Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák!

Budapest Fövárosi Szervezete

Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Munkájukhoz az alábbi jogszabály változásokra hívjuk fel a figyelmüket. AZ ISMERTETETT JOGSZABÁLYOK TÉMA SZERINTI BONTÁSBAN

A jogszabály sorszáma

Számvitel, könyvvizsgálat

Adó, vám

1., 11.

1., 2.., 6., 8.

Ipar

Mezõgazdaság

Szolgáltatás

7.

Kereskedelem

Általános hatályú

3., 4., 5., 8., 9., 10.

1. A nemzetgazdasági miniszter 20/2013. (VI. 18.) rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggõ nyilvántartási kötelezettségrõl szóló 22/2009. (X. 6.) PM rendelet módosításáról A módosítás következtében, ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az adózó köteles alátámasztani, hogy az alkalmazott megosztási módszer a szokásos piaci ár elvének megfelel. Meghatározza továbbá, hogy az értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke külföldi pénznemben kifejezett, akkor a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyammal kell azt forintra átszámítani. Az az adózó, aki a beszámolót, könyvvezetés konvertibilis devizában készíti a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át a teljesítés értékét forintra. A jövõben az ellenõrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott 3–10% közötti tartományba esõ haszonkulcs minõsül szokásos piaci haszonkulcsnak. A szokásos piaci ár meghatározása során figyelembe vehetõ források köre kiegészült az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenõrizhetõ adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhetõ, nyilvánosan hozzáférhetõ, vagy az adóhatóság által ellenõrizhetõ adatokkal. Módosult az alacsony hozzáadott értékû, csoporton belüli szolgáltatás fogalma. A rendelet 2013. június 21-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. június 18., 99. szám 2. A nemzetgazdasági miniszter 21/2013. (VI. 18.) rendelete a gyakorlati képzést végzõ gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történõ elszámolásáról A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett adózó kötelezettségét saját munkavállalói részére szervezett képzés esetén csökkentheti. A rendelet e lehetõség szabályait határozza meg. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása: – általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a, – speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.

A támogatási intenzitás 80%-ra növelhetõ fogyatékossággal élõ vagy hátrányos helyzetû munkavállalónak nyújtott képzés, valamint középvállalkozásoknak, mikro-vagy kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén. A támogatás mértéke azonban megnövelve sem haladhatja meg a képzésben résztvevõnként és képzési óránként a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezõ legkisebb havi összegének (minimálbér) 6%-nál. A kötelezett bruttó kötelezettségét a fentiek szerint akkor csökkentheti, ha – havonta legalább 45 fõ tanulószerzõdéses tanuló gyakorlati képzését teljesíti, – a képzés a felnõttképzésrõl szóló törvényben foglaltak szerint valósul meg, – a képzés nem távoktatási formában valósul meg, – a képzés általános vagy a szakképzésrõl szóló törvény szerinti speciális jellegû, – a képzés idõtartama minimum 20 óra, – a képzésre az Európai Unió tagállamainak, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor, – a hozzájárulásra kötelezett adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást a székhelye szerint illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére kell benyújtani. A rendelet a kihirdetését követõ napon, 2013. június 19-én lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit elsõ alkalommal a hatálybalépést követõ naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében lehet alkalmazni. Megkezdett képzésnek külsõ képzés esetén az tekinthetõ, amelyre vonatkozóan a felnõttképzési szerzõdést megkötötték. Belsõ képzés esetén a képzés elsõ órája számít a képzés megkezdésének. Magyar Közlöny, 2013. június 18., 99. szám 3. 2013. évi C. törvény a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák mûködõképességének megõrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosításáról 2014. szeptember 1-jétõl a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik óvodapedagógus munkakör betöltéséhez elõírt szakképzettségekkel, és munkája során az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket figyelembe veszi. A törvénymódosítás 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. június 21., 102. szám 4. 2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggõ módosításáról A legjelentõsebb változás a távolléti díj számításának módszerében történik. A távolléti díjat az esedékesség idõpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány és az esedékesség idõpontját megelõzõ utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani. A törvény módosítja a havi béres munkavállalók esetében a havi bér arányos részének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket. A továbbiakban a korábbi gyakorlattal megegyezõen a munkavállalót a havidíja az általános munkarend szerinti munkanapoktól függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A havi bér arányos részét kell elszámolni hónap közben történõ belépés és kilépés esetén, valamint azokban az esetekben is, ha a munkavállaló az adott hónapban csak a munkanapok egy részét dolgozza le. Az új távolléti díj számítási módszert az augusztus hónapra kezdõdõ távollétek elszámolásánál kell elõször

