Tisztelt Józsefvárosiak!

Tisztelt Józsefvárosiak! A Képviselõ-testület 2004-ben határozta el, hogy elkészíti Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiáját. A stratégia szakmai javaslatát nyújtom most át. Kérem, olvassák el, vitassák meg, s ha van, tegyék meg észrevételeiket. Ez a javaslat tartalmazza a kerületben már folyamatban lévõ fejlesztéseket és a legfontosabb elvégzendõ feladatokat. A stratégia az Önök észrevételei alapján kerül majd a Képviselõ testület elé.

Csécsei Béla polgármester bevezetõje

Reményeim szerint az elfogadásra kerülõ stratégia mint iránytû fogja a kerület – mind az itt lakók és dolgozók mind az Önkormányzat - életét irányítani az eljövendõ 15 évben. A stratégia megvalósításával Józsefváros egy dinamikusan fejlõdõ Budapest hangsúlyos, sokszínû részévé válhat. A 15 éves kerületfejlesztési stratégia a 1996-ban megindított kerületfejlesztési gondolkodás eddig elfogadott elemeire épül. A megindult kedvezõ változások eredményeit és a még meglévõ hiányosságokat megismerve készült el ez a javaslat. A koncepció megvizsgálja azt is, hogy az eljövendõ években mennyi pénzünk lesz, és ez elég-e céljaink megvalósítására. E tervekre várhatóan elég forrásunk lesz, de ezekért még keményen kell dolgoznunk. A stratégia készítése során felosztottuk a kerületet különbözõ hangulatú részekre. Ezek között vannak olyan negyedek, amelyeket mindenki jól ismer - Palotanegyed, Tisztviselõtelep- és vannak olyanok, melyeket a stratégia készítés során neveztünk el elõször (Magdolnanegyed, Csarnoknegyed). A javaslatban meghatározott önálló arculattal rendelkezõ negyedek hagyományaik, sajátosságaik, eltérõ értékeik okán az itt élõk identitására is komoly hatást gyakorolhatnak. A stratégia készítésének következõ fontos, elõre kidolgozott lépése a kerületi lakók és intézmények bevonása, hiszen a megvalósítás is csak akkor lehet sikeres, ha az Önkormányzat együtt tud dolgozni mindenkivel. Józsefváros életébe is változást hozott az Európai Uniós csatlakozás. Az unió gondolkozását megismerve a stratégia három 5 éves ciklus köré szervezi a teendõket, ezzel is biztosítva a lehetõségek minél jobb kihasználását. Dacolva azzal a mondással, hogy „Kinek jövõjét megmondják, nincs már jövõje!” nem csak polgármesterként, hanem józsefvárosiként is kijelenthetem, a kezükben tartott 15 évre szóló ’útikönyv’-ben megfogalmazott lépések megtételével a lehetõ legstabilabb jövõje lehet Józsefvárosnak. Várom észrevételeiket, javaslataikat!

Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

3

Útmutató a stratégiához! Tisztelt Józsefvárosiak, a „15 éves kerületfejlesztési stratégia” vitaanyagát tartják a kezükben. A terv felépítését a „Tartalomjegyzék” mutatja be. A „Preambulum” tartalmazza a stratégia legfontosabb elemeit, az összefoglalásra kerülõ megállapítások háttere a terv késõbbi fejezeteiben megtalálható. A „Helyzetértékelés” fejezet az 1998-2004 közötti idõszak változásait elemzi. Ezek a változások mutatják a megindított munkák eredményeit, de a még meglévõ hiányosságokat is. Ahol külön hivatkozás nincs, ott a felhasznált adatokat a terv készítõi gyûjtötték össze. Ha valamelyik adatban tévedést fedeznek fel, vagy valamelyik önöket érintõ helyzetértékelõ megállapítást szeretnék pontosítani, kérjük, jelezzék javaslataikat! A „stratégia alapvetõ célkitûzései és eszközei” fejezet tartalmazza az 1998-2003 között megszületett döntések alapján a legfontosabb célkitûzéseket. A tervezett eszközök és a következõ fejezet (5. fejezet) átfogó programjai szükségesek a célok eléréséhez. A „Negyedek programjai” fejezetben az egyes negyedekhez kapcsolódóan azokat az önkormányzati feladatokat, és fejlesztési lépéseket mutatja be a terv, amelyek az átfogó kerületfejlesztési célok megvalósítását a legjobban szolgálják. Az egyes negyedekhez (mint pl.: Magdolnanegyed”) tartozó programok bemutatása az adott negyed rövid, általános leírásával kezdõdnek. Itt az egyes negyedekre leginkább jellemzõ tulajdonságok összefoglalásával kerül bemutatásra a negyed kerületben és fõvárosban elfoglalt pozíciója, a térség társadalmi, környezeti, gazdasági helyzete és a negyedet érintõ legsúlyosabb problémák. Ezt követõen a negyedek sajátosságaihoz illeszkedõ önkormányzati eszközökre tettünk javaslatot. Elsõként az „Önkormányzati támogatások, rendeletek” munkarészben azokat az önkormányzati szabályozással (rendeletek, pályázatok) és a támogatási rendszerrel összefüggõ eszközöket határoztuk meg, amelyek a negyed fejlõdésének folyamatát a célok irányába terelik. Az önkormányzat fejlesztési programjait három részre osztottuk: „Megvalósulás alatt álló fejlesztési programok”, ahol a már futó önkormányzati fejlesztéseket mutatjuk be, „Tervezett fejlesztési programok” és „További megvalósítandó fejlesztési programok”. A „Tervezett fejlesztési programok” között - az önkormányzat hosszútávú gazdasági erejét és a fejlesztésre fordítható pénzeszközeit alapul véve – azokra a fejlesztési programokra tettünk javaslatot, amelyek megvalósítása, vagy megindítása a kerületfejlesztési célok teljesülésének érdekében elengedhetetlen 2005-2009 között. Ezek a programok részletesebb kifejtésre kerülnek a „Tervezett fejlesztési projektek” leírása részben.

4


A „További megvalósítandó fejlesztési programok” között olyan további fejlesztési programokat határoztunk meg, amelyek szintén fontos szerepet töltenek be a kerületfejlesztés során, de megvalósulásuk 2010 után tud csak megindulni, az Önkormányzat teherbírását figyelembevéve. Jelen stratégia fontos eleme a kerületfejlesztésben érdekeltek véleményének és észrevételeinek megismerése és azok beépítése a tervbe. Kérjük tehát javaslataikat és észrevételeiket! A programok felsorolása mellett feltüntettük a várható költségeket és a megvalósítás ütemezését 3 ötéves idõszakra felbontva. A költségek során a fejlesztések, beruházások teljes költségét feltüntettük, mely az önkormányzati források mellett a külsõ forrásokat (magán, fõvárosi, állami, stb.) is magába foglalja. A stratégia elkészítése során számításokat végeztünk, vajon mennyi pénzeszköz áll majd rendelkezésére az Önkormányzatnak 2005-2019 között. Ennek az összegnek a figyelembevételével tettük meg a javaslatunkat arra, hogy mennyi programot vállalhat az Önkormányzat úgy, hogy legyen ereje azokat megvalósítani. Ezeket a 7.1. fejezetben mutatjuk be részletesebben. Kérjük, hogy ha új programot javasolnak, tegyenek arra is javaslatot, mely program elhagyását tudnák elképzelni. A fejlesztési programok között szerepelnek olyanok is, amelyek több negyedre is kifejtik hatásukat. Az átláthatóság és a kezelhetõség érdekében ezek csak egy helyen – egy negyed programjainál - kerültek feltüntetésre. Tisztelt Józsefvárosiak, a várjuk észrevételeiket és javaslataiakat az alábbi címeken! Levél cím:

Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Kabinet 1082 Budapest, Baross utca 63-67.

Fax:

Polgármesteri Kabinet Telefonszám: 459 22 14

Email cím:

[email protected]


5

1. Preambulum

Józsefváros fejlõdésének alapvetõ iránya, a kerületfejlesztés stratégiája, az 1996-os kerületfejlesztési koncepció óta változatlan. Az elkészült fejlesztési és rehabilitációs koncepciók az alapértékeket és a célokat pontosították, meghatározták a szükséges eszközöket. A megfogalmazott fejlesztések a gazdasági - társadalmi helyzet erõsödését, a fõvárosi státus emelkedését és a jelentkezõ társadalmi problémák oldását célozzák. Jelen stratégia bemutatja az 1998 óta eltelt idõszak változásait. A beindult folyamatok alapján határozza meg a tervezett fejlõdés céljainak teljesülése érdekében szükséges stratégiai programokat és lépéseket. Az önkormányzat pusztán az egyik szereplõje a kerület életének, a társadalmi és gazdasági élet szereplõinek mozgásait, azok fejlesztési tevékenységét szabályozó eszközeivel (adópolitika, rendeletek, terület felhasználás szabályozása, stb.) alakítja. Emellett közvetlen beruházásifejlesztési programjaival is jelentõs hatást gyakorol a kerület életére. Ezzel a kettõs szerepvállalással válik a helyi gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplõjévé a helyi önkormányzat. Az 1998 óta eltelt idõszak legmeghatározóbb eredménye a kerület vonzerejének jelentõs növekedése. Az utóbbi években a kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítés területén. Fontos mutató a hagyományosan erõs kiskereskedelem jelentõségének tovább erõsödése is. Az eredmények mellett tovább erõsödött a különbség a kerület különbözõ részei között, a társadalmi problémák jellemzõen két területi egységben (Orczy negyed, Magdolna negyed) sûrûsödnek össze. Ezért továbbra is elmondható, hogy ezekben a negyedekben jellemzõ a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minõségû lakásállomány. Az 1998-ban megindult rehabilitáció már látható eredményeket hozott a Belsõ- és a Középsõ-Józsefvárosban: önkormányzati lakóépületek, intézmények, közterületek, infrastruktúra hálózatok újultak meg. Az elmúlt években megvalósult beruházások hatásai leginkább a környezeti elemek változásán érezhetõek. Jelentõsebb változások a BelsõJózsefvárosban a közterületi rekonstrukciók hatására és a középsõjózsefvárosi - Futó, Tolnai, Illés utcákban - a lakásépítési beruházások során történtek. A rehabilitáció megindulásának ellenére a lakásállományra sok területen még mindig a korszerûtlen szerkezet és az alacsony minõség a jellemzõ. Az önkormányzati tulajdon aránya bár folyamatosan csökkent, de még mindig a fõvárosi átlag többszöröse.

6


Az 1998 és 2003 közötti idõszak egyik legmeghatározóbb eredménye a közbiztonság jelentõs mértékû javulása volt. Az elmúlt években megszûnt az erõs fenyegetettség, és a közterületek biztonsága érezhetõen javult. A kerület társadalmi helyzetének fejlesztéséhez ezért elsõsorban a lakhatási feltételek, a lakásállomány minõségének javítása, valamint a társadalom szerepének erõsítésén keresztül, az itt élõk munkához jutási lehetõségének elõsegítése, a munkaerõpiaci versenyképesség fejlesztése szükséges. Az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy 1998 és 2003 között az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, minden évben egyensúlyi költségvetést valósított meg jelentõsebb adósságállomány nélkül. Mindezek lehetõvé tették, hogy olyan nagyobb szabású fejlesztési programot indítson el, mint a Corvin-Szigony Projekt. A stratégiában az átfogó programokként megfogalmazott eszközök- a lakásprogram és a társadalomfejlesztési program – az egész kerületet célozzák. Ezek az átfogó programok megjelennek az egyes negyedekhez tartozó egyedi programokban, és azokon keresztül valósulnak meg. A stratégia javaslatot tesz Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkezõ területi egységre - ún. negyedekre - történõ felosztására. A negyedek elkülönítése az egyes kerületrészek – negyedek – eltérõ arculatának hangsúlyozását, identitásuk fejlesztését szolgálja. A negyedekhez tartozó programok olyan integrált fejlesztési programok, melyek az egyes területi egységek sajátosságai, egyedi helyzetük és problémáik alapján határozzák meg a szükséges fejlesztéseket, önkormányzati beavatkozásokat. A negyedek programjai a kerületi átfogó programokban általánosabban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának eszközei. Az önkormányzati fejlesztések megvalósításának alapja a hosszútávon egyensúlyos költségvetés. Az önkormányzat által elfogadott 10 éves költségvetési terv alapján jelen anyag 15 évre tervezi meg a szükséges és lehetséges önkormányzati, pályázati, és egyéb forrásokat, valamint a tervezett fejlesztési programok költségtervét. Ezeket egyensúlyba állítva jelöli meg azokat a kereteket, melyek között az önkormányzat által elhatározott fejlesztések megvalósíthatóak a terv idõszaka alatt. Józsefváros – 2004. 09. 01.


7

2.

Tartalomjegyzék

1.

Preambulum

6

2.

Tartalomjegyzék

9

3.

Helyzetértékelés

10

3.1.

Koncepcionális elõzmények

10

3.2.

A kerület társadalmi helyzete

12

3.3.

Gazdasági háttér

18

A stratégia alapvetõ célkitûzései és eszközei

30

4.1.

Célkitûzések

30

4.2.

Eszközök

31

Az átfogó programok

34

5.1.

Átfogó program 1.: Lakásprogram

34

5.2.

Átfogó program 2.: Társadalomfejlesztési program

36

A negyedek programjai

41

6.1.

Palotanegyed

45

6.2.

