Tisztelt Leendő Állampolgár!

1

Tisztelt Leendő Állampolgár!

Könyvünkkel segítséget szeretnénk adni Önnek, hogy mielőbb otthon érezze magát új hazájában. Ismereteket nyerjen az ország régebbi és közelebbi múltjának legnevezetesebb eseményeiről, történelmének és kulturális életének nagyjairól, legszebb tájainkról, épületeinkről. Megismerje nemzeti jelképeinket, ünnepeinket, s nem utolsósorban az Alkotmány legfontosabb részeit: államunk alapvető intézményeit, közigazgatásunk felépítését, a magyar állampolgárok alapvető jogait, kötelezettségeit és mindazt, amit a magyar állampolgárságról tudni kell. E könyv egyben tankönyv, amelyből elsajátíthatja a vizsgához szükséges tananyagot. Az eredményes felkészüléshez a következőket tanácsoljuk: 1. Az egyes fejezetek elolvasása előtt tekintse át a fejezetekre vonatkozó vizsgatételeket. 2. A könyv szövegének olvasása közben néhány szavas vázlatban rögzítse, mit fog majd elmondani vagy leírni az adott tételről a vizsgán. 3. Vegye figyelembe, hogy kizárólag a könyvben vastag betűvel szedett anyagról kell számot adnia. A normál és apró betűs szöveg csupán az alapvető ismeretek jobb megértését szolgálja. 4. A nevezetes műemlékek vagy tájak meglátogatása nagy mértékben járulhat hozzá az eredményes felkészüléshez. Nem különben az, ha néhányat elolvas az ajánlott könyvek közül.

Sikeres felkészülést és vizsgát kívánnak Önnek a szerzők

2

Hazánk Magyarország

Képek: az Országház és jellegzetes alföldi meg dombvidéki tájak

Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el. Szomszédai: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország és Szlovénia. Területe 93 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma 10 millió. Fő folyói a Duna és a Tisza, déli határfolyója a Dráva. Legnagyobb természetes tavai a Balaton és a Velencei-tó. A Fertő-tó kis része is Magyarország területére esik. Nagy tájegységei: az Alföld és a Kisalföld, az Északi és a Dunántúli Középhegység, az Alpokalja és a Dunántúlidombság. Az Északi Középhegységben (a Mátrában) van az ország legmagasabb pontja: az 1014 méter magas Kékes.

Hazánkban nincsenek égbe nyúló hegyek és végtelen sivatagok, a számunkra oly kedves otthoni táj mégis gazdag a természeti szépségekben. A Hortobágyon - Európa legnagyobb természetes eredetű legelőjén megcsodálhatjuk a csavart szarvú juhot, a magyar rackát, melyet már honfoglaló őseink is legeltettek és a híres szürkemarhákat meg a vízben hentergő házibivalyokat. Ősszel tízezrével lepik el a Nagyhalastót a darvak. A nádasokban kócsag és kanalasgém fészkel. A Hortobágy 1973 óta első, szigorúan védett "nemzeti parkunk". Egyben a "világörökség" része. Az UNESCO Világörökség Bizottsága bolygónk legféltettebb természeti és kulturális értékei közé sorolta az Aggteleki barlangokat; a csodálatosan szép kis hegyi falut - Hollókőt; a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, ahol több mint ezer éve az első magyar iskola létesült és nem utolsósorban az ország szívét, Budapest ékességét a Duna két partját és a budai Várnegyedet.

- Gyűjtse össze az alábbi térképről a nemzeti parkjainkat és a világörökségnek nyilvánított természeti és kulturális értékeket! - Keresse meg a tankönyvben az ezekről készült fényképeket!

Térkép: a nemzeti parkok és a világörökség részei Forrás: Értékőrző Magyarország. Nemzeti parkok, világörökség. Főszerkesztő: Tardy János. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest 2000. 6-7. oldal

A honi táj, az ismerős falvak, városok, bennük az ismerős emberek, a jó barátok mindmegannyi erős kapocs, mely szorosan köt a hazához minket. Ez az érzés hatja át a költő sorait:

3

Radnóti Miklós: Nem tudhatom... Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem, az a bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra ujból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. (1944. január)

Magyarország történetének fordulópontjai

4

Montázs: pl. Csodaszarvas, Szent István szobra, Mátyás visegrádi palotája, végvári vitéz, a Nemzeti Múzeum, gyárépület a két világháború között, a Corvin-köz vagy a Kilián laktanya stb.

József Attila: A Dunánál A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szívemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt a mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt - néztem a határ: egykedvű, örök eső módra hullt, színtelenül, mi tarka volt, a múlt. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell.

5 Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a múlt és övék a jelen. Verset írunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt ez az elmúlás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely a múltnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok! ...Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. (1936. június)

I. Magyarország helye Európában Kapcsolódásunk Európához

6 A kelet-közép-európai térségben lezajlott változások eredményeként kialakulóban van egy egységes európai-észak-atlanti tér (a Ráktérítőtől északra fekvő területek Európában és Észak-Amerikában.). E térség olyan alapvető emberi, politikai és gazdasági értékekre épül, mint az emberi jogok biztosítása, a többpárti demokrácia, a szociális piacgazdaság. Az európai-atlanti közösség formálódása Magyarország számára is döntő jelentőségű. Történelmi, kulturális, földrajzi okok, politikai és gazdasági érdekeink egyaránt e térség felé irányítják érdeklődésünket. Így váltunk már 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává, majd 1999-ben az Észak-Atlanti Szövetség, azaz a NATO tagjává, ami hazánk biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Országunk érdekei azt is megkívánják, hogy a lehető legrövidebb időn belül kapcsolódjunk az európai integrációs folyamatokhoz. Ennek kulcskérdése az Európai Unióhoz való viszony. Az EU-tagság hazánk számára is az európai felzárkózás esélyét kínálja. Az Európai Közösséggel 1991-ben kötöttünk társulási szerződést. 1998 óta pedig csatlakozási tárgyalások folynak az Európai Unióval. Reményeink szerint rövid időn belül mi is az EU tagjai lehetünk. Az összeurópai együttműködés szerves része a hatékony regionális együttműködés. Erre törekszünk valamennyi szomszédunkkal. Ez szolgálja a határon túl élő magyarság érdekeit is. Az Európa Tanács Európa legnagyobb közös politikai szervezetének, az Európa Tanácsnak azok az európai országok lehetnek tagjai, amelyekben biztosítják az állampolgárok alapvető emberi jogait, és ahol demokratikus parlamenti rendszer működik. Az Európa Tanácsot 1949-ben tíz állam alapította. Székhelye: Strasbourg. Jelenleg 40 tagállama van, teljes népessége 760 millió. Átfogja Európa valamennyi régióját. Az Európa Tanács fő célkitűzései: a) munkálkodás az európai egység erősítéséért; b) az emberi jogok és a parlamenti demokratizmus elveinek a védelme; c) az életkörülmények javítása, az emberi értékek megóvása. Az Európa Tanács tagállamai számos nemzetközi egyezményt fogadtak el, a szociális, oktatási és kulturális együttműködés, a közigazgatás, a kisebbségi és emberi jogok, a nemzetközi büntetőjog, a környezetvédelem, a sport területén. E szervezet keretében épült ki az emberi jogok európai védelmi rendszere. Strasbourgban székel az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Európai Bírósága. A Magyar Köztársaság egy-egy kiemelkedő jogtudóssal képviselteti magát ezekben a szervezetekben. Az Európa Tanács fő szervei: a Parlamenti Közgyűlés, a Miniszteri Bizottság és a Titkárság. A Közgyűlés a tagországok parlamenti képviselőiből áll. Magyarország hét képviselőt küldhet. A Miniszteri Bizottság a tagállamok külügyminisztereiből áll. Részint a tagállamok kormányainak szóló javaslatokat fogad el, részint egyezményeket, megállapodásokat köt. A Magyar Köztársaság 1990 óta az Európa Tanács teljes jogú tagja.

7

Az Európai Unió Az Európai Uniót az 1993-ban életbe lépett maastrichti szerződés hozta létre. Jelenlegi tagjai - a Tizenötök - Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Spanyolország, Portugália, Görögország, Svédország, Finnország és Ausztria. Az Európai Unió tagjainak többsége fejlett ipari ország. Korszerű gazdasági szerkezettel, magas életszínvonallal, s a "jóléti állam" keretében magas színvonalú szociális ellátással rendelkezik. A nyugat-európai integráció fő célja egy „közös piac” megteremtése volt. A piac egységét mindenekelőtt • az áruk, • a szolgáltatások • a tőke és • a munkaerő tagországok közti szabad mozgása teremti meg. Az integráció átformálta az állampolgárok mindennapi életét is. A határok megnyitásával természetessé vált a szomszédos országok nyelvének, szokásainak ismerete. Nem csak az utazás akadályai tűntek el, hanem tanulni, munkát vállalni, és letelepedni is lehet az Unió más tagállamiban. Az integráció visszaszorította Nyugat-Európában a nemzeti gyűlölködést, a nacionalizmust. A tagállamok a gazdasági integráció elmélyítése érdekében elhatározták, hogy gazdasági és pénzügyi unióra lépnek. Végső célként a közös pénz bevezetését jelölték meg, amely a nemzetgazdaságok szoros összehangolását tette szükségessé. Az euró bankjegyek és pénzérmék 2002. január 1-jén kerülnek forgalomba, 2002. július 1-jétől az euro lesz az egyetlen törvényes fizetési eszköz az Európai Unió országaiban. A közösség Parlamentjének tagjait a tagállamok polgárai közvetlenül választják. Belső döntéshozó szervei: az Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa. Döntéselőkészítő szerve: az Európai Bizottság. További fontos intézményei: az Európai Bíróság és az Európai Fejlesztési Bank. 1994-ben az Európai Unio tizenkét államnak ígért tagságot attól függően, hogy teljesítik-e az integráció által támasztott magas követelményeket. 1998 óta öt középkelet-európai ország – köztük Magyarország - és Ciprus folytat tárgyalásokat az Európai Unióval. Az Európai Bizottság évente országjelentésekben értékeli a társult országok uniós felkészülésének helyzetét. Ezek alapján hazánk élenjáró minősítést kapott, s a közép-kelet-európai országok csoportjában az EU-tagságra legesélyesebb országnak tekintik. Az EU-tagság egyenrangú európai státuszt jelent. EU-tagként Magyarország elfoglalhatná helyét a lendületesen fejlődő, demokratikus európai államok körében. Fontos érdekünk az integráció, mert gazdaságunk kicsi és kiszolgáltatott. A

8 gazdasági felzárkózásban és a modernizációban csak akkor reménykedhetünk, ha a tőke és a fejlett technika megbízható feltételekre számíthat, ha termékeinket nagy és biztos piacokon értékesíthetjük, és ha a magyar munkaerő számára is tág tér nyílik meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatalmas változást fog hozni országunk életében. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 1949-ben tíz európai állam, valamint az USA és Kanada aláírta az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) alapokmányát. A szervezet megalakulásával NyugatEurópa és az USA közös biztonságpolitikai térséget alkotott. Bármelyikük elleni támadást valamennyiük elleni agressziónak tekintették. A szovjet fenyegetéssel a siker reményében egyedül az USA volt képes szembenézni. A NATO aláírásával az USA szerződéses kapcsolatba lépett Európa nyugati felével. A kelet-európai rendszerváltozások, a német egység létrejötte, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szétesése új helyzetet teremtett. Nyugat-Európa mellett KeletEurópában is a NATO feladata a békesség és biztonság fenntartása. E biztonság alapja, hogy az európai országok a „létező szocializmus” összeomlása után közös értékekre építik politikájukat. Mivel Közép-Európában súlyos válságok is tapasztalhatók az egyes országok nemzeti biztonságpolitikájának és az összeurópai biztonság követelményeinek egyaránt érvényre kell jutniuk. Az összeurópai biztonsági rendszer megteremtésében fontos szerep hárul az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) és a NATO-ra. A NATO egyik alapfunkciója a tagországoknak nyújtott „közös” védelem. A NATO legfelsőbb testülete az Észak-atlanti Közgyűlés, operatív szerve az Állandó Tanács, hivatali szerve a Nemzetközi Titkárság, élén a főtitkárral. Magyarország NATO-tagságról 1997-ben népszavazás döntött. Hazánk 1998-tól a NATO teljes jogú tagja. Az ENSZ A Magyar Köztársaság külpolitikájában kitüntetett szerepe van az ENSZ-hez fűződő intézményes kapcsolatainknak. Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) szervezete 1945-ben alakult meg. Alapokmányát 51 ország írta alá. Jelenleg több mint 180 tagállama van. Székhelye: New York. A második világháború borzalmai után az ENSZ Alapokmánya hitet tett az alapvető emberi jogok mellett, s célul tűzte ki a nemzetközi béke és biztonság fenntartását. Az ENSZ legfontosabb szervei: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Titkárság, a Nemzetközi Bíróság, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gyámsági Tanács. A Közgyűlés a tagállamok képviselőiből áll. Minden tagállamnak egy szavazata van. A Közgyűlés határozatai ugyan nem kötelezőek a tagállamokra, súlyuk azonban rendkívül nagy. Magyarország 1955-től az ENSZ tagállama. Hazánk az ENSZ tagállamaként belső joggá tette az emberi jogokra vonatkozó legfőbb nemzetközi dokumentumokat.

9

VIZSGATÉTELEK:

1. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekben dolgozik a Magyar Köztársaság! 2. Mi az Európai Unió célja? Miért érdekünk az EU-hoz történő csatlakozás?

10

MAGYARORSZÁG

11

2. fejezet Nemzeti jelképeink és ünnepeink Minden nemzetnek vannak törvényben rögzített jelképei, melyek az adott nemzeti közösség együvé tartozását fejezik ki. A Magyar Köztársaság Alkotmánya által szentesített hivatalos jelképek: A nemzeti címer Magyarország legfontosabb jelképe, amely a magyarság múltját idézi meg. Hegyes talpú, hasított pajzs, amelynek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második vörös mezőben a zöld hármas halom aranykoronás, középső, kiemelkedő részén a legrégebbi alkotóelem, a 800 éves, ezüst talpas kettős kereszt áll. A pajzs felső szélén a magyar korona nyugszik.

A nemzeti zászló Piros, fehér és zöld színű trikolor, amelynek használata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején vált törvényessé. A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi.

A Magyar Szent Korona A magyar szent korona a jogarral és az országalmával együtt a magyar államiságot jelképezik. Az első, az államszervező magyar királynak, Szent Istvánnak tulajdonított korona jelentése egyértelműen a szervezett állam és egyház magyarországi megteremtéséhez kötődik.

A nemzeti himnusz Kölcsey Ferenc költőnknek az Erkel Ferenc zeneszerzőnk által megzenésített Himnusz c. verse 1903 óta nemzeti himnuszunk. Először 1844-ben mutatták be az akkori Nemzeti Színházban. 8 versszakából az elsőt éneklik ünnepségeken, hivatalos közösségi alkalmakkor. A Himnusszal kezdődő közéleti rendezvények záró darabját is himnuszának tekinti a magyarság. A nemzeti kultúra kiemelkedő időszakának számító reformkor másik kiváló költője, Vörösmarty Mihály írta a verset, amelyet Egressy Béni zenésített meg. 12 versszakából az első kettőt énekeljük.

12

Vörösmarty Mihály: Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, ó magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.

A törvényes nemzeti jelképeken túl a magyar Kölcsey Ferenc: nemzet a történelemből vett Himnusz más, nem formalizált jelképeket is használ a magyar nemzet képi Isten, áldd meg a megjelenítésére. Az egyik magyart leggyakrabban használt Jó kedvvel, bőséggel, szimbólum a magyar Nyújts feléje védő kart, Országház épülete, a Ha küzd ellenséggel; törvényhozás, a Magyar Bal sors akit régen tép, Országgyűlés otthona. Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!

A magyar mitológiából ismert jelképeink a magyarság eredetére utaló csodaszarvas és a turulmadár. A csodaszarvas vezette a mondabeli testvérpárt, a magyarok őseit e hazába. A turulmadár az Árpád-nemzetség szent madara. A jövendölés szerint az ősmagyaroknak addig kellett nyugat felé haladniuk, amíg látják a madarat.

13

Nemzeti ünnepeink A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: március 15., augusztus 20. és október 23. A magyarság történelmének kiemelkedő fordulóit hivatottak emlékezetessé tenni.

Március 15. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja. Jelképe a nemzeti színű kokárda, amelyet az ünneplők kabátjuk hajtókáján viselnek.

Augusztus 20. Az államalapító Szent István ünnepe. Első uralkodónk legnagyobb történelmi érdeme a magyarság fennmaradását jelentő döntés: csatlakozás Európához.

Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. Jelképe a középen kivágott nemzeti színű zászló.

14

HIVATALOS ÜNNEPNAPOK RENDJE MAGYARORSZÁGON

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe (március15.) Húsvét A munka ünnepe (május 1.) A Magyar Hősök Emlékünnepe (május utolsó vasárnapja) Pünkösd

Nemzeti emlékünnep (június 19.) A Magyar Szabadság Napja (június utolsó szombatja) Az államalapítás ünnepe (augusztus 20.)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe (október 23.)

Karácsony

Magyarországon a három nagy nemzeti ünnepnapon kívül a hazai és egyetemes történelmi emléknapokat és a kereszténység jeles napjait is megünnepeljük. Ezeken a napokon munkaszünet van.

15

Alkotmányos alapismeretek a magyar állampolgárság megszerzéséhez Magyarország történetének fordulópontjai

1. Népünk eredete, útja a Kárpát-medencéig Népünk legrégibb történetéről (őstörténelmünkről) csak kevés írásos forrás maradt ránk. A magyarok először a 9. században tűnnek fel az írott történelemben. Addigi életükről elsősorban a nyelvtudomány, a régészet, a néprajz, és az embertan segítségével tájékozódnak a kutatók. Mivel az adatok többféleképpen értelmezhetők, a magyarok eredetéről és vándorlásáról többféle nézet alakult ki. A leginkább elfogadott vélemény szerint Kr. e. a 4. évezredig a magyarok elődeit az uráli nyelveket beszélő ősnépek között találjuk az Ural keleti vagy nyugati oldalán. A 4. évezred közepén az itt élő népek közül a szamojédek ősei elvándoroltak, a finnugor népek viszont helyben maradtak. A finnugor népek a kőkorszaki emberek életét élték. Fő foglalkozásuk a halászat és a vadászat volt. Ismerték a szánt, a sítalpat, az íjat, a fazekasságot. Családokban, nemzetségekben éltek. Távol laktak egymástól, mert a gyűjtögető, halászó, vadászó életmód idején még nem tudott kis helyen sok ember megélni. Kr.e. 2000 táján a mai finnek elődei a Balti-tenger felé húzódtak. Az ugor népek – köztük a magyarok ősei – Szibériában maradtak, és kezdetben valószínűleg a finnugor őshaza déli peremét foglalták el. Itt megismerkedetek a fémek (a réz majd a bronz) használatával és a földművelés elemeivel, legfőképpen pedig a lótenyésztéssel. A Kr.e. 500 körüli években az ugor közösség felbomlott. Az ugorok egy része, a mai vogulok és osztjákok (ahogyan magukat nevezik: manysik és hantik) ősei az Ob folyó mellékére vándoroltak, ahol kénytelenek voltak visszatérni őseik halász-vadász életmódjára. Az ugorok másik része, népünk elődei, fokozatosan az Ural hegység keleti oldalára, az Ural és a Volga folyók közötti területre húzódtak. Állataiknak legelőt keresve innen indultak tovább a füves pusztaságokra. Fő foglalkozásukká a vándorló (nomád), legeltető állattenyésztés vált. A Kr.e. 1000 és 500 között kialakult ősmagyar közösségek már használták önmaguk megjelölésére a magyar (magy-er = beszélő ember) népnevet. A „mi”-tudat a magyar nyelvvel együtt napjainkig a nemzeti önazonosság egyik legfontosabb eleme. Az ugoroktól elvált és a nomád életmódra áttért magyarok a Kr.e. 1. évezred nagy részében az Urál-hegységtől délre tartózkodtak. A Kr.u. 6-7. században a legelfogadottabb feltételezések szerint a Volga-Káma vidékén, a mai Baskíriában, az egykori Magna Hungariában találjuk őket. Sztyeppei vándorlásunk további menetéről keveset tudunk. Feltételezik, hogy 700 körül a magyarság zöme délebbre húzódott a Volga-Don vidékére. A 9. század első

16 harmadában őseink már a Fekete-tengertől északra fekvő területen élhettek. Itteni két szállásterületünk nevét Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár munkájából ismerjük: Levédia és Etelköz. Konstantin császár műveiből tudjuk, hogy a levédiai magyarok a 9. század folyamán a kazárok fennhatósága alatt hét törzsben éltek. A császártól ismerjük a törzsek nevét is: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő Kér és Keszi. A kazár fennhatóság alól kikerülve a magyarok Etelközbe nyomultak. Itt a törzsek törzsszövetségbe tömörültek, s a legerősebb törzs főnökét, Álmost a magyarok fejedelmévé választották. Anonymus krónikája szerint a Magor nemzetségből való nemes vezér, Ügyek felesége Emese álmot látott. Nem sokkal később fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azért nevezték Álmosnak, mert anyja Emese álmában turulmadár képében jelent meg látomás és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Látta, hogy utódaiból dicső királyok származnak, akik más földön sokasodnak el. Álmos felnőve hatalmasabb és bölcsebb lett az összes többi vezérnél. Ezért azok szabad akarattal és egyetértéssel fejedelmükké emelték. „A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk – mondták-, s ahova a szerencséd visz, oda követünk téged.” A kutatók többsége szerint Álmos volt a magyarok első fejedelme. A későbbi korokban mégis Árpádot kezdték az első fejedelemnek tartani. Ennek oka az, hogy őseinket a Kárpát-medencébe, hazánk földjére már Álmos fia, Árpád vezette. Álmos még a honfoglalás előtt meghalt. A krónika szerint a magyarok Erdély országban megölték, miután a besenyőktől elszenvedett vereség után a Kárpátokon átkeltek. A krónikák azt is elbeszélik, hogy a magyar törzsfők Álmos fejedelemmé választásakor vérszereződést kötöttek. Abban is megállapodtak, hogy míg Álmos nemzetsége él, abból választják a fejedelmet. Így is történt több mint 400 esztendeig. Az uralkodócsaládot Árpád-háznak nevezték.

17

2. A honfoglalás Az etelközi magyarok kitűnő harcosok voltak. Ezért gyakran hívták őket segítségül az egymással viaskodó idegen fejedelmek. Elődeink busás fizetségért és gazdag zsákmányért szívesen vettek részt ezekben a harcokban. Portyázásaik során többször is megfordultak a Duna, Tisza tájékán, mai hazánk területén. Meggyőződhettek a Kárpát-medence előnyeiről Etelközzel szemben. Láthatták, hogy e helyet magas hegyek veszik körül, s így a hegyszorosok lezárásával könnyebben megvédelmezhető a támadásoktól, nem úgy mint a hatalmas etelközi síkság. Tapasztalhatták, hogy a Kárpát-medencében a legelők dúsak, a föld termékeny, erdei tele vannak a vadak mindenféle fajtájával, folyóiban bőséges mennyiségű hal él. Ezért eltervezték, hogy meghódítják ezt a gyönyörű vidéket. Erre a 894. év hadjáratai teremtettek lehetőséget. Ebben az évben Bölcs Leó bizánci császár kért segítséget a magyaroktól a Bizáncra támadó bolgárok ellen. A magyar csapatok győzelmet arattak a bolgárok fölött. Szintén 894-ben Szvatopluk morva fejedelemmel kötöttek szövetséget a magyarok, s feldúlták a frankok dunántúli területeit. Ezek a magyar csapatok nem tértek vissza Etelközbe, hanem a FelsőTisza vidékén teleltek át. Itt kívánták bevárni a fejedelem által vezetett fősereget és az Etelközben hátrahagyott magyar lakosságot, valamint a hatalmas állatvagyont. 895 tavaszán meg is érkezett ide a magyar fősereg Árpád fejedelem vezetésével. A fősereg a Vereckei-hágón át nyomult be az Alföldre. A Szvatoplukkal kötött szövetség emléke lehet a fehér ló mondája. E monda szerint Árpád követe, Kund fia Kusid egy felszerszámozott fehér lóért cserébe földet, füvet és vizet kért Szvatopluktól. A morva fejedelem nagyon megörült, mert azt hitte, telepesek érkeznek, hogy a földet műveljék. Örömmel adott a követnek egy kulacsnyi vizet, egy csomó füvet és egy marék földet, amit Kusid Árpádhoz vitt. Csak utólag derült ki, hogy a föld, a fű és a víz az egész ország jelképe, tehát a morva fejedelem a fehér lóért egész országát adta oda Árpádnak. Árpád pedig harcosaival elfoglalta az egész földet, és elűzte Szvatopluk seregét. Az Etelközben maradt magyarok (főleg a nők és gyerekek) átköltözését azonban megzavarta és meneküléssé változtatta a bolgárok és a besenyők váratlan támadása. A bolgár cár ugyanis bosszúból szövetséget kötött a besenyőkkel, hogy megbosszulja őseink előző évi győzelmét. A támadásnak – a fősereg távollétében – az etelközi magyarok nem tudtak ellenállni. A nép zömének menekülnie kellett. A keletebbre lakó magyarok örülhettek, ha életüket megmenthették, állataik, egyéb vagyonuk azonban odaveszett. A Kárpátokhoz közelebbi szállások lakóinak viszont módjuk volt állataik elhajtására is. A menekülők az erdélyi szorosokon és hágókon át érkeztek meg az új hazába. 895-re az Alföldet és Erdélyt szállták meg honfoglalóink. Az egész Kárpátmedence 900 körül került birtokukba, miután elfoglalták a Dunántúlt, majd a Felvidéket.

18 A honfoglaló magyarok törzsenként telepedtek le. A fejedelmi törzs szálláshelye feltételezhetően a Duna-Tisza közén volt. A letelepedett magyarok gondosan védték szállásaikat. A törzsek között üres területeket hagytak. Ezek a területek az úgynevezett gyepűk, amelyeket mesterséges akadályokkal, torlaszokkal, kidöntött fákkal is megerősítettek, hogy nehezítsék az ellenség betörését. A honfoglalással népünk történetének új korszaka kezdődött. Véget ért a hosszú és küzdelmes vándorlás. Őseink most már véglegesen letelepedtek, ez a föld lett a hazájuk, a mi hazánk.

19

3. A kereszténység felvétele és az államalapítás A honfoglalástól Géza uralomra jutásáig terjedő időszakot a kalandozások koraként ismerjük. A korabeli írások tele vannak az Európát bekalandozó magyarok harcainak ismertetésével. Pusztításokról, városok, falvak, kolostorok kifosztásáról, kegyetlenkedésekről szólnak a krónikák. Mindez nem magyar sajátosság volt, hasonló rablóhadjáratokat vezettek ebben a korban más vándorló népek is a náluk gazdagabb és civilizáltabb, de gyengébb országok kifosztására. A nyugati vállalkozások azonban rövidesen véget értek. 955-ben Augsburg mellett I. Ottó német király egyesített serege megsemmisítő vereséget mért a Lehel (Lél) és Bulcsú által vezetet kalandozó hadra. Ezzel lezárultak a magyarok nyugati hadjáratai, majd Taksony fejedelem beszüntette a Bizánc ellen vezetett támadásokat is. A kalandozások kudarca után népünk válaszút elé került. Vagy felveszi a kereszténységet, és ezzel beilleszkedik az európai népek sorába, vagy menthetetlenül elpusztul. Első királyunk, Szent István Európát választotta. Művének végrehajtását azonban már apja, Géza fejedelem kemény kézzel megkezdte. Géza fejedelem (972-997) trónra lépte után kapcsolatba lépett a német császárral. Követeket küldött udvarába, és térítő papokat kért tőle. Ő maga is megkeresztelkedett, bár továbbra is hódolt ősei pogány szokásainak. Családját viszont keresztény hitben neveltette. Később a fia, Vajk részére megszerezte a német császár unokahúga, Gizella bajor hercegnő kezét. A fejedelem hatalmát lényegében az egész országban elismertette. Azokat az előkelőket, akik szembe szegültek vele, valószínűleg kiirtotta. Helyükbe nyugati keresztény lovagok kerültek. Halálakor (997) országa már sok mindenben hasonlított az európai államokhoz. Géza Vajkot jelölte ki örökösévé. Vajk megkeresztelése óta az István nevet viselte. Ezen a néven lett fejedelem 997-ben. Uralkodása kezdetén legyőzte Árpádházi rokonát, Koppányt, aki a régi szokások szerint magának követelte a trónt. A lázadó vezér holttestét felnégyeltette, s darabjait elriasztásul négy vár kapujára tűzette ki. A Koppány fölött aratott győzelem után nem sokkal megtörtént István uralkodásának legdöntőbb, hatásában legmaradandóbb lépése: a keresztény királyság megalapítása. Koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától. 1001. január 1-jén fényes külsőségek között Esztergomban koronázták királlyá. Ezzel Magyarország „hivatalosan” is belépett a keresztény európai államok sorába. A koronázással István főpapi jogokat is szerzett. Jogot nyert, hogy püspökségeket alapítson. István nevéhez tíz püspökség alapítása fűződik, közülük kettő – Esztergom és Kalocsa – érseki méltóságra emelkedett. A felállított püspökségek egyházmegyéjük népeitől tizedet (dézsmát) szedhettek, ami a termés egytized részét jelentette. Az ország nyugati részében bencés apátságokat emelt, ő szentelte fel a már Géza által alapított pannonhalmi monostort, s nevéhez fűződik

20 sok más bencés apátság létrehozása. Első királyunk elrendelte, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Törvény mondta ki, hogy mindenki köteles templomba járni. Az egyház működését – a kötelező tized mellett - hatalmas birtokadományokkal biztosította. Az egyházszervezés nagy munkáját többségében külföldről jött szerzetesek segítették. Közöttük volt Gellért püspök, aki később vértanúhalált halt.

Szent Gellért (977-1046) Bencés szerzetes, író, hittérítő, püspök. Velencében született, 1015-ban került Magyarországra. I. István király fia, Imre herceg nevelésével bízta meg. A térítő munkában, a magyar katolikus egyház szervezésében, diplomáciai feladatokban szerzett érdemeket. Szent István Csanád püspökévé tette.1046-ban a pogányok elfogták és (a később Gellértről elnevezett hegyen) megölték. 1083-ban – Szent László korában - István királlyal, Imre herceggel együtt avatták szentté.

Az egyházszervezet kialakításával párhuzamosan folyt a vármegyék kiépítése. Honfoglaló őseink törzsenként zárt tömbökben telepedtek meg az új hazában. István feltehetően a régi törzsi szállásterületekből királyi vármegyéket szervezett. A törzsek tagjait széttelepítette, belőlük jött létre a királyi vármegyék harcos rétege. A vármegyék élén a király hűséges emberei, az ispánok álltak. A rájuk bízott területet a megye központjából, az ekkor még földből emelt várakból igazgatták. Ők szedték be a királynak járó jövedelmeket, bíráskodtak a vármegye népe felett, s szükség esetén hadba vezették a megye csapatait. Az ispánok közvetítésével terjedt ki a király hatalma az egész országra. Bár István rendkívül határozott és kemény kezű uralkodó volt, legfontosabb intézkedéseit egyeztette a legelőkelőbb egyházi és világi urakból álló királyi tanáccsal. Az államalapítás során az ország messze legnagyobb földesura az Árpádok királyi nemzetsége lett. A királyi birtokok népeit uradalmakba tömörítették, amelyek központjául egy-egy királyi udvarház épült. Bár voltak olyan várak (Székesfehérvár, Esztergom), ahol a király és „udvara” szívesebben időzött, István királynak még nem volt állandó székhelye. Kíséretével együtt udvarházról udvarházra haladt, így élte fel az udvarházakba összegyűjtött élelmet. Első királyunkat 40 éves uralkodása érdemessé tette arra, hogy történelmünk egyik legnagyobbjaként tiszteljük. Nevéhez fűződik a keresztény magyar királyság, a tulajdonképpeni Magyarország megalapítása, első törvényeink kibocsátása, és nem utolsósorban az egyházszervezet megteremtése. A Géza fejedelem által megkezdett úton haladva biztosította népünk fennmaradását, hazánkat az európai országok színvonalára emelte. Az általa alapított keresztény monarchia csaknem egy évezredig, 1918-ig fennmaradt. Európa udvaraiban a magyar király követeit nagy

21 tisztelettel fogadták, hiszen István és apja jó félévszázad alatt erős, szervezett államot hoztak létre Közép-Európában. Szent István királysága a legtekintélyesebb és valószínűleg a legerősebb államalakulat volt mindazok közül, amelyek a X. század folyamán létesültek Közép- és Észak-Európában. Egyházi téren a Rómától való függést – vagyis gyakorlatilag egyháza függetlenségét – ekkor még egyedül a magyar királynak sikerült elérnie. Nagy királyunk tetteit az egyház is méltóképpen elismerte azzal, hogy a XI. század végén szentté avatta. Ezután a nép sokáig csak „ a szent király" néven emlegette. A tiszteletére emelt középkori templomok Szentkirály nevét ma is számos település őrzi a Kárpát-medencében. István király művével Magyarország véglegesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa része lett.

4. A tatárjárás Államalapító királyunk halála után kiújult a harc a régi és az új rend között. A 11-12. század fordulóján, Szent László (1077-1095) és Könyves Kálmán (10951116) uralkodása idején mégis megszilárdult a királyi hatalom. Törvények születtek a magántulajdon védelmére, s szigorú törvények biztosították a kereszténység egyeduralmát is. A Kálmán utáni időszak legjelentősebb királya III. Béla (1172-1196) volt. Az Árpád-házi királyság ekkoriban állt hatalma tetőpontján.

Anonymus (kiejtés: anonimus) (11-12..század. fordulója) A „Névtelen”-ként megőrződött középkori krónikaíró III. Béla király jegyzőjének nevezte magát. Gesta Hungarorum c. művében a honfoglalás és a magyar letelepedés történetét örökítette meg. A regényes geszták körébe tartozó műben sok a történelmileg nem hiteles adat, de így is az egyik legfontosabb őstörténeti forrás. Anonymus szimbolikus szobra Budapesten, a Városligetben található (Ligeti Miklós alkotása).

A 13. század elején, II. András (1205-1235) idején azonban a királyi magánuradalmak, a várföldek a bárók kezére kerültek. Emiatt meggyengült a királyi hatalom. Az országot belső ellentétek osztották meg. IV. Béla (1235-1270) uralkodásának kezdetén mindent megtett azért, hogy a királyi hatalmat megerősítse, tekintélyét visszaállítsa. Törekvéseit azonban meghiúsította a tatárjárás. Hazánk keleti határain ugyanis félelmetes, kegyetlen ellenség tűnt fel: a tatárok. A mongolok a 12. század végéig Belső-Ázsiában, a Góbi-sivatag gyér legelőin vándoroltak nyájaikkal. 1207-ben Dzsingisz kán egyesítette az Európában tatár

22 néven ismert mongol törzseket. Népét katonai egységekbe szervezte. A könnyűlovas tatárok főleg a nyíllal és íjjal bántak félelmetesen, erejük gyorsaságukban, államuk ereje a szervezettségben rejlett. A Tatár Birodalomban megfordult keresztény utazók bámulattal szólnak a birodalom központosított szervezetéről, gyors mozgósítási rendszeréről és azokról a gondozott utakról, amelyeken a gyorsfutárok hihetetlenül rövid idő alatt eljutottak a hatalmas birodalom egyik sarkából a másikba. Dzsingisz kán és utódai hatalmas területeket hódítottak meg Ázsiában és Európában. Ahol megjelentek, kirabolták, elpusztították a városokat, lemészárolták a lakosság nagy részét. 1237 és 1240 között a tatárok Batu kán vezetésével leigázták csaknem az egész kijevi Oroszországot. Szörnyű pusztítást végeztek Kijevben. Az orosz fejedelmek ettől fogva több mint két évszázadon át éltek a tatárok zsarnoki uralma alatt. Oroszország leigázása után Batu kísérletet tett, hogy a mongol uralmat egész Közép-Európára kiterjessze. Hadait három oszlopba indította el a következő, a legerősebbnek vélt ellenség, a magyar király ellen. A fősereget maga Batu vezette a legfontosabb kapun, a Vereckei-hágón keresztül jött az ország ellen. Magyarország nem tanúsított akkora ellenállást, amekkorára a tatárok számítottak. Pedig IV. Béla már évek óta tudott a mongol veszélyről. A hírt Julianus barát hozta, aki azért indult a sztyeppére, hogy megkeresse a magyarok őshazáját és a Keleten maradt magyarokat. A belső ellentétek miatt azonban a király elsősorban a nomád kunok katonai segítségében reménykedhetett. A kun törzsek néhány évvel korábban éppen a szállásaikra törő tatárok elől kerestek menedéket Magyarországon. A király szívesen fogadta be őket az országba, hiszen jól ismerték a tatár harcmodort, és jól értettek a fegyverforgatáshoz. Az urak azonban tatár kémeknek kiáltották ki őket. A félrevezettet tömeg felkoncolta a kunok fejedelmét és kíséretét. Erre a megdühödött kun lovasok az egész Tiszántúlt földúlva, végigpusztítva, kivonultak az országból. A legnagyobb veszedelem óráiban a magyar király szinte szervezett katonai erő nélkül nézett farkasszemet a hatalmas tatár sereggel. A döntő ütközet 1241. április 11-én Miskolc közelében, a Sajó melletti Muhinál zajlott le. A király ugyan kivágta magát a tatárok által körülzárt magyar táborból, de ottveszett az ország csaknem teljes vezérkara. A tél derekán a tatárok a Dunántúlra is átkeltek a befagyott Dunán, és a menekülő királyt egészen az adriai tengerpartig üldözték. Szinte akadálytalanul száguldozták be az egész királyságot, egyedül a Dunántúl néhány várával és megerősített kolostorával nem boldogultak. Végül 1242 tavaszán, ugyanolyan hirtelen, ahogyan érkeztek, kitakarodtak, és Béla életében többé nem tértek vissza. IV. Béla a tatárok távozása után hazatért az országba. Útján mindenütt halottakat, kétségbeesett embereket, romokat, letarolt földeket talált. Legsürgetőbb feladatának az újjáépítés megszervezését tartotta. Hívó szavára előmerészkedtek rejtekhelyeiről a parasztok, s újjáépítették egyszerű falvaikat, hozzákezdetek a földek műveléséhez. Fontos volt, hogy a lakatlanná vált területeket mielőbb újra benépesítsék. A király és más földesurak különböző kedvezményeket adtak azoknak a telepeseknek, akik az ország más tájairól és külföldről is nagy számban érkeztek. Az újjáépítés mellett IV. Béla nagy erőfeszítéseket tett az ország katonai megerősítésére. Visszahívta, és letelepítette a kunokat. Kővárakat építetett, és

23 várépítésre serkentette a nagybirtokosokat is. A tapasztalat ugyanis azt igazolta, hogy a tatárok rohamának csak az erős kővárak tudtak ellenállni. Ösztönözte a városok fejlődését. A tatárjárás után néhány évvel már álltak a kővárak, és újjáépültek a falvak. Két évtized múltán több város volt Magyarországon, mint a tatárjárás előtt. Pompás templomok és kőből emelt kolostorok kerültek tető alá. Ebben az időben hazánk nemcsak újjáépült, hanem még tovább is fejlődött. Nem véletlen tehát, hogy IV. Béla királyt kortársai második honalapítóként tisztelték.

Szent Margit (1242-1271) IV. Béla a tatároktól való szerencsés megmeneküléséért– Margitot apácának szánta. Margit 1254-től haláláig a Nyulak szigetén (a róla elnevezett Margitszigeten) lévő domonkos kolostorban élt. Szigorú aszkézise, önsanyargatása, a szegénységi mozgalommal való azonosulása már életében legendás alakká tette. Életrajza 1510-ből Ráskai Lea apáca fordításában és másolatában maradt fenn. A magyar középkor egyetlen alakjáról sincs annyi és olyan részletes leírás, forrás mint Szent Margitról. A róla született és írt legendák 40 csodatéteményéről írnak. A pápa 1641-ben boldoggá, 1944-ben szentté avatta.

24

5. A középkori Magyarország virágzása A IV Béla halálát követő évtizedekben a legnagyobb földbirtokosok, a bárók hatalma mérhetetlenül megnövekedett. Miután az Árpád-ház kihalt (1301), véres küzdelem indult meg a magyar trónért. E küzdelemből a nápolyi Anjou- (anzsu) házból származó Károly Róbert (1308-1342) került ki győztesen. Az új király azonban még éveken keresztül kemény küzdelmet folytatott a bárok hatalmának megtörése érdekében. A leghatalmasabb tartományúr, Csák Máté halála (1321) után Károly Róbert uralkodói hatalma az egész országban megszilárdult. A levert tartományurak birtokainak egy részét a király hű segítői között osztotta szét. Ezeket a birtokokat csak annyi időre kapták a király hűséges emberei, míg egy-egy országos vagy megyei tisztséget (pl. nádor, országbíró, ispán) betöltöttek. Így kisebb esélye volt annak, hogy a király ellenében nagyon megerősödjenek az új nagybirtokosok. A király jövedelmeit a visszaszerzett birtokok mellett növelte a kereskedelem, a városi kézműipar és a bányászat fejlődése. A magyar kereskedők mezőgazdasági és bányatermékeket szállítottak külföldre, onnan pedig selymet, posztót, fűszereket és fémárukat hoztak az országba. A bányászat fejlesztése érdekében a király Csehországból hozatott bányászokat. A bányát nyitó birtokosokat pedig azzal ösztönözte, hogy a kitermelt nemesfémek egyharmadát átengedte nekik. A nemesfémeket azonban tilos volt kivinni az országból, azokat kötelezően a királyi kamarák vásárolták fel. Ugyancsak szaporította a király bevételeit, hogy az országhatáron minden kereskedőnek vámot kellett fizetnie: az áru értékének harmincad részét. Ezért nevezték ezt a pénzjövedelmet harmincadnak. Károly Róbert telkenként rendszeresen megadóztatta a jobbágyokat is. Ez a jövedelemforrás volt a kapuadó. A sok arany és ezüst lehetővé tette, hogy a király külföldi mintára azonos nemesfémtartalmú és ezért állandó értékű pénzeket: aranyforintot és ezüstgarasokat veressen. Károly Róbert jó kapcsolatokat alakított ki északi szomszédainkkal. A cseh és lengyel királyt 1335-ben találkozóra hívta meg Visegrádra. Megállapodtak, ha bármelyikük országára ellenség tör, a többiek a segítségére sietnek. A lengyel király pedig 1339-ben megígérte, hogy ha trónörökös nélkül hal meg, a trónját Károly Róbert fiára, Lajosra hagyja. Károly Róbert erős országot, jól szervezett államot hagyott fiára, I. (Nagy) Lajosra (1342-1382). A 14. század közepén hazánk Közép-Európa egyik leggazdagabb, legerősebb állama volt. I. Lajos háborúkban igyekezett kamatoztatni országa erejét. Csaknem évente viselt háborút. Két hadjáratot vezetett Itáliába. Fő törekvése az volt, hogy megbosszulja a Nápolyban meggyilkolt öccse, András herceg halálát. Csak átmeneti sikereket ért el, s így fel kellett adnia dél-itáliai terveit. Az Itáliában járt seregben küzdött Toldi Miklós is. Lajos király igyekezett katolikus hitre téríteni a balkáni népeket. Balkáni hadjáratai azonban kevés eredménnyel jártak. Velence ellen ugyanakkor sikerrel

25 harcolt: visszaszerezte egész Dalmáciát és biztosította a magyar jelenlétet az Adriaitengeren. Nagy Lajos érdeme, hogy egy tatár és török beütéstől eltekintve az ország határain kívül tudta tartani az ellenséget. Lajost 1370-ben Lengyelország királyává is megkoronázták. Nagy Lajos 1351-ben törvényben írta elő, hogy a nemes ősei földjét csak rokonainak hagyhatta, nem adhatta, nem ajándékozhatta el. Ez volt az ősiség törvénye, mely 1848-ig fennmaradt. Az 1351. évi törvényből az is látható, hogy erre az időre már kialakult az egységes jobbágyság, valamint az azonos jogokat élvező nemesség. A jobbágyság terheit az egész ország területén egységesen állapították meg. A kilencedtörvény elrendelte, hogy minden földesúr köteles behajtani jobbágyai termésének egytized részét. Ez a rész a kilencedik tized, hiszen a tizedik tizedet már Szent István óta az egyháznak kellett fizetni. Ez a törvény is 1848-ig maradt érvényben, bár a jobbágyok az ország különböző területein igen eltérően adóztak.

