Tisztelt Ügyfelünk! A Winterthur és a Credit Suisse egyesítették erőiket, és létrejött a CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS, amely több mint 125 év biztosítási tapasztalatát ötvözi a világ egyik vezető pénzügyi intézményének tekintélyével. Kölcsönös befektetéseink eredményeként a pénzügyi szolgáltatásokban nagyobb választékot, biztonságot és szabadságot kínálunk ügyfeleinknek, mint eddig bármikor. És ezek az előnyök indokolhatják, hogy bizalmat fektessenek belénk. Mert mi tudjuk, hogy az élet a legjobb befektetés.
AJÁNLATUNK Több mint védelem: befektetés A legtöbb életbiztosító azt hangoztatja, hogy „Az élet csupa veszély” és „Mindenkinek gondoskodnia kell jövőjéről”. Ezzel szemben mi, a Credit Suisse munkatársai arra törekszünk, hogy segítsük ügyfeleinket vagyonuk gyarapításában. Számunkra az életbiztosítás és a nyugdíjpénztári tevékenység nem elsősorban a jövőről való gondoskodásról szól, hanem ügyfeleink saját életébe való befektetésről.
PIACI ÜZENETÜNK A Credit Suisse vállalataként olyan élet- és nyugdíjelőgondoskodási termékeket kínálunk, amelyek segítségével ügyfeleink könnyedén változtathatnak életük menetén. Az általunk nyújtott anyagi biztonság önbizalmat ad a változtatáshoz. Ügyfeleinket egy tartalmasabb életre való törekvésre bíztatjuk, ennek érdekében a lehető legrugalmasabb és legkorszerűbb termékeket kínáljuk. Személyre szabható szolgáltatásaink élet-, baleset- és egészségbiztosítási megoldásokat, valamint befektetési lehetőségeket tartalmaznak, amelyek megadják ügyfeleink számára a választás szabadságát – hiszen az élet nem kényszerpálya.
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy társaságunkat tüntette ki bizalmával. Céljaink között szerepel, hogy ügyfeleinket és ügyféljelöltjeinket pontosan és részletesen tájékoztassuk, ezért szeretnénk szerződésével kapcsolatosan néhány alapvető információt röviden összefoglalni. Kérjük, alaposan olvassa el az Ügyféltájékoztatót és az általános és különös szerződési feltételeket, majd ezek ismeretét erősítse meg az ajánlat aláírásával. A biztosítási időszak
Az értékkövetés mértéke és módja
A biztosítás határozott tartamra, vagy élethosszig köthető.
A biztosítás értékének megőrzése érdekében a biztosító évről évre felajánlja a biztosítási díj növelésének lehetőségét, mely a biztosítási összeg növekedését vonja maga után. Az évenkénti díjnövekedés mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év fogyasztói árindexe alapján minden év július 1-re vonatkozóan kerül meghatározásra és a következő év június 30-ig van érvényben.
A kockázatviselés kezdete Az Ön biztosítása, a kockázatvállalás kezdetének időpontjától, rendszerint az ajánlat felvételét és az első díj beérkezését követő nap 0 órájától a szerződésben meghatározott tartam utolsó napjának 24 órájáig tart. Az ezzel kapcsolatos részleteket az általános feltételek című nyomtatványainkban találja. A biztosítási esemény A Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. a biztosítási eseményeket és ezekhez kapcsolódó szolgáltatásait a módozatok „Különös Feltételeiben” határozta meg pontosan. Kérjük ezeket gondosan tanulmányozza át. A díjfizetés A díjfizetés jellemzően átutalással történik, amelyet a díjfizetés tartama alatt Ön megváltoztathat írásban benyújtott nyilatkozata alapján. A díjfizetés egyszeri, illetve havi, negyedéves, féléves, vagy éves gyakoriságú. Díjfizetése gyakoriságát biztosítási évfordulóján változtathatja meg, előzetesen benyújtott írásbeli kérése alapján. Szeretnénk, ha biztosításaival kapcsolatos ügyeit a lehető legkényelmesebben tudná intézni, ezért kérjük, hogy képviselője segítéségét vegye igénybe, aki a szükséges nyomtatványokkal az Ön rendelkezésére áll. További információkat e kérdéskörben az általános feltételek című nyomtatványainkban talál. A biztosítási szolgáltatás A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosítónak a káreseménnyel kapcsolatos összes vonatkozó iratot be kell kérnie a korrekt szolgáltatás érdekében. Ezen iratok beérkezését követően 15 napon belül utaljuk az ügyfél számlájára az összeget. A kárügyek intézése során is vegye igénybe képviselője segítségét. További információkat e kérdéskörben az általános feltételek és a „Kárbejelentő” című nyomtatványainkban talál. A szerződés megszűnése A biztosítási szerződés megszüntetési lehetőségével (visszavásárlás) kapcsolatosan a jogi tudnivalókat az általános feltételek című nyomtatványainkban, az egyes módozatokra vonatkozó minimális visszavásárlási értékeket a „Különös Feltételek”-ben találja. A szerződés-felmondás feltételeiről A biztosítási szerződés felmondásának, vagy díjmentessé tételének jogi lehetőségeit az általános feltételek című nyomtatványainkban találja. A biztosító mentesülésének feltételei A biztosító mentesülése a teljesítés alól csak a káreseményt negatívan befolyásoló rendkívüli események bekövetkezése esetén lehetséges. Ezeket az okokat megtalálja az általános feltételek című nyomtatványainkban, valamint a módozati „Különös Feltételekben”.
2
A szerződőnek jogában áll az emelés lehetőségét elutasítani. A díjkövetési lehetőségeket bővebben a biztosítási módozatok „Különös Feltételeiben” találja. A többlethozam visszajuttatásának módja és mértéke A többlethozam-visszatérítés legtöbb módozatunkra jellemző. A többlethozam mértékéről általánosságban elmondható, hogy a biztosítási tartam elején nem, vagy csak kis mértékben képződik. Jelentős többlethozam a tartam előrehaladtával várható. Erről bővebben információt képviselőjétől kaphat, valamint az „Általános Életbiztosítási Feltételek” című nyomtatványunk XVII. fejezetében és az egyes módozatok „Különös Feltételeiben” olvashat. Információ, elérhetőség Amennyiben biztosítónk tevékenységével kapcsolatban esetleg bármilyen panasza keletkezne, kérjük, hogy telefonon a 06 40 30 30 30-as TELESUISSE vonalon vagy írásban jelezze címünkre: 1074 Budapest, Rákóczi út 70–72. Panasz, reklamáció Amennyiben a biztosító által adott válasz az Ön panaszára vagy reklamációjára nem lenne kielégítő, kérjük forduljon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Ügyfélkapcsolati, Nyilvántartási és Panaszügyintézési Igazgatóságához (központi cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi postacím: 1535 Budapest 114. Pf. 777.), vagy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelethez (1088 Budapest, József krt. 6., tel.: 210 0373). Biztosítási titok Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító az ügyfél írásbeli hozzájárulásával külföldi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez továbbítja az adatokat, amennyiben a külföldi cég adatkezelése minden egyes adatra nézve teljesíti a magyar jogszabályokat, valamint a külföldi cég székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályokat kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. Adatvédelem A Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. az ügyfelek adatait a biztosító intézetekről szóló 1995. évi XCVI. Törvény (Bit.) 96-101. §-ában foglaltak alapján, azaz indokolt írásbeli megkeresésre (pl. bűncselekmény alapos gyanúja) az alábbi szervezeteknek továbbíthatja: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Rendészeti Nyomozóhatóság vezetője, Ügyészég, Bíróság, Közjegyző, Adóhatóság, Nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági versenyhivatal. A pénzmosás megelőzése és megakadályozása A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló – módosított – 1994 évi XXIV. törvényben foglaltak értelmében kötelező az ügyfél-azonosítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen a szerződéses kapcsolat keletkezésénél és a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzes ügyletek esetén. Az ügyfél az azonosítás során büntetőjogi felelőssége tudatában köteles valós adatokat szolgáltatni és a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a megadott adatokban bekövetkezett változásokat köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a biztosítónak.
CSLP–B/ÜFT.01
BIZTOSÍTÁSI FOGALOMTÁR Az életbiztosítási szerződés egy hosszú távú gondoskodási forma jogi keretek között történő egyértelmű rögzítése. A könnyebb érthetőség kedvéért a biztosításokkal kapcsolatos leglényegesebb fogalmakat az alábbiakban foglaltuk össze.
Ki a szerződő? A biztosítási szerződés jogalanya, aki a biztosítóval kötött szerződés alapján a biztosító szolgáltatásainak ellenértékét (biztosítási díj) fizeti. Ki a biztosított? Az a magánszemély, akinek az életével kapcsolatos eseményekre (biztosítási esemény) a biztosítási szerződés kiterjed, amelyek bekövetkeztekor a szerződés alapján a biztosítót szolgáltatási kötelezettség terheli. Ki lehet kedvezményezett? Az a jogi, vagy természetes személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatását igénybe veheti, akinek számlájára a biztosítási összeg kifizetése megtörténik. A kedvezményezettet a szerződés létrejöttekor kell megjelölni. A kedvezményezett személye később írásban a szerződő és a biztosított aláírásával bármikor módosítható. Mit jelent a „tartam” kifejezés? Az az időszak, mely során a biztosítási szerződés érvényben van. A tartam vége előre meghatározott dátumhoz, vagy esemény bekövetkeztéhez kötött. A tartam során a szerződőt díjfizetési kötelezettség terheli. Mit jelent a közlési kötelezettség? A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények ismertetése, illetve a közlés szükségessége. Ezeket a körülményeket és adatokat a biztosítóval írásban kell közölni. Ilyenek pl. a szerződő és a biztosított címe, a személyi adatok és néhány egyéb körülmény vagy jellemző. Ezen adatok közlésének hiányában a biztosító a kockázatot nem vállalhatja.
CSLP–B/KT.02
Mi minősül biztosítási eseménynek? Az az esemény, melynek kapcsán, melynek következtében a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége keletkezik. Ilyen lehet – többek között – a biztosított halála, megrokkanása, vagy éppen a választott tartam végének életben való megérése. Mi az az életbiztosítási ajánlat? Formailag az ügyfél nyújt be ajánlatot a biztosítónak. Ez rendszerint egy előrenyomott ajánlati űrlap, melyen a szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges adatokat közli az ügyfél, melyből egyértelműen kiderül, hogy milyen szolgáltatásokra tart igényt, s ezek milyen díjfizetés mellett realizálhatók. Mik azok az Általános és a Különös Feltételek? Az általános feltételek az adott biztosítási ágazaton (élet-, baleset-, vagy egészség) belül valamennyi módozatra egyaránt jellemző, míg a különös feltételek az egyes biztosítási módozatokra egyénileg jellemző meghatározások és rendelkezések összessége. Hogyan jelenik meg a biztosítási szerződés? A biztosítási szerződés az ajánlat elfogadásával és a biztosítási kötvény kiállításával jön létre. A biztosítási kötvény az általános és az adott különös feltételekkel együtt elválaszthatatlan egységet képez.
3
ARANYESŐ FELTÉTEL CSOMAG Általános Életbiztosítási Feltételek W 6104 jelű folyamatos díjas Aranyeső főbiztosítás különös feltételei Általános Balesetbiztosítási Feltételek W 0110 jelű Baleseti Halál kiegészítő biztosítás különös feltételei W 0111 jelű Baleseti Rokkantság kiegészítő biztosítás különös feltételei Általános Egészségbiztosítási Feltételek C 8112 jelű Végleges, 100%-os munkaképesség-csökkenés esetén történő díjátvállalásra szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei
4
ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
I. FEJEZET
III. FEJEZET
Általános rendelkezések
A kockázatviselés kezdete, a szerződés létrejötte, megszűnése, felmondása
(1) Jelen Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltak – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. (a továbbiakban Biztosító) életbiztosítási szerződéseire, illetve egyéb biztosítási szerződéseinek életbiztosítást tartalmazó részére érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték. Az életbiztosítási szerződésekre a jelen biztosítási feltételek és a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. (2) Az életbiztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a szerződő írásban ajánlatot tesz a biztosítónak. (3) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni. (4) A biztosító a szerződésről az ajánlat elfogadása esetén kötvényt állít ki.
II. FEJEZET A biztosítási szerződés alanyai (1) A biztosító a befizetett díj ellenében vállalja az életbiztosítási kockázatot. (2) A szerződő fél az a személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és aki a biztosítási díjat fizetni tartozik. (3) A biztosított az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. (4) Az életbiztosítási szerződésben kedvezményezett, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. Kedvezményezett lehet: – a szerződésben megnevezett személy, – a biztosított, – a biztosított törvényes örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg. (5) A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés hatálya alatt bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. (6) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény előtt meghal. Ebben az esetben a biztosított törvényes örökösei a kedvezményezettek, amennyiben a szerződő nem él további kedvezményezett jelölési jogával. (7) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. (8) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg törvényes örökösét kell tekinteni. (9) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép. A biztosított, azelőtt, hogy a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép. (10) A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges, de a biztosítónál ezt a tényt írásban be kell jelenteni.
(1) A biztosító kockázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának a biztosító számlájára vagy pénztárába történő megfizetését követő nap 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön. (2) Ha a szerződő fél az első díjat a biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. (3) Ha a szerződő az első vagy az egyszeri díjat a szerződés hatálybalépése előtt fizeti meg, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentesen kezeli, mely a biztosítási kötvény kibocsátása után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító az első befizetett díjat vagy az egyszeri díjat a szerződőnek az elutasítás napjától számított 15 napon belül visszafizeti. (4) A biztosított egészségi nyilatkozatának a tartalmától, illetőleg a biztosítási összeg nagyságától, valamint a biztosított életkorától függően a szerződés létrejöttéhez orvosi vizsgálat szükséges. (5) Ha a biztosítás orvosi vizsgálat nélkül jön létre, a biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától számított hat havi várakozási időt köt ki. Ha a biztosított e várakozási időn belül meghal, a biztosító a befizetett díjakat visszatéríti és ezzel a biztosítás megszűnik. A biztosító azonban a biztosítási összeget fizeti ki, ha a biztosított a várakozási időn belül bekövetkezett baleset következtében hal meg. Orvosi vizsgálat esetén, amennyiben a biztosító elfogadja az ajánlatot, a biztosítást várakozási idő nélkülinek kell tekinteni. (6) A biztosító orvosi vizsgálat nélkül is eltekinthet a várakozási időtől, de ezért pótdíjat számolhat fel. (7) A biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja. (8) Ha a szerződő (biztosított) a biztosítási díjat az esedékességtől számított 90 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 90 napig viseli. Ez alatt az idő alatt a szerződő (biztosított) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. (9) Ha az elmaradt díjakat (III. fejezet (8)) a szerződő az esedékességtől számított 90 napon belül nem egyenlíti ki és díjfizetési halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, akkor a biztosítás az esedékességtől számított 90 nap után – automatikusan díjmentesítődik, amennyiben az aktuális díjtartalék meghaladja a biztosító által meghatározott minimális értéket, – megszűnik és a szerződő a visszavásárlási értéket kapja meg, amenynyiben az aktuális díjtartalék nem haladja meg a biztosító által meghatározott minimális értéket, illetve – kifizetés nélkül megszűnik, ha nincs visszavásárlási értéke vagy az nem pozitív (XIV. fejezet (4)). A szerződés a tartam végén akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történik. (10) A biztosító a megszűnés utáni időszakra befizetett díjat kamatok nélkül 30 napon belül visszafizeti.
