SZENTENDRE VÁROS KULTURÁLIS ALPOLGÁRMESTERE Az előterjesztés előkészítésében közreműködött Csató Kata ügyvezető Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft
TÁJÉKOZTATÓ Szentendre és Vidéke c. újság költséghatékonyabb, takarékosabb kiadásával kapcsolatos vizsgálat eredménye és javaslatok az újság jövőbeni kiadásával kapcsolatban (Készült: a Képviselő-testület 2015. szeptember 10-i ülésére) Tisztelt Képviselő-testület! Vezetői összefoglaló: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 151/2015. (VI.18.) Kt. sz. határozatában felkérte a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. (továbbiakban Társaság) ügyvezetőjét, hogy a SzeVi ingyenességének, vagy fizetőssé tételének hatásait, költséghatékonyabb, takarékosabb kiadásának lehetőségeit vizsgálja meg és tegyen javaslatot az újság jövőbeni költséghatékonyabb, takarékosabb kiadására. Költségvetési hatás: A tájékoztatónak nincs kihatása az Önkormányzat költségvetésére. Részletes kifejtés: I.) Történeti visszatekintés: a Szentendre és Vidéke városi újság száztizenhat éve Szent-Endre és Vidéke (1899–1901) Szent-Endre és Vidéke 1899-es első megjelenését megelőzően a városban mindössze két közéleti újság látott napvilágot: az egyetlen számot megért Szent-Endrei Futár 1889-ben, illetve az 1897-ben alapított Szabadság. A szerkesztő-kiadó, Czobor Hugó az első lapszám beköszöntőjében pártatlanságáról biztosította az olvasóközönséget: ”a közjó az egyetlen szentségünk”. Az induló hetilap nem pusztán magánvállalkozás volt, a város képviselő-testülete négyszáz koronával támogatta megjelenését. Szentendre és Vidéke Hírlapja (1903–1910) A Szent-Endre és Vidéke az alapító szerkesztésében 1901-ig működött. Kis szünet után, 1903-tól a helyi Perjéssy család vette át az újság szerkesztését, az új kiadó a szentendrei Fő tér papírboltjának tulajdonosa, Goldstein Mór. Szentendre és Vidéke (1910–1916) 1910 májusában jelenik meg a Szentendre és Vidéke Hírlapja utolsó száma, de ugyanebben az évben, novemberben, kis névváltoztatással újraindul. Az új hetilap szerkesztését a városban ügyvédként működő dr. Antony Bélára bízták, aki később, 1914-15 között Szentendre, 1916-tól Esztergom polgármestere lett. 1916 januárjában a Szentendre és Vidéke megszűnt. Szentendre és Vidéke (1987–2015) 1987 januárjában, hetvenegy év elmúltával jelent meg újra a Szentendre és Vidéke ötezer példányban, kéthetente, a lap kiadója a Városi Tanács, mellette politikai támogatóként a Hazafias Népfront Városi Bizottsága. A közéleti és kulturális tájékoztató szerkesztését Máté Györgyre, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (PMKK) munkatársára bízták, aki korábban már évekig szerkesztette a Szentendrei Műsor kiadványokat. 1995-től hetilappá alakul az újság, Gaján Éva szerkesztésével. Ekkortól a regionalitást hangsúlyozva, a környékbeli településekre is terjesztik. Több szerkesztő- és arculatváltás után 2012 novemberétől Kempf Károly Ignác lesz a felelős szerkesztő, a korábban fizetős lap ingyenessé válik, 11 ezer példányban jelenik meg. Szentendre és Vidéke online (2002–2015) Az újság online változata 2002-től indul www.szentendreesvideke.hu domainnéven, majd néhány év kihagyás után, 2007-től megújult honlappal, www.szevi.hu néven indul újra. Ekkortól a Facebookon is elérhető. A portál 2013-tól új arculattal érhető el.
II. Az újság ma A Szentendre és Vidéke c. újság 2015-ben a tervezett költségvetésünk alapján várhatóan 21 alkalommal jelenik meg, alkalmanként 11.000 példányban. Az újság 2 hetente kerül kiadásra (24 oldalon) de, a nyári és téli hónapokban összevont lapszámok kiadására kerül sor és az összevont lapszámok (havonta) magasabb oldalszámban (32 oldalon) jelennek meg. (Jelen tájékoztatás a költségvetésünkben is szereplő átlagos 28 oldalas példányszámmal számol, ahol esetleg eltérő oldalszámú kiadványra hivatkozunk, ott ezt külön jelezzük.)
