Tisztelt Monitoring Bizottság! Köszönöm a megtisztelő felkérést és kérem engedjék meg, hogy az Erdészeti Albizottság munkájáról, az elért eredményekről beszámoljak. A Monitoring Bizottság Erdészeti Albizottsága június 13-án ülésezett. Az ezt megelőző ülés elég régen, 2011. május 18-án volt, tehát az Ügyrendnek megfelelően az 1. napirendi pont keretében ki kellett mondanunk Albizottságunk újbóli megalakulását. Ennek a hosszú szünetnek prózai okai voltak, hiszen meg kellett várnunk az erdészeti jogcímek szempontjából sorsdöntő változásokat. Részben az új jogcímek megnyitására, részben a már meglévő jogcímek módosítására vonatkozó rendeletek voltak, amelyek 2012. első felében láttak napvilágot. El kell mondanom, hogy a 2012-es év az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program erdészeti jogcímeinek vonatkozásában történelmi évnek nevezhető, olyan évnek, ami az erdészet, erdőgazdálkodás vonalán rendkívül jelentőségű, döntő többségükben igen pozitív változásokat meghozta nekünk erdőtulajdonosoknak, gazdálkodóknak. A fiatal erdők ápolása jogcím támogatási rendelete márciusban jelent meg, ezt követte április végén a Natura 2000 erdőkre vonatkozó rendelete, majd május elején napvilágot látott a több, már folyamatban lévő erdészeti jogcímet módosító VM jogszabály is. Ekkor már nem volt lehetőségünk albizottsági ülést rendezni, hiszen a pályázati, kérelembenyújtási időszak is megkezdődött a két új jogcím vonatkozásában és ez május elejétől gyakorlatilag egészen május végéig, illetve június 11-ig tartott. Soron következő ülésünket tehát úgy időzítettük, hogy már beszámolhassunk ne csak a jogszabályi változásokról, de a jogcímekkel kapcsolatos, azokat népszerűsítő tevékenységről, sőt a pályázatokra, kérelmekre vonatkozó első számszerűsíthető eredményekről is. Végül az albizottság június 13-i ülésén - a közelmúlt és napjaink legfontosabb történéseinek áttekintése után - foglalkozott jövőképünkkel is, hiszen végigvettük a 2014-20 közötti időszak várható legfontosabb változásait is. Az albizottság ennek eredményeként ajánlásokat fogalmazott meg az Irányító Hatóság felé. Jutott arra is időnk, hogy tájékozódjunk a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeivel kapcsolatban megindult kutatás aktuális helyzetéről. Nos, az elmúlt történésekben rendkívül gazdag, mondhatni eseménydús időszak legfontosabb állomásai a következők voltak: 1. Megnyílt a Fiatal erdők állománynevelése jogcím, amit a magánerdősök már több mint öt éve szorgalmaztak a legkülönbözőbb fórumokon. Ezért is nagy örömünkre szolgált, hogy ez a jogcím a minisztérium és az MVH aktív támogatásával elérhetővé vált, az ezzel kapcsolatos támogatási rendelet 25/2012.(III.20.) VM számon megjelent a
Magyar Közlöny 32. számában. Ennek alapján május hónapban a 20 hektárnál nagyobb erdőterületen gazdálkodók pályázhattak befejezett ápolási, tisztítási és nyesési tevékenységek számlával igazolt kiadásainak 50 %-ára. Ez azt jelenti, hogy a pályázók a költségek másik felét saját forrásból teremtik elő. Legkisebb támogatható terület legalább 1 hektár. A jogcím fontosságát az is jelzi, hogy az abban foglalt erdőművelési tevékenységekre 2004. óta semmilyen támogatás nem állt rendelkezésre. A támogatási rendelet és az annak értelmezésére szolgáló részletes előírások meglehetősen bonyolultra sikerültek, de ennek egyértelmű oka az volt, hogy egy ilyen erdőgazdasági beruházás sajátoságai nem könnyen fogalmazhatóak meg a többi klasszikus beruházási (pl. gépbeszerzés, építési