IV. FEJEZET A biztosítási tartam (1) A biztosítás egész évekre köthető. (2) A biztosítás tartama a szerződésben meghatározott tartam.
CSLP–B/ÁÉF.02
5
V. FEJEZET Közlési kötelezettség (1) A szerződő és a biztosított köteles a szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett. (2) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondja.
(3) A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizetése alól és csak az aktuális díjtartalékot fizeti meg, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a biztosított halálát a biztosított, a kedvezményezett, illetőleg a szerződő fél jogellenes, súlyosan gondatlan magatartása okozta. Jogellenes, súlyosan gondatlan magatartás alatt a következőket kell érteni: – súlyosan ittas (0,8 ezrelék véralkohol szintet elérő vagy azt meghaladó) vagy kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben következett be, – jogosítvány nélküli vagy ittas járművezetés közben következett be.
VIII. FEJEZET
(3) A szerződő (biztosított) köteles a szerződés tartama alatt a következő változásokat 8 munkanapon belül írásban bejelenteni: – lakcím (szerződő, biztosított), – személyi adatok (szerződő, biztosított), – foglalkozás (biztosított), – rendszeresen űzött sporttevékenység (biztosított).
Öngyilkosság
(4) A biztosító a bejelentett, megváltozott körülmények hatására bekövetkező kockázatváltozás (csökkenés vagy növekedés) miatt a lecsökkent vagy megemelkedett kockázat fennállásának időszakára díjcsökkentést vagy díjemelést alkalmazhat. Miután a biztosító értesül a biztosított megváltozott körülményeiről, 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt a megváltozott díjról. Amennyiben a megváltozott szerződést nem fogadja el vagy az értesítésre 15 napon belül nem válaszol, a szerződés kockázatnövekedés esetén a javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.
IX. FEJEZET
(5) A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli.
(2) A biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a szervezett légi forgalom keretében végrehajtott olyan légi úton, vagy körrepülésen való részvétel következménye, amelyen a biztosított a légi forgalomban engedélyezett légi jármű utasaként vagy az adott légi járműre érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, nem hivatásszerűen tevékenykedő vezetőként vett részt, hacsak az elhalálozás nem háborús események következménye.
(6) Amennyiben a szerződő (biztosított) bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok lépnek életbe. (7) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy: – a biztosító az elhallgatott körülményt ismerte, – a közlés elmaradása sem a szerződőnek, sem a biztosítottnak nem róható fel, – a biztosított időközben elhunyt és az elhallgatott, vagy nem a valóságnak megfelelően közölt körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, – a biztosítási szerződés megkötése, illetve a változás bekövetkezte óta 5 év már eltelt. (8) Azt, hogy a (V. fejezet (7)) pontban leírt körülmények valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik. (9) A felsorolt esetekben a biztosítási díj csak annak a biztosítási évnek a végéig jár a biztosítónak, amelyben a közlési kötelezettség megsértését a szerződő, vagy a biztosított írásban elismerte, vagy a bíróság azt valamelyikük, vagy mindkettőjük terhére megállapította.
VI. FEJEZET A biztosítási esemény Életbiztosítási esemény lehet a szerződés szerint: – a biztosított halála, – az előre meghatározott időpont életben elérése, – vagy egyéb esetben a különös feltételekben meghatározott esemény.
VII. FEJEZET A biztosító mentesülése (1) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét, ebben az esetben a visszavásárlási összeget az örökösöknek fizeti meg. (2) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg és a biztosító a díjtartalékot köteles megfizetni, ha a biztosított halála – szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, illetve – a biztosított HIV fertőzöttségével kapcsolatosan következett be. 6
Amennyiben a biztosított halálának oka a szerződés hatályba lépésének napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, a biztosító a haláleset időpontjában meglévő díjtartalékot fizeti ki a kedvezményezettnek.
Versenyek, repülési kockázat (1) Amennyiben a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben országos vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés (edzés) során következik be, a biztosító – egyéb megállapodás hiányában – a visszavásárlási összeget fizeti ki.
(3) Ha a biztosított halála olyan egyéb jellegű repülő tevékenység (pl. ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés, mezőgazdasági repülés, stb.) során következik be, amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, a biztosító a visszavásárlási összeget köteles megfizetni. Ha a biztosító a biztosított ezen tevékenységét az ajánlattételkor ismerte és elfogadta, akkor a biztosító a teljes kockázatot vállalja és a kockázatvállalásra vonatkozó fenti korlátozás érvényét veszti.
X. FEJEZET Háborús kockázat, zavargások, felkelés (1) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halálát – harci- vagy háborús események, harci eszközök, illetve harci-, háborús vagy terror cselekményekben való részvétel okozta. – felkelésben, lázadásban vagy zavargásokban való részvétel okozta, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor. (2) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála jogszabály szerint ionizáló vagy annak minősülő sugárzás, illetve nukleáris energia hatására következett be. (3) Amennyiben a fentiek valamelyike teljesül, a biztosítási összeg helyett a visszavásárlási összeg kerül kifizetésre.
XI. FEJEZET Biztosítási díj (1) A biztosítás díj fizetése lehet egyszeri vagy folyamatos éves díj. (2) Az egyszeri díj, illetve az éves díjfizetés első díja a szerződés hatálybalépésekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. (3) A biztosító a biztosítási díj havi, negyedéves és féléves részletekben történő kiegyenlítésére is lehetőséget ad pótlék megfizetése mellett. Ekkor havi, negyedéves, féléves fizetési gyakoriságról beszélünk és fizetési időszaknak nevezzük a biztosítási hónapos, negyedéves, féléves perió-
dust. Az évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító pótlékot számít fel, melynek mértéke változhat. A biztosító a pótlék mértékének változásáról legalább 60 nappal előtte írásban értesíti a szerződőt. (4) A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, melynél a biztosító figyelembe veszi a biztosított életkorát, nemét, egészségi állapotát, kórelőzményét, foglalkozását, a rendszeresen végzett sporttevékenységet, a biztosítás időtartamát, a biztosítási összeget és a díjfizetés gyakoriságát. A biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát. Életkor helytelen bevallása esetén a biztosított valódi korának megfelelő biztosítási összeg kerül kifizetésre a ténylegesen befizetett díj figyelembevételével. (5) A biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig esedékes, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett. A biztosító a biztosítási összeggel együtt az utolsó díjköteles biztosítási időszak díján felüli esetleges túlfizetést is visszafizeti. (6) Visszavásárlás és díjmentes leszállítás esetén a díj a fizetési időszak végéig esedékes.
(2) A díjtartalékkal rendelkező biztosítás díjmentesen leszállítottá változtatható, ha a szerződő (biztosított) a díjfizetést megszünteti. A díjmentes leszállítás a biztosítási összeg leszállítását jelenti olyan összegre, amely megfelel a díjmentesítés időpontjában a biztosítás díjtartalékának mint egyszeri díjnak alapul vételével nyújtható – azonos feltételű – biztosítás összegének. A biztosító megállapíthat egy minimális szintet, amely alá eső díjtartalék (figyelembe véve az esetleges díjelmaradást) esetén a díjmentes leszállítás nem hajtható végre. (3) A díjmentes leszállítás alapjául szolgáló összeg megállapítása a módozattervben (XCVI. törvény 61.§) rögzített biztosításmatematikai alapelvek figyelembevételével kerül kiszámításra. A díjmentességet a biztosító a kötvényre rávezeti. (4) Amennyiben a szerződés díjmentesen leszállítottá válik, a korábbi szerződésben meghatározott kiegészítő biztosítások a díjmentesség kezdetétől számítva megszűnnek. (5) A díjmentesen leszállított biztosításra is vonatkoznak a befektetések többlethozamából történő részesedés szabályai. (6) Az esedékes és meg nem fizetett díjak összegét (XI. fejezet (6)) a biztosító figyelembe veszi a szerződés díjmentesítése esetén.
XII. FEJEZET Reaktiválás
XVI. FEJEZET
(1) Ha a szerződő a biztosítás megszűnésétől vagy díjmentesített leszállításától számított 3 hónapon belül a teljes díjhátralékot az időarányos késedelmi kamattal együtt (III. fejezet (8)), valamint az esetlegesen kifizetett visszavásárlási értéket megfizeti, a kockázatviselés a teljes összeg megfizetését követő nap 0 órájától újra kezdődhet, amennyiben biztosítási esemény ezalatt az idő alatt nem következett be, a Különös Feltételekben kizáró ok nem szerepel, illetve a díjfizetés elmaradásának időtartama alatt nem történt kockázatnövelő esemény. Amennyiben jelentős kockázatnövelő esemény következett be, a biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a szerződést módosítsa. A reaktiválást a biztosító esetlegesen új egészségügyi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat meglétéhez, illetve kockázat-elbírálás alkalmazásához kötheti, amely a szerződő saját költségére történik.
Kötvénykölcsön
(2) A biztosítás tartama alatt reaktiválást legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.
(5) A biztosító a fennálló kölcsöntartozás esedékes kamatokkal növelt öszszegét az érintett szerződés alapján teljesítendő bármely szolgáltatásból jogosult levonni.
XIII. FEJEZET Az életbiztosítási díjtartalék A biztosító a biztosítási díjak egy részéből a biztosításmatematika elvei alapján életbiztosítási díjtartalékot képez. A díjtartalékot szerződésenként tartja nyilván és ez a szerződés visszavásárlásának, díjmentes leszállításának, a kötvénykölcsönnek és a befektetések többlethozamából való részesedésnek számítási alapját képezi.
(1) A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetén a szerződő az életbiztosítási díjtartalék terhére kölcsön folyósítását kérheti, amennyiben a szerződőnek nincs díjhátraléka, illetve kölcsön vagy kölcsönkamat tartozása. (2) A kölcsön visszafizetésének rögzített tartama 364 nap. (3) A kötvénykölcsön iránti kérelem során a kölcsön folyósításáról, illetve megtagadásáról a biztosító dönt. Amennyiben a kölcsön folyósításra kerül, azt a biztosító a kötvényen feljegyzi. A kölcsön kamatáról külön szerződés rendelkezik. (4) Díjmentesített biztosításra kötvénykölcsön nem vehető fel.
(6) A biztosítás díjmentesítéséhez, a visszavásárlási összeg kifizetéséhez, illetve kölcsön folyósításához a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni: – biztosítási kötvény, – az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, – a biztosított korát hitelt érdemlően igazoló irat.
XVII. FEJEZET XIV. FEJEZET
Többlethozam-visszatérítés
A szerződő felmondási joga, visszavásárlás
(1) Az egyes szerződések díjtartalékának befektetéséből származó hozamnak a 3,5%-os technikai kamatlábat meghaladó részéből a biztosító 85%-ot visszajuttat a szerződőnek. A biztosítási összeg emelésének módját az egyes módozatok különös feltételei szabályozzák.
(1) A visszavásárlási igény bejelentése esetén a biztosító kockázatviselése a bejelentés dátumát követő nap 0 órájától megszűnik. (2) A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetében a szerződés felmondásakor a biztosító visszavásárlási összeget fizet. (3) A visszavásárlási összeg számításának módja a Különös Feltételekben módozatonként kerül meghatározásra.
(2) A szerződés lejártának évében a többlethozam-visszatérítés becsült hozamérték alapján történik. A becslésből adódó esetleges eltérés következményeként sem a kedvezményezettnek, sem a biztosítónak nem keletkezik követelése.
(4) A visszavásárlási összegből a biztosító levonja az esetleges kölcsöntartozást, valamint az esetleges díjhátralékot, beleértve a hozzájuk tartozó kamatterheket is (lásd XI. fejezet (6)).
XVIII. FEJEZET A biztosítási esemény bejelentése
XV. FEJEZET A díjmentes leszállítás (1) A díjmentes leszállítás jogát tartalmazó (folyamatos díjas) szerződések esetében a szerződő kérheti, hogy a biztosító a biztosítást díjmentesen leszállított biztosítássá alakítsa át.
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni. (2) A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
7
XIX. FEJEZET
XXI. FEJEZET
A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok
A biztosítási kötvény elvesztése
(1) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szükséges igazolásokat a rendelkezésére bocsátják. Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását kéri: – biztosítási kötvény, – az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, – hivatalos bizonyítvány a biztosított születésének napjáról (személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata), – továbbá minden olyan dokumentum, mely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges.
(1) A szerződő köteles a közjegyzőnél bejelenteni, ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a törvényes megsemmisítési eljárást lefolytatni és a megsemmisítést kimondó jogerős határozatot a biztosítónak átadni, melynek alapján a szerződő vagy a biztosított kérésére az eredeti kötvényről a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a másolaton a biztosító feltünteti.
(2) Halál esetén a biztosító a következő okmányok bemutatását kéri még: – halotti anyakönyvi kivonatot, – az elhunytat utolsóként kezelt orvostól származó részletes orvosi bizonyítványt, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítványt, mely tartalmazza a halál okát, valamint a biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit, – külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítását, – hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozatot.
