Tisztelt Fővárosi Bíróság! Alulírottak a Crystal Institute Kft. (1132 Budapest, Visegrádi u. 47.) I. rendű felperes a FLAVINÁRIUM Zrt. (1132 Budapest, Visegrádi u. 47.) II. rendű felperes és Dunai és Társa Bt. (6400 Kiskunhalas, Szélmalom u. 52.) III. rendű felperes képviseletében, a társaság törvényes képviselői a Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) alperessel szemben az alperes Vj-209/2007/34. szám alatt meghozott határozata ellen a törvényes határidőn belül az alábbi keresetet terjesztjük elő: Elsődlegesen kérjük, hogy a T. Fővárosi Bíróság az alperes Versenytanácsának 2008. május 13. napján kelt, de általunk 2008. július 23. napján kézhez vett, Vj.209/2007/34 számú érdemi határozatát helyezze hatályon kívül, és az alperest új eljárásra, valamint perköltségünk megfizetésére kötelezze. Másodlagosan pedig kérjük, hogy a T. Bíróság a Tpvt. 83. § (4) bekezdése alapján az alperes fenti számú határozatát változtassa meg. Kérjük továbbá a T. Bíróságot, hogy a keresettel támadott határozat végrehajtását függessze fel. A Versenytanács hivatkozott határozatában megállapította, hogy I. és II. és III. rendű felperesek fogyasztók megtévesztésre alkalmas magatartást tanúsítottak. Az I. rendű, a II. rendű, és a III. rendű felperesek vonatkozásában a T. Versenyhivatal a jogsértést megállapította, és I. rendű felperest 59.359.700,- Ft, II. rendű felperest 60.874.900,- Ft., míg III. rendű felperest 300.000,- Ft. bírság megfizetésére is kötelezte. Az alperes álláspontja szerint a felperesek a FLAVIN termékek forgalmazása, valamint az azokkal kapcsolatos tájékoztatások során a termékeknek gyógyhatást tulajdonítottak, amely magtartás alkalmas a fogyasztók megtévesztésre. Érdemi indokainkat az alábbiak szerint adjuk elő: A Flavin gyümölcskivonat termékek előállítását az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélyezte és vette nyilvántartásba 2003. év májusában és júniusában. Tpvt.: (2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; 9. § A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
Határozott álláspontunk az, hogy jelen ügyben az elsőfokon eljárt GVH nem vont be az eljárásba olyan szakértőt, aki a tényállításainkat szakmai szempontból vizsgálta, avagy vizsgálhatta volna. Határozatának indokolásában azzal érvelt, hogy nyilvánvaló kérdések megítélése volt a feladata, amelyhez nem szükséges szakértő bevonása. Hivatkozunk a Ket. 58. § paragrafus (1) bekezdésére, amely szerint "Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és a) az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét." A Ket. 2 §. (1) bekezdése szerint az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Álláspontunk szerint a felperesek által a tudományos igazolás céljából becsatolt egyebekben rendkívül terjedelmes - szakmai anyagok vizsgálata abból az aspektusból, hogy felperesek milyen egészségre vonatkozó állításokat tehetnek szakmailag megalapozottan és tudományosan igazoltan - egyebekben az Európai Uniós irányelvvel is teljesen összhangban - meghaladta az elsőfokon eljárt hatóság szakmai konpetenciáját, és tudását, amely okán az különleges szakértelmet igényelt volna, amely okszerűn és jogszerűen magával kellett volna hogy vonja szakértő bevonását az ügybe. Fentiek okán változatlanul állítjuk, hogy alperes jelen ügyben nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének. A Versenytanács a határozatában a Jogi háttér című V. szakaszban felsorolja a figyelembe vett jogszabályokat. Álláspontunk szerint bár jelenleg is hatályos az elsőfokon eljárt GVH által hivatkozott 37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet, azonban az részben ellentétes „az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1924/2006/EK RENDELETÉVEL (továbbiakban EKR), amely 2007 július 1-től valamennyi tagállamban kötelezően alkalmazandó jogszabály. Mivel e jogszabály magasabb szintű, mint a 45. pontban hivatkozott, ezt tekintjük irányadónak. Egyebekben hangsúlyozni kívánjuk, hogy a már hivatkozott 37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet 2. § szerint: E rendelet alkalmazásában: a) étrend-kiegészítő: a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására). b) tápanyag: ba) a vitaminok, és bb) az ásványi anyagok. Tehát a fentiek szerint ezen jogszabály is az étrend-kiegészítők vonatkozásában élettani hatással rendelkező anyagokról beszél!