Népszínház negyed

51

6.3.

Csarnok negyed

55

6.4.

Józsefváros központ

59

6.5.

Magdolna negyed

65

6.6.

Orczy negyed

73

6.7.

Tisztviselõ telep

79

6.8.

Ganz negyed

83

6.9.

Kerepesi negyed

87

4.

5.

6.

6.10. Százados úti negyed

91

6.11. Szigony negyed

95

7. 7.1.

A stratégia megvalósíthatósága

102

Az önkormányzati lépések megvalósíthatósága

102


9

3. Helyzetértékelés 1998-2003 változások értékelése

A „Helyzetértékelés” fejezet az 1998-2003 között eltelt idõszak változásait mutatja be a megelõzõ koncepcionális tervek vizsgálatai, az elkészített vizsgálatok és az összehasonlító elemzések alapján.

3.1 Koncepcionális elõzmények Jelen stratégia az 1996-ban elkezdõdött kerületfejlesztési folyamat meghatározó elemeire épül. A fejezet a megindult kerületfejlesztési folyamat legfontosabb elemeit foglalja össze. Az 1996 és 2003 között született koncepciók részben olyan átfogó koncepciók - Kerületi Rehabilitációs Koncepció (1996), Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv (1998), Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció (2001) -, melyek az egész kerületre vonatkozó rehabilitációs folyamatokat szabályozzák, részben pedig olyan koncepciók, amelyek egy szûkebb városrészre - Corvin-Szigony Projekt –, vagy egy funkcionális területre – Kerületi Lakáskoncepció (2000), 2003-as Józsefvárosi KVSZ - koncentrálnak.

Kerületi Rehabilitációs Koncepció / 1996 > leromlás megállítása > rehabilitáció > oktatás

A kerületi rehabilitációs folyamatok elsõ lépésének az 1996-ban elkészített Kerületi Rehabilitációs Koncepció tekinthetõ. Az 1996-os kerületfejlesztési stratégia szerint a kerület egyik legfõbb problémája, hogy a különbözõ társadalmi és gazdasági szempontú hátrányok (alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség, alacsony minõségû lakásállomány, stb.) halmozottan, hatásukban egymást erõsítve jelennek meg a területen. A stratégia legfõbb céljaként ezért a kerület gazdasági és társadalmi helyzetében végbemenõ romlási folyamatot kívánta megállítani, illetve megfordítani. A célokat elsõsorban a rehabilitációval összekapcsolt területfejlesztéssel, valamint a leszakadó réteg felzárkóztatása érdekében történõ oktatás-nevelés fejlesztésével kívánta elérni.

Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv / 1998

> lakásvagyon javítás

1998-ban elfogadásra került a Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv, mely az 1996-os koncepcióhoz hasonlóan a Józsefvárosi-élet minõségének javítását, a kerület gazdasági potenciáljának növelését, a kerület piaci pozíciójának stabilizálását és a városmegújulás elmaradásából adódó negatív fejlõdési spirál megállítását tûzte ki a megújítás alapvetõ céljaiként.

Kerületi Lakáskoncepció / 2000

A Programterv szerint a rehabilitációs stratégia egy átfogó, szervezett folyamat, amely területileg differenciált és változatos eszközökkel valósítja meg a kitûzött célokat. A Rehabilitációs Programterv kiemelt szerepet szán a lakásállomány és a városi életminõség fejlesztésének, az önkormányzati lakásvagyon összetételének és minõségének javításának.

> életminõség javítása > átfogó rehabilitáció

> megfizetheto lakások > fenntartható önkormányzati lakásportfolió > lakásrendeletek

10

A 2000-ben született Kerületi Lakáskoncepció a városrehabilitáció egyik leginkább meghatározó szektorával a lakással / lakhatással foglalkozik. A korábbi koncepcióban megjelenõ lakhatásra vonatkozó elemeket fejlesztette tovább.


A koncepció legfõbb célja, hogy 2025-ig a kerület lakáskörülményei adjanak módot mindenki számára teherbíró képességeinek megfelelõen lakható, egészséges, fenntartható és megfizethetõ lakások választására. A koncepció szerint a célok eléréséhez szükséges a meglévõ rossz minõségû lakásállomány átstrukturálásával (lakások elidegenítése, lecserélése, építése, lakásszám csökkentése) és különbözõ önkormányzati szabályzók (rendeletek) létrehozásával egy olyan fenntartható önkormányzati lakásportfolió kialakítása, amely hosszú távon képes kielégíteni a társadalmi igényeket. A 2001-ben elfogadott 10 évre szóló Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció a kerület státusának emelését a városias lakóterület hagyományos értékeinek megerõsítése, hangsúlyosan új, nagyvárosias életminõség létrehozása által kívánta megvalósítani. A koncepció 3 éves és 10 éves fejlesztési programokat határozott meg c éljainak megvalósítására, melyek nagyrészt leromlott lakásállomány megújítása, az oktatási intézményi rendszer fejlesztése, széleskörû ellátó és támogatási rendszer kialakítása, valamint a szolgáltató szektor erõsítése köré épültek.

Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció / 2001

1999 és 2002 között került kidolgozásra a Corvin-Szigony Projekt koncepciója. Az összetett program a terület megújításához szükséges elemeket és eszközöket tartalmazza, melyek megvalósítása a projekt célkitûzéseinek a teljesüléséhez vezet. A program célja a terület városrehabilitációs eszközökkel történõ megújítása, a leromlott épületek bontása, új lakások építése, kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb üzleti funkciók vonzása, a megvalósításba külsõ – Befektetõ – partner bevonása.

Corvin Szigony Projekt / 1999 - 2002

> a kerület státusának emelése > leromlott lakásállomány megújítása > oktatási intézményrendszer fejlesztése

> a kerület státusának emelése > leromlott lakásállomány megújítása > oktatási intézményrendszer fejlesztése

A Projekt meghatározó eleme jelentõs új közterület-zöldfelület létrehozása. A városrész léptékû beavatkozás legfõbb célja a belvárosi terület újraélesztése, valódi értékeinek megóvása mellett egy olyan korszerû igényeknek megfelelõ városrész kialakítása, amely az egész kerület társadalmi, gazdasági és kulturális szerepét erõsíti. A 2002-ben elkészült Fõvárosi Városfejlesztési Koncepció a kerület egész területére fogalmaz meg összefüggõen célokat és programokat. A koncepcióban a belsõ városi területek megújítása, a szociális városrehabilitáció, és a roma kulturális központ jelenik meg kiemelten az általános városfejlesztési eszközök mellet.

Fõvárosi Városfejlesztési Koncepció / 2002

2004-ben fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a kerület egész területére a Kerületi Városrendezési Szabályzatot (KVSZ). A szabályzat a kerületre elkészült koncepcionális elõzményekre épül.

KVSZ / 2004


> szociális városrehabilitáció

11

3.2. A kerület társadalmi helyzete Jelen fejezet az 1998 és 2003 között eltelt idõszak társadalmi változásait mutatja be.

> a kerület népességének csökkenése lelassult 2000-tõl

3.2.1. Józsefváros népessége Józsefváros lakónépessége 1998-ban 84 520 fõ, állandó népessége – bejelentett állandó VIII. kerületi lakcímmel rendelkezõk -, pedig 85 194 fõ volt. A kerület népessége a budapesti népességhez hasonlóan az elmúlt években folyamatosan csökkent, melynek hatására a népesség 2003-ra 80 226 fõre fogyatkozott. A 1. táblázatban Józsefváros népességének 1998-2003 közötti alakulása látható. A táblázat jól mutatja, hogy 2000-tõl a népesség számának fogyása lelassult, sõt a lakónépesség esetében 2001-ben egy kismértékû növekedés is megfigyelhetõ volt.

A népességszám-csökkenés lassulásához a rehabilitációs tevékenységek következtében megélénkült kerületi lakásépítések is nagymértékben hozzájárulnak. A beruházások hatására az elmúlt években megállt a lakásállomány csökkenése, és 2002-tõl már növekedett a kerületi lakások száma. A következõ évek beruházásait figyelembe véve a kerületi lakásállományban jelentõs minõségi és mennyiségi változás várható, melyek mind a népességcsökkenés lassulásának irányába hatnak. > a kerületben magas az idõskorúak aránya > a kerület az átlagéletkort tekintve fiatalabb a többi kerületnél

A népesség korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a budapesti arányokhoz hasonlóan a kerületben is magas az idõskorúak aránya, ugyanakkor az átlagéletkort tekintve a kerület népessége fiatalabb, mint a többi kerületé. A rehabilitációs tevékenységek hatására a népesség korszerkezetében a középkorú, családos, kisgyermekes rétegek részarányának növekedése várható. Az iskolai végzettséget tekintve a kerületi népesség körében a felsõfokú végzettségûek aránya jelentõsen elmarad a fõvárosi átlagtól. Bár 1990hez képest 2001-re a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya (a 25 év feletti lakosság körében) 16,07%-ról 19,2%-ra növekedett, ez mégis messze a 24,9%-os fõvárosi átlag alatt marad.

12


Az arányokat illetõen jelentõs különbségek figyelhetõk meg Józsefváros területi egységei között. Míg a Tisztviselõ telep és a Palotanegyed lakói körében kiemelkedõen magas a felsõfokú végzettségûek aránya, 33,1% és 29,2% - ami a fõvárosi átlagot is meghaladja -, addig a Magdolna és az Orzcy negyedben ez az arány csak 9,8% és 12,3%.

> a kerületben a felsõfokú végzettséguek aránya jelentõsen marad el a fõvárosi átlagtól

3.2.2. Háztartások helyzete A kerületben az 1990-es népszámlálás alkalmával 42 885 háztartást számoltak össze, mely a népesség folyamatos csökkenésének eredményeképpen 2001-re 38 073-ra fogyatkozott.

> kiemelkedõen magas a kerületben az egyszemélyes családok aránya

A családháztartások száma hasonló tendenciát mutatva 21827-rõl 20 062re csökkent. A háztartások szerkezetében azonban lényeges változás nem történt. Továbbra is kiemelkedõen magas az egyszemélyes háztartások aránya, 41,9%, amely a budapesti átlagnál jelentõsen magasabb.


13

A 2001-es adatok szerint 100 józsefvárosi háztartásra 208 személy és 83 foglalkoztatott jutott, a háztartások 3,8%-ában fordult elõ legalább egy munkanélküli, ez az arány a budapesti kerületek között Józsefvárosban volt a legmagasabb, a fõvárosi átlag csak 2,4% volt.

3.2.3. Foglalkoztatottság > magas a kerületben a munkanélküliek aránya

A kerületben elvégzett korábbi társadalomkutatások is azt mutatják, hogy az itt élõ lakosság jövedelmi pozíciója és foglalkoztatottsági helyzete gyengébb a budapesti átlagnál. Józsefváros helyzetének relatív gyengüléséhez az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezõ rétegek folyamatos leszakadása is hozzájárult. Az 1998 utáni idõszak adatai - 2001-es népszámlálási adatok - szerint Józsefváros népességének 43%-a gazdaságilag aktív, melynek 8,8%-a vallotta magát munkanélkülinek, és ez sajnos nem mutat javuló tendenciát. A Fõváros egészét nézve a népesség 44,7% gazdaságilag aktív, melynek csak 6,3%-a munkanélküli.

> a foglalkoztatottsági helyzet jelentõs különbségeket mutat a kerület egyes részei között

14

A foglalkoztatottsági helyzetet tekintve is jelentõs különbségek tapasztalhatók Józsefvároson belül az egyes területi egységek között. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna és az Orczy negyedben volt a legmagasabb a munkanélküliség: 12,6% és 10,9%.



15

16


3.2.4. Lakáshelyzet 1998-ban a kerület lakásállománya összesen 40 264 lakásból állt. 1998 és 2003 között a lakások mennyiségében és minõségében nem történt lényegesebb változás, 2003-ban 40 113 lakás tartozott a kerületi lakásállományba. A tulajdoni viszonyok tekintetében tovább folytatódott a rendszerváltás után megindult privatizációs folyamat, melynek hatására az 1998-ra jellemzõ 40%-os önkormányzati tulajdoni hányad 2003-ra 22%-ig csökkent. Azonban még ez a 22%-os arány is többszöröse a budapesti átlagnak. A kerületi lakásállományra a magas önkormányzati tulajdoni arány mellett a leromlott mûszaki állapot és a korszerûtlen összetétel a jellemzõ, mely az elmúlt évtizedekben felhalmozódó felújítások elmaradásának a következménye. A lakások jelentõs része - a 2001-es felmérés szerint a fele – 1900 elõtt épült, ezek nagy része felújításra szorul. Az állomány alacsony minõségét jelzi, hogy a 2001-es adatok szerint a lakások minte gy 24% nem komfortos (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakás volt, ezzel szemben a fõvárosi átlag csak 9,8%. Az összkomfortos lakások aránya 27% volt, ami szintén lényegesen elmarad a budapesti átlagtól.

> a kerületi lakások számában és összetételében lényegi változás nem történt 19982003 között

> magas az önkormányzati lakások aránya

> magas a leromlott lakások aránya

Az önkormányzati lakásállomány még a kerületi átlagnál is lényegesen rosszabb képet mutat. Az elmúlt évtized(ek) gazdálkodása következtében 2003-ban az önkormányzati tulajdonban maradt lakások nagy része igen alacsony minõségû. A 7500-8000-es lakásállomány közel 70%-a kis alapterületû egyszobás, és mintegy 60%-a nem komfortos lakás.


