Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület!

A közterületi térfelügyelő-rendszer megvalósítása azt a célt szolgálja, hogy alkotmányos és törvényes keretek között a tudományos-technikai lehetőségek alkalmazásával javuljon · a város közrend- és közbiztonsági helyzete, · a bűncselekmények, szabálysértések megelőzésének, illetőleg megakadályozásának az eredményessége, · az elkövetők megbüntetésének gyorsasága és hatékonysága, · a közösségi és lakossági épületek védelmének a színvonala. A mellékelt tanulmány célja, hogy megalapozza és háttéranyagul szolgáljon Gödöllő város térfelügyeleti rendszerének a kialakításához annak érdekében, hogy a közterületi térfelügyelőrendszer tervezése, megvalósítása és üzemeltetése jogszerű és költségtakarékos módon történjék. A tervezés, megvalósítását és üzemeltetés valamennyi fázisát ellenőrizni kell a célhozkötött felhasználás, a pénzügyi hatékonyság és az igazgatási eredményesség szempontjából. A térfigyelő rendszer kiépítése során Gödöllő város belvárosában, továbbá a kiemelt jelentőségű közlekedési csomópontokon, az önkormányzati és egyes egyházi intézmények környékén - kizárólag közterületeken - videó-kamerák kerülnek elhelyezésre. A kamerák képei (lehetőség szerint digitális) adattovábbítás segítségével egy központban futnak össze, ahol a polgármesteri hivatal, a rendőrség egyes munkatársai – jogszabályokban kötelezően előírt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása céljából - figyelemmel kísérhetik a kamerák által „élőben” közvetített képeket, illetőleg automatikusan és folyamatosan rögzítésre és törvényben meghatározott ideig tárolásra kerülnek a képek. Az „élő képek” figyelemmel kísérésének a célja, hogy a hatóságnak lehetősége legyen a folyamatban levő bűncselekmények, szabálysértések megszakítására, az ezzel kapcsolatos, jogszabályban kötelezően előírt intézkedés elrendelésére és megvalósítására. A rögzített és tárolt képek azt a célt szolgálják, hogy a már elkövetett bűncselekmények, szabálysértések elkövetőinek azonosítását megkönnyítsék a hatóság számára, továbbá a „tettenérés”-sel azonos súlyú bizonyítékként szolgáljanak az eljárásra jogosult közigazgatási és igazságszolgáltató szervezetek részére. A képeket szigorúan tilos magáncélra használni. Sőt, még az adatkezelésre törvény által felhatalmazott szervezeteken (közterület-felügyelet, rendőrség) belül is csak meghatározott munkakörre kinevezett és speciális oktatáson kiképzett köztisztviselők, rendőrök férhetnek hozzá az adatokhoz, illetőleg az adatokat tároló számítógépes rendszerhez. Az adatvédelemnek a szigorú jogi, igazgatási renden kívül fizikai védelmi és informatikai biztonsági előírásai is vannak, amelyek betartását és hibátlan működését rendszeresen ellenőrizni szükséges. Az adatkezelőket fokozott felelősség terheli, mivel a szabályok megsértői nem csak munkajogi, hanem büntetőjogi felelősséggel is tartoznak az előírások betartásáért. A közterületi-térfelügyeleti rendszer főbb részei: kamerarendszer, kameravezérlő rendszer, kommunikációs rendszer, központi adattároló rendszerek, felügyeleti rendszer, elektromos energiaellátó rendszer, kapcsolódó szolgáltatások és üzemeltetés. A kiépítés során a rendszer két központtal kerülne megvalósításra: egy a Polgármesteri Hivatal, egy a Rendőrség épületében. A két épületen belül meg kell oldani az üzemeltetők irodai elhelyezési körülményeit és a 24 órás ügyeleti szolgálat fizikai elhelyezését.

1

A beruházás megvalósításával párhuzamosan fel kell készülni a Polgármesteri Hivatalnak és a Rendőrségnek az új technikai eszközökkel létrejövő képek hasznosítására a munkájukban. Az új technikai alkalmazás feladatokat ró a képviselő testületre (pl. SZMSZ módosítása, költségvetési fedezet biztosítása, beszámoltatási-ellenőrzési tevékenység), a hivatali vezetőkre (pl. szabályzatok elkészítése, beruházás irányítása, oktatások megszervezése, közbeszerzések megvalósítása), a feladatelvégzésre kijelölt köztisztviselőkre és rendőrökre (pl. tananyagok elsajátítása, eltérő munkaidő-beosztáshoz való alkalmazkodás). A beruházás megvalósítása során a testületnek és a vezetőknek egyidejűleg egymásnak ellentmondó követelmények között jó kompromisszumokat kell létrehozniuk. A beruházás költségvetési lehetőségei, a közbeszerzések bonyolultsága, a megvalósítás idejének rövidsége megnöveli a döntés-előkészítéssel szemben támasztott követelményeket. Számos alternatívát kell mérlegelni még a közbeszerezési eljárás kibocsátása előtt. Műszakilag racionális megoldás lenne, hogy elsőként az adatátviteli hálózat és az a központi rendszer kerüljön megvalósításra, majd csak ezt követően kezdődjön meg a kamerák felszerelése, de ez azt jelentené, hogy kb. egy évig egyetlen kamera kép sem hasznosulhatna az igazgatási munkában. A pénzügyi hatékonyság egyetlen közbeszerzési eljárást igényelne, egy fővállalkozó győztessel, azonban ez kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a megrendelőt a szállítóval szemben. A központi rendszer olcsóbban megvásárolható, ha primitív szoftvereket vásárolnak, azonban ez az üzemeltetés humánerőforrás költségeit lényegesen megdrágítaná, mert több közterület-felügyelőt, rendőrt kellene alkalmazni a monitorok figyelésére, míg a drágább un. alakfelismerő szoftverek csökkentik az üzemeltetési költségeket. A kommunikációs feltételek megteremthetők saját beruházással vagy teljes egészében szolgáltatás vásárlással is. A döntések gondos mérlegelést igényelnek, mivel az egyik módszernél a beruházási, a másiknál az üzemeltetési költségek a magasabbak. A jó kompromisszumok szakaszokra bontott beruházással, lépcsőzetes üzemebehelyezéssel, a költségek több évre való széthúzásával létrehozhatóak. Az első fázisban javasolt helyszínek elsősorban a városközpont, az újonnan kialakított oktatási intézmények és a 3as főút kritikusabb helyei lennének, a jelen tanulmányban foglaltak szerint. A rendszert úgy indokolt kialakítani, hogy több lépcsőben alkalmas legyen a város teljes térfelügyeleti igényének kiszolgálására. 2011. év folyamán valósuljon meg a rendszer I. fázisa, amely az önkormányzat döntése szerint 40 - 50 kamerából álló, 2 felügyeleti és adattároló központból és a szükséges kommunikációs és energiaellátó rendszerből, kapcsolódó szolgáltatásokból áll, a tanulmányban megfogalmazott jogi, műszaki és kereskedelmi követelményeknek megfelelően. Célszerű már a beruházás tervezése időszakában kijelölni a majdani üzemeltetőt, aki már a folyamatba bekapcsolódva tud felkészülni az új feladat ellátására. Az elmúlt évtizedben Magyarországon mintegy 100 városban illetve fővárosi kerületben hozott létre az önkormányzat közterület-felügyeleti rendszert. A lakosság általában kifejezetten igényli a biztonságot szolgáló kamerák elhelyezését és üzemeltetését. Azonban nem szabad eltitkolni azt a tényt sem, hogy a közvélemény egy része kárhoztatja a kamerák létét, mert a magánélet titkainak a megsértését látja benne. Különösen fontos, hogy az önkormányzat, a kamerák kihelyezése előtt, még a tervezés időszakában ismertesse meg az érintett lakosságot a beruházás céljaival, a várható eredményekkel. A média lehetőségeit is fel kell használni ahhoz, hogy a kamerák helyszíneiről részletes ismertető jelenjen meg, és az egyes polgárok is javaslatokat tehessenek a telepítési helyre. Bár kétségkívül a lakossági vélemények megismerése időigényes feladat, de a beruházás társadalmi elfogadottságát eredményezi.

2

Az I. fázisban kiépítésre kerülő térfelügyeleti rendszer főbb adatai (A) A helyszínek listája (I. fázis): 1.) Szabadság tér, szálloda kereszteződés, Szabadság téri HÉV megálló: „Belváros” 2.) 3-as főút – „Tűzoltóság” 3.) Dózsa György út, „M3-as kivezető” 4.) Zöld óvoda, Damjanich iskola (B) A kiemelt középületek listája (I. fázis): 1.) Polgármesteri Hivatal (Szabadság tér 7. ) 2.) Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.) 3.) Gödöllői Református Líceum (Szabadság tér 9.) 4.) Városi Könyvtár belső udvara (Dózsa György út 8.) 5.) Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ (Dózsa György út 8.) 6.) Művészetek Háza („Testőrlaktanya”, Szabadság út 6.) 7.) Városi piac (Szabadság út) 8.) Tormay Károly Egészségügyi Központ (Petői Sándor u. 1.) 9.) Városi Rendőrkapitányság (Petőfi Sándor u. 6-10.) 10.) Török Ignác Gimnázium (Petőfi Sándor u. 12.) 11.) Önkormányzati Tűzoltóság (Szabadság út 28.) 12.) Damjanich János Általános Iskola (Batthyány út 30-32.) 13.) Zöld Óvoda (Batthyány Lajos utca 34-36.) (C) Összefoglaló költségtáblázat (I. fázis):

Térfelügyeleti rendszer Beruházások összesen Szolgáltatások összesen Üzemeltetés (szolgáltatás) Üzemeltetés (személyi) Üzemeltetés (dologi)

Térfelügyelet összesen

2010

2011

IV. n.é. összesen 0,0 0,0 1,5 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,5

1,5

I. n.é 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0

II. n.é. 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0

III. n.é 44,5 3,0 1,0 6,0 1,0

3,0

1,5

55,5

IV. n.é összesen 0,0 44,5 1,5 9,0 1,0 2,0 6,0 12,0 1,0 2,0

9,5

69,5

Tisztelt képviselő-testület! A megvalósíthatósági tanulmány és az összefoglaló előterjesztés alapján, kérem a határozati javaslat támogatását. Gödöllő, 2011. január 27. Dr. Gémesi György

3

Határozati javaslat

Gödöllő város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közterületi térfelügyeleti rendszer megvalósítása érdekében a következőket rendeli: - Az előterjesztést és a mellékletét képező tanulmányt a térfelügyeleti rendszer létesítésének és üzemeltetésének kiinduló alapjául elfogadja - Egyetért az I. ütemben tervezett beruházás megvalósításával - Ki kell dolgozni a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges dokumentációt - Elő kell készíteni a közterületi térfelügyeleti rendszer törvényes működéséhez szükséges rendeleti és egyéb szabályzatokat - Tájékoztatási és véleményezési tervet kell készíteni a lakosság számára a tervezett beruházásról.

Határidő:

2011. II. negyedév

Felelős:

Pintér Zoltán alpolgármester

Az előterjesztés szövege hiteles: Varga Zsuzsanna szervezési főtanácsos

4

Tanulmány Gödöllő városa számára a közterületi térfelügyeleti rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének megvalósítására

Készítette az

e-volreve Pénzügyi Informatikai Kft. Budapest, 2 0 1 1 . j a n u á r

Projekt azonosító: CGID01 GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TANULMÁNY GÖDÖLLŐ VÁROSA SZÁMÁRA A KÖZTERÜLETI TÉRFELÜGYELETI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA

e-volreve Kft. www.evolreve.hu

Dokumentum dátuma: 2011. január

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGALALÓ ..................................................................................................................................4 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ..............................................................................................................8 2.1. JOGI, SZABÁLYOZÁSI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................8 2.1.1. Önkormányzati feladatok és lehetőségek .....................................................................................9 2.1.2. Kapcsolódó szervezetek .............................................................................................................14 2.1.3. Adatvédelem ...............................................................................................................................17 2.2. TECHNOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ ..........................................................................................................18 2.2.1. A képalkotás jellemzői ...............................................................................................................19 2.2.2. Kommunikációs lehetőségek ......................................................................................................20 2.2.3. A térfelügyeleti rendszerek műszaki architektúrája ...................................................................34 2.2.4. Elektronikus hitelesítés ...............................................................................................................35 2.2.5. Biztonság, adatvédelem ..............................................................................................................36 2.3. VÁRHATÓ ELŐNYÖK, ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK ...........................................................................39 2.3.1. Bűnmegelőzés, bűnüldözés ........................................................................................................39 2.3.2. Közterületek védelme .................................................................................................................40 2.3.3. Közlekedési kihatás ....................................................................................................................40 2.4. ALTERNATÍVÁK ...................................................................................................................................41 2.4.1. Ütemezési alternatíva .................................................................................................................41 2.4.2. Pályáztatási alternatíva ...............................................................................................................41 2.4.3. Adatrögzítési alternatíva .............................................................................................................41 2.4.4. Kommunikációs alternatívák ......................................................................................................42 2.4.5. Beruházási alternatívák ..............................................................................................................42 3. MEGVALÓSÍTÁS GÖDÖLLŐN ..........................................................................................................43 3.1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ....................................................................................................................43 3.1.1. Javasolható architektúra .............................................................................................................43 3.1.2. Javasolt helyszínek .....................................................................................................................44 3.1.3. Előkészítési feladatok, engedélyeztetések ..................................................................................62 3.1.4. Szervezési, szervezet-átalakítási kérdések..................................................................................62 3.2. SZABÁLYOZÁSI FELADATOK................................................................................................................64 3.2.1. Elvárt szabályzatok .....................................................................................................................64 3.2.2. Munkaköri leírások.....................................................................................................................65 3.2.3. Szerződések, megállapodások ....................................................................................................67 3.3. TECHNOLÓGIAI FELTÉTELEK ...............................................................................................................68 3.3.1. Általánosan elvárható műszaki feltételek ...................................................................................68 3.3.2. A kamerákra vonatkozó követelmények ....................................................................................69 3.3.3. A vezérlő berendezésre vonatkozó követelmények ....................................................................70 3.3.4. A központi felügyeleti, videotechnikai rögzítő berendezésre vonatkozó követelmények ..........70 3.3.5. Kötelező opció: alakzat-felismerési megoldások .......................................................................71 3.3.6. Kommunikációs lehetőségek ......................................................................................................72 3.3.7. Energiaellátás .............................................................................................................................72 3.3.8. Telepítés .....................................................................................................................................73 3.3.9. Szállítói szolgáltatások, garanciális követelmények...................................................................73 2/118

Projekt azonosító: CGID01 GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TANULMÁNY GÖDÖLLŐ VÁROSA SZÁMÁRA A KÖZTERÜLETI TÉRFELÜGYELETI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA



3.3.10. A meglévő kamerák integrálásának feltételei .............................................................................78 3.4. A MEGVALÓSÍTÁSI PROJEKT FELADATAI ÉS ÜTEMEZÉSE.....................................................................78 3.4.1. A megvalósítás (projekt) szervezete ...........................................................................................78 3.4.2. Megvalósítási dokumentáció ......................................................................................................80 3.4.3. A projekt megvalósítása .............................................................................................................81 3.4.4. Többfázisú megvalósítás, ütemterv ............................................................................................83 3.4.5. Lehetséges további értékelési szempontok .................................................................................84 3.5. OKTATÁSOK .........................................................................................................................................88 3.5.1. Általános („OKJ-s”) képzések ....................................................................................................88 3.5.2. Speciális képzések ......................................................................................................................89 3.6. ÁTADÁS-ÁTVÉTEL ...............................................................................................................................89 3.7. ÜZEMELTETÉS......................................................................................................................................90 3.7.1. Tervszerű megelőző karbantartások elvégzése ...........................................................................90 3.7.2. A rendszergazdai feladatok ellátása ...........................................................................................91 3.7.3. Rendszer- és biztonság-felügyelet biztosítása ............................................................................92 3.7.4. Vezetői információk ...................................................................................................................93 3.8. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA .............................................................................................................94 3.9. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ...........................................................................................................................94 3.10. KÖLTSÉGBECSLÉS VÁZLAT ..................................................................................................................95 3.10.1. Feltételezések, alapvetések .........................................................................................................95 3.10.2. Összefoglaló költségtáblázatok ..................................................................................................97 3.10.3. Költségek termékek (szállítók) szerint .......................................................................................98 3.10.4. Költségek költségnemek szerint ...............................................................................................104 4. MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................109 4.1. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA ..............................................................................................109 4.2. FOGALMAK ÉS ELVEK LISTÁJA ..........................................................................................................110 4.3. SZABVÁNYOK ....................................................................................................................................118

3/118

Projekt azonosító: CGOD01 GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tanulmány Gödöllő városa számára a közterületi térfelügyeleti rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének megvalósítására



1. ÖSSZEFOGALALÓ Gödöllő városa önkormányzatának képviselő-testülete közterületi térfelügyelő-rendszer megvalósítását határozza el, annak érdekében, hogy alkotmányos és törvényes keretek között a tudományos-technikai lehetőségek alkalmazásával javuljon  a város közrend- és közbiztonsági helyzete,  a bűncselekmények, szabálysértések megelőzésének, illetőleg megakadályozásának az eredményessége,  az elkövetők megbüntetésének gyorsasága és hatékonysága,  a közösségi és lakossági épületek védelmének a színvonala. Jelen tanulmány célja, hogy megalapozza és háttéranyagul szolgáljon Gödöllő város térfelügyeleti rendszerének a kialakításához annak érdekében, hogy a közterületi térfelügyelőrendszer tervezése, megvalósítása és üzemeltetése jogszerű és költségtakarékos módon történjék. A tervezés, megvalósítását és üzemeltetés valamennyi fázisát ellenőrizni kell a célhozkötött felhasználás, a pénzügyi hatékonyság és az igazgatási eredményesség szempontjából.

Az előterjesztés előkészítése A polgármester döntése és az MTA SZTAKI elméleti tanulmánya alapján a jegyző egy konkrét tanulmány elkészítésre kérte fel az e-volreve Kft-t. A tanulmány elkészítésével kapcsolatos követelményeket az alpolgármester és a Gödöllői Rendőrkapitányság helyettes vezetője határozta meg. A kamerák elhelyezésének helyszíneire, a kommunikációs lehetőségek feltárására a polgármesteri hivatal munkatársaiból egy munkacsoport jött létre, amely több alkalommal is áttekintette a részletkérdéseket.

Az előterjesztés tartalma Gödöllő város belvárosában, továbbá a kiemelt jelentőségű közlekedési csomópontokon, az önkormányzati és egyes egyházi intézmények környékén - kizárólag közterületeken videó-kamerák kerülnek elhelyezésre. A kamerák képei (lehetőség szerint digitális) adattovábbítás segítségével egy központban futnak össze, ahol a polgármesteri hivatal, a rendőrség egyes munkatársai – jogszabályokban kötelezően előírt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása céljából - figyelemmel kísérhetik a kamerák által „élőben” közvetített képeket, illetőleg automatikusan és folyamatosan rögzítésre és törvényben meghatározott ideig tárolásra kerülnek a képek. Az „élő képek” figyelemmel kísérésének a célja, hogy a hatóságnak lehetősége legyen a folyamatban levő bűncselekmények, szabálysértések megszakítására, az ezzel kapcsolatos, jogszabályban kötelezően előírt intézkedés elrendelésére és megvalósítására.

4/118




A rögzített és tárolt képek azt a célt szolgálják, hogy a már elkövetett bűncselekmények, szabálysértések elkövetőinek azonosítását megkönnyítsék a hatóság számára, továbbá a „tettenérés”-sel azonos súlyú bizonyítékként szolgáljanak az eljárásra jogosult közigazgatási és igazságszolgáltató szervezetek részére. A képeket szigorúan tilos magáncélra használni. Sőt, még az adatkezelésre törvény által felhatalmazott szervezeteken (közterület-felügyelet, rendőrség) belül is csak meghatározott munkakörre kinevezett és speciális oktatáson kiképzett köztisztviselők, rendőrök férhetnek hozzá az adatokhoz, illetőleg az adatokat tároló számítógépes rendszerhez. Az adatvédelemnek a szigorú jogi, igazgatási renden kívül fizikai védelmi és informatikai biztonsági előírásai is vannak, amelyek betartását és hibátlan működését rendszeresen ellenőrizni szükséges. Az adatkezelőket fokozott felelősség terheli, mivel a szabályok megsértői nem csak munkajogi, hanem büntetőjogi felelősséggel is tartoznak az előírások betartásáért. A közterületi-térfelügyeleti rendszer főbb részei: kamerarendszer, kameravezérlő rendszer, kommunikációs rendszer, központi adattároló rendszerek, felügyeleti rendszer, elektromos energiaellátó rendszer, kapcsolódó szolgáltatások és üzemeltetés. A kiépítés során a rendszer két központtal kerülne megvalósításra: egy a Polgármesteri Hivatal, egy a Rendőrség épületében. A két épületen belül meg kell oldani az üzemeltetők irodai elhelyezési körülményeit és a 24 órás ügyeleti szolgálat fizikai elhelyezését. A beruházás megvalósításával párhuzamosan fel kell készülni a Polgármesteri Hivatalnak és a Rendőrségnek az új technikai eszközökkel létrejövő képek hasznosítására a munkájukban. Az új technikai alkalmazás feladatokat ró a képviselő testületre (pl. SZMSZ módosítása, költségvetési fedezet biztosítása, beszámoltatási-ellenőrzési tevékenység), a hivatali vezetőkre (pl. szabályzatok elkészítése, beruházás irányítása, oktatások megszervezése, közbeszerzések megvalósítása), a feladatelvégzésre kijelölt köztisztviselőkre és rendőrökre (pl. tananyagok elsajátítása, eltérő munkaidő-beosztáshoz való alkalmazkodás). A beruházás megvalósítása során a testületnek és a vezetőknek egyidejűleg egymásnak ellentmondó követelmények között jó kompromisszumokat kell létrehozniuk. A beruházás költségvetési lehetőségei, a közbeszerzések bonyolultsága, a megvalósítás idejének rövidsége megnöveli a döntés-előkészítéssel szemben támasztott követelményeket. Számos alternatívát kell mérlegelni még a közbeszerezési eljárás kibocsátása előtt. Műszakilag racionális megoldás lenne, hogy elsőként az adatátviteli hálózat és az a központi rendszer kerüljön megvalósításra, majd csak ezt követően kezdődjön meg a kamerák felszerelése, de ez azt jelentené, hogy kb. egy évig egyetlen kamera kép sem hasznosulhatna az igazgatási munkában. A pénzügyi hatékonyság egyetlen közbeszerzési eljárást igényelne, egy fővállalkozó győztessel, azonban ez kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a megrendelőt a szállítóval szemben. A központi rendszer olcsóbban megvásárolható, ha primitív szoftvereket vásárolnak, azonban ez az üzemeltetés humánerőforrás költségeit lényegesen megdrágítaná, mert több közterület-felügyelőt, rendőrt kellene alkalmazni a monitorok figyelésére, míg a drágább un. alakfelismerő szoftverek csökkentik az üzemeltetési költségeket. A kommunikációs feltételek megteremthetők saját beruházással vagy teljes egészében szolgáltatás vásárlással is. A döntések gondos mérlegelést igényelnek, mivel az egyik módszernél a beruházási, a másiknál az üzemeltetési költségek a magasabbak. A jó kompromisszumok szakaszokra bontott beruházással, lépcsőzetes üzemebehelyezéssel, a költségek több évre való széthúzásával létrehozhatóak. Az első fázisban javasolt helyszínek elsősorban a városközpont, az újonnan kialakított oktatási intézmények és a 35/118




as főút kritikusabb helyei lennének, a jelen tanulmányban foglaltak szerint. A rendszert úgy javasoljuk kialakítani, hogy több lépcsőben alkalmas legyen a város teljes térfelügyeleti igényének kiszolgálására. 2011. év folyamán valósuljon meg a rendszer I. fázisa, amely az önkormányzat döntése szerint 40 - 50 kamerából álló, 2 felügyeleti és adattároló központból és a szükséges kommunikációs és energiaellátó rendszerből, kapcsolódó szolgáltatásokból áll, a tanulmányban megfogalmazott jogi, műszaki és kereskedelmi követelményeknek megfelelően. Célszerű már a beruházás tervezése időszakában kijelölni a majdani üzemeltetőt, aki már a folyamatba bekapcsolódva tud felkészülni az új feladat ellátására. Az elmúlt évtizedben Magyarországon mintegy 100 városban illetve fővárosi kerületben hozott létre az önkormányzat közterület-felügyeleti rendszert. A lakosság általában kifejezetten igényli a biztonságot szolgáló kamerák elhelyezését és üzemeltetését. Azonban nem szabad eltitkolni azt a tényt sem, hogy a közvélemény egy része kárhoztatja a kamerák létét, mert a magánélet titkainak a megsértését látja benne. Különösen fontos, hogy az önkormányzat, a kamerák kihelyezése előtt, még a tervezés időszakában ismertesse meg az érintett lakosságot a beruházás céljaival, a várható eredményekkel. A média lehetőségeit is fel kell használni ahhoz, hogy a kamerák helyszíneiről részletes ismertető jelenjen meg, és az egyes polgárok is javaslatokat tehessenek a telepítési helyre. Bár kétségkívül a lakossági vélemények megismerése időigényes feladat, de a beruházás társadalmi elfogadottságát eredményezi.

Az I. fázisban kiépítésre kerülő térfelügyeleti rendszer főbb adatai (A) A helyszínek listája (I. fázis): 1.) Szabadság tér, szálloda kereszteződés, Szabadság téri HÉV megálló: „Belváros” 2.) 3-as főút – „Tűzoltóság” 3.) Dózsa György út, „M3-as kivezető” 4.) Zöld óvoda, Damjanich iskola (B) A kiemelt középületek listája (I. fázis): 1.) Polgármesteri Hivatal (Szabadság tér 7. ) 2.) Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.) 3.) Gödöllői Református Líceum (Szabadság tér 9.) 4.) Városi Könyvtár belső udvara (Dózsa György út 8.) 5.) Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ (Dózsa György út 8.) 6.) Művészetek Háza („Testőrlaktanya”, Szabadság út 6.) 7.) Városi piac (Szabadság út) 8.) Tormay Károly Egészségügyi Központ (Petői Sándor u. 1.) 9.) Városi Rendőrkapitányság (Petőfi Sándor u. 6-10.) 10.) Török Ignác Gimnázium (Petőfi Sándor u. 12.) 11.) Önkormányzati Tűzoltóság (Szabadság út 28.) 12.) Damjanich János Általános Iskola (Batthyány út 30-32.) 13.) Zöld Óvoda (Batthyány Lajos utca 34-36.) 6/118




(C) Összefoglaló költségtáblázat (I. fázis): Térfelügyeleti rendszer Beruházások összesen Szolgáltatások összesen Üzemeltetés (szolgáltatás) Üzemeltetés (személyi) Üzemeltetés (dologi)


2010

2011

IV. n.é. összesen 0,0 0,0 1,5 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,5

1,5

I. n.é 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0

II. n.é. 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0

III. n.é 44,5 3,0 1,0 6,0 1,0

3,0

1,5

55,5

IV. n.é összesen 0,0 44,5 1,5 9,0 1,0 2,0 6,0 12,0 1,0 2,0

9,5

69,5

Határozati javaslat Javasoljuk, hogy Gödöllő városa önkormányzatának képviselő-testülete a közterületi térfelügyelő-rendszer kialakítás érdekében fogadja el az alábbi pontokból álló határozatot: 1. A képviselőtestület első olvasatban megtárgyalta az előterjesztést, és azt a további munka alapjául elfogadta. 2. A 2011. évi költségvetésben tervezni szükséges a beruházás I. fázisának a költségeit. 3. A közbeszerzési eljárások előkészítésével kapcsolatos tevékenység megkezdhető. 4. A közterületi-térfelegyelő rendszer törvényes működtetéséhez szükséges rendeletés szabályzatalkotási tevékenység megkezdhető. 5. Előkészületeket kell tenni az üzemeltető kijelölésére. 6. Tájékoztatási és véleményezési tervet kell készíteni a lakosság számára a tervezett beruházásról. 7. A képviselőtestület tagjai számára tapasztalatcserét kell szervezni egy hasonló méretű közterület-felügyeleti rendszert már működtető város képviselőtestületével.

7/118




2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Az elméleti összefoglalóban megadjuk azoknak az alapvető ismeretnek az összefoglalását, amelyek hasznosak lehetnek annak érdekében, hogy a „Megvalósítás Gödöllőn” fejezetben található kijelentések, számítások érthetőek és megalapozottak legyenek. Az elméleti összefoglaló részei: 1.) jogi, szabályozási összefoglaló, 2.) technológiai összefoglaló, 3.) várható előnyök, alkalmazási lehetőségek, 4.) alternatívák. A térfelügyeleti rendszer műszaki architektúrájával szemben támasztott, és jelen elemzésben kiemelten kezelt alapvető követelmények:  jogszerűség,  hitelesség,  adatbiztonság,  üzemeltetési biztonság,  szabványoknak való megfelelőség,  rugalmas bővíthetőség.

2.1. J OGI , SZABÁLYOZÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Minden önkormányzati beruházás legfőbb elve a jogszerűség biztosítása. Ennek érdekében összefoglaljuk azokat a rendelkezéseket, amelyeket a térfelügyeleti rendszer kialakítása és üzemeltetése során figyelembe kell venni. A jogi, szabályozási összefoglaló részei:  az önkormányzati feladatok és lehetőségek,  kapcsolódó szervezetek,  a közterületi-térfelügyeleti rendszerek működésének adatvédelmi tárgyú vonatkozásai. A vonatkozó jogszabályok tételes jegyzéke a Mellékletben található.

8/118




2.1.1.

Önkormányzati feladatok és lehetőségek

A közterületi térfelügyelettel kapcsolatos önkormányzati feladatokat mindenekelőtt a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény határozza meg. További szabályozást jelent a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint az önkormányzati rendészetre, a közterületek használatára, a közterületek tisztaságára és a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályozások.

2.1.1.1.

A KÖZTERÜLET - FELÜGYELETRŐL T ÖRVÉNY

SZÓLÓ

1999.

ÉVI

LXIII.