alkalmazni. Ha a távolléti díj a távollét során módosul, a távollét módosítást követõ tartamára a távolléti díj módosított összegét kell figyelembe venni. Ha idõközben a munkavállalónak 2013. augusztus 1-jén béremelést adtak, az augusztusra járó szabadságok esetén már az új alapbérrel kell a távolléti díjat megállapítani. A munkaidõkeret lejárta elõtti munkaviszony megszûnéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat már nem csak munkaidõkeret esetén, hanem bizonyos esetekben az általános munkarendben dolgozó munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése esetén is alkalmazni kell. A módosító törvény megerõsíti azt a gyakorlatot, miszerint az apának gyermeke születésekor járó pótszabadságot arányosítani abban az esetben sem lehet, ha a munkaviszony év közben kezdõdött vagy szûnt meg. A törvényváltozás lazít az egyenlõtlen munkaidõbeosztás esetén történõ szabadság nyilvántartás szabályain. Lehetõsége van a munkáltatónak arra, hogy választása szerint az általános szabályok szerint napban adja ki a szabadságot. A másik lehetõség, hogy a munkáltató a munkaidõ beosztáshoz igazodóan adja ki a szabadságot, azzal azonos óraszámban számolja el és tartja nyilván. Fontos változás van az év közben kezdõdõ munkaviszonyok esetén a betegszabadság vonatkozásában is. A módosítással a munkavállalót a táppénzre jogosultságot megelõzõ napig a betegszabadságra vonatkozó díjazás illeti meg. A törvényváltozás jelentõsen bõvíti a vasárnapi pótlékra jogosultak körét. 2013. augusztus 1-jétõl a vasárnapi pótlék minden olyan munkavállalót megillet, aki rendkívüli munkaidõben dolgozik vasárnap, munkáltatójának tevékenységétõl, illetve a munkavállaló munkakörétõl függetlenül. A változások következtében 2013. augusztus 1-jétõl a felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a munkáltató személyében bekövetkezõ változás esetén a tájékoztatási kötelezettséget. 2014. január 1-jétõl két fontos változást hoz a törvénymódosítás. Egyrészt a kötetlen munkarend esetén már nem feltétel, hogy a munkáltató a munkaidõ legalább fele beosztásának jogát átengedje a munkavállalónak. Másrészt január 1. után a munkáltató és a munkavállaló csak az életkor alapján járó pótszabadság következõ évre történõ átvitelében állapodhat meg. 2013. június 30. és 2015. január 1. között a módosítások különbözõ idõpontokban lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2013. június 22., 103. szám 5. A Magyar Nemzeti Bank 11/2013. (VI. 25.) rendelet a jegybanki alapkamat mértékérõl A jegybanki alapkamat mértéke 2013. június 26-ától 4,25%. Magyar Közlöny, 2013. június 25., 105. szám 6. 2013. évi CXXIII. törvény az egyes közteherviselési kötelezettséget elõíró törvények módosításáról a)A törvény módosította, illetve kiegészítette az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt. Az új 3/A. § értelmében a magánszemély kamatjövedelme után 6 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik, a 16 százalék személyi jövedelemadó mellett. Az egészségügyi hozzájárulást – a kamatjövedelemben részesülõ magánszemély illetõségének vizsgálata nélkül – a kifizetõnek le kell vonnia. Amennyiben a magánszemély igazolja a Tbj. szerinti külföldi illetõségét, úgy a kifizetõ által levont egészségügyi hozzájárulást a magánszemély utólag az adóhatóságtól igényelheti vissza. Az eho fizetési kötelezettség kiterjed a tartós befektetési számlán elhelyezett összegek hozamára is abban az esetben, ha a tartós befektetési szerzõdés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési idõszak utolsó napját megelõzõen kerül sor.