XXII. FEJEZET
(3) Elérés esetén: – a biztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló iratot. (4) A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttével felhatalmazza a biztosítót, hogy: – a biztosítási eseménnyel összefüggő információkat az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze. – a biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse. (5) A biztosítási esemény bekövetkeztekor, a biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a biztosított az általa előírt orvosi vizsgálatokon részt vegyen. (6) A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos szakértője bírálja el. Vitás esetekben a biztosítottnak joga van orvosi bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a biztosított vagy annak megbízottja, harmadik tagját pedig a biztosító és a biztosított közösen jelölheti meg. (7) A biztosító szükség esetén egyéb igazolásokat is bekérhet, illetve bizonyos kérdések tisztázására maga is beszerezhet adatokat. Ez az adatszerzési tevékenység azonban csak az ajánlattétel előtti időszakra és az ajánlattételt követő 5 évre terjedhet ki, feltéve, hogy ahhoz a szerződő (biztosított) az ajánlattételkor hozzájárult.
(2) A kötvénymásolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.
A jognyilatkozat módja (1) A biztosító által a szerződőnek, a biztosítottnak vagy egyéb jogosultnak, illetőleg ezen személyek által a biztosítónak, a szerződés megkötéskori vagy azt követő jognyilatkozatait ajánlott küldeményként juttatják el. A jognyilatkozat akkor tekintendő megérkezettnek, amikor azt a címzettnek kézbesítették. (2) A biztosító üzletkötőjének (ügynök) jogállása kizárólag az ajánlat és az első biztosítási díj átvételére terjed ki. Az üzletkötő tehát szerződéskötésre nem jogosult, valamint arra sem, hogy a szerződő fél jognyilatkozatait érvényesen hozzá intézze. Amennyiben az üzletkötő tudomást szerzett egy adott tényről, ez nem jelenti, hogy a biztosító is tudomást szerzett róla. (3) A biztosító a szerződés megkötésekor vagy azt követően a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz megérkezett. (4) Amennyiben a szerződő egy hónapnál hosszabb időre lakhelyéről eltávozik, a biztosító számára magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg. Ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot. (5) A szerződő igazolhatja, hogy a biztosító hozzá intézett jognyilatkozatában foglalt határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. Az igazolást az elmulasztott határnaptól számított 15 napon belül lehet írásban benyújtani a biztosítónak. Ha azonban a mulasztás csak később jut a felek tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolás benyújtásának határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Hat hónapon túl igazolást nem lehet benyújtani a biztosítónak.
XXIII. FEJEZET A biztosítás elévülése A biztosításból eredő igények az esedékességtől számított két év alatt elévülnek.
(8) A szükséges iratokkal kapcsolatos költségeket az viseli, aki az igényét érvényesíti. Minden olyan költség, amely a halál okának, a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál körülményeinek tisztázásához nem volt szükséges, a biztosítót terheli.
XXIV. FEJEZET
XX. FEJEZET
A jelen biztosításból származó valamennyi per esetén kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a hatáskörtől függően a Fővárosi Bíróság járhat el.
A szolgáltatás kifizetése (1) A biztosító teljesítése a XIX. fejezetben meghatározott valamennyi okmánynak a biztosítóhoz való beérkezése után 15 napon belül történik. Késedelmes kifizetés esetén az esedékes biztosítási összeg után a biztosító a törvényben előírt késedelmi kamatot fizeti. (2) A teljesítés helye mindkét fél számára a jogosult lakóhelye, ill. székhelye.
8
Illetékes bíróság
A W 6104 JELŰ, FOLYAMATOS DÍJAS ARANYESŐ FŐBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. (a továbbiakban biztosító) által kiadott Általános Életbiztosítási Feltételek ezen szerződés részét képezik. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekre a magyar jogszabályok és a biztosító Általános Életbiztosítási Feltételei vonatkoznak.
I. FEJEZET
IV. FEJEZET
Fogalmak és meghatározások
A biztosítás tartama
(1) Befektetési egység: az eszközalap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.
A biztosítás 5-35 éves tartamra, egész évekre köthető.
(2) Befektetési egység eladási ára: az az ár, amellyel a biztosító a befizetett díjat befektetési egységekké számítja át. (3) Befektetési egység vételi ára: az az ár, amellyel a biztosító a szolgáltatás kiszámítása, illetve a költségek elszámolása során a befektetési egységeket forintra számítja át.
V. FEJEZET A biztosítottak életkora A biztosítás 15-70 éves korig köthető. Lejáratkor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75. életévet.
(4) Díjjóváírás: a befizetett díj jóváírása a szerződő számláján, aktuális eladási áron számított befektetési egységekben történik. (5) Értékelési nap: az a nap, amikor a biztosító a befektetési egységek aktuális vételi és eladási árát meghatározza. (6) Kezdeti befektetési egység: az első és második éves rendszeres díjnak a mindenkor aktuális kedvezményezett díjhatár alatti részéből vásárolt befektetési egységek. (7) Felhalmozási befektetési egység: a kezdeti egységeken túl vásárolt összes befektetési egység. (8) Kedvezményezett díjhatár: évente változó díjnagyság, amelynek a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő összegét elérő rendszeres díj esetén a szerződő kedvezményt kap. A szerződéskötés időpontjában érvényes kedvezményezett díjhatárok összegét a feltétel 3. számú mellékletének 2. pontja tartalmazza.
II. FEJEZET A biztosítási szolgáltatás (1) Ha a biztosított él a biztosítási tartam lejártakor, a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét kifizeti egy összegben a kedvezményezett javára. A befektetési egységek aktuális értéke a lejáratot követő legközelebbi értékelési napon érvényes vételi áron kerül meghatározásra. (2) Ha a biztosított a biztosítás tartamán belül meghal, a garantált haláleseti biztosítási összeg, illetve a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke közül a magasabb összeg kerül kifizetésre a kedvezményezett javára. A befektetési egységek aktuális értékének kiszámítása a megfelelő dokumentumok biztosító központjába való beérkezését követő legközelebbi értékelési napon érvényes vételi áron történik.
III. FEJEZET Kiegészítő biztosítások (1) A főbiztosítás mellé kiegészítő biztosítások köthetők. Ezen biztosítások listáját a feltétel 3. számú mellékletének 14. pontja tartalmazza. (2) A biztosító a kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek arányát – a garantált haláleseti biztosítási összeghez viszonyítva – meghatározhatja. A szerződés megkötésekor érvényes arányokat a 3. számú melléklet 15. pontja tartalmazza. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek változása a garantált haláleseti biztosítási összeg változásával megegyező arányú. (3) Kiegészítő biztosításokat megszüntetni, vagy újat kötni a biztosítási évfordulókon lehetséges.
CSLP–B/W6104.02
VI. FEJEZET A garantált haláleseti biztosítási összeg (1) A garantált haláleseti biztosítási összeget a biztosított belépési életkora és a rendszeres biztosítási díj figyelembevételével meghatározott minimális és maximális értékek között szerződéskötéskor a szerződő fél határozza meg. A garantált haláleseti biztosítási összeget növelheti az elfogadott értékkövetés (XVIII. fejezet) és az eseti díjnövelés (X. fejezet), valamint megváltoztathatja a VI. fejezet 2. pontban szereplő emelési vagy csökkentési lehetőség. Az elfogadott értékkövetésen kívül a garantált haláleseti biztosítási összeg minden megnövelése vagy növekedése esetén ismételt kockázat-elbírálásra kerülhet sor, melynek felmerülő költségeit a szerződő viseli. (2) A szerződő az alábbiak szerint bármely biztosítási hónapfordulón kérheti a garantált haláleseti biztosítási összeg növelését vagy csökkentését. – Amennyiben a szerződő a VI. fejezet 1. pontban leírtak szerint meghatározott maximális garantált haláleseti biztosítási összegnél nagyobb összeget választ, a biztosítás rendszeres díja is megemelkedik. A díjemelkedés mértéke a garantált haláleseti biztosítási összegek emelésének arányával megegyezik. – A szerződő a garantált haláleseti biztosítási összeg csökkentését is kérheti, de a csökkentett összeg a VI. fejezet 1. pontban leírtak szerint meghatározott minimális érték alá nem kerülhet.
VII. FEJEZET Biztosítási díj (1) A biztosítás díja éves, de az éves díj fizethető havi, negyedéves és féléves részletekben is. (2) A díjfizetési gyakoriságnak megfelelő kedvezményezett díjhatár elérő rendszeres díjfizetés esetén a szerződő kedvezményben részesül (XIV. fejezet 4. pont). (3) A szerződéskötés évében érvényes minimális díjak a feltétel 3. számú mellékletének 1. pontjában találhatók. (4) A szerződőnek lehetősége van a rendszeres díjat esedékessége előtt befizetni. Előrefizetés esetén a szerződő előrefizetési szándékát egyértelműen rögzítő írásbeli nyilatkozatra van szükség.
VIII. FEJEZET Eseti egyszeri díjak (1) A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen túl lehetősége van korlátlan számú eseti egyszeri díj befizetésére. Rendszeres díj elmaradása esetén a biztosító a beérkező eseti díjat a biztosítás elmaradt rendszeres díjainak megfelelő összeghatárig rendszeres díjként kezeli.
9
(2) A befizetett eseti egyszeri díjakból a biztosító felhalmozási befektetési egységeket vásárol. (3) Az eseti egyszeri díj minimális összege a feltétel 3. számú mellékletének 3. pontjában található. (4) Eseti egyszeri díj befizetésekor a biztosító nyilvántartási költséget nem von le. (5) A befizetett eseti díjak a rendszeres díjtól eltérően is allokálhatók, amennyiben az allokációs nyilatkozat a díj beérkezését követő két munkanapon belül a biztosító központjába beérkezik.
IX. FEJEZET Díjfizetési késedelem (1) Amennyiben a szerződőnek a tartam első két évében rendszeres díjelmaradása van, és ezt nem pótolta eseti egyszeri befizetéssel sem, a biztosító az Általános Életbiztosítási Feltételek III. fejezet 8., 9. pontja szerint jár el. (2) A szerződéskötést követő második évforduló után, két év díjjal fedezett időszakot követően lehetőség van a díjfizetés szüneteltetésére. A biztosító a biztosítást 1 év díjjal nem fedezett időszak elteltével – a tartozással csökkentetten – díjmentesíti a XXII. fejezetben leírtaknak megfelelően, illetve visszavásárolja, amennyiben a szerződés nem felel meg a díjmentesítés feltételeinek.
XII. FEJEZET Az eszközalapok értékelése (1) A biztosító az eszközalapokat rendszeresen értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek vételi és eladási árát meghatározza. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. (2) Az eszközalapok értéke az értékelés napján rendelkezésre álló befektetett eszközök és a fennálló kötelezettségek értékének különbözete. (3) A biztosítónak jogában áll az eszközalapok értékéből levonni a befektetett eszközök vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségeket. (4) A biztosító éves alapkezelési díjat határoz meg az eszközalap értékének százalékában, amely az adott eszközalap minden értékelési napján az előző értékeléstől eltelt idővel arányosan kerül elszámolásra. A szerződés létrejöttekor érvényes alapkezelési díjat a feltétel 3. számú mellékletének 4. pontja tartalmazza. Az éves alapkezelési díj a biztosítás tartama során változhat, de az éves alapkezelési díj nem haladhatja meg az 1,75%-ot. Az éves alapkezelési díj változásáról a biztosító a szerződőt a hatálybalépés előtt legalább 30 nappal írásban tájékoztatja.
XIII. FEJEZET A befektetési egységek árának meghatározása
X. FEJEZET Rendkívüli díjnövelés (1) A szerződő a második biztosítási évet követő bármely díjfizetési hónapfordulón kérheti a rendszeres díj növelését. (2) Rendkívüli díjnövelés esetén a szerződő nyilatkozik arról, hogy kívánja-e a díj növelésével együtt a garantált haláleseti biztosítási összeg növelését. (3) A biztosító meghatározhatja a rendkívüli díjnövelés minimális értékét.
(1) Az eszközalapok indításakor a biztosító határozza meg a befektetési egységek eladási és vételi árát. (2) A befektetési egység vételi ára az eszközalap aktuális értékének és a befektetési egységek számának hányadosa. (3) Az eladási és a vételi ár közötti különbséget az eladási ár százalékában a 3. sz. melléklet 10. pontja határozza meg.
XIV. FEJEZET A szerződő számlája
XI. FEJEZET Eszközalapok (1) Minden eszközalap befektetési egységekből áll, amely egységek az eszközalap befektetett eszközeiben való arányos részesedést testesítenek meg. (2) Az eszközalap célja a befektetett eszközök értékének hosszú távú növelése. A befektetések hozama növeli az eszközalap, és ezáltal a befektetési egységek értékét. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, ezáltal a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól. (3) A szerződő a biztosítás megkötésekor a díj százalékában meghatározva megválasztja a rendszeres díj különböző eszközalapokban való elhelyezésének arányát. (4) Az eseti egyszeri díjak a szerződő eltérő tartalmú rendelkezése hiányában a rendszeres díjaknak megfelelő arányban kerülnek elhelyezésre az eszközalap(ok)ban. (VIII. fejezet 5. pont) (5) A biztosító korlátozhatja az egyes eszközalapokban elhelyezett rendszeres, illetve eseti egyszeri díjak arányát. A korlátozás feltételei a feltétel 3. számú mellékletének 13. pontjában találhatók. Amennyiben a biztosító megváltoztatja az arányok mértékét, a változásról a szerződőt a változtatás előtt legalább 30 nappal írásban tájékoztatja. (6) A biztosítónak jogában áll eszközalapokat létrehozni és megszüntetni. Eszközalap megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az eszközalap értéke nem elégséges a gazdaságos üzemeltetéshez. Ekkor a biztosító a szerződőt legalább 60 nappal a tervezett megszüntetés előtt írásban értesíti és felajánlja a megszűnő eszközalap egységeinek bármely működő eszközalap befektetési egységeire való költségmentes átváltását (XV. fejezet). (7) A biztosítónak joga van befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőséggel bír, és az eszközalapokban, illetve a szerződő számláján levő befektetési egységek összértékét nem befolyásolja.