17

> az önkormányzati lakásportfolióban a szubsztandard lakások aránya nagyon magas

Józsefváros területi egységei közötti különbségek a lakások esetében is megfigyelhetõek. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a nem komfortos lakások (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakások) aránya a Magdolna, az Orczy és a Ganz negyedben volt kiemelkedõen magas. Ezekben a negyedekben az önkormányzati tulajdoni arány is jelentõsen meghaladta a kerületi átlagot.

> az önkormányzati lakásportfolió minõsége kerületen belül jelentõs eltéréseket mutat

A rehabilitációs tevékenységek következtében az utóbbi években elindult egy kedvezõ folyamat, mely során 2000-tõl megélénkültek a kerületi lakásépítési beruházások. Az 1998-as 5 új lakással szemben 2002-ben már 247 lakás épült Józsefvárosban. 2003-ban a felmérések szerint a kerületben közel 1000 lakás építése volt folyamatban. Koncentráltabb építkezés történt a Tolnai, Fecske, Futó és Illés utca környékén. A lakásállomány megújulása a következõ években várhatóan tovább fokozódik. Csak a Corvin-Szigony Projekt során 1100 lakás kerül lebontásra, és mintegy 2500-3000 új lakás kerül felépítésre.

> a kerületben a rehabilitáció hatására érzékelhetõek a változások

3.3. Gazdasági háttér > a kerület gazdasági élete része a fõvárosnak

A kerület gazdasági helyzetének bemutatását nem lehet önállóan megtenni, hiszen a gazdasági élet csak egységesen, a fõváros egészében értékelhetõ. Ezért a kerületben területileg megtalálható gazdasági szervezetek értékelésére kerül csak sor, ill. a területet érintõ látható gazdasági aktivitások kerülnek bemutatásra, az 1998 – 2003-as idõszak változásai alapján. A stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló önkormányzat gazdasági-költségvetési helyzete alapvetõ, ezért ezt is bemutatjuk ebben a fejezetben.

3.3.1. Intézmények > a kerület legnagyobb gazdasági szereplõi az országos és összvárosi hatású intézmények

18

A kerület legnagyobb gazdasági szereplõi az itt található országos és összvárosi intézmények (egyetemek, fõiskolák). Ezek nem közvetlen módon gyakorolnak hatást a kerületre, csak áttételesen. Közvetlen környezetük életére gyakorolt hatásuk jelentõs. Fontos kerületi érdek, hogy ezen intézmények fejlesztési szándékait vonzani tudja a kerület. Kismértékû eredményeket tud az eltelt 1998-2003 közötti idõszakban a kerület felmutatni.



19

20



21

22



23

3.3.2. Gazdasági vállalkozások > a kerület rendelkezik jelentõs méretû ipari területekkel

A kerületben - csakúgy, mint a többi belvárosi kerületekben - az ipar szerepe jelentõsen csökkent. Ennek ellenére a kerületben továbbra is a fõvárosi átlagot meghaladóan találhatók ipari területek, jelenleg vegyes intenzitással. Józsefvárosban az iparterületek aránya jelentõs a külsõjózsefvárosi területeken. A Ganz negyedben tradicionális nagyipari területek voltak találhatóak, itt helyezkedik el a MÁV logisztikai bázis is, mely az elmúlt 5 évben végérvényesen elvesztette jelentõségét, és bonyolult tulajdoni viszonyainak köszönhetõen jelentõs átstrukturálódáson esett át (kínai piac). A kerület másik ipari területe a Százados negyedben megõrizte pozícióját és bizonyos mértékben korszerûsödésen esett át.

> a kerület hagyományos területe a kisiparnak és a kiskereskedelemnek

Józsefváros hagyományos területe volt - még a 1960-70-es év ekben is – a kisiparos és kiskereskedelmi tevékenységeknek. A szolgáltató iparban végbemenõ szerkezetváltás megszüntette a gazdasági alapját ezeknek a vállalkozásoknak.

> a kerületi vállalkozások száma 2000-ig csökkent, majd lassan növekedett

A vállalkozások területén a rendszerváltás hatására indult el újból a vállalkozások számának erõteljes növekedése, mely ugyanakkor a 90-es évek végére jelentõsen le is lassult. 1998-ban összesen 10 026 vállalkozás mûködött Józsefvárosban, 2002-re mindössze 4%-kal növekedett a számuk. Az egyéni vállalkozások tekintetében pedig egy 10%-os csökkenés történt. 1998-ban 3798 egyéni vállalkozás mûködött a kerületben, 2002-ben már csak 3417.

3.3.3. Kiskereskedelem > 1998-2003 között másfélszeresére nõtt a kerületben az üzletek száma, Budapesten egyedülállóan

A bevásárló- és kereskedelmi központok térnyerése ellenére az elmúlt években erõsödött a kiskereskedelem szerepe a kerületben. Ezt jelzi a kiskereskedelmi üzletek számának nagymértékû növekedése. 1998 és 2003 között több mint másfélszeresére nõtt a kerületi üzletek száma, 1857-rõl 2830-ra. Ezzel Budapesten belül a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet, mely nagyrészt Józsefváros kedvezõ adottságainak, belvárosi fekvésének köszönhetõ.

Az üzlethelyiségek elhelyezkedését és kihasználtságát részletes vizsgálataink alapján a mellékelt térképek mutatják. Az üzletek jelentõs része Belsõ- és Középsõ-Józsefvárosban a forgalmasabb útvonalak, csomópontok mentén helyezkedik el.

24


3.3.4. Fejlesztések, beruházások A kerület iránti érdeklõdést és a helyi gazdaság élénkülését jelzi, hogy az elmúlt években jelentõs magán és közösségi (önkormányzati, állami) beruházások valósultak meg a kerületben.

> erõs befektetõi érdeklõdés a kerület iránt

A magánberuházások többsége lakásépítéshez és társasházi felújításhoz kötõdött. A rehabilitációs tevékenységek hatására megélénkült lakásépítéseknek köszönhetõen 2000 óta közel 1000 lakás készült el. A kerületben jelenleg is több lakásépítési beruházás zajlik, a nagyobb ingatlanfejlesztési projektek (Balusztrád, OTP Ingatlan Rt, Kévés) során további 1000 lakás építése folyik. 2005-ben elkezdõdik Corvin-Szigony Projekt Befektetõi Programja is, mely során 10 év alatt mintegy 25003000 új lakás kerül felépítésre, üzleti, kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató funkciókkal kiegészítve.

> közel 1000 új lakás készült el 2000 óta, és további 1000 lakás építése van folyamatban

Az üzleti, kereskedelmi funkcióhoz köthetõ magánberuházások között a jelentõsebbek az Orczy téri, a Kálvin téri és több Baross utcai irodaház felépítése. Emellett felújításra és bõvítésre került – többek között – a Palace Hotel és a Hauer cukrászda is. A közösségi célú fejlesztések között több meghatározó jelentõségû közterület- és intézményfejlesztés valósult meg az utóbbi 5-6 évben. Fõvárosi beruházásként felújításra került a Rákóczi út Astoria - Baross tér közötti szakasza, a Fiumei út, a Baross utca-Kõbányai út (Illés u. – Orczy tér – Könyves Kálmán körút közötti része) és a Könyves Kálmán körút.

> jelentõs, fõvárosi és kerületi intézmény és infrastruktúra felújítások történtek és új intézmények létrehozása

A Szabó Ervin tér – Ötpacsirta utca - Reviczky utca megújításának folytatásaként önkormányzati beruházás keretében 2004-ben befejezõdött a Krúdy utca – Lõrinc pap tér teljes rekonstrukciója. Megújításra került a Vajda Péter utca is, ahol megszüntetésre került a vágány zóna, és a helyén új burkolatot kapott az utca. Jelentõsebb intézményi fejlesztések közé tartozik a Nemzeti Múzeum épületének részleges felújítása, valamint az Uránia mozi és a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár teljes megújítása, melynek köszönhetõen a két intézmény visszanyerte kulturális központi szerepét. A Pázmány Péter Egyetem Információs Technológiai Kar Szigony térre és a Magyar Természettudományi Múzeum az Orczy parkba költözésével pedig további országos jelentõségû intézményekkel gazdagodott a kerület. A kerületben a rehabilitációs tevékenységek következtében az utóbbi években több lakóépület-felújítás történt, a Belsõ-Józsefváros és a Középsõ-Józsefváros területén.

3.3.5. Önkormányzat gazdasági befolyásolása A kerület életében az önkormányzat a társadalmi és gazdasági élet szereplõinek mozgásait, azok fejlesztési tevékenységét szabályozó eszközeivel (adópolitika, rendeletek, terület felhasználás szabályozása, stb.) befolyásolja, tereli a kerület számára legmegfelelõbb irányba. Emellett közvetlen beruházási-fejlesztési aktivitásai révén gyakorol jelentõs hatást a kerület életére. Ezzel a kettõs szerepvállalással a gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplõje a helyi önkormányzat.


> kettõs önkormányzati szerepvállalás a kerület életében

25

1998-ban a kerületben megindult egy tudatos kerületfejlesztési folyamat, melynek eredményeképpen megszületett fejlesztési koncepciók, önkormányzati rendeletek, szabályozások kedvezõ feltételek megteremtésével nagymértékben elõsegítették a helyi gazdaság élénkülését. A szabályozó eszközök hatásait az önkormányzat közvetlen beruházásai egészítik ki, melyek során az önkormányzat olyan, a kerület fejlõdése szempontjából meghatározó fejlesztéseket is végrehajt, amelyeket a piaci szereplõk saját erõbõl nem hajlandóak megvalósítani. Az elmúlt évek egyik legfontosabb ilyen önkormányzati fejlesztése a térfigyelõ rendszer kiépítése volt. A térfigyelõ kameráknak köszönhetõen a kerület közbiztonsága érezhetõen javult, és ezzel egy jelentõs akadály hárult el a területek fejlõdése elõl. A közbiztonság javulása további piaci beruházások számára tette vonzóbbá a kerületet. > az önkormányzati fejlesztések alapja az egyensúlyos költségvetés

26

Az önkormányzat gazdasági helyzetét, fejlesztési beruházásainak keretét a költségvetése határozza meg. A következõ táblázatokban az önkormányzat éves költségvetésének 1998 és 2003 közötti alakulása látható.


A kedvezõ gazdálkodásnak köszönhetõen az elmúlt években az önkormányzatnak sikerült egyensúlyi költségvetést megvalósítania, ahol is a mûködési bevételek fedezték a mûködési kiadásokat, amely lehetõvé tette az önkormányzat számára, hogy a vagyonértékesítésébõl származó bevételek nagy részét a fejlesztésekre tudja fordítani. Jelentõsebb hitelfelvétel nem történt, így a hitelállományt is sikerült alacsony szinten tartani. Mindezek jelentõs szerepet játszottak abban, hogy az önkormányzat el tudott indítani egy olyan nagyszabású fejlesztési programot, mint a Corvin-Szigony Projekt. A táblázatokból látható, hogy az elmúlt években az önkormányzat bevételeinek mintegy 80-90%-a mûködési bevételekbõl és a fennmaradó 10-20% pedig a felhalmozási bevételekbõl tevõdött össze.

> az önkormányzati költségvetési bevételekben 80% a mûködési és 20% a felhalmozási bevételek aránya

Az utóbbi évek tendenciái szerint a mûködési bevételeken belül csökkent az intézményi bevételek és az egyéb önkormányzati sajátos bevételek részaránya. Ez utóbbi nagyrészt az elmúlt évek lakás és helyiség elidegenítéseinek köszönhetõ. A folyamatosan csökkenõ állomány következtében egyre kevesebb bevétele származik az önkormányzatnak a lakás és helyiségek hasznosításából. Mindezekkel párhuzamosan az adóbevételek szerepe folyamatosan növekedett az utóbbi években. A felhalmozási bevételek változatosan alakultak 1998 és 2003 között. 2000-ben és 2002-ben az önkormányzati vagyon értékesítésébõl származó bevételek (felhalmozási és tõke jellegû bevételek) kiemelkedõen magasak voltak, a telekértékesítéseknek köszönhetõen mindkét évben meghaladták a 2 milliárd Ft-ot.

> a telek és lakás értékesítésbõl származó bevételek 2000-2002-ben éves szinten meghaladták a 2 MdFt

Az önkormányzati bevételek összetételét vizsgálva elmondható, hogy a bevételek mintegy 40-45%-a tekinthetõ saját bevételnek, olyan bevételeknek, amelyekre az önkormányzat közvetlen hatást tud kifejteni. Saját bevételek az intézményi mûködési bevételek, egyéb sajátos mûködési bevételek (lakások, helyiségek bérleti díja, bírságok, stb.) és a felhalmozási bevételek. A fennmaradó részt pedig olyan bevételek alkotják, amelyekre az önkormányzat csak közvetett módon képes hatni. Ilyen bevétel az állami támogatás, mely nagyrészt az állami hozzájárulás mértékétõl és a mutatószám (lakosságszám, ellátottak száma, stb.) alakulásától függ, vagy az adóbevételek mintegy 80%-át kitevõ iparûzési adó, mely a Fõváros forrásmegosztása alapján kerül vissza az önkormányzathoz. A bevételekhez hasonlóan a kiadások túlnyomó részét, 77-89%-át a mûködési kiadások teszik ki, melyek 2003-ban meghaladták a 12 milliárd Ft-ot. Az utóbbi években, részben a törvényi változások hatására, a személyi juttatások és a hozzá kapcsolódó munkaadót terhelõ járulékok aránya az összes kiadáson belül jelentõsen megnõtt. Míg 1998-ban az összes kiadás mintegy 30%-át adták a személyi jellegû kiadások, addig 2003-ban már a 45%-át.


