Makó Város Jegyzőjétől
Egyesített Népjóléti Intézmény vezetőjétől
Makó Városi Gyámhivatal vezetőjétől
I. 2-213/2006. Tájékoztató az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az önkormányzatok céljaként jelölte meg a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a veszélyeztető okok feltárását és felszámolását védelmük és nevelésük mellett. A törvény megállapítja azokat a szabályokat, mely szerint segítséget kell, hogy nyújtsanak az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A feladatok megoszlását, az egyes ellátásokat és a hatósági intézkedéseket a tájékoztató 1. számú melléklete összefoglalóan tartalmazza. A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásról évente átfogó értékelést készít a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelmények alapján.
Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésénél át kell tekinteni a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. A lakónépesség számának és korcsoportonkénti megoszlásának alakulását a 2. és 3. sz. mellékletben található táblázatok mutatják. A gyermekek védelmét a pénzbeli ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások, a hatósági intézkedések, a javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, és a fiatalkorúak pártfogó felügyelete jelenti. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatait az ENI útján biztosítja, a hatósági jogköröket a jegyző és a Városi Gyámhivatal gyakorolja. I. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátások: A pénzbeli ellátások és a gyermekvédelmi alapellátások célja a családok szociális helyzetének és nevelési-gondozási funkciójának megerősítése, a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése.
2 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás-rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Makó Város Önkormányzata rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósított a 2005-ös évben a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatására, amennyiben a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban nevelkedés nem állt a gyermekek érdekével ellentétben. A támogatás havi összege 5.434,-Ft volt, mely elsősorban az oktatási-nevelési intézménybe került átutalásra, a gyermekek étkeztetésére. Ezen kívül a fennmaradó összeget ruházatra, tankönyvvásárlásra stb. fordíthatta a szülő. Ezen támogatási formát 2006.01.01-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény váltotta fel. E szerint az a gyermek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják, bölcsődében, óvodában az étkezéshez normatív kedvezményt, évi egyszeri egyösszegű támogatást, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket igényelhet. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott mértékben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Azokat a gyermekeket, családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról nem lehet más módon gondoskodni. Rendkívüli támogatásban 2005-ben 983 gyermek részesült, melyből természetbeni ellátás formájában, tankönyvtámogatásban 922 gyermek, táboroztatásban 37 fő, pénzbeli támogatásban pedig 24 fő részesült. II. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. A gyermekétkeztetés intézmény térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az óvodások és bölcsődések étkeztetése ingyenes volt 2005-ben azon gyermekek számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek, továbbá 50 %-ot kellett fizetni azon családoknak, akiknél három vagy több gyerek van, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyerek található. Iskolás gyermekeknél 50 %-át fizették ki a gyermek étkezése után azok, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek, valamint ha tartósan beteg vagy fogyatékos a gyermek. 2005. október 1-jéig 8 fő bölcsődés korú gyermek részesült kedvezményben, amiből ingyenes étkeztetést 4 gyermek kapott, 50 %-os támogatottságban pedig 4 fő részesült. Az óvodás korú gyermekek közül 282 fő gyermek részesült kedvezményben 2005-ben, amiből ingyenes étkeztetést 189 gyermek kapott, 50 %-os támogatottságban pedig 93 fő részesült. Az általános iskolák esetében 50 %-os étkezési térítési kedvezményt az elmúlt évben 523 tanuló kapott. III. Az önkormányzat által biztosított természetbeni ellátások: A Gyermekjóléti szolgáltatás az ENI Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül valósul meg. A szolgálatnál foglalkoztatott 4 diplomás szociális munkás folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, szoros kapcsolatot tart fenn az óvodai, iskolai ifjúságvédelmi felelősökkel, védőnőkkel, iskola- és gyermekorvosokkal annak érdekében, hogy a gyermek problémái, veszélyeztetettsége mielőbb látókörükbe kerüljön, és a szükséges intézkedést késlekedés nélkül meg tudják tenni. 2005-ben a gyermekjóléti szolgálat által 149 gyermek részesült gondozásban, mely 60 családot érintett. A gyermekjóléti gondozás 20 gyermek esetében szűnt meg.