Az Európai Unió joga szerint az úgynevezett másodlagos jogforrások kategóriájába tartoznak a parlament és tanács rendeletei. Ezen rendelek általánosan mindenkire kiterjedőek; közvetlen hatályúak; kötelező jellegűek; közvetlenül alkalmazhatóak; valamennyi hivatalos nyelven megjelennek. Ezt másképen a közösségi jog szupremációjának nevezik. A közösségi jog elsőbbsége azt jelenti, hogy ha egy tagállami bíróság, vagy hatóság által alkalmazandó közösségi jogszabály ütközik a tagállami jogszabállyal, akkor a belső jogot nem szabad alkalmazni. Ez a közösségi rendelet közvetlen vertikális hatálya. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a közösségi jogra kell hivatkoznunk a tagállamok és magánszemélyek/jogi személyek közötti jogvitában valamilyen állami aktussal szemben. Az EKR 2. cikk (1) bekezdés b) pontja az étrend-kiegészítők meghatározásánál a 2002/46/EK irányelvre (továbbiakban EKI) hivatkozik. Az EKI. 2. cikke a) pontja szerint: „étrend-kiegészítők”: olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítésére szolgálnak, és amelyek koncentrált tápanyagforrások, vagy egyéb olyan anyagok forrásai, amelyek önmagukban vagy kombinálva táplálkozási vagy fiziológiás hatással bírnak, továbbá amelyeket dózisformában, azaz kapszulák, pasztillák, tabletták, pirulák formájában vagy egyéb hasonló formában, port tartalmazó zacskókban, folyadék-ampullákban, cseppentő üvegekben és más hasonló, por- vagy folyadékformában forgalmaznak, hogy kimért kis egységekben lehessen bevenni őket. Felperesek sem állítanak mást a termékeinkről, minthogy azok a hagyományos étrendet kívánják kiegészíteni. Érthetetlen a GVH azon megállapítása, hogy felperesek tájékoztatási azt sugallják, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére. Ezen megállapítása a T. Tanácsnak teljesen szubjektív, minden ténybeli alapot nélkülöző. A fentieken túl a következő jogszabály figyelembevételét tartjuk szükségesnek. 1924/2006/EK rendelet 2002/46/EK irányelv Az Európai Parlament és a Tanács az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban két dolgot tart fontosnak: 1. 2.
A termék biztonságát A termékre vonatkozó állítások valóságtartalmát.
A valóságtartalomra, különösen az egészségre vonatkozó megállapítások esetén az EKR általános feltételeket tartalmazó 5. cikke (1) bekezdése következőképpen rendelkezik: A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak a következő feltételek teljesülése esetén megengedett: a) általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír. Maga az elsőfokon fokon eljárt hatóság is leszögezi, és hivatkozik arra (határozat: 6.1.4.3 pont) www.flavin77uans.hu web oldalon, hogy a FLAVIN7 nem gyógyszer, és
nem gyógyhatású készítmény. Változatlanul állítjuk, hogy egyik termékünket sem kommunikáljuk gyógyszerként, vagy gyógyhatású készítményként. Az elsőfokon eljáró GVH-nak nincs törvényi felhatalmazása, sem hatásköre arra nézve, hogy eldöntse mi gyógyszer, és mi étrend-kiegészítő. Jelenlegi helyzetben kötelessége elfogadni az erre vonatkozó állításunkat, valamint az adott szakhatóság, az OÉTI notifikációját, illetve a gyártó forgalomba hozatali szándékát. Megítélésünk szerint a GVH azzal, ha a jelenleg folyó eljárásában azt állítaná, hogy termékeink az egészségre vonatkozó állítások miatt gyógyszerek, túllépné hatáskörét. Ez a magatartás szakszerűtlen is, így több ponton is sértené a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket). Az 1 §. (2) bekezdése szerint „a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.” A hivatkozott közösségi jogszabály (EKR) Az Európa Parlament és a Tanács 1924/2006/EK Rendelete: "(4) bekezdés: Ezt a rendeletet kell alkalmazni minden kereskedelmi kommunikációban szereplő tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításra, ideértve többek között az élelmiszerek általános reklámozását és az olyan reklámkampányokat is, amelyeket teljesen vagy részben hatóságok támogatnak "(17) bekezdés: A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazásával kapcsolatban elsősorban a tudományos