A Közterület-felügyelet alapfeladatait a közterület-felügyeletről szóló 1999.évi LXIII. törvény határozza meg, amely 7.§ lehetővé teszi, hogy a közterület-felügyelő – törvényi vagy önkormányzati rendelet – alapján kép és hangfelvételt készítenek, illetve adatkezelést folytatnak. Az Önkormányzatnak a fenti felhatalmazások alapján rendeletet kell alkotni a területfelügyeleti rendszer létrehozásáról, az illetékességi területről, az adatkezelés céljáról, milyen adatfajták kezelésére és azokra mikor kerülhet sor, továbbá arról, hogy az adatokat meddig lehet tárolni stb. Adatvédelmi nyilvántartás céljából az adatkezelést az Atv. 28.§ (1) bek. alapján az adatvédelmi biztosnak be kell jelenteni. 7. §

(2) A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet. (3) A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt. (4) A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. (5) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről. (6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a rögzítés helyszínén a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban, b elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban, c) végzett felügyelői intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel. (7) A felügyelet a) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével, b) a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével haladéktalanul törli.

9/118




(8) A felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a felügyelő kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a felügyelőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a felügyelő a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot. (9) Ha a felvételen szereplő személy a (6) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell. (10) Ha a rögzített felvételt a felügyelő az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell. 7/A. § (1) A felügyelet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. A felügyeletnek biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig megtekinthesse a róla készült felvételt. (2) A rögzített felvételt a felügyelő a 7. § (6) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt. (3) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély keretében - a (2) bekezdés szerint rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli. (4) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan. (5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 7. § (6) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a felügyelet annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje. (6) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes. 10.§

(1) A felügyelet az igazoltatás során feljelentés megtétele, a 22. §-ban meghatározott feladatok ellátása, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy a) természetes személyazonosító adatait, b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait (a továbbiakban együtt: lakcím) kezeli. (2) A felügyelet jogosult az elszállított, a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapítása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatot - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.

11. § Az igazoltatás során rögzített, valamint a 10. § (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követő öt napig kezelhetők. 15. § (1) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását. A felügyelő az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható. 16. § A felügyelő a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt igazoltatja, és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja. Az elkövető ellenszegülése esetén a 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. 10/118




17. § A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani. 18. § A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja, illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át. 20. § (1) A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. 21. § A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.

2.1.1.2.

G ÖDÖLLŐ V ÁROS P OLGÁRMESTERI H IVATALÁNAK SZMSZ- E

Gödöllő Város Polgármesteri Hivatalának SZMSZ-e tartalmazza a Közterület-felügyeleti Csoport feladatait, az alábbiak szerint:  A közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése.  A közterület rendjére es tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása.  Közreműködik a közterület, az épített es a természeti környezet védelmében.  Közreműködik a közrend, a közbiztonság védelmében.  Közreműködik az önkormányzati vagyon védelmében.  Közreműködik a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében.  Közreműködik szükség szerint a városi rendezvények rendfenntartói tevékenységének ellátásában.  Közreműködik a testületi posta, valamint egyéb hivatali küldeményeknek a címzetthez történő eljuttatásában. A térfelügyeleti kamerarendszer kiépítése egyértelműen támogatja ezeket a feladatokat, és sok esetben nagy mértékben segítheti is ezek ellátását. Az SZMSZ-t mindemellett a rendszer kiépítésével párhuzamosan át kell vizsgálni és esetlegesen módosítani kell annak érdekében, hogy eredményesen és hatékonyan lehessen üzemeltetni a térfelügyeleti rendszert, és a szabályozás tegye lehetővé a videó alapú térfelügyeleti feladatok ellátásának speciális követelményeinek történő megfelelést. Ugyancsak az SZMSZ tartalmazza az Informatikai Csoportra vonatkozó feladatmeghatározást is, amely közül igen sok tevékenységet ugyancsak érint a térfelügyeleti rendszer kiépítése. Ilyenek lehetnek:  A Polgármesteri Hivatal számítógépes hálózatának üzemeltetése az Informatikai Csoport feladata. A csoport felelős az egész rendszer működőképességéért, valamint a külső és belső hálózati szolgáltatások, csatlakozások üzembizton-

11/118




ságáért, koordinálásáért – munkanapokon, munkaidőben folyamatos üzemeltetéséért, rendelkezésre állásért.  Hálózati struktúra kialakítása, az új elemek becsatlakozásának szabályozása, engedélyezése, ellenőrzése, a hálózati forgalom figyelése, a hálózati hibák felderítése, az elhárításhoz szükséges intézkedések megtétele, a hálózatba kapcsolt gépek adatvédelmi rendszerének ellenőrzése.  Működteti és szabályozza azokat a központi szolgáltatásokat is, amelyek a hálózat megfelelő működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek.  Feladata a számítástechnikai eszközök szervízelése; hardver, szoftver telepítés, karbantartás. A számítógépes hálózat, illetve a számítógép használata során a felhasználó által észlelt hibákat az Informatikai Csoport felé kell jelezni.  Gondoskodik az adatmentésről, az adatbiztonságról, valamint a nyomtatók tervszerű karbantartásáról és a nyomtató festékek (tonerek) beszerzéséről, valamint készletezéséről.  Segíti a Polgármesteri Hivatal érdemi ügyintézői tevékenységét szolgáló számítógépes programok alkalmazását, fejlesztését és zavartalan működtetését.  Az Informatikai Szabályzatban leírtak szerint kezeli a hivatal számítógépes rendszerét, felelős annak megfelelő működtetéséért, gondoskodik a hibák elhárításáról, szoftverek és adatállományok védelméről (vírus- és adatvédelem).  A számítástechnikai eszközök kezelésében segítséget nyújt a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, valamint beüzemeli a képviselő-testületi ülésekre a szavazatszámláló rendszert.  A térinformatikai rendszer üzemeltetési, fejlesztési és adat-karbantartási feladatainak ellátása, az adatszolgáltatási feladatok lebonyolítása a Jegyző engedélye alapján.  Közreműködik a dolgozók informatikai képzésének szervezésében, végrehajtásában.  Telefon üzemeltetésével, új vonal igénylésével kapcsolatos szerződés előkészítése. Ezen feladatcsoportok tartalmát és megfogalmazását ugyancsak felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell azokat. A videó alapú térfelügyeleti rendszer esetében különösen fontos annak pontos meghatározása, hogy mely szervezeti egység felelős üzemeltetési és fenntartási (karbantartási, hibaelhárítási) szempontból az egymással igen szoros kapcsolatban álló, de egymástól mégis elkülönülő részekkel kapcsolatban (kamerarendszer, kameravezérlő rendszer, kommunikációs rendszer, központi adattároló rendszerek, felügyeleti rendszer, elektromos energiaellátó rendszer).

12/118




2.1.1.3.

AZ

ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET

Az önkormányzati rendészet az önkormányzat olyan tevékenysége, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul. Az önkormányzat rendészeti feladatainak meghatározásakor alapvető kritérium, hogy azok a kerületi lakosság közbiztonság érzetének alakulásával összefüggő szükségletét elégítsék ki. Ilyenek lehetnek:  építészettel, közterület használatával, állapotának és rendjének fenntartásával,  közlekedésrendészettel,  környezetvédelemmel,  kereskedelemmel, szolgáltatással, iparral,  köztisztasággal kapcsolatos rendészeti feladatok. A képviselő-testület közrendvédelmi, bűnmegelőzési szerepvállalása részben pénzügyi, gazdasági lehetőségek függvénye, amely egyúttal behatárolja a cselekvés lehetőségét is.

2.1.1.4.

G ÖDÖLLŐ V ÁROS

KÖZTERÜLETEINEK HASZNÁLATA

Gödöllő Város közterületeinek használatát a Gödöllő város közterületeinek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 16/2006. (VI. 26.) számú önkormányzati rendelet szabályozza, amelynek 25. §. (1)-e kimondja, hogy „a rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek rendszeresen ellenőrzik.” Ez a tevékenység költséghatékonyan valósítható meg a térfelügyeleti rendszer használatával.

2.1.1.5.

G ÖDÖLLŐ

KÖZTERÜLETEINEK TISZTASÁGA

Gödöllő közterületeinek tisztaságának fenntartását a közterületek és az egyes, nem közterületnek minősülő ingatlanok tisztántartásáról, állagának megóvásáról szóló 29/ 2008. (X. 27.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza. Ennek megtartásának az ellenőrzése költséghatékonyan valósítható meg a térfelügyeleti rendszer használatával.

13/118




2.1.1.6.

R EKLÁMHORDOZÓK

ELHELYEZÉSE

A reklámhordozók elhelyezését Gödöllő Városban a reklámhordozók elhelyezésének szabályozásáról szóló 16/2004. (V. 24.) számú önkormányzati rendelet valamint az ezt módosító 16/2006.(VI.26.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza. Ez megadja a létesítés feltételeit, és részletesen szabályozza a reklámhordozók engedélyezésének követelményeit, a reklámhordozók tulajdonosának kötelességeit. Ez a tevékenység is költséghatékonyan valósítható meg a térfelügyeleti rendszer használatával.

2.1.2.

Kapcsolódó szervezetek

A térfelügyeleti rendszer megvalósításához kapcsolódó szervezetek között kell elemezni  a rendőrséget,  a polgárőrséget,  a KEK KH-t.

2.1.2.1.

A R ENDŐRSÉGRŐL

SZÓLÓ

1994.

ÉVI

XXXIV.

TÖRVÉNY

A Rtv. az alábbiak szerint biztosítja azt a lehetőséget, hogy a Rendőrség képfelvevőt helyezzen el és felvétel(eke)t készítsen. Ugyancsak ez a paragrafus tartalmazza a felvételek megőrzési idejére vonatkozó kitételeket is. 42. §

(2) A Rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. (3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a Rendőrség előterjesztésére az illetékes települési önkormányzat dönt. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A Rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi. (4) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről. (6) Az (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetőleg az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel. (7) Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, a) az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével, b) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével, c) az (5) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap elteltével törölni kell. (8) A szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - az adatkezelő rendőri szerv a (2) és (5) bekezdés alapján 14/118




rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell. (9) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni. 42/A. § (1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2) és (5) bekezdése szerint rögzített felvételből - a külön jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, illetőleg nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv (e törvény alkalmazása szempontjából a továbbiakban: Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata), a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot. (2) A Rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. (3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. § (6) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje. (4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 42. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc napon, a 42. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti öt, illetve a 42. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség. (5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.

2.1.2.2.

R ENDŐRI

INTÉZKEDÉSI KÖTELEZETTSÉG

A térfelügyeleti kamerák által rögzített jogsértések vagy szabálysértések esetén a rendőrséget intézkedési kötelezettség terheli. Rtv. 13. § (1) bek.:„A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.”

2.1.2.3.

K ÖRZETI

MEGBÍZOTT

A településen működő közterületi megbízottra a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet vonatkozik. Ez pontosan szabályozza a körzeti megbízott jogállását és feladatait: 86. §

(1) A körzeti megbízott a rendőri szerv vezetője által meghatározott körzetben teljesít szolgálatot, tevékenységét önállóan szervezi. (2) A körzeti megbízott alapvető feladata a Rendőrség és a lakosság kapcsolatának fenntartása, meghatározott bűnügyi nyomozások elvégzése, a működési területét érintő körözési tevékenység folytatása, szabálysértési ügyekben az előzetes intézkedés foganatosítása, illetve a meghatározott vasúti, légi és vízi rendészeti rendőri munka végzése.

15/118




(3) Tevékenysége során együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatallal, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek beosztottaival, a polgárőrséggel, segíti tevékenységüket.

2.1.2.4.

P OLGÁRŐRSÉG

A polgárőrség a szükséges keretjellegű törvényi szabályozás mellett működésének legalitását a helyi önkormányzattal bűnmegelőzési, illetve közbiztonság védelmi közfeladatok ellátására kötött szerződések alapján nyeri el, és e módon jut anyagi támogatáshoz is. Ebben a minőségében a polgárőrség az önkormányzati rendészeti szervezetekhez kapcsolódó civil kezdeményezésként fogható fel, amely természetesen a helyi közbiztonság érdekeinek megfelelően együttműködik az állami rendészeti szervekkel. Ennek kereteit a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény adja meg: 2. § (3) Az együttműködő szervekkel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás esetén a polgárőr tevékenysége különösen a felvilágosításra, tájékoztatásra, meghatározott eseményen részvételre, helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki.

2.1.2.5.

KEK KH,

KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSOK

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala célkitűzésénél fogva ellátja a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó központi hatóság feladatait, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben és a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) kormányrendeletben meghatározott okmányok kiadásával összefüggő feladatokat. Ennek keretében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerint adatszolgáltatás kérhető az alábbiak szerint: 19. § (1) A nyilvántartásból igényelheti(k): b) a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat; e) a települési önkormányzat jegyzője ea) gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat, eb) közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f) pontjaiban, a 9. § (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjaiban, valamint a 9/A. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat; n) a parkolási szolgáltatást nyújtó társaságok a parkolási díj meg nem fizetése esetén a díj és a pótdíj behajtása érdekében a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban megjelölt adatokat; (2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek: a) a 8. § c), d) pontjaiban megjelölt adatok kivételével aa) a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához, ab) a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához; b) a hivatásos polgári védelmi szerv, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § c), d), g), h) és a 9. § (1) bekezdés c), d), g) pontjaiban megjelölt adatok kivételével. 16/118




24. § (1) Az engedély- és a parkolási igazolvány nyilvántartásból adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető, illetve a parkolási igazolvány használatára jogosult személyazonosító adatát is tartalmazza. (2) A járműtulajdonos (üzemben tartó) adatai akkor szolgáltathatók, ha a kérelemben megjelölt járműazonosító adatok vagy a gépjármű gyártmánya és rendszáma a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezik. (3) A kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az a) az engedély vagy a járműokmány típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok igénylésére irányul; b) az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenőrzésére irányul. Az adatszolgáltatás azonban csak az adatok egyezőségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérő adat fajtájának megnevezését tartalmazza; c) elektronikus úton előterjesztett kérelem a jármű gyártmányára, típusára, színére vonatkozó tájékoztató adatok közlésére, illetve a járműnyilvántartásban szereplő egyéb adatok egyezőségének ellenőrzésére irányul, ez utóbbi nem terjedhet ki azonban a jármű alvázszámára, motorszámára, a motor kódjára és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott adatokra. (4) A kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy b) tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. (5) Törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § a)-d) és i)-j) pontjaiban meghatározott adatairól a személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából adatot szolgáltathat. A 8. § c) és d) pontjában foglalt adatot a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

A fentiek alapján kiépíthető olyan automatikus vagy félautomatikus rendszer, amely a térfigyelő rendszerben leolvasott rendszám, illetve a gépjármű típusa, színe alapján pl. egy szabálysértés esetében megkapja a gépjárműre vonatkozó releváns adatokat a KEK KH-tól, illetve választ tud adni arra a kérdésre, hogy az adott jármű körözött-e vagy sem.

2.1.3.

Adatvédelem

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban Avtv.) szerint személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

17/118




adatkezelés:

az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

és adatkezelő:

az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

Az előzőekben megadottak alapján a rendőrség és a közterület felügyelet térfelügyeleti tevékenysége adatkezelésnek minősül, melyet az Avtv. 28. § (1) bekezdése alapján a személyes adatokat kezelő adatkezelő, jelen esetben a térfigyelő rendszert létesítő/működtető szervezeti egysége köteles ezen tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni. Az Avtv. rendelkezése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Jelen esetben értelemszerűen az érintett(ek) hozzájárulása, mint „jogalap” nem jöhet számításba. A célhoz kötöttség alapelve szerint személyes adat kezelésére csak a Rendőrség illetve a közterület-felügyelők jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében van lehetőség. Az adatkezelésnek minden esetben meg kell felelnie a célhoz kötöttség alapelvének. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. Az adatkezelés csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig történhet. Amennyiben a felvételre a fentiekben megjelölt eljárás(ok) lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból nincs szükség, azt törölni kell, elkerülve így az ún. „készletező jellegű” adatgyűjtést, adattárolást.

2.2. T ECHNOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ A technológia összefoglalóban megadjuk azokat a műszaki alapvetéseket, amelyek annak érdekében szükségeseket, hogy össze lehessen hasonlítani, értékelni lehessen, és megfelelő döntéseket lehessen hozni az egyes szállítók által javasolt megoldások közül. A technológiai összefoglaló részei: I.) a képalkotás jellemzői, II.) kommunikációs lehetőségek, III.) a térfelügyeleti rendszerek műszaki architektúrája, IV.) elektronikus hitelesítés,

18/118




V.) biztonság, adatvédelem.

2.2.1. 2.2.1.1.

A képalkotás jellemzői A

KÉPALKOTÁS , KÉPTOVÁBBÍTÁS FIZIKAI ALAPJAI

Az infokommunikációs eszközök manapság már egyik legszélesebb felhasználási köre az elektronikus formában tárolt („digitális”) álló- és mozgóképek készítése és tárolása. Az elektronikus formában tárolt képeknek alapvetően két fajtája létezik: az elterjedtebb pixelgrafikus, és a speciális felhasználású vektorgrafikus képek. Ezek közül jelen alkalmazás szempontjából csak a pixelgrafikus formában történő tárolás érdekes. A pixelgrafikus képek képpontokból épülnek fel, az egyes képpontokat egymás mellett sorokban, és egymás alatt oszlopokban helyezik el (ún. mátrixban). A televízió, a mobiltelefon képernyőjén, a számítógép monitorán minden esetben pixelgrafikus képet látunk. Minden pixelgrafikus képnek van egy pixelszáma (hogy hány pixelből áll össze a kép vízszintesen, és hányból függőlegesen). A pixelek számát már jól ismerjük, amikor digitális fényképezőgépeket vásárolunk, hiszen a kamerák versengnek, hogy melyiknek több a pixelszáma. Ma már általános a 10 Megapixeles, hozzávetőlegesen tízmillió képpontot tartalmazó fényképezőgép is. Az általánosan elterjedt tévéképernyő, a HD televízió 1920 x 1080, vagyis kb. 4 Megapixelt tartalmaz. Az nyilvánvaló, hogy növeli az állomány méretét, ha ugyanakkora területről több képpontot kell tárolni. A pixelszámnak, a felbontásnak tömörítés nélküli növelése négyzetes mértékben növeli a képtároló helyen elfoglalt helyét, az állomány (file) méretét. A színmélység azt mutatja, hogy a képet alkotó képpontok hogyan vannak ábrázolva. A legegyszerűbb, egy bites ábrázolás esetében az ábrázolható színek száma kettő (fekete vagy fehér). Nyolc bit esetében egy-egy képpont 256 különböző színt vagy árnyalatot vehet fel. Jellemzően a szürkeárnyalatos fotók esetében használják ezt a formátumot, ugyanis az emberi szem a szürke árnyalataiból körülbelül 250-et tud megkülönböztetni. Tizenhat bit esetén az ábrázolható színek száma valamivel több, mint 65 ezer, de ez a színmélység ma már nem használatos. Huszonnégy bit esetében az ábrázolható színek száma 16,7 millió. Ennyi színt képes megkülönböztetni az ember szeme, ezt a formát használják általában a monitorok. A mozgókép élményét szemünk tehetetlenségének köszönhetjük. Az emberi szem másodpercenként legalább 14 alkalommal bemutatott képek sorozatát folyamatos mozgásnak érzékeli. A képváltásból eredő villogás a képfrekvencia növelésével fokozatosan csökken, majd meg is szűnik, a gyakoriságot 24 kép/mp-re növelve a látvány csaknem villogásmentes. Az analóg módon történő tárolással és továbbítással szemben a képdigitalizálás fontos előnyei:  másoláskor, átvitelkor nincs minőségromlás,  könnyű a hitelesítés, titkosítás,  jel-zaj viszonyt (a kép minőségét) nem befolyásolja a tároló és az átviteli közeg.

2.2.1.2.

K ÉPTÖMÖRÍTÉSI

ELJÁRÁSOK

Egy klasszikus, nem HD TV-adás minőségű jel (ITU-601/4:2:0) átvitele digitális csatornán 124 Mbit/s-os sávszélességet igényel. Több csatorna esetén a sávszélesség igény többszörö19/118




ződik. Ez a technika mai szintjén megengedhetetlen erőforrás pazarlást jelent. A különböző tömörítési, kódolási eljárások segítségével az átviendő, tárolandó adatmennyiség töredékére csökkenthető. A természetes mozgókép (videó) statisztikailag redundáns, a pixelek adott környezeten belül és a képek adott időintervallumon belül hasonlók, két okból: I. Az emberi látás tulajdonságai miatt. A videojel az emberi látórendszer számára lényegtelen információkat is tartalmaz, amely eltávolítható. II. A mozgóképben rejlő redundanciák: i. Térbeli, képen belül redundanciák (pl. egy nagy azonos színű folt), ii. Időbeli redundanciák (pl. egy álló tárgy nem változó képe). A videó jel tömörítésre vonatkozó MPEG szabvány célja az információnak kisebb erőforrást igénylő formában történő ábrázolása. A szabvány nem specifikálja a kódert (kódolási algoritmusokat), csak a kódolás kimeneti adatfolyamainak bitszintaxisa specifikált. A következő fontosabb MPEG fázisok és alkalmazásokat érdemes ismerni:  MPEG-1 (ISO 11172 /1993/): Alacsony bitsebességű multimédiás alkalmazások (Videó-CD, CD-I), kb. 1,5 Mb/s VHS képminőség. Ma már nem használatos.  MPEG-2 (ISO 13818 /1994-95/): A DVD lemezek elterjedt tömörítési eljárása.  MPEG-4 (ISO/IEC 14496): Jelenleg a multimédia szolgáltatások szabványává vált, Magyarországon ez lett meghatározva a digitális műsorszórás kódolási eljárásának.  MPEG-7: A tartalom leírás (metaadat) szabványa.  H.264 (MPEG-4 AVC, MPEG- PART 10): Az eljárás valamivel 1 Mbit/s adatátviteli sebesség alatt képes DVD-közeli minőségű videó továbbítására. Az ITU által „Recommendation H.264” elnevezéssel illetett tömörítési technológia az ISO köreiben az „ISO/IEC 14496 10 Advanced Video Coding (AVC)” nevet kapta. Ez a rendkívül magas tömörítési arány az eljárás széleskörű elterjedéséhez vezet, többet között a biztonságtechnikai rendszerekben is. Nyílt forráskódú implementációja az X.264.

2.2.2.

Kommunikációs lehetőségek

A kommunikációs technológia kiválasztását befolyásolja, meghatározza a kiépítendő rendszer topológiája, térbeli- és földrajzi elhelyezkedése, kiterjedtsége. További fontos szempontok:  a megbízhatóság,  a zavarvédelem,  az adatforgalom védettsége (lehallgatás elleni védelem, szándékos zavarások kizárása). Gödöllő Város, illetve a kistérség esetében a jelentős földrajzi kiterjedés miatt a térfelügyeleti rendszer kommunikációjának meghatározása legalább olyan fontos feladat, mint a megfelelő minőségű kamerák és központi egység kiválasztása. A tervezett térfelügyeleti rendszer topológiája a következő általános alapsémára épül:

20/118




Alapcella vagy modul  Felügyeleti központ,  Kamerák.

A kamerák és a felügyeleti központ közötti kapcsolat jellemzően, logikailag csillagpontos kialakítású kommunikációs hálózatot igényel. A fizikai megvalósítás adott esetben lehet más topológiájú is.

21/118




A területi felügyeleti központba egy vagy több alapcella/moduljának jelei futnak be. Ez a kommunikációs topológiát fa struktúrájúvá módosítja. A fa struktúrát tovább építi, hogy a területi felügyeleti központ jelei futnak be a központi felügyeleti központba.

Felügyeleti központ

Területi felügyeleti központ Területi felügyeleti központ

Területi felügyeleti központ

Az igen nagy kiterjedésű hálózatok esetében a csillag és a fa struktúra rendkívül költséges. Ráadásul, ha megbízható rendszert tervezünk, akkor érdemes redundáns útvonalakat is beépíteni a kommunikációs rendszerbe. Ennek egyik lehetősége, hogy gyűrű alakban kötjük össze a felügyeleti központokat a meglévő fa struktúrájú hálózat mellett. Így egy moduláris, bővíthető csillag/fa/gyűrű topológiájú redundáns kommunikációs rendszert hozunk létre.




22/118




A megbízhatóság megtartásának és a költségek csökkentésének másik módszere a nagy megbízhatóságú (redundáns elemekből épített) gerinchálózat alkalmazása.




Mivel Gödöllő város esetében kézenfekvően adja magát a 3-as t, mint egy városi kommunikációs gerinchálózat nyomvonala, erősen javasolható erre a városi gerinchálózatra épülő topológia kialakítása. A topológiától függetlenek a javasolható kommunikációs technológiai lehetőségek. Ezek, megemlítve egy-egy jellemző szállítót is, a következőek lehetnek:  Vezetékes átvitel (pl. Fibernet, Invitel, Rubicom, stb.);  WiFi;  GSM (3G, HSDPA, LTE) átvitel (T-Csoport, Telenor, Vodafon);  Rádiófrekvenciás átvitel (Antenna Hungária);  Trafficom (BKV);  PLC („Power Line Communication”, Budapesti Elektromos Művek, MVM).

23/118




2.2.2.1.

V EZETÉKES

ÁTVITEL

I.) Műszaki megvalósítás

Ebben az esetben a megszokott módon réz vagy optikai vezetéket kell kihúzni, vagy meglévő vezetékrendszert kell alkalmazni a kamerák és a központi rendszer között. Megvalósítási lehetőségek:

 Rézalapú vez etéke k  Közvetlen, csak erre a célra használt koaxiális kábeles pont-pont kapcsolat, analógés vezérlő jelek átvitelére (nem korszerű megoldás, használata nem javasolt).  Meglévő kábeltévé hálózat felhasználásával modulált, analóg nagyfrekvenciás jel átvitele, kétirányú kapcsolattal (nem korszerű megoldás, használata nem javasolt).  Meglévő vagy kiépítendő IP (internet) alapú telekommunikációs hálózat vezetékének felhasználása TCP/IP interfészű kamerák csatlakoztatására.  Meglévő digitális kábeltévé hálózat felhasználása TCP/IP interfészű kamerák csatlakoztatására.

 Optikai vezeté kek  Megfelelő illesztő elemek felhasználásával a kamerák analóg jele vagy digitális kimenete, hálózati interfésze (Ethernet) rákapcsolható optikai vezetékre. Az optikai vezeték nagy sávszélességének köszönhetően nagyszámú kamera jelének átvitelére is alkalmas. Az optikai kábel elektromos zavarokra nem érzékeny, (EMC) nagyfeszültségű környezetben is használható. Külön előnye, hogy nem vagy nehezen hallgatható le. Az optikai kábelek anyagára ma már alig haladja meg a több érpáras rézvezeték árát. II.) Beruházási megvalósítás

 Saját beruházás  Vezetékes átvitelt saját beruházásban megvalósítani abban az esetben van értelme, ha ilyen saját tulajdonú infrastruktúra (pl. kábeltévé hálózat) már legalább 90-95%-ban rendelkezésre áll. Gödöllő Város esetében ez a helyzet ismereteink szerint nem áll fenn.

 Teljes vagy ré szleg es szolgáltatás vá sá rlás  Gödöllő város esetében, mint Magyarországon igen gyakran, egyetlen településen belül több, sok helyen egymással párhuzamosan kiépített vezetékes kommunikációs infrastruktúra is létezik. A térségben működő „Invitel” hálózathoz tartozik a többszöri áttétellel megvásárolt MÁV vonalak mellet kiépült optikai kábelhálózat, amely megkönnyíti a kistérségi gerinchálózat kiépítést, (Ennek nem része a HÉV vonalak mellett futó optikai hálózat, ld. „Trafficom („BKV”)). A városban két kábeltévé hálózat is működik, alapvetően légvezetékre épülő infrastruktúrájuk jelentősnek mondható. Ezek a hálózatok megfelelő alapot adhatnak egy komoly vezetékes városi kommunikációs gerinc kialakításához. 24/118




III.) SWOT

 Előny e:       

stabil, biztonságos, kis zavar-érzékenységű, időjárási viszonyok nem befolyásolják az átvitel minőségét, analóg és digitális átvitelre alkalmas, optika vezeték nehezen hallgatható le, jelentős létszámú szakembergárda áll rendelkezésre a kiépítéshez, karbantartáshoz, adott esetben meglévő vezetékhálózat is felhasználható.

 Hátrány a:  Föld alatti megoldás esetében igen költséges, légkábeles megoldás esetén rontja a városképet,  A vezetékek rongálás és lopás ellen nehezen védhetőek.

2.2.2.2.

„W I F I ” (IP

ÁTVITEL , IEEE 802.11 B / G / N )


WiFi alapú kommunikációs rendszer használata esetén olyan kamerákat lehet alkalmazni, amelyek a képek digitalizálását és a digitalizált kép „IP” csomagokká történő átalakítását a kamerán belül, vagy annak közvetlen közelében valósítják meg. Az IEEE 802.11 „WiFi” jelátvitelnek több alszabványa használatos. A jelen alkalmazás szempontjából három legfontosabb a következő: Sebesség

Hatótávolság

Megjelenés éve

Működési frekvencia (GHz)

Jellemző (Mbit/s)

Maximális (Mbit/s)

Beltéren (méter)

Kültéren (méter)

802.11b

1999.

2,4

4,3

11

38

140

802.11g

2003.

2,4

19

54

38

140

802.11n

2009.

2,4/5

74

600

70

250

A WiFi technológia az elmúlt évek folyamán széles körben elterjedt. Számos gyártó különféle termékeiből választhatunk az optimális átviteli rendszer kialakítására. Alapvetően alkalmas az alapcella csillagpont topológiájának megvalósítására. Az optimális távolságban elhelyezett WiFi hozzáférési pont (accespoint) a csillagpont közepe. A kamerák vezeték nélküli Ethernet hálózaton TCP/IP protokoll szerint tartják a kapcsolatot a hozzáférési ponttal. A kamera és a hozzáférési pont távolságának függvényében egyszerű vagy nagy nyereségű antenna szükséges. A hozzáférési pont és a felügyeleti központ között további WiFi kapcsolat vagy vezetékes kapcsolat szükséges. Egy hozzáférési pont által lefedett terület átmérője kb. 0,5-1 km egy25/118




szerű eszközök használata esetén. Speciális teljesítményű eszközök, antennák felhasználása esetén ez a távolság néhány km-re növelhető az adatátvitel megbízhatóságának rovására, de ez az adott feladat esetében nem látszik szükségesnek. A WiFi-n keresztüli adatátvitelt titkosítani kell, mert a vételkörzeten belül, legális kereskedelmi forgalomban kapható eszközökkel észrevétlenül lehallgatható, megzavarható a rendszer. Ilyen titkosító algoritmus minden eszközben rendelkezésre áll, de gondoskodni kell azok használatáról. A védelem fokozható az 5GHz-es sávban működő eszközök felhasználásával. Ezek még nem elterjedtek, ezért beszerzési költségük magasabb. II.) Beruházási megvalósítás

 Saját beruházás  A WiFi alapú kommunikációs rendszer költségigénye alacsony, a saját beruházás ellen mindössze a fenntartási költségek viszonylag jelentős mértéke szólhat.

