Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Beköszöntő
Tisztelt Olvasóink!
Az oktatási intézmények, és fenntartóik hosszú évek során megtapasztalhatták, hogy a közoktatás területén számos újdonság, változás történik tanév közben, tanév elején, tanév végén. Most a Fejér megyei pedagógiai szolgáltatás alakul át. A Fejér Megyei Közgyűlés közbeszerzési eljárás lefolytatása után úgy határozott, hogy ennek a feladatnak az ellátásával a COMMITMENT Köznevelési Közhasznú Társaságot bízza meg 2008 május 1. napjától. Szeretnénk megőrizni mindazokat az értékeket, melyek az elmúlt évek során felhalmozódtak és megújuló szemlélettel pedagógiai szolgáltatást nyújtani az intézmények, valamint fenntartóik számára. Pedagógiai Híradónk első számát tartják kezükben, ez a szám egyben az eddig megszokott PEDINFO utolsó kiadását is magában foglalja. Terveink szerint Híradónk kéthavi rendszerességgel kerül majd a közoktatási intézményekhez és fenntartóikhoz. Pedagógiai Híradónk lapjain folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat a Commitment Köznevelési Kht. és a megyei iroda elérhetőségeiről, szolgáltatásainkról továbbá képzéseink és konferenciáink részletes információiról. Szeretnénk külön felhívni Tisztelt Kollégáink figyelmét, hogy Pedagógiai Híradónk oldalain természetesen meg kívánjuk jelentetni az Önök írásait is. Várjuk az oktatás és a nevelés időszerű kérdéseivel kapcsolatos írásaikat, véleményeiket, észrevételeiket, intézmény bemutatóikat, programajánlóikat. Közös célunk, hogy minél jobban sikerüljön megismerni egymást, egymás gondolatait a megyénkre jellemző gondokat, problémákat. Törekvésünk olyan fórum létrehozására irányul, amely az intézmények közötti kommunikáció és tapasztalatcsere lehetőségét biztosítja, erősíti a megye közoktatási hálózatát. Várjuk továbbá azon pedagógus kollégák jelentkezését is, akik szívesen kapcsolódnának be szaktanácsadóként, szakértőként irodánk Fejér megyei, illetve az ország más területein folytatott tevékenységébe.
A COMMITMENT Köznevelési Kht Fejér Megyei Irodájának elérhetőségei: Cím: 8000 Székesfehérvár, III Béla Kir. Tér 1. fsz. 17. Telefon: 06-22-313-175/118 Mobil: 06-30-575-0862 E-mail:
[email protected]
Mári László irodavezető
BEMUTATKOZÁS Mári László 1955 november 8-án születtem Budapesten. 1980-ban végeztem a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, matematika-fizika szakon. Az évek során tanítottam lakótelepi, kis- és nagyvárosi, valamint falusi iskolákban is. Négy évig voltam kollégiumi igazgató. 1992-től 2001-ig dolgoztam a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatalban - 1994-től a közoktatás fenntartói irányításában, ellenőrzésében vettem részt. 2001-től mint közoktatási szakértő a nem állami fenntartású intézményeknek nyújtott tanügyigazgatási tanácsadással foglalkozom saját társas vállalkozásomban. Munkám során szerteágazó tapasztalatokat és kapcsolatokat szereztem a közoktatási intézmények működését illetően. Szakmai továbbfejlődésemet szolgálta a 2006-ban megszerzett közoktatás-vezetői másod diploma is. Az előzmények alapján nagy örömmel vállaltam a COMMITMENT Fejér Megyei Irodájának vezetését, mert úgy gondolom, hogy jó lehetőség nyílik a pedagógiai munka eredményességének és hatékonyságának növelésére. Komoly és szép feladat, melyhez megbízható szakmai hátteret nyújt a COMMITMENT Kht magas színvonalú pedagógiai szolgáltatásain keresztül a megye intézményeinek és fenntartóinak. Tevékenységünkkel segíteni kívánjuk a megyében működő közoktatási intézmények törvényes, hatékony és sikeres működését.
fejer_bel.indd 3
2008.06.06. 0:16:10
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Pályázatok
Pályázatfigyelő MEGJELENÉS
PÁLYÁZAT CÍME
KIÍRÓ
2008.05.11.
Gyermek- és ifjúsági fesztiválok, kiemelt rendezvények támogatása / IFJ-IF-08
ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.
2008.05.11.
Szülőföldi anyanyelvi szaktáborok támogatása
Oktatási és Kulturális Minisztérium,Balassi Bálint Intézet
2008.05.11.
Julianus Testvériskola Program keretében középiskolai osztálykirándulások támogatása
Oktatási és Kulturális Minisztérium,Balassi Bálint Intézet
2008.05.09.
Digitelló Flash animáció pályázat
Digitelló Club
2008.05.09.
Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása (Középmagyarországi régió) / TAMOP-3.3.2./08/1
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2008.05.08.
Civilstrand/2008
Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.
Magyar Internet Média és Web Díj 2008
Informatikai Oktatás Szolgáltató és Informatikai Alkalmazási Kft.
2008.05.08.
Digitelló mesemondó pályázat
Digitelló Club
2008.05.08.
Indul a MaLomparádé! - Pályázat a hulladékhegyek ellen
Ökocsiga Játszóház, Hulladék Munkaszövetség
2008.05.01.
Pályázat a nemzetközi Duna Nap alkalmából
Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság, Duna Környezetvédelmi Fórum, Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület
2008.04.29.
Európai Mobilitási Hét - rajz- és fotópályázat
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,Környezetvé delmi és Vízügyi Minisztérium,Oktatási és Kulturális Minisztérium
2008.05.08.
fejer_bel.indd 4
2008.06.06. 0:16:11
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Pályázatok
2008.04.29.
Mondd el versben! versíró pályázat
www.kirandulunk.hu
2008.04.26.
Pályázat hátrányos helyzetű kistérségekben lévő alapfokú és középfokú oktatási intézmények számára
GlaxoSmithKline Kft.,Egészséges Településekért Alapítvány,Magyar Vöröskereszt
2008.04.24.
Szociális alap- és szakosított ellátást, valamint gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó közintézmények akadálymentesítése / 1713
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány
2008.04.23.