megalapozottságot kell figyelembe venni, és az élelmiszer-ipari vállalkozóknak igazolniuk kell a feltüntetett állításokat." "egészségre vonatkozó állítás": bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van; "5. cikk Általános feltételek (1) A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak a következő feltételek teljesülése esetén megengedett: a) általánosan elfogadott tudományos adatok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír; b) azt a tápanyagot vagy egyéb anyagot, amelyre az állítás vonatkozik: i. a késztermék a közösségi jogszabályokban meghatározottak szerint jelentős mennyiségben tartalmazza Megjegyezni kívánjuk, hogy a polifenolok, flavonoidok, resveratrol tudományos irodalma igen terjedelmes. Az interneten angol nyelvel elérhető hivatkozások száma meghaladja a 100 ezret. Saját finanszírozásban, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködésben végzett kutatások eredményei is meghaladják az 1000 oldal terjedelmet. Érthető okokból a csatolt hivatkozások a teljesség igénye nélkül, csupán ízelítőül szolgálnak. Már nem teljes körű tanulmányozásuk is elegendő annak bizonyítására, hogy állításaink valósak, mögöttük tudományos kutatási eredmények állnak. Kevés olyan vállalkozás van ma Magyarországon, amelyik nemcsak mások, de saját kutatási eredményeivel is
bizonyítani is tudja termékei hatásosságát. A Crystal Institute Kft. és a FLAVINÁRIUM Zrt. ezen kevés vállalkozások egyike. Az EKR 5. cikkely (1) bekezdése szerint „a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak a következő feltételek teljesülése esetén megengedett: a) általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír.” A Flavin7 gyümölcslé kivonatban meglévő polifenolok és növényi antioxidánsok bizonyítottan kedvező táplálkozás- és élettani hatással bírnak. Az általunk becsatolt mellékelt dokumentumok is ezt támasztják alá, tehát feltüntethetőek a hivatkozott étrend-kiegészítővel kapcsolatban. A különböző termékek hatására vonatkozó kutatási eredményeket, szakirodalmi hivatkozásokat ebben a pontban foglaljuk össze. Erre lehetőségünk van, mivel az EKR 5. cikk (1) bekezdés b) pontjából az következik, hogy nem szükséges a termék hatásának egyedi vizsgálata, a tulajdonságaira vonatkozó állítások alkalmazhatóságának szükséges és elegendő feltétele, hogy i. a késztermék … jelentős mennyiségben tartalmazza, vagy – ilyen szabályozás hiányában – olyan mennyiségben tartalmazza, amely az állítás szerint általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokkal igazolt táplálkozási, vagy élettani hatást eredményezi. Ugyanezen cikk (2) bekezdése elvárja az átlagfogyasztó számára a tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó érthető tájékoztatást. A kiemelt állítások mindegyike tudományosan alátámasztott, tehát az EK rendelettel összhangban szerepeltethető a termékismertetőben. A Flavin termékcsalád hatóanyag tartalmára vonatkozó állításokat saját kutatási eredményeinek, az élettani hatásokra vonatkozó állításokat saját és mások által végzett kutatások publikált eredményei igazolják. A GVH jelen eljárásban mutatott magatartásának összhatása arra enged következtetni, hogy korlátozni kívánja a vásárlók információhoz való jogát. Az Európa Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (3) bekezdése rögzíti, hogy „szokásos körülmények között a megfelelő és változatos étrend olyan mennyiségben biztosítja a normál fejlődéshez és az egészség fenntartásához szükséges összes tápanyagot, amely megfelel az általánosan elfogadott tudományos adatok alapján meghatározott és ajánlott mennyiségnek. A felmérések azonban azt mutatják, hogy ezt az ideális helyzetet nem minden tápanyag és a Közösség lakosságnak nem minden csoportja vonatkozásában éri el.” (4) pont szerint nem korlátozhatjuk a fogyasztókat abban, hogy eldöntsék, „bizonyos tápanyagok bevitelét étrend kiegészítőkkel pótolják”. A szabályozás célja a biztonság és nem az információk eltitkolása. Az (5) pont szerint „a forgalomba hozott termékeknek biztonságosnak kell lenniük, továbbá kielégítő módon és megfelelően kell őket felcímkézni.” Az EKR bevezetője felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztók biztonságának biztosítása és választásuk megkönnyítése érdekében a forgalomba hozott termékeknek