Átmeneti rendelkezés alapján a kamatjövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a magánszemélyek 2013. augusztus 1-jétõl megszerzett kamatjövedelmére vonatkozik. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó idõszak 2013. augusztus 1-jét megelõzõen kezdõdik, de a kamatjövedelem juttatása 2013. augusztus 1-jét követõ idõpontra esik, például ha a betétszerzõdést 2013 júniusában kötik meg, de arra kamatot csak szeptemberben fizetnek, az egészségügyi hozzájárulást csak a 2013. augusztus 1-jétõl megszolgált kamatjövedelemre kell megállapítani. b)A törvény módosította a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvényt. A módosítás értelmében a távközlési mértéke 3 Ft/megkezdett percre emelkedett. A törvény kizárólag a nem magánszemély elõfizetõ elõfizetéséhez tartozó, hívószámonként és havonta megállapított adóplafon összegét 2500 Ft-ról 5000 Ft-ra emeli. A törvény értelmében tehát a magánszemély elõfizetõ hívószámáról indított hívás, küldött üzenet utáni adófizetési kötelezettség nem változik. c) A törvény módosította a pénzügyi tranzakciós illetékrõl szóló 2012. évi CXVI. törvényt is. A törvény szerint a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ugyanakkor fizetési mûveletenként nem haladhatja meg a 6 ezer forintot. A fizetési számláról történõ készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz útján történõ készpénzkifizetés esetén a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka. A törvény 2013. augusztus 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. június 30., 111. szám 7. A nemzetgazdasági miniszter 29/2013. (VII. 3.) rendelete az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról A szerencsejáték-szervezõ tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kell kérelmet elõterjeszteni. A módosítás értelmében a játékkaszinó engedélyezéséhez egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet elõterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tervezett szerencsejáték megjelölését, b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és c) a tervezett szerencsejáték szervezésének idõtartamát. Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a) a játéktervet, b) a részvételi szabályzatot, c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét), d) a létesítõ okiratot, és e) a 32/2005. (X. 21.) PM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt egyéb okiratokat, adatokat. A rendelet 2013. július 7-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. július 3., 114. szám 8. 2013. évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról A jogszabály több törvényt pontosít. Jelentõsebb módosítást a következõ törvények tartalmaznak: a)A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete tartalmazza az adómentes juttatásokat. A módosítás követõen adómentesnek fog minõsülni:

• A nemzeti felsõoktatási törvény szerinti a hallgató részére nappali tagozaton az õt megilletõ juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, a nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékébõl havonta a hónap elsõ napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része, valamint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, és a nemzeti felsõoktatási kiválóság ösztöndíj. • A doktorjelölt részére a nemzeti felsõoktatási kiválóság ösztöndíj; • Az. oktató, kutató részére a nemzeti felsõoktatási kiválóság ösztöndíj;" • A nemzeti köznevelésrõl szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a nemzeti felsõoktatásról szóló törvényben meghatározott felsõoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy vallási közösség által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, valamint a roma szakkollégium által a szakkollégiumi tagsági jogviszonyra tekintettel nyújtott. • Az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanuló és mentori ösztöndíj, a nemzetiségpolitikáért felelõs miniszter rendeletével alapított anyanyelvû és kétnyelvû nemzetiségi program szerint mûködõ középfokú iskolák, valamint – amennyiben az adott nemzetiség ilyen intézményt nem tart fenn – nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj. b)A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény módosítása A módosítás pontosítja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésének szabályait. A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozatnak az adott munkakör betöltése céljából, történõ honosítása a Magyar Tudományos Akadémia feladata, amennyiben a külföldi tudományos fokozattal rendelkezõ személyt a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó, az adott szakterületen kutatást közfeladatként végzõ költségvetési szerv közalkalmazottként tudományos munkakörben kívánja foglalkoztatni. A külföldi bizonyítványt és oklevelet hitelesen kell magyar nyelvre fordítani. (Kivéve, ha olyan nyelven állították ki, amelyet az eljáró hatóság internetes honlapján e célból közzétett.) Hiteles fordításnak minõsül: • az Országos Fordító és Fordításhitelesítõ Iroda hiteles fordítása és a hitelesítési záradékával ellátott fordítás, • a magyar külképviseleti szerv hitelesítési záradékával ellátott fordítás, • a magyar közjegyzõ hitelesítési záradékával ellátott fordítás, továbbá • az a magyar nyelvû fordítás, amely hitelesnek minõsül valamely tagállam joga szerint. c) A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása A törvény módosította a szakiskolákra vonatkozó szabályokat. Szakiskolának minõsül – a speciális és készségfejlesztõ szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésrõl szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. d)A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása A törvényben pontosításra került • a felsõoktatási intézmény rektorára, és az egyetemi tanári megbízatásra vonatkozó követelményrendszer,