Bentlakásos intézmények korszerűsítése / TIOP 3.4.2-08/1
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2008.04.23.
Bentlakásos intézmények korszerűsítése / KMOP-2008-4.4.1/B
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2008.04.23.
Katonai túlélő tábor roma származású fiataloknak
Honvédelmi Minisztérium
fejer_bel.indd 5
2008.06.06. 0:16:12
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Hirdetés
A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Pedagógiai Szakkönyvtárának ajánlata
Roeders, Paul A hatékony tanulás titka : a hatékony tanítás és tanulás dinamikája. : 2. kiad. [Budapest] : Trefort, 2007. 215 p , 24 cm ISBN 978-963-446-453-2 fűzött : 3500,-Ft A kiadvány a kiscsoportos tanulásszervezés különböző módozatait mutatja be. A könyv a kooperatív tanulás elméleti hátterét és gyakorlati fogásait világítja meg a friss tudományos eredmények, valamint a javasolt módszertannak multikulturális és többnyelvű államokban való országos szintű bevezetése révén szerzett tapasztalatok beépítésével. Az ötleteket adó, a kísérletek eredményeit széles körben feldolgozó, és önképző feladatokat is tartalmazó, irodalomjegyzékkel is és tárgymutatóval ellátott mű továbbképzéseken is jól felhasználható. Campbell, Ross Nehéz évek : hogyan szeressük kamasz gyermekünket? : 8. utánny. Budapest : Harmat, 2007, cop. 2005. 141 p. ; 20 cm ISBN 978-963-9148-18-5 fűzött : 1750,-Ft
A pszichiáter szerző ebben a könyvében kamaszkorú gyerekek neveléséhez nyújt segítséget. Véleménye szerint a szülők által elkövetett hibák jelentős része abból adódik, hogy nem tudják, hogyan közvetítsék szeretetüket a tinédzsereknek, másrészt abból, hogy egyszerűen nem értik a viselkedésüket. A könyvből megismerhetjük, hogyan működik a kamasz társadalom, és milyen hatással van ez az ifjúra. A kamaszok dühöngése nem különleges dolog, de még kell tanítani nekik, hogyan vezessék le. A szerző elmondja, hogyan lehet a serdülőket fokozatosan önállóságra segíteni, hasznos tanácsokat ad, mit tehetünk a depresszió ellen, hogyan segítsük intellektuális és lelki fejlődésüket.
fejer_bel.indd 6
Kuhn Gabriella Dinamikus gyakorlatok az írás előkészítésére : óvodásoknak és iskolásoknak (…hogy az írás ne legyen sírás!). : 2. átd. kiad. [Budapest] : Trefort, cop. 2008. 60 p. ; 20 cm ISBN 978-963-446-474-7 fűzött : 1200,Ft Az első részben megismerkedhetünk azzal, hányféle képességre van szüksége az írni tanuló gyermeknek, hogy ezt a tudást zökkenőmentesen elsajátíthassa. A könyv felvázolja az írás hátterében álló neuropszichológiai folyamatokat, az élettani tényezők szerepét, a rajzfejlődés folyamatát, valamint az íráshoz szükséges érzékelési területek fejlődését. A második részben a szerző bemutatja a beszéd és az ábrázolás funkcionális kapcsolatára épülő gyakorlatsorozatot, amely alkalmas az írás előkészítésére. TANÍTÁS –TANULÁS 2008. 7. sz. • Duró Zsuzsa : A tehetség szolgálatában. Tehetséges gyermek az iskolában. 16-19. p.
Az iskola elsőrendű feladata az átlagosak nagy tömegének, a gyerekek mintegy 92%-ának oktatása és nevelése. A maradék az értelmi fogyatékosok 3%-át és a tehetségesek 5%-át foglalja magában. Az utóbbiak 2,5%-a általában mindenben jó, míg a másik 2,5% valamelyik speciális képességben kiváló. Az értelmi fogyatékos gyerekeknek kiépült intézményhálózatuk van az egészségügyi gyermekotthonoktól a speciális iskolákig. Nevelésüket, oktatásukat e célra kiképzett szakemberek, elsősorban gyógypedagógusok végzik. A tehetséges tanulók képzésére nincs intézményrendszer, csupán néhány jó hírű, alkotó szellemű iskola közül választhatnak. Csekély a száma azoknak a pedagógusoknak is, akik továbbképzésben részesültek a tehetséggondozás, tehetségfejlesztést illetően. A nyugati országokban már kialakultak a tehetséges gyerekek képzésének
hatékony módszerei, mint az individuális és differenciális oktatás, a gyorsítás, előléptetés (akár osztályugrás), az ismeretátadás gazdagításának iskolán belüli és kívüli technikái. Az örökletes adottságok a lehetőségtartományt, míg a környezet a megvalósulását : a képességet határozza meg. A környezettel szembeni elvárások a fiatalabb, tehetséges gyerekek számára a következők : Nyitottság, pozitív modell, útmutatás, segítségnyújtás, humorérzék, empátia. TANÍTÁS – TANULÁS 2008. 7. sz. • Kerékgyártó Éva : Pedagógus mint a szülő tanácsadója. Együttolvasástól a televíziózásig. 24-25. p. Az olvasóvá nevelés a meséléssel kezdődik. Hallgatása során belső képet készít a gyermek, amely gondolkodását, érzelmeit fejleszti. Általában, aki sok mesét hallgat jó olvasó lesz, élvezni fogja az olvasást. A közös mesélések, olvasások az egész család számára örömforrást jelentenek. A televízió nézésével az probléma, hogy túl sok, nem a koruknak megfelelő műsorokat néznek a gyerekek. Nincs kivel megbeszélni a látottakat, ez szorongást, agressziót válthat ki belőlük. A mai gyerekek 50%-ánál a gyerekszobában külön tv van, így teljesen ellenőrizetlenül néznek mindent. Ugyanez vonatkozik a számítógépezésre is. A tanulók sokszor kialvatlanul mennek az iskolába, fáradtak, fegyelmezetlenek. Erre fel kell hívni a szülők figyelmét. Buzdítani kell őket, hogy ne tiltsák el a tévétől a gyerekeket, hiszen sok mindent ismerhetnek meg a televízióból, hanem szelektíven, közösen nézzék meg a műsorokat és beszéljék meg a látottakat. ÓVODAI NEVELÉS 2008. 5. sz. • Körmöci Katalin : Az elismerésről. 181-183. p
2008.06.06. 0:16:13
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Hirdetés