beruházás, stb.) tevékenységekhez képest. A bonyolultnak tűnő előírások elég sok pályázót elbizonytalanítottak, de az illetékes hatóságok, a minisztérium és a szakmai szövetségek együttes tájékoztató, a jogszabályt értelmező és a pályázatok elkészítéséhez információt nyújtó tevékenysége sokat segített ebben is. Végül a Fiatal erdők ápolása jogcímre 532 db kérelem érkezett be. Ez 9-10 erdőrészlet/kérelmet alapul véve, mintegy 4720 erdőrészletet érinthet és közelítőleg 1 milliárd forintos támogatási igényt jelent. Ez, a jogcímre rendelkezésre álló keret közel felét jelenti, ami feljogosít minket arra, hogy a hátralevő pályázati időszakban a keret teljes felhasználására számítsunk. 2. Natura 2000 magánerdőkben: az előző jogcímhez hasonlóan már az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kezdetét megelőzően, gyakorlatilag a 2004. évi Natura kijelölések óta, a MEGOSZ indítványozta, hogy a korlátozások miatti elmaradt haszon és árbevétel kiesés kompenzálására kaphassanak a magyarországi magánerdő tulajdonosok a mintegy 200 ezer hektár Natura-2000 hálózatba kijelölt erdőterületen támogatást. Ennek érdekében a magánerdősök legkülönbözőbb fórumokon próbálták meg érvényesíteni érdekeiket a hivatásos és civil természetvédelem illetékeseivel egy asztalhoz ülve. A rendkívül hosszú és sokszor megakadó egyeztetések - minisztériumunk hathatós segítségével - végül 2011-12-ben eredményre vezettek és a magyar magánerdő egyik legnagyobb sikereként könyvelhetjük el, hogy az ezzel kapcsolatos támogatási rendelet az a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 41/2012.(IV.27.) szám alatt a Magyar Közlöny 51. számában megjelent. Ennek értelmében a támogatás igénybevételére minden olyan naturás magánerdő gazdálkodó jogosult, aki rendelkezik az adott erdőrészletre vonatkozó jóváhagyott erdőtervvel, gazdasága teljes területén betartja a kölcsönös megfeleltetés előírásait és 10 hónapon belül részt vesz a Natura 2000 erdőterületen gazdálkodók részére szervezett képzésen. A legkisebb támogatható terület 1 hektár. A támogatás 2
területalapon, egyszerű módon, az egységes kérelmekkel együtt, vagyis minden év május 15-ig igényelhető. Ugyanakkor ez az időpont majdnem 1 hónappal meghosszabbítható volt, mivel ekkor is befogadták az erre irányuló kérelmeket, igaz, hogy egyre csökkenő támogatási hányaddal. Számunkra ez a néhány hét rendkívül fontos volt, hiszen a rendelet megjelenésekor az egységes kérelmek benyújtása már javában tartott és a szankciómentes igénylésig mindössze 10 (!) munkanap állt rendelkezésre. Ennyi idő alatt kellett volna a közel 190 ezer hektár magánerdős Natura területek több ezer gazdálkodóját megszólítani és a kérelmeket benyújtani. Az ezzel kapcsolatos kommunikációs feladat nyugodtan mondhatjuk, emberfeletti volt, de szerencsére a magánerdősök kiváló partnere volt a szaktárca, az MVH, az erdészeti hatóságok, az Agrárkamara, a falugazdászok és a két éve támogatás nélkül még működni képes megmaradó erdészeti szakirányítói csoport. Külön köszönet érte! Ehhez a munkához igénybe vettük az írott és elektronikus sajtót, a rádiót, a televiziót, a sajtótájékoztatókat, az érintett önkormányzatok egyedi és csoportos megkeresését, a kör e-maileket és a hagyományos papír alapú postai megkeresést is. A rendkívül kedvező fogadtatásnak köszönhetően – a rendelkezésre álló időhöz képest várakozásainkat felülmúlóan teljesítettek az érdeklődő magánerdő gazdálkodók. Azok, akik még nem rendelkeztek erdőgazdálkodóval és jóváhagyott körzeti erdőtervvel az ezzel kapcsolatos