3 2005-ben a gyermekek veszélyeztetettségének főbb okai: Életviteli problémák: 110 gyermeknél Gyermeknevelési problémák: 93 gyermeknél Elhanyagolás: 17 gyermeknél Fizikai és egyéb bántalmazás: 27 gyermeknél Szülők vagy más családtag szenvedélybetegsége, illetve mentális betegsége: 17 gyermeknél Anyagi problémák: 97 gyermeknél A várandós anyák gondozását a gyermekjóléti szolgálat munkatársai a védőnőkkel közösen végzik. Elsősorban azokra az anyákra fordítanak nagy figyelmet, akik szociálisan hátrányos körülmények között élnek. Felvilágosító munkával igyekeznek elérni, hogy az anya rendszeresen vegyen részt a tanácsadásokon és az orvosi vizsgálatokon, hogy az esetlegesen fellépő problémákra mielőbb fény derüljön. Nagy figyelmet fordítanak a megszületett gyermek táplálására (anyatej-pótlás), és a csecsemő egészséges fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtésére. 2005-ben két várandós édesanya kapott elhelyezést a Családok Átmeneti Otthonában annak érdekében, hogy a csecsemő egészséges környezetben, a gondozónők segítségével megfelelő gondozásban részesüljenek, és biztosítva legyenek számukra mindazok a feltételek, amelyek egészséges fejlődésükhöz szükségesek. Családjából kiemelt gyermekek szüleinek gondozása A Gyermekjóléti Szolgálat a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a Gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A Gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. 2005-ben 11 vérszerinti szülő gondozását látták el. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját nagymértékben segíti a városban kialakított kapcsolati háló, melynek tagjai: • • • • • • •
Védőnői szolgálat Iskola-egészségügyi Szolgálat Oktatás-nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelősei Gyámhivatal, Gyámhatóság Rendőrség, ügyészség, bíróság Egészségügyi intézmények, háziorvosok Környező települések gyermekjóléti szolgálatai.
A jelzőrendszer tagjaival az együttműködés 2005-ös évben kimagaslóan hatékony volt. Így különösen az oktatási-nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelőseitől, a Gyámhatóságtól, a rendőrségtől, a védőnői szolgálattól érkeztek a gyermekek veszélyeztetettségét észlelő jelzések. A Gyermekjóléti Szolgálat 3 alkalommal rendezett szakmaközi megbeszélést, 7 esetben hívott össze és bonyolított le esetmegbeszélő konferenciát egy-egy gyermek súlyos problémáinak megoldása érdekében. A 2004-ben rendezett „Összefogás a gyermekért” című konferenciánk sikerére való tekintettel 2005ben két alkalommal tartottunk előadást „Éretlenek” címmel, mely során a serdülők rohanó
4 világának csapdáit próbáltuk fókuszba állítani. A májusban megrendezett konferenciára a térség szakembereit hívtuk meg, az októberi előadáson pedig közel 400 makói diák vett részt. Az Egyesített Népjóléti Intézmény által két telephelyen működtetett bölcsődében 70, 0-3 éves kor közötti gyermek napközbeni ellátására van lehetőség. A bölcsődét elsősorban azok a kisgyermekek vehetik igénybe, akiknek szülei napi 8 órában állandó munkaviszonnyal rendelkeznek, vagy főfoglalkozásként vállalkozói tevékenységet folytatnak. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 21. § (1) bekezdés b) pontja a GYES-en lévő édesanyák számára lehetővé tette, hogy igénybe vegyék a bölcsődei ellátást abban az esetben, ha ismét munkába állnak. A bölcsődébe a GYES-en lévők gyermekeinek felvételére helyhiány miatt nincs lehetőség. Előfordulhat, hogy az anyák munkába állását, illetve munkába való visszatérését a bölcsődei férőhelyek hiánya akadályozni fogja. Minden évben felvételre kerül néhány olyan kisgyermek is, akinek bölcsődei gondozását a rossz szociális körülményei teszik indokolttá. A bölcsődékben kisgyermekek napközbeni ellátását 16 szakképzett gondozónő és 5 technikai dolgozó végzi. A két telephelyen működő bölcsődét 2005. évben összesen 127 gyermek vette igénybe. A kihasználtság a Belvárosi Bölcsődében 83 %-os volt, az Újvárosi Bölcsődében 63,4 %-os volt. A bölcsődék átlagos