Az újság kiadásával kapcsolatos költségeket két nagy részre oszthatjuk, - ahogy az alábbi ábra is mutatja - egyik az újság kiadásához közvetlenül kapcsolódó költségek, míg a másik az újság kiadáshoz kapcsolódó ún. közvetett költségek.
Az utóbbi csoportba azon költségek tartoznak, melyek az üzleti tervben a SzeVi kiadások között nem is kerülnek feltüntetésre, hanem az ún. központi költségek között kerülnek elszámolásra, pl. a könyvelés, bérszámfejtés költségére, adminisztrációs költségekre, a telefon költségekre, stb. Ezek a költségek azok, melyeket nem lehet a Társaság által működtetett területek között pontosan vagy arányosan felosztani, de pl. egyes tevékenységek kiszervezésekor ezekkel a költségekkel is feltétlenül tervezni, számolni kell. Az ilyen típusú költségekre éppen az előzőekben írtak miatt számszerűen a következőkben nem térünk ki, azaz csupán a SzeVi kiadásával kapcsolatos közvetlen költségeket vizsgáljuk részletesen, melyeket további két részre, személyi jellegű kiadásokra és dologi kiadásokra lehet bontani. SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK Az újság kiadásával és a hozzá kapcsolódó honlap készítésével, folyamatos frissítésével közvetlenül három munkatársunk dolgozik, egy főállásban (szerkesztő) és két fő (szerkesztőségi munkatárs, fotós) pedig részmunkaidőben, ez éves szinten megközelítőleg 7,3 millió forint kiadást jelent. (Idei jogszabályok figyelembe vételével.) Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ez a minimum létszám, amely a feladatokat, ha sokszor nagy erőfeszítéssel is, de el tudja látni. Ennél kevesebb munkatárssal nem lehet megoldani az újság megjelentetését és a hozzá tartozó honlap működtetését, vagyis amennyiben pl. a példányszám csökkentésre kerül, úgy erre a minimális létszámra akkor is mindenképpen szükség lesz, hiszen a példányszám csökkentésével az újság nyomdakésszé történő előkészítésének feladatai nem csökkennek, viszont ezzel párhuzamosan, a honlappal kapcsolatos feladatok vélhetően megnövekednek, így az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése akár plusz munkatárs felvételét is szükségessé tenné. A személyi jellegű kiadások a közvetlen kiadások közel 50%-át teszik ki. DOLOGI KIADÁSOK A fentiek alapján az újság kiadásainak csökkentésére a közvetlen dologi költségek területén lenne lehetőség. Ezen költségeket tartalmuk alapján további két részre oszthatjuk: Terjesztési költség Jelenleg az újság 11.000 példányban kerül nyomtatásra, ebből 1.000 pld. a város meghatározott frekventált helyein kerül kihelyezésre, míg a 10.000 pld terjesztését a Magyar Posta végzi címlistája alapján. Korábban egy másik vállalkozás végezte ezt a feladatot, de nagyon sok probléma és reklamáció volt az újság terjesztésével kapcsolatban, ezért a korábbinál valamivel drágább, de a terjesztést jóval megbízhatóbban végző Magyar Postával szerződtünk, aki jelenleg 4,70 + áfa /cím összegben végzi az újság terjesztését. Vagyis egy lapszám jelenleg 47.000,-Ft + áfa összegbe kerül, azaz éves szinten (21 lapszám) 987.000,- Ft + áfa összeget fizetünk ki a terjesztése. A jelenlegi terjesztés során, az újságok a nyomdából közvetlenül kerülnek a Magyar Postához, így ezzel a raktározási és logisztikai feladatokat is elvégzik a szerződött összegért. A fennmaradó 1000 példányt pedig a város által biztosított közmunkás viszi el a meghatározott pontokra. A terjesztéssel kapcsolatos költségek az újság kiadásához kapcsolódó közvetlen költségek csupán 6,7 %-át teszik ki. A példányszám csökkentésével, vagy az újság postai úton történő terjesztésnek megszüntetésével ez a költség csökkenthető vagy minimalizálható. Terjesztési költség csökkentésének előnyei, hátrányai: -