A cikk szerzője az elismerés fogalmát értelmezi, amely során kiemeli mennyire fontos alapvető emberi szükséglet és nevelési eljárás is. Ezután az elismerés kinyilvánításának lépéseit sorolja fel és értelmezi : 1. A jó felfedezése. 2. Az analizálás. 3. Improvizáció. 4. Konkrétság. 5. Tudatosság. Ismerteti az elismerés kifejezésének különböző módjait is : szóbeli elismerés, szemkontaktus, érintés, tárgyi jutalom. Végül az elismerés hatásait foglalja össze : nő a gyermek önbizalma, helyesen alakul az énképe, a gyermek szeretve érzi magát, személyisége pozitív irányba változik, kellemes érzései lesznek, teljesítménye javulni fog. ÓVODAI NEVELÉS 2008. 5. sz. • Schönbergerné Szarvas Erzsébet : Bajor állami óvodákról. 205-207. p. A bajor állami óvodákban a szülőknek több fizetési kötelezettsége van, mint a magyar szülőknek. Minden gyermek után kell fizetniük látogatási költséget, amely a szülők fizetésétől függ, másrészt attól, hogy hány órára igénylik az ellátást. Ez lehet 4 óra is, de lehet 9-10 óra is. Tízórairól, uzsonnáról a szülőknek kell gondoskodniuk, az ebédért, kirándulásokért, színházlátogatásokért külön kell fizetni. A „játékpénz” befizetése nem kötelező, de szülők 99%-a ezt mindig kifizeti. Az iskolába lépés ideje 2010-ben fog változni, aki dec. 31-ig betölti 6. életévét, iskolaköteles. A bajor kultuszminiszteri rendelet szerint az iskolaérettség kritériumai a következők : 1. A gondolkodás fejlettsége. 2. Testi és mozgásfejlettség. 3. Szociális és emocionális fejlettség. A cikk ezután részletesen ismerteti a fejlettségek mutatóit. Az intézmények maguk dolgozzák ki a minőségbiztosítási programot, havonta egyszer ebben a témában megbeszélést tartanak. Összeállította: Erdősi Ilona
fejer_bel.indd 7
2008.06.06. 0:16:14
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Felhívás
Indul a Nagy Olvasásmánia! A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár gyermekrészlege ismét olvasópályázatot hirdet – egy kicsit másképp. A korábbi évektől eltérően korosztályonként 7-7 könyvet ajánlunk olvasásra a nyári szünet idejére. A pályázatok 3 kategóriában készülhetnek: • könyvillusztráció • könyvajánlás • kutatómunka. Pályázati feltételek: • • • • •
Egy olvasó akár valamennyi, a korosztályának szóló könyvet elolvashatja és benyújthat hozzá pályázatot. A pontozás egységes, tehát minden pályaművel ugyanannyi pont érhető el, így több könyv elolvasásával több pont szerezhető. A könyvillusztrációból maximum 3 adható be (tetszés szerinti technikával és nem lehet a könyv saját illusztrációjának másolása). A könyvajánlás minimum fél, maximum 1 A/4-es méretű írás lehet, mely felkelti mások érdeklődését is a könyv iránt. A kutatómunka során az általunk feltett kérdések megválaszolása a feladat. A Nagy Olvasásmánia ideje 2008. június 15. és szeptember 15. közötti időszak. A leadás határideje folyamatos, de végső időpontja: szeptember 15. A könyveket és feladatokat keresd a honlapunkon! (www.vmmk.hu)
Légy te is mániákus!
fejer_bel.indd 8
2008.06.06. 0:16:14
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Interjú
A Fejér megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság Interjú Vámos Évával a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság vezetőjével. (2007. őszén készült beszélgetés alapján) Milyen feladatokat lát el a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság? A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igényt állapítja meg. Azt, hogy milyen állapotok tartoznak ebbe a körbe, a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. Eszerint a testi-, érzékszervi fogyatékosságok mellett - melyek egy - egy országos körzetű szakértői bizottság kompetencia körébe tartoznak - sajátos nevelési igényűek, az autizmussal élő, a tanulás és beilleszkedés rendellenességeivel küzdő, valamint az értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók. A Fejér megyei bizottság mindezek mellett vizsgálja és véleményezi a beszédfogyatékosság körébe tartozó problémákat is. Abban a kérdésben, hogy mely gyermekeknek, tanulóknak indokolt felkeresniük a bizottságot, a nevelési tanácsadó dönt, s ezt szakvéleményében feltünteti. A legnagyobb létszámú gyermekcsoport a tanulás és beilleszkedés rendellenességeivel küzdőké válik. Ide tartoznak a diszleksziás, diszgráfiás, diszkalkuliás, valamint a figyelem, az aktivitás szabályozásának rendellenességeit mutató tanulók. Mely településekről kereshetik fel a Bizottságot? Körzetünk Fejér megye. Kivételes esetben megyén kívüli gyermekeket is fogadunk. Éves forgalmunk hagyományosan magas, a megyében élők igénylik a vizsgálatokat. A nálunk megfordulók 3035%-a székesfehérvári, de a megye valamennyi településéről igénybe veszik. Milyen problémákkal találkoztok? Gyakori, hogy a nevelési tanácsadás és a szakértői és rehabilitációs tevékenység feladata nem pontosan ismert. A két pedagógiai szakszolgálat közti lényegi különbség azon gyermekek, tanulók köre, akikkel az adott szakszolgálat foglalkozik. A nevelési tanácsadókhoz fordulnak először a valamilyen tekintetben nem megfelelően teljesítő vagy beilleszkedő gyermekek, tanulók családjai és pedagógusai. A nevelési tanácsadók gondozzák -véleményezik, kontrollálják, indokolt esetben fejlesztik- tartósan a tanulási, beilleszkedési nehézségeket mutató gyermekeket, addig a szakértői és rehabilitációs bizottságok ezen gyermekek ügyében nem illetékesek, kizárólag a sajátos nevelési igényűek ügyében végzik feladataikat. Más-más gyermekek, tanulók tartoznak tehát ezekhez a szakszolgálatokhoz, viszont azonosság, hogy szakvélemény készül, amelyben foglaltakat a gyermek pedagógusai kötelezően figyelembe vesznek.