 Szolgáltatás vásá rlás  A szolgáltatás elvárt paraméterei jól meghatározhatóak, de az alacsony beruházási költségek miatt a szolgáltatásvásárlás költségei gyorsan meghaladják a saját beruházás költségeit (a szolgáltatás díja nem szorítható le egy minimum szint alá). Jó szolgáltatási szint szerződéssel („SLA”) a fenntartási költségekkel együtt igen gazdaságos megoldás lehet. III.) SWOT

 Előny e:  egyszerű, üzembiztos, olcsó;  előremutató műszaki színvonal.

 Hátrány a:  A WiFi tartományban jelentős forgalom van, a frekvenciasáv magáncélú felhasználása nem korlátozható, esetenként zavarok léphetnek fel.

 Lehetősé ge k:  Olcsón megvalósítható az önkormányzatok közötti VoIP kommunikáció, ami jelentős költség megtakarítást is jelenthet  Könnyen megvalósítható a lakosság számára egyes közterületek ingyenes WiFi-vel való ellátása.  A rendszer tovább bővíthető a nemzetközi téren éppen terjedő legmodernebb „Smart City” („okos város”) irányába. A térfelügyeleti gerinchálózatba bekapcsolhatóak olyan távfelügyeleti elemek, mint:

 riasztórendszerek.  hőközpontok, kazánházak, 26/118




 víz és csatorna hálózatok berendezései,  liftek.

 Kocká zatok:  Rossz terepviszonyok esetén nehéz a megvalósítás, esetleg több átjátszóállomás közbeiktatása is szükséges lehet (ha a gerinchálózat vezetékes, akkor ez a kockázat nem áll fen).  Extrém időjárási viszonyok, az átviteli rendszer kiépítése után épült műtárgyak az adatátvitelt befolyásolják.  Amennyiben a jelek kódolatlanul kerülnek továbbításra, felmerülhet illetéktelen adateltulajdonítás veszélye, amelynek felderítése nem könnyű (megfelelő szabályozással ez a kockázat nem áll fenn).

2.2.2.3.

GSM (3G, HSGPA, LTE)

ÁTVITEL


A megoldás alapja nyíltforgalmú „3G”, „HSGPA” vagy a közeljövőben „LTE” GSM szolgáltatás vásárlása. A mobil hang kommunikációs piac telítődése és a felhasználói igények miatt a mobil szolgáltatók a hangátvitel mellett egyre nagyobb arányban kínálják a GSM alapú adatátviteli szolgáltatást („M2M”, gép-gép kommunikáció). A térfelügyeleti rendszer kialakítására GSM adatátvitellel TCP/IP alapon, tetszőlegesen bővíthető virtuális magánhálózat hozható létre. Ez a hálózat a felhasználó által tetszőlegesen konfigurálható, menedzselhető. Lehetőséget ad párhuzamos, kerülő és redundáns kapcsolatok kialakítására. A vezetékes és WiFi megoldások megfelelő kombinációja GSM interfésszel nagyon hatékony rendszer létrehozását teszi lehetővé. II.) Beruházási megvalósítás

 Saját beruházás  Nem értelmezett.

 Szolgáltatás vásá rlás  A vonatkozó GSM szolgáltatói ÁSZF-ek szerint. III.) SWOT

 Előny e:  Minimális beruházási költség;  Perspektivikus technológia;  Egyszerű, gyors telepítés;

27/118




 Nem kellenek engedélyek, hozzájárulások (a kommunikációhoz! Az erősáramú ellátáshoz változatlanul szükségesek engedélyek!);  Jól konfigurálható, az információ jogosultságtól függően több helyről is elérhető.

 Hátrány a:  Forgalomfüggő költségek;  GSM szolgáltatótól való erős függés (ár, műszaki változások, rendszer meghibásodás);  A központ oldalán speciális eljárást, egyedi megoldást igényel a jelentős sávszélességű jelnek (kb. 100 kamera, kb. 100 Mbit/s) a GSM hálózatról a központba történő továbbítása.

 Lehetősé ge k:  Mobilitás a térfelügyeletben: különféle rendezvények esetén mobil kamerák, „járőr kamerák”alkalmazása igen egyszerűen megvalósítható.  A rendszer tovább bővíthető a nemzetközi téren éppen terjedő legmodernebb „Smart City” („okos város”) irányába. A térfelügyeleti gerinchálózatba bekapcsolhatóak olyan távfelügyeleti elemek, mint:

      2.2.2.4.

riasztórendszerek. hőközpontok, kazánházak, víz és csatorna hálózatok berendezései, gázmérő és átadó állomások, elektromos fogyasztásmérők, liftek.

R ÁDIÓFREKVENCIÁS

ÁTVITEL


A 80-as években, a telefonvonalak szűkös rendelkezésre állása miatt elterjedt megoldás. Néhány nagy szolgáltató (Antenna Hungária, GTS, közműszolgáltatók) komoly beruházásokat eszközölt ebbe a technológiába, amiért Magyarországon mind a mai napig fennmaradt, mint alternatíva. A közüzemi szolgáltatók (elsősorban az áram és vízszolgáltatók) előszeretettel használják belső adatkommunikációs hálózatként, ezért a technológia jól ismert. Sok szállító „saját” antennarendszert épít ki térfelügyeleti adatátviteli céllal. Ebben az esetben a kamerákból származó analóg képjel (szinte) átalakítás nélkül kerül továbbításra a kommunikációs hálózaton. Ilyenkor a rendszer kialakítása során fel lehet használni a megszokott analóg kimenetet biztosító kamerákat és a régebbi, analóg központi videófeldolgozó egységeket. Fontos kikötni, hogy ez esetben csak olyan eszköz használható, ami kétirányú adatátvitelt tesz lehetővé. Az adott eszköz függvényében megfelelő illesztő egységet kell felszerelni a kamera digitális vezérlő jeleinek átvitelére. Az így létrehozott hálózat minden esetben csillag 28/118




topológiájú. A kommunikáció az egyes pontok között időben csak elosztott lehet. Egy adott frekvencián egy időrésben csak egy adó adhat. A megvalósításnak további feltétele az adott térségen felhasználható szabad frekvencia. Az engedélyezett frekvencia után frekvenciahasználati díjat kell fizetni. II.) Beruházási megvalósítás

 Saját beruházás  A saját beruházás ellen szól a technológia perspektívátlansága, erkölcsi avultsága, a viszonylag nagyméretű (méteres, 80 cm-es) antennák városképet rontó hatása. Mellette szól viszont, hogy egy elfekvő készlet vásárlása esetén szélsőségesen nagy engedményt lehet kapni.

 Szolgáltatás vásá rlás  Mivel Gödöllő térségében egy jelentős teljesítményű átjátszópont működik, megfelelően olcsó ár esetén esetleg lehet versenyképes. III.) SWOT

 Előny e:  Nagy sávszélesség.

 Hátrány a:  Drága (kivéve, ha elfekvő készletet lehet vásárolni);  Elavult;  Zavar érzékeny. A frekvencia ismeretében nagy az illetéktelen adatfelhasználás veszélye, valamint lebénítható a kommunikáció hasonló frekvencián sugárzó „illegális adó” segítségével.

 Kocká zatok:  Rossz terepviszonyok esetén nehéz a megvalósítás, esetleg több átjátszóállomás közbeiktatása is szükséges lehet.  A későbbiekben nehezen lesz bővíthető.

2.2.2.5.

T RAFFICOM („BKV”)


A hazai viszonyok különlegessége, hogy egy közlekedési vállalkozás hosszú ideig igen jelentős kapacitású saját adatátviteli hálózattal rendelkezett. Ma ezt az infrastruktúrát egy önálló vállalkozás hasznosítja. Optikai hálózatuk lefedi a BKV villamos és HÉV vonalak teljes hoszszát, ami a kistérségi gerinchálózat egyik jó megoldása lehet. 29/118




II.) Beruházási megvalósítás

 Saját b eruházás  Nem értelmezett.

 Szolgáltatás vásá rlás  Megfelelően olcsó ár esetén jó alternatíva. A vállalkozás árképzési politikája nem ismert, sok tényező függvénye is lehet. III.) SWOT

 Előny e:  stabil, biztonságos;  kis zavar-érzékenységű.

 Kocká zatok:  A Trafficom cég jövője nem megjósolható, erősen ki van téve a politikai befolyásoknak.

2.2.2.6.

PLC (P OWER L INE C OMMUNICATION )


A PLC technológia az elektromos hálózatot használja fel fizikai kommunikációs vezetékként. Az IEEE P1901 szabvány írja le a rendszer pontos specifikációját. Az elektromos hálózat kivitelének függvényében változnak az átviteli jellemzők (kisfeszültségű (230/400V) - nagyfeszültségű hálózatok). A működés alapelve az, hogy egy nagyfrekvenciás vivőt modulálnak az adatjellel. Miután az elektromos hálózat alapvetően kisfrekvenciás teljesítmény átvitelre (50Hz) szolgál, a nagyfrekvenciás átvitelt számtalan tényező befolyásolja, rontja. Átlagos esetben a kisfeszültségű hálózaton az átviteli távolság kb. 2-300 méter. Nagyfeszültségű távvezetékeken továbbított adat nehezen érhető el, mert speciális és drága illesztő felületre van szükség, valamint ezek a távvezetékek általában lakott helytől távol helyezkednek el. (Gödöllő esetében nem ez a helyzet, a középfrekvenciás hálózat a kijelölt helyszínek közül többnek is közvetlen közelében mennek át.) A kereskedelmi forgalomban kapható kisfeszültségű PLC interfészek Ethernet csatlakozást adnak a felhasználó számára. Ezzel gyakorlatilag egy egyszerű helyi hálózat, „LAN” hozható létre. Miután a PLC interfésszel Ethernet kapcsolatot, hálózatot hozunk létre, gyakorlatilag ugyanolyan műszaki megvalósítás lehetséges, mint vezetékes környezetben, 2-300m-es vezeték távolságon belül, tehát alapvetően területi központokon belül javasolható a használata.

30/118




II.) Beruházási megvalósítás

 Saját beruházás  Saját erőből is, az érintésvédelem terén megfelelő „villanyszerelő” képesítéssel is megvalósítható.

 Szolgáltatás vásá rlás  Egyes nagy szolgáltatók (pl. MVM, E-ON) a „smart grid” (okos hálózatok) technológia terjesztése érdekében készülnek jelentős beruházásokra ezen a téren. III.) SWOT

 Előny e:  Minimális beruházási költség;  Egyszerű telepítés;  Nincs szükség vezeték kiépítésére;

 Hátrány a:  Az adatátvitel távolsága korlátozott;

 Lehetősé ge k:  WiFi kiváltása épületen belül rossz jelterjedés esetén;  Ideiglenes kamerák csatlakoztatása;

 Kocká zatok:  Erősáramú hálózat megbontásakor az adatátvitel megszűnik.

2.2.2.7.

T OVÁBBI

HASZNOSÍTÁS : INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI

V O IP

Az IP (internet protocoll) „feletti” hangátvitel a távközlés egy olyan formája, ahol a beszélgetés nem a hagyományos telefonhálózaton, hanem IP-alapú adathálózaton folyik. A privát (zárt felhasználói csoportot képező) VoIP kiépítése minden további nélkül lehetséges egy privát helyi hálózaton, jelen esetben a térfelügyeleti képeket továbbító gerinchálózaton keresztül. A megoldást hosszú ideig vitatták a távközlési törvény alapján, azt elemezgetve, hogy pl. egy önkormányzati intézmény önálló jogi személy-e, és jogos-e egy önkormányzat és az intézményei között a zárt felhasználói csoport feltételezése. Ma már ezek a viták szinte megszűntek, illetve a nemzetközi forgalomra korlátozódnak, általánosan elterjedtek és elfogadottá váltak ezek a megoldások (Skype, Google-phone, Facebook-phone). A megvalósítás módja, hogy az egyes intézményekhez VoIP képes alközpontokat és/vagy telefonkészülékeket kell telepíteni, amelyek költsége általában 1-6 hónap alatt térül meg. Léteznek már WiFi VoIP készülékek, amelyek hordozhatóak, és a zárt felhasználói csoporton belül „ingyenes” beszélgetést biztosítanak. A megoldás egyetlen hátránya, hogy a VoIP alközpontok és készülékek felügyeletének, karbantartásának felelőssége átkerül a felhasználóhoz, ezért a megoldás elsősorban a vállalko31/118




zói szférában terjedt el (pl. bankok esetében már szinte 100%-os az áttérés). Egyes esetekben megoldható, hogy maguk a távközlési szállítók alakítsák át hálózatukat VoIP alapúvá, ez azonban Magyarországon nem jellemző.

2.2.2.8.

T OVÁBBI

HASZNOSÍTÁS : INGYENES LAKOSSÁGI HOTSPOT

A hotspot egy nyilvános, vezeték nélküli (WiFi) internet hozzáférési pont, hatótávolsága nagyjából 50-100 méter, de könnyen kialakítható több km2-re kiterjedő hotspot is. Segítségével a közterületen tartózkodók általában ingyenesen, esetenként a közterület tulajdonosa által biztosított jelszóval csatlakozhatnak saját gépükkel az internetre. Lényege, hogy bárki használhatja az arra alkalmas eszközzel, például laptop, PDA vagy Dual modú (WiFi+GSM) rendszerű mobil telefonnal. Hotspotok megtalálhatók szállodákban, éttermekben, kávézókban, repülőtereken, vasúti pályaudvarokon, könyvesboltokban, könyvtárakban, iskolákban, egyetemeken és egyéb publikus helyeken. A városközpontban, nagy forgalmú nyilvános tereken található hotspot jelentősen javítja a város megítélését, és növeli a polgárok, odalátogatók komfortérzetét.

2.2.2.9.

T OVÁBBI

HASZNOSÍTÁS : OKOS VÁROSOK

(„S MART C ITIES ”)

A városok hatékony üzemeltetése, a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása elengedhetetlen egy versenyképes társadalom kialakításához. A hatékonyság fogalma itt automatikus, összekapcsolt érzékelő rendszereket és a begyűjtött adatokra épülő intelligenciát jelent, megfelelő informatikai támogatással. A létrejövő megoldások újszerűsége elsősorban nem abban rejlik, hogy kiépítése során ma még nem létező technológiát hozunk létre, hanem sokkal inkább abban, hogy a fejlesztés során azt vizsgáljuk, hogy az egyes részfeladatok megoldására ma rendelkezésre álló technológiai elemeket milyen módon lehet úgy ötvözni, összekapcsolni, hogy ezek közös használata egy minőségileg új felhasználási szintet jelentsen. A fejlesztés során a technológiai tudást ötvözzük olyan know-how-val, melynek segítségével a csupasz technológiából „okos” rendszer építhető (az angol „smart” szó ügyest, csínosat, elegánst, ötletest is jelent, és igen erősen pozitív tartalma van). Az elektronika elmúlt 60 éves fejlődésének köszönhetően mára a jeladó – vevő készülékek óriási tömegben és igen olcsón állnak rendelkezésre. Műszaki akadálya nincs annak, hogy minden mindennel adatot cseréljen. Kevés azonban azoknak a megoldásoknak a száma, amely ezeknek a technológiai képességeknek a felhasználásával olyan megoldást hozna létre, amely ezen elektronikai vívmányok segítségével hozzájárul környezetünk élhetőbbé tételéhez. Számos olyan esemény van a városok mindennapjaiban, amelyek kezelésének milyensége nem közömbös a városlakók szempontjából. A városüzemeltetési feladatok hatékony kezelése egyike a közeljövő nagy kihívásainak. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek alkalmasak a legkülönbözőbb forrásokból származó, városüzemeltetési jellegű események fogadására, a beépített intelligenciának és tudásbázisnak megfelelően a beavatkozó szervek felé történő továbbítására. Az Európai Bizottság 2010. márciusi közleményében hirdette meg következő 10 évre szóló stratégiáját, melyet Európa 2020 címmel jelentetett meg. A dokumentum megfogalmazza azokat a fő prioritásokat, amelyekre Európának a következő tíz évben erőforrásait fókuszálnia kell. E dokumentum alapján a tudáson és innováción alapuló gazdaság, az erőforrás32/118




hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás terén kell erőfeszítéseket tenni a tagállamoknak. Az Európa 2020 a célok elérése érdekében kiemelt kezdeményezéseket (prioritásokat) fogalmaz meg. Ezek egyike az „Erőforrás hatékony Európa”, amely az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé való elmozdulást hivatott elősegíteni, valamint az energiahatékonyáságot ösztönözni. E program támogatni kívánja az erőforráshatékonyságot célzó rendszereket, innovatív ötleteket. A kibocsátás csökkentési és biodiverzifikációs célok elérése érdekében strukturális és technológiai változásokat kell végrehajtani. A program keretében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a torlódás és szennyezőanyag-kibocsátás fő színteréül szolgáló városi közlekedés javítására. Az Európai Uniós stratégiából is látszik, hogy a városok intelligens működtetése Európa szerte nem megoldott terület. A Smart City megoldások újdonság tartalmát az adja, hogy – ellentétben ma használatos sok alkalmazással- megvalósítják a városi környezetben alkalmazható szenzorok és jeladó berendezések integrációját, valamint biztosítják az információk olyan felhasználói felületté való integrálását, amelyek támogatják a probléma megoldást, lehetővé teszik a város életében valós időben („real-time”) zajló események összevont menedzselését. További újdonság a lokáció specifikus mobil alkalmazási réteg használata a hibabejelentésben, mellyel szakembereken kívül lakosság bevonására is sor kerülhet, ami olyan esetekben, amikor nincsenek még automatikus szenzorok – ez a helyzet Kelet Európában is. A városok működésével együtt járó káros hatások mérséklése fontos tényezője a fenntartható fejlődés megvalósításának, megőrzésének.

33/118




2.2.3.

A térfelügyeleti rendszerek műszaki architektúrája

A térfelügyeleti rendszerek általános műszaki architektúráját a következő ábrán látható. Település, településrész

Városi felügyeleti központ

Rendőrségi felügyeleti központ

ORFK Lokális felügyeleti központ

Kistérségi térfelügyeleti kommunikációs gerinc Település, településrész

Magánkamerák

Települési (településrészi) kommunikációs csomópont

Települési (településrészi) kommunikációs csomópont

...

...

A beérkező kamerajeleket még a kamerákban vagy a kamerák közelében telepített településrészi csomópontban digitalizálják, és jól kezelhető digitális jellé („IP” alapú adatfolyammá) alakítják. A jelentősnek mondható földrajzi kiterjedés miatt mindenképpen indokolható az egész városra, kistérségre vonatkozó gerinchálózat és az erre épülő települési, vagy településrészi kommunikációs csomópontok, alközpontok kialakítása. A digitalizált jelet a településrészi csomópontból a városi, kistérségi kommunikációs gerinchálózaton továbbítják a városi illetve a rendőrségi felügyeleti központban. A felügyeleti központban a kamerák képének figyelését az operátori állomásokon keresztül végzik. Az operátor előtti felügyeleti munkaállomáson keresztül lehetőség van az események megjelölésére, riasztás generálására. Egy központban több operátori állomás is üzemelhet. Amennyibe a rendszerhez a kistérségből több település is csatlakozik, akkor az egyes települések önálló települési felügyeleti állomásokkal is rendelkezhetnek. A térfelügyeleti gerinchálózatra csatlakozhatnak a magán térfelügyeleti rendszerek is. Az adatok tárolását központi adattároló egységek, szerverek, kiszolgálók végzik. Ezekből a jogosultsági szint ellenőrzése után férhetnek hozzá a kezelők az adatokhoz. Egyes helyszíneken, ahol a felügyelet jellege ezt megengedi a helyszínre telepített, off-line, a gerinchálózatra fel nem kötött kisebb adattároló egységek is telepíthetőek, melyek a képeket 7-21 napig képe34/118




sek őrizni. Egy esetleges esemény esetén ezekből az adatok az adattároló egységek (memóriakártyák, mágneslemezek) cseréjével a helyszínre történő kiszállással nyerhetőek ki.

2.2.4.

Elektronikus hitelesítés

Az elektronikus hitelesítés, csakúgy, mint a hitelesítés általában, egy irat sértetlenségének a „hitelt érdemlő” bizonyítása, az emberek igen régi elvárása. A királyi pecsétek, a bonyolult, kalligrafikus kézjegyek, az aláírások, a különböző titkosítási algoritmusok mind ezt a célt szolgálják. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény kimondja, hogy irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;

Ennek megfelelően a térfelügyeleti rendszerből származó információk hitelességének biztosítását az iratok hitelességének biztosításával azonos módon kell megvalósítani. A hitelesítés feladata általánosan:  Azonosítás („authentikáció”), amikor a hitelesítő a saját kilétét igazolja kommunikációs partnere számára. Ennek során megtörténhet egy adott személy vagy szerkezet azonosítása, amikor bizonyítjuk, hogy kik vagyunk (pl. „I. István” vagy „a szabadság téri kamera”), egy adott szerep azonosítása, mikor bizonyítjuk egy szervezetben betöltött helyünket, munkakörünket, hatáskörünket („a király”, „egy térfelügyeleti berendezés”), és egy eszköznek azonosítása, amikor igazoljuk, hogy egy meghatározott eszköz a birtokunkban van („királyi pecsétnyomó”, „a kamerához tartozó egyedi azonosító”).  Aláírás, amikor egy megfelelően elfogadott eszközzel (pl. a nehezen másolható kézírásunkkal, vagy egy elektronikus eljárással) kódoljuk és/vagy lezárjuk az iratot. Az aláirt iratról a későbbiekben bármikor kimutatható kell legyen, ha azt az aláírást követően megváltoztatták.  Időpecsételés, amikor is az aláírás időpontját igazoljuk.  Titkosítás, amikor egy megfelelően elfogadott eszközzel kódolunk egy iratot, amelyet ezáltal a címzetten kívül mást nem tud visszafejteni. A térfelügyeleti rendszerekből származó információk hitelesítésének a feladata is a fentiek szerinti: igazolni kell, hogy az információ honnan származik (a kamera azonosítása), mely időpontban készült („időpecsételés”) és amennyiben ezt valami indokolja, akkor az információt lehet titkosítani és elektronikus formában aláírni. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény ugyanakkor kimondja, hogy 78. §

(1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét. (2) A bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje. (3) A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. 35/118




Ennek megfelelőn egy büntetőeljárás során nincsen kötelezően előírva elektronikus hitelesítési rendszer használata, így jelen elemzés keretében ettől eltekintünk. Természetesen, mint azt a „Technológiai feltételek” részben megadjuk, a kamerákat megfelelően azonosítani kell tudni, és a cselekmények időpontját rögzíteni kell.

2.2.5.

Biztonság, adatvédelem

Az informatikai rendszerekben tárolt adatok értékének folyamatos és viharos növekedése következtében bekövetkező támadások mind gyakoribb és veszélyesebb volta miatt az informatikai biztonság területe napjaink egyik legdinamikusabb fejlődő területe. Az informatikai biztonság feladatait számos módon lehet csoportosítani, mi az alábbi csoportosítást választottuk: A.) Adatok védelme, B.) Az adatokhoz történő hozzáférés-védelme, A fenti felosztás azért tűnik (egyszerűsége mellett) logikusnak, mert az informatikai rendszerek működése adatokon végzett műveletek sorozata. Ennek értelmében az adatokon végzett műveletek biztonsága az adatok biztonságának és a műveletek biztonságának az összessége. Ha elfogadjuk, hogy illegális műveletvégzésre az informatikai rendszerek csak külső behatásra képesek (a berendezések és a programok „maguktól” nem gonoszak, csak egy ellenséges szándékú külső hatás, pl. egy ellenséges programozó képes ellenséges művelet végrehajtatására.), akkor a fenti két biztonsági összetevő vizsgálata elegendő. Más csoportosításban a biztonság megteremtése az alábbi tényezők megteremtését jelenti:  az információk rendelkezésre állását,  az információk sértetlenségét,  az információk bizalmasságát,  az információk hitelességét, illetve  az informatikai rendszer működőképességét A rendszergazdák, informatikusok az adatbiztonságot, az adatok technikai védelmét tekintik "adatvédelemnek". Az adatvédelem azonban ennél lényegesen több, azon szabályozások összessége, amelyek az adatok (különösen a személyes adatok) kezelésének rendjére adnak előírásokat. A technikai és jogi értelemben vett informatikai, adatbiztonság megvalósításának főbb elemei:  a fizikai biztonság megteremetése,  az adatmentés megvalósítása,  a katasztrófa megelőzés, a folyamatos üzem biztosítása. Az informatikai biztonság másik kiemelten fontos területe még a hozzáférés-védelem. A belső hozzáférés-védelem elsődleges célja az, hogy a rendszer egy hatékony eszközt adjon a felhasználók munkahelyi vezetőinek, az egyes rendszerek adminisztrátorainak és a rendszereket felügyelő szervezetnek arra, hogy napra kész információi legyenek a felügyeletük alátartozó személyek és az alkalmazások viszonyáról. Ennek különös jelentősége van a dolgozó munkaviszonyának megszűnésekor illetve egy külső egyénnek az intézménnyel való kapcsolatának megszakításakor. A külső hozzáférés-védelem körébe a belső hozzáférés védelem (a 36/118




felhasználók egyértelmű azonosításának) a feladatain túlmenően beletartozik az illegális (internet felőli) behatolás elleni védelem, a levelezési rendszer védelme és a vírusvédelem is. A Polgármesteri Hivatal infokommunikációs rendszerére vonatkozó előírásokat a hatályos „Informatikai Szabályzat” rögzíti, a későbbikben erre fogunk hivatkozni.

2.2.5.1.

F IZIKAI

BIZTONSÁG

A fizikai biztonság megteremtése az informatikai rendszerek védelmének alapvető és elengedhetetlen eleme. Az informatikai létesítménnyel szemben támasztott követelmények:

              

megfelelő hőmérséklet, megfelelő páratartalom, tűzvédelem, elektromos energia és betáplálás megfelelősége, villámvédelem, elektromágneses védelem, rezgésvédelem, vízvédelem és biztonság, megfelelő karbantartás, megfelelő tisztítás, megfelelő alapterület, korlátozott hozzáférés külső személyek és személyzet számára, tartalék eszközök, redundáns rendszerek

háttér feldolgozó-kapacitás biztosítása. A Polgármesteri Hivatalban az infokommunikációs rendszerekkel kapcsolatos fizikai biztonság kialakítását az Informatikai Csoport végzi a jegyző felügyelete alatt.

2.2.5.2.

A DATMENTÉS

A felhasználóknak és rendszergazdáknak adatmentési stratégiával kell rendelkezni, írásban rögzített mentés-visszaállítási szabályzattal. A mentés-visszaállítás nem keverendő össze az archiválással, mert ez csak az adatok visszakeresésére vonatkozik, a mentés a rendszer teljes visszaállítását jelenti. Az írásos mentési stratégia előírja a mentés típusát (teljes vagy részleges mentés), gyakoriságát (napi, heti, havi,…) az adathordozók példányszámát, tárolásának módját és helyét. A Polgármesteri Hivatalban az infokommunikációs rendszerek adatmentési feladatai az Informatikai Szabályzat VII. „Mentés” pontja tartalmazza.

37/118




2.2.5.3.

H OZZÁFÉRÉS

VÉDELEM

A felhasználók azonosítását, jogosultságaik beállítását egy, a teljes informatikai rendszerre kiterjedő címtár és jogosultság kezelő rendszerrel célszerű megvalósítani. Ezzel egy központosított hatáskörbe kerül az összes felhasználó menedzselése, az erőforrások megosztása. A felhasználók számára biztosított alap jogosultságokat beosztásuk függvényében meg kell határozni és ennek bizonylatolását is ki kell alakítani. Központilag kell előírni a jelszavak minimális hosszát, élettartamát. A jelszavas védelmet javasolt kiegészíteni más azonosító eljárásokkal (chipkártya, ujjlenyomat ellenőrzés). A hozzáférés védelem két fontos, és egymással nem összekeverendő részből áll: A.) A felhasználók egyedi azonosítása B.) Jogosultságok kezelése A felhasználók egyedi azonosítása biztosítja, hogy egyik felhasználó ne legyen képes egy másik nevében művelet végezni, mindenki csak és kizárólag a saját maga számára meghatározott tevékenységeket végezhesse. A jogosultság az informatikai rendszerben végezhető műveletek összessége. Egy felhasználó jogosultságait az alábbi elemek határozzák meg:  Az intézmény szervezeti és működési szabályzata;  Az informatikai rendszereket üzemeltetőkre vonatkozó belső szabályzatok;  A függelmi és ellenőrzési rendszerek. A Polgármesteri Hivatalban a hozzáférés védelem feladatait az Informatikai Szabályzat IV. „A rendszer használatának szabályzatai” pontja tartalmazza.

2.2.5.4.

H ATÁRVÉDELEM

A problémák elenyészően kis része fakad az internet biztonsági gyengeségeiből, a biztonsági események legtöbbször a felhasználók felkészületlenségéből, tudatlanságából, hanyagságából, a hiányos vagy be nem tartott eljárások alkalmazásából származik. A határvédelem feladata a védeni kívánt számítógépek szeparálása az internettől a támadások kivédhetősége érdekében, valamint az üzemeltető által meghatározott biztonsági politika kikényszerítése. A Polgármesteri Hivatalban a hozzáférés védelem feladatait a „SENTINEL” internet szerver biztosítja.

2.2.5.5.