Amennyiben az újságok terjesztési példánya csökken, úgy a hozzá kapcsolódó postai terjesztési költségek is csökkennek. Amennyiben a terjesztéshez a város közmunkásokat tudna biztosítani, akkor a terjesztésre nem kellene szerződnünk, azonban azt is látni kell, hogy az ezzel kapcsolatos többletfeladatok, pl. raktározás, logisztikai munkák elvégzése véleményünk szerint többe kerülne a jelenleginél. Hiszen ha a jelenlegi
éves nettó posta költséget (987.000,-Ft) havi szintre lebontjuk, akkor a havi 82.250,-Ft-nak a feladatot elvégző munkatárs/ak bruttó megbízási díjára és járulékaira is fedezetet kellene nyújtania és akkor még nem is számoltunk a raktározás és további egyéb logisztikai költségekkel. Nyomdaköltség A jelenlegi nyomdai feladatokat végző cégtől kértünk új árajánlatot a különböző példányszámokra az átlagos 28 oldalas terjedelemmel számolva. Az alábbiakban a jelenlegi nyomdatechnikával készülő újság nettó árai: minőség 45g standard újságnyomó
példányszám
nyomdai ár összesen
nyomdai ár/db
2 500 db
156 550,-Ft
62,62,-Ft
5 000 db
201 400,-Ft
40,28,-Ft
11 000 db
307 890,-Ft
27,99,-Ft
A fenti táblázat alapján látható, hogy a példányszám emelkedésével, a nyomda költség arányosan csökken. Hiszen míg 2500 példányszám esetén 1 újság nyomdaköltsége 62,62 Ft + áfa, addig 11.000 példány esetén ez az összeg már kevesebb, mint a fele, azaz 27,99 Ft + áfa. A jelenlegi rendszerben a 10.000, db. példány lehetőséget ad arra, hogy az újság valamennyi háztartásba eljusson. Ha átlagosan háztartásonként 2 olvasóval számolunk, akkor a mostani példányszám mellett jelenleg 1 főre átlagosan kb. 14 ,-Ft nyomdaköltség jut. A példányszám csökkentése számos kérdést vet fel. Ki és hogyan és ki dönti el, hogy pl. 5.000, példányszám esetén, kik kapják, vagy kik nem kapják meg az újságot? Milyen módon történhetne az adatbázis kiépítése? a) Online lekérdezéssel (idősebb emberek esetében – akik a lap bázisolvasói rétegét jelentik – nehezen járható út) b) Postai úton (kiküldött kérdőív visszakérésével – az aktivitás előreláthatólag az igen alacsony százalékot hozná) c) Személyes lekérdezéssel (a fentiek közül ez lenne talán a legdrágább megoldás)
Véleményünk szerint az emberek egy jó része, nem fog a válaszadásra időt, energiát fordítani. Ha mégis, akkor fontos kérdés lesz, ki, milyen adatbázisban kezeli naprakészen a visszajelzéseket. Mi történik, ha valaki lemondja, de 1 hónap múlva mégis meggondolja magát és kérné az újságot. Milyen idő elteltével kaphatja újra? Az ebből adódó plusz költségeket ki finanszírozza? (A Társaság költségvetésekor nem lehet előre tervezni a példányszám ismerete nélkül) Ezen adatbázis kezelését a jelenlegi munkatársak munkaidejükben már nem tudják kezelni, vagyis új munkatárs felvétele válna szükségessé és az ehhez szükséges számítógépes rendszert és programot is ki kellene építeni, melyek további költségeket jelentenek. A példányszám kalkulálásánál azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosság egy jelentős része a közérdekű információkhoz és a város híreihez az újság révén jut, mert az internetet nem használja, vagy nincs módja használni. Nyomdai költség csökkentésének előnyei, hátrányai: -
-
példányszámok csökkentésével a nyomdai költségek éves szinten jelentősen csökkenthetők, pl. a 2.500 példányszám esetén közel a felével, de 5.000 példány esetén is közel 35%-os (kb.2,2 millió Ft) megtakarítás érhető el a nyomda költségből, csökkenő példányszám esetén biztosra vehető, hogy a jelenleg is alacsony hirdetési bevétel tovább csökken, a példányszámok csökkenésével az újság és így a bennük megjelenő közérdekű információk nem minden háztartásba jutna el, (lsd. korábban jelzett elosztási problémákat és költségeket), így ezen információk hozzáférhetőségének biztosítására más csatornákat kell kialakítani, vagy más Szentendrén már most is ingyenesen hozzáférhető újságok olvasójává válik (pl. Pilis-Dunakanyari Hírmondó, Otthonunk Szentendre, Heti akciós újság).