fejer_bel.indd 9
Tapasztaljuk, hogy „diszleksziás”, a „hiperaktív” jelzők használata igen elterjedt, pedig nem helyes minden olvasás nehézséget diszlexiának nevezni. A közoktatási törvény alapján a „disz”-es állapotokat a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, s indokolt lenne e jelzőket bizottságok által diagnosztizált gyermek, tanulók esetében használni. További probléma az, hogy bár a sajátos nevelési igényűek gyógypedagógus által végzett rehabilitációra jogosultak, sokszor tapasztaljuk, hogy nem biztosított ez a gyermek számára. A jogszabályi változások mennyiben befolyásolják szakértői bizottsági munkátokat? Az utóbbi években jellemzőek a sajátos nevelési igényre vonatkozó jogszabály módosítások, ami mindenkor érinti a bizottságok tevékenységét. A 2007. évi legnagyobb feladatunk a korábban a pszichés fejlődési zavart mutatók közé sorolt gyermekek felülvizsgálata. A felülvizsgálatokat 2007. áprilisában megkezdtük és 2007. december 31-éig kell e munkát befejezni. Eddigi tapasztalataink alapján megalapozott beutalás történt a nevelési tanácsadó részéről, és a bizottság által kiadott diagnózisok is megfelelnek a vizsgálatok idején fennálló kritériumoknak. A 2007/2008. tanévben a felülvizsgálat eredményétől függetlenül sajátos nevelési igényűként vesznek részt a gyermekek, tanulók a közoktatásban. A következő tanévtől három javaslat típus szerint folytatódik nevelésük, oktatásuk: - Lesznek, akik sajátos nevelési igényűként továbbra is gyógypedagógus segítő közreműködését igénylik, erre lesznek jogosultak. Kontrollálásukat a bizottság fogja továbbra is végezni. - Mások -szintén sajátos nevelési igényűként- az óvodában, illetve iskolában fejlesztésre jogosultak, őket is a bizottság szakvéleményezi és kontrollálja, azonban a fejlesztéshez nem szükséges gyógypedagógusi végzettség. E fejlesztő munkát a nevelési tanácsadók ellenőrzik és segítik. - A harmadik csoportba azok tartoznak, akik a felülvizsgálat eredményei alapján nem tartoznak a továbbiakban a sajátos nevelési igényűek körébe. Ők tanulási vagy beilleszkedési nehézségeik miatt ugyancsak egyéni fejlesztésre lesznek jogosultak, melyet pedagógusaik, fejlesztő pedagógusaik, vagy a nevelési tanácsadók munkatársai végezhetnek. Várhatóak-e változások a bizottság életében? A feladatokban lényegi változásra nem számítunk. Forgalmunk vélhetően a korábbi évekéhez hasonlóan magas lesz. Bízunk azonban abban, hogy több időt tudunk fordítani a feltételek ellenőrzésére, az intézményekben folyó gyógypedagógiai munka segítésére, a szülők számára nyújtott tanácsadásra. Hosszú évekig működött az intézmény nem megfelelő környezetben. 2007. júniusától könnyen megközelíthető épületben, a Mátyás király körút 13. szám alatt fogadjuk a szülőket és gyermekeket, ahol jó vizsgálati feltételeket tudunk. Horváthné Zilahy Ágnes
2008.06.06. 0:16:14
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
10
2008
június
Műhely
„…felhők közül a MAP” A mentálhigiénés képzések jelentősége a pedagógusok lelki egészségvédelmében. Nézem, ahogy a könny legördül a kolléganő arcán. Nem mer hozzányúlni. Zavarba van. Talán azt hiszi, nem veszik észre. Lassan, óvatosan a zsebembe nyúlok. Zsebkendőt veszek elő. Csönd van. A csoport vár. Tizenhat pedagógus. Három napja még nem tudták mi vár itt rájuk. Azt mondták: ingyenes képzés. Valami mentálhigiéné. A fene se tudja mi ez, de 30 óra. Zánkán. Hát eljöttek. Volt néhány előadás. „A pedagógus a személyiségével dolgozik”, „a pedagóguspálya lelki terhei kiégéshez vezethetnek”, az „iskola a közösségi nevelés utolsó esélye, beavatási helyszín, rituális tér” – ilyeneket mondtak. Volt néhány gyakorlat: kommunikáció, bizalomépítés, szituációs játék. Aztán jött az esetmegbeszélés, amit nem tudnak megoldani diákjaikkal, kollégáikkal, a szülőkkel kapcsolatban. Konkrét problémák, konkrét válaszok. Végre. Amit nem tanítottak az egyetemen…És most itt ülnek a csoportszobában és várnak. Néhányan szintén zsebkendőért matatnak… Körülnézek. Látom, értik. Ez nem egy egyszerű továbbképzés. Róluk és nekik szól. Valahol messze a lélek mélyén összeérnek a szálak. Megértik, hogy képességüket az osztályfőnöki szeretetre valakitől tanulták (…anya szeretett így…), hogy gesztusaik a diákok felé ismerősek valahonnan (…amikor a tanító nénim felemelte a hangját…), hogy tanárságuk és személyiségük egy, nincs osztálytermen kívül hagyható életük, és nincs a csak odabent felvehető tanárszerep. Egy lélek van, egy személy. Ugyanaz az ember, kint és bent. Ugyanaz az ember, aki tanít, nevel, és most könnyezik, mert felismerte, a harag nem neki szól, csak a diák fájdalma vetül ki rá… Nézem, ahogy a könny legördül a kolléganő arcán. Eszembe jut, hogyan kezdődött… *** 1999 őszén, Hajdúhadházán egy tanárnő késsel megszurkált néhány ebédért sorban álló gyermeket. A botrány óriási. A média harsog, címlapon – pellengéren –a pedagógusok. Mi vezethet idáig? Mitől borul ki így egy tanár? Szakemberek és botcsinálta szakértők elemzik a helyzetet. Magyaráznak, értékelnek. Előkerülnek korábban soha nem közölt felmérések a pedagógusok lelki terheiről. Evidenciának tűnik, hogy a tanár, aki a személyiségével dolgozik, használja koptatja ezt a munkaeszközt, de sem a tanárképzésben, sem a továbbképzésekben nem kap választ kérdéseire: alkalmas vagyok-e tanárnak, hogyan kezeljem az osztály peremére került gyermek helyzetét, mit kezdjek diákjaim agressziójával, stb.? De a tananyag nagy úr, az idő kevés, nem érünk rá „lelkizni”.