27

A felhalmozási kiadások éves szinten 1-2 milliárd Ft körül alakultak, az összes kiadás nagyjából 10-20%-át tették ki. Az önkormányzati fejlesztési beruházások nagyrészt a felújítás és a felhalmozás sorok között jelennek meg. A felhalmozásra átadott eszközök között két fontosabb tétel szerepel, az önkormányzat társasházi felújítás támogatása és a lakáselidegenítési bevételek visszafizetése (bevételek 50%-a). A hitelek törlesztésének kiadásai az alacsony hitelállománynak köszönhetõen 2002-ig nem voltak jelentõsek. A 2001-es hitelfelvételek hatására 2002-re a hiteltörlesztésre fordított kiadások megközelítették a 300 millió Ft-ot, amely a következõ évben lecsökkent 168 millió Ft-ra. A Corvin-Szigony Projekt során felvett hitelek hatására azonban 2004-tõl ismét jelentõseb emelkedés várható.

3.3.6. A változások összefoglalása A 1998 és 2003 közötti idõszak társadalmi helyzetét elemezve összefoglalóan elmondható, hogy a kerület legfõbb társadalmi problémáit továbbra is a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minõségû lakásállomány jelenti. Erõsödött a különbség a kerület területi egységei között, a társadalmi problémák jellemzõen 2-3 területi egységben (Orczy, Magdolna, Ganz negyed) sûrûsödnek össze. Hiába indult meg a rehabilitáció, a kerületi lakásállományra még mindig a korszerûtlen szerkezet és az alacsony minõség a jellemzõ. Az önkormányzati tulajdon aránya, bár folyamatosan csökkent, még mindig a fõvárosi átlag többszöröse.

28


Az 1998 és 2003 közötti idõszak egyik legmeghatározóbb változása a közbiztonság jelentõs mértékû javulása volt. Az elmúlt években a kerületben megszûnt az erõs fenyegetettség és az utcák, közterületek biztonsága érezhetõen javult. A kerület társadalmi helyzetének fejlesztéséhez ezért elsõsorban a lakhatási feltételek, a lakásállomány minõségének javítása, valamint az oktatás, kultúra szerepének erõsítésén keresztül a népesség versenyképességének fejlesztése szükséges. A 1998 és 2003 közötti idõszak gazdasági változásai közül a legmeghatározóbb pozitív eredmény Józsefváros vonzerejének növekedése. Az utóbbi években a kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítési beruházások. A kerület gazdaságát jellemzõ többi mutató alig tér el a fõvárosi trendektõl. A kerületre jellemzõ hagyományosan erõs kiskereskedelem jelentõsége tovább nõtt 1998 és 2003 között, eltérõen a budapesti átlagtól, több mint másfélszeresére nõtt az üzletek száma, és a Fõvárosban a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet. Az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy 1998 és 2003 között az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, minden évben egyensúlyi költségvetést valósított meg jelentõsebb adósságállomány nélkül. Mindezek lehetõvé tették, hogy olyan nagyobb szabású fejlesztési programot indítson el, mint a Corvin-Szigony Projekt. Az 1998-2003 között eltelt idõszak a legjelentõsebb változásai a környezeti állapotokban történt. A rehabilitáció megindult a Belsõ- és a Középsõ-Józsefvárosban, önkormányzati lakóépületek, intézmények közterületek, infrastruktúra hálózatok újultak meg. Az elmúlt években megvalósult fejlesztési beruházások hatásai leginkább a környezeti elemek változásán érezhetõek. Jelentõsebb környezeti változások Belsõ-Józsefvárosban a közterületi rehabilitációk hatására és középsõ-józsefvárosi Futó utcában, a lakásépítési beruházások során történtek. Ezzel párhuzamosan sajnos a környezeti minõséget tekintve a kerület erõsen polarizálódik. Míg a Palota negyed és a Tisztviselõ telep magasabb minõségû környezeti elemekkel (közterület, lakásállomány) rendelkezik, addig a kerület társadalmi problémákkal leginkább veszélyeztetett részein (Magdolna, Orczy negyed) a környezet minõsége tovább romlik.


29

4.

A stratégia alapvetõ célkitûzései és eszközei

4.1. Célkitûzések Józsefváros fejlõdésének alapvetõ irányai és a kerületfejlesztés stratégiája elsõként az 1996-os kerületfejlesztési koncepcióban kerültek megfogalmazásra. Az elkészült további fejlesztési-rehabilitációs koncepciókban az alapértékek és a célok pontosításra, a szükséges eszközök részletezésre kerültek. A kerületi fejlõdés legfontosabb irányának a gazdasági - társadalmi helyzet erõsödését, a fõvárosi státus emelkedését és a jelentkezõ társadalmi problémák oldódását határozták meg a koncepciók. > a kerület státusának emelése > a kerület gazdasági és társadalmi helyzetének erõsítése > a kerületi társadalmi problémák megoldása

Az 1998 óta eltelt idõszak változásai (2.3.6. fejezet) alapján, az elvárt kerületi fejlõdés eléréséhez az alább megfogalmazott céloknak kell teljesülni. A stratégia olyan programokat és lépéseket határoz meg az Önkormányzatnak, melyekkel ezeket a célokat eléri. A kerületfejlesztés legfontosabb társadalmi céljainak tekinthetõ a kerületi életminõség fejlesztése, mindenki számára megfizethetõ, megfelelõ színvonalú lakhatási lehetõség – lakás – biztosítása. A stratégia a kerületi társadalom bevonásával - a társadalmi sokszínûség megõrzése mellett - közösségfejlesztésre koncentrált eszközeivel kívánja elérni a kerület népességmegtartó erejének növekedését és a vonzerejének erõsödését.

A stratégia a kerület gazdasági pozíciójának erõsítése érdekében mindent megtesz a gazdasági aktivitás élénkítéséért. Ezért a programok megcélozzák a kerület jövedelemtermelõ és önfenntartó képességének javítását, a helyi munkaerõpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését.

30


A stratégia kiemelt szerepet szán az önkormányzati lakásvagyon megújításának - mely társadalmi céljainak teljesülését szolgálja - és az önkormányzati helyiség-vagyon értékmegõrzésének, melynek bevételei jelentik az alapját a kerületfejlesztési célok megvalósulásának. A kerületfejlesztési stratégia és rehabilitáció legfontosabb környezeti célja, hogy a kerület közterületei és épületei jelentsenek megfelelõ környezetet a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvetõ cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minõségi növelése, a parkolási lehetõségek kialakítása, vonzó, korszerû és fenntartható lakókörnyezet létrehozása.

4.2. Eszközök A kerületfejlesztés egy hosszú távú folyamat, melyet ez a stratégia vezényel. A stratégiában megfogalmazott megvalósítási eszközök – átfogó és részletes programok – biztosítják az idõben állandóan változó feltételekhez és körülményekhez történõ folyamatos alkalmazkodást.

a kerületfejlesztés hosszútávú folyamat a stratégia biztosítja az idõben változó feltételekhez történõ alkalmazkodást

A stratégia funkcionális (pl. lakásprogram, társadalomfejlesztési program) térbeli (negyedek) és idõbeli (már futó programok, tervezett programok és még igényelt programok) szerkezetbe rendezi a beavatkozásokat azért, hogy a szerkezet biztosítsa a leghatékonyabb megvalósí-tást és a többlet elõnyök (szinergiák) kinyerésére legalkalmasabb összeállítását.

a stratégia funkcionális, térbeli és idõbeli szerkezetbe szervezett

A fejlõdés megvalósításában az itt élõ és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplõkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitûzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia a társadalmi szereplõk, civil szervezetek bevonásában.

az önkormányzat a stratégiát csak az itt élõkkel és dolgozókkal együtt tudja megvalósítani

A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, hogy a civil és társadalmi szereplõk erõteljesebb munkába történõ bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történõ delegálásával a megvalósításba minél több itt élõt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek – negyedek – identitásának hangsúlyozása, az arculatuk fejlesztése, az eltérõ hangulatok erõsítése. A javasolt negyedek pontos körülhatárolása, valódi közösséggé történõ átalakulása része lehet a kerületfejlesztési folyamatnak.

a javasolt negyedek lényegi elemei a stratégiának a közösségek kialakulásának lehetõségét biztosítják

A sokszínûség miatt az itt élõk a saját kerületrészükhöz is erõsen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötõdés erõsítése egyben az egész kerülethez való kötõdést is támogatja.


31

A kerület különbözõ negyedeiben a fejlõdést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell segíteni, támogatni.

az önkormányzat szabályozó eszközeivel és fejlesztési beruházásaival vesz részt a kerület fejlesztésében

32

A stratégiában kitûzött célokat az önkormányzat szabályozó eszközeivel és közvetlen beavatkozásaival (fejlesztési beruházások) valósítja meg. A szabályozó eszközei lehetõséget biztosítanak az önkormányzat számára, hogy céljai irányába terelje a helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat, és kedvezõ feltételeket teremtsen a kerület fejlõdése számára. A szabályozási folyamatot az önkormányzat közvetlen lépései, fejlesztési beruházásai egészítik ki, melyek során olyan - a kerület fejlõdése szempontjából meghatározó - fejlesztéseket is véghez visz az önkormányzat, amelyek megvalósítása nem várható el a piaci szereplõktõl.



33

5. Az átfogó programok átfogó programok > lakásprogram > társadalom fejlesztési program

A kerületi átfogó programok a kerület egészét érintõ programok, melyek a két legfontosabb szektor, a lakhatás és a társadalom fejlesztését célozzák meg. Az átfogó programok megjelennek az egyes negyedekhez tartozó egyedi programokban, és azokon keresztül valósulnak meg.

5.1. Átfogó program 1.: Lakásprogram A társadalmi helyzetrõl összefoglalóan elmondható, hogy a kerület legfõbb társadalmi problémáinak tekinthetõ továbbra is a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minõségû lakásállomány. Ezen belül erõsödött a különbség a kerület területi egységei között. A társadalmi problémák jellemzõen 2-3 területi egységben (Orczy, Magdolna, Ganz negyed) sûrûsödnek össze. Hiába indult meg a rehabilitáció, a kerületi lakásállományra még mindig a korszerûtlen szerkezet és az alacsony minõség a jellemzõ. Az önkormányzati tulajdon aránya bár folyamatosan csökkent, még mindig a fõvárosi átlag többszöröse. Az önkormányzati lakásállomány a kerületi átlagnál is rosszabb minõségû. A leromlott önkormányzati épületállomány fenntartása gazdaságtalan, egyre magasabb költséget emészt fel az elmaradt karbantartási munkák miatt az állagmegóvás. A bérleti díjakból a meglévõ állapot szinten tartása sem valósítható meg, a minõségjavítás pedig már olyan magas kiadást igényelne az önkormányzat részérõl, amelyet már nem bír el az éves költségvetése. A „Lakásprogram” ezeket a problémákat kívánja megoldani. A program legfõbb célja olyan lakáskörülmény kialakítása, mely mindenki számára a társadalmi helyzetének megfelelõ egészséges, fenntartható és megfizethetõ lakások választására ad lehetõséget.

5.1.1. A Lakásprogram társadalmi célokat szolgáló eszközei A társadalmi célok eléréséhez szükséges egy lakhatást biztosító szabályozó rendszer kialakítása. Ennek elemei a lakások (önkormányzati és nem önkormányzati lakások) és a kapcsolódó önkormányzati szabályozók (lakás elosztási rendeletek, lakbér rendeletek, és a különféle támogatások rendszere). A rendszer része a lakásfenntartási szolgáltatások megerõsítése, színvonalának emelése és a „felhasználó barát” szolgáltatási magatartás kialakítása. Ezek a lépések fontos állomásai lehetnek a lakosság bizalmának megerõsítésében.

34


5.1.2. A Lakásprogram gazdasági célokat szolgáló eszközei Az önkormányzati lakásgazdálkodás a kerületi gazdálkodás jelenleg egyik leghangsúlyosabb eleme. A lakásportfolió átstrukturálása alapvetõ a kerületi feladatok finanszírozhatósága érdekében. A gazdaságtalan, nem fenntartható és építészeti értéket nem képviselõ elemek elidegenítésével, lebontásával, az alacsony minõségû lakások arányának folyamatos csökkentésével a jelenlegi 7500 lakás helyett egy 4000-4500 lakásból álló fenntartható portfolió létrehozása cél, mely minõségi és ugyanakkor megfizethetõ szolgáltatás nyújtását teszi lehetõvé. Az átalakítás része egy kontrolált bérû állomány létrehozása az önkormányzati lakásvagyonon belül. Ez a kontrolált bérû lakásállomány magasabb bérleti díj beszedését teszi lehetõvé, amely elõsegíti a fenntarthatóság megvalósítását. Az önkormányzat a piaci és a non-profit/civil szektor bevonásával segítheti leginkább forrástakarékosan a lakásállománya átalakítását. Az önkormányzat beruházási kiadások nélkül – vagy csak minimális mértékû kiadással - juthat új lakásokhoz, ha támogatatja a vállalkozói bérlakásépítéseket és a közhasznú szervezeteket. Az önkormányzati bérlakás állomány fenntartásában nagyobb szerepet kell juttatni a bérlõi közösségeknek. A bérlõk bevonása a lakóházmûködtetésbe és felújításba erõsíti a bérlõk felelõsségérzetét és odafigyelését a saját környezetük iránt, ezért a hosszú távú fenntarthatóság egyik lényeges eleme. Ezeknek a támogatásoknak több formája lehet: kedvezõ szabályozási feltételek teremtése, kedvezmények megítélése, kedvezõ telekár, stb. Ebbe a körbe tartozik a társasházak felújításának támogatása is, amely a kerület környezeti megújulását is elõsegíti.