Kolozsvári Márton és György (14-15. század fordulója) Szent István, Szent László király és Imre herceg álló szobrát a nagyváradi püspök rendelésére öntötték bronzba. A szép szobrokat a törökök összetörték, ágyúkat öntöttek belőlük. A sárkányölő Szent Györgyről készített lovasszobor Prágába, a Hradzsin udvarába került. Ez szobor az európai szobrászművészet egyik remekműve.

A 14. századi gazdasági fellendülés Zsigmond király (1387-1437) uralkodása alatt is folytatódott. Zsigmond uralkodása idején került a török Magyarország szomszédságába: a félelmetes Török Birodalom már az ország déli határait fenyegette. Nagyrészt a külső veszély késztette Zsigmond királyt arra, hogy a legerősebb főúri csoportokkal folytatott küzdelem után sikeres kísérletet tegyen a királyi hatalom megerősítésére. Új adókat vezetett be, és támogatta a városi és mezővárosi fejlődést. Megerősítette az ország hadseregét, és Nándorfehérvár megszerzésével megszilárdította déli végvárrendszerünket. Zsigmond 1411-ben megszerezte a német királyságot. Ezzel a magyar király lett a Német Birodalom feje, Európa első számú uralkodója. Később német-római császárnak is megkoronázták. Zsigmond a leghosszabb ideig uralkodó középkori királyunk volt: több mint 50 évig mondhatta magáénak a magyar királyi koronát.

26

6. Harc a török ellen

A 14. század közepétől a Balkán-félsziget népeinek félelmetes ellensége támadt: a kis-ázsiai oszmán-törökök. Néhány évtized leforgása alatt elfoglalták Bizánc kis-ázsiai tartományait, majd a század derekán Európa délkeleti csücskén is megvetették lábukat. Hamarosan török iga alá került Bulgária, valamint Szerbia egy része. A 15. század első felétől már közvetlenül hazánkat fenyegette a török, és meg voltak számlálva a területileg összezsugorodott Bizánci Császárság napjai is. A török államban minden - a birtokpolitika, az adóztatás, sőt az egyház is - a hadsereget, a hódító háború céljait szolgálta. Ez magyarázza gyors sikereiket. Zsigmond halála után az ország déli és keleti részén egymást érték a pusztító török betörések. A védtelen ország súlyos helyzetében „ már-már elfoglalástól rettegett”. Hunyadi János erdélyi vajda volt az első magyar politikus, aki felismerte a török veszély nagyságát. Az 1440-es évek elején sikeresen védekezett, majd támadásba vitte seregét a hódítók ellen. 1443 őszén vezérletével 35 ezer főnyi sereg kelt útra a Török Birodalom belseje felé. Az elővédben harcoló Hunyadi egymás után szórta szét az ellene vonuló török csapatokat. A diadalmasan előretörő sereg elfoglalta Szófiát, és eljutott a Balkán-hegység hágóiig. Itt azonban beállt a fagy, s a különben is nehezen járható hegyi utakon jégkéreg képződött. Hunyadi, miután az áttörés minden lehető módját megkísérelte, rendezetten hazavezette katonáit. Az úgynevezett „hosszú háború” jelentős eredményeket hozott. A hazánkkal szomszédos balkáni országok időlegesen kiszabadultak az oszmán igából, s Magyarország harcát támogatták. A szultán megalázó feltételekkel békét kért a magyar királytól. A pápa mégis újabb törökellenes hadjáratra szólított fel. A magyarokat feloldotta a törököknek tett eskü alól, s Európában is támogatókat szerzett az újabb katonai akcióhoz. A török seregek azonban túlerőben voltak. Az 1444. november 10én, Várnánál vívott döntő ütközetben a törökök győzedelmeskedtek, s elesett Ulászló király is. A várnai csatavesztés után Hunyadit kormányzóvá választották. 1448-ban újabb balkáni hadjáratra indult a török ellen. A rigómezei csatában azonban két és fél napi kemény küzdelem után ismét győzött a török túlerő. Hunyadi belátta, hogy a támadás helyett a védelem megerősítésére kell fordítania erejét. 1452-ben a kiskorú V. László (1444-1457) király személyesen vette át az ország irányítását. Hunyadi lemondott a kormányzóságról. Továbbra is ő rendelkezett azonban a királyi jövedelmekkel és az ország haderejével. Saját vagyonát és az országos jövedelmeket a védelem megerősítésére fordította. 1453-ban a török két hónapi heves ostrom után elfoglalta Konstantinápolyt, s ezzel véget vetett a Bizánci Birodalom ezeréves fennállásának. Szerbia nagy részének leigázása után a törökök ismét Magyarország ellen indultak. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen. Hunyadi és Kapisztrán János ferences

27 szerzetes hívó szavára a délvidéki magyar és szerb parasztok tömegei ragadtak fegyvert. 1456 nyarának elején II. Mehmed szultán hatalmas serege körülzárta az ország legfontosabb déli végvárát, Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot). Ha Nándorfehérvár elvész, nyitva az út Buda felé. Mire Hunyadi Nándorfehérvár alá ért, a törökök már megkezdték az ostromot. A vár kapitánya, Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály volt. Hunyadi csapatainak kemény vízi csatában sikerült áttörniük a török ostromzárat, és bejutniuk a várba. A védők sikeresen verték vissza a döntő ostromot. A törökök már a belső vár falait ostromolták, s a győzelem jeléül csaknem kitűzték a lófarkas zászlót. Egy Dugovics Titusz nevű katona azonban megragadta az zászlót tartó törököt, és magával rántotta a mélybe. Másnap a föllelkesült népfelkelők kitörtek a várból, és a szultánra súlyos vereséget mértek. A győztesek örömét beárnyékolta, hogy a táborban kitört pestisjárvány, sok mással együtt elragadta az élők sorából történelmünk egyik legnagyobb alakját, a híres törökverőt, az Európa-szerte tisztelt Hunyadi Jánost. Sírja Gyulafehérvárott ma is látható. A világraszóló nándorfehérvári diadal megakadályozta, hogy a legerősebb déli végvárunk török kézre kerüljön. Így a szultánnak nem sikerült utat nyitnia Magyarország belseje felé.

28

7. Mátyás állama Hunyadi János halála után főúri ellenfelei elérkezettnek látták az időt, hogy a Hunyadi családot kiszorítsák a hatalomból. Tervüknek sikerült megnyerniük V. László királyt is. A fiatal király váratlan halála azonban fordulatot hozott az ország életében. A főurak kiegyeztek. Így 1458-ban az országgyűlés az akkor 15 éves Hunyadi Mátyást, a nagy törökverő kisebbik fiát választotta meg Magyarország királyává. Az ifjú Mátyás király (1458-1490) már uralkodása kezdetén rendkívül határozottnak bizonyult. Kit fegyverrel, kit furfanggal, kit pénzzel bírt jobb belátásra, hatalmának támogatására. Néhány év alatt sikerült uralmát megszilárdítania. A belső rend helyreállítása után Mátyás a királyi hatalom és az ország védelmi megerősítésére fordította figyelmét. Átszervezte, megújította a központi királyi hivatalokat. A királyi hivatalok közül különösen a kancellária töltött be jelentős szerepet. A kancellária állította ki a királyi okleveleket, itt készítették elő a rendeleteket és törvényeket. A peres ügyekben a végső szót a királyi udvari bíróságok mondták ki. A hivatali munkát Mátyás idején szakképzett hivatalnokok végezték. Mátyás uralmának legerősebb támasza az 1470-es években kiépített zsoldossereg volt. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma – Mátyás jövedelmeitől függően – akár 15-20 ezerre is emelkedhetett. A jól kiképzett katonákat Mátyás négy fegyvernemre osztotta: nehéz- és könnyű lovasság, gyalogosok, tüzérség. A később „fekete seregnek” nevezett haderőt vasfegyelem tartotta össze. Mátyás „iskolájából” olyan kiváló vezérek kerültek ki, mint Kinizsi Pál. A központi királyi hivatalok és még inkább a zsoldoshadsereg fönntartása rengeteg pénzt emésztett föl. Ezért Mátyás ösztönözte az ipar, a kereskedelem és a városok fejlődését. Azt az elvet vallotta, hogy „az országok dísze és ereje a városok gazdagságában és hatalmasságában vagyon”. Mivel azonban Magyarországon abban az időben kevés igazán gazdag város volt, Mátyás jövedelmének tetemes része a jobbágyokra kivetett súlyos állami adóból származott. Mátyás elrendelte, hogyha egy jobbágytelken több család él, úgy mindegyik fizesse ezt az adófajtát. Az adót ezután nem „kapunként”, hanem „füstönként”, azaz jobbágyháztartásonként szedték. Az igen magas, évi kb. 700-800 ezer forintos bevétellel Mátyás állama Európa legnagyobb, legerősebb hatalmaihoz közelített. Ezt az összeget a francia vagy a spanyol király bevétele is csak kevéssel haladta meg. A törökök kisebb csapatai Mátyás megválasztása után is gyakran be-betörtek az országba. Mátyás hadai sikerrel verték vissza ezeket a támadásokat. Hogy a déli védelmi vonalat az uralkodó mindvégig szilárdan kezében tarthassa, nagy területeket foglalt el déli határunk mentén. Ugyanakkor úgy látta, hogy a török balkáni uralmának megtöréséhez Magyarország ereje nem elegendő. Ezért a nagyobb támadó hadjáratok helyett inkább a végvárrendszert erősítette. A déli végvárvonal az ő uralkodása alatt érte el a legnagyobb kiterjedését. Ez a végvárvonal még jó félévszázadig fel tudta tartóztatni a török támadásokat.

29 Mátyás országa erejében bízva szerette volna hatalmát Csehország és az osztrák tartományok megszerzésével, majd valószínűleg a német-római császári cím elnyerésével növelni. Hadjáratokat vezetett Csehországba, Sziléziába, Ausztriába. Egy időre még Bécset is sikerült elfoglalnia. Elképzelhető, hogy a császári korona birtokában Közép-Európa erőit akarta egyesíteni az országot fenyegető Török Birodalom ellen. Hódításaival Magyarországot Közép-Európa jelentős hatalmává tette, de fő célját, a német-római császári trón megszerzését nem sikerült elérnie. Mátyás király bőkezűen támogatta a tudományokat és a művészeteket. Budai és visegrádi palotáját külföldi mesterek építették át az új, reneszánsz stílusban. Európa-szerte híres könyvtárában díszes bőrkötésű vagy éppen selyembársonnyal borított; arany-ezüst kapcsos kódexek sorjáztak. Ezeket a drága könyveket Mátyás hollós címere díszítette, ezért nevezték corvináknak {corvus(korvus) = holló}. Mátyás idején kezdte meg működését az első magyar nyomda. A király reneszánsz udvara vonzotta a külföldi, főleg olasz humanista tudósokat, költőket, írókat.

Janus Pannonius (1434-1472) A magyar reneszánsz líra kimagasló képviselője. Latin nyelven írt, műveltségét Itáliában szerezte. Verseiben a haza, a műveltség, a művészet, a természet szeretete és a szerelem élménye jelenik meg. Legismertebb epigrammája a Pannónia dicsérete, amely a költői öntudat első megfogalmazása a magyar lírában. Legismertebb elégiája a Búcsú Váradtól, amelyben a mély hazaszeretet, a tudásra és a kalandra, vágyó reneszánsz bátorság, életérzés is megtestesül. ”Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek. S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám.

Szellemem egyre dicsőbb. S általa híres e föld.” / Janus Panonius /

Hess András (15. század ) Az első magyar nyomdász. A világon a hatodik, Magyarországon az első nyomda alapítója, működtetője. A könyvmásolást és a könyvnyomtatást Rómában tanulta, onnan hívatta Vitéz János Magyarországra, Mátyás udvarába. Könyveinek papíranyagát Velence környékén állították elő. Az 1473ban kiadott Chronica Hungarorum, a Budai Krónika néven híressé vált mű, a legrégibb magyar ősnyomtatvány.

30 „Meghalt Mátyás király, oda az igazság” – e szólásmondásban maradt fenn népünk emlékezetében ötszáz évvel ezelőtt élt nagy királyunk emléke. Pedig ő jobban megadóztatta népét, mint elődei. Uralkodása idején mégis minden jobbágy és városlakó nyugodtan dolgozhatott, gyarapodhatott. Fejlődő mezőgazdaságot, virágzó városokat, szervezett államot hagyott maga után. A királyi udvar a korabeli európai művészet egyik központja lett.

31

8. Mohács – az ország három részre szakadása 1520-ban I. Szulejmán személyében új szultán került a Török Birodalom élére. Már a trónra léptét követő évben (1521) megindult hadaival Magyarország ellen. A félelmetes török haderőt legfeljebb egy erős végvárrendszer és egy Mátyásénál is nagyobb zsoldos haderő tudta volna megállítani. A török hadsereg ebben az időben olyan erős volt, hogy fölvehette volna a küzdelmet az akkori Európa bármely országának katonai erejével. Ám a Zsigmond király kora óta álló végvári vonal átszakadt. A Magyar Királyság állami bevételeinek java elment a végvárak fenntartási költségeire. Egyéb kiadásokra alig maradt. Alig-alig jutott pénz a végvárak megerősítésére, az elavult felszerelés felújítására, a megrongálódott falak kijavítására, még kevesebb zsoldoshadsereg szervezésére. A Mátyást követő gyöngekezű Jagelló-uralkodók idején a hatalom néhány főúr és főpap kezébe került. A kincstár jövedelmei jó ha elérték a Mátyás idején befolyt bevételek harmadát-negyedét. Az alacsony jövedelmekből a király a hadsereget sem tudta fizetni. Mátyás híres zsoldosserege széthullott. A király egyre tehetetlenebbül nézte a gyorsuló hanyatlást. A magyar urak pedig továbbra is önpusztító pártharcokban emésztették föl erejüket. Ráadásul a nyugat-európai hatalmak is egymás ellen háborúskodtak. A bajba jutott Magyarországnak így nemigen tudtak, többnyire nem is akartak segítséget nyújtani. A legyengült és segítség nélkül maradt országnak egyedül kellett szembeszállnia I. Szulejmán félelmetes erejével. A végvárak közül Nándorfehérvár volt a legjelentősebb. Ha ez elesik, a törökök előtt megnyílik az út az ország belseje felé. Nem véletlen tehát, hogy I. Szulejmán 1521-ben ennek az erősségnek ostromával kezdte Magyarország elleni támadásait. És két hónapos ostrom után Hunyadi utolsó diadalának színhelye, „Magyarország kulcsa" török kézre került. Rövidesen erre a sorsra jutott a déli végvárak többsége is. A szultán öt év múlva indított újabb támadást, de eközben sem történt sok a védelem érdekében. Egyedül Tomori Pál kalocsai érsek és alsó-magyarországi főkapitány szorgalmazta, hogy tegyenek valamit az ország megmentéséért. 1526 tavaszán I. Szulejmán nagy haddal közeledett Magyarország felé. Bár a király parancsot adott a nemesi hadak mozgósítására, sőt elrendelte a parasztok hadba szállását is, a csapatok csak lassacskán szállingóztak II. Lajos táborába. Így a törökök könnyen bevették az útjukba került várakat. Tomori Pál, a sereg fővezére körülbelül 25 000 fegyverest tudott fölsorakoztatni a mohácsi síkon a szultán 75-80 000 fős seregeivel szemben. És segítség sehonnan sem érkezett. 1526. augusztus 29-én lezajlott a mintegy másfél óráig tartó döntő ütközet. A szultán megsemmisítő vereséget mért a magyarokra. A mohácsi csatasíkot több ezer magyar harcos holtteste borította. Köztük volt maga Tomori, több főpap és főúr is. A menekülő király a megáradt Csele-patakba fulladt. A mohácsi csatavesztés hírére az udvar fejvesztetten menekült Budáról. I. Szulejmán minden ellenállás nélkül vonulhatott be a magyarok királyi várába. Mivel

32 azonban ekkor még nem akart itt őrséget hagyni, 1526. október elején rengeteg fogollyal és kinccsel megrakodva elhagyta hazánkat. Török őrséget hagyott viszont a mohácsi csata előtt elfoglalt déli várakban. Az elhunyt II. Lajos helyébe a magyar nemesség egy része az ország leggazdagabb birtokosát, Szapolyai János erdélyi vajdát választotta Magyarország királyává (1526-1540). A bárók egy kis csoportja segítségével ugyanakkor Habsburg Ferdinándnak is sikerült magyar királlyá koronáztatni magát. (1526-1564). A két uralkodó között váltakozó sikerrel folyt a küzdelem.1538-ban végül is Váradon békét kötöttek egymással. Az országot két részre osztották, de megegyeztek, hogy János király halála után Ferdinánd lesz az egész ország uralkodója. János királyt Habsburg Ferdinánd ellni küzdelmében a török támogatta. Így a több mint tíz évig tartó küzdelemben a magyarok feje fölött lényegében a Habsburgok és a törökök birkóztak hazánk birtoklásáért. A török szultán semmiképpen sem akarta, hogy Magyarországot a Habsburgok egyesítsék. Ezért 1541-ben Buda elfoglalásával ténylegesen megszállta az ország középső részét. Ezzel Magyarország három részre szakadt.

33

9. Függetlenségi háborúk

Buda elfoglalása után a középkori Magyar Királyság három részre szakadt. Az ország nyugati és északi területeit, a királyi Magyarországot a Habsburgok uralták. Az ország középső területe, a hódoltság a hatalmas Török Birodalom részévé vált. Erdély és a Tiszántúl egyes területeiből jött létre az Erdélyi Fejedelemség, amely a szultán adófizető állama lett. A hódító törökök főcsapásait a királyi Magyarországnak kellett felfognia. Az országrész biztonságán száz végvár, azokban 15-20 ezer katona őrködött. E véderő fenntartása magas összegekbe került. További jelentős költségeket emésztett fel a várak korszerűsítése, karbantartása, új erődítmények építése. E hatalmas kiadásokat a királyi Magyarország egyedül nem lett volna képes biztosítani. Ezért a török elleni védelemhez folyamatosan jelentős nyugati, főleg német segítség érkezett az országba. Ezekhez a pénzforrásokon csakis a Habsburgokon keresztül lehetett hozzájutni. Magyarország támogatásuk nélkül talán egyetlen esztendeig sem tarthatta volna magát. A török terjeszkedés megállítása azonban így is a magyarok fő érdeme volt. A török és a Habsburg birodalmak közötti frontvonal másfél évszázadon keresztül magyar területen húzódott. Ez a kis ország védte a hatalmas Habsburg Birodalmat és a többi európai népet a „pogány” törököktől. Nem véletlenül nevezték ebben az időben a törökökkel hősiesen viaskodó Magyarországot a „kereszténység pajzsának”, védőbástyájának. A 16. század közepén kialakult új végvári vonal az Adriai-tengertől indult ki, s Kanizsától Szatmárig hatalmas félkörként övezte a királyi Magyarország területét. Az egykori lovagvárakat korszerűsítették, falaikat megvastagították, hogy jobban bírják az ágyútüzet. A sarkokon erős, előreugró bástyát emeltek, hogy a falakra kúszó ellenségre oldalról is tudjanak tüzelni. A kővárak mellett úgynevezett palánkvárakat is emeltek. A levert cölöpök és vesszőfonatok közé több méter vastag földet döngöltek, a vesszőfonást kívülről sárral betapasztották. A végvári rendszer sikerrel fékezte meg a törökök leghevesebb támadásait is. Kőszeg, Temesvár, Eger, Drégely, Szigetvár és a többi végvár hős védőire ma is tisztelettel emlékezünk. A nagy hadjáratok közötti időben is bátran csaptak le a végvári katonák a fosztogató, rabló török csapatokra.

34

Tinódi Lantos Sebestyén (1505-1556) Középkori magyar nyelvű irodalmunk jellegzetes műfajának, a históriás éneknek kiemelkedő alkotója. Részt vett a kor török elleni küzdelmeiben, a végvári ütközetekben. Énekeiben, melyeket lantkísérettel adott elő, a magyarok hősiességét, a harci eseményeket örökítette meg, az utókor számára forrás értékű hitelességgel. Verseiben a nemzeti erők összefogását hirdette a török veszedelem ellen. Legismertebb éneke az egri vár védelmének közismert történetéhez kapcsolódik. „Tudjátok, magyarok, hírösök valátok, Míg nagy szeretettel egymást hallgatátok, De mihelt köztetök ti meghasonlátok, Ottan országtokban im mind pusztulátok. ” / Tinódi Lantos Sebestyén /

Balassi Bálint (1554-1594) A magyar nyelvű reneszánsz líra európai rangú alkotója. Életformája és költészete egységet alkot. A török támadások ellen védekező végvári ütközetek vitéz katonája és az életszeretet művésze. Versei között megtaláljuk a vitézi életet, a természetet, az emberi alkotni tudást dicsőítő darabokat éppúgy, mint az elmélyült, Istent kereső vagy a reneszánsz ízléssel megformált szerelmes költeményeket. Nagy műveltségű, tudatos alkotó, szenvedélyes ember volt. Legismertebb versei: Egy katonaének, Adj már csendességet…, Hogy Júliára talála… „Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát,

Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát: Vitézlő oskola ! immár isten hozzád ”/ Balassi Bálint / A 16. század második felében a török hatalom gyöngülni kezdett. Felcsillant a török kiűzésének reménye. A magyar urak a Habsburgoktól várták az ország felszabadítását. Az 1593-ban kirobbant újabb Habsburg-török háborúban Erdély is a törökellenes erőkhöz csatlakozott (az úgynevezett tizenöt éves háború). Tartós eredményeket azonban mégsem sikerült elérni; a hosszú évekig elhúzódó, mindinkább céltalanná váló hadakozás újabb súlyos áldozatokat kívánt Magyarország népétől. Különösen nagy fölháborodást keltettek azok a felségárulási perek, amelyeket az udvar koholt vádak alapján a magyar nagybirtokosok ellen indított. E perek elsősorban a kincstár érdekeiért, a birtokok megszerzéséért, a birtokosok megfélemlítéséért folytak. Még Bocskai István, a hatalmas tiszántúli főúr is sorra került, pedig ő korábban a leghűségesebb császárpártiak közé tartozott. Amikor

35 azonban a császár zsoldosai fegyverrel támadtak rá, hajdúkat fogadott föl, s fölvette a küzdelmet ellenük. Bocskai 1604 őszén gyors katonai sikereket aratott. Seregei elkergették Erdélyből a császár csapatait és felszabadították a Felvidéket. Bocskait előbb Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választották. A katonai vereségek hatására a Habsburgok engedményekre kényszerültek. Hosszú tárgyalások után 1606-ban megszületett a bécsi béke, amelyben a Habsburgok – többek között – elismerték Erdély függetlenségét.

Heltai Gáspár (1510-1574?) Nyomdász, író, pap, reformátor, lelkész. Kolozsváron élt, műveit csak magyar nyelven írta, pedig 26 évesen kezdett magyarul tanulni. Nyomdájában készült a század magyar nyelvű könyveinek egyharmada, több mint 200 mű: vallási művek, mesék, széphistóriák, novellák, énekes könyvek, amelyek hozzájárultak a magyar helyesírás egységesüléséhez. A Száz fabula c. műve a magyar nyelvű próza klasszikus alkotása. Heltai Gáspár nyomdája adta ki többek között Tinódi Lantos Sebestyén krónikás énekeit, Bonfini: Krónika az magyaroknak dolgairól c. művét, amelynek Mátyás királyról írt részei az igazságos uralkodó emlékét népszerűsítették.

Károly Gáspár (1530-1591) Református egyházszervező, lelkész, esperes, író, bibliafordító. Gönc lelkésze, később Kassa környékének esperese volt. Kezdeményezésével, irányításával a környék lelkészei húsz évi munkával, közösen magyarra fordították az Ó- és Újszövetséget. Az első, a teljes magyar nyelvű Biblia 1590ben Vizsolyban jelent meg, 7-800 példányban. A kiadást a Rákóczi és a Báthory család támogatta. Az első magyar nyelvű Biblia gondolatvilága, szókincse nemcsak az egyházi irodalomra, hanem a világi költészetre és szépprózára is erősen hatott. Vizsolyi Biblia máig több mint 100 kiadást ért meg.

36

Dávid Ferenc (1510-1579) A reformáció legsokoldalúbb gondolkodója, Erdélyben magyar unitárius egyház megalapítója. Jelentős térítő munkát végzett a török által megszállt területeken is. Szerepe volt az 1568-as vallási törvény elfogadtatásában, amely Európában Erdélyt a vallásszabadság szigetévé tette. A katolikus Báthory fejedelem üldözte, 1579-ben az országgyűlés életfogytiglani fogságra ítélte.

Pázmány Péter (1570-1637)

Esztergomi érsek, filozófus, teológus, hittérítő, író, iskolaalapító. 1600tól Magyarországon tevékenykedett. Népszerű, nagy hatású szónok, meggyőző hitvitázó, érzékeny lelkű költő. Imádságos könyv c. művét még életében háromszor jelentették meg. Hittérítőként számos főnemesi családot térített vissza a katolicizmushoz, köztük a Zrínyi családot is. 1616tól esztergomi érsek. 1635-ben megalapította az első olyan egyetemet, amely napjainkig működő intézmény. Magyar nyelvű alkotásai: hitvitázó iratai, filozófiai művei, fordításai, imádságai, prédikációi nemcsak az egyházi irodalomra, évszázadokon keresztül a világi kultúrára is erősen hatottak.

„A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem hogy oltalmazza.” / Pázmány Péter /

Apácai Csere János (1625-1659) Filozófus, magyar pedagógus, nyelvújító, művelődéspolitikus. Hollandiában, egyetemi tanulmányai közben írta és jelentette meg az első nemzeti nyelvű tudománygyűjteményt, a Magyar Enciklopédiát. Az volt a célja, hogy Európából minden igaz és hasznos bölcsességet összegyűjtsön, rendszerbe foglaljon és hazánkban, magyar nyelven mindenki számára elérhetővé tegyen. Hazatérve Gyulafehérváron és Kolozsváron tanított. Beköszöntő beszédeiben az iskolák, az akadémia fontosságát hangsúlyozta. Az első magyar nyelvű logika tankönyvet is ő alkotta (Kis Magyar Logikátska). „Egészségedre mindazonáltal gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. Állj inkább mint ülj: fuss inkább mint menj: soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd. A munka között virágzik a virtus…A tudomány gyükere keserű, gyömölcse penig gyönyörűséges.” /Apácai Csere János /

37

Erdély különösen Bethlen Gábor fejedelemsége (1613-1629) alatt virágzott föl. A nagy fejedelem szilárd hatalmat teremtett, melynek nyomán föllendült Erdély ipara és kereskedelme. Bethlen Gábor mintegy félmillió aranyat kitevő évi jövedelméből korszerű, fegyelmezett zsoldos hadsereget szervezett. Erre támaszkodva több ízben támadást indított a Habsburgok ellen, s több északkeleti vármegyét Erdélyhez csatolt. Végső külpolitikai céljának ő is az ország egyesítését és a török elleni harcot tekintette. A fejedelem nagy gondot fordított a magyar kultúra fejlesztésére. Építkezett, iskolákat alapított, udvarába írókat, tudósokat és művészeket hívott.

Zrínyi Miklós (1620-1664) Hadvezér, politikus, prózaíró, a magyar barokk költészet kimagasló képviselője. Nagy műveltségű, főnemesi családból származó, képzett katona, aki a költészetet a török elleni hadviselés mellett művelte. Nagy hatású alkotása a Szigeti veszedelem c. keresztény eposz, amelyet művészi és politikai szándékkal alkotott. Nemzeti összefogásból, keresztény hitből akart kortársai elé példát állítani. Dédapja szigetvári hősiességének művészi feldolgozásával Versein kívül haditudományi műveket, röpiratokat is írt. Ő jelentette meg az első remekmívű röpiratot, Az török áfium ellen való orvosság címmel. „Fegyvert s vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte várni Szulimán haragját, Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, Az kinek Europa rettegte szablyáját.” /Zrínyi Miklós/

38

10. Buda felszabadítása. – II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 1683-ban a nagyvezér hatalmas serege újabb kísérletet tett Bécs elfoglalására. A német és lengyel csapatokból álló felmentő sereg azonban súlyos vereséget mért az elbizakodott török hadakra. A győzelem után a pápa ösztönzésére létrejött egy Habsburg-lengyel-velencei szövetség, a Szent Liga, mely a pogány iga alatt sínylődő népek fölszabadítását tűzte ki célul. 1686-ban a szövetséges csapatok támadást indítottak Buda visszavételére. A kemény ostrom után Buda fölszabadult, a 145 éves török uralom után lekerült a félhold várának ormairól. Buda visszafoglalását Európa-szerte hálaadó misékkel, tűzijátékokkal és karneválokkal ünnepelték. A következő években a török állandó harcok közepette hátrált a szövetséges hadak elől. Végül a szultán kénytelen volt békét kérni. A háború eredményeképpen Magyarország a Maros-Tisza szöge kivételével felszabadult a másfél százados török uralom alól. A törökök kiűzése után a bécsi udvar Magyarországot fegyverrel meghódított tartományként kezelte. Az egykori hódoltsági területen hatalmas földbirtokokat adományozott tábornokainak és más idegeneknek. A magyar nemesek legföljebb hosszadalmas eljárással kaphatták vissza ősi birtokaikat. Nem állították vissza az ország területi egységét sem, Erdélyt és a déli részeket külön kormányozták. A szegény és meggyötört országra magas adót vetettek ki. Az állami és földesúri adóterhek mellett a jobbágyok házaiba szállásolták be a Magyarországon tartózkodó császári katonákat. A zsoldosok és lovaik napi élelmezéséről is a jobbágyoknak kellett gondoskodniuk. Az idegen vezérek és zsoldosok egyaránt szabad prédának tekintették Magyarországot. A kisemmizett magyar jobbágyok a Hegyalján már a század végén fegyvert fogtak az idegenek ellen. A hegyaljai fölkelést (1697) a császáriak leverték ugyan, de a Tiszaháton új, minden eddiginél nagyobb szabású szervezkedés bontakozott ki. A szabadságharc élére az ország leggazdagabb főura, II. Rákóczi Ferenc állt. Rákóczi udvarhű szellemben nevelkedett. Tapasztalta azonban az országot sújtó Habsburg elnyomást, ezért később az udvar ellen fordult. A francia királyhoz folyamodott segítségért. Levele azonban a császáriak kezébe került. A vérpadtól csak kalandos szökése mentette meg. Lengyelországba menekült. Itt találtak rá a tiszaháti jobbágyok küldöttei, s hívták meg a felkelés élére. Rákóczi eleget tett a kérésnek, s 1703-ban fegyverbe szólította az egész országot: minden igaz magyar, nemes és nemtelen fogjon fegyvert a hatalmaskodó, zaklató, adóztató idegen uralom ellen! A piros selyemzászló egyik oldalán a Rákócziak címere volt R. F. kezdőbetűkkel, a másikon a felirat: Cum Deo pro Patria et Libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért!) A tiszaháti fölkelők Esze Tamás vezetésével a császáriakra támadtak. Az ekkor még vezér nélküli sereg azonban vereséget szenvedett a németekből és magyar nemesekből álló hadtól. Miután 1703 június derekán Rákóczi is hazaérkezett, a felkelők győzelmet győzelemre halmoztak. Rákóczi megígérte, hogy mindazokat a jobbágyokat

39 mentesíti a földesúri szolgáltatások alól, akik fegyvert fognak. A fölszabadulás reménye a jobbágyok ezreit állította a kuruc zászlók alá. A szabadságharc első sikereit a parasztfelkelők aratták. A kuruc csapatok győzelmei azonban arra késztették a köznemeseket, hogy ők is a szabadságharc mellé álljanak. Sőt rövidesen a kurucokhoz pártolt a főnemesek egy része is. A gazdasági és katonai intézkedések, a nemzeti összefogás egyelőre biztosították a szabadságharc sikeres folytatását. Rákóczit előbb erdélyi fejedelemmé, majd a szécsényi országgyűlésen Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. A kurucok Vak Bottyán János, Esze Tamás és Béri Balogh Ádám vezetésével sikeres hadjáratokat vezettek a császári csapatok ellen. 1705 végéig néhány vár kivételével az egész Dunántúl fölszabadult. 1707 tavaszára Erdély is a kurucoké lett. Ilyen körülmények között az ónodi országgyűlésen kimondták az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. A Rákóczi-szabadságharc az ónodi országgyűléssel érte el tetőpontját. 1707 őszétől kezdve a nehézségek egyre súlyosbodtak. A rézpénzt a kereskedők nem fogadták el, a kuruc vitézek pedig csak ilyen érmékben kapták a zsoldjukat. Az ónodi országgyűlésen hiába határozták el, hogy a nemes is adózzék, az adóteher döntő részét áthárították a parasztságra. 1708-ban a sárospataki országgyűlés ugyan örökös szabadságot ígért azoknak a kuruc katonáknak, akik a háború végéig kitartanak, de az intézkedés már későn született. Sokan csalódottan hagyták el a kuruc zászlókat. Megszaporodtak az árulások is. Az országban dúló pestisjárvány sok embert ragadott el. A kurucok lassan visszaszorultak az ország északkeleti területére. De Rákóczi még mindig bízott. Lengyelországba utazott, hogy Nagy Péter orosz cártól kérjen segítséget, akivel még 1707-ben kötött szövetséget. Ugyanakkor felhatalmazta Károlyi Sándort, hogy tárgyaljon a magyarországi császári csapatok fővezérével. Károlyi 1711-ben megkötötte a szatmári békét; a megfogyatkozott kuruc seregek letették a zászlót a labancok előtt a majtényi síkon. A szatmári béke büntetlenséget biztosított a felkelés valamennyi résztvevőjének. Az egykori kuruc földesurak visszakapták elkobzott és másnak adományozott birtokaikat. Rákóczi azonban visszautasította a fölkínált kegyelmet, lemondott hatalmas vagyonáról, régi élete minden kényelméről, és a keserű száműzetést választotta. Leghűségesebb híveivel Törökországban, Rodostóban telepedett le. A szeretett magyar földtől távol érte a halál 1735-ben. Hamvai Kassán, a Szent Erzsébetszékesegyházban nyugszanak.

40

11. Magyarország a 18. században

A Rákóczi szabadságharc bukása után hazánk függetlenségének jelentős részét elvesztette. Európa egyik legjelentősebb nagyhatalmának, a Habsburg Birodalomnak lett a része. A kuruc szabadságharc azonban meggyőzte a Habsburg uralkodókat arról, hogy az országot nem lehet a magyar nemesség nélkül kormányozni. Így bizonyos fokú önállóságát – a birodalom keretei között – megtarthatta. A török kiűzésével megszűnt Magyarország nemzeti fejlődésének legnagyobb akadálya. A 18. század folyamán az ország újraépült és újratelepült. A szép sikereknek azonban ára is volt. Az elpusztult területek magyarok mellett külföldiekkel, németekkel és a peremvidékek nem magyar lakóival, szlovákokkal, románokkal, szerbekkel stb. népesültek be. Így megváltozott a Magyarországon lakó magyar és nem magyar anyanyelvű népek aránya. A soknemzetiségű Magyarországon legtöbben a magyarok voltak, de számuk nem érte el az összlakosság felét. A 18. század közepén Mária Terézia (1740-1780) került a Habsburg Birodalom élére, s egyben ő lett Magyarország királynője. Igyekezett birodalmát a fejlett nyugateurópai országokhoz legalább részben hasonlatossá tenni. Támogatta az ipart, a kereskedelmet, az oktatást. Legfontosabb intézkedéseit az országgyűlés megkérdezése nélkül, rendeletek formájában vezette be. A magyar falu nyert a fejlesztéssel. Ekkor honosodott meg például hazánkban, állami támogatással, a burgonya és a rizs. Elindult hódító utjára a kukorica. Rendelet született a jobbágyok földesúri terheinek szabályozásáról. A királynő úrbéri rendeletében (úrbér=a jobbágyi szolgáltatások összessége) mindenütt meghatározta a jobbágytelkek nagyságát, és egységesítette a jobbágyi szolgáltatásokat. Az úrbéri rendelet javított a jobbágyok helyzetén. A jobbágynak volt mire hivatkoznia, s volt hol panaszt emelnie, ha ura megszegte a törvényt. Az ipar fejlesztése azonban Magyarország rovására történt. A vámrendelet a Habsburg Birodalom határain túlra vitt magyar mezőgazdasági cikkekre nagyon magas vámot szabott ki, míg, ha a magyar kereskedők az osztrák tartományokban értékesítették termékeiket, alacsonyabb vám terhelte áruikat (pl. bor, szarvasmarha). Ugyancsak nagyon magas vámot kellett fizetni a külföldről behozott iparcikkekért. Az volt a cél, hogy Magyarország olcsó élelmiszert szállítson Ausztriába, és ott vegyen iparcikkeket, még ha rosszabb vagy drágább is volt más külföldi áruknál. Mária Teréziát fia, II. József (1780-1790) követte a birodalom és a magyar királyság trónján. II. József rövid uralkodása alatt makacs elszántsággal igyekezett keresztülvinni reformjait. Nem koronáztatta meg magát, hogy ne kelljen esküt tennie a magyar alkotmányra. (El is nevezték kalapos királynak.) Hazánkat a birodalom többi országához hasonlóan rendeletekkel kormányozta. Trónra lépése után feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem gyógyítással vagy tanítással foglalkoztak. Türelmi rendeletében megengedte, hogy a protestáns vallásúak templomokat építsenek és állami hivatalokat vállaljanak. Jobbágyrendelete lehetővé tette, hogy a jobbágy elköltözhessen urától, szabadon házasodhasson, tanulhasson. Megtiltotta még a jobbágy szó használatát is.

41 A birodalom többi országához hasonlóan II, József meg akarta adóztatni a magyar nemességet is. A legnagyobb vihart a német nyelv hivatalossá tétele kavarta. A rendelet értelmében néhány éven belül nemcsak a hivatalok, hanem a tanítás nyelve is a német lett volna. Az uralkodó magyar önállóságot sértő rendeletei azonban általános fölháborodást váltottak ki. A nemesek egyszerre féltették kiváltságaikat és az ország függetlenségét. Szembeszegültek a királlyal. Így külpolitikai kudarcai után a császár belső támogatóit is elvesztette. Nem sokkal halála előtt – a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével – a hazánkra vonatkozó rendeleteit visszavonta. A jó szándékú, de zsarnoki kormányzás megbukott.

42

12. A reformkor nagyjai (Széchenyi István, Kossuth Lajos) Kelemen László (1762-1814) Az első Nemzeti Játékszíni Társulat szervezője, rendezője, színésze, műfordítója. A magyar kulturális élet fejlesztésének lehetőségét a nemzeti színjátszás megteremtésében látta. Magyar nyelvű társulata 1790-1796 között működött, több mint 500 előadást tartott. Közönséget teremtett, a színházhoz vonzotta a kor művészeit, támogatóit. A társulat 1796-os feloszlatása után számos vándorszíntársulattal járta az országot, színészkedett és darabokat is rendezett.

Széchényi Ferenc (kiejtése: szécsényi) (1754-1820) Az első országos jelentőségű, nyilvános könyvtár és múzeum alapítója. Gazdag főúrként támogatta kora íróit, köztük Csokonai Vitéz Mihály munkáinak megjelenését is. Európai tapasztalatai alapján kezdte gyűjteni a magyarságról szóló könyveket, térképeket, metszeteket. 1802-ben királyi jóváhagyással a nemzetnek ajándékozta gyűjteményét: az 5132 kötetes könyvtárat, a 730 kéziratot, a 40 térképet, a 102 kötetbe gyűjtött metszetanyagot és 2000 címerképet. Nemes adományából jött létre a nemzeti könyvtárként működő Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum.

Kazinczy Ferenc (1759-1831) Író, költő, műfordító, a magyar felvilágosodás irodalmának vezéralakja. A magyar nyelv korszerűsítése érdekében nagyhatású nyelvújítási mozgalmat indított, amelynek eredményeként a magyar nyelv alkalmassá vált a kor tudományos, a társadalmi, technikai fejlődésének kifejezésére. Széphalmi kúriája a kor irodalmi törekvésének szellemi középpontja volt. Szervező munkájának jelentőségéről kiterjedt levelezése tanúskodik. Ő indította útjára az első magyar folyóiratot. A jakobinus mozgalomban való részvételéért fogságot szenvedett, erről szól kimagasló irodalmi alkotása a Fogságom naplója. A Tövisek és virágok c. epigrammagyűjteménye a nyelvújítást szolgálta. ”Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted: szánts és vess. S hagyjad másnak az áldozatot” /Kazinczy Ferenc /

43

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) A magyar felvilágosodás irodalmának sokoldalú alkotója. Tudós költő. Életműve a felvilágosodás eszmei és műfaji sokféleségének összefoglalása. Költészetében mind a klasszicizmus, mind a szentimentalizmus, mind a rokokó, mind a népiesség stílusjegyei föllelhetők. Nemzetközi rangú költő, aki epikusként és drámaíróként is kiváló. Műveltségét a híres debreceni Református Kollégiumban szerezte, ahol tehetsége is kibontakozott. Közéleti – a francia felvilágosodás szellemiségét tükröző – verseiben a haza és a polgárosodás eszméi szólalnak meg formai tökéllyel (legismertebb Az estve). Szerelmi lírájának csúcspontja a Lilla-ciklus. Filozófiai költészete mellett a vaskos népi humor is megjelenik lírájában, vígjátékaiban, vígeposzaiban is. „Szép szabadság! Óh sehol sincs E világon oly becses kincs, Mely tenálad nagyobb volna, Vagy tégedet kipótolna. Te könnyíted terheinket: Ha bú rágja szíveinket, Bíztatsz minket” / Csokonai Vitéz Mihály /

Katona József (1791-1830) A magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, színész, műfordító. A magyar drámai és színház hazai helyzetével több tanulmány is foglalkozott. Drámái olyan ellentéteket ábrázolnak, amelyek a történelemben lázadáshoz, forradalomhoz vezettek. Élete főművét, a Bánk bán című drámát Kassán mutatták be először. A Bánk bán nemzeti sikere a magyar polgári forradalom napján, 1848. március 15-én, a Magyar Nemzeti Színház előadásával kezdődött. A drámából Erkel Ferenc írt operát. E mű dallamai hozzátartoznak a nemzeti ünnepek emelkedett pillanataihoz. „…a nemzet! –Ahány fő, szintannyi ész. Kényes becsűlete, mint köntöse – sértsd meg csak, öszvetörni kész: de adj neki hirtelen vagy egy jó szót, s világot teremtve öszverontja ellenségidet.” / Katona József /

A reformkor Magyarország 1830 és 1848 közé eső időszaka volt. Ekkor bontakoztak ki és erősödtek meg hazánkban a változásokat, a polgári reformokat követelő, új politikai mozgalmak. Ekkor fogalmazták meg a teendőket, készítették elő a változást. Ezt az időszakot a forradalom zárta 1848 tavaszán.