Aztán létrejött a Mentálhigiénés Szakértői Bizottság, (a teljesség igénye nélkül említsünk meg néhány nevet: Ritoók Magdolna, Bagdy Emőke, Molnár Péter, Grezsa Ferenc, Rudas János) és akkreditáltatta a Mentálhigiénés Alapismeretek Pedagógusoknak (MAP) című programot. Talán az egyetlen képzés lett amelyet azóta is támogat az OKM. Minden évben több száz pedagógus végzi el ezt a képzést. Mára számuk elérte a kétezret. Hét év alatt tizennégy MAP csoportot vezettem (224 résztvevő). A személyes kapcsolatok által, a tréning végi visszajelzések segítségével, és azáltal, hogy a képzés szakmai vezetőjeként a többi csoportvezetővel is folyamatosan konzultáltam, formálisan és informálisan is rengeteg információhoz jutottam. Mivel a képzés résztvevői reprezentálják a magyar pedagógustársadalmat, mind életkor, mind lakhely, illetve iskolatípus tekintetében (a minisztérium mindig törekedett a teljes pedagógustársadalmat megszólítani), ezért a kérdőívek kiértékeléséből és a személyes beszélgetésekből, az esetmegbeszélésekből (224 résztvevő 224 eset) levonhatók az alábbi következtetések. • A pedagógusok egyre eszköztelenebbek a nevelési helyzetek megoldásában. • A nevelési problémák egyre szélsőségesebbek, és egyre nagyobb terheket okoznak. • A pedagógusok elemi igénye, hogy valódi eszközök legyenek a kezébe. • Az iskolába kerülő gyermekek hozott (lelki) problémái szakszerű hozzáértést igényelnek és erre sem a pedagógus nincs felkészülve, sem az iskola nem rendelkezik szakemberrel, illetve a szakember alkalmazásához szükséges forrással. • Az eszköztelenség és a többi teher frusztrálja a tanárokat. A frusztráció szorongást okoz, a szorongás veszélyezteti a lelki egyensúlyt, csökkenti a teljesítményt és az önértékelést. Az emberrel foglalkozó szakmák - így a pedagóguspálya is magában hordozza az úgynevezett kiégési szindróma veszélyét, azt az állapotot, amikor az egyébként motivált, érzelemgazdag személyiség telítődik azokkal a problémákkal, amelyek nap mint nap jelentkeznek tevékenységében. Elsőként H. Freudenberger írta le a burn-out (kiégési) szindrómát. Ez a szindróma a krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő érzelmi, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével jár, csökken az önértékelés és növekszik a mások iránti negatív beállítódás. Az a kérdés, hogy a peda Pável Magda – Ónody Sarolta – Vikár György: Életesemények lelki zavarai I. SE-TF Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány 2002. 110-111. o. Ónody Sarolta: Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei in.: Új Pedagógiai Szemle 2001 május 80-85. o. Freudenberger, H. J.: Staff burn-out. Journal of Social Issues 30. 1974. p.: 159-165.
Mentálhigiénés Alapismeretek Pedagógusoknak. 2000-ben akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzés, melyet már több, mint 2000 kolléga végzett el.
fejer_bel.indd 10
Fekete Sándor: Segítő foglalkozásúak kockázatai – a helfer szindróma és burn-out jelenség in.: Psychiatria Hungarica VI. évf. 1 sz. 1991 március. 17-29. o.
2008.06.06. 0:16:14
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Műhely gógus veszélyeztetett-e, a kiégés szempontjából? Minden jel arra mutat, hogy igen, ez az egyik legveszélyeztetettebb társadalmi réteg. Felmérések igazolják, hogy a pedagógusok lelki egészsége az átlagosnál nagyobb megterhelésnek van kitéve. Pontos adatokhoz jutni azonban nehéz, és úgy tűnik, hogy darázsfészekbe nyúlunk, ha a pedagógusok lelki egészégével foglalkozunk. Érzékeny téma ez, és óvatos megközelítést igényel, mert a pedagógusok lelki egészsége, és önképe egyfelől közvetlenül befolyásolja munkájukat, másfelől közvetlenül hat a tanulók lelki egészségére. Egy finom – sokváltozós - egyensúly jellemzi a nevelés folyamatát, melyben a tanár és a diák személyisége egyaránt változik. (Akkor is így van ez, ha ennek a változásnak, kölcsönhatásnak nem vagyunk mindig tudatában.)10 Ezek a változások összefüggnek a magánéleti és az egzisztenciális helyzettel, a munkahelyi közösséggel, valamint a társadalmi folyamatokkal. A MAP képzés megszólította pedagógustársadalmat. Szükséges tehát, hogy további képzések íródjanak, a pedagógusok lelki egészségvédelemben betöltött szerepét erősítendő. Mert hiába a sok új eszköz a sok új módszer, ha a rendszerből a leglényegesebbet – az emberit a személyeset – hagyjuk ki. A pedagógusok azok, akik lelkükből, személyiségükből építik az iskolát, erejük, kreativitásuk, hivatástudatuk nélkül nincs iskola, csak épület, nincs tanítás csak tananyag leadás11. Lehet, hogy nem késsel, de szavaikkal fognak maradandó sebet ütni tanítványaik lelkén. *** Nézem, ahogy a könny legördül a kolléganő arcán. Valamit felismert, valami összeállt, talán megértette, miért is nehéz annak a tanítványnak, vagy kollégának. Talán egy kicsit magát is siratja. Nem tudom. Nem kérdezem. Felé nyújtom a zsebkendőt. Csönd van. A megértés csöndje. Egy halk köszönömmel zárul a foglalkozás. Aztán másnap, az utolsó délelőtt, visszakúszik ez a csönd a csoport szívébe. Ülnek körbe, az értékelő kérdőíveket már kitöltötték, szobájukban már összepakoltak, de nem áll fel senki. Mintha nem akaródzna hazamenni. Mintha itt akarnának még maradni, ezen a helyen, ahol megértették, hogy a „mentálhigiéné” - ami eddig csak egy idegen divatszó volt számukra - olyan konkrét segítséget jelent, amelyet tanári munkájukban épp úgy alkalmazhatnak, mint személyes életükben. Megtapasztalták, hogy van hely, ahol foglalkoznak az ő szakmai problémájával, van fórum, ahol megoldást kereshet kérdéseire, és van Dr. Kocsis György Gábor: Pedagógus burn-out http://www.bolcsweb.hu/pdf/burnout.pdf Kopp Mária – Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot, Végeken Kiadó, Bp. 1995.