V ÍRUSVÉDELEM

A vírusok, férgek, trójai falovak és más programozott kórokozók jelentős kárt tehetnek az informatikai rendszerekben megbénítva, lelassítva működésüket, védett adatok kerülhetnek illetéktelenek kezébe. Ezért mindent el kell követni, hogy ezek a károkozók ne kerülhessenek be a rendszerbe. Vírusvédelmi politikát, útmutatást kell kidolgozni a felhasználók és a rendszergazdák számára. Korlátozni, ellenőrizni kell a vírusok potenciális behatolási útját. A Polgármesteri Hivatalban a vírusvédelem feladatait a „SENTINEL” internet szerver biztosítja.

38/118




2.2.5.6.

E GÉSZSÉG

ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

Az adatbiztonság, adatvédelem egyik leggyengébb láncszeme az ember, a felhasználó, az üzemeltető. Nem megfelelő környezeti, munkafeltételek esetén sokkal nagyobb az esélye a biztonsági és a munkavégzéssel kapcsolatos szabályok megszegésének. Ennek elkerülése érdekében olyan számítógépes munkahelyeket kell kialakítani, ami megfelel az erre vonatkozó előírásoknak. (egy munkahelyre vonatkozó minimális alapterület, megfelelő bútor, megvilágítás, monitor, billentyűzet, zajszint, légkondicionáló, huzat, elektromágneses zajforrások…). A Polgármesteri Hivatalban az infokommunikációs rendszerekkel egészség és környezetvédelmi feladatok megvalósítását az Informatikai Csoport végzi a jegyző felügyelete alatt.

2.3. V ÁRHATÓ ELŐNYÖK , ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK A lakosság, az állam és a gazdasági vállalkozások számára egyre nagyobb jelentőségű kérdés a biztonság. A tágabb értelemben vett biztonság köréből a lakosság számára általában kiemelkedik az élet- és vagyonbiztonság. Megjegyezzük, hogy a legmodernebb térfelügyeleti rendszerek már magas intelligenciájú alakzat-felismerési eljárásokkal is rendelkeznek, illetve rendelkezhetnek, és ezek segítségével a problémák jelentős részét automatikusan, a kezelőt tehermenetesítve ismerik fel, és automatikusan is képesek riasztani. Jelentősnek mondható előnyök az alábbi területeken várhatóak: 1.) bűnmegelőzés, bűnüldözés, 2.) közterületek védelme, 3.) közlekedési kihatások, 4.) járulékos előnyök.

2.3.1.

Bűnmegelőzés, bűnüldözés

A térfelügyeleti rendszerek társadalmi eredménye a bűncselekmények számának egyértelmű csökkenésében jelentkezik. Az önkormányzat oldalán abban jelentkezik az eredmény, hogy a rendőrség (tágabb értelemben az igazságszolgáltatás) a rendelkezésére álló erőforrásokat azokra a területekre tudja összpontosítani, ahol nincsenek térfelügyeleti rendszerek, így megakadályozható a bűnözés „átvándorlása” a kamerák által nem védett területekre. A lakosság általában pozitív módon értékeli a térfelügyeleti rendszerek alkalmazását. A bűnmegelőzés keretében (többek között) az alábbi tevékenységek valósíthatóak meg:  A közintézmények biztonságának növelése;  A gépjárműfeltörések, lopások megelőzése;  A gyalogosforgalom megfigyelése, (igény esetén automatikus) elemzése, rossz szándék (igény esetén automatikus) kiszűrése;  A terrorizmus elleni küzdelem, elhagyott tárgyak (igény esetén automatikus) felismerése.

39/118




2.3.2.

Közterületek védelme

A térfelügyeleti rendszerek kiépítésével javítható a közterületek védelme, az alábbiak szerint:  Növekedhet a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének (igény esetén automatikus) ellenőrzése.  Növekedhet, a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozható az illegális hulladék elhelyezése.  Javulhat az önkormányzati vagyon védelme, csökkenthető a közterületi rongálások száma, javulhat a vandalizmus, a graffiti elleni küzdelem eredményessége.  Javulhat a városi rendezvények rendfenntartói tevékenységének a hatékonysága.

2.3.3.

Közlekedési kihatás

A közlekedés-szervezésben (irányításban) a kiadások növekedése elenyésző ahhoz a lakossági megtakarításhoz képest, amely a balesetek, szabálysértések, forgalmi dugók megelőzésében és kezelésében jelentkezik. A megfelelően elhelyezett térfelügyeleti rendszerek által lehetővé válhat a járművek azonosítása (rendszám, méret, haladási irány automatikus felismerése, parkolás megfigyelése). Ennek következtében megvalósíthatóak a következő feladatok:  A gyalogátkelőhelyeken történő áthaladás biztonságának növelése, a gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának (igény esetén automatikus) ellenőrzése;  A tilosban parkolás csökkentése, a tilosban parkolók (igény esetén automatikus) azonosítása;  Tiltott területre behajtás (igény esetén automatikus) figyelése;  Forgalomirányítás támogatás, dugófigyelés, az elromlott, fázisukból kiesett közlekedési lámpák észlelése;  Gyorshajtás (igény esetén hitelesített) figyelése;  A lopott gépjárművek (igény esetén automatikus) kiszűrése;  Egyirányú utcába történő behajtás (igény esetén automatikus) figyelése.  Tiltott sáv (buszsáv, igény esetén automatikus) figyelése (ha van ilyen).

40/118




2.4. A LTERNATÍVÁK A beszerzés megkezdése előtt az alábbi alternatívák esetében szükséges vezetői szintű döntés: 1.) ütemezés, 2.) pályáztatás, 3.) adatrögzítés, 4.) kommunikáció, 5.) beruházás.

2.4.1.

Ütemezési alternatíva

Egy Gödöllő méretű város, de különösen egy kistérség térfelügyeleti rendszerének kialakítása mind anyagi, mind technológiai, mind humánpolitikai szempontból is több fázisban ideális. Az ütemezési, megvalósítási alternatívákat részletesen „A megvalósítási projekt feladatai és ütemezése”, (3.4.) „Többfázisú megvalósítás, ütemterv” (3.4.4.) fejezetben elemezzük.

2.4.2.

Pályáztatási alternatíva

A megvalósításra nézve az ütemezési alternatívák mellett legfontosabb döntési pont a képalkotó és rögzítő alrendszerre illetve a kommunikációs alrendszerre vonatkozó pályázat közösen vagy külön-külön történő megvalósítása kérdésében jelentkezik. A két rendszer műszaki tartalmánál fogva teljesen más felkészültségű szállítót kíván. Mivel Magyarország a térfelügyelet tekintetében igen kis piac, itthon nem alakultak ki a teljes vertikumot költséghatékonyan megvalósítani képes nagyvállalkozó szállítók, így amennyiben a részekre történő ajánlat tétele nem megengedett, akkor a megvalósításra jó valószínűséggel konzorciumok, vagy alvállalkozókat bevonni kényszerülő vállalkozók fognak jelentkezni. A szállítók által esetlegesen ügyetlenül kialakított partnerkapcsolat miatt kialakulhat olyan, a megrendelő számára kellemetlen helyzet, hogy egyik ajánlatban fog szerepelni a legjobb ajánlat a képalkotó és rögzítő rendszerre és egy másikban a legjobb ajánlat a kommunikációs alrendszerre. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy még a legmodernebb IP alapú rendszer kialakítása esetén is igen kockázatos két, egymástól független megállapodás keretében beszerezni a térfelügyeleti rendszer elemeit, mert a vonatkozó szabványok eléggé megengedőek ahhoz, hogy komoly ráfordításokat igényeljen az esetlegesen nem tökéletesen illeszkedő alrendszerek együttműködésének a megteremtése.

2.4.3.

Adatrögzítési alternatíva

A térfelügyeleti rendszer képeinek rögzítése, betartva a vonatkozó jogszabályokat, mindenképpen fontos feladat, hiszen a rendszer eredményessége feltétele a cselekmények bizonyítha41/118




tóságának a megteremtése. A rendszer tervezésekor döntést kell hozni arra nézve, hogy hol kerüljön kialakításra a rögzítő rendszer (a Polgármesteri Hivatalban, a Rendőrségen, vagy mindkét helyen), és milyen műszaki biztonsági szinttel rendelkezzen a tároló rendszer (Raid 0, Raid 1, Raid 5).

2.4.4.

Kommunikációs alternatívák

A térfelügyeleti gerinchálózati kommunikációra vonatkozó elemzés részletesen megtalálható a „Kommunikációs lehetőségek” fejezetben. Az ott megadott előnyök és hátrányok mérlegelésével meg kell határozni az elvárt műszaki megoldást, vagy esetleg megoldásokat, és annak megfelelően kell kiírni a pályázatot. Lehetséges, de jelentősen növelheti az értékelési gondokat, hogy a szállító (csekély megszorítással, pl. a légvezeték kizárásával) teljesen szabadon választhassa meg az alkalmazott kommunikációs technológiát.

2.4.5.

Beruházási alternatívák

Ugyancsak a kommunikációs alrendszer esetében fontos annak a kérdésnek még a pályáztatás előtt történő meghatározása, hogy milyen mértékben szabad csökkenteni a beruházási költségeket az üzemeltetési költségek növelésének a rovására. Például a széles sávú GSM alapú adatkommunikáció beruházási igénye relatíve csekély, de az üzemeltetési költsége (listaáron) magasabb, mint egy saját beruházásban megvalósuló egyéb megoldás üzemeltetési költsége. Annak ellenére, hogy gazdálkodó szervezet esetében egy ilyen, üzemeltetési szempontból egyértelműen a leggazdaságosabb megoldás lenne javasolható, az önkormányzat esetében figyelembe kell venni a pénzügyi gazdaságosságon túlmutató, pl. a későbbi időpontra történő kötelezettségvállalás lehetőségének elemzését.

42/118




3. MEGVALÓSÍTÁS GÖDÖLLŐN 3.1. Á LTALÁNOS FELTÉTELEK 3.1.1.

Javasolható architektúra

Gödöllő Város térfelügyeleti rendszerének főbb összetevői a következők:  Képalkotó alrendszer (kamerák);  Két felügyeleti központ: Polgármesteri Hivatal és Rendőrség, adattároló alrendszerekkel (vagy csak egy adattároló alrendszerrel);  Máriabesnyői opcionális helyi felügyeleti alrendszer;  Városi térfelügyeleti kommunikációs gerinchálózat;  Térfelügyeleti kommunikációs csomópontok: Belváros, Máriabesnyő, esetleg: Ganz Ábrahám utca;  Buszfordulói off-line alközpont, helyi képrögzítő eszközzel.

43/118




3.1.2.

Javasolt helyszínek

A térfelügyeleti rendszer kiépítésének helyszínei és az egyes területeken a javasolható felügyeleti cél és kiterjedés meghatározása a következő részben részletesen látható.

3.1.2.1.

Ö SSZESÍTÉS

(D) A helyszínek listája (összefoglaló): 1.) Szabadság tér, szálloda kereszteződés, Szabadság téri HÉV megálló: „Belváros” 2.) 3-as főút, Ganz Ábrahám tér előtti szakasz 3.) 3-as főút – „Tűzoltóság” 4.) Dózsa György út, „M3-as kivezető” 5.) Isaszegi út kivezető szakasz (Hajós Alfréd iskola) 6.) „Napsugár étterem” 7.) Vasútállomás – HÉV végállomás 8.) Köztársaság út, „Spar” 9.) Hegy utcai buszforduló 10.) Zöld óvoda, Damjanich iskola 11.) Máriabesnyő, Bazilika és környéke (E) A kiemelt középületek listája (összefoglaló): 1.) Polgármesteri Hivatal (Szabadság tér 7. ) 2.) Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.) 3.) Gödöllői Református Líceum (Szabadság tér 9.) 4.) Városi Könyvtár belső udvara (Dózsa György út 8.) 5.) Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ (Dózsa György út 8.) 6.) Művészetek Háza („Testőrlaktanya”, Szabadság út 6.) 7.) Városi piac (Szabadság út) 8.) Tormay Károly Egészségügyi Központ (Petői Sándor u. 1.) 9.) Városi Rendőrkapitányság (Petőfi Sándor u. 6-10.) 10.) Török Ignác Gimnázium (Petőfi Sándor u. 12.) 11.) Önkormányzati Tűzoltóság (Szabadság út 28.) 12.) Kálvária (Erzsébet park, Táncsics Mihály u. felőli oldal) 13.) Damjanich János Általános Iskola (Batthyány út 30-32.) 14.) Zöld Óvoda (Batthyány Lajos utca 34-36.) 15.) Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Ganz Ábrahám u. 1-3.) 16.) Forrás Szociális Segítő Szolgálat (Ganz ábrahám u. 7.) 17.) Királyi Váró épülete (Állomás tér 1., vasútállomás épülete) 18.) Bazilika („Máriabesnyő Bazilika”, Kapucinusok tere 1.) 44/118




a b c 7 a b c d e f g 8 9 10 11 12

X X X X X X

Illegális hulladéklerakás

0 0 0 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 4 0 0 0 0 6 3

                   

                   

 0       0  0 0        

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

X

4

0







2

X X X

X X X X X X X

X

X X X

X

X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

4 2 2

0 0 0

  

  

0 0 

2 2 2

X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X

X X X X

X X X X

X

6 3 3 0 0 0 1 1 1 1 1 4

0 0 0 2 2 2 0 0 0 0 0 0

           

           

      0  0   

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

X X X

Jelmagyarázat:  A térfelügyelt kiépítése során különösebb problémával nem kell számolni. 0 A térfelügyelt kiépítése során az átlagosnál valamivel több problémával kell számolni.  A térfelügyelt kiépítése során jelentős problémákkal kell számolni.

45/118

II. fázis

2 6 1 0 0 0 1 4 4 2 1 2 2 2 3 4 2 3 0 0

Rongálás

Tiltott területen várakozás

Tiltott területre behajtás

I. fázis

X X X X X

X

Egyéb

Kálvária Vasútállomás – HÉV végállomás Királyi váró Vasútállomás – HÉV végállomás Hév állomás Máriabesnyő Bazilika épülete és környéke "Felső" parkoló "Alsó" parkoló 3-as főút Szabadság út és a Bazilikával szemben a vasút felé induló út kereszteződése a Bazilikával szemben a vasút felé induló úti vasúti aluljáró Szabadság út („szerviz út) és Harmat utca kereszteződés Isaszegi út kivezető szakasz „Napsugár étterem” Hegy utcai buszforduló Köztársaság út, „Spar” 3-as főút, Ganz Ábrahám tér előtti szakasz

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Energiaellátás

5 6

X

Kommunikáció

2 3 4

Szabadság tér, Szabadság téri HÉV megálló Szabadság út, Dózsa György út kereszteződés Szabadság tér, a sétáló utca teljes területe Dózsa György út (Szabadság tér) gyalogátkelő Kossuth utca Gábor Áron utca Petőfi Sándor utca Petőfi tér Polgármesteri Hivatal Gödöllői Városi Múzeum Városi piac Gödöllői Református Líceum Városi Könyvtár belső udvara Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ Művészetek Háza, „Testőrlaktanya”, aluljáró (Megj.: EU kamerák) Tormay Károly Egészségügyi Központ Városi Rendőrkapitányság Török Ignác Gimnázium Damjanich Iskola, Zöld óvoda 3-as főút – „Tűzoltóság” Dózsa György út, „M3-as kivezető”

rögzített

a b c d e f g h i j k l m n o p q

dome

1

helyszín

Gyalogosforgalom

Sorszám

Gépjárműforgalom

A következőkben táblázatos formában is megadjuk a helyszíneket:




3.1.2.2.

S ZABADSÁG TÉR , SZÁLLODA KERESZTEZŐDÉS , S ZABADSÁG HÉV MEGÁLLÓ („ BELVÁROS ”)

 F elügy elendő terület (gépjár mű - és g y alogosforgalo m):  Szabadság út, Dózsa György út kereszteződés a. Szabadság tér, mindkét irány forgalomfigyelés b. Dózsa György út, forgalomfigyelés c. Ady Endre út forgalomfigyelés d. Kamerák javasolható száma: 2 db, forgatható (dome) e. Kommunikációs lehetőség: jó f. Energiaellátási lehetőség: jó 46/118

TÉRI




g. Különös probléma: nincsen  Szabadság tér a. Sétáló utca teljes területe, forgalomfigyelés b. Áruház mögötti terület, tiltott területre behajtás c. Kamerák javasolható száma: 4-6 db, forgatható (dome) d. Kommunikációs lehetőség: jó e. Energiaellátási lehetőség: jó f. Különös probléma: esztétikailag megfelelő megoldást kell kialakítani  Dózsa György út (Szabadság tér) gyalogátkelő, forgalomfigyelés a. Kamerák javasolható száma: 1 db, forgatható (dome) b. Kommunikációs lehetőség: jó c. Energiaellátási lehetőség: jó d. Különös probléma: nincs  Kossuth utca forgalomfigyelés, tiltott területen várakozás a. Kamerák javasolható száma: 2 db, rögzített b. Kommunikációs lehetőség: jó c. Energiaellátási lehetőség: jó d. Különös probléma: nincs  Gábor Áron utca forgalomfigyelés, tiltott területen várakozás a. Kamerák javasolható száma: 2 db, rögzített b. Kommunikációs lehetőség: jó c. Energiaellátási lehetőség: jó d. Különös probléma: nincs  Petőfi Sándor utca forgalomfigyelés a. Kamerák javasolható száma: 2 db, rögzített b. Kommunikációs lehetőség: jó c. Energiaellátási lehetőség: jó d. Különös probléma: nincs  Petőfi tér forgalomfigyelés a. Kamerák javasolható száma: 1 db, forgatható (dome) b. Kommunikációs lehetőség: jó c. Energiaellátási lehetőség: jó d. Különös probléma: nincs

 F elügy elendő közé pületek: 1.) Polgármesteri Hivatal (Szabadság tér 7.)  Kamerák javasolható száma: 4-5 db, forgatható (dome) 47/118




 Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs 2.) Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.)  Kamerák javasolható száma: 4 db, forgatható (dome, ebből kettő közös a városi piaccal)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs 3.) Városi piac  Kamerák javasolható száma: 4 db, forgatható (dome, ebből kettő közös a városi múzeummal)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: meglévő kamerarendszer (7 darab) integrációja 4.) Gödöllői Református Líceum (Szabadság tér 9.)  Kamerák javasolható száma: 1 db, forgatható (dome, plusz kettő a Szabadság téri kamerákból)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs 5.) Városi Könyvtár belső udvara (Dózsa György út 8.)  Kamerák javasolható száma: 2 db, forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs 6.) Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ (Dózsa György út 8.)  Kamerák javasolható száma: 2 db, forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs

48/118




7.) Művészetek Háza, „Testőrlaktanya”, aluljáró (Szabadság út 6.)

 Kamerák javasolható száma: 4-8 db, forgatható (dome) az épületekhez, plusz 2-4 rögzített az aluljáróhoz, mindkét oldalra. Az épületekhez szükséges kamerák száma csökken az EU elnökség támogatására felszerelt kamerákkal, amennyiben az Önkormányzatnak sikerül megegyeznie a Köztársasági Őrezreddel.  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: integrálni kell a Művészetek házán az EU elnökség támogatására felszerelt kamerákat. Ezek műszaki megismerése csak 2011. 06. 30. után reális. 8.) Tormay Károly Egészségügyi Központ (Petői Sándor u. 1.)  Kamerák javasolható száma: 4 db, forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs 9.) Városi Rendőrkapitányság (Petőfi Sándor u. 6-10.)  Kamerák javasolható száma: 4 db, forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs 10.) Török Ignác Gimnázium (Petőfi Sándor u. 12.)  Kamerák javasolható száma: 1-2 db, forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs

49/118




11.) Kálvária (Erzsébet park, Táncsics Mihály u. felőli oldal)

   

Kamerák javasolható száma: 3-4 db, forgatható (dome) vagy rögzített Kommunikációs lehetőség: nagyon nehéz Energiaellátási lehetőség: nagyon nehéz Különös probléma: műemléki védettség alatt álló építmény, természetvédelmi védettség alatt álló környezetben, elektromos vezeték a közelben (az út másik oldalán, 50m-en belül)

 A térfelügy elet feladata (Belváros, általában):  A közintézmények biztonságának növelése;  A gyalogosforgalom megfigyelése, rossz szándék kiszűrése;  A terrorizmus elleni küzdelem, elhagyott tárgyak felismerése;  A gépjárműfeltörések, lopások megelőzése;  A közterületi rongálások csökkentése, a graffiti elleni küzdelem;  A gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának ellenőrzése;  A lopott gépjárművek kiszűrése;  A tilosban parkolás csökkentése;  Tiltott területre behajtás figyelése;  Egyirányú utcába történő behajtás figyelése.  Jelenleg üze melő ka merá k:  Polgármesteri Hivatal épülete, 4 darab, célja:  A gyalogosforgalom megfigyelése, rossz szándék kiszűrése;  A terrorizmus elleni küzdelem, elhagyott tárgyak felismerése.

50/118




3.1.2.3.

Z ÖLD

ÓVODA ,

D AMJANICH

ISKOLA

 F elügy elendő terület:  Damjanich János Általános Iskola (Batthyány Lajos utca 30-32.)  Zöld Óvoda (Batthyány Lajos utca 34-36.)  Lehetség es kiépíté s:    

Kamerák javasolható száma: 2-3 db, forgatható (dome) vagy 3-4 darab rögzített Kommunikációs lehetőség: jó Energiaellátási lehetőség: jó Különös probléma: nincs

3.1.2.4.

3- AS

FŐÚT

– T ŰZOLTÓSÁG

 F elügy elendő terület:  3-as főút, mindkét irány, kitűntetett figyelemmel a kanyarodó gépjárművekre, a gyalogosközlekedésre és a buszmegálló forgalmára

 F elügy elendő közé pület:  Önkormányzati Tűzoltóság (Szabadság út – Szent-Györgyi Albert út kereszteződés)

 Lehetség es kiépíté s:    

Kamerák javasolható száma: 4-6 darab rögzített Kommunikációs lehetőség: jó Energiaellátási lehetőség: jó Különös probléma: Testvérvárosok úti kihajtást is figyelni kell (opció)

 A térfelügy elet feladata:  A gépjárműforgalom figyelése 51/118




 A gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának ellenőrzése  A tilosban parkolás csökkentése (kereskedelmi egység környékén, a saját parkolóján kívül)  Tiltott területre behajtás figyelése

3.1.2.5.

D ÓZSA G YÖRGY

ÚT ,

M3- AS

KIVEZETŐ

 P ontos hely szín:  Dózsa György út, autópálya-felhajtó felé vezető út kereszteződése  F elügy elendő terület:  Dózsa György út, mindkét irány  Autópálya felhajtó  Lehetség es kiépíté s:  Kamerák javasolható száma: 3-4 darab rögzített  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs  A térfelügy elet feladata:  Gépjárműforgalom figyelése  Opció:  Lopott gépjárművek figyelése

52/118




3.1.2.6.

V ASÚTÁLLOMÁS – HÉV

VÉGÁLLOMÁS

 F elügy elendő terület:  HÉV és MÁV állomás előtti térrész  Állomás utca mindkét irány  F elügy elendő közé pület:

 Királyi Váró épülete

 Lehetség es kiépíté s:  Kamerák javasolható száma: 8-10 darab forgatható (dome, ebből 4 darab a Királyi Váró épületéhez  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó

53/118




 Különös problémák: a Királyi Váró műemléki védettségű épülete jelenleg felújítás alatt áll (kamerák nem szerepelnek az engedélyezési terveken), jelentős mértékű nagyfeszültségű zavarok (MÁV betáplálási pont a közelben), integráció szükséges a P+R parkolóban üzemelő alrendszerrel

 A térfelügy elet feladata:  Gépjárműforgalom figyelése  A gyalogosforgalom megfigyelése, rossz szándék kiszűrése  A terrorizmus elleni küzdelem, elhagyott tárgyak felismerése  A gépjárműfeltörések, lopások megelőzése  A közterületi rongálások csökkentése, a graffiti elleni küzdelem  A gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának ellenőrzése  A tilosban parkolás csökkentése  Tiltott területre behajtás figyelése

3.1.2.7.

M ÁRIABESNYŐI

BAZILIKA ÉS KÖRNYÉKE

 F elügy elendő terület:  Bazilika épülete és környéke

54/118




a. b. c. d.

Kamerák javasolható száma: 4-6 db forgatható (dome) vagy 6-8 darab rögzített Kommunikációs lehetőség: jó Energiaellátási lehetőség: jó Különös probléma: műemléki védettségű épület, tájvédelmi körzet, fákkal erősen benőtt terület

 „Felső” parkoló a. Kamerák javasolható száma: 2-3 db forgatható (dome) vagy 3-4 darab rögzített b. Kommunikációs lehetőség: nehéz c. Energiaellátási lehetőség: nehéz (500m) d. Különös probléma: távol minden építménytől, tájvédelmi körzet,

55/118




 „Alsó” Parkoló

a. b. c. d.

Kamerák javasolható száma: 2-3 db forgatható (dome) vagy 3-4 darab rögzített Kommunikációs lehetőség: nehéz Energiaellátási lehetőség: nehéz (500m) Különös probléma: távol minden építménytől, tájvédelmi körzet,

 3-as főút, mindkét irány a. Kamerák javasolható száma: 2-3 darab rögzített b. Kommunikációs lehetőség: nehéz c. Energiaellátási lehetőség: nehéz (500m) d. Különös probléma: távol minden építménytől, kanyarodú út, tájvédelmi körzet,  Szabadság út és a Bazilikával szemben a vasút felé induló névtelen út kereszteződése

a. Kamerák javasolható száma: 1 db, forgatható (dome) vagy2 darab rögzített b. Kommunikációs lehetőség: nehéz

56/118




c. Energiaellátási lehetőség: nehéz d. Különös probléma: távol minden építménytől, vandálbiztos kivitel, tájvédelmi körzet határa  a Bazilikával szemben a vasút felé induló névtelen úti vasúti aluljáró a. Kamerák javasolható száma: 1 db, forgatható (dome) vagy2 darab rögzített b. Kommunikációs lehetőség: nehéz c. Energiaellátási lehetőség: nehéz d. Különös probléma: távol minden építménytől, vandálbiztos kivitel, tájvédelmi körzet határa  Szabadság út („szerviz út) és Harmat utca kereszteződés a. Kamerák javasolható száma: 1 db, forgatható (dome) vagy2 darab rögzített b. Kommunikációs lehetőség: jó c. Energiaellátási lehetőség: jó d. Különös probléma: vandálbiztos kivitel, tájvédelmi körzet határa

 F elügy elendő közé pület:  Bazilika („Máriabesnyő Bazilika”,)  A térfelügy elet feladata:  A közintézmény (bazilika) biztonságának növelése  A gyalogosforgalom megfigyelése, rossz szándék kiszűrése  A terrorizmus elleni küzdelem, elhagyott tárgyak felismerése  A gépjárműfeltörések, lopások megelőzése (eseti jelleggel)  A közterületi rongálások csökkentése, a graffiti elleni küzdelem  épített és természetes környezet védelme  A gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának ellenőrzése (eseti jelleggel)  A tilosban parkolás csökkentése (eseti jelleggel)  Tiltott területre behajtás figyelése (eseti jelleggel)  Az illegális hulladék elhelyezésének megelőzése  Opció:  Alközpont kialakítása, a nagyobb rendezvények idején történő lokális felügyelet részére.

57/118




3.1.2.8.

I SASZEGI

ÚT KIVEZETŐ SZAKASZ

(H AJÓS A LFRÉD

ISKOLA )

 P ontos hely szín:  Isaszegi út – Ady Endre út és Fürdő utca aközött, az iskola előtt gyalogátkelőhelynél  F elügy elendő terület:  Isaszegi út, mindkét irány  Lehetség es kiépíté s:  Kamerák javasolható száma: 1 darab forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: nincs  A térfelügy elet feladat a:  Gépjárműforgalom figyelése  A gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának ellenőrzése  Opció:  Lopott gépjárművek figyelése

58/118

Projekt azonosító: CGOD01 GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tanulmány Gödöllő városa számára a közterületi térfelügyeleti rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének megvalósítására Dokumentum dátuma: 2011. január

3.1.2.9.

H UNYADI

UTCA ,

„N APSUGÁR

ÉTTEREM ”

 P ontos hely szín:  Rét u. – Blaháné utca kereszteződés  Lehetség es kiépíté s:  Kamerák javasolható száma: 1-2 darab forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: elektromos távvezeték a közelben (50m-en belül)  F elügy elendő terület:  Blaháné u. mindkét irány  Rét utca  Kápolna köz  A térfelügy elet f eladata:  Gépjárműforgalom figyelése

59/118





3.1.2.10. H EGY

UTCAI

B USZFORDULÓ

 F elügy elendő terület:  Buszforduló területe  Lehetség es kiépíté s:  Kamerák javasolható száma: 1 darab forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: javasolható off-line alrendszer kiépítése, saját tárolóval  A térfelügy elet feladata:  Az illegális hulladék és tiltott közterülethasználat elhelyezésének megelőzése

3.1.2.11. K ÖZTÁRSASÁG

ÚT ,

„S PAR ”

60/118




 P ontos hely szín:  Őz utcai gyalogátkelő  F elügy elendő terület:  Köztársaság út, mindkét irány  Lehetség es kiépíté s:  Kamerák javasolható száma: 1 darab forgatható (dome)  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: javasolható off-line alrendszer kiépítése, saját tárolóval  A térfelügy elet felada ta:  A gépjárműforgalom felügyelete  A gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának ellenőrzése  Az illegális hulladék elhelyezésének megelőzése  A tilosban parkolás csökkentése

3.1.2.12. 3- AS

FŐÚT ,

G ANZ Á BRAHÁM

TÉR ELŐTTI SZAKASZ

 F elügy elendő terület:  3-as főút, mindkét irány  Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium előtti tér  Forrás Szociális Segítő Szolgálat előtti tér  F elügy elendő közé pületek:  Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Ganz Ábrahám u. 1-3.) 61/118




 Forrás Szociális Segítő Szolgálat (Ganz ábrahám u. 7.)  Lehetség es kiépíté s:  Kamerák javasolható száma: 3-4 db, forgatható (dome) vagy 6-7 darab rögzített  Kommunikációs lehetőség: jó  Energiaellátási lehetőség: jó  Különös probléma: fákkal erősen benőtt terület  A térfelügy elet felada ta:  A gépjárműforgalom figyelése  A gyalogosforgalom megfigyelése, rossz szándék kiszűrése  A közterületi rongálások csökkentése, a graffiti elleni küzdelem

3.1.3.