10
(1) A szerződő által fizetett díjak a szerződő elkülönített számlájára kerülnek. A szerződő számláján a befektetési egységekben történő jóváírás – a díjjóváírást követő legkésőbb ötödik értékelési nap aktuális eladási árfolyamán – a díjnak a biztosító számlájára azonosítható módon (név, cím, kötvényszám) való beérkezését követő legkésőbb ötödik munkanapon történik. Az első díj jóváírására a biztosítási kötvény kibocsátásakor, befektetésére a kötvényesítést követő első értékelési napon kerül sor. Az első díjjal együtt befizetett eseti díjak az első díjjal azonos napon kerülnek befektetésre. (2) Az első két évben esedékes rendszeres díjnak az aktuális kedvezményezett díjhatár alatti részét a biztosító kezdeti befektetési egységekben helyezi el. (3) Az első két évben esedékes rendszeres díjnak az aktuális kedvezményezett díjhatár feletti részét, a harmadik évtől kezdődően fizetett rendszeres díjakat, valamint az eseti egyszeri díjakat a biztosító felhalmozási befektetési egységekben helyezi el. (4) A kedvezményezett díjhatár összegét elérő rendszeres díjfizetés esetén a biztosító a befizetett díj összegénél magasabb összeget ír jóvá a szerződő számláján. A magasabb jóváírás a teljes rendszeres díjra vonatkozik. A biztosítás megkötésekor érvényes magasabb jóváírás mértéke a feltétel 3. számú mellékletének 11. pontjában található.
XV. FEJEZET Átváltás (1) A szerződő kérésére a befektetési egységek bármikor más eszközalapba helyezhetők. A szerződő az átváltási kérelem benyújtásakor az átváltandó összeget az adott alapban nyilvántartott befektetési egységeinek százalékában határozza meg. Egy átváltás során csak egy egységalap egységeinek számát lehet csökkenteni, és egy vagy több egységalap egységeinek számát növelni.
(2) Az egységek levonása az eszközalapból és jóváírása a megjelölt eszközalapba a kérelem a kérelem biztosító központjába való beérkezését követő legkésőbb ötödik értékelési napon érvényes vételi áron történik. A 13 óra utáni beérkezés következő munkanapi beérkezésnek felel meg. (3) Átváltás során a feltétel 3. számú mellékletének 13. pontja által meghatározott értékarányokat figyelembe kell venni. (4) Egy biztosítási év során az első átváltás költségmentes, a további átváltásokért a biztosító a feltétel 3. számú mellékletének 5. pontjában meghatározott átváltási költséget vonja le a szerződő számlájáról.
XVI. FEJEZET Átirányítás (1) A jövőbeli rendszeres díjak egyes befektetési eszközalapokban való elhelyezésének aránya a szerződő kérésére bármikor módosítható. Egy biztosítási év során az első átirányítás költségmentes, a további átirányításokért a biztosító a feltétel 3. számú mellékletének 6. pontjában meghatározott átirányítási költséget vonja le a szerződő számlájáról. (2) Átirányítás során a XI. fejezet 5. pontban említett, a biztosító által meghatározott díjarányokat figyelembe kell venni.
XVII. FEJEZET Terhelések a szerződő számláján (1) A haláleseti kockázat díja: A biztosító minden biztosítási hónapfordulón a szerződő számlájáról levonja a haláleseti kockázat fedezetére szolgáló – a biztosított aktuális életkorával számított – kockázati díjat. A díjtételeket a feltétel 2. számú melléklete tartalmazza. A haláleseti kockázati díjat az alábbi haláleseti biztosítási összegre számítjuk: haláleseti biztosítási összeg = garantált haláleseti biztosítási összeg – (el nem számolt terhelések + a szerződő számláján nyilvántartott összeg).
XVIII. FEJEZET A biztosítás értékének megőrzése A főbiztosítás értékkövetését a biztosító a következők szerint kínálja a szerződőnek. (1) A biztosítás értékének megőrzését a rendszeres biztosítási díj évenkénti emelésének lehetősége biztosítja. Az ehhez tartozó garantált haláleseti biztosítási összeg a díjjal azonos arányban növekszik. Ebben az esetben a biztosító eltekint egy újabb kockázat-elbírálástól. (2) Az értékkövetéshez használt díjindex (az évenkénti díjnövekedés mértéke) a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év fogyasztói árindexe alapján kerül meghatározásra, annak 100%-ában. Ha a fogyasztói árindex nem éri el az 5%-ot, a biztosító a biztosítási díj és a garantált haláleseti összeg ezen a módon történő emelési lehetőségét szünetelteti. (3) A biztosítási díj és a garantált haláleseti összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és évente ismétlődik. A díjnövekedés mértékét a biztosító minden naptári év július 1-re vonatkozóan határozza meg és ez a mérték július 1-től a következő naptári év június 30-ig van érvényben. (4) A biztosítási évfordulót megelőzően (legalább 30 nappal) a biztosító minden évben értesítést küld a megemelkedett garantált haláleseti biztosítási összegről és a megemelkedett díjról. A szerződőnek jogában áll a díjemelést (értékkövetést) 30 napon belül visszautasítani. Ha ezt nem teszi meg, a biztosító a megnövelt biztosítási összeget és díjat tekinti érvényesnek. Az értékkövetési lehetőség a garantált haláleseti biztosítási összegre és a kiegészítő biztosítások biztosítási összegeire vonatkozóan két egymást követő elutasítás után elvész, azonban a rendszeres díj tekintetében az értékkövetés továbbra is érvényben marad.
XIX. FEJEZET Öngyilkosság
(2) Kiegészítő biztosítások díja: A biztosító minden biztosítási hónapfordulón a szerződő számlájáról levonja a választott kiegészítő biztosítási szolgáltatás(ok) fedezetére szolgáló biztosítási díja(ka)t. Az alapdíjakat a 3. sz. melléklet 16. pontja tartalmazza.
(1) Amennyiben a biztosított halálának oka a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven belüli öngyilkossága, a biztosító a hiánytalan bejelentést követő legközelebbi értékelési napon érvényes, a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási értékét fizeti ki.
(3) EI nem számolt terhelések: Az előző pontokban felsorolt terhelések a szerződő számláján nyilvántartott felhalmozási befektetési egységekből kerülnek levonásra úgy, hogy a levonás esedékességének időpontjában érvényes vételi áron az esedékes költségterheket a biztosító befektetési egységekké váltja át, majd az eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységek számát ezzel csökkenti. A még el nem számolt terheléseket a biztosító nyilvántartja. Levonásra akkor kerülnek, amikor a szerződő számláján nyilvántartott felhalmozási egységek aktuális értéke legalább akkora, mint az el nem számolt terhelések számláján levő követelés. A szerződőnek a folyamatos díjfizetés fenntartása mellett el nem számolt terhelése csak a tartam első négy évében lehet. Ha a szerződő számláján nyilvántartott felhalmozási befektetési egységek a negyedik biztosítási év végén nem nyújtanak fedezetet az el nem számolt terhelésekre, a biztosító a szerződést viszszavásárolja és az esedékes összegekkel csökkentett visszavásárlási értéket kifizeti.
(2) A biztosított szerződéskötéstől számított két év után elkövetett öngyilkossága által bekövetkezett halála esetén a biztosító a II. fejezet 2. pontjában meghatározott összeget fizeti ki, amennyiben a megelőző két évben nem volt egyedi garantált haláleseti biztosítási összeg-növelés. Ebben az esetben a biztosító az emelést megelőzően érvényes garantált haláleseti biztosítási összeget veszi figyelembe a haláleseti összeg kifizetésekor.
XX. FEJEZET Visszavásárlás (1) Az életbiztosítás rendelkezik az Általános Életbiztosítási Feltételek XIV. fejezetében leírt visszavásárlási joggal. (2) A szerződés visszavásárlási értéke a kezdeti és felhalmozási egységekre számított értékek összegének és a XVII. fejezet 4. pontjában leírt el nem számolt terheléseknek a különbözete.
(4) Nyilvántartási költség: A biztosító nyilvántartási költséget von le a szerződő számlájáról minden díjfizetés esedékességének alkalmával. A nyilvántartási költség kezdeti összegét a feltétel 3. számú mellékletének 7. pontja tartalmazza. A nyilvántartási költség naptári évenként legfeljebb a XVIII. 2. pont szerint felajánlott értékkövetéssel egyező mértékben változhat. A nyilvántartási költség változásáról a biztosító a szerződőt évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti.
(3) A kezdeti egységekre számított érték a kezdeti egységek aktuális számának az 1. számú mellékletben található visszavásárlási táblázatban feltüntetett hányadából a hiánytalan visszavásárlási kérelem biztosító központjába történő beérkezését követő másnapján érvényes vételi áron számított összeg. A 13 óra utáni beérkezés következő munkanapi beérkezésnek felel meg.
(5) Kezdeti költség: A biztosító a szerződéssel kapcsolatos induló költségek fedezetére a kezdeti egységek aktuális számát a tartam végéig, de legfeljebb 20 évig minden biztosítási év végén 6%-kal csökkenti.
(4) A felhalmozási egységekre számított érték a felhalmozási egységek számának a hiánytalan visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő másnapján érvényes vételi áron számított összege. A 13 óra utáni beérkezés következő munkanapi beérkezésnek felel meg.
(6) Ha a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek különböző eszközalapokban vannak befektetve, akkor a fenti költségek az egyes eszközalapokból értékarányosan kerülnek levonásra.
(5) Visszavásárlás esetén a biztosító kivonási költséget von le, melynek értéke a feltétel 3. számú mellékletének 8. pontjában található.
11
XXI. FEJEZET Részleges visszavásárlás (1) A második biztosítási évfordulót követő tetszőleges biztosítási hónapfordulón a szerződő kérheti a szerződés részleges visszavásárlását, amenynyiben nincs el nem számolt terhelése. Részleges visszavásárlás csak a felhalmozási egységek terhére lehetséges. A visszavásárlás értéke kifejezhető pénzösszegben vagy a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek százalékában. A kivont pénzösszeg a különböző alapokból értékarányosan kerül levonásra.
meg. A kivont pénzösszeg a különböző alapokból értékarányosan kerül levonásra. A rendszeresen kivont összeg nem lehet kevesebb az aktuális gyakoriság szerinti kedvezményezett díjhatár összegénél. (2) Rendszeres pénzkivonás esetén a biztosító a szerződő számláját pótlólagos költségeivel terheli, amelynek aktuális értékét a feltétel 3. számú mellékletének 8. pontja tartalmazza.
(2) A befizetett eseti egyszeri díjak a tartam során bármikor részlegesen visszavásárolhatók.
(3) Rendszeres pénzkivonásra mindaddig lehetőség van, amíg arra a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke fedezetet nyújt. Azon a biztosítási hónapfordulón, amelyen a befektetési egységek aktuális értéke már nem nyújt fedezetet a rendszeres pénzkivonás teljes összegének kifizetésére, a biztosító a befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki és ezzel a biztosítás megszűnik.
(3) A folyamatos díjak terhére történő részleges visszavásárlás esetén a garantált haláleseti biztosítási összeget a VI. fejezet 1. pontban említett paraméterek által meghatározott sáv minimális értékén kell megválasztani.
XXIV. FEJEZET
(4) Részleges visszavásárlás esetén a biztosító kivonási költséget von le, melynek értéke a feltétel 3. számú mellékletének 8. pontjában található. A biztosító a minimális visszavásárlási összeget meghatározhatja.
Kötvénykölcsön (1) Az életbiztosítás rendelkezik az Általános Életbiztosítási Feltételek XVI. fejezetében leírt kötvénykölcsön jogokkal.
Díjmentes leszállítás
(2) A szerződő a második biztosítási évet követően bármikor kérheti a kölcsön folyósítását. A kölcsön összege nem haladhatja meg a Credit Suisse Hazai Kötvény alapban levő felhalmozási egységek – kölcsön folyósításakor aktuális – értékének 90%-át.
(1) Az életbiztosítás rendelkezik az Általános Életbiztosítási Feltételek XV. fejezetében leírt díjmentes leszállítási jogokkal.
(3) A kölcsön összegére vonatkozóan a biztosító minimális kölcsönösszeget előírhat.
(2) A szerződés díjmentesen leszállítható, ha a biztosítás rendelkezik a biztosító által meghatározott minimális visszavásárlási értékkel.
(4) A kölcsönt egyszeri kezelési költség terheli, amelyet a biztosító a kölcsön folyósításakor von le a kölcsön összegéből. A kezelési költség mértékét a 3. számú melléklet 9. pontja tartalmazza.
XXII. FEJEZET
(3) A díjmentes leszállítás alapja a szerződés visszavásárlási értéke. Díjmentes leszállítás esetén a biztosító a szerződő kezdeti befektetési egységeit az 1. számú mellékletben található visszavásárlási táblázat szerint felhalmozási egységekké váltja át. (4) Díjmentesen leszállított szerződés esetén nincs garantált haláleseti biztosítási összeg, valamint díjmentes leszállításkor a szerződéshez kötött kiegészítő biztosítások megszűnnek. (5) A díjmentesen leszállított szerződés számlájáról a biztosító levonja az éves alapkezelési díjat (XII. fejezet 4.). (6) Díjmentesen leszállított szerződésre eseti egyszeri díjak továbbra is befizethetők, valamint a XX. fejezetben leírtak szerint visszavásárolható. (7) A szerződő kérheti a díjmentesen leszállított szerződés visszaállítását. A szerződés visszaállításakor fizetendő rendszeres díjat a szerződő választja meg az aktuális minimális díj figyelembevételével. A szerződés visszaállításakor a garantált haláleseti biztosítási összeget a biztosító a választott rendszeres díjhoz tartozó minimális szinten határozza meg. Amennyiben a szerződő a garantált haláleseti biztosítási összeget növelni kívánja, a VI. fejezet 2. pontja szerint kell eljárnia.
XXIII. FEJEZET Rendszeres pénzkivonás (1) A díjmentesen leszállított szerződés lehetővé teszi, hogy a szerződő – befektetési egységei eladása révén – rendszeres időközönként pénzt vonjon ki a számlájáról. A kivonni kívánt összeg összegszerűen adható
12
(5) A kölcsön visszafizetése egy összegben, a felvett befektetési egységek aktuális vételi árfolyamán történik.
XXV. FEJEZET Meghosszabbítás Amennyiben a II. fejezet 1. pontban említett lejárat esetén a kedvezményezett úgy dönt, hogy nem veszi fel a lejárati összeget, a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységeket oly módon kezeli, mintha díjmentes leszállításra került volna sor (XXII. fejezet). Ekkor erre a számlára további, eseti egyszeri díjak fizethetők.
ZÁRADÉK Amennyiben bármilyen egységszám-csökkenéssel járó tranzakciós igény (részleges vagy teljes visszavásárlás, kivonás, átváltás az adott alapból) ingatlanalapot is érint, különösen, ha egy hónapon belül a göngyölt összeg eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot, akkor a teljesítés a jelen feltételben megszabott határidők helyett 90 munkanapon belül történhet meg. Az ingatlan alap esetében az egy éven belüli egységszám csökkenéssel járó tranzakciók esetén a biztosító a felmerülő átváltási vagy kivonási költségen felül további 1,5%-ot is levon. Jelen biztosítási szerződésre az Általános Életbiztosítási Feltételek XV. fejezet 5. pontja és XVII. fejezete nem vonatkozik, egyéb pontjaiban a díjtartalék fogalma alatt a befektetési egységek aktuális értéke az el nem számolt terhelésekkel csökkentetten értendő.