kihasználtsága 2005-ben 74,3 %-os volt. A bölcsődében a gyermekek napi négyszeri étkezésben részesültek. A gyermekek szocializációját ingergazdag, biztonságos és tevékenységre motiváló tárgyi környezet biztosítja. A bölcsőde keretein belül havi rendszerességgel működő baba-mama klubban szakemberek (orvos, pszichológus, védőnő, dietetikus, bölcsődei gondozónő) tartanak előadásokat a gyermekeket érintő aktualitásokról. A krízishelyzetbe került gyermekek gondozása, átmeneti elhelyezése a Családok Átmeneti Otthonában biztosított. Az édesanyával beköltöző gyermekek 12 hónapon keresztül vehetik igénybe a teljes ellátást nyújtó otthon szolgáltatásait, amely egy esetben további 6 hónappal meghosszabbítható. A Családok Átmeneti Otthona 2004. szeptember eleje óta kistérségi társulás keretében működik. Az elmúlt évben több esetben vette igénybe a kistérségből édesanya gyermekével az otthon szolgáltatásait. Férőhely üresedéskor a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója telefonon megkeresi a település családgondozóját és tájékoztatja őket az üres férőhelyekről. Amennyiben igény merül fel, a Gyermekjóléti Szolgálat előgondozást végez, ezt követően elkészíti a felvételi javaslatot. Más városokból jelentkezőkkel szemben, minden esetben előnyt élveznek a kistérségi társulás településeiről jelentkezők. 2005-ben 24 gyermek és édesanya, összesen 3688 gondozási napot töltött az otthonban. A 14 férőhelyes otthon kihasználtsága az elmúlt évben 71 %-os volt, szemben a 2004-es év 21 %-os és a 2003-as év 38 %-os kihasználtságával. IV. Védelembe vétel A gyermeket védelembe veszi az önkormányzat jegyzője, ha a gyermek veszélyeztetettsége az alapellátások önkéntes igénybevételével is fennáll, de feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Ezen intézkedést közös munka előzi meg a Gyermekjóléti-, Védőnői Szolgálattal és az oktatási intézményekkel. A védelembe vételi eljárás folyamán meghallgatásra kerültek a szülő, ifjúságvédelmi felelősök, a családgondozó, és az eljárás előmeneteléhez szükséges szakértői vélemények is fontos szerepet játszanak a döntésben. Amennyiben a vizsgálat során a védelembe vétel elkerülhető, tehát nem indokolt, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat alapellátás keretében gondozza tovább a gyermeket és szükség esetén jelzést tesz a jegyző felé. Ha a védelembe vétel indokolt környezeti, magatartási, anyagi, egészségi problémák, alkoholizmus, esetleg lakáskörülmények miatt, akkor határozat születik, melyben kötelezi a jegyző a szülőt az együttműködésre, felszólítja a helytelen életvezetésére, magatartásának következményére és annak megváltoztatására, továbbá a gyermek részére a Gyermekjóléti Szolgálat
5 családgondozóját rendeli ki, aki egyéni gondozási-nevelési tervet készít a gyermekre vonatkozóan. A védelembe vétel indokoltsága - kérelemre bármikor, hivatalból évente - kerül felülvizsgálatra. A 2005. december 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorú gyermek adatait a 4. számú melléklet első táblája tartalmazza. V. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermek ideiglenes hatályú azonnali elhelyezése szükséges, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezés miatt a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. Ezt követően a gyámhivatal megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha ennek feltételei nem állnak fenn, továbbá megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartását és a perindítások lehetőségét. A jegyzőn kívül ideiglenes hatályú elhelyezésről határozatot hozhat a gyámhivatal, a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága. Az elmúlt évben az ideiglenes hatályú elhelyezések okaként javarészt a szülők elhanyagoló magatartását, nevelését kell megneveznünk. Az ideiglenes hatályú elhelyezések száma 2005-ben az előző évhez képest csökkent, száma 6 volt, mely 7 kiskorút érintett. Az ideiglenes hatályú elhelyezések számát a 4. számú melléklet második táblája tartalmazza.