Előkészítési feladatok, engedélyeztetések

A rendszer létesítését megelőzően, el kell készíteni a részletes építéshatósági és műszaki kiviteli tervet, mely meghatározza a kamerák pontos létesítési helyeit, azok rögzítésének módját, az energiaellátás és a kommunikációs rendszer kiépítése, és az illetéktelen hozzáférés biztosítása kapcsán szükségessé váló technikai megoldásokat. A részletes kiviteli tervek alapján be kell szerezni a kamerák felszerelésére vonatkozó építési engedélyt. A részletes kiviteli tervek elkészítése és az építéshatósági engedélyek megszerzése javaslatunk szerint a nyertes pályázó kivitelező feladata és felelőssége.

3.1.4.

Szervezési, szervezet-átalakítási kérdések

A térfelügyeleti rendszer kiépítése óhatatlanul együtt jár jelentős szervezési, szervezetátalakítási problémák megoldásával. Mivel a térfelügyeleti rendszer működtetése a folyamatos rendelkezésre állás, a 7 x 24 órás üzem, a gyors, perces válaszidejű beavatkozás igénye jelentős mértékben eltér a Polgármesteri Hivatal működésének szokásos gyakorlatától, a szervezési kérdések elhanyagolása, elhagyása alapjaiban korlátozza a rendszer megfelelő minőségű működését. A térfelügyeleti rendszer üzemeltetésébe a következő feladatok tartoznak: 1.) a berendezések üzemeltetése, 2.) a kamera-rendszer kezelése, felügyelete, 3.) az események esetén történő beavatkozás.

3.1.4.1.

A

BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE

A berendezések üzemeltetésének feladatairól és elvárt feltételeiről a „Üzemeltetés” fejezetben részletes összefoglaló található. A Polgármesteri Hivatal alkalmazotti állomány mellett egy 62/118




lehetséges megoldásként javasolható az üzemeltetésnek külső vállalkozó által szolgáltatási szerződés keretében történő megvalósítása is. A külső vállalkozó személyére, többek között, automatikusan adódik két alternatíva, az egyik a rendszer szállítója, a garanciális időn túl átalánydíjas karbantartási és üzemeltetési szerződés keretében, illetve a másik a VÜSZI Gödöllői Városüzemeltető és Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft., amely jelenlegi keretei között vagy kisebb bővítésekkel alkalmas lehet a berendezések üzemvitelének biztosítására.

3.1.4.2.

A

RENDSZER KEZELÉSE

A rendszer kezelését, a kamerák képeinek figyelését ilyen kiterjedt rendszer esetében érdemes minél inkább automatikus alakzatfelismerő eszközökkel, szoftverekkel segíteni, mivel ez a feladat csupán élőmunkával hatalmas létszámot igényelne. Még a legerősebben szoftverrel támogatott megoldás esetén is figyelembe kell azt is venni, hogy a felügyeletet folyamatos beosztásban (7x24 órában), egy időben legalább két embernek kell ellátnia, ami még minimális esetben is legalább 8 fő beosztását igényli (várható kezelői állományi létszám a teljes rendszer kiépülése esetén 10-12 fő körül lesz). Javasolható, hogy a rendszer technikailag úgy épüljön ki, hogy a Polgármesteri Hivatalban és a Rendőrségen kialakított kezelők szorosan együtt tudjanak működni, és az egyik helyszínről könnyen lehessen átadni a vezérlést a másik helyszínre. Ez esetben megoldható, hogy a Polgármesteri Hivatalban dolgozó munkatársak elsősorban a nappali, a Rendőrségen dolgozó munkatársak elsősorban az éjszakai felügyeletet látják el, de rendkívüli események esetén ettől rugalmasan el lehet térni. A kezelés megvalósításába be lehet vonni a fogyatékkal élők és a munkaerőpiacról egyéb okból kiszorultak egy jelentős körét, ami igen komoly mértékben csökkentheti a rendszer kezelésének a költségeit.

3.1.4.3.

AZ

ESEMÉNYEK ESETÉN TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁS

A térfelügyeleti rendszerek alapvető célja, mint az a „Várható előnyök, alkalmazási lehetőségek” részben is látható, hogy megelőzzön, illetve megakadályozzon jogellenes, a lakosság komfortérzetét csökkentő tevékenységeket. Ennek érdekében a rendszer kiépítése során semmiképpen nem lehet elegendő az előző pontban megadott kezelőszemélyzet biztosítása, hiszen a felügyeleti központban tartózkodó két fő nem hagyhatja el a beosztásának megfelelő irodát. A rendszer kialakítása során meg kell tervezni, illetve szabályozni kell a meglévő vagy azok bővítéseként létrehozott humán erőforrások olyan csoportját, csoportjait, amelyek a minősített események észlelésekor a helyszínen intézkedni képesek. Ilyen erőforrásokat biztosítani kell mind a közterület-felügyelet, mind a rendőrség állományából, hiszen mint azt a „Jogi, szabályozási összefoglaló” részben megadtuk, az egyes események esetén történő intézkedési kötelezettség illetve jogosultság nem azonos, hanem éppen egymást kiegészítő a két szervezet esetében (bizonyos események esetén a közterület-felügyeletnek, bizonyos események esetén a rendőrségnek van intézkedési joga illetve kötelessége). Az események hatására történő beavatkozás a kezelő személyzet biztosítása mellett további jelentős létszám biztosítását igényli, hiszen az intézkedések általában ugyancsak megkövetelik a két fő részvételét, az intézkedésre történő rendelkezésre állást a rendőrség esetében fo-

63/118




lyamatosan, 7 x 24 órás munkarendben, a közterület-felügyelet esetében nyújtott (pl. 7-23 óráig tartó, szakaszos) munkarendben kell biztosítani. A tapasztalatok szerint a kezelői létszám biztosításán túl a beavatkozó személyzet biztosítására a rendszer kiépítése időpontjában már nemigen fordítható további anyagi forrás, ezért ezt a személyzetet a rendelkezésre álló beavatkozó állomány átcsoportosításával, mobilizálásával, esetleg a civil szervezetek bevonásával kell biztosítani. Természetesen előnyösebb, és a rendszer hatékonyságát növeli, ha a rendszer kiépítése együtt járhat a beavatkozó állomány személyzetének bővítésével.

3.2. S ZABÁLYOZÁSI FELADATOK A térfelügyeleti rendszer kiépítésével kapcsolatos szabályozási feladatok a következők:

 Létre kell hozni, és hatályba kell léptetni a térfelügyeleti rendszer működésére vonatkozó szabályzatokat.

 Létre kell hozni, és el kell fogadtatni a térfelügyeleti rendszer működtetésével kapcsolat új vagy módosított munkaköri leírásokat

 Meg kell kötni a működtetésre vonatkozó (üzemeltetési) szerződéseket 3.2.1.

Elvárt szabályzatok

A térfelügyeleti rendszer kiépítésével kapcsolatban az elvárt szabályzatok a következők:  Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, ha szükséges;  Általános biztonságtechnikai házirend, rendészeti előírások módosítása, ha szükséges;  Informatikai Szabályzat módosítása, ezen belül, vagy ettől függetlenül;  Informatikai és kommunikációs rendszerek biztonsági szabályzat („IBSZ”);  Adatvédelmi, adatkezelési szabályzat;  A hozzáférési jogosultságok szabályzata;  Folytonossági-és katasztrófa-elhárítási terv;  Selejtezési, megsemmisítési eljárások (adattárolókra vonatkozó rész);  Tárolási, szállítási előírások (adattárolókra vonatkozó rész);  Az infokommunikációs berendezések és a rajtuk futó programok nyilvántartása.  Térfelügyeleti rendszer üzemeltetési szabályzata; A térfelügyeleti rendszer üzemeltetési szabályzata tartalmazza az üzemeltetés felelőseit, és tételesen rögzíti a „Üzemeltetés” pontban részletesen kifejtett üzemeltetési feladatok megvalósításának módját és feltételeit.

64/118




3.2.2.

Munkaköri leírások

A térfelügyeleti rendszer működtetése az alábbi feladatkörök megvalósítását igényli (a vezetői feladatkörökön túlmenően): 1.) Kezelő 2.) Üzemviteli felelős (rendszeradminisztrátor) 3.) Diszpécser

3.2.2.1.

K EZELŐ

Munkakör: Kezelő Feladatai:  a térfelügyeleti munkaállomáshoz tartozó monitorok figyelése és kamerák folyamatos manuális vezérlése,  az észlelt szabálysértések és bűncselekmények megszüntetésére azonnali intézkedés kezdeményezése,  a térfelügyeleti központhoz tartozó nyilvántartások előírásnak megfelelő vezetése,  a térfelügyeleti központban rendszeresített felszerelések, valamint technikai eszközök rendeltetésszerű használata, tisztántartása és megóvása,  közreműködik az esetleges üzemzavarok elhárításában, szükség esetén külső felek bevonásával. Felelős:  A térfelügyeleti rendszerből származó információik feldolgozásáért.  A térfigyelő rendszer által határolt területen előforduló bűncselekmények, szabálysértések megelőzéséért, megszakításáért, a közterület rendjéért. Döntési jogkör:  Szabálysértés vagy egyéb esemény észlelése esetén a beavatkozás módjában önálló döntési jogköre van, de a megtett intézkedéseket naplózni, és arról munkahelyi vezetőjét utólag tájékoztatni köteles. Utasítási jogkör:  nincs Közvetlen felettese:  Közterület-felügyelet vezetője Helyettesíti:  A kezelők egymást helyettesítik A munkakör betöltésének feltételei:  Érettségi (javaslat!)

65/118




3.2.2.2.

Ü ZEMVITELI

FELELŐS

( RENDSZERADMINISZTRÁTOR )

Munkakör: Üzemviteli felelős Feladatai:  Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala térfelügyeleti rendszerét működőképes állapotban tartani,  Gondoskodik Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala térfelügyeleti rendszerén tárolt adatok a mentésének megvalósításáról,  Közreműködik az esetleges üzemzavarok elhárításában, szükség esetén külső felek bevonásával. Felelős:  A térfelügyeleti struktúra működőképességéért, az üzemeltetési feladatok ellátásáért. Döntési jogkör:  Üzemzavar esetén a hibaelhárítás módjában önálló döntési jogköre van, de a megtett intézkedésekről munkahelyi vezetőjét utólag tájékoztatni köteles Utasítási jogkör:  A térfelügyeleti rendszer biztonságát veszélyeztető események elhárításában utasítási jogköre van. Közvetlen felettese:  Informatikai Csoport vezetője Helyettesíti:  Rendszergazda A munkakör betöltésének feltételei:  Szakirányú végzettség  Az informatikai rendszerek üzemeltetése területén szerzett 3 éves gyakorlat.

3.2.2.3.

D ISZPÉCSER

Munkakör: Diszpécser Feladatai:  A térfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos bejelentések fogadása;  A bejelentők előírásoknak megfelelő kikérdezése és a kapott válaszok nyilvántartása;  Az általa, vagy irányításával elhárítható problémák kezelése;  Az általa el nem hárítható problémák továbbítása az üzemviteli felelős felé. Felelős:  A bejelentések státuszának korrekt nyomon követéséért. 66/118




Döntési jogkör:  Az elhárítandó probléma továbbításáról. Utasítási jogkör:  nincs Közvetlen felettese:  Az Informatikai Csoport vezetője Helyettesíti:  Rendszergazda A munkakör betöltésének feltételei:  Érettségi  Számítógép kezelői gyakorlat

3.2.3.

Szerződések, megállapodások

Az térfelügyeleti rendszer hatékony üzemeltetése érdekében megállapodást érdemes kötni a területileg illetékes rendőrkapitánysággal illetve a területen működő közbiztonsági alapítványnyal és amennyiben a rendszer kezelésébe ilyenek be lesznek vonva, az egyes rendőrökkel. Az egyes rendőrökkel kötendő megbízási szerződés tartalma az általánosan elfogadott munkavégzésre irányuló egyedi megbízási szerződés tartalma, amely a térfelügyeleti rendszer kezelésére illetve a közterületen végzett felügyelet támogatására vonatkozik. A megbízási szerződés szakmai tartalmának alapja a kezelők munkaköri leírása és az önkormányzat és a rendőrkapitányság között megállapodás. Az önkormányzat és a rendőrkapitányság között megállapodásnak az alábbi kérdésekre kell kitérnie:  A megállapodás alapja a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény.  A megállapodás célja a település köz- és vagyonbiztonságának, közrendjének, közlekedési rendjének javítása.  Az együttműködés pénzügyi feltételeinek biztosítására az önkormányzat az éves önkormányzati költségvetésben meghatározott összegű támogatást biztosít a rendőrkapitányságnak, illetve az állományában lévő rendőröknek.  A rendőrkapitányság illetve az alapítvány vállalja, hogy rendőrkapitányság épületében megfelelő felszereltségű területet (irodát) biztosít a térfelügyeleti rendszer kezelői és a térfelügyeleti rendszer berendezései számára.  A rendőrkapitányság illetve az alapítvány vállalja, hogy rendőrkapitányság személyi állományába tartozó, intézkedésre jogosult rendőrök közül, a külön meghatározott napokon meghatározott számú szabadidős rendőrt biztosít a közterület-felügyeleti feladatok végrehajtásának segítésére, a feladatok jellegének megfelelő szolgálati öltözetben, szolgálati fegyverzettel és felszereléssel. 67/118




 A rendőrök napi igénybevétele megállapodás szerint történik.  A rendőrkapitányság illetve az önkormányzat a feladat végrehajtásához igény esetén szolgálati gépjárművet biztosít.  Az önkormányzat kijelölt vezetője és a rendőrkapitányság e feladattal megbízott közrendvédelmi parancsnoka minden hónap 25. napjáig összeállítja és a következő hónapra megtervezi a közös feladatellátás rendjét, amelyben meghatározzák a közterületfelügyelők és a rendőrök tevékenységét.  A közterület-felügyelők és a rendőrök közös tevékenységét tartalmazó terv végrehajtásáért az önkormányzat jegyzője, a rendőrkapitányság ezen feladattal megbízott közrendvédelmi parancsnoka a felelős.  Az önkormányzat megbízási szerződést köt a szolgálatot ellátó rendőrökkel, amely szerződések érvényességéhez a rendőrkapitányság vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges. A fenti megbízás alapján feladatot ellátó rendőrökkel szembeni utasítási jog a közrendvédelmi parancsnokot illeti meg.

3.3. T ECHNOLÓGIAI FELTÉTELEK A következőkben egy beszerzéshez szükséges részletezettségben megadjuk a térfelügyeleti rendszer egyes elemeinek műszaki specifikációjára vonatkozó javaslatot. Ennek részei:  általánosan elvárható műszaki feltételek,  a kamerákra vonatkozó követelmények,  a központi felügyeleti, vezérlő berendezésre vonatkozó követelmények,  a videotechnikai rögzítő berendezésre vonatkozó követelmények,  kommunikációs lehetőségek,  az energiaellátásra vonatkozó követelmények,  a telepítésre vonatkozó követelmények,  a meglévő kamerák integrálásának feltételei,  szállítói szolgáltatások, garanciális követelmények. A technológia feltételeket a jobb értékelhetőség érdekében pontokba foglalva adjuk meg. Az egyes pontokba foglalt követelmények, kevés kivételtől eltekintve, egymástól függetlenek.

3.3.1.

Általánosan elvárható műszaki feltételek

Általánosan elvárható műszaki feltételek alatt azokat az elvárásokat kell érteni, amelyek koncepcionálisan határozzák meg a kialakítandó térinformatikai rendszert. A kialakítandó térfelügyeleti rend-

szernek mindenekelőtt meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:  A felhasznált eszközöknek meg kell felelniük a magyar jogszabályokban, magyar szabványokban megadottaknak. 68/118




 A rendszer minden kísérő dokumentációjának (gépkönyvek, kezelési, üzembe helyezési leírásoknak) magyar nyelvűnek kell lennie.  A térfelügyeleti rendszer kameráit úgy kell elhelyezni, hogy működésük, a megfigyelt területen jelenlévő állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhető legyen. A terület videotechnikai ellenőrzésének tényét, a megközelítő útvonalakon és a területen, figyelemfelhívó táblákkal jelezni szükséges.  Az alkalmazott technológiákat úgy kell megválasztani, hogy a megválasztott rendszer olyan technológiát képviseljen, hogy a jövőbeni fejlesztések modulárisan illeszthetők, adaptálhatók legyenek.  Az alkalmazott kamerák paraméterei minimálisan felső-közép kategóriás szintet képviseljenek, rendelkezzenek hazai szállítóval, és komoly szervízhálózattal.  A központi feldolgozó rendszer olyan legyen, amely alkalmassá tehető automatikus feldolgozások (automatikus alakzat-felismerési feladatok) megvalósítására, a rendszer rendelkezzen ilyen opciókkal.

3.3.2.

A kamerákra vonatkozó követelmények

A kamerákra vonatkozó követelmények a következők:  A kamerák adatlappal igazolt minimális felbontása legalább 720 x 576 (DV-PAL).  A kamerák adatlappal igazolt működés hőmérséklete legalább: - 20 - + 50 °C terjedjen.  A kamerák adatlappal igazolt tápellátása 24 Vac, legalább 18 ~ 30 Vac legyen. Egyéb tápellátás, mint opció megengedett.  Valamennyi kamerának színesek kell lennie, mely rossz fényviszonyok között a programozásnak megfelelően automatikus/manuális módon fekete-fehérre váltható (DayNight).  Képélesség és írisz automatikus beállása alapfunkció, a kameráknak színes üzemmódban (1/50 zársebességnél) min. 0,5 lux, fekete-fehér üzemmódban (1/50 zársebességnél) min. 0.15 lux megvilágítás mellett, jól értékelhető, zavarmentes, személy és gépjármű azonosításra, rögzítésre és nyomtatásra alkalmas videó-képet kell adniuk.  A telepített fix (nem pozícionálható) kamerák, Day-Night kivitelű, széles dinamikájú (HD-WDR) eszközök legyenek, stabil, időjárásálló és szabotázsvédett tokozatban szerelve, kiegészítő IR világítással.  A telepített DOME (mozgatható) kamerák, előre programozható (legalább 50 pozíció), és gyors beállású Day-Night kivitelű, széles dinamikájú (HD-WDR) eszközök legyenek. A kamera mozgása közben a megtekinthető térrésznek vízszintes síkban 360°, függőlegesen síkban minimum 0-90°-nak kell lennie.  A kamerák optikai zoom átfogási tartományának minimálisan 12x-nek kell lennie, (automatikus fókusz biztosítása mellett).  A kamerákat a végpontnál IP hálózatra kell illeszteni. Az IP hálózatra történő illesztés lehetőleg IP kamera alkalmazásával kell, hogy történjen.  A kamerák legyenek RS-485 / RS-422 szerint vezérelhetőek. 69/118




 A távvezérelt kamerák előre meghatározott program szerinti (nappali és éjszakai, vagy munkaidőben és munkaidőn túl programozható időintervallumokban) pásztázást is tudjanak végrehajtani. Beállítható legyen a pásztázási sebesség, a lefedett terület is.  A kamerák kültéri tokozatának kialakítása időjárás és környezetálló, vandálbiztos legyen (legalább adatlappal igazolt IP 65 minősítés, az IP 66 minősítés előnyként értékelhető), és a kameraház és szerelvénye illeszkedjen a környezethez.  A kamerák kültéri tokozata rendelkezzen fűtéssel.  A kamerák és a környezetében telepített videotechnikai illetve adatrögzítő eszközök idegen hozzáférés ellen védett kivitelben legyenek kialakítva, a rendszerelemek szabotázsvédelméről gondoskodni szükséges.  Befüggesztett felszerelési pozíciók esetén, igény a kamerák elektronikus rezgéskompenzációjának biztosítása is.  A felhasználni kívánt kameráknak kötelezően rendelkezniük kell CE és lehetőleg MABISZ tanúsítványával.

3.3.3.

A vezérlő berendezésre vonatkozó követelmények

 A vezérlő berendezésre vonatkozó alapvető követelménye, hogy a szabványos „PTZ” RS 485 felületen legyen képes a kamerák vezérlésére.  A berendezés legyen alkalmas legalább 127 kamera vezérlésére és legalább 4 vezérlő legyen összekapcsolható.  A berendezés legyen alkalmas olyan üzemmódra, hogy amennyiben egy-egy azonos típusú berendezés kerül telepítésre a Polgármesteri Hivatal és a Rendőrség épületében, akkor a beavatkozások tekintetében a Rendőrség épületében elhelyezett berendezésnek legyen prioritása.  A vezérlő-berendezés ergonómiailag olyan kialakítású legyen, ami lehetővé teszi a könnyű kezelhetőséget (pl. rendelkezzenek joystick-kel), és könnyen lehessen az éppen kiválasztott kamerát azonosítani, kellően nagyméretű kijelzővel, esetleg térképes megjelenítővel rendelkezzen.

3.3.4.

A központi felügyeleti, videotechnikai rögzítő bere ndezésre vonatkozó követelmények

 A felügyeleti munkaállomás legalább két monitoros kialakításban készüljön (több monitor előnyben részesül).  A felügyeleti munkaállomás ergonómiailag legyen alkalmas a 12 órás folyamatos munkavégzésre.  A kamerák képeit a megjelenítéstől függetlenül folyamatos (hét napon át 24 órás) rögzítéssel kell tárolni.  A képtömörítési eljárás H.264. (X264) legyen.

70/118




 A képanyag rögzítése digitális úton, lehetőség szerint szabványos állományformátumban történjen. A központi tároló berendezés min. 3 TB tárkapacitással, és legalább RAID 5 (RAID 1 előnyt élvez) kialakítással rendelkezzen, illetve legalább 20 napos rögzítést tegyen lehetővé.  A rögzítés során minimálisan kameránként legalább 6 kép/mp (12 kép/mp előnyben részesül) sebességű jelfolyamot kell használni. A rögzítési kapacitás csatornánként  legalább 25 kép/mp, 360x288 felbontással, illetve  legalább 12 kép/mp felvétel 720x288 felbontással,  illetve legalább 6 kép/mp felvétel 720x576 felbontásnál.  A központi felügyeleti és a rögzítő berendezés legyen alkalmas a jelfolyam időpont azonosítással történő tárolására. A rögzített képen, a helyszín és az esemény beazonosítására on-screen feliratozás szükséges, amely a kamerahely megnevezését, a dátumot és az időpontot kell, hogy tartalmazza.  A központi tároló berendezés rendelkezzen a felvételek archiválására alkalmas eszközzel (pl. DVD író).  Minimális rendelkezésre állási elvárások: éves átlagos garantált rendelkezésre állás: 99,0 %, legnagyobb folyamatos kiesési idő (tervezett, nem tervezett): max. 12 óra, két kiesés közötti legkisebb idő: 30 nap.  A központi rögzítő berendezés modulonként legalább 16 video bemenetet legyen képes fogadni, és legyen lehetőleg tetszőleges számban, de legalább 256 darab kameráig összekapcsolható.  A központi rögzítő egység legyen képes a kamerák jelhiányának, szabotázs jelzésének (rongálás-műszaki hiba), kitakarásának, és fix kamerák esetén elmozdítás, és fókuszvesztés jelzésének távfelügyeleti úton történő továbbítására.  A videotechnikai térfelügyeleti rendszer opcionálisan biztosítson lokálisan (a kamerák közelében) valós idejű színes képrögzítést, a rendszer idegen hozzáférés ellen védett kivitelben szerelt modulárisan cserélhető adathordozójára (adathordozóira).  A központi rögzítő egység mechanikai kivitele tegye lehetővé a szabvány rack szekrényben történő elhelyezést.

3.3.5.

Kötelező opció: alakzat-felismerési megoldások

A térfelügyeleti rendszer központi feldolgozó egységének rendelkeznie kell olyan szoftver opcióval, amely alkalmassá teheti a rendszert a következő szolgáltatások közül legalább nyolc szolgáltatás megvalósítására: 1.) A gyalogátkelőhelyen történő elsőbbség biztosításának automatikus ellenőrzése; 2.) A tilosban parkolók automatikus azonosítása; 3.) Tiltott területre behajtás automatikus figyelése; 4.) Tiltott sáv (buszsáv) automatikus figyelése; 5.) Egyirányú utcába történő behajtás automatikus figyelése. 6.) Gyalogosforgalom automatikus elemzése, rossz szándék automatikus kiszűrése; 71/118




Elhagyott tárgyak (gyanús elhagyott csomagok) automatikus felismerése; Az illegális hulladék elhelyezésének automatikus felismerése; A közterületi rongálások száma, graffiti-készítés automatikus felismerése; Gyorshajtás automatikus és a vonatkozó jogszabályok szerint hitelesített figyelése („traffipax”); 11.) A lopott gépjárművek automatikus kiszűrése (a KEK KH adatbázisával összekötve). 7.) 8.) 9.) 10.)

3.3.6.

Kommunikációs lehetőségek

 A hálózat tervezése során kerülni kell különböző típusú eszközök használatát. Csak homogén hálózat kiépítése elfogadható.  Az átviteli hálózat kialakítása során lehetőleg kerülni kell a kábeles hálózat kialakítását. Vezetékes hálózat csak olyan esetben fogadható el, ahol a vezeték nélküli kialakítást technológiailag nem, vagy csak nagyon költséges módon lehet megvalósítani. A hálózat kiépítésekor a szükséges tervek elkészítése és engedélyek beszerzése (közterületi hírközlő hálózat, stb.) a kivitelező feladata és felelőssége. A kábelek kültéri vezetése megfelelő védelem mellett történjen: kültéri kivitelű kábelek (UV állóság, mechanikai védelem, stb.), 3,5m alatti kábelvezetés fém védőcsőben, stb.  A vezeték nélküli berendezések esetén a gyártó által kültéri, ipari alkalmazásra tervezett eszközöket kell alkalmazni.  A kommunikációs hálózat legyen felkészülve a „Power over Ethernet” megoldások támogatására.  Az IP hálózaton továbbított videó jel sávszélessége kameránként minimálisan 1Mbps legyen. Az IP hálózatot úgy kell kialakítani, hogy illetéktelen fél ne tudjon a hálózathoz hozzáférni. Ezek megvalósítására a berendezéseknek opcionálisan képesnek kell lenniük IP szűrésre, MAC address szűrésre, valamint megfelelő titkosításra.  A mikrohullámú rádiós hálózat alkalmazására esetén a városi környezetre való tekintettel a 2,4GHz szabad frekvencia tartomány nem ajánlott, az 5GHz-et használó eszközök (ezen a kategórián belül) előnyt élveznek.  Minimális elvárások: éves átlagos rendelkezésre állás: 99,6 %, legnagyobb folyamatos kiesési idő (tervezett, nem tervezett): max. 6 óra, két kiesés közötti legkisebb idő: 30 nap. Hálózat legnagyobb mérési jegyzőkönyvvel igazolt késleltetése (vagy „ping”) max. 200 ms.

3.3.7.

Energiaellátás

 A kamerák és az esetleges egyéb kültéri eszközök ellátásához energiaellátási pont kialakítása szükséges, melyet a helyi áramszolgáltató által kijelölt betáplálási pontjáról kell leágaztatni. A betáplálási pontot a megadott energiavételezési helyről kell leágaztatni, átadási pontján megfelelő kismegszakítóval. Az áramszolgáltató méretlen pontról is biztosíthatja az energiát, melynek elszámolása átalánydíjjal történik az üzemelte72/118




tő és az áramszolgáltató között. A betáplálási pontot egy az áramszolgáltató által elfogadott ipari szekrényben kell kialakítani.  A kamerák és az esetleges egyéb kültéri eszközök tápellátásának biztosítása a szükséges érintésvédelmi szabályok betartásával, rendszer kivitelezését végző vállalkozó feladata és felelőssége. A rendszer kivitelezőjének a feladata beszerezni mindazon engedélyeket és megállapodásokat az energiaszolgáltatótól, illetve egyéb más szervtől, melyek jogosultak energiát továbbszolgáltatni a kamerák felszerelési helyén.  Légkábeles kábelvezetés és közterületbontással járó kábelezés nem javasolt.

3.3.8.

Telepítés

 A telepítést végző kivitelezőnek a telepítés során bármilyen (építési engedély alapján végzett) bontási tevékenység esetében, hacsak az építési engedély erről kifejezetten másképpen nem rendelkezik, az eredeti állapotot maradéktalanul helyre kell állítani.  A telepítést végző kivitelezőnek minden, a telepítés során keletkezett hulladékot a vonatkozó hulladékkezelési szabályoknak megfelelően a telepítést követően el kell szállítani.  A telepítést végző kivitelező számára műszakilag indokolt esetben – a beláthatóság biztosítása érdekében -, kérelem alapján engedélyezhető közterületen álló fa kivágása, fapótlás mellett. A cserjék és fák gallyazása csak indokolt esetben történhet meg. Az ez irányú munkákat a zöldterület fenntartójával egyeztetni, engedélyeztetni kell.

3.3.9.

Szállítói szolgáltatások, garanciális követelmények

 A rendszer kivitelezését végző vállalkozó nyilatkozzon a garanciális időszak kezdetéről és hosszáról, a hibák elhárításának megkezdésének és befejezésének idejéről, az alkalmazható cserekészülékek raktározásáról a „Meghibásodások elhárítása” illetve a „Cserekészülékek biztosítása” pontban meghatározott paramétereknek megfelelően.  A garanciális idő lejártát követően a rendszer kivitelezését végző vállalkozó még legalább 6 évig garantáltan biztosítsa a rendszer javítását, alkatrész utánpótlását, szükség szerinti rendszerbővítését.  A rendszer kivitelezését végző vállalkozó nyilatkozzon arról, hogy a garanciális idő lejártát követően vállalja-e a rendszer fenntartását átalánydíjas karbantartási szerződés keretében. Igenlő, árajánlatot is tartalmazó nyilatkozat előnyben részesül.  A szállítói szolgáltatások során a szállítási szerződés tartalmától függően a következő feladatok valósulhatnak meg:  tervszerű megelőző karbantartások elvégzése (garanciális időben vagy átalánydíjas szerződés keretében, ld. „Tervszerű megelőző karbantartások elvégzése” pontban leírtakat),  telefonos és internet alapú támogatás („hot-line”) biztosítása,  meghibásodások elhárítása (garanciális időben, átalánydíj keretében vagy fizetős szolgáltatásként), 73/118




 cserekészülékek biztosítása (garanciális időben, átalánydíj keretében vagy fizetős szolgáltatásként).

3.3.9.1.