44

A magyarországi reformkor két nagy szakaszának meghatározó alakítója Széchenyi István és Kossuth Lajos volt. Széchenyi inkább a harmincas évek programadója, míg Kossuth a negyvenes évek politikájának vezető személyisége. Kölcsey Ferenc, gróf Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és gróf Batthyány Lajos voltak a kor további kiemelkedő reformpolitikusai. A reformkor gondolkodói, politikusai az elmaradott feudális rendszert akarták átalakítani, megreformálni. A 19. század eleji Magyarországon ugyanis csak a nemesi származásúak rendelkeztek választójoggal. Az ország lakóinak többsége (kilencven százaléka) jobbágyi kötöttségben élt. A nemesember számos kiváltságban részesült. Nem fizetet adót; bírói ítélet nélkül nem lehetett letartóztatni; földjeit, birtokait nem lehetett elvenni tőle (sőt még el sem adhatta). Mindezért cserébe csak katonáskodással tartozott, de ez a kötelessége az állandó hadsereg felállításával jelképessé vált. Az ország gazdasági elmaradottsága is erősítette a változtatni akarók tettvágyát. Gróf Széchenyi István 1791-ben született gazdag, főnemesi családban. Apja, Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár alapítója. Széchenyi István ifjúkorát külföldön töltötte. Ifjúkorát külföldön töltötte. A napóleoni háborúk idején huszártisztként szolgált. A háborúk után élte a főnemesi ifjak gondtalan életét. Döntő, meghatározó hatást tett rá angliai útja. Ettől fogva az elmaradott Magyarország megváltoztatásának szentelte életét. 1830-ban jelent meg Hitel című munkája. E művében az ősiség törvényének eltörlését szorgalmazta. E törvény szerint ugyanis a nemesi birtokot nem lehetett eladni, elárverezni. Pedig a bankok csak akkor adtak kölcsönt, hitelt, ha a kölcsönszerződésben meg volt jelölve a kölcsönvevő vagyona. Hitel nélkül a birtokos nem tudta korszerűsíteni eszközeit, berendezéseit, termelését. Hitelre van szükség, hogy fölszerelést vásárolhasson, korszerűsíthesse birtokát, és lemondhasson a jobbágyok robotjáról. Széchenyi részletesen írt a robotmunka hátrányairól a bérmunkával szemben. Széchenyi politikai programját Stádium című művében foglalta össze. Szerinte a reformokat csak fokozatosan, lassan, óvatosan lehet bevezetni, mégpedig a főnemesek, az arisztokrácia vezetésével. Úgy gondolta, hogy a reformokat a bécsi kormányzat is támogatni fogja. Széchenyi a gyakorlati alkotásokban is elöl járt. Ő kezdeményezte a Vaskapu – az Al-Duna sziklazátonyos, szűk szorosának – szabályozását. Neki köszönhető a dunai gőzhajózás megindulása. Egyik legnagyobb alkotása a Budát és Pestet összekötő állandó Lánchíd. A fáradhatatlan gróf tevékenysége nyomán egyre többen kapcsolódtak be az ország átalakításába. Kevesen voltak azonban azok, akik az ő óvatos gyakorlatát akarták követni. A köznemesség és az értelmiségiek mielőbbi modernizálást hirdettek. A lassú változást elvető, az átalakulást Bécs ellenzésével is megvalósítani akarók nézeteit leghatározottabban Kossuth Lajos fogalmazta meg.

45

Déryné Széppataki Róza (1793-1872) A vándorszínészet korának legnépszerűbb művésznője, az első országos hírű magyar operaénekesnő, drámafordító, emlékíró. Egerben, Miskolcon, Pozsonyban, Bécsben, Székesfehérváron, a pesti Német Színházban, Kolozsváron is játszott. A Pesti, majd a Nemzeti Színház tagja, sikeres művésze volt. Számos helyen nevéhez fűződött az opera műfaj elfogadtatása és megszerettetése. Több operaszínművet fordított magyarra. Az életéről szóló emlékirat a korabeli próza kiemelkedő alkotása, nélkülözhetetlen színháztörténeti forrás.

Körösi Csoma Sándor (1784-1842) A magyar őshaza kutatója, nyelvtudós, szótárszerkesztő. Perzsián, Bokharán, Indián keresztül, gyalogszerrel próbált eljutni a magyarok őshazájába. 1823-1830 között lámakolostorokban élt, a Bengáli Ázsia Társaság csekély támogatásával írta meg a tibeti-angol, a szanszkrit-tibeti-angol szótárt és a tibeti nyelv nyelvtanát, közölt tanulmányokat az északi buddhista irodalom eredetéről, jellegéről. 1842-ben Tibeten átkelve Belső-Ázsiában az ujgur-magyar rokonságot kívánta tanulmányozni. Munkáit világszerte elismerték, számos tudós társaság választotta tagjai közé. Belső-Ázsiába vezető útján érte a halál. Sírja Darjeelingben (kiejtése: darzsiling) a világ magyarságának és a buddhizmus kutatóinak zarándokhelye.

Kölcsey Ferenc (1790-1838) A magyar reformkor és a magyar irodalmi romantika kiemelkedő költője. Irodalomszervező, politikus, éles hangú kritikus. A nemzeti Himnusz szövegének alkotója. Számos hazafias ódája és epigrammája idézi a magyarság történelmét és fogalmazza meg tennivalóit. Közülük a legismertebb a Huszt című.Nagy hatású pedagógiai műve a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. Röpiratokkal vett részt a nyelvújítási mozgalomban. Országgyűlési képviselőként is nemzete sorsának jobbításán fáradozott. ”Négy szócskát üzenek: Vésd jól kebeledbe. S hagyd örökül fiadnak, ha kihúnysz: a haza minden előtt.” /Kölcsey Ferenc/

46

Széchenyi István (1791-1860) (kiejtése: szécsényi) Széchényi Ferenc fia, a magyar reformkor meghatározó egyénisége, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, elnöke, az első felelős magyar kormány minisztere. A Hitel, a Világ és a Stádium c. műveiben vizsgálta az ország elmaradottságának okait vizsgálta. Ő hívta életre a Dunai, a Balatoni Gőzhajózási Társaságot, a Magyar Gazdasági Egyesületet, alapította az Óbudai Hajógyárat, irányította az AlDuna szabályozását, kezdeményezte a Tisza folyó árvízmentesítését, szervezte a Lánchíd építését. Részt vett a pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, a Nemzeti Színház építésében. Ő honosította meg a művelődés, a közösségi élet új lehetőségeit nyújtó kaszinókat, az evezős bajnokságokat és a lóversenyeket is. „Nem nézek én megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre: nincs annyi gondom tudni, valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk, s leendünk.” /Széchényi István /

Bolyai Farkas, (1775-1856) Bolyai János (1802-1860) A Bolyai-család a magyar matematikatudomány kiemelkedő jelentőségű családja. Az apa, Bolyai Farkas latin, német, francia, olasz, angol, héber és román nyelven beszélt, kiváló zenei és fejszámoló képességgel rendelkezett. 1832-ben jelentette meg nagy művét, Tentamen címmel. Fia, Bolyai János, apja irányításával ismerte meg a matematika és a geometria tudományát. Továbbfejlesztette Euklidesz, görög tudós 2000 éve elfogadott térfelfogását, felfedezte és kidolgozta az abszolút geometriát. Appendix címmel kiadott tanulmánya új korszakot nyitott a tudomány történetében. A matematikai, geometriai problémák mellett a zenei nyelv megújításával, művelődési kérdésekkel is foglalkozott.

47

Vörösmarty Mihály (1800-1855) Már saját korában is tisztelt költő-, írófejedelem. Romantikus költészetében a hazafias-történelmi, a szerelmi és a filozófiai téma kapott fő helyet. A Szózat költője. Nagyhatású filozófiai költeménye a Gondolatok a könyvtárban c. mű. Legismertebb filozófiai drámája a Csongor és Tünde. Irodalomszervező, ifjú tehetségek pártfogója (többek között Petőfi Sándoré). Az elbukott szabadságharc siratása költészetének egyik csúcsa. E korszak kiemelkedő művei az Előszó és A vén cigány. Számos színdarabot és színikritikát, epikus művet is írt. ”Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért . ” /Vörösmarty Mihály /

Egressy Béni (1814-1851) Zeneszerző, színész, író. Részt vett az 1848-49. évi szabadságharcban, indulóival lelkesítette a katonákat. Hatvan színdarabot írt (Közülük legnépszerűbb a Mátyás diák és A rab), tíz operát fordított magyarra. Ő írta Erkel Ferenc Hunyadi László, Bánk bán és más operáinak szövegkönyveit. Népszínművei, megzenésített versei bizonyították, hogy fontos volt számára a tömegek érzésvilága és a hazához kötő kultúra ügye. Vörösmarty Mihály Szózat c. művét is ő zenésítette meg, csakúgy, mint Petőfi verseit. „Hazádnak rendületlenül Légy híve, ó magyar: Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol, s eltakar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.” Vörösmarty M.-Egressy B.: Szózat

48

Pesti Magyar Színház 1837, Nemzeti Színház, 1840 Közadakozásból kött létre. 1837-ben, Pesti Magyar Színház névvel nyílt meg, 1840-ben kapta a Nemzeti Színház nevet. A zenei vezetéssel Erkel Ferencet bízták meg, aki kiváló társulatával a Pestre látogató híres muzsikusok (Berlioz, Wagner, Offenbach) elismerését is kivívta. Mozart, Rossini, Verdi művei mellett diadalra vitték Erkel Ferenc történelmi tárgyú operáit, így a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt is. A színház helyét Budapesten emléktábla őrzi.

Kossuth Lajos vagyontalan kisnemesi családban, 1802-ben született a Zemplén megyei Monokon. Jogi végzettséget szerzett. Az 1832/36-os pozsonyi országgyűlésen több Zemplén megyei főúr képviselőjeként vett részt. Hamarosan országos hírnévre tett szert Országgyűlési Tudósítások című kéziratos újságjával. Az országgyűlés bezárása után a bécsi udvar támadást indított a reformpártiak ellen. Kossuthot is letartóztatták, és börtönbe hurcolták. Kossuthot nem törte meg a három évig tartó fogság. Megtanult angolul, és a közgazdasági irodalommal ismerkedett. Szabadulása után a Pesti Hírlap szerkesztője lett. E lap hasábjain fejtette ki Kossuth politikai programját. Hangsúlyozta a nemzeti érdekegyesítés fontosságát. Azt hirdette, hogy a nemesség, ha szívvel-lélekkel csinálja is, akkor sem birkózhat meg a független haza és a polgári társadalom megteremtésének nagy feladatával. Szövetség kell a paraszttal, ennek pedig a szabad föld az ára. A földesúr ne akadályozhassa meg a paraszti föld megváltását, a földesúr kártalanítása pedig az állam feladata. Adózni minden magyar polgárnak kell, ha van tulajdona. Kossuth fölismerte, hogy iparosodás nélkül nincs polgárosodás és nincs önálló magyar politika. Úgy fogalmazott, hogy „ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”. 1844-ben országos Védegyletet alapított. A Védegylet tagjai megfogadták, hogy hat évig nem vesznek olyan külföldi iparcikket, amelyet Magyarországon is előállítanak, még akkor sem, ha a külföldi áru olcsóbb. A Védegylet legnagyobb eredménye az volt, hogy Kossuth körül kialakult az ellenzéki tábor. 1847 őszén ismét összehívták az országgyűlést. Kossuth Lajos is a követek között volt. Kevesen gondolták azonban, hogy ez lesz az utolsó rendi országgyűlés Magyarországon.

49

13. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc

1848 tavaszán történelmi fordulat ment végbe Magyarországon. Lezárult a feudális kiváltságok, a jobbágyrendszer hosszú időszaka. A magyar forradalom és szabadságharc azonban nem elszigetelt jelenség Európában! Része annak a forradalmi hullámnak, amely Európa nagy részét érintette, s amely során kontinensünk népei a polgári szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívták harcukat. A párizsi forradalom hírére itthon a pozsonyi országgyűlésben a teljes polgári átalakulást követelték: a közteherviselés kimondását, kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítást, az országgyűlésnek felelős magyar kormány kinevezését. A március 13-ai bécsi forradalom újabb lökést adott a magyar eseményeknek. Március 15-én Pesten a márciusi ifjak – Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór – vezetésével forradalom tört ki. A cenzúra megkerülésével kinyomtatták Petőfi híres költeményét, a Nemzeti dalt, s a nemzet legfontosabb követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot. A pesti forradalom megvalósította a sajtószabadságot, és kiszabadította a börtönből a politikai foglyokat. Petőfi Sándor (1823-1849) „A lánglelkű poéta”, „a forradalom költője” címekkel ruházta föl az a jelképpé vált, forradalmi lelkületű költőt. A magyar nép, az Alföld képviselője, a népi stílusú líra megteremtője. Szenvedélyes érzéseinek kedvelt műfaja a dal, az óda és a rapszódia volt. Hazafias és szerelmi költészete azonos hőfokon lángolt. Mély művészi és emberi kapcsolat fűzte Arany Jánoshoz. Egyénisége, költészete egyaránt forradalmi erővel hatott. Előkészítője volt az 1848-1849-es forradalomnak. A Nemzeti dal című verse a forradalom előtti éjjel keletkezett és gyújtó erővel hangzott el. A szabadságharc katonájaként halt meg Segesváron. „Talpra, magyar, hí a haza, Itt az idő, most vagy soha. Rabok legyünk vagy szabadok, Ez a kérdés, válasszatok. A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.” /Petőfi Sándor/

A bécsi és a pesti forradalom nyomására gróf Batthyány Lajos vezetésével kinevezték az első felelős magyar kormányt. A király által 1848. április 11-én szentesített törvények felszámolták a jobbágyrendszert és a nemesi kiváltságokat. Mindenki szavazati jogot kapott, akinek legalább egy negyed telke vagy ahhoz hasonló nagyságú vagyona volt. Az új, népképviseleti országgyűlés 1848 júniusában ült össze.

50 1848 őszére az európai forradalmak menetében kedvezőtlen fordulat következett be. A magyar forradalom egyedül maradt. A bécsi udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon is visszaállítsa teljhatalmát. A Habsburg hatalom e törekvéshez ügyesen használta fel az országon belüli nemzetiségi ellentéteket. 1848 szeptemberében Jellasics horvát bán vezetésével fegyveres támadás indult a magyar kormány ellen. Szeptember 29-én a fiatal magyar honvédsereg megütközött Jellasiccsal, és megverte a bán seregét. 1848 szeptember végén Magyarország döntő választás elé került: vagy vállalja a nemzeti önvédelmi harcot a kivívott szabadságért, vagy ellenállás nélkül tűri, hogy a szabadsággal együtt eltapossák. A nemzet, nem kis mértékben Kossuth szavára, a fegyveres ellenállást választotta. A forradalom szabadságharcban folytatódott. Az országgyűlés a végrehajtó hatalmat az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta. A bizottmány elnöke Kossuth Lajos lett. Kossuth fegyverbe szólította az alföldi mezővárosokat, s néphadsereget szervezett a kaszás parasztokból. A mozgósítás sikerrel járt. Szükség is volt erre, hiszen december közepén Windisch-Grätz (vidisgréc) vezényletével a császári hadsereg főerői is hadra keltek Magyarország ellen, s sikerült elfoglalniuk egyfelől Budát és Pestet, másfelől Kolozsvárt. Ám a Debrecenbe menekült honvédelmi bizottmány szakadatlanul szervezte az újabb és újabb honvédzászlóaljakat, s ez rövid időn belül fordulatot hozott a hadszíntereken. Az erdélyi honvédcsapatok a lengyel Bem tábornok vezényletével már december végén ellentámadásba mentek át. Súlyos csapásokat mértek a császáriakra, s három hónap alatt Erdélynek szinte teljes területét felszabadították. Ezzel Erdély felől az egész Tiszántúl biztonságba került. 1849 március végén Görgey tábornok parancsnoksága alatt támadásba lendültek a honvédsereg főerői. Az Eger tájékán összpontosított főerők előbb Hatvannál, Tápióbicskénél és Isaszegnél arattak fényes győzelmeket. Ezáltal megtisztították a Duna-Tisza közét. Ezután a Duna bal partján nyomultak előre. Ezzel a hadmozdulattal egyrészt szabaddá tették a december óta ellenséges ostromgyűrűbe zárt Komárom várát, másrész elérték, hogy a császáriak harc nélkül kiürítsék Pestet. Az osztrák csapatok április végére egészen a nyugati határszélig hátráltak. 1849 májusára kevés kivétellel Magyarország egész területe felszabadult. A tavaszi hadjárat sikerein felbuzdulva az országgyűlés Debrecenben kimondta az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. A diadalmas hadjárat győzelmei azonban nem jelentették a szabadságharc megnyerését. Ugyanakkor a császáriakkal megértette, hogy egyedül nem képesek a szabadságharc eltiprására. Bécs ezért segítséget kért Európa zsandárától, az orosz hadseregtől. Paszkievics tábornagy, varsói herceg vezetésével 1849 júniusában mintegy 200 ezer orosz vonult Magyarország ellen. Így összesen 370 ezer ember és 1200 ágyú állt szemben a magyar honvédsereg 132 ezer katonájával és 450 ágyújával. A jelentős túlerő reménytelenné tette a további küzdelmet. A magyar honvédseregek Világosnál letették a fegyvert. A küzdelem azonban így sem volt hiábavaló. A függetlenségi harc ugyan vereséggel végződött, ám Magyarország végérvényesen a polgári fejlődés útjára lépett.

51

14. Önkényuralom és kiegyezés Bár a fegyverletétel kizárólag az oroszok előtt történt, a hatalom a könyörtelen megtorlásra készülő Haynau, a császári csapatok főparancsnoka kezében maradt. Haynau bosszúhadjáratot indított. A megtorlás felháborító példája volt 13 honvédtábornok kivégzése 1849. október 6-án, Aradon. A nemzeti emlékezet aradi vértanúkként tartja számon őket. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost, volt miniszterelnököt. Rajtuk kívül majdnem száz kivégzettet, több ezer bebörtönzöttet jegyzett fel a történelem. Több tízezer elfogott honvédet soroztak be kényszerrel a birodalom hadseregébe. Haynau rémuralma egész Európában fölháborodást váltott ki. A kegyetlenkedéseket még Ausztria barátai is elítélték. Ezért Haynaut menesztette a bécsi udvar. A katonai diktatúra helyét polgári kormányzat vette át. A belügyminiszter nevéről az egész korszakot Bach-korszaknak nevezték el. A Bach-rendszerben hazánk önállóságától megfosztott tartománnyá vált. Az országot a Habsburg egységállamba olvasztották. A közigazgatás és az oktatás nyelve a német lett. Az összbirodalmi egységet a katonai megszállás, az újonnan megszervezett csendőrség és a „Bach-huszároknak” csúfolt hivatalnokok próbálták biztosítani. A Bach-rendszert itthon csaknem mindenki elutasította. A nemzet az ellenállás új formáját választotta. Az emberek nem vállaltak hivatalt, nem vettek részt az államügyekben. Ezt nevezték „passzív ellenállásnak”. Amikor 1866-ban, a porosz-osztrák háborúban az osztrák seregek súlyos vereséget szenvedtek, nyilvánvalóvá vált, hogy a Habsburgoknak politikát kell váltani. Az udvar kénytelen volt a birodalmon belüli legerősebb ellenfelével, Magyarországgal kiegyezni. A kiegyezés fő szorgalmazója, a kiegyezési tárgyalások irányítója a magyarok részéről Deák Ferenc, a „haza bölcse” volt. 1867-ben valósult meg a kiegyezés, amelynek értelmében megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia. Az új államalakulat közös uralkodója a Habsburgház. A Monarchia két központtal rendelkező (dualista) állam: mindegyiknek külön kormánya, külön parlamentje lett. Megállapítottak azonban ún. közös ügyeket (had- és külügy s e kettő kiadásait fedező pénzügy). A közös minisztériumok működése gyakorlatban az udvartól függött. A Monarchia két társországa között nem húzódtak vámhatárok. Ezeken kívül Magyarország jelentős részt vállalt a birodalom régi adósságainak törlesztéséből. A kiegyezés megpecsételéseként Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták. A kiegyezést sokan bírálták. Kossuth a függetlenség teljes feladást látta benne. Tiltakozásul élete végéig nem tért haza emigrációjából. A kiegyezés következtében végül is - a közös ügyeket leszámítva – hazánk visszanyerte önállóságát. Magyarország a mohácsi vész óta soha nem volt ilyen mértékben független. 1867 után a gazdaság soha nem látott gyors fejlődésnek indult. Megjavultak esélyeink a fejlett országokhoz való felzárkózásra. A kiegyezés nyomán létrejött új birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia csaknem fél évszázadig nagyhatalmi szerepet játszhatott Európában.

52

15. A polgárosodó Magyarország I. A gazdaság fejlődése

1867 után ugrásszerű gazdasági fejlődés kezdődött Magyarországon. Az új, korszerű módszerek alkalmazásával a magyar gazdaság külföldön is versenyképesnek bizonyult. A kiegyezés politikai biztonságot teremtett. Ezért a külföldi tőkések is szívesen fektették be pénzüket hazánkban. Rohamosan javultak a hitelek felvételének lehetőségei. A bankok száma jelentősen megemelkedett. Az Ausztriával kötött vámunió mindkét fél számára többnyire jelentős előnyöket biztosított. Magyarország mezőgazdasági termékeinek biztos vevőt talált a Monarchia hatalmas piacán, Ausztria pedig iparcikkeit tudta itt előnyösen értékesíteni. Igaz, az osztrák és a cseh könnyűipar versenye miatt hazánkban fejletlen maradt a könnyűipar számos ága, például a textilipar. Jól működő gazdasághoz korszerű közlekedés szükséges. Csak így lehetett a hatalmas tömegű árut a felvevőpiacokra eljuttatni. Gazdasági életünk legszembetűnőbb változása a vasúthálózat gyors kiépülése. (A kiegyezés idején kb. 2000 km-nyi vasutunk volt, ami 1914-re 22.000 km-nyire növekedett!) A magyar vasúthálózat európai mércével is sűrűnek mondható. A mezőgazdaság 1914-ig a magyar gazdaság vezető ága maradt. A vasútvonalak kiépítésével javultak a szállítási, értékesítési lehetőségek. Ez ösztönzőleg hatott a mezőgazdaságra. A folyók szabályozásával, ármentesítésével, a legelők feltörésével, a mocsarak kiszárításával megnőtt a szántóterület. A gabonatermesztés megőrizte uralkodó helyzetét, de széles körben elterjedt a burgonya, cukorrépa, az ipari növények termesztése. Az istállózó állattartással általánossá vált a földek trágyázása. Elterjedt a mezőgazdasági gépek használata (vetőgépek, cséplőgépek, később a gőzekék). Nyomasztó volt a nagybirtok túlsúlya. A több ezer holdas birtokaikat tulajdonosaik korszerűsítették. A termelést szakképzett gazdatisztek irányították, a munkát gépesítették. Sok birtokos kisebb-nagyobb mezőgazdasági üzemeket (szeszfőzdéket, malmokat) létesített. A mezőgazdasági termelés a 20. század elejére megkétszereződött. A magyar gyáripar lényegében a 19. század utolsó harmadában fejlődött ki. A jobbágyfelszabadítás, a kiegyezéssel megteremtett politikai stabilitás, a javuló hitelellátás, a vasúthálózat kiépülése tette lehetővé a gyors változást. Emellett az 1880-as évektől a kormány határozott iparfejlesztő politikába kezdett (adókedvezmények, állami támogatás). Ennek ellenére jórészt a mezőgazdasághoz kötődő iparágak növekedtek: a világelső malomipar, a cukorgyártás, a szeszfőzés és a konzervgyártás. A vasútépítés nyomán fellendült a vas- és acélgyártás, a szén- és ércbányászat, valamint a gépgyártás. Élen járó volt a villamosipar és a vegyipar. (A Ganz Villamossági Művek világhírét magyar találmánynak, a trnaszformátorrendszernek köszönhette. A Ganz építette fel a 20. század első éveiben a világ első villamosított vonalát Észak-Olaszországban. De volt magyar találmány, magyar részvétel a telefon, az elektromos világítás, a benzinmotorok elterjedésében is.)

53 Gazdasági életünk a dualizmus korában sokat fejlődött. A századfordulóra Magyarország agrárországból gyorsan fejlődő agrár-ipari országgá vált. Ezzel a nyugati országokhoz képest lemaradásunk valamelyest csökkent.

Arany János (1817-1882) Példátlan műveltségű, tudós költő, már életében klasszikussá vált. A magyar irodalom legnagyobb szókincsű alkotója. Kritikus, esztéta. Petőfi Sándorral együtt a népi szemlélet és stílus meghonosítója. Nagy epikus, de lírája is kimagasló. Kedvelt műfaja a ballada és az elégia. A Buda halála című alkotásban megpróbálta életre kelteni a magyar népi eposzt. Ismert művei közül is kiemelkedik a Toldi Miklósról szóló 3 elbeszélő költemény, a balladák közül A walesi (kiejtése: velszi ) bárdok, az elégikus lírából a Letészem a lantot és a pálya végi Őszikék-ciklus. Drámafordításai a görög és az angol költészet legszebb műveit tették hozzáférhetővé magyar nyelven. A Magyar Tudományos Akadémia titkáraként évekig dolgozott. „Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl, Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé finomúl.” /Arany János: Széchényi emlékezete /

Jedlik Ányos (1800-1895), 1817-től bencés szerzetes, a fizika kutatójaként, tanárként dolgozott. A világon elsőként vizsgálta a villám hatását, ő találta fel az egysarkú villanyindító, az öngerjesztés, a dinamó elvét. 1859-től foglalkoztatta a villanytelep- működés biztonsága. ”Csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő”-jét 1873-ban sikerrel mutatta be a bécsi világkiállításon. A szódavízgyártás, az ásványvizek szénsavas vízzé alakításának technikáját ő találta fel. Szóalkotásai gazdagították a magyar tudományos nyelvet. A pozsonyi Akadémia, majd a pesti Tudományegyetem fizikaprofesszora, rektora, 1873-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

54

Jókai Mór (1825-1904) A magyar romantikus próza legnagyobb és legtermékenyebb írója (száznál több könyvet írt). A magyar nyelv egyik nagy művésze. Petőfivel előkészítője és résztvevője volt az 1848-as forradalomnak. Regényeiben feltárja szinte az egész nemzeti történelmet. Gazdag képzeletvilága, fordulatos cselekményszövése a legolvasottabb magyar íróvá tették már saját korában is. Népszerű regényei: Az arany ember és A kőszívű ember fiai.

Jókainé Laborfalvy Róza (1817-1886) Színészi tehetsége a Nemzeti Színházban bontakozott ki, melynek kezdettől a tagja volt. 1848-ban Jókai Mór felesége lett. Legsikeresebb alakításai tragikus szerepkörökhöz kapcsolódtak, ezekben uralkodókat, királynőket alakított: Cleopatrát és Lady Machbethet alakította Shakespeare és Gertrudis királynőt Katona József drámájában.

Semmelweis Ignác (1818-1865) (kiejtése: szemmelveisz) Orvos, sebész, szülész, a magyar tudománytörténet legnagyobb alakja. Felismerte, hogy a szülő nők körében pusztító gyermekágyi láz klóros fertőtlenítéssel megelőzhető, megszüntethető. 1850-től Pesten, a Rókus Kórház szülészfőorvosaként. tevékenykedett. A nemzetközi szervezetek, minden magyar megye, város, község figyelmét felhívta a gyermekágyi láz megelőzésének lehetőségére. Kiváló sebész volt, elsőként végzett császármetszést, petefészekműtétet. 1855-től a Pesti Tudományegyetem tanára is volt. Síremlékén “Az anyák megmentője” felirat olvasható.

Madách Imre (1823-1864) A reformkor bizakodását és a bukott forradalom után a korszak reménytelenségét egyaránt megélte. Művelt nemesként, a kor filozófiai irányzatai ismeretében több drámát alkotott, amelyek közül kiemelkedett Az ember tragédiája c. összegző mű, amelyben a történelem és az egyéni lét alapkérdéseit vizsgálja. Ez a mű a magyar színpadok legtöbbször játszott darabja. ”A cél voltaképp mi is? A cél: megszűnte a dicső csatának. A cél halál. Az élet küzdelem. S az ember célja e küzdés maga.” /Madách Imre/

55

Erkel Ferenc (1810-1893) Zongoraművész, zeneszerző, karmester, az Operaház főzeneigazgatója. Munkásságának kiemelkedő érdeme volt a nemzeti opera megteremtése, a főváros zenei életének felvirágoztatása. Bár operáinak témáját a magyar történelemből merítette, mindig saját korának problémáiról szólt. A Hunyadi László és a Bánk bán című művének nagy hatása volt a század értékrendjére. A Nemzeti Színház, az Operaház karmestereként, a Filharmóniai Társaság és az Országos Magyar Dalár Egyesület vezetőjeként, a Zeneakadémia igazgatójaként, tanáraként a hazai zenei élet kulcsembere volt. Kölcsey Ferenc – Erkel Ferenc által megzenésített Himnuszát máig nemzeti imájának vallja a nemzet. „Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel: Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!” Kölcsey F.-Erkel F.: Himnusz

Liszt Ferenc (1811-1886) A romantikus zene világhírű művésze, alkotója. Bár sikereit zömében Franciaországban, Itáliában, Svájcban, német és orosz földön vívta ki, magát mindig magyarnak vallotta. Szelleme hatással volt kora művészetére és ívet adott Bartók Béla zenéjéig. Művei ismert történelmi, képzőművészeti, irodalmi alkotásokhoz, természeti képekhez kapcsolódtak: Hunok harca, Faust-szimfónia, Hamlet, Dante szimfónia. Átélte a magyarok szenvedését, szabadságvágyát, a hősi múltat, erről szóló művei: Hősi sirató, Hungária, Magyar történelmi arcképek c. alkotások. A zongorára írt művei mellett máig népszerű 21 Magyar rapszódiája. Európai szintre emelte a magyar zenét, a Magyar Zeneakadémia rangját, melynek első elnöke és tanára is volt.

56

Székely Bertalan (1835-1910) A magyar történelmi festészet kiemelkedő képviselője. Külföldről hazatérve a magyar képzőművészet megszervezésén és egy magyar képzőművészeti akadémia létrehozásán fáradozott. Önarcképe a realista festészet egyik remekműve. Első jelentős történelmi kompozíciója a II. Lajos király holttestének megtalálása. Történelmi képei közül kiemelkedő jelentőségű a Mohácsi vész, az Egri nők, a Zrínyi kirohanása c. alkotások. Évtizedekig a magyar Képzőművészeti Akadémia tanáraként dolgozott.

Madarász Viktor (1830-1917) Festőművész. Részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. Művészete a magyar történelem hősi és tragikus emlékeit idézi. Kuruc és labanc című képét még Pesten állította ki. Párizsban alkotott művei történelmi képei, a Hunyadi László siratása, a Zrínyi Ilona Munkács várában címűek az önkényuralommal szembeni ellenállást erősítették. Későbbi alkotásaiban is jellemző szereplők a lázadók: Zrínyi és Frangepán, Dózsa, Dózsa népe.

Munkácsy Mihály (1844-1900) A realizmus itthon és külföldön is elismert magyar festője. A Magyarországon született alkotó külföldön, elsősorban Franciaországban vált sikeressé. Műveit a lélektani érzékenység, a drámai erő, a sokszínűség jellemzi. A Honfoglalás című freskója az Országház egyik művészeti kincse. Fő művei: az Ásító inas, a Siralomház, az Éjjeli csavargók, a Golgota, a Krisztus Pilátus előtt, a Liszt Ferenc és az Ecce homo.

Benczúr Gyula (1844-1920) A történelmi festészet nagy alkotója. 1866-ban készítette a Hunyadi László búcsúja, 1867-ben pedig a II. Rákóczi Ferenc elfogatása című történelmi képet. Az 1875. évi történeti képpályázaton Vajk megkeresztelése című művével első díjat nyert. Egyik legismertebb műve a Budavár visszavétele. 1883-tól, a festőmesteriskola vezetőjeként nagy hatással volt a hazai festészetre.

57

Strobl Alajos (1856-1926) A magyar szobrászat kiemelkedő mestere, közel 40 évig a Képzőművészeti Főiskola tanára. Ő készítette a budapesti Operaház két homlokzati párkányszobrát és az épület főbejáratához Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakját. Kiemelkedő művei: Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt, a Szent István-emlékmű és a Mátyás-kút a budai Várban, Dobó István szobra Egerben. 1900ban, a párizsi világkiállításon Anyánk című szobra nagydíjat kapott.

Mikszáth Kálmán (1847-1910) A 19. századi magyar prózairodalom kiemelkedő személyisége. Novellái, karcolatai és regényei a romantika és realizmus stílusát egyaránt tükrözik. A Felvidék, a palóc mesevilág szabták meg alapvető élményeinek világát. Ezekből formálódtak idillt ábrázoló vagy szeretetteljes bírálatot megfogalmazó novellái. Másik témavilága a magyar dzsentri, a magyar társadalom jellegzetes rétege, melyet Mikszáth ironikusan bírált. Legismertebb regényei A fekete város, a Beszterce ostroma, novellafüzére A tót atyafiak és A jó palócok. Irodalmi munkássága mellett jelentős a publicisztikai életműve is. Országgyűlési képviselő volt.

Móricz Zsigmond (1879-1942) A 20. századi magyar széppróza legnagyobb alakja. Jelentősége a regény- és novellairodalomban Adyéval mérhető össze a költészetben. A Nyugat-mozgalom vezető egyénisége, az irodalmi realizmus képviselője. Az Alföldön született, novelláiban árnyalt, pontos képet fest a magyar parasztságról. Legismertebbek: a Tragédia, a Barbárok és a világháborúnak a paraszti társadalom értékeit eltorzító hatását bemutató Szegény emberek. Regényeiben kíméletlenül hiteles képet fest az önmagát és a társadalmat pusztító dzsentri rétegről (Úri muri), történelmi témák segítségével tárja fel a nemzeti sajátosságokat és utakat (Erdély trilógia). Színdarabokat is írt. A korabeli publicisztika kiemelkedő alakja, az irodalmi élet szervezője volt.

58

Ady Endre (1877-1919) Ady Endre: Új versek c. kötetével kezdődik a modern magyar irodalom. A 20. század elején indult, Nyugat c. folyóirathoz kapcsolódó művésznemzedék és mozgalom vezéralakja, a század egyik legnagyobb költője. Költészetére a szimbolizmus hatott a legerőteljesebben, de a szecesszió és az avantgarde is megjelenik benne. Sajátos szimbólumrendszerében például a magyar Ugar a társadalmi elmaradottság jelképeként szerepel. Visszatérő témáit, - magyarság, istenkeresés, Párizs, Léda, létharc - minden kötetében ciklusokba rendezte. Az új korszak öntudatos megszólaltatója volt nemcsak a költészetben, hanem a magyar újságírásban is. Érzékenyen ábrázolta az első világháború káosz-élményét, üdvözölte az 1918-as polgári forradalmat. Szerelmi költészetének két legfontosabb múzsája Léda és Csinszka. Ismert versei: Góg és Magóg, Szeretném, ha szeretnének, Elbocsátó, szép üzenet, Az ős Kaján, Az eltévedt lovas. „Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival ? ” Ady Endre: Góg és Magóg

Babits Mihály (1883-1941) Széleskörű, klasszikus műveltségű, tudós, költő, a Nyugat c. folyóirat munkatársa, majd főszerkesztője. A korabeli művészeti életben meghatározó művésze, kritikus, műfordító, esztéta, irodalomtudós. Költői formavilága gazdag, a míves költők közé tartozik. A filozofikus lírától a kor történelme közéleti kérdések felé fordítja. A nevéhez fűződik a magyar líra legnagyobb békeverse (Húsvét előtt). Ismertebb versei: In Horatium, Esti kérdés, Fortissimo, Jónás imája. Az értékzavarral küzdő társadalomban prófétai szerepet vállaló költő a Jónás könyve c. művében jelenítette meg önmagát. Regényeire, novelláira a szimbolizmus és a realizmus egyaránt hatott. Műfordítói tevékenységét díjakkal ismerték el. (pl Dante Isteni színjáték c. műve). „ Nem az énekes szüli a dalt: a dal szüli énekesét. Lobbanj föl, új dal, te mindenható! Szülj engem újra, te csodaszép.” /Babits Mihály /

59

Kosztolányi Dezső (1885-1936) A magyar nyelv szerelmese és érzékeny költője. A Nyugatmozgalomnak kezdettől meghatározó alakja. Szerkesztő, prózaíró, kiváló műfordító. Dekadens költőnek vallotta magát, verseiben a 20. századi elmagányosodásról, a magára maradottság élményéről vall (A szegény kisgyermek panaszai). A korabeli stílusirányzatok közül a szecesszió, a szimbolizmus, az impresszionizmus és az expresszionizmus hat rá. A társadalmi konfliktusok és a világháború hatására lírájában és prózájában megjelenik a közéleti téma. Regényei: Néró, a véres költő, Pacsirta, Édes Anna, Aranysárkány. Novelláinak gyűjteménye a különös hangulatú Esti Kornél c. kötet. „ Ma szikratűz csak egy különc szívébe, holnapra már nagy testvérérzelem, mely viharba is lobogva, égve uralkodik büszkén százezreken. Ma szikra, holnap láng, majd egy tűzerdő, Mely bíborával az égig lobog, Hiába tiprod el, mindég növekvő, S ha szunnyad is, nem oltják el korok. A fáradott ük, haldokolva még Nagy honszerelem égő fáklyalángját Átadja, s minden az utódra száll át. Meggyújtja ő, s a tűzár szerteárad, Átadja gyermekének, ez fiának, Aztán tovább, tovább…S a fáklya ég!” /Kosztolányi Dezső: Hazafiság /

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) Különleges értékű festészete nem tartozik a magyar művészet egyik irányzatába sem. Képei az emberi lét egyetemes kérdéseivel foglalkoznak, ősi szimbólumokat élesztettek újjá. 27 éves korától „belső sugallat” hatására készült festői pályára, s 41 évesen kezdte meg azt. Sokat utazott. Libanoni utazása után 1907-ben festette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című képeket. 1907ben, Párizsban sikeres kiállítása volt. Művészetének értékeit az utókor évtizedek múlva ismerte fel. Brüsszelben, az 1958-as világkiállítás „50 év modern művészete” tárlatán Csontváry alkotása aranyérmet nyert. Művei közül a Mária kútja Názáretben és a cédrusképek a legismertebbek.

60

Bláthy Ottó – Déri Miksa – Zipernowszky Károly (1860-1939) (1854-1938) (1853-1942) (kiejtés:cipernovszky) Bláthy a világon először fedezte fel a mágneses törvények alkalmazhatóságát, Déri a folyami erőművek energiatermelő lehetőségét, Zipernowsky Károly a váltakozó árammal történő világítás technikáját. Együttműködésük forradalmasította a villamos áram termelési, raktározási, átalakítási és elosztási rendszerét. A három mérnök több mint 100 találmányt szabadalmaztatott. Az általuk épített 60 vízierőművet üzembiztonság, megbízhatóság jellemezte. A budapesti Nemzeti Színház a világon a harmadik színház volt, amelynek világítását a találmányuk alapján készített izzólámpával oldották meg. Számos világkiállításon nyertek díjakat. A három feltalálót hazai és külföldi egyetemek választották professzorukká, díszdoktorukká, Európa államai kitüntetésekben részesítették őket. Bláthy Ottót, Zipernowszky Károlyt a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

Kandó Kálmán (1869-1931) Gépészmérnök, a vasúti közlekedés villamosításának feltalálója. Párizsban, majd Budapesten foglalkozott a villamossal hajtott motorok tervezésével. Az 1898-1902 között épített, villamosított vasútvonalon indult el az első villanymozdony. A Kandó-mozdonyok gyártására Olaszország gyárat létesített. E mozdonyait alkalmazták Franciaország, az USA közlekedésében. Magyarországon a Kandó Kálmán által továbbfejlesztett villanymozdonyt 1932-ben helyezték üzembe. Találmányai gyorsabbá és biztonságossá tették a tömegközlekedést, a szállítást. Személyének nemzetközi hírét, elismertségét számos bel- és külföldi kitüntetése is bizonyította. Puskás Tivadar (1844-1893) A vezetékes telefonközpont magyar feltalálója. Párizsban Edisonnal és Bell-lel közösen kutatták a fonográf, a hangrögzítés működését, a francia főváros villanyvilágításának lehetőségét. 1879-ben kezdte meg működését az első, általa készített telefonközpont. 1881-ben találta fel a dalműtelefont, amelyen először közvetítettek villanyvezetéken a előadást párizsi Operából. A budapesti Operából először 1892-ben Erkel Ferenc: Bánk bán c. művét közvetítette. A rádió ősét, a hangosújság-stúdiót amely Budapesten először közölt friss híreket, Puskás Tivadar alkotta meg 1893-ban. 1896ban már saját légvezetéke és 6000 előfizetője volt.

61

Klebelsberg Kunó (1875-1931) Történész, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter. 1922-1931 között volt miniszter. A háború, a forradalmak és a trianoni békediktátum által tönkretett ország kulturális életének nagyhatású szervezője, megújítója. A műveltséget a nemzet legfontosabb ösztönző erejének tekintette. Több mint 5000 népiskolát, számos népkönyvtárt, tanítóképzőt, gimnáziumot, testnevelési főiskolát, Pécsett, Szegeden egyetemet, Debrecenben egyetemi klinikákat létesített. Gondoskodott az iskolai tananyagok korszerűsítéséről, a magyar kultúra támogatásáról, fejlesztéséről, értékeinek nemzetközi bemutatásáról.

Teller Ede (1908- ), Magyar származású amerikai fizikus. 1935-től az Egyesült Államokban él. A magfizika kérdéseivel foglalkozott. Fermivel, Oppenheimerrel dolgozott az első atombomba kifejlesztésén. A hidrogénbomba atyjának is tekintik, mivel már 1945-ben javasolta annak kidolgozását. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémai tagja. 2001-ben a Magyar Kormány Corvin-lánccal tüntette ki.