11
nak szakemberek, akik segítenek a válasz megtalálásában. Megtapasztalták, hogy a mentálhigiénés ismeretek más megvilágításba helyezik eddigi tudását. Hiszen a mentálhigiéné12 olyan szemléletmód és többlettudás, amelyre minden segítő foglalkozásúnak (pedagógus, orvos, szociális munkás, pap, lelkész) szüksége lenne ahhoz, hogy munkáját ne csak hatékonyabban, hanem – önmagára is jobban figyelve - kevesebb lelki sérüléssel végezze. Végül a csoport tagjai felállnak és elköszönnek a helytől – Zánkától – és viszik a hírt, keresik a kapcsolatokat, levelezőlisták születnek, keresik egymást, keresik az utat tovább… Ebben az évben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem égisze alatt Szegeden (30/471-3015, www.mentalhigiene.hu), illetve a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének szervezésében Budapesten (1/430-23-48), www.kre.hu) indul posztgraduális képzés, mely pedagógus szakvizsgát is magába foglaló „mentálhigiénés szakember” diplomát ad. Négy akkreditált képzés anyaga készült el, és várja szeptembertől az érdeklődő kollégákat: 1. A pedagóguspálya lelki terheinek könnyítése, a kiégés megelőzése 2. Csoportdinamikai ismeretek pedagógusoknak. az iskolai közösségek hatékonyabb – az esélyegyenlőséget is biztosító - működtetése érdekében 3. A hatékony iskolavezető, változásmenedzselés a közoktatási intézményekben 4. A problémás gyerek: az agresszió kezelése az iskolában és az óvodában Megszerezhető és továbbadható ez a tudás. Tapasztalatom szerint valódi segítséget ad a tanári munkához, elindíthatja a szemléletváltást. A szemléletváltás bennünk kezdődik, és a lélek mélyén indul el. Nem rendelhető el, csak megtapasztalható. Bátorság kell hozzá és elszánás. Bizalom abban, hogyha megélt érzelmeinken, feltérképezett lelki történéseinken – vagyis az önismeret tükrén – keresztül éljük meg a tanárdiák kapcsolat pillanatait, akkor mi is, a diák is, a kapcsolat is megváltozik, és olyan folyamat indul el, melyben mindannyian tanulunk, fejlődünk. Fodor Gábor A szerző tanár, mentálhigiénés szakember, a MAP program megálmodója. Forrás: Új Katedra
Aszmann Anna: Fiatalok egészségi állapota és egészségmagatartása Az Országos Tisztiorvosi Hivatal kiadása 2000. 11. o. o.
Fodor Gábor: Isten kezéből a gyeplőt In.: Embertárs 2004. 224.
10 A témáról bővebben a Mester és Tanítvány folyóirat 2004 áprilisi záma ír: Fodor Gábor „…ép testben épp, hogy élek” 11
fejer_bel.indd 11
Fodor Gábor i.m
12 Tomcsányi Teodóra és Jelenits István, valamint Grezsa Ferenc szerkesztésében jelent meg a “Tanakodó” c. tanulmánykötet (Semmelweis Egyetem TE – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány – Híd Alapítvány kiadása 1999.) Ez az az összefoglaló mű, amely jól értelmezhetően definiálja a mentálhigiéné jelentésvilágát és a pedagógiában betöltött szerepét. 16-45.o.
2008.06.06. 0:16:14
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
12
2008
június
Műhely
A magyar oktatási rendszer a számok tükrében 2007. őszén Magyarországon három olyan nemzetközi vizsgálati eredmény – PISA, PIRLS és az Education at a Glance 2007 - is napvilágot látott, melyek az eltérő periodicitásuk miatt eddig különböző években jelentek meg. Különösen figyelemre méltó az OECD „Education at a Glance” című, évente megjelenő kiadványának 2007-ben speciálisan Magyarország helyzetét elemző és az OECD Oktatási Igazgatósága két vezető munkatársa, Michael Davidson és Andreas Schleicher által 2007. szeptember 18-án bemutatott elemzése.
elmulasztása Magyarországon erőteljes és súlyosabb következményekkel jár, mint más országokban. A középiskolában képesítést nem szerzett 25–64 éveseknek csak 38%-a dolgozik, ami e csoport esetében a második legalacsonyabb foglalkoztatási ráta az OECD-országokban. Ehhez képest a középiskolában végzettek foglalkoztatási aránya 70%, a felsőfokú képesítéssel rendelkezők esetében ugyanez 83%. Figyelemreméltó, hogy a munkaviszonyban nem lévő alacsonyan képzett személyek közül sokan valójában nem munkanélküliek, de nem képezik a munkaerőpiac részét.
A kormányok egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nemzetközi összehasonlításoknak olyan hatékony politikák keresése közben, amelyek javítják az egyének szociális és gazdasági kilátásait, ösztönzőket nyújtanak az oktatással kapcsolatos nagyobb mértékű hatékonyság érdekében, és amelyek segítik az egyre növekvő igények kielégítését szolgáló források mobilizálását.
Az alacsony oktatási szinttel rendelkezők körében jelentkező jövedelmi hátrány Magyarországon szintén magas a többi OECD-országhoz képest. Magyarországon a középiskolában képesítést nem szerző, 25–64 év közötti személyek jövedelme mindössze 73%-a az e szinten képesítést szerzőkének.