T ELEFONOS

ÉS INTERNET ALAPÚ TÁMOGATÁS

(„ HOT - LINE ”)

(I.) A telefonos és internet alapú támogatás („hot-line”) tartalma: (1) A felhasználótól jövő hívások fogadása, adminisztrációja; (2) Az események regisztrálása; (3) Az események besorolása, az események fontosságának a meghatározása; (4) A hibák elhárítására történő intézkedés meghozatala; (5) A telefonos és internet alapú támogatás folyamatos biztosítása, tesztelése; (6) A felhasználók felé eljuttatandó információk (pl. kézikönyv módosítások) kezelése. (II.) A telefonos és internet alapú ügyfélszolgálat elérhetősége heti 7 napban történik az alábbiak szerint: (1) munkanapokon naponta 6-tól 22 óráig (2) munkaszüneti napokon, ünnepnapokon, munkaszüneti nap előtti napon, munkaszüneti nap utáni napon, ünnepnap előtti napon, ünnepnap utáni napon naponta 8-tól 18 óráig (III.) A telefonos és internet alapú ügyfélszolgálat elérhetőségének a minősége a következő kell legyen:  telefon esetén a kezelő jelentkezése a hívásnak a szállító által megadott telefonszámra történő beérkezést követő legfeljebb 30 (harminc) másodpercen belül megtörténik.  internet esetén a kérés beérkezésének automatikus regisztrálása (automatikus válaszüzenet) az elektronikus üzenetnek a szállító által megadott elektronikus levélcímre történő beérkezést követő legfeljebb egy percen belül megtörténik. A kezelő jelentkezése (a kérés nyugtázása) az elektronikus üzenetnek a szállító által megadott elektronikus levélcímre történő beérkezést követő legfeljebb 30 (harminc) percen belül megtörténik. A nyugtázást megtörténtnek kell tekinteni abban esetben, amikor a nyugtázó üzenetet a kezelő az elektronikus postaládájából továbbította.

3.3.9.2.

M EGHIBÁSODÁSOK

ELHÁRÍTÁSA

A meghibásodások elhárításának költség-optimális megvalósítása megköveteli mind a berendezések, mind a meghibásodások elhárítási módjának kategorizálását. Az egyes berendezéseknek az egyes javítási kategóriákba történő besorolást aszerint kell megvalósítani, hogy az adott berendezés üzemképtelensége által az intézmény működésében okozott illetve okozható veszteség hogyan aránylik a meghibásodás megjavításának költségéhez. Egészen más feltételekkel kell megvalósítani egyetlen kamera meghibásodásának kijavítását, mint a kommunikációs hálózat gerincét adó eszköz meghibásodását. Az informatikai rendszerhez tartozó berendezések meghibásodásainak az alább meghatározott kategóriába sorolt kategóriáknak megfelelő feltételek alapján. történő elhárítása.

74/118




(I.) Berendezések (1) Kamera és kapcsolódó berendezések (2) Munkaállomás (3) Kiszolgáló, központi adattároló eszköz (4) Kommunikációs eszköz (II.) Javasolt besorolások: Berendezés kategória

Elhárítási kategória

Kamera és kapcsolódó berendezések

II. kategória

Munkaállomás

II. kategória

Kiszolgáló, központi adattároló eszköz

I. kategória

Kommunikációs eszköz

I. kategória

(III.) Hibabejelentésre Gödöllő Város Polgármesteri Hivatalának erre feljogosított munkatársa jogosult. A bejelentések megtétele minden esetben a szolgáltatási megállapodásban rögzített formanyomtatványon illetve elektronikus honlapon keresztül történik. A bejelentés történhet:  telefonon,  faxon,  elektronikus levélben. A bejelentésben az alábbi adatoknak kell szerepelniük:  az ügyfél neve,  a hibabejelentő neve,  a meghibásodott eszköz(ök) és/vagy szolgáltatások neve és azonosítója,  a hiba rövid leírása,  az eszköz pontos címe (emelet, ajtó), ha értelmezett,  a felelős neve, telefon vagy fax szám, elektronikus levélcím. A telefonos és internet alapú hibabejelentés elérhetőségének feltételei:  telefon esetén. a kezelő jelentkezése a hívásnak a szállító által megadott telefonszámra történő beérkezést követő legfeljebb 30 (harminc) másodpercen belül megtörténik.  fax esetén a foglaltság miatti ismétlések száma nem haladhatja meg a négyet.  elektronikus levél esetén a kezelő jelentkezése (a kérés nyugtázása) a hívásnak a szállító által megadott elektronikus levélcímre történő beérkezést követő legfeljebb 30 (harminc) percen belül megtörténik. A nyugtázást megtörténtnek kell tekinteni abban esetben, amikor a nyugtázó üzenetet a kezelő az elektronikus postaládájából továbbított.

75/118




(IV.) A hiba regisztrálása legkésőbb a bejelentést követő 10 (tíz) percben meg kell, hogy történjen. (V.) A hiba elhárítása az alábbi táblázat szerint történik: naptípus munkanapokon

I. Kategória

II. Kategória

Megjelenés a bejelentéstől Megjelenés a bejelentéstől számított 8 órán belül, a hiba számított 12 órán belül, a hiba elhárítása 24 órán belül elhárítása 36 órán belül

munkaszüneti napokon, ün- Megjelenés a bejelentéstől Megjelenés a bejelentéstől nepnapokon, munkaszüneti számított 12 órán belül, a hiba számított 24 órán belül, a hiba nap előtti napon, munkaszü- elhárítása 36 órán belül elhárítása 48 órán belül neti nap utáni napon, ünnepnap előtti napon, ünnepnap utáni napon Amennyibe a hiba elhárítása a fenti táblázatban megadott időn belül nem történik meg, akkor a szállító saját költségén cserekészüléket biztosít a következő pontban leírtak szerint. Ez esetben a cserekészülék biztosításához külön igény-bejelentés nem szükséges.

3.3.9.3.

C SEREKÉSZÜLÉKEK

BIZTOSÍTÁSA

Egyes kiemelten kritikus eszközök esetében hasznos lehet cserekészülék biztosítási megállapodást kötni, vagy a garanciális feltételek között annak biztosítását kikötni. A cserekészülékek biztosításának költség-optimális megvalósítása megköveteli mind a berendezések, mind a cserekészülékek biztosításának módjának kategorizálását. Az egyes berendezéseknek az kategóriákba történő besorolást aszerint kell megvalósítani, hogy az adott berendezés üzemképtelensége által a működésben okozott illetve okozható veszteség hogyan aránylik a cserekészülékek biztosításának költségéhez. Jelen esetben javaslatunk szerint ez a kategorizálás azonos lehet a „meghibásodások elhárítása” kategóriával, de akár el is térhet attól. A térfelügyeleti rendszerhez tartozó berendezéseknek az alább meghatározott kategóriába sorolt kategóriáknak megfelelő feltételek alapján történő cserekészülék biztosítása: (I.) Berendezés kategóriák (1) Kamera és kapcsolódó berendezések (2) Munkaállomás (3) Kiszolgáló, központi adattároló eszköz (4) Kommunikációs eszköz (II.) Cserekészülék biztosítási kategóriák (1) I. kategória; (2) II. kategória;

76/118




(III.) Javasolt besorolások: Berendezés kategória

Elhárítási kategória

Kamera és kapcsolódó berendezések

II. kategória

Munkaállomás

II. kategória

Kiszolgáló, központi adattároló eszköz

I. kategória

Kommunikációs eszköz

I. kategória

(IV.) A cserekészülékek biztosítása során üzembe helyezett csere-berendezések biztosítása történik meg, mely esetben a meghibásodott berendezés adatainak tartalma, (a programok, a beállítások és a felhasználói adatok) a lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben migrálva lesznek a cserekészülékre. A cserekészülék biztosítása az alábbi tevékenységből tevődik össze:  a bejelentések fogadása,  az igény regisztrálása,  a készülék kiszállítása, üzembe helyezése, (V.) A bejelentések fogadása a hibabejelentések fogadásával azonos módon történik meg. (VI.) A bejelentés regisztrálása a hibabejelentések fogadásával azonos módon történik meg. (VII.) A készülék biztosítása az alábbi táblázat szerint történik: naptípus

I. Kategória

II. Kategória

munkanapokon

Megjelenés a bejelentéstől Megjelenés a bejelentéstől számított 4 órán belül, a ké- számított 8 órán belül, a készülék biztosítása 6 órán belül szülék biztosítása 12 órán belül

munkaszüneti napokon, ünnepnapokon, munkaszüneti nap előtti napon, munkaszüneti nap utáni napon, ünnepnap előtti napon, ünnepnap utáni napon

Megjelenés a bejelentéstől számított 8 órán belül, a készülék biztosítása 12 órán belül

3.3.9.4.

A P OLGÁRMESTERI H IVATAL

Megjelenés a bejelentéstől számított 12 órán belül, a készülék biztosítása 24 órán belül

KÖTELESSÉGEI

A szállítói szolgáltatások, garanciális követelmények megfelelő színvonalú teljesítése érdekében a Polgármesteri Hivatalnak az alábbi kötelezettségei vannak:  Felelős kapcsolattartó személy vagy személyek kijelölése;  A telefonos és internet alapú ügyfélszolgálat szolgáltatásainak és igénybevételi rendjének ismertetése a kapcsolattartásra feljogosított személyekkel;

77/118




 A meghibásodások elhárítása szolgáltatásainak és igénybevételi rendjének ismertetése a kapcsolattartásra feljogosított személyekkel;  A meghibásodás illetve a cserekészülék-igény megállapodás szerinti bejelentése;  A berendezések és a rajtuk futó programok pontos nyilvántartásának biztosítása;  A berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekbe történő bejutás, a berendezésekhez történő hozzáférés, és a megfelelő munkakörnyezet biztosítása.

3.3.10. A meglévő kamerák integrálásának feltételei A meglévő kamerák integrálásának feltételei kettősek:  egyrészt a kamerák műszaki paraméterei feleljenek meg a „A kamerákra vonatkozó követelmények” pontban leírtaknak  másrészt a kamerák tulajdonosai nyilatkozatban vállalják a kamerákra vonatkozóan a karbantartási, javítási munkálatok felelősségét, költségeit, és nyilatkozatban biztosítsák a kamerák megfelelő rendelkezésre állását.

3.4. A MEGVALÓSÍTÁSI PROJEKT FELADATAI ÉS ÜTEMEZÉSE A térfelügyeleti rendszer sikeres megvalósításának legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű előkészítő munka. A térfelügyeleti rendszer projektszerű megvalósítása magában foglalja:  A szükséges anyagi és humán erőforrások biztosítását.  A megfelelő projekt-szervezet felállítását,  A projekt dokumentációs eljárásainak és a szabályzatainak az elkészítését,  Az térfelügyeleti rendszer működését és üzemeltetés meghatározó szabályzatok elkészítését,  A szükséges oktatások megvalósítását,

3.4.1.

A megvalósítás (projekt) szervezete

A projektek, részprojektek vezetésének szervezete létrejöhet a Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala szervezeti struktúráján belül vagy átmeneti szervezetként, attól függetlenül is. A projekt vezetés tagjai lehetnek a Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala munkatársai, de azokra a feladatokra, amelyek jelentősebb erőforrás-ráfordítást igényelnek, megbízásos alapon, külső szakértők is alkalmazhatóak. A projekt tagjai (javaslat):  Projekt vezető  Térfelügyeleti és informatikai koordinátor, vezető  Jogi-szervezési megbízott, adatvédelmi felelős 78/118




 Projekt gazdasági (pénzügyi) megbízott  Minőségbiztosítási megbízott Projekt vezető

A projekt vezető feladata:  Felelős a projekt ellenőrzéséért és a projekt egységének biztosításáért.  A projektszabványok létrehozása, és a munkálatok teljes irányítása.  Elkészíti a projekt szakmai- és erőforrásterveit.  Jóváhagyja a projekt menetét.  Biztosítja a projekt tagjainak kijelölését és felelősségi köreik meghatározását.  Engedélyezi a projekt pénzügyi kiadásait, felelős azok hitelességéért.  Tájékoztató jelentéseket készít.  Az informatikai és a jogi koordinátorral közösen biztosítják a szakmai és erőforrástervek illeszkedését. Térfelügyeleti és informatikai koordinátor, vezető

A Térfelügyeleti és informatikai koordinátor feladatai:  a projektvezetőség térfelügyeleti és informatikai szakmai képviselője;  felelős a fejlesztési erőfeszítések átfogó irányításáért;  felelős a térfelügyeleti és az infokommunikációs rendszer minőségének, hatékonyságának és szakmai egységességének biztosításáért;  biztosítja a megfelelő üzemeltetési támogatás rendelkezésre állását. Jogi-szervezési megbízott, adatvédelmi felelős

A jogi-szervezési megbízott, adatvédelmi felelős feladatai:  A projektvezetőség jogi, szervezési szakmai képviselője.  Felelős a jogi erőfeszítések átfogó irányításáért.  Felelős az elkészült jogi, szervezési dokumentumok minőségének, hatékonyságának és szakmai egységességének biztosításáért.  Képviseli a jogi, szervezési vezetést, és felelős a projekt fejlesztéséhez szükséges erőforrásokért.  Felelős az adatvédelmi jogszabályok betartásáért.

79/118




Projekt gazdasági (pénzügyi) megbízott

 A gazdasági (pénzügyi) megbízott feladatai:  Támogatja az eszközbeszerzési és az esetleges létszámbővítési folyamatok hatékony megvalósítását.  Adminisztratív felügyeletet gyakorol a pénzügyi tervek és az ezekkel kapcsolatos erőforrás-kijelölés felett, a munkálatok előrehaladásának vizsgálatán keresztül. A projekt aktuális és tervezett költségeit rendszeres időközönként összehasonlítja, így biztosítja a költségkeretek betartását. Emellett figyelemmel kíséri a tényleges munkálatok előrehaladását a tervekhez képest. Minőségbiztosítási megbízott

   

A minőségügyi megbízott a projektszervezet tagjaként: Felelős a projekt minőségbiztosítási tervének elkészítéséért; Felelős a minőségbiztosítási tervnek a projekt teljes végrehajtása alatti érvényesítését; Felelős a projekt minőségügyi ellenőrzéséért (módszerek, eszközök alkalmazása, normák és szabványok betartása, belső vizsgálatok kezelése, a hivatalos elfogadások ellenőrzése, stb.);  Felelős a változáskérések folyamatának felügyeletéért.

3.4.2.

Megvalósítási dokumentáció

Az térfelügyeleti rendszer megvalósításának elengedhetetlen feltétele a dokumentációs eljárások, a projekt-szabályzatok részletes kidolgozása. Ilyenek:  Döntés előkészítő dokumentum;  Projektterv, erőforrásterv, projekt ütemterv;  Közbeszerzési dokumentáció;  Közbeszerzési pályázat dokumentációja, döntés;  Kivitelezési szerződés, szerződések;  Kiviteli tervek, hatósági engedélyek;  Emlékeztetők, építési napló;  Előrehaladási jelentősek;  Kezelési és üzemeltetési kézikönyvek, műszaki dokumentáció  Átadás-átvételi jegyzőkönyv;  Részteljesítés igazolás; 80/118




 Teljesítésigazolás;  Projekt elszámolás;  Projektzáró dokumentum. A megvalósítási dokumentáció kidolgozására a projekt részeként kerül sor.

3.4.3.

A projekt megvalósítása

(I.) A térfelügyeleti rendszer kialakítás során az alábbi főbb feladatokat kell megvalósítani:  Megvalósítási tanulmány készítése, elfogadása  Pályázatkészítés, pályáztatás  Részletes szakmai kiviteli tervek megvalósítása, engedélyeztetése  Projekt megvalósítás, végrehajtás (kivitelezés)  Oktatás  Próbaüzem  Üzembe helyezés  Átadás-átvétel  Jótállás  Követés, támogatás (II.) A projekt-adminisztráció az alábbi feladatokat kell, hogy támogassa:  Változáskezelés (a megvalósítás során felismert változások jogszerű és gazdaságos kezelése)  Kockázatkezelés (a projekt kockázatainak kezelése)  Problémakezelés (a projekt során felmerülő problémák kezelése)  Projekt zárás (átadás)  Projekt utóértékelés

3.4.3.1.

T ERVEZÉS

A projekt tervezése során az alábbi tervek legalább összefoglaló szintű elkészítése szükséges:  Tevékenységi terv  Pénzügyi terv  Időterv  Erőforrásterv  Minőségbiztosítási terv  Dokumentációs terv

81/118




A megvalósítás fontos dokumentuma a részletes műszaki kiviteli (engedélyezési) terv. A műszaki kiviteli terv készítésének első lépése a megfigyelendő terület pontos térképi körülhatárolása. Ehhez elengedhetetlen a helyszíni bejárás, melyre egyszer még a közbeszerzési pályázat kiírása előtt, konzultációs jelleggel, és többször a kiválasztott szállítóval kerül sor (az elemzés elkészítése során megtörtént az előzetes helyszíni bejárás, 2011. január 6-án). A részletes kiviteli tervben a szállítónak meg kell adnia:  a részletes specifikációjú szállítási terjedelmet (eszközök és szolgáltatások tételes jegyzéke);  a hatósági engedélyek (építési, közterület-bontási) beszerzésére vonatkozó javaslatot, az azokhoz szükséges teljes dokumentációt;  a közüzemi engedélyek (ELMÜ, alépítmény, távközlési felügyelet) beszerzéséhez szükséges dokumentációt;  a megvalósítás végleges ütemtervét, az egyes helyszíneken szükséges munkaterületek biztosításának igényét. A végleges, jóváhagyott műszaki terveket a szükséges jogi, műszaki egyeztetések elvégzésének igazolásával, a szükséges hatósági engedélyek mellékelésével, a rendszert társként üzemeltető intézmény (rendőrség) vezetőjének jóváhagyásával kell a kivitelezés megkezdése előtt a Polgármesteri Hivatalnak átadni.

3.4.3.2.

K IVITELEZÉS

A kivitelezés során az alábbi feltételeknek kell megfelelni:  A beruházó a megvalósítás során, a kivitelezés megfelelő színvonalú biztosítása érdekében –felelős műszaki vezetőt, minőségbiztosítási szakértőt bízhat meg a kivitelezés felügyeletével.  A kivitelezésről a kivitelező építési naplót (emlékeztetőket) kell vezessen, és havonta előrehaladási jelentést kell készíteni. Az előrehaladási jelentés elvárt tartalma a következő:  Havi projekt feladatok terv/tény;  Az adott hónapban felhasznált erőforrások terv/tény;  Pénzügyi adatok terv/tény;  Problémák és megoldások;  Kockázatok és megoldások;  Teendők, felelősök, határidők.  A kivitelezés végén, a szerződésben meghatározott megfelelőségi kritériumok ellenőrzésével, műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatása szükséges. A műszaki átadásátvételi eljárás tapasztalatait, az ennek nyomán szükségessé váló kiegészítő, illetve pótmunkák elrendelését, írásban is dokumentálni szükséges.

3.4.3.3.

Á TVÉTEL ,

HASZNÁLATBAVÉTEL , ÜZEMBE HELYEZÉS

Az átadás-átvétel feladatait a „Átadás-átvétel” (3.6.) pontban részletesen megadjuk. 82/118




3.4.4.

Többfázisú megvalósítás, ütemterv

A megvalósítást két, egymástól nem élesen elkülönülő megközelítésben lehet elképzelni: A.) Egyetlen, nagy, több éves projektként, B.) Több lépcsőben, minden egyes fázist önálló projektként kezelve. Annak ellenére, hogy a két megközelítés látszólag élesen ellentmond egymásnak, ez esetben ez a helyzet nem áll fenn. Ha egyetlen projektként is kezeljük a feladatot, mivel számos, egymástól függetlenül megoldandó részfeladatból áll, ezeket mind önálló alprojektként kell kezelni. Az önkormányzatnak lehet az az érdeke, hogy egyetlen nagy szerződés keretében kezelje az egész feladatot. Az egy lépcsős megvalósítás előnye, de egyben hátránya is, hogy a teljes műszaki tartalmat, erőforrásigényt, forrásigényt már a projekt indulásakor meg kell határozni. Ez bizonyos szempontból járhat előnnyel, például csak egyetlen egyszer kell lebonyolítani közbeszerzési pályázatot és a vállalkozóval fix áron lehet szerződni a teljes projekt megvalósítására. Ugyanakkor a vállalkozó kiválasztásának felelőssége sokkal nagyobb, hiszen a projekt folyamán csak a szerződés felbontása után lehet, az esetleg nem kielégítőnek ítélt felkészültségű vállalkozó helyett másikat választani. A több lépcsős megvalósítás során sem lehet azonban az egyes részfeladatokat teljesen önállónak tekinteni, hiszen a részfeladatok szigorúan egymásra épülnek, egymással szoros kapcsolatban vannak, legtöbbjük önállóan a többi közül kiragadva meg sem oldható. Rendkívül fontos azt is hangsúlyozni, hogy a többlépcsős megvalósítás során különös figyelmet kell fordítani a szabványoknak való legszigorúbb megfelelőségre, az igen részletes dokumentációra, és a következetes minőségbiztosításra, mert közismert védekezése minden szállítónak, hogy a nem megfelelő teljesítését, egy korábbi szállító nem megfelelőnek ítélt szállítási terjedelmét kívánja indokolni. Jelen esetben, véleményünk szerint, az egyetlen nagy projektként történő kezelés nem ideális megoldás. Ez esetben a Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala nem tudja kihasználni az egyetlen szerződés nyújtotta előnyöket, ugyanakkor hosszú időre le kell kötnie magát egyetlen fővállalkozó mellett, ami igen nagy felelősség. Magyarországon (sajnálatos módon) még nem alakult ki sok olyan, sikeres, a kiemelkedően nagy projektek eredményes menedzselésében eredményeket felmutatni képes fővállalkozó, aki ezen a szakterületen egy ilyen volumenű feladatot garantált sikerrel képes lenne megvalósítani. A több, egyedi projekt esetében lépésről lépesre, az adott feladatra legalkalmasabb szállító kiválasztása révén lehet a projekteket megvalósítani. Ez a megoldás ugyanakkor jelentős terhelést jelent a Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala munkatársai vagy az általuk megbízott projekt menedzserek számára, és komoly kompatibilitási, együttműködési problémákat is felvethet. A térfelügyeleti rendszer kialakításának egy lehetséges nagyon vázlatos ütemterve az alábbi ábrán látható:

83/118




3.4.5.

Lehetséges további értékelési szempontok

A beszerzés további értékelési szempontjait az alábbi témák köré csoportosítottuk: 1.) Funkcionalitás 2.) Technikai paraméterek 3.) Nyújtott szolgáltatások és támogatás 4.) Ajánlattevő jellemzői, referenciák, erőforrások mennyisége és minősége 5.) Az árhoz kapcsolódó számlázási és fizetési feltételek

3.4.5.1.

F UNKCIONALITÁS

A funkcionalitások értékelése alapvetően eltérő az egyes termékek esetében, ezért ezt a termékek értékelési szempontjainál adtuk meg, ezek a „Technológiai feltételek” fejezetben találhatóak. A következőkben megadunk néhány, gyakorlatilag bármely szállítandó termék esetében lehetséges további tételes pontozási szempontot: 1.) Használat egyszerűsége a.) Üzemeltetési igények  Hány fő szükséges (teljes munkaidősre számítva) az üzemeltetéshez, karbantartáshoz? b.) Nyelv  A működtetés nyelve magyar-e? c.) Kezelői felület  Testre szabhatóak-e a menük? d.) Help funkció  Van-e on-line help?  Megengedi-e a rendszer az on-line help testre szabását?  Magyar nyelvű-e a help

84/118




2.) Garancia  Az ajánlott árban a megoldás egészére kiterjedő, legalább egy éves garancia benne foglaltatik-e?  Van-e garancia kiterjesztési (átalánydíjas karbantartási szerződés) lehetőség, és milyen feltételekkel? 3.) Adminisztratív szabályok kezelése a.) Hozzáférés korlátozása  Milyen biztonsági és hozzáférési szinteket lehet megkülönböztetni?  Az egyes felhasználói csoportok számára a számukra releváns, illetve megengedett adatokat jeleníti-e csak meg?  Az egyes felhasználói csoportok számára a számukra releváns, illetve megengedett feladatokat (menü-pontokat) jeleníti-e csak meg?  Milyen tevékenységek megengedése/tiltása különíthető el (írás, olvasás, módosítás, törlés stb.) és milyen szinteken? (felhasználó és adat szerint)  Hogyan lehet hitelesíteni a hozzáférés kezdeményezőjét (jelszó, chip kártya, stb.) ? b.) Naplózás  Biztosít-e a termék naplózást a következők felett?  Lekérdezés  Hozzáférés  Létrehozás  Szerkesztés  Másolás  Mentés  Biztonság megváltoztatása 4.) Tréning, betanítás  Írják le a képzési folyamatukat és a választható lehetőségeket:  helyszíni, más helyszínen tartott, egyéb;  Adja meg az aktuális képzési ütemtervet!  Magyar-e a képzés és az oktatási anyag nyelve? 5.) Betanítás költségeinek részletezése Az alábbi munkakörökkel kapcsolatos képzésre kérjük megadni a tananyagot, az időtartamot, az árat és a helyszínt (vegyék figyelembe, hogy az oktatás nyelve magyar):  Operátor, kezelő;  Rendszeradminisztrátor, üzemeltető.

85/118




6.) Dokumentáció készítés  Milyen módszerrel kívánja dokumentálni az átadott rendszert?  Milyen adathordozón áll rendelkezésre? (hivatkozási kézikönyv /anyagok)  CD-ROM?  Nyomtatott kézikönyv?  Miként bocsátják rendelkezésre a dokumentáció fejlettebb változatait?  A dokumentáció milyen szintekre vonatkozik (felhasználói, fejlesztői, üzemeltetői, stb.)? 7.) A szállítói támogatás feltételrendszere  Milyen távdiagnosztikai kapacitásokat, vagy szolgáltatásokat nyújtanak?  Hol helyezkednek el a szakmai támogatás földrajzi pontjai?  Mekkora helyszínenként a szakmai támogató személyzet létszáma?  betanítás területén  forródrót területén  Mekkora a válaszidő a karbantartási hívásokra?  Mi a probléma megoldási eljárás?  Írja le a nyújtott támogatások szintjét és az ezzel járó költségeket! 8.) A szolgáltatás nyújtásában felhalmozott tapasztalatok  Átlagosan milyen régen állnak alkalmazásban az ügyfélszolgálati szakembereik? 9.) Projekt terv és személyzet  Milyen szolgáltatásokat fognak nyújtani a projekt-időszak alatt?  Melyek lesznek ezen szolgáltatások inputja és outputja, pontos mérföldkövekkel és legalább az átadandó eredménytermékek figyelembe vételével?  Milyen személyi erőforrásigényeket biztosít az ajánlattevő, illetve mit vár el a Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala munkatársaitól?  Milyen tapasztalatokat és feladatokat kívánnak meg ezek az elvárt feladatok?  Az ajánlattevő mellékelje azon saját munkatársainak (kizárólag olyan főállású alkalmazottainak, akik az ajánlat benyújtásának pillanatában már legalább három hónapja a vállalkozás alkalmazásában állnak) szakmai életrajzát, akik a szolgáltatásokat nyújtják!  Mi az ajánlott bevezetési, telepítési, használatbavételi folyamat? Ajánlattevő készítsen bevezetési tervet, beleértve az egyes feladatok részletes azonosítását és általa javasolt idejét! 10.) Szolgáltatási minőség  Rendelkeznek-e bevált projekt vezetési módszertannal? 86/118




 Miként követik nyomon a szolgáltatást és minőséget?  Rendelkeznek-e és mióta ISO minősítéssel? 11.) Az Ajánlattevő által biztosítandó erőforrások Az ajánlattevőknek figyelembe kell vennie, hogy az Gödöllő Város Polgármesteri Hivatalában rendelkezésre álló szakemberek mennyisége korlátozott, ezért a megfelelő számú és a magyar informatikai-műszaki nyelvezetet értő és azon kommunikálni képes konzultánst, technikai szakembert kell biztosítania a rendszerek kiépítése során.  Hogyan biztosítja a szükséges stábot?  Hogyan hidalja át a nyelvi nehézségeket (ha felléphetnek ilyenek)?  Az ajánlattevő mellékelje azon saját munkatársainak (kizárólag olyan főállású alkalmazottainak, akik az ajánlat benyújtásának pillanatában már legalább három hónapja a vállalkozás alkalmazásában állnak) szakmai életrajzát, akik a szolgáltatásokat nyújtják!

3.4.5.2.

A JÁNLATTEVŐ

JELLEMZŐI , REFERENCIÁK , ERŐFORRÁSOK

MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE

A Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala olyan szállítót keres, aki kész és képes erős szakmai partnerkapcsolatot kialakítani (azaz pénzügyileg erős és megfelelő erőforrásokkal rendelkezik). Itt a következők kerülnek elbírálásra:  a szervezet nagysága;  a pénzügyi szilárdság;  tapasztalat;  sikeres – helyi és nemzetközi – megvalósítások;  hasonló nagyságrendű elégedett ügyfelek;  stratégiai szállítói kapcsolatok. A következőkben megadunk néhány lehetséges további tételes pontozási szempontot. 1.) Pénzügyi és tőkeadatok  Mekkora volt a társaság eredménykimutatása szerinti nettó árbevétele 2008, 2009, 2010 években?  Mennyi volt a társaság eredménykimutatás szerinti adózás előtti eredménye 2008, 2009, 2010 években? 2.) Üzleti tapasztalatok  Mikor alapították társaságukat? 3.) Vállalati méret és struktúra  Mekkora volt az ajánlat benyújtását megelőző 90. napon a teljes munkaidőben alkalmazottak összlétszáma a társaságuknál? 87/118




 Mi a társaság szervezeti egységeiben az alkalmazottak megoszlása értékesítés, támogatás, képzés és tanácsadás áganként?