1. számú melléklet
Évforduló
A táblázat adatai a szerződés visszavásárlási értékeit mutatják a kezdeti befektetési egységek százalékában (I. fejezet 6). Tartam 5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20 –
0
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
42%
40%
37%
35%
33%
31%
29%
1
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
42%
40%
37%
35%
33%
31%
2
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
42%
40%
37%
35%
33%
3
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
42%
40%
37%
35%
4
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
42%
40%
37%
5 100%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
42%
40%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
42%
100%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
45%
100%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
48%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
51%
100%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
54%
100%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
57%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
61%
100%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
65%
100%
94%
88%
83%
78%
73%
69%
94%
88%
83%
78%
73%
100%
94%
88%
83%
78%
100%
94%
88%
83%
94%
88%
100%
94%
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 –
100%
100%
100%
100%
100%
100%
13
2. számú melléklet A táblázat a KSH által hivatalosan közzétett 1990. évi néphalandósági táblából 4,5% biztonsági pótlékkal számított havi kockázati díjakat tartalmazza. Kor
Férfi
Nő
Kor
Férfi
Nő
15
0,005964%
0,002931%
46
0,090213%
0,048841%
16
0,007305%
0,002754%
47
0,097582%
0,053289%
17
0,008737%
0,002400%
48
0,105491%
0,058387%
18
0,010263%
0,002134%
49
0,113979%
0,063968%
19
0,011794%
0,002045%
50
0,123405%
0,069956%
20
0,012884%
0,002668%
51
0,133630%
0,076375%
21
0,013530%
0,004804%
52
0,144724%
0,083152%
22
0,013641%
0,005964%
53
0,156443%
0,090213%
23
0,013842%
0,007305%
54
0,168970%
0,097582%
24
0,014134%
0,008737%
55
0,182056%
0,105491%
25
0,014788%
0,010263%
56
0,195663%
0,113979%
26
0,015988%
0,011794%
57
0,209985%
0,123405%
27
0,017555%
0,012884%
58
0,224877%
0,133630%
28
0,019404%
0,013530%
59
0,240549%
0,144724%
29
0,021356%
0,013641%
60
0,257114%
0,156443%
30
0,023413%
0,013842%
61
0,274436%
0,168970%
31
0,025394%
0,014134%
62
0,292358%
0,182056%
32
0,027576%
0,014788%
63
0,311113%
0,195663%
33
0,029961%
0,015988%
64
0,330972%
0,209985%
34
0,032462%
0,017555%
65
0,352102%
0,224877%
35
0,035268%
0,019404%
66
0,373590%
0,240549%
36
0,038293%
0,021356%
67
0,395134%
0,257114%
37
0,041542%
0,023413%
68
0,418248%
0,274436%
38
0,044931%
0,025394%
69
0,444630%
0,292358%
39
0,048841%
0,027576%
70
0,475460%
0,311113%
40
0,053289%
0,029961%
71
0,510225%
0,330972%
41
0,058387%
0,032462%
72
0,547154%
0,352102%
42
0,063968%
0,035268%
73
0,588668%
0,373590%
43
0,069956%
0,038293%
74
0,636034%
0,395134%
44
0,076375%
0,041542%
75
0,691471%
0,418248%
45
0,083152%
0,044931%
14
3. számú melléklet Egyéb adatok és tudnivalók (11) Az kedvezményezett díjhatár elérésénél a jóváírás mértéke: 102% a teljes díjra vonatkozóan
Az alábbi adatok 2002. június 1-től érvényesek. Díjak (1) Minimális éves díj:
90 000 Ft
Minimális féléves díj:
45 000 Ft
Minimális negyedéves díj:
22 500 Ft
Minimális havi díj:
7 500 Ft
(2) Éves kedvezményezett díjhatár:
144 000 Ft
Féléves kedvezményezett díjhatár:
72 000 Ft
Negyedéves kedvezményezett díjhatár:
36 000 Ft
Havi kedvezményezett díjhatár:
12 000 Ft
(3) Minimális eseti egyszeri díj:
36 000 Ft
(12) Választható eszközalapok: a) b) c) d) e) f) g)
Credit Suisse Pénzpiaci alap Credit Suisse Közép-európai Kötvény alap Credit Suisse Ingatlan alap Credit Suisse Globális Részvény alap Credit Suisse Hazai Részvény alap Credit Suisse Hazai Kötvény alap Credit Suisse Vegyes alap
(13) Allokáció: Ha szerződő vásárol valamely alapból, akkor a díj minimálisan 5%-át kell az adott alapba helyezni. Átváltás esetén az alap értékének legalább 5%-át kell átváltani. Az allokációs százalék-arányokat egész szám pontossággal kell megadni. (14) Köthető kiegészítő biztosítások: W 0110 Baleseti halál kiegészítő biztosítás W 0111 Baleseti rokkantság kiegészítő biztosítás C 8112 Végleges, 100%-os munkaképesség-csökkenés esetén történő díjátvállalás kiegészítő biztosítás (15) Biztosítási összeg arányok: W 0110 Baleseti halál kiegészítő biztosítás: W 0111 Baleseti rokkantság kiegészítő biztosítás:
Költségek (4) Alapkezelési költség:
1,75%/év (naponta (1,75/365)% kerül levonásra)
(5) Átváltási költség:
biztosítási évenként az első: ingyenes, minden további: 2‰, min. 300 Ft, max. 2 000 Ft
(6) Átirányítási költség:
biztosítási évenként az első: minden további:
ingyenes, ingyenes
100% 200%
(16) Kiegészítő biztosítások alapdíja W 0110 Baleseti halál kiegészítő biztosítás: 2‰ W 0111 Baleseti rokkantság kiegészítő biztosítás: 2‰ C 8112 Végleges, 100%-os munkaképesség-csökkenés esetén történő díjátvállalás kiegészítő biztosítás: Díj Lejárati kor
Férfiak
Nők
(7) Nyilvántartási költség:
300 Ft/díjfizetési esedékesség
20 – 49 év
2%
1,5%
(8) Kivonás költsége:
a kivont összeg
50 évtől
5%
2,5%
(9) Kölcsönfelvétel költsége:
a kölcsönként felvett összeg
3‰-e, min. 350 Ft, max. 3 000 Ft
(10) Vételi-eladási árkülönbség: rendszeres és eseti díjra egyaránt
3%-a 5%
15
ÁLTALÁNOS BALESETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
I. FEJEZET
IV. FEJEZET
Általános rendelkezések
A baleset fogalma, biztosítási esemény
(1) Jelen Általános Balesetbiztosítási Feltételek a Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. (a továbbiakban biztosító) balesetbiztosítási szerződéseire, illetve egyéb biztosításainak balesetbiztosítást tartalmazó részeire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést az Általános Balesetbiztosítási Feltételekre való hivatkozással kötötték.
(1) Balesetbiztosítási eseménynek számít a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő, külső behatás, amelynek következtében – meghal, – tartós egészségkárosodást (rokkantságot) szenved, – kórházi ápolásra szorul, – műtéti beavatkozást végeznek rajta.
(2) Az Általános Balesetbiztosítási Feltételekben nem érintett kérdésekben az egyes módozatok különös feltételei és a magyar jogszabályok az irányadók.
(2) Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek továbbá a vízbefúlás, égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, vagy elektromos áram behatásai.
(3) A balesetbiztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a szerződő írásban ajánlatot tesz a biztosítónak.
(3) A betegségek nem minősülnek balesetnek, a fertőző betegségek még balesetek következményeként sem minősülnek balesetnek.
(4) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
(4) A biztosító szolgáltatásait módozatonként a különös feltételek határozzák meg.
(5) A biztosító a szerződésről az ajánlat elfogadása esetén kötvényt állít ki.
II. FEJEZET A biztosítási szerződés alanyai (1) A biztosító a befizetett díj ellenében vállalja a balesetbiztosítási kockázatot. (2) A szerződő fél az a személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és aki a biztosítási díjat fizetni tartozik. (3) A biztosított az a személy, akinek a biztosítási tartamon belüli balesetére a biztosítási szerződés létrejön. (4) A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. (5) A balesetbiztosítási szerződésben kedvezményezett az, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. Kedvezményezett lehet: – a szerződésben megnevezett személy, – a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, – a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki.
V. FEJEZET A biztosítási tartam (1) Balesetbiztosítás határozott vagy határozatlan tartamra köthető. (2) Biztosítási időszaknak – kivéve, ha a megkötött szerződés ettől rövidebb időre szól – egy év tekinthető. (3) Ha a határozatlan tartamra kötött szerződés megállapodás szerinti tartama legalább egy év és a szerződők, a biztosítási év lejárta előtt 30 napra írásban a szerződést nem mondják fel, úgy a szerződés automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodik. Ha a szerződés tartama rövidebb mint egy év, a szerződés annak lejártakor felmondás nélkül megszűnik.
VI. FEJEZET A kockázatviselés kezdete, a szerződés létrejötte, megszűnése, felmondása
(6) A balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása kell.
(1) A biztosító kockázatviselése határozatlan tartamú szerződés esetén – kivéve, ha erről egyéb külön megállapodás nem rendelkezik – a biztosítás első, vagy egyszeri díjának a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába történő megfizetését követő nap 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a balesetbiztosítási szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön.
(7) A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2) Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
(8) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg az örökösét kell tekinteni.
(3) Ha a szerződő az első vagy az egyszeri díjat a szerződés hatálybalépése előtt fizeti meg, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentesen kezeli, melyet a biztosítási kötvény kibocsátása után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító az első vagy egyszeri befizetett díjat a szerződőnek 15 napon belül visszafizeti.
(9) A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges, de a biztosítónál ezt a tényt írásban be kell jelenteni.
III. FEJEZET A biztosítottak kora A balesetbiztosítás köthető születéstől 65 éves korig. 65 éves kor felett csak időskori balesetbiztosítás köthető.
16
(4) A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésétől kezdődik. (A hatálybalépést az egyes módozatok esetében a különös feltételek szabályozzák.) (5) A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének a napja, a biztosítási tartam a szerződésben meghatározott tartam. A biztosítási év nem minden esetben azonos a naptári évvel.
CSLP–B/ÁBF.01
(6) A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban, 30 napra felmondhatják. (7) Ha a szerződő a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 30 napig viseli. Ez alatt az idő alatt a szerződő (biztosított) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. (8) Ha az elmaradt díjakat (VI. (7)) az esedékességtől számított 30 napig nem fizetik meg, a biztosítás megszűnik. (9) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja.
VII. FEJEZET Közlési kötelezettség (1) A szerződő és a biztosított kötelesek a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. (2) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondja. (3) Ha a szerződés megkötésekor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán első öt évében gyakorolhatja. (4) A szerződő (biztosított) köteles a szerződés tartama alatt a következő a szerződést érintő lényeges változásokat 8 munkanapon belül írásban bejelenteni: – lakcím (szerződő, biztosított), – személyi adatainak megváltozása (szerződő, biztosított), – foglalkozás (biztosított), – rendszeresen űzött sporttevékenység (biztosított). (5) A biztosító a megváltozott körülményekre (foglalkozás, rendszeresen űzött sporttevékenység) pótdíj ellenében kiterjesztheti a biztosítási védelmet. Miután a biztosító értesül a biztosított megváltozott körülményeiről, 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt a megváltozott díjról. Ha a szerződő a megváltozott szerződést nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől számított 30-ik napon megszűnik. (VIII. fejezet) (6) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy a biztosító az elhallgatott körülményt a szerződéskötéskor ismerte az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. (7) Azt, hogy a (VII. (6)) pontban leírt körülmények valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
vényes biztosítói díjszabás szerint a korábbinál alacsonyabb biztosítási díjat kell fizetnie, akkor a bejelentés időpontjától csak az alacsonyabb díjat köteles a szerződő fizetni. (4) Amennyiben a biztosított szakmája, foglalkozása, rendszeresen végzett sporttevékenysége változása következtében, a változás időpontjában érvényes biztosítói díjszabás szerint a korábbinál magasabb biztosítási díjat kell fizetnie, akkor a bejelentés időpontjától a szerződő a magasabb biztosítási díjat köteles fizetni. (5) Amennyiben a biztosított a változás bejelentését elmulasztja, a biztosító attól az időponttól kezdődően, amikor a változás bejelentésének be kellett volna a biztosítóhoz érkeznie, egy hónapig viseli a kockázatot. Ha az egy hónap letelte után az új szakmájával, foglalkozásával, rendszeresen végzett sporttevékenységével ok-okozati összefüggésbe hozható biztosítási esemény következik be - anélkül, hogy a magasabb díj fizetésére megállapodás született volna - a biztosító él azzal a jogával, hogy a fizetendő szolgáltatás mértékét az eredeti díj új foglalkozás, új rendszeresen végzett sporttevékenység után fizetendő magasabb díj arányának megfelelően állapítja meg. (VII. (5)) (6) Ha a biztosító az új szakmára, foglalkozásra, rendszeresen végzett sporttevékenységére nem vállalja a biztosítási védelmet, úgy a biztosítási szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
IX. FEJEZET A biztosítási díj (1) A biztosítási díj fizetése lehet egyszeri vagy folyamatos éves díj. (2) Az egyszeri díj, illetve az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig a biztosítási év első napján esedékes. (3) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítót az egész biztosítási évre szóló díj megilleti. (4) A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, melynél a biztosító figyelembe veheti a biztosított életkorát, nemét, egészségi állapotát, kórelőzményét, foglalkozását, a rendszeresen végzett sporttevékenységet, a biztosítás időtartamát és a biztosítási összeget.
X. FEJEZET Reaktiválás (1) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességétől számított 3 hónapon belül a teljes díjhátralékot, az időarányos késedelmi kamattal együtt (VI. (7)) megfizeti, a kockázatviselés a teljes díjhátralék megfizetését követő nap 0 órájától újra kezdődhet, amennyiben biztosítási esemény ezalatt az idő alatt nem következett be, a különös feltételekben kizáró ok nem szerepel, illetve a díjfizetés elmaradásának időtartama alatt nem történt kockázatnövelő esemény. (2) A biztosítás időtartama alatt reaktiválást legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.