5.1.3. A Lakásprogram környezeti célokat szolgáló eszközei A környezeti eszközök a környezeti minõség javítását, a vonzó, korszerû és fenntartható lakókörnyezet kialakítását segítik elõ. Legfontosabb eszközök a leromlott állapotú nem felújítható lakásállomány lebontása, és a jelenlegi lakóépületek felújítása.


35

36


5.2. Átfogó program 2.: Társadalomfejlesztési program A kerület társadalmi helyzete az elmúlt 5 év alatt változott. A legfõbb társadalmi problémákat tekintve elmondható, hogy a kerületre még mindig jellemzõ a munkanélküliség és az alacsony iskolázottság. A társadalmi problémák jellemzõen 2 területi egységben (Orczy, Magdolna) sûrûsödnek össze. Az elõzõ átfogó program a rendkívül rossz lakásállomány átalakítását célozza meg. Jelen átfogó program a kerület egészét illetõen fogalmazza meg – természetesen területenként eltérõ eszközökkel - a társadalomfejlesztési feladatokat. Az átfogó program célja a kerületi kötõdés erõsítése, a kerület vonzerejének növelése, a felnövekvõ generációk számára többlet lehetõségek biztosítása. Az átfogó program az oktatás és a kultúra intézményrendszerének megújítása, újra programozása. A krízisterületeken ez a program a társadalmi leszakadás hátterének megszüntetése.


37

5.2.1. A Társadalomfejlesztési program társadalmi célokat szolgáló eszközei Alapvetõ feladat az intézmények szerepének és környezetükre kifejtett hatásának erõsítése. Az intézmények közül csak a bölcsõdék területén van mennyiségi hiány. Az iskolák és óvodák területi eloszlása egyenlõtlen, illetve több közöttük az elavult, jelentõs felújítást igénylõ intézmény. A részletes programok tartalmazzák a tervezett megújítási programokat. Az újraprogramozás során a nyitottság erõsítését, differenciált programok létrehozását (pl. a képzõmûvészet, mozgásmûvészet), ill. az oktatás mellett kulturális szerepek felvállalását kell megvalósítani. Az iskolák, óvodák és a kerületi kulturális intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése, közös programok létrehozása is erõsíti az intézmények szerepét.

5.2.2. A Társadalomfejlesztési program gazdasági célokat szolgáló eszközei A társadalomfejlesztési program hatása a gazdasági célokra kettõs. A kerületi társadalom szintjén az itt élõk versenyképességének növelését, a munkaerõpiacon való sikeres fellépést segíti elõ. Az intézmények - az iskolák-óvodák-kulturális helyek - szolgáltatásaik fejlesztésével tudnak többletforrásokhoz jutni. A felújítások (rekonstrukciók), a szolgáltatások fejlesztése során nõ az intézmények kihasználtsága és ezzel az üzemelés gazdaságosabbá válik, csökkennek az intézmények fajlagos fenntartási költségei. A feladat tehát a programok során, hogy a szolgáltatások növekedése mellett csökkenjenek a költségek.

5.2.3. A Társadalomfejlesztési program környezeti célokat szolgáló eszközei A környezeti eszközök közé új óvodák létesítése és integrált kulturális helyek kialakítása, valamint a meglévõ intézmények rekonstrukciója, felújítása tartozik.

38



39

40


6. A negyedek programjai A stratégia javaslatot tesz Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkezõ területi egységre - ún. negyedekre - történõ felosztására. A negyedek elkülönítése az egyes kerületrészek – negyedek – eltérõ arculatának hangsúlyozását, identitásuk fejlesztését szolgálja. A negyedekhez tartozó programok olyan integrált fejlesztési programok, melyek az egyes területi egységek sajátosságai, egyedi helyzetük és problémáik alapján határozzák meg a szükséges fejlesztéseket, önkormányzati beavatkozásokat. A negyedek programjai a kerületi átfogó programokban általánosabban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának eszközei.


41


43

44


6.1

Palotanegyed

A „Palotanegyed” a kerület legfejlettebb és legegységesebb területe, kialakult erõs identitású társadalmi környezettel.

Palotanegyed határai: Múzeum körút - Rákóczi út József körút - Üllõi út

A negyed épületállománya a kerületben a legjobbak közé tartozik, jellemzõen jó, ill. közepes állapotú paloták, 4-6 emeletes bérházak találhatók a területen, szép belsõ udvarokkal. Az intézményi ellátottságot tekintve is kedvezõ a helyzet. A területen nagy számban találhatók magas presztízsû, országos jelentõségû intézmények, köztük vezetõ szerepet betöltõ egyetemek is (Semmelweis Egyetem, BKÁE, ELTE, PPKE). A negyedet kiemelt fontosságú utak határolják, melyek a belvárosi fekvésnek köszönhetõen üzleti, vendéglátó és szolgáltató funkciók kialakulását tették lehetõvé. A lakosság összetételét tekintve is kedvezõ a helyzet. A kerületre jellemzõ társadalmi problémák a negyed területén nem jelentek meg. Adottságainak és gazdasági potenciáljának köszönhetõen a negyed képes a folyamatos megújulásra. Így folyamatos közvetlen önkormányzati beavatkozásra, beruházásokra nincs szükség. Az Önkormányzat a negyed fejlõdésének elõsegítését szabályozási eszközeivel támogassa, ill. a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét.

6.1.1. Az önkormányzati támogatások, rendeletek


45

6.1.2. Önkormányzati fejlesztések

46


6.1.3. Tervezett fejlesztési projektek leírása

PN1

Belsõ-Józsefváros egészségügyi szolgáltatás rekonstrukciója

A Palotanegyed városszolgáltatásai közül az egyik legfontosabb a járóbeteg ellátás, mely jelenleg a Trefort u. 3-5. alatti palotában mûködik, mintegy 4500 m2 nagyságú területen. Az épületegyüttes jelenlegi helyén és formájában nem képes a további fejlõdésre és a szolgáltatások nyújtását is csak korlátozottan képes ellátni. Az épületegyüttes elöregedett, eredeti funkcióját tekintve sem egészségügyi ellátásra tervezték. Az épületre hatalmas kihasználatlan belsõ terek, nagy belmagasságok jellemzõk. Mindezekbõl kifolyólag az üzemeltetés és a karbantartás nem gazdaságos, jelentõs költségeket emészt fel. További probléma, hogy a parkolás kérdése nem megoldott. Az épület jelenlegi formájában ingatlanpiaci szempontból is alulhasznosított. Az intézménytõl elvárt szerepnek megfelelõen szükséges az alapellátás fejlesztése és az egészség megõrzéséhez kapcsolódó ún. prevenciós funkciókkal történõ kiegészítése. Az intézményfejlesztés optimális megoldása, a Rökk Szilárd utca 4.sz. ingatlanon egy új épület létesítése. Az új intézmény funkcióit és szolgáltatásait részletes, az egész kerületet érintõ orvos-szakmai vizsgálat után lehet meghatározni. A telek vizsgálata megtörtént, lehetõség van egy új, a kialakított funkciókhoz igazodó intézmény létesítésére. Az új épület közel helyezkedik el a Rákóczi térhez, amely jelenleg is kiváló tömegközlekedési kapcsolatokkal bír és a 4-es metróvonal kiépítésével ez még tovább fejlõdik.


47


49

50


6.2. Népszínház negyed A „Népszínház negyed” a kerület szinte teljesen beépített, átlagos fejlettségû és adottságú területe, helyét keresõ társadalmi környezettel. A negyed épületállománya jellemzõen 4-6 emeletes, közepes és jó állapotú, sûrûn beépített, jó minõségû bérházakból áll. A lakosság összetételére is változatosság, sokszínûség és vegyes társadalmi rétegzõdés a jellemzõ. Ezt mutatják a statisztikai adatok is, amelyek szerint a negyedre szinte minden mutatóban a kerületi átlag, vagy annál egy kicsit kedvezõbb helyzet felel meg.

Népszínház negyed határai: Rákóczi út - Fiumei út Népszínház utca József körút

A negyed jellegzetes színfoltja a Népszínház utca, a helyi kereskedõk utcája, mely megõrizte hagyományos üzleteit és vásárló közönségét. A negyed másik jellemzõ környezeti eleme a Köztársaság tér, mely az Orczy park után a legnagyobb összefüggõ zöld terület a kerületben. Az egykori Városi színház, a mai Erkel színház jövõje meghatározó a negyed kulturális fejlõdése szempontjából, fontos, hogy a fõvárosi szerepkörén kívül a kerületi szempontok is érvényesülhessenek. A Köztársaság téren épül meg a 4-es metró vonalán a negyed 3. metrómegállója. Ezáltal egy olyan metrómegálló háló alakul ki, mely megteremti a lehetõséget arra, hogy negyeden belül bárhonnan gyalogosan 5 perc alatt metróhoz lehet érni. A tömegközlekedés fejlesztésével a negyed adottságai még kedvezõbbé válnak, a folyamatos megújulás lehetõsége biztosítva van. Az Önkormányzat legfõbb feladata, hogy a negyed fejlõdésének elõsegítését szabályozási eszközeivel támogassa, ill. a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét.

6.2.1. Önkormányzati támogatások, rendeletek


51



NN1

Teleki téri piac rekonstrukció

A Teleki téren jelenleg mûködõ piac és környezete teljes átalakítást igényel. Az átalakítás elõtt azonban szükséges a piac pontos szerepének tisztázása, karakterének meghatározása (állandó és napi árusítóhelyek, alacsony árfekvésû, tisztán tartható, átlátható, biztonságos). A piac megújítását a jelenlegi tulajdonosokkal és árusokkal együttmûködve kell megvalósítani, a meglévõ kisárusok megtartása és helyzetük javítása mellett.

52



53

54


6.3. Csarnok negyed A „Csarnok negyed” változó, átalakuló és arculatát keresõ mikrotársadalmi környezet jellemzi. A negyed kapcsolatai minden irányban erõsek és jellegzetesek, fontos terekkel (Blaha Lujza tér, Rákóczi tér, Köztársaság tér, Mátyás tér, Horváth Mihály tér) és utcákkal (József körút, Baross utca, Népszínház utca), mely útvonalak mentén erõs kiskereskedelmi, szolgáltató és egyéb vállalkozó tevékenység alakult ki.

Csarnok negyed határai: József körút - Népszínház utca - Nagyfuvaros utca Koszorú utca - Baross utca

Az elmúlt években a terület jelentõs fejlõdésnek indult. A térség a közbiztonsági problémáitól megszabadult, a terület identitása erõteljes fejlõdésnek indult. A negyed ismét keresett városrésszé vált, a terület összes üres telkeit sikerült értékesíteni és megindultak a lakásépítések is. Az elmúlt 1-2 évben közel 200 lakás épült fel, és még legalább 2-300 lakás építése fog megindulni a közeljövõben. Az új metróvonal a területen kialakításra kerülõ 2 metrómegállóval tovább erõsíti a megindult fejlõdést.



55



CSN1

Bacsó Béla utcai óvodaépítés

CSN2

Bacsó Béla utca közterület rekonstrukió

A területtel kapcsolatos közvetlen önkormányzati fejlesztés egy integrált infrastruktúra és intézményfejlesztési program. A fejlesztési program két fõ eleme a Bacsó Béla utca közterületi megújítása és az utcában kialakításra kerülõ új óvoda. A Bacsó Béla utca 17-23. alatti telkeken kialakításra kerülõ óvoda, egy 4+1 csoportos napköziotthonos óvoda, jelentõs méretû játszó-, pihenõ-, sportterülettel és zöldfelületekkel, mely magas színvonalú szolgáltatásnyújtást tesz lehetõvé. Az óvoda a meglévõ, leromlott állapotú Tolnai utcában található óvodát váltja ki, növelve ezzel a városszolgáltatások színvonalát. A program másik eleme a Bacsó Béla utca megújítása, mely során az utca közterületi rekonstrukciója valósul meg. A megújítás az utca funkcióváltásával jár, a rekonstrukcióval egy vegyes forgalmú utca kerül kialakításra. A megújítással az utcában lévõ üzlethelyiségek is felértékelõdnek, ami kiskereskedelmi és vállalkozó tevékenységek élénkülését is elõsegíti.

56



57

58


6.4. Józsefváros központ A „Józsefváros központ” a kerület tradicionális központja, az utóbbi évtizedekben egészen a rehabilitációs tevékenységek megindulásáig (2000-ig) sokat vesztett társadalmi presztízsébõl. A területen egy negatív fejlõdési folyamat volt megfigyelhetõ, mely során az épületállomány erõteljes romlásnak indult, ami együtt járt a területen élõk társadalmi leszakadásának felerõsödésével. Ezek a tendenciák fõleg a Práter utcától délre esõ területeken jelentkeztek, ahol nagy számmal találhatók komfort nélküli, kis alapterületû lakások, melynek többsége önkormányzati tulajdonú. A 2000-ben elindított rehabilitációs programoknak azonban sikerült megállítania ezeket a kedvezõtlen folyamatokat és mára jelentõs javulás történt a terület lakásállományában.