Kodály Zoltán (1882-1967) A 20. századi magyar zene egyik legnagyobb egyénisége. Életművében meghatározó a népzenekutatás és a művészi színvonalú népdalfeldolgozás. Népszerű műve a Galántai táncok, a Fölszállott a páva, a Marosszéki táncok, színpadi darabjai közül a Székely fonó és a Háry János. Budapest egyesítésének, székesfővárossá tételének 50. évfordulójára alkotta a Psalmus Hungaricus című művét, amelynek sikerét hazai és külföldi előadásainak sokasága és az is jelzi, hogy nyolc nyelvre lefordították. “Legyen a zene mindenkié” - hitte és hirdette. A nemzetközivé vált Kodály-módszer módszer lényege, hogy minden gyermeket az írással, olvasással együtt kell megtanítani a zenében rejlő szépség élményszerű befogadására. Új irányt adott a hazai kóruskultúrának, szenvedélyesen küzdött a magyar ének-zenei oktatás megújításáért. „A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése….A zene lelki táplálék, semmi mással nem pótolható. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be” /Kodály Zoltán /

62

Bartók Béla (1881-1945) Bartók Béla népzenekutató, tanár, zongoraművész, világhírű zeneszerző. Alkotóművészetére hatással voltak a népdalgyűjtő körutak, a Kárpát-medencében élő magyarság és az ukrán, bolgár, török, arab népek zenéjének kutatása. “Csak tiszta forrásból” fogalmazta meg emberi, művészi hitvallását. Páratlan szépségű alkotása például: az Este a székelyeknél, az Erdélyi táncok, a Román táncok. Zeneszerzői tevékenysége megújította a 20. század zenéjét. Műveiben a század emberének keserveit, a világháborúk poklát, a kor ellentmondásait mutatta be. Világszerte gyakran játszott alkotásai a zongoraversenyek, a Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára, a Hegedűverseny és színpadi művei, A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára és a Csodálatos mandarin. Élete utolsó éveit amerikai emigrációban töltötte. Itt írta hazaszeretetének megrendítő vallomását, a Concertót. Művészete mérföldkő a 20. század zenetörténetében. „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.” /Bartók Béla/

„S mégis magyarnak számkivetve Lelkem sikoltva megriad: Édes hazám, fogadj szívedbe, Hadd legyek hűséges fiad.” /József AttIla: Hazám /

József Attila (1905-1937) A magyar líra világirodalmi rangú költője, lángelme. Jelentősége a lírában a bartóki zenéhez mérhető. Élményvilága a társadalom legalsó rétegeiből származik, költészete közéleti vonulatában a városi proletariátus és a szegényparasztság képviseletére vállalkozik (Elégia, A város peremén, Holt vidék). Az avantgarde és a költő elődök meghatározta korszaka után (Tiszta szívvel) a klasszikus versformához tér vissza, és saját, érett költői hangján szólal meg költeményeiben (A Dunánál). Szerelmi lírájának csúcspontja az Óda c. vers. Humanizmusa letisztult hangon szólal meg a Thomas Mann üdvözlése c. köszöntő versében. Utolsó korszakának versei számvetések, létösszegző költemények (Karóval jöttél, Tudod, hogy nincs bocsánat). Verseinek gazdag formavilága önmagában is a magyar líra legnagyobbjai közé emeli. Hatása rendkívül nagy volt a 20. századi magyar lírára (Nagy László, Juhász Ferenc, Pilinszky János.) Verseit számos európai nyelvre lefordították.

63

Radnóti Miklós (1909-1944) A modern magyar líra kimagasló képviselője, akinek életét végig fenyegetettség kísérte. A fasizmus szorításában, kötött klasszikus versformákban jelennek meg a kristálytiszta képek, a leghitelesebb szeretet- és békevágy. Költeményeit az idill utáni sóvárgás, a hazához, a szerelemhez, az egyetemes és magasrendű értékekhez való egyértelmű ragaszkodás jellemezte. Hazaszeretetének bensőséges, szép verse a Nem tudhatom című, szerelmi lírájának egyik remekműve a Tétova óda. Vallotta, hogy „a költőnek minden körülmények között írnia kell”. A fasiszták által agyonlőtt költő zsebében megtalálták költészetének mesteri darabjait. ”Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, Messzeringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én mint fatörzsből gyenge ága, S remélem, testem is majd e földbe süpped el.” /Radnóti Miklós /

Illyés Gyula (1902-1983) Életműve a magyar líra, dráma és epika, sőt az irodalomtudomány és a publicisztika legjobbjai közé emeli. A változó és háborgó 20. században a nemzeti és egyetemes értékeket menti, őrzi. Dunántúli szegény család gyermeke, aki műveltségével, tehetségével a legkiválóbb magyar gondolkodók közé emelkedett. A Magyar Csillag c. folyóirat főszerkesztője, történelmi drámák (Fáklyaláng) és szatirikus vígjátékok (Tűvétevők) szerzője. Kitűnő szociográfiája a Puszták népe. Lírájából letisztult gondolatok váltak szállóigévé: Haza a magasban, Egy mondat a zsarnokságról. Nagy erejű és hatású költeménye a Bartók című. 1945 után a magyar irodalom élő klasszikusának számít Németh Lászlóval és Déry Tiborral együtt. „Mi gondom! – áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. Csak nézelődöm, járok, élek, Fegyvert szereztem, bűv-igéket. Már meg is osztom, ha elmondom, Milyen e biztos, titkos otthon. Dörmögj testvér, egy sor Petőfit, Köréd varázskör teremtődik. ” Illyés Gyula: Haza a magasban

64

Szent-Györgyi Albert (1893- 1986) Magyar származású orvos, biokémikus. 1937-ben fizikai Nobeldíjat kapott a C-vitamin, valamint a biológiai égésfolyamatok terén elért felfedezéseiért. 1931-1945 között a Szegedi Tudományegyetem professzora, 1945-47 között a Magyar Tudományos Akadémia elnökhelyettese volt. 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált. 1987-ben írt, Őrült majom című könyve a háborúellenes írások egyik jelentős alkotása. Tagja volt annak az amerikai delegációnak, amely visszahozta Magyarországra a Szent Koronát.

Szilárd Leó (1898-1964) Magyar származású fizikus, biofizikus. Berlinben doktorált, 1939-től az Egyesült Államokban élt. 1940-től az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Einsteinnel együtt figyelmezette az amerikai elnököt az atombomba bevetéséből következő veszélyekre. Foglalkozott a magfizika, a vírusbiológia, az emberi emlékezőtehetség és az öregedés kérdéseivel.

Neumann János (1903-1957) Magyar származású, német-amerikai matematikus. Jelentős felfedezésekkel járult hozzá a logika, a meteorológia, a játékelmélet, a kvantummechanika és a számítástechnika tudományterületek fejlesztéséhez. 1930-tól az Egyesült Államokban élt. Közel 150 írása, publikációja jelent meg. 1940-től a digitális számítógép kifejlesztése terén élt el eredményeket, 1954-től az Egyesült Államok atomenergia-bizottságának tagjaként dolgozott.

65

16. A polgárosodó Magyarország II. A politika világa A kiegyezés után a törvényeket ismét a magyar országgyűlés hozta. A képviselők választás útján nyerték el megbízatásukat. Az ország lakosainak kb. 6,7 %-a rendelkezett választójoggal. A szavazás nem titkosan történt. A választóknak szóban kellett közölni, hogy kire szavaznak. A képviselők többsége a földbirtokosok és az „úri középosztály” tagjaiból került ki. A választásokon dőlt el, hogy milyen politikai pártok fogják az országot irányítani. 1867 és 1914 között pártok sokasága alakult meg, változtatott nevet, olvadt össze más pártokkal vagy éppen szűnt meg. Közülük évtizedekig megszakítás nélkül a Szabadelvű Párt kormányzott. A kormányzópárt a kiegyezést védte, az ellenzékiek a 48-as törvényekre hivatkoztak, s változtatni akartak a kiegyezés által létrehozott intézményeken. Az ellenzék azonban hosszú ideig nem tudott többséget szerezni a választásokon, hatalomra jutni. A századfordulóig megszülettek az ország életét hosszú időre szabályozó, a polgárosodást elősegítő törvények. Így például a polgári házasságról, az anyakönyvezésről, a közigazgatásról, az adófizetésről, az iparról szóló törvények. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára törvényt hoztak a kötelező népoktatásról. Minden gyereknek 12 éves koráig kötelező volt iskolába járni. A népiskolai törvény legfontosabb eredménye az írástudatlanság felszámolása volt. Eötvös József (1813-1871) (kiejtése: ötvös) Író, költő, politikus. 1848-ban az első magyar kormány minisztere, 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchián belül az első magyar vallás- és közoktatási miniszter. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke. Regényei, színművei, tudományos szakkönyvei, hírlapírói munkássága a 19.század meghatározó személyiségévé tették. Nevéhez kötődött a népoktatás és a néptanítóképzés rendszerének és követelményeinek megalkotása, törvényre emelése, a magyarországi nemzetiségek, vallási és egyéb kisebbségek nyelvhasználatának, kulturális önrendelkezési szabadságának törvénybe iktatása. Korában is nagy visszhangot váltott ki A falu jegyzője c. regénye. „Én is szeretném lángoló szavakkal Dicsérni ősz Tokajnak tűzborát, Szabály szerint kimért sorokban Megénekelni a magyar hazát.” / Eötvös József /

66

Az iparosodással együtt járt a városiasodás. 1873-ban létrejött az egységes Budapest (Pest, Buda és Óbuda városokból). A főváros kormányzati, kulturális és gazdasági központtá vált. Az 1900-as évek elejére Budapest nagy részét vezetékes vízzel és szennyvízcsatornákkal látták el. Gyorsan haladt az utcák kövezése, a közvilágítás megszervezése és a közlekedés kiépítése. A főváros útjain a lovas kocsik mellett megjelentek az autók és villamosok. 1886-ra, a Millenniumra adták át Budapest első földalatti vasútját. Ekkor épült a Nagykörút és a Sugár út (ma Andrássy út).

Zala György (1858-1937) Szobrász, nagyszabású emlékműveket, síremlékeket és portrékat alkotott. Jelentős alkotása a Mária Magdolna című kompozíció és a híres aradi Szabadság-szobor. A budapesti Hősök terén található Millenniumi emlékmű 1929-ben készült el, amelyben a lovas szobortól kezdve a diadalmas győzelem angyaláig a díszítőszobrászat hagyományának minden témája, típusa megjelent. Közismert alkotása az Erzsébet királyné-szobor. Számos hazai és külföldi kitüntetést kapott.

A századforduló táján azonban egyre inkább felszínre kerültek azok a problémák, amelyek végül is az Osztrák-Magyar Monarchia szétbomlásához vezettek. A legsúlyosabb ezek közül a nemzetiségi kérdés volt. Ebben az időben ugyanis Magyarország lakóinak legalább fele nem magyarul beszélt. A nemzetiségiek jogait 1868-ban törvényben szabályozták. A törvény széles körű kisebbségi nyelvhasználatot engedélyezett az önkormányzatok ülésein és a bíróságokon. Nemzetiségi nyelven folyt az alsó fokú oktatás. Semmiféle korlátot nem emelt a törvény a kisebbségek művelődési egyletei és sajtója elé. Az 1868-as nemzetiségi törvény a korabeli Európa példamutató alkotása volt. Sajnálatos módon, az 1875 utáni kormányok több esetben akadályozták és korlátozták e törvény betartását. Eljárásokat indítottak a nemzetiségek szervezetei ellen. A magyar nyelvű iskoláztatás erőltetése pedig sok felesleggel terhelte a hazánkban élő magyarok és nem magyarok kapcsolatát. Mindez Európa-szerte kedvezőtlen színben tüntette fel a magyar nemzetiségi politikát. Az új évszázad küszöbén a parlamenti pártok egyre élesebb vitákat folytattak. Kiéleződtek a társadalmi ellentétek. Ekkor indult meg a kivándorlás. (Hozzávetőleges adatok szerint a 19. század utolsó s a 20. század első évtizedében kb. 1,5 millió ember vándorolt ki, főként Amerikába.) Az európai háborús készülődés is egyre inkább bekerült a magyar közvélemény és a politikai pártok gondolkodásába.

VIZSGATÉTELEK:

67

1. A honfoglalás és az államalapítás

2. 3. 4. 5. 6. 7.

A középkori Magyarország virágzása Törökellenes harcok a 15-16. században Buda felszabadítása – II. Rákóczi Ferenc szabadságharca Magyarország a 18. században A reformkor – Forradalom és szabadságharc 1848/49-ben A kiegyezés – A polgárosodó Magyarország

68

TARTALOMJEGYZÉK: HAZÁNK MAGYARORSZÁG............................................................................................................................. 2 2. FEJEZET........................................................................................................................................................... 11 NEMZETI JELKÉPEINK ÉS ÜNNEPEINK.....................................................................................................11 ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART...................................................................................................................................12 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK FORDULÓPONTJAI..................................................................... 15 1. NÉPÜNK EREDETE , ÚTJA A KÁRPÁT-MEDENCÉIG.......................................................................................................15 2. A HONFOGLALÁS.................................................................................................................................................17 3. A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE ÉS AZ ÁLLAMALAPÍTÁS............................................................................................... 19 4. A TATÁRJÁRÁS................................................................................................................................................... 21 5. A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG VIRÁGZÁSA.............................................................................................................24 6. HARC A TÖRÖK ELLEN......................................................................................................................................... 26 7. MÁTYÁS ÁLLAMA................................................................................................................................................28 8. MOHÁCS – AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA.................................................................................................. 31 9. FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚK....................................................................................................................................33 OTTAN ORSZÁGTOKBAN IM MIND PUSZTULÁTOK. ” ......................................................................... 34 / TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN /.................................................................................................................... 34 VISELSZ POGÁNY VÉRREL FESTETT ÉLES SZABLYÁT: VITÉZLŐ OSKOLA ! IMMÁR ISTEN HOZZÁD ”/ BALASSI BÁLINT /.................................................. 34 10. BUDA FELSZABADÍTÁSA. – II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA..........................................................................38 11. MAGYARORSZÁG A 18. SZÁZADBAN.....................................................................................................................40 12. A REFORMKOR NAGYJAI (SZÉCHENYI ISTVÁN, KOSSUTH LAJOS).............................................................................. 42 13. AZ 1848/49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC............................................................................................. 49 15. A POLGÁROSODÓ MAGYARORSZÁG I. A GAZDASÁG FEJLŐDÉSE...........................................................................................................................................52 SZÜLJ ENGEM ÚJRA, TE CSODASZÉP.” /BABITS MIHÁLY / ............................................................... 58 16. A POLGÁROSODÓ MAGYARORSZÁG II. A POLITIKA VILÁGA................................................................................................................................................. 65 A DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG MEGSZÜLETÉSE......................................................................98 ÉS A...................................................................................................................................................................... 101 A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ ÉRTÉKEINK...............................................................................101 "ALKOTMÁNYOS ALAPISMERETEK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSÉHEZ"..... 111 6. FEJEZET......................................................................................................................................................... 111 AZ ALKOTMÁNY ALAPVETŐ INTÉZMÉNYEI.........................................................................................111 AZ ALKOTMÁNY FOGALMA.....................................................................................................................................111 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK AZ ALKOTMÁNYBAN..................................................................................................... 112 AZ ORSZÁGGYŰLÉS................................................................................................................................................113 A NÉPSZAVAZÁS, MINT A HATALOMGYAKORLÁS KÖZVETLEN FORMÁJA............................................................................116 VÁLASZTÁSI RENDSZERÜNK.....................................................................................................................................118 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA........................................................................................................... 120 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA.....................................................................121 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK VÁLASZTÁSA, FELADATA...................................................................................................... 122 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE, SZERVEZETE ELJÁRÁSA..................................................................................... 123 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK...................................................................................................................................124 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK................................................................................................................................. 125 A FEGYVERES ERŐK ÉS A RENDŐRSÉG.......................................................................................................................126 A BÍRÓSÁG...........................................................................................................................................................127

69 AZ ÜGYÉSZSÉG..................................................................................................................................................... 128 7. FEJEZET......................................................................................................................................................... 129 A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE................................................................................................................. 129 A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA ÉS SZERVEZETI RENDSZERE............................................................................................... 129 A KORMÁNY FELADATA ÖSSZETÉTELE ..................................................................................................................... 131 A MINISZTÉRIUMOK............................................................................................................................................... 132 A MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK..................................................................................................................... 133 ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS..................................................................................................................................133 A JEGYZŐ............................................................................................................................................................ 138 AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS............................................................................................................................... 139 3. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK CSOPORTOSÍTÁSA............................................................................142 AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA...............................................................................................................142 AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZABADSÁGJOGAI..............................................................................................................142 GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS JOGOK....................................................................................................... 143 A KÖZÜGYEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL JOGA.............................................................................................................. 143 ÁLLAMPOLGÁROK KÖTELESSÉGEI......................................................................................................................... 143 AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK VÉDELME ........................................................................................................................143 E SZERINT AZ ÁLLAM TILALMAZ MINDEN OLYAN POLITIKÁT, AMELY A ................ 144 KISEBBSÉGEKNEK A TÖBBSÉG NEMZETBE VALÓ BEOLVASZTÁSÁT CÉLOZZA, VAGY ............................................................................................................................................................................... 144 EZT EREDMÉNYEZI, A KISEBBSÉGEK ÁLTAL LAKOTT TERÜLETEK NEMZETI, VAGY . 144 ETNIKAI VISZONYAINAK A KISEBBSÉG SZEMPONTJÁBÓL HÁTRÁNYOS .................. 144 MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYUL, A NEMZETI VAGY ETNIKAI KISEBBSÉGET VAGY. 144 KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ SZEMÉLYT HOVATARTOZÁSA MIATT ÜLDÖZ, JOGAI..144 GYAKORLÁSÁBAN AKADÁLYOZZA, A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉG ERŐSZAKOS...................................................................................................................................................... 144 KI ÉS ÁTTELEPÍTÉSÉRE IRÁNYUL............................................................................................. 144 A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG............................................................................................................... 153 KÉRELEMRE NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLY IS MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT ...................................155 SZEREZHET, AMENNYIBEN A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A KÉRELEMNEK HELYT AD ÉS ................................................... 155 A KÉRELMEZŐ RÉSZÉRE A HONOSÍTÁST ENGEDÉLYEZI.......................................................................................... 155 A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG ATTÓL A SZEMÉLYTŐL VONHATÓ VISSZA, AKI A MAGYAR ......................................... 158

70

17. Magyarország az első világháborúban 1914 nyarán kitört a háború, amelyre hosszú ideje készültek az egymással szemben álló nagyhatalmak. Egyik oldalon: Anglia, Franciaország, Oroszország az úgynevezett "antant". A másik oldalon: Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia, a "központi hatalmak". A következő hónapokban, években az európai országok sorra léptek be a háborúba - Olaszország, Románia és Görögország az antant, Bulgária és Törökország a központi hatalmak oldalán. A háború az egész Földre kiterjedt. A világ mintegy 100 állama közül csupán nyolc maradt semleges. Az 1914-1918 között lezajlott háború joggal nevezhető az első "világháborúnak". A magyar csapatok a közös osztrák-magyar hadsereg kötelékében vettek részt a hadműveletekben. Először a szerb és az orosz fronton harcoltak, később főként a déli, az olasz fronton. Az osztrák-magyar sereg 1914 augusztusában átlépte a szerb határt, de visszavonulásra kényszerült. A helyzet csak 1915 őszén változott meg, mikor Bulgária hadbalépésével a központi hatalmak hadseregei elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát. A keleti (az orosz) fronton szintén változó sikerrel folytak a hadműveletek. Az orosz csapatok 1914-ben visszaverve a Monarchia támadását betörtek KeletMagyarországba, s csak nagy nehézségek árán sikerült feltartóztatni őket a Kárpátok vonalán. Később azonban - német segítséggel - az osztrák-magyar seregek egészen Varsóig hatoltak előre. Miután 1916-ban Románia is belépett a háborúba, megpróbálta Erdélyt elfoglalni. A nyugati frontról átcsoportosított német csapatokkal karöltve sikerült azonban a román hadtesteket Erdélyből kiűzni, sőt Románia jelentős területeit is elfoglalni. 1916-tól egészen a háború végéig a magyar csapatok főként a déli fronton, az Isonzo folyó környékén vívtak változó kimenetelű véres csatákat az olaszokkal. A hosszú évekig tartó pusztító ütközetekben sokszázezer magyar katona halt hősi halált. A német főparancsnok így nyilatkozott a magyarokról: "A magyarok pompás katonák. A legénység és a tisztek egyaránt bátrak és elszántak". Az Egyesült Államok hadbalépése 1917-ben megpecsételte a központi hatalmak sorsát. Az antant akkora túlerőre tett szert, amekkora a gépek és gazdaságok "háborújának" korában semmivel sem volt ellensúlyozható. A németek megpróbálkoztak ugyan 1918 tavaszán a nyugati fronton még egy utolsó nagy rohammal, de az antant sikeres ellentámadása után nyilvánvalóvá vált, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút, kénytelenek fegyverszünetet kérni.

Az első világháború emberáldozatai: nyolc és félmillió halott, huszonegymillió sebesült. Hazánk háborús emberáldozatai: 661 ezer halott, 743 ezer sebesült, 734 ezren estek hadifogságba.

71

18. A világháború után Az elhúzódó háború borzalmai, emberi tragédiái, a központi hatalmak veresége, a hátország nyomorúsága következtében 1918 őszén forradalmak hulláma söpört végig Európán Budapesttől Berlinig. Magyarországon 1918 október 24-én alakult meg a Nemzeti Tanács. Elnöke gróf Károlyi Mihály lett. A fegyveres alakulatok egymás után a Nemzeti Tanács oldalára álltak. A katonák a Habsburg-címeres sapkarózsájuk helyébe őszirózsát tűztek. Innen az "őszirózsás forradalom" elnevezés. Október 30-ról 31-re virradóan a Nemzeti Tanácshoz csatlakozott felkelők elfoglalták a középületeket. A tömegmozgalomnak engedve a király Károlyit kinevezte miniszterelnöknek. November 16-án, a Nemzeti Tanács határozata értelmében Magyarország független, demokratikus Népköztársasággá vált. Törvény született az általános választójogról, a sajtó- az egyesülési és a gyülekezési szabadságról valamint az 500 holdon felüli földek felosztásáról. A kormány helyzetét megnehezítették a demokratikus intézkedésekkel szembehelyezkedő, katonai hatalomátvételt tervező ellenforradalmi erők és a szintén hatalomra törő kommunista párt, melyet Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok és baloldali szocialisták alapítottak 1918 novemberében. Erőszakos fellépésük miatt a kommunista vezetőket letartóztatták és a pesti Gyűjtőfogházba zárták. Hiába állt a kormány antantbarát politikusokból, a győztesek képviselői csak mint legyőzött ellenségekkel voltak hajlandóak tárgyalni velük. Amikor a győztes hatalmak azt követelték, hogy a magyar csapatok a Magyarországon előrenyomuló román seregek elől vonuljanak vissza a Tisza vonaláig, a kormány lemondott. Károlyi javaslatára a hatalmat a szociáldemokrata párt képviselőinek adták át. Mégsem tiszta szociáldemokrata kormány jött létre. A szociáldemokrata vezetők nem vállalták egyedül a kormányzás felelősségét. Felkeresték a Gyűjtőfogházban a kommunista vezetőket és megállapodtak velük, hogy egyesítik a két pártot, és bevezetik a proletárdiktatúrát. Az új kormány - a Forradalmi Kormányzótanács - 1919 március 21-én kikiáltotta a Magyarországi Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúra több, a legszegényebbek életkörülményeinek javítását szolgáló intézkedést hozott. Felemelték a munkabéreket (bár vásárolni a boltokban nem nagyon volt mit), csökkentették a lakbéreket, bevezették az ingyenes orvosi ellátást, nyaralni vitték a proletár gyerekeket, fillérekért lehetett moziba, színházba menni. Ugyanakkor - szovjetorosz mintára - nekiláttak a gazdaság szocializálásának. Ami azt jelentette, hogy államosították a gyárakat, bányákat, bankokat, a bérházakat és a nagyobb kereskedéseket. Állami tulajdonba vették (a földosztás helyett) a közép- és nagybirtokokat is. A várakozásokkal ellentétben ezek az intézkedések nem segítették, hanem hátráltatták a háborúban tönkrement

72 gazdaság talpra állítását. Nem enyhítették, hanem fokozták a gazdasági zűrzavart. A falvakban erőszakkal vették el (rekvirálták) a parasztoktól terményeiket, a városokban ennek ellenére is éheztek az emberek. Ez a parasztokat, de a városi lakosság jelentős részét is szembefordította a proletárdiktatúrával. A Tanácsköztársasággal szembeni ellenállást az e célra létrehozott büntetőosztagok kegyetlenül megtorolták. A "vörös terrornak" több mint ötszázan estek áldozatul. Időközben a csehszlovák és román csapatok egyre nagyobb területeket foglaltak el az országból. A románok április végére elérték a Tisza vonalát. A csehszlovák csapatok elfoglalták Miskolcot. A Kormányzótanács a kommunisták első számú vezetője, Kun Béla fellépésének hatására széleskörű toborzásba kezdett. Elsősorban a fővárosi nagyüzemek munkásai álltak be nagy számban a Vörös Hadseregbe. Jelentkeztek a kommunizmussal egyáltalán nem rokonszenvező, de a haza védelméért mindent vállaló katonatisztek is. Az ő vezetésükkel a frissen toborzott csapatok jelentős sikereket értek el. Visszafoglalták Miskolcot és a Felvidék nagy részét. Június elejére elérték a lengyel határt. A párizsi békekonferencia elnöke ekkor jegyzéket intézett a Kormányzótanácshoz. Ígéretet tett, hogy ha a Vörös Hadsereget visszavonják a Felvidékről, a románok kiürítik a Tiszántúlt, és a magyar küldöttséget tárgyalófélként meghívják a békekonferenciára. A Tanácsköztársaság vezetői elfogadták a javaslatot. A Vörös Hadsereg visszavonult. A román csapatok azonban nem mozdultak. A Kormányzótanács fegyverrel akart érvényt szerezni a kapott ígéretnek. Támadást indított a Tiszánál a románok ellen. A visszavonulástól csalódott, kifáradt magyar seregek vereséget szenvedtek. A románok előtt szabaddá vált az út az ország fővárosa felé. A Forradalmi Kormányzótanács augusztus elsején lemondott. Augusztus 4-én a román csapatok bevonultak Budapestre.

73

19. Trianon

Az első világháború a győztesek által a vesztesekre kényszerített rabló békékkel ért véget. Mindent elvettek, amit akartak, amiben jórészt már előre megegyeztek. Az egyes országokkal külön-külön megkötendő békéket az 1919 januárjában Párizsban megnyílt békekonferencián a győztes nagyhatalmak vezetői (az Egyesült Államok, az angol, a francia és az olasz miniszterelnök) készítették elő. Az amerikai elnök, Wilson meghirdette ugyan, hogy a területi vitákat a nemzeti önrendelkezés elve alapján, tehát népszavazással kell eldönteni, ebből azonban a gyakorlatban semmi sem lett. Minden a győztes nagyhatalmak érdekeinek megfelelően alakult.

A Magyarországgal kötött békeszerződést 1920. június 4-én a Versailles melletti Trianon palotában írták alá a magyar kormány megbízottai. Az aláírás órájában megszólaltak hazánk templomainak harangjai. Gyászolt a nemzet. A trianoni béke következtében Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát (71 százalékát) és lakosságának is csaknem ugyanannyi részét (64 százalékát). Romániához került egész Erdély a Székelyalfölddel együtt valamint az Alföld keleti és délkeleti sávja. Csehszlovákia megkapta egész ÉszakMagyarországot és Kárpátalját. A délszláv állam (a későbbi Jugoszlávia) megszerezte a Délvidéket. Ausztriához csatolták Magyarország nyugati szegélyét (Burgenlandot). Az ezeréves határok megváltoztatását azzal indokolták, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek saját anyaországukhoz akarnak csatlakozni, s kívánságukat teljesítve a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia helyén új, önálló nemzetállamok jöhetnek létre. A valóságban azonban nem ez történt. Színtiszta magyar és többségében magyar népességű területeket egyaránt elcsatoltak. A magyarság mintegy 30 százaléka, 3,2 millió magyar idegen állam fennhatósága alá került. Akik a kisebbségi sorsot nem akarták vállalni, Magyarországra menekültek (Csehszlovákiából több mint százezren, Erdélyből csaknem kétszázezren). A trianoni béke az ország megcsonkítása mellett más súlyos feltételeket is tartalmazott. Jóvátételt kellett adni. Arra kötelezték a magyar államot, hogy ugyanannyi állatot, gépet, vasúti kocsit és más cikkeket szolgáltasson ki a szomszédos országoknak, mint amennyi náluk a háborúban megsemmisült vagy magyar tulajdonba jutott. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kellett szüntetni. A hadsereg csak önkéntesekből állhatott, és 35 000 főt nem haladhatott meg. Tilos volt páncélos járműveket, tankokat Magyarországon gyártani vagy az országba behozni. Nem lehetett katonai légierőnk sem. Magyarország ugyan nem volt már soknemzetiségű állam, de azok lettek az új (utód-) államok. Csehszlovákia 14 millió állampolgára közül 4 millió nem volt se cseh, se szlovák. Romániában csak a magyarok aránya 10% fölött volt. Székelyföld

74 és kezdetben néhány nagy város szinte teljesen magyar maradt. A délszláv államokhoz csatolt Vajdaságban a magyarok aránya kb. 25% volt. A magyar kisebbség sorsa a különböző utódállamokban eltért egymástól ugyan, de mindenhol hátrányos helyzetbe jutottak. Romániában például a magyar nyelvű oktatást csak az egyházi iskolákban engedélyezték, de kizárólag a központi tantervek alapján. A demokratikus berendezkedésű Csehszlovákiában viszont megmaradtak a magyar nyelvű elemi iskolák, csak a magyar gimnáziumok számát csökkentették. Mindenhol jellemző volt a megyei beosztás átrendezése oly módon, hogy az új közigazgatási egységekben a magyarok lehetőleg kisebbségbe, és így a választásokon hátrányba kerüljenek. A trianoni béke igazságtalanságai, a határon kívüli magyarok sorsa a csonka ország valamennyi rétegére mély hatást gyakorolt. Szinte senki sem akadt, aki hajlandó lett volna a határokat véglegesnek tekinteni. Ezért nemzeti egyetértéssel találkoztak az egymást követő kormányoknak a határok megváltoztatását (revízióját) célzó megnyilvánulásai. Így például a trianoni béke aláírásának, június 4-ének gyásznappá nyilvánítása vagy az, hogy az iskolákban a tanítás előtt minden nap a történelmi Magyarország visszaállításáért kellett imádkozni. A revízió útjáról és lehetőségéről a magyar politikusok és politikai pártok nem egyformán gondolkodtak. Voltak, akik csak a magyar többségű igazságtalanul elvett - területek visszaszerzésére törekedtek, és erre békés eszközöket ajánlottak: a nagyhatalmak segítségével történő közös megegyezést, népszavazást. Mások: a történelmi jogokra hivatkozva hirdették: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!" A történelmi határok visszaállítását követelték - akár fegyveres úton is.

20. A Horthy-rendszer kialakulása és megszilárdulása

75 Az 1920 és 1944 közötti időszakot "Horthy-rendszernek" nevezzük. Azért, mert ebben a csaknem 25 esztendőben az ország élén - kormányzóként vitéz nagybányai Horthy Miklós állt. Horthy Miklós 1868-ban született a Szolnok megyei Kenderesen középbirtokosi családban. Sopronban volt gimnazista, majd a fiúméi tengerészakadémiát végezte el. Tengerésztisztként körülhajózta a fél világot. 1908ban lett önálló hajóparancsnok, majd 1909-től 1914-ig a király, Ferenc József szárnysegédje. Az első világháború alatt a Monarchia adriai hadiflottájában szolgált. Több tengeri ütközetben tüntette ki magát. 1918 elején az uralkodó ellentengernaggyá léptette elő, és kinevezte a hadiflotta parancsnokává.

1919 júniusában Horthy a Szegeden megalakult ellenforradalmi kormány hadügyminisztere és az általa szervezett Nemzeti Hadsereg fővezére lett. A Nemzeti Hadsereg előrenyomult a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közben. "Hadjáratuk" során ellenséggel nem ütköztek meg ugyan, de ahol tudták, elfogták a proletárdiktatúra helyi vezetőit és gyakran törvényes eljárás nélkül kivégezték őket. Nem egyszer csupán azért gyilkoltak meg embereket, mert zsidók voltak. A vörösterrort felváltotta a fehérterror, mely több mint 1000 áldozatot követelt. Horthy nem vett részt a törvénytelen akciókban, de nem is gátolta meg azokat. Az önkényes leszámolásokkal egyidőben folyt a törvényes bíráskodás is. Megteltek a börtönök és az internáló táborok. Mintegy 100 embert ítéltek halálra, legtöbbjüket ki is végezték. Százezerre tehető a megtorlás elől külföldre (főként Ausztriába) menekültek száma. Miután november közepén a románok elfoglalták a fővárost Horthy Miklós fehér lovon ellentengernagyi egyenruhájában a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre. Az antant hatalmak támogatták Horthyt, aki ígéretet tett a fehérterror megszüntetésére. Ugyanakkor ellenezték a Habsburgok visszatérését Magyarország trónjára. A magyar kormány elismerésének feltételéül szabták, hogy általános, egyenlő, titkos választójog alapján választásokat ír ki. A csakhamar összeülő nemzetgyűlés legelső feladatának az ország államformájának tisztázását tekintette, mivel az 1918-ban "népköztársasággá", 1919-ben "tanácsköztársasággá" változott. A parlament vita nélkül határozott a királyság helyreállításáról, de nem támogatták a Habsburgok visszatérését a trónra. E helyett úgy határoztak, hogy az államfői teendők ellátását ideiglenesen a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóra bízzák. 1920 március 1-én a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. Az ekkor kialakult Horthy-rendszerben a törvényeket a parlament hozta. Az ország politikájának, mindennapi életének irányításában döntő szerepet a mindenkori kormány játszotta, élén a kormányzó által kinevezett miniszterelnökkel. A mindennapi politikai életben Horthy közvetlenül nem vett részt, de nélküle és ellenére igazán fontos döntések nem születhettek. A törvényeket csak az ő aláírásával lehetett kihirdetni, ő volt a hadsereg főparancsnoka a "legfelsőbb hadúr", s nemcsak kinevezte, de le is válthatta a miniszterelnököt. Az ország politikai és gazdasági életének normalizálásában, a rendszer megszilárdításában kiemelkedő érdemeket szerzett gróf Bethlen István, aki 1921-től 1930-ig, tíz éven át volt hazánk miniszterelnöke. Kinevezése után

76 elfogadtatta a nemzetgyűléssel a Habsburgok trónfosztásáról szóló törvényt. Ezzel megerősítette Horthy kormányzóságát. A parasztság megnyerése céljából végigvitte az előző kormány idején elfogadott földreformot. Az ország több mint 16 millió hold mezőgazdasági területéből kb. 1 milliót osztottak fel mintegy 400 ezer igénylő között. A többség 1-2 holdas "nadrágszíj-parcellát" kapott. A földreform nem változtatott az ország elavult nagybirtokrendszerén, a parasztság mégis örömmel fogadta. Családtagjaikkal együtt mintegy kétmillióan jutottak hozzá évszázados vágyukhoz: a saját földhöz. A munkások nevében fellépő szociáldemokrata politikusokkal Bethlen titkos szerződést kötött. A párt lemondott a közalkalmazottak, a vasutasok és a postások szakszervezeteinek visszaállításáról és korlátozta tevékenységét a földmunkások (az agrárproletárok) körében. Ennek fejében a szociáldemokrata párt részt vehetett a választásokon; képviselői helyet kaptak a parlamentben; legális pártszervezetei lehettek; kiadványai jelenhettek meg; sztrájkokat szervezhetett. A kommunista párt viszont csak titokban, törvényen kívül (illegálisan) szervezkedhetett. A törvény ugyanis kimondta: 3 évi fegyháztól halálbüntetésig sújtható az, aki "valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet". A kommunisták pedig ezt tették. A rendszer megerősítésének érdekében Bethlen elérte, hogy a parlament módosítsa a választási törvényt. A választásra jogosultak körét erősen szűkítették. Emellett a falvakban és a kisebb városokban visszaállították a titkos választás helyett a korábbi nyílt szavazást. A politikai rendszer megszilárdítása a gazdaság fejlődését is elősegítette. Magyarország a Népszövetségtől nagy összegű (250 millió aranykorona értékű) kölcsönt kapott. Ennek hatására elkezdett beáramlani a külföldi magántőke is. Főleg a textilipar lendült fel. Emellett olyan új iparágak, mint pl. az elektromos ipar. A Tungsram égők és a magyar villanymozdonyok világhírűek lettek. A mezőgazdaságban is történt előrehaladás. Nagy lendületet vett a zöldség- és gyümölcstermesztés. A népszövetségi kölcsön lehetővé tette az értékét vesztett pénz (a korona) helyett - új értékálló pénz (a pengő) bevezetését. A Bethlen-kormányzat sokat tett a hazai kultúra fejlesztése érdekében is. Ebben meghatározó szerepet játszott a vallás és közoktatási miniszter gróf Klebelsberg Kunó. A Bethlen kormánynak is - fontos külpolitikai törekvése volt a revízió. Bethlen ezt - Horthy egyetértésével - békés úton gondolta megoldani. Egyre erősebb lett azonban a bel- és külpolitikában keményebb fellépést sürgető politikusok befolyása. Nekik kedveztek a megváltozott körülmények. Az 1929-ben kitört gazdasági válság következményei: ezrek és ezrek tönkremenetele, milliók nyomora, s az ennek nyomán kirobbant hatalmas tüntetések, sztrájkok. A Bethlen-kormány 1931 augusztusában kénytelen volt lemondani.

21. Magyarország a második világháborúban Hitler hatalomra kerülése Németországban sok magyar politikusban megerősítette a terület-visszaszerzés reményét. A hivatalos politika mindinkább a

77 fasiszta Olaszország és a nemzeti szocialista Németország felé közeledett. A következő évek eseményeiből úgy tűnt, hogy a németbarátság beváltja a hozzá fűzött reményeket. Amikor 1938-ban az angol, francia és olasz miniszterek beleegyezésével Hitler seregei elfoglalták Csehszlovákia többségében németlakta területeit, Magyarország is visszakapta Szlovákia zömmel magyarok lakta részeit. Miután 1939 márciusában a német csapatok lerohanták egész Csehszlovákiát, Hitler hozzájárulásával a magyar honvédség elfoglalta Kárpátalját. 1939 szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot. Anglia és Franciaország hadat üzentek Németországnak. Kitört a második világháború.

A német túlerő néhány hét alatt felmorzsolta a hősiesen védekező lengyel csapatokat. A francia és angol seregek a németekkel azonban csak 1940 tavaszán csaptak össze, miután a német hadtestek "villámháborúval" elfoglalták Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és elérték a francia határt. A németek Franciaországot is csakhamar megadásra kényszerítették.

Magyarország 1939-ben nem lépett be a háborúba. Horthy legfőbb hadúrként még arra sem adott engedélyt, hogy a németek hadiszállításra a magyar vasútvonalakat használják. Ezzel szemben a lengyel vereséget követően befogadott mintegy 130-140 ezer lengyel menekültet. A németek és olaszok Magyarországot és Romániát diplomáciai eszközökkel kívánták szövetségesül megnyerni. Ezt főként területi igényeik támogatásával próbálták elérni. Ezért döntőbírói szerepet vállaltak az Erdélyről folytatott vita rendezésében. A német és olasz külügyminiszterek vezetésével működő döntőbíróság Erdély északi részét Magyarországnak ítélte, déli részét Romániának hagyta. 1940 szeptemberében a magyar honvédsereg bevonult Erdélybe. Az erdélyi bevonulást nemcsak a kisebbségi sorból felszabadult magyarok, hanem az egész nemzet lelkesedéssel fogadta. Ahogyan a korábbiak, ez a visszacsatolás is erősítette a németbarát érzelmeket. Ugyanakkor az ország miniszterelnöke, gróf Teleki Pál és Horthy is aggódott az erősödő német befolyás miatt. Ennek ellensúlyozására 1940 decemberében Magyarország örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Amikor azonban három hónappal később a németek megtámadták Jugoszláviát, Horthy a részben magyarok lakta Délvidék visszaszerzésének fejében eleget tett Hitler kérésének: átengedte az országon a Jugoszlávia ellen vonuló német csapatokat, majd elindította a magyar honvédséget a Délvidék visszafoglalására. Teleki öngyilkos lett, mert a szószegést nem tudta elviselni, és tisztán látta, hogy az ország most már elkerülhetetlenül a hitleri Németországhoz kötődve a vesztébe rohan.

78 1941 június 22-én a német hadsereg átlépte a szovjet határt. Június 27én Magyarország is hadba lépett a Szovjetunió ellen. 45 ezer fővel támadásba indult a németek oldalán. A világháborúban való részvétel súlyos áldozatokat követelt az országtól. A szűkre szabott élelmiszeradagot csak jegyre lehetett kapni. Egyre riasztóbb hírek érkeztek a frontról. A gyengén motorizált magyar csapatok nagy veszteségeket szenvedtek. Kivonták őket a tűzvonalból, egy részük haza is térhetett. A kint maradottakat a német hadvezetőség a megszállt területek ellenőrzésére használta fel. Ők állandó harcban álltak a partizánokkal.

A Szovjetunió elleni háborúban meghiúsultak a német "villámháborús" tervek. A szovjet csapatok 1941 telén Moszkva alatt megállították a német előrenyomulást és a német arcvonalat csaknem 100 kilométerrel visszanyomták. Hitler szövetségeseitől ezután még nagyobb áldozatvállalást követelt.

1942-ben a szovjet hadszíntéren több fronton indult támadás. A fő erőket - köztük a 2. magyar hadsereget - a Volga irányába összpontosították. Augusztus közepén a német csapatok elérték a Volgát és elkezdték Sztálingrád ostromát. A 2. magyar hadsereg súlyos veszteségek (mintegy 30 000 sebesült és halott) árán küzdötte előre magát a Donig. A német hadvezetőség megígérte, hogy a magyar egységeknek korszerű nehézfegyvereket, páncéltörő ágyúkat ad át. Ígéretét azonban megszegte. A magyar csapatok ruházata sem felelt meg a mínusz 40 fokos orosz télnek. Az utánpótlás lőszerben és üzemanyagban is hiányos volt. Ilyen körülmények között kellett védelmezniük Sztálingrádtól északra, Voronyezsnél kb. 200 kilométeres frontszakaszt. A német hadseregnek nem sikerült elfoglalnia Sztálingrádot. A szovjet csapatok 1942 novemberében nagy erőkkel ellentámadásba lendültek, bekerítették és januárban megadásra kényszerítették a németeket. Ugyanebben az időben 1943. január 12-én - megindult a 2. magyar hadsereg elleni roham is. A szovjet alakulatok több helyen elvágták egymástól a magyar egységeket, melyeknek többsége a végsőkig kitartott állásaiban. A 2. magyar hadsereg katasztrofális vereséget szenvedett. Vesztesége meghaladta a 100 ezer főt, becslések szerint mintegy 40 000 katona hősi halált halt és 70 000 megsebesült, eltűnt, fogságba esett. Szinte nem volt olyan magyar család, amelyik ne gyászolta volna a Don kanyarban hősi halált halt apját, fiát vagy más rokonát. A voronyezsi tragédia a magyar hadtörténelemben a legtöbb áldozatot követelő vereség volt.