XI. FEJEZET A biztosítás területi hatálya A balesetbiztosítási szerződés hatálya - ellenkező kikötés hiányában, melyeket a különös feltételek tartalmaznak - az egész világra kiterjed.
VIII. FEJEZET A biztosított szakmája, foglalkozása, rendszeresen végzett sporttevékenysége és azok megváltozásának bejelentése (1) A baleseti kockázatok díjai a biztosított ténylegesen gyakorolt foglalkozásának, szakmai tevékenységének és rendszeresen végzett sporttevékenységének megfelelő kockázati osztályba sorolása alapján kerülnek megállapításra. A különböző foglalkozások, sporttevékenységek kockázati csoportjainak listája kérésre, megtekinthető. (2) A biztosított köteles 8 munkanapon belül bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítási ajánlaton közölt foglalkozása, szakmája, rendszeresen végzett sporttevékenysége megváltozott. (3) Amennyiben a biztosított szakmája, foglalkozása, rendszeresen végzett sporttevékenysége változása következtében, a változás időpontjában ér-
XII. FEJEZET Nem biztosítható személyek (1) Nem biztosíthatók olyan személyek, akik tartósan és teljesen munkaképtelenek, a súlyos idegbetegek, az elmebetegek és az állandó gondozásra szorulók. Tartósan és teljesen munkaképtelennek kell tekinteni azokat, akik betegség, egyéb fogyatékosság miatt nem képesek kereső tevékenységre és ilyet nem is folytathatnak. Állandó gondozásra szorulónak kell tekinteni azokat, akik a mindennapi életvitelhez állandóan és tartósan külső segítséget kénytelenek igénybe venni. (2) Nem biztosítható személyekre balesetbiztosítási szerződés nem köthető. Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt vált biztosíthatatlan-
17
ná, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ebben az esetben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselés véget ért.
XIII. FEJEZET Csökkent biztosíthatóság Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át és ennek a baleseti eseményekre kihatása lehet, csak külön szerződési feltételek mellett biztosíthatók. Ezen betegségek, műtétek a következők: – szív- és érrendszeri betegségek, a gerincoszlop és a gerincvelő sérülései, betegségei, a csípőizület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, valamint az ideg- és elmebetegségek, illetve a felsorolt betegségek következményeként fellépő ájulás, szédülés, – erősen korlátozott látás (8 dioptriától).
XIV. FEJEZET A biztosítási védelemből kizárt kockázatok (1) A biztosítási védelem nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek összefüggésbe hozhatók: a) Gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben országos vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel, illetve ezekre történő felkészülés (edzés) során bekövetkező eseményekkel. b) Légi-közlekedési eszköz üzemeltetésével, vezetésével és a következő repülőtevékenységekkel: segédmotoros vitorlázógép, motor nélküli légijármű, ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés, mezőgazdasági repülés. c) Légijármű pilótájaként vagy légijármű személyzeteként elszenvedett, valamint légijárművel folytatott egyéb, hivatás közben elszenvedett balesetekkel. d) Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetekkel, ha azok a biztosított alkohol, kábítószer vagy gyógyszerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be. e) A biztosítottat ért szívinfarktus, szívszélhűdés folytán bekövetkező balesetekkel. A szívinfarktus semmilyen körülmények között sem tekinthető baleseti következménynek. f) A biztosított öngyilkossága vagy öncsonkítása miatt bekövetkező eseményekkel. g) A biztosított testén saját maga vagy az ő hozzájárulásával mások által végzett gyógyító kezelések és beavatkozások folytán előidézett testi károsodásokkal, amennyiben erre nem valamely balesetbiztosítási esemény következtében került sor. (2) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő aktív vagy passzív részvétellel: a) háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, b) felkelésben, lázadásban vagy zavargásban való részvétel, kivéve ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelességteljesítés közben kerül sor. (3) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény közvetve vagy közvetlenül összefüggésben áll az alábbiakkal : – a jogszabály szerint ionizáló vagy annak minősülő sugárzás, – nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek. (4) A balesetbiztosítás összegét nem fizeti ki a biztosító, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított baleseti halálát a kedvezményezett vagy a biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény vagy annak kísérlete során bekövetkezett baleset okozta. (5) Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási összeg kifizetése alól (kivéve a baleseti halál összegét (XIV.(4)), amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított, illetőleg a szerződő fél, jogellenes súlyosan gondatlan magatartása okozta. Jogellenes, súlyosan gondatlan magatartás alatt a következőket kell érteni: – súlyosan ittas (0,8 ezrelék véralkohol szint vagy a felett) vagy kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben következett be, – jogosítvány nélküli vagy ittas járművezetés közben következett be.
18
XV. FEJEZET A kockázatviselés korlátozása (1) A biztosító a biztosítási szolgáltatást csak a bekövetkezett baleset által előidézett következmények esetén nyújtja (baleseti halál, baleseti rokkantság, azaz tartós egészségkárosodás, baleseti kórházi napi-térítés és baleseti műtéti térítés). (2) Amennyiben a baleset előtt meglévő betegségek vagy fogyatékosságok a baleset következményeibe jelentősen közrehatottak (legalább 25 %ig), a biztosító a fizetendő összeget a közrehatás mértékével csökkenti. Ennek mértékét a biztosító orvosa határozza meg.
(3) Az idegrendszer szervi eredetű zavarainál a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha az visszavezethető a baleset által előidézett károsodásra. Lelki magatartászavarok, neurózisok, pszichoneurózisok nem minősülnek baleseti következménynek. (4) A biztosító csak akkor teljesít kifizetést porckorongsérv esetén, ha bizonyítható, hogy annak előidézője a baleset következtében, a gerincoszlopot ért mechanikai behatás. Amennyiben a porckorongsérv a baleset előtt fennálló állapot súlyosbodása, a biztosító nem teljesít kifizetést. (5) Hasfali és altesti sérv esetén csak akkor teljesít kifizetést, ha ezek előidézője a baleset következtében bekövetkező mechanikai behatás. Amennyiben ezek öröklött, a baleset előtt már fennálló állapot következményei, a biztosító nem teljesít kifizetést.
XVI. FEJEZET A biztosítási esemény bejelentése (1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni. (2) A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
XVII. FEJEZET A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges okmányok (1) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szükséges igazolásokat a rendelkezésére bocsátják. A balesetbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő okmányok bemutatását kéri: a) biztosítási kötvény, b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, c) hivatalos bizonyítványt a biztosított születésének napjáról (személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata), d) továbbá minden olyan dokumentum, mely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges. (2) Baleseti halál esetén a biztosító a következő okmányok bemutatását kéri még: a) halotti anyakönyvi kivonat, b) az elhunytat utolsóként kezelt orvostól származó részletes orvosi bizonyítványt, vagy ha ilyen kezelésre nem került sor, más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítványt, mely tartalmazza a halál okát, c) külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles okirat hitelesített magyar fordítását, d) hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozatot. (3) A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttével felhatalmazza a biztosítót, a) hogy a biztosítási eseménnyel összefüggésben az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze. b) a biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse. (4) A biztosítási esemény bekövetkeztekor, a biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a biztosított az általa előírt orvosi vizsgálatokon részt vegyen.
(5) A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos szakértője bírálja el. Vitás esetekben a biztosítottnak joga van orvosi bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a biztosított vagy annak megbízottja, harmadik tagját pedig a biztosító és a biztosított közösen jelölheti meg. (6) A biztosító beszerezhet továbbá egyéb okiratokat, melyek a biztosítási esemény és a jogosultság tisztázásához szükségesek. (7) Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki érdekeit érvényesíteni kívánja ideértve a XVII. fejezet (5) bekezdését is.
XVIII. FEJEZET A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után (1) A baleset után mindent meg kell tenni a kár enyhítése érdekében, haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell. Ugyanígy gondoskodni kell az ápolásról és a baleset következményeinek lehetőség szerinti elhárításáról és enyhítéséről is. (2) A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell kérni, illetve fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadja.
XX. FEJEZET A szolgáltatás kifizetése A biztosító a szolgáltatást az arra jogosult személy számlájára vagy címére átutalással teljesíti.
XXI. FEJEZET A biztosítási kötvény és annak elvesztése (1) A szerződő köteles a közjegyzőnél bejelenteni, ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a törvényes megsemmisítési eljárást lefolytatni és a megsemmisítést kimondó jogerős határozatot a biztosítónak átadni, melynek alapján a szerződő vagy a biztosított kérésére az eredeti kötvényről a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a másolaton a biztosító feltünteti. (2) A kötvénymásolat kiállításának költségei a szerződőt terhelik.
XXII. FEJEZET A biztosítás elévülése A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított két éven belül elévülnek.
XIX. FEJEZET A szolgáltatásra jogosult személy
XXIII. FEJEZET
A balesetbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szolgáltatásra a kedvezményezett jogosult. (II. (5))
Illetékes bíróság A biztosítási szerződésekből származó jogvita esetén a per lefolytatására kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes.
19
A W 0110 JELŰ BALESETI HALÁL KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. (a továbbiakban Biztosító) Általános Balesetbiztosítási Feltételek ezen szerződés részét képezik. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a magyar jogszabályok az irányadók. A baleset fogalmára és a kockázatból kizárt eseményekre a Biztosító Általános Balesetbiztosítási Feltételei vonatkoznak.
I. FEJEZET
VI. FEJEZET
A biztosító szolgáltatása
A biztosítási díj
A biztosító a biztosítási esemény (Általános Balesetbiztosítási Feltételek IV. fejezet) bekövetkeztekor a következő szolgáltatást nyújtja:
A kiegészítő biztosítás díjfizetési gyakorisága meg kell, hogy egyezzen a főbiztosítás díjfizetési gyakoriságával.
(1) Ha a halál a baleset napjától számított egy éven belül a baleset következményeként következik be, a biztosító kifizeti a baleseti halál biztosítási összegét. A haláleseti biztosítási összegből az ugyanazon balesetből következő rokkantsági kifizetést a biztosító levonja.
VII. FEJEZET
(2) Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági összeget a baleseti halál bekövetkezése előtt kifizette és ennek a kifizetésnek az összege meghaladta a baleseti halál összegének kifizetését a biztosító a többletkifizetés összegét nem követelheti vissza. (3) A baleseti halál összegére szóló biztosítási összeg eltérhet a főbiztosítás összegétől, ám életbiztosítás esetén a kiegészítő biztosítás összege nem haladhatja meg a főbiztosítás összegének háromszorosát.
II. FEJEZET A biztosítás területi hatálya A biztosítási védelem az egész világra kiterjed.
III. FEJEZET A biztosítás tartama A biztosítás 1-25 évig, egész évekre köthető.
IV. FEJEZET A biztosítottak életkora A biztosítás megköthető születéstől 64 éves korig, de a biztosított életkora nem haladhatja meg lejáratkor a 65. életévet.
V. FEJEZET A biztosítási összeg A biztosítási összeget a szerződő választhatja meg a szerződés megkötésekor, tekintettel az I. fejezet (3) pontban rögzítettekre.
A biztosítás értékének megőrzése A kiegészítő biztosítás értékének megőrzését a Biztosító a következők szerint kínálja a szerződőnek. (1) A kiegészítő biztosítás értékének megőrzését (értékkövetés) a rendszeres biztosítási díj évenkénti emelésének lehetősége biztosítja. Az ehhez tartozó biztosítási összeg a kiegészítő biztosítás díjával azonos arányban növekszik. Ebben az esetben a Biztosító eltekint egy újabb kockázat-elbírálástól. Amennyiben a szerződő a felajánlott értékkövetésen felül kívánja emelni a biztosítási összeget, abban az esetben a Biztosító élhet az újbóli kockázat-elbírálás lehetőségével. (2) Az értékkövetéshez használt díjindexet (az évenkénti díjnövekedés mértéke) a Biztosító állapítja meg úgy, hogy az a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év fogyasztói árindexétől legfeljebb 5 százalékponttal tér el. (3) A biztosítási díj és a biztosítási összeg emelkedése a kiegészítő biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és évente ismétlődik. A díjnövekedés mértékét a Biztosító minden naptári év július 1-re vonatkozóan határozza meg és ez a mérték július 1-től a következő naptári év június 30-ig van érvényben. (4) A biztosítási évfordulót megelőzően (legalább 30 nappal) a Biztosító minden évben értesítést küld a megemelkedett biztosítási összegről és a megemelkedett díjról. A szerződőnek jogában áll a díjemelést (értékkövetést) 30 napon belül visszautasítani. Ha ezt nem teszi meg, a Biztosító a megnövelt biztosítási összeget és díjat tekinti érvényesnek. Az értékkövetési lehetőség a biztosítási összegre vonatkozóan két egymást követő elutasítás után elvész. (5) A Biztosító minden évben együtt és egyidejűleg ajánlja fel a főbiztosítás és a kiegészítő biztosítás értékkövetését. Amennyiben a főbiztosításra a szerződő nem kér értékkövetést, a kiegészítő biztosítás értékkövetésére külön nincs mód.
VIII. FEJEZET Egyéb rendelkezések (1) Ha a szerződő főbiztosítása bármely okból megszűnik, ezzel egyidejűleg megszűnik a Baleseti halál kiegészítő biztosítása is. (2) A Baleseti halál kiegészítő biztosítás nem rendelkezik maradékjogokkal,
20
CSLP–B/W0110.02
A W 0111 JELŰ BALESETI ROKKANTSÁG KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. (a továbbiakban Biztosító) által kiadott Általános Balesetbiztosítási Feltételek ezen szerződés részét képezik. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a magyar jogszabályok az irányadók. A baleset fogalmára és a kockázatból kizárt eseményekre a biztosító Általános Balesetbiztosítási Feltételei vonatkoznak. (8) Ha a biztosított halála a balesetet követő egy éven belül, balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra igény nem támasztható. Amennyiben a biztosító a baleseti halál bekövetkezte előtt már folyósított rokkantsági kifizetést, ennek összege nem követelhető vissza.