3.5. O KTATÁSOK 3.5.1.

Általános („OKJ-s”) képzések

A térfelügyeleti rendszer kialakítása során (a szállítók által biztosított oktatások, betanítások és képzések mellett) az alábbi oktatások lehetnek hasznosak:

A ke zelő k szá mára : Szakképesítés megnevezése: Biztonságtechnika-kezelő A szakképesítés OKJ száma: 31 861 02 0100 21 01 A szakképesítés szintje: Alapszintű Szakmacsoport: Egyéb szolgáltatások Szakképesítés megnevezése: Közterületfelügyelő A szakképesítés OKJ száma: 52 861 03 0000 00 00 A szakképesítés szintje: Középszintű (érettségivel) Szakmacsoport: Egyéb szolgáltatások

A diszpéc ser e k, üz e melteté si felelősö k szá mára: Szakképesítés megnevezése: Biztonságtechnikai szerelő, kezelő A szakképesítés OKJ száma: 31 861 02 1000 00 00 A szakképesítés szintje: Középszintű (8. évfolyam után) Szakmacsoport: Egyéb szolgáltatások Szakképesítés megnevezése: Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő A szakképesítés OKJ száma: 31 861 02 0100 31 01 A szakképesítés szintje: Középszintű (8. évfolyam után) Szakmacsoport: Egyéb szolgáltatások

88/118




3.5.2.

Speciális képzések

A térfelügyeleti rendszer kialakítása során (a szállítók által biztosított oktatások, betanítások és képzések, valamint az előző pontban megadott képzések mellett) az alábbi területeken lehetnek vezetői, munkatársi oktatások hasznosak: Jogi szabályozási oktatások  A közterület-felügyeletre vonatkozó jogi szabályozás  A térfelügyeleti rendszerek működésének adatvédelmi tárgyú vonatkozásai  A térfelügyelet szabályozásának feladatai Technológiai oktatások  A képalkotás jellemzői  Kommunikációs lehetőségek  Informatikai biztonság, adatvédelem  A térfelügyeleti rendszerek üzemvitele  Elektronikus hitelesítés Szervezési oktatások  A igazgatási projektek vezetése és dokumentálása  Minőségbiztosítási feladatok

3.6. Á TADÁS - ÁTVÉTEL A térfelügyeleti rendszer átadása során az alábbi dokumentumok átadása szükséges:  A teljes rendszer kiviteli tervdokumentációja;  A rendszer minden helyszínére és elemére vonatkozó hatósági engedélyek;  A rendszer minden helyszínére az érintésvédelmi követelmények betartását igazoló felülvizsgálati jegyzőkönyv;  A rendszer tételes leltára, amely tartalmazza az egyes komponensek egyértelmű egyedi azonosításra alkalmas adatait, az alábbiak szerint:  megnevezés,  egyedi azonosító megnevezése (pl.: gyári szám),  egyedi azonosító;  A rendszer minden beépített elemének műszaki adatlapja (magyar nyelven) és az érvényes műbizonylatának (megfelelőségi tanúsítvány, EC certificate of conformity) másolata (magyar nyelven vagy eredetiben és fordításban);  A rendszer üzemviteli kézikönyve (magyar nyelven);  A rendszer kezelési utasítása (magyar nyelven).

89/118




A rendszerre vonatkozó számlákon a vonatkozó jogszabályi előírások (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) mellett, minden számlatétel esetében kötelezően szerepelnie kell az adott tétel VTSz illetve SZJ számának!

3.7. Ü ZEMELTETÉS A térfelügyeleti rendszer üzemeltetése, az üzemviteli funkciók biztosításának a feladata a képalkotási, informatikai, kommunikációs infrastruktúra rendelkezésre állásának a jogszabályokban előírtaknak megfelelő, biztonságos és lehetőség szerint folyamatos megteremtése. Ennek az alábbi részterületei határozhatóak meg:  a képalkotó rendszerek üzemvitele,  a kommunikációs rendszerek üzemvitele,  a felügyeleti, adattárolási informatikai rendszerek üzemvitele. Az üzemeltetés során a következő tevékenységek megvalósítása várható el:  tervszerű megelőző karbantartások elvégzése,  a rendszergazdai feladatok ellátása,  rendszer- és biztonság-felügyelet biztosítása  vezetői információk (napi és havi jelentések, statisztikák) készítése.

3.7.1.

Tervszerű megelőző karbantartások elvégzése

Az üzemeltetési feladatok egyik fontos eleme a tervszerű megelőző karbantartások elvégzése. Ez történhet a garanciális idő alatt a szállító felelősségi körén belül, azon kívül a Polgármesteri Hivatal munkatársai által vagy külön megállapodás alapján átalánydíjas karbantartási szerződés keretében. A tervszerű megelőző karbantartások tartalma a térfelügyelet tárgykörében: I.) Az eszközök külső és belső átvizsgálása, portalanítása, tisztítása; II.) A működőképesség ellenőrzése és állapotfelmérés; III.) Szoftver-frissítések megvalósítása. (I.) Az eszközök külső belső átvizsgálása, portalanítása, tisztítása: (1) A kamerák és kapcsoló berendezések külső és belső átvizsgálása, portalanítása, tisztítása; (2) A munkaállomások külső belső átvizsgálása, portalanítása, tisztítása; (3) A kiszolgálók, adattároló eszközök külső belső átvizsgálása, portalanítása, tisztítása; (4) A hálózati elemek külső-belső átvizsgálása, portalanítása, tisztítása;

90/118




(II.) A működőképesség ellenőrzése és állapotfelmérés: (1) A kamerák és kapcsolódó berendezések működőképességének ellenőrzése és állapotfelmérése; (2) A munkaállomások működőképességének ellenőrzése és állapotfelmérése; (3) A kiszolgálók, adattároló eszközök működőképességének ellenőrzése és állapotfelmérése; (4) A hálózati elemek működőképességének ellenőrzése és állapotfelmérése. (III.) Szoftver-frissítések megvalósítása. A tervszerű megelőző karbantartás eredményeiről, a berendezések állapotáról írásos jegyzőkönyv készül. A tervszerű megelőző karbantartások feltétele a fogyó anyagok és tartalék eszközök, vagy a beszerzéshez szükséges anyagi erőforrások biztosítása.

3.7.2.

A rendszergazdai feladatok ellátása

A rendszergazda tételes feladatai (a térfelügyelet tárgykörében): 1.) Munkaállomások rendszergazdai feladatainak ellátása a.) A munkaállomások, a munkaállomásokhoz tartozó operációs rendszerek, a munkaállomásokon futó kommunikációs rendszerek és a munkaállomásokon futó rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása, b.) A munkaállomásokon futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása, 2.) Kiszolgálók, adattároló eszközök rendszergazdai feladatainak ellátása a.) A kiszolgálókhoz, adattároló eszközhöz tartozó operációs rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása, b.) A kiszolgálókhoz, adattároló eszközhöz tartozó tárkezelő rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása, c.) A kiszolgálókon, adattároló eszközön futó kommunikációs rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása, d.) A kiszolgálókon, adattároló eszközön futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása, 3.) Kommunikációs eszközök rendszergazdai feladatainak ellátása a.) A kommunikációs eszközökhöz tartozó operációs rendszerek (amennyiben van ilyen) rendszergazdai feladatainak ellátása, b.) A kommunikációs eszközökön futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása,

91/118




4.) Informatikai biztonság rendszergazdai feladatainak ellátása a.) A logikai támadás elleni védelmet megvalósító eszközök (tűzfalak, routerek) rendszergazdai feladatainak ellátása, b.) A logikai támadás elleni védelmet megvalósító eszközökön futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása, c.) A hálózaton továbbított információk megfelelő titkosítását megvalósító eszközök rendszergazdai feladatainak ellátása (ha van ilyen), d.) A hálózaton továbbított információk megfelelő titkosítását megvalósító eszközökhöz tartozó szoftver rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása (ha van ilyen), e.) A hálózaton továbbított információk megfelelő titkosítását megvalósító eszközökön futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása (ha van ilyen), 5.) A rendszer biztonsága érdekében lehetőség szerint aktualizálja a vírus-keresőket. a.) A vírusellenőrző/irtó alkalmazások telepítése és működésük rendszergazdai feladatainak ellátása, b.) A vírus-adatbázisok rendszergazdai feladatainak ellátása és rendszeres frissítése, c.) A vírusellenőrző/irtó alkalmazásokon futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek rendszergazdai feladatainak ellátása és rendszeres frissítése, 6.) Fizikai adatvédelem (mentés és visszatöltés) a.) A fizikai adatvédelmi (mentő és visszatöltő) eszközök rendszergazdai feladatainak ellátása, b.) A szükséges fizikai adatvédelmi (mentő és visszatöltő) eszközök és az azokhoz szükséges kellékanyagoknak a meghatározása, a beszerzések és az üzembe állítás megvalósítása. 7.) Mentések sikerességének ellenőrzése 8.) Mentések használhatóságának ellenőrzése 9.) Munkaállomásokhoz megjelenő javítások folyamatos figyelése és betöltése 10.) Kiszolgálókhoz, adattároló rendszerekhez megjelenő javítások folyamatos figyelése és betöltése 11.) Kommunikációs eszközökhöz megjelenő javítások folyamatos figyelése és betöltése 12.) Informatikai biztonsági rendszerekhez megjelenő javítások folyamatos figyelése és betöltése 13.) A vírusvédelmi rendszerekhez megjelenő javítások folyamatos figyelése és betöltése

3.7.3.

Rendszer- és biztonság-felügyelet biztosítása

A rendszer- és biztonság-felügyeleten azokat a komponenseket értjük, amelyek közvetlenül nem járulnak hozzá az infokommunikációs megoldások működéséhez, de elengedhetetlenek a biztonságos működéshez, vagyis azok a szervezet feladatainak elvégzésére szolgáló eszkö92/118




zökként funkcionálnak. A rendszer- és biztonság-felügyelet történhet az intézmény logikai és fizikai keretein belül, de történhet távfelügyelet formájában külső szolgáltatásként, amikor a felügyelet az intézményi infrastruktúrától elkülönülve, távolról valósul meg. A rendszer- és biztonság-felügyelet részei, kizárólag a térfelügyelet tárgykörében: 1.) Munkaállomások felügyelete a.) A munkaállomások, a munkaállomásokhoz tartozó operációs rendszerek, a munkaállomásokon futó kommunikációs rendszerek és a munkaállomásokon futó irodai rendszerek felügyelete, b.) A munkaállomásokon futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek felügyelete, 2.) Kiszolgálók, adattároló eszközök felügyelete a.) A kiszolgálókhoz tartozó operációs rendszerek felügyelete, b.) A kiszolgálókhoz tartozó tárkezelő rendszerek felügyelete, c.) A kiszolgálókon futó kommunikációs rendszerek felügyelete, d.) A kiszolgálókon futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek felügyelete, 3.) Kommunikációs eszközök felügyelete a.) A kommunikációs eszközökhöz tartozó operációs rendszerek (amennyiben van ilyen) felügyelete, b.) A kommunikációs eszközökön futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek felügyelete, 4.) Informatikai biztonság felügyelete a.) A logikai támadás elleni védelmet megvalósító eszközök (tűzfalak, routerek) felügyelete, b.) A logikai támadás elleni védelmet megvalósító eszközökön futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek felügyelete, c.) A hálózaton továbbított információk megfelelő titkosítását megvalósító eszközök felügyelete (ha van ilyen), d.) A hálózaton továbbított információk megfelelő titkosítását megvalósító eszközökhöz tartozó szoftver rendszerek felügyelete (ha van ilyen), e.) A hálózaton továbbított információk megfelelő titkosítását megvalósító eszközökön futó biztonsági, jogosultság-kezelő és felügyeleti rendszerek felügyelete (ha van ilyen),

3.7.4.

Vezetői információk

A vezetői információk szolgáltatása az alábbi kategóriákra terjedhet ki:  meghibásodási naplók és statisztikák,  használati naplók és statisztikák,  pénzügyi statisztikák.

93/118




 a gyorssegély-szolgálatból származó jelentések

3.8. N YILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA A térfelügyeleti rendszer kiépítésének alapvető feladata a nyilvánosság biztosítása. Ennek keretében az alábbi témákat kell érinteni:  várható előnyök, alkalmazási lehetőségek (ld.: „Várható előnyök, alkalmazási lehetőségek” pont)  javasolt helyszínek értékelése (ld.: „Javasolt helyszínek” pont)  a térfelügyeleti rendszerek működésének adatvédelmi tárgyú vonatkozásai (ld.: „Adatvédelem” pont)

3.9. M INŐSÉGBIZTOSÍTÁS A térfelügyeleti rendszer hatékony működésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő színvonalú dokumentáltság, a megfelelő dokumentációs eljárások, részletes szabályzatok használata. A minőségbiztosítási rendszerek mindegyikének alapja, hogy a folyamatok menete egyértelműen szabályozott és a folyamatok szereplő minden helyzetben pontosan ismerik az adott helyzetre vonatkozó előírásokat. A minőségügyi rendszer munkautasításai és űrlapjai a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok alapján, azokat kiegészítve, részletezve határozzák meg a napi feladatokat.

A tervezés során érdemes a munkafolyamatokat elemi lépésekre, eljárásokra, műveletekre bontani. Minden művelet kapcsán meghatározzuk, hogy: 94/118




     

ki az, aki elvégzi azt; mikor kell végeznie; mi kell ahhoz, hogy elvégezhető legyen (mik a bemenetek); mi az eredménye (kimenete) a tevékenységnek; ki felel az elvégzett tevékenységért; mit és hogyan kell ellenőrizni.

Amikor a munkafolyamatokat tervezzük és leírjuk, meg kell határozni azokat a pontokat, ahol formanyomtatványokat (sablonokat) kívánunk alkalmazni. A formanyomtatványok a munkafolyamat leírásának fontos részei, mellékletei. A kitöltött formanyomtatványok lesznek azok a bizonylatok, amelyek igazolják, hogy a dolgok valóban az előírásoknak megfelelően történnek. A részletes munkautasítások, a minden részletre kiterjedő formanyomtatványok használata teszi igazán lehetővé a tevékenységek eredményességének összehasonlíthatóságát, a minőség mérését. Ezek a segédanyagok biztosítják, hogy minden munkatársunk azonos módon, azonos magas minőségben legyen képes feladatát ellátni.

3.10. K ÖLTSÉGBECSLÉS VÁZLAT 3.10.1. Feltételezések, alapvetések  A költségbecslés vázlat a „Javasolt helyszínek” pontban megadott helyszínekre, és az ott megadott becslés szerinti berendezésekre vonatkozik.  Valamennyi ár bruttó, és tartalmazza az ÁFÁ-t (ahol ez értelmezett).  A költségek tervezése a kereskedelemben általánosan ismert (központosított közbeszerzési és internetes) listaárakon és a 2011. január 1.-én elfogadott átlagos technikusi, mérnöki rezsiórabéreken alapul, ami a megvalósításra pályázók üzleti érdekei szerint a pályázati, kereskedelmi feltételek függvényében mind lefelé, mind felfelé jelentősen eltéríthető.  A Polgármesteri Hivatalban illetve a Rendőrségen a felügyeleti eszközök irodai elhelyezésének költségeit nem szerepeltetjük, ezt a lehetőséget adottnak tételezzük fel. Amennyiben ez nem lenne adott, ennek költségeit külön ki kell számítani, de ez a rendelkezésre álló adottságok függvényében igen eltérő lehet. Az „Energiaellátás” költségei között csak a telepített kamerák és egyéb kültéri berendezések energiaellátásának költségeit számítottuk, a Polgármesteri Hivatalban illetve a Rendőrségen elhelyezett eszközök irodai energiaellátását ugyancsak adottnak tételezzük fel.  A „kommunikáció” költségei között a beruházási szempontból átlagos, üzemeltetési szempontból ehhez képest a legtakarékosabb, vezeték nélküli IP alapú („WiFi”) megoldás költségeit számítottuk (a vezetékes megoldás ennél magasabb beruházási, a GSM alapú megoldás ennél magasabb üzemeltetési költséget igényel, a többi megoldás költsége igen rosszul tervezhető).

95/118




 A kezelés megvalósításába be terveztük vonni a fogyatékkal élők és a munkaerőpiacról egyéb okból kiszorultak körét, ami komoly mértékben csökkentheti a rendszer kezelésének az élőmunka költségeit.  Az üzemeltető személyzet körébe csak a rendszer kezelőit, illetve azok költségeit terveztük, a beavatkozó állományt, kizárólag költségtakarékossági okokból (ld.: „Szervezési, szervezet-átalakítási kérdések” pont), a rendelkezésre álló közterületfelügyelői illetve rendőri állomány létszámából terveztük átcsoportosítani.  A fenntartási költségek esetében figyelembe vettük a legalább 12 havi garanciális kötelezettségeket.  Az üzemeltetési, fenntartási költségeket csak a beruházás időtartamára, 2012. év végéig terveztük. A 2013. évi üzemeltetési költségeket a ténylegesen megkötött szállítási és támogatási szerződések, és az első félévi tapasztalatok alapján 2011. végén, 2012. elején javasoljuk meghatározni.  Nem tervezzük a meglévő kamerák csatlakozásának a költségeit (de tervezzük, hogy a rendszer képes legyen azokat fogadni).  Nem tervezzük a Gödöllőn kívüli települések csatlakozásának költségeit (de tervezzük, hogy a rendszer képes legyen azokat fogadni);  Az „Üzemeltetési költségek között nem terveztünk a berendezések értékének csökkenését, a berendezések ismételt beszerzésének a költségeit. Jó közelítéssel az alábbi tájékoztató amortizációs időkkel lehet számolni: Amortizáció (év)

Térfelügyeleti rendszer

Pénzügyi

Műszaki

Erkölcsi

Kamerák

2

5

2

Rögzítőberendezések

2

3

2

Munkaállomások

2

5

3

Kommunikáció

2

5

3

Energiaellátás

20

5

5

Automatikus alakzatfelismerés

2

5

5

 Pénzügyi amortizáció alatt a gazdálkodó szervezetek esetében elfogadott szokásos amortizációt értjük;  Műszaki amortizáció alatt azt az időszakot értük, amelyen túl a berendezések üzemben tartása már nem kifizetődő;  Erkölcsi amortizáció alatt azt az időszakot értjük, amely alatt a berendezéseket műszakilag elavultnak szokás tekinteni.

96/118




3.10.2. Összefoglaló költségtáblázatok Ter mé kc soporto k szerint: 2010

Térfelügyeleti rendszer

2011

2012

IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 22,0 0,0 22,0 0,0 12,0 0,0 0,0 12,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 0,0 7,0 0,0 4,5 0,0 0,0 4,5 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 2,0 0,0 2,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9,0 0,0 9,0 0,3 4,3 0,0 0,0 4,6 0,0 0,0 0,0 0,0 4,5 0,0 4,5 0,0 4,5 0,0 0,0 4,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 8,5 0,0 8,5 17,5 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 1,0 2,0 1,0 1,0 3,0 3,0 8,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 6,0 12,0 6,0 6,0 9,0 9,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 1,0 2,0 1,0 1,0 1,5 1,5 5,0 1,5 1,5 1,5 0,0 1,5 0,0 3,0 1,5 0,0 1,5 0,0 3,0 0,0 0,0 1,5 1,5 1,5 1,5 6,0 1,5 1,5 1,5 1,5 6,0

Kamerák és tartozékai összesen Rögzítőberendezések összesen Munkaállomások összesen Kommunikcáió összesen Energiaellátás összesen Automatikus alakzatfelismerés összesen Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás) összesen Üzemeltetés (kezelők, személyi) összesen Üzemeltetés (kezelők, dologi) összesen Tervezés, szabályozás, oktatás (szolgáltatás) összesen Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás) összesen


1,5

1,5

3,0

1,5 55,5

9,5

69,5 11,8 45,3 16,5 23,5

2010-2012 összesen

97,1

Költségne me k szer int: Térfelügyeleti rendszer Beruházások összesen Szolgáltatások összesen Üzemeltetés (szolgáltatás) Üzemeltetés (személyi) Üzemeltetés (dologi)


2010

2011

IV. n.é. összesen 0,0 0,0 1,5 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,5

1,5

I. n.é 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0

II. n.é. 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0

III. n.é 44,5 3,0 1,0 6,0 1,0

3,0

1,5

55,5

2012 IV. n.é összesen 0,0 44,5 1,5 9,0 1,0 2,0 6,0 12,0 1,0 2,0

9,5

97/118

69,5

I. n.é 0,8 3,0 1,0 6,0 1,0

II. n.é. 35,8 1,5 1,0 6,0 1,0

III. n.é 0,0 3,0 3,0 9,0 1,5

11,8

45,3

16,5

IV. n.é összesen 8,5 45,1 1,5 9,0 3,0 8,0 9,0 30,0 1,5 5,0

23,5

97,1

2010-2012 összesen 89,6 19,5 10,0 42,0 7,0

168,1

34,0 11,5 4,0 13,6 9,0 17,5 10,0 42,0 7,0 7,5 12,0

168,1




3.10.3. Költségek termékek (szállítók) szerint 3.10.3.1. K AMERÁK Kamerák és tartozékai (beruházás)

2010

2011

IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é.

Eszközberuházás

0

Alapszoftver beruházás

0

0

Alkalmazói szoftver beruházás

0

0

Kapcsolódó szolgáltatások

0

Személyi

0

0

Dologi

0

0

Kamerák és tartozékai összesen

3.10.3.2. R ÖGZÍTŐ

BERENDEZÉSEK

Rögzítőberendezések (beruházás)

0

( KÖZPONTI

0

20

20

2

0

0

22

11

2

0

22

1

0

12

SZERVEREK )

2010

2011

IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. 0

3

3


0

1

1


0

2

2

2


0

1

1

1

Személyi

0

0

Dologi

0

0

0

0

0

0

98/118

7

2010-2012 III. n.é IV. n.é összesen összesen 2 5 0 1 2 4 1 2 0 0 0 0 0 0 5 12 2012

Eszközberuházás

Rögzítőberendezések összesen


0

7

2

0

5




3.10.3.3. M UNKAÁLLOMÁSOK Munkaállomások (beruházás)

2010 IV. n.é. összesen

Eszközberuházás

0


0


0


0

Személyi

0

Dologi

0

Munkaállomások összesen

0

2010-2012 I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 2 2 2 2 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 2 0 2 0 0 2 4 2011

0

2012

3.10.3.4. K OMMUNIKÁCIÓ Kommunikáció (beruházás)

2010

2011

IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é

Eszközberuházás

0


0


0


0

Személyi

0

Dologi

0

Kommunikcáió összesen

0

0

8

1

0

0

99/118

9

2010-2012 IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 8 4 4 12 0 0 0 0 0 0 1 1 2 0 0 0 0 0 0 0 9 0 4 0 0 5 14 2012




3.10.3.5. E NERGIAELLÁTÁS Energiaellátás (beruházás)

2010

2011


Eszközberuházás

0


0

0


0

0


0

Személyi

0

0

Dologi

0

0

Energiaellátás összesen

3.10.3.6. A UTOMATIKUS

0

0

4

4

1

0

0

5


4

1

0

5

1

0

5

ALAKZAT FELISMERÉS

Automatikus alakzatfelismerés (beruházás)

2010

2011


Eszközberuházás

0

0


0

0


0

0


0

0

Személyi

0

0

Dologi

0

0

Automatikus alakzatfelismerés összesen

0

0

0

0

100/118

0

2010-2012 III. n.é IV. n.é összesen összesen 2 2 2 1 1 1 6 14 14 1 1 0 0 0 0 0 9 18 18 2012

0

0

8 1

1

1

9




3.10.3.7. Ü ZEMELTETÉS ( BERENDEZÉSEK Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás)

FENNTARTÁSA ) 2010

IV. n.é. összesen

Eszközberuházás

0


0


0


0

Személyi

0

Dologi

0

Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás)0 összesen0

3.10.3.8. Ü ZEMELTETÉS ,

2010-2012 I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 2 1 1 3 3 8 10 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 2 1 1 3 3 8 10 2011

2012

SZEMÉLYI KIADÁSOK

Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrségi, személyi)


Eszközberuházás

0


0


0


0

Személyi

0

Dologi

0

Üzemeltetés (kezelők, személyi) összesen

0


0

101/118

2012




3.10.3.9. Ü ZEMELTETÉS ,

DOLOGI KIADÁSOK

Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrésgi, dologi)


Eszközberuházás

0


0


0


0

Személyi

0

Dologi

0

Üzemeltetés (kezelők, dologi) összesen

3.10.3.10. T ERVEZÉS ,

0


0

2012

SZABÁLYOZÁS , OKTATÁS

Tervezés, szabályozás, oktatás (szolgáltatás)


Eszközberuházás

0


0


0


2

2

Személyi

0

Dologi

0

Tervezés, szabályozás, oktatás (szolgáltatás) összesen 2

2010-2012 I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 2 2 3 2 2 3 6 0 0 0 2 0 2 0 3 2 0 2 0 3 8 2011

2

102/118

2012




3.10.3.11. P ROJEKTVEZETÉS ,

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás)

2010

2011

2012

IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é

Eszközberuházás

0

0,0

0,0

0,0

0,0

0

0,0

0,0

0,0


0

0,0

0,0

0,0

0,0

0

0,0

0,0

0,0


0

0,0

0,0

0,0

0,0

0

0,0

0,0

0,0


0

1,5

1,5

1,5

1,5

6

1,5

1,5

1,5

Személyi

0

0,0

0,0

0,0

0,0

0

0,0

0,0

0,0

Dologi

0

0,0

0,0

0,0

0,0

0

0,0

0,0

0,0

Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás) 0 összesen 0 1,5

1,5

1,5

1,5

6

1,5

1,5

1,5

103/118

2010-2012 IV. n.é összesen összesen 0,0 0 0 0,0 0 0 0,0 0 0 1,5 6 12 0,0 0 0 0,0 0 0 1,5 6 12




3.10.4. Költségek költségnemek szerint 3.10.4.1. E SZKÖZBERUHÁZÁS Eszközberuházás Kamerák és tartozékai (beruházás) Rögzítőberendezések (beruházás) Munkaállomások (beruházás) Kommunikáció (beruházás) Energiaellátás (beruházás) Automatikus alakzatfelismerés (beruházás) Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrségi, személyi) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrésgi, dologi) Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás)

Eszköz-beruházások összesen

2010 2011 2012 2010-2012 IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

20 3 2 8 4

0

37

104/118

20 3 2 8 4 0 0 0 0 0

11 2 2 4 4

37

23

2

2

11 2 2 4 4 2 0 0 0 0

31 5 4 12 8 2 0 0 0 0

25

62




3.10.4.2. A LAPSZOFTVER

BERUHÁZÁS


2010 2011 2012 2010-2012 IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen

Kamerák és tartozékai (beruházás) Rögzítőberendezések (beruházás) Munkaállomások (beruházás) Kommunikáció (beruházás) Energiaellátás (beruházás) Automatikus alakzatfelismerés (beruházás) Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrségi, személyi) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrésgi, dologi) Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Alapszoftver-beruházások összesen

3.10.4.3. A LKALMAZÓI

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

1

0

1

1

1

1

0 0 0 0 0 1 0 0 0 0

0 1 0 0 0 1 0 0 0 0

1

2

SZOFTVER BERUHÁZÁS

Alkalmazói szoftver beruházás Kamerák és tartozékai (beruházás) Rögzítőberendezések (beruházás) Munkaállomások (beruházás) Kommunikáció (beruházás) Energiaellátás (beruházás) Automatikus alakzatfelismerés (beruházás) Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrségi, személyi) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrésgi, dologi) Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás)

Alkalmazói szoftver beruházások összesen

2010 2011 2012 2010-2012 IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2

0

2

105/118

0 2 0 0 0 0 0 0 0 0

2

2

8

6

10

6

0 2 0 0 0 14 0 0 0 0

0 4 0 0 0 14 0 0 0 0

16

18




3.10.4.4. A

BERUHÁZÁSHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK

Kapcsolódó szolgáltatások Kamerák és tartozékai (beruházás) Rögzítőberendezések (beruházás) Munkaállomások (beruházás) Kommunikáció (beruházás) Energiaellátás (beruházás) Automatikus alakzatfelismerés (beruházás) Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrségi, személyi) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrésgi, dologi) Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás)

Kapcsolódó szolgáltatások összesen

2010 2011 2012 2010-2012 IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0

1,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5

2,0 1,0 0,0 1,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5

1,5 1,5

1,5

6,0

1,5

Ide tartozik a tervezés, dokumentáció, üzembe helyezés, garanciális szolgáltatások, oktatások.