22. A német megszállás és a nyilas rémuralom Az ország lakosságának és a politikusainak jelentős része 1940-ben még rokonszenvezett a hitleri Németországgal és egyetértett a bolsevizmus ellen indított háborúval. Voltak azonban távolabbra tekintő államférfiak, akik kezdettől, de főként a

79 német villámháború 1941-es téli kudarcától kezdve félve figyelték az egyre erősödő német befolyást. Ezek közé tartozott Horthy is. Horthy 1942 február elején, a vele hasonlóan gondolkodó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek. A Kállay-kormány természetesen nem szállhatott nyíltan szembe a szövetséges németekkel. Kénytelen volt főbb követeléseiket teljesíteni. Kiküldte az orosz frontra a 2. hadsereget. Egyre több hadieszközt, valamint nyersanyagot és mind több és több mezőgazdasági terméket kellett szállítania Németországba. A miniszterelnök nyilvános beszédeiből, szavaiból és a kormány számos intézkedéséből úgy tűnt, hogy Magyarország a németek hű szövetségese. Ugyanakkor Kállay - Horthy tudtával és támogatásával - titkos tárgyalásokat kezdeményezett az angolszász hatalmakkal a velük kötendő különbékéről. Ezt a kettős játékot nevezték "hintapolitikának". Hitler tudomást szerzett a titkos tárgyalásokról, és úgy döntött, hogy megszállja az országot. 1944 március 17-én főhadiszállására hívta Horthyt, és közölte vele szándékát. A kormányzó hiába tiltakozott. Mire március 19-én Magyarországra érkezett, a német csapatok már megszállták az országot. Elkezdődött a németellenes politikusok letartóztatása. A németbarát kormány feloszlatta a szociáldemokrata és a kisgazdapártot, később más polgári pártokat és egyesületeket is. Többszáz országos és helyi újság kiadását tiltotta be. A német hadvezetőség követelésére a friss hadosztályokkal megerősített 1. magyar hadsereget az ország határain kívülre rendelte. Ekkor már ismét több mint 300 ezer magyar honvéd harcolt a németek oldalán. Felgyorsult az ország gazdasági kifosztása. A hadiipari üzemek irányítását német megbízottak kezébe adták. Az élelmiszereket, nyersanyagokat, ipari termékeket fizetés nélkül szállították Németországba. A német megszállás követően az amerikai és angol légierő nap mint nap bombázta a nagyobb katonai és hadiipari létesítményeket. A bombák gyakran célt tévesztettek, civil házakat romboltak le. Sok-sok ezer ember pusztult el a romok alatt. A német megszállás egyik drámai következménye a magyar zsidóság kiirtásának megkezdése volt.

Az eddigi kormányok csak korlátozták a zsidó származású magyar állampolgárok jogait (nem lehettek orvosok, mérnökök, ügyvédek, tanárok; keresztények és zsidók nem köthettek házasságot). Most emberi mivoltukban alázták meg őket: sárga csillagot kellett a mellükön viselniük, kijelölt házakba, lakónegyedekbe (gettókba) költözniük, ahol embertelen körülmények között zsúfolták össze őket. Az utcára is csak meghatározott időben mehettek. A németek szabad kezet kaptak a zsidók külföldre szállítására (deportálására), amihez a

80 magyar csendőrség közreműködésével 1944 májusában hozzá is kezdtek. Egy hónap alatt 440 ezer embert hurcoltak el Magyarországról. 70-80 főt préseltek egyegy marhavagonba. Voltak akik már útközben meghaltak. A végcél valamelyik "munkatábor" volt, legtöbbször a lengyelországi Auschwitz. Itt a munkaképtelen csecsemőket, gyerekeket, öregeket gázkamrákban pusztították el. A holocaustnak több tízezer cigány áldozata is volt. Az ellenzéki vezetőket szintén munkatáborokba deportálták. A módszeres népirtás - a holocaust - ellen felemelték a szavukat a magyar keresztény egyházak vezetői és más közéleti férfiak. Tiltakozott a pápa is. Az angol király és az amerikai elnök figyelmeztették a magyar kormányt, hogy a háború után a közreműködőknek tetteikért felelniük kell. A tudomására jutott rémisztő hírek és a tiltakozások hatására Horthy leállította a deportálásokat. A vidékieken már nem tudott segíteni, de megmentette a több mint 200 ezer fős budapesti zsidóság többségének életét.

Időközben a németek hadi helyzete egyre reménytelenebbé vált. Az olaszok fegyverszünetet kértek. 1944 júniusában a nyugati szövetségesek partra szálltak Franciaországban és lépésről-lépésre szorították vissza a német csapatokat; augusztusban a Vörös Hadsereg elérte Románia területét. A románok fegyverszünetet kötöttek és hadat üzentek Németországnak, ugyanezt tették a bolgárok is. 1944 szeptember végén a szovjet csapatok átlépték a magyar határt. Ekkor Horthy fegyverszüneti delegációt küldött Moszkvába. A szovjet fél október 8-án közölte a küldöttséggel a fegyverszünet feltételeit. Eszerint Magyarországnak vissza kell vonnia csapatait az 1937-es határok mögé és hadat üzennie Németországnak. Október 11-én Horthy megadta a felhatalmazást a megállapodás aláírására. 1944. október 15-én délben Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen bejelentette a Magyar Rádióban hazánk kilépését a háborúból. A hírt a lakosság zöme lelkesen fogadta. Azt hitték véget értek a háborús megpróbáltatások. Sajnos tévedtek. A "kiugrás" rendkívül rosszul volt előkészítve. A németek mindent tudtak a fegyverszüneti tárgyalásokról és megtették a szükséges ellenlépéseket. Elfoglalták a várat és Horthyt azzal zsarolták, hogy kivégzik a fiát, ha nem mond le és adja át a hatalmat a Nyilaskeresztes Párt vezérének, Szálasi Ferencnek. Horthy egy napos lelki tusa után ezt megtette. Ezután feleségével, menyével és unokájával együtt Németországba szállították. Örökre elhagyta Magyarországot. Így ért véget a 25 évig tartó Horthy-rendszer. A miniszterelnöki széket "nemzetvezető" címmel Szálasi Ferenc foglalta el. Az erősen megfogyatkozott létszámú, engedelmes országgyűlés megszavazta számára a kormányzói és a legfelsőbb hadúri jogokat is. Közben folyt az ország teljes kirablása. A nyilas uralom hónapjai alatt 55 ezer vagon árut szállítottak ki Németországba. Bármilyen parancs megtagadását, rendelet megszegését, a nyilasrendszerrel szemben tanúsított legkisebb ellenállást a helyszínen való azonnali

81 kivégzéssel (felkoncolással) torolták meg. A nyilas különítmények fosztogattak, gyilkoltak. A főváros lámpaoszlopain akasztott emberek lógtak. Éjszakánként nyilas fegyveresek százakat lőttek a Dunába. Miközben dühöngött a nyilas terror a szovjet és a most már velük szövetséges bolgár és román csapatok egyre nagyobb részét foglalták el az országnak. A Magyarország területén folyó hadműveletek 1945 április közepéig tartottak. Néhány hétre rá 1945. május 8-án a német hadsereg letette a fegyvert. Európában befejeződött a háború. A második világháború szeptember 2-án, Japán vereségével ért véget.

A hat évig tartó világháborúban több mint 60 ország mintegy 110 millió katonája vett részt. Csaknem 50 millió ember halt meg. Hazánk második világháborús embervesztesége, - az elesett katonák, a polgári lakosság, a holocaust áldozatai együttesen - megközelítették az egymilliót. A nemzeti vagyon kb. 40%-a semmisült meg. A visszavonuló németek felrobbantották az összes jelentős hidat. A mozdonyok és vasúti kocsik 80%-a került Németországba. Az ipari üzemek 90%-át érte kisebb-nagyobb károsodás. Az állatállomány mintegy fele elpusztult. Az ország megfogyva és lerongyolódva kezdett hozzá az újjáépítéshez.

82

23. A demokrácia reménye és esélye Az ország területén csaknem hét hónapig dúló harcok rengeteg szenvedést és óriási károkat okoztak. A fegyveres összeütközések okozta megpróbáltatások mellett az ország népét rettegésben tartották a megszálló szovjet csapatok erőszakoskodásai. Nőket becstelenítettek meg, szabadon raboltak, vagy 170-180 ezer embert vittek el, "egy kis munkára" (málenykij robotra), szovjet munkatáborokba, ahonnan voltak, akik csak évek múltán tértek vissza. A szovjet hatóságok több tízezer német anyanyelvű lakost deportáltak. A mindennapi életet megkeserítette az élelem- és a tüzelőhiány, az éhezés és a fagyoskodás. A pengő értéke rohamosan csökkent. Az infláció 1945-ben már elképesztő méreteket öltött. A pénz óráról-órára kevesebbet ért. A városiak vidéken próbálták élelemre cserélni ingóságaikat. Nehezítette a helyzetet, hogy a munkaképes férfiak tömege (900 000 fő) volt hadifogságban. S az is, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó 200 millió dolláros jóvátétel fejében a szovjet megszállók gyárakat szereltek le és vittek ki Oroszországba, emellett különböző árucikkek (gépek, járművek) kiszállítását is megkövetelték. A megszálló csapatok élelmezése, eltartása szintén nagy terhet jelentett. A roppant nehézségek ellenére a háború befejezése után az emberek nekiláttak az újjáépítésnek. Helyreállt a közlekedés; felépült a Parlamentnél az első (ideiglenes) híd - a Kossuth híd; termeltek a bányák; elindult a villamosenergiaszolgáltatás; munkába kezdtek a gyárak. A gazdaság normalizálásához nagyban hozzájárult az infláció felszámolása. Miután az Egyesült Államok visszaszolgáltatta a Magyar Nemzeti Bank Nyugatra vitt aranykészletét, új, értékálló pénzt lehetett kibocsátani. Megszületett a pengő helyett a forint. A forint helyreállhatott a pénzforgalom és vele a normális kereskedelem.

bevezetésével

Az átélt szörnyűségek és a roppant nehézségek ellenére 1945 tavaszán az ország népét a felszabadulás érzése hatotta át. Véget ért a háború, a rettegés attól, hogy a családban mikor esik el vagy tűnik el a fronton valaki, mikor éri bomba vagy ágyúlövedék a házat, hogyan lehet átvészelni a nyilasok, azután a szovjet megszálló egységek rémségeit. Sokan azért is felszabadulásként élték meg a németek és velük a Horthy-rendszer vereségét, mert abban reménykedtek, hogy hazánkban a korábbinál igazságosabb, demokratikusabb társadalmi és államrendszer alakul ki. Megszűnik az elavult nagybirtokrendszer; a királyságot a köztársaság váltja fel; minden állampolgárnak egyenlőek lesznek a jogai; köztük az általános, egyenlő, titkos választáshoz való joga; tágabb lesz a szólás- és sajtószabadság; a társadalom minden rétegének lehetősége nyílik a magasabb műveltség megszerzésére. De nem mindenki gondolkodott így. Voltak, akik a királyság és a feudális eredetű nagybirtokrendszer hívei maradtak és elégségesnek tartották a Horthy-korszakban megvalósuló demokrácia mértékét: a többpárti parlamenti rendszert. Sőt akadtak, akik kimondatlanul továbbra is a fasiszta Olaszország, a nemzetiszocialista Németország vagy éppen a magyar nyilas-korszak szélsőséges

83 jobboldali diktatúrájával rokonszenveztek. Számukra természetesen 1945 semmiféle felszabadulást csakis elvesztett háborút és szovjet megszállást jelentett. S végül, de nem utolsósorban ott voltak a kommunisták, akiknek célja kezdettől a szovjet mintájú egypártrendszer, a "proletárdiktatúra" létrehozása volt. A fasiszta rendszerek elkötelezettjei természetesen nem juthattak szóhoz. Az Anglia, Szovjetunió és USA közötti egyezmények, az ENSZ alapokmánya és esetünkben - a Magyarországgal 1945 januárjában aláírt fegyverszüneti okmány ezt a leghatározottabban tiltotta. Csak demokratikus, antifasiszta pártok működhettek. Ezek képviselőiből jött létre az 1944. december 21-én Debrecenben megnyílt Ideiglenes Nemzetgyűlés, s az általa megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormány, amely hadat üzent Németországnak, és megkötötte a fegyverszünetet. A fegyverszüneti egyezménynek megfelelően a kormány népbíróságokat állított fel, melyek csaknem 500 esetben halálos ítéletet hoztak (ebből 189-et végre is hajtottak); feloszlatták a fasiszta szervezeteket; betiltották a fasiszta szellemiségű könyveket, sajtótermékeket. 1945-46-ban azonban nemcsak a fasiszta diktatúra, de a kommunista egypártrendszer, a proletárdiktatúra követeléseivel sem lehetett nyíltan fellépni. A győztes nagyhatalmak nemzetközi egyezményei erre nem adtak módot. Ezért 1945-ben nem tűnt megalapozatlan reménynek, hogy Magyarország a polgári demokratikus fejlődés útjára lép. Voltak bíztató jelek. Az 1944 decemberében megalakult Ideiglenes Kormányban helyet kaptak a Horthyrendszernek a németekkel szembeforduló tábornokai és politikusai. 1945-ben az általános, titkos választásokon a Független Kisgazdapárt szerezte meg a szavazatok több mint 50%-át, és így az új kormányban is többségbe kerültek a kisgazda miniszterek. A miniszterelnök a kisgazdapárt vezetője - Tildy Zoltán református lelkész - lett. Az 1945-ben törvénybe iktatott földreform szintén a demokratikus fejlődést szolgálta. Felosztották a 100 hold feletti nagybirtokokat és a 200 hold feletti parasztbirtokokat. A földosztással hazánkban megszűnt a feudális nagybirtokrendszer. Az egyéni munkára alapuló kisbirtok vált uralkodóvá. A polgári demokrácia irányába tett lépésnek tekinthető a királyság felváltása a köztársasági államformával. 1946 január 31-én a nemzetgyűlés - a katolikus egyház fejének, Mindszenty József hercegprímásnak tiltakozása ellenére elfogadta a köztársaság megteremtéséről szóló törvényjavaslatot. Tildy Zoltánt a második Magyar Köztársaság elnökévé választották. A polgári demokratikus fejlődést azonban kezdettől veszélyeztette a kommunisták erőszakos politikája, mely a hatalom fokozatos megragadására irányult. A Vörös Hadsereg által megszállt országrészben szervezett magyar "politikai rendőrség" viszont megalakulásától fogva kommunista kézbe került. Ezt az tette lehetővé, hogy az országban a tényleges hatalmat a fegyverszüneti szerződés értelmében a Szövetségi Ellenőrző Bizottság (a SZEB) gyakorolta. Feladata a fegyverszüneti feltételek végrehajtásának ellenőrzése

84 volt. A SZEB-ben Anglia, az USA és a Szovjetunió képviselői foglaltak helyet. De nem egyenlő arányban. Magyarországon, minthogy a Szovjetunió foglalta el, a SZEB-tagok 80%-át a szovjet fél delegálta. S a bizottság elnöki tisztjét, Vorosilov marsall, Sztálin egyik legközelebbi munkatársa töltötte be. A gyakorlatban semmi sem történhetett Vorosilov (vagy ami ezzel egyet jelentett Sztálin) beleegyezése nélkül. Ezt a helyzetet a győztes nagyhatalmak 1945 januári (jaltai) konferenciája szentesítette, elfogadva a Szovjetunió igényét egy fajta "biztonsági övezet" kialakítására, más szóval a speciális szovjet befolyási övezet létrehozására. (Más előjelű érdekeltségi szférák a nyugati hatalmak által megszállt területeken is létrejöttek.) A szovjet beavatkozás az 1945 novemberi nemzetgyűlési választások után érvényesült. Vorosilov nyomására a kisgazdák beleegyeztek, hogy a belügyminiszteri tárca (és ezzel a rendőrség felügyelete) kommunista kézbe kerüljön, s Rákosi Mátyás az MKP (a Magyar Kommunista Párt) valamint Szakasits Árpád az SZDP (a Szociáldemokrata Párt) főtitkára miniszterelnök-helyettes legyen. Amikor a kisgazdák nem nyugodtak bele az MKP demokratikus fejlődést veszélyeztető előrenyomulásába, a Belügyminisztérium Államvédelmi osztálya (az ÁVO) hamisan azzal vádolta meg vezetőiket, hogy "köztársaság-ellenes szervezkedésben" vesznek részt. Mivel Kovács Béla a kisgazdapárt főtitkára nem volt hajlandó az ÁVO nyomozóinak "bevallani bűneit", a szovjet elhárítás egyszerűen elrabolta és a Szovjetunióba hurcolta, ahol 20 évi kényszermunkára ítélték. 1947 nyarán a szovjet rendszer hívei elérkezettnek látták az időt a hatalom megragadására. Kikényszerítették a választások két évvel előbbre hozását. Az egy hónapig tartó éles választási harcok után az MKP a csalástól sem riadt vissza. Mivel a választások napján a nem lakhelyükön tartózkodók az erre a célra felvett "kék cédulával" máshol is leadhatták szavazatukat, az MKP aktivistái az erre a célra beszerzett cédulákkal több helyen is szavaztak. Az MKP soktízezer hamis szavazattal a parlament legerősebb pártja lett. 1947 külpolitikai fejleményei is arra mutattak, hogy bezárultak Magyarország polgári demokratikus fejlődésének további esélyei. A párizsi béketárgyalásokon Magyarország az angoloktól és amerikaiaktól sem kapott semmilyen támogatást. A magyar fél egyetlen egy kérését sem fogadták el. A nemzetiségi viszonyokat továbbra is figyelmen kívül hagyva a trianoni határokat állították vissza, sőt még további három Duna-menti magyar községet is Csehszlovákiának ítéltek; a Szovjetuniónak adandó jóvátétel összegét 200 millió, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának adandót 100 millió dollárban állapították meg. Velünk szemben még Németországot is előnyben részesítették. Nem fogadták el a Németországgal szembeni, többszáz-millió dolláros magyar követelést. A szovjet vezetés ekkor már teljes mértékben kézbe kívánta venni az érdekszférájába tartozó országok irányítását. Erre mutatott a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának létrehozása, mely először deklarálta a világ "két táborra" szakadását. Hazánk 1947-48-tól a polgári demokratikus, "szabad világ" helyett a diktatórikus berendezkedésű "szocialista tábor" tagjává vált.

24. Kommunista hatalomátvétel és diktatúra

85

Az 1947-es "kék-cédulás választások" után az események felpörögtek. Az új kormányban csak kommunisták és számukra megbízható szociáldemokrata, parasztpárti és kisgazda politikusok foglaltak helyet. Az ellenzéki pártok vezetői emigrációba kényszerültek. 1947 novemberében államosították a nagybankokat és az érdekképviseletükbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatokat. 1948 márciusában a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosítására került sor. Ezzel az iparban uralkodóvá vált az állami tulajdon. 1948-ban az iskolákat is államosították.

1948 nyarán a kommunista és a szociáldemokrata párt Magyar Dolgozók Pártja néven egyesült, ami valójában azt jelentette, hogy az MKP felszívta az SZDP tagságának neki megfelelő részét. Ezzel - szovjet mintára Magyarországon is létrejött a kommunista egypártrendszer, ami a Szovjetuniótól való teljes függéssel járt együtt. A valóságos hatalom Rákosi Mátyás kezében összpontosult, mivel neki közvetlen kapcsolata volt Sztálinnal. Rákosi népszerűsítésére a diktatúrákban szokásos hatalmas kampány indult. Fényképe ott függött minden hivatali szobában. Költők verseket írtak dicsőítésére. Nevének kiejtésekor a gyűlések hallgatósága felállt és "Éljen Rákosi, éljen a párt!" kiáltással ütemesen tapsolni kezdett.

Rákosi a Tanácsköztársaság idején népbiztos volt, azután Ausztriába, majd a Szovjetunióba emigrált. Onnan illegálisan, hogy a kommunista pártot szervezze hazajött. 1925-ben letartóztatták és 8 évi börtönre ítélték. Büntetésének letöltése után ismét bíróság elé állították, ekkor életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. 15 évet töltött börtönben. 1940-ben a Szovjetunióval való megegyezés alapján kiszabadult, és Moszkvába távozott. Onnan tért vissza Magyarországra 1945-ben. Rákosit életútja, a perei során tanusított bátor magatartása miatt kezdetben bizonyos nimbusz vette körül. De éppen előző élete miatt egyáltalán nem ismerhette és nem is ismerte a magyar valóságot, az ország tényleges helyzetét, lakóinak "lelkiállapotát". Ugyanez vonatkozott legközelebbi munkatársaira, akik szintén Moszkvából érkeztek haza, akkori kifejezéssel: "moszkoviták" voltak. A következő években, a valóságtól elszakadó, a szovjet mintát és utasításokat szolgaian követő politikájuk mérhetetlen károkat okozott az országnak. Ezért személyüket csakhamar gyűlölet vette körül.

A szovjet modell utánzása néhány év alatt tönkretette az ország gazdaságát. Az anyagi erőforrások legnagyobb hányadát az ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztésére fordították. 1950 és 1954 között az ipari termelés csaknem megkétszereződött. Új "szocialista városok" épültek. (A legnevesebb: Dunaújváros, a későbbi Sztálinváros.)

86 Rákosi jelszava szerint Magyarország "a vas és acél" országa lett. A nehéziparhoz azonban nem volt elég nyersanyagunk: pl. vasércünk és megfelelő minőségű szenünk. A nyersanyagot a Szovjetunióból kellett behozni, s helyette olyan árucikkeket kivinni, amelyekből akkor nekünk sem volt elég. Hazánk ily módon is gazdasági függésbe került a Szovjetuniótól. Ráadásul a termelés mennyiségi növelésének hajszolása, az ennek érdekében indított "munkaversenyek"; az egyre magasabbra srófolt normák, melyeket a munkásoknak naponta teljesíteni kellett; párosulva az ipar alacsony technikai színvonalával, nem egyszer századeleji gépeivel rengeteg rossz minőségű, eladhatatlan áru felhalmozódásához vezetett. A mezőgazdaság még az iparnál is rosszabb helyzetbe került. A jóvátétel, valamint az ipari nyersanyagok és az ipari fejlesztéshez szükséges gépek fejében a Szovjetunióba rengeteg mezőgazdasági terméket kellett kivinni. Emellett a hazai lakosság ellátása sújtotta mezőgazdaság számára megvalósíthatatlan feladatnak bizonyult. A kormány szigorú beszolgáltatási rendszert vezetett be. Pontosan előírták, hogy egy-egy parasztgazdaság mennyit köteles gabonából, burgonyából, sertésből az államnak csaknem ingyen leadni. A gazdának azokból a termékekből is beszolgáltatási kötelezettsége volt, amiket ő egyáltalán nem termelt. (Pl. nem tartott tehenet, de azért tejet is le kellett adnia.) Gyakran előfordult, hogy a beszolgáltatás után betevő falatja sem maradt. Aki az előírásokat nem teljesítette, megbüntették. S ha a büntetést nem tudta kifizetni, ingóságait elárverezték. Volt, amikor bebörtönözték. Százezreket ítéltek el "közellátási bűntett" címén. Így azután érthető, hogy a parasztok tömegei hagyták ott földjeiket és költöztek a városokba, ahol a gyorsan duzzadó gyárakban és az építkezéseken munkát találtak. A mezőgazdaságból 1950 és 1953 között elvándoroltak száma mintegy 300 ezer főt tett ki. A megművelés nélkül maradt földterület pedig megközelítette az 1 millió holdat. A termelőszövetkezetek (téeszek) erőszakos terjeszkedése is arra ösztönözte a parasztokat, hogy elmeneküljenek a faluról. A lakossági érdekeket semmibe vevő gazdaságpolitika szétzilálta a kiskereskedelmet és a kisipart. Megjelentek ugyan a nagy állami kereskedelmi hálózatok (pl. a KÖZÉRT), a kisiparosok és kiskereskedők száma azonban minimálisra zsugorodott. A Rákosi-klikket nemcsak gazdaságpolitikában, hanem az élet minden területén a szovjet út szolgai másolása jellemezte. A szovjet modellt követték saját hatalmuk biztosításában is. Egyeduralmuk legmegbízhatóbb támaszának a Belügyminisztériumból kivált Államvédelmi Hatóság (az ÁVH) számított, melyet állandó szovjet tanácsadók "segítettek", s melynek irányítója a gyakorlatban maga Rákosi volt. Az ÁVH pincéiben vallatták, kínozták, nem egyszer verték halálra a rendszer valóságos és vélt ellenségeit. Az ÁVH tisztjei készítették elő, találták ki, állították össze a minden valóságos alapot nélkülöző hamis (koncepciós) pereket. Az első nagy nemzetközi feltűnést keltő perben - 1949-ben - a magyar katolikus egyház fejét Mindszenty Józsefet életfogytiglani börtönre ítélték. Ugyancsak 1949-ben tartóztatták le az ÁVH nyomozói a kommunista Rajk Lászlót, s vele még 141 személyt, akiket azzal vádoltak meg, hogy Jugoszlávia és az USA javára "kémkedtek". Rajk és társai az embertelen kínzások és más lelki ráhatások "eredményeként" beismerő vallomást tettek. Rajkot és 14 társát kivégezték, másokat hosszú börtönbüntetésre ítéltek. Nem sokkal később

87 ugyancsak koholt vádak alapján a hadsereg 10 kommunista vezetőjét végezték ki. 1950-ben az MKP volt szövetségesei, a szociáldemokrata vezetők kerültek (majdnem ötszázan) börtönbe. (Köztük Szakasits Árpád is - az SZDP főtitkára.) 1951-ben az illegális kommunista párt magyarországi vezetőivel számoltak le Rákosiék. Közöttük volt Kádár János is, aki 1948 és 1951 között az MKP főtitkárhelyettesi tisztét töltötte be. 1951-ben megkezdődött a "volt kizsákmányolók" kitelepítése a városokból. Többtízezer személynek jelöltek ki falusi lakóhelyet, amit tilos volt elhagyniuk. Mivel a letartóztatások általánossá váltak, egy névtelen feljelentés elég volt ahhoz, hogy valaki az ÁVH-ra kerüljön, a börtönök hamar megteltek, és ezért szovjet mintára munkatáborokat (internálótáborokat) állítottak fel. Itt a foglyokat, általában minden bírósági ítélet nélkül tartották fogva és kegyetlen körülmények között dolgoztatták őket. Volt, aki sohasem tudta meg, hogy miért tartóztatták le. A kommunista diktatúra - ugyancsak szovjet receptre - a falvakban harcot indított a gazdag parasztok - a kulákok ellen. "Kuláklistára" a 25 holdnál nagyobb, jó minőségű földdel rendelkezők kerültek, akik birtokuk megműveléséhez idegen munkaerőt is foglalkoztattak. A kulákokat minden módon zaklatták. A mintegy 70 ezer családra teljesíthetetlen beszolgáltatási terheket róttak. És ha ennek nem tettek eleget, elkobozták földjüket. Közülük sokat lakhelyük elhagyására kényszerítettek, vagy más falvakba, legtöbbjüket a Hortobágyra telepítették. Így tették tönkre a leghozzáértőbben, a legsikeresebben gazdálkodó magyar parasztréteget. Az 1949 és 1953 közötti időszak üldöztetéseinek mérlegét összegezve megállapítható: több mint egymillió embert jelentettek fel és közülük több mint 500 ezer esetben elmarasztaló bírósági ítéletet hoztak. S ehhez még a bírósági ítélet nélkül munkatáborokba internáltakat is hozzá kell számítani. Az 1948 utáni korszak a mindennapi kultúra és a a mindennapi élet megszervezésében eredményeket is ért el. Bölcsődék, óvodák épültek. (Szükség is volt rájuk, mert a szigorú rendeletek a mesterséges a terhesség-megszakítást szinte lehetetlenné tették.) A középiskolák, főiskolák, egyetemek kapui kitárultak a kétkezi dolgozók gyermekei előtt. (Bár a valójában jó képességűek mellett sok oda nem való is bekerült a felsőoktatásba, miközben a volt uralkodó osztályok tehetséges gyermekeit sem vették fel.) Soha nem látott példányszámban adtak ki könyveket. (De az értékes művek, a világirodalom klasszikusai mellett színvonaltalan propaganda anyagok özöne árasztotta el a könyvtárak polcait.) Fillérekért lehetett moziba menni. (Ahol viszont zömmel orosz filmeket játszottak.) Az élelmezési nehézségek közepette nagy segítséget jelentett az üzemi étkeztetés. (Bár az étel nem egyszer szinte ehetetlen volt.) Új jelenségnek számított az olcsó városi tömegközlekedés. (Még akkor is, ha az utasok egy részének csak a lépcsőkön jutott hely.) Szélesebbé vált az egészségügyi ellátás. (A rendszer vezetőit azonban külön kórházban luxus körülmények között kezelték.) A vállalati üdülőkbe minden dolgozó kaphatott beutalót. (Külföldre viszont "egyszerű állampolgárok" nem utazhattak még a baráti szomszédos országokba sem.) Jelentős eredményekkel büszkélkedhetett az ország ezekben az években a sport területén. Virágzott (a katonai felkészülés szolgálatába állított) tömegsport. A (kivételes helyzetet élvező) élsportolók pedig világraszóló sikereket értek el. Az 1952-es helsinki olimpián

88 Magyarország a nemzetek nem hivatalos ranglistáján a 3. helyen végzett. Máig felejthetetlenek a labdarúgó "aranycsapat" győzelmei. A mindennapi életben jelentkező részeredmények hatását lerontotta a nemzeti önérzet folyamatos megsértése. Az újságok, a rádió, a szónokok azt harsogták, hogy minden eredményünk a Szovjetuniónak köszönhető. Az iskolákban kötelezővé tették az orosz nyelv oktatását. Az 1949-ben elfogadott magyar Alkotmány szovjet mintára készült. Az ország címerét és a katonák egyenruháját is a szovjet mintához igazították. A nemzeti érzés erősödése, amit a sérelmek mellett az "ideiglenes" szovjet megszállás állandósulása is táplált, párosulva a feljelentésektől, meghurcolástól való állandó félelemmel, a gazdasági zűrzavarral, ami az életszínvonal csökkenésében is megmutatkozott, egyre nagyobb elkeseredést szült. Egyre többen fordultak szembe a Rákosi-rendszerrel. A szovjet vezetés is kezdte észrevenni, hogy az eddigi politikán változtatni kell. Az alkalmat a szocialista tábort vasmarokkal összetartó diktátor - Sztálin - halála adta.

25. A Rákosi-diktatúra válsága

89 1953 márciusában meghalt Sztálin. Szeptemberben Hruscsovot választották meg a Szovjetunió Kommunista Pártja (az SZKP) első titkárának. Hruscsov kritikával illette a sztálini politikát. Amikor látszott, hogy Rákosi nem hajlandó komolyabb változtatásokra, az SZKP Elnöksége - egy általuk meghatározott személyi összetételű - magyar küldöttséget rendelt Moszkvába. Itt súlyosan elmarasztalták Rákosit és legközelebbi munkatársát, a gazdaságpolitika irányítóját Gerő Ernőt, Rákosit kötelezték, hogy miniszterelnöki posztját adja át Nagy Imrének. Nagy Imre is régi kommunista volt. 1925-ben munkásmozgalmi tevékenységéért két év börtönre ítélték. Szabadulása után előbb Berlinbe, majd 1930-ban a Szovjetunióba emigrált. Ott élt 1944-ig. Ekkor hazatért, és az Ideiglenes Kormány földművelési minisztere lett. Irányítása alatt ment végbe az 1945-ös földosztás. 1949-ben szembekerült a Rákosi-féle vezetéssel, mert ellenezte a termelőszövetkezetek erőszakos szervezését. Továbbra is viselt állami tisztségeket, de nem tartozott a Magyar Dolgozók Pártja (az MDP) első számú vezetői közé. Az SZKP elnöksége viszont most őt találta a legalkalmasabbnak arra, hogy a "független" magyar országgyűlés miniszterelnöknek válassza. Nagy Imre miniszterelnökké választása után, a parlament 1953 július 3án tartott ülésén önálló kormányprogrammal lépett fel. Beszéde, melyet a rádió is közvetített, hatalmas érdeklődést váltott ki. Az egész országban nagy tetszéssel és bizakodással fogadták. S a bizakodók nem csalódtak. Az új kormány hamar nekilátott ígéretei teljesítésének. Már júliusban amnesztiában részesített 25 ezer elitéltet; feloszlatta az internálótáborokat; a városokból kitelepített családok visszatérhettek lakhelyükre; leállította az erőszakos téesz-szervezést; enyhítette a beszolgáltatási kötelezettségeket; megszüntette a kuláklistát; elengedte a parasztoknak az állammal szemben felgyülemlett adósságait; nehézipari beruházásokat a könnyű- és élelmiszeriparba csoportosított át; támogatta a kisipart; emelte a fizetéseket és a nyugdíjakat; elkezdte a törvénysértő perek felülvizsgálatát. Kiemelt feladatának tartotta a nemzeti összefogás erősítését. Ebből a célból létrehozta a Hazafias Népfrontot és megszervezte első kongresszusát. Rákosi és az őt követő párt- és állami vezetők kezdettől fogva szemben álltak a Nagy Imre féle új politikával. Rákosi továbbra is hirdette: harcolni kell az általa gazdagnak minősített parasztok ellen, mert a "kulák kulák marad listával vagy lista nélkül", és nem szabad lemondani a nehézipar fejlesztésének elsődlegességéről. A Nagy Imrét ért támadások, a Moszkvába ellene az SZKP vezetőinek küldögetett feljelentések, végül eredménnyel jártak. 1955 januárjában az SZKP Elnöksége újra Moszkvába rendelte a magyar pártvezetőket. Most Rákosi pártjára álltak, és Nagy Imrét bírálták, aki szerintük "pártellenes" politikát folytatott. Igyekeztek rávenni, hogy gyakoroljon önkritikát. Ő azonban erre nem volt hajlandó. Hazatérése után inkább benyújtotta lemondását. 1955 márciusában az MDP Központi Vezetőségének ülése elítélte Nagy Imre "jobboldali politikáját", és az engedelmes országgyűlés leváltotta a miniszterelnöki tisztségéből. A Rákosi-klikk ismét felülkerekedett. S folytatta ott, ahol abbahagyta. Az 1953 politikához való visszatérés azonban nem ment olyan könnyen, mint ahogyan a Rákosi-klikk elképzelte. Főleg a párton belüli értelmiségiek feszegették: "Kik a felelősök az 1949-1953 között ártatlanul elítéltek kivégzéséért, bebörtönzéséért?"

90 Az igazi csapást a Rákosiékra az SZKP XX. kongresszusa mérte. Az 1956 februárjában megrendezett kongresszuson Hruscsov feltárta Sztálin bűneit azt, hogy kezéhez ártatlan emberek millióinak vére tapad. Ezután nem lehetett vitás: "Sztálin legjobb magyar tanítványának" - Rákosinak távoznia kell a közélet porondjáról. Természetesen nem csupán Rákosi személyéről volt szó, hanem az általa képviselt sztálini politika egészéről és az őt támogató rákosista, sztálinista párt- és állami funkcionáriusok hadáról is. A bírálatban élen járt az SZKP XX. kongresszusa után megalakított Petőfi Kör, melynek népes ülésein szenvedélyes kritikák hangzottak el a hazai sztálini rendszerről és annak urairól. A hangulatot felforrósították a Lengyelországból érkező hírek. 1956. június végén Poznanban sztrájk tört ki az alacsony munkabérek miatt. A megmozdulás hatalmas tüntetéssé szélesedett. A katonaság és a tömeg összecsapása 74 halálos áldozatot követelt. Az országos felháborodást követő tömegmozgalmak megingatták a diktatúra helyzetét. A szovjet vezetés, hogy elkerülje a júniusi lengyel tömegmozgalom kiterjedését Magyarországra, jobbnak látta politikáján változtatni. Az SZKP Elnöksége ezért Rákosi menesztése mellett döntött. Így annak ellenére, hogy az MDP Központi Vezetőségében továbbra is a rákosisták voltak többségben, kénytelenek voltak Rákosit "egészségi állapotára való tekintettel" felmenteni. Helyére Gerő Ernőt választották, a korábbi vezetés második emberét, aki szintén teljes mértékben felelős volt az elkövetett bűnökért. A Központi Vezetőség határozata olaj volt a tűzre. Szeptemberben felújította működését a júniusban betiltott Petőfi Kör. Az irodalmi lapok éles cikkekben támadták a sztálinista funkcionáriusokat. Október 6-án többszázezren vettek részt Rajk László és társai újratemetésén. Október 16-án a szegedi egyetemisták megalakították a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (a MEFESZ-t) A következő napokban a budapesti és más városok egyetemei csatlakoztak a MEFESZ-hez. A diákok követelték: a szovjet csapatok azonnali kivonását az országból; Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezését; a sztálinistarákosista korszak minden bűnös vezetőjének azonnali leváltását; Rákosi bíróság elé állítását; általános, egyenlő, titkos választások megtartását; teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot; az egész gazdasági élet átszervezését; az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálatát; a budapesti Sztálin szobor lebontását; a hazai hagyományoktól idegen címer helyett a Kossuth címer visszaállítását; azt, hogy március 15. nemzeti ünnep legyen. 1956 október 23-ára a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói tüntetést szerveztek a követelések megerősítése és a lengyel "szabadságmozgalom" támogatása céljából. Ezzel kezdetét vette az 1956-os forradalom.

26. Az 1956 évi forradalom és szabadságharc

91

A tömeg október 23-án délután 3 órakor a Petőfi szobornál gyülekezett. Innen és a Műszaki Egyetemről a Bem szoborhoz vonultak, ahol hitet tettek a magyar-lengyel barátság mellett. A nemzeti zászlókból kivágták a nemzetidegen címert és a diákság követeléseit kifejező jelszavakat ismételtek ütemesen: "Ruszkik haza!", "Ha magyar vagy velünk tartasz!", "Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!", "Azt kérdezik Pesten, Budán, hova lett a magyar urán", "Gerőt be a Dunába! Nagy Imrét a kormányba!". A csaknem kétszázezres tömeg a Margit hídon át a Bem szobortól az Országház elé vonult. Nagy Imrét akarták hallani. Szavai azonban nem arattak sikert. A bennük megfogalmazottak elmaradtak a tüntetők jelszavaiban kinyilvánított kívánságoktól. Felháborodást keltett Gerő Ernő beszéde, aki este 8 órakor a rádióban a tüntetők ellen kemény fellépést követelt. Este 9 óra tájban rengeteg ember gyűlt össze városligeti Sztálin szobornál és a Magyar Rádió Bródy Sándor épülete előtt. A tömeg ledöntötte, és darabokra törte a hatalmas Sztálin-szobrot, a sztálini diktatúra jelképét. Ugyanakkor a Bródy Sándor utcában az egyetemisták azért tüntettek, hogy követeléseiket közvetítse a rádió. Az épületet védő ávósok a tüntetők közé lőttek. A fiatalok a katonaságtól és a fegyverraktárakból szerzett fegyverekkel viszonozták a tüzet. Ezzel elkezdődött a fegyveres felkelés. Október 24-én a felkelés folytatódott. Fegyveres csoportok szerveződtek, barikádokat építettek. A forradalom vidékre is kiterjedt. A felkelés kitörése után a párt- és állami vezetés kapkodott. Október 23-án éjszaka kinevezték ugyan Nagy Imrét miniszterelnöknek, de egyúttal a felkelőket "ellenforradalmi, fasiszta" lázadóknak nevezték és leverésükhöz a szovjet csapatokhoz fordultak segítségért, gyülekezési és kijárási tilalmat rendeltek el, a fegyverrel harcolókat pedig rögtönítélő bírósággal fenyegették. A fenyegetések azonban mit sem használtak. A felkelők nem tették le a fegyvert, s mikor október 24-én a szovjet tankok behatoltak a fővárosba, ellenük is felvették a harcot. Meggyújtott benzines palackokkal lobbantották lángra a tankokat. Az ellenállás legjelentősebb központja a Corvin köz és később az ezzel szemben lévő kaszárnya (a Kilián laktanya) volt. A gyárakban munkástanácsok, a vállalatoknál forradalmi bizottságok alakultak. A községekben helyi bizottságok vették kézbe a települések irányítását. A forradalmi követelések teljesítésének kikényszerítésére országos általános sztrájk bontakozott ki. Október 25-én a népmozgalom hatására a kormány feloldotta a kijárási tilalmat. Óriási tömeg gyűlt össze az Országház előtt. Ekkor borzasztó tragédia történt. Az ávósok a háztetőkről a tömegbe lőttek. A békés tüntetés vérfürdőbe torkollott. A géppuskatűznek több mint ötven halálos és igen sok súlyos sebesült áldozata volt. Sortüzek gyilkolták a forradalmi népet az ország más városaiban, községeiben is. A mosonmagyaróvári sortűz több mint 100 ember életét oltotta ki.