I. FEJEZET A biztosító szolgáltatása A biztosító a biztosítási esemény (Általános Balesetbiztosítási Feltételek IV. fejezet) bekövetkeztekor a következő szolgáltatást nyújtja: (1) Ha a baleset napjától számított egy éven belül kiderül, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége tartósan károsodott (rokkant), a biztosító a szerződésben meghatározott összeget fizeti. (2) A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása
Térítés
(9) Ha a biztosított a balesetet követő egy éven belül nem a baleset következtében hal meg, de halálát megelőzően balesetből kifolyólag tartós rokkantsági szolgáltatásra jogosult lett volna, a biztosító az utolsó orvosi vizsgálat megállapításai alapján teljesíti a rokkantsági szolgáltatást. (10) A baleseti rokkantság összegére szóló biztosítási összeg eltérhet a főbiztosítás biztosítási összegétől, ám életbiztosítás esetén a kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem haladhatja meg a főbiztosítás biztosítási összegének háromszorosát.
mindkét szem látóképességének elvesztése
100%
mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése
100%
egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése
100%
II. FEJEZET
felső végtag és alsó végtag csonkolása
100%
A biztosítás területi hatálya
mindkét comb elvesztése
100%
A biztosítási védelem az egész világra kiterjed.
mindkét lábszár elvesztése
90%
egyik comb elvesztése
80%
egyik felkar elvesztése
80%
egyik lábszár elvesztése
70%
egyik alkar elvesztése
70%
beszélőképesség teljes elvesztése
70%
mindkét fül teljes hallóképességének elvesztése
70%
IV. FEJEZET
jobb kéz elvesztése (csuklón alul) jobbkezes ügyfél esetén
65%
A biztosítottak életkora
bal kéz elvesztése (csuklón alul) balkezes ügyfél esetén
65%
jobb kéz elvesztése (csuklón alul) balkezes ügyfél esetén
50%
bal kéz elvesztése (csuklón alul) jobbkezes ügyfél esetén
50%
egyik láb teljes elvesztése boka alatt
40%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése
35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése
25%
(3) Az egyes testrészek, érzékszervek teljes működésképtelensége esetén az előzőekben megadott fenti egészségkárosodási táblázatot kell figyelembe venni. (4) Az előzőekben megadott egészségkárosodási százalékos szolgáltatások öszszegződhetnek, a biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási összeg. (5) Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg (Általános Balesetbiztosítási Feltételek XVII. fejezet (5)). Amennyiben a rokkantság foka nem éri el a 25%-ot a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. (6) A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Ha a biztosító fizetési kötelezettsége egyértelműen megállapítást nyert, de a várható károsodási fok nem állapítható meg pontosan, a biztosított előlegként kérheti az abban az időpontban előrelátható károsodási fok szerinti összeg 20%-nak kifizetését. (7) Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig, évenként, a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít.
CSLP–B/W0111.02
III. FEJEZET A biztosítás tartama A biztosítás 1-25 évig, egész évekre köthető.
A biztosítás megköthető születéstől 64 éves korig, de a biztosított életkora nem haladhatja meg lejáratkor a 65. életévet.
V. FEJEZET A biztosítási összeg A biztosítási összeget a szerződő választhatja meg a szerződés megkötésekor, az I. fejezet (10) pont figyelembevételével.
VI. FEJEZET A biztosítási díj A kiegészítő biztosítás díjfizetési gyakorisága meg kell, hogy egyezzen a főbiztosítás díjfizetési gyakoriságával.
VII. FEJEZET A biztosítás értékének megőrzése A kiegészítő biztosítás értékének megőrzését a Biztosító a következők szerint kínálja a szerződőnek. (1) A kiegészítő biztosítás értékének megőrzését (értékkövetés) a rendszeres biztosítási díj évenkénti emelésének lehetősége biztosítja. Az ehhez tartozó biztosítási összeg a kiegészítő biztosítás díjával azonos arányban növekszik. Ebben az esetben a Biztosító eltekint egy újabb kockázat-elbírálástól. Amennyiben a szerződő a felajánlott értékkövetésen felül kívánja emelni a biztosítási összeget, abban az esetben a Biztosító élhet az újbóli kockázat-elbírálás lehetőségével. (2) Az értékkövetéshez használt díjindexet (az évenkénti díjnövekedés mértéke) a Biztosító állapítja meg úgy, hogy az a Központi Statisztikai Hivatal
21
által hivatalosan közzétett, előző naptári év fogyasztói árindexétől legfeljebb 5 százalékponttal tér el. (3) A biztosítási díj és a biztosítási összeg emelkedése a kiegészítő biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és évente ismétlődik. A díjnövekedés mértékét a Biztosító minden naptári év július 1-re vonatkozóan határozza meg és ez a mérték július 1-től a következő naptári év június 30-ig van érvényben. (4) A biztosítási évfordulót megelőzően (legalább 30 nappal) a Biztosító minden évben értesítést küld a megemelkedett biztosítási összegről és a megemelkedett díjról. A szerződőnek jogában áll a díjemelést (értékkövetést) 30 napon belül visszautasítani. Ha ezt nem teszi meg, a Biztosító a megnövelt biztosítási összeget és díjat tekinti érvényesnek. Az értékkövetési lehetőség a biztosítási összegre vonatkozóan két egymást követő elutasítás után elvész.
22
(5) A Biztosító minden évben együtt és egyidejűleg ajánlja fel a főbiztosítás és a kiegészítő biztosítás értékkövetését. Amennyiben a főbiztosításra a szerződő nem kér értékkövetést, a kiegészítő biztosítás értékkövetésére külön nincs mód.
VIII. FEJEZET Egyéb rendelkezések Ha a szerződő főbiztosítása bármely okból megszűnik, ezzel egyidejűleg megszűnik a Baleseti rokkantság kiegészítő biztosítása is. A baleseti rokkantság kiegészítő biztosítás nem rendelkezik maradékjogokkal, így nem vásárolható vissza, nem részesedik többlethozam-visszatérítésben, nem szállítható le díjmentesen és nincs lehetőség kölcsön felvételére sem.
ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
I. FEJEZET Általános rendelkezések (1) Jelen Általános feltételek a Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. (a továbbiakban biztosító) egészségbiztosítási szerződéseire, illetve egyéb biztosításainak egészségbiztosítást tartalmazó részeire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést az Általános Egészségbiztosítási Feltételekre való hivatkozással kötötték. (2) Az Általános Egészségbiztosítási Feltételekben nem érintett kérdésekben az egyes módozatok különös feltételei és a magyar jogszabályok az irányadók. (3) A egészségbiztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a szerződő írásban ajánlatot tesz a biztosítónak. (4) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni. (5) A biztosító a szerződésről az ajánlat elfogadása esetén kötvényt állít ki.
II. FEJEZET A biztosítási szerződés alanyai
különös feltételek határoznak meg és melyek elvégzése a biztosítotton hitelesen bizonyított. (2) A biztosító szolgáltatásait módozatonként a különös feltételek határozzák meg.
V. FEJEZET A biztosítás tartama (1) Egészségbiztosítás határozott vagy határozatlan tartamra köthető. (2) Biztosítási időszaknak – kivéve, ha a megkötött szerződés ettől rövidebb időre szól – egy év tekinthető. (3) Ha a határozatlan tartamra kötött szerződés megállapodás szerinti tartama legalább egy év és a szerződők, a biztosítási év lejárta előtt 30 napra írásban a szerződést nem mondják fel, úgy a szerződés automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodik. Ha a szerződés tartama rövidebb mint egy év, a szerződés annak lejártakor felmondás nélkül megszűnik. (4) Az egyes módozatok ettől eltérő tartamra vonatkozó előírásait a módozati különös feltételek tartalmazzák.
(1) A biztosító a befizetett díj ellenében vállalja a egészségbiztosítási kockázatot. (2) A szerződő fél az a személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és aki a biztosítási díjat fizetni tartozik.
VI. FEJEZET
(3) A biztosított az a személy, akinek a biztosítási tartamon belüli betegségére az egészségbiztosítási szerződés létrejön.
A kockázatviselés kezdete, a szerződés létrejötte, megszűnése, felmondása
(4) A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat.
(1) A biztosító kockázatviselése (a VIII. (1) és (2) pontban foglalt eltéréssel) a biztosítás első, vagy egyszeri díjának a biztosító számlájára vagy pénztárába történő megfizetését követő nap 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a egészségbiztosítási szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön.
(5) Az egészségbiztosítási szerződésben kedvezményezett az, aki vagy ami a biztosító szolgáltatására jogosult. Kedvezményezett lehet: a) a szerződésben megnevezett személy, b) egészségügyi intézmények, c) a biztosított, d) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, e) a biztosított törvényes örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. (6) Az egészségbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. (7) A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. (8) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg a törvényes örökösét kell tekinteni.
(2) Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. (3) Ha a szerződő az első vagy az egyszeri díjat a szerződés hatálybalépése előtt fizeti meg, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentesen kezeli, melyet a biztosítási kötvény kibocsátása után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító az első befizetett vagy az egyszeri díjat a szerződőnek 15 napon belül visszafizeti. (4) A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésétől számított - az egyes módozatok különös feltételeiben szabályozott - várakozási idő elteltével kezdődik. (5) A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének a napja, a biztosítási tartam a szerződésben meghatározott tartam. A biztosítási év nem minden esetben azonos a naptári évvel.
(9) A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges, de a biztosítónál ezt a tényt írásban be kell jelenteni.
(6) A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, 30 napra írásban felmondhatják.
III. FEJEZET
(7) Ha a szerződő a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 30 napig viseli. Ez alatt az idő alatt a szerződő (biztosított) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja.
A biztosítottak kora A biztosítás megköthető a biztosított 20-57 éves kora között egész évekre, de lejáratkor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62. életévét.
IV. FEJEZET A biztosítási esemény és szolgáltatás
(8) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. (9) Ha az elmaradt díjakat (VI. (7)) az esedékességtől számított 30 napig nem fizetik meg, a biztosítás szolgáltatás és díjvisszatérítés nélkül szűnik meg.
(1) Biztosítási eseménynek számítanak a biztosítotton orvosilag szükséges és indokolt vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, ápolások, melyeket a CSLP–B/ÁEG.01
23
VII. FEJEZET Közlési kötelezettség (1) A szerződő és a biztosított kötelesek a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. (2) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, 15 napon belül írásban javaslatot tesz a szerződés módosítására, illetve ha ezek ismeretében a kockázatot nem vállalja, a szerződést 30 napon belül felmondja. (3) Ha a szerződés megkötésekor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán első öt évében gyakorolhatja. (4) A szerződő (biztosított) köteles a szerződés tartama alatt a következő változásokat 8 munkanapon belül írásban bejelenteni: a) lakcím (szerződő, biztosított), b) személyi adatainak megváltozása (szerződő, biztosított), c) foglalkozás (biztosított), d) rendszeresen űzött sporttevékenység (biztosított). (5) A biztosító a megváltozott körülményekre (foglalkozás, rendszeresen űzött sporttevékenység) pótdíj ellenében kiterjesztheti a biztosítási védelmet. Miután a biztosító értesül a biztosított megváltozott körülményeiről, 15 napon belül írásban tájékoztatja a biztosítottat a megváltozott díjról. Ha a biztosított a megváltozott szerződést nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől számított 30-ik napon megszűnik. (6) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy – a biztosító az elhallgatott körülményt a szerződéskötéskor ismerte. – az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. (7) Azt, hogy a VII. (6) pontban leírt körülmények valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
VIII. FEJEZET Orvosi vizsgálat (1) A szerződés megkötéséhez a biztosító a biztosított egészségi állapotától, a biztosítási összeg nagyságától, a biztosítási módozattól, valamint a biztosított életkorától függően előírhatja az orvosi vizsgálat lefolytatását .Amennyiben a biztosító a egészségbiztosítási szerződés megkötéséhez a különös feltételekben előírja az orvosi vizsgálat lefolytatását, annak költségeit a biztosító viseli. Ha a szerződő az orvosi vizsgálat elvégzése után eláll a biztosítási szerződés megkötésétől, a biztosító az orvosi vizsgálat költségeit a szerződőre terheli. (2) Az orvosi vizsgálat nélkül kötött egészségbiztosítás esetén is köteles a biztosított az egészségügyi nyilatkozat kitöltésére. Orvosi vizsgálat nélkül a biztosító várakozási időt ír elő, melynek nagyságát a különös feltételek szabályozzák. A várakozási idő alatt bekövetkező káresemények esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha baleset következtében kerül sor a biztosítási eseményre.
IX. FEJEZET A biztosítási díj (1) A biztosítási díj fizetése lehet egyszeri vagy folyamatos éves díj. (2) Az egyszeri díj, illetve az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig a biztosítási év első napján esedékes. (3) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítót az egész biztosítási évre szóló díj megilleti. (4) A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, melynél a biztosító figyelembe veszi a biztosított életkorát, nemét, egészségi állapotát, korelőzményét, foglalkozását, a rendszeresen végzett sporttevékenységet, a biztosítás időtartamát és a biztosítási összeget.
24
(5) A biztosított belépési korát a biztosító úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát. (6) Az életkor helytelen bevallása esetén a biztosító a biztosított valódi életkorának megfelelő biztosítási összeget fizeti ki, a ténylegesen befizetett díj figyelembevételével.
X. FEJEZET Reaktiválás (1) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességétől számított 3 hónapon belül a teljes díjhátralékot az időarányos késedelmi kamattal együtt (VI.(7) pont) megfizeti, a kockázatviselés a teljes díjhátralék megfizetését követő nap 0 órakor újra kezdődhet, amennyiben biztosítási esemény ezalatt az idő alatt nem következett be, a különös feltételekben kizáró ok nem szerepel, illetve a díjfizetés elmaradásának időtartama alatt nem történt kockázatnövelő esemény. (2) A biztosítás időtartama alatt reaktiválást legfeljebb kétszer lehet igénybe venni. (3) Reaktiváláskor a biztosított és a szerződő köteles a díjfizetés elmulasztása alatti időben történt, az egészségi állapotban (súlyosabb betegségek, balesetek) bekövetkezett változásokat a biztosítónak írásban bejelenteni.
XI. FEJEZET A biztosítás területi hatálya Az egészségbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező kikötés hiányában, melyeket az egyes módozatok különös feltételei tartalmaznak – az egész világra kiterjed.
XII. FEJEZET A biztosító mentesülése A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosítottnál bekövetkező betegségek, balesetek vagy azok következményei a következőkben felsoroltakkal állnak összefüggésben: a) a biztosított saját magának jogellenesen, szándékosan vagy a súlyos gondatlansággal (pl. az orvosi előírások tudatos megszegése) okozott egészségkárosodással, b) valamely betegség, illetőleg egészségi állapot a szerződéskötés előtti, a biztosítottnál fennálló, de a biztosító előtt tudatosan elhallgatott meglétével, c) a biztosított öngyilkossága következtében bekövetkező egészségbiztosítási eseményekkel a biztosítási tartam első két évében, d) alkohol-, és drogfüggőség esetén ezek kezelésével és rehabilitációval összefüggő egészségbiztosítási eseményekkel, e) a biztosított HIV fertőzöttségével.