biztonságosnak kell lenniük, és azokat megfelelő címkével kell ellátni. Az információk korlátozása egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt, akadályozhatja az ilyen típusú termékek szabad versenyét. A Flavin elnevezésű étrend-kiegészítő termékcsalád minden tagja többségében jelentős magas flavonoid tartalmú vörös gyümölcsök extraktja, illetve azoknak oldata. A Flavint előállító vállalkozás a Flavin forgalomba hozatalát megelőzően jelentős mennyiségű analitikai vizsgálatot végzett, hogy a növények és gyümölcsök termőhely és fajtaválogatottság alapján milyen polifenol, flavonoid tartalommal rendelkeznek. Az első forgalomba hozatal éppen 10 éve, 1998-ban történt. Ezt megelőzően és azóta is folyamatosan készítünk minőségellenőrző vizsgálatokat ezirányú szaklaborokban állami, intézményi, illetve magánlaborokban a HPLC és GCMS műszerekkel és eljárásokkal. Az elmúlt 10 évben az analitikai kontrolláló vizsgálatokat folyamatosan végeztük, mind emellett számtalan biológiai, élettani hatásvizsgálatot, amely az antioxidáns hatás, a polifenol-flavonoid tartalom, a szabadgyök megkötő kapacitás, a daganatkeltő gének (az onkogének) expressziójának csökkenésével összefüggésben történt. A vizsgálatokból a terjedelem miatt csak reprezentáns mennyiségeket mutatunk be, további eredmények megtekinthetők. A vizsgálataink egyetemek kutatóhelyein készültek, ahol a vizsgálatokból publikációk is készültek nemzetközi szaklapokban. Minden vizsgált és egyéb kijelentés a Flavin7 termékcsaládot illetően, annak növényi gyümölcs hatóanyagára, a flavonoidokra és az antioxidánsokra, azok tartalmára, hatásaira vonatkozik, és nem magára a termékre. A saját vizsgálatainkon túl a más hazai és nemzetközi vizsgálatokat is figyelembe vettünk, azok eredményeit is elfogadtuk, illetve azokra is alapoztunk. Ez a terület az elmúlt 10-20 évben jelentős mennyiségű szakirodalommal rendelkezik, néhányat mellékelünk. Ezek alapján a saját, a hazai és a nemzetközi vizsgálatok alapján az egészségre vonatkozó megállapítások nem hogy megtévesztőek, hanem rendkívül tartalmasan, széleskörűen bizonyítottan meggyőzőek abból a szempontból is, hogy az ilyen hatóanyagú élelmiszerek és étrend-kiegészítők fogyasztása és az egészség között összefüggés van. Az állítás nem valótlan, nem félreérthető, nem megtévesztő. Nem vonja kétségbe más élelmiszerek biztonságosságát, táplálkozási értékét, nem ösztönzi a fogyasztót ezek túlzott fogyasztására, nem beszéli le a beteg embert a gyógyszer fogyasztásáról. Vannak olyan vizsgálati eredmények, amelyek esetében a kijelentések kifejezetten amiatt fontosak, mert az evidencia, a közmegítélés alacsony fokán állnak, ezért az összkép kialakításához in vitro és állatkísérletekből származó eredményeket vettünk figyelembe. Mégsem tulajdonítunk gyógyhatást, gyógyító hatást vagy gyógyszerhatást. Amikor lehetőségünk adódik, számtalan alkalommal felhívjuk különböző egészségi állapotú emberek figyelmét az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére, a beteg emberek figyelmét különböző élelmiszerek és étrend-kiegészítők használatára, hiszen a célzott – különböző hatásterületű vizsgálatok – elhallgatása ellenkezik a helyes és korrekt fogyasztói tájékoztatás elvével. Szükségesnek tartjuk a tájékoztatást, mert az embereknek – ahogyan erre számtalan epidemiológiai vizsgálat rámutat – jelentős mértékben az életkörülményei és az alkalmazott étrendje, és/vagy étrend-kiegészítők hiánya okoz betegségeket. Abban