Józsefváros központ határai: József körút - Baross utca Leonardo da Vinci utca Práter utca - Szigony utca Üllõi út

A megindult fejlesztések mellett a városrész kedvezõ adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy ismét Józsefváros központjává váljon. Kedvezõ fekvésének köszönhetõen a területet 3 fõbb fõvárosi út is határolja (József körút, Üllõi út, Baross utca), mely útvonalak mentén a kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók megõrizték jelentõségüket. A terület több meghatározó jelentõségû intézménnyel is rendelkezik. Ilyen például a Corvin Mozi is, mely a mai napig megõrizte kulturális központi szerepét a Fõvárosban. A területen több fontosabb oktatási intézmény is található (Práter utcai általános iskola, szakképzõ iskola, Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Józsefvárosi Zeneiskola). Országos jelentõségûek a Semmelweis Egyetem és az MTA területen lévõ intézményei. A kerület hagyományos központjában (Horváth Mihály tér és környéke) található Józsefváros igazgatási központja, a Polgármesteri Hivatal épülete is. A városrész fejlesztésével kapcsolatban erõs az önkormányzati szerepvállalás, az önkormányzati beavatkozások legfontosabb céljai a városrész adottságainak kihasználása mellett a hagyományos központi szerep felerõsítése, a terület kerületközponttá alakítása és a városi életminõség javítása.


59



60


6.4.3. A tervezett fejlesztési projektek leírása

JK1

Nap tér rekonstrukciója

A lakótelepi környezet fejlesztésének fontos eleme a meglévõ park rekonstrukciója. A megújított park több elembõl áll, mely a differenciált igények kielégítését szolgálja. A közparki funkció mellett kisgyermekes védett játszótér és különbözõ közösségi terek is kialakításra kerülnek.


61


63

64


6.5. Magdolna negyed A Magdolna negyed a kerület egyik legszegényebb városrésze, ahol a szlömösödés jegyei erõteljesen jelentkeznek. A terület környezeti állapota erõsen leromlott, az épületállomány korszerûtlen összetételû és rendkívül rossz minõségû, nagy az aránya a kis alapterületû nem komfortos lakásoknak. A területen magas a hátrányos helyzetû családok koncentrációja és a roma népesség aránya is. A társadalmi problémákat jelzi, hogy a kerületben itt a legmagasabb a munkanélküliség, és az iskolázottságot tekintve is itt a legnagyobb a lemaradás. A városrész gazdasági potenciálját, foglalkoztatási helyzetét tekintve az egyik legrosszabb terület Józsefvárosban.

Magdolna negyed határai: Nagyfuvaros utca - Népszínház utca - Fiumei út - Baross utca Koszorú utca

A fizikai környezet folyamatos romlása és az évek óta tartó lefelé mozgó társadalmi spirál következtében a városrész egyre jobban leszakad a kerület többi részétõl. A negyeddel kapcsolatos legfõbb városfejlesztési feladatok ezért a romló társadalmi folyamatok és a terület leszakadásának megállítása. A cél, hogy a negyed újra Józsefváros lakható részévé váljon, mely képes befogadni és hosszútávon megtartani, otthont teremteni a különbözõ kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkezõ rétegek, generációk számára. Identitásának fejlesztésével a Magdolna negyed önálló, egyedi arculatú, de a környezõ területekhez szervesen kapcsolódó városrésszé váljon. A városrész kedvezõtlen helyzete, a területen jelentkezõ súlyos társadalmi problémák miatt fontosnak tarjuk, hogy a Magdolna negyedben mielõbb meginduljon egy komplex, összefogott szociális rehabilitáció. A fejezetben bemutatásra kerülõ fejlesztési programok mind ennek a nagyobb léptékû, összetett szociális rehabilitációnak a részei. A beavatkozások célja a biztonságos élet és lakókörnyezet kialakítása a területen élõ emberek számára, azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek képesek segítséget nyújtani az egyéneknek saját fejlõdésükhöz, társadalmi kapcsolataik kiépítéséhez, megteremtve életlehetõségeiknek és lakhatási körülményeiknek javítását. A városmegújítási program fontos céljának tekintjük a helyi társadalom és gazdaság erõsítését, a foglalkoztatási helyzet javítását. A program mind a munkaerõ kereslet, mind a munkaerõ kínálat pozícióinak javítását célozza. A rehabilitációs program fõ célja megállítani az itt lakók egyre súlyosabb társadalmi leszakadását, és folyamatosan csökkenteni a családokban felhalmozódott és generációkon keresztül öröklõdõ hátrányokat, elõsegíteni a szegénységi spirálból történõ kitörést, a társadalomból való kirekesztettség megszûntetését. Hozzásegíteni õket egy vállalhatóbb, és saját felemelkedésüket is elõsegítõ egyéni életstratégiákhoz. Külön célként fogalmazódott meg, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hátrányos helyzetû és különbözõ kulturális háttérrel rendelkezõ fiatalok integrációjának elõsegítésére, a negyedben kialakult szegregáció csökkentésére. A közösségi ház és az Erdélyi utcai iskola együttmûködése a fent felsorolt célok elérését segíti elõ.


65

A városnegyed-megújítás végrehajtásának és az eredmények fenntarthatóságának alapfeltétele a biztonságos lakókörnyezet kialakítása. A Magdolna negyed megújításának keretében ezért a helyi közbiztonságot javító, bûnmegelõzést szolgáló programokat is el kell indítani egy, a különbözõ szakterületek munkatársainak részvételével kialakított munkacsoport irányításával.



66



67


MN1

Erdélyi utcai iskola felújítás

Az Erdélyi utcai általános iskola vezetõi által kidolgozott felzárkóztató szakmai program végrehajtása kiemelkedõen fontos a városrészben élõ hátrányos helyzetû gyerekek és – közvetve - családjaik számára is. A projekt célja, hogy fejlessze az oktatási program megvalósításának körülményeit, technikai feltételeit, valamint adjon lehetõséget az iskola negyedben betöltött oktatási, kulturális szerepének bõvítésére. A projekt közvetett célja továbbá, hogy az iskola fokozatosan váljon vonzó intézménnyé mind a negyedben, mind az azon kívül élõ gyermekek, szülõk számára. Ennek megvalósítása érdekében a „nyitott iskola” programjait össze kell kapcsolni a szomszédságában kialakítandó „Közösségi Ház ” programjaival. A közösségi házban számítástechnikán alapuló audio és vizuális kultúra oktatás kapna helyet. A képzés során a modern informatikai technikák és a mûvészetek kapcsolódási lehetõségeit ki lehet aknázni.

MN2

Mátyás téri közösségi ház

Az akcióterületi rehabilitáció társadalmi-gazdasági céljainak megvalósításához szükséges a társadalmi kohézió erõsítése, a különbözõ társadalmi és kulturális háttérrel rendelkezõ csoportok közös aktivitását segítõ programok és annak helyet biztosító terek, intézmények létrehozása. A közösségi ház létrehozása az elsõ lépés ahhoz, hogy a negyedben élõ embereket meg lehessen szólítani és ezáltal lehetõséget biztosítani számukra, hogy bekapcsolódhassanak a rehabilitációs folyamatba, esélyt adni számukra a változtatáshoz, mind a saját sorsuk, mind a környezetük tekintetében, hogy valódi részesei legyenek városrész megújításának. A közösségi ház amellett, hogy a Magdolna negyed rehabilitációját segíti, mint önálló és független közösségi intézmény egyedi arculatával, programjaival a kerületi, sõt a fõvárosi fiatalokat is képes megszólítani, ezáltal képes kizökkenteni, kimozdítani a negyedet elõítéletekkel terhes helyzetébõl. Ezért a ház közösségi jellegén kívül nagyon erõs hangsúlyt kapnának olyan egyedi, kreativitásra épülõ képzési programok, mint a vizuális – mûvészeti képzés. A Mátyás tér 15. alatti, volt kesztyûgyár átalakításával létre lehet hozni egy olyan komplexumot, amely helyet tudna biztosítani alternatív kulturális és oktatási programoknak, közösségi helyet biztosítana a környéken élõ lakóknak, fiataloknak.

68


A közösségi ház szolgáltatásai, programjait tekintve az alábbi fõ csoportokba sorolhatók: a) ifjúsági tanácsadás és segítségnyújtás b) vizuális oktatási és képzési programok c) kulturális és szabadidõs programok e) rehabilitációs programok szervezése d) civil önszervezõdések támogatása A közösségi ház fontos célkitûzése a közösségfejlesztés és tanácsadás mellett, az Erdélyi utcai iskola oktatási programjának kiegészítése egyedi, a kreativitásra épülõ foglalkozásokkal az ott tanuló gyerekek képességének fejlesztésére. A közösségi ház képes oldani az Iskola elszigeteltséget és lehetõséget, esélyt adni az itt tanuló gyerekeknek a kitörésre, és közvetett módon esélyt adni az iskolának a szegregáció csökkentésére. A közösségi fejlesztés, ifjúsági tanácsadás, oktatás eredményeként hosszabb távon elérhetõ cél, hogy a Magdolna negyedben a jelenlegi szlömösödési (gettósódási) folyamat megszûnjön, az itt lakó fiatalok számára valódi jövõkép alakulhasson kép, a veszélyeztetett gyerekek száma fokozatosan csökkenjen, a lakások korszerûsítésével emelkedjen a lakáskörülmények színvonala. Összességében létrejöjjön egy fenntartható város-rehabilitációs folyamat.

MN3

Erdélyi utcai közterület

A környezeti megújulásnak másik fontosabb eleme az Erdélyi utca közterületi megújítása Az Erdélyi utca korlátozott forgalmú, sétáló utcává történõ átalakítással az iskola, a Közösségi ház és a bölcsõde közvetlen környezete újulhat meg, ezzel segítve az épületek biztonságos megközelítését. Az idõszakosan a forgalomtól elzárt utca alkalmassá tehetõ gyermekprogramok – sport, játék – számára. Az Erdélyi utca rekonstrukciója elõsegíti az Erdélyi utca épületeinek megújulását, új fejlesztések megindulását, a Mátyás tér – Erdélyi utca – Teleki tér menti kisvállalkozás, kiskereskedelem élénkülését is.

MN4

Erdélyi utcai bölcsõde

Józsefvárosban a József krt. – Rákóczi út – Fiumei út - Baross utca által határolt területen, amely a Magdolna negyedet is magában foglalja, nincs bölcsõde. A jelenlegi kapacitások és igények vizsgálata alapján indokolt egy 40 állandó férõhellyel és további 20, rugalmas ellátást biztosító férõhellyel rendelkezõ bölcsõde létesítése a negyedben vagy annak környezetében. A beruházás szervesen illeszkedik a negyed megújításának programjához, a gyerekek nappali elhelyezésével elõsegíti a hátrányos helyzetû családok tagjainak munkába állását, és néhány új munkahelyet is teremt.


69

MN5

Bûnmegelõzési program

A különbözõ szakterületek munkatársainak részvételével ki kell alakítani a helyi közbiztonság erõsítését célzó munkacsoportot és intézkedési tervet. Fontos, hogy munkacsoport fogalmazza meg a negyed egységes közbiztonsági, bûnmegelõzési elveit, „szemléletét”. A munkacsoport és az intézkedési terv alapján fogalmazhatóak meg azok az eszközök, amelyek a negyed biztonságossá tételéhez szükségesek, így például a térfigyelõ rendszer bõvítése, helyi körzeti megbízotti iroda kialakítása, kríziskezelõ szolgáltató központok kialakítása, információs tájékoztató szolgálatok létrehozása.

70



71

72


6.6. Orczy negyed Az Orczy negyed - a Magdolna negyed mellett - a kerület társadalmi problémákkal leginkább veszélyeztetett városrésze. A terület épületállománya korszerûtlen összetételû és meglehetõsen rossz állapotú. Az épületek közel 90%-a 1945 elõtt épült és több mint a fele 1900 elõtt. A lakások túlnyomó része substandard, a nem komfortos lakások aránya igen magas, 40% körüli, ami mintegy négyszerese a fõvárosi átlagnak. Az önkormányzati bérlakások aránya itt a legmagasabb a kerületben, a fõvárosi átlag ötszöröse. A környezet mûszaki állapota oly mértékben leromlott, hogy már a legelszántabb lokálpatrióták sem hisznek abban, hogy saját erejükbõl változtatni tudnának ezen. A lakókörnyezet fenntartásában részt vevõ elkötelezett rétegek már elhagyták a területet, és nagyrészt csak az a szegényebb réteg maradt, akinek nem volt anyagi lehetõsége az elköltözésre.

