként akár csak egy (a feltételeknek megfelelő) személy elszállásolására szolgál. A kormány új intézkedésétől azt várják a szakemberek, hogy enyhülnek majd a munkavállalók mobilitási, lakhatással és utazással összefüggő problémái.

Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 9. pont 9.7. alpont SZJA törvény I. számú melléklet 2. pont 2.11. alpont (mérték) Hatályos:

2017. január 01-től

Megjegyzés: A munkavállalók lakhatásához kapcsolódó további kedvező

Egészségügyi

ellátások biztosítása Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpontja a következő g) alponttal egészül ki: A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott „g) a munkáltató által – valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) részére azonos feltételekkel, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhet ő belső szabályzat alapján– biztosított, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás, ide nem értve az utalvány formájában biztosított juttatást;”

Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás

2017. január 01-jétől adómentes lesz a munkáltató által a külön rendeletben meghatározott egészségügyi ellátások biztosítása. A korábbi javaslatban egyes szűrővizsgálatok, fizikoterápiás és mentálegészségügyi ellátások voltak adómentes juttatásként nevesítve, így várhatóan az ilyen jellegű szolgáltatások körét határozza majd meg rendelet. A juttatás nincs felső korláthoz kötve.

Eddig is adómentes juttatásnak volt tekinthető az, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében megtéríti a magánszemély által – bölcsődei szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan - megelőlegezett összeget vagy pedig egy bizonyos összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy adott időpontig számoljon el.

Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont g.)

Ez a kör bővül ki a törvény módosulása értelmében óvodai szolgáltatással, valamint bölcsődei és óvodai ellátással is.

Hatályos:

Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c.)

2017. január 01-től

Hatályos:

2017. január 01-től

4

Továbbá

fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás, mint adómentes juttatás tekintetében az alábbi lényeges változások lépnek kell figyelembe venni. életbe 2016. augusztus 01-i (!) hatállyal: A lakáscélú támogatást érintően az elfogadott törvény megoldja, hogy a lakáscélú támogatás adómentességének egyes feltételeit és szabályait ne kelljen a továbbiakban a lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001es kormányrendeletben keresni. A törvény ugyanis 2016. augusztus 01-től a kormányrendelet szabályait átemeli az SZJA törvény adómentességre vonatkozó szabályai közé. Így mostantól az SZJA törvény 1. számú mellékletében található meg, hogy mit kell érteni a korszerűsítés, akadálymentesítés, méltányolható lakásigény mértéke, együttköltöző, illetve együttlakó családtagok fogalmai alatt. A fogalmak alapjaiban nem változtak a korszerűsítés és akadálymentesítés tekintetében, ám a méltányolható lakásigény mértéke vonatkozásában új szabályok lépnek életbe.

térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként

Fentiek alapján: • másként kell számolni a méltányolható lakásméretet, megszűnik a fél szoba fogalma, így a 8 négyzetméteres szobák is egy szobának számítanak, • egy-két személy esetében legfeljebb három szobás, három-négy személy esetében legfeljebb négy szobás lakás felelhet meg az adómentesség feltételeinek (korábbi szabályozás alapján egy -két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba), • minden további személy esetében egy lakószobával nő az adómentesen támogatható lakásméret (korábbi szabályozás alapján minden további személy esetében fél lakószobával nőtt a lakásigény mértéke), • a testvéren kívül minden közeli hozzátartozót figyelembe vehetünk majd az együtt lakók számának meghatározásakor.

A méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 9. egy-két személy esetében: legfeljebb három la- pont 9.3. alpont 9.3.4. kószoba, 2016. augusztus 01-től három-négy személy esetében: legfeljebb négy Hatályos: lakószoba. Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös

Impresszum Várjuk észrevételét! Írjon nekünk Ön is! Az ALFA-HUMAN KFT. időszakosan megjelenő szakmai hírlevele. Kiadásért felelős: Szabó Béla ügyvezető igazgató Tartalomért felelős: Konczné Krajnyák Mariann Senior HR tanácsadó Megjelenik: elektronikus hírlevél formájában Terjesztés: Partner cégek részére e-mailen, ingyenes A tartalom előzetes egyeztetést követően szabadon felhasználható, forrás megjelöléssel.

A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételét, kérdését, felmerülő témával kapcsolatos javaslatát az [email protected] e-mail címre várjuk!

5