106/118

2,0 1,0 0,0 1,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0

0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 1,5

1,0 0,5 0,0 0,3 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 1,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5

1,0 0,5 0,0 0,6 0,5 1,0 0,0 0,0 0,0 6,0

3,0 1,5 0,0 1,6 1,0 1,0 0,0 0,0 1,5 12,0

10,5 2,3

4,3

1,5

1,5

9,6

21,6




3.10.4.5. S ZEMÉLYI

KÖLTSÉGEK

Személyi Kamerák és tartozékai (beruházás) Rögzítőberendezések (beruházás) Munkaállomások (beruházás) Kommunikáció (beruházás) Energiaellátás (beruházás) Automatikus alakzatfelismerés (beruházás) Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrségi, személyi) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrésgi, dologi) Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás)

2010 2011 2012 2010-2012 IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 6,0 12,0 6,0 6,0 9,0 9,0 30,0 42,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0 1,5 0,0 3,0 1,5 0,0 1,5 0,0 3,0 6,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Személyi kiadások összesen

3.10.4.6. D OLOGI

0,0

0,0

1,5

0,0

7,5

6,0

15,0 7,5

6,0 10,5

9,0

33,0

48,0

KIADÁSOK

Dologi

2010

2012

2010-2012

IV. n.é. összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen I. n.é II. n.é. III. n.é IV. n.é összesen összesen

Kamerák és tartozékai (beruházás) Rögzítőberendezések (beruházás) Munkaállomások (beruházás) Kommunikáció (beruházás) Energiaellátás (beruházás) Automatikus alakzatfelismerés (beruházás) Üzemeltetés (berendezések fenntartása, szolgáltatás) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrségi, személyi) Üzemeltetés (kezelők, önkormányzati és rendőrésgi, dologi) Projekt menedzsment, minőségbiztosítás (szolgáltatás)

Dologi kiadások, összesen

2011 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

107/118

1

1

1

1

0 0 0 0 0 0 0 2 0 0

2

1

1

2

2

1

1

2

2

0 0 0 0 0 0 0 5 0 0

0 0 0 0 0 0 0 7 0 0

5

7




3.10.4.7. P ÁLYÁZATI

LEHETŐSÉGEK

A térfelügyeleti rendszer kiépítésére, üzemeltetésére vonatkozó pályázati lehetőségek elemzését két szempont szerint kell megtenni: a potenciális pályázók személye, és a pályázat célja szerint. Amennyiben a rendszer kiépítése során műszakilag biztosított, hogy az egyes fázisok során, illetve a különböző szervezetek által kiépített alrendszerek problémamentesen legyenek képesek együttműködni, akkor a különböző pályázati források együttes hasznosítása nem okozhat problémát. A térfelügyeleti rendszer kiépítésére, és esetleges későbbi bővítésére pályázatot nyújthat be  az önkormányzat,  a rendőrség,  valamely civil szervezet. Az önkormányzatok számára a Belügyminisztérium rendszeresen ír ki pályázatokat a közbiztonság növelő tevékenységek támogatására, esetenként kifejezetten térfelügyeleti rendszerek kiépítésére. Utoljára ilyen 2009. során jelent meg, de 2010-ben is jelent meg egy pályázat településőr költségeinek finanszírozására, kizárólag közterület-felügyelettel nem rendelkező önkormányzatok részére. A rendőrség számára ugyancsak a Belügyminisztérium nyújthat forrásokat, ami egyes esetekben ugyancsak pályázati formában jelentkezik. Ugyancsak 2009. év során volt pályázat „egyes települések közbiztonságának javítását célzó együttműködéshez kapcsolódó támogatások elnyerésére”. Legkönnyebben civil szervezetek (pl. polgárőrség, közbiztonsági alapítvány) juthatnak pályázati forrásokhoz, közvetlenül a közhasznú tevékenységük a közbiztonság növelésének támogatására. Egyik legkisebb adminisztrációval elérhető forrás (amennyiben ez az adott térségben tervezve lett, vagy lesz) az UMVP IV. tengely, a „Leader” pályázatok. A pályázatok célja szerint az eszközbeszerzésre vonatkozó pályázatok mellett még figyelemmel kell kísérni a  képzésekre.  a megváltozott munkaképességűek munkába állítására és  a hátrányos helyzetűek, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek munkába állítására vonatkozó pályázatokat, amelyekből jelentős források származhatnak a rendszer üzemeltetésére. Ilyen például a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása rövidesen megjelenő „TAMOP 1.1.2” pályázat, melyet az Új Széchenyi Terv keretében bizonnyal még számos új vagy részben átfogalmazott pályázat fog követni. Azt is érdemes figyelemmel kísérni, hogy az építési célú pályázatoknak elfogadott részteljesítése lehet az építési beruházás fenntarthatóságát támogató térfelügyeleti rendszer kiépítése. A pályázati lehetőségekkel kapcsolatban folyamatos felmérést kell készíteni, és tervezni kell, hogy a pályázati forrásokból támogatott beruházások legkorábban a pályázat megjelenését követő 6-12 hónap után kezdhetőek csak meg.

108/118




4. MELLÉKLETEK 4.1. V ONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 1949. évi XX. törvény, Alkotmány 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1993. évi XCIII. törvény az illetékekről 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1996. évi LVII törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan nyilvántartásról 1998. évi XIX. törvény a Büntető eljárásról 1999. évi LXIII. törvény a Közterület felügyeletről 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2004. évi I. törvény a sportról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról 2006. évi LII. törvény a polgárőrségről 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről 54/2004. (III.31.) Kormányrendelet A sportrendezvények biztonságáról 362/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról 222/2009. (X. 14.) Kormányrendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 223/2009. (X. 14.) Kormányrendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 224/2009. (X. 14.) Kormányrendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 225/2009. (X. 14.) Kormányrendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 78/2010. (III. 25.) Kormányrendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 109/118




9/2008. (IV.29.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 6/2004. (IV. 13.) IHM rendelet a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól 6/1997. (IV. 22.) KHVM rendelet a frekvencia lekötés és -használat díjáról 8/1990. (IV.23.) AB határozat Az emberi méltósághoz való jogot az un. „általános személyi jog” egyik megfogalmazásának tekinti 15/1991. (IV.13.) AB határozat Egyes jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatáról (személyi adatok nyilvántartása) a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jognak értelmezi, hanem információs önrendelkezési jogként – figyelemmel annak aktív oldalára 36/2005. (X. 5.) AB határozat "A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól" szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény vizsgálatáról 41/A/ 1996 Adatvédelmi biztos állásfoglalás Személyes adatok védelmének sérelmével összefüggésben történő állásfoglalás – technikai felvétel készítésével kapcsolatban - előrögzítés Jelen táblázat nem tartalmazza a rendőrségi belső utasításokat és rendelkezéseket, mivel azok nem publikusak.

4.2. F OGALMAK ÉS ELVEK LISTÁJA (A fogalmak és elvek listája az MTA SZTAKI „A közterületi-térfelügyeleti rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének stratégiája (2009.)” anyagából kerültek átvéve, az eredeti szerző engedélyével.)

Tér felügy ele ti rendszer Műszaki, technikai megoldás, számítástechnikai, távközlési, videotechnikai és logisztikai eszközök egyedi rendszere, amely lehetővé teszi személyek és tárgyak mozgásának, mozgatásának, a természeti környezet állapotának a rögzítését, tárolását, a videojelek továbbítását, feldolgozását, értékelését és ennek alapján a szükséges intézkedések megtételét természetes személyek, szervezetek számára. A rögzítést nem végző (azt nem szolgáló) kamerák nem tartoznak a térfelügyeleti rendszerek fogalmába. Integrált térfelügy eleti rendsze r Műszaki, technikai megoldás, számítástechnikai, távközlési, videotechnikai és logisztikai eszközök komplex, kompatibilis rendszere, amely lehetővé teszi személyek és tárgyak mozgásának, mozgatásának, a természeti környezet állapotának a rögzítését, a videojelek továbbítását, feldolgozását, értékelését és ennek alapján a szükséges intézkedések megtételét meghatározott természetes személyek, szervezetek számára, úgy, hogy az egyes - különféle jogosultságokkal rendelkező felhasználók – kizárólag a saját jogosultságuk szerint férhetnek hozzá a videojelekhez. Magánterületi -térfelügy eleti rendsze r Jogszabályok alapján működő, közösségi érdeket is szolgáló térfelügyeleti (integrált térfelügyeleti) rendszer, amelynek célja a magántulajdon (természetes személyek, lakóközösségek, 110/118




gazdasági társulások, stb.) védelme és az arra jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az állami szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége.

Közterületi -térfelü gy eleti rendszer Törvény alapján működő, társadalmi érdeket kifejező integrált térfelügyeleti rendszer, amelynek célja a bűnmegelőzés, a közrend, közbiztonság védelme, az igazságszolgáltatási és állami (államigazgatási és önkormányzati) hatósági eljárások számára az azonnali intézkedések (bűncselekmények megszakítását) és a hatósági eljárásokban bizonyítékként való felhasználása, továbbá és az arra – jogszabály alapján - jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az állami szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége. Ez a fogalom integrálja magában a „Közforgalom számára megnyitott magánterület” fogalmát is. Rendőrsé gi mobil (mozgó) tér felügy eleti rendszer Törvény alapján működő, társadalmi érdeket kifejező, a rendőrség kezelésében működő, mozgó, azonnal telepíthető térfelügyeleti rendszer, amelynek célja a bűnmegelőzés, a közrend, közbiztonság védelme, az igazságszolgáltatási eljárások számára az azonnali intézkedések (bűncselekmények megszakítását) és a büntető eljárásokban bizonyítékként való felhasználása, továbbá és az arra – jogszabály alapján - jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az igazságügyi szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége. Katasztrófa elhárí tási kö zterületi tér figy elő rendsze r Jogszabály alapján működő, társadalmi érdeket kifejező integrált térfelügyeleti rendszer, amelynek célja a katasztrófa megelőzése, elhárítása államigazgatási és önkormányzati szervek számára (tűzoltóság és polgári védelem), továbbá az azonnali intézkedések katasztrófa elleni tervezési, elhárítási, továbbá bűncselekmények megszakítását elősegítő és a hatósági eljárásokban bizonyítékként való felhasználása, és az arra – jogszabály alapján - jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az állami szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége. Ennek a térfelügyeleti rendszernek is lehetnek mozgó (gépjárműre, helikopterre) telepített egységei is, továbbá összeköthető magánterületitérfigyelő rendszerekkel (pl. veszélyes üzemek). Közlekedési rány ítási é s forgalo msz ervezé si tér figy elő rendsz ere k é s szolgáltatáso k Forgalomfigyelő rendszer Közösségi közlekedési célú integrált térfelügyeleti rendszer, amely lehetővé teszi a forgalom mozgásának, állapotának, zavarainak felismerését, közre adását, videojelek továbbítását111/118




fogadását, feldolgozását (pl. forgalomszámlálás, járműösszetétel vizsgálata), értékelését és ennek alapján a szükséges intézkedések megtételét a forgalomirányítással, forgalomszervezéssel, az utazók tájékoztatásával, az utak kezelésével, üzemeltetésével, a közút igénybevételének ellenőrzésével felhatalmazottak és a közúton közlekedők vagy közlekedni szándékozók számára. A közzétett és adott esetben - a forgalomszervezői-, elemzői-, irányításfejlesztési tevékenység számára - rögzített adatok nem tartalmaznak személyes adatokat. Út igénybevételét, a behajtást és a busz sávok használatát ellenőrző rendszerek A forgalomfigyelő rendszer speciális alkalmazása a fogalomban részt vevő, járművek adott forgalmi sávra/irányra, útszakaszra, úthálózatra történő behajtásának, az út igénybevételének – meghatározott (jog)szabályok keretei között rögzített módon történő – ellenőrzésére, szabályozására, szankcionálás-kezdeményezésre, speciális forgalomáramlási helyzetek (pl. balesetveszélyt tartalmazó konfliktushelyzetek, honnan-hová forgalmi mátrix felvétele, stb.) felvételére szolgáló technikai megoldás. A rendszer adatok ellenőrzésére, rögzítésére és adott esetben egy területre történő behajtás szabályozására is alkalmas.

Meglevő igazg atási szolgáltatáso k int egrációja Már jelenleg is vannak – hatályos jogszabályok alapján - a közigazgatásban olyan szolgáltatások, amelyek hasznosíthatóak a térfelügyeleti rendszerek számára. Ilyen a közlekedésigazgatásban az adategyezőségi szolgáltatás (lopott gépjárművek keresése), az adóhatósági és szabálysértési célú gépjárműadat-szolgáltatás önkormányzati szervek számára, sebességtúllépés miatti adatszolgáltatás a rendőrség számára. A már működő rendszerek terjedésének a korlátja éppen a térfigyelő rendszerek alkalmazásával oldható fel. Vagy onvédel mi sz o lgáltatások A vagyonvédelmi szolgáltatások szükséges, törvényen alapuló, lényegét tekintve magánterületi-térfelügyeleti rendszerek, amelyek jelenlegi többsége nem videojelekre, hanem képi információt nem tartalmazó mozgás- és törésérzékelőkre, tűz- és füstjelzésre alapozódik. A rendszerek jelei alapján azonnali intézkedést végző biztonsági magánvállalkozások a bűncselekmények megszakítását, továbbá bizonyítékok gyűjtését végzik. A rendőrség néhány biztonsági vállalkozó számára – fizetés ellenében - lehetővé teszi egyes rendszerek videojeleinek közvetlen bekötését a saját üzemeltetésű központi rendszerbe, míg a vállalkozások többségének ilyen irányú kérését elutasítja, még akkor is, ha fizetnének érte. Tisztázni szükséges a vagyonvédelmi szolgáltatások, a közrend, közbiztonság fenntartása érdekében tett ingyenes és fizetős szolgáltatások egymáshoz való viszonyát, mivel a jelenlegi helyzet sérti a vállalkozások esélyegyenlőségének az elvét. Társadal mi (or szá gos é s hely i) kon szenzus kiala kítá sá nak a z elve a térfelügy eleti rend szere k l étesíté séhe z A bűnmegelőzési, bűnüldözési és közlekedésszervezési célú közterületi-térfelügyeleti rendszerek társadalmi szükségességének az elismertsége a közvélemény szempontjából elfogadottnak tekinthető, még akkor is, ha az adatvédelmi biztos és egyes társadalmi szervezetek konkrét szabályozási kifogásokat tesznek. Az önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó 112/118




rendszerek tömeges terjedésével azonban számítani kell rá, hogy a problémák száma lényegesen növekedni fog. Kiemelt figyelmet kell fordítani és proaktív magatartást (cselekvést) kell elsajátítaniuk a szabályozásra jogosult központi államigazgatási szerveknek, továbbá a megvalósítást végző önkormányzatoknak a lakossági kapcsolatokban és a civil szervezetekkel való együttműködésben. A konszenzus kialakításának lényeges eleme, hogy a rögzített videojelek az érintett személyek számára megismerhetőek legyenek.

A térfelügy eleti re ndszere k al kal maz ása célhoz kötöttségének elve A jogállamiság alkotmányos elvének érvényesítése a térfelügyeleti rendszerekre is kiterjed. Ennek megfelelően a közterületen mozgó személyeket megilleti a személyes adatok védelmének az alkotmányos joga. Ezt a jogot csak közösségi érdekből, törvényben megállapított okból, arányosan és ideiglenes (átmeneti) jelleggel lehet korlátozni. Ez különösen vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy adott személy azonosítható képmása és a természetes személyazonosító adatok (név, lakcím, stb.) összekapcsolásra kerülnek. A célhoz kötöttség elve nem sérül attól, hogy a rendszer technikai funkcióit – megfelelő biztonsági szabályok betartásával - az állami szervek nem saját szervezetükön belül üzemeltetik, hanem ehhez szolgáltatókat. Az érintett sze mél y ek joga a videojel ek megte kinté séhe z A társadalmi konszenzus fenntartáshoz szükséges, hogy a tömegesen terjedő térfigyelő rendszerekben mindenki megtekinthesse a róla készült felvételeket. Ennek a jognak a gyakorlása az információs önrendelkezési jogra alapozódik. Természetesen ez nem lehet korlátlan, védett körülmények között valósítható meg, és nem sértheti más személyek jogait. A közterületitérfigyelő rendszerek műszaki felépítését ezen igény kielégíthetőségével kell megteremteni. Az álla mi szabály ozás diffe renciáltsá ga, az arány osság elve A közösségi cél fontossága, a személyes adatok korlátozásának erőssége arányos kell, hogy legyen a térfelügyeleti rendszer alkalmazhatóságával, a hatóságok jogi cselekvőképességének a növekedésével. A közterületen elkövetett bűncselekmények esetén a törvényes felhatalmazások nagyobb, a csekélyebb súlyú (pl. közlekedési szabálysértések) cselekmények esetén szűkebb mozgásteret kaphatnak a hatóságok a személyes adatok védelmének korlátozásában. Törvényben kell meghatározni, hogy személyes adatokat eleve nem tartalmazó rendszerekre (pl. közlekedés-irányítás) nem vonatkoznak az adatvédelmi szabályok, továbbá a műszaki alkalmatlanság miatt eleve személyes adat gyűjtését nem végző rendszerek korlátlan ideig tárolhatják a videojeleket. A személyes adatokat rögzítő rendszerekre - megfelelő műszaki titkosítási kódok alkalmazásával – hosszú tárolási idő is megengedhető, ha a hozzáférési jogosultságot magas szintű államigazgatási engedélyezéshez kötjük (hasonlóan a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához). A 36/2005. (X. 5.) AB határozatban megjelölt „érzékeny” élethelyzetekben is megengedhető a videojelek rögzítése, ha az automatizált eseményfelismerő és riasztási rendszer elvén működik és személyes adatot nem tartalmaz. A jogi és műsz aki megoldá so k egy má shoz való vi szony a A totális állam visszatértétől való politikai félelem, illetőleg az adatvédelemmel kapcsolatos túlpolitizált viták a közvéleményben továbbra is gerjesztik a „folyamatos megfigyelés” érzé113/118




sét. Ebben komoly szerepet játszik az a hagyományos államigazgatási szemlélet is, hogy a jogalkalmazói munkához rendszeresített eszközök használata nem csak joga a közszolgáknak, hanem kötelessége is. Ezen a szemléleten változtatni kellene a térfelügyeleti rendszerek vonatkozásában. A térfelügyeleti rendszerek technikai elemei közül csak a kamerákat és a rögzítő egységeket szükséges folyamatosan üzemeltetni, az értékelő, elemző részeket csak akkor, amikor jogi felhatalmazása van az illetékes szervezetnek. Azonban a térfelügyeleti rendszer műszaki megoldásának folyamatosan rendelkezésre kell állnia annak érdekében, hogy rendkívüli helyzetben (bűncselekmény elkövetésének megszakítása) a hatóság azonnali intézkedéseket tehessen. A térfelügyeleti rendszer műszaki rendelkezésre állásnak folyamatosnak, a felhasználásra vonatkozó jogi felhatalmazottságnak feltételhez kötöttnek, a feltételek nem teljesülése esetén a felhasználásnak tilosnak kell lennie. Arról az állam dolga gondoskodni, hogy a munkatársai ne éljenek vissza a folyamatos műszaki rendelkezésre állás lehetőségével (belső ellenőrzés), és ennek valós voltáról a civil szervezetek és a közvélemény is meggyőződhessen. A helyben működő kamerák képeit nem szükséges folyamatosan (on-line) eljuttatni egy országos központba, azonban rendkívüli helyzetben (pl. egy településen megvalósuló zavargás esetén) szükségessé válhat a videojelek azonnali továbbítása egy országos központba. A jogi felhatalmazás jelenleg is megvan arra, hogy ilyen esetben az intézkedésre jogosult országos szervezet telefonon, fényképeken információkat gyűjthessen az adott helyzetről, így nincs szükség a jelenlegi jogi felhatalmazások kibővítésére sem, de új szemléletre szükség van.

Ered mény es iga zg atási (álla miga zga tási, igaz ságszolgá ltatási, önko rmány zati) tevéken y ség elve A műszaki fejlesztés eredményei önmagukban nem biztosítják a közterületi-térfelügyeleti rendszerek eredményes működését. A közigazgatási szervezetek között jogalkotással és logisztikai tevékenységgel összhangot kell teremteni a kameraképek továbbításában, feldolgozásában, értékelésében és az intézkedési kötelezettségek egységes rendjének kialakításában. A jelenleg – töme gesen – hatósági engedély nélkül (törvény telenül) létesített és mű kö dő magánterületi - térfelügy eleti és önkor mány zati célú, es etenként r endőrségi rendsze rek törvény esítése és bevoná sa a törvény esen mű k ödő magánterület i -térfelügy eleti és kö zterületi térfelügy eleti rend szere kb e (fehé rítés elve) A jelenlegi társadalmi-biztonsági folyamatok hatására - politikai és közösségi célok igazolásaként – ellenállhatatlanul tör előre hatósági engedélyek nélkül a térfigyelő rendszerek telepítése. Ugyanakkor a rendőrség – bűnüldözési célból – igényt tart és érvényesít az ilyen forrásból begyűjtött bizonyítékokra is. Az igazságszolgáltatási szervek – jelenleg nem vizsgálják azt a folyamatot, hogy az így begyűjtött bizonyítékok törvényes eljárások keretében keletkezteke. Ebből következően nem csak a jövőre nézve, hanem a múltra vonatkozóan is rendezni szükséges a hatósági engedélyezési (regisztrációs) eljárásokat Ko mpatibilis műsz aki rend sze r elve A térfelügyeleti rendszer termékeit előállító vállalatok még abban érdekeltek, hogy a saját (nem szabványos) termékeiket értékesítsék a vásárlóknak. Ha a közigazgatási szervek különböző nem kompatibilis termékeket vásárolnak, akkor nem építhető fel egy olyan kistérségi, 114/118




megyei, regionális és országos rendszer, amely pénzügyileg hatékony és közigazgatásilag eredményes. Az államnak, mint szabályozó hatóságnak, és mint vásárlónak szabványokkal, hatósági eszközökkel és központosított közbeszerzéssel kell megoldania a kompatibilitás problémáját. Csak így teremthető esély a hatékony és eredményes közigazgatási tevékenységre.

Műsza ki fejlesztés összhangja a tár sa dal mi be fogadó kép ességgel Legfeljebb 2020-ig belátható a térfelügyeleti rendszerek technikai fejlődése. A minden évben jelentkező K+F eredményeket rendszeresen ismertetni kell a közvéleménnyel, hogy ne növekedjen a szakadék a legújabb technikai fejlesztési eredmények alkalmazása és a társadalmi befogadóképesség között. A la kossági és gaz dasági tár suláso k tulajdonában levő, kö zterül etről videó jele ket küldő térfelügy eleti re ndszere k integ rálá sa a bűn me gelőzési, bűnüldöz é si célú központi re ndszere kbe A lakossági és gazdasági társulások (bankok, közüzemi szolgáltatók, stb.) tulajdonában levő, általában a magántulajdon biztonságát szolgáló térfelügyeleti rendszerek kiegészíthetők olyan kamerákkal, amelyek a közterületről is jeleket vesznek. A magán beruházások mértéke sokszorosan meghaladja az állami beruházások mértékét, ezért mind költségvetési (hatékonyság), mind eredményességi (közigazgatás) okok miatt indokolt ezeket a videojeleket integrálni a bűnmegelőzési, bűnüldözési célú központi rendszerekbe. Természetesen ezekben az esetekben ugyanazokat a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni, mint az állami, önkormányzati beruházások estén. A kö zponti rendsz ere k térbeli elhely ezkedése A központi rendszer feladata a beérkező videojelek fogadása, rögzítése, feldolgozása, értékelése. Az adott település földrajzi szerkezetéhez, a települések egymástól való távolságához, továbbá a közigazgatás szerkezetéhez, az intézkedésre jogosult szervek földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyítva szükséges kialakítani a különböző jogosultságokkal rendelkező központi rendszereket. Ennek megfelelően a magáncélú, továbbá a közösségi, társadalmi célú a települési, kistérségi, megyei és országos központi rendszereket kategóriákba kell sorolni az elvégzendő feladat és hatáskör szempontjából. A közigazgatás régi problémája, az „önkéntes” feladatvállalás, amely átláthatatlanná teszi a közigazgatás szerkezetét, mind a lakosság, mind a hatósági jogalkalmazók előtt, sőt lehetővé teszi a helyi politikai érdekek behatolását a racionális feladatellátásba. Ennek megfelelően a központi rendszerek térbeli elhelyezkedését jogszabályban kell rögzíteni. A kö zponti rendsz ere k infrastru kt ur ális hierarchiája A köz- és magánterületen elhelyezett kamerák videojelei adatátvitellel un. központi rendszerbe érkeznek. A központi rendszerek funkciójuk, minősítésük és kategóriájuk szerint hálózatot alkotnak. A legegyszerűbb (helyi) központi rendszer a videojeleket – az automatizált kezelői utasítás szerint – rögzíti és törvényben meghatározott ideig tárolja, majd törli, vagy külön kezelői utasításra on-line továbbítja a hierarchia következő szintű központi rendszerébe. Egy településen több ilyen központi rendszer is működhet. A települési szintű, az önkormányzat közterület-felügyeleti szerve által kezelt központi rendszerbe a helyi központi rendszerekből 115/118




azok a videojelek érkeznek, amelyeket a helyi kezelő on-line ide irányított azonnali intézkedés megtételének a rendőrségre való továbbítása, vagy a helyi rendszerből értékelés, elemzés (bizonyítékként való felhasználás céljából) küldtek meg. A „kistérségi” szervezésű, rendőrség (ügyelet) által kezelt központi rendszer kezelőjének feladata az azonnali intézkedés szükségességéről való döntés. A fővárosi és megyei rendőrkapitányságokon működő központi rendszerek alapvető különbsége abban van, hogy a fővárosi rendszer folyamatos működésű, míg a megyei rendszerek és az ORFK központi rendszere, csak az azonnali intézkedés, vagy bizonyítékfogadás esetén igényelnek kezelői felügyeletet.

A kö zponti rendsz ere k igazgatá si fu nkciói A kamerák által küldött videojelek igazgatási szempontból kétféle célt szolgálnak: egyrészt a bűncselekmény elkövetésének a megszakítását (azonnali rendőri intézkedés igényét), másrészt a bűncselekmény, szabálysértés elkövetése után, más közigazgatási eljárás számára induló eljárásokban a bizonyítást, a bizonyíték utólagos rendelkezésre bocsátását az arra jogosult hatóság számára. A bűncselekmény megszakításához on-line videojelre és azonnali rendőrségi intézkedésre van szükség, míg a bizonyíték szolgáltatásához elegendő a rögzített videojelekből való utólagos kiválogatás is az eljárásra jogosult (bármely) hatóság számára. Az igazgatási feladatok és hatáskörök különbözősége azonban a technikai infrastruktúra egyneműségét (kompatibilitását) igényli, hogy bármely központ alkalmas lehessen – adott esetben - a két funkció ellátására. Az igazgatási funkciók teljesítéséhez a videojelek hitelességét, hamisítatlanságát biztosítani kell technikailag és jogilag egyaránt. Hu mánerő for rás g azdálkodá s Rendőri humánerőforrásra csak a bűncselekmény megszakításához szükséges intézkedéshez, majd az ezután következő értékelő-elemző tevékenységhez, és a bizonyíték kiválasztásához van szükség. Ez a műszaki-igazgatási konstrukció teszi lehetővé az alkalmazott humánerőforrás költségvetési optimalizálását és a „drága” rendőri munka helyett megfelelő képzettségű, de olcsóbb közalkalmazottak, mozgássérültek, polgárőrök részvételét a központi rendszerek üzemeltetésében. A tér felügy eleti r endszer e k mű ködé séne k és az intéz kedése k megt ételének do ku mentá ltsága Jogszabály alapján a térfelügyeleti rendszerek technikai működését számítástechnikailag naplózni, a központi rendszer kezelői részéről az eseményeket írásban rögzíteni szükséges annak érdekében, hogy a felelősség utóbb megállapítható legyen. A videojelek tech nikai és jogi véde l me, minő sítése (ha misíthatóság elleni védele m A videojeleket technikai és jogi védelemmel szükséges ellátni a szándékos, gondatlan vagy véletlen megváltoztatások ellen (hamisításból vagy emberi /kezelői/ tévedésből, mulasztásból származó hibák ellen). A kamerák mozgását befolyásoló rendőri beavatkozásokat automatikusan naplózni kell. Ez biztosítja a térfigyelő rendszer jogszerű és etikus használatát és az operátor munkájának számon kérhetőségét. Továbbá segít megelőzni a kamerák megfigyelt térrészen kívül maradását. 116/118




A közterületet érintő kamerák esetén algoritmikusan a rendszernek kell biztosítania a maszkolási funkciót. A maszk alatti terület (közterület) titkosítással ellátva is tárolásra kerül. Az így tárolt felvételeket csak a megfelelő kód megadása után lehet megtekinteni. A titkosításhoz szimmetrikus, vagy speciális esetekben nyilvános kulcsú titkosítás használható. A teljes rendszer minőségének védelmét folyamatos és időszakos auditálással lehet megoldani. A videojelek jogi szabályozását a bizonyítékok, bűnjelek más eszközeihez hasonló módon kell elvégezni, hogy törvényesen lehessen felhasználni őket a hatósági eljárásokban.

Igazgatási ága k sz á mbavétele a térfi gy elő rendszere k a lkal mazá sára A térfelügyeleti rendszer egy műszaki technikai megoldás, amelynek az állami igazgatási folyamatokba való beillesztéséről külön gondoskodni kell. Ma már teljesen természetes a jogalkotók és a közvélemény részéről, hogy a hatóságok az eljárásukhoz fényképet, hangfelvételt készíthetnek, vagy központi adatbázisokat használhatnak. A térfigyelő rendszerek használata is egy idő után ugyanilyen megszokottá válik, azonban a bevezetés időszakában a jogalkotás eszközével kell az új megoldásokat elfogadottá tenni. A közterületi térfigyelő rendszerek használhatóak az igazságszolgáltatás valamennyi szervezetében és tevékenységében, a közigazgatás (államigazgatási és önkormányzati) hatósági munkájában, a közüzemek védelmében stb. A határ az alkalmazásra ott van, ahol a jogalkotó azt alkotmányossági és költségvetési szempontok alapján meghúzza. Önkor mány zati re ndészeti feladato k fogal ma Az önkormányzati rendészet az önkormányzat saját jogú, továbbá államigazgatási feladatok ellátásából származó olyan tevékenysége, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul. A közrendet érintő rendészeti feladatok a következők lehetnek (a felsorolás közel sem teljes): építészettel, közterület használatával, állapotának és rendjének fenntartásával, közlekedésrendészettel, közveszélyes tárgyakkal, veszélyes anyagokkal, tűzrendészettel, katasztrófavédelemmel, környezetvédelemmel, kereskedelemmel, szolgáltatással, iparral, közegészségüggyel, köztisztasággal kapcsolatos feladatok. Mindezen feladatoknak a hatósági ellenőrzési szakasza rendészeti feladat lehet. Rendőrsé gi belső szervez eti változáso k A rendőrségi ügyeletek töltik be jelenleg a térfelügyeleti rendszerekkel kapcsolatos szerepet. Az ügyeletek a jelenlegi személyi, logisztikai, technikai feltételeken belül nem képesek a növekvő feladatok ellátására. A rendőrségen belül most is folyó szervezeti korszerűsítés keretében a térfelügyeleti rendszerek kezelését a „bevetés-irányítási”, illetőleg „válságkezelő” központok irányába szükséges elmozdítani.

117/118




4.3. S ZABVÁNYOK H.264 videó tömörítési szabvány: MPEG videó tömörítési szabvány: Hálózati valós idejű adatátviteli protokoll (RTP): Videó formátumok (EU)

http://www.itu.int/rec/T-REC-H.264/e http://www.itu.int/ITU-D/tech/digitalbroadcasting/kiev/References/mpeg-4.html http://www.ietf.org/rfc/rfc3550.txt

ITU-R 601 ITU-R 601 4:2:2 4:2:0

CIF

QCIF

SIF

Aktív sorszám (színes fényesség, Y)

576

576

288

144

288

Aktív sorszám (színek, U,V)

576

288

144

72

120

Aktív pixelek száma soronként (színes fényesség, Y)

720

720

352

180

352

Aktív pixelek száma soronként (színek, U,V)

352

352

176

90

176

Letapogatás

2:1

2:1

1:1

1:1

1:1

25 (50)

25 (50)

Max. 30

Max. 30

25

Képek (félképek) száma/sec SIF=Source Input Format CIF=Common Intermediate Format QCIF=Quarter CIF

118/118

Tisztelt Képviselő-testület!

Recommend Documents