az esetben, ha csak a gyógyszer lenne a megoldás a beteg emberek számára, akkor az orvostudománynak és az egészségügyi kormányzatnak a gyógyszerek alkalmazása mellett az életvitel, az étrend és az étrend-kiegészítők alkalmazását is szükségszerűen irányítania kellene, vállalnia kellene egy-egy ember esetében. Az elmúlt évek egészségügyi racionalizálása nem ezt az irányt mutatja. Mivel a gyógyszer alkalmazás kimenetele is jelentős kockázatokkal jár, sokszor mellékhatásokkal tele, ezért a csökkenő egészségügyi kiadások mellett a társadalomnak jelentős civil szerveződéseket kell engedni érvényre jutni ahhoz, hogy öntevékenyen megtalálja ki-ki az egészség megőrzéshez, adott esetben a gyógyuláshoz vezető utat. Ez minden társadalomnak az alapérdeke. A különböző vállalkozások piaci magatartásai is ehhez az elvhez kell, hogy igazodjanak, s a társadalom intézményei, így a hatóságoknak is ezt a folyamatot kell, hogy segítsék. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a vállalkozások által értékesített termékek elsődlegesen MLM rendszerben kerülnek értékesítésre, amelyek alapjául szolgálnak a GVH által is hivatkozott FLAVINÁRIUMOK. Ezen termékismertető előadások lehetőséget teremtenek a potenciális és tényleges fogyasztókkal való kommunikációra, ilyen módon a fogyasztó ténylegesen abba a helyzetbe kerül, hogy teljes körűen eldönthesse, hogy kíván vásárolni a termékből, avagy sem. Határozott álláspontunk az, hogy ezen termékeket azon fogyasztók vásárolják, akik életmódjukban törekednek az egészséget megőrizni olyan módon, hogy olyan terméket vásárolnak, amely vonatkozásában közvetlenül tájékozódhatnak, és közvetlen együttműködésre és visszacsatolásokra van lehetőség. Ezen kereskedelmi rendszerben fogalmilag kizárt a fogyasztó megtévesztésének a lehetősége, figyelemmel az állandó közvetlen kapcsolat létére. Végezetül rögzítjük, hogy érthetetlen a versenytanács azon érvelése, amely szerint "a vizsgált termékek esetleges mellékhatása nem ismerhető meg a vásárlás és a használat előtt". Lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a hivatkozott termékek csak és kizárólag a természetben is előforduló természetes anyagokból állnak. A vizsgált vállalkozások kijelentései minden esetben a termékek összetevőinek jótékony hatásaira hívják fel a figyelmet. Figyelemmel arra, hogy ezen termékek nem szintetikus anyagokból készülnek, a káros mellékhatás fogalmilag kizárt, a jótékony mellékhatások pedig azt gondoljuk nem a terhünkre esnek. A versenytanács is hivatkozik rá, hogy ezen a területen kiemelten fontos, hogy a fogyasztók nagy biztonsággal, valós tájékoztatásban részesüljenek. Mi is így gondoljuk, és a Flavináriumok célja éppen az, hogy ezen tájékoztatási kötelezettségének a termék forgalmazója eleget tegyen. A versenytanács indokolásának 5.3 pontjában éppen arra - egyebekben az általunk hivatkozottakra is - hivatkozik, hogy gyógyhatásra utaló tájékoztatást akkor lehet adni, ha az tudományosan igazolt. Mi a tudományos igazolást megadtuk, azonban az tényszerűen és szakmailag a versenytanács által nem kerül sem feldolgozásra, sem elbírálásra. Amennyiben a Tisztelt Bíróság az alperes versenytanácsának határozatát fentiek ellenére mégis helybenhagyja, úgy kérjük, hogy a kiszabott bírság összegét a Tpvt. 83. §. /4/ bekezdése alapján, mérlegelési jogkörében csökkentse figyelemmel arra, hogy felperesek célja a vonatkozó terméktájékoztatások közlésével nem a fogyasztók megtévesztése - a termékek gyógyhatással való felruházása volt -, hanem a termékek összetevői jótékony hatásaira történő figyelemfelhívás.
Felperesek az Itv. 62. (1) bek. h) pontja alapján illeték feljegyzési jogra jogosultak. T. Bíróság hatáskörét és illetékességét a Pp. 326. § (1) bek-re alapítjuk. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. tv. 1. § (3) bek. értelmében közigazgatási perekben nincs helye közvetítői eljárásnak. Kelt Egerben, 2008. augusztus 21. napján Tisztelettel: Crystal Institute Kft. I.r. felperes Dunai és Társa Bt. III. r. felperes
FLAVINÁRIUM Zrt. II. r. felperes
T. Fővárosi Bíróság!
keresete
Crystal Institute Kft. I. rendű FLAVINÁRIUM Zrt II. rendű Dunai és Társa Bt. III. rendű felpereseknek
A Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) alperes ellen
a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának Vj-209/2008/34. számú határozatának bírósági felülvizsgálata iránt