Orczy negyed határai: Üllõi út - Orczy út Baross utca - Illés utca Korányi Sándor utca

A negyed lakossága többségében a szegényebb társadalmi rétegekbõl kerülnek ki. A területen a kerületi átlagot meghaladó a munkanélküliség, és a népesség iskolázottságát mutató adatok is mesze a fõvárosi átlag alatt maradnak. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a felsõfokú végzettségûek aránya 8,5% volt az Orczy negyedben, míg a fõvárosi 18% volt. A társadalmi feszültségeket tovább erõsíti, hogy nagy az aránya a hátrányosabb helyzetû roma lakosságnak. A környezet leromlása és az itt élõ népesség elszegényedése, a társadalmi problémák sûrûsödése egymást erõsítõ folyamatként egy negatív fejlõdési spirált eredményeztek, mely egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorja az itt élõ embereket. Mindezek következményeként a városrész egyre jobban elszigetelõdik a kerület többi részérõl. Az elmúlt évek rehabilitációs tevékenységeinek köszönhetõen az Önkormányzatnak sikerült elindítania egy fejlõdési folyamatot, mely során a kerületnek ezen a részén is megindultak a nagyobb léptékû lakásépítési beruházások, mint pl. az Illés utcai, 144-es tömb rehabilitációja, vagy a Kõris utcai lakásépítések. A negyed területén 2003-2004 során mintegy 500 új lakás épült. A társadalmi problémák megoldásához azonban ezek a fejlesztések önmagukban nem elegendõek, a negyed felemelkedéséhez további lépések szükségesek. A negyed társadalmi-gazdasági problémáinak megszüntetése aktív önkormányzati részvétel nélkül nem lehetséges. Az Önkormányzatnak a támogató, szabályozó szerepe mellet meghatározó jelentõségûek a közvetlen fejlesztési lépései is. Az önkormányzati beavatkozások legfõbb célja a térség társadalmi-környezeti helyzetének javításán keresztül a szegénység oldása, a megindult negatív fejlõdési spirál megállítása, megfordítása, valamint a leszakadás mielõbbi megállítása és a térség felzárkóztatása a kerület több részéhez, ezáltal a többi negyed felé való átjárás-költözés lehetõségének biztosítása. A térség identitását legerõsebben meghatározó elem az Orczy kert, amely méretét tekintve a Fõváros egyik legjelentõsebb parkja lehetne, azonban - az elmúlt 50 év során kialakult - leromlott állapota és rendezetlen tulajdonviszonya következtében a park még a lokális szerepét sem képes betölteni.


73



74



75


ON1

Orczy kert

A térség identitását legerõsebben meghatározó eleme az Orczy kert. A kert adottságait tekintve sokkal nagyobb lehetõségek rejlenek a területben, mint amennyi jelenleg kihasználásra kerül. A Nagyvárad tér és a Klinikák között elterülõ mintegy 11 hektáros, 200 éves kert a kerület József körútig terjedõ sûrûn beépített részén az egyetlen olyan nagyobb zöldfelület, ahol biztosítani lehet a területen lakók számára a kikapcsolódást, a kulturált szórakozást. A kert a jelenlegi rossz állapota és a fejlesztéseket akadályozó rendezetlen tulajdonviszonya miatt még a lokális szerepét sem tudja betölteni. A kert egy részében az elmúlt évtizedben megindult egy fejlõdési folyamat, mely során jelentõs kulturális intézmények költöztek a területre. A 90-es évek közepétõl elkezdõdött a jelenleg is zajló Ludovika-rekonstrukció, mely lehetõvé teszi, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum valamennyi részlegével együtt a területre költözzön. A rekonstrukció három ütemébõl kettõ már be is fejezõdött, a teljes rekonstrukció a tervek szerint 2008-ban ér véget. 1998-ban egy másik jelentõsebb kulturális intézmény, a Bárka Színház is a területre költözött, a Ludovika épületegyüttes egy kisebb részébe. A fejlesztések célja, hogy a környezet helyreállításán, rekonstrukcióján keresztül az Orczy kert visszanyerje fõvárosi jelentõségét, és a kerület, valamint az egész város lakossága számára kulturált kikapcsolódási, szórakozási lehetõséget jelentsen. A kert rekonstrukciójával egyben cél az Orczy negyed környezeti helyzetének fejlesztése, a térség életminõségének javítása és ezzel a társadalmi felemelkedés elõsegítése. Hosszú távú cél a kert és intézményei kulturális szerepének erõsítésén, további intézmények területre vonzásán keresztül az Orczy kert országos jelentõségû kulturális központtá fejlesztése. A fejlesztések egyik legfontosabb lépése az Orczy kert környezeti rekonstrukciója, mely a leromlott állapot helyreállításával, a kert szolgáltatásainak minõségi javításával alkalmassá teszi a kertet, hogy betöltse a tõle elvárt társadalmi szerepeket (rekreáció, szabadidõ, kultúra) és visszanyerje fõvárosi jelentõségét. A megújítás megvalósításához elengedhetetlen a meglévõ intézményi és tulajdonosi struktúra átalakítása, mely jelenlegi formájában nem alkalmas a kert hosszú távú fenntartására. A fenntarthatóság érdekében ezért szükséges elválasztani a fejlesztõ/fenntartó és a tulajdonos/ kezelõ szerepeket, intézményesíteni a kert mûködtetését, és a kert adottságainak és szerepeinek megfelelõ további beruházások számára is lehetõséget kell biztosítani a területen. A struktúra átalakításának része a kertbe nem illõ funkciók leválasztása is, mely a BKV buszgarázs elköltöztetésével már megkezdõdött.

76



77

78


6.7. Tisztviselõ telep A „Tisztviselõ telep” a Palota negyed mellett a kerület egyik legfejlettebb városrésze. A Népliget és az Orczy kert között elhelyezkedõ laza kertvárosi telep a kerület magas színvonalú lakóövezete magas arányú zöldterülettel, melyet a fõutak mentén intézmények, szállodák és egyéb vállalkozások határolnak.

Tisztviselõ telep határai: Vajda Péter utca Könyves Kálmán körút Üllõi út - Orczy út

A területen kialakult egy erõs, mikro-társadalmi környezet és az ezzel koherens erõs identitás. A terület népességére jellemzõ, hogy az átlagnál magasabb az idõs korúak (60+) aránya, ugyanakkor a terület társadalmi presztízsét jelzi, hogy a kerületben itt a legmagasabb a felsõfokú végzettségûek aránya. A kialakult erõs identitás, társadalmi környezet jelzi, hogy a területen nagyon erõs a civil szervezetek szerepe. A terület fejlõdését - a magas magántulajdoni arányoknak köszönhetõen - leginkább a magánszféra határozza meg. Az Önkormányzat ezen a területen inkább csak szabályozó, támogató szerepet tölt be, melyek során a negyed környezeti minõségének megõrzése, fejlesztése, és a helyi identitás erõsítése a cél. A Tisztviselõ teleppel kapcsolatban az önkormányzati fejlesztési lépések, közvetett módon a szomszédos területek fejlesztésén keresztül jelennek meg. A városrész fejlõdése szempontjából ugyanis meghatározó jelentõségû, hogy a Ganz és az Orczy negyed határoló területeinek negatív hatásai ne szivárogjanak át a Tisztviselõ telepre.



79


80



81

82


6.8. Ganz negyed A történeti városfejlõdés adott periódusára jellemzõ módon klasszikusan nagytelkes és monofunkciós tevékenységeknek helyet adó térség szerepköreinek változása új szakaszba lépett. Az itt zajló folyamatokra a spontaneitás és a nagy fokú koordinálatlanság jellemzõ. Igaz ez a tulajdonviszonyok folyamatosan zajló kaotikus változására, valamint a rendezetlen területen zajló követhetetlen használati mód változásokra.

Ganz negyed határai: Vajda Péter utca - Orczy út Salgótarjáni út Hungária körút - Könyves Kálmán körút

A terület egészének jelenlegi állapotára jellemzõ az általános leromlottság, a rossz utak, a környezeti károk, közlekedési és parkolási káosz. A Ganz-Mávag nagy múltú gyára mára a korábban is meglévõ törésvonalak mentén darabjaira bomlott, gyártási kultúrája megszûnt. A terület átalakulása feltartóztathatatlan. A még meglévõ ipari termelés várhatóan nem tûnik el teljes mértékben, de nagy valószínûséggel még tovább fog csökkenni. A kedvezõ városszerkezeti pozíció és kapcsolatok miatt a már megjelent tercier szektor tovább fog erõsödni. A terület kisebb-nagyobb elemekbõl álló, sokszereplõs vállalkozási zónává alakulhat át, ahol az egységes fejlesztési törekvések csak nagy erõfeszítések árán valósíthatók meg. A napjainkban zajló folyamatot meghatározó mértékben bevándorlók vezérlik, nemzetközi méretû elosztó és raktározó helyeket létrehozva. A tercier szektor gyakorlatilag „újrahasznosítja” az ipar által „lelakott” fizikai környezetet. A jelenleg itt mûködõ tõke a fizikai környezet megújítására, alkotásra, építésre nem vállalkozik, legfeljebb az elõírt és szükséges karbantartást finanszírozza. A Ganz-Mávag területen az Önkormányzat szabályozó eszközeivel, közvetett módon beavatkozhat a változások irányításába, melynek eredményeként kialakulhatnak a terület áttörései, feléledhet a belsõ úthálózat, a területen rendezett viszonyok között vállalkozási/ kereskedelmi zóna erõsödhet meg. A nehézipar fokozatosan elhagyja a területet, csökkentve a környezeti terhelést. Kitelepül a Józsefvárosi pályaudvar, beköltözik a Baross Gábor remíz az Északi Jármûjavítóba, megtisztul a Ganz sporttelep szemét és sitt lerakója. A pályaudvar helyén kialakított vegyes övezetekben lassan beindul a fejlõdés (fõleg lakások, kereskedelem, szolgáltatás). A negyed egy lehetséges, a kerületfejlesztési célokat leginkább szolgáló jövõképe egy magas színvonalú lakásfunkció kialakítása a területen. A terület fejlõdését nagymértékben elõsegíthetik olyan, az érintett Önkormányzatok és az egyes tulajdonosok által közösen létrehozott fejlesztési társaságok, partnerségek, amelyek célja a fentebb vázolt folyamatok irányításában való együttmûködés.


83


84



85

86


6.9. Kerepesi negyed A „Kerepesi negyed” a kerület nagy kiterjedésû intézményekkel átszõtt része a kerületnek. A Kerepesi negyedre az intézményi, az ipari, és a gazdasági funkciók a jellemzõek, lakófunkció csak a Baross tér melletti tömbökben található (5-600 lakás). Ennek köszönhetõen a kerületben itt a legalacsonyabb a lakónépesség száma (1000 fõ körüli). A térség meghatározó elemei a Kerepesi úti temetõ, az Ügetõ területe és a Keleti Pályaudvar.

Kerepesi negyed határai: Fiúmei út - Baross tér Thököly út - Verseny utca Dózsa György út Asztalos Sándor utca Salgótarjáni út

A Keleti Pályaudvar fejlõdése, átstrukturálódása megindult. MÁV tervei alapján folyamatban van a 2 vasúti sínpár építése, melyek a Józsefvárosi Pályaudvar kiváltására szolgálnak. A Keleti Pályaudvar jelentõségének, elõvárosi szerepének növelése fontos feladat a MÁV részérõl. Ezt segíti elõ a területen új elemként megjelenõ Baross téri metrómegálló bõvülés, mely tovább erõsíti a terület és a Keleti Pályaudvar kapcsolatát a Fõváros többi részével. Az Ügetõ átépítése évek óta húzódik. A terület francia tulajdonosa a tervek szerint az Ügetõ területén egy bevásárló központot épít fel, mely áttételes pozitív hatást fejt ki környezetére. A területen található intézmények, ipari területek, és a lakások nagyobb része is magán vagy állami tulajdonban van. A térség fejlõdése ezért a leginkább a magántulajdonosoktól függ. Az Önkormányzat szerepe a terület fejlõdésében elsõsorban a megindult folyamatok támogatása és a kedvezõ szabályozási feltételek megteremtése.



87


89

90


6.10. Százados úti negyed A Százados úti negyed a kerület egyik legvegyesebb funkciójú városrésze (ipari, üzleti, lakó, intézményi, sport, rekreáció). Identitással jelenleg csak részelemei rendelkeznek (Mûvész telep, Sport pályák).

Százados úti negyed határai: Asztalos Sándor utca Kerepesi út - Hungária körút Salgótarjáni út

A városrész képét alapvetõen javította, hogy a rossz lakások és az elavult gyárépületek többségét már lebontották, és jelentõs mennyiségû új lakás (MH) épült a területen. Ennek köszönhetõen a terület lakásállománya a kerületi átlagot meghaladó minõségû. A negyed fejlõdését meghatározza, hogy a fekvésének (nagyrészt vasútvonalak határolják) köszönhetõen nem rendelkezik igazi kapcsolattal a józsefvárosi szövettel. A Hungária körút és a Kerepesi út ugyanakkor jelentõs fejlesztõ erõket vonz a területre. A pályaudvarok közelsége és a Hungária körút logisztikai szerepének növekedése pedig kedvezõ feltételeket jelent az ipari, gazdasági funkciók erõsödésének. Ezt jelzi az is, hogy az utóbbi években megindult az Asztalos Sándor utca menti ipari területek átalakulása, korszerûsítése. A sportpályák megújítása, kerületi életbe történõ bevonásuk egy fontos kapcsolódási pontja a terület fejlõdésének, azonban a jelenlegi tulajdonviszonyok (magán/állami) következtében ezek megvalósítására kevés lehetõséggel rendelkezik az Önkormányzat. Magántulajdon dominanciája miatt a térség fejlõdését döntõen a magánszféra fejlesztési lépései határozzák meg. Az Önkormányzatnak a területen elsõsorban támogatási, szabályozási feladatai vannak.