92

A hatalom vérengzései a forradalmi események résztvevőiből elkeseredést, sokszor féktelen dühöt váltottak ki. Válaszul több helyen az önbíráskodás eszközéhez nyúltak: ávós tiszteket, kommunista funkcionáriusokat lincseltek meg. Október 25-re az SZKP Elnökségének két Budapestre küldött tagja előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy Gerő Ernő nem tartható tovább a párt első titkári székében. Egyetértettek Nagy Imre javaslatával, hogy Gerőt le kell váltani. Helyette Kádár Jánost nevezték ki az MDP Központi Vezetőségének élére. Október 26-án átalakult a kormány. Helyet kapott benne néhány korábbi, a Rákosi-diktatúrában börtönt viselt nem kommunista pártvezető (pl. Tildy Zoltán és a Szovjetunióból hazaengedett Kovács Béla). Október 28-án súlyos viták után a Nagy Imre vezette megújított kormány és az MDP Központi Vezetősége nemzeti-demokratikus forradalomnak minősítette a korábban ellenforradalmi lázadásnak nevezett felkelést. A kormány tűzszünetet rendelt el és tárgyalásokba kezdett a fegyveres csapatok vezetőivel. Nagy Imre mindezt rádiónyilatkozatában is bejelentette. Továbbá azt is, hogy tárgyalások kezdődtek a szovjet csapatok Budapestről, majd az egész országból való kivonulásáról; a kormány feloszlatja az Államvédelmi Hatóságokat; a katonaság és a rendőrség forradalom oldalára állt egységeiből, valamint a felkelő csoportok tagjaiból Nemzetőrséget hoznak létre; visszaállítják a korábbi (Kossuth) címert és március 15. ismét nemzeti ünnep lesz. Október 30-án a szovjet kormány nyilatkozatot tett közzé, melyben a Magyarországon történteket a dolgozók jogos mozgalmának nevezte (melyhez ellenforradalmi elemek is csatlakoztak) és sajnálatát fejezte ki a vérontásért. Egyben készséget mutatott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a csapatkivonásokról. Ezen a napon itthon is jelentős események mentek végbe. A szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről; az MDP elnöksége kimondta a párt feloszlatását és helyette új párt - a Magyar Szocialista Munkáspárt (az MSZMP) - alakítását határozta el; s ami a legfontosabb: Nagy Imre a rádióban sorsdöntő bejelentést tett. Közölte, hogy Magyarországon megszűnik az egypártrendszer. A kormányzást ismét az 1945 utáni időszak demokratikus pártjai (az újjáalakuló kommunista párt mellett a szociáldemokrata-, a kisgazda- és a parasztpárt) veszik át. Október 30-a délelőttjét újabb tragédia árnyékolta be. Fegyveres csoportok és a hozzájuk csatlakozó katonai egységek megostromolták és elfoglalták a kommunista párt budapesti székházát és a pártház magukat megadó védői és az ott tartózkodók közül 24 embert kegyetlenül meglincseltek. Október 31-én Nagy Imre bejelentette, hogy az ország kilép a Varsói Szövetségből és október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítják. Ezalatt Moszkvában eldőlt a forradalom sorsa. Október 29-én az amerikai külügyminiszter megüzente Hruscsovnak: az USA nem tekinti szövetségesének a kelet-európai államokat, köztük Magyarországot sem. Ezzel jelezte, hogy - a jaltai megállapodás szellemében - a nyugati államok nem avatkoznak be a szovjet

93 érdekszféra ügyeibe. Október 31-én az SZKP Elnöksége az üzenettől megnyugodva elhatározta, hogy katonai erővel veri le a magyar forradalmat. Már a döntés napján, október 31-én újabb szovjet csapatok lépték át az ország határát. November 1-én Nagy Imre a Szovjetunió magyarországi nagyköveténél hivatalosan tiltakozott az újabb szovjet csapatmozgások ellen. Ugyanakkor a rádióban közölte: Magyarország felmondja a Varsói Szerződést és kinyilvánítja semlegességét. Kérte, hogy az ENSZ tűzze a Közgyűlés napirendjére a magyar kérdést. A közelgő veszély ellenére november 2-3-a a békés rendeződés kezdetének látszott. A gyárakban, vállalatokban a dolgozók abbahagyták a sztrájkot. Megkezdődött a munka. Nekifogtak a fegyveres harcok romjainak eltakarításához. A fővárosban elindultak a villamosok, autóbuszok. A demokratikus fejlődés lehetősége azonban csak remény maradt, november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg támadást indított Budapest ellen. A szabadságharc katonái próbáltak hősiesen ellenállni, de a hatalmas túlerővel szemben, gyenge fegyverekkel ez lehetetlennek bizonyult. A szovjet tankok nagy tűzerejű ágyúi földig döntötték a többemeletes házakat is. A forradalmi harcok alatt több mint háromezer felkelő halt hősi halált, és a sebesültek száma csaknem 20 ezer volt. Nagy Imre néhány közeli munkatársával együtt a jugoszláv nagykövetségen kapott menedéket.

94

27. A Kádár-korszak Miután Kádár János az új Nagy Imre kormányban államminiszter lett és a feloszlatott MDP helyébe lépő MSZMP elnökévé is megválasztották, nyoma veszett. Ahogyan később kiderült, a szovjet nagykövet kérte, hogy keresse fel. A követség előtt egy gépkocsiba ültették, kivitték a katonai repülőtérre, ahonnan Moszkvába szállították. November 2-án az SZKP Elnöksége előtt be kellett számolnia a magyarországi helyzetről. November 3-án Hruscsov közölte vele, hogy döntést hoztak a magyar "ellenforradalom" katonai leveréséről, és egy új "forradalmi kormány" megalakításáról. Ismertette az új kormány összetételét is. Miniszterelnöknek Kádárt nevezték meg és a kormány néhány további tagját is kijelölték. A rádióban felolvasandó "Nyílt levél" szövegét szintén készen adták át, azon Kádár csupán kisebb javításokat tehetett. Így került Kádár János az ország élére és maradt ott több mint 30 éven át. Ezt az 1956 novemberétől 1988 májusáig tartó időszakot szoktuk Kádár-korszaknak nevezni.

Kádár 1912-ben született Fiúméban. Anyja egy kis felvidéki faluból érkezett a divatos üdülővárosba, ahol szobalányként szolgált egy szállodában. Apja, a Somogy megyéből származó parasztlegény katonaidejét töltötte itt. Az apa nem vállalta el a gyereket. Ezért a kisfiú nevelőszülőkhöz került, akik szerették, jól bántak vele. Anyja, aki közben Budapestre költözött hét éves korában magához vette. Pesten járt elemi iskolába, majd polgáriba. Utána kitanulta az írógépműszerész szakmát. Az 1930-as években került kapcsolatba az illegális kommunista ifjúsági mozgalommal. Csakhamar letartóztatták. Mikor másodszor került a nyomozók kezébe, a kínzások hatására beismerő vallomást tett. Ezért börtönbüntetése letöltése után társai kiközösítették. A szociáldemokrata pártban folytatta tevékenységét. Ott ismét kapcsolatba lépett a kommunistákkal. A 40-es évek elejére a KMP (a Kommunisták Magyarországi Pártja) egyik titkára lett. Ebben a minőségében vett részt 1943-ban a KMP feloszlatásában. Úgy gondolták, hogy a fasizmus elleni harcot eredményesebben segíthetik, ha a KMP helyett egy új pártot szerveznek, az un. Békepártot. A moszkvai pártvezetés azonban, Rákosival az élén felháborodással fogadta a feloszlatást. Ezért 1945-ben, miután a moszkoviták visszatértek Magyarországra Kádárt szigorú megrovásban részesítették. Hamarosan mégis magas párttisztségbe kellett emelniük. Sztálin ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a csaknem kizárólag zsidó származásúakból álló felső pártvezetést ki kell egészíteni "magyar nemzetiségűekkel". Így lett Kádár 1945-ben az MKP főtitkárhelyettese. Talán azért választotta Rákosi őt erre a posztra, mert eddigi "bűnei" miatt (beismerő vallomás a rendőrségen, pártfeloszlatás), úgy hitte, könnyebben markában tudja tartani. S Kádár valóban hűségesen kiszolgálta Rákosit. Bár pontosan tudta, hogy a Rajk per vádjai egytől-egyig hamisak, részt vett Rajk "megdolgozásában", vallomásra kényszerítésében. Ennek ellenére hamarosan ő is sorra került. 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1954-ben szabadult ki. Rákosi bukása után az MDP titkára, majd október 24-én első titkára, azaz vezetője lett.

95

1956 november 3-án Kádár Moszkvából Szolnokra érkezett. 4-én reggel a szolnoki rádió hullámhosszán a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnökeként ismertette kormányának névsorát. Budapestre november 7-én szovjet páncéloson vonult be. A szovjet támadás és a törvényes magyar kormány megdöntése ellen az ország általános sztrájkkal tiltakozott. A sztrájkmozgalom élén a Nagybudapesti Központi Munkástanács és a helyi üzemi munkástanácsok álltak. Az ellenálláshoz az értelmiségi szervezetek - a Magyar Tudományos Akadémiától a Magyar Színész Szövetségig - is nyomban csatlakoztak. A Kádár-kormány válasza: mintegy 200 munkástanácstag és értelmiségi vezető letartóztatása volt. A kormány főleg volt ávós- és katonatisztekből karhatalmi különítményeket szervezett. Ezek gyakran fegyveres erővel verték szét a munkástanácsok értekezleteit és a munkások tüntetéseit. Több városban sortüzet nyitottak a tüntetőkre. A vérengzéseknek több mint 100 áldozata volt. A tiszti különítményeket 1957 februárban a un. Munkásőrséggel váltották fel. Törvénytelen erőszakos akciókat a szovjet megszállók is véghezvittek. Csaknem 5000 főt vettek őrizetbe és közülük több mint 800-at a Szovjetunióba hurcoltak. A véres megtorlás törvényesítésére 1956 decemberében statáriumot hirdettek. Több mint 20 ezer embert állítottak bíróság elé, több mint 15 ezret ítéltek el, 229 forradalmárt végeztek ki. A megtorlástól és a kommunista diktatúra visszatérésétől való félelem miatt több mint 200 ezren menekültek el az országból. Kádár hitszegése volt Nagy Imrének és közeli munkatársainak kivégzése. Nagy Imre több politikussal együtt november 4-én, a szovjet támadáskor a jugoszláv követségre menekült. Már ott igyekeztek rávenni, hogy mondjon le, és a miniszterelnökséget adja át "hivatalosan" Kádárnak. Ő erre nem volt hajlandó. Ennek ellenére Kádár írásban ígérte meg, hogy szabadon eltávozhatnak a követségről, nem lesz semmi bántódásuk. Autóbuszukat azonban szovjet katonák Kádárék tudtával - eltérítették és a foglyokat repülővel Romániába szállították. Itt, hogy törvényessé tegye uralmát, Kádár megbízottjai útján ismét kísérletet tett Nagy Imre lemondatására. Erre már csak azért is szüksége lett volna, mert az ENSZ 1956 novemberében Nagy Imre kormányát ismerte el törvényesnek, és követelte a szovjet csapatok távozását valamint a szabad választások kiírását. Nagy Imre azonban hajthatatlan volt. Erre Budapestre vitték és hozzá hű társaival bíróság elé állították. A törvényes magyar miniszterelnököt társaival együtt halálra ítélték és kivégezték. Nagy Imre a bírósági tárgyaláson sem hátrált meg. Mindvégig törvényes miniszterelnöknek vallotta magát. Nem kért kegyelmet. De magabiztosan jelentette ki: "eljön az idő, amikor ... igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is".

A megtorlás, a megfélemlítés ellenére Kádár nem érezte, nem is érezhette biztonságban rendszerét. Ezért utasította vissza 1957-ben Hruscsov ajánlatát, hogy kivonják Magyarországról a szovjet csapatokat. "Jobb lesz úgy, Hruscsov elvtárs mondta Kádár - maradjanak a katonák nálunk, önöknél pedig Rákosi. És adjanak biztosítékot arra, hogy sohasem tér vissza".

96 A szovjet hadsereggel a háta mögött a Kádár kormányzat még egy erőszakos tettet hajtott végre: a parasztságot szövetkezetekbe kényszerítette. A mezőgazdaság "kollektivizálása" 1959 és 1961 között ment végbe. Ezzel az ország szántóföldjeinek több mint 90%-a állami vagy szövetkezeti tulajdonba került. Így az országban a "közösségi" (állami és szövetkezeti) tulajdon vált csaknem egyeduralkodóvá, hiszen az ipar és kereskedelem "államosítása" már korábban megtörtént. (Az ipari termékek 98%-át állami vállalatok állították elő.) A gazdasági és társadalmi életet is a pártállami diktatúra vezérelte. A fontos döntések egy szűk testület, az MSZMP Politikai Bizottságának ülésein születtek. A végső szót Kádár mondta ki. Minden más párt- és állami szerv csak e határozatok keretein belül végezhette tevékenységét, saját döntéseivel ezeket kellett szolgálnia. S ez a szakszervezetekre és a többi "társadalmi szervezetekre" is vonatkozott. A 60-as években a Kádár-rendszer a megtorlás és "megfélemlítés" politikájáról a "megnyerés" politikájára tért át. Ennek már a téesz-szervezés idején látszottak a jelei. A téesz-tagok háztáji gazdasággal rendelkezhettek, ahol saját családi fogyasztásuk mellett az ország élelmiszer szükségletének nagy részét termelték meg. Maguk választhatták vezetőiket, akik sokszor a legjobb gazdák (a volt kulákok) közül kerültek ki. A gépesítést is sikerült megoldani, mivel a mezőgazdaság nagymértékű állami támogatást kapott. 1961-ben Kádár "aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszóval nyilvánosan is meghirdette a megbékélési politikát. Már 1960-ban részleges, 1963-ban általános közkegyelemben (amnesztiában) részesültek az 1956-os forradalom résztvevői, sőt az 1956 utáni időszakban "államellenes bűncselekményt" elkövetők is. Eltörölték az egyetemi felvételeknél a származás szerinti megkülönböztetést. Az amnesztiát értékelve az USA és a nyugati demokráciák kormányai hozzájárultak ahhoz, hogy az ENSZ levegye napirendjéről a "magyar kérdést". Ezzel véget ért a Kádár-rendszer nemzetközi elszigeteltsége. Kádár "megnyerési politikájának" alapja az életszínvonal, az életminőség folyamatos emelése és a munkanélküliség elkerülése volt. A jelentős mezőgazdasági beruházások hatására megszűnt a korábbi évekre jellemző élelmiszerhiány. Az 1961-ben kidolgozott lakásépítési program alapján felépültek az első házgyári lakótelepek, s a falvakban is kezdek megjelenni a korszerű, komfortos házak. 15 év alatt kb. egymillió lakás készült el. Lehetővé vált az utazás külföldre. Először a szomszédos szocialista országokba, később a nyugati országokba is. Egyre több családnak lett mosó- és hűtőgépe, televíziója, később gépkocsija és hétvégi háza. Nyugaton elterjedt a magyar "gulyáskommunizmus" kifejezés. 1968-tól új gazdasági rendszer került bevezetésre. A vállalatok nagyobb önállóságot kaptak. Tág keretek között maguk dönthettek a termelésről, beszerzésről, értékesítésről. Ennek hatására kisebb vállalatok és vállalkozások is létesültek, köztük magánvállalatok is. Kezdett újraéledni a magán kiskereskedelem. A kedvező részjelenségek ellenére a szocialista gazdaság mindinkább csődbe került. Az általában elmaradott technikával dolgozó üzemek gyenge minőségű, a nyugati piacokon eladhatatlan árukat termeltek. Struktúraváltásra

97 lett volna szükség. Ez viszont ellentmondott a "kádári" politikának, mivel a munkanélküliség veszélyével járt. Az ország igen nagy nyugati hiteleket vett fel az ipar korszerűsítése céljából, de ezeket végül nem erre, hanem inkább a korszerűtlen iparágak támogatására és az életszínvonal szinten tartására fordította. Az ország rendkívüli mértékben eladósodott. Végül már arra kellett hitelt felvenni, hogy a kölcsönök kamatait fizetni tudják. A nehézségek következtében az új gazdasági rendszer ellenzői kerekedtek felül, akik visszatérve a szigorú tervgazdálkodáshoz még súlyosabb problémákat idéztek elő. Az 1970-es években javult a Kádár-rendszer külpolitikai elismertsége. Igaz: 1968-ban a Szovjetunióhoz való hűség jegyében Magyarország is részt vett Csehszlovákia megszállásában, de a következő években sikerült jó viszonyt kialakítani a nyugati államokkal. Kádárt hivatalos látogatásra hívták meg Olaszországba, Franciaországba, az NSZK-ba, Nagy-Britanniába, s találkozhatott a pápával is. Magyarországot is sok államfő kereste fel. Többek között az amerikai elnök, a brit miniszterelnöknő és a francia elnök valamint az NSZK kancellárja. E jó viszony hatására jutott Magyarország könnyen nyugati hitelekhez. 1978-ban visszakaptuk az Egyesült Államoktól a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. A nyugati hatalmakhoz fűződő kapcsolatok normalizálódásának egyik oka az volt, hogy értékelték: Magyarországon valamivel nagyobb a művészetek, a tudományok és a politikai ellenzék mozgástere, mint a többi szocialista országban. Hazánkat a "szocialista láger legvidámabb barakkjának" nevezték. Ez nem azt jelentette, hogy a pártállam ne próbálta volna a 70-es évek végétől erősödő ellenzéki megnyilvánulásokat (írásos tiltakozásokat, tüntetéseket, összejöveteleket) gátolni, korlátozni. De erre mind kevesebb volt az ereje, lehetősége. A részleges sikerek ellenére a gazdasági és pénzügyi csőd és vele Kádár tehetetlensége egyre nyilvánvalóbbá vált. A nemzeti jövedelem visszaesése az életszínvonal csökkenéséhez és az elégedetlenség növekedéséhez vezetett. 1987. szeptemberében az ellenzék lakitelki tanácskozásán megalakult a Magyar Demokrata Fórum (az MDF), 1988. március 15-én a tömegek a demokratikus szabadságjogaikért tüntettek. Március 30-án megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége (a FIDESZ). Az MSZMP 1988. május 20-22-én tartott országos értekezlete leváltotta első titkári poszjáról Kádár Jánost, helyére Grósz Károly került. Ezzel véget ért a Kádár-korszak.

98

A demokratikus Magyarország megszületése

1988-ra az MSZMP-ben három irányzat alakult ki: a "kemény rendpárt", az "új rendpárt" és a "reformkommunisták". A "kemény rendpárt" tagjai azt állították, hogy a terjedő "anarchiát" csak szigorú rendteremtéssel lehet megfékezni, s ennek végrehajtására csakis Kádár János alkalmas. Az "új rendpárt" képviselői, Grósz Károly vezetésével szintén mereven ragaszkodtak az egypártrendszerhez, az MSZMP "vezető szerepéhez". Úgy vélték azonban, hogy ezt csak Kádár és a hozzá kötődő "kemény rendpárti" vezetők félreállításával lehet elérni. Végül: jelentős befolyásra tettek szert a párton belüli "reformkommunisták", akik országszerte "reformköröket" hoztak létre, és gyökeres változásokat sürgettek. Az 1988 májusi pártértekezleten a "kemény rendpárt" szenvedett vereséget. Nemcsak Kádárt váltották le, hanem a "kemény vonalhoz" ragaszkodó összes többi vezetőt is kiszavazták a Központi Bizottságból és a Politikai Bizottságból. A párton belüli hatalom ideig-óráig az "új rendpárt" képviselőinek kezébe került. A valóságos társadalmi folyamatok alakulására azonban egyre kevésbé tudtak hatást gyakorolni. Próbálkoztak a "rendteremtéssel": Grósz Károly a fehérterror és az ellenforradalom elleni kemény fellépést hirdetett. Ennek jegyében politikai hadjáratot indítottak a Magyar Demokrata Fórum meggyengítésére; büntetőeljárást kezdeményeztek a Fiatal Demokraták Szövetségének vezetői ellen; látványosan kizártak az MSZMP-ből néhány a reformkommunistát. Mindezekkel az intézkedésekkel fordított hatást értek el. Az MSZMP-én belül a reformszárny erősödött meg. A szélesebb politikai életben a most már pártokba szerveződő ellenzéki csoportok váltak meghatározó tényezővé.

Jelentősebb ellenzéki fellépések a 70-es évek végétől kezdődtek Magyarországon. 1977-ben többtucat hazai értelmiségi nyílt levélben foglalt állást a "Charta-77" mellett, melyben Csehszlovákia szellemi elitje éles kritikával illette az emberi jogok korlátozását és a belügyi szervek beavatkozásait az emberek magánéletébe. 1981-től indult el a titokban, illegálisan nyomtatott és kiadott (szamizdat) ellenzéki kiadványok terjesztése. Fontos lépés volt a "Beszélő" c. szamizdat folyóirat megjelenése. E közé szerveződött a "demokratikus ellenzék". Ugyanakkor a legális sajtóban is napvilágot láttak a rendszert bíráló írások - főként a "népi-nemzeti irány" képviselőinek tollából. Közülük nem egy írót azzal büntettek, hogy hosszabb-rövidebb ideig nem jelenhettek meg írásaik. A demokratikus ellenzék vezetőit pedig állandó házkutatásokkal zaklatták.

1985 után felgyorsultak az események. Ekkor került a Szovjetunióban hatalomra Gorbacsov. Magyarországon pedig a választójogi törvény módosítása lehetővé tette, hogy a parlamentben képviselői helyhez és így szóhoz jusson néhány ellenzéki jelölt is. 1985-ben a különböző irányzatú ellenzéki csoportok (a "népi-nemzeti" és a "demokratikus" ellenzék) közös találkozót tartottak Monoron. Összetartotta őket az a

99 közös meggyőződés, hogy megfelelő eszközöket kell keresni a fennálló rendszer elleni eredményes fellépéshez, végső soron a pártállam felszámolásához. 1986-tól az ellenzéki megmozdulások egyre tömegesebbé váltak. Az ellenzéki fiatalok március 15-én a 70-es évektől tartottak ünnepi megemlékezéseket, rendeztek tüntetéseket. Ezek a megmozdulások azonban még viszonylag szűk körűek voltak. 1986-ban viszont már több mint háromezren vonultak a Duna partjára a Petőfi szoborhoz tüntetni a függetlenségért, a demokratikus szabadságjogokért. 1987 szeptemberében Lakitelken létrejött a Magyar Demokrata Fórum, október 6-án a Batthyány-örökmécsesnél csaptak össze a fiatalok a "rend őreivel". 1988 március 15-én a rendőrség már nem mert fellépni a tüntetők ellen, de néhány ismert ellenzéki személyiséget előzetesen erre a napra őrizetbe vett. 1988 márciusában megalakult a FIDESZ. Júniusban már 30 ezren tüntettek a Hősök terén a hagyományos falvak lerombolását célzó romániai rendelkezések ellen. Szeptemberben hasonló méretű tömeg vonult fel a nagymarosi vízlépcső építésének beszüntetését követelve. Október 23-ra - az 1956-os forradalom évfordulójára - tervezett megemlékezéseket viszont a rendőrség betiltotta. Novemberben a "demokratikus ellenzék" létrehozta a Szabad Demokrata Pártot (az SZDSZ-t). 1988 november 24-én Grósz Károlyt a miniszterelnöki székben az MSZMP reformszárnyához tartozó Németh Miklós váltotta fel. A Némethkormány alatt a parlament valódi, működő, a törvényeket megvitató, törvényhozó országgyűléssé vált. Rendkívüli jelentőségük volt az egyesülési-, a gyülekezési- valamint a sztrájkjogról szóló törvényeknek. Ettől fogva törvényes keretek között lehetett különböző pártokat alakítani, gyűléseket szervezni, sztrájkolni. Ez lényegében az egypártrendszer végét jelentette. A törvényes lehetőséggel élve egymás után alakultak meg a politikai pártok: az MDF-et és a FIDESZ-t követően a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a korábbi Nemzeti Parasztpárt helyébe lépő Magyar Néppárt, majd a Kereszténydemokrata Néppárt. 1989 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága kénytelen volt elfogadni a többpártrendszert, s ezzel együtt az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nyilvánítani. Az események további alakulására nagy hatást gyakorolt 1989. június 16-a, Nagy Imre és mártírtársainak temetése. A Hősök terén rendezett ünnepélyes búcsúztatáson negyedmillióan vettek részt. Az eseményt televízión az egész ország figyelemmel kísérhette. Az ott elhangzott búcsúztatók közül nagy feltűnést keltett a FIDESZ képviselőjének, Orbán Viktor-nak (az ország jelenlegi miniszterelnökének) beszéde, aki fiatalos elszántsággal vetette fel a pártállam képviselőinek felelősségét az 1956-os forradalom leverésében és a mártírok hóhérkézre juttatásában; határozottan követelte a kommunista diktatúra felszámolását; célul tűzte a szabad választások kikényszerítését, s olyan kormány létrehozását, amelyik nyomban tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásáról. Időközben a Németh-kormány és az országgyűlés is fontos intézkedéseket hozott. Felfüggesztették a nagymarosi vízlépcső építkezését, eltörölték a kötelező iskolai orosz nyelvoktatást. A legnagyobb jelentőségű - az egész világsajtót bejáró hír - az osztrák határ megnyitása volt a keletnémet menekülők előtt. (Ebben nemzetközileg elismert szerepet játszott Horn Gyula, aki később - 1994 és 1998 között - miniszterelnök lett.) Az 1988-89-ben megalakult pártok és más ellenzéki társadalmi szervezetek 1989. márciusában létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt. Ennek keretében egyeztették politikájukat, és tárgyalásokra kényszerítették - a

100 közvélemény nyomására és az MSZMP reformszárnyának közreműködésével - az állampártot. Az 1989. június 13-a és szeptember 18-a között működő Nemzeti Kerekasztal eredményesen zárult. A rendszerváltás legfontosabb kérdéseiben kialakult a politikai egyetértés. Törvényjavaslatot dolgoztak ki többek között - az alkotmány módosításáról és az új választási rendszerről. Az országgyűlés elfogadta a Nemzeti Kerekasztal javaslatait, 1989 októberében módosította az alkotmányt, s benne rögzítette a parlamentáris köztársaság, a független, demokratikus jogállam, a többpártrendszer, az alapvető emberi jogok elveit. Új választójogi törvényt is hozott. Az októberi alkotmányt - az 1956-os forradalom tiszteletére - október 23-án tették közzé. Ugyanezen a napon hirdették ki a Parlament előtt a Kossuth-téren a demokratikus Magyar Köztársaságot. Az új törvény alapján a parlamenti választások 1990 tavaszán zajlottak le (március 25-én az első, április 8-án a második forduló). A közben megalakult 65 pártból 6 jutott be a parlamentbe. A legtöbb szavazatot az MDF kapta. A mandátumok a következő arányban oszlottak meg: Magyar Demokrata Fórum Szabad Demokraták Szövetsége Független Kisgazdapárt Magyar Szocialista Párt Fiatal Demokraták Szövetsége Kereszténydemokrata Néppárt Egyéb

42,7% 23,6% 11,4% 8,6% 5,4% 5,4% 2,9%

(1989 októberi kongresszusán az MSZMP feloszlatta magát. Új pártot alakított: a Magyar Szocialista Pártot (az MSZP-t). A "rendpártiak" hamarosan újjászervezték az MSZMP-t de nem érték el az 5%-os szavazatarányt, amivel be lehet kerülni a parlamentbe. Az országgyűlés első, alakuló ülése házelnöknek (és egyben ideiglenes köztársasági elnöknek) Göncz Árpádot választotta meg. Ő a legnagyobb párt vezetőjét, Antall Józsefet kérte fel a kormányalakításra. Augusztus 3-án az országgyűlés bizalmából Göncz Árpád lett a Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke. 1991. június 19-én az utolsó szovjet egységek is elhagyták hazánk területét. Megszületett a független, demokratikus Magyarország.

101

5. KIEMELT JELENTŐSÉGŰ MŰEMLÉKEINK, NEVEZETES KÖZÉPÜLETEINK /Felelőse: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Fejérdy Tamás /

ÉS A A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ ÉRTÉKEINK /Felelőse: a Világörökség Magyar Bizottságának Titkársága Dr. Németh Ferenc /

A világörökség fogalma: Az Egyesült Nemzetek Oktatási és Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO, 1972-ben, Párizsban egy olyan egyezményt fogadott el, amely a világon még megtalálható kulturális és természeti örökségeinek védelméről rendelkezett. A világörökség három típusát különítették el egymástól. Kulturális világörökség rangot kaphat valamely település művelődéstörténetileg jelentős épületegyüttese, városrésze, műemléke. Kultúrtáj világörökség rangot kaphat valamely térség természeti adottságának és emberi tevékenységének közös eredménye / pl. bortermelés /. Természeti világörökség rangot kaphat az olyan természeti tájegység, természeti kincs, természetvédelmi terület, amely különös jellemzőinek megőrzése közös érdek. A világörökség nemzetközi intézményei: Az UNESCO a világörökség kulturális és természeti értékeinek védelmére, kijelölésére létrehozta a Világörökség Bizottságot és a Világörökség Központot, amelyeknek feladata a különböző államokban megszervezett nemzeti világörökség bizottságok munkájának összefogása, javaslatainak kezelése, értékelése, pénzügyi támogatási kérelmeinek minősítése, a támogatás biztosítása. A világ államainak területén található kulturális és természeti értékek megőrzésére, jövőbeni értékmegóvására az UNESCO Világörökség Alapot létesített, amely pályázati rendszerben támogatást nyújt a világörökség részét képező értékek megóvására, közismertté tételére. A világörökség magyar értékei Magyarország Országgyűlése az 1985. évi XXI. törvényben rendelkezett a csatlakozásról az UNESCO világörökség programjához. Életre hívta a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának Titkárságát, amely szervezet feladata a világörökségként elfogadott és a jövőbeni helyszínek értékmegóvása, a világörökség rangjának megszerzéséhez dokumentumok kidolgozása, kapcsolattartás a helyi és az UNESCO szervekkel.

102 Az UNESCO Világörökség Bizottságának éves határozatai alapján Magyarországon az alábbi értékek kaptak világörökség rangot: 1987-ben, Kulturális világörökségként Budapesten a Duna-part és a Budai Várnegyed

1987-ben Kulturális világörökségként Hollókő

103 1995-ben Természeti világörökségként Az Aggteleki és Szlovák Karszt barlangjai

1996-ban Kulturális világörökségként A Pannonhalmi Millenniumi Bencés Apátság és természeti környezete

104

1999-ben Kultúrtáj világörökségként A Hortobágyi Nemzeti Park

2000-ben Kulturális világörökségként A Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

105 A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának Titkársága Magyarország kiemelkedő jelentőségű értékeiről újabb javaslatokat készített és a Magyar Kormány nevében benyújtotta az UNESCO Világörökség Bizottságához. Ezek között szerepel Kulturális világörökségként A Tokaji Borvidék

Kulturális világörökségként A Visegrádi Középkori Királyi Központ és Vadászterület

Kulturális világörökségként

106 Budapesten az Andrássy út és történelmi környezete

Kultúrtájként A Fertő tó

A Magyar Kormány a világörökség listára felvételre kívánja javasolni: A Magyarországi Tájház-hálózatot, Az Ipolytarnóci ősmaradványokat, A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokot, Az Észak-keleti Kárpát-medence fatemplomait, Esztergom középkori várát, A Tihanyi félszigetet, Budapesten a Rózsadombi termálkarszt területét, Budapesten a Zsinagóga negyedet, Komáromban a Monostori Erődöt. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának Titkárságának címe Budapest Színház u. 5-9. 1014 Telefon:06-1-487-0935

107

1. Budapest-Óbuda, Aquincumi amfiteátrumok és fürdők. A Duna menti őrtornyok szintén a római kor emlékei. 2. Pécs, Sopianae ókeresztény temető sírkamrái, ókeresztény mauzóleum és a temetkezési maradványok a korai keresztény kultúrát idézik. 3.Székesfehérvár, a Nagyboldogasszony székesegyházat Szent István alapította, itt koronázták és temették el a magyar királyokat. A török uralom alatt csaknem teljesen elpusztult.. 4.Ják, bencés apátsági templom, román stílusú. A 13.sz. közepén épült, kőszobrai és freskói komoly művészeti értékeket jelentenek. 5.Buda, királyi palota Építése a 13.sz. közepén kezdődött meg. Zsigmond, majd Mátyás király idején kiépített középkori és reneszánsz palotarészletei Buda 1686-os visszafoglalása idején nagyrészt elpusztultak, beleértve a híres Corvina könyvtárat is. A palota-együttes a 19.századi bővítés után súlyosan megsérült. Helyreállítás után ma elsősorban múzeumikulturális központ.(Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár). 6.Esztergom, vár, A magyar államiság és a magyarországi kereszténység legelső központja. Románkori, gótikus és reneszánsz restaurált maradványokkal. A királyi vár 0 13.sz-tól az esztergomi érsekek tulajdona. Az épületegyüttesben ma múzeum működik. 7.Buda, Nagyboldogasszony-templom (Mátyás templom) és a Halászbástya A 13.sz. közepén kezdték el építeni, gótikus stílusban, majd többször átépítették. A 19.sz.-ban Schulek Frigyes építész tervei szerint építettek át. Székesfehérvár és Pozsony után itt történt a magyar királyok koronázása. A templom mögötti várfalon építette meg Schulek Frigyes a neo-román stílusú Halászbástyát. 8.Pannonhalma, Bencés főapátság Győrtől nem messze, három dombra épült együttes, amely mindig nagy szerepet játszott a kultúra, az oktatás terén. Ellenállt a legtöbb ellenséges támadásnak, és „hiteles” helyként is működött, azaz igazgatási szerepet is játszott. Itt őrzik az egyik legfontosabb magyar nyelvemléket, a Tihanyi Alapítólevelet.

108 9.Visegrád, műemléki együttes királyi palota A magyar királyság egyik középkori központjának kezdete. A Duna parti Alsóvár, majd a Fellegvár a tatárjárás után épült. A királyi palota építése az Anjou királyok korában kezdődik, Zsigmond, majd még inkább Mátyás király idején pompázik. A török uralom alatt (16-17. század) a palota nagy mértékben elpusztult, és maradványait csak 1934-ben találták meg. A folyamatos restaurálás és rekonstrukció révén egyre ismertebb ez a műemléki együttes, amely jól mutatja be a középkori magyar királyságot és művészetét. 10.Esztergom, Bakócz kápolna A magyarországi reneszánsz művészet fontos emléke, Bakócz Tamás esztergomi érsek építtette itáliai művészekkel a 16. sz. elején. d 11.Sárospatak Rákóczi vár A Bodrog partján épített erőd az 1500-as évekre megy vissza. A magyar történelem szabadságharcaiból Rákócziké lesz. Többször bővítették, átépítették. Híressége a Perényi loggia, és a „Vörös” torony, valamint a festett csempékkel díszített terem, a Sub-Rosa terem. A tornyot reneszánsz kőfaragványok díszítik. A várhoz tartozó várfalak, városfal teszik teljessé az egykori együttest. 12. Fertőd, Esterházy kastély Esterházy (Fényes) Miklós herceg építtette meg Eszterházán a 18.sz. elején. Sokféleképen használták, volt opera, bábszínház és lovarda.. Joseph Haydn a herceg szolgálatában itt élt és alkotott 1766-1790 között. A második világháborúban súlyosan sérült az épületegyüttes, restaurálása, felújítása és hasznosítása folyamatos. Ez a legszebb magyarországi késő-barokk kastély-együttes. 13.Gödöllő, Grassalkovich kastély A magyarországi barokk kastély-építészet tipikus emléke a 18.sz.-ból való, építése Grassalkovich Antal nevéhez fűződik, aki Mária Terézia királyné „pénzügyminisztere” volt. A kastélyban gyönyörű díszterem, lakosztályok, barokk színház, söröző, fürdők, pálmaház és zenetermek vannak. Kápolnája ma is Gödöllő város plébánia-temploma. Nagy parkja csak részben maradt meg, rekonstrukciója folyamatban van. A kiegyezés (1867) után megvásárolta a magyar állam, így lakott itt I. Ferenc József császár (magyar király) és felesége, Erzsébet királyné. Az I. világháború után Horthy kormányzó használta, majd a II. világháború után katonai, illetve szociális célokra használták. Ma látogatható műemlék, de teljes restaurálása még nem kész.

109 14.Tihany, bencés apátság A 11.században alapított apátság a Balaton vidékének meghatározó műemléke. A mai barokk együttes őrzi a 11. századi altemplomot. A templom gyönyörű faragott fa berendezései, és a falképek különösen figyelemreméltók. 15.Debrecen, református nagytemplom Debrecen a magyarországi kálvinizmus központja. A klasszicista épületet Péchy Mihály tervezte, és a 19.sz. elején építették. A magyar történelem fontos eseményeinek helyszíne. Itt mondták ki 1849-ben a Habsburg ház trónfosztását, itt alakult meg 1945-ben az új magyar kormány. 16. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc 1802-ben alapította meg a Magyar Nemzeti Múzeumot. A 19.sz.elején, Pollack Mihály tervei szerint építették.. A díszes főlépcsőházat Ybl Miklós tervezte, belső díszítését a 19.sz nagy alkotói, köztük Lotz Károly készítették. Az épület és az előtte lévő lépcsőzet fontos történeti helye Petőfi Sándor 1848. március 15-én itt szavalt. 17. Budapest, Lánchíd A Széchenyi István által kezdeményezett állandó kőhidat az angol T.W.Clark tervezte, megépült 1839 és 1949 között. 18. Budapest, Hősök tere épületei, Andrássy út és millenniumi földalatti vasút A párizsi Champs-Elysées mintájára épült. Három szakaszra tagolódik, különbözőstílusú épületekkel. Az út alatt halad a milleniumi földalatti vasút, amely Európában a másodikként (Anglia után) épült. A Hősök tere nagyszabású együttes szintén 19. sz. -i, a millenniumi emlékművet Zala György szobrai díszítik. A Szépművészeti Múzeum klasszicista és a Műcsarnok romantikus épületei teszik teljessé az együttest. 19. Budapest, Országház A pesti oldalon álló hatalmas épület a magyar államiság egyik szimbóluma. Steindl Imre alkotása, 1884-1904 között épült. Elrendezése: a két nagy terem (alsóház, felsőház) között a hatalmas kupola alatti tér teremt kapcsolatot. Magas színvonalú művészeti alkotás. 20. Budapest, Állami Operaház Neo-reneszánsz stílusú épület 1875-84 között épült az Andrássy út „belső” szakaszán, Ybl Miklósnak, a korszak kiemelkedő építészének tervei alapján. Kiemelkedő szépségű belső terei (lépcsőház, nézőtér) és kiváló akusztikai adottságai miatt méltán híres.

110 21. Budapest, Nyugati Pu. Az öntöttvas-üveg szerkezetű nagycsarnok a 19. századi építészet jellegzetes alkotása, amelynek megvalósításában az Eiffel iroda is részt vett. 22. Hollókő, ófalu Kis palóc falu, az 1909-es tűzvész után újjáépítették. A faluban fatornyos templom, felette várrom található. A falu a Világörökség részét képezi.

111

"Alkotmányos alapismeretek a magyar állampolgárság megszerzéséhez"

6. Fejezet Az Alkotmány alapvető intézményei

Az Alkotmány fogalma A modern társadalmakban az Alkotmány olyan különleges törvényt jelent, amely alapvetően meghatározza egy ország állami berendezkedését. Részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét, és biztosítja az állampolgárok jogait, különösen szabadságjogait. Egy demokratikus Alkotmány elfogadásával tehát az állam önmagát korlátozza egy kiszámítható, az egyén szabadságát biztosító társadalmi rend kiépítése érdekében. Ennek megfelelően az Alkotmány tartalmazza az államforma meghatározását, a tulajdonra és gazdaságra vonatkozó szabályokat, az államszervezet intézményeit, a választási alapelveket, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és a nemzeti jelképeket. A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949. évi XX. törvény, melyet az 1989. évi módosítás során - a társadalmi változások eredményeinek megfelelően -, alapjaiban megváltoztattak.

A Magyar Köztársaság hatályos Alkotmánya az alábbi fejezeteket tartalmazza: I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet Az Országgyűlés III. fejezet A köztársasági elnök IV. fejezet Az Alkotmánybíróság V. fejezet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa VI. fejezet Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank VII. fejezet A kormány (Részletes tárgyalására a tankönyv 7. fejezetében kerül sor.)

112 VIII. fejezet A fegyveres erők és a rendőrség IX. fejezet A helyi önkormányzatok (Részletes tárgyalására a tankönyv 7. fejezetében kerül sor.) X. fejezet A bírói szervezet XI. fejezet Az ügyészség XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek XIII. fejezet A választások alapelvei XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei Általános rendelkezések az Alkotmányban Ebben a fejezetben deklarálja azt az Alkotmány, hogy Magyarország államformája köztársaság. A köztársaság alapértékeit pedig az a rendelkezés tartalmazza, hogy: "a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” A jogállam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmányban foglalt rendelkezéseket nemcsak az állampolgárok, hanem maga az állam is betartja. A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy az állami szervek a jog által meghatározott keretek között, és az állampolgárok számára is megismerhető és kiszámítható módon működjenek, továbbá, hogy a jogszabályok egyértelműek és világosak legyenek. A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme, az állam elsőrendű kötelessége. E kötelezettség nem merülhet ki abban, hogy az állam nem sérti meg az emberek jogait, hanem gondoskodnia kell azok érvényesüléséről is. Az emberi jogok védelme szerves része az alkotmányos rend fenntartásának. Az állampolgárok alapvető jogai csak vészhelyzet esetén korlátozhatók. Az Alkotmányban a gazdasági élet szabályozására irányuló rendelkezések is közvetlenül megtalálhatók. Ezek közül a legfontosabbak: a piacgazdaság deklarálása, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme, a vállalkozás joga, és a gazdasági verseny szabadsága. Az Alkotmány e rendelkezéseivel biztosítja azt is, hogy az állampolgárok és gazdasági társaságok szabadon köthetnek szerződéseket, szabadon határozhatják meg annak tartalmát, és tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek. A tulajdon bármely formájára nézve tiltja az Alkotmány a hátrányos megkülönböztetést. A vállalkozás joga azt jelenti, hogy minden állampolgárnak alkotmányban biztosított joga vállalkozást folytatni, vagyis üzleti tevékenységet végezni. Ehhez, mint alapelv szorosan kapcsolódik a gazdasági verseny szabadsága, hiszen a gazdasági verseny szabadsága hivatott arra, hogy elősegítse a vállalkozások szabad kiépítését. A piacgazdaság alapvető létformája a verseny.

113 A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Az állampolgárok tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek. Tulajdont kisajátítani, a tulajdon gyakorlását korlátozni csak kivételesen és csak közérdekből, a törvényben szabályozott esetekben és módon lehet. Az Alkotmány az állam feladatává teszi az állampolgárok védelmét és a róluk való gondoskodást. A Magyar Köztársaság a rászorulókról sokrétű szociális intézkedésekkel gondoskodik. A szociális védelem azonban csak a megélhetési minimum biztosítására terjed ki. Az állampolgárok védelméhez köthető az egészséges környezethez való jog biztosítása is, hiszen a jövő generáció életfeltételeinek megóvása, az emberi élet fenntartása, csak természeti könnyezetünk védelme mellett biztosítható.

Az országgyűlés Az Alkotmány úgy definiálja az Országgyűlést, hogy az a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Az államhatalmi jelleg azt jelenti, hogy az Országgyűlés az állami szervtípusok közül az első, az összes többihez képest meghatározó. A népképviseleti jelleg arra utal, hogy az Országgyűlés az általános választójog alapján választott képviselőkből álló testület. Az Alkotmány tömör jellemzéséhez néhány megjegyzést kell fűzni. Az Országgyűlés, mint a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, a magyar államszervezet csúcsán áll. Alapvető feladata a törvényalkotás, és ennek révén nagy befolyása van az egyéb állami szervek tevékenységére, meghatározza szervezetüket, működésüket, költségvetésüket, megválasztja vezetőit. Hatalma azonban mégsem korlátlan, hiszen egyetlen más állami szerv jogosítványait nem vonhatja el. Az Országgyűlés feladata Az Országgyűlés feladatai jellegüknél fogva négy csoportba sorolhatók. Az Országgyűlés működése során szabályozó jellegű döntéseket hoz, személyek megválasztásáról dönt, feladatai vannak az ország és az állampolgárok védelmével kapcsolatban, és egyéb feladatokat is ellát. Az Országgyűlés tevékenységének jelentős részét a szabályozó jellegű döntések teszik ki. E jogkörében az Országgyűlés megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; törvényeket alkot, jóváhagyja az állami költségvetést; dönt a Kormány programjáról; és nemzetközi szerződéseket köt. Az alkotmányos renddel, az ország, és az állampolgárok védelmével kapcsolatos feladatai körében az Országgyűlés dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, hadiállapot vagy háborús veszély esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén szükségállapotot hirdet ki; továbbá dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, és a külföldi fegyveres erők magyarországi alkalmazásáról.