hosszú adsminisztrávió miatt az idén nem tudtak kérelmet benyújtani. Mivel számuk nem kevés, ezt is figyelembe kell venni a benyújtott kérelmek értékelésekor. Végül az Erdő-Natura jogcím keretében, a június 06-i állapot szerint 2167 kérelmet nyújtottak be, ami becslések szerint 22500 erdőrészletet és mintegy 112000 hektárt jelent, míg támogatási igényként közelítőleg 3,5 milliárd forintot fed le. Figyelembe véve a körülményeket és a tájékoztatásra rendelkezésre álló idő rövidségét, a magánerdő és Szövetségünk jól vizsgázott. Reményeink szerint megfelelő előkészítéssel a rendelkezésre álló keretet a jövő év végéig itt is maradéktalanul kitölthetjük. Ahhoz azonban, hogy reményeink - a keretek kitöltésére vonatkozóan - valóra váljanak, az kell, hogy mindkét jogcím vonatkozásában az adminisztráció, illetve a kifizetések ne szenvedjenek késedelmet, mert az végzetesen elbizonytalanítja a jövő évi potenciális pályázókat. Ez már értelemszerűen az érintett hatóságokon múlik, de egyben aláhúzza az ügyben fontosságukat és felelősségüket is. Az új erdészeti jogcímekről szóló beszámoló teljességéhez hozzátartozik, hogy a fiatal erdők állománynevelési munkáinak támogatása, illetve a Natura 2000 erdőterületek támogatása jogcímek végrehajtási kérdései a beszámoló 3
készítésének időpontjáig nem rendeződtek, azaz a jogszabályban leírt végrehajtási feladatmegosztást jelen pillanatban a NÉBIH és az MVH közötti megállapodás nem tükrözi. Az Erdészeti Albizottság ülésén elhangzott tájékoztatás szerint a megállapodás hamarosan kiegészítésre került a két kérdéses jogcímmel. Mind a két jogcím esetében a benyújtott kérelmek és pályázatok vonatkozásában egy rendkívül fontos további megállapítás tehető. Azok a megyék, régiók szerepeltek kimagaslóan a legjobban a benyújtott igények vonatkozásában, ahol a már két éve megszűntetett támogatás miatt széthulló erdészeti szakirányítói hálózat egyes tagjai, vállalkozásai még életben tudtak maradni. Ezeken a területeken kimutathatóan a potenciálisan szóba jöhető pályázók 70-90 %-át tudták eredményesen megszólítani! Ez azt jelenti, ha az erdészeti szakirányítói hálózat ma úgy működne, mint mondjuk 3 évvel ezelőtt, akkor lehet, hogy pótkeretet kellene igényelnünk jövőre ezeken a jogcímeken. Ez is beszédes példája az erdészeti szakirányítás fontosságának a erdészeti vidékfejlesztési jogcímek működtetésében. 3. Több jogímet érintő módosítások 2012. május 3-án megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások részletes szabályairól szóló 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet módosítását tartalmazó miniszteri rendelet. A módosításokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2012. (V. 3..) VM rendelet tartalmazza. A legfontosabb változásokat a vonatkozó közleményből idézem: “- Az „Erdészeti potenciál helyreállítása” intézkedés támogatási összegei jelentős mértékben emelkedtek. Hektáronként az eddigi 873 euró támogatási maximumot 2365 euró maximálisan igénybe vehető támogatás váltja fel. - „Erdő-környezetvédelmi kifizetések” támogatási jogcím esetében a támogatási összegek 40%-os megemelésére került sor, amelyeket a 2011-ben támogatási kérelmeket benyújtó erdőgazdálkodók is megkaphatnak, ha a támogatandó intézkedéseket saját felelősségükre a rendelet hatálybalépéséig még nem kezdték meg. - Szakmai megfontolásból az „Erdő-környezetvédelmi kifizetések” esetében a a szálaló erdőgazdálkodás és a mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása célprogram együttesen is támogathatóvá vált.