91



92



93

94


6.11. Szigony negyed A Szigony negyed jellegzetességeit két eltérõ funkciójú, sajátos arculattal rendelkezõ rész határozza meg, a Szigony – Tömõ lakótelep és a Szigony utcánál található tudományos jellegû intézmények által határolt terület, mely magába foglalja a negyed jelentõs részét kitevõ klinikai tömböket is.

Szigony negyed határai: Szigony utca - Práter utca Leonardo da Vinci utca Baross utca - Illés utca Korányi Sándor utca - Üllõi út

Az 1970-es években kialakított Szigony – Tömõ lakótelep a befejezetlen Szigony körút torzóként itt maradt része, mely magán viseli a városfejlesztési beavatkozás minden káros jegyét. A lakótelepre jellemzõ a kerületi átlagot is lényegesen meghaladó magas népsûrûség, melyhez mérten nagyon kevés és leromlott állapotú közterület található az épületek között. A közterületek jelentõs részét lefoglalják a parkoló autók, a maradék kevés zöldfelület pedig nem tudja megfelelõen kielégíteni az általános igényeket. A rossz állapotú lakókörnyezetnek köszönhetõen a Szigony-Tömõ lakótelep a harmadik legolcsóbb lakáskínálatú lakótelep Budapesten. A zöldfelületek hiánya, a leromlott állapotú lakókörnyezet közrejátszott a negatív társadalmi folyamatok felerõsödésében. A területrõl a tehetõsebbek elköltöznek, folyamatos az elvándorlás az alsó-középosztályhoz tartozó lakók, köztük a diplomával rendelkezõk körében. Ugyanakkor a területen nagy hagyománnyal rendelkezõ, jelentõs eredményeket felmutató civil szervezetek dolgoznak. A területtel kapcsolatos önkormányzati beavatkozások legfontosabb feladata a környezet minõségi fejlesztése és ezen keresztül a lakótelep vonzó-megtartó képességének erõsítése. A városrész és az egész kerület kulturális szerepének fejlesztése során kiemelt jelentõsséggel bír a Szigony utcánál található tudományos intézmények (MTA KOKI, Semmelweis Egyetem intézményei és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem) által határolt terület. A terület adottságai, az országos jelentõségû tudományos intézmények területi koncentrációja és az intézmények között létrejött szoros kapcsolat lehetõvé teszi, hogy a tudományos jelleg továbbfejlesztésével egy Tudásközpont kerüljön kialakításra a térségben. A fejlesztések legfõbb célja, hogy a terület tudományos szerepének erõsítésével, további tudományos jellegû intézmények területre vonzásával és létesítésével egy országos jelentõségû tudományos központ (Tudásközpont) kerüljön kialakításra, mely hozzájárul az egész kerület kulturális és gazdasági szerepének erõsítéséhez. A Tudásközpont kialakítása a terület intézményei, az Önkormányzat, a Rév8 Rt és szakmai befektetõk szoros együttmûködésére épül, mely során további tudományos jellegû intézmények kerülnek kialakításra a területen. A 136-os tömb jelentõs intézményfejlesztésre nyújt lehetõséget. A tömbben lévõ mintegy 7000 m2 nagyságú területtel a kerület már 2000 óta intézményi célú területként számol.


95



96



SZN1

Szigony tér rekonstrukciója

A fejlesztési program a lakótelep környezeti minõségének javítását a Szigony tér 21. századi igényeknek megfelelõ rekonstrukcióján keresztül valósítja meg. A program két fõbb elemre, a közpark és a mélyparkoló kialakítására épül. A terület egyik legfõbb környezeti problémáját a parkoló autók jelentik, melyek lefoglalják a lakótelep közterületeinek jelentõs részét, és a maradék zöldfelületek pedig nem alkalmasak funkciójuk betöltésére. A mélygarázs megépítésével lehetõség nyílik arra, hogy a szigony téri felszíni parkolást közpark funkciója váltsa fel, és ezzel a környék lakói jelentõs mennyiségû, differenciált igényeket kielégítõ zöldterületet nyerjenek vissza. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának a területre költözése további parkolási igényeket jelent, mely még sürgetõbb feladattá teszi a mélygarázs megépítését. Az egyetem és a lakosság parkolási igényeinek biztosításához ezért elengedhetetlen a mélyparkoló megépítése. 2003-ban a Szigony tér közterület rendezése és a mélyparkoló kialakításával kapcsolatban már született egy tanulmányterv. A tervek szerint a köztéri parkolás nagy részét egy 230-240 férõhelyes mélyparkoló váltja fel. A mélyparkoló a korábban kidolgozott Kerületi Parkolási Program alapján szakmai befektetõ bevonásával - PPP modell keretében - kerül megépítésre és mûködtetésre.


97

A parkolási modell fontos eleme, hogy a környék lakói számára biztosítva legyen a megfizethetõ parkolás lehetõsége. Ezért a Szigony tér alatt felépítésre kerülõ mélygarázs esetében is a környék lakói kedvezményesen vehetik igénybe a parkolási szolgáltatásokat. A lakótelepi környezet fejlesztésének fontos eleme az új közpark kialakítása. A köztéri parkolást felváltó mintegy 5000 m2 közpark jelentõs mennyiségû új zöldfelülettel gazdagítja a környéket. Az új park több elembõl áll, mely a differenciált igények kielégítését szolgálja. A közparki funkció mellett kisgyermekes védett játszótér és különbözõ közösségi terek is kialakításra kerülnek. A program céljaként, a társadalmi bevonás megvalósítása érdekében a park és a közösségi helyek fenntartásában szerepet kapnak a helyi közösséget szervezõ civil szervezetek is, melyek feladata elsõsorban a lakók érdekeltségének megszervezése, bevonása a környezet ápolásába, a park gondozásába és különbözõ közösségi programok létrehozása. Az új városszolgáltatások megjelenése (õrzött parkoló, új zöldfelület) jelentõs minõségi változást eredményeznek a lakótelep környezetében. Az új környezet növelve a terület vonzerejét és a terület iránti elkötelezettséget nagymértékben elõsegítheti a lakótelephez kötõdõ negatív képzetek megszûntetését.

SZN2

Losonci tér rekonstrukciója

A lakótelepi környezet fejlesztésének fontos eleme a meglévõ park rekonstrukciója. A megújított park több elembõl áll, mely a differenciált igények kielégítését szolgálja. A közparki funkció mellett kisgyermekes védett játszótér és különbözõ közösségi terek is kialakításra kerülnek.

98



99

100



101

7.

A stratégia megvalósíthatósága 7.1. Az önkormányzati lépések megvalósíthatósága

Az önkormányzati fejlesztések megvalósításának alapja a hosszútávon egyensúlyos költségvetés. Az Önkormányzat Képviselõ-testülete 2004-ben elfogadta a Józsefváros Önkormányzat 10 éves költségvetési tervét, így a jelen anyagban szereplõ fejlesztési programok megvalósíthatóságának pénzügyi kereteit ez a 10 éves terv határozza meg a leginkább. A 10 éves terv egy olyan egyensúlyi gazdálkodás megteremtését célozza meg, amely fenntartható mûködés mellett biztosítja a folyamatos fejlõdés megvalósítását is. A 10 éves költségvetési terv tartalmazza azokat a feltételeket, alap elhatározásokat és önkormányzati lépéseket is, melyek az egyensúlyi fejlõdést biztosító gazdálkodás megvalósításához szükségesek. mûködési kiadások és bevételek hosszú távú egyensúlya, pozitív eredménye

A terv egyik legfontosabb alap elhatározása, feltétele, hogy az Önkormányzat költségvetésében a mûködési bevételek és kiadások tartósan legalább egyensúlyban legyenek. 2004-ben a mûködési és a felhalmozási bevételek aránya 75-25% körül alakult, az értékesíthetõ vagyonelemek jelentõs csökkenése miatt ez az arány hosszabb távon 9010%-ra változik, így a költségvetési egyensúly biztosítását egyre nagyobb mértékben a mûködési bevételek növelése (kiadásokhoz mérten) jelenti.

hosszú távú helyiség és lakás vagyonpolitika kialakítása és megvalósítása

Az egyensúly, illetve a pozitív mûködési eredmény eléréséhez szükséges egyik legfontosabb önkormányzati lépés az önkormányzati vagyon hasznosítását és értékesítését is szabályozó hosszú távú vagyonpolitika kidolgozása és megvalósítása. A hosszú távú helyiségekkel és a lakásokkal kapcsolatos vagyonpolitika fõbb elvárásai a következõkben foglalható össze:

értéktelen, üres helyiségek elidegenítése, leselejtezése

Az Önkormányzat sajátos bevételeinek jelentõs részét 40-45%-át a helyiség bérbeadásából származó bevételek adják, a vagyonpolitikának a bevételek folyamatos megtartására, lehetõség szerinti növelése érdekében kell lépéseket tenni. A 2600 elembõl álló helyiségportfolió átvizsgálása után az értéktelenektõl illetve a hosszú távon üres helyiségektõl (jelenleg 1000 körüli a kihasználatlan helyiségek száma), melyek csak a kiadásokat növelik, meg kell szabadulni (értékesítés, selejtezés).

bérbeadásról a hozamalapú értékbecslés alapján történjenek a döntések

Ezzel párhuzamosan a hozamalapú értékbecslések alapján kell a többi helyiség megtartásáról illetve értékesítésérõl dönteni. A hosszú távú lakás-vagyonpolitikával kapcsolatban felmerült elvárások a korábbi lakáskoncepcióban és a jelen anyagban is szereplõ elvekkel, célkitûzésekkel összhangban kerültek megfogalmazásra.

4000-4500 db-ból álló fenntartható, jó minõségû lakásállomány kialakítása

102

A lakásportfolió átalakulásának 20 év alatt le kell zajlania, ennek keretében a jelenleg 7500 db körüli önkormányzati lakásállományt le kell csökkenteni 4000-4500 db-ból álló fenntartható, jó minõségû állományra.


Fontos elvárás, hogy a lakásállomány hasznosításából származó bevételek (bérleti díjak) biztosítsák a fenntartást, azaz haladják meg a mûködtetésre, karbantartásra fordított kiadásokat.

a mûködési bevételek és kiadások pozitív eredménye lakásfenntartás során

Az egyensúlyi mûködés megvalósításának másik fontos lépése az intézményi mûködés racionalizálása. Korszerûsítés, racionalizálások, átszervezések és egyéb lépések révén a fajlagos intézményi bevételek növelése és a mûködésre fordított fajlagos kiadások csökkentése.

intézményi mûködési kiadások és bevételek racionalizálása

A kerület fejlõdésének biztosításához szükséges, hogy az Önkormányzat a költségvetési bevételeinek 10-15%-át hosszabb távon a fejlesztésekre tudja fordítani. A további fejlesztési lehetõségeket erõsen befolyásolja a Corvin-Szigony Projekt. A Projekt kiadásai 2009-ig 2-3 milliárd Ft körül alakulnak, 2012-ben merülnek fel az utolsó beruházási kiadások, ezt követõen már csak a felvett hitelek, kölcsönök törlesztése jelent kiadást a Projekttel kapcsolatban.

önkormányzati költségvetési bevételek 10-15%-át fejlesztésekre kell fordítani

A következõ táblázat a 10 éves költségvetési terv alapján az Önkormányzat fejlesztésekre fordítható kiadásait mutatja. A CorvinSzigony Projekten felül az elsõ 5 évben nagyjából 2,9, a második 5 évben 3,2 milliárd Ft-ot lehet fejlesztésekre fordítani. 2015 és 2019 között már nem jelentkeznek a Projekttel kapcsolatban beruházási kiadások és a hiteltörlesztések is folyamatosan csökkennek, így a harmadik 5 éves idõszakban több forrást tud az Önkormányzat a fejlesztésekre felhasználni.

A fejlesztések finanszírozása során fontos szerephez jutnak a pályázatokon elnyerhetõ támogatások. 1998 és 2003 között az Önkormányzatnak összesen mintegy 1,5 milliárd Ft támogatást sikerült elnyernie különbözõ fõvárosi, állami és EU-s pályázatokon. A fejlesztések megvalósításához ennél nagyobb összegû támogatás megszerzése szükséges. A 10 éves költségvetési tervezet során azzal számoltunk, hogy a CorvinSzigony Projekttel kapcsolatban az Együttmûködési Megállapodás szerint a Fõváros 3 milliárd Ft támogatást biztosít a Józsefvárosi Önkormányzat részére, és a Projekten felül évente még 100 millió Ft támogatást sikerül az önkormányzatnak megszereznie. A Projekt befejezését követõen, pedig évi 400-500 millió Ft összegû támogatás szükséges a fejlesztések finanszírozhatóságához. Így 5 éves idõszakokra vetítve 2-2,5 milliárd Ft összegû támogatás megszerzése szükséges a fejlesztési programok megvalósításhoz. Ekkora összegû támogatás elnyerése nem könnyû feladat, a korábbiaknál lényegesen több erõfeszítést igényel az Önkormányzat részérõl.


5 éves periódusokra vetítve 2-2,5 milliárd Ft összegû támogatás megszerzése

103

A következõ táblázatok az elõzõ fejezetben szereplõ önkormányzati fejlesztési programok várható kiadásait mutatják összesítve, ötéves ciklusokra lebontva.

104


Tisztelt Józsefvárosiak!

Recommend Documents