Tisztelt Képviselő-testület! VI. A Makó Városi Gyámhivatal működése és kapcsolódó feladatai A Makó Városi Gyámhivatal (továbbiakban: Gyámhivatal) tevékenységéről évente tájékoztatjuk a képviselő-testületet. A Gyámhivatal illetékességi területe változatlanul a makói kistérségre terjed ki. A Gyámhivatal szakmai irányítását és felügyeletét a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala látja el. A hivatal munkatársainak létszáma jelenleg is 4 fő, mindannyian felsőfokú végzettségűek és a munkakörhöz előírt képesítéssel rendelkeznek. Tárgyidőszakban az iktatott ügyiratok száma 5.532 db, főszámon 1.303 db, alszámon 4.529 db irat került iktatásra. A hozott határozatok száma 1.017 db volt. A fellebbezéssel megtámadott határozatok száma 7 db volt éves szinten. A Gyámhivatal eljárását jelentősen érintette több jogszabály változása. 2005. november 1.-től hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket). Ehhez az új jogszabályhoz igazították a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX. 10.) sz. Korm. rendeletet (továbbiakban: Gyer.). Ez az új szabályozás 2006. január 1. napjával lépett hatályba, majd 2006. 04. 01. napjával ismét történtek benne változtatások. A Ket. rendelkezése alapján jelentősen lerövidült a gyámhivatal rendelkezésére álló ügyintézési idő: azonnal illetve 15 nap hosszabbítás engedélyezhető. A törvény új eleme, hogy az eljárás megindulásáról az érintetteket írásban értesíteni kell. Változtak a döntési formák is, a Ket. hatálybalépése óta számos esetben nem határozatot, hanem végzést kell hoznunk. A Gyer. változásai közül említést érdemel, hogy a jogszabály tételesen meghatározta azokat az ügytípusokat, amelyekben az ügyfél csak személyesen nyilatkozhat, meghatalmazott képviselő nem járhat el. A gyámhivatali eljárást nehezíti az az új rendelkezése a Gyer.-nek, hogy mindössze 3 ügyfajtánál engedi meg az egyszerűsített határozat (indokolást nem tartalmazó) meghozatalát, holott ezzel a lehetőséggel korábban széles körben lehetett élni. Az ügyintézés korszerűsítését jelentő elektronikus ügyintézés a gyámhatósági eljárásban csak szűk körben (pl: kérelem benyújtása, nyilatkozat továbbítása, hiánypótlás, értesítés) alkalmazható.
6 1. A Gyámhivatal intézkedései a gyermekvédelmi gondoskodás területén A jegyzői gyámhatóság és a vele együttműködő családgondozó szakemberek a gyermek családból történő kiemelése iránt intézkednek, ha az eljárásuk nem vezetett eredményre. A gyakorlatban továbbra is fő cél a gyermek családban tartása, és a szakemberek ennek érdekében elsősorban a családba fogadást vagy a gyermek elhelyezési pert készítik elő. A családba fogadás a szülők önkéntes elhatározásán alapul. A fenntartása évente felülvizsgálatra kerül, szükség esetén hosszú évekig fenntartható. Változatlanul gyakran alkalmazott megoldás ez a gyermek családban tartására. (5. számú melléklet). Amennyiben a gyermek kiemelése szükséges a környezetéből, és a családba fogadás sem megoldás, jegyzői, rendőrségi, bírósági, ügyészségi, vagy gyámhivatali hatósági intézkedéssel másik szülőnél, hozzátartozónál, nevelőszülőnél, vagy intézményben lehet a gyermeket elhelyezni. Tárgyidőszakban a legtöbb gyermek a másik szülőnél, egyéb családtagnál került elhelyezésre, és helyzetük rendezésére gyermek elhelyezési pert indítottunk. Elmondható, hogy a bíróság minden esetben egyetértett az intézkedésünkkel és a keresettel megegyező döntést hozta. Az intézményben ideiglenesen elhelyezett gyermekek sorsának további alakulását a Gyámhivatal kíséri figyelemmel. Az intézmény, a család, a gyámhivatal és a családdal foglalkozó gyermekvédelmi szakemberek bevonásával 30 napon belül újra felméri, hogy szükséges-e a további intézeti gondoskodás. Az ideiglenes elhelyezést az átmeneti nevelésbevétel követi. Erről a hatályos rendelkezések szerint 30 napon belül kell dönteni. A gyermeket befogadó intézmény a továbbiakban mindaddig biztosítja a kiskorú teljes