További költségcsökkentést jelentene, ha az újság az eddigiektől eltérően a mostanival azonos terjedelemben, de ritkábban, csak havonta egy alkalommal jelenne meg. Ebben az esetben az eddigieknél kevesebb információ jut
el a lakosokhoz és a Városban történő eseményekről az eddigieknél kisebb terjedelemben és jelentős késéssel értesülhetnének. A fent említett közvetlen költségekkel számolva, 1 újság előállítási és terjesztési költsége 63,64 Ft. Ezen költséget csökkenti az újság hirdetési felületeink értékesítéséből adódó bevétel. Sajnos látnunk kell, hogy a médiapiac átalakulása és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt, valamint a Szentendrén is megjelenő egyéb újságok (pl. hirdetési újságok) miatt is egyre kevesebb és egyre kisebb összegben tudnak és akarnak hirdetni a SzeVi felületén. Az idei költségvetésben a hirdetési bevételekből tervezett nettó bevétel, kb. 12,-Ft-tal csökkentheti 1 újság közvetlen költségeit. Vagyis ha az 1 újság 2 olvasó aránnyal számolunk, úgy az 1 olvasóra jutó közvetlen költség 25,82,- Ft-ot ((63,64-12)/2) jelent. A fentiekben a jelenleg ingyenes újsággal kapcsolatosan felmerülő költségekkel számoltunk. Természetesen felvetődhet az újság fizetőssé tétele is. Ebben az esetben véleményünk szerint a maximum 2.500 példányszámú kiadással lehetne számolni- bár a korábbi évek tapasztalata alapján még ez is túl nagy példányszámnak tűnik- és így egy újság közvetlen költsége 200,67,-Ft lenne. 2012-ig az akkor fizetős újságot már csak 1300 példányszámban tudták nyomtatni és ezek jelentős részére sem volt kereslet. Akkoriban egy része fizetős volt, míg a közintézményekbe ingyenesen kerültek kihelyezésre, mely természetesen csökkentette a vásárlók számát. 2012 novemberében lett az újság újra ingyenes és az akkori heti megjelenéssel szemben most általában havonta kétszer jelenik meg. Az újság fizetőssé tételével együtt járó drasztikus példányszám csökkenés miatt, azt gondoljuk, hogy a hirdetési bevételek tovább csökkennének, hiszen kevesebb emberhez jutna el, és az újság terjesztésével kapcsolatos terjesztési jutalékokkal, és logisztikai és elszámolási feladatok költségeivel is számolva, az újságot kb. 270-300,Ft-os áron kellene értékesíteni.
Szentendre és Vidéke c. újság * Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft.
2011. tény (fizetős)
I. 1. 2.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Anyagjellegű ráfordítások értéke összesen Személyi jellegű ráfordítások
II. Kiadás összesen (1+2)
6 347 8 890 11 942 20 832
2012. tény (fizetős nov-ig)
2013. tény
2014. tény
2015. évi terv
(ingyenes) (ingyenes) (ingyenes)
7 990 4 217
4 500 10 246
2 978 7 960
4 200 8 297
12 808 17 025
8 206 18 452
8 870 16 830
7 047 15 344
III. Üzemi tevékenység eredménye (I-II) -14 485 -9 035 -13 952 -13 852 -11 144 * a fenti táblázat -a korábbi évekről készült eredmény-kimutatások alapján- mutatja be a SzeVi bevételeit és közvetlen költségeit. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy egyre többen az elektronikus médián keresztül jutnak hírekhez, és egyre inkább innen szerzik meg a számukra szükséges információkat. Véleményünk szerint az online lehetőségek fejlesztéséről nem mondhatunk le, azonban azt is látni kell, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések pl. hírlevélként kiküldeni e-mail címekre, további források bevonását tenné szükségessé, hiszen a Társaság jelenlegi költségvetése erre nem nyújt fedezetet.
Az ideális megoldás véleményünk szerint az lehetne, ha a jelenlegi példányszám és terjesztés mellett, az online lehetőségek fejlesztésére a Város plusz forrásokat tudna biztosítani, így a kiépülő jól és megbízhatóan működő online mellett az emberek egy része (főként a 40 év feletti korosztály) már le tudna és le is akarna mondani a papír alapú újságról.
Szentendre Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2008. (IX. 10.) Önk. sz. rendelet 2/a sz. melléklet a Jogi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladatkörének 10. pontjában, a 2/b sz. melléklet a Kulturális és Turisztikai Bizottság feladatkörének 10. pontjában, a 2/c sz. melléklet a Városfejlesztési Bizottság feladatkörének 4. pontjában foglaltak alapján kérem, hogy a Bizottságok a tájékoztatót tárgyalják meg.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tájékoztatót megtárgyalni és tudomásul venni szíveskedjen. Szentendre, 2015. augusztus 28.
Sólyomné Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester
A tájékoztató törvényességi szempontból megfelel. Szentendre, 2015. augusztus 28. dr. Gerendás Gábor jegyző A tájékoztató nincs kihatással az Önkormányzat 2015. évi költségvetésére. Szentendre, 2015. augusztus 28.
Kéri Mihály gazdasági vezető Előkészítette: Csató Kata ügyvezető