114

Az Országgyűlés személyi döntési jogköre az államszervezet szempontjából meghatározó szervek vezetőire terjed ki.

felépítése

Az Országgyűlés választja meg a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az Országgyűlés vannak egyéb feladatai is. Az Országgyűlés feloszlathatja azt a helyi képviselőtestületet, amelyiknek működése az Alkotmánnyal ellentétes, dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról. Az Országgyűlés joga a közkegyelem (amnesztia) gyakorlása, az országos népszavazás elrendelése, és saját működése szabályainak a megállapítása is. Az Országgyűlés működése Az Országgyűlés feladatát, mint testület látja el. Az Országgyűlés működése során két rendes ülésszakot tart, egy tavaszit és egy őszit. A tavaszi ülésszak február 1-től június 15-ig, az őszi ülésszak szeptember 1-től december 15-ig tart. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, azaz az állampolgárok a számukra kijelölt helyen kísérhetik figyelemmel az Országgyűlés munkáját. A nyilvánossághoz tartozik az is, hogy az ülésekről, a tárgyalt napirendekről, a sajtó folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket. A testületben 386 fő képviselő dolgozik, akik főállású politikusok. Négy évre választják őket. Az alakuló ülésen az Országgyűlés - tagjai sorából - megválasztja saját tisztségviselőit, vagyis az Országgyűlés elnökét, az alelnököket és a jegyzőket. Az elnök feladata, hogy megszervezze a parlamenti munkát, és vezesse az üléseket. Ebben a feladatkörében az alelnökök helyettesítik, az elnök által meghatározott rendben. A jegyzők feladata az ülés lebonyolításának technikai segítése. A jegyzők feladata a szavazatszámlálás, a titkos szavazás lebonyolítása, a felszólalásra jelentkezett képviselők számbavétele, és a felszólalásra adott idő nyomon követése. Ahhoz, hogy az Országgyűlés határozatképes legyen, a megválasztott képviselők több mint felének jelen kell lennie az ülésen. Az Országgyűlés, határozatait a jelenlévő képviselők több mint felének egyetértő szavazatával hozza. Vannak nagyobb súlyú döntések, melyek meghozatalakor az Alkotmány magasabb számban kívánja meg a képviselők egyetértését. Az Alkotmány tételesen meghatározza azokat a törvényhozási tárgyakat, melyek esetében a jelenlévő képviselők több mint kétharmadának igenlő szavazata kell a törvény elfogadásához.1 A megválasztott képviselők több mint felének szavazata kell a kormányalakításhoz, a bizalmatlansági szavazáshoz. Ilyen pl. az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény, az országgyűlési biztosokról szóló törvény, a helyi önkormányzatokról szóló törvény, a bíróságok szervezetét és igazgatását, továbbá az ügyészségre vonatkozó szabályokat meghatározó törvény. 1

115 Az Országgyűlés döntéseit általában nyílt szavazással hozza, de mód van arra is, hogy - meghatározott ügyekben - titkos szavazást tartson, vagy éppen ellenkezőleg, dönthet úgy is az Országgyűlés, hogy az adott ügyben név szerinti szavazást tart. Ez utóbbi esetben a szavazás úgy történik, hogy az Országgyűlés jegyzője abc-sorrenben felolvassa a neveket, és a képviselő nevének elhangzása után nyilatkozik, hogy igennel, nemmel, vagy tartózkodommal szavaz. Az Országgyűlés teljes (plenáris) ülésén a képviselők politikai hovatartozásuktól függően foglalják el helyüket a teremben. Az azonos párthoz tartozó képviselők parlamenti képviselőcsoportot (frakciót) alkotnak, és az azonos frakcióhoz tartozók ülnek egymás mellett. A plenáris ülés munkáját általában bizottsági ülések előzik meg. A bizottságokba a képviselőket egyéni érdeklődési körük alapján választja meg a Parlament. Ezekben a bizottságokban döntés-előkészítő munka zajlik, emellett javaslattevő, kezdeményező, véleményező, sőt - nem egy esetben - ellenőrző tevékenységet is végeznek. Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. Az Országgyűlés egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet bizottságokat. Az Országgyűlés üléséről kétféle módon készül jegyzőkönyv. Egy szószerinti, amelyben mindent rögzítenek, ami az ülésen elhangzik, és egy összefoglaló, mely csak a lényeges dolgokra tér ki. Az Országgyűlés működési rendjét a Házszabály tartalmazza. Az Országgyűlés egyik legfontosabb feladata a törvényalkotás. Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke írja alá, majd megküldi a köztársasági elnöknek, kihirdetésre. A kihirdetés módja a Magyar Közlönyben való megjelentetés. A köztársasági elnöknek a kihirdetéshez kapcsolódóan vétójoga van. Ha nem ért egyet az elfogadott törvénnyel, észrevételeinek közlésével, megfontolás végett, visszaküldi azt az Országgyűlésnek ismételt tárgyalásra. Az ezt követően elfogadott törvényt a köztársasági elnök köteles kihirdetni. Ha a köztársasági elnök alkotmányellenesnek tartja a kihirdetésre megküldött törvényt, akkor az Alkotmánybíróságnak küldi meg azt, előzetes véleménynyilvánításra. Ekkor az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a törvényt abból a szempontból, hogy az nem ütközik-e az Alkotmány rendelkezéseibe. Ha az Alkotmánybíróság nem találja alkotmányellenesnek a törvényt, akkor a köztársasági elnöknek ki kell azt hirdetnie. Ha azonban az Alkotmánybíróság a törvény egy vagy több rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, az Országgyűlés köteles azt az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően átdolgozni.

116

A képviselők jogai és kötelezettségei A képviselők jogait és kötelezettségeit részben az Alkotmány, részben külön törvény határozza meg. Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Képviselői munkájukra nézve nem utasíthatók, és mandátumukból nem hívhatók vissza. A képviselőknek joguk és kötelességük is egyben, hogy részt vegyenek az Országgyűlés, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, melyeknek tagjai. Joguk és kötelességük, hogy aktív munkával elősegítsék az eredményes működést. Tevékenységüket kötelesek az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani. Az állami szervek kötelesek támogatni az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában, részükre a munkájukhoz szükséges támogatást meg kell adniuk. Képviselői megbízatásuk időtartama alatt a képviselőket mentelmi jog védi. Ez egyrészt azt jelenti, hogy bíróság vagy más hatóság előtt véleményük vagy leadott szavazatuk miatt nem vonhatók felelősségre, másrészt azt, hogy - a tettenérés esetét kivéve - ellenük büntető eljárás nem indítható. Ha egy képviselőt bűncselekmény elkövetésével vádolnak, akkor mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni az Országgyűléstől, és csak ha ez megtörtént, akkor indítható meg a nyomozás. A népszavazás, mint a hatalomgyakorlás közvetlen formája A közhatalom gyakorlásának történetileg két formája alakult ki: a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia. Képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. A közvetlen demokrácia ősi forma, a történelmi múltból. A közvetlen demokrácia lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek intézésében. Mai viszonyaink között ez elképzelhetetlen, de a közvetlen hatalomgyakorlás egy speciális formája, hazai jogrendünkben is megtalálható. A modern társadalmakban a népszavazás, népi kezdeményezés az az elterjedt forma, amikor is a választópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást (az állami főhatalmat), és kötelező illetve megerősítő döntéseket hoznak. Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép, amely hatalmát elsősorban képviselői útján gyakorolja. Egy államszervezet demokratikus berendezkedéséhez azonban az is hozzátartozik, hogy társadalompolitikai, vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyekben, a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, és meghatározója, tevékeny közreműködője lehessen a központi szinten hozott legfontosabb állami döntéseknek. A népszavazás választójoghoz kötött, tehát csak választópolgárok vehetnek részt rajta.

117 Az országos népszavazás Az országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Vannak olyan – az Alkotmányban meghatározott- témakörök, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. Ilyenek pl. a költségvetés, adó, a vám kérdése, a személyi kérdések, a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az Országgyűlés feloszlatása, a kormány programja, hadiállapot kihirdetése stb. A népszavazás lehet ügydöntő és véleménynyilvánító. népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező.

Az

ügydöntő

Noha a népszavazás a hatalomgyakorlás kivételes formája, megvalósulása esetén a képviseleti hatalomgyakorlás felett áll, és az Országgyűlés végrehajtói szerepbe kerül. A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában, nem kötelezi az Országgyűlést meghatározott tartalmú döntésre, de egy jól működő demokráciában a választópolgárok véleménye mindenképpen befolyásolja a döntést. Népszavazás elrendelésére kötelezően, vagy mérlegelés alapján kerül sor. Kötelező elrendelni az országos népszavazást ha 200.000 választópolgár kezdeményezte. Mérlegelés alapján rendeli el az Országgyűlés a népszavazást, ha azt a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada, vagy 100.000 választópolgár kezdeményezte. Ez esetben arra is lehetősége van az Országgyűlésnek, hogy nem rendeli el a kezdeményezett népszavazást. A népszavazást a kérdés megfogalmazásával kell kezdeményezni. A kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra a választópolgárok egyértelmű (igen, nem) választ tudjanak adni. A kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, illetve a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. Visszautasítja az Országos Választási Bizottság az aláírást gyűjtő ív hitelesítését akkor is, ha a kérdés megfogalmazása, , vagy az aláírásgyűjtő ív tartalma nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Minden állampolgár jogosult aláírást gyűjteni. Nem lehet aláírást gyűjteni a munkahelyeken, az állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, a tömegközlekedési eszközökön, és a fegyveres erőknél. Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját. Az aláírásgyűjtésre 4 hónap áll rendelkezésre. Az aláírásgyűjtés befejezését követően, az Országos Választási Bizottság végzi az aláírások ellenőrzését.

118 Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható. A népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok több mint fele elment szavazni, és a feltett kérdésre az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott. Magyarországon 1989-ben, 1990-ben, és 1997-ben tartottak országos népszavazást. 1989-ben négy kérdés szerepelt a szavazólapon, és a mind a négy kérdésre igen választ adtak a választópolgárok. A négy kérdés a következő volt: 1. "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?" 2. "Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?" 3. "Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében levő vagyonról?" 4. "Feloszlassák-e a Munkásőrséget?" Az 1990-ben feltett kérdés így hangzott: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg? Ezen a népszavazáson a választópolgárok nem szavaztak a törvény által előírt számban, ezért a népszavazás érvénytelen volt. 1997-ben az a kérdés, hogy "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?" megkapta a kellő számú igen szavazatot.

Választási rendszerünk Választási alapelvek A választás demokratizmusát az Alkotmányban lefektetett választási alapelvek biztosítják. „Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.” A választójog a polgári fejlődés folyamán fokozatosan vált általánossá.. A választójog nőkre való kiterjesztése csak a XX. század közepétől mondható általánosnak Európában. A választójog általánosságából következik, hogy minden nagykorú – 18. életévét betöltött – magyar állampolgár szavazati joggal rendelkezik.2 A választójog Nincs választójoga annak, aki: korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; akit jogerős bírói ítélet alapján a közügyektől eltiltottak vagy intézeti kényszergyógykezelés alatt áll; illetve aki szabadságvesztés büntetését tölti. 2

119 gyakorlásához azt is megköveteli a törvény, hogy a választópolgár Magyarországon lakjon. A választójog lehet aktív vagy passzív. Az aktív választójog azt jelenti, hogy az állampolgár jogosult résztvenni a szavazáson, a passzív választójog pedig arra utal, hogy az állampolgár megválasztható képviselőnek, vagy polgármesternek. Az aktív és passzív választójog a legtöbbször egybeesik. Ez alól egy kivételt ismer jogrendszerünk. A helyi önkormányzati képviselők választásán ugyanis a választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárt is, ugyanakkor, a bevándorolt képviselőnek vagy polgármesternek nem választható meg. A választójog általánossá tétele mellett fontos előrelépés a választójog egyenlőségének kimondása is. Ez azt jelenti, hogy mindenki szavazata azonos értékű. Ennek biztosításához szükség van a választókerületek igazságos kialakítására is, vagyis arra, hogy megközelítőleg azonos számú lakos válasszon egy képviselőt. Amennyiben ez nem így történik, hanem aránytalan eltolódás tapasztalható, akkor az alkalmas arra, hogy egy-egy terület, népcsoport hátrányba kerüljön a választott képviseleti szervben. A választók közvetlenül a jelöltekre szavaznak, és - a titkosság biztosítása érdekében - külön fülkében írhatják meg a szavazó cédulát, azt borítékba teszik, és lezárt urnába dobják. A szavazás titkosságát megsértő személy szabadságvesztés büntetéssel büntethető. A választási eljárás A választáson az vehet részt, akit a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának vezetője (a jegyző)3, a népességnyilvántartás adatai alapján nyilvántartásba vesz. Ezt a jegyzéket 8 napig közszemlére teszik, és kiküldik az értesítéseket (népszerű nevén a kopogtató cédulákat) a nyilvántartásban szereplő állampolgároknak. A választók nyilvántartása akkor töltheti be rendeltetését, ha megfelelő pontossággal tartalmazza a választásra jogosultak névsorát. Ezért a jegyző köteles a nyilvántartás hiányosságait pótolni, illetvőleg a szavazás napjáig bekövetkező változásokat a nyilvántartáson átvezetni. A jegyzékbe vétel vagy az abból történő jogosulatlan kihagyás miatt bárki kifogással élhet a jegyzőnél. A jegyző a kifogást megvizsgálja, s ha az alaposnak bizonyul, korrigálja a jegyzéket. Ha a kifogást a jegyző elutasítja, a bíróság jogosult dönteni a kérdésben. Aki a lakóhelyétől a választás napján távol van, a lakóhelye szerint illetékes jegyző igazolása alapján kérheti a tartózkodási helyén a jegyzőtől, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól, hogy vegyék fel őt a választók nyilvántartásába. Jóllehet a megnevezése ugyanaz, azért nem szabad összetéveszteni a két funkciót, vagyis az országgyűlés jegyzőjét, és a helyi önkormányzat hivatalát vezető jegyzőt. 3

120

A választást a választási szervek bonyolítják le, melyek feladata a választás tisztaságának biztosítása, és a törvények betartása. A választási szervek működése nyilvános, és a tagok személyére nézve szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a törvény, a pártatlan működés garanciájaként. Választási szerv tagja csak a településen állandó lakóhellyel rendelkező személy lehet. A választási szervek két típusa: szavazatszámláló bizottságok.

a

választási

bizottságok,

illetve

a

A választási bizottságokat helyi, területi, országgyűlési választókerületi, illetve országos szinten, a szavazatszámláló bizottságokat pedig szavazókörönként alakítják ki. A bizottságok választott és delegált tagokból állnak. Minden jelöltet állító párt, vagy független jelölt jogosult a bizottságokba megbízottat delegálni (tagot küldeni), aki egyenrangú tagként vesz részt a bizottság munkájában. A választási szervek feladatait a törvény részletesen szabályozza. E feladatok átfogják a jelöltek nyilvántartásba vételétől a képviselői megbízólevelek kiadásáig az egész választási folyamatot, beleértve a választások eredményének megállapítását is. A választási törvény megsértése, a választási szervek tevékenysége, illetve esetleges mulasztása miatt, vagy a választási eredmény ellen benyújtott kifogásokat a magasabb szintű választási szervek bírálják el. Ha a választási szervek a kifogást elutasítják, ezen döntés ellen a bírósághoz lehet fordulni. Ha a bíróság a törvénysértést megállapítja, akkor vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást, vagy annak egy részét megismételteti. Az országgyűlési képviselők választása Hazánkban 176 egyéni választókerületet hoztak létre, így kb. 60.000 lakos választ egy országgyűlési képviselőt. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen az egyéni választókerületekben, 750 ajánlást kell összegyűjtenie. Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Egy polgár csak egy jelöltet ajánlhat, és csak abban a választókerületben, amelyben lakóhelye van. Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül, a törvényben meghatározott kivételekkel bárhol lehet gyűjteni. Nem lehet ajánló szelvényt gyűjteni: munkahelyen munkaidőben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében. A választás akkor érvényes ha a választópolgárok több mint fele szavazott. A választáson az az egyéni jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Amennyiben a szavazáson nem jelent meg a

121 választópolgárok több mint fele, vagy megjelent ugyan, de egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, akkor második fordulót kell tartani. A második forduló érvényességéhez elegendő, ha a választópolgárok több mint egynegyede elmegy szavazni. Egyéni képviselő a második fordulóban az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Magyarországon minden megye és a főváros egy területi választókerületet alkot. A 20 területi választókerületben listát a pártok állíthatnak, és ők határozzák meg azokat a személyeket is, akik a listára kerülve képviselő-jelöltek lesznek. A listaállítás előfeltétele meghatározott számú egyéni jelölt indítása a megyében. A képviselő-jelöltek a szavazólapon lévő sorrendben, a listára leadott szavazatok arányában kerülnek be a Parlamentbe. Ahhoz, hogy a területi listára leadott szavazás érvényes legyen, az szükséges, hogy a választópolgárok több, mint fele részt vegyen a szavazáson. Második fordulót csak akkor kell tartani, ha a szavazáson nem jelent meg elegendő számú választópolgár. Azok a pártok, amelyek 7 területi választókerületben listát tudtak állítani, országos listát is állíthatnak. Az országos listára a választópolgárok nem szavazólappal szavaznak, hanem az egyéni választókerületben vesztes pártjelöltekre leadott szavazatok, és a területi listán vesztes (mandátumot nem eredményező) szavazatok összesítésével kerülnek a mandátumok kiosztásra. Egy személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és egy országos listán lehet jelölt. Ha az egyéni választókerületben elnyerte a mandátumot, akkor a litstán kiesik, és helyébe a következő lép. Az országgyűlési választások során 176 egyéni képviselőt, 152 megyei (területi) listás képviselőt választanak, és 58 fő az országos listáról jut be a Parlamentbe. Így összesen 386 képviselő tevékenykedik az Országgyűlésben.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása A helyi önkormányzati képviselők választása egyfordulós. Választójoggal rendelkezik, és választható minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá választójoga van a bevándoroltnak is. Jelöltet ajánlani itt is ajánlószelvényen lehet, a választópolgárok legalább 1 %-ának ajánlásával. A helyi önkormányzati képviselők választása kétféle választási rendszerben történik, attól függően, hogy a település lélekszáma 10.000 fő alatt, vagy afölött van. A 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település kislistás választási rendszerben egy választókerületet alkot. A megválasztható képviselők száma 313 fő, a település lakosságszámától függően. A kislistás választási rendszerben valamennyi jelölt egy szavazólapra kerül fel. A lista abc-sorrendben készül, és a választópolgárok annyi jelöltet jelölhetnek meg a szavazólapon, ahány tagja az önkormányzati képviselő-testületnek lehet. Kislistán azok a jelöltek lesznek

122 képviselők, akik a megválasztható képviselők számát figyelembe véve a legtöbb szavazatot kapták. A 10.000-nél több lakosú településen a képviselőket vegyes választási rendszerben választják. A jelöltek egyéni választókerületben és kompenzációs listán indulhatnak. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Kompenzációs listát pártok és társadalmi szervezetek állíthatnak, ha megfelelő számú egyéni jelöltet tudtak állítani. A kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített „töredékszavazatok” arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a párt vagy társadalmi szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Az egyéni választókerületben megválasztható képviselők és a listáról kiosztható mandátumok aránya 60-40 %. Ennek alapján az önkormányzati képviselő-testületben az egyéni választókerületben megválasztott képviselők száma magasabb, mint azoké, akik listáról kerülnek be. A polgármestert is közvetlenül választják a választópolgárok. A jelöltek közül az lesz polgármester, aki több szavazatot kap. A polgármesterek jelöléséhez a választópolgárok 0,5-3 %-ának az ajánlása kell a lakosság számától függően. (A fővárosban kell a 0.5%, a kis lélekszámú településeken pedig a 3 %.)

A köztársasági elnök választása, feladata A köztársasági elnök Magyarország államfője, és a fegyveres erők főparancsnoka. Mint államfő, képviseli a magyar államot, kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre. Megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A jelöltek közül az lesz köztársasági elnök, aki elnyeri a képviselők kétharmadának szavazatát. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnök megválasztásátónak módját az Alkotmány részletesen szabályozza. Ha az első szavazás alkalmával a jogszabályban megkívánt kétharmados a többséget senki sem éri el, akkor másnap újabb szavazást kell tartani. Ha akkor sem sikerül kétharmados többséggel köztársasági elnököt választani, akkor harmadnap az nyeri el a tisztséget, aki a jelenlévő képviselők többségének szavazatát megkapta. A harmadik szavazás

123 alkalmával csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második napon a legtöbb szavazatot kapták. A köztársasági elnök intézkedései egy részét miniszteri ellenjegyzéssel teheti meg. Miniszteri ellenjegyzés szükséges ahhoz, hogy a köztársasági elnök nemzetközi szerződéseket kössön, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, gyakorolja kinevezési jogkörét,4 kitüntetéseket adományozzon, egyéni kegyelmet adjon, illetve állampolgársági ügyekben döntsön. Miniszteri ellenjegyzés nélkül gyakorolhatja a köztársasági elnök az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogköreit. E jogok egyrészt részvételt biztosítanak számára az Országgyűlés munkájában, másrészt arra adnak lehetőséget, hogy közbelépjen, ha az Országgyűlés működésében súlyos zavarok lépnének fel. A köztársasági elnök részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, és javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére; népszavazást kezdeményezhet; az Országgyűlés akadályoztatása esetén jogosult hadiállapot kinyilvánítására, rendkívüli állapot kihirdetésére; az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal legfeljebb 30 napra elnapolhatja; feloszlathatja az Országgyűlést, ha 12 hónapon belül legalább 4 esetben megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha a miniszterelnöknek javasolt személyt 40 napon belül nem választja meg. A köztársasági elnök tisztsége összeférhetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel, és más kereső foglalkozást nem folytathat. 5 A Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke Göncz Árpád volt, aki két cikluson keresztül töltötte be az államfői tisztséget. Megbízatásának lejártát követően Mádl Ferencet választotta meg e tisztségre az Országgyűlés.

Az Alkotmánybíróság hatásköre, szervezete eljárása Az Alkotmánybíróság feladata Az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata a jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálata, illetve az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése. Az Alkotmánybíróság feladatkörébe tartozik az is, hogy megállapítsa a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének elmulasztását. Jogellenes helyzet ugyanis nemcsak akkor jöhet létre, ha valamely jogszabály rendelkezése az Alkotmányba ütközik, hanem akkor is, ha a jogalkotás elmulasztásával bizonytalan, rendezetlen helyzet alakul ki. Az állampolgárok is 4

5

A köztársasági elnök nevezi az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; Szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet a köztársasági elnök is végezhet.

124 panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ha őket alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt érte jogsérelem, és a rendelkezésükre álló jogorvoslatok sem hoztak számukra eredményt. Az Alkotmánybíróság működése: Az Alkotmánybíróság 11 alkotmánybíróból álló testület. Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki a 45. életévét betöltötte. Az Alkotmánybíróság tagjait 9 évre választják, és egyszer újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású egyetemi tanárok, vagy legalább húsz évi gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja ki az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a Kormány tagja, vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróság tagja politikai tevékenységet nem folytathat, továbbá tudományos és oktató tevékenységen kívül más foglalkozása nem lehet. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság az arra jogosult szervezet vagy személy indítványa alapján jár el. Jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát bárki indítványozhatja. Az eljárás illeték és költségmentes. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a kérdéses jogszabályt, akkor megsemmisíti azt, vagy annak alkotmányellenes részét. Az Alkotmánybíróság zárt ülésen, szótöbbséggel hozza meg határozatát, melyet indokolni kell. Az indoklásnak az Alkotmány értelmezése szempontjából igen nagy a jelentősége. A határozatot kézbesítik az inditványozónak, és közzéteszik a Magyar Közlönyben és az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező, ellene fellebbezésnek helye nincs, hiszen az Alkotmány érvényesülése általános társadalmi érdek.

Az Állami Számvevőszék Az Országgyűlésnek, mint a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének joga és kötelessége, hogy biztosítsa a társadalom alkotmányos rendjét. E funkciójának csak akkor tud megfelelni, ha mindenről tájékozott, ami viszont csak folyamatos ellenőrzéssel lehetséges. A parlamenti ellenőrzés lehet a plénum előtt gyakorolt ellenőrzés: beszámoló, jelentés, vagy tájékoztató, illetve történhet az ellenőrzésre szakosodott szervek létrehozásával. A parlamentnek felelős pénzügyi ellenőrző szerv minden demokratikus országban működik, és tevékenysége független a többi hatalmi ágtól.

125 A Parlament ellenőrzési tevékenységéből két területet indokolt kiemelni: az Állami Számvevőszék és az országgyűlési biztosok működését. Az Állami Számvevőszék szakosított ellenőrző szerv, az Országgyűlés pénzügyi gazdasági ellenőrző szerve. Feladata: az állam bevételeinek és kiadásainak, valamint az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése. Ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi, és az elvégzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörében vizsgálhatja az állami költségvetés megalapozottságát, teljesíthetőségét, a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét. Ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználását, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások tevékenységét, a pártok gazdálkodását, és ellenőrzése során figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását. Az Állami Számvevőszék anyagi és pénzeszközöket zárolhat ha a vizsgálat során rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg, illetve ha a vizsgált szerv a pénzkezelésre vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz. Amennyiben a pénzeszközök pazarló, rendeltetésellenes felhasználását a költségvetésből finanszírozott beruházás esetében észleli a számvevőszék, a pénzeszköz felhasználását további intézkedésig felfüggesztheti. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során tett megállapításait megküldi a vizsgált szerv vezetőjének, aki arra írásbeli észrevételt tehet. Az Állami Számvevőszék elnökből, elnökhelyettesekből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyzetből áll. Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés 12 évre választja, megbízatásuk lejártával újraválaszthatók.

Az országgyűlési biztosok Az országgyűlési biztos jogintézménye is új a magyar jogrendszerben. Az országgyűlési biztos (vagy idegen nevén ombudsman) alapvető feladata az állampolgári jogok érvényesülésének biztosítása. Kivizsgálja a tudomására jutott visszásságokat, és intézkedéseket kezdeményez orvoslásuk érdekében. Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. 1995-ben az Országgyűlés három országgyűlési biztost választott: az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, az adatvédelmi biztost, és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Az egyes biztosok között nincs alárendeltségi viszony, feladatkörükben önállóan járnak el.

126 Országgyűlési biztosnak az a jogi egyetemi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és kiemelkedő tudású szakember. Az országgyűlési biztos eljárását bárki kezdeményezheti, akit alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem ért, és nincs más lehetősége a sérelem orvoslására. A beadvány illetékmentes. Ha a kezdeményező kéri, kilétét nem fedik fel. Az országgyűlési biztos hivatalból is eljárhat. A hivatalból indult eljárások esetében részben az egyéni panaszokból, másrészt a sajtóból, rádióból, televízióból szerzett olyan információkat az országgyűlési biztos, melyek alkotmányos visszásság gyanúját keltették, és amelyek egy-egy intézményi, szervezeti hálózat átfogó vizsgálatát tették szükségessé. Íly módon került sor pl. a rendőrőrsök állapotának, az egyetemi ösztöndíjak kifizetési rendjének, és az intézetben fekvő psziciátriai betegek helyzetének kivizsgálására. Eljárása során az ombudsman jogosult bármely hatóság ellenőrzésére, eljárásával kapcsolatban adatokat, felvilágosítást, írásbeli magyarázatot kérhet. A sérelem orvoslására ajánlást tehet az azt előidéző szerv vezetőjének.

A fegyveres erők és a rendőrség A Magyar Köztársaság fegyveres erői a Magyar Honvédség és a Határőrség. Alapvető kötelességük a haza katonai védelme, valamint a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A haza katonai védelme az ország területének, függetlenségének, lakosságának, anyagi javainak fegyveres óvását, az államhatár őrzését és védelmét, az ország légterének biztosítását jelenti. A fegyveres erők azonban nemcsak katonai jellegű tevékenységet végeznek, hanem segítséget nyújtanak elemei csapás, ipari-, vagy más egyéb katasztrófa elhárításában, és részt vesznek humanitárius segítségnyújtásban is. A honvédség A honvédség általános hadkötelezettségen alapuló, reguláris hadsereg. Az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles az 50. életévét betölti. A sorkatonai szolgálat lehet fegyveres és fegyver nélküli. Időtartama 2002. január elsejét követően 6 hónap. Kérelemre a sorkatonai szolgálat polgári szolgálattal kiváltható. Az Alkotmány lehetővé teszi, hogy a katonai szolgálat teljesítését lelkiismereti okból nem vállaló magyar állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján polgári szolgálatot teljesítsenek. A polgári szolgálat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének a katonai szolgálattal egyenértékű formája, és a nemzet számára hasznos munkavégzést jelent.

127

A Határőrség A Határőrség kettős rendeltetésű szervezet, amely a haza katonai védelme mellett, határrendészeti feladatokat is ellát. Alapvető feladata az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, és a határ rendjének fenntartása. E feladatok magukban foglalják az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozását, az államhatáron áthaladó személyek, járművek, szállítmányok ellenőrzését. A Határőrség központi, területi és helyi szervekre tagolódik. A Határőrség központi szerve a Határőrség Országos Parancsnoksága, területi szervei az igazgatóságok, helyi szervei pedig a kirendeltségek. A rendőrség Az Alkotmány meghatározása szerint a rendőrség feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. E feladat legáltalánosabban a közélet zavartalanságának biztosítását, az állampolgárok személy- és vagyonbiztonságának védelmét jelenti a jogsértő cselekményekkel szemben. Kiemelt feladat a bűncselekmények megelőzése, az elkövetett bűncselekmények felderítése, a nyomozás lefolytatása. A közbiztonság megóvása magában foglalja a társadalomra kisebb mértékben veszélyes jogszabálysértő magatartások, a szabálysértések elbírálását is6. Ezen kívül a rendőrségnek vannak idegenrendészeti és közlekedésirendészeti feladatai is. A rendőrség központi szerve az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), területi szervei a megyei rendőr-főkapitányságok, helyi szervei a városi rendőrkapitányságok. Ez utóbbiak szervezetében rendőrőrsök alakíthatók ki.

A bíróság A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Minden jogvitát és minden jogsérelmet a bíróság elé lehet vinni, elbírálásra. A bírósághoz való fordulás jogát az Alkotmány emberi jogként deklarálja. A bíróság dönt a büntető ügyekben, a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, a munkaügyi vitákban, és felülvizsgálja a közigazgatási határozatok törvényességét. A bíróságok a vitássá tett jogkérdésekről és a jogsérelmekről véglegesen döntenek. A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók, és nem utasíthatók. A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

A társadalomra nagyobb mértékben veszélyes jogsértő cselekmények, a bűncselkekmények elbírálása a bíróságok hatáskörébe tartozik. 6

128 A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nemtudása miatt azonban senkit nem érhet hátrány. A bírósági eljárásban mindenki anyanyelvét használhatja. A bírósági tárgyalás - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános. A bíróság határozatát akkor is nyilvánosan hirdetik ki, ha a bíróság zárt tárgyalást tartott. Zárt tárgyalás oka lehet: államtitok, szolgálati titok, erkölcsi ok, fiatalkorú érdeke, rendzavarás. Kizárható továbbá a nyilvánosság akkor is, ha a peres felek vagyoni helyzetére vonatkozó adat (banktitok, biztosítási titok) kerülne nyilvánosságra. Az ítélet kihirdetése mindig nyilvánosan történik. Büntetőügyben a vádlottat megilleti a védelem, és a védőügyvéd megválasztásának joga. Bizonyos esetekben a védő részvétele kötelező. A bírósági eljárás során a fél vagy az érdekelt személy jogainak érvényesítése érdekében képviselőt bízhat meg. (Ez általában az ügyvéd.) A bíróság első fokon hozott határozatát a fél, az érdekelt, valamint az ügyész, megfellebbezheti. A fellebbezéssel megtámadott döntéseket a magasabb szintű bíróságok bírálják el. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, (még létre nem hozott szint) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság), a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság), a munkaügyi bíróság. Az ítélőtáblák (másnéven táblabíróságok) felállításával a bírói szervezet egy olyan új szintje jön majd létre, amely kizárólag az alsóbb fokú bíróságok határozata ellen benyújtott fellebbezéseket bírálja el. Működése több megye területére terjed majd ki. A bírósági eljárás kérelemre indul. Aki benyújtja a keresetet a bíróságra, az a felperes, aki ellen benyújtják, az az alperes. A bírósági eljárás költségét a vesztes fél fizeti. Büntető ügyekben az eljárást az ügyész vádirata indítja el. Az a személy, akit a bűncselekmény elkövetésével vádolnak, az a vádlott.

Az ügyészség Az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak, valamint az alkotmányos rendnek a védelméről. Ennek keretében: védi az állam, minden állami szerv, és az állampolgárok jogszabályban biztosított jogait, fellép az Alkotmány, a törvények megtartása érdekében; üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket. Az ügyészség felügyeletet gyakorol a bűnügyi nyomozások törvényessége felett, és a törvényben meghatározott ügyekben nyomoz. Az ügyész feladata, hogy a bírósági eljárásban képviselje a vádat. Ez azt is jelenti, hogy csak olyan személlyel szemben folyhat bűntető eljárás, aki ellen az ügyész vádat emel. A bűnüldözés tekintetében az ügyészre kettős feladat hárul. Egyrészt biztosítania kell minden tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését, ugyanakkor

129 biztosítania kell az állampolgárok személyi szabadságjogainak védelmét is annak érdekében, hogy senkit ne vonjanak törvényellenesen büntetőjogi felelősségre, és hogy senkit jogtalan zaklatás ne érjen. Ennek érdekében ellenőrzi a fogvatartás körülményeinek törvényességét a büntetés-végrehajtási intézetekben (a börtönökben). Az elítélteknek pedig lehetőségük van arra, hogy vélt vagy valós sérelmük esetén közvetlenül az ügyészhez forduljanak. Általános felügyeleti jogkörében az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek döntései, intézkedései tekintetében, és ellenőrzi a szabálysértési eljárások törvényességét. A Magyar Köztársaság ügyészi szervei: a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége; a Fellebbviteli Főügyészség; (még létre nem hozott szint), a megyei főügyészségek, illetőleg a Fővárosi Főügyészség, a helyi ügyészségek (a megyékben városi, Budapesten kerületi ügyészségek); a Katonai Főügyészség; a Katonai Fellebbviteli Ügyészség; a területi katonai ügyészségek. A fellebbviteli ügyészségek felállítására a négyszintű bírósági szervezet kialakításával összhangban kerül majd sor. Az ügyészségek illetékességi területe ugyanis azonos annak a bíróságnak az illetékességi területével, amelynek területén működik. Az ügyészség az Országgyűlésnek alárendelt, a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg 6 évre. Az ügyészség a legfőbb ügyész vezetése és irányítása alatt álló, erősen hierarchikus szervezet. Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, a legfőbb ügyész, illetve a felettes ügyész utasítását kötelesek végrehajtani. 7. Fejezet

A közigazgatás felépítése

A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere

A közigazgatás sajátos helyet foglal el az állami szervek rendszerében. Ez abból adódik, hogy a közigazgatás a végrehajtó hatalom feladatainak megoldására jött létre. Ezért kiemelkedő szerepe van a törvényhozói hatalom döntéseinek előkészítésében és a végrehajtás szervezésében. A közigazgatás az állam igazgatása, és mint ahogy a neve is mutatja, a köz érdekében végzett, a közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység. Jelentőségénél fogva különösen erős támogatásban részesül, döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet szerezni. Két típusú igazgatási szervezet rendelkezik

130 e privilégiummal, az államigazgatási szervek (államigazgatási tevékenység), és az önkormányzati szervek (önkormányzati igazgatás). Az államigazgatás-önkormányzati igazgatás fogalompár a közösségi feladatok kettősségére utal. Vannak olyan államigazgatási feladatok, amelyek az állam egész területén egységes, azonos eljárás és mérlegelési elvek alapján oldhatók meg, amelyek esetén az ország egész területén egységes követelményeket kell érvényesíteni (pl. építési engedély kiadása). Más feladatok ellenben csak akkor teljesíthetők az állampolgárok igényeinek megfelelően, ha a települések közötti különbség, és a helyi sajátosságok kifejezésére lehetőség nyílik. (Pl. közterület-használat engedélyezése, helyi kitüntetések adományozása.)

A közigazgatási feladatokat tehát az államigazgatási szervek és az önkormányzatok látják el. E szervezeti rendszer rendkívül differenciált és tagolt, egy felülről lefelé építkező hierarchikus szervezet. A közigazgatás csúcsán a Kormány áll. A központi közigazgatási szervek a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek. Az államigazgatás területi szervei a regionális és a megyei szervek. A regionális szervek egy-egy speciális feladathoz igazodóan több megye irányítását látják el, míg a megyei szervek az adott megye igazgatását végzik a szakterületükön. A helyi szervek egy-egy település életét irányítják.

Kormány

Minisztériumok

Megyei Közigazgatási Hivatalok

Önkormányzatok

Jegyzők

A közigazgatás szervezetrendszerének sematikus ábrázolása.

Országos hatáskörű szervek

Dekoncentrált szervek

Dekoncentrált szervek helyi egységei

131

A Kormány feladata összetétele A Kormány kiemelkedő szerepet tölt be a végehajtó hatalom működtetésében, és a közigazgatás irányításában. Tevékenységét az teszi kiemelten fontossá, hogy erős ráhatása van az állami politika kialakítására. A Kormány a Parlamentnek alávetve, de széles körű döntési önállósággal alakítja az ország gazdaságpolitikájának, külpolitikájának, védelmi politikájának alapvető elveit, s azokat részben jogszabályok útján, részben az irányítása alá tartozó szerveken keresztül, a gyakorlatban is érvényre juttatja. A Kormány nincs alárendeltségben az Országgyűléssel, az csak feladatokat határoz meg számára. E két szerv kapcsolata kétirányú, hiszen a Kormány feladata a parlamenti döntések előkészítése. A Kormány terjeszti az Országgyűlés elé a törvényjavaslatokat, és biztosítja a törvények végrehajtását. Ebből eredően nagy befolyást gyakorol a törvények tartalmára. A Kormány feladata A Kormány határozza meg a legalapvetőbb állami feladatokat, valamint ezek megvalósításának eszközeit, módszereit, ütemét. Biztosítja a megvalósításhoz szükséges dologi és személyi feltételeket, és ellenőrzi a kitűzött feladatok végrehajtását. Ennek érdekében a Kormány rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A Kormány legfontosabb feladatai az alábbiakban összegezhetők: társadalmigazdasági tervek kidolgozása, a külpolitika meghatározása, a kormányközi szerződések megkötése, a honvédség, határőrség, a rendőrség irányítása, a közigazgatási szervezet irányítása. A Kormány feladata a tudomány és kultúra fejlesztése, továbbá a szociális és egészségügyi ellátás biztosítása. A felsorolás természetesen nem teljes, hiszen az állami élet irányítása rendkívül szerteágazó. A Kormány összetétele: A kormány testületi szerv, amely döntési jogköreit üléseken gyakorolja, azaz a kormányzati tevékenységet maga a testület végzi, nem annak tagjai gyakorolják. A Kormány akkor határozatképes, ha ülésein tagjainak több, mint fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza. A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. A miniszterek lehetnek minisztériumot vezető és tárca nélküli miniszterek. Kormányalakításra a megbízást az a párt kapja, amelyik a legeredményesebben szerepelt a választásokon. A miniszterelnököt - a köztársasági elnök javaslatára - az Országgyűlés választja meg a megválasztott képviselők többségének szavazatával. A kormányfő tehát nem nélkülözheti a parlamenti

132 többség bizalmát. A Kormány a miniszterek kinevezésével7 alakul meg. A Kormány hivatalos szerve a Miniszterelnöki Hivatal. Magyarországon a miniszterelnöknek meghatározó szerepe van. Ő választja ki a kormány tagjait, akik addig maradhatnak a tisztségükben, amíg el nem vesztik a bizalmát. A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, és gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. Ha a miniszterelnök lemond, vagy meghal, a Kormány megbízatása megszűnik. Amennyiben az Országgyűlés nem elégedett a Kormány munkájával a bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök ellen nyújtja be. A konstruktív bizalmatlansági indítvány szerint a képviselők úgy vethetnek fel bizalmi kérdést, ha egyúttal az új miniszterelnök személyére is javaslatot tesznek. Az Alkotmány szerint: A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A Kormány is javasolhatja - a miniszterelnök útján -, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Ha az Országgyűlés nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani

A minisztériumok A minisztériumok a Kormánynak alárendelten a kormányzati tevékenység egy-egy részterületét irányítják. Jelenleg 13 minisztérium van Magyarországon. A minisztériumok felsorolását nem az Alkotmány, hanem külön törvény tartalmazza. A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: Belügyminisztérium, Szociális és Családügyi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Ifjúsági és Sportminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási Minisztérium, Pénzügyminisztérium. A minisztériumok élén a miniszterek állnak. A miniszterek az Alkotmány rendelkezései szerint vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó területét, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Az egyes miniszterek konkrét feladatát és hatáskörét a Kormány állapítja meg. Vannak tárca nélküli miniszterek, akik önálló minisztériumi szervezettel nem rendelkeznek, de a Kormánynak tagjai. A miniszterek feladatkörükben rendeletet alkothatnak.

7

A minisztereket a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

133 A minisztérium vezető tisztségviselői az államtitkárok. A politikai államtitkár helyettesíti a minisztert az országgyűlési munkában, a közigazgatási államtitkár pedig a minisztérium hivatali szervezetét vezeti.

A megyei közigazgatási hivatalok A központi közigazgatás végrehajtó funkcióit az ügyfelekhez földrajzi szempontból is közelebb álló, területi és helyi szervek látják el. A Kormány általános hatáskörű területi szervei a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok. A közigazgatási hivatalok látják el a helyi önkormányzatok, és a helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, és felettes szervként elbírálják a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a jegyző járt el. E hivatalok keretén belül működnek a megyei gyámhivatalok és a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek. A hivatal feladata, hogy összehangolja a megye területén működő más államigazgatási szervek tevékenységét.

Önkormányzati igazgatás A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Ez az önkormányzati ügyek önálló szabályozását és igazgatását jelenti. Az önállósághoz való jog ugyanakkor nem jelenti az államtól való függetlenséget. A helyi önkormányzatok a jogállam részei. A törvényeket meg kell tartaniuk, döntéseik nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek. A helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. A helyi önkormányzatok feladatai Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező, és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás minden önkormányzat elemi kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez nem azt jelenti, hogy valamennyi önkormányzatnak saját intézményhálózattal kell rendelkeznie, hanem azt, hogy minden önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy lakosai ezekhez a szolgáltatásokhoz hozzájussanak. Önként vállalt feladatként bármit megtehet az önkormányzat, ami jogszabályt nem sért. Figyelembe kell vennie azonban az anyagi lehetőségeit, hiszen elsődleges funkciója a kötelező feladatok ellátása. Önként vállalt feladat pl. egy strandfürő üzemeltetése, vagy pl. egy olyan intézmény létesítése, melynek fenntartására az önkormányzat nem köteles. A települési önkormányzatok feladatai a helyi közszolgáltatások körében az alábbiak: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti

134 környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, és a sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az önkormányzatok kötelező feladatként kell gondoskodjanak az egészséges ivóvíz ellátásról, az óvodai, általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi alapellátásról, a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak fenntartásáról, a köztemető fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről. A helyi önkormányzat működése Az önkormányzati feladatokat a választott képviselő-testület látja el. A képviselő-testület munkáját a polgármester vezeti és szervezi. A polgármester javaslatára, a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére, a testület alpolgármestert választ. A képviselő-testület - munkájának segítésére - bizottságokat alakít. A bizottságok részben képviselőkből, részben külső szakértőkből állnak. A bizottságok feladata elsősorban a testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, és a képviselő-testület munkájának tehermentesítése. Ez utóbbi cél elérése érdekében a bizottságok önálló döntési jogot is kaphatnak a képviselő-testülettől. A feladatkörükbe tartozó témákban az előterjesztéseket, javaslatokat előzetesen megtárgyalják, és véleményükről tájékoztatják a képviselőtestületet annak döntéshozatala előtt. A bizottságok kezdeményezhetik, hogy a testület tárgyaljon meg bizonyos témákat. Konkrét előterjesztéseket készíthetnek, és a képviselő-testület ennek bármelyikét, kötelező feladatként is előírhatja. A településeken pénzügyi bizottságot kötelező működtetni, ezenkívül a testület döntésétől függően szociális, oktatási, sport, vagyonkezelő, településüzemeltetési, ügyrendi stb. bizottságok működnek. A képviselő-testület feladatainak végrehajtása érdekében egységes hivatalt hoz létre, polgármesteri hivatal elnevezéssel. A hivatal feladata az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, és az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítése. A képviselő-testület döntéseit testületi üléseken hozza. Az ülést a polgármester hívja össze, és elnökként vezeti is azt. A testület ülései nyilvánosak, és csak kivételesen rendelhető el zárt ülés.