ellátását, amíg a család képessé nem válik a gyermek visszafogadására. Ennek érdekében évente felül kell vizsgálni a feltételek fennállását. Ha a család fogadóképes, megszűnik az átmeneti nevelés és a gyermek a saját családjában nevelkedhet fel. Amennyiben nincs szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy a szülő fél éven át egyáltalán nem él kapcsolattartási jogával, a gyermek tartós nevelésbevételére kerülhet sor (5. számú melléklet). A nevelésbe vett gyermekek nemcsak otthont nyújtó intézményi ellátásában részesülhetnek, lehetőség van nevelőszülőkhöz való kihelyezésükre is. Az átmeneti, illetve tartós nevelésben lévő gyermekek vonatkozásában a gyámi tisztséget a gondozó intézmény (gyermekotthon vagy lakásotthon) vezetője, illetve a nevelőszülő tölti be. A speciális gyermekotthonok 3 éve működnek megyénkben. Ide kerülnek azok a kiskorúak, akik súlyos magatartási problémájuk miatt egyéb közösségben nem tarthatóak. Térségünkből jelenleg 3 kiskorú nevelkedik ilyen intézményben. Az intézményben, illetve nevelőszülői gondozásban nagykorúvá váló fiatalok kötelező alapellátásként legalább 1 éves időtartamú utógondozásban részesülnek. Sorsukat figyelemmel kísérik és így kapnak segítséget az önálló életkezdéshez. Az utógondozás másik típusa az utógondozói ellátás, amely a fiataloknak nyújt még jelentősebb további gondoskodást abban az esetben, ha létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudják, nappali tagozaton tanulnak, esetleg munkanélküliek. Ők továbbra is az intézményben, vagy a nevelőszülőnél teljes ellátást kapnak. Ha külön háztartásban élnek, albérleti támogatásban részesülhetnek, ha pedig saját otthonnal rendelkeznek, létfenntartásukhoz kaphatnak segítséget. A legtöbb fiatalnak erre a segítségre van szüksége és ők élnek is ezzel a lehetőséggel. Ily módon lehetőségük van arra, hogy iskoláikat elvégezzék és akár több szakmát is szerezhessenek. (5. számú melléklet). 2. A Gyámhivatal hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások A Gyámhivatal hatáskörébe továbbra is kétfajta pénzbeli ellátás: a.) gyermektartásdíj megelőlegezése, b.) otthonteremtési támogatás. a.) A gyermektartás díj állam általi megelőlegezésének szabályait a gyermekvédelmi törvény és a hozzákapcsolódó kormányrendelet részletesen, pontosan meghatározza. Tárgy időszakban e területen is jogszabályváltozás következett be. 2006. 01. 01. napjától 6 havi (előtte 3 havi) behajthatatlanság esetén előlegezhető meg a tartásdíj a jogosult részére.
7 A megelőlegezett tartásdíj kifizetéséről a helyi önkormányzat jegyzője gondoskodik és az általa kifizetett összeget 100%-os mértékben visszaigényli és kapja a hivatal az állami költségvetésből. Ezzel a támogatással havonta jelenleg 30 család, összesen 47 gyermek kap segítséget létfenntartásához (5. számú melléklet). b.) Az otthonteremtési támogatás az intézeti ellátásból kikerülő fiatal felnőtt lakáshoz jutását, saját otthonának megteremtését segíti elő. A jelenleg megállapítható maximális összeg 1.548 eFt. A tárgyalt időszakban 5 fiatal vette igénybe ingatlanvásárlásra ezt a támogatást. Amennyiben a fiatal felnőtt nem rendelkezik egyéb készpénzvagyonnal, ez az összeg elsősorban a környező községekben teszi lehetővé számukra a házvásárlást. A fiatalok többsége azonban nem ismeri a falusi életet, az utazás, a munkavállalás nehézségeit és ezért elég hamar otthagyja az otthonát. Az 5 éves elidegenítési és terhelési tilalom lejártával pedig értékesíti, így végül a támogatás nem éri el célját. Ha abban a környezetben teremthetne otthont, ahol gyermekként élt, ahol barátai és ismerősei laknak, ahol tanul vagy dolgozik, nagyobb esélye lenne arra, hogy valóban otthont teremt magának. Még ebben az esetben is jelentős segítség kell az utógondozók részéről ahhoz, hogy ezek a fiatalok „megtanulják” a felelősségteljes, önálló életvezetést. Ennek az ellátásnak a kifizetéséről is a helyi önkormányzat jegyzője gondoskodik, az állami költségvetés terhére, amely összeg szintén teljes egészében visszatérítésre kerül az állami költségvetésből. (5. sz. melléklet). 