Az OECD Oktatási Igazgatósága – ezen igényre válaszul – hatalmas erőfeszítést fordít mennyiségi, nemzetközileg összehasonlítható mutatók kidolgozására és elemzésére, és ezen mutatókat évente a Oktatási körkép (Education at a Glance) című kiadványban teszi közzé. Ezek a mutatók az oktatással foglalkozó politikusok és a gyakorló szakemberek számára egyaránt lehetővé teszik, hogy oktatási rendszereiket más országok teljesítményének tükrében lássák. Céljuk pedig – az OECD-országokra vonatkozó politikai felülvizsgálatokkal együtt – a kormányok politikai reformokra irányuló erőfeszítéseinek támogatása és áttekintése. Az alábbi összefoglalás a Magyarországra vonatkozó alapvető megállapításokat állítja szembe az OECD-országokban tapasztalható globális tendenciákkal. Nézzük Michael Davidson és Andreas Schleicher néhány fonotsabb megállapítását az oktatás magyarországi állapotáról. 1. A felső középfokú oktatásban (középiskolában) részt vett magyar felnőtt népesség aránya az OECD-átlag felett van. A középiskolában szerzett végzettség Magyarországon gyors ütemben vált generációról generációra egyre elterjedtebbé – a középiskolában képesítést szerző 55–64 éves személyek aránya 61% a 25–34 évesek körében tapasztalható 85%-hoz képest. Ez a fejlődési arány átlagosan az OECD-országokét tükrözi, így Magyarország az OECD-országok között továbbra is a 12. helyen áll a fejlődés ütemével. A felső középfokú oktatás ilyen jellegű bővülése a 15–19 évesek beiratkozási arányaiban uralkodó tendenciákban is nyilvánvaló, amely az 1995. évi (a 74%-os OECD-átlag alatti) 64%-ról 87%-ra (a 82%-os OECD-átlag fölé) emelkedett. Mindazonáltal a legalább a középiskolában való részvétel
fejer_bel.indd 12
2. Magyarország tekintetében a roma népesség megfelelőbb integrálásával kapcsolatos kihívás jelentős. Az OECD-nek a tanulói tudás feltérképezésére irányuló nemzetközi programjából (Programme for International Student Assessment; PISA) származó elemzés ábrázolta azokat a jelentős egyenlőtlenségeket, amelyek a magyar oktatási rendszert jellemzik: az iskolák között a tanulók teljesítményében meglévő jelentős eltérést és annak mértékét, hogy a tanulók teljesítménye mennyire kapcsolódik társadalmi hátterükhöz. Még pontosabban, az OECD „Méltányosság az oktatásban” című tematikus felülvizsgálata megállapította, hogy a roma népességet jobban kellene integrálni a magyar társadalomba. 3. E kiadásokat a tanulók létszámával összevetve, annak mértéke Magyarországon jócskán alatta marad az OECD átlagának. Az oktatás terén befektetett forrásokat a beiratkozó tanulók számával összefüggésben kell elemezni az oktatási szolgáltatások minőségére gyakorolt potenciális hatás felmérése érdekében. Valamennyi oktatási szinten a tanulónkénti kiadások mértéke (az alapfokú előtti oktatás kivételével) 4326 USD (egyenérték), ami jócskán alatta marad az OECD 7061 USD összegű átlagának. Hasonló modell mutatkozik az oktatás minden egyes szintjén, bár az alapfokú előtti oktatásra fordított kiadások közelebb vannak az OECD átlagához. Alapfokú szinten a tanulónkénti kiadás mértéke Magyarországon 3 841 USD (OECD-átlag: 5 832 USD), középfokú szinten 3 692 (OECD-átlag: 7 276 USD) és felsőfokú szinten 7 095 USD (OECD-átlag: 11 100 USD). A tanulónkénti kiadás mértéke az alapfokú előtti szinten Magyarországon 4 231 USD, ami csupán kismértékben marad el az OECD 4 741 USD-os átlagától. Magyarország helyzete azonban az összehasonlításban némiképp jobb képet mutat az országok viszonylagos gazdagságának figyelembe vételekor. Ilyen összefüggésben – ta-
2008.06.06. 0:16:15
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Műhely nulónkénti kiadás az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva – a kiadás mértéke Magyarországon ténylegesen meghaladja az alapfokú előtti, alapfokú és felsőfokú oktatásra vonatkozó OECD-átlagot, és éppen csak alatta marad a középfokú oktatás tekintetében az OECD-átlagnak.
legalacsonyabb mérték valamennyi OECD-országon belül, és jelentősen elmarad az OECD 37 603 és 40 322 USD átlagától. A középiskolában tanító tanárok bére 19 541 USD, ami ismét jócskán alatta marad az OECD 43 239 USD-os átlagának.
Emellett az oktatás alapfokú, középfokú és az érettségi megszerzését követő, nem felsőfokú szintjein a kiadások jóval gyorsabban növekedtek, mint a tanulói létszámok az 1995 és 2004 közötti időszakban, és így a hallgatónkénti kiadás mértéke az említett időszakban 57%-kal nőtt. A tanulók száma az adott időszakban a demográfiai tendenciáknak köszönhetően és a középfokú oktatás részvételi arányában bekövetkezett jelentős mértékű növekedés ellenére 10%-kal csökkent.
A magyarországi tanárok bére azonban 1996 és 2005 között több mint kétszeresére növekedett, ami az adatokat szolgáltató OECD-országok körében a leggyorsabb növekedést jelenti.
Ezzel szemben a felsőoktatásban a kiadások ezen időszakra vonatkozó jelentős növekedése (59%) és a hallgatói létszám több mint kétszeresével történő növekedése (218%) ellenére 27%-os csökkenés mutatkozik az egy hallgatóra jutó kiadás szintjén. 4. A tanulók számára viszonylag kevés oktatási idő áll rendelkezésre Magyarországon Számos tényező befolyásolja az egy főre jutó kiadásokat, és ezek részben magyarázatot adnak a tanulónkénti kiadások alacsony mértékére Magyarországon. Ezek körében az oktatási idő, a tanítási idő és a tanári bérek jelentős eltéréseket mutatnak az OECD átlagához képest. A tanulók Magyarországon iskolai pályafutásuk során 7 és 14 év között 6 139 tanórán vehetnek részt. Ehhez képest az OECD-átlag 6 898 óra. Az OECD-átlaghoz viszonyított eltérések túlnyomórészt a 7 és 8 évesek alacsony óraszámából adódnak, akik Magyarországon 611 tanórán vesznek részt évente, miközben az OECD átlaga 793 óra.