135 A képviselő-testület akkor tud döntést hozni, ha határozatképes, és akkor határozatképes a testület, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének “igen” szavazata szükséges. Egyes kiemelt jelentőségű ügyekben a döntéshez minősített többség szükséges. A minősített többség a megválasztott összes települési képviselő több mint felének igen szavazatát jelenti. A képviselő-testület döntése a rendelet és a határozat. A rendelet jogszabály, a jogszabályok hierarchiájában legalul helyezkedik el. Jelentősége mégis nagy, hiszen alapvetően meghatározza egy-egy település életét. A választópolgároknak joguk van arra, hogy figyelemmel kísérjék a képviselőtestület tevékenységét, működését. Ez történhet a helyi lapok, helyi televízió tudósítása révén, de lehetőségük van az állampolgároknak arra is, hogy a képviselőtestület nyilvános ülésein megjelenjenek. A nyilvánosság a részvétel lehetőségét jelenti a testületi munka zavarása nélkül. Arra nincs mód, hogy a vitába is bekapcsolódjanak. 8 Az ülés nyilvánossága nemcsak azt jelenti, hogy a választópolgárok részt vehetnek az üléseken, hanem ebből eredően a képviselő-testületi ülések előterjesztéseibe és a nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvekbe is betekinthetnek. A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást köteles tartani, amelyen az állampolgárok, szervezetek közérdekű kérdéseket tehetnek fel, és javaslattal élhetnek. A helyi önkormányzatok típusai: A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A helyi önkormányzatok ennek megfelelően két csoportra bonthatók: Az egyikbe a települési önkormányzatok tartoznak (község, város, megyei jogú város), a másik csoportba a területi önkormányzatok, azaz a 19 megyei önkormányzat. Külön kategória a főváros, mert egy településen belül két szinten működik az önkormányzati rendszer. Magyarország megyéi a következők: Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, JászNagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye. Az önkormányzatok alapjogai egyenlők, de kötelezettségeik a település nagyságától és lakosságszámától függően eltérőek. A nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatok, elsősorban a városok, lényegesen nagyobb gazdasági, kommunális, intézményi kapacitással rendelkeznek, mint a kisebb települések. Bizonyos feladatok ellátásának feltételrendszere ezért eleve csak a városokban épült ki. (Pl. gimnázium, kórház, szakosított szociális otthon, tűzoltóság stb.) A Szervezeti- és Működési Szabályzat tartalmazhat olyan rendelkezést, amely lehetőséget ad arra, hogy az azt igénylő állampogárok a testület egyedi döntésével hozzászólási jogot kapjanak. 8

136

Körzetközpont város Egyes feladatok ellátása nagyobb, vagy speciálisabb szakértelmet igényel, s ellátásukat meghatározott képesítési követelményekhez köti jogszabály. Ebből következően jogszabály rendelkezése alapján egyes városok körzetközpontként ellátják e feladatokat a hozzájuk rendelt települések vonatkozásában is. Ily módon látják el az építéshatósági, a gyámhatósági feladatokat, és az okmányirodák tevékenységét. A megyei jogú város A megyei jogú város a települési önkormányzatok sajátos típusát alkotja. A képviselő-testület kérésére az Országgyűlés, az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost, megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város a lakosság számától függetlenül megyei jogú. E városkategória sajátossága, hogy a települési önkormányzat a saját feladat- és hatáskörein túl megyei feladat- és hatásköröket is ellát. A megyei jogú város önkormányzati testületének neve közgyűlés. A megyei önkormányzat A megyei önkormányzat, mint területi önkormányzat sajátos feladat- és hatáskörökkel rendelkezik. Alapvetően olyan feladatokat lát el, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhető. (pl. fogyatékos gyermekek oktatása), illetve térségi jellegű közszolgáltatásokat szervez, amelyek a megye egészére, vagy nagy részére kiterjednek. (Pl. levéltár, szakosított szociális otthon.) Ezeket a szolgáltatásokat olyan lakosok is igénybe veszik, akik nem azon a településen laknak, ahol az intézmény van. E feladatokból következik, hogy a megyei önkormányzatok igen sok intézményt tartanak fenn. A megyei önkormányzat feladatát a megyei közgyűlés látja el, aminek vezetője a közgyűlés elnöke. Az önkormányzatok gazdálkodása Ahhoz, hogy felsorolt feladataikat az önkormányzatok sikerrel láthassák el, saját vagyonnal és költségvetéssel kell rendelkezniük. Az önkormányzatok vagyonukkal szabadon rendelkezhetnek, vállalkozást is folytathatnak. A helyi önkormányzatok vagyonába azonban olyan ingatlanok is beletartoznak, melyek megléte az önkormányzatok folyamatos működéséhez szükséges. Ezeket az ingatlanokat fokozott védelem illeti meg. Ide tartoznak a helyi közutak, terek, parkok, közintézmények, közművek. Az önkormányzatok vagyonát azoknak a közszolgáltatásoknak a biztosítása érdekében kell hasznosítani, amelyeket az önkormányzatoknak törvény alapján nyújtaniuk kell. Mindent megelőz a kötelező közszolgáltatások teljesítése.

137

Az önkormányzatok gazdasági önállóságát törvény biztosítja, így az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik. Az önkormányzati bevételek három forrásból tevődnek össze: saját bevételükből, az átengedett központi adókból, és az állami támogatásokból. A saját bevételek közül jelentősek a helyi adók, a vállalkozási bevételek, a különböző bírságokból származó bevételek, és a térítési díjak. A települési önkormányzatok saját bevételei között meghatározó szerepe a helyi adóbevételeknek van. Helyi adókat az önkormányzat - a törvény keretei között szabadon állapíthat meg. A helyi adók közé tartozik az építményadó, a telekadó, a kommunális adó, az iparűzési adó, és az idegenforgalmi adó. Az átengedett központi adók közül a magánszemélyek jövedelemadójának, és a gépjármű-súlyadónak az átengedett része számottevő. Az önkormányzatok feladataikkal arányban állami támogatásban részesülnek. Az állami támogatások közül a legjelentősebb a normatív költségvetési hozzájárulás, amit az önkormányzatok a lakosságszám, illetve az intézményi ellátottak száma után kapnak. A céltámogatás pályázat alapján illeti meg az önkormányzatokat, és kiemelt konkrét társadalmi célok megvalósítását szolgálja, mint pl. a csatornázás, ivóvízellátás, oktatás stb. Az önkormányzatok ezzel érdekeltté válnak abban, hogy olyan beruházások megvalósítására használják saját eszközeiket, amelyekhez központi támogatást is kaphatnak. Speciális támogatási forma a kiegészítő állami támogatás, mely az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat illeti meg, amelyek enélkül nem volnának képesek kötelező feladataikat finanszírozni. Az önkormányzatok kiadásaikat csak bevételeikkel arányosan tervezhetik. Az önkormányzat bevételeit és kiadásait a költségvetési rendelet tartalmazza, melyet a lakosság is megismerhet. A helyi népszavazás Önkormányzati döntést nemcsak a képviselő-testület, hanem a helyi népszavatás is hozhat. Helyi népszavazás csak olyan kérdésben kezdeményezhető, ami a helyi képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Nem rendelhető el helyi népszavazás: a költségvetésről való döntésre, a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. A törvényben meghatározott kérdésekben a képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást. Ezek közül a községegyesítés, illetve községegyesítés megszüntetése tárgyában kiírt népszavazás a leggyakoribb. Kötelező kiírni a népszavazást akkor is, ha az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte azt. A helyi rendeletek

138 általában a választópolgárok 20-25 %-ának aláírását követelik meg a kezdeményezéshez. Helyi népszavazáson az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult. A helyi népszavazás lebonyolítására, az aláírásgyűjtésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amit az országos népszavazásnál megismerhettünk, azzal az eltéréssel, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésére a jegyző jogosult. A szükséges számú aláírás összegyűjtése után a helyi népszavazást a polgármesternél lehet kezdeményezni. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és akkor eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A jegyző A jegyző az önkormányzatnak a képviselő-testület által kinevezett tisztségviselője, aki vezeti a polgármesteri hivatalt. Megbízatása nem politikai, hanem teljes mértékben szakmai. Feladata kettős: egyrészt a testületi munka kiszolgálása, másrészt elsőfokú államigazgatási feladatok ellátása. A jegyző önkormányzati feladatai A jegyző feladatainak ellátása érdekében tanácskozási joggal részt vesz mind a képviselő-testület, mind a bizottságok ülésén, függetlenül attól, hogy az ülés nyilvános vagy zárt. A döntés meghozatalában azonban nem vesz részt. A jegyző feladata az ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése, a képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet készíttet. A jegyzőnek kell biztosítania az előterjesztések szakmai színvonalát, a szükséges információk begyűjtését és feldolgozását. A döntések törvényességéért a jegyzőt önálló felelősség terheli. A képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban a jegyzőnek feladata az is, hogy figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha döntésük jogszabályt sért. Feladatát a jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. Mint a hivatal vezetője, munkáltatói jogot gyakorol a polgármesteri hivatal köztisztviselői felett. A jegyző államigazgatási feladatai

139 A jegyző mindemellett számos elsőfokú államigazgatási hatósági jogkört is gyakorol. Ennek keretében az ügyfeleket érintő jogokat és kötelezettségeket állapít meg, az ügyfelek részére adatot igazol, illetve nyilvántartást vezet. A jegyző jár el többek között a gyámügyekben, az építési ügyekben, az adóügyekben, és a jegyző a szabálysértési hatóság. A jegyző feladatköre azonban ennél sokkal szerteágazóbb. A jegyző hatáskörébe tartoznak még: az anyakönyvi feladatok, az országgyűlési képviselői, helyi önkormányzati képviselői választás lebonyolítása, a népességnyilvántartási feladatok, a tűzvédelmi hatósági jogkör, a hatósági intézkedés állatbetegségek esetén, a növényvédelemmel kapcsolatos egyes hatósági feladatok, a zaj- és levegőtisztaság védelem, a vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása, az energiagazdálkodással kapcsolatos egyes hatósági feladatok, a közoktatással kapcsolatos egyes hatósági feladatok, vízkárelhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, árvíz és belvízvédekezés, vízgazdálkodással kapcsolatos egyes hatósági feladatok, a közút kezelésével kapcsolatos hatósági feladatok, az üzletek működésével kapcsolatos hatósági feladatok, a környezetvédelemmel kapcsolatos egyes hatósági feladatok, a honvédelmi nyilvántartásba vétel, a közterületi fakivágás engedélyezése, fapótlás elrendelése, az ebek nyilvántartásával, védőoltásával kapcsolatos feladatok, az egyes szociális intézmények működésének engedélyezése, a közgyógyellátási igazolvány kiállítása, a piacok nyilvántartásba vétele és ellenőrzése, a muzeális értékek megőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok, egyes mezőgazdasági hatósági feladatok ellátása (pl. marhalevél, művelési ág megváltoztatásának engedélyezése. stb), a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazásának engedélyezése.

Az államigazgatási eljárás Az államigazgatási eljárás az államigazgatási szervek tevékenysége államigazgatási rendelkezések meghozatala, és végrehajtása érdekében, vagyis a közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége. Az államigazgatási szervek ügyfeleket érintő hatósági eljárásának alapvető szabályait törvény határozza meg. Az államigazgatási eljárás alapeljárásra, jogorvoslati eljárásra, végrehajtási eljárásra tagolható. Az alapeljárás lefolytatása mellőzhetetlen, míg a jogorvoslati és végrehajtási eljárás esetleges. Az eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul. Ügyfél az, akinek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél szóban előterjesztett kérelméről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy a döntés meghozatala előtt kérelmét visszavonja. Vannak olyan ügyek, ahol a kérelem megindításához külön nyomtatványt készítenek, melynek kitöltése mellőzhetetlen. Egyes ügycsoportoknál meghatározott mellékletek csatolását is előírja a jogszabály. Ezek teljesítésének elmulasztása esetén a hatóság az eljárást megszünteti.

140 A közigazgatási szervnek a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Ebben az ügyfélnek is tevékenyen részt kell vennie a kért adatok közlésével. Aki az ügy szempontjából jelentős kérdésben rosszhiszeműen valótlant állít, vagy valós tényt elhallgat, az pénzbirsággal sújtható. A hatóság mind az ügy érdemében, mind az eljárásban eldöntött kérdésekben határozatot hoz, melyet meg kell küldeni az érdekelteknek. A törvény részletesen meghatározza, hogy egy határozatnak mit kell tartalmaznia. Ha nincs más ügyfél az eljárásban és a hatóság a kérelemnek helyt ad, akkor nincs szükség a határozat indokolására. Az ügyfélnek joga van arra, hogy a sérelmesnek tartott határozat felülvizsgálatát kérje. Az ilyen kérelmet jogorvoslatnak nevezzük. Az első fokú határozat ellen fellebbezéssel lehet fordulni a felettes hatósághoz (másodfokú hatósághoz). A kérelemben célszerű megjelölni, hogy milyen okok miatt sérelmes a határozat. A felettes hatóság az ügy kivizsgálása után vagy helyben hagyja az első fokú határozatot, vagy megsemmisíti, vagy megváltoztatja azt. Ha az első fokú hatóság nem járt el kellő körültekintéssel a bizonyítási eljárás lefolytatásakor, akkor a felettes szerv új eljárásra utasíthatja annak kiegészítése végett. Ha a másodfokú határozattal sem ért egyet az ügyfél, akkor a bírósághoz fordulhat keresettel a határozat felülvizsgálata érdekében. A bíróságok általában csak hatályon kívül helyezik a hibás döntést, megváltoztatásukra csak kivételesen van lehetőség. Végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha a kötelezett nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak. A hataározat végrehajtását az első fokú szerv rendeli el. A végrehajtás irányulhat pénzösszeg behajtására, meghatározott cselekmény elvégzésére, illetve valamilyen tevékenység, magatartás kikényszerítésére. (Pl. ingatlan birtokba adása, birtokháborítás megszüntetése stb.) Az államigazgatási eljárás költségét általában az állam viseli. Az ügyféllel szemben eljárási költséget csak jogszabály által meghatározott esetekben lehet megállapítani. Külön jogszabály irányadó az illetékfizetési kötelezettségre. Aki jövedelmi, kereseti viszonyai miatt nem képes a költségeket viselni, annak teljes vagy részleges költségmentesség engedélyezhető.

141

8. Fejezet Az állampolgári jogok. 1. 2. 3. 4.

Kialakulása. Forrásai. Csoportosítása. Védelme.

1. Az állampolgári jogok kialakulása. Az állampolgári jogok hagyományosan az állam és a polgár alapvető legfontosabb viszonyait szabályozzák. Már a XVIII. században a polgári felvilágosodás gondolkodóinak alkotmányt, illetve alkotmányosság biztosítását igénylő követelésének központjában az un. emberi jogok biztosítása állt. Ezek a követelések különösen - a tulajdon való jog - a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog - a szólás és sajtószabadsághoz, valamint - a gyülekezéshez való jog voltak. A történelem folyamán a társadalmi fejlődés, illetőleg a társadalmi viszonyok fejlettségétől függően ezek a jogok állandóan bővültek, változtak. Ennek megfelelően lehet megkülönböztetni e tekintetben az un. első, vagy második generációs jogokat. Első generációs jogok tipikusan a személyi és politikai szabadságjogok, míg második generációs jognak számítanak a gazdasági, szociális és kulturális jogok. Beszélhetünk továbbá még a legújabb korban - utolsó 20-25 év - kialakult un. harmadik generációs jogokról is, ilyenek az egészséges környezethez való jog, a betegjogok, vagy a mozgáskorlátozottak jogai. 2.

Forrásai. a.) Alkotmány. Az állampolgári jogok elsődleges forrása az alkotmány. Az alkotmány XII. fejezete teljes egészében az állampolgári jogokról és

142 kötelezettségekről szól. Van azonban néhány olyan állampolgári jog, amely az első, bevezető fejezetben van megfogalmazva pl.: a tulajdonhoz való jog. b.) A törvények. A jogalkalmazás mindennapos gyakorlatában az alkotmányban megfogalmazott rendelkezések önmagukban nem alkalmazhatók, érvényesülésükhöz szükséges még külön törvényi szabályozásuk is. Fontos garancia, hogy ezek a törvények un. kétharmados törvények (elfogadásukhoz a parlamentben kétharmados többségi szavazat szükséges). c.) Az Alkotmánybíróság határozatai . Az Alkotmánybíróság határozatának e tekintetben az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésénél van fontos szerepe. 3. Az állampolgári jogok csoportosítása Az állampolgárok egyenjogúsága 1. Jogegyenlőség. 2. Nemek közötti egyenlőség. 3. Diszkrimináció tilalma

Az állampolgárok szabadságjogai 1.) Személyi szabadságjogok: a.) Tulajdonhoz való jog. b.) Félelemtől és megaláztatástól mentes emberi élethez, emberi méltósághoz való jog. c.) Kínzás és embertelen, megalázó bánásmód tilalma. d.) Szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog. e.) Jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok védelméhez való jog. f.) Személyes adatok védelme. 2.) Politikai szabadságjogok a.) Lelkiismereti és vallásszabadság. b.) Szólás és sajtó szabadság. c.) Egyesülési és gyülekezési jog.

143 Gazdasági, szociális és kulturális jogok 1.) A munkához való jog. 2.) Az egészséghez és szociális biztonsághoz való jog. 3.) A művelődéshez való jog.

A közügyekben való részvétel joga 1.) Választói jogosultság. 2.) Közszolgálat vállalása, közhivatal viselése.

Állampolgárok kötelességei 1.) A haza védelme. 2.) A közterhekhez való hozzájárulás 3.) Tankötelezettség. Az állampolgári jogok védelme 1.) Alkotmánybíróság. 2.) Állampolgári jogok országgyűlési biztosai. 3.) Rendes bíróságok. A.) Az állampolgárok egyenjogúsága. Hatályos alkotmányunk az alábbiak jogegyenlőségét:

szerint deklarálja az állampolgárok

„70/A.§. (1) bek.: A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen a faj, szín, nem, nyelv, vallási, politikai vagy más vélemény, nemzeti, vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” Az alkotmány továbbá rendelkezik a törvény előtti egyenlőségről, az esélyegyenlőségről és deklarálja az egyenjogúsággal összefüggésben a diszkrimináció tilalmát. „70/A.§. (2) bek.: Az embereknek az említettek szerinti bármely hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.” „70/A.§. (3) bek.: A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti elő.” Az alkotmány több helyen erősíti, szélesíti az egyenjogúság fogalmát. Így külön szól a bíróságok előtti egyenlőségről (57.§.), kimondja, hogy minden ember jogképes (56.§.) minden szabadságjognál hangsúlyozza, hogy az mindenkit megillet, külön kiemeli a 70/B.§. (2) bekezdésben, hogy „az egyenlő munkáért mindenkinek bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.”

144

Kiemelkedően fontos területek a jogegyenlőség szempontjából: a.) A kisebbségek védelme. Az 1993. évi LXXVII. tv. tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló rendelkezéseket. E szerint az állam tilalmaz minden olyan politikát, amely a kisebbségeknek a többség nemzetbe való beolvasztását célozza, vagy ezt eredményezi, a kisebbségek által lakott területek nemzeti, vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul, a nemzeti vagy etnikai kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldöz, jogai gyakorlásában akadályozza, a nemzeti és etnikai kisebbség erőszakos ki és áttelepítésére irányul.

b.) A nemek egyenjogúsága. Ez jelenti, hogy az állam a jogalkotás és jogalkalmazás során nem tesz különbséget férfiak és nők között. Pl. a választójog feltételei a nők és férfiak számára azonosak, a családban a férfi és nő jogosítványait a családjogi törvény egyenlővé tette, az állampolgárságot mind az apa, mind az anya jogán meglehet szerezni, stb. B.) Az állampolgárok szabadságjogai. Az állampolgárok szabadságjogainak két csoportját különböztethetjük meg. Az egyik az állampolgárok személyi szabadságjogai, a másik az állampolgárok politikai szabadságjogai, az un. kollektív szabadságjogok. 1.) Személyi szabadságjogok: a.) A tulajdonhoz való jog. Minden természetes és jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit nem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez

145 közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek szerint történik. Ezt fejezi ki az alkotmány rendelkezése is. „A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes feltétlen és azonnali kártérítés mellett lehet.” (Alk. 13.§.(1,2) bek.). A tulajdon két formája különböztethető meg: - köztulajdon - magántulajdon Az alkotmányi szabályozás nem tesz különbséget a tulajdonosi formák között, azokat azonos védelemben részesíti. „ Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú egyenlő védelemben részesül.” (Alk. 9.§.(1) bek.) b.) Félelemtől és megaláztatástól mentes emberi méltósághoz való jog. Az alkotmány rendelkezése szerint minden embernek vele született joga van az élethez, és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (Alk. 54.§. (1) bek.) Az élethez való jog abszolút jellegű, korlátozhatatlan, minden más alapjogot megelőz. Az élethez való jog abszolút jellegéből adódik az a kérdés, hogy mikor kezdődik az emberi élet, a fogantatással, vagy születéssel, továbbá, hogy véget érhet e az emberi élet az állam beavatkozásával. (Halálbüntetés kiszabásával, illetőleg az eutanázia a kegyes halál vállalásával.) Az alkotmánybíróság 23/1990. számú határozatával a halálbüntetés kiszabását eltörölte, kimondva, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. Szintén az Alkotmánybíróság foglalkozott és döntött a magzati élet védelme ügyében. Ez alapján a terhesség művi megszakítása (abortusz) csak kivételes esetben lehetséges a „nő súlyos válsághelyzete” esetén. A kegyeshalál (eutanázia) kérdésében jelenleg még nem döntött az Alkotmánybíróság. Várhatóan rövid időn belül ebben a kérdésben is döntés születik. Az eutanázia támogatói az emberi méltósághoz való jog alapján tartják indokoltnak az eutanázia engedélyezését, természetesen a megfelelő jogi garanciák kidolgozása mellett. c.) A kínzás és az embertelen megalázó bánásmód tilalma. Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak, vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi, vagy tudományos kísérletet végezni. (Alk. 54.§.(2) bek.).

146 d.) Szabadsághoz, személyes biztonsághoz való jog. A személyek mozgásszabadságát közhatalmi kényszerrel korlátozni csak törvényi felhatalmazással lehet, és csak akkor, ha a cselekményt a törvény már az elkövetése előtt büntetéssel fenyegette. Szabadságvesztés büntetést csak a bíróság rendelhet el. A bírói ítélet előtt állampolgárt személyes szabadságában korlátozni csak ügyészi, illetőleg bírói döntés alapján lehet. (Őrizetbevétel, előzetes letartóztatás, lakhely elhagyási tilalom.) e.) A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez a magántitok védelméhez való jog. A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok védelméhez való jog. (Alk. 59.§. (1) bek.). A jó hírnév sérelmét jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Megsértésének lehetnek polgárjogi (helyreigazítás, kártérítés), illetőleg büntetőjogi (rágalmazás, becsületsértés esetén) következményei is. A magánlakás sérthetetlensége jelenti, hogy magánlakásba a tulajdonos vagy birtokos hozzájárulása nélkül belépni tilos. Az ilyen behatolás bűncselekmény. Ez a korlátozás a közhatalmú szervekre is vonatkozik, kivétel pl: bűncselekmény alapos gyanúja esetén a rendőrségi házkutatás, ennek azonban törvényi feltételei vannak.

Levéltitok sérthetetlensége jelenti, hogy mindenfajta személyes közlés (telefonbeszélgetés, távirat, telex, stb.) megismerése - az érintett hozzájárulása nélkül - tilos. f.) A személyes adatok védelme. Megkülönböztetünk egyrészt személyes, másrészt különleges (szenzitív) adatokat. A személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat (név, születés ideje, helye, stb.) A különleges (szenzitív) adat a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vagy pártállásra, vallásos meggyőződésre, egészségi állapotra, szexuális életre, stb. vonatkozó adat. Személyes adat akkor kezelhető-tárolható, gyűjthető, feldolgozható, stb., ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény, illetve annak felhatalmazása alapján meghatározott körben az önkormányzat elrendeli.

147 Különleges adat akkor kezelhető, ha ehhez az érintett írásban járul hozzá. Az érintett jogainak megsértése esetén, bírósághoz fordulhat jogvédelemért.

2.) Politikai szabadságjogok. a.) Lelkiismereti és vallásszabadság. „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára”. (Alk. 60.§. (1) bek.) A lelkiismereti és vallásszabadság joga azt jelenti, hogy: -

-

vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása miatt hátrány senkit nem érhet lelkiismereti és vallásszabadsága gyakorlásában senkit nem szabad akadályozni a szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön az egyéni és közösségi vallásgyakorlást lehetővé kell tenni a gyermek és ifjúságvédelmi a szociális és egészségügyi intézményekben gondozottak, valamint a büntető végrehajtási intézetben fogva tartottak számára állami nyilvántartásba vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot felvenni nem szabad.

Az egyház és az állam egymástól el van választva, az állam nem jogosult az egyházak életébe beavatkozni, és az egyházak sem kaphatnak állami feladatokat. Az államnak világnézetileg semlegesnek kell maradnia. b.) Szólás és sajtószabadság. E két szabadságjogot együttesen a gondolatközlés vagy vélemény-nyilvánítás szabadságának is szokták nevezni. „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” (Alk. 61.§. (1), (2) bek.)

148

A sajtószabadság azt jelenti, hogy - tilos az előzetes cenzúra - sajtótermék elkobzását, csak jogellenesség esetén és csak bíróság mondhatja ki - a sajtótermék terjesztése szabad, azt korlátozni csak törvény alapján lehet - a sajtótermék szerzői, kiadói, előállítói és terjesztői ellen eljárást csak jogellenes cselekmény elkövetése esetén és csak bírói úton lehet indítani. c.) Az egyesülési és gyülekezési jog. Az egyesülési és gyülekezési jog az állampolgárnak azt a jogát jelenti, hogy akaratuk, törekvéseik, érdekeik kinyilvánítása és védelme érdekében állandó jellegű társadalmi szervezeteket egyesületeket hozhatnak létre, és részt vehetnek azok tevékenységében, illetőleg szervezetek létrehozása nélkül szabadon gyülekezhetnek. Az állampolgárok ilyen cselekményeit az állami szervek csak törvényi felhatalmazás alapján korlátozhatják.

III. Gazdasági, szociális és kulturális jogok A gazdasági, szociális és kulturális jogok fő jellemzője, hogy megvalósításukhoz az államtól valamilyen aktív cselekvést (beavatkozást) igényel. (Pl. új munkahelyek teremtése, a szociális védőháló kiszélesítése, stb.) 1.) Munkához való jog a.) A munka és foglalkozás szabad megválasztásának joga. Ez jelenti egyrészt, hogy mindenkinek joga van a megélhetését biztosító munkavállalásához, a végzettségének, szaktudásának megfelelő munka és foglalkozás szabad megválasztásához, másrészt ennek megfelelő díjazáshoz. Korlátot jelent természetesen a teljes foglalkoztatás hiánya, a munkanélküliség. b.) Pihenéshez való jog. Ez jelenti - napi nyolcórás, vagy ennél rövidebb munkaidőt - munkaközi szünetet - munkanapok közötti munkamegszakítást - heti két pihenőnapot - fizetett munkaszüneti napokat - évi fizetett szabadságot. c.) Sztrájkjog. A munkavállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájkjog. A sztrájkban való jog önkéntes. A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és munkavállalóknak együtt kell működniük. ( Biztosítani kell a minimális szolgáltatást, ellátást. Pl.: közlekedés,

149 egészségügy, stb.) 2.) Az egészséghez és szociális biztonsághoz való jog. a.) Az egészséghez való jogot az állam - mindenki számára hozzáférhető egészségügyi intézmény hálózat, orvosi ellátás megszervezésével - jogszabályban meghatározott munkavédelmi szabályok előírásával és azok betartásának közhatalmi eszközökkel való kikényszerítésével. Az egészséges életvitelhez szükséges rendszeres testedzés támogatásával - az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. c.) A szociális biztonsághoz való jog. Az állam az alkotmány előírásainak megfelelően, tartozik a megélhetésükhöz szükséges ellátást nyújtani azon állampolgárok számára, akiknek megélhetése öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, vagy önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség miatt nem biztosított. E jogot az állam a társadalombiztosítás útján, szociális intézmények fenntartásával, valamint a munkanélküliek támogatásával garantálja. Az un. szociális védőháló szélessége mindig függ az állam anyagi lehetőségeitől is. d.) Kulturális jogok. Ebben a körben a legfontosabb a művelődéshez való jog. E jog az alkotmányban az alábbiakban jut kifejezésre: -

-

ingyenes és kötelező alapfokú oktatás a társadalom igényeinek megfelelő közép és felsőfokú intézmények létrehozása, fenntartása az állam mindenki számára biztosítja, hogy a képességei alapján a közép és felsőfokú oktatásban részt vehessen, az arra rászorulókat anyagi támogatásban részesíti. (Ösztöndíj, menza, kollégium, stb.) Az állam széles körben támogatja az állampolgárok iskolán kívüli művelődését is. Ennek érdekében kulturális intézményeket tart fenn, illetőleg anyagilag támogat. (Múzeumok, könyvtárak, színházak, stb.)

IV. A közügyekben való részvétel joga. Jellemzője, hogy csak magyar állampolgárt illetnek a.) Választójog. A Magyar Köztársaságban minden nagykorú magyar * állampolgárnak

150 választójoga van, akivel szemben természetes kizáró ok nem áll fenn. Természetes kizáró ok áll fenn azzal szemben, aki: -

cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, jogerős bírói ítélet alapján szabadságvesztését tölti, jogerős bírói ítélettel a közügyek gyakorlásától eltiltottak, jogerős bírói ítélet alapján intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

Akinek választójoga van az nemcsak választhat (aktív), hanem választható is (passzív választójog) * Kivétel: az önkormányzati képviselői választásnál szavazati joga van az érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárnak is. b.) Közszolgálat vállalása, közhivatal viselése. „Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.” (Alk. 70.§. (4) bek.) (bírák, ügyészek, köztisztviselők, stb.) V. Az állampolgárok alapvető kötelezettségei. 1.) A haza védelme. A „haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelező „ (Alk. 70/H.§.) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként - hadkötelezettség - polgári védelmi kötelezettség, - és honvédelmi munkakötelezettség terheli. 2.) Méltányos közteherviselés. „A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulnia” (Alk. 70/I.§.) (Adók, járulékok fizetése.) 3.) Tankötelezettség. Ez jelenti a szülők kötelezettsége a gyermek iskoláztatására. „A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni”. (Alk. 70/J.§.)

151

Ez a kötelezettsége a szülőknek a gyermek 6-18 éves koráig áll fenn. 4.) Minden magyar állampolgárra nézve kötelező az önkéntes jogkövetés a jogszabályok betartása.

4.) Védelme. Az állampolgári jogok érvényesülésének fontos feltétele a kikényszeríthetőségük, illetőleg jogi védelmük lehetőségének megteremtése. Az állampolgári jogok védelmében legjelentősebb szerepe a.) az Alkotmánybíróságnak, b.) az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának, c.) a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának, valamint d.) a rendes bíróságoknak van. a.) Alkotmánybíróság. Az alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be. Feltételei, hogy a panasszal élő a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség számára nincs biztosítva. . b.) Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa. Az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása és orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet. c.) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása és orvoslásának érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet. d.) Rendes bíróságok. Az állampolgári jogok rendes bíróság általi védelmének lehetőségét az Alkotmány 70/K.§.-a fogalmazza meg. „Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá kötelességek teljesítésével kapcsolatba hozott állami döntések elleni kifogások a bíróság előtt érvényesíthetők.” Megállapítható, hogy az egyes alapvető jogokról rendelkező külön törvények - szinte kivétel nélkül - megnyitják a rendes bírósághoz való fordulás lehetőségét. Pl.: az egyesülésről és gyülekezésről szóló tv., az adatvédelemről szóló tv., sajtó tv., a sztrájkról szóló tv., stb.

152

Van azonban az állampolgári jogoknak az alkotmányban megfogalmazott olyan területe, amelyhez külön törvény nem kapcsolódik. Ilyen általában a személyhez fűződő jogok nagy része, pl: jó hírnévhez való jog, magánlakás sérelme, levéltitok sérelme, stb. Ezen jogok védelme a Polgári Törvénykönyvben került szabályozásra. (Lásd fentiekkel kapcsolatban a könyv 6. Fejezetét is.) Kérdések: - Ismertesse az állampolgári jogok kialakulásának történetét. - Melyek az állampolgári jogok szabályozásának forrásai. - Ismertesse az állampolgári jogok csoportosítását. Ezen belül a politikai szabadságjogokat. - Ismertesse a személyi szabadságjogokat. - Ismertesse a munkához való jogot és a sztrájk jogot. - Mit értünk az alatt, hogy művelődéshez való jog. - Ismertesse az állampolgárok kötelességeit. - Ismertesse az állampolgári jogok érvényesülésének védelmét.

153

9. Fejezet A magyar állampolgárság 1. Fogalma 2. Alapelvei 3. Jogforrások 4. Keletkezése és megszerzése 5. Megszűnése, megszüntetése 1. Az állampolgárság fogalma. Az állampolgárság olyan jogi kötelék, amely egy természetes személyt köt államához és amely alapján a természetes személyt és az államot egymással szemben jogok illetik, illetőleg kötelezettségek terhelik. Meg kell jegyezni, hogy e kapcsolatban az állam elsődlegessége érvényesül. Az állam hatalmi eszközeivel jogokat teremt, ismer el és garantál, ugyanakkor kötelezettségeket is ír elő polgárai számára. Az állampolgárság azonban nemcsak jogi kötelék, annál több, ugyanis az állampolgárt - figyelemmel, hogy az állampolgárság túlnyomó részt születéssel keletkezik - az államához nemzeti, földrajzi, nyelvi, kulturális és érzelmi szálak is fűzik. Az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény I. fejezet 2. Cikk a.)pontja az állampolgárság fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: „ Állampolgárság valamely személy és egy Állam közötti jogi köteléket jelent, és nem utal a személy etnikai származására.”

2. Az állampolgárság alapelvei. a.) A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet. b.) Senkit nem lehet állampolgárságától, illetve állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani. c.) A család állampolgársága egységének elősegítése. d.) Egyenkénti elbírálás elve (az állampolgársági ügyekben eljáró állami szerveknek minden állampolgársági esetet konkrét, egyedi ügyként kell kezelni). 3. Jogforrások

154

Felhasznált jogszabályok: A 2001. évi XXXII. törvénnyel módosított 1993.évi LV. törvény a magyar állampolgárságról. 4. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése. Magyar állampolgárság a.) születés b.) családjogi tények c.) honosítás d.) visszahonosítás e.) nyilatkozat alapján keletkezhet. a.) Születéssel történő keletkezés. A születés az állampolgárság keletkezésének közvetlenül a törvényen alapuló automatikus formája. A születéssel történő keletkezésnél a vér szerinti leszármazás elve érvényesül. Lényege: magyar állampolgárságú szülők (szülő) gyermeke a születés tényével magyar állampolgárságot szerez. A törvény nem tesz különbséget a szülők között, vagyis akár az apa, akár az anya magyar állampolgár a gyermek magyar állampolgárságot szerez. A törvény a vérszerinti leszármazás elve alól két esetben enged eltérést alkalmazva a területen születés elvét: -

a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalanok Magyarországon született gyermeke, - az ismeretlen szülőktől származó Magyarországon talált gyermek tekintetében.

Ez utóbbi azonban vélelmezett állampolgárság, amely az ellenkező bizonyításáig áll fenn, a vérszerinti szülők ismertté válásával megdőlhet. (Amennyiben az utóbb ismertté váló szülők más állam állampolgárai.) b.) Családjogi ténnyel történő keletkezés. Esetei: - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat - utólagos házasságkötés - apaság vagy anyaság bírói megállapítása

155 A családjogi tények a születéssel történő automatikus keletkezés beálltának családi- jogi akadályait oldják fel. A bekövetkezett családjogi tény alapján a gyermek, születésétől visszamenő hatállyal szerez magyar állampolgárságot. c.) Honosítással történő szerzés. Kérelemre nem magyar állampolgárságú személy is magyar állampolgárságot szerezhet, amennyiben a köztársasági elnök a kérelemnek helyt ad és a kérelmező részére a honosítást engedélyezi.

A honosítás feltételei: 1.) Az eljárás csak kérelemre indulhat, kérelem nélkül, hivatalból senki sem honosítható, 2.) annak igazolása, hogy a kérelmező a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, 3.) a magyar jog szerinti büntetlen előélet és a kérelem elbírálásának időpontjában ne legyen ellene folyamatban büntetőeljárás, 4.) a lakóhelye és a megélhetése biztosítva legyen az országban, 5.) honosítása ne sértse a Magyar Köztársaság érdekeit, 6.) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy az alól a törvény alapján mentesül. Mentesül a vizsga alól: a.) a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképtelen személy, b.) aki magyarországi felsőfokú oktatásban magyar nyelven diplomát szerzett, c.) aki betöltötte a 65. életévét,

156 d.) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós vagy visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Kedvezményes honosítás. Kedvezményesen honosítható, aki a kérelem előterjesztését megelőzően három évet folyamatosan Magyarországon lakott - megfelel a honosítás feltételeiben 3-6. pontban foglalt kritériumoknak és -

legalább 3 éve érvényes házasságban él magyar állampolgárral, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg, kiskorú gyermeke magyar állampolgár, magyar állampolgár örökbefogadta, a magyar hatóság menekültként elismerte. A kedvezményes honosítás különös esetei. a.)Kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt, feltéve, hogy egyébként megfelel a honosítás feltételeiben felsorolt 3-6 pontban foglalt kritériumoknak. b.)Kedvezményesen honosítható továbbá az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, ha - az ország területén született - kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet, - hontalan és egyebekben megfelel a honosítás feltételeiben foglalt 3-6 pontban felsorolt kritériumoknak. A fentiekben megjelölt meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy a szülő a magyar állampolgárságot megszerezte. Ugyanez vonatkozik a magyar állampolgár által örökbefogadott gyermek esetében is.

d.) Visszahonosítás. Kérelmére visszahonosítható az a Magyarországon lakó személy, akinek a magyar állampolgársága megszűnt. -

Feltételei: büntetlen előélet és hogy a kérelem benyújtásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,

157 -

megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított legyen, visszahonosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. A honosítás és visszahonosítás közötti különbségek:

1.) értelemszerűen a honosítást kérő személy soha nem volt magyar állampolgár, míg a visszahonosítást kérő magyar állampolgár volt, azonban valamely okból a magyar állampolgársága megszűnt. 2.) A visszahonosítást kérőnek nem kell alkotmányos alapismeretekből vizsgát tenni. 3.) A visszahonosítást kérő személynek nem szükséges a kérelem benyújtása előtti meghatározott folyamatos belföldi lakhatást igazolni elég, hogy a kérelem idején Magyarországon lakik. Névmódosítás A honosítást (visszahonosítást) kérő külföldi személy egyidejűleg kérheti -

hogy saját vagy felmenője egykori családi nevét visszavehesse,

-

többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés elhagyását,

-

családi nevének magyarra fordítását.

A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

e.) Nyilatkozat. A köztársaság elnökéhez címzett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy: -

akit 1947 és 1990 között a magyar állampolgárságától megfosztottak, illetve elbocsátottak, ( állampolgárság visszaszerzésére irányul) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg a szülei külföldi állampolgárságát a szülök állampolgárságára irányuló külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és nyilatkozattételt közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. (állampolgárság megszerzésére irányul) Ilyen nyilatkozatot az érintett 19. évének betöltéséig tehet.

–a

158

Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom. A magyar állampolgárság honosítással (visszahonosítással) történő megszerzésére irányuló kérelemről - a belügyminiszter előterjesztése alapján – a köztársasági elnök dönt. A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási okiratot állít ki. A honosított (visszahonosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt. A magyar állampolgárságot ettől a naptól szerzi meg.

5.) A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése. A magyar állampolgárság lemondással megszüntethető.

szűnik meg, de visszavonással is

a.) Lemondás. A lemondás egyoldalú személyes jognyilatkozat. Ha a lemondás törvényes feltételeit a kérelmező teljesíti, kérelmének helyt kell adni, vagyis a magyar állampolgársága megszűnik. A lemondásnak két feltétele van: 1.) a kérelmező külföldön lakik, 2.) a lakóhelye szerinti állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja. A kérelmet a konzulhoz kell benyújtani, a megszűnésről a köztársasági elnök dönt. b.) Visszavonás. Az állampolgárság visszavonása a magyar állampolgárság hivatalból történő megszüntetésének esete.

A magyar állampolgárság attól a személytől vonható vissza, aki a magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. (Pl. okirat hamisítással, stb.) Az állampolgárság visszavonása: 1.) egyáltalán nem alkalmazható született magyar állampolgárral szemben,

159 2.) nincs helye a visszavonásnak, ha a honosítástól (visszahonosítástól) 10 év eltelt (elévülés). Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a belügyminiszter határozattal állapítja meg. A határozat ellen a Fővárosi Bíróságtól felülvizsgálati per kezdeményezhető. Honosítási (visszahonosítási), lemondási és visszavonási ügyben belügyminiszter előterjesztése és javaslata figyelembevételével – a köztársasági elnök dönt. Döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

- a

Magyar állampolgárság igazolása. A magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy útlevéllel, vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

Kérdések: -

Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát és alapelveit. Melyek a magyar állampolgárság keletkezésének és megszerzésének esetei. Mi a vérségi elv, milyen két esetben ad lehetőséget a törvény a területi elv alkalmazására. Ismertesse a honosítás és a visszahonosítás feltételeit. Melyek a honosítás és a visszahonosítás kedvezményes feltételei. Hogyan szűnhet meg a magyar állampolgárság? Ismertesse a lemondás és a visszavonás közötti különbséget.