3. A Gyámhivatal egyéb feladatai A Gyámhivatal még számos további feladat ellátására köteles. Ezek között a legjelentősebbek a gondnoksági ügyek. Jelenleg 195 fő a nyilvántartott gondnokoltak száma. A hivatal jár el a gondnokság alá helyezési és a gondnokság felülvizsgálatára irányuló perekben, intézkedik a gondnokok kirendeléséről, és figyelemmel kíséri tevékenységüket (pl.: évente számadás elbírálása, vagyonkezelésekhez kapcsolódó jóváhagyások). Jelentős jogszabályi változás, hogy a gondnokok (és a kiskorúak gyámjai is) számadási kötelezettségének teljesítésére már nem egységes határidő van megállapítva, hanem kötelezettségüknek annak a hónapnak a 15. napjáig kell eleget tenniük, amely hónapban a gondnok (gyám) kirendelő határozat született. A számadási időszak pedig az ezt megelőző 12 hónap. Az új határidőről, és a számadási időszak változásáról az érintettek részletes tájékoztatást kapnak írásban a gyámhivatal részéről. Jelentős a kiskorúak vagyoni ügyeiben történő intézkedések, eljárások száma is. A 2005. december 31-i állapot szerint csak a készpénz vagyon, amellyel a gondnokoltak és a kiskorúak rendelkeznek 216 millió Ft volt. Ezen felül több száz fő az, aki ingatlanvagyonnal is rendelkezik. A Gyámhivatal hatáskörébe tartozik még a kiskorúak szülői, nagyszülői, rokoni kapcsolattartásának szabályozása, újra szabályozása illetve a szabályozás után annak érvényre juttatása. A gyermekek érdekében a szülők közötti megegyezés elérése a fő célunk. Szükség esetén figyelmeztetés kiadására és pénzbírság (5-500 ezer Ft között) kiszabásának kilátásba helyezésére is sor kerül. Jelentős volt a jogszabályváltozás ezen a területen is. A Gyer. több szakaszát teljesen újraszabályozták, részletesen pontosították mindazokat a lépéseket, amelyeket a jogosultnak, a kötelezettnek illetve a hatóságnak meg kell tennie a probléma megoldása érdekében. Az új jogszabály a 14 év feletti gyermeknek is lehetővé teszi, hogy e tárgyban eljárást indítson, és joga van „nemet mondania” is. Az új jogi szabályozás változatlanul nagy hangsúlyt fektet a felek közötti egyezség létrehozására, amely hivatalunknál korábban is jól bevált gyakorlat volt. Fontos új elem a szabályozásban, hogy a kapcsolattartás szabályozására (újraszabályozására) irányuló kérelem elutasítható, ha a szülő a szülői kötelezettségeit önhibájából tartósan nem teljesítette illetve elhanyagolta és magatartásán nem változtatott. A gyermeket nevelő szülővel szemben is szigorítást vezettek be: amennyiben a gyermeket a másik szülő ellen neveli és a kapcsolattartására vonatkozó határozatnak nem tesz eleget, a
8 gyámhivatal pert indíthat a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, illetve feljelentést tesz kiskorú veszélyeztetése miatt. A gyámhivatal jár el továbbá a kiskorúak családi jogállásának rendezése érdekében. Ha apai elismerő nyilatkozattal nem rendezhető a kiskorú családi jogállása, a Gyámhivatal a perindításhoz hozzájárul és ennek lebonyolításához eseti gondnokot (ügyvédet) rendel. A kiskorúak házasságkötésének engedélyezése iránt tárgyidőszakban nem indult eljárás. Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás során a hivatal munkatársai gyorsan, soron kívül járnak el akár a saját, akár a társhatóság eljárásáról van szó. Tárgyidőszakban 4 gyermek örökbefogadása ügyében intézkedtünk.
Tisztelt Képviselő-testület! Városunkban tovább kívánjuk erősíteni a szociális ellátórendszert, és a jövőben is nagy figyelmet fordítunk a gyermekek jogainak védelmére. A rendelkezésre álló minden eszközzel segítjük a családokat abban, hogy a gyermekek biztonságot nyújtó és támogató családi és közösségi környezetben nőjenek fel. M a k ó, 2006. május 30.
Dr. Bánfi Margit jegyző
Rózsa Istvánné intézményvezető
Benákné Bárdi Ilona gyámhivatal-vezető