7.
13
Az osztályok átlagos mérete, valamint a tanulók tanárokhoz viszonyított aránya alatta marad az OECD-átlagnak, ami a magyar rendszer demográfiai és strukturális tendenciáit tükrözi.
Magyarországon az átlagos osztályméret alatta marad az OECD-átlagnak, mivel egy osztályban átlagosan 20,0 tanuló van az alsó tagozaton (OECD-átlag: 21,5 tanuló osztályonként) és 21,4 tanuló van egy osztályban az felső tagozaton (OECD-átlag: 24,1 tanuló osztályonként). Az általános iskolában a tanulók tanárokhoz viszonyított aránya Magyarországon 10,5 tanuló tanáronként, ami azonban jelentősebben elmarad az OECD-átlagoktól (16,7 tanuló tanáronként az alapfokú és 13,7 tanuló tanáronként az alsó középfokú oktatásban). Ez valószínűleg azt a lemaradást tükrözi, ami a tanári létszámnak a tanulói létszám jelenlegi demográfiai csökkenéséhez való kiigazításában mutatkozik, illetve ami részben megmagyarázza, hogy miért alacsony a tanárok óraszáma Magyarországon. A középfokú iskolákban, ahol bővült a tanulók részvétele, a tanulók tanárokhoz viszonyított magyarországi aránya, vagyis tanáronként 12,2 tanuló, jóval közelebb van az OECDátlaghoz, ami tanáronként 13,0 tanuló. Összeállította: Környei László
5. Magyarországon a tanárokra háruló oktatási teher, különösen az alsó középfokú oktatásban, az egyik legalacsonyabb az OECD-országok körében. Magyarországon a tanórák éves száma várhatóan évi 777 óra az alapfokú oktatásban részt vevő tanárok számára (OECDátlag: 803 óra évente), évi 555 óra az alsó és a felső középfokú oktatásban tanító tanároké egyaránt (OECD-átlag: évi 707, illetve 664 óra). 6. A tanári bérek Magyarországon igen alacsonyak a többi OECD-országhoz képest, azonban gyorsabban növekedtek, mint bármelyik másik OECD-országban. A tanárok bére jelentősen meghatározza a kiadás mértékét, és Magyarországon ez még az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva is alacsony. Magyarországon az alapfokú és az alsó középfokú oktatásban tanító, minimális végzettségű és 15 év tapasztalattal rendelkező tanárok 15 622 USD-t keresnek, ami messze a
fejer_bel.indd 13
2008.06.06. 0:16:15
Fejér Megyei Pedagógiai Híradó
2008
június
Hasznos
14
Nyári tábor Az Elzamajori Vonuláskutató Tábor a Dinnyési-Fertőn található. Az 1966 óta védett természeti terület rendkívül gazdag és változatos madárvilággal büszkélkedhet, emiatt felvételt nyert a Ramsari Egyezmény keretein belül működő „Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe”. A vonulás időszakában a terület sok madár számára nyújt pihenő- és táplálkozóhelyet, ilyenkor számtalan különleges fajt figyelhetünk meg. Emiatt Elzamajor évek óta a Nemzetközi Madármegfigyelő Napok egyik helyszíne. A nyílt vizekkel tagolt nádasos, mocsaras élőhely nádi énekesmadaraknak, valamint a vízi- és partimadaraknak ad otthont. A nádasban álló, kb. 200 m hosszú függönyhálóval nádiposzáta-fajokat, barkóscinegét, nádi sármányt, kékbegyet, függőcinegét és más egyéb fajokat foghatunk, de az út melletti erdősávban felállított hálóval például cinegék, füzikék, vörösbegy, poszáták is megfoghatóak. A tábor egyik célja a barkóscinegék életmódjának részletesebb vizsgálata. A varsák segítségével többek között cankók, partfutók, szalonkák, récék kerülnek kézre. A gyűrűzés általában július közepétől október végéig folyik, Fenyvesi László, a helyi természetvédelmi őr vezetésével. A tábor a madarászás mellett hagyományőrző jellegű is, ezt bizonyítja a tavaly nyáron a táborlakók által felépített honfoglaláskori veremház. A tábor Dinnyésről a Seregélyes felé vezető úton közelíthető meg. Az egyik szálláslehetőség az elzamajori erdei iskola, de lehet sátorozni is. Az Elza-majori nyári tábor 2008. július 12 – augusztus 24 között lesz. Jelentkezni lehet: Fenyvesi Lászlónál (06-22-357-767; 06-30-66-34-630), Bukor Zoltánnál (22-470-594; 30-267-21-79) Egyed Istvánnál (06-70-387-57-52). A Soponyai nyári tábort Staudinger István szervezi (
[email protected]), ennek időintervalluma: 2008. július 27 – augusztus 10.
Versenyeredmények A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny megyei eredménye, a rangsor a következő mennyiségi és minőségi mutatókból áll össze: • a megyei fordulókon résztvevő tanulók száma szerinti rangsor • a megyei fordulókon résztvevő iskolák száma szerinti rangsor • az országos írásbeli fordulóra bejutott tanulók száma szerinti rangsor • az országos szóbeli döntőbe jutott tanulók száma szerinti rangsor • a szóbeli döntőn elért legjobb eredmény szerinti rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 6. 8. 9. 10.
Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Heves Zala Pest Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Baranya
11. 12. 12. 14. 15. 16. 16. 18. 19. 20.
Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Győr-Moson-Sopron Vas Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Somogy Csongrád Tolna
Gratulálunk a szép eredményekhez! A jövőben is számítunk minden kolléga munkájára!
Közoktatást érintő jogszabályok a Magyar Közlönyben 16/2008 (IV. 30.) OKM r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008. 69. sz. április 30.) 17/2008 (V. 9.) OKM r. a 2008/2009 tanév rendjéről (Magyar Közlöny 2008.72. sz. május 9.)
fejer_bel.indd 14
2008.06.06. 0:16:15