4
- „A közjóléti célú erdők fenntartása” célprogramnál már nem csak a rendelet 1. számú mellékletében támogathatóként feltüntetett erdőállományok részesülhetnek támogatásban, így például az akácerdők is támogathatók lettek az intézkedés keretében, ha ott szabadon látogatható közjóléti létesítmények vannak és a rendelet egyéb feltételei teljesülnek. - Az „Erdőszerkezet átalakítás” intézkedés esetében a módosítás értelmében a támogatásnak már nem feltétele, hogy a tarvágás a támogatási kérelem benyújtása előtt megtörténjen. Ez azt jelenti, hogy az erdőgazdálkodó megvárhatja a támogatási határozatot, amelynek birtokában kockázat nélkül dönthet a véghasználat elvégzése mellett.” Fenti módosítások egyértelműen az adott jogcímeken rendelkezésre álló lehetőségek jobb, hatékonyabb kihasználása felé mutatnak és a jogszabály az utóbbi évek legkedvezőbb hatású rendeleteként, több, már folyamatban lévő erdészeti jogcím eddigi tapasztalataiból leszűrt módosításait tartalmazza. Az Erdészeti Albizottság a következő napirendi pont keretében áttekintette a 2014-20 közötti uniós költségvetési időszak vidékfejlesztési erdészeti jogcímeiben várható főbb változásokat is. Elmondható, hogy a következő ciklus - a zöldebb vidékfejlesztés jegyében - örvendetesen jó irányú változásokat tartalmaz az erdészet vonatkozásában. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az olyan priorításoknak, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, munkahelyteremtés, a megújuló energiák alkalmazása, vagy az élhető vidék megteremtése az erdők kézenfekvő módon megfelelnek. Itt külön is ki szeretném elemlni, hogy az erdészet, az erdőgazdálkodás hagyományosan kézimunka-igényes ágazatnak számít, íly módon munkahelyteremtő és azt a vidéken megtartó képessége rendkívül nagy. A jelenlegi ÚMVP-s jogcímekhez képest néhány fontosabb, jövőbeni tervezett változás a következő: Az erdészeti géppark fejlesztése új jogcímén már a fakitermelő gépek, illetve az erdei melléktermékek gyűjtésnek és tárolássának gépei is pályázhatók lesznek. A fiatal erdők állománynevelése keretében - reményeink szerint - a támogatott tevékenységek körébe a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítések is beletartoznak majd. A mezőgazdasági területek első erdősítése vonatkozásában támogatható lesz a cserjék telepítése is és 10 éves korig kérhető az állomány fenntartásra támogatás. Ugyanakkor a jövedelempótló támogatás tervezett eltörlése katasztrófális hatással lenne a magyar erdőtelepítésekre. Gondoljunk bele, hogy a 100 ezer Ft-ot közelítő területalapú támogatással szemben az erdőtelepítések így nem lesznek versenyképesek, semmi sem motiválja majd a földtulajdonosokat az új erdők létrehozására. Ezért is fontos a különböző
5
ágazatokhoz tartozó, de egymással pl. földhasználati szempontból szorosan összefüggő jogcímek között a helyes értékarányok megteremtése. Az agrár-erdészeti rendszerek esetében már nemcsak az első kivitelt, hanem az első három év fenntartási költségeit is lehet pályázni. Szintén jó hír, hogy a Natura 2000 kifizetések támogatási szintjét emelni tervezik. Az erdő környezetvédelmi kifizetések köre a genetikai erőforrások megőrzésével bővül. Az erdészeti potenciál helyreállítása keretében a megelőzésre és, ami külön öröm, a biotikus károk enyhítésére is megnyílik a lehetőség. Az erdőszerkezet átalakítás jogcím keretében az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is lesz keret. A 18. cikkben az erdészeti utak létrehozásához, vízmegtartást célzó beruházásokhoz is lesz támogatás 2014. után, eddig erre nem volt lehetőség. Az egyes jogcímekkel kapcsolatos, a Magyarországot leginkább érintő erdészeti álláspontra vonatkozóan az Erdészeti Albizottság az alábbi ajánlást fogalmazta meg az Irányító Hatóság felé, amit most megismétlek, kérve annak képviseletét a hátralévő uniós tárgyalások során: “1. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások" (16. cikk) keretében kérjük, hogy ne csak a mezőgazdasági művezetés, hanem az erdészeti művezetés (szakirányítás) is támogatható legyen, mivel egy-egy ilyen jól működő hálózat valamennyi uniós tagországban az erdészeti jogcímek hatékony és célirányos működtetésének is előfeltétele. 2. Az erdősítés és fásítás (23. cikk) jövedelempótló támogatásának tervezett megvonását nem tudjuk elfogadni, ezt az elképzelést el kell vetni, mivel az a magyarországi új erdők létrehozását alapjaiban veszélyezteti a következő költségvetési ciklusban. 3. Támogatjuk valamennyi szóba jöhető cikk vonatkozásában a jogosultságok kiterjesztését az állami erdők körére is.” Kérjük tehát az Irányító Hatóság segítségét a fenti három nagyon fontos álláspont, javaslat képviseletében az uniós tárgyalások során. Ugyanakkor a 2014-2020 közötti programozási időszak során hazai viszonylatban célszerűnek tartjuk átgondolni a végrehajtás intézményrendszerének szereplői közötti viszonyokat, mivel az évente kötött megállapodásokon alapuló munkamegosztást a megállapodások késése és az ennek következtében fellépő csúszások miatt nem tartjuk kellően hatékonynak. Javasoljuk, hogy az intézmények alapfeladatai közé is kerüljenek beépítésre a közösségi támogatási feladatok, természetesen a szükséges erőforrások 6
biztosítása mellett. A részletszabályokat lenne célszerű rendezni az egyes megállapodásokban. Végül az Erdészeti Albizottság meghallgatta a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetének beszámolóját az ÚMVP erdészeti támogatási jogcímeinek monitorozásával és indikátorainak fejlesztésével kapcsolatos kutatások helyzetéről. A nemrég megindult kutatások első eredményei szeptemberben várhatók. A kutatás három fő irányban folyik, egyrészt az erdészeti jogcímek helyzete, megnyitása és eddigi keretfelhasználása, az egyes jogcímek igénybevételét ösztönző és gátló tényezők felmérése, illetve az erdészeti jogcímek foglalkoztatás ösztönző potenciáljának témaköreiben. Mindhárom témakörben megtörténtek az első szakmai egyeztetések, az adatstruktúrák kiépítése, az interjúalanyok kiválasztásának előkészítése, a kérdőív koncepció kidolgozása a felsővezetői és kedvezményezetti értékelésekhez, illetve az egyes intézkedéseknél a foglalkoztatási model és az egyes szereplőcsoportokhoz rendelt műszaki feladatmennyiségek összekapcsolása a foglalkoztatási lehetőségek számszerűsítésére. A beszámoló végén úgy érzem, joggal mondhatjuk, hogy a közelmúltban rendkívüli előrehaladás mutatkozott a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeivel kapcsolatban. Még egyszer köszönet érte! A megnyíló lehetőségeket - az idő és a rendelkezésre álló kapacitás korlátait figyelembe véve – igyekeztünk maximálisan kihasználni. Az ezzel kapcsolatos jövőbeni hatékonyságnövelés zálogát az erdészeti szakirányítói hálózat újraélesztésében és valamennyi jogcím esetében azok további egyszerűsítésében látjuk. Ez utóbbira pozitív példa a könnyen értelmezhető, világos Natura rendelet, míg negatív példaként az erdőtelepítési támogatások sorozatos, követhetetlen módosításait említhetjük. Végezetül egy mondat a következő ciklus erdészeti jövőképéről: számításaink szerint - figyelembe véve az erdővel szemben megnyilvánuló fokozott társadalmi elvárásokat, valamint az állami erdők növekvő szerepét és keretigényét – mintegy 150 milliárd forint lesz szükséges az elkövetkező 7 esztendős időszakban az erdészeti jogcímek keretigényének kielégítésére. Kérjük a Monitoring Bizottság további szíves támogatását munkánkhoz! Dr. Sárvári János az ÚMVP MB Erdészeti Albizottsága elnöke
7