• hátrányos helyzetû hallgatói csoport, • gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévõk, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõk, • fogyatékossággal élõ jelentkezõk csoportjához tartozók, • nemzetiséghez tartozó jelentkezõk csoportjához tartozók. A módosító törvény egyes rendelkezései más-más idõpontban lépnek hatályba. Ezek 2013. július 6-tól egészen 2015. szeptember 1-jéi idõpontokra esik. Magyar Közlöny, 2013. július 5., 116. szám 9. 2013. évi CXXVII. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról A törvény módosította az egészségbiztosítási pénzellátás összegének megállapítására vonatkozó szabályokat. A hivatkozott jogszabály értelmében pénzbeli ellátások közé tartozik a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, illetve a táppénz. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdõ napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított az elõzõekben megjelölt idõtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A folyamatos biztosítási idõ megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelõzõ jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha a biztosított az irányadó idõszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – bizonyos kivétellel – a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerzõdés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelem. Ha a biztosított az említett idõszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság elsõ napját megelõzõen van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Ha a biztosított a meghatározott idõszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság elsõ napját megelõzõen nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerzõdés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelem. A törvény 2013. július 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. július 5., 116. szám 10. A Kormány 254/2013. (VII. 5.) rendelete az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Módosításra került a pénzbeli ellátások irányadó idõszakra vonatkozó definíció. Ennek értelmében irányadó idõszaknak minõsül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdõ napján fennálló biztosítási jogviszony elsõ napjától az ellátásra való jogosultságot megelõzõ napig terjedõ idõszak, melynek kezdõ napja nem korábbi az ellátásra való jogosultságot megelõzõ naptári év elsõ napjánál.

Módosításra került a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapításának részletes szabályai. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdõ napján érvényes szerzõdés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér másfélszeresének figyelembevételével kell megállapítani. A mezõgazdasági õstermelõ ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani. Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszûnését követõ 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képezõ átlagkereset harmincad részét. Egyidejûleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a megszûnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napokat abban a jogviszonyban kell figyelembe venni, amelyik elõbb kezdõdött. A megszûnt biztosítási jogviszonyban töltött biztosítási napokat egyidejûleg fennálló, biztosítási jogviszonyok esetén annál a biztosítási jogviszonynál kell figyelembe venni, amelyikben magasabb a jövedelem, azonos jövedelem esetén a biztosított választása szerint. Ha az irányadó idõszakban a biztosítottnak a jogosultságot megalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelme, mert a Tbj. az egyidejûleg fennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írja elõ a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az irányadó idõszakban megszûnt biztosítási jogviszonyából származó, a számítási idõszakra jutó jövedelmet és osztószámot kell a táppénz alapjának megállapításánál figyelembe venni. A táppénz alapját képezõ naptári napi jövedelem a minimálbér harmincad része. A számítási idõszakban elért jövedelembõl a 31. § (2) és a (4)–(6) bekezdés alkalmazásával kell kiszámítani. Amennyiben a táppénz összegének számításánál figyelembe vehetõ idõtartam 6 munkanapnál kevesebb, úgy az ezen idõtartam alatt elért rendszeres jövedelmet – heti 5 napos munkarend szerint – teljes hónapra kell átszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a táppénz alapját. Tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdõ napján érvényes szerzõdésben megállapított jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját. Az egyéni és társas vállalkozók esetében az ellátásra való jogosultságot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér másfélszeresét, a mezõgazdasági õstermelõ esetében a Tbj. 30/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerinti jövedelmet kell érteni. Egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetén abban a jogviszonyban, ahol nem áll fenn a minimum járulékfizetési kötelezettség, a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz összegének alapja a tényleges jövedelem. Az ellátás érvényesítésekor a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésû nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszûnéséig megõrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszûnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszûnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésû nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszûnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az elõzõek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás

elõbb kezdõdött. Ezen eljárás alól kivételt képez az Art. 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony. A kifizetõhellyel rendelkezõ foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az elõzõekben említett adatokon kívül az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszûnését közvetlenül megelõzõ két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj idõtartamát. Ha a biztosítás megszüntetését követõen a biztosított baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a korábban átvett Igazolványt a kérelemhez mellékelni kell. A folyósító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás idõtartamát és az Igazolványt öt napon belül visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak. A Tbj.-ben meghatározott mértékû pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszûnésének napján a foglalkoztató a biztosított írásbeli kérésére a jövedelemigazoláson köteles igazolni a megelõzõ naptári év elsõ napjától a jogviszony megszûnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelmét és azon idõtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelme nem volt. A biztosított jövedelemigazolás kiadása iránti írásbeli kérelmének átvételérõl a foglalkoztatónak igazolást kell kiadnia. A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó idõszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság idõtartamát, valamint a kifizetés idõpontját. A jövedelemigazolás mellékletét képezõ pótlap használata akkor kötelezõ, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs elegendõ hely. Ha a foglalkoztatónál kifizetõhely nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki. A biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem esetén a „Nyilatkozat terhességi-gyermekágyi segély megállapításához”, gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésû nyomtatvánnyal – öt napon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlõ módon köteles igazolni. A rendelet 2013. július 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. július 5., 116. szám 11. A Kormány 370/2011. (XII. 31.) rendelete a költségvetési szervek belsõ kontrollrendszerérõl és belsõ ellenõrzésérõl Módosításra került a belsõ ellenõrre vonatkozó általános és szakmai követelmények. Ennek alapján a költségvetési szervnél belsõ ellenõrzési tevékenységet az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezõ személy végezhet. A belsõ ellenõrzési tevékenység ellátásához szükséges engedély szakmai feltételeinek az felel meg, aki legalább két éves ellenõrzési, költségvetési, pénzügyi, számviteli, vagy az adott költségvetési szerv tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlattal és a) a következõ szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik: aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikus közgazdász, igazgatásszervezõ, okleveles igazgatásszervezõ, okleveles közigazgatási szakértõ, okleveles közigazgatási menedzser vagy ab) olyan fõiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba

vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetõvé teszi, vagy b) az a) pontba nem tartozó felsõfokú iskolai végzettséggel és a következõ szakképesítések valamelyikével rendelkezik: ba) okleveles pénzügyi revizori, bb) pénzügyi-számviteli szakellenõri, bc) ellenõrzési szakelõadó, bd) okleveles könyvvizsgálói, be) költségvetési ellenõri, bf) mérlegképes könyvelõi, bg) a Belsõ Ellenõrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belsõ ellenõri (CIA), bh) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenõri (CISA), bi) közigazgatási gazdálkodási és ellenõrzési szakértõi, bj) felsõfokú költségvetési, vagy bk) felsõfokú államháztartási szakképesítéssel rendelkezik. A rendelet 2013. július 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. július 12., 119. szám

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a 2013. július 1-je és július 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

Gázolaj

Keverék

LPG autógáz

414 Ft/l

418 Ft/l

445 Ft/l

279 Ft/l

(A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a Hivatalos Értesítõ 2013. évi 29. (2013. 06. 18.) számában megjelent közleménye alapján. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.)

MKVK Budapest Fõvárosi Szervezete 1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I.em.3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.:22. Tel. : 484-0838, 484-0839; Fax: 266-1213 E-mail: [email protected]