XIII. FEJEZET Versenyek, repülési kockázat (1) A biztosító mentesül a szolgáltatási összeg kifizetése alól amennyiben a biztosított egészségbiztosítási eseménye összefüggésbe hozható: a) gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben országos, vagy nemzetközi sportversenyen való részvétellel, vagy ezekre történő felkészülés (edzés) során bekövetkező eseményekkel, b) a következő repülőtevékenységekkel: mezőgazdasági repülés, ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés és gumikötél ugrással, vitorlázó repülés, vagy egyéb könnyű szerkezetű repülőgéppel történő repüléssel. (2) A biztosító a felsorolt kizárásoktól pótdíj ellenében eltekinthet, azt azonban a kötvényen záradék formájában köteles ismertetni.
XIV. FEJEZET Háborús kockázat, zavargások, felkelések (1) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő aktív vagy passzív részvétellel:
a) háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, b) felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelességteljesítés közben kerül sor. (2) A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
XV. FEJEZET A biztosítási esemény bejelentése (1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni. (2) A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
XVI. FEJEZET A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok (1) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szükséges igazolásokat rendelkezésére bocsátják. Az egészségbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását kéri: a) biztosítási kötvény, b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, c) hivatalos bizonyítványt a biztosított születésének napjáról (személyiigazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata), d) hivatalos orvosi dokumentumokat a betegség pontos diagnózisáról, a vizsgálat, az orvosi beavatkozás, műtét, ápolás, az állapot diagnosztizálásáról, e) kórházi zárójelentést, f) hivatalos számla, mely tartalmazza a betegség pontos diagnózisának, a vizsgálatnak, az orvosi beavatkozásnak, műtétnek, ápolásnak, az állapot diagnosztizálásának ellenértékét (amennyiben azt az intézmény a rendelkezésre bocsátotta), g) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges. (2) Amennyiben a különös feltételekben a haláleset is biztosítási eseményként kerül meghatározásra, akkor haláleset esetén a felsoroltakon túl be kell nyújtani: a) halotti anyakönyvi kivonatot, b) az elhunytat utolsóként kezelt orvostól származó részletes orvosi bizonyítványt, vagy ha ilyen kezelésre nem került sor, más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítványt, mely tartalmazza a halált okozó betegség kezdetének időpontját, lefolyását, illetőleg a halál körülményeit, c) külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítását, d) a különös feltételekben meghatározott egyes betegségekre előírt okmányokat. (3) A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttével felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási eseménnyel összefüggő információkat a) az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze. b) a biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse. (4) A biztosítási esemény bekövetkeztekor, a biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a biztosított az általa előírt orvosi vizsgálatokon részt vegyen. (5) A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos-szakértője bírálja el. Vitás esetekben a biztosítottnak joga van orvosi bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, másik tagját a biztosított vagy annak megbízottja, a harmadik tagját pedig a biztosító és a biztosított közösen jelölheti meg.
(7) Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki az érdekeit érvényesíteni kívánja. (XVI. (5))
XVII. FEJEZET A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után (1) A betegség vagy baleset után mindent meg kell tenni a kár enyhítése érdekében, haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell. Ugyanígy gondoskodni kell az ápolásról és a következmények lehetőség szerinti elhárításáról és enyhítéséről is. (2) A biztosítási eseménnyel foglalkozó intézményeket és hatóságokat fel kell kérni, illetve fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadja.
XVIII. FEJEZET A szolgáltatásra jogosult személy, intézmény Az egészségbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szolgáltatásra a kedvezményezett jogosult. (II.(5))
XIX. FEJEZET A szolgáltatás kifizetése A biztosító a szolgáltatást az arra jogosult személy, vagy intézmény számlájára vagy címére átutalással teljesíti.
XX. FEJEZET A biztosítási kötvény és annak elvesztése (1) A szerződő köteles a közjegyzőnél bejelenteni, ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a törvényes megsemmisítési eljárást lefolytatni és a megsemmisítést kimondó jogerős határozatot a biztosítónak átadni, melynek alapján a szerződő vagy a biztosított kérésére az eredeti kötvényről a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a másolaton a biztosító feltünteti. (2) A kötvénymásolat kiállításának költségei a szerződőt vagy a biztosítottat terhelik.
XXI. FEJEZET Maradékjogok Az egészségbiztosítások maradékjogokkal nem rendelkeznek, így nem vonatkozik rájuk a visszavásárlási jog és a díjmentes leszállítási jog, továbbá nincs lehetőség kölcsön felvételére sem.
XXII. FEJEZET A biztosítás elévülése Az egészségbiztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított két éven belül elévülnek.
XXIII. FEJEZET Illetékes bíróság Az egészségbiztosítási szerződésekből származó jogvita esetén a per lefolytatására kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Bíróság az illetékes.
(6) A biztosító beszerezhet továbbá egyéb iratokat, melyek a biztosítási esemény és a jogosultság tisztázásához szükségesek a biztosítóintézetekről szóló törvény titoktartási kötelezettségére vonatkozó 96-101 §-ában leírtak betartásával. 25
A C 8112 JELŰ VÉGLEGES, 100%-OS MUNKAKÉPESSÉGCSÖKKENÉS ESETÉN TÖRTÉNŐ DÍJÁTVÁLLALÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. (a továbbiakban Biztosító) által kiadott Általános Egészségbiztosítási Feltételek ezen szerződés részét képezik. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekre a magyar jogszabályok és a Biztosító Általános Egészségbiztosítási Feltételei vonatkoznak. A Végleges, 100%-os munkaképesség-csökkenés esetén történő díjátvállalásra szóló kiegészítő biztosítás (továbbiakban: kiegészítő biztosítás) kizárólag főbiztosítás mellé köthető.
I. FEJEZET
IV. FEJEZET
A biztosítási eseménnyel összefüggő alapfogalmak és meghatározások
A biztosított kora
Biztosított csak olyan személy lehet, aki a szerződés megkötésének pillanatában nem áll orvosi kezelés alatt (pl.: kórházi kezelés, táppénz). Nem lehet biztosított, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat, járadékot vagy szociális járadékot állapítottak meg. II., I. rokkantsági csoportok: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban OEP) meghatározása alapján: – a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességét 100%ban elvesztette, de mások által gondozásra nem szorul, – az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességét 100%ban elvesztette és mások által gondozásra szorul. Végleges, 100%-os munkaképesség-csökkenés: az OEP által kiadott határozat II., I. rokkantsági csoportba sorolásánál meghatározzák, hogy a rokkantnyugdíjas rokkantsága végleges rokkantság-e vagy sem. Azon határozatok, melyeken nem szerepel a végleges minősítés, nem tekinthetők végleges rokkantságnak. Az ilyen esetekben a biztosított a határozat kézhezvételével egyszerre megkapja a következő felülvizsgálat időpontját is. Az ilyen esetben a rokkantnyugdíjas állapota tovább javulhat vagy romolhat.
A kiegészítő biztosítás a biztosított 18-52 éves kora között köthető.
V. FEJEZET A szerződés tartama A szerződés létrejöttekor a főbiztosítással megegyező futamidejű, de a legkésőbb annak a biztosítási évnek a végéig tart, melyben a biztosított betölti az 57. életévét.
VI. FEJEZET A szerződés megszűnése (1) A főbiztosítás megszűnésével ez a kiegészítő biztosítás is megszűnik. (2) Jelen kiegészítő biztosítás a tartamának végén megszűnik. (3)
A főbiztosítás díjmentes leszállításával jelen kiegészítő biztosítás megszűnik.
II. FEJEZET
VII. FEJEZET
(1) Amennyiben a biztosított a Biztosító orvosának megállapítása alapján 100%-os, végleges munkaképesség-csökkenést szenved, a Biztosító átvállalja a főbiztosítás díjának fizetését olyan formában, hogy a főbiztosítás aktuális díjfizetési gyakoriságát megtartva az aktuális díjat befizeti a szerződő helyett, amennyiben a biztosítási eseményt megelőző egy évben a főbiztosítás díja legfeljebb az értékkövetés szabályai szerint emelkedett. Amennyiben a biztosítási eseményt megelőző egy évben a főbiztosítás díja az értékkövetést meghaladó mértékben emelkedett, úgy az emelés előtti díj értékkövetéssel növelt értékét kell aktuális díjként kezelni.
A biztosítási esemény
(2) A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a teljes munkaképtelenség létrejöttében tartós, rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztás közrehatása igazolható.
(3) A Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be és visszafizeti a befizetett díjakat, amennyiben a szerződés kockázatviselésének kezdete előtt került sor a munkaképesség-csökkenési kérelem Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetéhez történő beadására.
(3) A Biztosító által átvállalt díj fizetése a főbiztosítás tartamának végéig, de legkésőbb annak a biztosítási évnek a végéig tart, melyben a biztosított 62. életévét betölti.
(1) A Biztosító orvosa 100%-os munkaképesség-csökkenést állapít meg, amihez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I., II. rokkantsági csoportba soroló jogerős határozata társul. (2) A teljes, végleges munkaképtelenség kezdetének időpontja az a dátum, melyre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet által kiadott végleges, teljes munkaképtelenségi határozat rögzít.
VIII. FEJEZET A várakozási idő
III. FEJEZET (1) A szerződő fél az a személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, a szerződést aláírja és teljesíteni tudja a mindenkor esedékes díjak fizetését. Jelen kiegészítő biztosítás esetén a szerződő megegyezik a főbiztosítás szerződőjével.
(1) A várakozási idő alatt azt az időszakot kell érteni, mely az orvosi vizsgálat nélkül kötött szerződések esetén a szerződés hatálybalépésétől a kockázatviselés megkezdődéséig tart. A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése nem vagy csak korlátozottan áll fenn (Általános Egészségbiztosítási Feltételek VIII. fejezet).
(2) A biztosított az a természetes személy, akinek teljes munkaképtelensége esetében szolgáltatásra kerül sor.
(2) A Biztosító az egészségi nyilatkozattal létrejövő szerződések esetén hat hónap várakozási időt köt ki. (3) A Biztosító előírhatja a biztosított korának és a választott biztosítási összegnek függvényében az orvosi vizsgálat elvégzését. (4) A Biztosító eltekint a várakozási időtől, ha a biztosított az előírt orvosi vizsgálatot saját költségén elvégezteti és a vizsgálatok eredményét a Biztosító rendelkezésére bocsátja. (5)
26
Nem vonatkozik a várakozási idő a balesetekre és azok következményeire.
CSLP-B/C8112.01
IX. FEJEZET
XI. FEJEZET
(1) Jelen kiegészítő biztosítás biztosítási összege a főbiztosítás rendszeres díja, így a jelen kiegészítő biztosítás díjfizetési gyakorisága megegyezik a főbiztosítás díjfizetési gyakoriságával. Jelen kiegészítő biztosítás díja a főbiztosítás díjának fix százaléka.
(1) Jelen kiegészítő biztosításnak nincs külön értékkövetése, viszont a főbiztosítás elfogadott értékkövetésével együtt jelen kiegészítő biztosításnak is emelkedik a díja.
(2) Évesnél gyakoribb díjfizetés alkalmával a Biztosító a jelen kiegészítő biztosításra külön díjpótlékot nem alkalmaz. (3) Jelen kiegészítő biztosítás alapdíjának változatlanságát a Biztosító mindig 5 éves tartamokra garantálja. Az 5 év elteltével a Biztosító a kiegészítő biztosítás díját felülvizsgálhatja és új díjtételt állapíthat meg, ha jelentős statisztikai változás tapasztalható. Ez a folyamat a tartam egésze alatt a kiegészítő biztosítás kezdetének időpontjától 5 évente megismétlődhet. Amennyiben a Biztosító új díjtételt állapít meg, arról a szerződőt legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt írásban értesíti. Amennyiben a szerződő a módosított díjat nem fogadja el, úgy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a Biztosítóhoz el kell juttatnia a biztosítási évforduló előtt legalább 15 nappal, ezzel a kiegészítő biztosítás megszűnik. Ezen írásbeli nyilatkozat hiányában a díjmódosítás a biztosítási évfordulótól kezdően automatikus érvénybe lép.
(2) A biztosítási szolgáltatás esetén – amikor a Biztosító fedezi a díjat – a főbiztosításra nem alkalmazható további értékkövetés.
XII. FEJEZET A többlethozam visszatérítés (1) Jelen kiegészítő biztosítás többlethozam-visszatérítésben nem részesedik. (2) A biztosítási szolgáltatás esetén – amikor a Biztosító fedezi a díjat – a főbiztosítás többlethozam-visszatérítésben részesedik, amennyiben eredetileg is részesedett belőle.
XIII. FEJEZET
(4) A Biztosítónak lehetősége van a biztosított szakmájának, foglalkozásának, egészségi állapotának és rendszeresen űzött sporttevékenységének függvényében a biztosítottat magasabb kockázati osztályba sorolni vagy a záradék alkalmazásával bizonyos nem kívánatos kockázatokat kizárni (Általános Egészségbiztosítási Feltételek VII. fejezet).
Visszavásárlás
X. FEJEZET
XIV. FEJEZET
A szolgáltatási igény benyújtásához az Általános Egészségbiztosítási Feltételekben (XVI. fejezet) szabályozottakon túl a következő iratokat kell csatolni: – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének teljes munkaképtelenségi határozatát, orvosi vélemények és indoklások másolatát, – egyéb rendelkezésre álló orvosi dokumentumokat.
Díjmentes leszállítás, kötvénykölcsön
(1) Jelen kiegészítő biztosítás nem visszavásárolható. (2) A biztosítási szolgáltatás esetén – amikor a Biztosító fizeti a díjat – a főbiztosítás visszavásárolható, amennyiben eredetileg is visszavásárolható volt.
Jelen kiegészítő biztosítás nem rendelkezik a díjmentes leszállítás jogával és annak terhére kötvénykölcsön nem igényelhető.
A szolgáltatási igény elbírálása során a Biztosító kérheti további dokumentumok benyújtását és további orvosi vizsgálatokat is elvégeztethet. A vizsgálatok lefolytatatásának kezdeményezésére és azok elvégzésére a Biztosító orvosa a jogosult.
27
